MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Nagy Viktor Budapest,

2 1. Az Európai Unió energiapolitikája Az Európai Unió energiapolitikájának alapja Az EU energiapolitikájának általános kerete A kőolaj Földgáz Szén Nukleáris energia Villamos energia Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások fajtái, jelenlegi helyzetük Szélenergia Napenergia Biomassza Geotermikus energia Vízenergia A fejlődés akadálya Az energiapiac távlati koncepciója Az energiapolitika megvalósításának teendői Az energiaellátás kihívásai A jövő kilátásai A magyar energiapolitika Privatizáció Legfontosabb célkitűzések Ellátásbiztonság Diverzifikáció Stratégiai tartalékkapacitások Piacliberalizáció A villamosenergia-piac megnyitása A piacnyitás előtti rendszer jellemzői A villamosenergia-piac működése a piacnyitás után A tevékenységek szervezeti, számviteli szétválasztása A teljes piacnyitás lehetőségei A piacnyitás eddigi eredményei A földgázpiac megnyitása

3 2.5 Energiahatékonyság Környezetvédelmi követelmények Megújuló energiaforrások, a szélenergia- és napenergia-piac jellemzése Szélenergia A hazai szélenergia hasznosítás lehetőségei A szélerőmű gazdaságossági és telepítési feltételei, állami szerepvállalás Szélerőművek telepítésének engedélyeztetése Beruházások Kulcs A kulcsi beruházás jellemzői Kitekintés az EU szélenergia-piacára, kezdeményezések a jövőre nézve Napenergia A rendelkezésre álló napenergia A napenergia-hasznosítás módjai A napenergia passzív hasznosítása Aktív napenergia-hasznosítás Naperőművek Fotovillamos átalakítás Az energia tárolása Az EU napenergia termelésének jelenlegi helyzete A hazai napenergia viszonyok A napenergia-felhasználás növekedésének piaci korlátai és lehetőségei Nyilvánosság Jogi környezet Energiaárak A hazai üzemanyagárösszetevői A földgázár hatása Villamosenergia-ár meghatározása...94 Irodalomjegyzék...98 Mellékletek

4 Földünk lakossága a jelenlegi tendencia alapján 6,5 milliárdról várhatóan 10 milliárdra nő az elkövetkező 50 évben. Egyebek között ennek a nyilvánvaló következménye az energiafelhasználás rohamos emelkedése lesz, hiszen az egyének megélhetésének (lakás, élelmiszer, stb.) biztosítása energiahasználattal jár. A világ energiaszükséglete az elmúlt száz év alatt többszörösére nőtt. Az igényeket mindig az adott korban ismert legmegfelelőbbnek, leghatékonyabbnak és legkényelmesebbnek vélt energiahordozóval igyekeztek kielégíteni, amelyek részaránya az energiamérlegben az idők során változott. Az egyes energiahordozók felhasználása eddig sohasem azok potenciáljának kimerülése miatt csökkent, hanem azért mert egy másikét az adott időben műszakilag, valamint gazdaságilag indokoltnak gondolták. A középkortól főként a biomassza, valamint csekélyebb mértékben a szél- és napenergia számított a legfontosabb energiahordozónak. Az ipari forradalom és a technológia rohamos fejlődése azonban a fosszilis tüzelőanyagok széleskörű felhasználásának elterjedésében játszott fontos szerepet. A természet a fosszilis energiahordozókat egyenlőtlenül osztotta el, ennek következtében ezek birtoklása állandó feszültségek forrása. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezen energiaforrások nagy része politikailag instabil országok területén összpontosul. Tekintettel arra, hogy az energiaellátás a gazdaság megfelelő működésének és versenyképességének meghatározója, rendelkezésre állása, valamint ára minden gazdasági tevékenységet befolyásol. A 70-es évek nagy olajválsága idején ennek figyelembe vételével kezdtek a fejlett országok egyéb források után kutatni, amelynek eredményeképpen a technológia fejlődésének felhasználásával a nukleáris energia tűnt megfelelő alternatívának. Az ezidáig bekövetkezett egyetlen, igen súlyos nukleáris erőműbaleset azonban megváltoztatta ebbe az energiaforrásba vetett hitet. Az emberi tevékenység (erdőirtás, talajerózió, stb.) és a fosszilis energiahordozók mind nagyobb mennyiségű felhasználása következtében a Föld légkörének üvegházhatása megnőtt, ami globális felmelegedés folyamatát indította el. E hatás csökkentése érdekében a fejlett országok akcióprogramot határoztak el, amely minden országtól az erőforrások felhasználásának újragondolását, valamint erőfeszítéseket igényel. Az Európai Unió energiapolitikájának létrehozásakor a fenti folyamatok hatásai, valamint az USA-t és Japánt meghaladó gazdasági versenyképesség elérése voltak meghatározóak. Ebből következően az energiapolitika vezérfonala a versenyképesség, környezetvédelem és ellátásbiztonság hármas köré csoportosítható. Ezen célok megvalósítására a megújuló energiaforrások (biomassza, szél-, napenergia, geotermia, stb.) nagyarányú használata és ezek alkalmazásának támogatása tűnik kézenfekvőnek. A megújulók, amelyek az elmúlt 6

5 évtizedekben-évszázadokban méltánytalanul feledésbe merültek elég csak a napenergiára gondolni, hatalmas potenciállal rendelkeznek. Hazánk a rendszerváltást követő időszakban kinyilvánította, valamint elkötelezte magát annak érdekében, hogy a fejlett Európa gazdasági szempontból vett integráns része legyen. Ezen szándék számos olyan feladatot fogalmazott meg, amelynek teljesítése nagy erőfeszítéseket követelt meg a hazai politika és nemzetgazdaság egésze számára. Elég csak arra gondolni, hogy a korábbi szocialista rendszerre berendezkedett tulajdonosi szerkezet átalakítása, az energiahatékonyság növelése, az árak mesterséges a tényleges piaci szinttől eltérő fenntartásának megszüntetése milyen hosszú, konfliktusoktól sem mentes folyamat eredménye, ami jelenleg is zajlik. Mindenesetre az elmondható, hogy hazánk a követelményeknek eddig megfelelően eleget tett, hiszen az energetikában (is) nagyrészt lezajlott a privatizáció, a piacnyitás mértéke is az előzetesen vártakat tükrözi. Természetesen minden területen lehetőség és szükséges is van a további fejlődésre, különösen igaz ez a megújuló energiaforrások terén. Ez azért kiemelendő, mert számos energiahordozó főként a geotermikus, valamint a napenergia tekintetében hazánk potenciálja azonos, vagy meghaladja az Unióét. A szakdolgozat első fejezetében az Európai Unió energiapolitikájának alapját vázolom, ahol az egyes energiahordozók, ezek jelentősége és jövőbeli várható alakulása külön kerülnek bemutatásra. Részletesebben a nukleáris energiával amely véleményem szerint továbbra is meghatározó kell, hogy legyen a villamosenergia-termelésben, azonban társadalmi megítélése jelenleg megosztott, valamint a megújulókkal, ezek jelenlegi helyzetével, valamint növekedésük esélyeivel foglalkozom. A második fejezetben a hazai energiapolitikát taglalom, amely az EU politikájával összhangban iránymutatást ad a privatizációval, ellátásbiztonsággal, energiahatékonysággal, liberalizációval, jogi környezettel, környezetvédelemmel és nyilvánossággal kapcsolatban. A megújuló energiaforrások részben a szélenergia, valamint napenergia jellemzése, hazai lehetőségei kerülnek részletezésre. A szélenergia-piac annak ellenére fejlődik, hogy a hazai potenciál kedvezőtlenebb az európai országok nagy részénél. A hazánkban elsőként telepített szélerőmű sikerét látva a befektetők érdeklődése megnőtt, további projektek vannak folyamatban, valamint előkészületben. A napenergia Magyarországon jelentős lehetőségekkel rendelkezik, és a megfelelő ösztönzők eredményeképpen a beépített napkollektorok és napelemek összterülete is fokozatosan nő. A dolgozat utolsó része a hazai energiaárak összetevőinek, és a piaci viszonyok következtében létrejött új árszerkezet bemutatásáról szól. 7

6 1. Az Európai Unió energiapolitikája 1.1 Az Európai Unió energiapolitikájának alapja Az EU energiapolitikáját azoknak az általános gazdaságpolitikai céloknak a figyelembe vételével készítették el, amelyek a piaci integráción, dereguláción, fenntartható fejlődésen, az állami beavatkozások korlátozásán, valamint a gazdasági és szociális kohézión alapulnak. A fenti célokon kívül azonban a versenyképességet, az ellátásbiztonságot és a környezetvédelmet, mint alapvető célokat is meghatároztak, amelyek számos feltétel meglétét, valamint feladat elvégzését kívánják meg: Biztonságos és hatékony energiaellátás Az energia termelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos környezetvédelem figyelembevételét biztosító beruházási költségeknek az energia árában való megjelenítése Együttműködés az EU tagországok között, valamint a szomszédos országokkal Áttekinthető törvényalkotás a liberalizált kereskedelem érdekében A belső piac kialakítása érdekében az információs rendszer, a szabványosítás, és az adózás egységesítése, a belső piac ellenőrizhetővé és átláthatóvá tétele A beruházási kedv ösztönzése, a hálózatfejlesztések és egyéb energetikai beruházások egyre nagyobb arányban magánforrásokból való biztosítása Az energiapiac integrációja (a belső piac létrehozása) megteremti az alapot a társaságok közötti együttműködéshez, amelyek megvalósítása a Szerződésen alapul. Külön cikkelyek foglalkoznak a mennyiségi korlátozások kiküszöbölésével, a diszkriminációmentességgel, az energetikai társaságok alapításának és a szolgáltatások szabad áramlásának jogával, valamint a versenyszabályokkal. A tagországok társaságainak úgy kell működniük, hogy a Szerződésben foglalt jogszabályoknak megfeleljenek. A különböző energiaforrások szempontjából az európai integráció nem minden tagország esetében azonos kiinduló helyzetből teljesül, ebből következően eltérő módon megy végbe. Ezek legfontosabb jellemzői az alábbiak: Az olajpiacon az árakat a verseny határozza meg, amelynek működését befolyásolja az országonként eltérő szabályozás Az Európa parlament által elfogadott villamosenergia-piacot szabályozó irányelv februártól 25 %, míg a földgáz számára 2000-től 20 % arányban teszik a piacnyitás 8

7 mértékét kötelezővé. Mindkét területen a már végrehajtott piacnyitás a kötelező szintet lényegesen meghaladja. A nukleáris fűtőanyag piacának funkcióit az EURATOM Ellátási Ügynökség integráltan kezeli és a Közösségen belüli kereskedelem a hatáskörébe tartozik. Az Európai Unió külső energiafüggősége igen magas, az igény mintegy 50%-a importból származik. A jelenlegi viszonyokkal számolva ez az érték 2030-ra a 70%-ot is elérheti 1. Tekintettel arra, hogy a társadalom, valamint a gazdaság energiaellátásának biztosítása elsőbbséget élvez, az Unió ennek problémamentes megvalósulását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy az ellátás jelentőségét felmérhessék, valamint szükséges lépések mértékét meghatározhassák a következő kérdéseket kellett figyelembe venni: Megengedhető, hogy az OPEC országokból származó olaj importfüggősége a 40%-ot meghaladja? Elfogadható a gazdasági fejlődés akadályát jelenthető kőolaj, valamint földgáz árának szabálytalan emelkedése? Elfogadható, hogy a kőolaj, valamint földgáz hálózata mai formájában az ellátás bizonytalanságát tegye lehetővé? Az évtized energetikai befektetéseinek feladata a fent említett kérdések megfelelő rendezéséhez szükséges elavult infrastruktúra helyettesítése, valamint a növekvő igény kielégítésének biztosítása. A tagállamok jelenleg egymással kölcsönös függőségi viszonyban vannak a globális felmelegedés elleni küzdelem, valamint az egységes piac kiépítésének folyamata miatt. Bármely állam energiapolitikájának megváltozása a többi állam energiapiacára is hatással van. 1.2 Az EU energiapolitikájának általános kerete 2 Az energiapolitikai célkitűzéseket az általános célok figyelembevételén túl további fontos elemek befolyásolták: a globalizáció, a környezetvédelem, a technológiafejlesztés, valamint az EU intézményi rendszerének felelőssége. A világgazdaságban az informatika, szállítás, technológia, stb. fejlődése a piacok globalizációjához vezet. E több területen megnyilvánuló jelenség az energetikára is hatással van, többek között Európa energiafüggősége és potenciális energiatechnológia-exportja miatt, 1 Green Paper: Com 2000/769, p Szergényi István: A legfontosabb tudnivalók az európai energiapolitikáról, Gazdasági Minisztérium,

8 melynek következtében versenyképességének növelésére kényszerül más gazdasági övezetekkel szemben. Vonatkozik ez mind a harmadik országokkal folytatott energiakereskedelemre, mind az energetikai kutatási és termelő tevékenységekre, mind pedig az energiatermelő és felhasználó berendezések szállítási feltételeinek a megteremtésére, megtartására. A fenntartható fejlődés érdekében az energetika és a környezet koordinációját meg kell teremteni. Meg kell találni a módot arra, hogy az egységes energiapiac legyen az a legfontosabb tényező, amely a környezeti kérdéseket megnyugtató módon befolyásolja. A technológia fejlődése az energiaforrásokhoz való hozzáférést, a megújuló energiaforrások arányának növelését, valamint az energiahatékonyság javítását segíti elő. Mivel az energetikai társaságok az utóbbi kettőben nem feltétlenül érdekeltek, ezért a technológiai kutatástfejlesztést állami eszközökkel is szükséges támogatni, ugyanakkor a társaságok ösztönzése is elengedhetetlen. Egyidejűleg az információtechnológia támogatása is fontos szerepet kell, hogy kapjon, mert e nélkül az energetikában elért eredmények lassabban hasznosulhatnak. A dereguláció elősegíti a források optimalizálását, a szabályozást csak ott szükséges fenntartani, ahol feltétlenül szükséges. Az első olajkrízis óta Európa gazdasága energiafogyasztásánál nagyobb mértékben nőtt. A modernizációs erőfeszítések eredményeképpen az energiaszükséglet relatív értelemben csökkent. Mindemellett a Közösség jelenlegi energiaforrása alacsony szintű és a tartalékok hozzáférése költséges. A jövőben a tagállamok rendelkezésére álló források erőteljes csökkenése várható A kőolaj 3 A kőolaj 2020-ig a világ energiafelhasználásában meghatározó marad. Az igény növekedése 0,5-1%/év érték között várható, amely - a többi energiafajtához viszonyítva - lassabb felhasználási ütemet jelent. Ennek eredményeképpen az olaj részaránya az energiamérlegen belül a jelenlegi 37%-ról 2020-ra 30%-os szintre süllyed 4, azonban vezető szerepe így is valószínűleg fennmarad. A világ ismert és bizonyított kőolajvagyona összességében mintegy 45 éves ellátást tesz lehetővé a felhasználás jelenlegi szintjén, ami több mint az elmúlt évtizedekben volt. Ez annak 3 Az energiaforrásokról szóló bekezdések alapjául a Green Paper: Com 2000/769 szolgált 4 Green Paper, p

9 tulajdonítható, hogy a lelőhelyek megtalálása gyorsabb ütemben zajlik, mint azok kitermeléséé. A vagyon megoszlása egyenlőtlen, melyből az Unió csak kis mértékben részesedik. Ezzel szemben az OPEC 5 országok részesedése a 70%-ot is meghaladja és 2020-ra az Unió szükségletének 50%-át ezen országok csoportja fogja fedezni. Az Unió kőolaj-importjának tekintetében a megelőző évhez képest 2002-ben mintegy 1,3%-os csökkenés figyelhető meg (500 millió t-ról 493 millió t-ra) 6. Ezen belül a legjelentősebb térségként a közel-keleti országok maradtak, amelyek részesedése a 2001-es 27,5%-ról re 24,6%-ra mérséklődött. Az Afrikából származó import is mintegy 2%-kal csökkent, ezzel 2002-re 20,5%-ot érve el. Jelentős növekedés volt tapasztalható azonban a kelet-európai térségből érkező kőolajmennyiség tekintetében, ahol az energiahordozó részaránya 22%-ról egy év alatt 2002-re 27,5%-ra változott. 19,9% 4,5% 24,6% Közel- és Távol-kelet Afrika 3,0% Kelet-Európa Egyéb Norvégia 27,5% 20,5% Mexikó és Venezuela Forrás: EUROSTAT ábra Az Európai Unió kőolajimportjának megoszlása 7 A fent említett 1,3%-os éves importnövekedés azonban meghaladja a 2020-ra előre jelzett átlagos éves emelkedés mértékét, melynek eredményeképpen a kőolaj részaránya a primerenergia-mérlegben tovább nőtt. Ez EU részére további ösztönzést jelent a megújuló energiaforrások használatának támogatására, részarányuk növelésére. A jelenlegi felhasználás mellett az Uniónak nyolc évre elegendő tartalék áll rendelkezésére. Ennek túlnyomó része az Északi-tengeren található, amely a világ kőolajkészletének mintegy 4%-át teszi ki. Az európai hordónkénti kitermelési költség 7-11 USD közötti, szemben a közel-keleti 1-3 USD értékkel. 5 OPEC: Kőolajexportáló Országok Szervezete 6 EUROSTAT: Statistical aspects of the oil economy in 2002, p EUROSTAT: Statistical aspects of the oil economy in 2002, p

10 Az EU-országok olajfelhasználása alacsony ütemben fog nőni, függősége a mostani 85%-ról mégis várhatóan körülbelül 95%-ra emelkedik 2020-ig 8. A világtendenciáknak megfelelően a kőolaj klasszikus felhasználási területe Európában az egyelőre kevéssé helyettesíthető közlekedési és vegyi alapanyagként való alkalmazás marad. Az európai motorhajtóanyagfelhasználás évente 1-1,5%-al emelkedik, a várhatóan javuló üzemanyag-hatékonyság, a sűrített és cseppfolyós gázt, a villamos energiát felhasználó gépkocsik, valamint a hidrogén és bioüzemanyag megjelenése ellenére. Ez azonban azt igényli, hogy az ennél kisebb ütemben növekvő kőolajból egyre nagyobb hányadot nyerjenek ki benzin és gázolaj formájában. Az EU-ban 2000 és 2020 között milliárd eurót ruháznak be a kőolaj-finomító iparba, még többet a bioüzemanyag- és a hidrogéngyártásba együttesen. A kőolajipari beruházásokban azonban a kutatásra és a kitermelésre fordított összeg a meghatározó. Ez utóbbiak együttesen a finomítói fejlesztési ráfordításnak a négy-ötszörösét is kitehetik. A kőolajszektor kiváltására ezen belül főként a szállításra vonatkozóan tett erőfeszítések hiányában az unió kőolajfüggősége 2020-ra a 90%-ot is elérheti. Ennek elkerülése érdekében nagyobb hangsúlyt kell egyéb, alternatív energiaforrások keresésére, valamint a szállítás kőolajfogyasztásának csökkentésére fektetni, ahol a felhasználás mértéke az 1973-as év 18%- ához viszonyítva mára az 50%-ot is meghaladja. A megfelelő olajhelyettesítők hiánya a jövőben súlyos, elhúzódó olajválságot idézhet elő Földgáz Az EU-ban a primerenergia-hordozók közül az elmúlt években a földgáz fogyasztása nőtt a legjelentősebben. Az előrejelzések szerint 2030-ra a jelenlegi igény megkétszereződésére lehet számítani 9. Ez az évi átlag 2-3%-os növekedés eredménye, amely várhatóan 2010 után erőteljesen mérséklődik. A viszonylag kismértékű növekedés ellenére a földgáz a szélenergia után a második leggyorsabban fejlődő primerenergia-forrás. A földgáz iránt megnyilvánuló kereslet magyarázatául szolgál, hogy elégetése valamennyi fosszilis energiahordozóéhoz képest a legkisebb környezetszennyezéssel jár. Előnyös az is, hogy viszonylag kedvezőek a vagyonadatai. A világnak nagyjából 164 ezer milliárd m³ 8 Green Paper, p WETO World Energy, Technology and Climate Policy Outlook 2030, European Commission, 2003, p

11 bizonyított földgázvagyona van 10, ami a jelenlegi felhasználási szinten mintegy évig elegendő. A földgázvagyon tekintetében a megoszlás a kőolajhoz viszonyítva - egyenletesebbnek mondható, melyből az Unió mintegy 2%-al, vagy a jelenlegi fogyasztással számolva 20 évre elegendő mennyiséggel rendelkezik. Az európai tartalék nagy része Hollandiában (56%), valamint az Egyesült Királyságban (24%), míg a világvagyon túlnyomó része a volt Szovjetunió tagállamaiban és a Közel-Keleten található. A világ tartalékának 70%-a ebbe a két régióba összpontosul, míg Nyugat-Európában 5% és Észak-Amerikában mindössze 4% az arány. 36% 34% volt Szovjetunió Nyugat-Európa Észak-Amerika Egyéb 7% 14% 4% 5% Afrika Közel-Kelet Forrás: WETO p ábra A világ földgázvagyonának megoszlása A jelenlegi mintegy 200 millió európai fogyasztó évi kb Mrd m³ földgázigényének kielégítése 60%-ig saját termelésből történik. Az unió gázenergia importjának tekintetében Oroszország 41%-al meghatározó szerepet játszik, emellett az észak-afrikai térség szintén jelentős. Az Unió földgáz-kitermelése 2002-ben mintegy 1,2%-kal elmaradt az előző évihez képest 11, amely a fő termelők kitermelésének csökkenésével magyarázható: Nagy-Britanniában 2,4%- kal, Németországban 1,5%-kal csökkent. A kitermelés csökkenésének, valamint a fogyasztás növekedésének következtében az EU földgázimportja tovább nőtt, 2001-hez viszonyítva 10,7%-kal ben. Az energiahordozó behozatalában legfontosabb partnerek: Oroszország 41%, Afrika (ezen belül is Algéria) 30%, Norvégia 25%. 10 WETO World Energy, Technology and Climate Policy Outlook 2030, European Commission, 2003, p EUROSTAT: Statistical aspects of the natural gas economy in 2002, 2003, p

12 A földgáz iránti igény folyamatosan nő, amely a világátlagnak megfelel, tehát magasabb, mint bármely más energiahordozóé. Ennek oka a földgáztüzelésű erőművek várhatóan gyors terjedése (5-7 %/év), amelynek következtében az évi 45 Mrd m³-es villamosenergiatermelési célú földgázfelhasználás 2020-ra elérheti a 260 Mrd m³-t. Az európai termelés ezzel a gyors igénynövekedéssel nem tud lépést tartani, és a termelés a folyamatban levő fellendülés után valószínűen hanyatlani kezd, amennyiben újabb jelentős mennyiségű vagyonra nem találnak. Ezután 2020-ra ismét eléri a jelenlegi szintet (200 Mrd m³), de akkorra az igények az Mrd m³-t is elérhetik. A várható hiány mérséklése azt kívánja meg, hogy a földgázforrások birtokosaival kínálati piac lesz mielőbb felvegyék a kapcsolatot, és a cseppfolyós gázszállítási láncok (cseppfolyósító, tankhajó, visszagázosító üzem), valamint a transzkontinentális vezetékek szállító kapacitását legalább megkettőzzék. A földgázszállítás megfelelő infrastruktúrájának kiépítésénél, azonban figyelembe kell venni a hálózat kiépítésének költségességét, amely elsődlegesen a távolság függvénye. A számításba vehető partnerek mindenek előtt Oroszország, a Közel-Kelet és a Mediterrán térség országai, valamint Nigéria lehetnek, de cseppfolyós gázszállítások érkezhetnek még Latin-Amerikából, továbbá vezetékes szállítások Közép-Ázsiából. Megállapítható, hogy hosszú távon az európai földgáz-ellátásban a függőségi viszony módosulásának kockázatával kell számolni. Az egyre növekvő gázfelhasználás eredményeképpen az árak emelkedésnek indulnak, amely az EU energiaellátására tett erőfeszítéseit akadályozhatja. Mindaddig, amíg az Unió külső földgázellátása túlnyomó részben oroszországi, valamint afrikai importból származik, az ellátás diverzifikációjának biztosítása szükséges a kőolaj-, valamint a szénellátás nagyobb mértékben diverzifikált -, különös tekintettel a cseppfolyós gázra. A legfontosabb ellátókkal való hosszú távú kapcsolatok fejlesztései ezen megfontolásból elengedhetetlenek Szén A világ szénkészletének eloszlása, a kőolajéhoz és a földgázéhoz viszonyítva jóval egyenletesebbnek mondható. A készletek becslések szerint mintegy 200 évre elegendőek, amelyből jelentős mennyiség található Észak-Amerikában, Ázsiában, valamint Afrikában. 12 EUROSTAT: Statistical aspects of the natural gas economy in 2002, 2003, p

13 A világ széntermelése az évi 2,2 Mrd toe 13 -ről várhatóan 3,0 Mrd toe-re (a World Coal Institute szerint ennél is többre) nő 2020-ig 14. A növekmény egyrészt elsősorban Kína, Afrika és az amerikai kontinens többlet-termelése, másrészt Európa, és a volt Szovjetunió országai termeléscsökkenése egyenlegeként adódik. A szénfelhasználás évente 1,5%-kal bővül, elsősorban a fejlődő országok növekvő igénye miatt, de részaránya az összes energiában kissé mérséklődik. Az EU-országok szénfelhasználása csökkenő tendenciájú, bár szerepe fontos marad a villamosenergiatermelésben. Az uniós kitermelés 2002-ben az azt megelőző évhez viszonyítva 7,9%-kal (6,3 millió t) visszaesett, amelyhez legjelentősebb mértékben Nagy-Britannia 9,2%-os (3 millió t), Németország 6,5%-os (2 millió t) és Franciaország 24,7%-os (0,5 millió t) csökkenéssel járult hozzá. A szénfogyasztásban nagyjából azonos mértékű, mintegy 7,8%-os csökkenés tapasztalható 15. Az elkövetkező néhány évtizedben az EU-ban az importált szén aránya várhatóan egyharmadról kétharmadra nő. A szükséglet az évi 310 millió toe-ről 2020-ig jelentősen mérséklődik. A csökkenő igények és a növekvő importrészesedés az európai széntermelés visszaesését jelenti. A felhasználás és a termelés visszafogásának hátterében mindenekelőtt a környezetvédelem és a gazdaságosság áll. A környezetvédelmi szempontot az üvegházhatású gázok (CO 2, NO 16 x, SO 2 ) csökkentésére tett erőfeszítések indokolják, míg a gazdaságosságit az, hogy az európai szén drágább az importáltnál. Ez a térség geológiai adottságaiból adódik, amely miatt a nemzetközi piaci árnál az európai 3-4-szer kerül többe. Az olyan fontosabb szénimportáló országokkal, mint az USA, Ausztrália, Dél-Afrika, vagy Kolumbia Európa nem versenyképes. A szénkitermeléssel foglalkozó európai országok emiatt a termelés beszüntetése (Portugália, Belgium, Franciaország 2005-ig), az ipar átalakítása és kitermelő kapacitás fokozatos csökkentése (Németország, Spanyolország), vagy az importszénnel való versenyképes kitermelés (Egyesült Királyság) mellett döntöttek. Noha az ellátással kapcsolatban rövid- és hosszú távon ellátási problémák nem várhatóak, a szén jövője a könnyebb felhasználást elősegítő technológiák kifejlesztésén, valamint a környezetre gyakorolt hatások jelentős csökkentésének lehetőségén múlik. 13 toe (tonne of oil equivalent): egy tonna kőolajjal egyenértékű 14 Green Paper p EUROSTAT: The European Union coal industry in 2002, 2003, p NO x : A NO és NO 2 gázok összessége 15

14 1.2.4 Nukleáris energia Az 1970-es évektől, a szén mellett a nukleáris energia volt az, amelyről azt gondolták, hogy a kőolaj helyettesítő energiaforrásává válhat. Ennek megfelelően az EURATOM 1957-es létrejötte után amelynek célja az akkori Európai Közösség közel-keleti olajfüggőségének mérséklése volt lehetővé vált a nukleáris energia technológiai fejlődésének és civil hasznosításának előmozdítása. Az ezt követő évtizedekben Európa számos országában nagyarányú erőműépítések kezdődtek el. Ennek eredményeképpen az Európai Unió országainak nagy részében a nukleáris energia a villamosenergia-ellátás meghatározó összetevőjévé vált. Az energiahordozó uniós szinten a primerenergia 22%-át, a termelt villamos energia 35%-át adja 17. Az 1986-ban bekövetkezett csernobili katasztrófa hiába volt az egyetlen komoly következményekkel járó erőműbaleset, gyakorlatilag közrejátszott az atomenergia rossz társadalmi megítélésébe, és ennek következtében a hanyatlásába. Az USA-ban régóta nem terveznek újabb erőműépítést, a német kormány az atomerőműveket minél hamarabb le kívánja állítani, valamint Svédországban is beszüntettek egy jó állapotban levő blokkot a népszavazás eredményeképpen. Számos országban atomerőmű építési tilalmat hirdettek ki, és csak néhány ország tart ki következetesen programja mellett. A téma megosztja a közvéleményt, feltéve a kérdést szükség van-e továbbra is atomerőművekre, van-e jövője ennek az energiafajtának. Meggyőződésem szerint van, amit az árstabilitás, a versenyképesen előállítható energia, az üvegházgázok csökkentésében vállalt szerep, valamint az ígéretes technológiák igazolnak. Jelentőségüket tekintve mindezek mellett eltörpülnek a hulladék-elhelyezéssel, az erőművek biztonságával kapcsolatos kételyek. Mindezek rövid összefoglalását teszem ebben az alfejezetben. A nukleáris energia az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy az energiarendszerben gazdaságos és versenyképes elem. Az energia-előállításhoz szükséges üzemanyag készletek stabil áron, politikailag stabil országokban állnak rendelkezésre, ezáltal a szénhidrogénekhez hasonló kiszámíthatatlan árváltozásokkal nem kell számolni. A villamosenergia-termelés 17 Czibolya László Zarándy Pál: Az EU nukleáris politikájának alakulása, és helyzetkép egyes európai országokról, Magyar Energetika 2003/1. sz. 3.o. 16

15 szempontjából további fontos előny, hogy az üzemanyag költség mindössze 10-15%-át teszi ki a villamos energia árának, így az uránár jelentősebb változása is csak kis mértékben változtatná az atomerőművi áram árát 18. Ez a körülmény hosszú távú árstabilitást, valamint tervezhetőséget biztosít egy ország, valamint az egész EU villamosenergia-rendszerében. Az atomerőművekben, valamint a más típusú erőművekben termelt villamos energia átlagos önköltsége között nincs nagy különbség, a fajlagos beruházási költségekben ez azonban jelentősebb, aminek csökkentése a nukleáris energiaforrás versenyképességének fontos eleme 19. Tekintettel arra, hogy a legtöbb fejlett ország köztük hazánk is a villamosenergiarendszerek liberalizálására törekszik a beruházási költség jelentős kérdéssé válik, hiszen az erőműépítés a magántőke feladatává válik. A magántőke azonban a befektetések gyorsan megtérülő, olcsó megoldásait részesíti előnyben és tartózkodik az olyan hosszú idő általában év alatt kifizetődő projektektől, mint jelenleg az atomerőműi beruházás. Ezen fajlagos, létesítési költségek csökkentésére megoldást jelenthet az engedélyezési folyamat lerövidítése 20, a blokkok sorozatos létesítése, valamint a számítástechnikai lehetőségek szélesebb körű alkalmazása 21 is. A versenyképesség növelésének másik módja az atomerőművek élettartamának megnövelése. Az új konstrukciókat már eleve éves időtartamú üzemelésre tervezik, az üzemben levők nagy részének élettartama pedig viszonylag kis ráfordítással meghosszabbítható a biztonságosság megtartásával. Mivel ezek az erőművek az alapberuházást már leírták és a további időszakban az energiatermelési költségek összegei az eredeti önköltség felét is alig érik el, így a növelt élettartam időszakában minden más erőműnél olcsóbban állítják elő a villamos energiát. Ezt a megoldást kezdetben az USA-ban alkalmazták, majd azóta több országban köztük hazánkban is végrehajtották. Európában a társadalmi támogatás megszerzése nehezebb, mint az USA-ban, mert az atomenergia elvetése több országban politikai döntés eredménye. Ezen döntések problémája, hogy nem vizsgálatokon alapulnak, hanem társadalmi nyomás eredményei. A nukleáris energia ellenzőinek érvei három téma köré csoportosíthatók: 18 Az urán árának megduplázódása a villamos energia árában csak mintegy 20%-os árnövekedést generálna. 19 Fajlagos költségek tekintetében az atomerőmű mintegy 2,5-szer annyiba kerül, mint egy földgázerőmű. Vajda György: Az atomerőművek kilátásai, Fizikai Szemle, 2000/1 sz. 8.o. 20 Az engedélyezési folyamatot lerövidítheti az atomerőművek tipizálása, ami egyúttal a gyártást, valamint a kivitelezést is olcsóbbá teszi. Ennek következtében az üzembe helyezésig jelentkező kamatterhek is csökkenhetnek, ami a teljes létesítési költség akár 25-30%-a is lehet. 21 Ezáltal a bonyolult vezérlési és védelmi rendszerek egyszerűbbé válhatnak a biztonság csökkenése nélkül. 17

16 Biztonságos üzemelés: nem zárható ki egy Csernobilihez hasonló újabb katasztrófa. A csernobili és egyéb tapasztalatokat felhasználva az atomerőművek biztonságát világszerte megnövelték, hogy hasonlóan súlyos baleset kizárható legyen. A radioaktivitás kijutásával járó kisebb balesetek nem lehetetlenek, azonban ennek kockázata az erőművek környékén élőkre nem nagyobb, mint egyéb veszélyes üzemek környezetében. Radioaktív hulladékok tárolása: A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezése szakmailag megoldott csupán a telephely kijelölését akadályozza egyes országokban, köztük hazánkban is társadalmi ellenállás. A nagyaktivitású hulladékok elhelyezésére elképzelés szerint néhány száz méteres mélységben kerülhetne sor, azonban a társadalom nem bízik a hosszú idejű felügyelet végrehajthatóságában. Emiatt ilyen tárolók eddig sehol sem létesültek, annak ellenére, hogy a helyét néhány országban (USA, Svédország, Finnország) már kijelölték. Jelenleg a fűtőelemek éves átmeneti tárolása megoldott, ami remélhetőleg elegendő idő a megfelelő megoldás megtalálására. Egy másik ígéretes lehetőség a transzmutáció 22, ami hulladékok sorsát megnyugtatóan elrendezheti. Az atomerőművek elősegíthetik a nukleáris fegyverek elterjedését: Ezt nem az erőművek betiltásával, hanem politikai megállapodásokkal (pl. atomsorompó egyezmény), és azok rendszeres ellenőrzésével lehet megakadályozni. A fenti érvek a társadalmi kétségek eloszlatását szolgálhatják, de ehhez hosszú idő szükséges. A közvélemény megnyerése érdekében a színvonalas ismeretterjesztés, és a nukleáris létesítményekről adott őszinte és nyílt tájékoztatás elengedhetetlen. Azokban az országokban, ahol a gazdasági és környezetvédelmi szempontok felülemelkednek a politikaiak felett, a nukleáris energia megítélése is elfogulatlan. Erre jó példa többek között Svájc, valamint Finnország esete is. Svájcban sem a társadalom, sem a kormány nem támogatta az atomerőművek üzemidejének korlátozását. Finnországban a meglevő atomerőművek élettartamának meghosszabbítása és teljesítményének növelése mellett új blokkot is építenek. Annak érdekében, hogy a nukleáris energetika nyitott kérdéseire mihamarabb megoldást találjanak az Európai Unió nukleáris fejlesztési keretprogramot fogadott el, melyben 2006-ig több mint 1000 millió eurót szánnak új, föld alatti kutatóbázisra. Ennek keretében választ keresnek az atomhulladék kezelésének megoldására, a biztonságtechnika javítására, valamint a sugárvédelem fokozására. 22 Transzmutáció az a folyamat, melynek során neutron-besugárzással a hosszú felezési idejű izotópokból rövid felezési idejű, vagy stabil izotópokat hoznak létre. 18

17 Ma a nukleáris energiarendszer kevesebb, mint 1%-os üzemanyag hasznosítási hatásfokkal működik, amelyet figyelembe véve a gazdaságosan felhasználható készletek mintegy 80 évre elegendőek 23. Az energiaforrás jobb felhasználására számos biztató kísérlet történt, ezek az újgenerációs reaktortípusok 24, melyek a jövőben megfelelő megoldást jelenthetnek, azonban további fejlesztést igényelnek. Ígéretes megoldásnak tűnik még az atomerőművek urán üzemanyagának helyettesítése tórium alapúval is, amely elem a Földön nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre. Az utóbbi időben az atomerőművek építésének nyugat-európai visszaesése főként három okra vezethető vissza: Az első, hogy Európa általános villamos energiai kapacitásfelesleggel rendelkezik, ezért jelenleg nincs szüksége plusz energiára. Ahol mégis szükség jelentkezik energiaforrásra, ott a befektetési döntések az előnyben részesített, olcsó gázenergia felé mutatnak. Természetesen nagy jelentőséggel rendelkezik a korábbi atomerőmű-balesetek negatív társadalmi megítélése is a döntéshozókra. Mindezek ellenére véleményem szerint a nukleáris energia elemzésekor fontos figyelembe venni a gazdasági, biztonsági, megbízhatósági, valamint környezeti szempontokat, amelynek egy részéről korábban szó volt. A nukleáris energia fontos része a klímaváltozás elleni 23 Aszódi Attila: Mitől függ az atomenergetika jövője, Fizikai Szemle 2002/12 sz., 352.o szeptemberben megállapodás született a 10 fejlett ipari országot tömörítő Generation IV International Forum találkozóján arról, hogy még 2030 előtt hat újgenerációs reaktortípus technológiáját fejlesztik ki. A hat elfogadott technológia a következő: Gázhűtésű gyorsreaktor: a keletkező hosszú felezési idejű radioaktív hulladék mennyisége minimális, a reaktor kiégett üzemanyag-feldolgozóval integrálható. Ólomhűtésű gyorsreaktor: kisméretű hálózatokhoz készül majd, magas kilépési hőmérséklet jellemzi, így hidrogén-termelésre is használható lesz. Sóolvadékos reaktor: áramló sóolvadékban oldott üzemanyagban szabadul fel a hasadási energia. A sóolvadék termikus jellemzői nagyon jók, a reaktor egyúttal hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok átalakítására (transzmutációra) is alkalmas. Nátriumhűtésű gyorsreaktor: használható nagy aktivitású hulladékok átalakítására, alacsonyabb költségek jellemzik, kereskedelmi alkalmazása is lehetséges. Vízhűtésű szuperkritikus nyomású reaktor: magas hatásfok jellemzi Nagyon magas hőmérsékletű reaktor: urán és plutónium üzemanyaggal működik, alacsonyabb a keletkező hulladék mennyisége. 19

18 harcnak, és szabadon kell biztosítani a lehetőséget, hogy az egyes országok ezt ezen energiahordozó segítségével vigyék véghez. A fosszilis energiahordozókkal összehasonlítva a nukleáris energia kedvezőbb adottságokkal rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében. Az energiafajta jelenlegi arányának a villamos energia termelésében való fenntartása esetén a szektor CO 2 kibocsátása az 1990-es mértékkel azonos nagyságú maradhatna. Azonban ennek feltétele, hogy 2025-ig a hozzávetőlegesen 100 GW energiát adó, mintegy 70 reaktor kieső kapacitásának pótlását, vagy ezek élettartamának meghosszabbítását elvégezzék. Amennyiben a jelenleg működésben levő erőműveket leállítanák és ezeket hagyományos energiaforrással működő erőművel helyettesítenék, akkor a Kiotói Megállapodásban 25 tett vállalásokat az Unió nem tudná teljesíteni Forrás: Green Paper p ábra Az EU nukleáris energia termelésének várható alakulása (millió toe) ben, a Rióban tartott Földcsúcs konferencián, az ott résztvevő országok a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében az ENSZ égisze alatt célkitűzéseket fogalmaztak meg és fogadtak el. Ennek folytatásaként 1997-ben, Kiotóban az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében a résztvevők a korábbinál részletesebb kötelezettségvállalást tettek, amely a ratifikációk megtörténte után lép hatályba. Az Európai Unió ebben vállalta, hogy az 1990-es évet alapul véve 2000-re stabilizálja az CO 2 kibocsátását, majd ezután 8%-al csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a közötti periódusban. Ez mintegy 346 millió tonna CO 2 kibocsátásának csökkentését jelenti. Az Unión belüli megoszlásban Németország 21%-os, az Egyesült Királyság 12,5%-os csökkentést, míg Franciaország és Finnország a kibocsátás stabilizálását vállalta. 20

19 Néhány tagállam (Olaszország, Svédország, Németország és Belgium) az erőművek leállításáról döntött, míg más országokban (Franciaország, Egyesült Királyság és Finnország) az energiaforrás továbbra is meghatározó marad. Tekintettel a globális felmelegedés miatti aggodalmakra az energiaellátással kapcsolatos felfogás változására lehet számítani a nukleáris energia esetében is, amely mentesíti az Uniót mintegy 300 millió tonna CO 2 kibocsátásától évente 26. Ez a mennyiség a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 7%-át teszi ki, és megközelítőleg 100 millió gépkocsi kibocsátásának felel meg. Uniós becslések szerint a nukleáris energia 2000 és 2010 között évi 1,9%-os növekedéssel járul hozzá a primerenergia felhasználásába 27. A kapacitások növekedésében főként Japán, valamint a fejlődő országok játszanak szerepet, míg a fejlettek esetében lassú csökkenés várható. Ennek következtében a nukleáris energia részesedése a teljes villamosenergiatermelésben a 2000-es 18%-ról 2030-ra 10%-ra mérséklődik Villamos energia Az elmúlt néhány év során a villamos energia iránti igény gyorsabban nőtt, mint egyéb energiaforrásoké. Az Európai Unió úgy becsüli, hogy 1995 és 2020 között évente átlagosan 1,5%-kal növekedő villamosenergia-felhasználással alapozza meg évi 2,0%-kal bővülő GDP előállítását. Leggyorsabban (4-5 %/év) nő majd a közlekedés és a szállítás igénye. Az iparban 1-2%-os, a lakosságnál és szolgáltatási szektorban 1% körüli villamosenergia-felhasználás növekedési ütem várható. A villamosenergia-felhasználás 2020-ra várhatóan 3,2 ezer milliárd kw lesz, az egy főre jutó fajlagos pedig 8000 kw/fő fölé emelkedik. A szükségletnövekedés kielégítése érdekében az EU az időközbeni selejtezések miatt 450 GW erőművi kapacitást létesít. Különösen jelentős lesz a szén és olajerőművek leállítása. Áttörést jelentő technológia hiányában a megnövekedett igény a rendelkezésre álló energiaforrásokból elégíthető ki: kőolaj, földgáz, szén, nukleáris és megújuló energiaforrások. Ezen források a villamos energia termeléséhez a következő arányban járulnak hozzá 29 : 26 Czibolya László Zarándy Pál: Az EU nukleáris politikájának alakulása, és helyzetkép egyes európai országokról, Magyar Energetika 2003/1. sz. 2.o. 27 European Energy and Transport Trends to 2030, January 2003, p European Energy and Transport Trends to 2030, January 2003, p Green Paper p

20 Nukleáris energia 35% Szén 27% Földgáz 16% Vízenergia és megújulók 15% Kőolaj 8% A villamosenergia-termelés töretlenül fejlődik, az összenergiából mintegy 25%-kal részesedik 30. A termelés nagysága évente 3%-kal nő, az előállított villamos energia felét ra várhatóan a megújuló energiaforrások, gázturbinák és egyéb korszerű berendezések szolgáltatják. A szénerőművekben előállított villamos energia részaránya a szénhasználat relatív csökkenésének következtében 2030-ra mintegy 19%-ra mérséklődik, míg a megújulók a jelenlegi 6%-ról 8-12%-ra növekedhetnek (az előrejelzés az aktív, támogató politika hatását nem veszi figyelembe, hiszen a megújulókra vonatkozó EU direktíva 2010-re 22%-os részarányt ír elő az Unió egészére nézve). A nukleáris energia hozzájárulása a villamos energia termeléséhez 2030-ra várhatóan mintegy 25%-ra esik vissza, tekintettel a folyamatosan elöregedő erőművekre. A leállított erőművek pótlására, valamint az új igények kielégítésére dinamikus ütemben épülnek majd a földgázbázisú erőművek, főként a kombinált ciklusú egységek. Így a földgáz felhasználása ezen a területen 2020-ig akár meg is ötszöröződhet. A jó hatásfokú, kombinált ciklusú erőművek részaránya a termikus erőműveken belül a 30%-ot is elérheti, ezzel összefüggésben a villamosenergia-termelés hatásfoka a jelenlegi átlagos 36%-ról 45%-ra nőhet Megújuló energiaforrások 31 Megújuló energiaforrásoknak nevezzük azokat az energiaforrásokat, amelyek folyamatosan újratermelődnek, ebből következően kimeríthetetlenek. Ezek a szél-, a víz-, a nap-, a geotermikus energia, valamint a biomassza. Az EU-ban, valamint az egész világon 30 WETO 2003, p A fejezet kidolgozásának alapjául az International Energy Agency (IEA): Renewables information (2003) c. kiadványa szolgált 22

21 elterjedésük, térhódításuk egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a technikai fejlődés, a hagyományos energiahordozók mennyiségének a csökkenése, a környezetvédelem nagyobb szerepének és a megújulók egyéb kedvező tulajdonságának az eredménye. Mindezek, valamint a nemzetközi politikai törekvések hatására a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepet kapnak az energiaellátás rendszerében, amely a szélesebb körű alkalmazásukat, illetve a létesítési költségek csökkenését vetítik előre. Az energiaforrások közös tulajdonsága, hogy nagyjából egyenletes eloszlásban, szinte mindenhol jelen vannak a Földön. Ezen kívül jellemző rájuk, hogy energiasűrűségük a hagyományoshoz képest kisebb, azonban felhasználásuk számos előnyt jelent alkalmazójuknak. A hosszú idő alatt megszokottól eltérően a megújulók felhasználása más típusú és szemléletű energiatermelést és hasznosítási módszereket kíván meg. Előnyük is ebből ered, hiszen a helyi adottságok kihasználásával az adott helyen fellelhető erőforrásokra támaszkodnak, ezáltal az energiát a hagyományos hatalmas, központosított erőműrendszerekkel eltérően decentralizált rendszerben képesek előállítani. Megújuló energiaforrások Szélenergia Napenergia Geotermikus energia Vízenergia Biomassza Főbb villamosenergia-termelési technológiák Szélturbinák (egyedi, országos hálózatra kapcsolt) Szélfarmok (szárazföldi, tengeri) Napelemek Naperőművek Szolármotorok Geotermikus erőművek Tárolós erőművek Átfolyós erőművek Szivattyús-tározós erőművek Árapályerőművek Biomassza tüzelésű erőművek Biogáz hasznosítású gázmotorok 1. táblázat Megújuló energiaforrások Egyéb alkalmazások Szélmotorok vízpumpálásra, levegőztetésre Fűtési rendszerek Háztartási és ipari melegvízkészítő rendszerek Távfűtés geotermikus energiával Kertészeti alkalmazások Vízkiemelés, öntözés Bioüzemanyagok Távfűtési alkalmazások Mindezek optimális alkalmazásával az energiaellátáson kívül politikai, környezeti, gazdasági és társadalmi előnyökre is szert lehet tenni. 23

22 A környezetszennyezés csökkenése: A megújulók energiatermelésük során egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben bocsátanak ki a környezetre káros anyagokat. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a légszennyezés mértékének csökkentésében, ami a lakosság általános egészségi állapotának javulását eredményezi. A hagyományos olaj- és szénalapú fűtési, valamint villamosenergia-termelő rendszerek kéntartalmú gázkibocsátása igen magas. Ez a földekre savas eső formájában kerül vissza, ami rontja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és az erdőkben is károkat okoz. Noha ezen költségek pénzben nehezen kifejezhetők, a szennyezés csökkentésével a veszteségek jelentősen csökkenthetők. Munkahelyteremtés: A helyi energiaforrások felhasználása és az itt történő energiatermelés új munkahelyek létrejöttét eredményezi termelő, karbantartó, szerelő munkaerő formájában. A helyi szinten megtermelt energia és az ehhez kapcsolódó munkahelyek javítják a helyi gazdasági helyzetet, valamint beruházásokat is vonzanak. Ezáltal újabb, az energiatermelésre épülő vállalkozások jönnek létre, ezáltal az infrastruktúra is fejlődésnek indulhat. Politikai stabilitás: Az EU, valamint minden állam elemi érdeke, hogy gazdasága minél kisebb mértékben legyen más országoknak kiszolgáltatva, azonban a jelenlegi energiahordozó-import nagy részaránya igen kiszolgáltatott helyzetet teremt. Az ilyen nagymértékű kockázatvállalás nem célszerű, a helyzet stabilizálásában nagy szerepet játszhat a saját forrásokon alapuló energiaellátás. A helyi termelés alkalmazása által az ellátás nagy része saját forrásokból biztosítható lehet, amely független a világpiaci hatásoktól. Ellátásbiztonság: A vezetékes energiahordozók végpontján elhelyezkedő fogyasztók műszaki hiba, vagy természeti csapás esetén könnyen kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ezesetben az ellátásbiztonság fontos szerepet kap, amelynek megoldását a megújuló energiaforrások használata jelentheti A megújuló energiaforrások fajtái, jelenlegi helyzetük A megújulók által kínált lehetőségekhez képest az EU-ban az energiahordozó kihasználása meglehetősen szerény, a teljes primerenergia-felhasználás mintegy 6%-át teszi ki ugyanakkor a szén 16%, a kőolaj 41%, a földgáz 22% és a nukleáris energia 15% részesedéssel rendelkezik 32. A megújulókon belüli részesedést a következő ábra mutatja: 32 EUROSTAT

23 Biomassza 63,6% Nap 0,4% Víz 31,0% Geotermikus 3,6% Szél 1,4% Forrás: EUROSTAT ábra Az energiafajták megoszlása a megújuló energián belül Az Európai Bizottság Fehér könyvében 33 a megújuló energiaforrások összenergiához viszonyított részesedésének megduplázását tűzte ki célul, az 1999-es 6%-ról 2010-re 12%-ra. A világon jelenleg az Unióban használják ki legnagyobb mértékben a megújulókból származó lehetőségeket. A megújulók részaránya a teljes primerenergia-felhasználásban megközelítőleg az 1995-ös szintnek felel meg, amely az energiafelhasználás folyamatos növekedésével magyarázható. A villamosenergia-termelésben részarányuk 2000-re 14,4%-ra nőtt (ez mintegy évi átlag 0,7%-os növekedésnek felel meg) 34. A Fehér Könyvben előírt célkitűzésben az 1999 évi 12%-ról 2010-re 24% zöldenergia megtermelése a cél, amelynek teljesítése a villamos energia szektorban különösen nagy erőfeszítéseket igényel. 33 Fehér Könyv: Az EU Bizottság által 1997 novemberében kiadott Energia a jövőért Megújuló energiaforrások c. kiadványa, amely 2010-re irányelveket határoz meg a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozóan 34 EurObserv ER: The 2002 Overwiev of Renewable Energies, 2003, p

24 Forrás: Green Paper p ábra A megújuló energiaforrások termelésének várható alakulása (millió toe) A fent megfogalmazottak teljesítése nehéz feladat, mivel a jelenlegi megújuló energiaforrások 1/3-a vízenergiából származik, azonban új erőművek építése az erre kijelölt helyek erős társadalmi ellenállása miatt gyakorlatilag lehetetlen. Következésképpen a szükséges növekedés nagyságát az egyéb energiaforrásoknak kell biztosítaniuk: biomassza, szélenergia, napenergia, geotermikus energia. Ennek megoldására, az energiatermelés nagyságának megkétszerezése helyett, inkább az energiafajták közötti aránybeli különbségek csökkentésére kellene felkészülni. Erre jó példaként a szélenergia kiaknázása szolgálhat, ahol a szektor 10 év alatt több mint 2000%-al növelte a villamosenergia-termelését. A célkitűzést kb. 30 milliárd euró befektetéssel tervezik elérni. Ez az összeg egyenként hozzávetőleg egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg az alábbi három területen: napenergia (15 millió napkollektor és 1 millió napelem), biomassza (1 millió lakás fűtése, 10 ezer MW kogeneráció és ezer MW villamos energia termelése), valamint szélenergia (10 ezer MW villamosenergia-termelés). Természetesen további megújuló energiafajták is léteznek, amelyek az egyes országok adottságaitól függően eltérő jelentőséggel rendelkeznek. Az EUban ezen kívül el kívánják érni, hogy 100 településen (egyes régiókban, településeken és szigeteken stb.) az energiaellátás 100%-ban megújuló energiaforrásból történjen. 26

25 Szélenergia A legígéretesebb energiaforrás a megújulók között, amely főként a kellő uniós támogatási politika eredménye. Ezáltal lehetővé válik a szélenergia általi gazdaságosabb elektromos energia előállítása. A szélenergia felhasználása két csoportra osztható. Az elsőbe olyan gépek tartoznak, amelyek a szélenergiát mechanikusan hasznosítják. Ilyen berendezések a szélmotorok, amelyek alkalmasak vízkiemelésre, öntözésre, valamint egyéb mezőgazdasági feladatok ellátására. A másik csoportot a villamos energiát előállító szélgenerátorok alkotják, amelyek fejlődése a 70-es évek olajválsága után indult el. Jelenleg a néhány száztól a megawattos teljesítményig készítenek ilyen gépeket. A legjelentősebb szélenergia-termelő országok: Németország, USA, Dánia. A szélenergiáról, ezen belül ennek hazai helyzetéről részletesen a 2.8 fejezetben írok Napenergia A napsugárzásból nyerhető energiából évente az egyes országok energia-szükségleteinél több százszor több energia jut. A Nap energiája nagy méretben egyelőre csak az évmilliók alatt összegyűlt fosszilis tüzelőanyagok, a biomassza, vagy közvetett módon a geotermikus energia formájában hasznosul. A napkollektorok, napelemek alkalmazása az elmúlt évtizedekben indult rohamos fejlődésnek. 6. ábra A napenergia-hasznosítás potenciális területei Forrás: A fenti ábrán a Föld azon területei láthatók, ahol a napenergia hasznosítás feltételei kedvezőek. A technológia fejlődésének, és minél szélesebb körű elterjedésének, valamint az 27