Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat TANULMÁNY
|
|
- Kornélia Gálné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TANULMÁNY A program a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.
2 TARTALOM: I. kötet Előzmények A projekt Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe Feladat-meghatározás Felmérés megalapozása Értékelés, elemzés / tanulmány létrehozása (potenciáltérkép a jelenlegi helyzetről és fejlesztési cél) Konkrét fejlesztési területek megnevezése, A non-profit modell Klasszukus civilszervezeti formák Az alapítvány, az egyesület és a nonprofit társaságok közös jellemzői Alapítvány, egyesület vagy valami más? Az alapítvány működtetésének előnyei, hátrányai Az egyesület működtetésének előnyei, hátrányai Alapítvány és egyesület alapítása és megszüntetése Alapítvány alapításának lépései Egyesület létrehozásának lépései Az alapítvány megszűnése Az egyesület megszűnése Működés Humán erőforrás biztosításának formái Munkaviszony Megbízásos jogviszony Vállalkozási jogviszony Önkéntesség Kompetenciaterületek Marketing, kommunikáció és PR Forrásteremtés Pénzügy és számvitel Pályázati menedzsment Konklúzió Fejlesztési cél kompetenciák és területek definiálása fejlesztés módszertana Minimális, ajánlott ideális csillagok megalkotása A felmérés Az értékelés módszertana Általános alapelvek Paraméterek Interjú A mért jellemzők összesítése Az ábrázolt értékek Fejlesztési döntés oldal
3 II. kötet Értékelés Egyéni értékelés Intézményi eredmények IT szakterület Pályázatírás szakterület Projektmenedzselés szakterület Kistérségi összehasonlítás HU - Győr-Moson-Sopron megye - Csornai kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Győri kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Kapuvár Beledi kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Mosonmagyaróvári kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Pannonhalmai kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Sopron Fertődi kistérség HU - Győr-Moson-Sopron megye - Téti kistérség SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Dunajská Streda (Dunaszerdahelyi járás) SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Galanta (Galántai járás) SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Hlohovec (Galgóci járás) SK - Nagyszombati járás (Okres Trnava), székhelye Nagyszombat (Trnava) SK - Pöstyéni járás (Okres Piešťany), székhelye Pöstyén (Piešťany) SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) -Szakolcai járás (Okres Skalica), székhelye Szakolca (Skalica) SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Senica (Szenicei járás) Megyei és országonkénti eredmények Konklúzió Tanfolyami helyszínek Javaslat tanfolyami csoportokra: Fejlesztési program Általános irányelvek Javaslat a tananyag tartalmi elemeivel kapcsolatban Pályázatírás Projektmenedzselés Számítástechnika Javaslat a tananyag formai elemeivel kapcsolatban A Melléklet: Javasolt kérdőív: Informatika Pályázatírás Projekt menedzsment: B Melléklet: Források jegyzéke: oldal
4 I. kötet 4. oldal
5 1. Előzmények 1.1. A projekt A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázati projektje: Program megnevezése: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Pályázat címe: Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat A pályázó neve: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pályázat reg. sz.: HUSK 0801/0178 A projektvégrehajtás időszaka: november október Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe Jelen dokumentáció a projekt második szakaszában készül, hogy a non-profit szervezetek, körében elvégzett felmérés alapjául szolgálhasson, kiértékelést tartalmazzon, és konkrét javaslatokat tartalmazzon az alkalmazandó tananyag felépítésére, tartalmára vonatkozóan. Feladat a program célcsoportjának körében elvégzett helyzetfelmérés, majd az ahhoz illeszkedő kérdőíves felmérés tervének elkészítése és az adatok kiértékelése, elemzése. Jelen dokumentum két munkamenetben és ezeknek megfelelően 2 kötetben készül el. Az első kötet a nonprofit szervezetek elemzéséről szól, majd a felmérés és a fejlesztési módszertan megalapozása. A második kötet a felmérések tényleges elvégzését követően készülhet el. Ez a felmérés adatainak elemzése és ennek eredményei alapján javaslattétel a fejlesztésre. A dokumentum szerzője a projektben szakértőként részt vevő Pro Publico Szervező és Szolgáltató Iroda Bt. (2900 komárom, Krivácsy u.12.). Tartalmáért ő és Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektvezetője felel. A dokumentum jelen verziójának készítője: Rakó István. A dokumentum aktuális verziója kinyomtatott állapotban a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a projektdokumentáció részeként található meg. A dokumentum aktuális verziója elektronikus formában a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a kiszolgáló számítógépen a projektdokumentáció mappa projektvégrehajtási dokumentumok mappájában nonprofittanulmany.doc fájlnéven található meg. Jelen tervdokumentum a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló többször módosított évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló többször módosított évi LXVI. törvény, valamint az államtitok és szolgálati titok számítástechnikai védelméről szóló 3/1988. (XI.22.) KSH rendelkezés figyelembe vételével készült. 5. oldal
6 1.3. Feladat-meghatározás Felmérés megalapozása A projekt keretében felmérést kell készíteni egyéni képességekről, felkészültségről, működésről. Szakértő készít felmérést, (Elektronikus kérdőívvel magyar non-profit szervezetek munkatársait vagy segítőit megkérdezve. Feladat a kérdőívek összeállítása, kiküldése a szoftverrel 167 fő, 139 magyarországi intézmény számára 75% eredmény rögzítésének garantálása. Igény szerint támogatva telefon, , személyes megkereséssel. Szlovák oldalon hasonlóan a szoftverrel 120 fő, illetve 100 szlovákiai intézmény számára kell adatgyűjtő kérdőíveket küldeni és szintén 75% -os rögzítési eredményességet kell garantálni Értékelés, elemzés / tanulmány létrehozása (potenciáltérkép a jelenlegi helyzetről és fejlesztési cél) Az elvégzett felmérés kiértékelése. Értékelés, elemzés / tanulmány létrehozása, ami összegzi a felmérés tapasztalatait. Magyar és szlovákiai szakértő közös, kétnyelvű tanulmányt készít az elvégzett felmérés, adatgyűjtés alapján. Definiálja az non-profit szervezet általános profilját, valamint a munkatársának profilját. A munka ezen része az egyes intézmények egyesével történő vizsgálatával azok több szempont szerinti tipizálását jelenti, így összehasonlíthatóvá téve azok küldetést, céljait, működési mechanizmusát, szakértelmét, fejlettségi szintjét a három fejlesztendő szakterület szempontjából nézve. A felmérés tehát absztrakció alapja, hogy modellt lehessen kidolgozni, melybe valamennyi szervezet és munkatárs beleillik. Ennek részeként a megállapításokra alapozva potenciáltérkép készül, amely feltárja a fejlesztendő területeket és megállapítja a valós igényeket, a szükséges ideális tudásszintet. A második kötet a szervezetszintű és egyén szintű kiértékelés tapasztalatai alapján, mint azok prezentálása készülhet el. Az absztrakcióval meghatározott tulajdonságtípusok, szakértők által meghatározott ideális értékét a mért értékekkel tudja összehasonlítani. Konklúzióként konkrét fejlesztési területeket kell megnevezni, majd a területekhez tartozó tényleges igényeket kell kimutatni az értékelés alapján. Ez a tanfolyam típusok definiálását és specifikációját jelenti Konkrét fejlesztési területek megnevezése, Konkrét fejlesztési területek megnevezése, a területekhez tartozó tényleges igények kimutatása az értékelés alapján Az egyes intézmények egyesével történő vizsgálatával azok 8. tevékenységben készített tipizálás szerinti értékelését jelenti, így összehasonlíthatóvá téve a jelenlegi és az értékelésnek megfelelően elérendő célként kitűzött potenciált az adott kompetencia területeken. Az intézményi értékelés az egyik pontszám, ami a képzések alapjául is szolgál, hiszen non-profit szervezeteket célunk fejleszteni és nem feltétlenül kell minden egyes munkatársat, minden területen képezni. Mindkét partner párhuzamosan végzi saját nyelvterületén. Magyar szakértő vezetésével, szlovákiai szakértő bevonásával. A szoftver a felmérés és a tanulmány adatai alapján intézményre szabott fejlesztési tervet és módszertant javasol. 6. oldal
7 2. A non-profit modell Ahhoz, hogy egyrészt megértsük a nonprofit szervezetek működési mechanizmusát, másrészt meg tudjuk határozni a működésükhöz szükséges erőforrásokat, azok hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit át kell tekintenünk a civilek törvényi hátterét, fontosabb általános jellemzőit. Ez a fejezet átfogó képet kíván adni a témáról. Győr-Moson-Sopron megye civil szervezeteinek száma I. félév 982 alapítvány 1989 társadalmi szervezet A Nagyszombati kerület civil szervezeteinek száma I. félév 57 alapitvány ebből 11 a dunaszerdahelyi és 6 a galántai járásban 2891 egyéb civil szervezezet ebből 379 a dunaszerdahelyi és 229 a galántai járásban Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény meghatározza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. A törvény értelmében a gazdasági szervezetek nem tartoznak bele a társadalmi szervezet jogi fogalmába, mert gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. Nem tartoznak ebbe a fogalomkörbe az államhatalom és a közigazgatás szervezetei sem. Az évi CLVI. törvény, mely a közhasznú szervezetekről szól, létrehozott egy olyan szervezeti kört, mely az állami feladatok átvállalására jogosult. Ezen túl a közpénzek célszerű felhasználására vonatkozó működési és gazdálkodási szabályokat fogalmazott meg. A törvényből viszont hiányzik egy fontos elem: az állami szervek és a közhasznú szervezetek közvetlen kapcsolatának (pályáztatás, szerződéskötés, finanszírozás és teljesítés) részletes szabályai. Pedig ez az eszköztár elengedhetetlen az állam és a polgári társadalom sikeres együttműködéséhez. A non-profit szervezetek működésének kereteit az alábbi törvények és rendeletek szabályozzák: évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi II. törvény az egyesülési jogról évi XCIII. törvény az illetékekről évi XXXVIII. törvény az államháztartásról évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi CVI. törvény a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról 7. oldal
8 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról Kormányrendeletek: 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról Igazságügy-miniszter 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól Pénzügyminiszter 9/2008. (IV. 10.) PM-SZMM együttes rendelet a személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről Szociális és munkaügyi miniszter 12/2009. (V. 28.) SZMM rendelet a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsi és kollégiumi tagjainak díjazásáról 29/2009. (XII. 11.) SZMM rendelet a Nemzeti Civil Alapprogram működését érintő egyes kérdésekről Kormányhatározatok: 1007/2000. (I. 18.) Korm. határozat a Civil Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. határozat a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről 8. oldal
9 A szlovákiai jogrend szerint elsősorban természetes személyek hozhatnak létre civil szervezeteket, de ezen szervezek tagjai jogi személyek is lehetnek. Civil szervezetet létrehozni a szlovákiai jogrend értelmében többféle módon lehetséges. Az alapokat az egyesülési jog biztositja az 1990.évi 83-as törvény értelmében, amely a polgárok egyesülési jogát biztositja, amely értelmében az egyesúlet, szövetség, alapitvány, mozgalom, klub, szakszervezet létrehozásánál nem szükséges az állami szervek engedélye A non-profit szervezetek működésének kereteit Szlovákiában az alábbi törvények szabályozzák: 1990.évi 83-as számú törvény az egyesülési jogról 2002.évi 34-es számú törvény az alapitványokról 2002.évi 36-os és 1997.évi 213-as számú törvény a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetekről Polgári törvénykönyv 20-as jogi személyek társulása Ha törvénynek megfelelően alakul meg a szervezet, azt az illetékes állami vagy önkormányzati szervnek be kell jegyeznie. A bejegyzést csak a törvényben megszabott esetekben lehet megtagadni (pl. ha a szervezet nyiltan fajgyűlölet szitására alakult stb.). A bejegyző szerv eltutasitó döntése ellen a biróságon lehet fellebezni. A bejegyző szervek általában gördülékenyen dolgoznak és csak formai okok miatt szokták javitásra, pontositásra visszaküldeni a bejegyzési kérelmet. Problémát jelenthet magyar szervezetek esetében a megnevezés kérdése. Az illetékes szervek kötelesek olyan néven bejegyezni a szervezetet, amilyen nevet önmaga számára meghatároz, de a hivatalnokok nem mindig veszik ezt figyelembe. Ezért ajánlott eleve több nyelven megfogalmazni a megnevezést (szlovák, magyar, angol) és így bejegyeztetni a a szervezetet, ebben az esetben ugyanis mind a három megnevezés hivalalos névnek számít majd Klasszukus civilszervezeti formák - alapítvány - egyesület - nonprofit gazdasági társaságok és más civil jellegű szervezetek Ezek a szervezetek a köz érdekében tevékenykedő és jogszabály által létrehozott testületek. Példaként ide sorolhatók: kamarák, köztestületek, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Akkreditáló Testület. Ezen szervezetekről külön, egyedi törvény rendelkezik, melyet a saját honlapjukon tesznek közzé. Ezek azért nem klasszikus civil szervezetek, mert sajátosak a létrehozásuk körülményei és a szolgáltatásaik kötelezőek vagy kötelező jellegűek. A szlovákiai jogrend szerint a társuláshoz, egyesüléshez való jog az alapvető emberi és szabadságjogokhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy mindennemű engedélyeztetés nélkül, bárki alapithat szervezetet, amelyet csupán be kell jegyeztetni. Amikor az alakuló szervezet úgy dönt, hogy bejegyezteti magát, tevékenységének, küldetésének megfelelő jogi formát választ. A szlovákiai jogrend több lehetőséget is kinál, ezek közül a legjellemzőbbek a következők: - Polgári társulás 9. oldal
10 - Alapitvány - Közhasznú szervezet - Jótékonysági alapok - Jogi személyek társulása 2.2 Az alapítvány, az egyesület és a nonprofit társaságok közös jellemzői - jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (kivéve a nonprofit társaságok egy része) - mindegyiknek van képviseleti, ügyintéző szerve vagy személye - intézményi formában, szabályozott jogi keretek között működnek - a jogszabályban meghatározott szervezeti formától nem térhetnek el - nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, vagyis be kell a szervezetet jegyezni a bíróságon - közhasznú vagy kiemelten közhasznú minősítést kérhetnek, és ennek megszerzésével a szervezetet és támogatóit különböző (de nem azonos) kedvezmények illetik meg. - a szervezet működtetésével kapcsolatban rendszeres feladataik vannak - a jogszabályok (például adótörvények, munkaügyi jogszabályok stb.) ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint más nem civil szervezetre - nem lehet elsődleges céljuk a vállalkozási, nyereségorientált tevékenység A szlovákiai civil szervezetek jellemzése: Polgári társulás - a polgári társulás olyan érdekszervezet, amelyben a tagok (természetes és jogi személyek) azért társulnak, hogy képviseljék a közös érdekeiket, vagy közhasznú munkát fejtsenek ki. A tagok általában természetes személyek, de jogi személyek is beléphetnek a jogi társulásba. Alapitvány - az alapitvány alapját nem személyek (polgárok, részvényesek, tagok) képezik, hanem anyagi eszközök, az alaptőke, amely közhasznú célokat szolgál. Kőzhasznú szervezet - a közhasznú szervezet nem vállalkozási céllal nyújt szolgáltatásokat. Sokban hasonlitanak polgári társulásokhoz, de a tevénységi körüket a törvény szigorúan szabályozza. Jótékonysági alapok - a jótékonysági alap, hasonlóan az alapitványhoz célirányosan csoportosit pénzforrást, de mindig valamilyen egyszeri meghatározott célra. Jogi személyek társulása - Nonprofit szervezetek közös céljaik elérése érdekében létrehozhatnak egy új jogi személyiséggel biró szervezetet. Akkor keletkeznek ilyen szervezetek, amikor az alapitók különböző tevékenységet fejtenek ki, ezeket nem kivánják feladni, vagy megszüntetni, ezért kőzösen egy új társulást alapitanak. Előnye, hogy nem keverednek össze az egyes tevékenységi formák, nem kell átalakitani az alapitó 10. oldal
11 szervezeteket, ugyanakkor eleve meghatározott vagyont ruházhatnak át az új társulásra, igy az azonnal elkezdheti a munkát. Más esetekben az alapitók a saját infrastruktúrájukat állitják az új szervezet szolgálatába Alapítvány, egyesület vagy valami más? alapítvány egyesület cél tartós és közérdekű saját érdek jellemzők - alapító vagyonnal kell rendelkeznie - kuratórium irányítja (az alapító nincs többségben) - az Alkotmánnyal összhangban, törvény által nem tiltott tevékenységre hozható létre - legalább 10 alapító tag kell (ez később sem csökkenhet) Egyik sem hozható létre elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenység végzésére Kivételnek számít a nonprofit gazdasági társaság, mely olyan gazdasági tevékenység végzésére létrejött szervezet, amelyek bár nem számít nonprofitnak, mégis inkább tartozik a civilek közé. Azt, hogy melyik jogi formát válasszuk szervezetünk számára elsősorban a szervezet küldetése, céljai határozzák meg. Ha egy társaság eljut arra a pontra, hogy meghatározza önmaga szervezeti formáját, több lehetőség közül választhat. Egy szervezet önállósodása sok munkával, feladatokkal és felelőséggel jár. Szervezetté válás kritériumai: - konkrét célok, küldetéstudat - azon eszközök meghatározása, amelyekkel céljait elérheti - állandó tagság és belső struktúra jelenléte - közösség előtti megjelenés valamilyen formája - van neve, amelyen megnevezhető - van cime, ahol elérhető - van vezetője, aki elérhető - rendelkezik anyagi eszközökkel, gazdálkodik Az alapítvány működtetésének előnyei, hátrányai Előnyök:- hatékonyan tud működni, ha jól választjuk meg a kuratóriumot - kuratórium könnyen összehívható és döntésképes, ha jól szabjuk meg a kuratóriumi létszámot - a működési területe széleskörű lehet - adókedvezményre jogosító igazolást adhat ki a támogatónak, és maga is különböző kedvezményekben részesülhet, ha közhasznú minősítést szerez - társadalmilag elfogadott forma Hátrányok: - nem lehet módosítani az alapító okiratot, ha az alapító nem együttműködő 11. oldal
12 - ne legyen alapító az a személy, aki az alapítvány munkájában tevékeny részt vállalna, mert a két dolog kizárja egymást Az alapítvány működtetésének előnyei, hátrányai szlovákiai körülmények között: Előnyök: - sikeres működés egy jól működő kuratórium esetén - flexibilis irányitás lehetősége - széles lehet a működési területe - vállalkozás is lehetséges a törvény által megszabott módon - jó a társadalmi ismertsége, elfogadottsága Hátrányok: - ha az alapító nem együttműködő, gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot - az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha ő lenne a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító Az egyesület működtetésének előnyei, hátrányai Előnyök: - Az alkotmánnyal összhangban, törvény által nem tiltott bármilyen céllal létrejöhet - A létszáma korlátlan - A működés, a szervezeti felépítés során teljes szabadságot élvez - A szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg, ha közhasznú minősítést kér - Jó működés esetén minden tag azonosulni tud a szervezettel így a feladatok, célok jól megvalósíthatók - A tagok beleszólása az ügyekbe érdemi, vagyis valódi döntési helyzetben vannak Hátrányok: - Nagy létszám esetén igen költséges lehet a legfőbb szerv összehívása (terembérlet, döntési anyagok előkészítésének költsége stb.) - A döntést csak konszenzussal lehet meghozni a szavazati arányok miatt - Problémát jelenthet egy megismételt közgyűlés, az elnökség határozatképtelensége, a tagok érdektelensége. Mindegyik nehézkessé teheti a működést Alapítvány és egyesület alapítása és megszüntetése Alapítvány alapításának lépései Az alapítványt az alapító hozza létre az alapító okiratba foglalt nyilatkozatával, de a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, azaz ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre. 12. oldal
13 Az alapító feladatai: - Az alapító okirat elkészítése - A kuratóriumi tagok, képviselő, felügyelő bizottsági tagok feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó, két tanúval hitelesített nyilatkozatának beszerzése. - Az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásról szóló bizonylatok csatolása. - A székhely használatára vonatkozó nyilatkozat és a használat jogcímét igazoló. - A jogszabály szerinti kérelem nyomtatványának (kitöltve és az alapító által aláírva) csatolása. - A székhely szerinti megyei bírósághoz (a fővárosban a Fővárosi Bírósághoz) egy példányban benyújtani mindezen dokumentumokat. A bíróság a kérelem megvizsgálása után dönt a nyilvántartásba vételről. Kedvező döntés esetén jogerős végzést ad ki és ezzel az alapítvány létrejön (amennyiben nem érkezik fellebbezés a létrejötte ellen) További feladatok: - adószám megkérése (Ehhez a székhely szerint illetékes APEH ügyfélszolgálati irodán kell bejelentkezni.) - statisztikai jelzőszám kérése a KSH-tól (Ezt az adószám megadása után a KSH hivatalból megképezi.) - végleges bankszámla megnyitása (A bankszámla fölött kizárólag 2 aláíró rendelkezhet.) Egyesület létrehozásának lépései A, Legalább 10 alapító tag összeszedése (nekik együtt, személyesen kell jelen lenni az alakuló ülésen) B, Az egyesület megalakulásának kimondása az alapító tagok által (nem közfelkiáltással, hanem egyvalaki kimondja, hogy az ilyen és ilyen nevű egyesületet megalakítjuk) C, Az alapszabály elfogadása D, Az egyesület képviselőjének és a tisztségviselőknek a megválasztása (nevüket, lakcímüket az alapító okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell) A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos. E, Az alakuló ülésről jegyzőkönyv készítése, valamint jelenléti ív felvétele, mely tartalmazza a jelenlévők nevét, címét, aláírását (A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és tartalmaznia kell, hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.) F, A tisztségviselőknek elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozat letétele G, Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétele az alakuló üléstől számított 30 napon belül. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges. Civil szervezetek alapításának feltételei Szlovákiában: Ahhoz, hogy egy szervezet sikeresen megalakulhasson, ki kell alakítani a belső viszonyrendszerét, melyet azok a dokumentumok szabályozzák, amelyeket a szervezet maga alkot meg és amelyek egyfajta alkotmányként és belső szabályozóként működnek. 13. oldal
14 Ezek a következők: - alapszabály - működési szabályzat - gazdasági szabályzat - jegyzőkönyvek - feljegyzések, emlékeztetők - hivatalos iratok Alapszabály A szervezet legfontosabb dokumentuma, amely tartalmazza a szervezet megnevezését, székhelyét, céljait, szerveit, az egyes szervek hatáskörét, a belső ellenőrzési mechanizmusokat, de azt is, hogy a szervezet hogyan léphet más szervezettel kapcsolatba, esetleg hogyan egyesülhet vele, illetve a szervezet hogyan szüntethető meg. Az alapszabály megszabja a szervezet gazdálkodásának kereteit és a vagyonkezelés módját is. Az alapszabály nélkül nem lehet bejegyezni egyetlen szervezetet sem. A törvény értelmében az alapszabály a mérvadó mindenki pl. a bíróság számára. Az alapszabályt a szervezet belső alkotmányának is nevezzük. Az alapszabálynak ebből következően erős legitimitással kell rendelkeznie, amelyet mindig a közgyűlés, tehát a szervezet tagjai hagyják jóvá, illetve a közgyűlés módosíthatja azt. A legtöbb esetben a közgyűlés nem egyszerű többséggel, hanem minősített többséggel hagyja jóvá és módosítja (ez kétharmados vagy háromnegyedes többségi szavazást jelent). Az alapszabály minden módosításáról kötelezően tájékoztatni kell azt az intézményt, amely a szervezetet bejegyezte. Működési szabályzat A működési szabályzatnak összhangban kell lennie az alapszabállyal és nem helyettesítheti azt. A működési szabályzatban lehet megszabni: - az aláírási jogokat - a belső munkamegosztást - a belső döntési mechanizmusokat - egyes szervek működési rendjét - a munkáltatói és munkavállalói jogköröket a vonatkozó törvényeknek megfelelően - a belső ellenőrzés részletkérdéseit stb. Működési szabályzatot általában a nagyobb szervezetek készítenek. A működési szabályzatot peres kérdésekben a bíróság kikérheti a szervezettől. Gazdasági szabályzat Az alapszabály a szervezet gazdálkodásának és vagyonkezelésének csak a kereteit határozza meg. A gazdasági szabályzatot jelentősebb vagyon vagy nagyobb anyagi eszközök esetén ajánlott megalkotni. A gazdasági szabályzat lényegében ugyanolyan dokumentum mint a működési szabályzat, de kizárólag a szervezet gazdasági viszonyait szabályozza. Az a megoldás is elfogadható, ha ezeket a kérdéseket a működési szabályzatban rögzítjük. Kisebb szervezetek esetében célszerű ezt tenni. A gazdasági szabályzatban a következőket szabályozzuk: - a szervezet pénzügyeiért felelős személyeket és hatáskörüket - gazdasági aláírási jogok 14. oldal
15 - gazdasági szerződések megkötése - készpénzhasználat - ki és milyen összeget utalhat át bankon keresztül, illetve nagyobb összeg esetén kinek a jóváhagyása, ellenjegyzése szükséges, stb. - gépkocsi használatát, az útiköltség-térítés mértékét - bérsávokat, jutalmazásokat - a működési költségek felső határát - a gazdasági ellenőrzés feltételeit - és minden más kérdést, ami a szervezet működése közben felmerül A gazdasági szabályzatot peres kérdésekben a bíróság kikérheti a szervezettől. Jegyzőkönyv A jegyzőkönyvben rögzítjük a szervezet legfontosabb döntéseit. Tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a jelenlevők, igazoltan hiányzók, távolmaradók nevét, napirendet, a beterjesztéseket, határozatokat, döntéseket a szavazati arányokkal együtt, a feladatot végrehajtó személy vagy szerv nevét és a teljesítés határidejét, jegyzőkönyvvezető nevét és aláírását, a jegyzőkönyvet jóváhagyó személy nevét és aláírását, mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv továbbá tartalmazza a hozzászólásokat is. Feljegyzések, emlékeztetők Egy szervezet életében gyakori a munkamegbeszélés (pl. szakmai megbeszélések, szervezési kérdésekkel kapcsolatos megbeszélések stb.), melyekről célszerű feljegyzést vagy emlékeztetőt késziteni, ezek informativ, tájékoztató jellegűek. Hivatalos iratok - a bejegyeztetésről szóló okirat - a nyilvántartási számról szóló okirat (IČO) - szerződések (bank, telefon, munka, projekt, stb) - könyvviteli számlák - levelezés, faxok Ezek naponta használatos iratok. Mi kell a megalakitáshoz alapitvány és polgári társulás esetében: Alapítvány Polgári társulás (PT) 1.Alakulás alapítványi okirat elfogadása alakuló ülés, alapszabály és közjegyzői hitelesítése megfogalmazása 2.Bejegyeztető szerv Gondnok előkészítő bizottság és a meghatalmazott személy 3.Bejegyzési okirat a belügyminisztérium pecsétjével ellátott okirat a belügyminisztérium pecsétjével ellátott alapszabály 4.Alakuló közgyűlés nincs a PT szerveinek megválasztása 5.Azonositó szám (IČO) illetékes kerületi statisztikai illetékes kerületi statisztikai hivatal hivatal 6.Adószám (DIČ) illetékes járási adóhivatal illetékes járási adóhivatal 15. oldal
16 A szervezeteket a Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma illetve a kerületi hivatal jegyezi be és tartja nyilván. Mi szükséges a bejegyzéshez: - alapszabályzat - stanovy - 2 példány - a belyegyzés indítványa návrh na zápis do registra - okmánybélyeg kolok Az alapítvány megszűnése Ha a bíróság a nyilvántartásból törli, az alapítvány megszűnik. Ezt a bíróság magától, hivatalból nem teszi meg, a törlést valamilyen eljárás előzi meg: közvetlenül az alapító vagy az ügyészség kezdeményezi, vagy közvetett módon az ügyészséghez fordul az érdekelt fél Az egyesület megszűnése Módjai a jogszabály szerint: - feloszlás - más társadalmi szervezettel való egyesülés - feloszlatás - megszűnés megállapítása Az alapitvány (szervezet) megszünése a szlovák jogrend szerint Az alapitvány a következő módokon szünhet meg: - a közgyűlés határozata alapján - birósági határozat nyomán - csődeljárás esetén - az alapitó elhatározása esetén, ha a közgyűlés legalább egy évig határozatképtelen Az alapítványt alapítók más alapítványba is beleilleszthetik a befogadó alapítvány alaptőkéjéhez lesz csatolva a csatlakozó alapítvány alaptőkéje. A szervezet törlését a nyilvántartásból saját végrehajtó szerve kérelmezi és az a hivatal végzi el el ahol be volt jelentve. A megszüntetés jogi és gazdasági lépései az alapszabályban vannak meghatározva Működés A civil szervezeteknek vannak olyan kötelezettségei, feladatai, melyekkel meg kell birkóznia. Nem biztos, hogy minden szervezetnek a rendelkezésére áll könyvelő és jogász. Ez a fejezet abban segít, hogy feltárja ezeket a feladatokat. 16. oldal
17 Feladatkör Kötelező Kötelező, ha közhasznú Kötelező abban az esetben, ha.. Bejelentkezések bírósági végzés kézhezvétele után adatszolgáltatási, bevallási, beszámolási kötelezettségek A bírósági végzés kézhezvétele után kötelező bejelentkezési kötelezettségeket útmutatónkban találja. Alapítás lépésről lépésre: Alapítvány Egyesület KSH adatgyűjtés APEH mivel jelentős eltérések lehetnek, ezért minden szervezetnek utána kell nézni. Az éves aktuális APEH felé teljesítendő bevallási és fizetési kötelezettség határidejét fő szabály szerint jelenleg az Adózás rendjéről szóló évi XCII.tv.1.és 2. sz. melléklete tartalmazza. Ha működés közben (nem Ha foglalkoztatottja van a civil szervezetnek: alapításkor) szerzi meg a APEH bejelentés szervezet a közhasznú minősítést, a változást az APEH-hez be szükséges jelenteni. Ha iparűzési adó kötelezettsége van : Helyi önkormányzat bejelentés Közhasznúsági jelentés Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezeteknek a közhasznúsági jelentést minden év május 31-ig el kell készíteni és közzé kell tenni az előző lezárt évről. A közhasznúsági beszámolót a szervezet adatszolgáltatási, legfőbb szervének kell elfogadnia, a Felügyelőbizottságnak véleményeznie. A közhasznúsági jelentések nyilvánosak Ha önkéntest foglalkoztat : Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az önkéntes tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül bejelentés Ha 1%-ot kapott előző évben: 1% felhasználásról adatszolgáltatás Ha magánszemélytől pénzadományt kap a szervezet: APEH adatszolgáltatás Amennyiben hivatalos adataiban (bíróságon nyilvántartott adatok) változás történik, bejelentési kötelezettség a bíróság felé. Nyilatkozat 1% fogadás jogosultságról (ha kapott egy 1%-ot, és az APEH-től felszólítást kapott a nyilatkozat megtételére) Nyugdíjigazgatóság felé kötelező akkor is, ha nincs foglalkoztatott Ha 1%-ot kíván fogadni, nyilatkozat köztartozással kapcsolatban Számviteli beszámoló Minden civil szervezet készít számviteli beszámolót iratok tárolása Bíróság, ügyészség Gyakori tévhit, de a bíróság és ügyészség felé NEM KELL éves beszámolót, jelentést küldeni A működés során keletkezett iratokat köteles a szervezet tárolni. Az általános elévülési határidő 5 év, tehát eddig minden iratot meg kell őrizni. A számviteli beszámolót, a beszámolót alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet olvasható formában 10 évig köteles megőrizni. A számviteli bizonylatokat (számlák, minden egyéb analitikus nyilvántartást) 8 évig kell olvasható és visszakereshető formában megőrizni. A munkaügyi dokumentumok esetében az általános elévülési idő érvényes, viszont a gyakorlatban örökké megőrzik a szervezetek azokat. 17. oldal
18 szabályzatok Számviteli politika elkészítése minden szervezet számára kötelező Szervezeti Működési Szabályzat nem kötelező, a A Ksztv. 7. (3) bekezdése alternatívaként ajánlja fel ezt a lehetőséget. Befektetési szabályzat amennyiben befektetési tevékenységet végez a szervezet Szakmai szabályzatok engedélyköteles tevékenységek esetén Ülések A legfőbb szerv ülései Alapítványnál a kuratórium a legfőbb szerv Amennyiben felügyelőbizottság felállítása szükséges felügyelőbizottsági ülésre is sor kerül. A felügyelőbizottság ügyrendje tartalmazza az ülések gyakoriságát, de a közhasznúsági jelentés elfogadása előtt mindenképpen ülésezik Ügyrendek, nyilvántartások A létesítő okiratban kell rendelkezni az ülések gyakoriságáról, összehívásának módjáról és a napirend közléséről, az ülések nyilvánosságáról, határozatképességről, határozathozalat módjáról Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni Jegyzőkönyvet mindenképpen vezet a szervezet az ülésekről, az alábbi esetekben Ha az SZMSZ előírja, vagy ha a szervezet úgy dönt, bármiről készíthet nyilvántartást. Gyakran előfordul az igazgatói utasítások tára, a határozatok tára (amely a legfőbb szerv üléseiről szóló jegyzőkönyvek kivonata), stb. A pénzügyi nyilvántartásokat a számviteli politika előírásai szerint kell vezetni Amennyiben felügyelőbizottság szükséges, annak ügyrendjét meg kell határozni Ha foglalkoztatottja van a szervezetnek, munkaidő nyilvántartást kell vezetni Ha önkéntese van a szervezetnek, önkéntes nyilvántartást kell vezetni Az 1% felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni Munkavédelem Az általános munkavédelmi előírások szerint A pályázati elszámolásokról a pályáztató által kért nyilvántartást kell vezetni Igazolások Adóalapcsökkentő igazolások : amennyiben a közhasznú szervezet adományt kapott, és az adományozó igazolást kér, akkor azt az adóévet követő év január 31-ig ki kell állítani és elküldeni az adományozónak, illetve egy másolati példányt meg kell tartani könyvelés könyvelés mindenképpen kötelező a számviteli szabályok szerint A könyvelés elvégzéséhez mérlegképes könyvelő alkalmazása némely esetben kötelező (egyéb esetben a szervezet dönt, hogy el tudja-e látni más módon) (Forrás: oldal
19 A szlovákiai szervezetek működési formáinak bemutatása: Jellemzői Polgári társulás Alapítvány Közhasznú szervezet polgárok (jogi pénzeszközök és közhasznú személy is lehet vagyon közhasznú szolgáltatásokat tag) társulása célra való nyújtó szervezet valamilyen cél felhasználása vagy tevékenység érdekében belügyminisztériu belügyminisztériu Jótékonysági alap egy konkrét probléma megoldására létrehozott vagyon Jogi személyek társulása közhasznú cél érdekében társult jogi személyek önálló szervezete Bejegyző szerv kerületi hivatal kerületi hivatal kerületi hivatal m m Alapítók min. 3 személy egy vagy több egy vagy több egy vagy több legalább két jogi akik közül egy természetes vagy természetes vagy természetes személy betöltötte s 18. jogi személy jogi személy, vagy jogi életévét illetve az állam személy A bejegyzéshez bejegyzési bejegyzési bejegyzési bejegyzési bejegyzési szükséges indítvány, indítvány, indítvány, alapítói indítvány, indítvány, alapítói dokumentumok alapszabály 2 alapítvány okirat, okirat vagy alapítvány szerződés, példányban alapszabály a alapítói okirat, vagy alapszabály vagyoni betétről szerződés, szerződés szóló nyilatkozat, alapszabály alapszabály a a gondnok erkölcsi vagyoni betétről bizonyítványa szóló nyilatkozat, a gondnok erkölcsi bizonyítványa Aláírások nem Igen Igen igen Igen hitelesítése Illetékek 33 euro 33 euro 33 euro 33 euro 33 euro Alaptőke nincs 5000 euro Nincs 65 euro Nincs Döntéshozó szerv közgyűlés, kuratórium kuratórium kuratórium közgyűlés elnökség Vezető elnök vagy gondnok igazgató gondnok elnök vagy igazgató igazgató Hiteles nem kötelező kötelező nem kötelező kötelező nem kötelező számvizsgálat Éves jelentés nem szükséges kötelező kötelező kötelező nem szükséges Vállalkozás lehetséges lehetséges a Nem nem Lehetséges törvény által szabályozott módon Tagság Működési költségek felső határa természetes vagy jogi személy nincs megszabva nincs a kuratórium szabályozza természetes vagy jogi személy nincs szabályozva nincs az éves bevétel max. 15%-a jogi személy nincs szabályozva 19. oldal
20 2.6. Humán erőforrás biztosításának formái Munkáltató és munkavállaló viszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Ez a keretrendszer tág mozgáslehetőséget ad a Munkáltatónak, melyből szabadon választhatja ki működési formájához leginkább illő és gazdaságos formát. Szlovákiában a munkáltató és a munkavállaló viszonyát a SzK Munka Törvénykönyve szabályozza. A munkavégzésnek több módja lehetséges. A non-profit szervezeteknek céljaik megvalósításához emberi erőforrásra van szükségük. A szervezetek, mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre: Munkaviszony Ebben az esetben olyan jogviszonyról beszélünk, mikor a non-profit szervezet, mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. Ez nem különbözik a gazdasági élet más szereplőitől: ugyanúgy létesíthet a non-profit munkaviszonyt magánszemélyekkel. Szlovákiában állandó munkaviszonyt a Munka Törvénykönyv évi 311-es számú törvénye 42-es, 43-as szerint lehet létesíteni Megbízásos jogviszony A Polgári Törvénykönyv szabályozza a megbízási jogviszonyt. (1959. évi IV.tv ig). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. Ebben az esetben a felek mellérendelt viszonyban vannak. Szlovákiában megbízásos munkaviszony a Munka Törvénykönyv évi 311-es számú törvénye 226-os szerint lehet létesíteni Vállalkozási jogviszony A Polgári Törvénykönyv szabályozza a vállalkozói tevékenységet is (1959. évi IV.tv ig). Ebben az esetben a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget (eredménykötelem). Ez természetesen lehet szolgáltatás is. A nonprofit szervezet és a vállalkozó ebben az esetben is mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát. A Szlovákiában a vállalkozási tevékenységet a Vállalkozási törvény évi 358-as számú határozata - amely az évi 455 számú határozatának módosított és 20. oldal
21 kiegészített változata - szabályozza. Az vállalkozási törvény a körülmények függvényében álladóan alakul, fejlődik. Legutóbb júniusában módosították Önkéntesség 2005-ben fogadta el a parlament az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt (2005. október 1-jével lépett hatályba). Ez a civil szervezetek körében széles körben ismert jogszabály ma már. A törvény megfogalmazása szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet a törvény szabályozza. Szlovákiában ezen szervezeteknél nagy szerepe van az önkéntes munkavégzésnek. Ezt az egyén önként, saját meggyőződéséből, mások javára cselekszi, anyagi ellenszolgáltatás igénye nélkül. Az önkéntesek általában nem tagjai a szervezetnek, mégis meghatározóak annak életében. A önkéntességnél nagyon fontos szerepet játszik a szociális igény. Fontos dolog az önkéntes munkánál az motiváció. Hogyan motiválhatjuk az önkénteseket: - egyenrangúként kezeljük, - bemutatjuk őket a szervezetben dolgozóknak és a többi önkéntesnek, - elismerjük a munkájukat, - meghallgatjuk a véleményüket és észrevételeiket, - változatos munkát biztosítunk számukra, - meghívjuk őket a rendezvényeinkre. Fontos személy az önkéntes programban az önkéntes koordinátor, aki segíti az önkéntesek munkáját és a szervezet számára is hatékonyabbá teszi az önkéntesekkel való együttműködést és kommunikációt Kompetenciaterületek Marketing, kommunikáció és PR Marketing tevékenység a nonprofit szervezetekben Ahhoz, hogy egy szervezet sikeresen működjön és fenn tudjon maradni, jól és tudatosan megszervezett marketing tevékenységre van szükség. Ezt a tevékenységet nem szabad azonosítani az értékesítéssel vagy a reklámmal, bár ezek is részei a munkának. Miről is van tehát szó? Ez egy folyamat. Részei: - a célcsoport igényeinek feltárása - termékek/szolgáltatások kifejlesztése - az ár meghatározása - a termék/szolgáltatás ügyfelekhez való eljutásának csatornái - információ eljuttatása a célcsoporthoz 21. oldal
22 A szervezet marketingtervezésének lépései: - a célok meghatározása - célcsoport, igényfelmérés, piackutatás - marketingcélok meghatározása - kivitelezés, ellenőrzés, értékelés Szervezeti kapcsolatok, azaz PR A sikeres működéshez és fenntarthatósághoz nemcsak a marketingre, hanem tudatosan tervezett kommunikációs, public relations (PR) tevékenységre is szükség van. Ezt a tevékenységet két részre oszthatjuk: A, belső PR (a szervezeten belüli kapcsolatok ápolására és szervezésére szolgáló PR) Feladata: - a szervezeten belüli információáramlás kezelése (írott, íratlan, formális és informális kommunikáció azonos szervezeti szinteken belül vagy különböző szintek között) - a szervezeti kultúra ápolása B, külső PR (a szervezeten kívüli kapcsolatokkal foglakozó PR) Feladata: - tervszerű és tudatos információ közvetítése a külvilág felé (a szervezet tevékenységéről, szolgáltatásairól) - a külvilágból érkező visszajelzések menedzselése a, Médiakapcsolatok Ezek segítenek abban, hogy a szervezet tevékenységei, programjai a szélesebb nyilvánosság számára is ismertté váljanak. Ezen munka során rendszeresen, megbízható, pontos és persze hírértékű információkkal kell ellátnunk a média képviselőit. Törekednünk kell a kétoldalú, jó személyes kapcsolatok kialakítására. b, Vizuális arculat kialakítása Fontos része a PR tevékenységnek, hogy a szervezetről hiteles, határozottan felismerhető, egységes képet alakítson ki. Ezzel a szervezetet vizuálisan is megkülönböztetjük a többi szervezettől és könnyen azonosíthatóvá tesszük. Ez az egységes vizuális szimbólumrendszer, vagyis vizuális arculat kialakítása Forrásteremtés Ahhoz, hogy civil szervezetünk működhessen, meg kell teremtenünk az anyagi fedezetet. Fel kell hívnunk mások figyelmét arra, hogy szervezetünk tevékenysége megérdemli a támogatást, ösztönöznünk kell őket, hogy fedezzék kiadásainkat. Ehhez a szervezet és a támogatók között hosszabb távú partneri viszonyt, bizalmi kapcsolatot kell kialakítanunk, mely biztosítja a szervezet fenntarthatóságát. A forrásszervezési célok meghatározása Nagyon fontos, hogy a szervezet mindig a céljaihoz keresse meg a forrásokat. A szervezetnek legyen stratégiája, pontos elképzelése a szervezet küldetéséről, értékeiről. Ne az elérhető források határozzák meg, hogy a szervezet mivel foglalkozzon. Pályázati források esetében persze nehéz elkerülni, hogy a szervezet 22. oldal
23 olyat is vállaljon, amit eredetileg nem tervezett, de törekedjünk a lehető legnagyobb összhangra a célok és a forrás által megszabott keretek között. A lehetséges források feltérképezése Amikor forrásokat keresünk, fel kell mérnünk, mennyi esélyünk van az adott forrás megszerzésére. Meg kell tudnunk, az adott célcsoport, a támogatási forma mit vár el tőlünk, miért éppen nekünk adnának. Meg kell próbálnunk több lábon állni, többféle forrástípust keresni, mert a csupán pályázati pénzből működő szervezet könnyen sérülékennyé válhat. Milyen bevételei lehetnek a civilszervezeteknek? - pályázati úton megszerezhető támogatások (központi költségvetési vagy önkormányzati, illetve európai uniós támogatások, magán- vagy vállalati alapítványok támogatása, egyéb bel- és külföldi pályázati források) - vállalati vagy lakossági támogatás, adományok; - 1 %-os támogatás (a magánszemély adózók személyi jövedelemadó felajánlásai); - tagdíjak (alapítványok esetében ez a forma nem létezik); - a szervezet célja szerinti tevékenységek bevétele (a létesítői okiratban szereplő tevékenységekért, szolgáltatásokért kért bevétel, pl. egy oktatási szervezet esetén a képzésekért kért díjak); - vállalkozási tevékenységből származó bevételek (pl. a szervezet honlapján hirdetési helyek értékesítése); - gazdálkodási tevékenységek bevétele (pl. kamatbevételek, pénzügyi műveletek bevételei, befektetések); - egyéb bevételek. Szlovákiában a civil szervezetek hasonló módon juthatnak forrásokhoz mint Magyarországon. Ezek a következők: - különböző pályázati források megszerzése útján, - adományok, - gazdasági szervezetek adományozása - magánszemélyek adományozása - rendezvényi forrásteremtés - alapítványi adománygyűjtés - 2 %-os támogatás (adózók személyi jövedelemadó felajánlásai), - tagdíjak, - vállalkozási tevékenységből származó bevétel, - gazdasági tevékenységből származó bevétel,, A források megszerzése Most már meghatároztuk, hogy milyen célra keresünk forrást. Körüljártuk, milyen források érhetők el számunkra. Az utolsó kérdés: hogy írjunk meg egy sikeres pályázatot, hogy cserkésszünk be egy vállalatot? 23. oldal
24 Azt megelőzően, hogy nekilátnánk a forráskereséshez az adománygyűjtés szerteágazó és bonyolult területére lépnénk, nézzük meg közelebbről a következő két állítást: - az donorok általában jól működő szervezeteket támogatnak, - a szervezeteknek a hatékony működéshez forrásokra van szükségük, Ez a két állítás nagyon ellentmondó, mert azt jelzi, hogy frissen alakuló szervezetek nem is létezhetnének, de az ellenkezője a valóság, mivel sok új szervezet jön létre és működik, ami egy harmadik állítást igazol: - az anyagi és egyéb források nem elsődleges feltételei a hatékony működésnek. Az adománygyűjtés filozófiája: - a szervezet azért létezik, hogy küldetése teljesítése révén megvalósítsa jövőképét, elérje célkitűzéseit, - célkitűzéseit csak akkor tudja elérni, ha küldetésével minden tagja azonosul, - a civil szektor ereje abban rejlik, hogy az önkéntesség elvén működik, tehát a szervezet céljait önkéntesei segítségével éri el, - az adományozók olyan szervezeteket támogatnak, melyek küldetésével egyetértenek, - minden adományozó biztos akar lenni abban, hogy adományát megfelelően hasznosítják, - az adománygyűjtés egy cél érdekében adakozni kívánók és a célt teljesítők szerencsés egymásra találása, - az adománygyűjtés nem működik 100%-os sikerességgel, mivel az adakozó és a támogatott szervezet egymásra találása nem túl gyakori, - minden tapasztalatból tanulunk, a jóból is a rosszból is, - az adományozó az adományát befekteti és ennek eredményéről tájékozódni kiván, - azt az adományozót, aki elégedett a támogatott szervezet eredményeivel, újra fel lehet keresni, - az az adományozó, akit egyszer félrevezettünk, nem fog többé bennünket támogatni, és rossz hírünket eljuttatja más lehetséges adományozókhoz is, - a adománygyűjtés eszköz, nem cél Pénzügy és számvitel Bár a civilszervezetnek nem a pénzszerzés a célja, mégis fontos eleme a szervezet működésének a pénzkezelés, gazdálkodás. Ahhoz, hogy a szervezet meg tudja valósítani céljait és biztonságosan tudjon működni, elengedhetetlenül szükséges a rendezett anyagi háttér, jó gazdálkodás. A non-profit szervezetek végezhetnek vállalkozási tevékenységet, ha az céljaikat nem veszélyezteti és céljukat másképp nem tudják elérni. Azonban ha profitot termelnek, azt nem oszthatják fel egymás között, és rájuk is a versenyszféra szabályai vonatkoznak. Vagyis a szervezet csak egy a piaci szereplők között, így nem számíthatnak kedvezményekre, adminisztrációs könnyítésekre. 24. oldal
25 A civil szervezetek gazdálkodása az egyik legnehezebb feladat. Ennek több oka is van: - nincs álladó bevétel, - a szervezet gazdálkodását külső tényezők befolyásolják (pl. alapítványok, döntései, a projektumok költségvetései, késve érkező adományok), - nehéz olyan tartalékalapot képezni a szervezeten belül, amellyel áthidalhatók a felmerülő gondok, - a legfontosabb napi kiadásokra, pl. működési költségekre, a legnehezebb anyagi forrásokat biztosítani. Bevételek és kiadások A, bevételek a, formája: - pályázat - szerződésen alapuló juttatás - adomány (önkéntes felajánlás) b, forrása: - állam - önkormányzat - magánszféra - szervezet által végzett tevékenység - külföldi (nemzetközi szervezet, EU) A bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez. B, kiadások A non-profit szervezetekre vonatkozóan nem találunk különösebb sajátosságot, hiszen a szervezet minden, a tevékenységével összefüggő kiadást teljesíthet, a célszerűségre és a mértékre vonatkozóan nincs jogszabályi korlátozás. A kiadásokat a kuratórium vagy a közgyűlés, tehát a szervezet legfőbb szerve ellenőrzi csupán. Költségvetés tervezése A költségvetés tervezése azt jelenti, hogy a szervezet kiszámítható kiadásaihoz mennyi bevételt kell produkálni. A bevételek nehezen tervezhetők, mert: - nem tudni, mennyi pályázatot nyer a szervezet, ráadásul az is kérdéses, hogy a pályázat pontosan illeszkedik-e a célokhoz (Tekintettel a pályázati kiírások esetlegességeire sokszor a non-profit szervezet nem azt csinálja, amit szeretne, hanem azt, amire éppen pályázati kiírást talál, s a pályázati programot alakítja úgy, hogy abba a céljainak megfelelő kiadások is beleférjenek.) - nem tudni, hányan ajánlják fel adójuk 1 %-át - nem tudni, hány adományozót találnak Azoknál a szervezetnél kiszámíthatóbb a bevétel, ahol rendszeres adományozók vannak, vagy a költségvetési normatíva, a nem pályázati úton elnyert támogatás kiszámítható bevételt jelent. Szlovákiában civil szervezetek költségvetése három részből áll: Kiadások + Tartalékalap = Bevételek 25. oldal
26 A költségvetés tervezetnek pontos képet kell adnia a bevételekről a kiadásokról. A legtöbb szervezet kiegyensúlyozott, tehát arányos költségvetés tervezetet alkot meg és fogad el. Ez azt jelenti, hogy a bevételi és kiadási oldal egyensúlyban van. A civil szervezetek bevételei több, egymástól független forrásból származnak, sok esetben bizonytalanok, tervezettnél később érkeznek, tehát eléggé bizonytalanná téve a szervezet működését. Eléggé bonyolult a megtervezésük. A kiadások megtervezése egyszerű dolog. A tartalékalap meghatározó lehet egy szervezet életében. A megpályázott projektumoknál ebből tudja felmutatni a saját erőforrást.. A tartalékalap áthidalhat időszakos anyagi nehézségeket is. A tartalékalap képzése nagyon nehéz feladat, de ennél is nehezebb a megtartása és bővítése, hiszen szinte minden bevételi tétel felhasználása előre meghatározott. A gazdálkodás nyilvántartásának adminisztrációs kötelezettségei A gazdálkodás nyilvántartását két dolog irányítja: az általános könyvvezetési szabályok és a szervezetek által létrehozott szabályzatok. A szlovákiai jogrend szerint könyvvitel vezetése a következő törvények alapján van végrehajtva: - Könyvviteli törvény - a SzP évi 563-as törvénye - Munkatörvénykönyv a SzP évi 311-es törvénye - Adótörvény - a SzP évi 366-os törvénye Pályázati menedzsment A civil szervezetek több forrásból részesülhetnek pályázati támogatásban, így az elszámolás módja is többféle lehet. Mindig úgy számoljunk el, ahogy azt a pályáztató kéri, tehát nekünk kell alkalmazkodnunk. A pályáztató általában a támogatási szerződésben kiköti, hogy mikor és milyen pénzügyi és szakmai beszámolót kér. Miután mi ezeket a feltételeket aláírtuk, ezeket be is kell tartanunk. Szerencsés esetben a pályáztató elszámolási útmutatót is készít, így nincs más dolgunk, mint az abban foglaltak betartása. Ki kell emelni azt, hogy a pályázati elszámolás nem a könyvelő feladata. Ha meg tudunk állapodni a könyvelővel, hogy készítse el az elszámolást, azért külön díjazásban kell részesítenünk. Azért van ez így, mert a pályázatok elszámolása és nyilvántartása független a könyveléstől, más szempontok szerint működik. Hiszen a pályáztató csak a saját programjára kíváncsi, míg a könyvelés a szervezet egész működését lefedi. Az idővel is gond van, hiszen a könyvelés naptári évet vesz figyelembe a számviteli szabályok szerint, míg egy pályázat túlmutathat a naptári éven, sőt a legritkábban egyezik a naptári év idejével. Szerencsés külön pályázati nyilvántartást működtetni (ez lehet táblázat, táblázatrendszer vagy vásárolt szoftver), így a szervezet követni tudja, hol tart a pályázatának szakmai és pénzügyi része, hogy áll az elszámolással. Ha a támogatási szerződésben szerepel az a feltétel, hogy elkülönített nyilvántartást kell vezetni, akkor ez azt is jelenti, hogy a könyvelésnek mégis tartalmazni kell a pályázati elszámoláshoz felhasznált számlákat is. Ennek a követelménynek eleget tenni egyáltalán nem hálás és időigényes feladat. Ez a következő módon oldható meg: 26. oldal
27 Meg kell tudnunk a könyvelőnktől, hogy az általa használt könyvelő program képes-e ilyen nyilvántartás vezetésére. Ha igen, akkor be kell vezetni az úgynevezett munkaszámos vagy témaszámos könyvelést. Ez azt jelenti, hogy minden pályázati programunk kap egy belső kódot (szám vagy betű vagy kettő együtt). A könyvelés előtt a beérkezett számlákat ezzel a kóddal kell ellátni, tehát ha tudjuk, hogy melyik számla melyik programhoz használható, akkor a program kódját kapja, ha nem tudjuk, akkor egy általános kódot kap. A kódolt számlákat adjuk át könyvelésre. A könyveléssel egyidejűleg - a könyvelő programtól függően - történik a kódra történő rögzítés is. Ezzel kaphatunk egy olyan listát, amely a programszámra gyűjti az oda lekönyvelt tételeket. Ez az elkülönített könyvelés, azaz eleget teszünk a számviteli és a pályáztatói követelményeknek is. A kódra könyvelt számlákról folyamatosan listákat kell kérni a könyvelőtől, mert az elszámolás végén a listán ugyanazoknak a tételeknek kell szerepelniük összegszerűen is, amelyet a pályázati elszámolásba beadtunk. Sajnos, ha esetleg hiánypótlást kérnek, vagy a pályáztató a beadott számlákat mégsem fogadja el, akkor könyvelésben szereplő programszámokat is javítani kell Konklúzió Fontos szakmai kompetencia-területek. A nonprofit szervezetek működésének vizsgálata során számos olyan fontos kompetencia területet találtunk, melyek alapjaiban határozzák meg ezen szervezetek sikeres működését. Ezeket a területeket 4 csoportban soroltuk. Véleményünk szerint azon civil szervezetek, melyek a megjelölt területek közül egyikben sem erősek nem tudnak hosszú távon sikeresen működni. Természetesen a szervezetek céljai szerint a hangsúlyok eltolódhatnak egyik vagy másik kompetencia terület felé, mégis általánosságban kijelenthetjük ezek fontosságát. A négy kompetencia terület: Marketing Kommunikáció és PR, Forrásteremtés, Pénzügy és számvitel, Pályázati menedzsment. A működési feltételeket ezek alapján stabilan biztosítani lehet. Minden civil számára elérendő cél kell, hogy legyen e területek fejlesztése, illetve legalább vizsgálata. Marketing-kommunikáció és PR: A legkomplexebb kompetencia a 4 közül. Általában magas a forrásigénye. Ezért a legtöbb civil szervezet nem tud komoly marketingstratégia mentés dolgozni. Ezt figyelembe véve hatékony, olcsó és egyszerűen kezelhető módszert kell javasolni ezen szervezetek részére. Ennek alapja az informatikai megoldások lehetnek. Ez nemcsak a marketing, kommunikáció és pr területen hasznosítható, pl: kampányok, weboldal üzemeltetés, internetes lehetőségek kihasználása, hanem a forrásteremtés (elsősorban pályázatírás) és a projekt menedzsment területén is. Ez a másodlagos kompetencia (informatikai tudás) nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Forrásteremtés: A terület elnevezése nem csak a működéshez közvetlenül szükséges források előteremtését jelenti. Sokkal inkább a tervezett programok és az alapító okiratban megfogalmazott konkrét célok elérése érdekében szervezett akciók finanszírozását. Nem könnyű feladat. Elérésének számos módja van. Sok függ attól, hogy az adott szervezet milyen humán erőforrással rendelkezik. Képesek-e 27. oldal
28 megfelelni a forrásszerzés kíméletlen feladatának. Csak néhány a lehetőségek közül. Adománygyűjtés, 1%, pályázatok. Pénzügy és számvitel: Mély szakmai ismereteket és jogosultságokat feltételez. Önállóan a civilek többsége nem tudja ezt a területet kezelni. Talán ellentmondásnak tűnik, de mégis pontoson ezért kezelhető a legkönnyebben. Általában külsős szakemberrel oldják meg ennek a területnek a kezelését. Könyvelőt, adózási szakértőt foglalkoztatva. Forrásigényét az átlag civil szervezet is meg tudja általában oldani. Projekt menedzsment: szorosan kapcsolódik a forrásteremtéshez. Olyan kompetencia, mely leginkább nélkülözhetetlen a megjelölt 4 kompetencia terület közül. Ez a képesség az, mely a szervezetek akció és projektterveiben szereplő aktivitások problémamentes szervezéséhez szükséges. Ennél tovább mutat a pályázati projektek végrehajtása, mely a konkrét akciók mellett egy pályázatokkal kapcsolatos komplex tudást igényel. Éppen ezért hangsúlyozottan foglalkozunk ezzel a kompetenciával. 28. oldal
29 3. Fejlesztési cél 3.1. kompetenciák és területek definiálása A négy kiemelt és fejlesztendőnek ítélt kompetenciaterület: Marketing Kommunikáció és PR, Forrásteremtés, Pénzügy és számvitel, Pályázati menedzsment. A Marketing Kommunikáció és PR magas forrásigénye miatt nem ennek a területnek a közvetlen fejlesztését jelöljük meg mint célt, hanem az informatikát, mint alapvető eszközt minden területen és amivel a marketing területén is hatékony és olcsó megoldásokat lehet alkalmazni. A megjelölt és az előző fejezetben kibontott fejlesztendőnek ítélt kompetencia területek mindegyikének előfeltétele a megfelelő informatikai jártasság. A nélkül elképzelhetetlen bármelyik terület sikeres alkalmazása. Ezt figyelembe véve, mint különálló fejlesztési területet jelöljük meg a szakértői csoport számára az informatikai ismereteket. A fejlesztendő területek dekompozíciójához, azaz al-kompetencia területekre bontásához, majd ezeken a területeken a mérhető jellemzők számszerűsítéséhez, illetve ezek referenciaértékének meghatározásához, ezen túlmenően a kérdőívek összeállításához, valamint azok kiértékelése után a tematika meghatározása érdekében egy szakértőkből álló csoportot hoztunk létre. A csoport az alábbi szakértőkből áll: Dr. Tell Imre egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Dr. Cser János intézetigazgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Vasi Emma igazgató, Komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Regionalna Rozvojova Agentura, Komarno) Széles Sándor Máriakálnok polgármestere, a Regionális Fejlesztési Tanács tagja Bányai Péter IT szakértő és projektmenedzser Kaszner Gábor informatikai munkatárs, Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Dr. Iváncsics János igazgató, projektvezető Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Rakó István ügyvezető, Pro Publico BT Dóka Péter Mgr. szakértő 29. oldal
30 A közös munkamegbeszélés konklúziójaként a szakértői csoport az alábbi alapvető fejlesztési területeket határozta meg a projekt számára: A számítástechnika tudás a számítógép-használat szintjén feltétele a sikeres működésnek, adminisztrációnak, pályázásnak, projektvégrehajtásnak. Ennek a szakértők által a projekt szempontjából relevánsnak ítélt bontása az alábbi: Számítástechnikai ismeretek: Irodai munka alapismeretek Hasznos informatikai eszközök Hardver A civil munka létfontosságú területe a forrásteremtés. Ennek legnépszerűbb és általánosan elérhető formája a pályázati finanszírozás. Ezt a területet 3 további kompetencia részterületre bontottuk. Pályázatírás: Pályázati rendszer Formai-tartalmi feltételek Tervezés A pályázati projekt sikeres végrehajtása az a képesség, mely a szervezetek akció és projektterveiben szereplő aktivitások problémamentes szervezéséhez szükséges. Projekt menedzsment: Alapismeretek-fogalmak Adminisztratív munka Operatív végrehajtás 3.2. fejlesztés módszertana A fejlesztés egyszerűen a fejlesztendő területeken mért lemaradásoknak megfelelően kialakított célzott tanfolyamok megszervezésével lehetséges. Figyelembe kell venni, hogy szervezetek fejlesztését végezzük, ugyanakkor a szervezeteknél emberek dolgoznak, akik az emberi erőforrást jelentik. A tanfolyamokon így egyes emberek vehetnek részt. A szervezet fejlesztése egyes emberek fejlesztésén keresztül valósulhat meg. Ennek lépései az alábbiak lehetnek: Fejlesztési célterületek meghatározása; Kompetenciaterületek meghatározása a fejlesztési célterületeken belül; Altémák meghatározása a kompetenciaterületeken belül; Célzott kérdések megfogalmazása és kérdőív összeállítása, amely képes egyegy kompetenciaterületet részterületekre bontva mérni. Az értékelést elvégezve meghatározni, hogy mely területeken milyen lemaradások tapasztalhatóak. Ez a tananyagfejlesztés forrása lehet. A szervezet szintű értékeléssel meghatározható a fejlesztésre szoruló szervezetek köre. 30. oldal
31 Az egyén szintű értékelésekkel meghatározható a fejlesztésben részt vevő egyének köre. Ebben a kiválasztásban nyilván valóan a fejlesztési igényt mutató szervezetek munkatársait kell szerepeltetni. A felméréssel támogatott tananyag ugyan még ebben az esetben is általános lesz a felmérésben résztvevők körére, alkalmazásában ugyanakkor figyelembe lehet venni a tanfolyami csoportra jellemző egyéni fejlesztési igényeket. Egy konkrét fejlesztés amellett, hogy mindig egy személy vonatkozásában történik, egy kompetenciára tud fókuszálni és földrajzi lefedettségre is tekintettel kell lennie, hiszen egy adott tanfolyamra nem minden esetben lehet jelentős távolságból résztvevőket toborozni. A résztvevők verbuválása praktikusan az alábbiak szerint történhet: Mekkora fejlesztési igényt mutat a potenciális résztvevő, illetve a szervezet, amihez tartozik az adott kompetenciaterületen. Mekkora a távolság, ahonnét a potenciális résztvevőnek a tanfolyam helyszínére el kellene jutnia. Szeretne e a potenciális résztvevő az adott típusú tanfolyamon részt venni. Abból, hogy a célcsoport mekkora része sorolható egy-egy kitűzött tanfolyam résztvevői köré az adott tanfolyam relevanciájára jellemző szám is meghatározható, azaz a konkrét kiírás nélkül megjósolható, hogy mennyire lenne fontos a megszervezése Minimális, ajánlott ideális csillagok megalkotása A fejlesztési igények kimutatásához és a tananyagfejlesztés támogatásához célszerű a kompetenciaterületeken és az egyes alterületeken a működéshez szükséges minimális tudásszint és az ideális esetben elérendő tudásszint meghatározása. Ugyanakkor a tanfolyami részvétel támogatása költségvetési keret függvénye. A keretösszeg rendelkezésre állásáig van lehetőség tanfolyami csoportok megszervezésére. Ezt a keretösszeget a pályázati projekt végrehajtása során célszerű kimeríteni. Az itt meghatározott szintek pusztán referenciaként szolgálnak egy-egy fejlesztési igény, azaz a felmérés alapján számértékkel mért lemaradás reális fejlesztési szükségességének kimutatásához. A tapasztalati értékszámok meghatározását a 3.1. pontban a kompetencia-területek felbontását és absztrakcióját végző szakértők szavazatai alapján határoztuk meg. 31. oldal
32 Kompetencia minimális szint ideális szint Irodai munka 70% 90% alapismeretek Hasznos informatikai 60% 70% eszközök Hardver 70% 80% Pályázati rendszer 60% 100% Formai-tartalmi feltételek 80% 100% Tervezés 70% 100% Alapismeretek-fogalmak 70% 80% Adminisztratív munka 80% 90% Operatív végrehajtás 70% 100% 3.4. A felmérés A felmérés eszköze egy a szakértői csoport által célzottan összeállított kérdőív, amely a kérdéseket a fejlesztendő célterületeknek megfelelő több szintű bontásban tartalmazza. Fontos, hogy a kérdések a fejlesztési területeknek egyértelműen megfeleltethetőek legyenek, ezáltal a kiértékelés után automatikusan képzési program legyen javasolható. Egy javasolható kérdőív a tanulmány A melléklete. 32. oldal
33 4. Az értékelés módszertana A meghatározott kompetenciák és azok részterületeinek egzakt mérésére és a kiértékelés elvégzésére olyan általános eljárást kell alkalmazni, mely alkalmas e fentebb meghatározott, számszerűen nehezen minősíthető jellemzők, együttes kezelését és összegzett értékelését összehasonlítását, ábrázolását megoldani. A speciális szakterületekre szabott feltételrendszer szerinti elemzés vizuálisan a terület sajátságos összefüggéseit megfogalmazó felmérés értékelésének eredményeit ábrázoló potenciálsokszöggel prezentálható. A módszerrel és az azt implementáló szoftverrel végzett elemzés, várhatóan képes a szubjektív elemeket maximálisan kiszűrni Általános alapelvek A meghatározott kompetenciákhoz és kompetencia al-területeken a meglevő tudást felmérendő, kérdéseket fogalmazunk meg. A kérdőívet, hogy az értékelés számszerűsíthető legyen, pontszámokkal látjuk el úgy, hogy az egyes kérdésekhez súlyszámokat, a válaszokhoz pedig pontszámokat rendelünk. A kérdések kompetencia-részterületekhez, azok kompetencia-területekhez tartoznak. A részterületenként kapott pontszámokat egy kilenctengelyű polár-koordináta rendszer tengelyein ábrázolva (ahol a tengelyek az egyes kompetenci-területeket reprezentálják, a számok pedig az egyes ágak diszkrét értékeit jelentik), majd a diszkrét értékek pontjait összekötve kapjuk a potenciál csillagnak nevezett kilencszöget. A potenciál csillag által bezárt terület arányos a potenciálnak tekintett, százalékban megjelenő értékkel. Az értékelést személyre szabottan tudjuk elvégezni, de mivel a cél a szervezet fejlesztése, az egyes egyéni potenciálcsillagokat szervezet szintű csillagokká kell egyesíteni. A tengelyeken megjelenő számértékek a kapcsolódó részterületek, alkategóriák minősítési értékeinek megfelelő algoritmus szerinti (adott esetekben súlyozást is lehetővé tevő) összegzése révén alakulnak ki. A potenciál csillag szimmetrikustól eltérő geometriája és kiterjedtsége a problematikus (vagy épp a kiugróan jó) területeket, a torzulás mértéke pedig az eltérés intenzitását jelöli Paraméterek Ahhoz, hogy a felmérést segítő és az értékelést elvégző szoftvert automatikus kiértékelésre/felmérésre lehessen használni, előzetesen paraméterezni kell a kérdéssorozat (interjú) összeállításával, oly módon, hogy a kérdéseket kompetenciarészterületekhez, azokat kompetencia-területekhez rendeljük. A kompetenciarészterületekhez, az egyes kérdésekhez súlyszámokat, a válaszokhoz pedig pontszámokat rendelünk. Így egy interjú egzakt módon kiértékelhető. 33. oldal
34 4.3. Interjú Az adatgyűjtés, vagyis a kitöltött űrlapok begyűjtése a kapcsolat-felvételi lista intézményeinek megszólításával kezdődik. Célszerű összehangolt projektkommunikációt folytatni: elektronikus megkeresés, ; újsághirdetés; újságcikk; Ezek után figyelni kell a visszajelzésekre és célszerű helpdesk szolgáltatást biztosítani. A kapcsolati listán jelezni kell, hogy melyik ügyfél / szervezet esetében mennyire volt sikeres a megkeresés. Javítani, frissíteni kell az elérhetőségi információkat. Ez után második hullámban újabb megkeresésére van szükség. Telefonon kell felkeresni azokat a szervezeteket, akik nem reagáltak az re; Papír alapú csomag kiküldése, amely tartalmaz tájékoztatást, csatlakozási szándékot kifejező nyilatkozatot és a teljes kérdőívet is. Újabb telefonos megkereséssel kell a válaszlevél megküldésére rákérdezni azoknál, akik nem reagáltak. Ha a fenti módszerekből az derül, ki, hogy a szervezet létezik, működik és valószínűsíthetően lenne igénye a fejlesztésre, személyesen kell felkeresni és minden segítséget megadni az adatközléshez. Lehetőleg minden esetben a web alapú szoftverben történő közvetlen adatrögzítésre kell törekedni, illetve az ügyfelet ez irányba kell orientálni. 4.4 A mért jellemzők összesítése A projekt célja a szervezetek konkrét fejlesztése, hogy a lehető legtöbb szervezet potenciálcsillagja átlépje a referenciaszint minimumát és elérje az optimumát. Hatékonyan működhessen, és megfelelő szakértelemmel rendelkezzen. Valójában non-profit szervezetek segítőképességét kell felmérnünk. Fontos a civil szervezet és az ember közötti kapcsolat feltárása. A különböző non-profit szervezetek humán erőforrását azok alkalmazottai és önkéntesei, mint magánszemélyek alkotják. A kiértékelés személyenként kell, hogy történjen, mivel egy kérdőívet egy személy tölt ki. Embereket értékelünk a fejlesztés szempontjából, de a cél a szervezett fejlesztése. Nem kell, hogy mindenki jó legyen minden kompetenciaterületen hiszen végül a szervezetnek kell fejlődnie. Egy szervezeten belül egy kompetencia-terület potenciálját természetes módon a munkatársé adja, aki ért az adott területhez, vagyis ott jól teljesít. Az összesítés azaz a szervezet szintű csillag megalkotása úgy történik, hogy az egyes kompetenciaterületek ágának a hosszát az adott szervezethez tartozó és az adott területen legjobban teljesítő személy személyes csillagjából vesszük. Ha szervezetszinten egy adott ág fejlesztési igényt mutat, akkor az annak a személynek a fejlesztését jelenti akinek az adataiból az ág származik. Így biztosított, 34. oldal
35 hogy azt a személyt fejlesszük, akinek jelenleg is a szakterülete vagy erőssége az adott kompetencia. Gyakorlatban nem túlságosan valószínű, de amennyiben bőségesebb keret áll rendelkezésre a fejlesztéshez annál amire a legjobb eredményt mutató személyek fejlesztéséhez szükség van, lehetséges volna egy második szervezet szintű csillag megalkotása is, ami a leggyengébb láncszemre lenne kihegyezve. Ez heterogén tanfolyami csoportokat eredményezne. Jelen projekt költségvetési keretei között kétféle csoport szervezése lehetetlennek tűnik ezért célszerű inkább homogén induló tudásszintű csoportokat szervezni és inkább második legjobb embereket tanfolyamra engedni egy szervezettől Az ábrázolt értékek Értékeléskor a szoftvernek az egyes személyek által kitöltött kérdőívek ellenőrzésekor a kérdésekre adott egyes válaszokra járó, illetve a kérdésre összességében járó pontszámot kell összeadnia a teljes kérdéssor vonatkozásában kompetencia al-területekre és kompetenciákra összesítve. Így mértékegység nélküli értékekkel biztosít minősítést. A szervezet szintű összesítés számítása úgy történik, hogy a szervezethez rendelt munkatársak pontszámaiból az egyes kompetenciaterületek esetében az adott szervezethez tartozó és az adott területen legjobban teljesítő személy személyes értékeiből vesszük figyelembe. Az eredmény egy felmérés, kampány vonatkozásában a beérkezett válaszok értékeléséből személyre és intézményre szabottan azonnal rendelkezésre áll. A szoftverrel az értékek grafikusan ábrázolhatóak. A fejlesztési javaslathoz szükséges, hogy a grafikus megjelenítés a keretszámok meghatározása után fejlesztési igényt és valós lehetőséget is mutasson. 4.6 Fejlesztési döntés A projektben adott keretösszeg áll rendelkezésre tanfolyamok szerevezésére, melyek a potenciálcsillagok ágait hivatottak szervezet szinten nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a keret függvényében a szakértő által egy-egy tanfolyamon, tanfolyamtípuson praktikus mennyiségűnek ítélt tanfolyami hely, (10-12 fő részére) részvételi lehetőség egész számú többszöröse áll rendelkezésre, mint személyes képzési lehetőség (minimum 90 hely). Ennek egzakt meghatározása a következő módon történhet: 1. Meg kell határozni a konkrét tanfolyamra vonatkozó tanfolyami helyek számát. Ezt a projektmenedzsmentet végző csoport teszi. Az érték minimuma 10 fő, maximuma Definiálni kell a területi lefedettséget és egy tanfolyami helyszín vonzáskörzetét, azaz a lehetséges pontos helyszíneket. Ez valamely kistérség városa. Az értékelő lista minden esetben kistérségi vonzáskörzetet is kell, hogy rögzítsen. Így a helyszín szerinti igény nyomon követhető lesz. 3. Egy tanfolyam definíciója a helyszín és a keretszám meghatározása után a tanfolyam tárgyát, azaz a kompetencia-területet rögzíti. Ez szintén az összaggregált igényből mutatható ki. 35. oldal
36 4. A szoftvernek ezek után azokat a potenciális résztvevőket kell a tanfolyami csoportba javasolnia, akik az adott témában és az adott helyszínen fejlesztési igényt matatnak. 5. Meg kell kérdezni őket, elektronikus úton, hogy igénylik e a fejlesztést a most már konkretizált paraméterekkel. 6. A pozitív visszajelzésekből kell választani a fejlesztési szükségesség függvényében. A konkrét fejlesztési lehetőség megadása tehát egy helyszínen adott tanfolyami hely esetén úgy történhet, hogy a vonzáskörzetbe tartozó nagyobb fejlesztési igényeket mutató szervezeteknek adunk lehetőséget sorra haladva a kisebb igény felé a lehetőség elfogyásáig. Itt szervezeti igényt veszünk figyelembe, de ez egyértelműen visszavezethető személyes igényre, hisz a szervezeti igény személyes igények összesítése. 36. oldal
37 37. oldal
38 II. kötet 38. oldal
39 5. Értékelés Az értékelés elsődleges célja, hogy a kimenete olyan számszerűsített jellemző legyen, ami alapján egyének számára lehet tanfolyami részvételt javasolni, úgy hogy annak elvégzése egy adott, fejlesztésre szoruló szervezet fejlődését okozza. Ezt a típusú értékelést a szoftver segítségével a tanfolyam szervezésekor a projektmenedzsment végzi. Jelen tanulmány szempontjából ennek az értékelésnek az elvégzése azért fontos, hogy az eredmények kompetencia és a földrajzi eloszlása szerint a majdani tanfolyami csoportok kialakítására lehessen javaslatot tenni. Ez előrejelzés lehet csak, mivel a részvételi hajlandóságot nem lehet biztosan megjósolni. Nem kevésbé fontos kimenete az értékelésnek, hogy a kompetenciákra összesített adatok alapján a tananyag felépítésére lehessen javaslatot tenni Egyéni értékelés A célszoftver segítségével 193 magyar és 124 szlovákiai személy értékelését végeztük el. Az értékelés a projekt szempontjából egyéni szinten történik, majd minden további szint összesített származtatott adat. A felmérés eszköze az A melléklet szerinti kérdőív. A kérdések és a válaszok pontozása az alábbiak szerint történik: Kompetencia részterület Elérhető pontszám Irodai munka alapismeretek 29 Hasznos informatikai eszközök 34 Hardver 7 Pályázati rendszer 42 Tervezés 37 Formai-tartalmi feltételek 20 Alapismeretek-fogalmak 32 Operatív végrehajtás 18 Adminisztratív munka 12 Az értékeléskor használt paraméterezés szerint minden helyesen megválaszolt kérdés 5 pontot ért. Egy kérdés megválaszolását akkor tekintettük helyesnek, ha az egyetlen elfogadható válaszkombinációt jelölte a felmérés alanya, tekintettel, hogy egy kérdésre 0 vagy több helyes válasz lehetséges. Ugyanakkor minden helyes válasz önmagában is 1 1 pontot ért. A személyre megállapított eredmények egyrészt a személyiségi jogok figyelembe vétele mellett nem publikálhatóak e tanulmányban, másrészt gyakorlati jelentőségük csak a tanfolyami csoportok összeállításakor van, amikor a fejlesztendő szervezet esetében kell a célszerűen fejlesztendő személyt kiválasztani. A rendszer felhasználója természetesen megismerheti saját és szervezete felmérésen elért eredményeit, ha a kampány lezárását követően újra meglátogatja a rendszer honlapját és oda bejelentkezik. Vizuálisan, egy pontenciálcsillag segítségével tekintheti át az elért eredményeket és vetheti össze az elérhető 39. oldal
40 maximummal, illetve szervezete összesített eredményével. Egyben leolvasható, hogy mely terület lehet célszerűen a résztvevő alany szakterülete, illetve hol szorul fejlesztésre ő vagy a szervezet. Az ábra egy jellemző példát ragad ki. 1. ábra: egyéni értékelés 5.2 Intézményi eredmények A szoftver segítségével 106 magyar és 104 szlovákiai szervezet értékelését végeztük el. Az értékelés az összesített egyéni eredmények és a szakértők által megállapított referencia adatsor összevetésével készült. Az intézmény képességének felméréséhet a képviseletében, az adott részterületen legjobban teljesítő személy pontszámát vettük figyelembe. 2. ábra: összkép az intézményi eredményekről 40. oldal
41 Az összkép az összes intézmény összesített eredményességéről meglehetősen vegyes képet mutat. Ennek alapján levonható következtetés, hogy a felmérésen mutatott összteljesítmény a meghatározott 62%-os összesített színvonal alatt van, azaz az intézmények fejlesztése szükséges. A szóródás nagy vagyis a tanfolyami csoportok válogatásakor tekintettel kell lenni arra, hogy a csoporton belüli szóródást minimalizáljuk. 3. ábra: összkép az egyes részterületek fejlesztési szükségességről A kompetencia részterületek összehasonlításából kitűnik, hogy, míg a projektek végrehajtásának képességében nincs veszélyes lemaradás, a pályázati szakaszban a projekt helyes megtervezése komoly kihívás a résztvevő szervezetek számára. Bár a pályázati szakasz többi területén nem ekkora a hiányosság, a szakértők által megállapított szükséges, minimális szinthez képest azok is komoly fejlesztést kívánnak IT szakterület Jól megfigyelhető, hogy a mezőny kettészakadt. Ez jelentheti egy képzett munkatárs jelenlétét a szervezetnél. A fejlesztés célja így a leszakadók felhozása lehet, ami szerencsés olyan szempontból, hogy viszonylag tetszőlegesen összeválogatott tanfolyami csoportok lesznek kialakíthatóak és a tananyag is homogén szerkezetű lehet, nem kell speciális igényekre kiterjednie. 41. oldal
42 4. ábra: összkép az intézményi IT eredményekről Pályázatírás szakterület Pályázatírás esetén a lemaradó boly mérete nagyobb és jobban szór. A súlyosan lemaradók száma kisebb, vagyis ebben az esetben biztosabb, hogy minden intézményt fel tud zárkóztatni a fejlesztési program. 42. oldal
43 5.2.3 Projektmenedzselés szakterület Az összesítés szétszórásáért ez a szakterület felelős. A tananyag írásakor és a tanfolyami csoportok kialakításakor erre különös figyelmet kell fordítani. Ugyanakkor a mért tudás megközelíti a szükséges szintet, tehát a fejlesztés könnyen éri el a kívánt eredményt. 6. ábra: összkép az intézményi projektmenedzselés eredményekről 43. oldal
44 5.3. Kistérségi összehasonlítás HU - Győr-Moson-Sopron megye - Csornai kistérség A Csorna város és az azt körülvevő 33 települést magában foglaló földrajzi egység. A Kistérség főt számlál, népsűrűsége 59 fő / km2, ez alacsonynak mondható. Aprófalvas szerkezetű. Jellemzője a kedvező természeti adottságokra épülő, nagy hagyományokkal bíró mezőgazdasági termelés és állattenyésztés. Az ipar és szolgáltató tevékenységeknek nincs a térségben jelentős múltja. A kistérségből 10 szervezet értékelését végeztük el. Az informatika területén az eredmények alapján olyan képzés javasolható, mely az irodai munka alapismeretekre és a hasznos informatikai eszközök területére fókuszál. A diagrammon tapasztalható különösen gyenge eredmények miatt projektmenedzsment és pályázatíró tanfolyam is javasolható. A csornai és kapuvári kistérség eredményeit együtt kell értékelni és közös csoportokat kell indítani. A két kistérségben várhatóan minden témában 1-1 tanfolyami csoport szükséges indítani. 7. ábra: Csornai kistérség értékelése 44. oldal
45 5.3.2 HU - Győr-Moson-Sopron megye - Győri kistérség A Győri kistérség keletről a Komáromi, délkeletről a Kisbéri, délről a Pannonhalmi és Téti, nyugatról a Csornai, északnyugatról a Mosonmagyaróvári kistérséggel, északról pedig Szlovákiával határos. KSH adatok Terület (km2): 743 Népesség (fő): Népsűrűség (2002, fő/km2): 238 Településszám (város): 27 (1) Természetes szaporodás (1000 lakosra): -1,2 Belső vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra : 1,9 Városlakók aránya %: 73 Munkanélküliek aránya %: 2,8 SZJA alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft): Működő vállalkozás 1000 lakosra: 114 Kereskedelmi szálláshelyek férőhelye: 5316 Férőhely 1000 lakosra: 30 Vendégéjszaka 1000 lakosra: 1613 A kistérségbe 27 település tartozik. A kistérség központja: Győr A kistérség települései: Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyü, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének A kistérség az ország egyik legfontosabb, Nyugat-Magyarországon meghatározó súlyú városi agglomerációjaként fogható fel, melynek központja a csaknem 130 ezer lakosú Győr, a Nyugat-magyarországi Régió legnépesebb városa. Győr és térsége gazdasági sikereit ipari és kereskedelmi hagyományainak és kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. Az M1 autópálya mentén, Közép- Európa két fontos fővárosa között. A kistérségből 44 szervezet értékelését végeztük el. A szoftver értékelése alapján a az informatika területén a hardver a projektmenedzselés területén az operatív végrehajtás mutatja a legjobb eredményt. De ennek ellenére, ezek sem érik el a minimális elvárható szintet. A leggyengébb eredményt a pályázatírás tervezés és az informatika területén irodai munka alapismeretek mutatják. A tanfolyami résztvevők kiválasztása a Téti és a Pannonhalmi kistérség jelentkezőivel együttesen történik. 45. oldal
46 8. ábra: Győri kistérség értékelése HU - Győr-Moson-Sopron megye - Kapuvár Beledi kistérség A 18 települést magába foglaló Kapuvári kistérség Győr-Moson-Sopron megye déli részén, a Hanság és a Rábaköz találkozásánál, a Kapuvári síkon helyezkedik el. A kistérség északról Ausztriával és a Mosonmagyaróvári kistérséggel, keletről a Csornai, nyugatról a Sopron-Fertődi, délről pedig a Vas megyei Sárvári és Celldömölki kistérségekkel határos. A kistérség központja a térség legnagyobb települése Kapuvár. A térség lakóinak száma fő, területe 383 km2. A Kapuvári kistérség arculatát leginkább a kedvező termőhelyi adottságokra épülő, nagy hagyományokkal rendelkező agrárszektor helyi jelentősége határozza meg. A mezőgazdaság a népesség foglalkoztatásában és életmódjában még mindig jelentős szerepet tölt be. Összességében a Kapuvári kistérség fejlett infrastruktúrával, kedvező termőhelyi adottságokkal és gazdag felszíni és felszín alatti vízrendszerrel jellemezhető. A kistérségből 21 szervezet értékelését végeztük el. Az informatika és projektmenedzsment területén a felmérés megfelelő ismereteket feltételez. A pályázatírás mutat egyértelmű fejlesztési igényt. A csornai és kapuvári kistérség eredményeit együtt kell értékelni és közös csoportokat kell indítani. A két kistérségben várhatóan minden témában 1-1 tanfolyami csoport szükséges indítani. 46. oldal
47 9. ábra: Kapuvár-Beledi kistérség értékelése HU - Győr-Moson-Sopron megye - Mosonmagyaróvári kistérség Érintetlen természeti környezetével, és gazdag kulturális örökségével a régió egyik legszebb vidéke a mosonmagyaróvári kistérség. A kistérség összterülete 893 km2, népessége fő. A kistérség központja: Mosonmagyaróvár A kistérség települései: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog. A kistérség jelentős agrárhagyományokkal rendelkezik. A mezőgazdaság napjainkban, a tercier szektor növekedése ellenére is jelentős ágazata a térség gazdaságának, amit a mezőgazdasági művelésű területek magas aránya jelez. A térségben - elsősorban mosonmagyaróvári központtal - a műanyag-feldolgozás, a korszerű építőanyag gyártás, a járműipari beszállítók, az acél- és gépgyártás, a vegyi-anyag gyártás, valamint az élelmiszeripari és a konfekcióipari üzemek jelenléte a meghatározó. 47. oldal
48 A kistérségből 22 szervezet értékelését végeztük el. Minden meghatározott terület az elvárható szint alatt van és fejlesztési igényt mutat. Az egyedi vizsgálatok alapján az is megállapítható, hogy egyrészt az egy szervezetre jutó jelentkezők száma itt a legmagasabb, másrészt a szervezetek mindegyike a szervezetre összesített adatok alapján is fejlesztési igényt mutat. Ezt a kistérséget az utazási nehézségek miatt önállóan, önálló tanfolyami helyszínként kezeljük. 10. ábra: Mosonmagyaróvári kistérség értékelése HU - Győr-Moson-Sopron megye - Pannonhalmai kistérség A pannonhalmi kistérség Győr-Moson-Sopron megye dél-keleti részén fekszik. Ezen kistérség jelenleg 18 települést - Bakonygyirótot, Bakonypéterdet, Bakonyszentlászlót, Écset, Fenyőfőt, Győrasszonyfát, Győrságot, Lázit, Nyalkát, Pannonhalmát, Pázmándfalut, Ravazdot, Romándot, Sikátort, Tápot, Tápszentmiklóst, Tarjánpusztát, Veszprémvarsányt - foglalja magába. A térség központja Pannonhalma, a 4100 lakosú kisváros, melyet a 82. sz. útról keletre letérve érhetünk el A közlekedés egyértelműen Győr irányú. Pannonhalma gazdasági szerepköre szűk. A kistérségből 6 szervezet értékelését végeztük el. A pályázatírás a leginkább fejlesztendő terület. Az jelentkezők kis száma miatt területi összevonás javasolható. 48. oldal
49 11. ábra: Pannonhalmi kistérség értékelése HU - Győr-Moson-Sopron megye - Sopron Fertődi kistérség A Sopron-Fertőd kistérség délről a Kőszegi, Csepregi, Sárvári, keletről a Kapuvári kistérséggel, míg nyugatról és északról Ausztriával határos. KSH adatok Terület (km2): 857 Népesség(fő): Településszám (város): 40 (3) Természetes szaporodás 1000 lakos: -4 Belső vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra : 6,6 Városlakók aránya: 64% Munkanélküliek aránya: 2,1% SZJA alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft): Működő vállalkozás 1000 lakosra: 85 Kereskedelmi szálláshelyek férőhely: Férőhely 1000 lakosra: 141 Vendégéjszaka 1000 lakosra: 5025 A térségbe 40 település tartozik. 49. oldal
50 A kistérségből 2 szervezet értékelését végeztük el. Az összevonás szükségessége egyértelmű. A pályázatírás területén szorulnak a szervezetek fejlesztésre. 12. ábra: Sopron-Fertődi kistérség értékelése HU - Győr-Moson-Sopron megye - Téti kistérség A Téti kistérség területe 376 négyzetkilométer, lakosságszáma 19 ezer, népsűrűsége: 52 fő/négyzetkilométer, tipikus rurális terület. A terület gazdasági potenciálja az elmúlt évszázadokban a mezőgazdaság volt. Települései: Árpás, Bodonhely, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Győrszemere, Gyömöre, Kajárpéc, Kisbabót, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Tényő, Tét. A térségre multiszektorális gazdaság jellemző, bár a mezőgazdaságnak ma is meghatározó szerepe van a foglalkoztatottak számát és a szektoronkénti vállalkozási aktivitást értékét tekintve. A kistérségből 1 szervezet értékelését végeztük el. Az összevonás szükségessége a győri kistérséggel egyértelmű. A pályázatírás területén szorul a jelentkező szervezet fejlesztésre. 50. oldal
51 13. ábra: Téti kistérség értékelése SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Dunajská Streda (Dunaszerdahelyi járás) A nagyszombati kerület a pozsonyi kerület után Szlovákia legfejlettebb régiója. Fejlett az ipar (gépkocsigyártás, gépigyártás, elektronika, feldolgozóipar, épitőipar). A kerületben fejlett a mezőgazdasági termelés. Dinamikusan fejlődik az idegenforgalom (fürdőturizmus, víziturizmus, agroturizmus). A kistérségből 90 szervezet értékelését végeztük el. Minden meghatározott terület az elvárható szint alatt van és fejlesztési igényt mutat. Az egyedi vizsgálatok alapján az is megállapítható, hogy egyrészt az egy szervezetre jutó jelentkezők száma itt a legmagasabb, másrészt a szervezetek mindegyike a szervezetre összesített adatok alapján is fejlesztési igényt mutat. Ezt a kistérséget a jelentkezők nagy száma miatt önállóan, önálló tanfolyami helyszínként kezeljük. 51. oldal
52 14. ábra: Trnava_Region - Okres Dunajská Streda értékelése SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Galanta (Galántai járás) A Galántai járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 641 km², lakossága (2001), székhelye Galánta (Galanta). Lakosságának 38.6 százaléka, azaz személy magyar nemzetiségű. A járásban 37 település található amelyből három város (Galanta Galánta, Sereď - Szered, Sládkovičovo - Diószeg). A járás gazdasági életében az ipar volt a meghatározó. Szered volt a járás ipari központja: nikkel kohó (környezetvédelmi okokból az1990-es években megszüntették), pezsgőgyártás, sütőipar. A utóbbi években Galántán voltak jelentős ipari beruházások elektronika. Diószegen a legnagyobb ipari üzem a cukorgyár.. A kistérségből 12 szervezet értékelését végeztük el. Mindhárom kompetenciaterület fejlesztésre szorul. Másik kis létszámú járások jelentkezéseivel együtt kezelendő azaz összevonás szükséges. 52. oldal
53 15. ábra: Trnava_Region - Okres Galanta értékelése SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Hlohovec (Galgóci járás) A Galgóci járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 267 km², lakossága (2001), székhelye Galgóc (Hlohovec). A járásban 25 település található amelyből 1 városi jellegű. A kistérségből 1 szervezet értékelését végeztük el. A szervezet mindhárom területen fejlesztésre szorul. A Galántai járással együtt kezelendő. 53. oldal
54 16. ábra: Trnava_Region - Okres Hlohovec értékelése SK - Nagyszombati járás (Okres Trnava), székhelye Nagyszombat (Trnava) A Nagyszombati járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 741 km², lakossága (2001), székhelye Nagyszombat (Trnava). A járásban 44 település található amelyből 1 városi jellegű. A kistérségből nem jelentkezett szervezet SK - Pöstyéni járás (Okres Piešťany), székhelye Pöstyén (Piešťany) A Pöstyéni járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 381 km², lakossága (2001), székhelye Pöstyén (Piešťany). A járásban 25 település található amelyből 1 városi jellegű. A kistérségből nem jelentkezett szervezet. 54. oldal
55 SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) -Szakolcai járás (Okres Skalica), székhelye Szakolca (Skalica) A Szakolcai járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 359 km², lakossága (2001), székhelye Szakolca (Skalica). A járásban 21 település található amelyből 3 városi jellegű Szakolca (Skalica), Holícs (Holič), Egbell (Gbely) SK - Trnava_Region (Nagyszombati kerület) - Okres Senica (Szenicei járás) A Szenicei járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. Területe 684 km², lakossága (2001), székhelye Szenice (Senica). A járásban 25 település található amelyből 1 városi jellegű... A kistérségből 1 szervezet értékelését végeztük el. A szervezet informatika és pályázatírás területen fejlesztésre szorul. A Galántai járással együtt kezelendő. 17. ábra: Trnava_Region - Okres Senica értékelése 55. oldal
56 5.4. Megyei és országonkénti eredmények 18. ábra: Összesített magyarországi eredmények értékelése 56. oldal
1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és
RészletesebbenCivil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata
Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek
RészletesebbenCivil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.
Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését
RészletesebbenDr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről
Összefoglaló az Új Civil Törvényről -Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Vonatkozó jogszabályok - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
RészletesebbenAlkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata
1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért
RészletesebbenSzervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -
Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 A szabályzat részei: I. A szabályozás
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján
Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében
A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében
Részletesebben1 / 5 2012.01.19. 13:04
1 / 5 2012.01.19. 13:04 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 2012.01.01 2012.01.01 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
RészletesebbenAlapszabályzat. 2008. március
Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési
RészletesebbenAlapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.
1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány
RészletesebbenEGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL
RészletesebbenGazdálkodási szabályzat
Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség Gazdálkodási szabályzat Jóváhagyta az MFSZ Elnöksége E2/2017 számú határozatával TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 1 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 1 3.
RészletesebbenCivil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt
Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági
RészletesebbenNONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?
NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg
RészletesebbenEgyesületi alapszabály
EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület
RészletesebbenA civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya
A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
Részletesebben/2011. (XII. ) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről. I. Általános rendelkezések
1 /2011. (XII. ) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
Részletesebben350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés b) pontjában,
RészletesebbenMAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A gazdasági ügyintézés szabályzata
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A gazdasági ügyintézés szabályzata (Az Ügyrend 4. melléklete) 2016. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYZATA A Társaság vagyonkezelésének és gazdálkodásának alapelveit az Alapszabály
RészletesebbenMAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG. A gazdasági ügyintézés szabályzata
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A gazdasági ügyintézés szabályzata (Az Ügyrend 4. melléklete) 2012. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYZATA A Társaság vagyonkezelésének és gazdálkodásának alapelveit az Alapszabály
RészletesebbenMagyar Jogász Egylet Egyesületek
Magyar Jogász Egylet 2016.02.25. Egyesületek Alapszabály kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni
RészletesebbenAdományok és támogatások. Dr. Bódi György
Adományok és támogatások Dr. Bódi György Az adomány és a támogatás fogalmi különbözősége 2 A Civil tv. értelmező rendelkezései szerint 2. 1. adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített
RészletesebbenPartnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról
Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
RészletesebbenA Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület
A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése
RészletesebbenTISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.
TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület
RészletesebbenA CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület
A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község
RészletesebbenALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos
RészletesebbenAlapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY
ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület
RészletesebbenKözhasznúsági tudnivalók
United Way Kisalföld Alapítvány Civil Információs Centrum Közhasznúsági tudnivalók Közhasznúságról húsz percben című előadás anyaga Dr. Tóth Katalin Hatályos jogszabályok az egyesülési jogról, a közhasznú
Részletesebbena civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 2014.03.28 5 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása,
RészletesebbenÚTMUTATÓ. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról
ÚTMUTATÓ a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról és a támogatási igazolásról 2010 Az Útmutató az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Amely abból a célból készült, hogy az alábbiakban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv
ALAPÍTÓ OKIRAT Amely abból a célból készült, hogy az alábbiakban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. -ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CLVI. Tv. alapján tartós közérdekű
RészletesebbenVácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról
Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenA KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete A civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 55/2004.
RészletesebbenPálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata
Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)
RészletesebbenÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.
ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.
RészletesebbenTanítóképző Főiskola Sportklub (Budapest) Alapszabálya
Tanítóképző Főiskola Sportklub (Budapest) Alapszabálya 1. A Sportegyesület neve, székhelye 1. A Sportegyesület neve: Tanítóképző Főiskola Sportklub Budapest, rövidítve: BTFSK. 2. Székhelye: 1126 Budapest,
RészletesebbenBFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.
Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az
RészletesebbenPreambulum. 1.. Általános rendelkezések
Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2009.
Adószám: 18687350-2-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60044 2600 Vác, Katona L. utca 17. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.
RészletesebbenKOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv
RészletesebbenALAPSZABÁLY. I. Az Egyesület kiemelten közhasznú működési céljai és feladatai azok megvalósítása érdekében
ALAPSZABÁLY Az egyesület neve: Állatvédő Egyesület Székhelye: a mindenkori elnök címe I. Az Egyesület kiemelten közhasznú működési céljai és feladatai azok megvalósítása érdekében a.) A közhasznú szervezetekről
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető
RészletesebbenCIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.
CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e
RészletesebbenÁtalakuló civil világ. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti. beszámolót és közhasznúsági. mellékletet az elektronikus. bíróságnak.
Átalakuló civil világ Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben, a civil szervezetek működési rendjének, a közhasznú jogállás megszerzés feltételeinek, a beszámolók elkészítésének és közzétételének módjának
RészletesebbenA Szent Gellért Diákszövetség. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA december 19.
A Szent Gellért Diákszövetség - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA 1 2015. december 19. 1. Általános rendelkezések: 1.1. Az egyesület neve: Szent Gellért Diákszövetség 1.2. Az egyesület
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. október 24- i ülésére Tárgy: A Zirci Erzsébet Kórház Alapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztés tartalma: határozati
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2009.
Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2010.
Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:
RészletesebbenKŐVÁGÓÖRS ÉS KÉKKÚT KÖZSÉGEK ÓVODAI NEVELÉST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PREAMBULUM
KŐVÁGÓÖRS ÉS KÉKKÚT KÖZSÉGEK ÓVODAI NEVELÉST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kővágóörs község Önkormányzat Képviselő-testülete, Kékkút Község Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári
RészletesebbenSzociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)
Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 2013 A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona (1173 Bp., Pesti út 117.) jelen
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés
RészletesebbenÚj szabályok a civil szférában
Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: május 21. Author. Author Deleted: október
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2015. május 21. Deleted: 3 Deleted: október Deleted: 0 TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése. 3 1. A HTE képviselete.
RészletesebbenKözponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.
Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Magasépítési Tagozat, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyesületi formában működő civil szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány,
RészletesebbenPályázati kiírás. A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.
Pályázati kiírás A pályázat címe: Civil pályázat A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45. A pályázat célja: isaszegi székhelyű, bejegyzésű civil szervezetek,egyesületek,
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége Székhely: 9400 Sopron, Király J. u. 24. Adószám: 18985933-1-08 MNyT sz: Pk.T.61.982/2007 (Gy-M-S) Lev. cím: 9401 Sopron,
RészletesebbenCafé Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY
Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenÉRTEM Értelmes Tervezettség Mozgalom Egyesület. Alapszabály
ÉRTEM Értelmes Tervezettség Mozgalom Egyesület Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület neve: ÉRTEM Értelmes Tervezettség Mozgalom Egyesület. Rövid neve: Értem Egyesület 1.2. Az
RészletesebbenSegédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz
Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és
RészletesebbenAz Országos Magyar Vadászkamara Országos Szervezete Hivatali Apparátusának. Szervezeti és Működési Szabályzata 2017.
Az Országos Magyar Vadászkamara Országos Szervezete Hivatali Apparátusának Szervezeti és Működési Szabályzata 2017. I. AZ OMVK HIVATALI APPARÁTUSÁNAK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI Az Országos Magyar Vadászkamaráról
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2007. április 12. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése...3 1. A HTE képviselete...3 2. Titkárság...3 3. Ügyvezető
RészletesebbenÖttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása
Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
RészletesebbenInárcs Község Önkormányzata 22/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi szervezetek támogatásáról
Inárcs Község Önkormányzata 22/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi szervezetek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 18/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenAz adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon
Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Hartay Eszter Európai Nonprofit Jogi Központ Fundraising konferencia 2014. március 20. 1 Témák Irányadó jogszabályok Definíciók Alapelvek
RészletesebbenAmerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés
Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:
RészletesebbenA Soproni Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A /2009.( ) Kgy.sz.határozat melléklete A Soproni Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Soproni Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Szervezeti és
RészletesebbenMagyar joganyagok - 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet - a civil szervezetek gazdálk 2. oldal 2. A civil szervezetek gazdálkodásának egyes szabályai
Magyar joganyagok - 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet - a civil szervezetek gazdálk 1. oldal 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság
RészletesebbenGYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P
GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,
RészletesebbenALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.)
ALAPSZABÁLY (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) Az Egyesület neve: Az Egyesület székhelye: Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület 2890 Tata, Váralja
RészletesebbenAZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E
AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E HATÁLYOS 2010. SZEPTEMBER 14. NAPJÁTÓL AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
RészletesebbenJavaslat. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosításának jóváhagyására
Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési és Pénzügyi Osztály Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosításának
RészletesebbenBudapes( Kézilabda Szövetség Gazdálkodási Szabályzata
Budapes( Kézilabda Szövetség Gazdálkodási Szabályzata Hatályos: 2010. január 1- től I. FEJEZET A gazdálkodás általános elvei 1. A gazdálkodás célja biztosítani, hogy a Budapes( Kézilabda Szövetség (továbbiakban:
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2008.
-1- Adószám: 18085167-1 - 41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 61.454/1996/4 1012 Budapest, Kosciuszkó T. u. 10. 2008. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december 31.
Részletesebben3. számú melléklet A gazdasági igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó munkakörök:
3. számú melléklet Hatályos SZMSZ 1.10. Az Alapító Okirat száma és kelte: A létrehozásról szóló Alapító Okirat kelte és száma: 2012. december 20, 182/2012. (XII. 20.) KH. Hatályos Alapító Okirat kelte
RészletesebbenAlapszabálya. I. Általános rendelkezések
Gödi Városfejlesztő és Szépítő Egyesület Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1./ Az egyesület neve: Gödi Városfejlesztő és Szépítő Egyesület 2./ Az egyesület székhelye: 2131 Göd, Pázmány Péter u. 24.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2005.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs 16. Pk. 61. 156/1999/4. szám: MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827. BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA F. ÉPÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. Fordulónap:
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapítvány a dányi Iskolásokért létesítéséről. A Széchenyi István Általános Iskola dányi iskolásokért alapítványt hoz létre.
MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapítvány a dányi Iskolásokért létesítéséről A 2008. január 03-i keltű alapító okiratot a következőképpen módosítom. A módosítás dőlt betűvel. A Széchenyi István Általános Iskola
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2007.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16Pk61156/ MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827 BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA utca F. 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási
RészletesebbenHolocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés 1.1. Kuratórium 1.1.1. Elnöke Dr. Haraszti György 1.1.2. Tagjai Prof. Dr. Haraszti György Tallai Gábor Dr. Róna Tamás Frisch György
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2007.
Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kari Doktori és Habilitációs Tanácsának Ügyrendje
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kari Doktori és Habilitációs Tanácsának Ügyrendje A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (továbbiakban BTK) Doktori és Habilitációs Tanácsa
RészletesebbenVILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE
VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)
RészletesebbenAlapszabály. (Módosítva: június 22.)
Alapszabály (Módosítva: 2007. június 22.) 1. Az egyesület neve: Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület 2. Az egyesület székhelye: Hajdúnánás, Kazinczy u. 19. sz. 3. Az egyesület címe: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság
RészletesebbenEGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító ( - Fővárosi Bíróságon 60468/96 nyilvántartási szám alatt bejegyzett) Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány (Alapítvány) Alapító Okiratát -
Részletesebben3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés
Alapító Okirat 1. címe: Az alapító neve, címe dr. Herczeg Sándorné dr. Xantus László 2. Az alapítvány neve: Békésy Alapítvány 3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés
RészletesebbenNYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY
NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési
RészletesebbenHivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.
I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2006.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16Pk61156/ MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827. BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA F. ÉPÜLET Közhasznúsági jelentés 2006. Fordulónap: 2006.
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
RészletesebbenKANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége
KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és
RészletesebbenGAZDASÁGI INFORMATIKUS
GAZDASÁGI INFORMATIKUS 7. szakmacsoport Informatikus szakképesítésének elágazása OKJ SZÁM: 54 481 04 0010 54 01 Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez
Részletesebben