Csapó Ida 1 : Távmunka a civil szférában - a távmunka gender szempontjai, azaz a nők és férfiak társadalmi egyenlősége a távmunkában

Átírás

1 Csapó Ida 1 : Távmunka a civil szférában - a távmunka gender szempontjai, azaz a nők és férfiak társadalmi egyenlősége a távmunkában Bevezető A sikeres távmunkázás titkai a civil szférában Mi is az a távmunka? Milyen tevékenységeket lehet végezni távmunkában? Milyen munkajogi formában végezhető a távmunka? Milyen tulajdonságokra van szükség a hatékony távmunkavégzéshez? Melyek a mindkét fél számára elengedhetetlenül fontos tulajdonságok? Milyen a jó távmunkavégző? Milyen a jó távmunka menedzser? Mi az a váltott munkarend? Mitől óvakodjon, aki távmunkát keres? Munkaerőpiaci veszélyek Ne fizessen a távmunkalehetőségért! Távmunka reményében ne legyen vállalkozó! Nem létezik távmunka ajánlat! Csak ha bírja az egyedüllétet! Kompromisszumból ne! Szerződés nélkül semmiképpen! Hogyan ellenőrizzük le egy távmunkaadó hitelességét? A MINők online tevékenysége, internetes munkavégzése MINők projektek távmunkában vidéki helyszín, 120 vállalkozónő, azaz hogyan lehet távmunka módszerrel összefogni egy projektet Az e-nivó projekt bemutatása, kezdete, céljai A távmenedzsment felépítése, működése, informatikai eszközei MINők távmunkapályázatok Nők és férfiak távmunkában, azaz a távmunka gender szempontjai Mi is az a gender? Ki a tipikus távmunkás? Vannak gender szempontok távmunka esetén? Távmunka - női szemmel Ellenőrző kérdések A szerző a MINők, a Magyar Internetező Nők Egyesületének elnöke, távmunka és gender szakértő 1

2 Bevezető Sokan azt gondolják, hogy a távmunkát végezni elsősorban alkalmazottként lehet, noha a távmunkázók 30%-a vállalkozó. Azzal pedig még kevésbé foglalkoznak, hogy a civil szférában is jelen lehet a távmunkavégzés mint lehetőség. Saját nőszervezetünk, a MINők, Magyar Internetezők Egyesülete is azon civil szervezetek közé tartozik, ahol távmunkavégzés folyik - tulajdonképpen megalakulásunk, 2001 óta. A távmunkásaink között alkalmazottak és vállalkozók egyaránt voltak, illetve vannak. Mielőtt azonban saját személyes tapasztalatainkat taglalnám, azaz a távmunkát a civil szférában, fontos jó néhány alapvetést tisztázni, illetve leszögezni a távmunkával kapcsolatban. 1. A sikeres távmunkázás titkai a civil szférában 1.1 Mi is az a távmunka? A sikeres távmunkaadó, illetve távmunkavégző a civil szférában is tisztában van vele mit is jelent pontosan a távmunka, azaz mi a távmunka fogalma. Nevezetesen tudja, hogy a távmunka alternatív munkaszervezési forma, nem igényel folyamatosan személyes megjelenést, jelenlétet, a megbízás és a teljesítés netes adatátvitellel/infokommunikációs eszközök igénybevételével zajlik, döntően szellemi tevékenység. Ha szigorúbb és szárazabb jogi megfogalmazást nézzük, akkor a magyar távmunka törvényt kell ismernünk, mely a fenti lényegét fejti ki évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról a X/A. fejezetben a távmunkavégzésről szólva a 192/D. -ban a távmunkát végző munkavállalóról kimondja: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. A kérdés ezek után elsőként rögtön az, hogy rendelkezünk-e olyan, megfelelő színvonalú információtechnológiai és informatikai eszközökkel (pl. számítógép, internetelérés, fax, mobil telefon, vezetékes telefon, nyomtató, szkenner), amelyek a távmunkázást lehetővé teszik, vagy ennek hiányában ezt biztosítja-e számunkra a munkaadó. Már ha alkalmazottként foglalkoztatnak bennünket. Ha valaki alvállalkozóként vagy megbízással 2

3 végez távmunkát, netán civil önkéntesként, az esetek döntő többségében a saját infrastruktúráját használja. 1.2 Milyen tevékenységeket lehet végezni távmunkában? A sikeres civil távmunkások nem távmunkát keresnek általában, hanem tudják, hogy milyen tevékenységeket lehet végezni távmunkában. Álljon itt egy felsorolás a távmunka formájában gyakorolható munka-, illetve feladatkörökről: adatbevitel, adatrögzítés, adatelemzés, adatfeldolgozás, digitalizálás, titkársági és ügyviteli feladatok, számvitel, elektronikus könyvelés, fordítás, sajtó- és médiafigyelés, PR-tevékenység, online reklámozás, kutatás, elemzés, tervezés, távoktatás, tanácsadás, konzultáció, szoftverfejlesztés és karbantartás, programozás, távfelügyelet, multimédiás fejlesztés, grafikai munkák, animációkészítés, korrektúrázás, szöveggondozás, honlapkészítés, webmesteri tevékenység, ügynöki tevékenység, brókeri tevékenység, elektronikus kereskedelem és marketing, elektronikus és/vagy telefonos ügyfélszolgálat, infobrókeri tevékenység, adatbányászat, informatikai tanácsadás, internetes munkaerőközvetítés stb. Az alábbiakban felsorolom azokat a tevékenységeket, amelyek a MINők, Magyar Internetező Nők Egyesülete praxisában előfordultak a távmunkavégzés során némileg ismételve, illetve kiegészítve a fenti listát: minden, ami adat: -feldolgozás, -gyűjtés, -rögzítés, adatbázisfejlesztés, adminisztrációs tevékenységek, virtuális projekt asszisztencia (projekt- vagy pénzügyi asszisztensi munka), levelezés, e-ügyintézés, önéletrajzkészítés, pályázatfigyelés, pályázati ötletgenerálás, pályázatírás, projekttervezés, projektmenedzsment, arculati tervezés, grafikai tevékenység, képfeldolgozás, weblap tervezés, webprogramozás, webmarketing, vagy másképp nevezve: internetmarketing, online PR, e-dm (internetes direkt marketing tevékenység), online tartalomfejlesztés, szövegfeldolgozás, szövegszerkesztés, szakírás, szövegírás, újságírás, publikálás, írói munka, lektorálás, kiadványszerkesztés, korrektúra, programozás, rendszergazda szolgálat, távdiagnosztizálás, tanácsadás esetében: adótanácsadás, pénzügyi tanácsadás, távkönyvelés, 3

4 fordítás, közvélemény kutatás, információkutatás és -elemzés, távoktatás stb. A Távmunka tanácsadó című kötet a oldalán számol be arról, hogy az Esélyt a jövőnek című kormányprogramhoz kapcsolódó távmunka pályázaton felmerülő ötletek színessége milyen tanulságos. Az értékelhető közel 600 pályázatból kiemelték azokat az üzleti ötletek ABC sorrendben, amelyek szintén jelzik, mi mindent lehet távmunkában végezni - lássuk: 1. adatbányászás 2. adatfeldolgozás 3. adatgyűjtés, adatelemzés 4. adományszervezés 5. animációs filmek készítése 6. archiválás 7. arculattervezés 8. bérszámfejtés 9. bírósági munkát segítő adminisztráció 10. CAD-CAM tervezés 11. call-center, telefonos ügyfélszolgálat 12. CD írás 13. családokat segítő mentori hálózat kialakítása 14. digitális képfeldolgozás 15. digitális látványtervek készítése 16. digitális szolgáltató iroda 17. digitális térkép készítése 18. digitalizálás 19. Do it yourself tanácsadók foglalkoztatása 20. egészségügyi portál készítése és működtetése 21. egészségügyi rehabilitációs tevékenység tervezése 22. elektronikus levelezés 23. elektronikus support 24. elektronikus tankönyvárusítás és kölcsönzés 25. fordítás 26. forrástérképek készítése 27. gazdasági tanácsadás 28. grafikai munkák 29. hálózatfigyelés 30. hálózattervezés 31. hanganyag alapján jegyzőkönyv készítése 32. hirdetésszervezés 33. honlap készítés 34. infokommunikációs szerkesztőségi, tudósítói és kiadói hálózat 35. információbrókeri tevékenység 36. informatikai szolgáltatások 37. informatikai tanácsadás 4

5 38. ingatlanértékelés digitális technikákkal 39. internetes képes lexikon összeállítása 40. internetes portál indítása, működtetése 41. internetes PR-munka 42. internetes távkapcsolat 43. készletnyilvántartás 44. kiadványszerkesztés 45. kistérségi szaktanácsadás 46. könyvek digitalizálása 47. közönségszervezés 48. közösségi szolgáltató portál indítása 49. magyar honlapok olvashatóvá tétele látási fogyatékosok számára 50. médiaelemzés 51. médiafigyelés 52. minőség-ellenőrzés 53. munkaerő-piaci tréningek szervezése 54. nyelvi lektorálás 55. nyomdai előkészítő munkák 56. olvasószerkesztői munka 57. online fordító iroda 58. online jegyszolgáltatás 59. online napilap szerkesztés 60. orvos szakmai kommunikációs rendszer 61. pályázatfigyelés 62. pályázatírás, pályázatkészítés 63. pénzügyi adminisztráció 64. piacfelmérés- és szervezés 65. piackutatás 66. prezentáció készítése 67. programfejlesztés 68. reklám és tájékoztató anyagok 69. reklámgrafika 70. rendszeradminisztráció 71. rendszergazda 72. szakfordítás 73. szaktanácsadás 74. szervizadminisztráció 75. szociális tanácsadó, monitoring hálózat 76. szoftverkarbantartás 77. tagtoborzás 78. tananyagfejlesztés 79. távfelügyelet 80. távkönyvelés 81. távoktatási képzési programok 82. telecenter létrehozása és működtetése 83. telemarketing tevékenység 5

6 84. térinformatikai adatbázis készítés, szerkesztés 85. tutori feladatok ellátása 86. újságkészítés 87. ügyviteli feladatok tervezése, szervezése 88. ügyviteli feladatok ellátása 89. üzemeltetési támogatás 90. vagyonkataszter készítése 91. vizsgaszervezés 92. webmester 93. webshop programkészítés 94. webtárhelyek elemzése A civil szervezetekben, amikor a távmunkázás kérdése felvetődik, az a lényeges, hogy a fentiekben említett, több szempontú, gazdag felsorolásban a távmunkát végző talál-e a tevékenységek közt olyat, amelyhez van szakmai tudása, végezett-e már olyan vagy hasonló tevékenységet, azaz van-e munkatapasztalata az adott területen, és szívesen vállalná-e ezt a fajta munkát most is. És természetesen ugyanezt kell megnézniük a civil távmenedzsereknek, azaz a távmunkát végeztetőknek is - nevezetesen azt, hogy a fenti tevékenységek közül melyekre keresnek megfelelő embert, és hajlandóak-e azt távmunkaszervezéssel megoldani. 1.3 Milyen munkajogi formában végezhető a távmunka? A sikeres civil távmunkás - legyen távmunkaadó vagy távmunkát végző - tudja, milyen munkajogi formában végezhető a távmunka: - alkalmazottként (a magyar távmunka törvény az alkalmazottakra ír elő kötelező kritériumokat), - vállalkozóként: önfoglalkoztató, egyéni vagy társas vállalkozóként alvállalkozásban, - megbízási szerződéssel, - önkéntes munkában (létezik már az ezt a tevékenységet szabályozó önkéntes törvény is). 1.4 Milyen tulajdonságokra van szükség a hatékony távmunkavégzéshez? Melyek a mindkét fél számára elengedhetetlenül fontos tulajdonságok? A sikeres civil távmunkások tudják, hogy milyen tulajdonságok elengedhetetlenek a hatékony távmunkavégzéshez. 6

7 Mind a távmunkaadóknak, mind a távmunkát vállalóknak rendelkezniük kell legelőször is megfelelő nyitottsággal. Elengedhetetlen a kölcsönös bizalom - e nélkül nem létezik hatékony távmunkavégzés! A megfelelő kommunikációs és tárgyalási készség a valóságos és a virtuális világban egyaránt - ez szintén fontos része a hatékony távmunkavégzésnek. Mivel nincs állandó személyes kapcsolat a két fél között, ezért rendkívül jelentős az érett online kommunikáció, csak ennek révén kerülhetőek el ugyanis az esetleges félreértések Milyen a jó távmunkavégző? A jó távmunkavégző esetében elengedhetetlenek a következő tulajdonságok, képességek, készségek: magas fokú önállóság, jó önmenedzselési képesség, megfelelő idő- és feladatbeosztás, képesség jól ütemezni és rangsorolni a feladatokat, jó szervező készség, határidők betartásának képessége, megbízhatóság,, bizonyos fokú elszigetelődésre hajlam, átlagosnál alacsonyabb a társaság igény, képesség és hajlandóság családtagok távoltartására, hogy ne zavarják a munkát, jó koncentrációs képesség (és tudni, hogy mi segíti a saját koncentrálásban), ismeretek, szaktudás piacképessége, ugyanakkor képesség és hajlandóság az értékes szaktudás fejlesztésére, gazdag a kapcsolati tőke, képesség és hajlandóság azokat bővítésére, digitális képzettség (szervezett v. autodidakta módon), és ezek következtében digitálisan magas fokú jártasság, otthonos mozogás az online világban, optimizmus, motiváltság, kezdeményező készség, jó monotónia tűrés vagy ellenkezőleg: nagy fokú kreativitás (ez a távmunka jellegétől függ), képesség összeegyeztetni a magánéleti és munkahelyi feladatokat (tudni nem -et mondani és időt szakítani a kikapcsolódásra is saját testi-lelki harmónia érdekében), felelősségvállalás, kötelességtudat, terhelhetőség, de a saját határok ismerete, a felmerülő kihívások jó tűrő képessége, azok hatékony kezelése, megoldáscentrikusság a "problémázás" helyett, proaktívitás, azaz elébe menni a dolgoknak semmint, hogy reagálni vagy - úgymond - későn felébredni, hajlandóság a segítségkérésre, és ezt időben megtenni, hogy ne akadjon el ennek hiányában a munka. 7

8 1.4.3 Milyen a jó távmunka menedzser? És hogy milyen a jó távmunka menedzser? alacsony a kontrollálási hajlama, eredménycentrikus (a végeredmény a fontos, nem a munkával töltött idő!) bízik a távmunkásai képességeiben, partneri és nem diktatórikus, képes pontos célkitűzésekre és feladatkiadásokra, azaz jól delegál, hagyja önállóan dolgozni a távmunkást, és csak szükség esetén, amikor valóban kell, akkor gondoskodó, jól ütemezi az egyes tevékenységeket (projektlátásmód, mérföldkövek meghatározása), és hatékonyan ellenőrzi a végrehajtást, otthonosan mozog, jól kommunikál az online világban, képes motiválni, lelkesíteni, segítőkész. 1.5 Mi az a váltott munkarend? A sikeres civil távmunkaszervezők ismerik a távmunkák jellegét, és tudják, számukra melyik a legkedvezőbb: - otthoni munkavégzés, - mobil munkavégzés, - szatelit munkahely, távmunka központ (ilyen nyílt a közelmúltban Örkényben). Tévhit, hogy a legtöbb távmunkás napi 8 órában otthon dolgozik. Azok a távmunkások, akik otthon dolgoznak nagyon sokféleképpen távmunkázhatnak: a hét 2-3 napján dolgoznak otthon vagy a munkahelyükön, vagy bizonyos napszakokban bent és odahaza stb. A távmunka történetéből, illetve a trendekből az látszik, hogy az úgynevezett, az előbbiekben is említett váltott munkarend lesz a domináns az otthoni távmunkavégzés esetében. Tehát az, amikor a távmunkás otthon és a munkahelyén is egyaránt, a két munkaszínteret váltogatva dolgozik. A civil szervezeteknél is valószínűleg ez a fajta váltott távmunkavégzés lesz, lehet a jellemző. A civilek esetében az is előfordulhat, hogy teleházakat használják távmunkavégzésre. 1.6 Mitől óvakodjon, aki távmunkát keres? Munkaerőpiaci veszélyek A civil szférában dolgozók esetében is nagyon fontos, hogy szervezeteik tagjai tudják, mitől óvakodjanak, ha távmunkát keresnek - a saját szervezetükön kívül, tehát számukra ismeretlen terepen, a nyílt munkaerőpiacon. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy felsorolás, hogy mire kell komolyan figyelni. 8

9 1.6.2 Ne fizessen a távmunkalehetőségért! Soha ne fizessen a távmunkalehetőségért, magáért a távmunkaajánlatért előre senki! Gondoljuk végig logikusan: ha a valóságos világban munkát keres valaki, akkor komoly helyen neki fizetnek majd, és az elvégzett, tényleges munka után például a munkába állását követően egy hónap múlva. Egy komoly munkaadó legyen multinacionális cég vagy társas vállalkozó - soha nem kér azért pénzt a valóságos világban, hogy munkalehetőséget, azzal kapcsolatos ajánlatot tesz egy munkavállaló vagy egy alvállalkozó számára. Tehát felejtsük el az olyan, többnyire postázással bonyolított ajánlatokat, hogy "ha küldesz ennyi meg ennyi forintot, akkor ezt meg ezt kapsz". Nagy ívben és messzire kerüljük el az ilyen ajánlókat. Hiszékeny emberek vámszedői ők, és abból lesz pénzük, hogy ilyen ajánlatokat tesznek Távmunka reményében ne legyen vállalkozó! A távmunka reményében, és csak ezért, ha még nem volt, ne váltsa ki a senki a vállalkozói igazolványát! A vállalkozás akár egyéni, akár társas formában komolyan végig gondolandó. Valójában üzleti tervezés nélkül nem szabadna belevágni, bár sok vállalkozó elkezdi e nélkül. Ha valakinek sosem volt terve, és nem érez rá késztetést az ajánlat érkezésekor, hogy vállalkozó legyen (akár egyéni, akár társas formában), akkor ne váltsa ki a vállalkozói igazolványt, ha ehhez kötik a távmunkázás lehetőségét. Komoly különbség van az alkalmazotti szemléletű és a vállalkozásra alkalmas személyiség között, és ennek ismerete nélkül egy rossz döntés komolyan fenyegetheti az anyagi, egzisztenciális helyzetünket Nem létezik távmunka ajánlat! Komolytalan az, aki általában távmunkát ígér. A távmunka egy munkaszervezési forma, és mindig konkrét munkatevékenységhez és/vagy szaktudáshoz kötődik. Könyvelőként végezhet valaki távkönyvelést, projektasszisztensi munkát lehet részben végezni virtuális asszisztensként, vagy lehet fordítani, programozni, adatbázisokat gondozni stb. távmunkában. De EZ mindig konkrét munkafeladat. Fontos tehát ezért ismerni azokat a munkaköröket, munkafajtákat, amelyek távmunkában végezhetőek. De meg is fordíthatjuk: át kell gondolni, mihez ért valaki, mit tud, és az végezhető-e távmunkában. 9

10 1.6.5 Csak ha bírja az egyedüllétet! Ha nagyon erős a társasági igénye valakinek, felejtse el a távmunkát! A távmunka azoknak való, akik legalább annyira szeretnek egyedül lenni, mint társaságban, ha nem jobban. Ha nehezen bírja valaki az egyedüllétet, és szüksége van a nyüzsgésre, az állandó ingerekre maga körül, amikor dolgozik, akkor alaposan végig kell gondolnia, hogy a távmunka neki való-e egyáltalán Kompromisszumból ne! Semmilyen kompromisszumból ne válasszuk a távmunkát! Ha idegenkedik valaki a számítógéptől, és úgy véli, hogy az internet elszemélytelenít, elidegenít, akkor nagy valószínűséggel a távmunka nem neki való, tehát ne vállalja még akkor sem, ha úgy érzi, hogy semmilyen más munkalehetőség nincs számára. Ha úgy érzi valaki, hogy a munkahelyén rákényszerítik a távmunkázásra, és attól tart, hogy ez a leépítése előszobája, akkor ne vállalja el a távmunkát, illetve aggályairól őszintén beszéljen a munkáltatójával. Törvény szavatolja, hogy a távmunkavállalás csak önkéntes vállalt lehet egy alkalmazottnál Szerződés nélkül semmiképpen! Szerződéskötés nélkül bele se kezdjünk a távmunkába! Ha alkalmazott valaki, és eztán távmunkában is dolgozhat, tudnia kell, hogy ehhez kell igazítani a már meglévő munkaszerződését. Minden megváltozott momentumot pontosan rögzíteni kell benne. Ha valaki vállalkozó, akkor se kezdjen bele a munkavégzésbe vállalkozói szerződés nélkül, különben rendkívül védtelenné válik. 1.7 Hogyan ellenőrizzük le egy távmunkaadó hitelességét? Ha valaki az interneten keres távmunka lehetőséget, legyen nagyon óvatos! Figyeljen az alábbi jelekre: Komolytalan az a cég, - amelyiknek a honlapján nem található impresszum (legtöbbször alul van), - ha az impresszumában nem szerepel a nagyon pontosan a cégnév, - ha az impresszumában nincs pontos (irányítószámmal ellátott) cím, - ha csak mobil telefonszámot közölnek, - ha ingyenes cím(ek)et használnak valami@cegnev.hu típusú címek helyett. A cégek hitelességének ellenőrzésénél segítségünkre lehet néhány internetes oldal. 10

11 Megtudhatjuk, ki üzemelteti az adott weboldalt, ha a oldalon a keresés során a részletes keresésre kattintunk. Társadalmi szervezetek és alapítványok névjegyzékét, az egyes civil szervezetekről az alap információkat a oldalon találhatjuk. A cégek nyilvántartását ingyenesen elérjük az oldalon - itt tájékozódhatunk arról, hogy milyen tevékenységeket végeznek hivatalosan, milyen a gazdálkodásuk, az alkalmazotti létszámuk, van-e tartozásuk stb. Nem értenek a távmunkához azok az ajánlattevők, akik - otthoni bedolgozást ajánlanak távmunkaként (az olvasó az eddigiek alapján ugye már tudja, hogy a távmunka döntően szellemi tevékenység? amit infokommunikációs eszközök segítségével lehet végezni), - MLM-rendszereket, vagy MLM-gyanús rendszereket ajánlanak, illetve a kínált lehetőségek mögött ilyeneket sejtünk némi sejtelmességbe burkolva. 2. A MINők online tevékenysége, internetes munkavégzése 2.1 MINők projektek távmunkában A MINők, Magyar Internetező Nők Egyesülete 2001 májusában alakult, októberben jegyezte be a Fővárosi Bíróság. Országos szervezet, mintegy 30 taggal. Érdekes felismerést tettünk tájékán: lehet, hogy úgy távmunkázunk, hogy nem vagyunk ennek tudatában. Az online tevékenység, a virtualitás eszközeinek használata, a netes hálózatépítés a kezdetektől áthatotta ugyanis a működésünket, s tulajdonképpen átnézhetjük ilyen szempontból is valamennyi projektünket. Néhányat közülük példaként: - A Nőtárs hírlevél esélyegyenlőségi témákat, gender tartalmakat ölelt fel, és önkéntes munkatársi gárdája a Balaton-felvidéktől Sopronon és Pécsen át Budapestig terjedt. A MINők hírlevél a honlapunkon megjelent friss tartalmakat közli hetente egy alkalommal folyamatosan a regisztrálók számára. - Három könyvet adtunk ki önállóan, illetve a NőTárs Alapítvánnyal együttműködve. A Behálózva Nők és a net (2002), a Feminista Almanach 2005, A nő, ha vállalkozik (2007) című könyvek kiadása mind-mind online csapatmunkával, komoly távmunkavégzéssel történt az ötleteléstől a megíráson, a szerkesztésen és a grafikai tervezésen át a tördelésig és korrektúrázásig. Ma már a kiadványok számítógépen megszerkesztett alapja egyenesen a nyomdába kerülhet az interneten keresztül, lényegesen leegyszerűsítve így az egyes munkafolyamatokat kiadványkészítésnél. 11

12 - Internetezzünk, mi nők! - a kezdő internethasználati tanfolyam 16 vidéki és 2 fővárosi helyszínen zajlott, átlagosan 20 órányi oktatással hátrányos helyzetű nőknek, illetve egy fővárosi táblázatkezelő tanfolyam is volt. Ezen kívül egy önálló programot szerveztünk nethasználat oktatására a terézvárosi nőknek (a MINők székhelye a Terézvárosban van). E projektek oktatói gárdáját az internet segítségével pályázat révén toboroztuk, és egyetlen egy személyes találkozót tartottunk az oktatónőkkel az induláskor. Zárt webfelület segítette az országos program koordinálását - az online munkafelületet tartalmazta például a képzéshez szükséges segédanyagokat az oktatást meghirdető szórólaptól kezdve a közösen kialakított oktatási programon át a résztvevőknek végül kiadott látogatási bizonyítványig. - Az általunk készített honlapok is mind jelentős távmunkavégzéssel történtek. A MINőknek megalakulása óta van honlapja, de mások számára is készítettünk weblapokat - például: o gender.bkae.hu, o nokellenieroszak.minok.hu, o noimedialobby.minok.hu, o feminista.hu, o notars.hu, o noivallalkozok.hu - Több konferenciát szerveztünk: o "100 éves a Feministák Egyesülete" (Esélyegyenlőségi Kormányhivatal támogatásával 2004 decemberében), o Nők a munka világában civil nők lehetőségei (OFA támogatással 2005 februárjának elején), o " Civil nők vállalkozó nők civil vállalkozó nők" (2006 őszétől 2007 tavaszáig szintén az OFA támogatásával). Ezen konferenciák szervezése online csapatmunkában történt, s bebizonyosodott, hogy az online rendezvényszervezés mennyire hatékony. Az említett konferenciák közül a Nők a munka világában civil nők lehetőségei OFA támogatta programunk azért különösen emlékezetes számunkra, mert 2005 februárjának első napjaiban még egy kanadai tanulmányúton vettünk részt, és Ottawában az interneten keresztül néztük, hogy a jelentkezések hol is tartanak. Tehát jó előkészítéssel az időnként összesűrűsödő programok online módon jól kezelhetőek. - A CiNTa, a Civil Női Tanoda címmel civil vezetőnők képzése zajlott egy tanévnyi időben 2004 őszétől 2005 tavaszáig. Ezt is végig kísérte az online munkavégzés - a résztvevőket a neten keresztül toboroztuk, s a projekt idején végig levelezőlista segítségével koordináltuk a tevékenységet, és tartottuk később is a résztvevőkkel a kapcsolatot. - Két, EU-támogatta, a HEFOP kiírás 2. komponensébe tartozó vállalkozónői projektet is bonyolítottunk - az e-vállalkozónőknek szóló 12

13 program mellett az e-nivó projekt külön is figyelmet érdemel. Erről a továbbiakban részletesebben ejtenék szót vidéki helyszín, 120 vállalkozónő, azaz hogyan lehet távmunka módszerrel összefogni egy projektet Az e-nivó projekt bemutatása, kezdete, céljai "A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése" HEFOP/2004/ című záró konferencián március 21-én Budapesten a Hotel Benczúrban jómagam a MINők elnöke, az e-nivó, együttműködő NőI VállalkozÓK című projekt vezetőjeként tartottam előadást. Erre úgy kértek fel, és az ESZA Kht. részéről Ferenczi Andrea programvezető - ismerve a projektünket - még az előadás címét is megadta számomra: "Több helyszínű távmenedzsment működtetés megoldásai, hálózatépítési tapasztalatok a MINők e-nivó projektjében." A cím kissé száraznak tűnhet, de mégis kifejezi a projektünk lényegét, kapcsolódását a távmunkához, az online csoportmunkához. Bevezetőmben beszéltem a MINők céljairól, missziójáról, eddigi tevékenységeinkről, melyről az érdeklődők egyébként az egyesületünk honlapján ( a Magunkról rovatban találhatnak bővebb információkat: Előadásomban kifejtettem, hogy 2004-ben, 2005-ben tudatosítottunk egy felismerést a MINőkben: korában úgy távmunkáztunk, hogy nem voltunk ennek tudatában. Az online tevékenység, a virtualitás eszközeinek használata kezdettől áthatotta a működésünket, magától értetődő természetességgel - ezt azonban nem hívtuk távmunkának, noha nyugodtan nevezhettük volna annak. Mindez jó előiskola volt az e-nivó projekthez - mintha mindig is erre készültünk volna. Az infokommunikációs eszközök professzionális használata és kihasználása miatt központi helyre kerültünk a női civil szférában a mindennapos civil ténykedésünk során. Rutinos online hálózatépítési gyakorlatunk alakult ki sok-sok tapasztalat révén. Ez is megerősítette távmunkavégző képességeinket és készségünket. Érdekes lehet az a kérdés is ugyanakkor, hogy vajon miért kezdett a MINők vállalkozónőkkel foglalkozni? A válasz egyik része elég egyszerű: a tagok közt több vállalkozónő akad, míg a másik válasz ma már minden nonprofit szférában dolgozó szervezet számára egyre egyértelműbb: a civilség sem létezhet vállalkozói szellem nélkül. Innen már egyenes út vezetett az alábbi képlethez: civil nő + vállalkozó nő = civil vállalkozó nő. S voltaképpen ennek szellemében indult el az e-nivó projekt, az "e- NIVÓ - együttműködő NőI VállalkozÓk hálózata a valóságban és virtuálisan" című mintaértékű, országos hálózatépítő modell program vállalkozó, ill. vállalkozni szándékozó nőknek (HEFOP P /2.0) Erről itt lehet olvasni bővebben a MINők honlapján: [4] 13

14 A projekt mintaértékűvé, illetve mintaértékű modellprogrammá a megvalósítás során vált, elsősorban országos jellege miatt - az időközben mintegy 40 nyertes vállalkozónői projekt között ma is egyedülálló ezzel. A program 5 vidéki helyszínen zajlott, 100 vállalkozónő végzett. Sokan megkérdezték már az indulás idején is, hogyan mertük bevállalni az 5 vidéki helyszínt, az ország különböző pontjain szétszóródva? A válasz egyszerű: a 2001 májusában alakult MINők országos szervezet, mintegy 30 taggal különböző megyékben és fővárosi tagsággal. A vidéki tagok, és az ő kapcsolati tőkéjük biztosította az egyes helyszíneket: nevezetesen Mezőkövesden, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Székesfehérvárott, illetve partnerünk a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság révén pedig Jászfényszarun. A másfél évig tartó mintegy 15.5 millió forintos költségvetésű projektbe közel 180 vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nő jelentkezett, a bevontak száma mintegy 120 nő volt. Jogosan felvetődő kérdés: hogyan tudtuk koordinálni az országos szintű, 5 vidéki helyszínes, ilyen nagy létszámú vállalkozónői programot? A távmenedzsment felépítése, működése, informatikai eszközei A nőkből álló stáb felépítése a következő volt: - országos stáb: projektvezető + asszisztense, pénzügyi menedzser (alkalmazottak, vállalkozók), irodista (önkéntes, vállalkozó), - helyi szervezők: 4 fő (vállalkozók, "teljesítménybérezéssel", azaz olyan ösztönző rendszerrel, amely segítette a kedvezményezettek projektben benntartását, az erre való komoly törekvést), - szakmai megvalósítók: trénerek, tanácsadók, kutatók, tananyagfejlesztők, weblapkészítők stb. (vállalkozók) Fizikailag folyamatosan általában két ember dolgozott egy légtérben Budapesten a megvalósító stábból. Még egy érdekesség a sok közül: a projektasszisztens Jenőben (Fejér megyei község) élő távmunkás volt. Itt említendő meg egy fontos "minőkös" belső etikai elv is miszerint: amikor és ahol csak lehetséges, a belső humánerőforrásainkat használjuk, azaz így támogatjuk a megfelelő szaktudással rendelkező tagjainkat. Sokan önkéntes munkával korábban bizonyítottak már, így amikor anyagiak állnak rendelkezésre, mindenféle szempontból ésszerű és célszerű az ő bevonásuk - ezzel is elismerve korábbi elkötelezett, önkéntes tevékenységük értékét. A távmenedzselésben a legfontosabb tényező az volt, hogy az e-nivó stáb zárt, saját fejlesztésű webfelülete kezdettől fogva segítette a projektet: A jelszóval védett munkafelület használata során a belépés után az arra jogosult stábtagok egy online csapatmunkát segítő rendszerrel találkoztak, amely rovatokkal, menüpontokkal tette magát átláthatóvá. Innen az összes adminisztrációs anyag letölthető 14

15 volt, amit a pályáztató a projekt működtetéséhez előírt, illetve célszerű volt itt közzétennünk sajátmagunk számára (pl. még a stábtagok névjegykártyáit is feltettük ide). Eseménynaptár rögzítette a projekt valamennyi eseményét: információs napokat a toborzás időszakában, képzési és kiscsoportos tanácsadási napokat, a stábtalálkozók időpontjait stb. Az e-nivó stáb munkáját zárt belső levelező lista is támogatta végig a projekt során, de léteztek még további levlisták is, például a képzőknek. Ezek a feltételek mind kellettek a projekt elindításához, amiben végül a következő összetételű kedvezményezettek vettek részt: 57% vállalkozó, 43% vállalkozni szándékozó nő. A vállalkozói arány az egyes helyszínek között így alakult: Hódmezővásárhelyen: 77%, Jászfényszaru: 64%, Szeged: 63%, Mezőkövesd 43%, Székesfehérvár 40%. Vállalkozási forma szerint egyéni vállalkozó a résztvevők 37%-a, jóval kevesebben Kft-k v. Bt-k vezetői, tagjai (11, ill. 7%) októbere és 2006 májusa között lezajlott minden helyszínen 7 témában a képzés: - vállalkozó női önismeret: belső, külső, - EU-s alapismeretek (intézményrendszer, kkv-k, nemek társadalmi egyenlősége), marketing alapismeretek, - pénzügyi és adózási alapismeretek, - közösségi vállalkozás, - e-business, internetmarketing, - pályázatírás, forrásteremtés. Az e-nivó stáb munkáját a zárt webfelületen és a levelezőlistákon kívül azonnali üzenetküldők, nettelefon használata (MSN, Skype) is segítette. A projekt megvalósítása során a legstabilabb egyik pont az online tevékenység volt - egész projekt idején 3-4 személyes stábtalálkozó tartottunk, miközben folyamatosan zajlott napi szinten - akár többszöri online "akciózással" is - az internetes kommunikáció. A kihívás mindeközben az információk összpontosulása volt bizonyos témákban bizonyos pontokon (pl. projektvezetőnél, pénzügyi menedzsernél), bár a rendszer végig átlátható és kezelhető volt számunkra. "Azért vagyunk itt, hogy (új) információkat szerezzünk, tanuljunk, fejlődjünk, miközben kapcsolatokat építünk." EZ volt a missziónk szeptember 17-én, amikor is az e- NIVÓ projekt nyitó konferenciáján Budapesten, mintegy 70 résztvevővel közösen, nagycsoportos munkával határoztuk meg a céljainkat. Nyugodtan elmondható, hogy fontos tapasztalatokat szereztünk, miközben tanultunk és fejlődtünk - mégpedig a távmenedzsment területén is egy mintaértékűvé vált, országos hálózatépítő modell program keretében. Hosszú távon a projekt végén egyébként úgy gondoltuk, hogy a hatékony online csapatmunkához megoldás egy távmunka szoftver, azaz az online csapatmunkát segítő internetes rendszer beállítása lesz. Kiválasztása több ajánlatból megtörtént, és használatba is vettük az újabb HEFOP-os projekt, az e-vállalkozónői programunk keretében. Az azóta 15

16 megszületett fontos tanulságunk a következő: minden rendszer annyit ér, amennyire azt a benne résztvevők használják. Mindenképpen szükséges, hogy a távmunkaszoftver felhasználóbarát, könnyen kezelhető és átlátható legyen, ugyanakkor elengedhetetlen az online csoportmunkában résztvevők közel azonos digitális írástudása. Ha ez utóbbi nem egységes, a felzárkóztatás érdekében külön képzések szükségesek. 2.3 MINők távmunkapályázatok A teljességhez és a MINők történetéhez az is hozzátartozik, hogy elmondjuk, a MINők két távmunka pályázaton is részt vett, mégpedig 2005-ben és 2006-ban. Különösen az első távmunkás pályázatírás bizonyára sokáig emlékezetes marad a benne résztvevők számára: hihetetlenül erős intenzitású, nagyon koncentrált online csapatmunkát jelentett, és siker koronázta. Végül is a "nyereményt" egy alkalmazotti státuszra "váltottuk be": a távmunka tevékenység projekt-, ill. pénzügyi asszisztencia, majd távkönyvelés volt. Eközben lényeges volt a bizalom, a feladatcentrikusság, a távmunkavégzők önjáró képessége, határidőtartása, és az "inkább elébe menni, mint halogatással veszélyeztetni a csoport eredményét" szemlélet. Időközben éreztük úgy, amit fentebb már említettem, hogy fontos teendőnk egy távmunkát/online csoportmunkát menedzselő szoftver beállítása a munka átláthatósága és követhetősége, az infomáció- és a tudásmegosztás érdekében is. Mindkét alkalmazott esetében megtörtént egyébként a fél éves továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítése más nyertes pályázati projektek segítségével, utána viszont alvállalkozóként dolgoztunk mindkettőjükkel tovább - egyiküknek már korábban is volt vállalkozása, másikuk pedig időközben vált főállású vállalkozóvá. Viszont változatlanul távmunkában dolgozunk együtt - mindkettőjükkel. 3. Nők és férfiak távmunkában, azaz a távmunka gender szempontjai 3.1 Mi is az a gender? A távmunka úgynevezett gender szempontjainak tárgyalásnál néhány alapfogalmat tisztáznunk kell, először is a biológiai nem (szex) fogalmát. Ez leegyszerűsítve ennyit tesz, hogy az esetek döntő többségében még a 21. században is, aki nőként születik meg nőként hal meg, aki férfiként születi meg férfiként hal meg. Tehát kevéssé változtatható/változik a születéskori biológiai nemünk. A gender társadalmi nemet jelent. Lényege ugyancsak leegyszerűsítve annyit tesz, hogy voltaképpen az adott társadalom, kor, kultúra, fölrajzi hely mit enged meg egy nőnek vagy egy férfinak, mit vár el tőlük mint nőtől, mint férfitól hagyományosan, sztereotipikusan. A rossz hír az, ami egyben jó hír is, hogy a társadalmi nem tehát társadalmilag konstruált, ezért változtatható! És változik is. Gondoljunk bele mit jelentett nőnek vagy férfinak lenni, például a honfoglaláskori Magyarországon, és mit jelent ma 16

17 huszonéves vagy 50 feletti nőnek vagy férfinak lenni Budapesten a VIII. kerületben vagy a Rózsadombon, egy zalai kisfaluban, netán Pécsett. De más ma nőnek vagy férfinak lenni egy tibeti kisfaluban, Afrikában vagy az USA-ban Manhattan-ben. Amit még évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartottak a nők számára - például tudós férfiak azt feltételezték, ha a nők tanulnak, annyira megzavarodik a ciklusuk, hogy nem fognak menstruálni -, szóval ami egykor elképzelhetetlen volt, ma már a hétköznapi élet mindennapjainak része a korábban feltételezett elképesztő hatások nélkül. Optimistán tán remélhetjük, hogy néhány mai, társadalmi nemekhez kötődő problémán 100 év múlva az előző feltételezéshez hasonlóan az utánunk jövők ugyanúgy mosolyogni fognak, mint mi mosolygunk az előzőekben említett férfi feltételezésen. Az Európai Unióban a gender mainstreaming (GM) nem véletlenül az egyik legfontosabb horizontális elv. Lényege a nemek közti egyenlőség perspektívájának beépítése minden szakpolitikába/eljárásba, minden szinten és minden stádiumban, olyan szereplők által, akik a fentieket alakítják, abban részt vesznek. A gender mainstreaming (GM) érvényesülésének vizsgálatához ún. gender indikátorok, statisztikák kellenek például a projekteket tervezők, megvalósítók, résztvevők aránya, az eredmény, a hatás vonatkozásában. De vizsgálhatjuk az idő (kor, életkor), a tér/hely, az információ, a pénz vetületei is mindkét nemre, a nőkre és a férfiakra vonatkoztatva. 3.2 Ki a tipikus távmunkás? Joggal vetődhet fel a kérdés, vajon ki a tipikus távmunkás. Milyen az életkora, a neme, egyéb státusza? Ez is jelentheti a távmunka gender szempontú megközelítését kiindulásképpen. Tévhit, hogy a tipikus távmunkás olyan multifunkcionális nő, aki egyszerre gyereknevelő háziasszony és jó munkaerő is. Ezzel szemben szerte a világon a tipikus távmunkás férfi, nagy fokú mobilitással, magas anyagi javadalmazással, magasan kvalifikált távmunkával. Magyarországon is a férfiak vannak többségben ben - a KSH adatai szerint - a foglalkoztatottak körében 1,7%, 2004-ben már 2,1% volt a férfi távmunkás. A női távmunkások aránya ugyanekkor: 0,9 százalék, illetve 1,8%. És hogy milyen a magyar távmunkás? Magyarországon az összes foglalkoztatottból ben 1,3%, ban 1,7%, ben pedig 2% a távmunkás. Munkavállalói státuszuk szerint önfoglalkoztató a távmunkások ben 30%-a, ben 29%-a, az alkalmazottak aránya 17

18 ben 70%, ben 71%. Korösszetételi jellemzők: a és a éves korosztályok felülreprezentáltsága, de összességében a 20 és 60 év közötti korcsoportok jelenléte nagyjából kiegyenlített, 20 év alatt, illetve 60 év fölött viszont drasztikusan csökken a távmunkások száma. 3.3 Vannak gender szempontok távmunka esetén? Tapasztalatainkra és információinka alapozott feltételezéseink szerint nincsenek gender szempontok a főáramban a távmunka esetében sem, azaz nem vizsgálják komolyan a nők és férfiak társadalmi nemi egyenlőségét a távmunka esetében. Hogy ez változzon azért a civilek is tehetnek, különösen a nőszervezetek - közülük is főként azok, akik munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkoznak, ugyanis naponta találkozhatnak távmunkával kapcsolatos tévhitekkel a nők köréből is. Különösen a kismamák felvilágosítása lenne fontos, hogy minél kevesebb hamis illúziójuk legyen, és annál több valós információjuk a lehetséges távmunkavégzésről. A távmunkavégzés esetében gender szempontból vizsgálható lehetne az ún. üvegplafon, üvegfal jelensége, a távmunkavégzésben a horizontális és vertikális szegregáció, de a korábban már említett gender indikátorok mérésének elkezdése is fontos lenne. Az évek óta kiírt távmunka foglalkoztatási projektekben a nyertes pályázóknak egy kérdőívet is ki kell tölteniük a pályázati elszámolás során, s csak néhány szemponttal kellene kiegészíteni ahhoz, hogy a kérdőív gender érzékeny legyen, és hasznos információkhoz lehessen jutni e projektek kapcsán a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéről a távmunka kapcsán. 3.4 Távmunka - női szemmel 2007-ben az OFA, az Országos Foglalkoztatási és Közalapítvány pályázatot írt ki a távmunkával kapcsolatban. Országos szinten ösztönözni kívánják, hogy a távmunkavégzés jobban elterjedjen Magyarországon, de ehhez elengedhetetlen a nagyobb fokú tájékozottság, és fontos szemléletbeli és attitűd váltásokra is szükség van, elsősorban a munkaadók részéről. Mert távmunkát végezni akarók száma nagyon magas - jelentős tehát a kínálat -, viszont a kereslet messze elmarad ettől. A távmunkások arányát a foglalkoztatottak között 2-4%-ra teszik, s ezzel a számmal messze el vagyunk maradva az EU-s átlagtól. A MINők indult és nyert az OFA távmunka témájú pályázati kiírásán. A 2008 márciusában és áprilisában megtartott két női távmunka konferenciánkon a távmunka gender, illetve női szempontjait jártuk körbe, és igyekeztünk minél több információt, gyakorlatban is azonnal használható tudást átadni az érdeklődőknek. Honlap készült "Távmunka - női szemmel" szlogennel ( illetve ugyanezzel a 18

19 címmel egy kiadvány is publikálásra került. "Női távmunka" címmel ingyenes internetes hírlevelet is indítottunk - pár hét alatt több mint 300-an jelentkeztek rá. A hírlevél az érdeklődő női távmunkásoknak igyekszik megmutatni, hogyan lehetnek sikeresek távmunkásként, s próbálunk a speciálisan női kihívásokra is gyakorlatias megoldásokat találni, ajánlani. Hasznos információkat, jó tanácsokat kaphatnak, akik még nem távmunkáznak, de tervezik, illetve azok, akik már távmunkáznak, de jobban, hatékonyabban szeretnék végezni - legyenek akár távmunkát vállalók, akár távmunkát adók. A távmunka hírlevélre a jelentkezéseket ide lehet küldeni: tavmunka@minok.hu S végezetül, de nem utolsó sorban néhány hasznos link távmunka témában: - Távmunka Programiroda (Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós - Központ) tavmunka.lap.hu És nem utolsó sorban ajánljuk a MINők távmunka vonatkozású webes megjelenései: Ellenőrző kérdések 1. Mi a távmunka fogalma? Válasz: - a távmunka - olyan alternatív munkaszervezési forma, - amely nem igényel folyamatosan személyes megjelenést, jelenlétet, - a megbízás és a teljesítés netes adatátvitellel/infokommunikációs eszközök igénybevételével zajlik, - döntően szellemi tevékenység. 2. Soroljon fel legalább 5-6 távmunka formájában gyakorolható munka-, illetve feladatkört. - adatbevitel, adatrögzítés, adatelemzés, adatfeldolgozás, digitalizálás, - titkársági és ügyviteli feladatok, - számvitel, elektronikus könyvelés, - fordítás, - sajtó- és médiafigyelés, PR-tevékenység, online reklámozás, 19

20 - kutatás, elemzés, tervezés, - távoktatás, tanácsadás, konzultáció, - szoftverfejlesztés és karbantartás, programozás, távfelügyelet, - multimédiás fejlesztés, grafikai munkák, animációkészítés, - korrektúrázás, szöveggondozás, - honlapkészítés, webmesteri tevékenység, - ügynöki tevékenység, brókeri tevékenység, - elektronikus kereskedelem és marketing, - elektronikus és/vagy telefonos ügyfélszolgálat, - infobrókeri tevékenység, adatbányászat, - informatikai tanácsadás, internetes munkaerőközvetítés, 3. Milyen munkajogi formában végezhető a távmunka? - alkalmazottként (a magyar távmunka törvény az alkalmazottakra ír elő kötelező kritériumokat), - vállalkozóként: önfoglalkoztató, egyéni vagy társas vállalkozóként alvállalkozásban, - megbízási szerződéssel, - önkéntes munkában (létezik már az ezt a tevékenységet szabályozó önkéntes törvény is). 4. Melyek a jó távmunkavégző esetében legfontosabb tulajdonságok, képességek, készségek? Soroljon fel 5-6 ilyent legalább. - magasfokú önállóság, - jó önmenedzselési képesség, - megfelelő idő- és feladatbeosztás, képess jól ütemezni és rangsorolni a feladatokat, jó szervező készség, - határidők betartásának képessége, megbízhatóság,, - bizonyos fokú elszigetelődésre hajlam, átlagosnál alacsonyabb a társaság igény, - képesség és hajlandóság családtagok távoltartására, hogy ne zavarják a munkát, - jó koncentrációs képességgel (és tudni, hogy mi segíti a saját koncentrálásban), - ismeretek, szaktudás piacképessége, ugyanakkor képesség és hajlandóság az értékes szaktudás fejlesztésére, - gazdag a kapcsolati tőke, képesség és hajlandóság azokat bővíteni, - digitálisan képzett (szervezett v. autodidakta módon), és ezek következtében digitálisan magas fokú jártasság, otthonos mozogás az online világban, - optimizmus, motiváltság, kezdeményező készség, - jó monotóniatűrés vagy ellenkezőleg: nagy fokú kreativitás (ez a távmunka jellegétől függ), - képesség összeegyeztetni a magánéleti és munkahelyi feladatait (tudni nem -t mondani és időt szakítani a kikapcsolódásra is saját testi-lelki harmónia érdekében), - felelősségvállalás, kötelességtudat, - terhelhetőség, de a saját határok ismerete, 20