A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja

Átírás

1 A tényői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja Napközi Otthonos Óvoda 9111 Tényő, Győri út

2 Tartalomjegyzék Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP I. BEVEZETŐ KÜLDETÉSNYILATKOZAT AZ ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE II. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI A MI ÓVODÁNK GYERMEKKÉPÜNK ÓVODAKÉPÜNK SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK NEVELÉSI ALAPELVEINK III. ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSE NAPIREND HETI REND AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Kapcsolattartás a szülőkkel Az óvoda-iskola kapcsolata Az óvoda és a Családi Napközi kapcsolata Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval Kapcsolat a logopédussal Kapcsolat a családgondozóval GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN IV. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS V. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK MESE-VERS ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, ÜNNEPEINK, FENNTARTHATÓSÁG MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSE ÓVODÁNKBA VI. IRÁNYELVEK ÓVODÁNK SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEINEK INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ SNI GYERMEK FEJLŐDÉSÉVEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓ VEZETÉSE VII. PROGRAMUNK ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE VIII. ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR

3 IX. ESZKÖZJEGYZÉK X. FELHASZNÁLT IRODALOM XI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK XIII. JEGYZŐKÖNYVEK (MELL.) XIV. MELLÉKLET: IKT Stratégiai Terv

4 I. Bevezető Küldetésnyilatkozat Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg! - Óvodásaink a bizalom és a biztonság légkörében szerezhetnek minél több tapasztalatot a szeretet és az egymáshoz tartozás jó érzéséről. Ünnepeink, hagyományaink, jeles napjaink a természet körforgását, ismétlődő változását követik, melyet közös örömként élünk meg. - Meggyőződésünk, hogy az egészség egyenlő azzal, hogy az egyén harmóniában legyen önmagával és a környezetével. Jövőnk önmagunk megismerésében rejtőzik. - Azonosulunk azzal a gondolattal, hogy a természet és a belőle építkező mese, vers, játék, mozgás képalkotás, zene olyan maradandó élmény a gyermek számára, amelyből élete végéig táplálkozhat. - Valljuk, hogy egészséges környezetben, alapos megismerésre épülő fejlesztéssel segítjük a gyerekek egyéniségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését, hogy óvodáskor végére alkalmassá váljanak az iskolai tanulásra. - Hisszük, hogy személyiségünkkel nevelünk, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos önnevelést, mentális képzést, szakmai ismereteink bővítését. Az óvodánk jövőképe Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására. Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Óvodánkra legyen jellemző a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet és vidámság. Örömmel jöjjenek gyermekeink óvodába. Nevelőtestületünk magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel a családi nevelést kiegészítve közös erőfeszítéssel arra törekszik, hogy megvalósuljanak nevelési programunk koncepciói. Óvónőinkre legyen jellemző: kreativitás, jókedvűség, megújulni vágyás

5 Megragadunk minden lehetőséget az SNI-s és a HHH-s gyermekek szociokulturális hátrányainak csökkentésére. Gyermekvédelmi feladataink megoldására fokozott figyelmet fordítunk. II. Az óvoda jellemző adatai *Az óvoda hivatalos elnevezése: Tényői Napközi Otthonos Óvoda *Az óvoda címe, telefonjai: 9111 Tényő, Győri út 55. Tel.: 06-96/ Mobil: 06-20/ *Az intézmény működési területe: Tényő község közigazgatási területe *Az intézmény típusa: Napközi Otthonos Óvoda *Az óvoda OM azonosítója: *Az óvoda törzskönyvi azonosítója: *Óvodánk alaptevékenysége: óvodai nevelés, ellátás (szakfeladat száma:851011) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (852012) óvodai intézményi étkeztetés (562912) * Az óvoda fenntartója és felügyeleti szerve, címe, telefonszáma: Tényő Község Önkormányzata 9111 Tényő, Győri út 59. Tel.: 96/ *Az óvodai csoportok száma: 2 *Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Molnár Imréné - 5 -

6 1. A mi óvodánk Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Tényő 1560 lakosú község a Kisalföld dél-keleti szélén, a sokorói dombok között, festői környezetben helyezkedik el. Ebben a kis faluban található óvodánk, ahova jelenleg 60 kisgyermek jár. Településünkön 1943-ban épült óvoda óta kétcsoportos napközi otthonos óvodaként működik az intézmény. Programunk újraírásával egy időben készült el részben felépített és hozzáépített gyönyörű EU-szabványnak mindenben megfelelő óvodánk. A falusi közösség sajátos kulturális környezetet jelent. Élnek a hagyományos erkölcsi és viselkedési szabályok, ez segít a kapcsolatok kialakításában. A gyermekek számára átlátható, bejárható a környezet, ismerősök sokaságával találkoznak. Sok jó kirándulóhely közül választhatunk, lehetőségünk van a természet folyamatos megfigyelésére. A családok szívesen látják az óvodásokat gyümölcsszüretre, zöldség betakarításra és állatok megfigyelésére is. Győr közelsége is sok lehetőséget ad az élményszerzésre. Utazás busszal, állatkert, séta a Duna-parton, az épületek megtekintése gazdagítja a gyermekek életét. A néphagyományok és a hagyományos ünnepek színesítik falunk életét (búcsú, felvonulások, sátoros lakodalmak, betlehemezés, vásárok). Lehetőséget látunk arra, hogy az óvodát a helyi közösségteremtés egyik centrumává tegyük. Ezt szolgálták eddig is a családokkal közös programok, az óvoda nyitottsága, de bővíthető a kör előadássorozatok megszervezésével és szülői alkotóközösségek létrehozásával is. Községünkben a családok helyzete, életkörülményei nagyon eltérőek, és ezek a körülmények feltétlenül befolyásolják a gyermekek fejlődését. Van, ahol a létszükségletek kielégítése az alapvető cél, míg máshol a túlkínálat okoz zavart. Tudjuk, hogy az élet nálunk is felgyorsult, az emberek agyonhajszoltak, megélhetési gondokkal küzdenek, ezáltal a családok egy részében drámai változások következnek be, - 6 -

7 a szülők válása, az elszegényedés, az időhiány, mind a gyermekeken csapódik le. A szülői igények felméréséből ugyanakkor kiderült, nagyon is pontos elvárásaik vannak az óvodával szemben. Sokan más jövőt, több értéket szeretnének adni gyermekeiknek. Ezek tudatában igyekszünk az óvodában színes, vidám, élményekben gazdag, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, optimális környezetet kialakítani. Mindezek figyelembe vételével nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az innovációra és a gondoskodásra, hiszen a gyermeket különleges védelem illeti meg. Tudatosan figyelünk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns kisgyermekek nevelésére, ha ilyen kisgyermek érkezik óvodánkba. Ugyanígy járunk el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésénél is. 2. Gyermekképünk Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk. Biztosítjuk gyermekeink számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását

8 3. Óvodaképünk Napközi Otthonos Óvoda Tényő - HOP Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk nevelési célja az, hogy óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). 4. Személyi feltételek Óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek és a dajkák számára. Az óvodapedagógusaink és a dajkáink összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodánkban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit is. Ha migráns gyermek érkezik óvodánkba, a dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 5. Tárgyi feltételek Csoportszobáink tágasak, berendezésükben a természetes anyagokból készült eszközök, gyerekmérethez igazodó bútorok találhatók. Tornaszobánk jól felszerelt, mozgásos képességek fejlesztésére bő készlet áll rendelkezésünkre

9 Lehetővé tesszük a mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. Udvarunk újonnan, EU-szabványnak megfelelően felszerelt. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelve helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Biztosítjuk az sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, ehhez több tárgyi eszközzel rendelkezünk. 6. Nevelési alapelveink Programunk gyermek és nevelésközpontú. Bízunk a gyermekek fejlődésében és nevelésünk tudatos hatásaival, segítjük személyiségük kibontakozását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, szabad játékhoz, mozgáshoz való jogát, e két tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának, szabad gyermekkorra zálogának tekintjük. A szabad játék és mozgás maga a tanulás. Magába foglalja a környezeti nevelés megannyi lehetőségét segítő eszközét. A nevelési folyamatban a szabad játék és mozgás olyan lehetőség, amelyek érvényesítése, gazdagítása a gyermeki személyiség fejlődését eredményezi. Nevelőközösségünk tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. E folyamatban a gyermekek egyénenként változó életmódbeli lehetőségeinek figyelembevételével alakítjuk az egészséges életmódbeli szokásokat, a mozgásigény kielégítésére, a mozgás fejlesztésére törekszünk, megalapozzuk a környezettel való - 9 -

10 konstruktív viszont meghatározó attitűdöket és magatartásmódokat. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, a természet csodáinak és az ember által létrehozott értékek megbecsülésére, felelős cselekvésre nevelünk. Idézet a gyermekek jogairól szóló egyezmény évi XIV. sz. trv.29.cikk.1./a/. bekezdéséből: Elő kell segíteni a gyermekek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését. Nevelőközösségünk környezeti szemlélete, magatartása, humanisztikus, értékátadó környezetpedagógiánk együttesen teszik lehetővé nevelésünk hatékonyságát. Nagy hangsúlyt fektetünk: A komplexitás elve: óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. A közösségi nevelés elve: a gyermek mint egyén találja meg a helyét a közösségben. A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra igénye van egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a szabad játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Óvodánk a családok felé nyitott, a családi neveléssel kölcsönös kapcsolatban, azt kiegészítve nevelünk. Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményező. Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeihez igazodva, támogatást nyújtunk a családi neveléshez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeink (ha van) óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét

11 A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. III. Óvodai életünk megszervezése 1. Napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. 6:30 7:30 Gyülekezés összevont csoportban, szabad játék. 7:30 11:30 Szabadon választott tevékenység saját csoportban. Tízórai. Kötött, ill. kötetlen játékos tapasztalatszerzés, ismeretszerzés, kötött mozgás, só szobai játékos foglalkozás. Gondozási feladatok. Játék a szabadban. Séta, kirándulás (min. 1 óra, kivétel: eső, köd, viharos szél, -5C alatti hőmérséklet). 11:30 14:30 Öltözködés, tisztálkodás, ebéd. Készülődés a pihenéshez. Pihenés. 14:30 16:30 Ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonnázás, udvari vagy csoportbeli szabad játék. Óvodánk életének szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Óvodapedagógusként a gondozás folyamatában is nevelünk, építjük kapcsolatainkat a

12 gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodába járó gyermekek fejlődését nyomon követjük és dokumentáljuk. Óvodánk teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógusok foglalkoznak. 2. Heti rend HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZABAD JÁTÉK Tevékenységekben megvalósuló tanulás KÖTETLEN Külső világ tevékeny megismerése Mese vers Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének- zene, énekes játékok Munka jellegű tevékenységek KÖTÖTT Tervezett mozgás Mindennapos mozgás

13 3. Az óvoda kapcsolatai Kapcsolattartás a szülőkkel Az óvodánkban folyó nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Együttműködéseink formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket óvodánk, illetve a család teremt meg. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Gyermekeink szülei biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy: a program középpontjában a gyermekük áll. A boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyereke(i)k számára. Gyermekük illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz, az iskolához. gyermekük komplex készségei fejleszthetők. figyelembe vesszük gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait értékeljük gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek. gyermekével megtanítjuk értékelni a másik gyerek különbözőségét is. nagy hangsúlyt fektetünk a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésre. gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár. nevelésünk egyik eszköze a szabad játék marad. figyelembe vesszük a szülők észrevételeit is. a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi. az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet. a gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része

14 Az együttműködés formái: Mindennapos beszélgetések (rövid, lényegre törő, gyermeket érintő aktualitások) Családlátogatások: szükség szerint Szülői értekezletek: évente 2 alkalommal, nagycsoportban 3 alkalommal. Tartalma: pedagógiai témák és aktualitások Dokumentáció: jegyzőkönyv Fogadó órák: előre megbeszélt időpontokban, illetve szükség szerint bármikor. Tartalma: tájékoztatás a gyermekről. Dokumentáció: csoportnapló, egyéni fejlesztési napló. Az óvoda-iskola kapcsolata A szomszédságunkban működő általános iskolával tartalmas, jól működő kapcsolatot alakítottunk ki. Törekszünk egymás nevelési céljainak, a nevelés-fejlesztés tartalmi megvalósításának kölcsönös megismerésére. Április végén sok szeretettel várjuk a leendő elsős tanító nénit egy játszó délelőttre a nagycsoportba, illetve a nagyok tanévzáró ünnepélyére. Kapcsolattartás formái: iskola-óvodalátogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatás az iskolába készülő gyermekek szülei részére, az iskolai beilleszkedés tapasztalatainak megbeszélése. Az óvoda és a Családi Napközi kapcsolata A szomszédos Családi Napközivel állandó kapcsolatot tartunk fenn. Sok közös programot szervezünk

15 Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel Orvos, védőnő, ÁNTSZ. Kapcsolattartás formái: időszakos szűrés, vizsgálat, ellenőrzés. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval Kapcsolattartás formái: a gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik. A szakszerű, speciális foglalkoztatás a szakintézményekben, esetenként az óvodában. A kapcsolattartás folyamatos. Kapcsolat a logopédussal Minden évben, szeptemberben, a nagycsoportban elvégzi a diszlexia és logopédiai szűrést az óvodában és felajánlja a fejlesztési időpontokat. Kapcsolattartásunk egész évben folyamatos. Kapcsolat a családgondozóval Kapcsolatunk egész évben folyamatos. Mivel óvodánk nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekeket is fogad, ezért nyitottak vagyunk az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel való kapcsolattartásra. Nagy gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére és fejlesztésére. 4. Gyermekvédelmi munka az óvodában A gyermekvédelem 3-7 éves korban, a gyermekek (életkori) kiszolgáltatottsága miatt, minden gyermekre vonatkozik. (Alapprogram: védő-óvó funkció) Az óvoda a probléma megelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb jelző intézménye, ahol a gyermekek a nap nagy részét töltik. Elérhetők, segíthetők, befolyásolhatók családjukkal, környezetükkel a kapcsolat folyamatos

16 A gyermekek jogairól szóló, és a gyermekvédelmi törvényt alapul véve óvodánkban arra törekszünk, hogy olyan pedagógiai tevékenységet folytassunk, amely kizárja, hogy bármelyik óvodásunk bármilyen oknál fogva hátrányos vagy megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. Munkánk során a gyerekek mindenekfelett álló érdekét tartjuk szem előtt. A gyermekvédelmi munka a gyermekek ellátása során áthatja a napjainkat. A gyermekvédelmi munkát szabályozzák: Közoktatási törvény (1999) én kiadott (1997. évi XXXI.tv.) Közoktatási törvény bekezdés (2005.XII.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Célja: A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése. A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet korai felismerése, okainak feltárása. A károsító tényezők enyhítésében, megszüntetésében való segítségnyújtás. Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása. A gyermek biztonságérzetének kialakítása, megszilárdulása. Feladatai: A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása. A testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődés feltételeinek megteremtése a biztonságos, egészséges, derűs környezet biztosításával. A gyermek családi hátterének, környezetének megismerése, feltérképezése családlátogatás alkalmával (új gyermeknél). A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek kiszűrése

17 A gyermeket veszélyeztető körülmények megelőzése segítőkész odafigyeléssel, türelemmel, szeretettel. Ok feltárás: az információk összegyűjtésével, értékelésével (2 társ óvónő, gyermekvédelmi megbízott, a vezető óvónő). Csökkenés, megszűntetés a legjobb megoldás megkeresésével, alkalmazásával. A megoldás sikerének utólagos értékelése. A gyermek beilleszkedésének segítése a baráti kapcsolatok támogatásával, a különbözőség elfogadásával. A veszélyforrások elkerülése, szokások, szabályok kialakításával és azok betartatásával. Segítőszándékú együttműködés a szülőkkel. Felvilágosító, tájékoztató jellegű programok szervezése. Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás óvodaorvos és védőnő Nagycsoportban év elején logopédiai szűrés, majd rendszeres logopédiai kezelés beszédhibától függő gyakorisággal. Képességük szerint segítjük beiskolázásukat, iskolaválasztásukat, a 11/1994 (VI.8) MKM rendelete alapján. Bántalmazás, erőszak jeleinek, nyomainak felismerése után a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálathoz fordulunk az ügy megfelelő kezelése és az orvoslás érdekében. A szülők igénye szerint, megfelelő létszám esetén, az óvodánkban hit és vallásoktatás. Fokozott figyelmet fordítunk azon gyermekekre, akik az SNI-s, kategóriába sorolandók (Szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján), a fejlesztő foglalkozásokra jogosult gyermekekre, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre

18 A gyermekvédelmi tevékenység tartalma, szervezeti formái, módszerei: A gyermekvédelmi megbízott a csoportok óvónőivel, az óvoda vezetőjével együttműködve végzi munkáját. A gyermekvédelmi munkatervet az éves tervhez csatoljuk. Év elején az új gyermek adatait begyűjtjük, a régieket felülvizsgáljuk. A gyermekvédelmi helyzetek fontos felismerése, kezelése tőlünk nagy tapintatot, a szülők felé fordulásban empátiás készséget, meggyőző és megértő magatartást kíván. Elsőként pedagógiai eszközökkel igyekszünk segíteni, ha ez nem célravezető, akkor irányítjuk szakszolgálathoz a szülőt. Alapos megfigyelés, konzultálás alapján tesszük meg azokat a pedagógiai, szociális vagy egyéb intézkedéseket, amelyet az adott eset megkíván. A gyermekvédelmi felelős feladata: Az aktuális törvény ismerete A munkáját segítő intézményekkel kapcsolattartás jelzőrendszerbe dolgozó szakemberek együttműködése SNI, HH, HHH gyermekek körének feltérképezése Preventív gyermekvédelmi tevékenység, szülők tájékoztatása, szakemberhez irányítása, pedagógiai vélemény készítése Igazolatlan hiányzás dokumentálása Tájékoztatás (faliújságon ill. szóban) Tanácsadás Esetmunka Egészség megőrzés, egészségfejlesztés

19 IV. Óvodai nevelésünk feladatai 1. Egészséges életmód alakítása Célja: A gyermekek testi és lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásrendszerének beépülése a gyermeki személyiségbe. Az óvodapedagógus feladata: A gyermek fejlődéséhez egészséges környezet biztosítása A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, testi képességük fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása. A gyermek egészségének védelme, mindennapi edzési lehetőségek biztosítása, prevenció, korrekció. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Óvodánk udvara a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. A gyermekeknek lehetőségük van homokozni, csúszdázni, mászókázni, rollerozni, ill. a füves területen különböző labdajátékokat, versenyjátékokat játszani, futkározni. A tevékenységek megszervezésénél kiemelt figyelmet fordítunk testi épségük megóvására, a balesetveszély elkerülésére, elhárítására. Udvarunk különlegessége az egész évben sok gondozást igénylő, a terasz előtt kialakított virágoskert. Óvodánk helyiségei: az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzük be. A csoportszoba berendezési tárgyai megfelelnek a gyermekek testméreteinek, sokféle tevékenységi lehetőséget biztosítanak számukra. A csoportszobát a különböző játéktevékenységekre, mozgásosés más tevékenységek végzésére, valamint az étkezésre és a pihenésre tesszük alkalmassá. Arra törekszünk, hogy minél barátságosabbá, otthonosabbá tegyük a gyermekek környezetét, egyben megfelelő munkakörnyezetet biztosítsunk magunk számára

20 Ügyelünk arra, hogy balesetveszélyes tárgyak ne legyenek a csoportszobában, ezzel is óvva a gyermekek testi épségét. A természetes fény adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek jellel ellátott törölközője, fogkeféje, fogmosó pohara, fésűje van. A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, testi képességük fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása A gondozási folyamatban a gyermekek olyan szükségleteit elégítjük ki, amelyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, egészséges életmódjuk kialakulásához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Mivel a gyermekek növekedése és fejlődése eltérő ütemű, fokozatosan ismerjük meg egyéni sajátosságaikat, otthonról hozott szokásaikat. A gondozási folyamat alapja az óvónő és a gyermek, ill. a dajka és a gyermek között kialakuló szeretetteljes viszony megléte. A természetes testközelség az egész folyamatot alapvetően áthatja. A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. A gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve már kiscsoporttól alakítjuk az önálló testápolást, étkezést, öltözködést. Az egészséges életmód szokásrendszeréről kiscsoportban, az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket, felhívjuk figyelmüket együttműködésük fontosságára. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A gyermekek egészséges fejlődésének egyik alapja a rendszeres és helyes étkezés. A napi tápanyagszükségletük jelentős részét az óvodában kapják, ennek kiegészítője a mindennapi gyümölcsfogyasztás. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap bármely szakaszában, igényeikhez mérten igyanak, jellel ellátott pohárból. Kiemelkedő figyelmet fordítunk a táplálékallergiás gyermekek étkezési szokásaira és erre felhívjuk a szülők és a gyermekek figyelmét is

21 Az öltözködés fejlesztheti a gyermekek ízlését, önállóságát. Az időjárásnak megfelelő öltözködés hozzájárul a gyermekek egészségének megőrzéséhez. Tájékoztatjuk a szülőket a réteges öltözködés célszerűségéről, a praktikus ruházat előnyéről. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy gyermekük szekrényében legyen tartalék fehérnemű, váltóruha. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi képességük, harmonikus mozgásuk fejlesztése a kötött testnevelés foglalkozásokkal, a szervezett sétákkal, ill. minél hosszabb ideig tartó udvari játékkal történik. A gyermekek pihenésének kielégítéséhez elsősorban nyugodt, egészséges környezet megteremtésére van szükség. Fontos a pihenés előtti szellőztetés. A gyermekek egészségének védelme, a mindennapi edzési lehetőségek biztosítása, prevenció, korrekció Az óvodában megbetegedett gyermekeket szükség esetén elkülönítjük, ágynyugalmát biztosítjuk, szüleit azonnal értesítjük. A balesetet szenvedett gyermeket azonnal orvoshoz visszük, szüleit értesítjük, a történtekről jegyzőkönyvet készítünk. Lehetőségeinkhez mérten a balesetveszély elhárításáról azonnal gondoskodunk. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával gátoljuk. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy ha betegség tüneteit észlelik gyermekünkön, ne hozzák őket közösségbe, forduljanak orvoshoz. A 4-5 éves korban végbemenő alakváltozás, a hirtelen növekedés, ill. az utóbbi években jellemző mozgásszegény életmód, sajnos egyre több gyermeknél okoz rossz, ill. hanyag testtartást. Ezért kiemelt feladatunk a szervezett mozgásos tevékenységekben testtartásjavító gyakorlatok végeztetése, melyekkel megelőzhető, ill. korrigálható a helytelen testtartás. Ha bármely gyermeknél tartási rendellenességet, vagy egyéb elváltozást észlelünk, tájékoztatjuk róla a szülőket. A gyermekek egészségének megőrzéséhez szükséges a mindennapos edzési lehetőségek biztosítása. A szabadban való tartózkodás növeli a gyermekek ellenálló képességét. Edzési lehetőségeket biztosít a rollerezés, szánkózás, csúszkálás

22 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek önállóan végzik a testápolási teendőket, tisztálkodnak, fogat mosnak, törölköznek. Ügyelnek az eszközök tisztán tartására. Zsebkendőjüket önállóan szükség szerint használják. Köhögéskor, tüsszentéskor kezüket a szájuk elé teszik. Önállóan képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak el. Saját maguk öntenek vizet a kancsóból. Tudják használni a kanalat, villát, készség szinten a kést. Ügyelnek az esztétikus terítésre, ill. a kulturált étkezési szokások betartására. Önállóan, hőérzetüknek megfelelően öltöznek, cipőjüket bekötik, ruhájukat ki-, begombolják, cipzárt felhúzzák. Kifordítják, összehajtják ruhájukat, ügyelnek a rendezettségére, a szekrényükben rendet tartanak. Kiemelt feladatunk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. 2. Érzelmi nevelés, szocializáció Célja: Olyan pozitív élményekben, tevékenységekben gazdag, kiegyensúlyozott, környezetével harmonikusan együtt élni tudó gyermekek nevelése, akik a közösségért cselekedni és alkalmazkodni is tudnak. Az óvodai közösségben való biztonságos eligazodást segítő magatartásformák, erkölcsi tulajdonságok,a különbözőség elfogadásának kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonság kialakítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett hátérrel rendelkező gyermekekre

23 A gyermek én tudatának erősítése, szociális érzékenységének alakítása. Óvodánk egyszerre segíti a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és teret enged önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A gyermek önállósági vágyára építve, a reális önértékelés segítése. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermekgyermek kapcsolatainkat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A gyermek egyéniségéhez igazodó nevelői magatartás biztosítása. A szocializáció szempontjából különös jelentőségűnek tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlását. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve óvodánk elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével

24 Az óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Az óvónő és a gyermek közötti pozitív érzelmek kialakításának első lehetősége az óvodába való befogadással kezdődik. Különbséget teszünk családból, a családi napköziből és más közösségből érkező gyermekek között, hiszen mindhárom más érzelmi befogadást igényel. Az óvodakezdés meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodához. Azért, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, lehetőséget adunk arra, hogy a szülő a gyermekével együtt tartózkodhasson az óvodában, a befogadás ideje alatt. Ezzel a szülő is megismerheti az óvoda életét, napirendjét, szokásait, s megkönnyíti gyermeke beilleszkedését a közösségbe. A szülővel történő befogadásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A családi napköziből érkező gyermekek gondozónőivel folyamatosan kapcsolatot tartunk. Fontosnak tartjuk, hogy állandó és folyamatos nevelőpartneri kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel. (fogadóóra, nyílt nap és szülői értekezlet) Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért célunk, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye körül. Segítjük a gyermekek felnőttekhez és társakhoz való kötődést, a gyermek pozitív érzelmeiben megerősítő és elfogadó magatartásával. (légkör, szokások, szabályok, módszerek) A gyermek egyéniségéhez igazodva segítjük pozitív nevelői magatartással saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni. A közösségbe történő beilleszkedés során két nagy terület fejlesztése fontos számunkra. Az egyik a szociális fejlettség, melyen a gyermek kapcsolatteremtő

25 képességét, beilleszkedését, feladatmegértését, feladattartását és érzelmi életét értjük. A másik terület a szociális érettség, amelynek körébe az önállóság, feladatvégzés, a munkatempó és a várakoztatásra való reagálás (önuralom, önfegyelem, tűrőképesség) tartozik. Ezeket a gyermek óvodába lépésétől kezdve figyeljük, dokumentáljuk, és egyénileg fejlesztjük. Így időben képet kapunk arról, hogy kinek lesz szüksége szakember segítségére. Ezt nemcsak az utolsó évben kérjük, hanem szükség esetén folyamatosan bármikor. Komolyabb probléma esetén nemcsak a Nevelési Tanácsadó szakembereihez fordulunk, hanem egyéb szakterület segítségét is igénybe vesszük. Ebben a szülők nagyfokú segítségére is szükségünk van. A fejlesztés lehet egyéni, csoportos, előre megtervezett többszemélyes helyzetben is. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Megismerik az együttélés alapvető formáit, szokásait. Önismeretre tesznek szert, képesek felmérni saját helyzetüket a csoporton belül és elfogadni a különbözőséget is. Készek, a társakkal való együttműködésre és megegyezésre. Elismerik a társaik kezdeményezéseit a játékban, munkában és a különböző tevékenységekben. Képesek önállóan megoldani a konfliktus helyzeteket. Kialakul feladattudatuk, szabálytudatuk. Kialakul esztétikai érzékük, környezetük iránt: megtanulnak rácsodálkozni társadalmi és természeti környezetünkben jelenlévő szépségekre. Igyekeznek megbecsülni az esztétikai értékeket. Kialakul empátiás készségük

26 Ki tudják fejezni érzelmeiket, örülnek saját és társaik sikerének, elviselik a kudarcot. Törekednek érzelmeik, indulataik kezelésére. Fejlődik szociális érzékenységük, esztétikai és erkölcsi tulajdonságuk. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a kívánt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Célja: A gyermekek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára építve, elsődleges élményt nyújtani a környező világ sokszínűségéből. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek testi, szellemi egészségének fejlesztése. Az értelmi képességek fejlesztése, a megismerési folyamat, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése (nyelvi képességek, beszédértés, kifejezőképesség). Önálló gondolkodásra nevelés logikus értékítéletek alakítása. A gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való megjelenítése. Vizuális percepció fejlesztése (formaérzéklet, észlelés) A gyermek egyéni képességeinek megfelelő, differenciált fejlesztése

27 Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatása tekintetében hat nagy területre összpontosít: az érdeklődés, az érzékelés-észlelés, az emlékezet, a képzelet, a figyelem és a gondolkodás fejlesztésére. S miután az óvodás korú gyermek alaptevékenysége a játék, így az értelmi képességek kibontakoztatása is a játékon keresztül történik, nem szakítjuk el a nevelés többi területétől. A rendszeres és közös játékok, kezdeményezések alkalmával jó lehetőségünk nyílik megállapítani egyes gyermekek érdeklődési körét, érdeklődésnek irányát, melyre a beszélgetések közben feltett kérdéseikből következtetünk. A megismerő folyamatokon belül az érzékelés-észlelés három területét fejlesztjük: a vizuális, a tapintásos, és a hallásérzékelésüket. Játék közben szereznek tapasztalatot arról, hogyan bánnak az emberek a különböző tárgyakkal, észlelik környezetük és a külvilág színeit, étkezések alkalmával gyakran fedeznek fel új ízeket. Amit látnak, hallanak, ízlelnek, szagolnak, megfognak, nem mind ismerik, ebben mi segítjük őket. Emlékezetüket hangok, képek, versek, mesék, énekek tanulásával, együtt átélt vagy otthon tapasztaltak felelevenítésével alakítjuk. Összefüggések meglátására ösztönözzük őket, mely jól fejleszti logikus emlékezetüket. Fontos számunkra felidéző képességük alakulása, melynek bevésési és felidézési időtartamát egyre növeljük. Pl. a nagyobbak milyen gyorsan tanulnak, ill. minden régi dolgokra emlékeznek vissza. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Egyéni fejlettségük és egészségi állapotuk szerint eltérő módon és mértékben alkalmazkodnak. Érzelmeik útján az őket körülvevő valóságot tapasztalati úton ismerik, az egyszerű összefüggéseket észreveszik

28 Észlelési képességeiket finom motorikus képességekkel összerendezetten használják. Reproduktív emlékezetük, gazdag képzeletük segítségével a megszerzett tapasztalataikat, gondolataikat érthetően, kifejezően elmondják. A problémamegoldó és kreatív gondolkodásra képesek. Egyéni képességeiknek megfelelően a feladatok irányított és önálló megoldását végzik. Érdeklődik környezete változásai, eseményei iránt. Keresi, kutatja, vizsgálja a jelenségek okát. Képessé válik a vele kapcsolatos élmények feldolgozására: észlelése differenciálódik, megfigyelése pontosabbá válik, felismeri és megnevezi a mennyiségi, térbeli, geometriai és időbeli viszonyokat, képes összehasonlítani, következtetéseket levonni, valamint képes történések elmondására. A meglévő élményeit sajátos egyéni módon, szabadon kifejezi: mozgásban, játékban, vizuális alkotásokban. Meg tudja ítélni saját helyzetét, teljesítményét a közösségen belül. Képes önmaga szabályozására, a szokások betartásában, a feladatok végzésében, szóbeli megnyilvánulásaiban. Figyelemmel követi a felnőttek útmutatásait, kitartóan végigcsinálja feladatait. 4. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés Célja: A gyermekek beszédkészségének gondozása és beszédértésének fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: Olyan derűs nyugodt légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő készsége fejlődik. Beszédértésük alakítása pontos, kulturált megfogalmazással

29 Tudatos fejlesztés céljából kezdeményezett beszélgetések egy-egy gyermekkel vagy gyermekcsoporttal. A gyengébb beszédkészségű, beszédértésű gyermekek felzárkóztatása. A kiemelkedő beszédképességű gyermekek számára plusz önkifejező lehetőségek biztosítása. Beszédtechnikájuk, beszédértési szintjük figyelemmel kísérése. A beszédhibás gyermekek logopédushoz irányítása. Óvodánk gyakorlata a befogadástól az óvodáskor végéig: Anyanyelvi nevelésünk valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére nagy figyelmet fordítunk. Óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Értelmi nevelésünk további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése

30 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Élményüket képesek folyamatosan elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. A gyakori mondókázás elvezeti a gyermekeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez. Befogadók, érdeklődők, képesek másokat is meghallgatni. Figyelmük, koncentráló készségük fejlődik, gondolkodásuk fogalmi szintre tevődik. Jól használják a metakommunikációs eszközöket. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. A gyermekek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségükben fejlődnek. A gyermek folyamatosan és érhetően beszél. Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, mások számára is érthető módon ki tudja fejezni. Mondatokban beszél, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Kialakul beszédfegyelme. Igyekszik az illemszabályoknak megfelelően kérni, érdeklődni, bemutatkozni, megszólítani másokat. Képes társak között mások beszédébe bekapcsolódni, megfelelő helyzetekben aktivizálja szókincsét: kérdez, válaszol, mesél. V. Óvodai életünk tevékenységformái 1. Játék A gyermek a játékban a valóságot tükrözi, miközben átalakítja azt (Rubinstein) Célja: A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége

31 A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Az óvodapedagógus feladatai: Közösségi, magatartási szabályok szokásrendszer elsajátításának biztosítása. Természetes mozgásigény kielégítése. Mozgásdifferenciálódás, finom motorika, térorientáció, mozgáskoordináció fejlesztése. Játék közben az egymás közötti kommunikációkészség fejlesztése. Segíti az alkotóvágy fejlesztését, feszültség félelem oldását, élmények feldolgozását és az önállósodási törekvést. Együttműködés a pedagógiai asszisztenssel és az utazó gyógypedagógussal. Az autizmussal élő gyermek fejlesztéséhez szükséges társas kapcsolatok alakítása az adott közösségen belül. A fejlettségi szintjének megfelelő játéktevékenységbe való bekapcsolódásnak a biztosítása a gyermekközösségen belül

32 Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodánk gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Kisebbek: Megteremtjük a nyugodt, szereteten alapuló légkört, amelyben, a gyerek biztonságban érzi magát ezzel is segítve a beilleszkedést az óvodai életbe. A balesetmentes környezet biztosításának elve mellett kis játékkuckók kialakításával lehetőséget adunk az elvonulásra, az egyedül játszásra. A játékidőt csak a gondozási tevékenységek és a kötött tevékenységet szakítják meg: séta, tornaszoba. A játékeszközöket a csoport fejlettségi szintjének és összetételének alapján kínáljuk a gyerekeknek. Törekszünk rá, hogy lehetőleg természetes anyagból készüljenek, tartósak legyenek, esztétikusak. E korosztály számára a nagyméretű játékeszközök a leginkább alkalmasak, amelyből több ugyanolyan is megtalálható a csoportban. Ezekkel a játékeszközökkel elsősorban mozgásos-, gyakorló-, építőjátékot játszanak a gyerekek, amely fejleszti a mozgáskoordinációt, beszédkészséget, erkölcsi normák alapjait képezik a szokás szabályrendszer kialakulásaként, valamint a közösségi magatartási szabályok elsajátítását segítik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek megtanulja a játékeszközök használatát, azokkal való bánásmódot. Tiszteletben tartjuk a gyermek önkéntes szabad játékválasztását

33 Az együtt játszás során viselkedési-, cselekvési-, beszédmintát adunk a gyerekeknek, melynek során megvalósítjuk az egyéni differenciált fejlesztést. A kialakult konfliktushelyzetek feloldásához mindig segítséget nyújtunk. Az egy csoportba bekerülő gyerekek otthoni játéklehetőségei nagyon eltérőek lehetnek. Tájékoztatjuk a szülőket az együtt játszás lehetőségeiről és annak fontosságáról, valamint a játékeszközök megválasztásának szempontjairól. Igény szerint segítséget adunk. Amint az időjárás engedi, a játékidő nagy részét a szabadban töltjük. Ez a korosztály elsősorban a homokozó adta lehetőséget keresi, biztosítjuk a minél több lapátot, vödröt, formát. E mellett szívesen labdáznak, karikáznak és motoroznak. Ezáltal fejlődik a szem-kéz koordinációjuk és kielégül mozgásigényük. Nagyobbak: A csoportszoba kialakításában figyelembe vesszük, hogy a játékformák a fejlődés következtében a szerepjáték irányába tolódnak. A gyerekek már nem egymás mellett játszanak, hanem egymással. Előtérbe kerül az orvosos, fodrászos, anyás-apás játék. E mellett intenzívebbé válik a szőnyegi játék is, valamint az asztalnál játszható társas játékok: dominó, puzzle, memória és a vizuális tevékenységek. A játékkínálat szélesebbé válik, melynek helyeit úgy biztosítjuk, hogy ne zavarják egymást a gyerekek, jól elférjenek. A játékidőt továbbra is csak a gondozási tevékenységek, és a kötött foglalkozások szakítják meg. A játékeszközöket a csoport igényeihez igazítjuk, szem előtt tartva az egyéni fejlesztés lehetőségének a megvalósítását is. A szerepjáték során fejlődik a gyerek kommunikációs képessége, egymáshoz való alkalmazkodása, udvariassági szokások kialakulása, szervezőképessége, tűrőképessége. A már kialakult játékba segítő szándékkal ötletek adásával csak akkor kapcsolódunk be, ha azt a gyerek igényli. A gyerekek játékában tükröződnek az

34 átélt élményei. Ezért sétákat, rövidebb programokat szervezünk a gyerekek fejlettségének megfelelően. Iskolába készülők: A csoportszoba berendezésénél nagy tagolatlan teret hozunk létre, hiszen a gyerekek már önállóan alkotják ki a játszóhelyüket. A játékidőt a délelőtt folyamán úgy alakítjuk ki, hogy a gyerek az egyéni igényeihez mérten választhassa meg a játéktevékenységének végét. Ezáltal nincs kényszerű megszakítás, folyamatosabbá válik a játéka. A játékformák közül előtérbe kerül a konstruáló, szabályjáték, dramatizálás, bábozás. A szerepjáték tovább gazdagodik. A szabályjáték meghatározott szabályok szerint zajlik. Ha már rögzült a játék szabálya a gyerekek önállóan, óvónői részvétel nélkül is képesek a játékra. A szabály betartása, vagy megszegése, nyerés-veszítés, különböző érzelmeket vált ki a gyermekből. Ezáltal fejlődik a felelősségtudatuk, szabálytudatuk, erkölcsi érzékük, értelmi képességeik, magatartási formái. Az 5-7 évesek szívesen készítik el a játékhoz szükséges eszközöket (barkácsolás) s több napon keresztül is játsszák ugyanazt a játékot. Ez fejleszti a kreativitást, kézügyességet, képzeletet. Szorgalmazzuk, hogy a kialakult konfliktushelyzetet próbálják meg egymás között elrendezni. Az udvaron nagyobb teret játszanak be, ügyességi-, mozgásos játékok, akadályverseny, ugróiskola a kedvelt játékformák. Módot adunk a gyerekeknek a környezetből vett tapasztalatok, élmények felelevenítésére. Színes változatos programokat szervezünk: Múzeum, állatkert, bábszínház, posta, stb. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Önálló eszközválasztás jellemzi őket, a szerepeket elosztják, elfogadják azokat

35 Bármilyen játékot önállóan kezdeményeznek. Egyéni vagy közös ötleteiket a már meglévő eszközökkel képesek megvalósítani, A játék eszközöket kérésre kivárás után átadják, vigyáznak azokra. Örülnek a sikernek, elviselik a kudarcot. Képesek egyazon játék témában együttesen részt venni. Élményeik alapján játékhelyzeteket tudnak létrehozni. Hajlandók elfogadni játszótársaik elgondolását és alkalmazkodni a játék szabályaihoz. Képesek önállóan megtervezni, megszervezni a játékot, elosztani a szerepeket, megválasztani vagy elkészíteni a játékhoz szükséges eszközöket. Szabályjátékokat kezdeményeznek, melynek szabályait pontosan betartják, betartatják. Egyéni fejlettségüktől függően tudnak egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat létrehozni. A különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák. Biztosan használják a barkácsoláshoz szükséges eszközöket. Társas viselkedésükben a játék folyamán használják a metakommunikációt 2. Mese-vers Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni, pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk. Csak még türelmesebben és fáradhatatlanabbul. (Illyés Gyula) Célja: A mese és a vers varázslatos világán keresztül az érzelmi, etikai, értelmi fejlődés elősegítése. Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének kifejező erejének megismerése, biztonságos önkifejezés megalapozása