Újbudai Napsugár Óvoda. A gyermek önkéntelen figyelmére épülő, egészségmegőrző, környezettudatos szemléletű saját pedagógiai program.

Átírás

1 Újbudai Napsugár Óvoda A gyermek önkéntelen figyelmére épülő, egészségmegőrző, környezettudatos szemléletű saját pedagógiai program Az intézmény OM azonosítója: Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 2013./12 (VI.13.) Adamovszky Anita Intézményvezető: Nádasi Péterné Ph Szülői szervezet nevében véleményezte Lingl Éva A dokumentum jellege: nyilvános; Iktatószáma:56/556/2013 Megtalálható: minden csoportban, gazdasági irodában, vezetői irodában Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: 6/2013. módosított változat KÉSZÜLT: /1. PÉLDÁNY 1

2 ADATLAP E fejezeten belül az óvodának azon adatai szerepelnek, melyek a működés alatt változhatnak. Amennyiben ezek a változások nem teszik szükségessé programunk módosítását, úgy az adatlap tartalmát folyamatosan frissítjük, aktualizáljuk. Intézmény neve:újbudai Napsugár Óvoda Székhelye: 1112 Budapest Menyecske utca 2. Telefon: , Fax: Fenntartója: Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Székhelye: 1113 Budapest Bocskai út Az óvoda vezetőjének neve: Nádasi Péterné Az intézmény ellátandó alaptevékenysége: - Nem haszonszerzés céljából végzett, ingyenesen biztosított alapszolgáltatás. - Különleges bánásmódot igénylő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. - Olyan különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségéggel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésűk, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat. - Különleges bánásmódot igénylő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése. - Ételallergiás gyermekek integrált nevelése. Az egyedi nevelési programot jóváhagyta: az óvoda vezetője Készítette: az óvoda nevelőtestülete a vezető irányításával Törvényi és jogszabályi háttér évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről - 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1* 363/3012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2* 32/2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 3* A XI. Kerület Újbuda Önkormányzata közoktatási intézményének egészség- és környezeti nevelési koncepciója. 4* XI. Kerület Újbuda Önkormányzata esélyegyenlőségi és oktatáspolitikai koncepciója Melléklet: 1. Az intézmény saját etikai kódexe 2. Óvodavezetői nyilatkozat 3. Jegyzőkönyv a Szülői Közösség véleményezési jogának gyakorlásáról 4. Jegyzőkönyv a Nevelőtestületi határozatról - a Pedagógiai program jóváhagyásáról 2

3 Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven eszű és Tevékeny ember váljék belőle Varga Domokos 3

4 Tartalomjegyzék Készült: /1. példány Helyzetkép ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIAI ÉRTÉKRENDJÉN ALAPULÓ óvodaképe, GYERMEKKÉPE ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP Nevelési céljaink, feladataink Céljaink Feladatok Az egészséges életmód kialakítása...12 A./ Testápolás...13 B./ Étkezés...13 C./ Öltözködés...13 D./ Pihenő idő...14 E./ Edzés Az óvodai élet megszervezése Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésével kapcsolatos célok, feladatok, fejlesztés területei Az óvodai élet megszervezése Személyi feltételek Tárgyi feltételek A nevelés óvodai dokumentumai Az óvoda kapcsolatai...24 Az óvoda tevékenysége szolgáltatás, amelynek középpontjában közvetlen partnereink a gyerekek és szüleik igényei és elvárásai állnak...24 Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait...24 A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom...24 Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk Kapcsolattartás a gyermekkel Együttműködés, partnerkapcsolat a családdal Külső partnerkapcsolat a környezetünkben lévő társintézményekkel Sajátos Feladatunk az inkluzív nevelés tükrében...27 Értelmezésünkben az inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki belefér megtalálja a helyét, akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs Gyermekvédelem Differenciálás Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Művészeti tevékenységek

5 Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc...36 Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...48 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...53 Az óvoda pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestület elfogadása előtt véleményt alkotott...53 Az óvoda közalkalmazotti tanácsa:...53 Dátum: Az óvodában működő Szülői Szervezet...53 Dátum: Lingl Éva...53 Szülői Szervezet mb. elnöke...53 Dátum: ph Nádasi Péterné...54 óvodavezető...54 FELHASZNÁLT IRODALOM...55 Melléklet...56 Etikai kódex...57 Függelék...59 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Jegyzőkönyvek HELYZETKÉP ÚBUDAI NAPSUGÁR ÓVODÁNK Dél- Budán a XI. kerületben az Őrmezei lakótelepen a bölcsőde, az iskola szomszédságában található. Csoportszobáink világosak, berendezésükkel hangulatos családias légkört árasztanak. Kihúzható napvédő ernyővel felszerelt, fedett teraszaink is vannak. Hatalmas zöld területű udvarral rendelkezünk. A gyermekek egészségének megóvása és erősítése érdekében ezeket, a lehetőségeket nevelési céljaink és feladataink szolgálatába állítjuk. A gyermekek mozgásigényének kielégítését: - a tornaszobában korszerű sporteszközökkel, - az udvaron természetes anyagokból készült fával-, kötéllel kombinált mászókák, rollerek, kismotorok napi használatával biztosítjuk. Évek óta szakképzett, gyermekszerető nevelőtestület dolgozik együtt. 5

6 - Fejlesztőpedagógusi tanúsítvánnyal 3 fő rendelkezik. 5* Vezető óvodapedagógusi szakvizsgája 2 kollégának van. 6* Menedzserképzőt 1 óvodapedagógus végzett. 7* Lépésről-lépésre óvodai fejlesztő program 60 illetve 120 órás tanfolyamát 4-en végezték el. 8* Drámapedagógiai oklevele 2 kollégának van. 9* Tanítói diplomával 1fő rendelkezik. 10*A tehetséggondozás témakörben 3 főnek van tanúsítványa. 11*Kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása- óvodai programcsomag1fő Minden csoport magán viseli az ott dolgozó felnőttek szemléletét, egyéniségét és nevelési attitűdjét. Testületünknek belső igénye töretlen a szakmai megújulásra. Ennek érdekében továbbképzésekre járunk, szakirodalomban búvárkodunk, különböző témákban fogalmak, elvek tisztázásában folyamatosan végzünk elemző munkát, véleménycserét. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak nagy része dajka szakképzettséggel is rendelkezik. Ezáltal egészségnevelő feladataiknak nap, mint nap magasabb színvonalon tudnak eleget tenni. Megfelelő szinten tájékozottak az óvoda és az óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. A gyermekekről való ismeretük folyamatosan bővül, ezáltal sikeresebben, eredményesebben segítik az óvodapedagógusok munkáját. A hozzánk járó gyermekek szüleinek többsége dolgozik. Az egyedülálló, sokgyermekes szülőknek a mindennapi megélhetés sok esetben problémát okoz. Nekik lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatást, segítséget nyújtani. Területi elhelyezkedésünkből adódóan elenyésző az etnikai kisebbséghez tartozó családok száma. Azonban évről-évre egyre gyakrabban fordul elő más országból, más kultúrával rendelkező családok érkezése. Ezért fontosnak tartjuk olyan kompetenciák kialakítását óvodásainknál, amelyek képessé teszik őket arra, hogy megértsék a nemzetközi közösségekben meglévő sokszínűséget és a különbözőséget, miközben megtanulják egyben kezelni is ezeket. Az óvodai tevékenységrendszerünk, szokásaink, ünnepeink a különböző művészeti eszközök lehetővé teszik más kultúrából érkező gyermekek együttnevelését, differenciált személyiségfejlesztését. Értékként kezeljük a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. A kultúra őrzését, átörökítését emberi jognak tekintjük, társadalmi integrációjukat segítjük. Évek óta tapasztaltuk, hogy folyamatosan nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen részképesség hiánnyal, vagy különböző beilleszkedési problémával küzdenek. A hiányosságok megszüntetéséhez, a megfelelő képességek megszerzéséhez, ebben a korban elvárható helyes viselkedés kialakításához rendszeresen igénybe kellett vennünk külső szakemberek segítségét. Ebből kiindulva 2011 júniusában, szeptember 1-i hatállyal alapító okiratunk módosult, ami már tartalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését a szakértői bizottság véleménye alapján júniusában az alapító okiratunkat a törvényi változásoknak megfelelően a Fenntartó - az alkalmazotti közösség és szülői vélemény kikérésével módosította. Így az alaptevékenység átfogalmazásra került, és bővült az adatlapon részletesen leírt feladatokkal. A különböző pedagógiai törekvések hatással voltak szemléletünkre. Folyamatosan átültettük saját nevelési gyakorlatunkba azokat a lehetséges eljárásokat, módszereket, eszközöket, amelyekkel mi és a szülők is azonosulni tudunk és a helyi körülményekhez reálisan illeszthetőek. Így került gondolkodásmódunk is egyre közelebb a természethez, a 6

7 természetességhez, mint fogalomhoz. Megóvásuk egyre nagyobb súllyal szerepel a világban és nálunk egyaránt mivel jelenleg mindkettő veszélyeztetett helyzetben van ben elnyertük a Madárbarát Óvoda címet ben pedig sikeres pályázatunk eredményeként három évre, majd 2012-ben újabb három évre megkaptuk a Zöld Óvoda címet. A címek köteleznek és meghatározóak szemléletünkre, e területen végzett nevelőmunkánkra. A természetességet, mint szélesebb körű általános fogalmat használjuk és értjük: az életmódban, viselkedési formában, egymás közti kapcsolatokban, egyes események és szituációk megítélésében. Szellemi és tartalmi megújulásunkat felszereltségünk igényes megválasztása is szolgálja. Ezért törekszünk a természetes anyagok és kiegészítők használatára. Fontos számunkra, hogy korszerű, esztétikus és az érdeklődést spontán módon felkeltő szerep és képességfejlesztő játékok álljanak a gyermekek rendelkezésére. Ezzel is biztosítjuk, hogy olyan képességek birtokába jussanak óvodáskor végére, amelyekkel az elkövetkezendő időszak kihívásainak megfelelhetnek. Évek óta ellensúlyozni próbáljuk a lakótelepi környezet kedvezőtlen hatásait a gyermeknevelésben. Eddigi munkánkat illesztjük az Alapprogram -hoz. Nevelési rendszerünkben hangsúlyosan kezeljük a külső világ tevékeny megismerését. Egyre több természetes anyaggal ismertetjük meg és vesszük körül a gyermekeket. Az innovatív pedagógiai törekvések különböző elemeit (pl. Waldorf, Lépésrőllépésre) beépítjük pedagógiai nevelőmunkánk folyamatába. A nap folyamán biztosítjuk a gyermekek megnövekedett mozgásigényének, szükségleteinek kielégítését. Egyéni bánásmóddal segítjük szocializációs fejlődésüket. Minden gyermeknél alkalmazzuk a prevenciót. Az arra rászorulók esetében egyéni fejlesztési terv alapján kompenzáljuk a részfunkciókban való lemaradást. Az óvodai nevelés keretében folyó személyiségfejlesztés eredményeként képessé tesszük gyermekeinket az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre, tanulmányaik megkezdésére. 2. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIAI ÉRTÉKRENDJÉN ALAPULÓ ÓVODAKÉPE, GYERMEKKÉPE 2.1. ÓVODAKÉP Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítani kívánja a hozzánk járó gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Kötelezőnek érezzük önmagunkra nézve, hogy a gyermeket, gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Nevelőmunkánkban segíteni kívánjuk a gyermek személyiségének fejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Tevékenyég rendszerünk és tárgyi környezetünk biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda és a család kapcsolatát tekintve teljes mértékben azonosulunk azzal a gondolattal, miszerint a gyermek nevelése elsősorban a család 7

8 joga és kötelessége, ebben mi kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A gyermekek érdekében az együttnevelés megvalósulásának céljából fontosnak tartjuk a partneri viszony kiépítését. A gyermek létszükséglete a szülői szeretet. Ezen belül az okos szeretet gyakorlásában segítséget kívánunk nyújtani, amely számunkra azt jelenti, hogy feltétel nélkül elfogadó, de nem engedi elhatalmasodni az elfogultságot. Nevelői felfogásunk szerint, a gyermek fejlődése érdekében minden esetben őszinte, hitelt érdemlő tájékoztatással tartozunk a szülőknek. A gyermek testi, lelki, szociális fejlődését szolgáló megoldásokra, segítő szándékú támogatásunkra számíthatnak. Feladatunknak tekintjük a hátrányok csökkentését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodai nevelésében biztosítjuk a migráns gyermekek önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. Óvodánk nevelőtestülete tevékenységével, az egyenlő hozzáférés biztosításával és az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével enyhíteni igyekszik a társadalmi különbségeket. Feladatunk környezetünk számára egyértelművé tenni a lassú átmenet értékrendjének elfogadtatását, az óvodából az iskolába. Nevelési tevékenységünkben a szocializációs folyamat tervezésére a fokozatosság és differenciálás jellemző, a gyermekek egyéni érési ütemének megfelelően. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók teljesülése közben megteremtődnek a gyermekben a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus funkciói. Nevelési célunk, hogy iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Kötelezőnek tartjuk magunkra nézve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását. Hiszen a gyermeket, - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A szociálisan rászoruló családokat lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a társszervek bevonásával. Lényeges, hogy a gyermekeknek, felnőtteknek az együttlétükben is mindig, mindenre legyen elég idejük. Saját fejlődési ütemükben tanulják meg: felfedezni a környező világot, feldolgozni játék és egyéb tevékenységekben szerzett tapasztalataikat és élményeiket. Valljuk, hogy ebben az életkorban a gyermek számára a legfejlesztőbb tevékenység a játék, amely egyben örömforrás is. Ehhez kötelességünk minden olyan feltételt megteremteni és biztosítani, amelynek segítségével a játékban rejlő fejlesztési lehetőség megvalósulhat. Meggyőződésünk, hogy a gyermek mindennapi tevékenységének szükséges része kell, hogy legyen a munka. Tudjuk, hogy ez a tevékenység a gyermek számára nem minden esetben örömmel vállalt feladat, hanem olykor lemondást is kíván tőle. Mindezek mellett fejleszti kitartását, szellemi és testi erőfeszítésre készteti őt, amelyek véleményünk szerint szükségesek a teljes személyiséggé váláshoz. Felfogásunk szerint a tanulás jelen van a játékban, a munkában, a gyermek minden tevékenységében. 8

9 A tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamatban építünk a gyermek aktivitására, kíváncsiságára, érdeklődésére, életkori sajátosságára. Alakítani kívánjuk tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, segítünk abban, hogy a kudarcot is el tudja viselni, a siker reményében újra tudjon kezdeni. E feladatunk megvalósítása érdekében megteremtjük a tanulást segítő támogató környezetet. Törekszünk minél több időt biztosítani a gyermekek szabad játékához, melyben elsődlegesen a gyermekek előzetes tapasztalataira építünk, biztosítva ezzel, annak a lehetőségét, hogy a játék legyen az a tanulási színtér, melyben a kisgyermek önállóan meglát összefüggéseket, rátalál, kiderít, észrevesz, rábukkan a dolgok összefüggéseire. Fontosnak tartjuk a gyermek folyamatos megfigyelését, megismerését. Mert nevelni és tanítani csak akkor tudunk, ha megértjük azt, akit alakítani, formálni szeretnénk. 1 Ennek érdekében azt a szintet keressük minden gyermeknél, amit már tud, illetve segítséggel meg tud oldani. Ez a játékban, tanulásban és minden más tevékenységben látható. Ezek ismeretében készítjük el a gyermekek fejlődését regisztráló naplót. A gyermek a napi tevékenysége során számtalanszor igényli a visszajelzést. Legtöbbet, a pozitív megerősítést, a dicséretet alkalmazzuk, mert nap, mint nap tapasztaljuk, hogy ettől a gyermek lendületet kap, kiteljesedik, magabiztossága megerősödik, együttműködésre lesz képes. A jó időben alkalmazott dicsérettel többnyire megakadályozzuk a fegyelmezetlenséget. Dicséretet elvtelenül nem alkalmazunk. A bátorító nevelés, az erőszakmentes kommunikáció elveit alkalmazzuk. A jutalmazás formái: - szóbeli dicséret a közösség előtt, - szóbeli dicséret a szülő jelenlétében, - rajzpályázatokon, papírgyűjtésben, sportnapokon faliújságra kitett oklevél, - csoport életében kisebb megbízatások teljesítése. 1. Waldorf Óvodapedagógia Program II. A Waldorf pedagógia emberképe Mindemellett a gyermek egészséges értékrendjének fejlődése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az elmarasztalással is találkozzon. Arra törekszünk, hogy minden felnőtt aki gyermekeinkkel foglalkozik alakítsa ki a saját dicsérő, értékelő, elmarasztaló, fegyelmező módszereinek olyan pedagógiai eszköztárát, amely legjobban szolgálja a gyermekek testi, lelki fejlődését. A negatív tartalmú értékelés célja, a kívánatos magatartásra történő rámutatás. Nem büntetünk: étel, ital, levegő, testi szükséglet tiltásával, kirándulás, élményszerző séta megvonásával, munkával, testi fenyítéssel. A megalázás, megszégyenítés, fenyegetés, megfélemlítés, ijesztgetés, kipellengérezés nem megengedhető eljárás óvodáskorban sem. Büntetni nem lehet napokig és helytelen mindig emlegetni a gyermek számára. A büntetés formái óvodánkban: 12* rosszalló tekintet, fejbiccentés, elutasító gesztus, 13*szóbeli figyelmeztetés, 14*határozott tiltás, 15* más tevékenységbe való elterelés, 16*játszótárstól való távoltartás, 9

10 17*félrehívás, leültetés egy időre, majd beszélgetés, 18*szülő jelenlétében beszélgetés. A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei közt elsődleges helyen van a következetesség és a rendszeresség a felnőtt részéről. Mivel nevelésünk alapja döntően utánzáson, mintaadáson alapul, a tudatos példamutatást minden tevékenység végzése során kötelességünknek tartjuk. Az általunk elfogadott és továbbra is gyakorolt értékrend mindannyiunk számára követendő. Önmagunkkal szemben támasztott követelmények: Óvodánkban gyermek és felnőtt egyaránt érezze jól magát, önmagához képest maximálisan fejlődjön. Teljes felelősséggel tevékenykedjünk a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért. A kerület közoktatás-politikai koncepciójában megfogalmazottakkal összhangban: - differenciált bánásmód alkalmazásával segítsük a valamilyen okból hátrányos helyzetű, - eltérő fejlődést mutató gyermekeket, - különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, - törekszünk arra, hogy tiszta beszédű, jobb beszédfelfogású, beszédértésű gyermekeket neveljünk. Programunk alapján olyan óvodát szeretnénk, ahol úgy neveljük gyermekeinket, hogy egészséges, boldog, alkotóképes, kitartó, kudarctűrő, akarattal rendelkező, koncentrációra képes, segítőszándékú emberekké váljanak! 2.2. GYERMEKKÉP Minden gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Személyiségük szabad kibontakoztatásában az őket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Kötelességünk jogaikat tiszteletben tartani, a gyermekvédelmi törvényben leírtakat betartani, a szülőkkel megismertetni. Óvodánk nevelési felfogása gyermekközpontú, befogadó. Minden területen a gyermek érdekeit, érdeklődését szolgáló, korszerű pedagógiai szellemben működő intézmény kíván lenni. Biztosítjuk óvodásaink számára az egyenlő hozzáférést a gyermeki személyiség kibontakoztatásához, lehetőséget adva minden gyermeknek arra, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint fejlődjön, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nevelőtestületünk számára fontos, hogy a hozzánk érkező gyermekek neveléséhez szükséges alapvető feltételeken túl a környezettudatos szemlélet megalapozásával, egészséges, ingergazdag, biztonságot nyújtó, befogadó légkört, családias környezetet biztosítsunk. 10

11 Hiszünk a pozitív gondolkodásban, a gyermekekben is a pozitív érzelmeket erősítjük. Fontosnak tartjuk az érzelmi alapigények kielégítését: bizalmat, biztonságot, nyugalmat, örömöt, empátiát, felszabadultságot és a mindent átszövő szeretetet. Valljuk, hogy a nevelés a gyermekre irányuló, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítő fejlesztő hatások egymással koordináltan egésszé szerveződő rendszere. Hiszünk abban, hogy ilyen kicsi korban a szeretettel és a helyes példamutatással nevelünk jól. Kapcsolatunkban éreztetni kívánjuk az őszinte odafordulást, előítélet-mentes nevelési felfogásunk megerősítéseként empátiát, bizalmat, tiszteletet a különbözőségük elfogadásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A hatékony nevelés érdekében fontos, hogy ismerjük egymás értékrendjét, közösen alakítsuk a következő érzelmi, akarati tényezőket: szeretet, bizalom, őszinteség, türelem, igazságosság, tolerancia, segítségnyújtás, önfegyelem, együttműködés, önállóság, szabálykövetés, felelősségvállalás, feladattudat, önzetlenség, nemzeti identitástudat. Gyermekeinket tőlünk telhetően természet - közelibb világra, természetesebb életmódra, szemléletre kívánjuk felkészíteni. 3. NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK 3.1 Céljaink Célunk a gyermek mindenekfelett álló érdekében végzett hatékony nevelés, személyiségfejlesztés. Ezért a prevenciót alkalmazzuk, mely számunkra a természetes érés és a gyermekre szabott egyéni fejlesztés harmonizálását jelenti. Szükség esetén a megfelelő korrekció lehetőségét biztosítjuk. Nevelési céljainkat és feladatainkat csak akkor tudjuk elérni, ha időben felismerjük a gyermekek hátrányos helyzetéhez vagy a veszélyeztetettség kialakulásához vezető problémákat. Keressük ezek okait és a megoldás lehetőségeit. Célunk a pedagógiai tevékenységrendszerünk és a tárgyi környezet biztosításával segítsük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Lehetőségeinkhez mérten a természet legyen az óvodások ismereteinek, élményeinek egyik fő forrása. Fontos számunkra, hogy óvodánkban minden gyermek önként, spontán, szabadon játszhasson, mivel a játék egész napját kitöltő legfontosabb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményekhez. A gyermeket értő, elfogadó, bizonyos kereteket, elvárásokat közvetítő, biztonságot adó, egészséges környezetben kívánjuk nevelni harmonikus személyiséggé, a játék és a különböző műveltségtartalmak segítségével. Biztosítva ezzel az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Ezekre a szálakra fűzzük a különböző társadalmi és eddig kialakított saját elvárásoknak, külső belső igényeknek megfelelő további céljainkat. 11

12 Óvó-védő funkció: Célunk: - minden gyermek (különösen az ételallergiásokat tekintve) testi, lelki, szellemi védelme, ápolása, erősítése, fejlesztése és ezek harmóniájának megteremtése, - a gyermekek biztonságos, higiénés környezetben való környezettudatos nevelése. Szociális funkció: Célunk: - a családban és a társadalomban jelentkező hiányosságok kompenzálása, a családok pozitív befolyásolása, - minden gyermek találja meg helyét az óvodai közösségben. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő felnőttek (szülő, pedagógus, dajka) példamutató magatartását elengedhetetlenek tartjuk. Nevelési célunk, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozó dajkákban társra, ha kell, természetes segítő támaszra találjon. Fontosnak tartjuk, a családok nevelési szokásainak megismerését, az eltérő nevelési szokások közelítését. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Feladatunk a meglévő és jól működő funkciók támogatása. A meglévő kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekszünk a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Nevelő- személyiség fejlesztő funkció: Célunk: - Az óvodás gyermek sajátos képességei megfelelő módon alakulhassanak: az utánzásos tanulás, az alkotó képzelet, a teljes figyelem az érzékelésben, az észlelés, a megértő és problémamegoldó gondolkodás terén. - Nemzeti kultúránk, hagyományaink közvetítésével gyermekeink személyisége gazdagodjon. - Gyakorolják a kulturális különbözőségek és a társadalomban lévő emberi viszonyok jellegzetességét. - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. - Mindazon képességek kibontakoztatása, mely közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek felkeltik, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének az átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. 3.2 Feladatok Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata: 12

13 - a gyermek gondozása, - egészségének védelme, edzése, óvása, - egészséges táplálkozás, - mozgásigény kielégítése, testmozgás - testi képességek fejlődésének segítése, - betegségmegelőzés, - baleset megelőzés, - környezettudatos magatartás megalapozása, - szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Feladatunk a gyermek testi-lelki fejlődésének elősegítése az önállóság további fejlesztésére az együttműködés lehetőségeinek biztosítása az alábbi fejlesztési tartalmakban: Gondozás terén: Az óvodai életükben a gondozási teendők szervezése kiemelt szerepet kap. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkával. A következetes és rugalmas szokásrendszer kialakításával a gyermekek számára biztonságot nyújtunk, a szabályok kialakításánál arra törekszünk, hogy azok betarthatóak legyenek számukra, ezzel is segítjük a normarendszerük fejlődését. Kihasználjuk ebben a folyamatban is a nevelésre alkalmas lehetőségeket. Fokozottan figyelünk arra, hogy ne a tiltás, hanem a megoldandó probléma kerüljön a középpontba. A./ Testápolás A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testének, ruházatának gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodását szolgálja. Olyan szokásokat alakítunk, és olyan mintát nyújtunk, hogy az igényesség ezen a téren is személyisége részévé váljon. B./ Étkezés A táplálkozás a gyermek alapvető szükséglete, mely segíti növekedését, fejlődését. Speciális feladatunk az ételallergiás gyermekek ellátásának megszervezése, figyelemmel kísérése, segítése. Nálunk a gyermekek naponta tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak. Természetes vitaminforrás pótlása érdekében szülői támogatással is, a gyermekek naponta fogyasztanak gyümölcsöt. Felnőttek segítségével a gyermekek alkalmanként készítenek különböző gyümölcs- vagy zöldségsalátát, amivel az étrendjük kiegészül. Ünnepek alkalmával koruknak megfelelően készítenek süteményt is, amit közösen fogyasztanak el. Ezekhez a megfelelő alapanyagot a szülők biztosítják. Külön figyelmet fordítunk az esztétikus és kulturált étkezésre. C./ Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, amely során alakítjuk a gyermek önállóságát és esztétikai érzékét. A mindennapok gyakorlata alapján igényelünk váltócipőt, szabadidő ruhát, fehérneműt, a mozgásos tevékenységhez tornaruhát, tornacipőt. 13

14 D./ Pihenő idő Az óvodás gyermeknek egészséges fejlődéséhez szüksége van a pihenésre. Nálunk a nyugodt légkört minden csoport saját szokásai, hagyományai alapján teremti meg. Tiszteletben tartjuk a gyermekek otthonról hozott alvási szokásait. A kevesebb alvásigénnyel rendelkező iskolába készülő gyermekek számára rövid pihenés után csendes elfoglaltságra van lehetőség, míg a többi gyermek alszik. E./ Edzés Óvodánk sajátos lehetőségei: napvédővel ellátott fedett teraszok, nagy napfényes és árnyas udvar. Évszakoknak megfelelően kihasználjuk a kedvező környezeti lehetőségeinket annak érdekében, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek a szabadban (étkezés, szabad játék, mozgás) Az óvodai élet megszervezése Helyes életritmus napirend, hetirend Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, kihasználjuk a ritmikusan ismétlődő tevékenységek én-erősítő hatását, amelyek érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermeknek. Ennek érdekében rugalmas napirendünk, hetirendünk kialakításánál figyelembe vesszük a gyermek élettani fejlődését, a helyi adottságokat, igényeket, lehetőségeket, szokásokat. Olyan feltételeket teremtünk, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növeljük a szabad játék és az udvari játéktevékenységek időtartamát. A gyermekek számára egyéni érésükhöz igazodó rugalmas befogadási időkeretet alakítunk ki, melyet a folyamatosság is jellemez. Megteremtjük annak a feltételét, hogy a gyermek minden tevékenységet elvégezzen, befejezzen. A napirendünk szerint a gyermeknek jut elég ideje az életkorából fakadó legfontosabb tevékenységre a játékra, valamint a délelőtt folyamán - amikor a figyelme még koncentráltabb - olyan tevékenységekben való részvételre, melyek biztosítják számára a személyiség sokrétű kibontakozását, a felkészülést az iskolai életre. Tevékenységek és időtartalmuk a napirendben 3-4 évesek Tevékenység számára Szept.1- jún. 1- Május aug Játék, és párhuzamosan végezhető kötött, kötetlen tevékenysége k Előkészületek 4-5 évesek számára Szept.1- május óra 7 óra 7 óra 45 perc jún. 1- aug óra 30 perc évesek számára Szept.1- Május ó 30 perc Jún. 1- Aug ó 30 perc 14

15 az étkezéshez, étkezés Öltözködés, egyéb testápolási teendők 1 óra 30 perc 1 óra 30 perc 1 óra 15 perc 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1óra 1 óra 45 perc 1 óra 30 perc Pihenés, alvás 2 óra 30 perc 2 óra 30 perc 2 óra 1 óra 45 perc 1óra 30 perc 1 óra 30 perc A hetirend nálunk nemcsak napokhoz kötött tevékenységet jelent. Egy-egy környezeti téma, projekt, ünnep, évszak köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket. Ezek kötetlen illetve kötött szervezeti formában történnek. Nálunk az irányított mozgás mindig kötött, de nem kényszerítő. Alapellátásba tartozó tevékenységként biztosított a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás. Hetirend Tevékenység Szervezés 3-4 évesek időtartam 5-15p Művészeti tevékenység: 4-5 évesek időtartam 10-20p évesek időtartam 20-35p évesek időtartam 30-45p Mese vers Ének, zene, énekes játékok Kötetlen 1 Rajzolás, mintázás, kézi 1 munka Külső világ tevékeny megismerése Kötetlen 1 Mozgás Kötött

16 Művészeti tevékenység: Ének, zene, énekes játékok Kötött vagy kötetlen 1 1 Rajzolás, mintázás, kézi munka 2 2 Külső világ tevékeny megismerése Fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján az arra rászoruló különleges bánásmódot igénylő gyereknél Kötött vagy kötetlen 1 2 Kötött 2 Gyógytestnevelés Kötött 2 Logopédia Kötött 2 Az óvodapedagógus feladatai: Megfelelő helyet, időt, eszközt, nyugodt légkört, esztétikus fejlődést, elősegítő, támogató környezetet teremtsen a gyermekek részére. Gondoskodjon huzatmentes, folyamatos légcseréről. A gyermekre való odafigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás. Az óvodai életritmus és a család életrendjének közelítésére való törekvés. A gyermek óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani szükségleteinek és az intimitás igényének figyelembevételével alakítsa. A csoporton belüli hetirend és napirend elkészítése, a különböző tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A csoportban illetve a pavilonban dolgozó felnőttek munkájának összehangolása a megfelelő életritmus érdekében. Ismertesse meg a szülőkkel az óvoda által kialakított egységes szokás-és normarendszert. Egészségmegőrző szokások alakítása. Igényes testápolás szokásainak kialakítása, folyamatos alkalmazása. Ismerje az egyes gyermekek étkezési szokásait (ételallergia, egyéni érzékenység, szükségletek). Kedveltesse meg az új ízeket a gyermekekkel. A testi szükségletek kielégítése érdekében gondoskodjon a feltételek biztosításáról. 16

17 Hívja fel a szülők figyelmét a kisgyermek számára kényelmes, praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabok viselésére. Ismertesse meg a gyermekkel a réteges öltözködés előnyét. Az érzékszervek egészséges működésének segítése. A fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermek egyre önállóbban elégítse ki szükségleteit. Megéreztetni, kialakítani gyermekben, szülőben, hogy az óvodában dolgozó felnőttek segítőszándékúak, bízhatnak bennük. Szülői házzal, gyermek egészségügyi hálózattal való együttműködés a prevenciós, szükség szerint korrekciós feladatok ellátása érdekében. Az egésznapi tevékenység során a biztonságos, balesetmentes környezeti feltételek megteremtése Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célunk: derűs csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, hogy érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A család a szocializáció első színtere, melyben fontos az anya-gyermek kapcsolat mélyítése. Családias szellemben könnyebben kialakul az érzelmi kötődés társaihoz, felnőttekhez egyaránt, amely további tevékenységre ösztönzi, miközben megismeri az emberi érintkezés alapvető szabályait. Közösségi nevelésünk alapelve, hogy a gyermek találja meg helyét a közösségben. Nevelési célunk, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor - ha arra van igénye - egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközének a játékot tartjuk, ahol a gyermek a leginkább megismerheti legbelsőbb világát, kipróbálhatja önmaga hatását másokra. A szociális tanulás legfőbb eszközének az utánzást, mintakövetést, a felnőttek és a társak viselkedésének átvételét tartjuk. Utánzással, játékos gyakorlással, együttes élményháttér biztosításával alakítjuk a morális szabályokat, amelyek az együttműködésen, és a másik jogainak tiszteletben tartásán alapulnak. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. Arra törekszünk, hogy a közösség hatására alakuljon ki a gyermekekben az önkifejező, önérvényesítés és alkalmazkodás helyes aránya, gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjön empátiás képességük, fogadják el a másságot. A feszültségek, konfliktusok, ellentétek feloldására, egyéni problémamegoldásra igyekszünk nevelni óvodásainkat, sok türelemmel, empátiával, személyiségük tiszteletben tartása mellett az erőszakmentes kommunikáció segítségével. Gyakoroltatjuk a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáit. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkozás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb és tágabb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. 17

18 Hagyományrendszerünkre épülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységekkel, ünnepekkel is mélyítjük az összetartozást. Gyermekeink szeretik és várják az ünnepi készülődést, együtt tervezünk, tevékenykedünk az ünnep eljöveteléig. Az ünnep az óvoda mindennapjaitól eltérő szokásrenddel zajlik. Az ünnepi előkészületek nagy részébe a szülőket is bevonjuk. Vannak olyan hagyományokra épülő ünnepeink, mint az Anyák napja, kézműves,- családi délután melyeket teljes nyitottsággal szervezünk. Ünnepeinket három témakörre építjük: Gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, gyermeknaphoz kapcsolódó rendezvények). Természettel összegfüggő ünnepek, jeles napok (Mihály nap, szüret, Állatok világnapja, Márton nap, Adventi időszak-vásár, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Szent György nap, Föld napja, Madarak-fák napja, Világtakarítási Nap). Nemzeti ünnepek. Alkalomszerű ünnepi rendezvények (Költők napi koszorúzás, vers-maratón, idősek karácsonyi köszöntése a Közösségi Házban, Szent Gellért kopjafa koszorúzás) Mintát kívánunk nyújtani a társas viselkedés alakulásához is. A játékban és a közös tevékenységekben alkalmazkodnak a gyermekek egymáshoz, a közösségben kialakul az önérvényesítés és az alkalmazkodás helyes aránya. Időnként konfliktusok keletkeznek, ezek kulturált megoldását, levezetését is megtanulják. Arra neveljük őket, hogy problémáikat igyekezzenek saját maguk megoldani. Napi tevékenységeink során folyamatosan lehetőség van az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, az én-határok megtapasztalásához. Így természetessé válik, hogy minden gyermek más és különbözőségével együtt elfogadható, szerethető. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör kialakítása, egyéni igények figyelembevétele (kedvenc játék, eszköz stb.) Óvodába újonnan érkező gyermekek befogadásának előkészítése. Befogadási terv szerinti nevelés, óvoda elfogadásának elősegítése. Az óvodai csoport életébe később bekapcsolódó gyermek befogadásának elősegítése. A folyamatos szülővel, hozzátartozóval való beszoktatás megvalósítása. Közös élmények, közös tevékenységek, közös együttlétek megteremtése. Az ünnepi hangulat ráhangolódása mellett biztosítsa az előkészület egyéb teendőinek megvalósítását. Alakítsa ki és ápolja a csoport saját hagyományait. Teremtsen alkalmat szükség szerint a más nemzetiségű gyermekek szokásainak kultúrájának megismerésére, megismertetésére. Az óvónő nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív attitűd, érzelmi töltés, a konstruktív együttműködő társas kapcsolatok, az egészséges önérvényesítés, önértékelés segítése, kibontakoztatása, A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás-, és normarendszer kialakítása, folyamatos alkalmazása. 18

19 Érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítésének segítségével: - a baráti kapcsolatok kialakítása, erősítése, - minden gyermek találja meg helyét és szerepét a csoportban. A szociális érzékenység kialakításával segítse a különbözőség elfogadását az előítélet-mentes környezet kialakítását. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik. Különbözőségek elfogadására nevelés. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. Hátrányos helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő, illetve kiemelkedő képességű gyermekek ellátása, szükség szerint megfelelő szakember bevonásával. A nevelési módszerek differenciált, szakszerű alkalmazása A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése és gyakorlása: - figyelmesség, - önzetlenség, - együttérzés, - egymáshoz való alkalmazkodás, - segítőkészség, - illemszabályok. A gyermekek helyes erkölcsi tulajdonságainak alakítása a saját élethelyzeteikben való tapasztalással, a pedagógus személyes példaadásával: - önfegyelem, - őszinteség, - igazságosság, - igazmondás, - felelősségvállalás, - gyengébb védelme, segítése. Az erkölcsi nevelés folyamatában törekedjen arra, hogy a gyermekek tudják önmagukat értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is. A jó sorrend: önértékelés, majd mások tetteinek értékelése. Olyan érzelmi, akarati, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, amelyek segítségével elérjük, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben található jóra, szépre és tiszteljék, becsüljék azt. Megfelelő szakemberek közreműködésével szükség esetén speciális fejlesztés biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az anyanyelvi nevelés óvodai életünk egészét hatja át. A gyermek beszédfejlődését meghatározza az otthoni nyelvi környezet. A fejlesztését ez és az egyéni képesség(ek) 19

20 egyaránt befolyásolják. A különböző tevékenységek közben elsajátítja anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszerét. Éppen ezért az anyanyelv használata szerves része az óvodai életünk minden mozzanatának, a nevelésünk egész folyamatában jelen van. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatnak tekintjük. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezett kialakításával, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel történik. Meghitt beszélgetésekkel is erősítjük a gyermek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét, önbizalmát, növeljük, segítjük a szocializációját. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással, fejlettsége előfeltétele a gyermek zökkenőmentes iskolakezdésének. A gyermek értelmi fejlődése ebben a korban az érzékszervek segítségével szemlélődés, tapasztalás, cselekvés közben alakul. Ezt a folyamatot tudatos munkával élményszerűvé, befogadhatóvá tesszük. Ennek érdekében a természetes érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismeretire építünk. Olyan változatos tevékenységeket biztosítunk számára, melynek segítségével további tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetből. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv fejlesztése az egésznapi nevelőtevékenység során a helyes mintaadással valósuljon meg. A gyermeki beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsbővítés, beszélő környezet biztosítása helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveljen. A sikeres nyelvi kommunikációhoz szükséges érzelmi alapigények biztosítása (biztonság-, szeretet-, védettségérzet), a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Valamennyi értelmi képesség, - különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését - elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A gyermek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése (beszédöröm, beszédkészség, beszédértés, beszédtechnika, beszédfegyelem, szókincsbővítés). Verbális és nonverbális érdeklődés fenntartása. Kérdéseivel fejlessze a gyermek gondolkodását, ösztönözze beszédre. Fordítson figyelmet a gyermek egyéni érdeklődésére, meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, a válaszok igénylésére. Teremtsen lehetőséget az életkori sajátosságok figyelembevételével a különböző tevékenységi formákba beépíthető anyanyelvi játékok gyakorlására. Kínáljon lehetőséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezést. A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése. Szükség esetén szakember segítségét igényelje (logopédus, pszichológus, stb.). A beszédhibás gyermekekkel helyes bánásmód alkalmazása. Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése a tevékenységek iránt. Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. A gyermek értelmi képességeinek (megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) és kreativitásának fejlesztése. Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének, ösztönző környezetének biztosítása. A szerzett tapasztalatok rendszerezése. 20

21 Tapasztalatainak, ismereteinek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. A részképességek optimális alakulása érdekében: - preventív fejlesztő tevékenység játékon keresztül, - célzott tevékenység iskola előtti korban. Én-kép kialakulásának segítsége, fejlesztése A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésével kapcsolatos célok, feladatok, fejlesztés területei Célunk: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő SNI gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása az integrált nevelés keretében. Az ép és a sérült gyermekek közötti tolerancia kialakítása, gyermekek felkészítése a megfelelő iskolai életre. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására való törekvés valamint egészséges önértékelés, társas kapcsolatuk fejlesztése. A napirend során a kisgyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami az, a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az elvárások igazítása a gyermekek fejlődésének üteméhez. A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. Feladataink: Befogadó környezet megteremtése, folyamatos biztosítása, a megfelelő mozgás és élettér kialakítása. A különleges bánásmódnak és az alapító okiratban megjelölt fogyatékosságnak megfelelő nevelést segítő eszközök biztosítása. Nevelőközösség felkészítése a differenciált munka eredményessége érdekében. Az elfogadó, az eredményeket értékelő harmonikus légkör biztosítása. A csoportszervezés alapelvének meghatározása (egy csoportban max. 2 fő SNI gyermek nevelhető). A normál közösség húzó erejének érvényesítése. Önállóságra nevelés. A fejlesztés általános területei: érzékelés - észlelés fejlesztése, figyelem fejlesztése (koncentráltsága, terjedelme, tartóssága, irányítása), megfigyelőképesség fejlesztése (pontosítása, megbízhatósága), emlékezet fejlesztése (rövid és hosszú távú emlékezet, vizuális, auditív emlékezet, térbeli, időbeli emlékezet), gondolkodási műveletek fejlesztése (alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás), finommotorika fejlesztése, az alapmozgások fejlesztése, kommunikációs képességek a kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, beszédészlelés-szükség esetén beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése, adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése, 21

22 az alapvető önkiszolgáló szokások kialakítása, egyéni és szociális fejlődés segítése. Az óvodapedagógus feladatai: Értő figyelemmel forduljon a gyermek felé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben az SNI gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek alapján válassza meg. Szakember, gyógypedagógus segítségével, irányításával habilitációs, rehabilitációs fejlesztés. Gyógypedagógiai vizsgálati eredmények alapján a gyermekek képességfejlesztésének megtervezése a gyógypedagógus közreműködésével (egyéni fejlesztési tervek elkészítése). A gyermekek rendszeres fejlesztése szakember bevonásával. Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása. Az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő gyermek befogadásáról, ellátásáról, együttműködés a sérült gyermek családjával. Az integrált nevelés hatékony működése érdekében szükséges, hogy elsajátítsa a befogadáshoz, az egyéni bánásmód és a differenciálás központú neveléshez szükséges készségeket. Differenciált, egyéni bánásmód az eltérő ütemű fejlődés lehetőségének biztosítása. A különleges bánásmódot igénylő gyermek szocializációjának elősegítése. Önállóságra nevelés. Dokumentáció vezetése: Az különleges bánásmódot igénylő gyermek adatait, szakértői véleményét, probléma rövid leírását a csoportnaplóban, fejlettségét, megfigyelését, mért eredményeket leíró feljegyzéseket a gyermek saját regisztrációs lapján kell vezetni. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 4.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodánkban egy intézményvezető és egy intézményvezető helyettes van. Az óvodapedagógusok mellett biztosított: - 1 dajka (csoportonként) - 1 óvodatitkár - 1 konyhai dolgozó - 2 takarító - 1 kertész - várhatóan szeptember 1-től bővül az alkalmazottak köre az Alapító okirat szerint óvodapszichológussal, pedagógiai asszisztenssel. Óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában biztosított. A kötött munkaidő, a gyermekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásra terjed ki. Ahhoz, hogy a Pedagógiai programunkat maradéktalanul megvalósíthassuk folyamatosan, képezzük magukat. Óvodai programunk támogatja óvodapedagógusaink azon törekvéseit, hogy főiskolai végzettségük mellett szakirányú tanfolyamokon részt vegyenek, folyamatosan 22