A 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 1. számú melléklete. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Átírás

1 A 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 1. számú melléklete Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium MIP értékelése 2011

2 Beszámoló a pedagógus teljesítményértékelésről és az IMIP működéséről Ebben az évben harmadjára zártuk le a pedagógus teljesítményértékelést. Az értékeltek - a jól bevált módszer alapján - az augusztusi tanévnyitó értekezleten lettek kisorsolva. Nem kerültek sorsolásra az újonnan érkezett kollégák, illetve az értékelés alól felmentést kaptak azok, akiknek a tanév során valamilyen ok miatt megszűnt a munkaviszonyuk. Az értékeléshez tartozó óralátogatásokat - a lehetőségekhez képest, a szükséges óraszámban - zökkenőmentesen meg lehetett tartani, bár az összehangolás igen nehezen megy, hiszen a vezetők és a munkaközösség-vezetők is elég leterheltek, és nehéz egy időpontot egyeztetni, ami mindhárom érintett félnek megfelel. Mindez a közismereti területen jobban megoldható, mint a szakmai területen. Ebben a tanévben az értékeltek száma nőtt (a közalkalmazott nem pedagógus értékelése miatt), ez nagyban befolyásolta a csökkentett létszámú csapat elvégzendő munkájának mennyiségét, ezek ellenére törekedtünk a szoros határidők betartására, ami sajnos nem minden esetben sikerült, de a tanév végi zárást sikerült tartani. A legtöbb gondot a tanulói kérdőívek kitöltetése okozta, mivel a tanulók egy része sokat hiányzik, ezért többször kellett őket megkeresni. A rendszeres hiányzók illetve magántanulók vagy törlések miatt pedig számos esetben új tanulót kellett sorsolni. A kollégák azokat a kérdőíveket, amit nekik kellett kitölteni, gyorsan rendelkezésünkre bocsátották, támogatva ezzel a munkánk elvégezhetőségét. A nem pedagógus közalkalmazottak értékelése során nem csak a magasabb szintű vezető lett megkérve az értékelésre, hanem a közvetlen vezetőjük is, mivel ők ismerik jobban a szakmai területükön végzett munkák hatékonyságát. A 2010/2011. tanévben intézményi szinten értékelésre kerültek száma: - pedagógus 21 fő - munkaközösség-vezető 4 fő - vezető 2 fő - nevelőtanár 2 fő - közalkalmazott 21 fő 2

3 Ezek közül évközben megszűnt munkaviszonyúak száma: - pedagógus 0 fő - közalkalmazott 5 fő A munkaviszony megszűnését vagy a nyugdíjba vonulás vagy az intézményünktől való távozás indokolta. Ők határozataik alapján felmentésre kerültek az értékelés befejezése alól. Ezek alapján a végső értékelésben résztvevők száma: - pedagógus 18 fő - munkaközösség-vezető 4 fő - vezető 2 fő - nevelőtanár 2 fő - közalkalmazott 16 fő Az értékelések elkészítésében a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet által kidolgozott KIÉRT programot alkalmaztuk, honosítva saját eltérő területeinkre, illetve a kollégiumi nevelőtanárok esetében az általuk használt rendszert alkalmaztuk. Alkalmazott kérdőívtípusok száma területenként: - pedagógus 9 típus - munkaközösség-vezető 10 típus - vezető 8 típus - nevelőtanár 16 típus - nem pedagógus közalkalmazott 3 típus Az értékelés során feldolgozott kérdőívek száma: - tanulói 863 db - tanulói összesítő 28 db - óralátogatási 118 db - munkaközösség-vezetők értékelése 19 db - dokumentum ellenőrzők 22 db - önértékelők 42 db - vezetői értékelők 42 db - vezetői kompetenciák 68 db - vezetői kompetenciaösszesítők 6 db - közalkalmazotti értékelő 43 db - közalkalmazotti összegző 16 db 3

4 - összesítők 42 db - minősítők 42 db - összes kérdőív szám: 1351 db A minőségbiztosítási csoport rendszeresen értekezletet tartott, melynek helyszíne a BLSZSZK B 302 szertár. Az értekezleteken folytatott munkáról feljegyzések készültek, melynek időtartama minimum 60 perc volt. A jegyzőkönyvben rögzített értekezletek száma: 15 alkalom. Az előző évhez képest ez kevesebb, de mivel az intézmény által biztosított óraszám kedvezmény jelentősen csökkent, így inkább a konkrét munkára fordítottuk a rendelkezésre álló időt. Ezeken az értekezleteken került megbeszélésre a következő hetek munkája, a feladatok elosztása, a kérdőívek módosításai. Ebben a tanévben a minőségbiztosítási munkacsoport az értékelés mellett megtartotta az aktuálissá vált szervezeti klímamérést. A méréshez felhasznált kérdőívek és feldolgozó programok PKP típusúak. A kérdőív 70 db kérdést tartalmazott, melyre 5 fokozatú skálával kellett válaszolni. A mérés a szervezet 6 területét dolgozta fel (ezeket a kérdőív alskáláknak nevezi) melynek %-os grafikonja a következő: A mérést az első félévzáró értekezletén tartottuk meg minden intézményben teljes pedagógusi létszámra alkalmazva. Majd a feldolgozott kérdőívek eredményeiről az összevont tanévzáró értekezleten számoltunk be, mellyel bizonyos problémák alá lettek támasztva. 4

5 2010 májusában megírt kompetenciamérésről A kompetenciamérést 2001 óta végzi az illetékes minisztérium, melynek segítségével folyamatosan visszajelzést kaphatunk osztályaink és tanulóink kompetenciamérési eredményeiről, az országban elfoglalt helyünkről. A jelentés egy valóságszámítási modell alapján készült, amely magában foglalja a feladatok nehézségi fokát, úgynevezett tanulói képesség skálát, és a reális értékelés érdekében vizsgálta az úgynevezett családi háttérindexet is. A családi háttérindex a visszaadott kérdőívek alapján van kiértékelve. Vizsgálták a tanulók szociális hátterét, a szülők iskolai végzettségét és minden olyan feltételt, amely befolyásolta a tanulók eredményességét. A jelentést négy nagy részre lehet osztani az alábbiak szerint: 1. Telephelyi jelentés, amely kizárólag az intézmény adott évfolyamának osztályát jellemzi 2. Intézményi jelentés, amely átfogó értékelést biztosít az adott évfolyamról 3. Fenntartói jelentés, amely intézményi kimutatásokat biztosít az önkormányzat számára 4. Újdonság a tanulói jelentés, amelyben egyéni kódok alapján vissza lehet keresni a tanulók teljesítményét A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A készségek, képességek állandósulttá és optimális használhatóságúvá fejlődése többéves folyamat. Ezért folyamatos, témákon, tanéveken, iskolafokozatokon átívelő fejlesztésre van szükség. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás, használhatóság jellemzőit, kritériumait, amelyekhez viszonyítva feltárhatjuk a fejlődés folyamatát, megtudhatjuk, hogy ehhez képest hol tart a tanuló, az osztály, az iskola, az ország az értékelés időpontjában. Megtudhatjuk továbbá, hogy mit kell még tenni, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a évi kompetenciamérés során szövegértésből a 10. szakiskolai, illetve szakközépiskolai osztályokban az alábbi eredmények születtek. 5

6 SZAKISKOLA, 10. évfolyam 10.a, 10.b, 10.c osztály I. ÁTLAGEREDMÉNYEK 1. A mérési telephelyek átlageredményeinek összehasonlítása Átlageredményeinket elemezve azt mondhatjuk el, hogy az adott képzési formához tartozó telephelyekhez képest a középmezőnyben foglalunk helyet, az ország összes telephelyéhez viszonyítva a gimnáziumok jobb eredményei miatt már hátrább állunk a sorban. 6

7 2. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) Az oszlopdiagram azt mutatja, hogy iskolánkhoz viszonyítva hány szignifikánsan rosszabb, jobb, illetve hasonló eredményt elért telephely szerepelt a mérésben. A diagramon világosan látszik, hogy országos viszonylatban 77, szakiskolák tekintetében 75, illetve a szakiskolák közepes telephelyeihez képest mindössze 22 gyengébb iskola van nálunk. Összességében a középmezőnybe tartozunk, és az előző évhez hasonló eredményeket értünk el. 3. A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidenciaintervalluma) Intézményünkben 1382 (1340;1423) Országosan 1620 (1619;1621) Szakiskolákban 1399 (1397;1401) Kis szakiskolákban 1393 (1387;1398) Közepes szakiskolákban 1405 (1401;1407) Nagy szakiskolákban 1398 (1395;1400 7

8 II. KÉPESSÉGELOSZLÁS 1. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Szakiskolai tanulóink képességszintjeinek összehasonlításából kiderül, hogy tanulóink nem teljesítettek alul (1. szint alatti) más hasonló szakiskolai telephelyekhez képest; ez mindenképpen pozitív változás az előző évekhez képest. A szakiskolák tekintetében átlagteljesítménynek számító 1. és 2. szintet tanulóink más szakiskolákhoz hasonlóan teljesítették, a 3. szinten pedig jelentősen jobb eredményeket értek el. A 4. és 5. szint tekintetében már érzékelhető némi lemaradás. 2. A képességeloszlás osztályonként 2.1 A 10.a tanulóinak eredménye 8

9 Az osztály tanulói közel azonos szinten teljesítettek. A 2. és 3. szint közepes teljesítményként értékelhető. 2.2 A 10.b tanulóinak eredménye A tanulók többsége itt is a 3. szintig jutott, némi leszakadás azonban már megfigyelhető. 2.3 A 10.c tanulóinak eredménye Teljesítmények tekintetében itt mutatkozik a legnagyobb eltérés. Az osztály tanulói az 1. és az 5. szint között teljesítettek. 9

10 III. AZ ÁTLAGERDMÉNYEK VÁLTOZÁSA 1. A mérési telephelyünk eredménye az eddigi kompetenciamérésekben Ha összevetjük az elmúlt három év eredményeit, láthatjuk, hogy a 2008-as teljesítményhez képest javulás mutatkozik. A kritikus 1. szint alatt teljesítő tanulókról immáron második éve nem beszélhetünk. Természetesen van még fejlődni való, de a kiindulási eredményeket tekintve, van némi alapja az optimista jövőképnek. Összefoglalva megállapítható, hogy intézményünkbe az átlagtól rosszabb képességű tanulók járnak. Kijelenthető az is, hogy hátrányos helyzetű régióban helyezkedik el intézményünk, és többségében rendezetlen hátterű tanulókat tanítunk. Bár a kompetenciamérés során vizsgálják a tanulók szociális hátterét, a szülők iskolai végzettségét és minden olyan feltételt, amely befolyásolta a tanulók eredményességét (CSH-index), sajnos iskolánk CSH-indexének számításához nem állt rendelkezésre elegendő adat. 10

11 SZAKKÖZÉPISKOLA I. ÁTLAGEREDMÉNYEK 1. A mérési telephelyek átlageredményeinek összehasonlítása Átlageredményeinket elemezve, azt mondhatjuk el, hogy az adott képzési formához tartozó telephelyekhez képest a középmezőnytől leszakadva foglalunk helyet. 11

12 2. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A diagramon világosan látszik, hogy szövegértésben országos viszonylatban 134, szakközépiskolák tekintetében 4 iskola ért el gyengébb teljesítményt. A szakközépiskolák nagy telephelyeihez képest pedig mindössze 1 iskola ért el hasonló eredményt. Teljesítmény tekintetében sajnálatos módon, a sor legvégén állunk. Iskolánk szövegértési átlaga a tanulók átlageredménye alapján 1419 pont. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy városunkból és környékéről a gyengébb képességű tanulókat sikerül beiskolázni. 3. A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidenciaintervalluma) Mérési telephelyünkön 1419 (1396;1444) Országosan 1620 (1619;1621) Szakközépiskolákban 1612 (1611;1612) Nagy szakközépiskolákban 1633 (1631;1634) 12

13 II. KÉPESSÉGELOSZLÁS 1. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Szakközépiskolai tanulóink képességszintjeinek összehasonlításából kiderül, hogy az 1. és 4. szintet teljesítő diákok száma közel azonos más szakközépiskolákéval. A 2. és 3. szinten közel kétszer annyi tanuló van. Az 5. szintet azonban már jelentősen kevesebben érték el, a 6. és 7. szintet pedig egyetlen tanuló sem. Összességében elmondható, hogy más szakközépiskolai telephelyekhez képest - kivéve a 4. szinten - az eltérések számottevőek. 2. Képességeloszlás osztályonként 13

14 14

15 Az 4 mért osztály közül három (10. IA, 10. IB, 10. SA) közel azonosan teljesített, jelentős különbségek nincsenek. A 10. SB osztály érte el a legjobb eredményt. A tanulók fele országos viszonylatban is jó eredményt ért el, másik fele azonban gyengén teljesített. III. AZ ÁTLAGERDMÉNYEK VÁLTOZÁSA 1. Mérési telephelyünk eredménye az eddigi kompetenciamérésekben Ha összevetjük a korábbi évek eredményeit láthatjuk, hogy jelentős változásról nem beszélhetünk. 15

16 Összefoglalva megállapítható, hogy intézményünkbe az átlagtól rosszabb képességű tanulók járnak. Kijelenthető az is, hogy hátrányos helyzetű régióban helyezkedik el intézményünk, és többségében rendezetlen hátterű tanulókat tanítunk. A év májusában megírt kompetenciamérés eredménye matematikából A felmérésben iskolánk 10. évfolyamos tanulói: 10.SA, 10.SB, 10.IA, 10.IB vettek részt. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). Iskolánk egy meglehetősen objektív képet kap a tanulók teljesítményéről, az osztály teljesítményéről az országos teljesítményhez képest. A tanulók ezáltal megismerik erősségeiket és gyenge pontjaikat a felmérés tudásterületén. Elsősorban megvizsgáltuk az iskolánkban elért kompetenciamérés eredményét az előbbi évekhez, majd az országos képességeloszláshoz viszonyítva, majd osztályonként. Mivel a évi kompetenciamérést más skálán osztályozták, így nehézkes az összehasonlítás Szakközépiskola Szakiskola

17 Átlageredmények 17

18 Szakközépiskola Szakiskola 18

19 Szakközépiskola Szakiskola 19

20 A tanulók képességeloszlása: 20

21 A tanulók képességeloszlása: Szakközépiskola Szakiskola 21

22 A tanulók képességeloszlása: Szakközépiskola Szakiskola 22

23 A tesztek olyan matematikai eszköztudást mérő feladatokból álltak, amelyek nem elsősorban az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják. Az adatok elemzésében fontos szerepet játszanak a szakmai és statisztikai szempontok alapján meghatározott képességszintek. Ezek segítségével a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva, képet tudunk adni arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak a szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. A szakközepes tanulóknál több tanuló van magasabb szinten, mint a szakiskolás tanulók esetében, ezt jól szemlélteti a következő két grafikon: 23

24 Szakközépiskola 24

25 Szakiskola 25

26 Szakközépiskola Szakiskola 26

27 Szakközépiskola Szakiskola 27

28 Szakközépiskola Szakiskola 28

29 A 2. szintet el nem érő diákok aránya a szakközepes osztályokban több mint a szakiskolai osztályokban. Ezen a szinten nem képesek arra, hogy olyan egyszerű, ismerős kontextusú feladatokat oldjanak meg, amelyekből a szükséges információ könnyen kinyerhető, a megoldáshoz szükséges többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik. A jól begyakorolt számítások elvégzése, a műveletek végrehajtása és a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése várható el tőlük. A 2. képességszinten a diákoktól elvárható az egyszerűbb szituációban megjelenő problémák átlátása. Képesek az ismerős eljárások, algoritmusok, képletek megfelelő alkalmazására, adatok egyszerű megjelenítésére, ábrázolására valamint egyszerű műveletek végrehajtására a különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal. Sajnos a szakiskolásokból nagyon kevés tanuló lett 2. képességszintű. Nagyon elszomorító, hogy a 4, 5, 6. képességszinten alig van néhány tanuló. Ezen a szinten a tanulók képesek bizonyos szituációk matematikai értelmezésére, kiválasztják és alkalmazzák a probléma megoldásához a megfelelő stratégiát. Képesek modellek alkalmazására és ezek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározására. Tudnak különböző reprezentációkat alkalmazni és értelmezni, ezeket valós szituációval összekapcsolni. Képesek arra, hogy megfogalmazzák és leírják gondolatmenetüket, értelmezésüket. Sajnos arra a következtetésre jutottunk, hogy diákjaink nem rendelkeznek fejlett matematikai gondolkodással, érvelésre és önálló matematikai modell megalkotására képtelenek összetett problémák esetében. Iskolánk részt vesz a TÁMOP pályázatban ahol célként a tanulók kulcs kompetenciáinak fejlesztése történik szakiskolai szinten. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanítására matematika tantárgy keretén belül. A legújabb tanítási módszert, pontosabban a projektmódszert is használjuk a matematika órákon. Különböző kooperatív tanítási módszereket is bevezettünk, melyek segítségével a tanulók könnyedén és élményszerűen elsajátítsák a matematika anyagát. 29

30 2010-es kompetencia mérés szövegértés eredményei a Fáy András tagintézményben A kompetencia fogalma a TÁMOP - programmal vált mindennaposan használttá az iskolák életében, ám korábban sem volt ismeretlen, hiszen pedagógiai tevékenység, oktatónevelő munka elképzelhetetlen. ismeret (információ) képesség (az információ megszerzésének, felhasználásának módja) attitűd (szándék, akarat a feladat a feladat elvégzésére; a tanuló viszonya az adott feladathoz) nélkül. Ez a hármas szempont jelenik meg az éves kompetenciamérésben, nem véletlen, hogy munkánk fontos külső kontrolljaként tekintjük. Az adatok az új tanév tervezésének alapját jelentik. Lássunk néhány fontos jellemzőt (idő hiányában) részletes, mély elemzés igénye nélkül! HOL A HELYÜNK AZ EREDMÉNYEK ALAPJÁN? SZAKISKOLA A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 30

31 Mondhatnánk, hogy az iskolatípusban a megnyugtató tömegben vagyunk, de nyilván célként a jobban teljesítő kategóriát kell megjelölnünk. Ez azért lesz igen nehéz feladat, mert diákjaink zömét kellene a most hiányzó 4. képességszintre illetve a felé emelni; csupán a mérésben résztvevők töredéke került magasabb kategóriába. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Célkitűzésünk realitását erősíti a következő táblázat: három év viszonylatában érzékelhető az eredmények javulása. Az átlageredmény alakulása a 10. évfolyamon 31

32 A képességeloszlás alakulása a 10. évfolyamon A táblázatok tanulsága is a korábban megfogalmazott célt erősíti: a 4. szintre és kiegyenlítettebb képességekre kell koncentrálni a felkészítő munkában. A mérésben részt vevő osztályokat összehasonlító ábra ugyancsak az elmondottakat támasztja alá: a 10. c tanulóinak szövegértési képessége kisebb szórást mutat. 32

33 SZAKKÖZÉPISKOLA A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 33

34 A kis szakközépiskolák között ugyan a többségbe tartozunk, ám ez most nem ad megelégedettségre okot, hiszen a tanulók képességszintje csak kevesek számára (8,4%) tette lehetővé a jobb eredményt (5. 6. szint). A fenti táblázatban látható átlageredmények alakulása szinten maradást mutat (az előbb említett ok miatt), ugyanakkor pozitívum, hogy alig több mint a tanulók 10 %-a került az 1-2. kategóriába. A képességszóródás mértéke igen nagy, ez rontja azt a tényt, hogy a diákok 50%- a 4. szinten, illetve fölötte teljesített, és sokan vannak a 3-4-es határán. 34

35 A képességeloszlás alakulása a 10. évfolyamon az utolsó három évben 35

36 HOL, MILYEN FELTÉTELEK KÖZÖTT DOLGOZUNK? Intézményünk állaga közel sem kielégítő, de folytak felújítási munkálatok az eltel tíz évben, vannak speciális tantermeink: nyelvi labor egyéb szaktanterem számítógépterem (4) könyvtárterem tornaterem fejlesztő tanterem Az egyes speciális tantermek előfordulási aránya az iskolák telephelyein A es tanév során digitális táblákkal gazdagodott eszközállományunk, így változatosabb módszerekkel dolgozhatunk, nagyobb eséllyel zárkóztathatjuk fel tanulóinkat a jövőben. Erre nagy szükségünk is van, mert a következő táblázatok tanúsága szerint a tanulók családi támogatottságának hiányát, tanulási nehézségeit ellensúlyoznunk kell. 36

37 Szakközépiskola A telephely tanulói összetétele alapján képzett index eloszlásának néhány jellemzője Szakiskola A tanulói attitűdöt jellemző számok: az egy elemre vonatkozó index mindkét iskolatípusban -5-től - +5-ig tartó tartományban: - 5, a motivációra vonatkozó adat (ugyanebben az értelmezési mezőben) szakközépiskolában szintén -5, ám a szakiskolában 1. Ezen adatok ismeretében figyelemre méltó az egyfajta kimeneti illetve külső mérésnek is minősülő továbbtanulási arány: 37

38 Szakközépiskolák Szakiskolák HOGYAN TOVÁBB? Tagadhatatlan eredmény, hogy a szakközépiskolások 40%-a továbbtanul, ám annak az igen magasra szökő 60%-nak a csökkentése a feladat, amelyért éppen a szövegértési és a hozzá kapcsolódó egyéb kompetenciák (logikus gondolkodás, szociális stb.) fejlesztésével a magyar órákon tehetünk. A szakiskolások képességfejlesztése még több tennivalót kíván, jelen esetben éppen a negatív országos átlagnak megfelelő mutató csökkentését: ne a 70% hagyja abba tanulmányait. Az alkalmazott módszerek, eljárások változatosak a tanórán (a TÁMOP ből is fakadó) IKT-, IPR technikák; az évek óta alkalmazott (megyei és országos kiadványokban, programokban fellelhető) szövegértő gyakorlatok, tesztek; sokoldalú szemléltetés, korrepetálás; egyéni fejlesztés. 38