A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer bemutatása Hévíz példáján
|
|
- Zsigmond Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET Földrajztudományi Központ Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer bemutatása Hévíz példáján Virág Ágnes Szakdolgozat Földrajz-történelem szak Témavezető: Szabó Szabolcs Budapest, 2011.
2 Tartalomjegyzék Bevezetés A magyar idegenforgalom jellemzői A 20. századi magyar turizmus rövid története Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon A belföldi turizmus jellemzői Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői Magyarország idegenforgalomi felosztása A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer A Turisztikai Desztinációs Menedzsment fogalma A TDM rendszer kialakítása és szervezeti szintjei A TDM rendszer létrehozásának főbb jellemzői Település szintű TDM szervezet létrehozása és működése A térségi TDM szervezet Regionális TDM szervezet A TDM szervezet létrehozásának előnyei és kockázatai A TDM szervezetek feladatai A TDM szervezetek jogi formái A TDM szervezetek finanszírozási lehetőségei Hévízi TDM Egyesület Hévíz bemutatása A hévízi fürdőkultúra fejlődése napjainkig A hévízi gyógytó bemutatása Hévízi vendégforgalom a kezdetektől napjainkig Helyi TDM szervezet Hévízen A hévízi TDM kialakítása A HTME működése Az egyesület marketing tevékenysége A HTME pályázati lehetőségei A HTME vállalkozói szemmel Hévíz szerepe a nyugat-balatoni térségben A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. mint térségi szervezet TDM rendszer sikerességének, továbbfejlesztésének kérdései Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek
3 Bevezetés A világ egy könyv, aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el. Szent Ágoston A turizmus gyakorlatilag egyidős az emberi történelemmel. A Szent Ágostontól származó idézet jól mutatja, hogy már az ókori népeknél is megjelent az utazás fontossága. Az ókori utazások a kereskedelemhez, az olimpiai játékokhoz, illetve a rómaiaknál a szentélyek, fürdőhelyek látogatásához kötődtek. A középkorban a különböző zarándokutak mozgatták meg a legnagyobb tömegeket, valamint a gazdag, fiatal nemes ifjak is egyre szívesebben vettek részt külföldi körutazásokon tanulmányaikból kifolyólag (Pernyéz, 2003). Az újkor elején egyre jellemzőbb volt az európai, illetve a magyar utazások körében a gyógykúrákat kínáló fürdők látogatása. A 19. század első felében a nyugat-csehországi fürdők nagyon népszerűek voltak a magyar nemesség, módosabb polgárság körében. A nagy távolság és a nehézkes megközelítés ellenére kedveltebb fürdő volt például a Gräfenbergi Vízgyógyintézet. 1 Leginkább arisztokraták, földbirtokosok, hivatalnoki, jogi és katonai körök képviselői érkeztek a Gräfenbergi Vízgyógyintézetbe, akiket a gyógyulás mellett vonzott a helyi bálok, színi előadások sokasága is (Csoma, 2002). Az idő előrehaladtával már nem számított úri passziónak az utazgatás, a múlt században bekövetkezett rendkívüli ütemű fejlődés során a turizmus a mindennapi élet szerves részévé vált. A 20. század második felében történt társadalmi, gazdasági és technikai változások lehetővé tették a turizmus rendkívül gyors fejlődését. Az ezredfordulóra a világgazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, az ebből származó közvetlen bevételek értéke már ekkor 500 milliárd dollár körül volt. Öt évvel később a turisztikai bevétel már elérte a 820 millió dollárt, majd 2005-től kezdve már nem szembetűnő a növekedés, 2009-ben a közvetlen nemzetközi turisztikai bevétel körülbelül 852 milliárd USD volt ben körülbelül 650 millió fő, míg 2010-ben már több mint 935 millió fő vett részt a nemzetközi idegenforgalomban (UNTWO jelentés, 2010). A közlekedés fejlődése lehetővé tette a tömegméretű utazás feltételeit, emellett a fogadókészség tárgyi, személyi és szervezeti feltételei is javultak és javulnak napjainkban is. Ezen hatások 1 Vinzenz Prissniezt nevéhez köthető hideg vizes borogatással történő gyógykúra által lett híres fürdőváros között fő látogatott el összesen a fürdőbe, melynek közel 10%-a magyar vendég volt (1 478 fő). 3
4 következtében egyre több turistakibocsátó és fogadó terület kapcsolódott, illetve kapcsolódik be a nemzetközi idegenforgalmi mozgások fő áramaiba (Perczel, 2003). A turizmus fejlesztésénél nemcsak a vendégéjszakák, 2 szállások, bevételek 3 bővülését kell elérni, hanem szükség van a turisztikai rendszer átalakítására is a kor igényeinek figyelembevételével. Hazánkban ez a folyamat az uniós tagsággal kapcsolatosan került a középpontba az ezredforduló környékén. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogyan alakult a turizmus az elmúlt években Magyarországon mind nemzetközi, mind belföldi szinten, valamint hogyan működik a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) rendszer hazánkban. Részletesen kitérek a turisztikai desztinációs rendszer elméleti kialakítására, a különböző szintek jellemzésére, a finanszírozási lehetőségekre, majd Hévíz példáján szeretném elemezni, hogy miként alakult ki a nyugati mintára alapozott szervezetfejlesztés. Szakdolgozatomban kitérek a hévízi egyesület munkájára, tevékenységeire, valamint a Hévízhez kapcsolódó térségi szervezet, a Nyugat-Balaton Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. bemutatására. Hipotézisként megfogalmazható, hogy az új turisztikai fejlesztési irány véleményem szerint pozitív hatást gyakorol a hazai idegenforgalom fejlődésére, a szervezet keretein belül megvalósuló összefogással és együttműködéssel ugyanis sokkal dinamikusabban bővülhet a turisztikai ágazat. A téma bemutatásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából 2008-ban kiadott TDM működési kézikönyvet, a Balatoni TDM Füzetek egyes részleteit és egyéb témához kapcsolódó könyvrészletet és esettanulmányt használtam fel. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából számos turizmushoz köthető statisztikai adatot beemeltem a szakdolgozatomba. A téma elméleti feldolgozását követően néhány szakember segítségével a gyakorlati oldalát is megismertem. Interjúalanyom volt Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója; Bolla Krisztina a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. marketing asszisztense; Kepli József Hévíz város alpolgármestere, Karádi Szabolcs hévízi vállalkozó és Előházi Krisztina a vállalkozás sales and marketing menedzsere, valamint Tar László a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Segítőkész hozzáállásukat ezúton szeretném megköszönni. Az említett szakmai segítséggel sikerült betekintést nyernem a magyar turisztikai élet egy apró részletébe. 2 Vendégéjszaka: A turista által eltöltött éjszaka egy adott szálláson (KSH). 3 Az idegenforgalmi bevétel a nem-rezidens (külföldi) utazók által Magyarországon vásárolt áruk és szolgáltatások összértékét tartalmazza (KSH). 4
5 1. A magyar idegenforgalom jellemzői 1.1. A 20. századi magyar turizmus rövid története A 20. század első negyedében az idegenforgalom még nem töltött be nagy szerepet hazánk gazdasági életében. Mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus legfőbb célja az európai metropolisszá fejlődött főváros, Budapest volt. Az 1896-ban megrendezett Honfoglalás 1000 éves megünneplését célzó Millenniumhoz kötődően hatalmas fejlesztéseket indítottak a fővárosban: a kontinensünkön is első földalatti vasút, több Duna-híd, pályaudvar, a Sugárút, a Nagykörút, valamint számos reprezentatív épület, szálloda épült meg. A rendezvény azonban turisztikai szempontból nem váltotta be a reményt, mivel csak 60 ezer külföldi érkezett (Pernyéz, 2003). A 20. század elején határ menti városok, nevezetes gyógyfürdők (Hévíz, Budapest fürdői) és a Balaton környéke rendelkezett nagyobb vonzerővel. Az első világháborút követően visszaesett az ország idegenforgalma, a fővárost csupán 15 ezer külföldi látogatta meg 1920-ban, pedig az első világégés előtt már több mint 50 ezer fő kereste fel a jól megközelíthető Budapestet. A Balatonon is számottevő volt a visszaesés, az első világháború előtt a látogatók száma elérte a 100 ezer főt, de ez az 1920-as évek elejére ezer főre esett vissza. Az 1920-as évek második fele viszont változást hozott, megindult a turizmus tudatos fejlesztése: javították a közlekedési, az ellátási és a szolgáltatási feltételeket, létrehozták az Országos Idegenforgalmi Tanácsot, illetve a Balatoni Intéző Bizottságot is. Az 1930-as évekre már növekedett a külföldi és lassan a belföldi forgalom is. Hazánkban a turisztikai csúcspont 1937-ben volt, 380 ezer külföldi látogatott el hozzánk, és több mint 220 ezer magyar utazott külföldre. A belföldi idegenforgalom is rekordot döntött, melyben mintegy 1 millió magyar állampolgár vett részt (Perczel, 2003). Mire az idegenforgalom új erőre kapott volna, újabb csapásként érte a világot a második világháború, mely óriási veszteséget okozott a magyar turizmusban is és 1949 között turizmusról aligha lehet beszélni, a háború után az újjáépítéseken, helyreállításokon volt a hangsúly. Az 1940-es évek második felétől megindult a törekvés a belföldi lakosság üdültetésének a megszervezésére, több elhagyott kastélyt, szállodát, panziót alakítottak át üdülővé. Szerény szolgáltatások ellenére mégis jelentős esemény a belföldi utazás. Az 1950-es években a nemzetközi érkezések csak hivatalos 5
6 és rokonlátogatási céllal történtek minimális szinten. Az évtizedben szigorú határzárlatot rendeltek el, a vasfüggönyön túlra irányuló nemzetközi turizmusról nem beszélhettünk. A belföldi turizmus viszont jelentős volt, évente 1 millió fő vett részt üdülésben. A szakszervezeti üdülés (a költségek jelentős részét az állam állta), illetve a közlekedés is olcsó volt, így nagy tömegek vettek rész a hazai turizmusban. Az 1960-as években a tömeges turizmus politikai és anyagi feltételei is megteremtődtek, persze a keleti blokkon belül. A szocialista országokkal két, majd többoldalú megállapodások születtek, mellyel megélénkült a nemzetközi idegenforgalom. A nyugati országokból is többen kíváncsiak voltak a legvidámabb barakkra, a kelet-németek rokonaikkal rendre a Balatonnál találkoztak. Az utazási lehetőségeket erősen korlátozták, bonyolult volt az útlevélrendszer, minimális volt a kiutazások alkalmával váltható valuta, politikailag korlátozták főleg a nyugatra irányuló utazások számát, illetve vízumkényszer állt fenn a nyugati országokkal (Pernyéz, 2003) ben 1 millióan, majd 1980-ban már 5,2 millióan lépték át a határt hosszabb-rövidebb külföldi utazásból kifolyólag (Romsics, 2005). Magyarországra 1970-ben összesen több mint 6 millióan érkeztek, tíz évvel később már 13 millió fő volt a külföldi vendégek száma. Az utazóközönség növekedésével párhuzamosan egyre markánsabb gazdasági szerepet vívott ki hazánkban a turizmus (Perczel, 2003). A rendszerváltást követően gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. A turizmusban érdekelt állami vállalatokat privatizálták, a vendéglátás volt az egyik leggyorsabban, szinte teljes egészében privatizált gazdasági ágazat (Walkó, 2009). Hazánk több országgal vízummentes megállapodást írt alá, mellyel szélesebb körű utazási lehetőségeket biztosítottak ben még 37 millióan érkeztek hazánkba, viszont 2000-ben már csak 31 millió külföldi látogatott el hozzánk (Pernyéz, 2003). Az 1990-es évek második felére a turizmus visszaesett, néhány addig véka alá rejtett probléma került a felszínre. Magyarországnak jelentős hiányosságai voltak a fogadóképesség és a szolgáltatások terén, mind a mennyiségi, mind a minőségi értékek alulmaradtak (Perczel, 2003). Az ezredfordulóra átalakult a vendégkör, a volt szocialista országok szerényebb anyagi lehetőségű turistái helyett egyre tehetősebb vendégek érkeztek, akik színvonalas turisztikai szolgáltatásokat igényeltek. A magyar idegenforgalom alacsony jövedelemtermelő képességgel, elmaradott infrastruktúrával, vonzerők kihasználhatatlanságával volt jellemezhető. Az első Széchenyi Tervben meghirdetésre került a turizmus fejlesztése, a jövedelemtermelő képesség fokozása, a színvonalas infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, illetve az igényesebb termékek 6
7 létrehozása. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) regionális operatív programján belül már önálló prioritásként szerepelt a turizmus fejlesztése. A turisztikai vonzerők versenyképesebb használhatóságát, a szolgáltatások fejlesztését tűzték ki célul, melyhez 30 milliárd Ft támogatást nyújtottak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ( ) nincs külön operatív programja a turizmusnak, viszont több ágazatot érintő fejlesztések által mégis érintett, például a közúthálózat, illetve a vállalkozások fejlesztése csak pozitívan hathat a turizmusra. A közötti időszakra kidolgozott Nemzeti Területfejlesztési Stratégia kiemelt célja többek között az egészségturizmus, az aktív- és kulturális turizmus fejlesztése, valamint a turisztikai intézményrendszert érintő desztinációs menedzsment kiépítése (Walkó, 2009). Az Új Széchenyi Terv 2011-ben hirdetett meg desztinációs menedzsment rendszerhez kapcsolódó pályázati lehetőséget, mellyel támogatja az idegenforgalom intézményi továbbfejlődését (Nemes, 2011). A folyamatos fejlesztések által a hátrányokból sikerült lefaragni, 2005-ben már több mint 36 millió külföldi érkezett hazánkba, 2009-ben pedig már több mint 40 millió fő látogatott el Magyarországra re visszaesett a hazánkba látogató külföldiek száma 39,9 millió főre (1. diagram), ami a gazdasági világválság hatására következhetett be (KSH, 2010). Az érkezők közül nem mindenki turisztikai céllal lépte át Magyarország határát, melyre a következő fejezetben részletesebben kitérek. A magyarok kiutazási mutatói is változtak az évek során, 1985-ben 5,5 millióan, de 1990-ben azonban már 13,5 millióan utaztak külföldre (Pernyéz, 2003). A kiutazások szempontjából is a századfordulón volt a legnagyobb visszaesés, amely a 2001-es amerikai terrorcselekményeknek volt betudható, világszinten visszaesett az utazási kedv. A 2000-es évek második felében újra növekedésnek indult a kiutazások száma, 2005-ben 17,7 millió fő tett külföldi utazást. Ez a szám újra csökkent, tavaly már csak 16,3 millióan utaztak külföldre (1. diagram), amely a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe (KSH, 2010). 7
8 ezer fő Magyarországra érkező külföldiek száma Külföldre utazó magyarok száma 1. diagram: Magyarországra érkező külföldiek, illetve a külföldre utazó magyarok száma 1960 és 2010 között. Forrás: Pernyéz, 2003., illetve KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése 1.2. Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon A rendszerváltás óta egyre fontosabb szerepet tölt be hazánk a nemzetközi turizmusban, Európa egyik jelentős turistafogadó és küldő országaként említhetjük. Magyarország legfontosabb idegenforgalmi partnerei a szomszédos államok, az évszázadokon átnyúló történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok különösen erősen hatnak az egymás közötti turisztikai életre is ben legtöbben Szlovákiából látogattak el hazánkba, de a több mint 8 millió szlovák látogatóból csupán 1,6 millióan érkeztek turisztikai céllal. Románia esetében is nagy volt az érkezések száma, de a turisztikai motiváció kevésbé dominált. Mindkét ország esetében az egy napos, nem turisztikai célú utazások voltak jellemzőek. A turisztikai céllal Magyarországra látogatók száma Ausztria és Németország esetében volt a legjelentősebb, a két államból összesen több mint 6 millió turista érkezett 2010-ben. A legjelentősebb küldő országok továbbra is a szomszédos államok, valamint Németország. Vannak olyan országok, ahonnan 500 ezer fő alatti a látogatók száma, viszont legtöbben turisztikai érdeklődésből kifolyólag érkeznek, ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Egyesült Királyság, de ide sorolható Franciaország, Hollandia és Olaszország is, ahogy azt a diagram is mutatja. A nemzetközi turisztikai szerepet az is növeli, hogy Magyarország Európa közepén fekszik. Közlekedésföldrajzi szempontból igen fontos a tranzitforgalom, melyben leginkább a balkáni országok, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Németország polgárai vesznek részt (2. diagram). 8
9 Szlovákia Románia Ausztria Németország Szerbia, Montenegró Ukrajna Lengyelország Bulgária Csehország Horvátország Olaszország USA Szlovénia Egyesült Királyság ezer fő Franciaország Hollandia Svájc Magyarországra érkező külföldiek száma Turisztikai céllal Magyarországra látogatók száma Átutazók száma 2. diagram: Magyarországra érkező külföldiek vendégforgalma 2010-ben a főbb küldő országok szerint. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magyarok legnagyobb arányban a szomszédos országokat keresik fel, 2009-es adatok szerint a legtöbb egynapos látogatást Ausztriába, Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába tették a magyarok, míg a többnapos utazások célországai Ausztria, Németország, Románia, Szlovákia voltak (KSH, 2009). A külföldi turisták különböző célokkal érkeznek hazánkba. A külföldi érkezők 33,5%-a látogat hazánkba turisztikai motivációval, ennél nagyobb arányt az átutazások képviselnek. Vásárlási céllal a látogatók közel 25%-a érkezik, míg a munkával kapcsolatosan a külföldiek 5%- a érkezik hazánkba, ahogy azt a 3. diagram is mutatja. 1,4% 35,3% 29,4% Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Vásárlás 4,1% Munka Átutazás 5,0% 24,8% Egyéb 3. diagram: Magyarországra érkező külföldiek aránya az utazás fő motivációja szerint 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magyarok külföldre tett utazásainak összesen 46,7%-a történik turisztikai motivációval, míg jelentős a vásárláshoz, munkához köthető határátlépések aránya (4. diagram). 9
10 15,5% 1,4% Szabadidős turizmus 41,0% Üzleti turizmus Tanulás Vásárlás 35,2% 5,7% Munka Egyéb 1,2% 4. diagram: Külföldre utazó magyarok aránya az utazás motivációja szerint 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése Magyarországra látogató legtöbb külföldi közúton, leginkább személygépjárművel érkezik. A repülőgéppel érkező turisták száma növekedett a legdinamikusabban a rendszerváltástól napjainkig, a légi járatokkal érkezők aránya 5,4% volt 2005-ben, míg 2009-ben már a látogatók 8%-a érkezett repülővel (KSH, 2009). Hajóval, kerékpárral, gyalogosan érkezők aránya jelentéktelen. Hazánk éghajlati, domborzati és más földrajzi adottságokból adódóan kifejezetten egyszezonú, nyári idényű ország. A külföldiek egyharmada a két legmelegebb hónapban, júliusban és augusztusban, tehát a főszezonban érkezik hozzánk, míg a turisták több mint egyharmada az előszezonban és az utószezonban látogat el Magyarországra. A magyarok külföldre való utazási forgalma, megoszlása jóval egyenletesebb (5. diagram) ezer fő első negyedév második negyedév harmadik negyedév negyedik negyedév Magyarországra látogató külföldiek eloszlása 2010-ben Magyarok külföldi utazásainak eloszlása 2010-ben 5. diagram: Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarok utazásainak eloszlása 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése 10
11 A rendszerváltástól napjainkig folyamatosan fejlődött hazánk idegenforgalmi fogadóképessége, a legnépszerűbb szálláshelyek továbbra is a kereskedelmi szállások. A kereskedelmi szálláshelyeket leginkább a Nyugatról érkező turisták veszik igénybe (1. táblázat). Ország Kereskedelmi szálláshely (%) Egyéb fizetős szálláshely (%) Fizetés nélküli szálláshely (%) Ausztria 49,5 9,3 41,3 Bulgária 85,9 9,1 5,0 Csehország 59,4 11,7 28,9 Egyesült Királyság 68,1 7,4 24,6 Franciaország 64,2 9,3 26,5 Hollandia 60,7 8,8 30,5 Horvátország 38,6 0,0 61,4 Lengyelország 64,4 19,7 15,9 Németország 63,6 9,9 26,5 Olaszország 67,7 5,5 26,8 Románia 15,6 8,5 75,9 Svájc 49,1 4,7 46,1 Szerbia, Montenegró, 19,6 3,1 77,3 Koszovó Szlovákia 26,3 3,7 70,0 Szlovénia 30,5 6,2 63,3 Ukrajna 14,2 5,2 80,6 USA 66,0 8,4 25,6 1. táblázat: A főbb küldő országokból Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a szálláshely típusa szerint, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről táblája alapján a szerző saját szerkesztése A külföldi vendégforgalom területi megoszlása rendkívül sajátos ben és 2009-ben is az érkezettek több mint 40%-a a fővárosunkba látogatott el. A balatoni látogatottsági ráta 13-14% körül alakult az elmúlt 5 évben. A legnagyobb változás a nyugat-dunántúli turisztikai régióban volt, ahol 19%-ról 25%-ra nőtt a külföldiek látogatási aránya az elmúlt években. Jelentősen vesztett arányaiban a dél-alföldi, a Tisza-tavi és a középdunántúli turisztikai régió. Kisebb aránynövekedés az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókban tapasztalható (6. diagram). 11
12 % ,5 42,4 Budapest 19,3 25,5 Nyugat- Dunántúl 14,4 13,8 Balaton 13,3 4,6 Közép- Dunántúl 7,6 3,5 Észak- Magyarország 7,2 3,2 Dél-Alföld 5,86,5 Dél-Dunántúl 7,3 4,5 Észak-Alföld 4,1 2,5 Közép- Dunavidék 2,2 0, diagram: A hazánkba látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régiók szerint. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 2.8. táblája alapján a szerző saját szerkesztése. Tisza-tó 1.3. A belföldi turizmus jellemzői Hazánkban is a világ turizmusára jellemző trendek, tendenciák érvényesek, melynek legszembetűnőbb eredménye a belföldi turizmus megerősödése. A világ számos országában dominálnak a többszöri rövidebb utazások száma, aminek többségét saját hazájukban tervezik a turisták, ezt a folyamatot erősíti az üdülési csekkrendszer bevezetése is. Az ezredfordulótól napjainkig fokozatos fejlődésen ment keresztül a belföldi idegenforgalom, mely a gazdasági válság enyhülésével várhatóan tovább erősödik (Polgár-Babarczi, 2010). A fejlett belföldi turizmus nélkül nincs fejlett nemzetközi forgalom, tartja a mondás. A piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan megjelent egy gazdag réteg, aki évente akár több utazást is megengedhetett magának, így a külföldi nyaralások mellett belföldi kirándulásokat is tettek/tesznek. Elsősorban a Balaton és a gyógy- és wellness létesítmények népszerűek a belföldi utazásokban. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a belföldi turizmus, a kereskedelmi szálláshelyeken már 50%-os a magyarok aránya a vendégéjszakák számát tekintve, ami már a fejlett országokra jellemző (Walkó, 2009). Az 1990-es évektől kezdve jelentős változáson ment keresztül a belföldi turizmus. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma átalakult, míg 1990-ben a külföldi vendégek száma 3,6 millió fő körül volt, addig a belföldi vendégeké 1,9 millió körül 12
13 alakult. Tehát a külföldi vendégek száma jóval meghaladta a belföldiekét. Az 1990-es évek második felére visszaesett a vendégforgalom, a kereskedelmi szálláshelyeken körülbelül 5,1 millió vendég fordult meg, viszont már közel azonos arányban érkeztek külföldi és belföldi turisták. Az ezredforduló környékén folyamatosan 50-50%-os volt a belföldi-külföldi vendégarány a kereskedelmi szálláshelyeken ben viszont már a belföldi vendégek érkeztek nagyobb számban, az igazi áttörés csak ezután jött, mivel 2009-ben a belföldiek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken több, mint 54% volt (2. táblázat). Év Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek (fő) száma (fő) száma (fő) táblázat: Vendégek száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein között. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magánszálláshelyek vendégforgalmára is jellemző, hogy a rendszerváltástól kezdve egyre nagyobb arányban érkeznek hazai vendégek ben még majdnem 1 millió fővel több külföldi vendég fordult meg a magánszálláshelyeken, míg 9 évvel később a belföldi vendégek aránya 70% körüli volt (3. táblázat). Év Vendégek Külföldi vendégek Belföldi vendégek száma (fő) száma (fő) száma (fő) táblázat: Vendégek száma a magánszálláshelyeken, Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A rendszerváltást követően a vendégéjszakák számban is történtek változások ben még összesen 2,8 milliónál több vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, melyben közel 50-50% volt a külföldiek és belföldiek aránya. A vendégéjszakák száma 1995-ben 1,7 millió alá csökkent, mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák száma visszaesett. Az ezredfordulóra 1,8 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, jelentősebb növekedés csak a belföldiek körében volt ben a kereskedelmi szálláshelyeken 10,7 millió külföldi, valamint 8,9 millió belföldi 13
14 vendégéjszakát adminisztráltak, tehát már a vendégéjszakák tekintetében is növekedett a belföldiek aránya, 2009-ben már meg is haladta a külföldi vendégéjszakák számát a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (4. táblázat). Év Vendégéjszakák száma (fő) Belföldi vendégéjszakák száma (fő) Külföldi vendégéjszakák száma (fő) táblázat: Vendégéjszakák száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein között. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magánszálláshelyek esetében is hasonló volt a változás, mint a kereskedelmi szálláshelyeken ben még közel kétszer annyi volt a külföldi vendégéjszakák száma, mint a belföldieké, de 5 évre rá már megfordult az arány, ugyanekkor még csak 100 ezer vendégéjszaka volt a különbség re a magánszálláshelyeken nagyobb arányban növekedett a belföldi vendégéjszakák száma, mint a kereskedelmi szálláshelyek esetében. A külföldi vendégéjszakák számának a duplája volt a belföldi vendégéjszakák száma, tehát közel 10 év alatt teljesen megváltozott a külföldiek és belföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya (5. táblázat). Év Vendégéjszakák száma (fő) Külföldi vendégéjszakák száma (fő) Belföldi vendégéjszakák száma (fő) táblázat: Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken, Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A többnapos utazásokat a Magyar Turizmus Zrt. két csoportra szokta felosztani, egyik csoportba az 1-3 éjszakás utazást sorolja, míg a másikba sorolódnak a 4 és többéjszakás utazások. Általában a rövidebb, tehát 1-3 napos hétvégi kirándulások, wellness hétvégék domináltak a belföldi turizmusban, több mint 14 millióan vettek részt ilyen utazásban. Ezzel szemben a 4 és többnapos utazásban 4,5 millió fő vett részt. 14
15 A belföldi utazásokat motiváció szerint csoportosítva egyoldalú eredményt kapunk ben turisztikai céllal összesen 71 millió napot, míg nem turisztikai céllal csak 1,9 millió napot töltöttek el a belföldi turizmusban résztvevők. A legjelentősebb a szórakozáshoz, pihenéshez, városnézéshez, természetjáráshoz köthető utazások voltak, de rokon-, illetve barátlátogatás céljából is sokan utaztak. A többnapos belföldi utazások célrégió szerinti eloszlása 2006 óta változott, bár még mindig a Balaton és a Budapest-Közép-Dunavidék a legnépszerűbb, folyamatosan felértékelődik a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Magyarországi régió is, a többi idegenforgalmi régió esetében kisebb visszaesés jellemző a látogatottsági arányokat tekintve (7. diagram). % ,8 24, , ,4 11,411,7 9,4 8,3 9,1 9 7,3 5,1 6,9 8 2,3 2,1 Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Tisza-tó 7. diagram: Belföldi többnapos utazások aránya turisztikai régiók szerint. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 22. táblája alapján illetve Jelentés a turizmus évi teljesítményéről táblája alapján a szerző saját szerkesztése Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői Hazánk nemzetközi vonatkozásban rendelkezik néhány abszolút versenyképes vonzerővel, speciális kulturális és természeti értékei együttesen jelentős turistaforgalmat eredményeznek. Magyarország alapvetően egyszezonú, nyári vendégforgalomra alkalmas ország az éghajlati, domborzati adottságainknak köszönhetően, viszont az utóbbi években a városok, gyógyfürdők látogatása nemcsak a főszezonhoz köthető. Az egészségturizmus, a wellness és a fürdőzés egyre népszerűbbé válik, melyekkel kiléphetünk az egyszezonú jellemző árnyékából, de ehhez még számos fejlesztést kell végrehajtani. 15
16 Hazánk területének kevesebb, mint 1%-a fekszik 500 m tengerszint feletti magasságban, domborzati adottságaink nem igazán kedveznek a téli sportoknak, leginkább a belföldi kirándulásokban, üdülésekben töltenek be nagyobb szerepet. Legjelentősebb téli sportközpont Eplény, Mátraszentistván és Bánkút. A természeti értékek közül hazánkban a legfontosabbak a vízfelületek, az ország ebből a szempontból viszonylag egyenletesen ellátott. Magyarország nemzetközileg is számottevő idegenforgalmi térsége Európa legnagyobb fürdésre alkalmas meleg vizű tava a Balaton. Ezenkívül a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Tisza-tó is jelentős vendégforgalmat bonyolít le, a kisebb tavak már csak regionális jelentőségűek. Országunk folyókban is viszonylag gazdag. A vízfelületek nemcsak a fürdőzés szempontjából jelentős értékek, számos horgászparadicsomot alakítottak ki a tavak, folyók mentén, valamint egyre népszerűbbek az evezős, kenus kirándulások is. A második legjelentősebb természeti érték a termálvíz. Kontinensünkön Magyarország a 35ºC-nál melegebb gyógyforrásokban leggazdagabb ország (Perczel, o.). 4 A változatos összetételű termálvizek számos gyógykezelés alapját képezik, de emellett alkalmasak strandfürdőzésre is. Hazánknak nincs olyan régiója, amely ne rendelkezne ezzel a csodálatos természeti erőforrással, mégis az idegenforgalmi hasznosításuk elmarad a lehetőségekhez képest. A legtöbb fürdőhely ma még leginkább csak regionális szerepet tölt be, de néhány nemzetközi színtéren is rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt években. Nagyon közkedvelt fürdőhelynek számít mind belföldön, mind nemzetközileg Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Sárvár, Bük, Zalakaros, Gyula, valamint a fővárosi fürdőkben is jelentős a vendégforgalom. Magyarország különleges természeti kincsei a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. Egyedi értéket képvisel a Hévízi-tó, a Szigligeti-öböl, a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence, valamint a Dunakanyar. Ezen természeti vonzótényezők adják a vadászat, a horgászat, a lovaglás, a vízi sportok, a történelmi borvidékek, a gasztronómia turisztikai alapját is, mely nemzetközileg is elismert. A természeti erőforrások mellett hazánk számos kulturális, történelmi vonzótényezővel is rendelkezik, bár ezek nemzetközileg is egyre kiemelkedőbb szerepet töltenek be. Magyarország történelméből adódóan rendkívül sokszínű kultúrával rendelkezik, gondoljunk a műemlékekre, múzeumokra. Ezek európai viszonylatban csak közepes 4 Lásd mellékletek 3. és 4. melléklet. 16
17 vonzerővel rendelkeznek, mégis sajátossá teszik hazánkat. Magyarországon kiemelkedően magas a néprajzi értékek aránya, melyekhez sokszor nemzetközileg is számottevő vendégforgalom társul. A kulturális vonzótényezők közé soroljuk napjaink egyik legnépszerűbb időtöltését, a rendezvényeket (művészeti, zenei fesztiválok, konferenciák, vásárok, sportesemények). A Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Formula-1 verseny, a mohácsi Busójárás 5 stb. egyre több külföldi látogatót vonz. Napjainkra már a rendezvények Budapest központúsága is csökkent, számos vidéki esemény ismert nemzetközileg is. Gazdasági vonzótényezőkkel is rendelkezik hazánk, itt elsősorban egy-egy településről, térségről beszélhetünk, mint például: Villány, Tokaj, Herend. Abszolút nemzetközi vonzerővel csak a fővárosunk, Budapest rendelkezik, Európa egyik legkoncentráltabb vonzásintenzitású városa. A gyógyfürdők egy része is igyekszik a nemzetközi turizmus legfőbb vérkeringésébe bekerülni, ezt a napjainkban is zajló nagyarányú fejlesztések teszik lehetővé. Magyarország Európa szívében található, így a kontinens nagy idegenforgalmi áramlatai kisebb-nagyobb mértékben érintik. A legfontosabb az ÉNy-ról dél felé haladó tranzitfolyosó, második legjelentősebb az ÉNy-DK irányú, míg harmadik helyen az ÉK- DNy irányú áramlás található. A szárazföldi utak mellett egyre fontosabb szerepet tölt be a légiközlekedés is, számos fejlesztés ment végbe Ferihegyen, folyamatosan emelkedik a járatok száma, viszont az árak még magasak. Egy biztos, hogy egyre jelentősebb a repülőn érkező külföldi látogatók száma Magyarország idegenforgalomi felosztása Az 1998-ban kilenc idegenforgalmi régióra osztották fel hazánk területét, melyek illetékességi területei nem egyeznek meg a meglévő közigazgatási egységek (megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet), valamint az évi XXI. törvény által meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területeivel (M.T. Zrt., 2002). Tehát jelenleg Magyarországon a következő kilenc turisztikai régiót különítjük el: 1. Nyugat-Dunántúl, 2. Közép-Dunántúl, 3. Balaton, 5 Lásd mellékletek1. és 2. melléklet: Világörökségeink és a Magyar várományosi lista címmel. 17
18 4. Dél-Dunántúl, 5. Budapest- Közép-Dunavidék (Budapest és környéke), 6. Dél-Alföld, 7. Észak-Magyarország, 8. Tisza-tó, 9. Észak-Alföld. 1. térkép: Magyarország turisztikai régiói és azok központjai. Forrás: (letöltés: ) alapján a szerző saját szerkesztése. A jelentősebb idegenforgalmi vonzással rendelkező térségek és települések nagy része a középhegységi vonalon, az ÉK-DNy irányú, úgynevezett idegenforgalmi tengelyen helyezkedik el (Perczel, o.). A tengelytől távolabb is találunk szigetszerűen kiemelkedő vonzással rendelkező területeket, településeket. A főváros az egyik legnagyobb vonzásintenzitással rendelkező tájegység, különös értéket képvisel a Világörökség részét képező Budai Várnegyed és a Duna-part, az Andrássy út és a Hősök tere. A kulturális és történelmi tényezők mellett a gazdasági értékek is kiemelt szerephez juttatják a várost. Az országban számos helyen párosul a természeti erőforrásokhoz kulturális és gazdasági adottság is, ezeken a területeken összefüggő idegenforgalmi fogadótérségek alakultak ki. A legjelentősebb kiemeltnek minősített üdülőkörzet a Balaton, valamint további hat térség: Dunakanyar, Velencei-tó- és Vértes, Mátra-Bükk, Sopron-Kőszeghegyalja, 18
19 Mecsek-Villány és a Tisza-tó környéke. A felsorolt idegenforgalmi területeken túl még megkülönböztetünk 17 további üdülőkörzetet is. 6 A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe nem csak a partmenti települések tartoznak, ez egy tágabb idegenforgalmi egység, hiszen a háttértelepülések övezetét (Kis-Balaton, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Nagyberek és Külső-Somogy tájait és településeit) is magába foglalja (Perczel, 2003). Az egyik legnépszerűbb idegenforgalmi egység, mely 179 települést foglal magába, állandó lakosainak száma 249 ezer fő volt a 2001-es népszámlálás idején (Oláh, 2003). A nyári szezonban kimagaslóan megnő a jelenlévő népesség száma, mely akár az 1 millió főt is elérheti. A Balaton nemcsak a fürdőzés miatt népszerű, itt hódolhat szenvedélyének a kerékpáros, a vízisíző, a kajakos, a horgász. A kulturális értékek mellett jelentős a gyógy- és termálvízadottság, valamint egyre népszerűbbek a történelmi borvidékek is a látogatók körében. Az idegenforgalmi térség leglátogatottabb részei a part menti települések, itt a legnagyobb a vendégforgalom. A háttérövezetből csak Tapolca, Veszprém, Hévíz és Zalakaros emelkedik ki, a többi települést általában csak kirándulások során keresik fel a turisták. A Balaton és környéke infrastrukturálisan magasan fejlett a többi üdülőkörzethez képest, amelyhez szorosan kapcsolódik a jó fogadóképesség és minőség is. A Balatonon kívül még hat kiemelt üdülőkörzet van hazánkban (Perczel, 2003): 1. Az 1700 km 2 -es Dunakanyar elnevezésű üdülőkörzethez tartozik a Budapest- Esztergom közötti Duna-szakasz, a Pilis és a Börzsöny, illetve a Pesti-síkság és az Ipoly-völgy egy része is. A térség nagyon jó adottságokkal rendelkezik, bővelkedik kulturális, történelmi emlékekben, valamint rendezvényekben gazdag települések tartoznak ebbe az idegenforgalmi üdülőkörzetbe. Mindezek ellenére a legnagyobb vonzótényező a főváros közelsége, a turisztikai csúcsidőszakban több mint 200 ezer főre becsülhető a látogatók száma. 2. A Velencei-tó és Vértes üdülőkörzetben domináns szerepet kap a fürdőzésre, vízi sportokra alkalmas vízfelület, a Velencei-tó. A táj szépségét a Vértes hegység csak tovább fokozza. A nyári szezonban nem ritka, hogy a jelenlevő népesség meghaladja a 100 ezer főt, a leglátogatottabb település az üdülőkörzet központja, Gárdony. 6 Lásd mellékletek 5. melléklet. 19
20 3. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet gyönyörű természeti tájképpel rendelkezik. A kiterjedt erdőségek, változatos felszínformák mellett a hazai kirándulási és téli sport lehetőségek, illetve a termál- és gyógyvizekben, a kulturális értékekben való gazdagsága tovább növeli a terület idegenforgalmi adottságainak jelentőségét. Legfontosabb szerepet a belföldi kirándulások között tölt be, a nemzetközi felfedezés még várat magára. Legnagyobb központjai: Gyöngyös, Eger és Miskolc. 4. A Sopron-Kőszeghegyalja körzet a páratlan szépségű Alpokalját és a Fertő-tó környékét foglalja magában. A két központ Sopron és Kőszeg, a térség vonzását erősítik a különböző gyógyfürdők: Bük, Balf és Sárvár. Az üdülőkörzet befogadóképessége még csekély, de az osztrák határ közelsége jelentős lökést adhat a turisztikai fejlődésnek. A Fertő-tó fürdőzésre és vízi sportokra is alkalmas, a környék történelmi értékű települései: Fertőd, Fertőrákos és Nagycenk tovább növelik a térség vonzerejét. 5. A Mecsek hegység, a délre fekvő dombság, valamint a borairól híres Villányihegység a Mecsek-Villány üdülőkörzet része. Központja, 2010 kulturális fővárosa, Pécs. A baranyai megyeszékhelyen kívül a harkányi gyógyfürdő is nagyon közkedvelt a nemzetközi turisták körében. További idegenforgalmi adottságai a körzetnek az erdőségek, tavak, történelmi értékek, valamint a kiváló minőségű villányi bor. Mindezen vonzótényezők mellett a turisztikai terület egyszerre kb ezer fő befogadására alkalmas. 6. A Tisza-tó a Tisza folyó visszaduzzasztásával nyert vízfelület, mely környezetével együtt alkotja a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetet. Ezt hozták létre a legkésőbb, különlegessége, hogy 4 megye osztozik a 127 km 2 -es tavon: Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A körülbelül 20 települést felölelő körzet leglátogatottabb települései: Tiszafüred, Abádszalók, Poroszló, Kisköre, Sarud és Tiszacsege. A környéken a fürdőzés mellett hódolhatnak szenvedélyüknek a vízi sportok, a horgászat és a vadászat kedvelői is. A kiemelt üdülőkörzeteken kívül vannak kisebb üdülőkörzetek is, melyek közül három még nemzetközileg kiemelkedő: az Aggteleki-hegység, a Hortobágy és a Kiskunság egy részét alkotó Bugac, a többi már leginkább csak a belföldi utazások kedvelt úti céljai. Budapesten és a Balatonon a legnagyobb a vendégforgalom, a többi kiemelt üdülőkörzet is igyekszik felzárkózni. Főleg a Balaton mellett már megjelentek (és még fognak is) 20
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenTurizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?
Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenItthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.
Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006
Részletesebben4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.
TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenHÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások
» Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.
A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez
RészletesebbenA MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI
A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenSokáig voltam távol?
Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság
RészletesebbenEgy még vonzóbb Budapestért
Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli
RészletesebbenA szenior korosztály utazási szokásai
A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz
RészletesebbenNégy napra megy nyaralni a magyar
Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenÜdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%
1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenTurizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
RészletesebbenCSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenA TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE
A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása
RészletesebbenPillanatfelvétel és a jövő
Pillanatfelvétel és a jövő Az áprilisi értékelési hullám néhány eredménye és ami abból következik Holczerné Szentirmai Ágnes tanácsadó HONifo Kft. Honnan hová? 94 regisztrált TDM szervezet működik az országban,
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenA TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában
A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenTájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenTájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről
Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus
RészletesebbenENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)
A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai
RészletesebbenMInden élménnyel több leszel
MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenTurizmus. Magyarországon
Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenTurisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.
Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges
RészletesebbenTurizmus Magyarországon ( )
2010 március 24. Flag Szöveg méret 90 Mentés 100 110 120 130 140 150 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Turizmus Magyarországon Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A turizmus fontos bevételi forrásunk,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenTrendforduló volt-e 2013?
STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi
RészletesebbenBalatoni Turizmus Szakmai Nap
Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás
RészletesebbenIDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai
A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM
RészletesebbenA magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében
A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető
RészletesebbenA célcsoport számokban
I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének
Részletesebben5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet
5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális
RészletesebbenTurizmus Magyarországon 2012
MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenA JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI
A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenTDM A turisztikai desztináció menedzsment szervezeti rendszer fejlesztési lehetőségei Magyarországon Dr. Lőrincz Katalin Dr.
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen TDM 2.0. - A turisztikai desztináció menedzsment szervezeti rendszer fejlesztési lehetőségei Magyarországon
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenTurizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság
Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a
RészletesebbenA balatoni TDM modell - kutatási eredmények
A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenMInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal
MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal
RészletesebbenBALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenA turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe
A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése
RészletesebbenTurizmus alapjai. tantárgy. helyi programja
Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák
RészletesebbenÉszak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében
Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
Részletesebben