1. Az Európa-eszme kialakulása és fejlődése. A gazdasági és politikai integráció fokozatai és jellemzői, integrációs elméletek.

Átírás

1 1. Az Európa-eszme kialakulása és fejlődése. A gazdasági és politikai integráció fokozatai és jellemzői, integrációs elméletek. 1. William Penn eur.-i konföderációs terve (1693) - angliai Stuart-restauráció vallási türelmetlensége +30 éves háború elnyúló következményei vallási tolerancia +béke + köztársaság eszméinek szolgálata - American Commonwealth of Pennsylvania : Penné lett a terület, itt próbálta megszervezni a tolerancia és biztonság államot : Európa jelen és jövendő békéje felé egy eur.-i parlament létrehozásával c. tanulmánya kereskedelem+gazdasági jólét alapja: a béke kollektív biztonság: összes eur.-i állam konföderációjára szuverén uralkodóknak kollektív normák alá kell magukat vetniük konfliktusok megoldása: gyűlés elé vitel ha valaki fegyveres erőszakot alkalmaz v. közös nem veti magát a gyűlés illetékessége alá v. katonai nem hajtja végre annak döntését fellépés döntéshozatal szavazással összesen 90 szavazat államok gazdasági ereje szerint elosztva minősített többség: 68 szavazat egyszerű többség: 52 szavazat 2. Friedrich List vámuniós terve - tudta, h. a Német Szövetség nem gyarmatosíthat sikeresen, a kontinens szervezésével kell foglalkoznia - német államok vámunióját képzelte el (amerikai védővám-mozgalom mintájára) : A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere c. műve - a fejlődésben hátrébb tartó országok számára nevelő vámok elismerését akarta (a fejlett angol ipar piaci túlsúlyának visszaszorítására gondolva) - különböző fejlettségű gazdaságok eltérő helyzetének kiegyenlítődése: nagyobb államok közötti vámpolitikai egységeken belül elérhető - Kossuth Lajos is támogatta tervét 3. A Benelux gazdasági unió kialakulása 1921 óta - Londonban jött létre 1944-ben, először Belgium+Luxemburg között - az EK-t alapító szerződés 306. cikke: rendelkezései nem akadályozzák az említett államok közötti regionális uniók fennállását + vh.át, ha azok nem sértik az EK szerződés alkalmazását 4. Páneurópa Unió mozgalom Richard Coudenhove-Kalergi, 1923: Páneurópa c. kiadványa - Eur.-i államszövetség és vámunió létesítésére hívott fel - cél: újabb háborúk megelőzése - Anglia + Oroszország kivételével képzelte el (Anglia később csatlakozott volna) - létrejött a Páneurópa Unió n.k.-i mozgalma - ma is sok nemzeti létesítménye működik (pl: Magyar Páneurópa Unió) - ezt az elképzelést 1929-ben Briand (francia külügyminiszter) Eur.-i Föderáció terveként a Nemzetek Szövetsége elé terjesztette + közös eur.-i pénz bevezetését is javasolta - Stresemann (német külügyminiszter) is csatlakozott A gazdasági és politikai integráció fokozatai: - Kereskedelmi megállapodás - Szabadkereskedelmi övezet - Vámunió - Pénzügyi unió 1. Kereskedelmi megállapodás olyan két-vagy többoldalú államközi szerződés, amely a határokon átnyúló áruforgalommal kapcsolatos kérdéseket szabályozza, pl. fizetések, vámkedvezmények, kontingensek. A 2. világháború után létrejött az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947, ENSZ égisze alatt). Alapelvei: liberalizálás, kölcsönösség, legnagyobb kedvezmény elve. Az Egy.-t fordulókon fejlesztik. 1994: Marrakesh (az Uruguay round vége) a GATT utódjául létrehozta a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), több mint 130 állam (az Európai Közösség és Kína is). Kormányközi szervezet, fő szervei: Miniszteri Konferencia és Szakértők Általános Tanácsa. 2. Szabadkereskedelmi övezeten egymás viszonylatában a vámok és más kereskedelmi korlátozások leépítését vállalják (de 3. állam irányában saját politika). Az Európai Közösségen (EK) kívül maradt hét európai ország 1960-ban Európai szabadkereskedelmi társulást (EFTA) létesített. Cél: gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása. Izland, Liechtenstein és Norvégia szabadkereskedelmi megállapodásra léptek az Európai Közösséggel, létrejött az Európai Gazdasági Térség (EGT). Az EFTA 4 országra korlátozódott. Az EFTA országok vállalták az EK áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályait. A Közösség agrárpolitikája nem terjed ki az EGT-re. Együttműködést irányoz elő a szerződés pl. a szociális politika, a tudomány és fejlesztés, az oktatás, a környezetvédelem A terén. határellenőrzést sem szüntették meg, és fenntartották maguknak az önálló adószabályozás jogát is. A volt EFTA országok külön EGT Tanácsot alapítottak és közös parlamenti bizottságot. Külön EFTA Bíróság létesült Luxemburgban. Szabadkereskedelmi térség jött létre az EK és Mo között 1991-ben a társulási megállapodás végrehajtásával is. 1

2 3. Vámunió az integráció magasabb fokát jelenti: nemcsak az egymás közti vámok és korlátozások leépítése, hanem közös külső vámok és közös vámigazgatás alkalmazása. Ez egyes tagállami illetékességek közös szervre ruházását vonja maga után. Példa: évi német-osztrák vámunió. 4. Pénzügyi unió államok olyan csoportja, amelyek közös valutában állapodnak meg, vagy végleges érvénnyel, sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában, és központosított monetáris politikát folytatnak. Integrációs elméletek: - Funkcionalizmus (David Mitrany 1946.) o a létező államok magukban hordják a háborút o a politikát ki kell küszöbölni o a nemzetállamok szerepét minimalizálni kell o a cél a technokraták által vezetett transznacionális, szektorális, és funkcionális szervezetek kialakítása o az elmélet hibája: Nincs politika mentes terület - euroföderalizmus (Charles Brewin) o a cél az egyesült Európa o teljes egységet feltételez cselekvési tervek, szövegeken keresztül - neofunkcionalizmus (Haas &Lindberg) o spill over az integráció különböző területeken folyik, a gazdasági integrációból politikai integrációba csap át, mert az integráció dinamikus (politikai koordinációt igényel meg, idővel a nemzetállamok elhalnak) o engrenage [beolvadás, összeolvadás, fr.] a döntéshozó elitek idővel integrálódnak, kialakul a rétegszolidaritás, amely politikai egységbe forrasztja az adott szinten együttműködőket o Európa válságokon keresztül fejlődik szektorális egyenlőtlenségek, melyek orvoslására az alacsonyabb szinteket a magasabbakhoz igazítják o locking in [beragadás, ang.] az integrációs folyamat olyan cső, amiben csúszni, előrejutni lehet, visszafordulni azonban lehetetlen o szupranacionalitás a közösséget a közösség érdekében eljáró technokraták irányítják - kormányközi megközelítés (Hoffmann) o az államközi kapcsolatok a biliárdgolyók állandó ütközéséhez hasonlítható o az államközi kapcsolatok ugyanis nulla összegű játékok eredőjeként fogalmazhatók meg o az egységes Európa kialakulását akadályozza a nemzeti sokszínűség, a külvilág, valamint a nemzeti bürokráciák érdekeinek gyors változásai o az elmélet nem hisz a fenntartható integrációban o az integráció csak addig áll fenn, amíg létrehozható olyan alku, amelyben mindenki ad is, kap is - regime-elmélet (Krasner & Ruggie) o az EK és alrendszerei szabályzattömeget alkotnak, amely a belső kooperációk és tranzakciók külső kerete o az EK kölcsönös elvárások, szabályok, tervek, szervezeti energiák, és pénzügyi elkötelezettségek olyan halmaza, amelyet az államok egy csoportja elfogadott. o elit klub-elmélet az integráció addig tartható fenn, amíg a rezsim fenntartási költségei alulmúlják az abból származó előnyöket, ergo fenntartják a klubbot - interdependencia-elmélet o elszigetelt nemzeti politika nem létezhet az államok egymásra vannak utalva o a mai globális rendszerben az államok annyira meggyengültek, hogy a multinacionális vállalatokkal csak együttesen tudják felvenni a versenyt o a jóléti tényezők feletti kontrollt az államok csak együtt tudják a multinacionális vállalatokkal szemben fenntartani 2

3 2. Az Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés és annak módosításai napjainkig. Az Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés, és annak módosításai napjainkig március 25. EGK megkötése (hatályba lép: január 1.) Rómában - nemzetközi szerződésen alapuló szupranacionális szervezet - jogi személy - n.k.-i jog alanya saját nevében köthet n.k.-i szerződéseket + n.k.-i szervezetek tagja lehet ( pl: tagja a WTO-nak, FAO-nak) - keretszerződés (traité cadre) => rendelkezéseit az EK intézményei által hozott további rendelkezésekkel + döntésekkel kell kitölteni + alkalmazni - intézményei: 1. Gyűlés 2. Tanács 3. Bizottság 4. Bíróság + Gazd.-i és Szociális Biz. - cél: - a tagállamok egész gazdaságának integrációja - politikai eltökéltség: lerakják az eur.-i népek egyre szorosabb egységének alapjait - általános feladat: - közös piac létrehozása - a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése (gazdasági élet harmonikus fejlesztése/nagyobb stabilitás/ életszínvonal emelése/tagállamok közötti szorosabb kapcs) a Római Szerződés meghatározta az ehhez szükséges tevékenységeket (feladatok + politikák előírása) feladatok: 1. áruk/személyek/szolgáltatások/tőke szabad mozgása vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése 3. államok irányában közös vámtarifák (vámunió) 2. a verseny ne torzuljon 3. belső jogszabályok közelítése 4. Eur.-i Szociális Alap (ESZA) létesítése (a foglalkoztatottság + munkaerő-mobilitás előmozdítása) 5. Eur.-i Beruházási Bank létesítése politikák: 1. közös agrárpolitika 2. közlekedéspolitika 3. kereskedelempolitika 4. gazdaságpolitika - a Közös Piac megvalósítására a Római Szerződés 12 éves átmeneti időszakot irányzott elő (3X4 év) a részfeladatok vh.ához külön is határidőket szabott - a vámunió ig megvalósult Közös intézmények + külön intézmények összevonása : 3. megállapodás Rómában: az Eur.-i Közösségek közös intézményeiről => 1. az ESZAK Közös Gyűlése + az Euratom + EGK Gyűlései szerződésenként meghatározott feladatait azonos Gyűlés látja el ez a Gyűlés 1958-ban magát EP-nek nevezte el 2. külön-külön meghatározott bíróságok feladatait egyetlen Bíróság látja el Eur.-i Közösségek Bírósága (EB) 3. egyetlen Gazdasági és Szociális Bizottság - a különböző szervek közül csak az alapító szerződésben a Közösség intézményeiként megjelölt szerveknek van az Eur.-i Bíróságon perképessége döntés elmulasztása miatti ügyekben brüsszeli fúziós szerződés (merger treaty) közös Tanács és Bizottság => 1. Miniszterek Tanácsa a 3 Közösség tekintetében 2. Eur.-i Közösségek Bizottsága eltérő hatáskörök Az EK szupranacionalitása: a n.k.-i szervezet szupranacionalitása: tagállamait többségi határozatokkal is kötelezheti az ilyen határozatokat a tagállamoktól független szerv útján hozza a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat, amely nem szorul külön nemzeti megerősítésre jogforrásaiból a tagállamok jogalanyaira közvetlenül jogok és kötelezettségek származhatnak a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló joghatósága van Az eur.-i integráció kérdését két irányból közelítették meg az államok: 1. a nemzetek konföderációs jellegű Európája jegyében, kormányközi együttműködés alapjain nyugvó államszövetség módjára, ahol az egyes államok a számukra fontos kérdésekben akár a többséggel szemben is érvényesíthetik saját érdekeiket (Fouchet évi tervezete: e felé hajlott Franciaország, később Anglia is) 2. népek feletti föderációs jellegű Európa saját joghatóságra támaszkodó szövetségi állam analógiájára, ahol a hatalom eleve alkotmányos szabályok szerint oszlik meg a központi szervezet és a tagállamok között - német elképzelés => az integráció: szupranacionális szervezet kiépítése a tagállamok szuverenitásának korlátozása a hatalom gyakorlásának kompromisszumos megosztása (a szupranacionális szervezet és a tagállamok között) révén bontakozik ki a) a tagállamok a szupranacionális szervezetre ruházzák meghatározott államhatalmi jogosítványaik gyakorlásának hatásköreit, tagságuk idejére korlátozva saját szuverenitásukat b) az eur.-i Közösségek fejlődését alapvetően az integráció szükségszerűségének felismerésén alapuló + a szupranacionalitás irányában ható politikai rendeltetésük, a finalité politique határozza meg végső cél: politikailag egységes Európa létrehozása Egységes Európai Okmány: február 17./28. (hatályba lép: július 1.) - a belső piac fogalmának bevezetése, és megvalósítása 1992 végéig - a közösségi hatáskör kiterjesztése új területekre (bővül a gazdasági és politikai együttműködés köre, megjelenik a szociális dimenzió, az egészségvédelem, a gazdasági és szociális kohézió, valamint a környezetvédelem) - növeli a Parlament szerepét a döntéshozatalban a kooperációs eljárás bevezetése 3

4 - az egyhangúság helyébe az esetek nagy többségében a többségi döntéshozatal lép - megjelenik az Európai Unió fogalma, mint célkitűzés - az Európai Tanács (állam- és kormányfők csúcsértekezlete) összejövetelét éves szinten két alkalommal írja elő hivatalosan is elismeri tehát ezen csúcsszerv létjogosultságát, szerepét Maastrichti Szerződés (EKSZ): február 1. (hatályba lép: november 1.) - az EGK elnevezés helyébe az Európai Közösség elnevezés lépett - a Gazdasági és Monetáris Unió kiépítése és fejlődésének meghatározása - ötödik közösségi intézményként megjelenik a Számvevőszék - új területek a közösségi politikák között (kultúra, közegészségügy, fogyasztóvédelem, oktatás és ifjúság, kutatás és műszaki fejlesztés, ipar) - az Európai Parlament hatáskörének növelése az együttdöntési eljárás bevezetése - az Uniós polgárság fogalmának meghatározása Amszterdami Szerződés: október 2. (hatályba lép: május 1.) - vízum, menekült-, bevándorlásügy beemelése a személyek szabad áramlására vonatkozó Közösségi politikák közé - a szubszidiaritás és átláthatóság elvének fokozott alkalmazása - a tagállamonként egy biztos -szabály bevezetése (előtte az öt nagy tagállam, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország 2-2 biztost delegált) - közösségek intézményeinek reformja a demokratikusabb és hatékonyabb működés érdekében - a szociálpolitikára vonatkozó megállapodás bekerül az EKSZ szövegébe - megjelennek a szorosabb együttműködésre vonatkozó szabályok (a Közösség hatáskörén belül maradjon; ne vonatkozzon kizárólagos közösségi hatáskörre; ne érintse a közösség politikáit és cselekvéseit; ne ütközzön a megkülönböztetés tilalmába; ne torzítsa a tagállamok közti versenyt) Nizzai szerződés: február 26. (hatályba lép: február 1.) - a szorosabb együttműködés EUSZ-ben és EKSZ-ben található bonyolult szabályait egységesíti, és a fokozott együttműködés kifejezéssel váltja fel (mely Nizza óta kiterjed a kül- és biztonságpolitika területére is) - az Európai Parlamenti képviselők létszámát 732-re növeli - privilegizált keresetindítóként jelöli meg a Parlamentet is - bevezeti a biztosok egyéni felelősségre vonásának lehetőségét - növeli a minősített többséggel hozható döntések körét a Tanácsban - felkészíti az intézményrendszert a 27-ek Európájára (melyből azonban Románia és Bulgária jelenleg még kimaradtak) Alkotmányszerződés Az európai alkotmányról szóló szerződés tervezetének elkészítésével megbízott Konvent június 13-án egyezségre jutott a javasolt szöveget illetően. A tervezetet Giscard d Estaing, a konvent elnöke június 20-án az Európai Tanács Thessaloniki mellett, Porto Carrasban tartott ülése elé terjesztette június 18-án Brüsszelben megállapodás született a szerződés szövegéről. Az Európai Alkotmányszerződés négy részből áll: I. Alkotmányos rendelkezések. II. Az Unió alapjogi chartája. III. Az Unió politikái és működése (a legterjedelmesebb rész). IV. Általános és záró rendelkezések. Szerződés hatályba léptét november 1-jére vagy, ha a megerősítések addig nem mennének végbe, az utolsó ratifikációs okmány letétbe helyezését követő második hónap elsejére irányozza elő a IV-447 cikk. Önálló jogi személyiségű és egységes szabályok alapján működő szupranacionális szervezetet hoz létre. Az új Európai Unió jogutóda lesz a mostani, a Maastrichti Szerződésen alapuló Európai Uniónak és az Európai Közösségnek. A közösségi és az uniós vívmányok ( acquis communautaire és union acquis ) kifejezett hatályon kívül helyezésükig, illetőleg megváltoztatásukig továbbra is hatályban maradnak (I-1 és I-7, IV-438 cikkek). Az Alkotmányszerződés nem érinti az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az ASZ preambulumában a tagállamok elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és egymással mind szorosabb egységre lépve- egy közös jövő megteremtésére törekednek. Az Unió értékeit az I-2- cikk foglalja össze. Maastrichti Szerződés 6. cikkében foglalt alapelvek kibontásáról van szó. Az Unió és a tagállamok közötti viszonyról az I-5. cikk (1) bekezdése rendelkezik: Az Unió tiszteletben tartja a tagállamok Alkotmány előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását. Az I-5 cikk (2) bekezdése átveszi és részletesebben kifejti az EKSZ 10. cikkébe foglalt lojális együttműködés elvét, nevén nevezve azt. A szolidaritási klauzula külön kerül kifejtésre az I-43. cikkben. Hatáskörök meghatározása. Az I-11. cikk Az ASZ szabatosan meghatározza az Unióra ruházott hatásköröket és világosan felsorolja a kizárólagos, a megosztott (nem kizárólagos) és a csupán támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedésekre jogosító hatásköröket. A szubszidiaritás és arányosság elveit továbbra is a csak a nem kizárólagos hatáskörökre írja elő. Kizárólagos hatáskörök: (i) Vámunió, (ii) A belső piac működéséhez szükséges versenyszabályozás, (iii) Monetáris politika az euro övezetben, (iv) a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése a közös halászati politika keretében és (v) a közös kereskedelempolitika. Megosztott hatáskörök: a belső piac, a szociálpolitika bizonyos vonatkozásai, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a mezőgazdaság és halászat (a tengeri erőforrások megőrzésének kivételével), a környezet, a fogyasztóvédelem, a közlekedés, az energiaügy, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége, a közegészségügy bizonyos vonatkozásai. Támogató, összehangoló és kiegészítő hatáskörök közül említendők különösen az egészségvédelem, az ipar, a kultúra, az oktatás, az ifjúság, a sport és a képzés, az igazgatási együttműködés. Az ilyen hatáskörök gyakorlásakor az Unió nem vonhatja el a tagállamoktól saját hatáskörük gyakorlását. Intézményi reformok. Az Unió új intézményi kerete a következő összetételű: (i) Európai Parlament, (ii) Európai Tanács, (iii) a Miniszterek Tanácsa (Tanács), (iv) az Európai Bizottság (Bizottság), (v) az Európai Unió Bírósága (I.-19. cikk). Az Unió egyéb, pénzügyi intézményei közé kerül az Európai Központi Bank és a Számvevőszék (I cikkek). Tanácsadó szervek a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság. 4

5 3. Az alapítószerződések létrejötte, jogi státusa, szerkezete, szabályozási köre, a szerződésmódosítások főbb elemei, újításai. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Európai Atomenergia Közösség (EURA- TOM) EGKSZ (Maastricht után EKSZ) Szerződés az Európai Unióról (EUSZ) ratifikáció időpontja április március március február 1. hatályba lépés július január január november 1. a szerződés időtartama 50 évre határozatlan időre határozatlan időre határozatlan időre (2002. július 27-én megszűnt) intézményei - Közös gyűlés - Különleges Minisztertanács - Főhatóság - Bíróság - Gyűlés - Tanács - Bizottság - Bíróság - Gyűlés - Tanács - Bizottság - Bíróság Nincs saját, meghatározott intézménye, csúcsszerve az Európai Tanács, de a Közösségek intézményeit felhasználhatja a szerződés típusa traité loi szerződéses törvény traité loi szerződéses törvény traité cadre keretszerződés traité cadre keretszerződés Jogalanyiság nemzetközi jogalany nemzetközi jogalany nemzetközi jogalany nem rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal Szupranacionalitás szupranacionális jogkörökkel bír szupranacionális jogkörökkel bír szupranacionális jogkörökkel bír csak a Közösségi (I. pillér) szupranacionális 3. EGK: Eur.-i Gazdasági Közösség ( óta EK Eur.-i Közösség) Róma ( ) óta EK: ez is jelzi, h. tevékenysége már nem szorítkozik a szorosan vett gazdasági feladatok körére - EK + ESZAK + Euratom eur.-i Közösségek - n.k.-i szerződésen alapuló, szupranacionális jogkörű, eur.-i szervezet - jogi személy - n.k.-i jog alanya saját nevében köthet n.k.-i szerződéseket + n.k.-i szervezetek tagja lehet ( pl: tagja a WTO-nak, FAO-nak) - keretszerződés (traité cadre) => rendelkezéseit az EK intézményei által hozott további rendelkezésekkel + döntésekkel kell kitölteni + alkalmazni - intézményei: 1. Gyűlés 2. Tanács + Gazd.-i és Szociális Biz. 3. Bizottság 4. Bíróság - cél: - a tagállamok egész gazdaságának integrációja - politikai eltökéltség: lerakják az eur.-i népek egyre szorosabb egységének alapjait - általános feladat: - közös piac létrehozása - a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése (gazdasági élet harmonikus fejlesztése/nagyobb stabilitás/ életszínvonal emelése/tagállamok közötti szorosabb kapcsolat) a Római Szerződés meghatározta az ehhez szükséges tevékenységeket (feladatok + politikák előírása) feladatok: 1. áruk/személyek/szolgáltatások/tőke szabad mozgása vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése 3. államok irányában közös vámtarifák (vámunió) 2. a verseny ne torzuljon 3. belső jogszabályok közelítése 4. Eur.-i Szociális Alap (ESZA) létesítése (a foglalkoztatottság + munkaerő-mobilitás előmozdítása) 5. Eur.-i Beruházási Bank létesítése politikák: 1. közös agrárpolitika 2. közlekedéspolitika 3. kereskedelempolitika 4. gazdaságpolitika - a Közös Piac megvalósítására a Római Szerződés 12 éves átmeneti időszakot irányzott elő (3X4 év) a részfeladatok vh.ához külön is határidőket szabott - a vámunió ig megvalósult 4. Közös intézmények + külön intézmények összevonása : 3. megállapodás Rómában: az Európai Közösségek közös intézményeiről => 1. az ESZAK Közös Gyűlése + az Euratom + EGK Gyűlései szerződésenként meghatározott feladatait azonos Gyűlés látja el ez a Gyűlés 1958-ban magát EP-nek nevezte el 2. külön-külön meghatározott bíróságok feladatait egyetlen Bíróság látja el Európai Közösségek Bírósága (EB) 3. egyetlen Gazdasági és Szociális Bizottság - a különböző szervek közül csak az alapító szerződésben a Közösség intézményeiként megjelölt szerveknek van az Európai Bíróságon perképessége döntés elmulasztása miatti ügyekben brüsszeli fúziós szerződés (merger treaty) közös Tanács és Bizottság 5

6 => 1. Miniszterek Tanácsa a 3 Közösség tekintetében 2. Európai Közösségek Bizottsága eltérő hatáskörök Az EGKSZ/EKSZ módosításai: Egységes Európai Okmány: február 17./28. (hatályba lép: július 1.) - a belső piac fogalmának bevezetése, és megvalósítása 1992 végéig - a közösségi hatáskör kiterjesztése új területekre (bővül a gazdasági és politikai együttműködés köre, megjelenik a szociális dimenzió, az egészségvédelem, a gazdasági és szociális kohézió, valamint a környezetvédelem) - növeli a Parlament szerepét a döntéshozatalban a kooperációs eljárás bevezetése - megjelenik az Európai Unió fogalma, mint célkitűzés - az Európai Tanács (állam- és kormányfők csúcsértekezlete) összejövetelét éves szinten két alkalommal írja elő hivatalosan is elismeri tehát ezen csúcsszerv létjogosultságát, szerepét Maastrichti Szerződés (EKSZ): február 1. (hatályba lép: november 1.) - az EGK elnevezés helyébe az Európai Közösség elnevezés lépett - a Gazdasági és Monetáris Unió kiépítése és fejlődésének meghatározása - ötödik közösségi intézményként megjelenik a Számvevőszék - új területek a közösségi politikák között (kultúra, közegészségügy, fogyasztóvédelem, oktatás és ifjúság, kutatás és műszaki fejlesztés, ipar) - az Európai Parlament hatáskörének növelése az együttdöntési eljárás bevezetése - az Uniós polgárság fogalmának meghatározása Amszterdami Szerződés: október 2. (hatályba lép: május 1.) - vízum, menekült-, bevándorlásügy beemelése a személyek szabad áramlására vonatkozó Közösségi politikák közé - a szubszidiaritás és átláthatóság elvének fokozott alkalmazása - a tagállamonként egy biztos -szabály bevezetése (előtte az öt nagy tagállam, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország 2-2 biztost delegált) - közösségek intézményeinek reformja a demokratikusabb és hatékonyabb működés érdekében - a szociálpolitikára vonatkozó megállapodás bekerül az EKSZ szövegébe - megjelennek a szorosabb együttműködésre vonatkozó szabályok (a Közösség hatáskörén belül maradjon; ne vonatkozzon kizárólagos közösségi hatáskörre; ne érintse a közösség politikáit és cselekvéseit; ne ütközzön a megkülönböztetés tilalmába; ne torzítsa a tagállamok közti versenyt) Nizzai szerződés: február 26. (hatályba lép: február 1.) - a szorosabb együttműködés EUSZ-ben és EKSZ-ben található bonyolult szabályait egységesíti, és a fokozott együttműködés kifejezéssel váltja fel (mely Nizza óta kiterjed a kül- és biztonságpolitika területére is) - az Európai Parlamenti képviselők létszámát 732-re növeli - privilegizált keresetindítóként jelöli meg a Parlamentet is - bevezeti a biztosok egyéni felelősségre vonásának lehetőségét - növeli a minősített többséggel hozható döntések körét a Tanácsban - felkészíti az intézményrendszert a 27-ek Európájára (melyből azonban Románia és Bulgária jelenleg még kimaradtak) Az EUSZ és módosításai: Maastrichti Szerződés (EUSZ): - három pillér: o I. pillér: Európai Közösségek (EKSZ, Euratom, ESZAK) o II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika o III. pillér: Bel- és igazságügyi együttműködés - az I. pillér szupranacionális, a másik két pillér kormányközi - meghatározza az Európai Tanácsot, mint az Unió csúcsszervét Amszterdami Szerződés: - a Schengeni vívmányokat (Schengen acquis) beemeli az EU keretébe a bűnözésre vonatkozó részt a III. pillérbe (az Amszterdami Szerződés 2. sz. Jegyzőkönyvben) a bevándorlás, menekültügy és vízumpolitika pedig átkerül az I. pillérbe - ezzel összefüggésben a III. pillér elnevezése megváltozik: Büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésre - szabadság, biztonság és jog térsége - a NYEU által vállalt Petersbergi feladatok beépítése az EUSZ-be cél a NYEU integrálása az Európai Tanács irányítása alatt - a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése a II. pillér egyhangúsághoz kötött szigorú szabályainak ellensúlyozásaképp (összevetése a luxemburgi kompromisszummal) - a szorosabb együttműködés bevezetése az EUSZ keretei közé, amely nem terjed ki azonban a Schengen acquis-ra és a II. pillérre (feltételei: tartsa tiszteletben az EK hatásköreit; ne hasson ki az acquis communautaire-re; az Unió előmozdítására irányuljon; tartsa tiszteletben az Unió egységes intézményi kereteit; a tagállamok többségét érintse; ne érintse azon tagállamok jogait és érdekeit, amelyek nem vesznek részt benne; csak végső eszközként kerüljön alkalmazásra) - az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörét kiterjeszti a III. pillérre is (előzetes döntéshozatalért csak azok a tagállamok folyamodhatnak amelyek ilyen kérdésekben elfogadják a Bíróság ilyen hatáskörét) valamint a III. pillér területén történő szorosabb együttműködésre vonatkozó szabályok értelmezésére Nizzai szerződés: - az uniós acquis fogalmának első használata a közösségi acquis-n túlmenő uniós jogfejlesztés vonatkozásában - a fokozott együttműködés egységes szabályainak bevezetése (a szorosabb együttműködés szabályai helyett), kiterjesztése a II. pillérre is 6

7 4. Az Európai Unióról szóló szerződés (Maastrichti Szerződés) és annak módosításai napjainkig. Maastrichti Szerződés: az Európai Unióról szóló Szerződést február 7.-én írták alá Maastrichtban november 1.- jén lépett életbe. 17 jegyzőkönyv (kötelezőek), 36 nyilatkozat (csak értelmező funkció). 7 címből áll és kettős irányultságú: 1) létrehozta az Európai Uniót, 2) módosította a 3 európai közösség alapító szerződéseit. Külön hivatkozunk az EUSZ és az EKSZ Maastricht, Amszterdam, Nizza-ra (az EKSZ az egyes közösségek módosított alapító szerződéseit jelöli (alapszerződések). Az Európai Gazdasági Közösség elnevezését (EGK alapító szerződés) is megváltoztatta, Európai Közösségre. Az új elnevezés nem azt jelenti, hogy Maastricht óta már csak egy európai közösség létezik. A Maastrichti szabályozást két ízben is felülvizsgálta kormányközi konferencia (Amszterdami és Nizzai Szerződés). Az EUSZ cikkeit nyomtatott nagybetűkkel jelölték (A-S), amit Amszterdamban arab számozással, az EGKSZ arab számokkal jelölt cikkeit pedig nagybetűkkel egészítettek ki. Amszterdamban mind a kettőt egyszerűsítették: újraszámozás arab sorszámokkal május 1-ével (ekvivalencia táblázat). Az új EUSZ 53 cikkből, az új EKSZ pedig 314 cikkből áll. A Nizzai Szerződésben az új cikkeket kis latin betűvel jelölik. Az EU nem váltotta fel az Európai Közösségeket, hanem azokat magában foglalja. Az Unió a tagállamok nki szerződésen alapuló politikai együttműködésének intézményesített kerete, az egyhangúság elve alapján működik és jogi személyiséggel nem rendelkezik. A szupranacionális Európai Közösségekre épül, meghatározott politikákkal és kormányközi együttműködési formákkal kiegészítve. Utóbbiakat az EUSZ-Maastricht közös kül- és biztonságpolitikáról, valamint az igazságügy és a belügyek területén való együttműködésről szóló rendelkezésekkel irányozta elő. Az EUSZ egyetlen rendelkezése sem érinti az Európai Közösségek Alapító Szerződéseit. Az Unió intézményi kerete különböző tevékenységeket fog össze. A külső tevékenység kohereciájáért felelős a Tanács és a Bizottság, amik együttműködnek (3. cikk). Megalapítása óta már csak egységesen lehet az EU-hoz csatlakozni, külön a Közösségekhez nem. Az EU 3 pillére: 1. pillér: (EUSZ II-IV. cím) az eu-i közösségek szupranacionális intézményrendszerét és jogrendjét foglalja magába, célja: fenntartani és továbbfejleszteni a közösségi vívmányok összességét (acquis communautare): ez az EK teljes joganya (elsődleges és másodlagos jogforrások, beleértve a nem kötelező erejű, de a gyakorlatot befolyásoló jogi eszközöket is, pl. ajánlások, vélemények, akciótervek (soft law), valamint az Európai Bíróság határozatainak összessége). Az acquis érvényesülését az újonnan csatlakozó államoknak is biztosítaniuk kell. A közösségi vívmányok az első pillér keretében az Unió teljes joganyagának részévé váltak. A joganyag továbbfejlesztése a közösség hatáskörén túlmenő területeken uniós vívmányok kiépüléséhez vezet (union acquis). 2. pillér: (EUSZ V. cím) a közös kül- és biztonságpolitika. Az Unió az EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY 30. cikkében előirányozott külpolitikai együttműködés célja: nki téren megerősíteni önazonosságát és közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása, ami közös védelemhez vezethet (EUSZ 2. cikk). Az amsterdami felülvizsgálat során a második pillér szabályozása főleg a NYEU és az EU kapcsolatainak szorosabbá fűzését illetően bővült. A NYEU az EU számára hadműveleti hadműveleti lehetőségeket biztosít, ezért cél a NYEU EU-ba integrálása + együttműködés a fegyverkezés terén. A NYEU Petersbergi feladatai beépültek az EUSZ 17. cikk 2. bekezdésébe: humanitárius, békefenntartó, válságkezelő, békekikényszerítő feladatok. A 2. pillér körébe eső elveket és stratégiákat az egyhangúsággal döntő Európai Tanács határozza meg. A végrehajtásukhoz szükséges határozatokat a Miniszterek Tanácsa szintén egyhangúsággal hozza meg. (A Miniszterek Tanácsa biztosítja az Unió cselekvésének egységét, koherenciáját, hatékonyságát. A közös kül- és biztonságpolitika fő képviselője a Tanács Főtitkára.) Az egyhangúság ellensúlya a konstruktív tartózkodás (EUSZ 23. cikk, Amszterdam): a határozat elfogadását nem gátolja a jelenlévő tagok tartózkodása, amit írásban meg kell indokolni. A tartózkodó állam nem köteles a határozatot alkalmazni, de a szolidaritás jegyében az azzal ellentétes cselekvéstől tartózkodik. A határozat nem fogadható el, ha a tartózkodók szavazatinak aránya meghaladja az összes szavazat 1/3-át. Egyhangúlag elfogadott álláspontok és fellépések végrehajtásáról a Tanács már csak minősített többséggel határoz (min 10 állam), de nem szavazható meg, ha akár egy tag is azt jelentős és meghatározott politikai okból ellenzi. Ilyenkor az ügyet minősített többséggel az Európai Tanács elé terjesztik egyhangú döntés céljából (ez nem más, mint az évi luxemburgi kompromisszum szerződésbe iktatása). 3. pillér: (EUSZ VI. cím) Amszterdam óta a Büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezések : szervezett és más bűnözés, terrorizmus, emberkereskedelem, kábítószer, fegyvercsempészés, korrupció, csalás megelőzése és üldözése. Közös fellépés, rendőrségi, vámhatósági, igazságügyi és más illetékes hatóságok közötti együttműködés. A 3. pillér eredetileg az igazságügy és a belügyek terén való széleskörű együttműködésről szóló rendelkezéseket tartalmazott, amelyek felölelték a menekültügy, a bevándorláspolitika az EU határain történő ellenőrzését, a vámügy szabályait, az igazságügyi és rendőri együttműködést. A belső határok lebontása a külső határok fokozott védelméhez vezetett, amit EU kormányközi hatáskörbe vontak. A hatékonyságot növeli az összes vitás ügynek az Eu-i Bíróság joghatósága alá való emelése. Az EUSZ és az EKSZ amsterdami felülvizsgálata során a szerződésekben rögzítést nyert a szabadság, a biztonság és az igazságosság térsége megvalósításának a célja. A felülvizsgált EKSZ-ben külön címet kapott a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák kérdéseköre. Ily módon ezek a kérdések az EU 3. pilléréből átkerültek az 1. pillérbe tartozó közösségi jogba. Szabályozásukra 5 évi határidő áll rendelkezésre, amely április végén jár le. A 3. pillér keretében a Miniszterek Tanácsa az Európai Tanács iránymutatásai figyelembevételével egyhangúsággal intézkedik. Közös álláspontokat fogadhat el, kerethatározatokat hozhat, határozatokat fogadhat el, amelyek kormányközi szinten kötelezőek, egyezményeket dolgozhat ki. Az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a 2. és 3. pillér körébe eső tevékenységének elbírálására, kivéve meghatározott feltételekkel a rendőrségi és igazságügyi együttműködés körében: ha a tagállam elfogadja a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörét. 1995: rendőri együttműködés előmozdítása: a tagállamok megalapították az Europol t (Európai Rendőri Iroda, European Police Office, október 1-től). A évi Nizzai Szerződés ezen felül, a rendőrségi együttműködés keretein túl előirányozta egy általánosabb Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (European Judicial Cooperation Unit, Eurojust ) létrehozását is, amely nemzeti jogállású ügyészekből és vizsgálóbírókból alakulna, a bíróságok közötti megkeresések és a kiadatási kérelmek megkönnyítésére. [Kormányközi Konferencia a tagállamok kormányainak részvételével, ám a közösségi szervezeten kívül zajló diplomáciai tárgyalássorozat, amelynek célja az Európai Közösségek szerződéseinek új szerződéssel történő módosítása. Mivel a résztvevők szuverén államokként tárgyalnak, döntés csak egyetértésben lehetséges és a létrejött szerződést minden résztvevő államnak meg kell erősítenie.] 3. SZUPRANACIONALITÁS ÉS KORMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS - Az Eur.-i Bíróságnak a tagállamok külön megállapítása nélkül nincs hatásköre az Unió 7

8 kormányközi együttműködésén alapuló pillér tevékenységeinek elbírálására, mivel a Közösségek intézménye - Amszterdam a 3. pillér körében, Közösségeken kívüli uniós kompetenciák területére is kiterjesztette a Bíróság hatáskörét => a Bíróságnak előzetes döntéshozatali hatásköri van: a Tanács határozatai + kerethatározatai érvényessége + értelmezése egyezmények értelmezése tekintetében a 3. pillér keretében történő fokozott együttműködés rendelkezéseinek alkalmazására és értelmezésére is - a tagállamok meghatározhatják, h. milyen bíróságaik folyamodhatnak előzetes döntésért DE! a vízumokra/ menekültügyre/ bevándorlásra/ személyek szabad mozgását érintő politikák a 3. pillérből az EKSZ kereteibe emelte át Amszterdam a bíróság Közösségi hatáskörét megszorították ezzel =>ebben a körben: előzetes döntést nem kérhet az EU Bíróságtól a nemzeti bíróság csak amely határozata ellen már nincs belső jogorvoslat a Tanácsnak a közrend + a belső biztonság védelméről szóló rendelkezéseiről a Bíróság nem dönthet Maastrichti Szerződés (EUSZ): - három pillér: o I. pillér: Európai Közösségek (EKSZ, Euratom, ESZAK) o II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika o III. pillér: Bel- és igazságügyi együttműködés - az I. pillér szupranacionális, a másik két pillér kormányközi - meghatározza az Európai Tanácsot, mint az Unió csúcsszervét Amszterdami Szerződés: - a Schengeni vívmányokat (Schengen acquis) beemeli az EU keretébe a bűnözésre vonatkozó részt a III. pillérbe (az Amszterdami Szerződés 2. sz. Jegyzőkönyvben) a bevándorlás, menekültügy és vízumpolitika pedig átkerül az I. pillérbe - ezzel összefüggésben a III. pillér elnevezése megváltozik: Büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésre - szabadság, biztonság és jog térsége - a NYEU által vállalt Petersbergi feladatok beépítése az EUSZ-be cél a NYEU integrálása az Európai Tanács irányítása alatt - a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése a II. pillér egyhangúsághoz kötött szigorú szabályainak ellensúlyozásaképp (összevetése a luxemburgi kompromisszummal) - a szorosabb együttműködés bevezetése az EUSZ keretei közé, amely nem terjed ki azonban a Schengen acquis-ra és a II. pillérre (feltételei: tartsa tiszteletben az EK hatásköreit; ne hasson ki az acquis communautaire-re; az Unió előmozdítására irányuljon; tartsa tiszteletben az Unió egységes intézményi kereteit; a tagállamok többségét érintse; ne érintse azon tagállamok jogait és érdekeit, amelyek nem vesznek részt benne; csak végső eszközként kerüljön alkalmazásra - az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörét kiterjeszti a III. pillérre is (előzetes döntéshozatalért csak azok a tagállamok folyamodhatnak ilyen kérdésekben elfogadják a Bíróság ilyen hatáskörét) valamint a III. pillér területén történő szorosabb együttműködésre vonatkozó szabályok értelmezésére Nizzai szerződés: - az uniós acquis fogalmának első használata a közösségi acquis-n túlmenő uniós jogfejlesztés vonatkozásában - a fokozott együttműködés egységes szabályainak bevezetése (a szorosabb együttműködés szabályai helyett), kiterjesztése a II. pillérre is Alkotmányszerződés Az európai alkotmányról szóló szerződés tervezetének elkészítésével megbízott Konvent június 13-án egyezségre jutott a javasolt szöveget illetően. A tervezetet Giscard d Estaing, a konvent elnöke június 20-án az Európai Tanács Thessaloniki mellett, Porto Carrasban tartott ülése elé terjesztette június 18-án Brüsszelben megállapodás született a szerződés szövegéről. Az Európai Alkotmányszerződés négy részből áll: I. Alkotmányos rendelkezések. II. Az Unió alapjogi chartája. III. Az Unió politikái és működése (a legterjedelmesebb rész). IV. Általános és záró rendelkezések. Szerződés hatályba léptét november 1-jére vagy, ha a megerősítések addig nem mennének végbe, az utolsó ratifikációs okmány letétbe helyezését követő második hónap elsejére irányozza elő a IV-447 cikk. Önálló jogi személyiségű és egységes szabályok alapján működő szupranacionális szervezetet hoz létre. Az új Európai Unió jogutóda lesz a mostani, a Maastrichti Szerződésen alapuló Európai Uniónak és az Európai Közösségnek. A közösségi és az uniós vívmányok ( acquis communautaire és union acquis ) kifejezett hatályon kívül helyezésükig, illetőleg megváltoztatásukig továbbra is hatályban maradnak (I-1 és I-7, IV-438 cikkek). Az Alkotmányszerződés nem érinti az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). 8

9 5. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés lényegi újításai, és az Európai Unió jelképei. Az Eu jelképei: Európa nap: május 9. (A Schuman Nyilatkozat elfogadásának napja) Közös valuta: Euro Zászló: kék alapon 12 arany csillag körben Himnusz: L. van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részlete (a szöveg költőjét, Schillert nem említi az alk.szerz.) A tétel kifejtése során az alábbi főbb csomópontokhoz tartozó kérdéseket szükséges ismertetni: - Nizzai Nyilatkozat 2000 dec. nizzai csúcs: döntés született az összes jelölttel kibővített 27 tagú integrációban a tagállami szavazatok súlyozásáról az EU Tanácsában és a 12 tagjelölt a 15-ökkel arányos szavazatokat kapott (Mo 12 szavazat). Az Európai Parlamentben azonban Mo 22 helyett csak 20 helyet kapott! A nizzai csúcs jóváhagyta a Külügyminiszteri Tanács 2000 decemberi stratégiáját a csatlakozások további menetéről (féléves szakaszok, a könnyebb témakörök felől a nehezebbek felé haladnak) első félévére maradt az EU költségvetés, a strukturális alapok és a mezőgazdaság témaköre. Ezek után derül ki, hogy Mo tagként mennyi nettó forrástranszferben részesül majd. A évi Nizzai Szerződés ezen felül, a rendőrségi együttműködés keretein túl előirányozta egy általánosabb Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (European Judicial Cooperation Unit, Eurojust ) létrehozását is, amely nemzeti jogállású ügyészekből és vizsgálóbírókból alakulna, a bíróságok közötti megkeresések és a kiadatási kérelmek megkönnyítésére. Az EUSZ Nizza a következő módosításokat irányozza elő: az elvek megsértésére vonatkozó javaslatot indokolva kell előterjeszteni. A Tanács 4/5 többséggel és a Parlament hozzájárulásával megállapíthatja, hogy a közös elvek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye áll fenn, ajánlásokat intézhet, meg kell hallgatnia az érintett tagállamot és felkérhet független személyeket jelentés készítésére, rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az okok még fennállnak-e. A szankciók és feloldásuk lényegében maradnak. Nizza-ban nem döntöttek az EU emberi Alapjogok Chartájának az Unió jogába építéséről. A Nizzai Szerződés igyekezett a minősített többséget sok új területen is bevezetni, de az adózás, személyek mozgása, munkavállalók jogai és érdekei területén még mindig egyhangúsághoz kötött a döntéshozatal. A minősített többség a Tanácsban speciális: azt jelenti, hogy 87 szavazatból 62 támogató szavazattal születik meg a döntés. Ha a döntés nem a Bizottság javaslatára történik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállam támogató szavazatát kell jelentenie. A minősített többsgi döntést a kisebbségben maradó tagállamoknak is végre kell hajtaniuk. A Nizzai Szerződésmódosítás áttöri a kollektív felelősség elvét, ugyanis hatálybalépése után a Bizottság tagjának le kell mondania, ha az Elnök így kívánja és ha a Bizottság is jóváhagyja. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy pl. egyes biztosokat ért és bizonyított korrupciós vádak estén ne az egész Bizottságnak kelljen távoznia. A Nizzai Szerződés lehetőséget ad a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslatára, az Európai Parlament véleményének kikérése után egyhangú határozatában meghatározott körben hatáskört ruházzon az Európai Bíróságra a Szerződés alapján hozott, közösségi ipari tulajdonra vonatkozó aktusok alkalmazásában kapcsolatban felmerülő jogviták elbírálására. A Nizzai Szerződésmódosítás folytán bizonyos, a Bíróság Alapokmányában leszögezett ügycsoportokban az Elsőfokú Bíróságnak is lesz hatásköre előzetes döntés meghozatalára, ami ellen csak kivételes esetben lehet majd fellebbezni. Nizzai Szerződésmódosítás előirányozza azt, hogy az Elsőfokú Bírósághoz bírói kamarákat (judicial panel) csatoljanak, amelyek bizonyos speciális jogterületen fognak kompetenciával rendelkezni. Székhelye Luxembourg. Az Elsőfokú Bíróság pedig 25 főből áll. A parlament privilegizált keresetindítóvá vált a Nizzai szerződés után. A nizzai felülvizsgálati konferencia eredményét február 26-án bocsátották ratifikációra. Hatályba lépése Írország először negatív kimenetelű népszavazása miatt késett. A októberében megejtett második népszavazáson a választójogosultak 49.5 százalékos részvétellel, 62.9 százaléknyi igennel hagyták jóvá a szerződést, amely február 1-jével lépett hatályba és a későbbi csatlakozási szerződésekkel módosított formában mind az Európai Uniónak (EU), mind az Európai Közösségnek (EK) és az Európai Atomenergia Közösségnek (Euratom) ma is hatályos alapszerződése. - Laekeni Nyilatkozat az EU jövőjéről A 2001 decemberi laekeni csúcs a tárgyalások előremenetelét értékelte: eszerint a tárgyalások 2002 közepéig lezárhatók és maradnak azok a kérdések, amelyekben nincs kialakult EU-álláspont. Amíg egyetlen kérdés is nyitott, addig valamennyi fejezet nyitottnak tekintendő, ezért az ideiglenesen lezárt fejezetek száma semmit sem jelent. Már Nizzában elhangzott, hogy a es Eu-i Parlament választásain az új tagállamok részt vehetnek. Mo reméli, hogy 2003-ban megindul az aláírt csatlakozási szerződés jóváhagyása az Unióban és Mo-on (itthon népszavazás). A ratifikációs eljárások lezárultával életbe lép az EU-tagság és az átmeneti rendelkezések végén bekövetkezik az új tagállam tényleges egyenjogúsága, az integrációs szabadságok korlátlan érvényesülése. Az Unió döntéseiben való részvétel lehetősége a csatlakozási szerződés hatálybalépésétől fogva megilleti Mo-ot. - Alkotmányozó Konvent Az Európai Unió egységes szervezetének és nemzetközi jogállásának tisztázása, a felülvizsgálataik során nehezen áttekinthetővé vált alapító szerződések egyetlen alkotmány jellegű formába öntése, az EU hatásköreinek, intézményi működésének és jogforrási alakzatainak megreformálása, demokratikus legitimációja fokozásának és működésének és politikáinak átláthatóbbá tétele végett február 28-án Brüsszelben összeült, európai alkotmányról szóló szerződés tervezetének elkészítésével megbízott Konvent június 13-án egyezségre jutott a javasolt szöveget illetően. A tervezetet Giscard d Estaing, a konvent elnöke június 20-án az Európai Tanács Thessaloniki mellett, Porto Carrasban tartott ülése elé terjesztette. Az Európai Tanács a tagállamok konferenciáján történő megtárgyalásra alkalmasnak ítélte azt és október 4-ére össze is hívta Az európai alkotmány létesítéséről szóló szerződést elfogadó kormányközi konferenciát. A konferencián az akkori 15 tagállam mellett teljes jogúan részt vett a csatlakozás előtt álló tíz állam is, és jelen volt megfigyelőként az akkori három tagjelölt ország, Bulgária, Románia és Törökország képviselője is. A Konvent tervezetének mintegy 90 %- át elfogadták, az intézményi javaslatok közül számos csak módosított formában került a végleges szerződés szövegbe. Az Európai Alkotmányszerződés négy részből áll: I. Alkotmányos rendelkezések. II. Az Unió alapjogi chartája. III. Az Unió politikái és működése (a legterjedelmesebb rész). IV. Általános és záró rendelkezések. - aláírása, a ratifikáció állása Az Európai Unió Tanácsa nevében a szerződést október 20-án aláírták. A 25 tagállam együttes aláíró aktusára Rómában, október 29-én került sor, ünnepélyes keretek között. Ezzel megnyílt a ratifikálások ideje, amelyek lezárulását és a Szerződés hatályba léptét november 1-jére vagy, ha a megerősítések addig nem mennének végbe, az utolsó ratifikációs okmány letétbe helyezését követő második hónap elsejére irányozza elő a IV-447 cikk. 9

10 2004 decemberében még csak a litván parlament ratifikálta az alkotmány-szerződést, nagy többséggel. Népszavazást jelentett be Spanyolország (már 2005 februárjára), továbbá Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália is. Kérdésesnek tűnik a népszavazás kimenetele elsősorban az Egyesült Királyságban, de nem vehető biztosra Dániában sem. Magyarországon a csatlakozásunk alkalmából elfogadott alkotmánymódosítás kellően biztosítja az újabb népszavazás nélküli ratifikációs eljárást. A csatlakozási szerződéssel módosított Nizzai szerződés néhány évre illetve újabb bővülésig megfelelően biztosítja az Unió működését, addig is, amíg korszerű alkotmány-szerződés életbe nem lép. újdonságok: pilléres szerkezet megszűnése, EU jogi személyisége (tudni kell a régi EK és EU és az új EU viszonyrendszerét, és az EURATOM jogi státuszát). Az alkotmányos rendelkezések Szervezeti integrálódás közös értékek alapján Az alkotmányszerződés (a továbbiakban ASZ) új minőségben hozza létre az Európai Uniót. Az eddigi, jogi személyiség nélküli, kormányközi keretszervezetből, amely egyaránt felöleli a szupranacionális jogi személyiségű Európai Közösségeket és a kormányközi együttműködés kül- és biztonságpolitikai, valamint bűnügyi pilléreit, önálló jogi személyiségű és egységes szabályok alapján működő szupranacionális szervezetet hoz létre. A három különféle jellegű pillérre oszlás megszűnik, az új Európai Unió jogutóda lesz a mostani, a Maastrichti Szerződésen alapuló Európai Uniónak és az Európai Közösségnek. A közösségi és az uniós vívmányok ( acquis communautaire és union acquis ) kifejezett hatályon kívül helyezésükig, illetőleg megváltoztatásukig továbbra is hatályban maradnak (I-1 és I-7, IV-438 cikkek). Az Alkotmányszerződés nem érinti az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az eddigi, jogi személyiség nélküli, kormányközi keretszervezetből, amely egyaránt felöleli a szupranacionális jogi személyiségű Európai Közösségeket és a kormányközi együttműködés kül- és biztonságpolitikai, valamint bűnügyi pilléreit, önálló jogi személyiségű és egységes szabályok alapján működő szupranacionális szervezetet hoz létre. A három különféle jellegű pillérre oszlás megszűnik, az új Európai Unió jogutóda lesz a mostani, a Maastrichti Szerződésen alapuló Európai Uniónak és az Európai Közösségnek. A közösségi és az uniós vívmányok ( acquis communautaire és union acquis ) kifejezett hatályon kívül helyezésükig, illetőleg megváltoztatásukig továbbra is hatályban maradnak (I-1 és I-7, IV-438 cikkek). Az Alkotmányszerződés nem érinti az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Alapjogi Charta beépítése, kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelme, új jogi eszközök (európai törvény és kerettörvény, európai rendelet, európai határozat, ajánlások, vélemények). Az Unió jogi aktusai A másodrendű jogforrások rendje áttekinthetőbbé válik. A jelenlegi rendeletek és irányelvek, kerethatározatok, stb. helyére a következő jogi eszközök lépének (I cikkek): Európai törvény, olyan általános hatályú törvényalkotási aktus, amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Európai kerettörvény, olyan törvényalkotási aktus, amely az elérendő célokat illetően minden tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztása a tagállamokra marad. Európai rendelet, olyan nem törvényalkotási, ám általános hatályú aktus, amely az Alkotmány és a törvényalkotási aktusok végrehajtására szolgál. Lehet egészében kötelező és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, vagy az elérendő célokat illetően címzett tagállamokra nézve kötelező, rájuk hagyva a megvalósítási forma és az eszközök megválasztását. Európai határozat, olyan nem törvényalkotási aktus, egészében kötelező, általában, vagy megjelölt címzettjeire nézve. Ajánlások és vélemények nem kötelező erejűek. Minden jogi aktust indokolni kell. Eltérő jogi aktusok bevezetésétől a törvényhozó intézményeknek tartózkodniuk kell. Az alapjogi Charta címzettjei az Unió intézményei és szervei, valamint a tagállamok azon esetekben, amikor az Unió jogát alkalmazzák. A Charta ASZ-be foglalása ennek megfelelően nem teszi fölöslegessé az általános, az ENSZ égisze alatt létrejött vagy európatanácsi emberi jogi konvenciók alkalmazását. Ezért az ASZ I-9. cikke előirányozza, hogy az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak az Alkotmányban meghatározott hatásköreit. Intézményi reformok. Az Unió új intézményi kerete a következő összetételű: (i) Európai Parlament, (ii) Európai Tanács, (iii) a Miniszterek Tanácsa (Tanács), (iv) az Európai Bizottság (Bizottság), (v) az Európai Unió Bírósága (I.-19. cikk). Az Unió egyéb, pénzügyi intézményei közé kerül az Európai Központi Bank és a Számvevőszék (I cikkek). Tanácsadó szervek a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Tanács tagjai (a tagállamok állam és kormányfői) minősített többséggel két és fél éves időtartamra elnököt választanak, akinek a megbízatása egy alkalommal megújítható. Semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be. A Bizottság elnökével együttműködve a működés folyamatosságát biztosítja, amit a jelenleg félévenként rotáló tanácsi elnökség kevésbé tud elérni. Az Európai Tanács negyedévenként üléseiről és azok levezetéséről gondoskodik. Kifelé képviseli az Uniót, ám nem érinti a tervbe vett új EU külügyminiszter intézkedési jogkörét. A jogalkotásba nem folyhat bele.(i-22. cikk) Az alkotmányszerződés újításai (lennének): EU jogi szem. * Pillérekre osztást megszünteti * Az Unió hatásköreit ráruházásuk elve szabályozza. A tá-k saját hatásköreiket korlátozva újszerű hatásköröket ruháznak az Unióra. Biz.: a bizottsági tagok száma a tá-k számának 2/3-ra csökken, hacsak az ET nem állapít meg más összetételt. Az ET fogja megállapítani a csökkentett létszámú Biz összetételének változó rendjét is, minden állam demográfiai és ter-i adatait figyelembe vevő rotáció kidolgozásával. Hivatali idő 5 év marad. Minősített többség: kettős többségi elvre épül. Tanács tagjai legalább 55%-nak és az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tá szavazata kell. A többséghez legalább 15, a blokkoló kisebbséghez legalább 4 tá szavazata kell. Ha a Tan nem a Biz-nak, vagy az Unió küm-nek javaslata alapján határoz, a tagok számszerű többségét tekintve nem 55, hanem 72%-nak a szavazata kell. Az új szavazási rendszer 2009, nov. 1.-után lép hat-ba. 10

11 6. Az Európai Tanács összetétele, jelentősége és hatásköre. A maastrichti szerződés már részletesebben szabályozta a működését (EUSZ 4. cikk). Alapvető feladata, hogy biztosítsa az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt és meghatározza politikai irányvonalát. Összetétele: a tagállamok állam- ill. kormányfőiből, valamint a Bizottság elnökéből áll (munkájukban a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti őket). Működési rendje: legalább évente kétszer összeül azon tagállam állam- vagy kormányfője elnökletével, amely tagállam a soros elnöki tisztet betölti. Ülését követően jelentést, valamint évi írásos jelentést nyújt be a Parlamentnek. Nem tévesztendő össze sem a strassbourgi Európa Tanács(!) szervezetével, sem az Európai Közösségek Tanácsával(! Miniszterek Tanácsa). Az Európai Tanács az Unió mindhárom pillérének működését meghatározza. Nem épült be a Közösségek intézményrendszerébe (az EKSZ 7. cikke nem sorolja a Közösségre bízott feladatokat megvalósító intézmények közé), hanem fölöttük áll. Államközi intézményként, egyhangúsággal határoz. EKSZ 303. cikk: a Közösség minden hasznos módon együttműködik az Európai Tanáccsal. - az Unió csúcsszerve - feladata: Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erő biztosítása Politikai irányvonlai meghatározása - összetétele: tagállamok állam-és kormányfői + Bizottság elnöke - működési rendje: - évente minimum kétszer összeül annak az államnak állam/kormányfője az elnök ilyenkor, aki a Tanács elnöki tisztét betölti - minden ülés után jelentés a Parlamentnek a megvalósított fejlődésről + évi írásos jelentés - Európai Tanács Európa Tanács Miniszterek Tanácsa Strassbourg Európai Unió Tanácsa - az Unió mindhárom pillérének működését meghatározza - nem intézmény fölöttük áll - államközi intézményként, egyhangúsággal határoz - Alkotmánytervezet: intézménnyé tette volna (a Számvevőszék: nem lett volna intézmény) - elnök = EU elnöke félévente változik - soros állam: Tanácsi határozat szabja meg az országok sorrendjét - az Alkotmánytervezet: fix rendszert javasolt: 2,5 évre választja meg az Európai Tanács, 1X újraválasztható - jelenleg az EU csúcsszerve, de nem számít intézménynek - az Alkotmányos Szerződéssel ez megváltozik - döntéshozatal: konszenzus - következtetések (conclusions), zárónyilatkozatok (resolutions): nem jogi, de fontos politikai eszközök második pillérben jogot alkot: elvek, általános iránymutatások, közös stratégiák A határozat nem fogadható el, ha a tartózkodók szavazatinak aránya meghaladja az összes szavazat 1/3-át. Egyhangúlag elfogadott álláspontok és fellépések végrehajtásáról a Tanács már csak minősített többséggel határoz (min 10 állam), de nem szavazható meg, ha akár egy tag is azt jelentős és meghatározott politikai okból ellenzi. Ilyenkor az ügyet minősített többséggel az Európai Tanács elé terjesztik egyhangú döntés céljából (ez nem más, mint az évi luxemburgi kompromisszum szerződésbe iktatása). A 3. pillér keretében a Miniszterek Tanácsa az Európai Tanács iránymutatásai figyelembevételével egyhangúsággal intézkedik. Közös álláspontokat fogadhat el, kerethatározatokat hozhat, határozatokat fogadhat el, amelyek kormányközi szinten kötelezőek, egyezményeket dolgozhat ki. 11

12 12

13 7. Az Európai Unió Tanácsának összetétele, feladat- és hatáskörei, a szavazási mechanizmusok, a COREPER. 1) A MINISZTEREK TANÁCSA a tagállamok miniszteri szintű képviseletét jelenti - tagjainak személye állandóan változik attól függően, h. épp milyen kérdés megvitatására kerül sor (pl. ha egy mezőgazdasági kérdésben kell döntést hozni a tagállamok hatáskörrel rendelkező mezőgazdasági minisztereiből áll össze a Tanács) - ha a külügyminiszterek üléseznek = Általános Tanács ( - Európai Tanács = állam + Kormányfők Tanácsa, ahhoz szavazati jog nélkül vannak jelen a tagállamok külügyminiszterei + a bizottság elnöke + egy tagja is nem közvetlen jogalkotó szerv) - Hatásköre: gazdaság politikák koordinálása döntéshozatal a bizottság által kezdeményezett kérdésekben a döntés meghozatalát a bizottságra ruházhatja át - döntéshozatal: konszenzus minősített többség (321 szavazat, súlyozott) egyszerű többség - a szavazatokat súlyozzák gazdaságpolitikai szempontok alapján - általános minősített többséggel dönt - egyhangúság kell: adózás személyek mozgása munkavállalók jogai+ érdekei strukturális alapok céljai / felhasználása új tagállamok felvétele ha a közös piac működése körében valamely cél megvalósításához a Közösség fellépése lenne szükséges - a Tanács munkájára jellemző a nemzetek feletti (a többségi döntést a kisebbségben maradó tagállamoknak is végre kell hajtaniuk, az rájuk is kötelező) + a kormányközi jelleg is (minden tagállam kormánya a hatáskörrel rendelkező miniszterek szintjén képviselteti magát) - a minősített többség speciális: 87 szavazatból 62 támogató szavazat - a tanácsi munka fél évente váltakozó elnökség irányítása alatt folyik a kontinuitást a soros tagállam együttműködése biztosítja a következő és a leköszönt elnök tagállammal (: trojka) - elnök: az Európai Tanács üléseit is vezeti - a tanácsi főtitkár: a közös kül- és biztonságpolitika főbiztosa is - székhely: Brüsszel (ritkábban Luxemburg) A NYEU Petersbergi feladatai beépültek az EUSZ 17. cikk 2. bekezdésébe: humanitárius, békefenntartó, válságkezelő, békekikényszerítő feladatok. A 2. pillér körébe eső elveket és stratégiákat az egyhangúsággal döntő Európai Tanács határozza meg. A végrehajtásukhoz szükséges határozatokat a Miniszterek Tanácsa szintén egyhangúsággal hozza meg. (A Miniszterek Tanácsa biztosítja az Unió cselekvésének egységét, koherenciáját, hatékonyságát. A közös kül- és biztonságpolitika fő képviselője a Tanács Főtitkára.) Az egyhangúság ellensúlya a konstruktív tartózkodás (EUSZ 23. cikk, Amszterdam): a határozat elfogadását nem gátolja a jelenlévő tagok tartózkodása, amit írásban meg kell indokolni. A tartózkodó állam nem köteles a határozatot alkalmazni, de a szolidaritás jegyében az azzal ellentétes cselekvéstől tartózkodik. A határozat nem fogadható el, ha a tartózkodók szavazatinak aránya meghaladja az összes szavazat 1/3-át. Egyhangúlag elfogadott álláspontok és fellépések végrehajtásáról a Tanács már csak minősített többséggel határoz (min 10 állam), de nem szavazható meg, ha akár egy tag is azt jelentős és meghatározott politikai okból ellenzi. Ilyenkor az ügyet minősített többséggel az Európai Tanács elé terjesztik egyhangú döntés céljából (ez nem más, mint az évi luxemburgi kompromisszum szerződésbe iktatása). A 3. pillér keretében a Miniszterek Tanácsa az Európai Tanács iránymutatásai figyelembevételével egyhangúsággal intézkedik. Közös álláspontokat fogadhat el, kerethatározatokat hozhat, határozatokat fogadhat el, amelyek kormányközi szinten kötelezőek, egyezményeket dolgozhat ki. A Miniszterek Tanácsának hatásköre: 1) az alapító szerződés alapján feladata a gazdaságpolitikák koordinálása, 2) döntéshozatal a Bizottság által kezdeményezett kérdésekben, 3) a döntés meghozatalát a Bizottságra ruházhatja át (ilyenkor a Bizottság delegált hatáskörben fog döntést hozni). Döntéshozatal: a szavazatok itt is súlyozásra kerülnek. A Tanácsban most 87 szavazat oszlik meg a 15 állam között (pl. GB, Fro, Némo, Olo 10-10). A Miniszterek Tanácsa általában minősített többséggel dönt, az egyhangúsággal történő szavazás visszaszorulóban van. A Nizzai Szerződés igyekezett a minősített többséget sok új területen is bevezetni, de az adózás, személyek mozgása, munkavállalók jogai és érdekei területén még mindig egyhangúsághoz kötött a döntéshozatal. A minősített többség a Tanácsban speciális: azt jelenti, hogy 87 szavazatból 62 támogató szavazattal születik meg a döntés. Ha a döntés nem a Bizottság javaslatára történik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállam támogató szavazatát kell jelentenie. A minősített többsgi döntést a kisebbségben maradó tagállamoknak is végre kell hajtaniuk. Az új csatlakozások utáni szavazási rendszer: 27 tagú unió esetén 345 szavazat lenne, a 15-ök 237-et kapnának, a belépő 12-ek 108-at (Mo 12-t). A Nizzai Szerződés szerint a minősített többséghez a tagok többsége által leadott 169 szavazat kéne, de kérelemre meg kell vizsgálni, hogy az igenek kiteszik-e az Unió népességének min 62%-át. Egyhangúság szükséges például: 1) új tagállamok felvétele esetén, 2) ha a közös piac működése körében valamely cél megvalósításához a Közösség fellépése lenne szükséges, de erre a szerződések külön nem tartalmaznak jogosítványt (ilyenkor a Tanács a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően intézkedhet (így terjedt ki a közösségi jogalkotás pl. a közösségi védjegy szabályozására). Ezt a beleértett hatáskör elvének is nevezzük.), 3) adók, személyek szabad mozgása, munkavállalók jogairól és érdekeiről szóló rendelkezések meghozatala. 13

14 A Tanácsot félévente váltakozó elnökség irányítja (az elnökség rendjét eredetileg az alapító szerződések határozták meg, ma tanácsi határozat szól róla). A kontinuitást a soros tagállam együttműködése biztosítja a következő elnökséggel és a leköszönt elnök tagállammal. A 3 tagállam együttműködését trojkának is hívják. Jelenleg Görögország, előtte Dánia, az előtt Spanyolország elnökölt. A Tanácsban betöltött elnöki funkció egyúttal az Európai Tanács üléseinek vezetését is magában foglalja. A Miniszterek Tanácsa a parlamenttel együtt törvényalkotási és költségvetési feladatokat lát el; politika-meghatározási és koordinációs hatásköre van. Különböző alakzatai közül a külügyi tanácsban az EU külügyminisztere elnököl. A többi formációkban az elnöklést 18 havi időtartamokra három-három tagállamból álló csoportok képviselői látják el. A csoportokat a tagállamok különböző adottságai és a földrajzi egyensúly jegyében kell összeállítani Az Európai Unió Tanácsa: Szavazatmegoszlás november 1-jétől további bővülésig vagy az alapszerződések ellenkező módosításáig az Európai Unió Tanácsában (korábban használt elnevezéssel a Miniszterek Tanácsa) a szavazatmegoszlás a korábbihoz képest a következő: ápr nov.1-je óta Ausztria 4 10 Belgium 5 12 Cseh Köztársaság 12 Ciprusi Köztársaság 4 Dánia 3 7 Egyesült Királyság Észtország 4 Finnország 3 7 Franciaország Görögország 5 12 Hollandia 5 13 Írország 3 7 Lengyelország 27 Lettország 4 Litvánia 7 Luxemburg 2 4 Magyarország 12 Málta 3 Németország Olaszország Portugália 5 12 Spanyolország 8 27 Svédország 4 10 Szlovákia 4 Szlovénia 4 Összesen Minősített többség szavazatszáma Blokkoló kisebbség szavazatszáma ) A COREPER A Tanács munkáját segítő, döntéseit előkészítő COREPER-ben (EU mellé delegált nagykövetek, Comitté des Représentents Permanents=állandó képviselők bizottsága) a soros tagállam szintén elnököl. A COREPER I-ben az állandó képviselők helyettesei, a COREPER II-ben az állandó képviselők üléseznek. Ha a COREPER-ben megegyezés született egy döntést illetően, akkor a Miniszterek Tanácsa általában csak ennek a megerősítése. A kontinuitást nemcsak a COREPER-ben együtt jelenlévő leköszönt, aktuális, és leendő elnök és a Bizottság képviselője, hanem a Tanács Főtitkára (ma Javier Solana) is biztosítja (aki a közös kül- és biztonságpolitika főbiztosa is). A Tanács székhelye Brüsszel, ritkábban Luxemburg. A COREPER a Tanács döntéseit készíti elő - a COREPER I.: állandó képviselők helyettesei - a COREPER II.: állandó képviselők - ha a COREPER-ben már megegyezés született a Miniszterek Tanácsa már csak megerősíti a döntést - összetétele: EKSZ 203. cikk, különböző formációk: Általános Tanács, Ecofin, Eurogroup, a Tanács elnöksége, a Tanács Főtitkársága - feladat- és hatáskörei: EKSZ 202. cikke - szavazási mechanizusok (EKSZ 205. cikke, EUSZ 23. cikk 3. bek): - a Tanács szupranacionális és kormányközi jellege - egyszerű többséggel való szavazás köre - minősített többségű szavazás fogalma, köre, szavazatok súlyozása - egyhangú szavazás fogalma és alkalmazásának köre - COREPER: összetétele, feladata, formációi (I. és II.) 14

15 8. Az Európai Parlament működése, hatáskörei. Az Európai Ombudsman. Az Európai Parlament az Európai Közösség intézménye, hatásköre: 1) Politikai ellenőrző szerepet tölt be: a Bizottság feletti felügyeletet gyakorolja: a Bizottság elnökének kijelöléséhez és a Bizottság mint testület kinevezéséhez is a Parlament jóváhagyására van szükség, a Parlament tagjai a Bizottsághoz kérdést intézhetnek, a Bizottság éves jelentést terjeszt a Parlament elé, a Bizottsággal szemben bizalmatlansági indítvány terjeszthető elő a Parlamentben (a sikeres bizalmatlansági indítvány esetén a Bizottság tagjai testületileg kötelesek lemondani hivatalukról), megvitatja a Számvevőszék, az európai Ombudsman és az Európai Központi Bank éves jelentését. 2) Döntéshozó- jogalkotó hatáskörrel rendelkezik a (Miniszterek) Tanácsával együttesen. 3) Költségvetés elfogadása (ha nem ért egyet, visszautasíthatja: ekkor nincs költségvetés). 4) Hozzájárulása szükséges főbb nemzetközi szerződések megkötéséhez (pl. társulási megállapodások, csatlakozási megállapodások, egyéb nki szerződések esetén a Tanács csak konzultálni köteles a Parlamenttel). 5) a Tanácstól érkező megkeresés esetén tanácsot ad. 6) Kinevezi az európai ombudsmant. Összetétele: delegáció helyett a tagállamok állampolgárai közvetlenül, általános választójog alapján választják a képviselőket. Mandátumuk 5 évre szól. Az első választás 1979-ben volt. A képviselői létszám jelenleg 626 fő (Némo: 99, Fro, GB, Olo: 87, Spo: 64, Hollandia: 31, Port, Görögo, Belgium: 25, Svédo: 22, Ausztria: 21, Dánia, Finno: 16, Íro: 15, Lux: 6). Az új tagállamok csatlakozása után 732 képviselő lesz (a jelenlegi 15 tagállam 535, az új tagok pedig 197 helyet kapnának). A tagjelölt országok teljes jogú taggá válása a jelenlegi képviselői helyek újrasúlyozását is érinti (Némo. megtarthatja, Fro. viszont veszít majd helyeiből). Mo-nak a csatlakozási szerződéstől függően 19 vagy 20 parlamenti képviselője lesz. Az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező pártok pártcsoportokba tömörülnek (Európai Néppárt és Kereszténydemokraták, Európai Szocialisták, Liberálisok, és még 5 kis párt). A Parlamentnek 1 elnöke és 14 alelnöke van, ezeket a Büro tömöríti. Állandó bizottságok: petíciós, nők jogai, mezőgazdasági, költségvetési ellenőrzési, stb. A Parlament székhelye Strasbourg, titkársága Luxembourgban, a parlamenti bizottságok Brüsszelben találhatók. A demokratikus deficit kérdése: a döntések meghozatalában meghatározó szerep jut a Tanácsnak, a Bizottságnak, míg a népek képviselőiből álló Parlamentnek szűkebb lehetőségei vannak, mert a jogalkotás szerve a Miniszterek Tanácsa. A Római Szerződés tanácsadási jogkört biztosított a Parlamentnek, bizonyos ellenőrzési funkciót, beszűkült a nemzeti parlamentnek külön-külön gyakorolható ellenőrzési lehetősége, amit nem ellensúlyozott az Európai Parlament megfelelő jogköre. A Bíróság már 1979-ben elmarasztalta a Tanácsot, amiért rendelete meghozatala előtt még a Parlament megkívánt véleményét sem várta be. Az alapító szerződés felülvizsgálatai ennek megfelelően a Parlament jogkörének és a döntéshozatalban való részvétel lehetőségének fokozatos bővítését eredményezték. A Tanács csak 1976-ban írt elő öt évre szóló általános és közvetlen választásokat. Az EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY növelte a Parlament szerepét, bevezette az együttműködési (kooperációs) eljárást, továbbá a Parlament egyetértésének az intézményét. A kooperációs eljárás annyiban jelent előrelépést, hogy a Parlament eltérő véleményével szemben a Tanács csak egyhangúan hozhatja meg a javasolt döntését. Az együttműködési eljárás mára a Gazdasági és Pénzügyi Uniót érintő kérdésekre szorult vissza. A Parlament egyetértését a Közösség nemzetközi szerződéseire nézve kívánta meg. A Nizzai Szerződés is erősíti a Parlamentet: pl. a fokozott együttműködés jóváhagyása kapcsán (korábban a Parlamenttel csak konzultálni kellett, most a jóváhagyása kell, ha a fokozott együttműködés olyan tárgykörben valósul meg, ahol együttdöntési eljárással kell dönteni). Az Európai parlament összetétele. A június 10 és 13 között, Magyarországon június 13-án megtartott európai parlamenti választások után, a november 1-től október 31-ig terjedő, ötéves választási ciklusra terjedően a 732 fős Európai Parlament tagállamok szerinti összetétele a bővülés előttihez képest a következő: ápr nov.1-je óta Ausztria Belgium Cseh Köztársaság 24 Ciprusi Köztársaság 6 Dánia Egyesült Királyság Észtország 6 Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország 54 Lettország 9 Litvánia 13 Luxemburg 6 6 Magyarország 24 Málta 5 Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia 14 Szlovénia

16 Európai parlamenti frakciók alakulása (v.ö.eksz 191.cikk): Frakció 1994/ Létszám % Létszám % Létszám % Európai Néppárt (ker. és eu.demokraták) Szociáldemokraták Liberálisok Szövetsége Zöldek Európai baloldal Eu.nemzetek uniója, frakció nélküliek, független demokr A 24 magyar képviselő frakciók szerint: 12 FIDESZ + 1 MDF = Európai Néppártban 9 MSZP = Európai Szociáldemokrata Párt 2 SZDSZ = Liberális Szövetség Az Eur.-i Ombudsman (állampolgári jogok biztosa) - Maastricht óta - az EP nevezi ki 5 évente - az első: Jacob Söderman (1995-től volt) - jogosult azon panaszok átvételére, amelyek az unió állampolgáraitól v. valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személytől, v. székhellyel rendelkező jogi személytől származnak + amik a Közösségi intézmények v. szervek tevékenységében felmerülő szabálytalanságokra vonatkoznak, kivéve az Elsőfokú Bíróság + a Bíróság igazságszolgáltató tevékenységét - hivatalból is indíthat elj.t - ha szabálytalanságot állapít meg az érintett intézményhez fordul 3 hónapja van, h. véleményéről tájékoztassa az Ombudsmant ezután jelentést nyújt be az EP-nek + az érintett intézménynek az Ombudsman - az unió minden állampolgárának joga van a hiteles nyelvek egyikén az Ombudsmanhoz fordulni + ezen a nyelven választ kapni - szabálytalan elj.: ha egy Közösségi intézmény / szerv nem a rá nézve kötelező szabályok + alapelvek szerint jár el (pl. igazgatási szabálytalanságok, tisztességtelenség, diszkrimináció, hatalommal való visszaélés, információ hiánya v. megtagadása, szükségtelen késedelem) 16

17 9. Az Európai Parlament választása. Az Európai Parlament választása - a parlamenti képviselőket a tagállamok állampolgárai választják közvetlenül, általános választás alapján. Mandátumuk 5 évre szól - az első közvetlen választásokra 1979-ben került sor (ezt megelőzően a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták) - a képviselői létszám jelenleg 732 fő - Magyarország 24 képviselői hellyel rendelkezik, amelynek megoszlása: Európai Néppártban 12 Fidesz, 1 MDF képviselő, Európai Szociáldemokrata Pártban 9 MSZP képviselő, a Liberális Szövetségben pedig 2 SZDSZ képviselő - az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező pártok pártfrakciókba tömörülnek A választásra vonatkozó jogszabályok - az európai parlamenti választások szabályai, mind az anyagi, mind az eljárási szabályokat illetően alapvetően tagállami hatáskörbe tartoznak, csak néhány kulcsfontosságú kérdést rendez kötelező erejű közösségi szabályozás - az Európai Parlament tagjai választásáról szóló évi CXIII. törvényünk elfogadása megteremtette azokat a feltételeket, amelyek alapján június 13-án a magyar választójogosultak az urnákhoz járulhattak - a Tanács 76/787/ ESZAK, EGK, EURATOM határozatához csatolt okmány alapján a szavazást ötévenként, egységesen, csütörtöktől vasárnapig terjedő időszakban kell megtartani. A gyakorlatban ez június hónap egy meghatározott hete. A választási eljárás valamennyi cselekményét ezen időkorláthoz kell igazítani. - a 93/109/EC tanácsi irányelv értelmében, más tagállam polgára, ha megfelel azoknak a szavazásra és jelöltként való indulásra vonatkozó feltételeknek, amelyeket a lakóhelyét jelentő állam saját állampolgárainak törvényi úton megszab, jogosult szavazni és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon a lakóhelyül szolgáló tagállamban. A választási rendszer - az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban közvetlenül, arányos választási rendszerben választják, azonban a választási rendszer szabályainak kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik - a 2004-es európai parlamenti választáson a 24 mandátum listás választáson került kiosztásra, amelyen az egész ország egy választókerületet alkotott - a választópolgárok csak bejegyzett pártokra adhatták le voksukat, ugyanis listát csak ezek a szervezetek állíthattak - a listaállítás további feltétele érvényes ajánlás összegyűjtése - a jelölő szervezeteknek lehetőségük van közös lista állítására is - a listán szereplő jelöltek a jelölő szervezet által megjelölt sorrendben kerülnek fel a szavazólapra, a szavazók a listán szereplő sorrenden nem módosíthatnak, a bejelentés sorrendje a mandátumhoz jutás sorrendjét is meghatározza - csak azok a listák juthatnak mandátumhoz, amelyek az érvényes szavazatok több mint 5%-át megszerzik Választási szervek - a választási bizottságok: a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása - az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: szavazatszámláló bizottságok, külképviseleti szavazatszámláló bizottságok, helyi választási bizottság, területi választási bizottságok, Országos Választási Bizottság - a választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek által megbízott (delegált) tagokból állnak - választási bizottságok hatásköre: a szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a törvényes lebonyolításról és megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét; a területi/fővárosi választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság dönt a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról - a választási irodák: a választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek párt semleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével öszszefüggő állami feladatot ellátó szervek A jelöltállítással, a pártok, jelöltek és listák bejelentésével - a választáson induló pártoknak nyilvántartásba kell vetetni magukat, legkésőbb a lista állításának bejelentése előtt - a bejelentést a választási eljárásról szóló évi C. törvény 51. (1) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottságnál kell megtenni - a jelölő szervezet egy önálló listát állíthat, vagy egyetlen közös lista állításában vehet részt. Közös lista állítása csak úgy fogadható el, ha a listát állító szervezetek képviselői egybehangzóan nyilatkoznak arról - az európai parlament tagjainak választásán listát azok a pártok állíthatnak, melyek legalább választópolgár, aláírásával hitelesített ajánlását gyűjtik össze - a listán maximum 72 jelölt állítható A választási eredmény nyilvánosságra hozatala - a szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák csak a szavazók számáról és arányáról adhatnak tájékoztatást - választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött - a választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok és a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg - a választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján hozza nyilvánosságra - a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat az Országos Választási Iroda azt követően teszi közzé, hogy a szavazást az Európai Unió valamennyi tagállamában befejezték - a jogorvoslati eljárások lezárulta utáni, országosan összesített, végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi Jogorvoslatok - választási eljárásról szóló évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a panaszt és a kifogást. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg: o panasszal a választási törvények megsértésére hivatkozva lehet élni (pl. kampánycsend megsértése) 17

18 o kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. panasz elbírálása, választási eredmény megállapítása) - közös elem, hogy a puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot, mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés esetén érvényesíthető - a jogorvoslati határidőket naptári napokban kell számolni. Tekintettel a határidők jogvesztő voltára, elmulasztásuk esetén igazolás benyújtására nincs mód. Az elkésett kifogást a választási bizottság vagy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 18

19 10. Az Európai Bizottság összetétele, működése és hatásköre. Az Európai Bizottság az Európai Közösség intézménye: a közösségi szerződések őre és a fejlődés motorja. Hatásköre: 1) általános érvényű jogszabályok kezdeményezésének joga, 2) döntés előkészítés, 3) javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít, 4) a szerződések és a másodlagos jogforrások alkalmazásának ellenőrzése, 5) végrehajtási feladatok (pl. a közösségi politikák esetében), 6) egyeztető funkció (azaz jogvita esetén a Bíróságot megelőző fórumként jogvita-rendezést kísérel meg), 7) nemzetközi tárgyalások során az EK képviselete, 8) 3. államokkal, nki szervezetekkel kapcsolat tartása a Delegációkon keresztül, 9) alapító szerződésből fakadóan, vagy átruházott hatáskörben döntési jog. Összetétel, kinevezése: A Bizottság összetétele. A november 4.-én kezdődött választási ciklusban a Tanács által a Parlament jóváhagyásával öt évre kinevezett biztosok száma 25. Minden tagállamnak joga egy biztost adni. A korábbi tizenöt tagállam közül két-két biztost jelölő legnagyobb öt tagállam (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) lemondott a második biztosi posztról, így az egyenlő jelölés elve alapján a tíz állammal való bővülés után is csak öt biztossal nőtt a Bizottság. A megnövekedett számú biztosi szakterületeket korábbi, átfogóbb szakterületekről való leválasztással határozta meg az új Bizottság parlamenti jóváhagyással jelölt elnöke, a portugál José Manuel Barroso (ejtsd: Zsozé Manuel Barroszu). Igy például a magyar biztos Kovács László adó- és vámuniós ügyekből álló területe korábban a belső piac szakterületéhez tartozott; a most különválasztott energiaügyek azelőtt a közlekedési és energia reszorthoz tartoztak. Jelenleg 25 tagból áll, akiket a tagállamok kormányai közös egyetértéssel jelölnek ki, nem politikai, vagy kormánypolitikai szempontok alapján, hanem a szakmai kompetenciát és a hozzáértést vizsgálva. A biztosok általában egy-két tárgykörben "szakértők", a Bizottságban az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező főigazgatóságok (Directorate-general) irányítói (de a Főigazgatóságok élén hivatalnokként egy-egy főigazgató is áll.) Kinevezésük: a tagállamok először a Bizottság elnökének személyében állapodnak meg, ezt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A tagállamok kormányai a kijelölt elnökkel közös egyetértésben és a tanács minősített többségi szavazatával kijelölik a többi biztost. A Bizottság ilyen módon kijelölt elnökét és a Bizottságot, mint testületet az Európai Parlament szavazással erősíti meg, azután a tanács minősített többséggel kinevezi. Az 5 évre választott tagok mandátuma megújítható; küldő államuktól teljes mértékben függetlenednek, hiszen nem utasíthatók. Jelenleg kollektív felelősséggel rendelkeznek, azaz csak a teljes Bizottságtól vonható meg a Parlamentben a bizalom, egyes biztosoktól külön-külön nem. A Nizzai Szerződésmódosítás áttöri a kollektív felelősség elvét, ugyanis hatálybalépése után a Bizottság tagjának le kell mondania, ha az Elnök így kívánja és ha a Bizottság is jóváhagyja. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy pl. egyes biztosokat ért és bizonyított korrupciós vádak estén ne az egész Bizottságnak kelljen távoznia. Az elmozdítás másik módja a felmentés, amire az Eu-i Bíróságnak van hatásköre. Az már bizonyos, hogy minden tagállam a bővítés után csak egy tagot delegálhat. A Bizottság elnöke: személye meghatározó jelentőségű, a Bizottság az ő irányítása alatt működik, egyetértésével nevezhetők ki a Bizottság egyéb tagjai, a jelenlegi elnök Romano Prodi. A Nizzai Szerződés hatálybalépése után a Bizottság elnökét és tagjait nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel fogja megválasztani az állam és kormányfők tanácsa. A Bizottság székhelye Brüsszel. Nagylétszámú adminisztratív testület segíti a munkájában, amik Főigazgatóságokra oszlanak: pl. mezőgazdaság, verseny, gazdasági és pénzügyek, képzés és kultúra, foglalkoztatás és szociális ügyek, energia és közlekedés, vállalkozások, stb. További szigorítás a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványról való szavazás esetén, hogy nem csupán az összes képviselők többségét jelentő, hanem egyben a leadott szavazatok 2/3-át is kitevő szavazatra van szükség, ami azt jelenti, hogy legalább 550 képviselőnek kell szavaznia ahhoz, hogy 367 igen szavazat érvényes legyen (EKSZ 201. cikk (1) bek.). Ugyanennek a kettős aránynak a megvalósulása szükséges a költségvetés elutasításához is (EKSZ 272. Cikk). A szavazáskor jelenlévő képviselők minimális létszámára (határozatképesség, quorum ) vonatkozóan az EKSZ nem tartalmaz általános szabályt. A Parlament házszabálya (126.cikk) ugyan a képviselők egyharmadának a jelenlétét írja elő, ám a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy a Parlament Elnöke a határozatképességet e szint alatt is megállapíthatja. A Bizottság elnöke, J.Barroso támogatta a Kok jelentést és a lemaradás behozatalára szólított fel. A Bizottság számra a lisszaboni folyamatban elsősorban a következő feladatokat látja: (i) Azoknak a költségeknek az elemzése, amelyek a lisszaboni folyamat lassulásával Europa stagnálásából erednének ( real costs of non-lisbon ); (ii) a lisszaboni cselekvési program megszűrése, 120 párhuzamos akció helyett a legfontosabb feladatok kiemelése; (iii) biztosokból álló lisszaboni stratégia csoport felállítása saját elnökletével; (iv) a megvalósítás koordinálása végett mérlegelendő tagállamonként Mr.Lisszabon kinevezése, nemzeti akciótervek készítése és a koordinálásukat végző külön tanácsi alakzat felállítása. Az első, az ASZ hatályba lépte után kezdődő parlamenti ciklusban kinevezendő Bizottság az eddiginél nagyobb jogkörrel felruházott elnökén és az EU külügyminiszterén kívül valamennyi akkori tagállam egy-egy biztosából fog állni. A rákövetkező választási ciklusban (előreláthatólag november 11-től) kinevezendő Bizottságnál a bizottsági tagok száma a tagállamok számának kétharmadára fog csökkenni, hacsak az Európai Tanács egyhangúlag nem állapít meg más összetételt. Az Európai Tanács fogja megállapítani a csökkentett létszámú Bizottság összetételének változó rendjét is, valamennyi tagállam demográfiai és területi adatait figyelembe vevő rotáció kidolgozásával. A Bizottságok hivatali ideje továbbra is öt év marad. Főbb hivatalok: - Jogi szolgálat - Eurostat - Egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatóság - Kereskedelmi főigazgatóság - Versenyügyi főigazgatóság - Költségvetési főigazgatóság - Főtitkárság - Sajtó és kommunikációs főigazgatóság - Székhely: Brüsszel - főbb hatáskörök: jogszabály kezdeményezés: - Javaslattétel, véleménynyilvánítás, döntés-előkészítés, valamint végrehajtást célzó közösségi aktusok kibocsátása - Jogalkotási hatáskör - A másodlagos jogforrások alkalmazhatóságának ellenőrzése - Egyedi végrehajtási feladatokat is ellát - Egyeztető funkció 19

20 - Nemzetközi szerződések kötése során a tárgyalásokat a Bizottság folytatja le - Az Európai Közösségek képviselete - összetétele - megválasztása - elnöke - kollégiuma - kabinet = a biztos közvetlen munkatársai, és a biztos nevezi ki őket fő, amiből 6-9 ügyvivő. A kabinetfőnök a biztossal azonos országból származó személy, de a helyettes már nem. - főbb főigazgatások 25 darab főbb szolgálatok és hivatalok 20