TUDÁSTÉRKÉP VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014

Átírás

1

2 VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014

3

4 VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014 KONFERENCIAKÖTET Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, 2014

5

6 Tartalom Előszó...9 Program...12 A konferencia dolgozatai Molnár Csikós László A magyar tudományos nyelv helye a világban Samu János Nyitva hagyott versek (Ladik Katalin klasszicizmusa)...27 Ispánovics Csapó Julianna A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALOM EGY SZAKBIBLIOGRÁFIA TÜKRÉBEN Novák Anikó Térképbe csavarva...37 Bence Erika A HERCZEG-FÉLE ADRIA-BREVIÁRIUM ÉS A SZECESSZIÓ MINT LÉTFORMA...41 Beke Ottó LÁTHATÓ(VÁ VÁLT) NYELV (Bartholomew, Gólem és Shrike) Utasi Csilla A MAGYAR KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ NŐI OLVASMÁNYAI Csányi Erzsébet Levedleni az ornamentikát (Sziveri János poétikai hámrétegei)...66 Bús Natália A struktúrákba ágyazott jelentés (Egy novella a barthes-i szerző szöveg olvasás háromszögben)...69 Utasi Anikó A KARIKATÚRASZERŰSÉG A MAGYAR GYERMEKKÖNYV-ILLUSZTRÁCIÓKBAN (Réber László rajzművészetéről)...75 Máté Petrik Emese Egyéniség és egyetemesség gyöktérképe Hódi Sándor A pszichológia és a mesebeli sárkány Törteli Telek Márta A MESEVILÁG ÉS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE...93 Vass Dorottea Vigyázz! Készülj! Olvass!

7 Tartalom Hódi Éva A vajdasági magyar nyelvművelés jelenlegi helyzete és sajátosságai Rajsli Ilona A NŐI SZEREPEK NYELVI MEGFORMÁLÁSA NAGYVÁTHY JÁNOS GAZDASSZONYKÖNYVÉBEN Hózsa Éva FÖLÁLLT A TITÁNIA? (Mándy Iván kisműfajai: az újabb fölállás kutatási lehetőségei) Muhi B. Béla, Jenei Ervin, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter AZ E-MARKETING FEJLŐDÉSI IRÁNYAI NEMZETKÖZI ÉS HAZAI VISZONYLATBAN Tóth Glemba Klára A SZEGÉNYSÉG KULTÚRÁJA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA SZERBIÁBAN A 21. SZÁZAD ELEJÉN Kovács Áron Dél-Dunántúl és Vajdaság megye- és tartományszékhely elérhetőségeiben fellelhető területi különbségek Stojić Karanović Edit, Imamović Enisa A MAGYAR ÉS SZERB CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS A TUDÁSTÉRKÉP Ágyas Réka Kettős állampolgárság: útlevél és/vagy összetartozás? Ördögh Tibor Szerbia pártrendszerének változása, Lovra Éva UTCASÁVOK: AZ ALFÖLDI MEZŐVÁROSOK TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI Simonyi Dénes, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter A felhő (cloud) alapú eszközök használatának igénye és lehetőségei a vajdasági közoktatásban Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos AZ IFS-SZABVÁNYOK (INTERNATIONAL FEATURED STANDARDS) ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JOGSZABÁLYI KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A SZERBIAI ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ IPARBAN Németh Ferenc A BOSZNIAI OKKUPÁCIÓ MINT TARTÓS IRODALMI IHLET Száz éve hunyt el Dankulov Péter ( ) Takács Izabella (Röp)manipuláció Grabovac Beáta A kognitív pszichológia klasszikus paradigmája: a Stroop-feladat

8 Tartalom Samu Veronika A beszédprodukció kutatása a japán nyelvbotlások tükrében Major Lenke AZ INTENZÍV KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HATÁSA A SZABADKAI ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK KÖRNYEZETI ATTITŰDJÉRE Pesti Csilla A LOGIKUS GONDOLKODÁS SZABADKAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN Huszár Elvira ORFF ÉS KODÁLY ZENETANÍTÁSI MÓDSZERE Kovács Rácz Eleonóra NYELVJÁRÁSI ATTITŰDÖK A HASZNÁLATKÖZPONTÚ, FUNKCIONÁLIS NYELVTANÍTÁS TÜKRÉBEN Lendák-Kabók Karolina A felsőoktatás társadalmi nem szempontú helyzetképe Katona Edit IGEKÖTŐ-HASZNÁLATI HELYZETKÉP Laki Boglárka KOHERENCIA, LEXIKAI KOHÉZIÓ ÉS ISMÉTLÉS A BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETEKBEN Berényi Ágnes, Zupkó István ÖSZTRONSZÁRMAZÉKOK ÉS NEMSZTEROID 17β-HIDROXISZTEROID- DEHIDROGENÁZ-1 GÁTLÓK TUMORELLENES HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Jódal István Erdészeti-dendrológiai szótár (Magyarul és szerbül) Lendák Imre, Major Tamás, Pelle Viktor, Farkas Károly Szimulációs környezet közösségi érzékelésen alapuló okos város alkalmazások vizsgálatára Gaudényi Tivadar Szerbia magyar nyelvű közigazgatási egységei (Községek és városok nélkül) Major Gyöngyi Unortodox gazdaságfejlesztés Czékus Géza PETŐFI KÖLTÉSZETE BIOLÓGUS SZEMMEL Csizmadia Helga, Berényi János NÖVÉNYFAJTA ÉS VETŐMAG AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN A konferenciakötet szerzői és intézményeik

9 8

10 Előszó Tudástérkép címmel az ötödik Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóját tartotta meg április 12-én Szabadkán a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTA MTK EB) társszervezésével. Az immár hagyományosnak mondható tudományos tanácskozás mind a résztvevők számát, mind pedig az elhangzott előadások színvonalát illetően minden eddigit felülmúlt, ami bizonyítja létjogosultságát és fontosságát a vajdasági magyar tudományos történések palettáján. A mostani konferencia újdonsága volt, hogy az MTA köztestületi tagok mellett vajdasági magyar mesterképzősök és doktoranduszok is szerepeltek, amivel a VMAT egyik fontos küldetésének is eleget tett: részt vállalni a vajdasági magyar tudósutánpótlásban. A konferencia rezümékötete (nemzeti jelentőségű konferencián tartott előadás publikált rezüméje: M64) elektronikus formában már a rendezvény előtt hozzáférhető volt a VMAT honlapján, CD-n pedig a regisztrációkor kapták kézhez a résztvevők. A konferenciakötetben 54 szerző 44 dolgozata szerepel a tudományok legkülönbözőbb területéről. Köszönet a szerzőknek a kéziratok szorgos elkészítéséért, Buzás Mártának a pedáns lektori és korrektori munkáért, Barna Csabának pedig a műszaki szerkesztésért. A fedőlap ismét Kapitány Attila innovatív megoldása. Végül köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát, elsősorban elnökét, Kocsis Károly akadémikust, hogy ez alkalommal is módot talált a nyomdai költségek fedezésére. Tarnóczy Mariann titkár MTA EB Berényi János elnök VMAT 9

11 10

12 VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2014 Szervezők: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest Helyszín: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Tudományos programbizottság: Barak Ottó Bence Erika Berényi János Csányi Erzsébet Dujmovics Ferenc Gábrity Molnár Irén Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Jeges Zoltán Kasztori Rudolf Kocsis Károly Novák Anikó Papp Árpád Pásztor Kicsi Mária Tarnóczy Mariann Utasi Csilla Várady Tibor Vincze István Szervezőbizottság: Berényi János Csányi Erzsébet Gábrity Molnár Irén Takács Márta Tarnóczy Mariann 11

13 Program 10:00 10:15 MEGNYITÓ Berényi János elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Németh Tamás főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Kocsis Károly elnök, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Dékány Imre elnök, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Takács Márta dékán, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Plenáris előadások 10:10 10:35 Németh Tamás A TUDOMÁNY HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI 10:35 11:00 Várkonyi Péter László Kézzelfogható matematika: a Gömböc 11:00 11:25 Molnár Csikós László A MAGYAR TUDOMÁNYOS NYELV HELYE A VILÁGBAN 11:25 11:50 Csépe Valéria Magyar szaknyelv és a tudomány fejlődése 11:50 12:00 Vita 12:00 13:00 Állófogadás 13:00 17:30 Párhuzamosan folyó szekcióülések HUMÁN TUDOMÁNYOK Elnöklők: Hódi Sándor, Rajsli Ilona, Törteli Telek Márta 13:00 13:15 Samu János NYITVA HAGYOTT VERSEK (Ladik Katalin klasszicizmusa ) 13:15 13:30 Ispánovics Csapó Julianna A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALOM EGY SZAKBIBLIOGRÁFIA TÜKRÉBEN 13:30 13:45 Novák Anikó TÉRKÉPBE CSAVARVA 13:45 14:00 Bence Erika A HERCZEG-FÉLE ADRIA-BREVIÁRIUM ÉS A SZECESSZIÓ MINT LÉTFORMA 14:00 14:15 Beke Ottó LÁTHATÓ(VÁ VÁLT) NYELV (Bartholomew, Gólem és Shrike) 14:15 14:30 Utasi Csilla A MAGYAR KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ NŐI OLVASMÁNYAI 12

14 Program 14:30 14:45 Csányi Erzsébet LEVEDLENI AZ ORNAMENTIKÁT (Sziveri János poétikai hámrétegei) 14:45 15:00 Bús Natália A STRUKTÚRÁKBA ÁGYAZOTT JELENTÉS (Egy novella a barthes-i szerző szöveg olvasás háromszögben) 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Bence Erika, Ispánovics Csapó Julianna, Utasi Csilla 15:15 15:30 Utasi Anikó A KARIKATÚRASZERŰSÉG A MAGYAR GYERMEKKÖNYV-ILLUSZTRÁCIÓKBAN (Réber László rajzművészetéről) 15:30 15:45 Máté Petrik Emese EGYÉNISÉG ÉS EGYETEMESSÉG GYÖKTÉRKÉPE 15:45 15:55 Hódi Sándor A pszichológia ÉS A MESEBELI SÁRKÁNY 15:55 16:05 Törteli Telek Márta A MESEVILÁG ÉS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE 16:05 16:20 Vass Dorottea VIGYÁZZ! KÉSZÜLj! OLVASS! 16:20 16:35 Hódi Éva A VAJDASÁGI MAGYAR NYELVMŰVELÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI 16:35 16:45 Rajsli Ilona A NŐI SZEREPEK NYELVI MEGFORMÁLÁSA NAGYVÁTHY JÁNOS GAZDASSZONYKÖNYVÉBEN 16:45 17:00 Pásztor Krisztina MI REJLIK A KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK TANULÁSI SZOKÁSAI MÖGÖTT? 17:00 17:15 Hózsa Éva FÖLÁLLT A TITÁNIA? (Mándy Iván kisműfajai: az újabb fölállás kutatási lehetőségei) 17:15 17:30 Horváth Futó Hargita UJJNYOMOK GION NÁNDOR OPUSÁBAN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Elnöklők: Papp Árpád, Dudás Attila, Lovra Éva 13:00 13:15 Gábrity Molnár Irén A SZERB MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓS TÉRSÉG JELLEMZÉSE 13:15 13:30 Muhi B. Béla, Jenei Ervin, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter AZ E-MARKETING FEJLŐDÉSI IRÁNYAI NEMZETKÖZI ÉS HAZAI VISZONYLATBAN 13:30 13:45 Tóth-Glemba Klára A SZEGÉNYSÉG KULTÚRÁJA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA SZERBIÁBAN A 21. SZÁZAD elején 13:45 14:00 Kovács Áron DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG MEGYE- ÉS TARTOMÁNYSZÉKHELY ELÉRHETŐSÉGEIBEN FELLELHETŐ TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK 13

15 Program 14:00 14:15 Stojić Karanović Edit, Imamović Enisa A MAGYAR ÉS SZERB CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS A TUDÁSTÉRKÉP 14:15 14:30 Pap Tibor A KISEBBSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG PÉLDÁJÁN 14:30 14:45 Ágyas Réka Kettős állampolgárság: útlevél és/vagy összetartozás? 14:45 15:00 Takács Márta KAPCSOLATI HÁLÓ A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Takács Márta, Gábrity Molnár Irén, Pap Tibor 15:15 15:30 Papp Árpád NEMZETI SZTEREOTÍPIÁK HÁBORÚBAN ÉS BÉKÉBEN 15:30 15:45 Dudás Attila BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ TULAJDON-ÁTRUHÁZÁS ÉS BIZALMI VAGYONKEZELÉS A SZERB ÉS A MAGYAR JOGBAN 15:45 15:55 Ördögh Tibor SZERBIA PÁRTRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA, :55 16:05 Lovra Éva UTCASÁVOK: AZ ALFÖLDI MEZŐVÁROSOK TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI 16:05 16:20 Simonyi Dénes, Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter A FELHŐ (CLOUD) ALAPÚ ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK IGÉNYE ÉS LEHETŐSÉGEI A VAJDASÁGI KÖZOKTATÁSBAN 16:20 16:35 Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos AZ IFS-SZABVÁNYOK (INTERNATIONAL FEATURED STANDARDS) ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS JOGSZABÁLYI KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A SZERBIAI ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ IPARBAN 16:35 16:45 Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka, Marosi Tibor A TERMÉKFEJLESZTÉS MINŐSÉGÜGYI TÁMOGATÁSA VAJDASÁGI ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÓ CÉGEKNÉL TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK Elnöklők: Katona Edit, Vukov Raffai Éva, Kovács Rácz Eleonóra 13:00 13:15 Németh Ferenc A BOSZNIAI OKKUPÁCIÓ MINT TARTÓS IRODALMI IHLET Száz éve hunyt el Dankulov Péter ( ) 13:15 13:30 Takács Izabella (RÖP)MANIPULÁCIÓ 13:30 13:45 Grabovac Beáta A kognitív pszichológia klasszikus paradigmája: a Stroop-feladat 14

16 Program 13:45 14:00 Samu Veronika A BESZÉDPRODUKCIÓ KUTATÁSA A JAPÁN NYELVBOTLÁSOK TÜKRÉBEN 14:00 14:15 Major Lenke Az INTENZÍV KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HATÁSA A SZABADKAI ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK KÖRNYEZETI ATTITŰDJÉRE 14:15 14:30 Pesti Csilla A LOGIKUS GONDOLKODÁS SZABADKAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN 14:30 14:45 Huszár Elvira ORFF ÉS KODÁLY ZENETANÍTÁSI MÓDSZERE 14:45 15:00 Pásztor Kicsi Mária VILÁGHÁLÓ ÉS TUDÁSTÉRKÉP Egy kérdőíves felmérés nyomán 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Németh Ferenc, Pásztor Kicsi Mária, Takács Izabella 15:15 15:30 Vukov Raffai Éva SZOCIOLINGVISZTIKAI SZEMPONTOK AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN 15:30 15:45 Kovács Rácz Eleonóra NYELVJÁRÁSI ATTITŰDÖK A HASZNÁLATKÖZPONTÚ, FUNKCIONÁLIS NYELVTANÍTÁS TÜKRÉBEN 15:45 15:55 Novák Anikó, Rózsa Rita A VAJDASÁGI MAGYAR DOKTORANDUSZOK TUDÁSTÉRKÉPE 15:55 16:05 Lendák-Kabók Karolina A FELSŐOKTATÁS TÁRSADALMI NEM SZEMPONTÚ HELYZETKÉPE 16:05 16:20 Katona Edit IGEKÖTŐ-HASZNÁLATI HELYZETKÉP 16:20 16:35 Laki Boglárka KOHERENCIA, LEXIKAI KOHÉZIÓ ÉS ISMÉTLÉS A BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETEKBEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK Elnöklők: Péics Hajnalka, Vincze István, Berényi Ágnes 13:00 13:15 Rožnjik Andrea, Péics Hajnalka VONAL MENTI KERESÉSEN ALAPULÓ FILTER MÓDSZEREK elemzése 13:15 13:30 Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea KÉSLELTETETT DIFFERENCIÁL- ÉS DIFFERENCIAEGYENLETEK POZITÍV MEGOLDÁSÁRA VONATKOZÓ EGZISZTENCIATÉTELEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA 13:30 13:45 Vincze István PARAMÉTERES INVERZIÓS MÉRÉSI MÓDSZER A FEDÉSI KETTŐSCSILLAGOK SPEKTROFOTOMETRIAI KUTATÁSÁBAN 13:45 14:00 Pósa Mihály AZ EPESAV ION MICELLA ÁTLAGOS AGGREGÁCIÓS SZÁMA: HIDROFÓB FELÜLET ÉS H-KÖTÉS 15

17 14:00 14:15 Szekeres Márta, Pósa Mihály, Csanádi János, Škorić Dušan, Illés Erzsébet, Tóth Y. Ildikó, Tombácz Etelka EPESAVAK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉTDIMENZIÓS ASSZOCIÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LANGMUIR MÉRLEG KÍSÉRLETEKBEN 14:15 14:30 Farkas Zita, Murényi Tihomér, Kosta Popović, Vesna Tepavčević, Szebenyi Anna, Pósa Mihály TWEEN 60 DEOXIKÓLSAV ION VEGYES MICELLA RENDSZERÉBEN A DEOXIKÓLSAV PKA ÉRTÉKEI 14:30 14:45 Berényi Ágnes, Zupkó István ÖSZTRONSZÁRMAZÉKOK ÉS NEMSZTEROID 17β-HIDROXISZTEROID- DEHIDROGENÁZ-1 GÁTLÓK TUMORELLENES HATÁSAINAK VIZSGÁLATA 14:45 15:00 Csíkos Tímea, Forgács Attila MI(T)EGYEN A GYERMEK ÉS MI(T)EHET A FELNŐTT, AVAGY A GASZTRÁLIS NEOFÓBIA 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Könyves Tibor, Gaudényi Tivadar, Csizmadia Helga 15:15 15:30 Jódal István ERDÉSZETI-DENDROLÓGIAI SZÓTÁR (Magyarul és szerbül) 15:30 15:45 Lendák Imre, Major Tamás, Pelle Viktor, Farkas Károly SZIMULÁCIÓS KÖRNYEZET KÖZÖSSÉGI ÉRZÉKELÉSEN ALAPULÓ OKOS VÁROS ALKALMAZÁSOK VIZSGÁLATÁRA 15:45 15:55 Lendák Imre A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK BIZTONSÁGA HOLLYWOODBAN 15:55 16:05 Gaudényi Tivadar SZERBIA MAGYAR NYELVŰ KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEI (Községek és városok nélkül) 16:05 16:20 Major Gyöngyi Unortodox gazdaságfejlesztés 16:20 16:35 Czékus Géza PETŐFI KÖLTÉSZETE BIOLÓGUS SZEMMEL 16:35 16:45 Csizmadia Helga, Berényi János NÖVÉNYFAJTA ÉS VETŐMAG AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN 16:45 17:00 Lengyel László, Könyves Tibor A PARLAGI BAROMFIÁLLOMÁNYAINKBAN ŐRZÖTT ÉRTÉKEINK 17:00 17:15 Könyves Tibor, Lengyel László, Goór Imre BÁRÁNYNEVELÉS KERESZTEZETT ÁLLOMÁNYOKBAN 17:30 18:00 A konferencia kiértékelése és bezárása Program 16

18 A konferencia dolgozatai 17

19 A magyar tudományos nyelv helye a világban Molnár Csikós László 1 Előadásom arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma milyen szerepet tölthetnek be a nemzeti nyelvek a tudományban. A középkorban harcot kellett vívni azért, hogy ne csak latinul jelenjenek meg a tudományos művek, hanem a kutatók nyelvén is. Miután többékevésbé megerősödtek a nemzeti tudományos nyelvek, a nemzetközi tudományos életben a világnyelvek kerültek előtérbe, elsősorban az angol. Napjainkban is küzdelmet kell folytatni azért, hogy a tudományos gondolatokat anyanyelvünkön fejthessük ki. A világon beszélt nyelvek nem egyformán jelentősek. A nyelv társadalmi rangját legnagyobb mértékben az államnyelvi funkció biztosítja, de a nyelveknek csupán egy része éri ezt el. Némely nyelv több országban is hivatalos. Vannak az egész világon elterjedt és nagy presztízsű nyelvek, ezek a világnyelvek. Közülük az angol a legtekintélyesebb. A nyelv tekintélyét több tényező is meghatározza, ezeknek csupán egyike a beszélők száma. A magyar nyelv bizonyos paraméterek tekintetében számos olyan nyelvet megelőz, amelyeknek több beszélőjük van. Az egyik ilyen paraméter a fordított művek száma. Célnyelvként a magyar a 13. a világ nyelvei közt, forrásnyelvként a 18., beszélőnek száma szerint pedig a 73. Magyar nyelven tömegesebben a XIX. század második felétől jelennek meg tudományos folyóiratok és monográfiák. A magyar nyelvű folyóiratok egy része eleinte idegen (német vagy francia) nyelven is közölte a tanulmányokat, később az idegen nyelvű tartalomjegyzékek és összefoglalások biztosították a nemzetköziséget. Magyarországon olyan tudományos folyóiratok is vannak, amelyek különféle világnyelveken közölnek publikációkat. Az Akadémiai Kiadó zömmel ilyen folyóiratokat ad ki. A magyarnyelvűség inkább a társadalomtudományokra jellemző. Egyes magyar nyelvű folyóiratok rangos nemzetközi listákra is felkerültek. Újabb jelenség, hogy egy-egy nemzetközi tudományos folyóiratnak magyar nyelvű változatát adják ki. A magyar tudományos nyelv versenyképességéhez nagyban hozzájárul az egyes szaknyelvek kiművelt volta, a tudományterületek terminológiájának és nómenklatúrájának kidolgozottsága. Ma már gyakorlatilag minden tudományos gondolatot és tényt meg lehet magyarul fogalmazni. A magyar tudományos nyelvnek a világban elfoglalt helyét más, külső tényezőkkel együtt ez is meghatározza. Kulcsszavak: nemzeti nyelv, világnyelv, a nyelv tekintélye, fordított művek, tudományos folyóiratok A tudomány nyelve Ma milyen szerepet tölthetnek be a nemzeti nyelvek a tudományban? Erre a kérésre nehéz elfogadható választ adni, ugyanis ma már nemcsak a kiváltságos nyelvek alkalmasak a tudomány művelésére, hanem a kevésbé befolyásosak közt is akad megfelelő. Önmagában azonban nem elég a nyelv alkalmassága, tekin- 1 Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, mcsikos@gmail.com 18

20 Molnár Csikós László télyre is szükség van ahhoz, hogy a tudományos gondolatok hordozója legyen. Az európai középkorban egyértelműen a latin volt a tudomány nyelve, és harcot kellett vívni azért, hogy ne csak latinul jelenjenek meg a tudományos művek, hanem a kutatók nyelvén is. A nemzeti nyelvek fejlesztése, kiművelése által a nemzeti tudományos nyelvek is többé-kevésbé megerősödtek, de világviszonylatban csak néhányuknak jutott szerep. A XIX. század folyamán a nemzetközi tudományos életben a világnyelvek kerültek előtérbe, a francia, a német, az angol stb. Bizonyos munkamegosztás volt megfigyelhető az ismert nagy nyelvek között. Az I. világháborúig a német volt a természettudományok vezető nyelve. A XX. században az angol került ki győztesen a világnyelvek közül, úgyhogy már néhány évtizede a nemzetközi tudományos élet első számú közvetítő eszköze. Voltaképpen megint oda jutottunk, hogy küzdelmet kell folytatni azért, hogy a tudományos gondolatokat anyanyelvünkön fejthessük ki. Ezt azokon a nyelveken lehet megtenni, amelyeknek van tudományos változatuk. A magyar nyelvnek van ugyan tudományos változata, de a használatához való jogosultsága nem magától értetődő. Ez abból is látható, hogy voltak, akik ezt kétségbe vonták. Joseph Kriechbaumer német rovarkutató 1880-ban méltatlankodó cikket írt arról a jelenségről, hogy kis népek nyelvén is megjelennek tudományos folyóiratok. Herman Ottó a Természetrajzi Füzetek évi első számában visszautasítja a vádakat. A nyelveknek a tudományban való jogosultságát már nem először vetik fel német tudományos testületek, azt követelve, hogy csak bizonyos választott nyelvek legyenek érvényesek a tudományban, sőt hogy ha nem ezeken a nyelveken jelenik meg tudományos eredmény, azt érvénytelennek kell tekinteni. Nagy természettudósunk már 1876-ban tiltakozott Magyarország pókfaunája című könyvének előszavában az ilyen önkényes és a tudomány érdekeitől idegen feszegetés ellen. Minthogy könyve német nyelven is megjelent, tiltakozó szava egy időre megtette hatását. Kriechbaumer úgy okoskodik, hogy ha a tudományos nyelvek köre túlságosan kibővül, akkor lehetetlenné válik a kutatási eredmények figyelemmel kísérése. Az még hagyján, hogy a hagyományosan használt latin nyelven kívül az entomológusok világnyelveken (német, angol, francia) is publikálnak, de újabban (a XIX. század negyedik negyedében) már olasz, spanyol, portugál, holland, dán, svéd, sőt orosz, magyar nyelven is jelennek meg tudományos folyóiratok és könyvek. Ha még a csehek, a lengyelek, a szlovákok, a horvátok, a románok, a törökök, a görögök és az albánok is az entomológia művelésére szánják el magukat, akkor Kriechbaumer szerint minden entomológusnak Rothschild vagyonára és Mezzofanti nyelvismeretére lesz szüksége ahhoz, hogy az összes publikációt megszerezze és meg is értse (HERMAN 1881). Egy további tényező a tudomány és a nyelv kapcsolatának a kérdésében, hogy nem minden nemzetnek van tudományos nyelve, azaz számos nemzeti nyelv alkalmatlan vagy csak korlátozottan alkalmas a tudományos gondolatközlésre, azokról a nyelvekről nem is beszélve, amelyek nem kötődnek nemzethez, csupán valamely törzshöz vagy más népcsoporthoz. Ha jobban elgondolkozunk a dolgon, be kell látnunk, hogy a tudomány nemzetközisége korlátozza a nemzeti nyelvek használatát, mindenképpen szükség van valamiféle közvetítő nyelvre a tudományos életben, nem várhatjuk el, hogy a nyelvünkön megfogalmazott gondolatokat szerte a világon megértsék. Az utóbbi időben sokat fejlődött ugyan a gépi fordítás, de még mindig nem jutott arra a szintre, hogy megbízható szolgáltatást nyújtson az emberiségnek. A magyar tudományos nyelv A magyar azok közé a szerencsésnek mondható nyelvek közé tartozik, amelyeknek sikerült tudományos nyelvváltozatukat kifejleszteniük, tehát alkalmasak a tudományos gondolatok kifejtésére és a tudományos fogalmak megnevezésére. Voltaképpen azért indult meg a magyar nemzeti nyelvért folytatott nyelvújítási mozgalom a XIX. század elején, hogy a magyar nyelv is alkalmassá váljon a kor szintjén való gondolatközlésre, ne latinul (vagy németül) kelljen a tudósoknak eredményeikről beszámolniuk, eszméiket, meglátásaikat kifejteniük. A magyar nyelvnek azonban még nem volt standardizált köznyelvi formá- 19

21 Molnár Csikós László ja, amely átvehette volna a latintól a hivatalos nyelv szerepét. A népnyelvet természetes úton nem lehetett volna köznyelvvé tenni, ezért szükségesnek bizonyult a mesterséges beavatkozás, a széles körű nyelvújítás. Noha a nyelvújítás során létrehozott szavaknak egy része mesterkélt volt, mégis nagyon sok olyan szó jött létre, amely nélkül ma igen nehezen fejezhetnénk ki magunkat. Igen nagy szerepet játszott a magyar tudományos nyelv létrehozásában a Magyar Tudós Társaság, a tudományos akadémia előde. Ezt a testületet elsősorban azért alapították, hogy a tudományosság céljaira a magyar nyelvet kiművelje: A magyar tudós társaságnak egyedül csak az van téve czéljává, hogy munkálódása által hazánkban a tudományok és szép művészségek honni nyelven míveltessenek; s viszont ezek által a nyelv maga, csínosulást, fennséget és bővülést nyerjen: ekképen pedig a nemzeti elme és lélekerő szép és hasznos tudományok által időről időre kifejtve, saját fényében és méltóságában örök időkig fennálljon olvashatjuk az alapító okiratban. (A magyar tudós társaság 4.) A Magyar Tudományos Akadémia eredeti célja tehát a tudománynak magyar nyelven való művelése és terjesztése. Ezért tudományos kutatásokat végez, fölfedezéseket segít elő, eredeti munkákat írat, jeles műveket fordíttat; kutatási eredményeit nyomtatásban közzéteszi; jeles munkák kiadását segíti elő stb. A reformkor idején sor került a magyar szaknyelvi terminológia és nómenklatúra kialakítására. A terminológia a szakszavak és a szakkifejezések összességét jelenti. A nómenklatúra (magyar nevén: nevezéktan) az adott tudományterület tárgyainak egyedi elnevezésével foglalkozik. A szaknyelv rendszerint a köznyelvnek egyoldalúan specializálódott, korlátozott számú szakszóval és szakkifejezéssel kibővített változata. A foglalkozási szaknyelveknek nagy hagyományai vannak a magyarság körében, volt tehát mire alapozni akkor, amikor a tudományos nyelv létrehozásán tevékenykedtek. A mai magyar nyelv számos egykori szaknyelvének maradványait hordozza. A tudományos szaknyelvek a szemünk láttára differenciálódnak. A szaknyelvi közlemények száma többszörösen meghaladja a szépirodalmi közlésekét. A magyar nyelv fejlődésének ez rendkívül erős hátteret biztosít (SZABÓ 2002, FÁBIÁN 1999). A magyar szaknyelv művelése napjainkban folyik. Szótárak, tanulmányok, cikkek sora bizonyítja, hogy Magyarországon is fellendült a szaknyelvek művelése. Még folyóiratot is indítottak. A Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat 2008 és 2012 között jelent meg rendszeresen. Az is nagy fegyverténynek számít, hogy a számítástechnika magyar nyelvét is sikerült kialakítani. Az angol nyelv érvényesülése a nem angolszász országokban Az angol nyelvnek XX. századi előretörése és általánossá válása ahhoz vezetett, hogy ennek a nyelvnek kialakult egy nemzetek feletti változata, a nemzetközi angol. A nemzetközi angol nyelv többé-kevésbé elkülönül a nemzeti angoltól, hiányzik belőle a kifejezések gazdagsága és a fogalmazás elmélyültsége. Ez a nyelvváltozat gyakorlatilag megmarad a kezdő, illetve a középhaladó nyelvtanuló színvonalán. Az angol anyanyelvűek ennek nem feltétlenül örülnek, nyelvromlásként élik meg az angol nemzetközivé válását (FRANK 2004). Az angol nyelv nemcsak angolszász országokban (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália stb.) hivatalos, hanem olyan országokban is, amelyeknek lakossága zömmel nem angolszász, sőt nem is európai származású (Nigéria, Fülöp-szigetek, India stb.). Ezekben viszont különféle problémákkal jár együtt az angol nyelv használata. Nigériában például a lakosság zöme a pidzsin angolt ismeri, standard angolul viszont alig tudnak. Ebben az afrikai országban 80 millióan beszélnek angolul, de csak 4 millióan anyanyelvi szinten. További 75 millióan második nyelvként beszélik mint az ország egyetlen hivatalos nyelvét. A közoktatás is többnyire angol nyelven folyik, de a diákok nyelvtudása nem valami jó. Az érettségi és a felvételi adatok szerint a diákok 80 százaléka megbukott az angolteszten. Az ugyanis a standard angolt kérte számon, nem pedig a nigériaiak által beszélt pidzsin angolt. A nigériai pidzsin sokban eltér az angoltól, mind szókincsében, mind egyszerűsített nyelvtanát tekintve. Az oktatás nyelve nem a nigériai keveréknyelv, hanem a stan- 20

22 Molnár Csikós László dard angol, ezt viszont felületesen sajátítják el a diákok. A rossz vizsgaeredmény ezért nem túl meglepő az országot jobban ismerők számára. A diákok gyenge angoltudása mögött egyrészt az húzódik meg, hogy a nigériai diákokat gyakran túl korán kezdik el angolul tanítani, még mielőtt saját anyanyelvüket elég alaposan elsajátíthatták volna. A másik probléma, hogy többnyire maguk a tanárok sem a standard angolt beszélik, hanem a nigériai pidzsint. Nigéria ragaszkodik ahhoz, hogy a nagy nemzetközi presztízsű standard angolt tartsa meg hivatalos nyelvnek. Az elitnek nem érdeke, hogy a nép által valóban beszélt nigériai pidzsint is megtegyék hivatalosnak. A helyes angol elsajátítása így a jómódúak privilégiuma marad, mert a jelenlegi nigériai iskolarendszerben csak elit iskolákban vagy magántanárokkal lehet rendesen megtanulni a standard angolt. A helyi nyelvek közül azért nem tettek meg egyet sem hivatalosnak, mert a számításba vehető nagyobb nyelvek az országnak csak földrajzilag jól elkülönülő részein használatosak, és egyetlen nyelv kiválasztása egy népnek a favorizálását jelentené, ezt pedig a többség soha nem szavazná meg (PÉLI 2). A Fülöp-szigeteken három évszázadig a spanyol volt a hivatalos. Ma már viszonylag kevesen beszélik tisztán. A manilai Cervantes Intézet szerint a szigeteken mintegy kétmillió ember még vagy anyanyelveként, vagy második nyelvként beszéli a spanyolnak a szigetcsoport déli részén kialakult kreol változatát, a chabacanót és dialektusait. Mindenesetre a Fülöp-szigetek nyelveiben és az állam nemzeti nyelvének nyilvánított filippínóban is mély nyomokat hagyott a spanyol gyarmatosítók nyelve. Az ország mintegy 100 milliósra becsült lakosságának jó része attól függetlenül, hogy a Fülöp-szigetek nyelvei közül melyiket beszéli, őriz spanyol lexikai elemeket saját nyelvében. A Luzon-sziget déli részén és a fővárosban, Manilában is beszélt maláj-polinéz nyelvből, a tagalogból került kialakításra nyelvújítás, modernizálás és standardizálás útján a filippínó nyelv, és lett az 1987-es alkotmány szerint a Fülöp-szigetek nemzeti nyelve. A tudományos életben nem a filippínót használják, hanem a sokkal kiműveltebb angol nyelvet. A Fülöp-szigetek történetében a 20. század első felében jellemző amerikai jelenlét következtében és napjaink globális rendszerében az angol gőzerővel tör előre, és hagyja ott nyomát a Fülöp-szigetek nemzeti nyelvében és más nyelveiben. Az angol helyzete és előtörése oly mértékben veszélyeztetheti a helyi nyelveket, hogy két generáción belüli eltűnésük veszélyéről lehet beszélni mondja az University of the Philippines egyik oktatója. A gazdagabb családok gyermekei otthon már gyakorlatilag csak angolul beszélnek. Az angol nyelv ismerete annyira el van terjedve, hogy a Fülöp-szigetek az ötödik az angolul tudó lakosok száma szerint, az USA, India, Nigéria és Nagy-Britannia után (PÉLI 1). Indiában az angol a tudománynak, a felsőoktatásnak és a jogalkotásnak a nyelve. Az angol nyelv presztízse a foglalkoztatásban is kifejezésre jut. Azok az indiai foglalkoztatottak, akik kiválóan használják szóban és írásban az angol nyelvet, átlagosan 34%-kal többet keresnek a többiekhez képest (az indiaiak 4%-a). Még azoknak is jobb a fizetésük, akiknek szerényebb az angol nyelvismeretük (az indiaiaknak körülbelül 20%-a). Az angol nyelvű oktatás tehát közvetlen hatással van a pályaválasztás sikerességére. Dél-Indiában az egyetemistáknak 75%-a angol nyelven tanul, míg India középső és északi részén 25% körüli az arányuk. Az angol nyelven való tanulmányok évente rúpiába kerülnek, míg valamely indiai nyelven csupán rúpia költséget jelentenek (Prevoditelj teksta). Az indiai nyelvpolitika szeretné az angol mellé minél jobban felzárkóztatni a hindi nyelvet, ezért folyamatos modernizálását szorgalmazza. Az a célja, hogy más nyelvekhez hasonlóan a folyamatosan megjelenő új tudományos és technológiai megnevezéseknek hindi megfelelőjük is legyen. Az új tudományos kifejezések először többnyire az angol nyelvben jelennek meg, ezeket egy héttagú bizottság kíséri figyelemmel és felel azért, hogy az angol megnevezéseknek megleljék a hindi megfelelőjét. A bizottságot még 1960-ban alakították, és azóta tevékenykedik a tudományos nyelvújításon (Hindi terminológia). A hindinek a szanszkrit minta az, ami az angolnak a latin és az ógörög, ezért az indiai tudományos és technológiai kifejezésekért felelős bizottság gyakran a szanszkrit nyelvre támaszkodva alkotja meg új terminusait. A bizottságnak nincs könnyű dolga, ugyanis évente több ezer angol szóra és szókapcsolat- 21