NEM EGYEZNEK. A munkaerőpiaci kereslet és kínálat előrejelzése: A feszültségpontok és a közelítés lehetőségei és eszközei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEM EGYEZNEK. A munkaerőpiaci kereslet és kínálat előrejelzése: 2005-2015 A feszültségpontok és a közelítés lehetőségei és eszközei"

Átírás

1 NEM EGYEZNEK A munkaerőpiaci kereslet és kínálat előrejelzése: A feszültségpontok és a közelítés lehetőségei és eszközei 3K Consens Iroda 2007

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal megbízásából az Európai Unió Hivatalos lapjában 2006 szeptember 13-án 2006/ S nyilvántartási számon megjelent közbeszerzési eljárás alapján HEFOP K /5.0 B melléklet 02 Munkaerőpiaci feszültségek előrejelzése Szakmacsoportonként NEM EGYEZNEK A munkaerőpiaci kereslet és kínálat előrejelzése: A feszültségpontok és a közelítés lehetőségei és eszközei Készítette 3K Consens Iroda 2007 Kutatásvezető : Dávid János Munkatársak: Dr. Debreczeny Tiborné Fülöp Edit Glofák Péter Gyöngyösi Krisztina Holczer Gábor Horvát Katalin Mód Péter Tajti József 2

3 Tartalom A KUTATÁSRÓL... 5 BEVEZETŐ... 7 A KERESLET KÍNÁLAT ELŐREJELZÉS- SZÁMÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 8 A MUNKAERŐ KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYENSÚLYA KÖZELÍTÉS ÖNSZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSOKKAL KÖZELÍTÉS ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK MUNKAERŐ KERESLETI ELŐREJELZÉS KUTATÁS MUNKAERŐ KÍNÁLAT KUTATÁSA (ÉS A MUNKAERŐ KERESLET-KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE, 2007) A MUNKAERŐ KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE A MUNKAERŐ KERESLET ÉS KÍNÁLAT ELŐREJELZÉSE A MUNKAERŐ KERESLET A MUNKAERŐ KERESLET TOVÁBBI ÁTFOGÓ JELLEMZŐI A KÖZÉP-, ÉS FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ SZELLEMIEK IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA A FIZIKAI SZAK-, ÉS BETANÍTOTT MUNKA IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA A MUNKAERŐ KERESLETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: A MUNKAERŐ KERESLET DEMOGRÁFIAI MEGHATÁROZOTTSÁGAI A MUNKASZERVEZÉSBŐL ÉS TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁSOKBÓL EREDŐ MUNKAERŐ KERESLET: FOGLALKOZÁSI - SZAKMASZERKEZETI VÁLTOZÁSOK VALAMINT A SZAKTUDÁSSAL SZEMBENI TARTALMI ELVÁRÁSOK A KONJUNKTURÁLIS ÉS EZZEL JÁRÓ ÁGAZATI SZERKEZETVÁLTÁSBÓL EREDŐ VÁLTOZÁSOK HATÁSAI A FOGLALKOZÁSI-SZAKMASZERKEZETRE A MUNKAERŐ KÍNÁLAT A FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉGŰ MUNKAERŐ IRÁNTI ÚJ KERESLET ÉS A KÉPZÉSI KIBOCSÁTÁS SZAKMASZERKEZETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK MÉRNÖKÖK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE TECHNIKUSOK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE FELSŐFOKÚ SZELLEMI SZAKMACSOPORTOK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE A KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBEREK IRÁNTI ÚJ KERESLET ÉS A KÉPZÉSI KIBOCSÁTÁS SZAKMASZERKEZETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÉPZÉSI KIBOCSÁTÁS SZERKEZETE KÉKGALLÉROS SZAKMACSOPORTOK IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE A KÖZÉPFOKÚ, NEM FIZIKAI SZAKMACSOPORTOK IRÁNTI ÚJ KERESLET ÉS A KÉPZÉSI KIBOCSÁTÁS SZAKMASZERKEZETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI A MUNKAVÁLLALÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSI KÍNÁLAT A KIEGÉSZÍTŐ TUDÁS IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK FESZÜLTSÉGPONTOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, MEGOLDÁSOK A MUNKAERŐ-KERESLET KÍNÁLAT JELENLEGI FŐBB JELLEMZŐI A KÉPZÉS A MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEK TÜKRÉBEN A SZAKMUNKÁS KÉPZÉSI KÍNÁLAT CSÖKKENÉSÉNEK OKAI A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTTI ÉRDEKELLENTÉTEK MUNKAERŐHIÁNY LEKÜZDÉSE, A HIÁNY NÖVEKEDÉSÉNEK LASSÍTÁSA AZ EGYES SZAKKÉPZÉSEK TARTALMÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA MUNKAERŐHIÁNY ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA: PRO AKTÍV CSELEKVÉS

4 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI FESZÜLTSÉGEK, ÉS JAVASLATOK INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, AZ INFORMÁCIÓK HASZNÁLATA A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSE NORMATÍV FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, JAVASLATOK A FINANSZÍROZÁS RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA A MIKRÓ ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK MUNKAERŐIGÉNYEINEK BECSATORNÁZÁSA AZ ÁFSZSZ ÁLTAL MŰKÖDTETETT ÁLTALÁNOS MUNKAKÖZVETÍTŐ RENDSZER A MUNKAERŐ-HIÁNY LEKÜZDÉSE A MUNKAÜGYI SZERVEZET ÉS A VÁLLALATI KAPCSOLATTARÁS HIÁNYOSSÁGAI A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSEK, MINT A KÉPZÉSI KIBOCSÁTÁS TORZULÁSAINAK KORREKCIÓI AZ ÖNKORMÁNYZATOK FOGLALKOZTATÁSI-, ÉS OKTATÁSPOLITIKAI FELADATAI A PÁLYAORIENTÁLÁSHOZ ÉS PÁLYAORIENTÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK ÉS CSATORNÁK PÁLYAVÁLASZTÁS, ÉS GYAKORLATSZERZÉS MUNKAERŐPIACI ÉS KÉPZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER A NAGYVÁLLALATI MUNKAKULTÚRA, ÉS MODERN MUNKASZERVEZÉSI ISMERETEK OKTATÁSPOLITIKAI FESZÜLTSÉGEK ÉS JAVASLATOK A SZAKMUNKÁSHIÁNY PROBLÉMÁI: JAVASLATOK AZ SZFP PROGRAM KITERJESZTÉSÉRE, ÉS A TISZK PROGRAMRA LESELKEDŐ VESZÉLYEK CSÖKKENTÉSÉRE VÍZIÓ EGY A MAINÁL NYITOTTABB OKTATÁSI-KÉPZÉSI RENDSZERRŐL A LEMORZSOLÓDÁS PROBLÉMÁINAK KEZELÉSE PÁLYAORIENTÁCIÓ LEGYEN ISKOLAORIENTÁCIÓ HELYETT A KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK MUNKAERŐPIACI KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSE A KÉPZÉSIEK TARTALMA ÉS A A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK FESZÜLTSÉGEI FELSŐFOKÚ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK VÁLLALTI KAPCSOLATAI TÁRSADALOMPOLITIKAI SZEMPONTOK, JAVASLATOK ÁTTEKINTETT IRODALOM MELLÉKLETEK MÓDSZERTAN A MUNKAERŐ KERESLET BECSLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI A TÉRSÉGI MEGKÖZELÍTÉS JELENTŐSÉGE FOGLALKOZÁSI SZAKMASZERKEZET ÉS KERESLET-KÍNÁLAT TÁBLÁZATOK A VEZETŐK ÉS RÉSZEGYSÉG VEZETŐK FOGLALKOZÁSI-SZAKMACSOPORTJAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA A FELSŐ-, ÉS KÖZÉPFOKÚ MŰSZAKI VÉGZETTSÉGŰEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE FOGLALKOZÁSI SZAKMACSOPORTOK HIÁNY / TÖBBLET MUTATÓI (KERESLET-KÍNÁLAT MEGFELELŐSÉGE ) MUNKAERŐPIACI KÍNÁLAT SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI TÁBLA SOROZAT: MUNKAERŐ KERESLET-KÍNÁLAT JELLEMZŐI TÁBLA SOROZAT: KIEGÉSZÍTŐ TUDÁSOK IRÁNTI IGÉNY

5 A kutatásról A munkaerő kereslet és kínálat egybevetését egy kutatás sorozat megvalósítása tette lehetővé, amelyre- a megfelelő közbeszerzési eljárások alkalmazásával- a HEFOP komponense adott lehetőséget. A munkaerő-keresleti kutatás a GKI Gazdaságkutató Intézet és a 3K CONSENS Iroda együttműködésében jött létre, A munkaerő kínálatkutatást, valamint a kereslet-kínálat egybevetését a 3K CONSENS Iroda végezte folyamán. A két intézet együttműködése a munkaerő kereslet előrejelzésére terjedt ki. A keresleti előrejelzés alapja a KSH évi, gazdálkodó szervezetek telephelyi létszám adatait tartalmazó adatbázisa. Ennek alapján a GKI, Gazdaságkutató Intézet önálló tanulmányt készített a Munkaerő- keresleti létszám előrejelzés 2015-ig, ágazatonként címmel, amely a várható makró gazdasági folyamatok ágazati-foglalkoztatási konzekvenciáit számszerűsítette, elkészítette az ágazati-foglalkoztatási mátrixokat re. A 3K CONSENS Iroda- az ágazati foglalkoztatási mátrixokból, korábbi kutatások során- - kialakított ágazati-foglalkozási szakmaszerkezeti modellek alkalmazásával, kiszámította a 2005-ös adatokra építve az aktív keresők becsült foglalkozási szakmaszerkezeti megoszlását, majd kiegészítő kutatásokat végzett a foglalkozási szakmaszerkezet várható alakulását befolyásoló tényezők feltárására. A kiegészítő kutatások középpontjában a várható technológiai és munkaszervezeti változások álltak, arra a feltételezésre építve, hogy a foglalkoztatás szakmaszerkezetében várható változásokat legközvetlenebbül e tényezők befolyásolják. E tényezőkön keresztül jelennek meg a gazdasági verseny hatásai. Kiegészítő kutatásként 13 gazdasági ágazatban lezajló munkaszervezeti-, technológiai-, foglalkozási -szakmaszerkezeti változásokról és ezek gazdasági meghatározóiról készült esettanulmány, valamint 500 szakértőnek tekintett- vállalkozó kérdőíves megkérdezésének alapján számszerűsítettük a 2015-ig valószínűsíthető technológiai-, munkaszervezeti változásokat. A KSH népszámlálási adatai alapján kiszámítottuk a foglalkoztatásiszakmaszerkezetet érintő demográfiai hatásokat is. Így vált lehetővé a demográfiai, a konjunkturális (GKI) és a szakmaszerkezeti változások figyelembe vételével a Foglalkozásiszakmaszerkezeti előrejelzés c. tanulmány elkészítése. Jelen kutatás a munkaerő kereslet és kínálat jelenlegi és várható alakulásának kapcsolatát vizsgálja. Ehhez a munkaerő keresleti adatok már rendelkezésre álltak. A munkaerő kínálatot az iskolarendszerű -és a felnőttképzési kibocsátás részleges adataival azonosítottuk s ehhez a 2005-ös oktatásstatisztikai adatbázist használtuk. A képzési kibocsátási adatokat szakértői után követési vizsgálatból származó adatokkal korrigáltuk, amelyet 600 középfokú képző intézmény kérdőíves megkérdezésével- nyertünk. A munkaerő keresleti előrejelzésből származó évi munkaerő keresleti adatokat a fenti módon létrejött - a középszintű képzés tekintetében korrigált 2005-ös képzési kibocsátási adatokkal vetettük össze. 5

6 Nem láttuk értelmét a képzési kibocsátás előrejelzésének, mert úgy véltük, hogy a kutatás célja éppen az, hogy megismerve a munkaerő kereslet és kínálat szerkezetét, összhangját és zavarait alakító tényezőket, a megfelelő szinteken, a döntéshozók, és a képzésben résztvevők változtassanak a képzési kibocsátás szerkezetén illetve egyéni törekvésein annak érdekében, hogy a kereslet és kínálat közeledjen, illetve a képzésből kilépők nagyobb eséllyel juthassanak munkához. A munkaerőpiaci kereslet kutatásával 1999-ben kezdtünk el foglalkozni, minden esetben a munkaügyi tárca megbízásából ben és 2002-ben a foglalkoztatókat próbáltuk rávenni arra, hogy becsüljék meg jövőbeli munkaerő-igényeiket. A foglalkoztatóktól csak kényszeredett válaszokat kaptunk, mivel a gazdaság működéstermészetétől idegennek találták az előrejelzés általunk választott módszerét. Kutatásaink során egyértelművé vált, hogy a foglalkoztatás mértéke, és szakmaszerkezete mögött a gazdasági verseny, a konjunkturális viszonyok, az alkalmazott technológiák és a választható munkaszervezési megoldások változásainak objektív folyamatai húzódnak meg. S e folyamatok vizsgálata, a vizsgálati eredmények számszerűsítése útján megbízhatóbb becslések tehetők, mint amire korábban a foglalkoztatókat kényszeríteni próbáltuk. Ezt a tapasztalatot a 2004-es munkaerő keresleti előrejelzés során alkalmaztuk először, majd a jelenlegi kutatás során elkészítettük és alkalmaztuk azokat a kiegészítő vizsgálatokat, amelyek lehetővé tették az előrejelzés új, nem a foglalkoztatók közvetlen létszámbecslésein alapuló, módszerének alkalmazását E folyamatok mérésének objektív kiinduló alapja, mintegy 6000 foglalkoztató szervezet foglalkozási szakma struktúrájára vonatkozó adatfelvétel volt. Ezekből a felvételekből alakítottunk ki ágazati- szakmaszerkezeti modelleket 21 ágazatra, és 5 foglalkoztatotti létszám kategóriára 105 modellt, amelyek az ágazat-specifikus foglakozásokat, ill. szakmákat tartalmazzák. Abból a megfigyelésből indultunk ki, hogy az egyedi foglalkozási szakmaszerkezetek az alkalmazott munkaszervezési és technológiai megoldások lenyomatai. S egy- egy ágazaton beül (nyilvánvaló hogy a különböző tevékenységeket végző ágazatok eltérő technológiákkal dolgoznak) e szerkezetek között lényegi különbségeket csak a foglalkoztatók méretkategóriái okoznak. Az így létrejött modelleket használhattuk ahhoz, hogy a KSH ágazati-foglalkoztatási létszámadatait foglalkozási - szakmaszerkezeti adatokká konvertálhassuk. S ezekre méretnagyság szerint az ágazati foglalkozási szakmaszerkezeti adatsorokra építhettük a munkaerő keresleti előrejelzést, a várható demográfiai, technológiaimunkaszervezeti, és konjunkturális változások számszerűsítésével. Az 1999-óta folytatott kutatásainkat megbízóink szakmai nyitottsága, támogatása, tette lehetővé. Ezért köszönetet mondunk- a kutatások sorrendjében dr. Székely Juditnak, dr. Szép Zsófiának, Fülöp Editnek, Nagy Juditnak, szakmai bizalmuk nélkül e munka nem jöhetett volna létre. 6

7 Bevezető Közel 200 foglalkozási szakmacsoportot definiáltunk. A foglalkoztatók által alkalmazott technológiai és munkaszervezési eljárások viszonylag lassú átalakulására építve ágazatonként és munkaszervezet-méretcsoportonként különböző foglalkozási-szakmaszerkezeti struktúrákat azonosítottunk be, majd a várható konjunkturális folyamatok figyelembevételével foglalkozási szakmacsoportok iránti munkaerő keresleti előrejelzés számításokat végeztünk, a következő tíz évre. Ennek során figyelembe vettük a szakmák belső tartalmával szembeni elvárások változásait, s nem utolsó sorban a demográfiai folyamatokat. A keresleti adatokkal szemben megjelenő munkaerő kínálatot is kiszámítottuk, a meglévő adatok illetve elvégezhető adatfelvételek korlátai között. E számítások a közép és felsőfokú képzési kibocsátás teljes körű statisztikai adataira épülnek, amelyeket - a középiskolai kibocsátás vonatkozásában közel 500 szakiskolai és szakközépiskolai igazgató, mint szakértő bevonásával - szakértői pályakövetési becslésekkel korrigáltunk. A kibocsátási adatokat a keresleti adatoknak megfelelő foglalkozási-szakmacsoport kategóriarendszerbe sorolva lehetővé vált a kereslet és a kínálat olyan összehasonlítása amelyben az előre jelzett évi munkaerő keresletet a 2005-ös szakmaelhagyókkal és továbbtanulókkal csökkentett közép és felsőfokú képzési kibocsátás szakmánkénti mennyiségeivel vehettük össze. E vizsgálat eredményei alátámasztják, s ami a legfontosabb, számszerűsítik azt a már szabad szemmel is érzékelhető jelenséget, amely szerint a munkaerő kereslet és kínálat nincsen összhangban. A képzési kínálat egyes foglalkozási szakmacsoportokban többszörösen meghaladja és más foglalkozási- szakmacsoportokban többszörösen alulmúlja a keresletet. Ugyan óriási szakma szerkezeti eltérésekkel, de általában igaz, hogy a diplomás és fehérgalléros középfokú végzettséget igénylő szakmákban túlkínálat, a kékgalléros szakmák jelentős részében kínálati hiány tapasztalható 7

8 A kereslet kínálat előrejelzés- számítások összefoglalása A számítások a munkaerő kereslet 10 évre szóló ( ) előrejelzésén alapul. A munkaerő keresletet az előrejelzés egy-egy évre számított adataival, a munkaerő kínálatot a közép és felsőfokú képzési kibocsátás 2005-évi, korrigált- (a munkaerőpiacon az érintett szakmában először megjelenők) adataival operacionalizáltuk. A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata oktatók és pedagógusok ff Szociálpolitikus és szociális munkás ff. egészségügyi szakasszisztensek ff orvosok és gyógyszerészek ff. Művészeti, kulturális,kommunikáció ff. irodai, ügyviteli, igazgatási ff. Számítástechnikai foglalkozású ff. gazdasági,kereskedelmi ff. Műszaki és üzemgazdász ff. Jogi foglalkozású ff. védelmi Kf. Művészeti, kulturális sport kf. irodai, ügyviteli, igazgatási kf. Kielégített kereslet Számítástechnikai foglalkozású kf. Gazdasági, kereskedelmi kf. Kibocsátás többlete Műszaki, középfokú Kibocsátás hiánya Egészségügyi szociális középfokú Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok Építőanyag, vegyipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Fém-, gépipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Fa-, bútor ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Nyomdaipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Ruha-,ciő-,textilipari szakmacsoportok Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportok személyek száma 8

9 A következő tíz esztendőben évi pályakezdő első, illetve korábban munkanélküli, inaktív munkába állására lesz szükség ahhoz, hogy a foglalkoztató képességében csak szerény mértékben növekvő gazdaság munkaerő szükségletét kielégítse. Emellett évente hozzávetőleg újabb és újabb 110 ezer munkavállaló továbbképzésére lesz szükség a gazdasági szakemberekkel folytatott adatfelvétel szerint Az új belépők száma iránti igény teljesítése - - pusztán demográfiai alapokon számolva csupán 75%-ban lesz lehetséges, vagyis hozzávetőleg évi 30 ezer fiatal, pályakezdő munkavállaló hiányával számolhatunk, akik talán a munkanélküliek, inaktívak számának csökkentésével, illetve további külföldi munkavállalók befogadásával pótolhatók. Egyébként a kereslet csupán számszerű teljesítése csak akkor lehetséges, ha a pályára lépő teljes korosztály munkába lép. Diagramunk zölddel jelölt szalagjai mutatják, hogy a számításaink alapján becsült munkaerő keresletet milyen mértékben elégíti ki, az egyes az áttekinthetőség miatt nem kevéssé összevont- foglalkozási szakmacsoportokban keletkező kínálat, azaz a 2005-ben diplomával illetve szakmai oklevéllel kibocsátott, feltehetően először munkába lépő csoport. (A bemutatott adatok nem tartalmazzák azokat a középfokú végzettségűeket akik a becslések szerint - továbbtanultak, vagy elhagyták tanult szakmájukat, azonban az adtok magukba foglalják a 2005-ben felsőfokú végzettséggel feltételezésünk szerint először munkába lépők összességét, függetlenül attól, hogy tanult szakmájukban jelennek-e meg a munkaerőpiacon.) A narancssárga jelölés a munkaerő kereslet és kínálat közötti szakmaszerkezeti eltéréseket mutatja. Adataink azt mutatják, hogy a 2005-ben felsőfokú végzettséggel munkába lépő közül közel pályára lépő diplomás találhat szakmájában munkát, s a többiek megközelítően a diplomások fele erre nem számíthat. A munkába lépő diplomások szakmaszerkezete olyan, hogy lényegében minden felkínált munkakört képesek betölteni. Kismértékű munkaerőhiány, abból keletkezik, hogy szigorúan vett képesítésük szerint mintegy 2000 fele-fele részben műszaki illetve ügyviteli munkahely betöltetlenül maradna. Nem kétséges azonban, hogy a valóságban a szakmák-diplomák rugalmasabbak, a mintegy 26 ezer diplomás kibocsátási többlet bőven biztosítja e munkakörök betöltését. A kínálati szakmaszerkezet a legsúlyosabb mértékben a diplomások esetében tér el a kereslettől. Legnagyobb mértékű a kibocsátási többlet a széles értelemben vett (óvónőktől - középiskolai tanárokig) oktatóknál, több, mint 7000 fővel, a nagyobbrészt művelődésszervezőket és kommunikációs szakot végzőket magába foglaló művészeti, 9

10 kulturális szakmacsoportban több, mint 4000 fővel, valamint a szociálpolitikus és szociális munkás csoport 2000 fővel jelenik meg. Ennél összetettebb a műszaki végzettségűek problémája. Az itt bemutatott erősen összevont csoport 11 féle képzettségcsoportot takar, köztük olyanokat is, amelyekben hiány tapasztalható és közel 4000 olyan képzettségű pályakezdőt, akik divatos, talán a jövőben a jelenleginél inkább keresett, diplomát birtokolnak. E csoportok mellett a túlkínálat szinte minden bemutatott szakmacsoportban megjelenik. Együttvéve, a jelenlegi kibocsátási mérték és szerkezet mellett évente főnyi túlkínálat keletkezése várható. A diplomásokkal szemben, a középfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak csoportjára a kibocsátás hiánya a jellemző. Terjedelme, mintegy évi fő. Itt jegyezzük meg, hogy a diplomás munkaerő iránti kereslet kiszámításánál szakértői becslések alapján - már kalkuláltunk a munkaszervezetekben a jövőben is várható foglalkozási szakmaszerkezet váltással: a diplomás kereslet kiszámításánál figyelembe vettük, hogy bizonyos mértékben megjelenik az a szándék, hogy a középfokú képzettségűek helyett diplomásokat alkalmazzanak, és ennél jóval kisebb mértékben a fordítottja is előfordul. Így tehát csak kisebb mértékben lehet azt valószínűsíteni, hogy a diplomások még a számításba vett mértéken túl is, a hiányzó középfokú végzettségűek helyére léphetnek. A számításainkon túli valóságban feltételezhető, hogy a középfokú fehérgallérosok iránti kereslet 20-25%-kal kisebb, a hiány ennyivel csökken, mivel a középfokú fehérgallérosokat jelentős mértékben foglalkoztató mikró vállalkozásoknál jelenleg túlfoglalkoztatás tapasztalható. Ennek oka, a családi keretek között működő többszázezernyi mikro vállalkozás sajátos családi-önfoglalkoztató jellege. Emiatt számítani lehet arra, hogy ennek mértéke a racionális foglalkozatás erősödése miatt - csökkenni fog. Mindazonáltal évi főre becsüljük az irodai-ügyviteli és gazdasági-kereskedelmi középfokú szakképzettséggel rendelkezők iránti keresleti többletet. Adataink szerint e szakmacsoportokban a képzési kibocsátás nagyjából a kereslettel azonos mértékű, azonban éppen a hiány területeken jelentős mértékű a továbbtanulás. Mindemellett jelentősebb mértékű kibocsátási többletről csak az elmúlt években igen divatossá váló, a középfokú képző intézmények által széles körben propagált, évi 2000 főt is meghaladó számítás technikusi szakmacsoportban található. Ez azért probléma, mert e képzés szakmai tartalma ma már - alig haladja meg a képzés nélkül is egyre általánosabban elterjedő digitális írásbeliség szintjét. E szemüvegen át nézve, ez az évi több mint 2000-es csoport szakképzetlenül hagyja el az iskolapadot. A kereskedelmi-, és a tulajdonképpeni kékgalléros fizikai szakmunkás kínálat területén tapasztalhatók a legsúlyosabb hiányok. A kereskedelemben tapasztalt magas hiány, azaz a 10

11 magas kereslet, részben abból adódik, hogy a konjunkturális előrejelzésnél a ös periódusra a GKI 30 százalékos létszámbővüléssel számolt, másrészt a képzési kibocsátás nem megfelelő mértékéből. Empirikus tapasztalataink alapján mégis azt mondjuk, hogy a mindennapi gyakorlat szerint a kereskedelem igen könnyen fogad be szakképzetlen, illetve nem adekvát szakképzettségű fiatalokat és idősebbeket. A befogadást elősegíti, hogy a szükséges (felnőtt) képzési idő általában nem hosszabb, mint óra. Így a legnagyobb tömeget foglalkoztató bolti kiskereskedelem munkaerőigénye viszonylag könnyen kielégíthető akár pályakezdő szakképzetlen általában- érettségizettekkel, akár idősebb korosztályok képviselőivel. Számításaink szerint a hiányból, hozzávetőleg évi fő a fentieknek megfelelő bolti pénztáros és eladó csoportból származik. Ezt a lehetőséget figyelembe véve a hiány néhány száz főre apad. Egyetlen fontos feltétel szükséges ehhez: hogy álljon rendelkezésre évente újabb és újabb , azaz 10 év alatt munkavállaló. Számításaink azt mutatják, hogy ez csak a mai inaktívak bevonásával lehetséges. Más helyzettel találjuk magunkat szemben a tulajdonképpeni fizikai szakmunkások esetében, mivel az érintett hiányszakmák gyakorlatilag nem megtanulhatók a felnőttképzés keretében (Emlékeztetjük az olvasót, hogy itt nem betanított munkásokról van szó.) A szakmákat ágazati jellegük alapján csoportosítottuk. A diagramból is leolvasható, hogy a hiány a fém-, és gépipari valamint az építőipari szakmákban a legerősebb. A fém és gépipari szakmák csoportjában évi szakemberre kiterjedő kereslettel szemben 2005-ben csupán 2836 munkaerőpiacra lépő fiatal szakember állt. Az építőiparban 8000 fős kereslettel szemben 3321 szakembert jeleznek adataink. Emellett figyelemmel kell lennünk a műszeripari szakember hiányra is, hiszen a fémfeldolgozás és a gépipari ágazat nemzetgazdasági jelenősége mellett a műszeripar a harmadik legjelentősebb ágazat. Diagramunk mutatja, hogy a fa és bútoriparban amely részben kapcsolódik az építőiparhoz, valamint az elmúlt években leszálló ágba került ruha cipő- textiliparban, valamint a jelentős létszámkibocsátó mezőgazdaságban és élelmiszer feldolgozásban a kisebb-nagyobb munkaerőhiány mellett kibocsátási többlet is keletkezik. Ennek mértéke 2005 ben együttesen 4000 fő körül volt. A többlet az érintett ágazati jellegű szakmacsoportok kereslethez nem igazodó belső szakmaszerkezetéből adódik. Annak ellenére történik mindez, hogy a kereslet hiánya általánosan ismert e szakmákban. Erre a jelenségre kettős magyarázat adható. Egyrészt a képző intézmények nem képesek képzési szerkezetűkön változatni, másrészt a főként leány tanulók számára kevés olyan szakma van, amellyel a varrónői-, illetve a sütő ipari szakmák helyettesíthetők lennének. 11

12 A kékgalléros szakmákban évi fős keresletre 6500 kínálat, azaz a kereslet 25%-a képződik évente ha a jövőben is érvényesül az évek óta tartó tendencia. A szakmunkás munkaerőhiány így évről évre kumulálódik, s - mint már az elmúlt évek is bizonyították - a gazdasági fejélődés - évről évre növekvő- akadályává válik. A képzési szinteket, illetve az iskolarendszerben megszerezhető képzettség szempontjait figyelembe véve a következő mérleget állíthatjuk fel A munkaerő kereslet és a képzési kínálat mérlege a periódusra számított előrejelzés évi keresleti valamint a képzési kibocsátás 2005 évi adataival Foglalkoztatottak száma teljes keresleti előrejelzés évi eredménye évi kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Szakma elhagyók becsült száma Tovább tanulók Diplomások ? Fehérgalléros, és fehérköpenyes középfokú végzettségűek , Kékgalléros középfokú végzettségűek kereskedelmi középfokú végzettségűek Összesen egyéb, tipikusan felnőttképzés keretében képzett fizikaiak többségében összeszerelők, gép és berendezés kezelők, nehéz fizikai szakképzetlenek Takarítók, őrök összesen a szakmaváltásra kényszerülő fizikaiak évi pótlandó 50 % -a szakmaváltásra kényszerűlő diplomások évi pótlandőó 33%- a Évi teljes becsült munkaerőkereslet Évi diplomás és középfokú végzettségű ( középfokú fehérgalléros, kereskedelmi, fős kékgalléros) szakember kibocsátása mellett, azaz együttvéve fiatal szakképzésével lényegében ugyannyi, évi 102 ezer fős szakképzett munkaerő iránti igényre 48 ezer fős tényleges munkaerő kínálat esik. A képzési rendszer hatékonysága a diplomás munkaerő keresletre adott válasz tekintetében 50 százalékos, a középfokú képzettségű fehérgallérosoknál 30 százalékos, a kékgallérosoknál 37 százalékos és a kereskedelmieknél 41 százalékos. E tragikus helyzetet kismértékben javítja 8500 szakképzett szakmaelhagyó, akik képesek lehetnek megfelelni az adekvát szakképzettséget nem, de általános munkakultúrát igénylő összeszerelői-, gép és berendezés kezelői keresletnek. Itt 6000-es keresletre 8500-fő kínálata juthat. 12

13 A fenti táblázatból leolvasható, hogy a számításaink szerint hiányzó munkahely betöltéséhez ( =54500) nem adekvát képzettségű, a primer munkaerő keresletre válaszolni nem tudó munkaerő kínálat áll. A munkaerő kínálat és a hiányzó munkakörök státusz-szerkezete teljes keresleti előrejelzés évi eredménye Kibocsátás többlete A munkaerő kínálat Kibocsátás hiánya: a munkaerő kereslet fő % fő % fő % Diplomások Fehérgalléros, és fehérköpenyes középfokú , végzettségűek Kékgalléros középfokú végzettségűek kereskedelmi középfokú végzettségűek Középfokú végzettségű szakmaelhagyók Összesen Az első problémát az jelenti, hogy 8000 fővel kisebb az esetleges kínálat a keresletnél. A második, ami még enné is súlyosabb, hogy kínálat, státusz szerkezete nem felel meg a keresletének: Ugyanis egyáltalán nem valószínűsíthető, hogy akik már egyszer magasabb státusszal járó szakmát választottak, hajlandók lennének alacsonyabb státuszú munkát elvállalni. És még ha bizonyos mértékben történnek is ilyen mozgások, akkor sem valószínűsíthető, hogy a kékgalléros keresletre -jelentősebb mértékben- fehérgallérosok válaszolnának. Korábban jeleztük, hogy csak minimális lehetőséget látunk arra, hogy a foglalkoztatók a mai verseny körülmények között nagyobb mértékben tennének diplomásokat középszintű fehérgalléros munkakörökbe, de még ha meg is tennék- a bérek drámai leszorítása mellett- és a munkát nem találó diplomások el is fogadnák, akkor sem látjuk, hogy mely csoport lépné át a fehérgallérosok és kékgallérosok közötti társadalmi Rubikont? Nem is beszélve arról, hogy a szakmát is el kellene sajátítani. A termelő-szolgáltató munkaszervezetekkel készült adatfelvételünk során ezt számításaink is mutatják - megfigyelhettük, hogy a kékgalléros munkaerőhiányt általában a vállalatoknál dolgozó - szakképzetlen, de gyakrabban nem adekvát szakképzettségű összeszerelői-, gép és berendezés kezelői munkakört betöltőkkel szeretnék betölteni. Részletes adataink mutatják, hogy a közötti tíz év során a 285 ezres munkaköri csoportból 90 ezer munkást szakmunkás munkakörbe helyeznének, építve az alapvető szakmai kultúrára, a már 13

14 megszerzett munkaszervezeti gyakorlatra és valószínűleg a felnőttképzésben rejlő fejlesztési képzési lehetőségekre. Ez valóban lehet az egyik, de nem elegendő, és nem kiapadhatatlan forrása a munkaerőhiány megszüntetésének. (Úgy számíthatjuk, hogy az évi es hiányból e megoldással évi főt lehet pótolni. Kérdés azonban, hogy hogyan töltik be a maradék évi munkahelyet, és miként pótolják az eredeti feladataiktól elvont 9000 főt. Van-e lehetőség olyan technológiaváltásra, amely csökkenő létszám mellett is képes a termelés-tevékenység szintjét fenntartani? Az első táblázatból leolvasható, hogy az évi 102 ezer fő diplomás és szakmunkás, illetve 6000 fős betanított munkás iránti kereslet mellett szakképzetlen nehéz fizikai, és különféle könnyű kisegítő munkát végzők iránti kereslet is jelentkezik. E munkakörök betöltése valószínűleg nem fog problémát okozni. Összefoglalva. Számításaink egyértelműen mutatják, hogy az évente rendelkezésre álló, először a munkaerőpiacra lépők ezres tömegének egészére szükség lenne, megfelelő szakmaszerkezetben. Ha ezer fő a keresleti szakma és státusz szerkezethez nem igazodó szakmával, státusszal lép ki a munkaerőpiacra, akkor e tömeg pótlása évről évre jelenlegi eszközeinkkel (a jelenlegi, itt most nem elemzendő nem kellőképpen vonzómunkaviszonyok mellett) megoldhatatlan feladatot jelent. Úgy véljük a probléma megoldása csak hosszabb távon, összehangolt gazdaság-, foglalkoztatás-, és társadalompolitikai stratégián alapuló beavatkozásokkal lehetséges-ha egyáltalán! A fenti összefoglalás támpontot adhat a kormányzati fejlesztéspolitikákhoz. Azonban a munkaerőkereslet-kínálat alakulásának (egyes, általánosan érvényesülő tendenciák mellett,) a gazdaság eltérő szakmaszerkezete okán vannak regionális, a középfokon képzett munkaerő vonatkozásában megyei-térségi sajátosságai. Ezek, a gazdasági szerkezet jellegzetességein túl, a kistérségi munkakultúrával, a térségi vállalkozások és a lakosság, munkaerő, a képző intézmények, s nem utolsó sorban a pályaválasztó ifjúság kapcsolatrendszerén alapulnak. Az országos szintű elemzés, kormányzati szintű politika kialakítására alkalmas. Azonban- a politika által kialakított keretek között- a beavatkozás regionális, illetve ennél szűkebb, a helyi sajátosságokhoz igazodva, csak adott térségi szinten lehetséges. Ezért érdemes lenne e területi szintekre is elvégezni a kereslet-kínálatra vonatkozó számításokat. Az eredmények magyarázata megfelelően kapcsolt empirikus kutatásokkal, már konkrétabb lehet, s így alkalmas is lehet a fejlesztő-cselekvő beavatkozások meghatározására. 14

15 A munkaerő kereslet-kínálat tapasztalt végletes elszakadása, az egyensúly megbomlása arra utal, hogy a probléma megoldása oktatáspolitikai, foglalkoztatáspolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes használatát igényli. Például a kékgalléros munkaerőhiány megoldásához, vagyis e szakmák vonzerejének növeléséhez csak akkor fog hatékonyan hozzájárulni a TISZK program, ha az megfelelő helyi szintű elemzésekre építve, komplex fejlesztő beavatkozásokat is megvalósít, figyelembe véve annak a társadalmi csoportnak a kulturális jellegzetességeit, amely a potenciális kékgalléros munkaerőt adja, A munkaerő kereslet és kínálat regionális szintű egyensúlyának közelítésére tett erőfeszítéseket regionális szintű számításokra, empirikus helyzet feltárásra és erre épített komplex fejlesztő beavatkozásokkal lehet megkísérelni. Befejezésül el kell mondani, hogy jelenleg a társadalomnak nincs általános, köznapi ismerete arról, hogy az ország miből él, mi a munka, illetve a munkavégzéshez szükséges szakértelem szerepe a jövedelemtermelésben. Ezért a munkavégző társadalom jelenlegi ill. potenciális tagjai nem lehetnek képesek arra, hogy szempontokat találjanak önértékelésükhöz. Csak egyegy helyi társadalomban jöhetnek létre ilyen szempontok. De ha továbbra sem jönnek létre, akkor az sem valószínűsíthető, hogy a megbomlott munkaerő kereslet-kínálati egyensúly visszabillen. A munkaerő keresleti kutatás részeként vállalkozókkal, és alkalmazottként dolgozó különféle szakemberekkel készített interjúink ismételten megerősítették azt a tapasztalatot, miszerint egy-egy szakma - függetlenül attól, hogy az fizikai, vagy szellemi jellegű - legfőbb megtartó képességét a munkaszervezet által megteremtett szakmai megbecsülés, a munkaerőpiaci környezetre gyakorolt vonzerejét ennek térségi szintű- ismertsége hozza létre. Ez az összefüggés korábban tudott volt, azonban az elmúlt közel két évtizedben zajló átalakulások miatt ma nem kellőképpen ismertek a foglalkoztatók, az ott végzett munka és a széles értelemben vett munkaviszonyok vonzereje. Ennek az ismeretnek a hiánya nagymértékben hozzájárul a kereslet-kínálat összhangjának megbomlásához. 15

16 A munkaerő kereslet és kínálat egyensúlya Nyilvánvaló, hogy az alcímben jelölt egyensúly nem létezhet, de talán nem kétséges, hogy mindenkor érdemes lenne törekedni ennek elérésére. Igaz, a viták már ennél a pontnál ki szoktak pattanni, hiszen a vitázó felek azonnal jó vagy éppen rossz indulatú feltételezéseket tesznek arról, hogy mi lenne az a beavatkozási mód (és ki is avatkozhatna be), amellyel ez az ideális állapot megközelíthető lenne. Ez, illetve hasonló történt a néhány évvel ezelőtt kitört vitában Timár-Polonyi műve kapcsán is. A jelenség, illetve a folyamatok megértése, értelmezése megköveteli, hogy definiáljuk, de legalább körülírjuk az egyensúly kérdését. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tanulmányunk, vizsgálatunk alapkérdését megközelíthessük: a munkaerő kereslet kínálat kapcsolatában melyek a feszültségpontok, és főként milyen tényezők okozzák. Megközelítésünk szerint a munkaerő kereslet és kínálat egyensúlyi-egyensúlytalansági állapotát a munkapiac szereplői és a szereplőket vezető célok, cselekvéseiket meghatározó külső tényezők: kényszerek, érdekek és nem utolsó sorban különféle, tradíciókra is támaszkodó beállítódottságok határozzák meg. A kívánatos egyensúlyt úgy képzeljük el, mint egy félkeményre felfújt luftballont, amelyben éppen annyi levegő van, hogy felveszi kerek formáját, de bármelyik pontján érintjük, behorpad. Az elképzelt luftballon a levegőben van. Ez azért lehetséges, mert minden oldalról támasztja egy-egy érdekcsoport, saját céljai, illetve saját mozgását meghatározó folyamatok, szabályozók kényszerek. Az elképzelt egyensúlyi állapot akkor van jelen, amikor a különféle oldalakról és különféle felületeken a luftballont támasztó, érdekcsoportok felöl érkező nyomások kiegyenlítik egymást: a ballon tartja gömb alakját, nem pukkad ki (nincs is ilyen veszély) és levegőben áll Ez az állapot akkor jöhetne létre, amikor ugyan minden szereplőnek más az indíttatása, elsődleges célja, de alapvető céljai feladása nélkül megteheti (és meg is teszi), hogy enged a többi szereplőnek, hogy hozzá hasonlóan érvényesíthessék elsődleges céljaikat. 16

17 A főszereplők 1. A vállalkozók, foglalkoztatók. Méreteikben, piaci beágyazottságukban, eredményességükben, versenypozícióikban, technológiai felkészültségükben foglalkoztatási kultúrájukban, s nem utolsó sorban érdekeik artikulációs képességében nagyon különbözőek. 2. A tanulók, szüleik, a potenciális munkaerő. Céljaikban, vágyaikban, jövőképükben, informáltságukban, gazdasági-szociális helyzetük által meghatározott mozgásterükben, értékeikben, tájékozottságukban szintén nagyon különbözőek. 2/a A már piacon lévő munkaerő, amely adott képzettsége, földrajzi elhelyezkedése, családiszociális helyzete, változtató képessége, és nem utolsó sorban munkaerőpiaci tapasztalata okán viszonylag rugalmatlan. 3. A felső és középfokú oktatási intézmények A vállalkozásokhoz, foglalkoztatókhoz hasonlóan önálló kompetenciákkal rendelkeznek, amelyeket törvények, rendeletek és eljárásrendek biztosítanak. Önálló intézményi érdekeik vannak, amelyek kialakításához, időszakonkénti módosításához a kormányzati finanszírozási és szakmai szabályozás teremt kereteket, korlátokat és lehetőségeket, s ezeket kihasználva, illetve a a mindenkori kockázatok mérlegelése mellett- ezeket áthágva érvényesítik önérdekeiket. A három szereplő a jelenlegi munkapiaci rendszerben egymástól függetlenül működik, egyes vonatkozásokban pozícionális előnyökkel, illetve hátrányokkal. Megkülönböztetett előnnyel rendelkeznek a felső és középfokú oktatási intézmények, amelyek monopolhelyzetben vannak a diploma, illetve oklevél odaítélése terén a tanulókkal szemben. A középfokú képző intézmények pozícióit a törvényben rögzített tankötelesség erősíti. Mindkét intézménytípus helyzetét erősíti, hogy a normatív finanszírozás révén- gazdasági stabilitásuk nem függ sem tevékenységük tartalmától, minőségétől, s legkevésbé attól, hogy a képzési kibocsátásuk megfelel-e mennyiségben a munkaerőpiaci keresletnek. Az oktatási intézmények előnyét -kis mértékben- gyengíti, a szabad intézményválasztás, amely a gyakorlatban a felsőfokú képzést választók jobban, a középfokút választók kevésbé tudnak gyakorolni. Az oktatási intézmények és a foglalkoztatók között lényegében nincs olyan kapcsolat, amely kényszerítően hathatna az elvileg létező közös érdek, a jól, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően felkészített munkaerő kibocsátására. 17

18 A tanulók (a tanulók pályáját alakító-nyomon követő szülők) és a foglalkoztatók között nincs olyan kapcsolat, amely mentén egyezkedhetnének Közvetítő értékek és mechanizmusok a három szereplő között Az már közhely a szakirodalomban, hogy a szakképzés a rendszerváltással omlott össze. Az elemzők ezzel a vállalatok rövid időszakon belüli tömeges leépülésére utalnak, amely során a vállalati tanműhelyek bezártak, s ennek következtében a gyakorlati képzés technikai követelményeinek újbóli megteremtése a szakképző intézményekben- hosszú éveket igényelt. A fenti megállapítást tényszerűnek tartjuk. Ezzel együtt az okkeresésben szükséges a szélesebb megközelítés. Sok kutatóval együtt állítjuk az alábbiakat, s hozzáfűzzük, hogy mindez nagymértékben járult hozzá a kereslet-kínálat viszonylagos egyensúlyának megbomlásához. A rendszerváltással a munkaerőpiaci szereplők (vállalatok, közintézmények) a képzési intézmények és a tanulók, családok, munkavállalók közötti kapcsolatrendszer egésze omlott össze A megállapítás nem szűkíthető a középfokú szakképzésre, igaz a felsőfokú képzésre is. Az összeomlás nemcsak a közép és felsőfokú gyakorlati szakképzést, hanem a képző intézmények, és a vállalatok közötti kapcsolatok egészét érintette. o Így azokat az írott és íratlan (évtizedes, olykor évszázados) szerződéseket is, amelyek mentén a szakképzések tartalma folyamatosan igazodott a vállalatok és közintézmények technológiai és bürokratikus eljárásaihoz. o Megbontotta a vállalatok, közintézmények és a potenciális (pályaválasztó) munkaerő, valamint a mögöttük álló családok kapcsolatrendszerét, amely mentén a munkaerőpiaci igények és a potenciális munkaerő közötti egymásra találás (ma sikeres pályaorientációnak mondanánk) megtörtént. A rendszerváltás, (közelebbről a pályaválasztók, családok és vállalatok -gyakran ezzel együtt a képző intézmények- közötti kapcsolat felbomlása) a családokat értékválasztásukban radikális változtatásra kényszerítette. A paraszti, a munkás és a kispolgári kultúra képviselői alapértékek feladására kényszerültek, mint Előbb kell megszerezni a kenyeret adó szakmát, és legfeljebb utána a továbbtanulás A család egzisztenciális biztonsága szolgáltat keretet a gyermek továbbtanulásáról való döntéshez 18

19 A tovább tanulás érték, de nem veszélyeztetheti a családi egzisztenciát. Aki már elérte a éves kort annak kenyeret keresnie és házasodnia kell. o A középpolgári- szocialista középosztályi értékrend egy-egy, képzettségi fokozattal feljebb ugyanazokat az értékeket voltak kénytelenek feladni A gazdasági rendszer váltása a piacgazdasági feltételek között létrejött új és régi-új vállalatok, radikálisan újmódon kezdtek viszonyulni a munkaerőhöz és a munkaerő szocializációjában és fejlesztésében betöltött szerepükhöz o A munkaerő alkalmazásának szerződésben rögzített biztonsága megingott, kevés kivételtől eltekintve kisebb nagyobb vállalkozások százezreinél jelent meg a fekete és szürke alkalmazás, gyengítve, elbizonytalanítva a munkavállalók pozícióit. o A nagyobb közép-, és nagyvállalatoknál bizonytalan, illetve kiszámíthatatlan a jogi és gazdasági felelősségvállalás elhárítása o Többszázezer vállalkozás szerveződött, legalább egymillió alkalmazottal családok köré, ahol mind a foglalkoztatási viszonyok szerződésszerűsége, mind a szakmai hozzáértés és a piaci visszajelzés elsődlegessége a családi túlélés-gyarapodás célrendszere mögé szorult.. o Vállalkozások túlnyomó többsége lemondott a munkaerő felkészítéséről tudatos képzéséről, s az alkalmas, gyakorlott munkaerőt az elcsábítás, ráígérés eszközével szerezte-szerzi be. (Csak az elmúlt néhány év hozott e területen pozitív elmozdulást.) Mit várunk el az egyensúlytól? Mindenekelőtt azt, hogy minden fél képes legyen sikeresen működni a munkapiaci térben. A vállalkozások megfelelő munkaerőhöz jussanak, lehetőleg a megfelelő mennyiségben, de ne higgyék azt, hogy ez a cél elsődleges minden más szereplő, más céljaival szemben. Éppen ezért s természetesen ez is megfigyelhető a napi gyakorlatban maguknak is kell erőfeszítéseket, befektetéseket tenni mindezért, méghozzá úgy, hogy azzal a többi szereplő céljait is szolgálják. A munkaerő nyilván nem teheti meg azt, hogy nem szándékozik dolgozni, azt sem, hogy nem teszi magát tudással, gyakorlattal alkalmassá az értéktermelő munkára, de elvárhatja és élvezheti, hogy segítik a fölkészülésben, feladata végzése közben megbecsülik, s ez megjelenik a munkaviszonyokban, annak stabilitásában is. Elvárható, hogy a munkavégzés során maga a munkavégző képes lehessen mind a munkavégzés szűkebb, mind a helyi társadalmi közegben a munkavégző-társadalmi környezete által vissza igazolható- 19

20 önbecsülést, azaz társadalmi megbecsülést, presztízst szerezni, elérni. Mindez természetesen összefüggésben a tisztességes, a megélhetést átlagos szinten biztosító bérrel is. Azt tehát rendben lévőnek, azaz az egyensúlyi állapothoz vezető elvárásnak nevezzük, ha a vállalkozások mindenkor hozzá akarnak jutni a megfelelő munkaerőhöz, de azt már nem, ha a munkaerő használattal, a legkisebb, adott esetben a legolcsóbb megoldáshoz akarnak jutni, olyankor is, olyan helyzetben is, amikor van más megoldás, csak éppen a leggyengébb felen a legegyszerűbb a problémákat megoldani. E játéktér harmadik szereplője az oktatási-, képzési intézményrendszer, amely az elmúl fél évszázadban, megítélésem szerint a szükségesnél több funkciót ragadott magához (vagy vett magára) mind a képzés, mind a szocializáció terén. Általában nem végzi rosszabbul, önösebb érdekeire hallgatva a dolgát, mint a vállalkozói-foglakoztatói szféra. Mondjuk éppen olyan rosszul és önös érdekei szerint teszi azt. Az egyensúly érdekében az iskolától elvárható, hogy folyamatosan képezze magát annak érdekében, hogy képes legyen a tanulók alapképzettségét, a legfontosabb készségeit és szaktudását kialakítani, mégpedig rendre igazodva, mind a tanulók/ hallgatók készség és tudáskészletéhez, mind a foglalkoztatói elvárásokhoz. A harmóniára törekvés része az egymásra mutogatás mellőzése: ehhez közmegegyezés szükséges a feladatokról és felelősségről. Nincs kizárva, hogy szörnyülködésre késztetik az olvasókat a fenti sorok: hol él a szerző? Mindez csak álom lehet! Nekem, nekünk, a mi intézményünknek, én, aki ezt vagy azt akarom elérni.. stb. semmi dolgom, felelősségem ezekkel az elvárásokkal válaszolták interjúalanyaink. Mi mondanák a vállalkozók nem tehetünk mást, mint amit teszünk, mivel nagy az elvonás, az iskolák alkalmatlan munkaerőt bocsátanak ki, a fiatalok csak a bért nézik és nem akarnak dolgozni. Mi mondanák az iskolák, nem tehetünk mást, mert az állam az önkormányzat kevés pénz ad, a tanárok ki vannak zsigerelve, a tanulók felkészületlenek, és nem akarnak semmit, a vállalkozók elvárásai irreálisak, a vállalkozók ne hárítsák ránk a feladataikat stb. Mi mondanák a tanulók/hallgatók illetve az éppen pályára lépő munkakereső - nem vagyunk hajlandók általunk nem kívánt, de kínált szakmákat tanulni. Magunk akarunk dönteni arról, hogy milyen munkát, milyen munka- és fegyelmi viszonyok között, mennyiért végzünk- miként alakul az életünk. 20

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re. Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re

Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re. Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re 2007 Készült a Foglalkoztatási Hivatal megbízásából az Európai Unió Hivatalos lapjában 2005. december 31-én 2005/S 252-249332 nyilvántartási számon megjelent

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A megye kilenc városába, koncentrálódik a munkahelyek 69 százaléka, ezért e városokat a megye foglalkoztató központjainak nevezhetjük.

A megye kilenc városába, koncentrálódik a munkahelyek 69 százaléka, ezért e városokat a megye foglalkoztató központjainak nevezhetjük. Foglalkoztatási centrumok A megye kilenc városába, koncentrálódik a munkahelyek 69 százaléka, ezért e városokat a megye foglalkoztató központjainak nevezhetjük. Tolna megye foglakoztatási központjainak

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Foglalkoztatottság és munkanélküliség 193000 15500 191000 189000

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon A munkaerő-piac és a felnőttképzési programok Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset Előzetes eredmények a KTI kompetencia-adatfelvétel alapján Hermann Zoltán MTA KRTK KTI Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás Szirák,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben