MAGYAR POSTA ZRT. ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Budapest, április 23. a vállalkozás vezetője (képviselője)

Átírás

1 MAGYAR POSTA ZRT. ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Budapest, április 23. a vállalkozás vezetője (képviselője) 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 4 I/A. BEVEZETÉS... 4 I/A/1. A számviteli alapelvek érvényesüléséről általában... 5 I/A/2. A Magyar Posta Zrt. Számviteli Politikája... 5 I/A/2.1. A Számviteli Politika főbb specifikus előírásainak részletezése... 6 I/A/3. Tájékoztatás a Magyar Posta Zrt. tevékenységéről... 9 I/B. A VAGYONI-, PÉNZÜGYI-, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZET ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE I/B/1. A mérleg főbb sorain bekövetkezett változások számszerűen I/B/2. Az eredménykimutatás főbb soraiban bekövetkezett változások számszerűen I/B/3. A vagyoni helyzet átfogó jellemzése, bemutatása I/B/4. A pénzügyi, likviditási helyzet átfogó jellemzése, bemutatása I/B/5. A jövedelmezőségi helyzet átfogó jellemzése I/B/6. A mutatószámok alakulása az ingatlanok piaci értékelésének hatását kiszűrve II. SPECIFIKUS JELLEGŰ KIEGÉSZÍTÉSEK II/A. KIEGÉSZÍTÉS A MÉRLEGHEZ II/A/1. Kiegészítés az eszközökhöz (aktívákhoz) II/A/1.1. Az immateriális javak és tárgyi eszközök alakulása II/A/ Az immateriális javak évi bruttó nettó értékének alakulása II/A/ A tárgyi eszközök évi bruttó nettó értékének alakulása II/A/1.2. Tárgyi eszközök (ingatlanok) értékhelyesbítése II/A/1.3. A tárgyi eszközökre jellemző mutatószámok II/A/1.4. A évi beruházások alakulása II/A/1.5. Beruházásra adott előlegek II/A/1.6. A befektetett pénzügyi eszközök bemutatása II/A/ Tartós részesedések áttekintése II/A/ A beszámolási időszakot érintő jelentősebb változások II/A/ Tartós részesedések értékvesztése és visszaírása II/A/ Tartósan adott kölcsönök bemutatása II/A/ Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bemutatása II/A/1.7. Tájékoztató a forgóeszközökről II/A/ A készletek részletes bemutatása II/A/ A követelések alakulása II/A/1.8. Értékpapírok II/A/ Egyéb részesedés II/A/ Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok II/A/1.9. Pénzeszközök II/A/1.10. Aktív időbeli elhatárolások II/A/2. Kiegészítés a forrásokhoz (passzívákhoz) II/A/2.1. A saját tőke alakulása, összetevői II/A/2.2. Céltartalékok II/A/2.3. Hosszú lejáratú kötelezettségek II/A/ Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben II/A/ Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II/A/2.4. Rövid lejáratú kötelezettségek II/A/ Rövid lejáratú hitelek I/A/ Vevőktől kapott előlegek II/A/ Szállítókkal szembeni kötelezettség alakulása II/A/ Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben II/A/ Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben II/A/ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek II/A/2.5. Passzív időbeli elhatárolások II/B. KIEGÉSZÍTÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ II/B/1. Üzleti eredmény II/B/1.1. Értékesítés nettó árbevétele II/B/1.2. A Társaság ráfordításai

3 II/B/1.3. Egyéb bevételek és ráfordítások II/B/ Egyéb bevételek alakulása II/B/ Egyéb ráfordítások alakulása II/B/ Egyéb bevételek-ráfordítások eredményének alakulása II/B/2. Pénzügyi műveletek eredménye II/B/2.1. Pénzügyi műveletek bevételei II/B/2.2. Pénzügyi műveletek ráfordításai II/B/3. Rendkívüli eredmény II/B/3.1. Rendkívüli bevételek II/B/3.2. Rendkívüli ráfordítások II/B/4. Adófizetési kötelezettség II/B/5. Osztalék fizetés III. A MAGYAR POSTA, MINT PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓ IV. TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ KIEGÉSZÍTÉSEK IV/1. Létszám és kereset adatok IV/1.1. A Magyar Posta Zrt. Igazgatósága, Felügyelő Bizottsága tagjainak járandóságai. 56 IV/1.2. A Társaságnál a létszám és a kifizetett kereset alakulása IV/1.3. A személyi jellegű egyéb kifizetések alakulása IV/2. Konszolidációba bevont kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tranzakciók IV/3. Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek IV/3. Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek IV/4. Mérlegen kívüli tételek IV/5. Környezetvédelmi tevékenység IV/5.1. Veszélyes hulladékok forgalma évben (kg) IV/5.2. Környezetvédelmi eszközök alakulása évben CASH FLOW-KIMUTATÁS (EZER FORINTBAN)

4 I. Általános információk I/A. Bevezetés A Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Magyar Posta Zrt., Posta, Társaság) határozatlan időtartamra alakult. A Társaság a Magyar Posta Vállalat általános jogutódja, az átalakulás időpontja: december 31. A Társaság első üzleti évét január 1-jén kezdte meg. A Társaság székhelye: Budapest, XIII., Dunavirág u A Társaság alapítója: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter (Budapest, VII., Dob u ) A Részvénytársaság részvényesei december 31-én: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 75%+ 1 db részvény, db, egyenként Ft névértékű részvény Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (székhely:1051 Budapest, Nádor u. 31.), 25% - 1 db részvény, db, egyenként Ft névértékű részvény Az állam nevében a tulajdonosi jogokat a szeptember 30-tól december 31-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta január 1-jétől a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.), mint többségi részvényes gyakorolja. A Társaság alaptőkéje december 31-én: ezer forint (Lásd még kiegészítő melléklet II/A/2.1. pontot is) A Társaság alaptevékenysége: A Társaság könyvvizsgálója: nemzeti postai tevékenység, egyéb pénzügyi tevékenység, hírlapterjesztés KPMG Hungária Kft. dr. Eperjesi Ferenc bejegyzett könyvvizsgáló igazolvány száma: A Társaság éves gazdálkodásáról a számviteli törvény előírásai szerint elkészített éves beszámolót Szarka Zsolt vezérigazgató írja alá. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért Fülöpné Rácz Erika Központi Számviteli Osztályvezető (lakóhely: Budapest, regisztrációs szám: ) felel évre vonatkozóan a beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díj E Ft + Áfa. A Társaság a számviteli törvény előírásai szerint éves beszámoló készítésére kötelezett. Az éves beszámoló részei: Mérleg Eredménykimutatás Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentés készítésére is kötelezett a Társaság. 4

5 A Társaság üzleti éve minden év január 1-jén kezdődik és ugyanazon év december 31-én zárul, a naptári évvel egyezően. A mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31-e. A Magyar Posta Zrt. összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít. A konszolidációba bevont társaságokkal kapcsolatos részletes információkat a II/A/1.6. sz. és a IV./2. sz. pontok tartalmaznak. I/A/1. A számviteli alapelvek érvényesüléséről általában A beszámolási év folyamán a Társaság elszámolásai, értékelései tekintetében következetesen járt el. Az év egészében a számlarendben, a számviteli politikában rögzítettek szerint végezte elszámolásait. A Társaság a évi beszámoló elkészítése során a bázis adatokat a évi mérleg és eredménykimutatás alapján vette figyelembe. A Társaság Számviteli Politikájában rögzítésre került, hogy a éves gazdálkodásról a Társaság a Mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő A változat szerint készíti el, további tagolást nem alkalmaz, az Eredménykimutatást összköltség eljárás módszerével állítja össze a számviteli törvény 2. sz. mellékletében szereplő A változat szerint, további tagolást nem alkalmaz. Az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd Ft-ot. Ez esetben a számviteli törvény értelmében, az éves beszámolóban az adatokat millió forintban kell megadni, de a Társaság úgy gondolja, hogy a megbízható, valós kép érdekében ettől eltérően készíti el a beszámolót. I/A/2. A Magyar Posta Zrt. Számviteli Politikája A Társaság Számviteli politikája és mellékleteiként elkészített specifikus szabályzatok a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény) megfogalmazott számviteli elvekre és értékelési előírásokra épülnek, írásban rögzítik azokat a vállalkozásra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározzák, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A Társaság könyvvezetése kettős könyvvitel, alapja a számlarend, mely a számviteli törvényben előírt egységes számlakeret alapján épül fel. A Magyar Posta Zrt. számviteli és pénzügyi elszámolásait az SAP integrált informatikai rendszer alkalmazásával készíti el. 5

6 A Társaság Számviteli Politikája tartalmazza, hogy a Társaság könyvvezetését decentralizáltan végzi. A Számviteli Politika részét képezi a Társaságon belüli gazdasági műveletek számviteli rögzítésénél a halmozásmentesség biztosításának módszere is. A Társaság Számviteli politikája előírja: az elszámolási megoldásokat, a bizonylatolás, az analitikus nyilvántartás rendszerét, a leltározásra, értékelésre vonatkozó szabályokat, a követelések minősítését és a céltartalék képzésének rendjét, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének elveit, az amortizáció és a ráfordítások elszámolásának szabályait, az SAP számviteli információs rendszer használatát. A nemzetközi postai és pénzforgalmi elszámolások tekintetében a Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület (UPU) előírásait követjük. I/A/2.1. A Számviteli Politika főbb specifikus előírásainak részletezése Befektetett eszközök A Magyar Posta Zrt. a Számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él. A Magyar Posta Zrt. él a Számviteli törvény 57 -a által a befektetett eszközök meghatározott körére alkalmazható értékhelyesbítés lehetőségével az ingatlanok tekintetében. Az értékhelyesbítés számviteli elszámolására akkor kerül sor, ha az adott eszköz tekintetében a befektetett eszköz piaci értéke az üzleti év mérlegfordulónapján jelentősen a könyvszerinti érték 10 %-át meghaladó mértékben, de legalább 1 millió Ft-tal, vagy a könyvszerinti érték 10 %-át nem meghaladó mértékben, de legalább 10 millió Ft-tal meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értékét. A számviteli törvény költség-haszon elvének figyelembevételével azokat a személyes használatra kiadott fogyó eszközöket, amelyek ugyan várhatóan 1 éven túl szolgálják a társaság tevékenységét, de értékük nem haladja meg a tízezer forintot, használatbavételig a készletek között kell nyilvántartani. A Társaság az alaptevékenység folytatása érdekében beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat általában hasznos élettartamuk végéig rendeltetésszerűen használja, így ezek maradványértéke nem jelentős. Kivételt képeznek azok az eszközök, melyek aktiválásakor felmerül az a lehetőség, hogy használatukat nem elsősorban a hasznos élettartam, hanem piaci, jogszabályi vagy tulajdonosi döntés korlátozhatja, maradványértéküket melyet tételesen rögzítünk egyedileg, az aktiváláskor kell meghatározni minden olyan esetben, ha a maradványérték a bekerülési érték 20 %-át, de legalább az 1 millió Ft-ot várhatóan meghaladja. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása a rendeltetésszerűen használatba vett eszközök maradványértékkel csökkentett bruttó értéke után történik, az aktiválás napjától (immateriális javak esetében a használatbevétel napjától) kezdődően. Az értékcsökkenési leírás módszere lineáris az egyenletes elhasználódás miatt. Az alkalmazott értékcsökkenési kulcsok alapjául az alábbi becsült élettartamok szolgálnak: Ingatlanok 33 év (lineáris 3 %) Termelő gépek, berendezések 7 év (lineáris 14,5 %) Személygépkocsik, tehergépkocsik 5 év (lineáris 20 %) 6

7 Motorkerékpárok 3 év (lineáris 33 %) Levélszekrények 5 év (lineáris 20 %) Postai kezelési kisgépek 5 év (lineáris 20 %) Irodai, ügyvitel-technikai berendezések 3-5 év (lineáris 33 % - 20 %) Számítástechnikai berendezések 3-5 év (lineáris 33 % - 20 %) Irodai, üzemi berendezések, felszerelések 7 év (lineáris 14,5 %) Szoftverek 4 év (lineáris 25 %) Egyéb vagyoni értékű jogok 5-7 év (lineáris 20 % - 14,5 %) Az 50 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bruttó értékét használatba vételkor kell egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok leírási ideje nem haladhatja meg az adott ingatlan leírási idejét. A bérelt eszközökön végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebbik alapján történik. A mérlegkészítés időszakában a tulajdoni részesedéseket értékelni kell. Ha a cég saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész és a piaci megítélés tartósan és jelentősen a nyilvántartási érték alatt van, értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Készletek A Társaság készleteiről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletek értékelése átlagos beszerzési áron, a saját termelésű készletek értékelése közvetlen önköltségen történik. A Társaság gazdálkodásában fajlagosan kis értékűnek tekinti a 15 E Ft súlyozott átlagos beszerzési árat nem meghaladó értéken nyilvántartott készleteket. Követelések A követelések egyedi minősítése során a kétes követelések esetén 100 %-os, míg a határidőn túli követelések esetén egyedi elbírálás alapján történik az értékvesztés %-os mértékének meghatározása. A behajthatatlan követeléseket a Társaság hitelezési veszteségként számolja el. Nem számolható el veszteségként az a káresemény, ahol a nyomozás még nem zárult le, bizonyítási szakaszban van, de a rendőrség számára ismert az elkövető személye. Ilyen esetekben 100 %-os értékvesztést kell elszámolni. A Társaság gazdálkodásában kis összegűnek tekinti a fizetési határidőt egy évvel meghaladó, vevőnként (adósonként) együttesen a 20 E Ft-ot nem meghaladó értéken nyilvántartott követeléseket, melyekre 100 %-os mértékben kell értékvesztést elszámolni. Céltartalék képzés Céltartalék képzése jellemzően végkielégítésre, korengedményes nyugdíjra, peres ügyekre, illetve környezetvédelmi kötelezettségekre történik évtől a ki nem vett szabadságokra és a törzsgárda kötelezettségre is történik céltartalék képzés. A hatályos Kollektív Szerződés alapján a törzsgárda évek pénzügyi díjazásának mértéke a mindenkori éves bérmegállapodás függvénye, ezért a Társaság az egy éven belül esedékes törzsgárda kötelezettségre képez céltartalékot. Garanciális kötelezettségekre céltartalék képzés a Társaságnál nincs, mert a Társaság üzleti tevékenysége ezt nem indokolja. 7

8 Deviza eszközök és deviza kötelezettségek Külföldi pénzértékre szóló követeléseket, illetve a külföldi pénzértékben teljesítendő kötelezettségeket a teljesítés napjára vonatkozó MNB hivatalos devizaárfolyamon kell nyilvántartásba venni. A külföldi fizetési eszközök értékelése átlagos beszerzési áron történik, kivéve a nemzetközi pénzforgalmat és a valuta vétel-eladást, ahol ún. postai árfolyamon történik a befizetések és kifizetések Ft értékének meghatározása. Év végén a valuta- és devizakészletek, külföldi pénzértékben kimutatott követelések és kötelezettségek értékelése a mérleg fordulónapján érvényes MNB árfolyamon történik. Az összevont átértékelési különbözetet a Társaság az adott év eredményével szemben számolja el. A mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyam különbözeteket összevontan mutatjuk ki a számviteli törvénynek megfelelően. Árbevétel elszámolás, költségelszámolás, eredménykimutatás Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny Postához érkezése, valamint annak összege megfelelően mérhető. Tárgyi eszközök, készletek értékesítéséből származó bevételt az értékesített termék tulajdonjogával kapcsolatos jogok, és kötelezettségek a vevőre történő átszállásával egy időben számolja el a Posta bevételként. Levélpostai szolgáltatások díja postai bélyeggel is leróható, melynek árbevételként történő elszámolása a postai bélyeg értékesítésével egy időben történik. A Társaság a költségek kimutatását elsődleges költségnem elszámolással biztosítja összköltség eljáráson alapuló A típusú eredménykimutatást készít. A költségek felosztásánál alkalmazandó eljárás meghatározását, ideértve az alkalmazott vetítési alapok számításának módját, az ezekre vonatkozó előírásokat a Társaság Önköltségszámítási Szabályzata és Központi Költségfelosztó rendszere tartalmazza. Ellenőrzés, önellenőrzés A Társaság gazdálkodása, könyvvezetése során az ellenőrzések, önellenőrzések vonatkozásában éves szinten jelentősnek minősül előjeltől függetlenül a mérleg főösszegének 1 %-át, vagy az 500 millió Ft-ot meghaladó összegű ellenőrzés. Amennyiben a Társaság gazdálkodása során a tárgyévi ellenőrzés, önellenőrzés összege az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel érintett gazdasági év vonatkozásában az érintett év saját tőkéje összegének 10 %-át meghaladja (növeli, vagy csökkenti), akkor az érintett időszak beszámolóját ismételten közzé kell tenni. Ezt az összeghatárt tekinti a Társaság olyan lényeges összegű, előző (beszámolóval lezárt) időszakra vonatkozó hibának, mely a társaság vagyoni, jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható, valós képet befolyásolja. Önrevíziót kell végrehajtani ha: - nyugdíj és egészségbiztosítási járulék esetén minden esetben, - társasági adó esetében a feltárt tétel adóalap módosító hatása az E Ft-ot - általános forgalmi adó különbözet esetén adott időszakra vonatkozóan a 100 E Ft-ot - önellenőrzési pótlék különbözet esetén adott időszakra vonatkozóan a 10 E Ft-ot - a többi adónem adókülönbözete esetén adott időszakra vonatkozóan az 50 E Ft-ot meghaladja. 8

9 I/A/3. Tájékoztatás a Magyar Posta Zrt. tevékenységéről A Társaság főbb tevékenységei közé tartozik: a levélpostai- és csomagküldemények felvétele, szállítása, kézbesítése, komplex logisztikai szolgáltatások végzése, pénzforgalmi közvetítő tevékenység, megtakarítás- és biztosításközvetítés, előfizetéses hírlapterjesztés, kereskedelmi tevékenység ban számos, a Magyar Posta jövőbeni működésére jelentős befolyást gyakorló esemény következett be. A Társaságnak egyrészt válaszolnia kellett a külső környezet és a piac által generált újabb kihívásokra, másrészt az év folyamán új lehetőségek nyíltak meg számára. Az európai közösséghez tartozó államokban január 1-jén befejeződött az egyetemes postai szolgáltatások piacának liberalizációja. Az 50 gramm alatti címzett levélküldeményekre korábban finanszírozási okokból fenntartott postai monopóliumot már a 2004-ben csatlakozott országokban is fel kellett oldani. A legtöbb európai országban a korábban monopolhelyzetű posta végzi az egyetemes szolgáltatást, melynek többletterheit a postai direktívák értelmében az államok valamilyen formában kompenzálják. A Magyar Posta számára is feladatként jelentkezik az egyetemes szolgáltatási kötelezettség ellátása január 1-jével hatályba lépett az új postatörvény, melynek alapján a Magyar Posta kijelölt egyetemes postai szolgáltató. Magyarországon tehát a tavalyi évben elhárult az utolsó jogszabályi akadály az alternatív szolgáltatók piacra lépése elől. A magyar postai piacon 2013-ban nem jelent meg új szolgáltató, így a Magyar Posta az év folyamán konkurens nélkül nyújthatta levelezési szolgáltatásait, ugyanakkor a közeljövőben várhatóan a határterületeken már korábban is működő vállalkozásokkal kell megmérkőzni a legjövedelmezőbb termékszegmens birtoklásáért. Az új belépők ugyanis azokat a szolgáltatásokat célozzák, melyek révén kis költséggel nagy árbevételre tehetnek szert. A Társaság árazási intézkedésekkel és komplex szolgáltatások bevezetésével kívánja megőrizni a veszélyeztetett levél termékkörben elért piaci pozícióit. A Magyar Postára is hasonló pozitív és negatív piaci tendenciák érvényesek, mint a nemzetközi postai iparágban. A technikai fejlődéssel terjedő elektronikus helyettesítő szolgáltatások a hagyományos postai forgalom, így a levélpiac csökkenéséhez vezetnek. A fogyasztók vásárlási szokásainak gyökeres változása azonban a posták számára pozitív irányú fejleményeket is eredményez. Egyre többen intézik kisebb-nagyobb vásárlásaikat az Interneten keresztül. A dinamikusan bővülő elektronikus kereskedelem egyik kísérő jelensége a csomaglogisztikai piac növekedése. Az aktív dolgozó és egyben vásárlói réteg részéről a fizikai küldemények házhoz kézbesítése iránti igény csökken, a rugalmas kézbesítési módok kerülnek előtérbe. A feladásokban döntő szereppel bíró üzleti vállalkozások körében a küldeményeljuttatás gyorsaságának szerepe átértékelődött. A vállalatok felerősödött költségcsökkentési törekvése oda vezetett, hogy az áruszállításban a leggyorsabb, ám legdrágább éjszakai és reggeli kézbesítésű forgalom növekedése lelassult, a 24 órás szállítás pedig egyre nagyobb szerephez jut. A jelentős logisztikai infrastruktúrával rendelkező posták számára a csomaglogisztikai szerepvállalás erőteljes növelése jelenti a tradicionális tevékenység fenntartását. Az Európai Bizottság megbízásából készített (WIK Consult) tanulmány szerint a levél és csomagszolgáltatások európai piacának összesített mérete az utóbbi években csökkent, ezen belül a csomag és expressz piac bevételei növekedtek, a levélpostai szolgáltatások 9

10 kereslete zsugorodott, emiatt a levelezés mostanra a postai szektor bevételeinek kisebbik felét, 48 %-át teszi csak ki során a piaci kihívásokon túl új lehetőségek nyíltak meg a Magyar Posta számára a vállalatcsoport bővülésével és a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változásokkal. A évben alapított Magyar Posta Befektetési Zrt októberében kezdte meg üzleti tevékenységét. Az általa kínált befektetési szolgáltatások lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ügyfelek korszerű értékpapírszámlákon kezeljék megtakarításaikat a postákon is. Abból a szempontból is úttörőnek tekinthető a vállalkozás, hogy így a Társaság fontos lépést tett az elektronikus világ irányába: hagyományos értékpapírok mellett ettől kezdve dematerializált értékpapírokat is forgalmaz július 12-én a Magyar Posta Zrt. részvény adásvételi szerződést kötött a Díjbeszedő Holding Zrt. (DBH) tulajdonosaival, ezzel a Posta tulajdonába került a DBH 99,9%-a. A tranzakcióval a Társaság megszerezte az eddig a DBH által végzett nyomtatási és mérőóra leolvasási tevékenységnek 100%-át, valamint a Holding további vállalatainak résztulajdonát. A DBH postai érdekeltségi körbe kerülésével a Posta mind a hagyományos, mind az elektronikus csatornák tekintetében a teljes értéklánc mentén a díjbeszedési piac jelentős szereplőjévé válhat. A Posta és a Díjbeszedő erőforrásainak és tevékenységeinek összevonásával a kapacitások optimalizálása, a méretgazdaságosság kihasználása, továbbá az egymást kiegészítő tevékenységek és ügyfél-állományok illesztése jelentős szinergiákat tesz realizálhatóvá. A Magyar Posta számára kiemelt jelentőséggel bír egy olyan piacon való megjelenés, mely a hagyományos csekkalapú díjfizetés alternatíváját jelenti. A Magyar Posta 49 %-os teljes részesedése (közvetlen és közvetett)a Díjnet Zrt-ben e cél megvalósításának eszköze. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete valamint a Magyar Posta között létrejött takarékszövetkezeti együttműködés révén a jövőben biztosítható lesz a banki, biztosítási, befektetési és postai termékek teljes skálájának egy hatékonyan üzemeltetett országos hálózaton keresztül történő kínálata. A Magyar Posta vezetése ra új stratégiai tervet fogalmazott meg. A pénzügyi szolgáltatásokat a Magyar Posta a jövőben is megbízásból, közvetítőként végzi. A régi stratégiai partnerségek egy része megszűnt, új stratégiai szövetség került kialakításra más szolgáltatókkal. A Magyar Posta jövőképe alapján a Társaság 2018-ra nyereséges működés mellett a belföldi logisztikai piac első számú szereplőjévé válik. Az egyetemes postai szolgáltatást, a pénzforgalmi és a közigazgatási feladatokat költséghatékonyan üzemeltetett országos hálózattal látja el. A Magyar Posta időszaki cselekvési programjának pillérei: kölcsönös előnyökön alapuló új stratégiai szövetségek révén meghatározó szerepvállalás a közvetített pénzügyi szolgáltatások piacán, fókuszálás az e-kereskedelem bővülése által vezérelt csomaglogisztikai piacra, a hagyományos postai szolgáltatások védelme mellett, a tevékenység diverzifikációja, belépés a határterületekre és fokozódó jelenlét az e-szolgáltatások piacán, rugalmasabb költséggazdálkodás kialakítása, az operatív hatékonyság javítása az információ-technológiai eszközök működésbe integrálásával, a Posta és az érdekeltségi körébe került új tagvállalatok közötti szinergiák kiaknázása. 10

11 I/B. A vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzet átfogó jellemzése I/B/1. A mérleg főbb sorain bekövetkezett változások számszerűen Bázis évi Tárgyévi Mérleg főösszeg Változások az előző évhez Mérlegsor érték érték tárgyévi érték index megnevezése E Ft E Ft részarány % E Ft % A. Befektetett eszközök , ,90 B. Forgóeszközök , ,23 C. Aktív időbeli elhat , ,90 Eszközök összesen , ,34 Bázis évi Tárgyévi Mérleg főösszeg Változások az előző évhez Mérlegsor érték érték tárgyévi érték index megnevezése E Ft E Ft részarány % E Ft % D. Saját tőke , ,74 E. Céltartalék , ,97 F. Kötelezettségek , ,64 G. Passzív időbeli elhat , ,57 Források összesen , ,34 A mérleg sorainak részletes bemutatása a kiegészítő melléklet II/A. Kiegészítések a mérleghez című fejezetben történik. I/B/2. Az eredménykimutatás főbb soraiban bekövetkezett változások számszerűen Bázis évi Tárgyévi Adózás előtti eredmény Változások az előző évhez Eredménysor érték érték Tárgyévi érték index megnevezése E Ft E Ft részarány % E Ft % A. Üzleti tevék. eredménye , ,57 B. Pénzügyi műv. eredménye , ,17 C. Szokásos vállalk. eredmény , ,43 D. Rendkívüli eredmény , ,57 E. Adózás előtti eredmény , ,88 F. Adózott eredmény ,34 G. Mérleg szerinti eredmény ,34 Az eredménykimutatás sorainak részletes bemutatása a kiegészítő melléklet II/B. Kiegészítések az eredménykimutatáshoz című fejezetben történik. 11

12 I/B/3. A vagyoni helyzet átfogó jellemzése, bemutatása Megnevezés Számítási mód E Ft évre % Saját tőke változás saját tőke (t.évben) saját tőke (e.évben) ,69 103,74 Saját tőke részarány saját tőke mérleg főösszeg ,44 48,99 Befekt. eszközök fedezettsége saját tőke befektetett eszközök ,03 73,93 Saját tőke arányos nyereség adózott eredmény átlagos saját tőke ,48 1,76 Eladósodottság kötelezettségek saját tőke ,93 66,02 Nettó eladósodottság kötelezettség (pénzáll.+követ.) saját tőke ,70 6,23 A saját tőke 3,74 %-os növekedésének és a mérlegfőösszeg 1,66 %-os csökkenésének együttes hatásaként a saját tőke részaránya 2,55 százalékponttal magasabb az előző évi értéknél. A befektetett eszközök fedezettsége 5,10 százalékponttal romlott a saját tőke 3,74 %-os, és a befektetett eszközök 10,90 %-os növekedésének együttes hatásaként. A saját tőke arányos jövedelmezőségi mutató 6,24 százalékponttal javult alapvetően az adózott eredmény jelentős növekedésének következtében. A pénzeszközök és a követelések év végi együttes állománya nagyobb mértékben csökkent (24,93 %), mint a kötelezettség állománya (15,36 %). (A saját tőke részletes elemzését a beszámoló II/A/2.1. pontja tartalmazza.) I/B/4. A pénzügyi, likviditási helyzet átfogó jellemzése, bemutatása Megnevezés Likviditási ráta Pénzhányad Likviditási gyorsráta I. Likviditási gyorsráta II. Likviditási mutató Számítási mód forgóeszközök Rövid lej. kötelezettség pénzállomány Rövid lej. kötelezettség pénzállomány + vevők Rövid lej. kötelezettség pénzállomány + követelés Rövid lej. kötelezettség pénz+köv+áruk+ készl.előleg Rövid lej. kötelezettség E Ft évre % ,12 102, ,06 48, ,06 69, ,71 91, ,55 93,84 A likviditási mutatók valamennyi kategóriában alacsonyabbak a évi értéknél, mely elsősorban a pénzeszközök 48,48 %-os csökkenésének következménye. 12

13 I/B/5. A jövedelmezőségi helyzet átfogó jellemzése Megnevezés Bevétel arányos szokásos vállalk. eredmény Bevétel arányos üzleti eredmény Számítási mód szokásos váll. eredmény nettó árbev+egyéb bev+pü.bev üzleti eredmény nettó árbev. + egyéb bev E Ft évre % ,54 1,01-1,22 0,21 Árbevétel arányos jövedelem értékesítési eredmény nettó árbevétel ,78 10,71 Saját tőke arányos szokásos vállalk. eredmény szokásos váll. eredmény átlagos saját tőke ,46 2,60 Saját tőke arányos mérleg szerinti eredmény mérleg szerinti eredmény átlagos saját tőke ,48 1,76 Eszköz arányos árbevétel nettó árbevétel átlagos eszközállomány ,43 119,80 Eszköz arányos adózás előtti eredmény adózás előtti eredmény átlagos eszközállomány ,19 1,22 Nettó haszonkulcs adózás előtti eredmény nettó árbev+egyéb+pü.+rendk.bev ,89 0,99 1 főre jutó anyagmentes árbevétel anyagmentes árbevétel redukált létszám évben az összes bevétel (nettó árbevétel + egyéb bevétel + pénzügyi bevétel + rendkívüli bevétel) E Ft volt (2012. év: E Ft), ami 4,71 %-kal alacsonyabb az előző évinél. A jövedelmezőségi mutatók az eszközarányos árbevétel kivételével valamennyi kategóriában javultak az eredménykategóriákban bekövetkezett növekedés következtében. Az anyagmentes árbevétel (nettó árbevétel anyagköltség elábé) 1,04 %-os növekedésének és a redukált létszám 4,37 %-os csökkenésének együttes hatásaként az egy főre jutó anyagmentes árbevétel 5,65 %-kal növekedett. 13

14 I/B/6. A mutatószámok alakulása az ingatlanok piaci értékelésének hatását kiszűrve Az ingatlanok vagyonértékelésének mérlegre gyakorolt hatása évben E Ft volt, melyet eszköz oldalon a tárgyi eszközök értékhelyesbítése, forrás oldalon az értékelési tartalék mérlegsorokon kell kimutatni. Az ingatlanok vagyonértékelésének hatását kiszűrve a vagyoni és jövedelmezőségi mutatószámok az alábbiak szerint alakulnak. Megnevezés Korrigált saját tőke változás Korrigált saját tőke részarány Korrigált befektetett eszközök fedezettsége Korrigált saját tőke arányos nyereség Korrigált eladósodottság Korrigált nettó eladósodottság Korrigált saját tőke arányos szokásos vállalk. eredmény Korrigált saját tőke arányos mérleg szerinti eredmény Korrigált eszköz arányos árbevétel Korrigált eszköz arányos adózás előtti eredmény Számítási mód korrigált saját tőke (t.évben) korrigált saját tőke (e.évben) korrigált saját tőke korrigált mérleg főösszeg korrigált saját tőke korrigált befektetett eszközök adózott eredmény korrigált átlagos saját tőke kötelezettségek korrigált saját tőke kötelezettség (pénzáll.+követ.) korrigált saját tőke szokásos váll. eredmény korrigált átlagos saját tőke mérleg szerinti eredmény korrigált átlagos saját tőke nettó árbevétel korrigált átlagos eszközállomány adózás előtti eredmény korrigált átlagos eszközállomány E Ft évre % 93,31 102,75 35,53 37,68 70,56 64,11-6,92 2,78 127,31 104,86-2,67 9,90-2,26 4,12-6,92 2,78 153,02 145,25-1,44 1,48 14

15 II. Specifikus jellegű kiegészítések II/A. Kiegészítés a mérleghez II/A/1. Kiegészítés az eszközökhöz (aktívákhoz) II/A/1.1. Az immateriális javak és tárgyi eszközök alakulása II/A/ Az immateriális javak évi bruttó nettó értékének alakulása Megnevezés Alapítás, átszervezés akt. értéke Kísérleti fejlesztés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték Nyitó Beszerzés Átsorolás Selejtezés Átsorolás Záró Értékcsökkenés Nyitó Terv szerinti écs E Ft alatti Terv szerinti écs 50 E Ft feletti Terven felüli écs Átsorolás Selejtezés Záró Nettó érték Nyitó Záró érték

16 II/A/ A tárgyi eszközök évi bruttó nettó értékének alakulása Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezés, felszerelés, jármű Egyéb berendezés, felszerelés, jármű Beruházás Összesen Bruttó érték Nyitó Beszerzés Használatba vétel Rendeltetésváltozás miatt átsorolás Értékesítés Térítésmentes átadás Selejtezés, hiány Rendeltetésváltozás miatt átsorolás Átsorolás forgóeszközök közé Záró Halmozott értékcsökkenés Nyitó halmozott écs Terv szerinti écs. 50 E Ft alatti Terv szerinti écs. 50 E Ft feletti Terven felüli écs Terven felüli écs. visszaírás Rendeltetésváltozás miatt átsorolás Értékesítés Térítésmentes átadás Selejtezés, hiány Rendeltetésváltozás miatt átsorolás Átsorolás forgóeszközök közé Záró halmozott écs Nettó érték Nyitó Záró érték

17 II/A/1.2. Tárgyi eszközök (ingatlanok) értékhelyesbítése A Magyar Posta Zrt. a megbízható és valós összkép érdekében elvégezte a vállalkozás tevékenységét szolgáló postai tulajdonú ingatlanok vagyonértékelésének aktualizálását. Ennek eredményeként ezek az ingatlanok a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepelnek a mérlegben. A Magyar Posta Zrt évtől él a számviteli törvény által a befektetett eszközök meghatározott körére alkalmazható értékhelyesbítés alkalmazásának lehetőségével. Az alkalmazás feltételeit a Társaság számviteli politikája határozza meg. Az értékelést külső ingatlan szakértő végezte. Az értékelés a Posta által elfogadott egységes tematika alapján készült, amely az Értékelők Európai Csoportja (The European Group of Valuers Assosiations - TEGOVA) által javasolt módszereken, az EVS 2003 és 2009 (European Valuation Standards - Európai Értékelési Szabvány) ajánlásain, az érvényben lévő magyar jogszabályokon, valamint a Posta tulajdonú ingatlanok értékelésével kapcsolatos korábbi tapasztalatokon alapszik. Az értékelés során módszertani szempontból elsősorban az európai értékelési szabvány útmutatásai kerültek figyelembe vételre. Az értékelés a Posta által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, a piaci viszonyok tanulmányozása, a (fotókkal alátámasztott) helyszíni bejárás és az értékelési számítások alapján készült az alábbi főbb módszerekkel: Piaci összehasonlító módszer: Az érték meghatározása a konkrét és ismert adásvételi ügyletek árainak a vizsgált esetre való kiterjesztésével, összehasonlításával történt. Magyarországon ingatlanok eladási árait tartalmazó nyilvánosan hozzáférhető, és az értékeléshez szükséges adatokat tartalmazó adatbázis nem állt rendelkezésre, ezért kínálati árak bevonásával történt az összehasonlítás. Az összehasonlító vizsgálatok olyan alaphalmazban készültek, melyek földrajzi elhelyezkedése a vizsgált ingatlanokéhoz hasonló, és az abban szereplő ingatlanok azonos típusúak az értékelt ingatlannal. Költség alapú módszer: Az érték meghatározása a felépítmények újraelőállítási költsége, az idő múlása miatti avulások (funkcionális, fizikai, gazdasági) figyelembe vételével történt a felépítményhez tartozó földterület értékének hozzáadásával. Hozamszámítás alapú módszer: Az érték meghatározása az ingatlan jövőbeni hasznai és az ezek megszerzésének érdekében felmerülő kiadások különbsége (tiszta jövedelmek) alapján történt. Az érték megállapítása azon az elven alapszik, hogy bármely eszköz értéke annyi, mint a belőle származó tiszta jövedelem jelenértéke. Az értékelés során az ingatlanok értéke mindhárom módszerrel megállapításra került, majd a végleges érték meghatározása a három értékelési módszerrel meghatározott érték megfelelő súlyozásával történt. Alkalmazott súlyok általában: hozamalapú érték % költségalapú érték % piaci összehasonlító érték % 2010-ig végzett portfolió értékeléseink során az új ingatlanoknál, amelyek a vizsgált évben készültek el és az adott évben kerültek aktiválásra, nagyobb hangsúllyal, vagy 100%-kal vettük figyelembe a költségalapú módszert. Az elmúlt időszakban az ingatlanokon végzett nagyobb értékű felújítások minden esetben figyelembevételre kerültek. Ezt a gyakorlatot 17

18 alkalmaztuk az idei értékelésünk során is, azzal a törekvéssel, hogy a meghatározó költség módszer mellett a korábbinál nagyobb súllyal vettük figyelembe a piaci összehasonlító és hozamalapú értéket. A súlyozás során az értékelő az összes szempontot mérlegelve alakította ki a végső értéket meghatározó súlyarányokat. A évi portfolió értékelés során is ez azzal a hatással járt, hogy a közelmúltban beruházással érintett ingatlanok egy részénél negatív könyv szerinti értékeltérés adódott. Az értékelés tekintettel volt a postai specialitásokra (pl. kiépített postatechnológiai és informatikai rendszerek, személyi és vagyonbiztonsági követelmények, akadálymenetesítés, stb.). Az ingatlanok nagy részének tartós postai hasznosítása biztosra vehető, így a felsorolt értéknövelő tényezőknek a vagyonértékelésben történő figyelembevétele az alkalmazott értékelési módszerek súlyozásának kialakítása során indokolt. Az ingatlanok átértékelésével összefüggésben: E Ft értékhelyesbítés állománynövekedést E Ft terven felüli értékcsökkenés visszaírást számoltunk el. A tárgyi eszközök értékhelyesbítésének alakulása: Nyitó Növekedés Csökkenés Záró II/A/1.3. A tárgyi eszközökre jellemző mutatószámok Megnevezés Tárgyi eszközök használhatósági foka Tárgyi eszközök utánpótlási mutatója Tárgyi eszközök megújítási mutatója Beruházás-fedezet bővített mutatója Számítási mód tárgyi eszközök nettó értéke tárgyi eszközök bruttó értéke tárgyévi értékcsökkenés (*) tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyévben üzembeh. beruh. tárgyi eszközök bruttó értéke tárgyévi értékcsökk.(*) +MSZE tárgyévi beruházások * Terven felüli értékcsökkenés változásával korrigálva E Ft évre % ,89 39,19 4,90 5,10 6,18 5,45 43,00 130,14 A 39,19 %-os elhasználódás igen magas érték, az elöregedési fok kis mértékben 0,7 százalékponttal csökkent az előző évhez viszonyítva. A tárgyévben elszámolt értékcsökkenés a tárgyi eszközök 5,1 %-át fedezi. Az üzembe helyezett beruházások értéke 11,25 %-kal csökkent, a tárgyi eszközök tárgyévi záró bruttó értéke 0,69 %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva. A beruházás-fedezet mutató értéke alapján megállapítható, hogy a tárgyévi értékcsökkenés és mérleg szerinti eredmény a tárgyévi beruházások összegét fedezi. 18

19 II/A/1.4. A évi beruházások alakulása évben megvalósult beruházások teljesítményértéke E Ft volt (2012. év: E Ft), amely E Ft összegű (2012. év: E Ft) immateriális javakat tartalmazott évi beruházások összetétele: Megnevezés év év Informatika Ingatlanok Járművek és egyéb szállító eszközök Feldolgozási eszközök Biztonságtechnikai eszközök Bútorok, háztartási eszközök Hálózati eszközök Egyéb gépek, berendezések, felszerelések Összesen A befejezetlen beruházások tárgyévi állományváltozása E Ft, a mérlegben kimutatott állomány E Ft (2012. év: E Ft), melynek tartalma: Megnevezés év év Informatikai eszközök Feldolgozási eszközök Ingatlanok Hálózati eszközök Bútorok, háztartási eszközök Járművek és egyéb szállító eszközök Biztonságtechnikai eszközök Egyéb gépek, berendezések, felszerelések Összesen II/A/1.5. Beruházásra adott előlegek A beszámolási év mérlegében ezen a mérlegsoron kimutatott összeg E Ft (2012. év: 92 E Ft). 19

20 II/A/1.6. A befektetett pénzügyi eszközök bemutatása II/A/ Tartós részesedések áttekintése Tartós részesedéseink könyv szerinti értéke december 31-én E Ft, amelynek mérleg szerinti bontása a következő: XII. 31-én XII. 31-én Változás Megnevezés E Ft % E Ft % E Ft Kapcsolt vállalk.-ban Egyéb rész.visz.-ban Összesen: A részesedések formájukat tekintve vásárolt, jegyzett részvények, valamint üzletrészek. A kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések részletesebb bemutatását a kiegészítő melléklet IV/2. sz. pont tartalmazza. A Társaság a leányvállalatoktól évben osztalékot nem vont el. Az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásban lévő tartós részesedések: XII. 31-én XII. 31-én Megnevezés Könyvi érték E Ft Tulajdoni hányad % Könyvi érték E Ft Tulajdoni hányad % MPVI Mobil Zrt , ,00 Árpád Üzletház Egyesülés 129 4, ,39 Összesen: II/A/ A beszámolási időszakot érintő jelentősebb változások A Társaság Igazgatósága a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt. vonatkozásában 78/2013-as ( ) határozatában 550 millió Ft-os tőkeemelésről döntött. A tőkejuttatásból 50 millió Ft a jegyzett tőkébe, 500 millió Ft pedig a tőketartalékba került, a tőkeemelést én a Fővárosi Cégbíróság bejegyezte. A Társaság és az FHB Nyrt. közötti szindikátusi megállapodás alapján az FHB Nyrt. közvetve, - a DÜSZ Kft-én keresztül - a tőkeemelés során kibocsátott új részvények 50%-át (25 db részvény) december 5-én megvásárolta. A Magyar Posta 2013 júliusában részesedéscsere szerződést kötött az FHB Nyrt-vel, hogy a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt. a részvényeinek tőkeemelés előtti 50%-a (25 db részvény) közvetetten, a DÜSZ Kft-én keresztül - az FHB Nyrt. tulajdonába kerül, a Díjnet Zrt 24%-os tulajdoni részarányát megtestesítő részesedéscsomag ellenében. Az értékpapír transzferálás 2013 decemberében megtörtént, a tranzakció Cégbírósági bejegyzése évben megvalósult. A tranzakciókat követően a Magyar Posta Zrt. 50% tulajdoni aránnyal rendelkezik a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt-ben december 31-én. A Magyar Posta Zrt. - a tulajdonosi jogok gyakorlásával megbízott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jóváhagyása alapján július 12. napja és augusztus 15. napja között részvény adásvételi szerződéseket kötött a Díjbeszedő Holding Zrt. részvényeseivel. A tranzakció következtében a Díjbeszedő Holding Zrt. alaptőkéjének 82,26%-át és a 20

21 szavazatok 99,99%-át megtestesítő darab, egyenként ,-Ft (tízezer forint) névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvény került a Társaság tulajdonába. (A Díjbeszedő Holding Zrt. tulajdonában álló saját részvények adják a Díjbeszedő Holding Zrt. alaptőkéjének további 17,73%-át.) Ezzel a Magyar Posta Zrt. közvetlen tulajdonába került a Díjbeszedő Holding Zrt. 99,99%-a, közvetett tulajdonába került a Díjbeszedő Faktorház Zrt. 49%-a, a Díjnet Zrt. 25%-a, a Díjbeszedő Nyomda Zrt. 100%-a, a Díjbeszedő Informatikai Kft. 50%-a, valamint közvetett tulajdonába kerültek román illetve moldáviai, nyomdai illetve faktoring tevékenységet végző gazdasági társaságok a Tipo Holding S.A. (100%), a DBR Factor IFN S.A. (100%), a Tipo Offset Srl. (100%), a Tipo Direct Srl. (50%), a Zipper Data Srl. (50%) és a Tipo Direct Serv (50%). A részesedésszerzést a Főváros Cégbíróság én bejegyezte. II/A/ Tartós részesedések értékvesztése és visszaírása Társaság megnevezése Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt MPVI Mobil Zrt Posta InIT Zrt Posta Paletta Zrt Magyar Posta Biztosító Zrt Magyar Posta Életbiztosító Zrt Magyar Posta Oktatási Szolgáltató Kft Összesen: A Társaság évben a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt-ben lévő részesedése vonatkozásában a számviteli törvény figyelembe vételével értékvesztést számolt el a tulajdonosi részesedésnek megfelelő, saját tőke rész és a könyv szerinti érték közötti különbözetre, mivel a évben alapított társaság tényleges üzleti tevékenységét csak októberben kezdte meg és a gazdálkodását veszteséggel zárta. A tevékenység jellegéből adódóan az elkövetkező 2 üzleti évre is veszteséges gazdálkodást jeleznek. Az MPVI Mobil Zrt. frekvencia jog tekintetében javára szóló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által hozott határozatot megtámadták. A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak a frekvencia árverésen hozott januári határozatait. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság október 10-i végzésében a Fővárosi Törvényszék által hozott ítélet végrehajtását a felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette. A Kúria február 16-án a Fővárosi Törvényszék ítéletét helyben hagyta. Az NMHH a kúriai döntés alapján a sávhasználat árverési eljárást eredményesnek nyilvánító NY/ /2011. számú határozatát hatályon kívül helyezte, továbbá a évre utólagosan 600 M Ft-os sávdíj használati díjat állapított meg. A frekvenciajog elvesztésére tekintettel a tulajdonosok Közgyűlési Határozatot hoztak az eredeti állapot helyreállítása érdekében a veszteségrendezésről, valamint a tőkeleszállításról. A Társaság a részesedése vonatkozásában a tulajdonosi hányadának megfelelő mértékű értékvesztés elszámolása mellett döntött. A Magyar Posta Biztosító Zrt. a 2013-as üzleti évét pozitív eredménnyel zárta és a jövőbeni várakozásai is pozitívak, ezért a részesedés arányára jutó saját tőke és a könyv szerinti érték különbözetére értékvesztés visszaírás elszámolásra került sor a 2013-es üzleti évben. 21

22 A Társaság évben a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-ben lévő részesedése vonatkozásában a számviteli törvény figyelembe vételével értékvesztés visszaírást számolt el, mivel a tulajdonosi részesedésnek megfelelő saját tőke értéke a könyv szerinti értéket jelentősen meghaladta a biztosító társaság éves nyereséges gazdálkodása miatt. Ezáltal a Magyar Posta Életbiztosítóra elszámolt értékvesztés teljes összege visszaírásra került. II/A/ Tartósan adott kölcsönök bemutatása A beszámolási év mérlegében ezen a címen kimutatott összeg összesen E Ft. (2012. év: E Ft). A tartósan adott kölcsönök jelentős része, E Ft (2012. év: E Ft) dolgozóknak adott lakásépítési kölcsön, a fennmaradó E Ft (2011. év: E Ft) egyéb kölcsön és óvadék jogcímen szerepel a könyvekben. II/A/ Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bemutatása A beszámolási év mérlegében ezen a mérlegsoron nem mutat ki a Társaság értéket, a 2014-es lejáratú államkötvény átsorolásra került a rövid lejáratú értékpapírok közé. (2012. év: E Ft) II/A/1.7. Tájékoztató a forgóeszközökről II/A/ A készletek részletes bemutatása Megnevezés XII. 31-én XII. 31-én Változás Index E Ft % E Ft % E Ft % Anyagok , , ,48 Késztermékek , , ,07 Áruk , , ,38 Adott előlegek , , ,70 Összesen: , , ,65 Anyagok részletezése Megnevezés XII. 31-én XII. 31-én Változás Index E Ft % E Ft % E Ft % Alapanyagok , , ,74 Egy éven belül elhasználódó anyagok , , ,44 Adminisztrációs anyagok, nyomtatványok , , ,05 Számítástechnikai anyagok , , ,07 Egyéb anyagok , , ,67 Anyagok összesen , , ,48 22