A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer bemutatása Hévíz példáján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer bemutatása Hévíz példáján"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET Földrajztudományi Központ Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer bemutatása Hévíz példáján Virág Ágnes Szakdolgozat Földrajz-történelem szak Témavezető: Szabó Szabolcs Budapest, 2011.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A magyar idegenforgalom jellemzői A 20. századi magyar turizmus rövid története Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon A belföldi turizmus jellemzői Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői Magyarország idegenforgalomi felosztása A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer A Turisztikai Desztinációs Menedzsment fogalma A TDM rendszer kialakítása és szervezeti szintjei A TDM rendszer létrehozásának főbb jellemzői Település szintű TDM szervezet létrehozása és működése A térségi TDM szervezet Regionális TDM szervezet A TDM szervezet létrehozásának előnyei és kockázatai A TDM szervezetek feladatai A TDM szervezetek jogi formái A TDM szervezetek finanszírozási lehetőségei Hévízi TDM Egyesület Hévíz bemutatása A hévízi fürdőkultúra fejlődése napjainkig A hévízi gyógytó bemutatása Hévízi vendégforgalom a kezdetektől napjainkig Helyi TDM szervezet Hévízen A hévízi TDM kialakítása A HTME működése Az egyesület marketing tevékenysége A HTME pályázati lehetőségei A HTME vállalkozói szemmel Hévíz szerepe a nyugat-balatoni térségben A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. mint térségi szervezet TDM rendszer sikerességének, továbbfejlesztésének kérdései Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

3 Bevezetés A világ egy könyv, aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el. Szent Ágoston A turizmus gyakorlatilag egyidős az emberi történelemmel. A Szent Ágostontól származó idézet jól mutatja, hogy már az ókori népeknél is megjelent az utazás fontossága. Az ókori utazások a kereskedelemhez, az olimpiai játékokhoz, illetve a rómaiaknál a szentélyek, fürdőhelyek látogatásához kötődtek. A középkorban a különböző zarándokutak mozgatták meg a legnagyobb tömegeket, valamint a gazdag, fiatal nemes ifjak is egyre szívesebben vettek részt külföldi körutazásokon tanulmányaikból kifolyólag (Pernyéz, 2003). Az újkor elején egyre jellemzőbb volt az európai, illetve a magyar utazások körében a gyógykúrákat kínáló fürdők látogatása. A 19. század első felében a nyugat-csehországi fürdők nagyon népszerűek voltak a magyar nemesség, módosabb polgárság körében. A nagy távolság és a nehézkes megközelítés ellenére kedveltebb fürdő volt például a Gräfenbergi Vízgyógyintézet. 1 Leginkább arisztokraták, földbirtokosok, hivatalnoki, jogi és katonai körök képviselői érkeztek a Gräfenbergi Vízgyógyintézetbe, akiket a gyógyulás mellett vonzott a helyi bálok, színi előadások sokasága is (Csoma, 2002). Az idő előrehaladtával már nem számított úri passziónak az utazgatás, a múlt században bekövetkezett rendkívüli ütemű fejlődés során a turizmus a mindennapi élet szerves részévé vált. A 20. század második felében történt társadalmi, gazdasági és technikai változások lehetővé tették a turizmus rendkívül gyors fejlődését. Az ezredfordulóra a világgazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, az ebből származó közvetlen bevételek értéke már ekkor 500 milliárd dollár körül volt. Öt évvel később a turisztikai bevétel már elérte a 820 millió dollárt, majd 2005-től kezdve már nem szembetűnő a növekedés, 2009-ben a közvetlen nemzetközi turisztikai bevétel körülbelül 852 milliárd USD volt ben körülbelül 650 millió fő, míg 2010-ben már több mint 935 millió fő vett részt a nemzetközi idegenforgalomban (UNTWO jelentés, 2010). A közlekedés fejlődése lehetővé tette a tömegméretű utazás feltételeit, emellett a fogadókészség tárgyi, személyi és szervezeti feltételei is javultak és javulnak napjainkban is. Ezen hatások 1 Vinzenz Prissniezt nevéhez köthető hideg vizes borogatással történő gyógykúra által lett híres fürdőváros között fő látogatott el összesen a fürdőbe, melynek közel 10%-a magyar vendég volt (1 478 fő). 3

4 következtében egyre több turistakibocsátó és fogadó terület kapcsolódott, illetve kapcsolódik be a nemzetközi idegenforgalmi mozgások fő áramaiba (Perczel, 2003). A turizmus fejlesztésénél nemcsak a vendégéjszakák, 2 szállások, bevételek 3 bővülését kell elérni, hanem szükség van a turisztikai rendszer átalakítására is a kor igényeinek figyelembevételével. Hazánkban ez a folyamat az uniós tagsággal kapcsolatosan került a középpontba az ezredforduló környékén. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogyan alakult a turizmus az elmúlt években Magyarországon mind nemzetközi, mind belföldi szinten, valamint hogyan működik a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) rendszer hazánkban. Részletesen kitérek a turisztikai desztinációs rendszer elméleti kialakítására, a különböző szintek jellemzésére, a finanszírozási lehetőségekre, majd Hévíz példáján szeretném elemezni, hogy miként alakult ki a nyugati mintára alapozott szervezetfejlesztés. Szakdolgozatomban kitérek a hévízi egyesület munkájára, tevékenységeire, valamint a Hévízhez kapcsolódó térségi szervezet, a Nyugat-Balaton Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. bemutatására. Hipotézisként megfogalmazható, hogy az új turisztikai fejlesztési irány véleményem szerint pozitív hatást gyakorol a hazai idegenforgalom fejlődésére, a szervezet keretein belül megvalósuló összefogással és együttműködéssel ugyanis sokkal dinamikusabban bővülhet a turisztikai ágazat. A téma bemutatásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából 2008-ban kiadott TDM működési kézikönyvet, a Balatoni TDM Füzetek egyes részleteit és egyéb témához kapcsolódó könyvrészletet és esettanulmányt használtam fel. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából számos turizmushoz köthető statisztikai adatot beemeltem a szakdolgozatomba. A téma elméleti feldolgozását követően néhány szakember segítségével a gyakorlati oldalát is megismertem. Interjúalanyom volt Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója; Bolla Krisztina a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. marketing asszisztense; Kepli József Hévíz város alpolgármestere, Karádi Szabolcs hévízi vállalkozó és Előházi Krisztina a vállalkozás sales and marketing menedzsere, valamint Tar László a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Segítőkész hozzáállásukat ezúton szeretném megköszönni. Az említett szakmai segítséggel sikerült betekintést nyernem a magyar turisztikai élet egy apró részletébe. 2 Vendégéjszaka: A turista által eltöltött éjszaka egy adott szálláson (KSH). 3 Az idegenforgalmi bevétel a nem-rezidens (külföldi) utazók által Magyarországon vásárolt áruk és szolgáltatások összértékét tartalmazza (KSH). 4

5 1. A magyar idegenforgalom jellemzői 1.1. A 20. századi magyar turizmus rövid története A 20. század első negyedében az idegenforgalom még nem töltött be nagy szerepet hazánk gazdasági életében. Mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus legfőbb célja az európai metropolisszá fejlődött főváros, Budapest volt. Az 1896-ban megrendezett Honfoglalás 1000 éves megünneplését célzó Millenniumhoz kötődően hatalmas fejlesztéseket indítottak a fővárosban: a kontinensünkön is első földalatti vasút, több Duna-híd, pályaudvar, a Sugárút, a Nagykörút, valamint számos reprezentatív épület, szálloda épült meg. A rendezvény azonban turisztikai szempontból nem váltotta be a reményt, mivel csak 60 ezer külföldi érkezett (Pernyéz, 2003). A 20. század elején határ menti városok, nevezetes gyógyfürdők (Hévíz, Budapest fürdői) és a Balaton környéke rendelkezett nagyobb vonzerővel. Az első világháborút követően visszaesett az ország idegenforgalma, a fővárost csupán 15 ezer külföldi látogatta meg 1920-ban, pedig az első világégés előtt már több mint 50 ezer fő kereste fel a jól megközelíthető Budapestet. A Balatonon is számottevő volt a visszaesés, az első világháború előtt a látogatók száma elérte a 100 ezer főt, de ez az 1920-as évek elejére ezer főre esett vissza. Az 1920-as évek második fele viszont változást hozott, megindult a turizmus tudatos fejlesztése: javították a közlekedési, az ellátási és a szolgáltatási feltételeket, létrehozták az Országos Idegenforgalmi Tanácsot, illetve a Balatoni Intéző Bizottságot is. Az 1930-as évekre már növekedett a külföldi és lassan a belföldi forgalom is. Hazánkban a turisztikai csúcspont 1937-ben volt, 380 ezer külföldi látogatott el hozzánk, és több mint 220 ezer magyar utazott külföldre. A belföldi idegenforgalom is rekordot döntött, melyben mintegy 1 millió magyar állampolgár vett részt (Perczel, 2003). Mire az idegenforgalom új erőre kapott volna, újabb csapásként érte a világot a második világháború, mely óriási veszteséget okozott a magyar turizmusban is és 1949 között turizmusról aligha lehet beszélni, a háború után az újjáépítéseken, helyreállításokon volt a hangsúly. Az 1940-es évek második felétől megindult a törekvés a belföldi lakosság üdültetésének a megszervezésére, több elhagyott kastélyt, szállodát, panziót alakítottak át üdülővé. Szerény szolgáltatások ellenére mégis jelentős esemény a belföldi utazás. Az 1950-es években a nemzetközi érkezések csak hivatalos 5

6 és rokonlátogatási céllal történtek minimális szinten. Az évtizedben szigorú határzárlatot rendeltek el, a vasfüggönyön túlra irányuló nemzetközi turizmusról nem beszélhettünk. A belföldi turizmus viszont jelentős volt, évente 1 millió fő vett részt üdülésben. A szakszervezeti üdülés (a költségek jelentős részét az állam állta), illetve a közlekedés is olcsó volt, így nagy tömegek vettek rész a hazai turizmusban. Az 1960-as években a tömeges turizmus politikai és anyagi feltételei is megteremtődtek, persze a keleti blokkon belül. A szocialista országokkal két, majd többoldalú megállapodások születtek, mellyel megélénkült a nemzetközi idegenforgalom. A nyugati országokból is többen kíváncsiak voltak a legvidámabb barakkra, a kelet-németek rokonaikkal rendre a Balatonnál találkoztak. Az utazási lehetőségeket erősen korlátozták, bonyolult volt az útlevélrendszer, minimális volt a kiutazások alkalmával váltható valuta, politikailag korlátozták főleg a nyugatra irányuló utazások számát, illetve vízumkényszer állt fenn a nyugati országokkal (Pernyéz, 2003) ben 1 millióan, majd 1980-ban már 5,2 millióan lépték át a határt hosszabb-rövidebb külföldi utazásból kifolyólag (Romsics, 2005). Magyarországra 1970-ben összesen több mint 6 millióan érkeztek, tíz évvel később már 13 millió fő volt a külföldi vendégek száma. Az utazóközönség növekedésével párhuzamosan egyre markánsabb gazdasági szerepet vívott ki hazánkban a turizmus (Perczel, 2003). A rendszerváltást követően gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. A turizmusban érdekelt állami vállalatokat privatizálták, a vendéglátás volt az egyik leggyorsabban, szinte teljes egészében privatizált gazdasági ágazat (Walkó, 2009). Hazánk több országgal vízummentes megállapodást írt alá, mellyel szélesebb körű utazási lehetőségeket biztosítottak ben még 37 millióan érkeztek hazánkba, viszont 2000-ben már csak 31 millió külföldi látogatott el hozzánk (Pernyéz, 2003). Az 1990-es évek második felére a turizmus visszaesett, néhány addig véka alá rejtett probléma került a felszínre. Magyarországnak jelentős hiányosságai voltak a fogadóképesség és a szolgáltatások terén, mind a mennyiségi, mind a minőségi értékek alulmaradtak (Perczel, 2003). Az ezredfordulóra átalakult a vendégkör, a volt szocialista országok szerényebb anyagi lehetőségű turistái helyett egyre tehetősebb vendégek érkeztek, akik színvonalas turisztikai szolgáltatásokat igényeltek. A magyar idegenforgalom alacsony jövedelemtermelő képességgel, elmaradott infrastruktúrával, vonzerők kihasználhatatlanságával volt jellemezhető. Az első Széchenyi Tervben meghirdetésre került a turizmus fejlesztése, a jövedelemtermelő képesség fokozása, a színvonalas infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, illetve az igényesebb termékek 6

7 létrehozása. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) regionális operatív programján belül már önálló prioritásként szerepelt a turizmus fejlesztése. A turisztikai vonzerők versenyképesebb használhatóságát, a szolgáltatások fejlesztését tűzték ki célul, melyhez 30 milliárd Ft támogatást nyújtottak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ( ) nincs külön operatív programja a turizmusnak, viszont több ágazatot érintő fejlesztések által mégis érintett, például a közúthálózat, illetve a vállalkozások fejlesztése csak pozitívan hathat a turizmusra. A közötti időszakra kidolgozott Nemzeti Területfejlesztési Stratégia kiemelt célja többek között az egészségturizmus, az aktív- és kulturális turizmus fejlesztése, valamint a turisztikai intézményrendszert érintő desztinációs menedzsment kiépítése (Walkó, 2009). Az Új Széchenyi Terv 2011-ben hirdetett meg desztinációs menedzsment rendszerhez kapcsolódó pályázati lehetőséget, mellyel támogatja az idegenforgalom intézményi továbbfejlődését (Nemes, 2011). A folyamatos fejlesztések által a hátrányokból sikerült lefaragni, 2005-ben már több mint 36 millió külföldi érkezett hazánkba, 2009-ben pedig már több mint 40 millió fő látogatott el Magyarországra re visszaesett a hazánkba látogató külföldiek száma 39,9 millió főre (1. diagram), ami a gazdasági világválság hatására következhetett be (KSH, 2010). Az érkezők közül nem mindenki turisztikai céllal lépte át Magyarország határát, melyre a következő fejezetben részletesebben kitérek. A magyarok kiutazási mutatói is változtak az évek során, 1985-ben 5,5 millióan, de 1990-ben azonban már 13,5 millióan utaztak külföldre (Pernyéz, 2003). A kiutazások szempontjából is a századfordulón volt a legnagyobb visszaesés, amely a 2001-es amerikai terrorcselekményeknek volt betudható, világszinten visszaesett az utazási kedv. A 2000-es évek második felében újra növekedésnek indult a kiutazások száma, 2005-ben 17,7 millió fő tett külföldi utazást. Ez a szám újra csökkent, tavaly már csak 16,3 millióan utaztak külföldre (1. diagram), amely a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe (KSH, 2010). 7

8 ezer fő Magyarországra érkező külföldiek száma Külföldre utazó magyarok száma 1. diagram: Magyarországra érkező külföldiek, illetve a külföldre utazó magyarok száma 1960 és 2010 között. Forrás: Pernyéz, 2003., illetve KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése 1.2. Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon A rendszerváltás óta egyre fontosabb szerepet tölt be hazánk a nemzetközi turizmusban, Európa egyik jelentős turistafogadó és küldő országaként említhetjük. Magyarország legfontosabb idegenforgalmi partnerei a szomszédos államok, az évszázadokon átnyúló történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok különösen erősen hatnak az egymás közötti turisztikai életre is ben legtöbben Szlovákiából látogattak el hazánkba, de a több mint 8 millió szlovák látogatóból csupán 1,6 millióan érkeztek turisztikai céllal. Románia esetében is nagy volt az érkezések száma, de a turisztikai motiváció kevésbé dominált. Mindkét ország esetében az egy napos, nem turisztikai célú utazások voltak jellemzőek. A turisztikai céllal Magyarországra látogatók száma Ausztria és Németország esetében volt a legjelentősebb, a két államból összesen több mint 6 millió turista érkezett 2010-ben. A legjelentősebb küldő országok továbbra is a szomszédos államok, valamint Németország. Vannak olyan országok, ahonnan 500 ezer fő alatti a látogatók száma, viszont legtöbben turisztikai érdeklődésből kifolyólag érkeznek, ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Egyesült Királyság, de ide sorolható Franciaország, Hollandia és Olaszország is, ahogy azt a diagram is mutatja. A nemzetközi turisztikai szerepet az is növeli, hogy Magyarország Európa közepén fekszik. Közlekedésföldrajzi szempontból igen fontos a tranzitforgalom, melyben leginkább a balkáni országok, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Németország polgárai vesznek részt (2. diagram). 8

9 Szlovákia Románia Ausztria Németország Szerbia, Montenegró Ukrajna Lengyelország Bulgária Csehország Horvátország Olaszország USA Szlovénia Egyesült Királyság ezer fő Franciaország Hollandia Svájc Magyarországra érkező külföldiek száma Turisztikai céllal Magyarországra látogatók száma Átutazók száma 2. diagram: Magyarországra érkező külföldiek vendégforgalma 2010-ben a főbb küldő országok szerint. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magyarok legnagyobb arányban a szomszédos országokat keresik fel, 2009-es adatok szerint a legtöbb egynapos látogatást Ausztriába, Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába tették a magyarok, míg a többnapos utazások célországai Ausztria, Németország, Románia, Szlovákia voltak (KSH, 2009). A külföldi turisták különböző célokkal érkeznek hazánkba. A külföldi érkezők 33,5%-a látogat hazánkba turisztikai motivációval, ennél nagyobb arányt az átutazások képviselnek. Vásárlási céllal a látogatók közel 25%-a érkezik, míg a munkával kapcsolatosan a külföldiek 5%- a érkezik hazánkba, ahogy azt a 3. diagram is mutatja. 1,4% 35,3% 29,4% Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Vásárlás 4,1% Munka Átutazás 5,0% 24,8% Egyéb 3. diagram: Magyarországra érkező külföldiek aránya az utazás fő motivációja szerint 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magyarok külföldre tett utazásainak összesen 46,7%-a történik turisztikai motivációval, míg jelentős a vásárláshoz, munkához köthető határátlépések aránya (4. diagram). 9

10 15,5% 1,4% Szabadidős turizmus 41,0% Üzleti turizmus Tanulás Vásárlás 35,2% 5,7% Munka Egyéb 1,2% 4. diagram: Külföldre utazó magyarok aránya az utazás motivációja szerint 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése Magyarországra látogató legtöbb külföldi közúton, leginkább személygépjárművel érkezik. A repülőgéppel érkező turisták száma növekedett a legdinamikusabban a rendszerváltástól napjainkig, a légi járatokkal érkezők aránya 5,4% volt 2005-ben, míg 2009-ben már a látogatók 8%-a érkezett repülővel (KSH, 2009). Hajóval, kerékpárral, gyalogosan érkezők aránya jelentéktelen. Hazánk éghajlati, domborzati és más földrajzi adottságokból adódóan kifejezetten egyszezonú, nyári idényű ország. A külföldiek egyharmada a két legmelegebb hónapban, júliusban és augusztusban, tehát a főszezonban érkezik hozzánk, míg a turisták több mint egyharmada az előszezonban és az utószezonban látogat el Magyarországra. A magyarok külföldre való utazási forgalma, megoszlása jóval egyenletesebb (5. diagram) ezer fő első negyedév második negyedév harmadik negyedév negyedik negyedév Magyarországra látogató külföldiek eloszlása 2010-ben Magyarok külföldi utazásainak eloszlása 2010-ben 5. diagram: Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarok utazásainak eloszlása 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése 10

11 A rendszerváltástól napjainkig folyamatosan fejlődött hazánk idegenforgalmi fogadóképessége, a legnépszerűbb szálláshelyek továbbra is a kereskedelmi szállások. A kereskedelmi szálláshelyeket leginkább a Nyugatról érkező turisták veszik igénybe (1. táblázat). Ország Kereskedelmi szálláshely (%) Egyéb fizetős szálláshely (%) Fizetés nélküli szálláshely (%) Ausztria 49,5 9,3 41,3 Bulgária 85,9 9,1 5,0 Csehország 59,4 11,7 28,9 Egyesült Királyság 68,1 7,4 24,6 Franciaország 64,2 9,3 26,5 Hollandia 60,7 8,8 30,5 Horvátország 38,6 0,0 61,4 Lengyelország 64,4 19,7 15,9 Németország 63,6 9,9 26,5 Olaszország 67,7 5,5 26,8 Románia 15,6 8,5 75,9 Svájc 49,1 4,7 46,1 Szerbia, Montenegró, 19,6 3,1 77,3 Koszovó Szlovákia 26,3 3,7 70,0 Szlovénia 30,5 6,2 63,3 Ukrajna 14,2 5,2 80,6 USA 66,0 8,4 25,6 1. táblázat: A főbb küldő országokból Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a szálláshely típusa szerint, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről táblája alapján a szerző saját szerkesztése A külföldi vendégforgalom területi megoszlása rendkívül sajátos ben és 2009-ben is az érkezettek több mint 40%-a a fővárosunkba látogatott el. A balatoni látogatottsági ráta 13-14% körül alakult az elmúlt 5 évben. A legnagyobb változás a nyugat-dunántúli turisztikai régióban volt, ahol 19%-ról 25%-ra nőtt a külföldiek látogatási aránya az elmúlt években. Jelentősen vesztett arányaiban a dél-alföldi, a Tisza-tavi és a középdunántúli turisztikai régió. Kisebb aránynövekedés az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókban tapasztalható (6. diagram). 11

12 % ,5 42,4 Budapest 19,3 25,5 Nyugat- Dunántúl 14,4 13,8 Balaton 13,3 4,6 Közép- Dunántúl 7,6 3,5 Észak- Magyarország 7,2 3,2 Dél-Alföld 5,86,5 Dél-Dunántúl 7,3 4,5 Észak-Alföld 4,1 2,5 Közép- Dunavidék 2,2 0, diagram: A hazánkba látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régiók szerint. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 2.8. táblája alapján a szerző saját szerkesztése. Tisza-tó 1.3. A belföldi turizmus jellemzői Hazánkban is a világ turizmusára jellemző trendek, tendenciák érvényesek, melynek legszembetűnőbb eredménye a belföldi turizmus megerősödése. A világ számos országában dominálnak a többszöri rövidebb utazások száma, aminek többségét saját hazájukban tervezik a turisták, ezt a folyamatot erősíti az üdülési csekkrendszer bevezetése is. Az ezredfordulótól napjainkig fokozatos fejlődésen ment keresztül a belföldi idegenforgalom, mely a gazdasági válság enyhülésével várhatóan tovább erősödik (Polgár-Babarczi, 2010). A fejlett belföldi turizmus nélkül nincs fejlett nemzetközi forgalom, tartja a mondás. A piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan megjelent egy gazdag réteg, aki évente akár több utazást is megengedhetett magának, így a külföldi nyaralások mellett belföldi kirándulásokat is tettek/tesznek. Elsősorban a Balaton és a gyógy- és wellness létesítmények népszerűek a belföldi utazásokban. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a belföldi turizmus, a kereskedelmi szálláshelyeken már 50%-os a magyarok aránya a vendégéjszakák számát tekintve, ami már a fejlett országokra jellemző (Walkó, 2009). Az 1990-es évektől kezdve jelentős változáson ment keresztül a belföldi turizmus. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma átalakult, míg 1990-ben a külföldi vendégek száma 3,6 millió fő körül volt, addig a belföldi vendégeké 1,9 millió körül 12

13 alakult. Tehát a külföldi vendégek száma jóval meghaladta a belföldiekét. Az 1990-es évek második felére visszaesett a vendégforgalom, a kereskedelmi szálláshelyeken körülbelül 5,1 millió vendég fordult meg, viszont már közel azonos arányban érkeztek külföldi és belföldi turisták. Az ezredforduló környékén folyamatosan 50-50%-os volt a belföldi-külföldi vendégarány a kereskedelmi szálláshelyeken ben viszont már a belföldi vendégek érkeztek nagyobb számban, az igazi áttörés csak ezután jött, mivel 2009-ben a belföldiek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken több, mint 54% volt (2. táblázat). Év Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek (fő) száma (fő) száma (fő) táblázat: Vendégek száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein között. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magánszálláshelyek vendégforgalmára is jellemző, hogy a rendszerváltástól kezdve egyre nagyobb arányban érkeznek hazai vendégek ben még majdnem 1 millió fővel több külföldi vendég fordult meg a magánszálláshelyeken, míg 9 évvel később a belföldi vendégek aránya 70% körüli volt (3. táblázat). Év Vendégek Külföldi vendégek Belföldi vendégek száma (fő) száma (fő) száma (fő) táblázat: Vendégek száma a magánszálláshelyeken, Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A rendszerváltást követően a vendégéjszakák számban is történtek változások ben még összesen 2,8 milliónál több vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, melyben közel 50-50% volt a külföldiek és belföldiek aránya. A vendégéjszakák száma 1995-ben 1,7 millió alá csökkent, mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák száma visszaesett. Az ezredfordulóra 1,8 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, jelentősebb növekedés csak a belföldiek körében volt ben a kereskedelmi szálláshelyeken 10,7 millió külföldi, valamint 8,9 millió belföldi 13

14 vendégéjszakát adminisztráltak, tehát már a vendégéjszakák tekintetében is növekedett a belföldiek aránya, 2009-ben már meg is haladta a külföldi vendégéjszakák számát a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (4. táblázat). Év Vendégéjszakák száma (fő) Belföldi vendégéjszakák száma (fő) Külföldi vendégéjszakák száma (fő) táblázat: Vendégéjszakák száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein között. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magánszálláshelyek esetében is hasonló volt a változás, mint a kereskedelmi szálláshelyeken ben még közel kétszer annyi volt a külföldi vendégéjszakák száma, mint a belföldieké, de 5 évre rá már megfordult az arány, ugyanekkor még csak 100 ezer vendégéjszaka volt a különbség re a magánszálláshelyeken nagyobb arányban növekedett a belföldi vendégéjszakák száma, mint a kereskedelmi szálláshelyek esetében. A külföldi vendégéjszakák számának a duplája volt a belföldi vendégéjszakák száma, tehát közel 10 év alatt teljesen megváltozott a külföldiek és belföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya (5. táblázat). Év Vendégéjszakák száma (fő) Külföldi vendégéjszakák száma (fő) Belföldi vendégéjszakák száma (fő) táblázat: Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken, Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A többnapos utazásokat a Magyar Turizmus Zrt. két csoportra szokta felosztani, egyik csoportba az 1-3 éjszakás utazást sorolja, míg a másikba sorolódnak a 4 és többéjszakás utazások. Általában a rövidebb, tehát 1-3 napos hétvégi kirándulások, wellness hétvégék domináltak a belföldi turizmusban, több mint 14 millióan vettek részt ilyen utazásban. Ezzel szemben a 4 és többnapos utazásban 4,5 millió fő vett részt. 14

15 A belföldi utazásokat motiváció szerint csoportosítva egyoldalú eredményt kapunk ben turisztikai céllal összesen 71 millió napot, míg nem turisztikai céllal csak 1,9 millió napot töltöttek el a belföldi turizmusban résztvevők. A legjelentősebb a szórakozáshoz, pihenéshez, városnézéshez, természetjáráshoz köthető utazások voltak, de rokon-, illetve barátlátogatás céljából is sokan utaztak. A többnapos belföldi utazások célrégió szerinti eloszlása 2006 óta változott, bár még mindig a Balaton és a Budapest-Közép-Dunavidék a legnépszerűbb, folyamatosan felértékelődik a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Magyarországi régió is, a többi idegenforgalmi régió esetében kisebb visszaesés jellemző a látogatottsági arányokat tekintve (7. diagram). % ,8 24, , ,4 11,411,7 9,4 8,3 9,1 9 7,3 5,1 6,9 8 2,3 2,1 Budapest- Közép- Dunavidék Balaton Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Tisza-tó 7. diagram: Belföldi többnapos utazások aránya turisztikai régiók szerint. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 22. táblája alapján illetve Jelentés a turizmus évi teljesítményéről táblája alapján a szerző saját szerkesztése Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői Hazánk nemzetközi vonatkozásban rendelkezik néhány abszolút versenyképes vonzerővel, speciális kulturális és természeti értékei együttesen jelentős turistaforgalmat eredményeznek. Magyarország alapvetően egyszezonú, nyári vendégforgalomra alkalmas ország az éghajlati, domborzati adottságainknak köszönhetően, viszont az utóbbi években a városok, gyógyfürdők látogatása nemcsak a főszezonhoz köthető. Az egészségturizmus, a wellness és a fürdőzés egyre népszerűbbé válik, melyekkel kiléphetünk az egyszezonú jellemző árnyékából, de ehhez még számos fejlesztést kell végrehajtani. 15

16 Hazánk területének kevesebb, mint 1%-a fekszik 500 m tengerszint feletti magasságban, domborzati adottságaink nem igazán kedveznek a téli sportoknak, leginkább a belföldi kirándulásokban, üdülésekben töltenek be nagyobb szerepet. Legjelentősebb téli sportközpont Eplény, Mátraszentistván és Bánkút. A természeti értékek közül hazánkban a legfontosabbak a vízfelületek, az ország ebből a szempontból viszonylag egyenletesen ellátott. Magyarország nemzetközileg is számottevő idegenforgalmi térsége Európa legnagyobb fürdésre alkalmas meleg vizű tava a Balaton. Ezenkívül a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Tisza-tó is jelentős vendégforgalmat bonyolít le, a kisebb tavak már csak regionális jelentőségűek. Országunk folyókban is viszonylag gazdag. A vízfelületek nemcsak a fürdőzés szempontjából jelentős értékek, számos horgászparadicsomot alakítottak ki a tavak, folyók mentén, valamint egyre népszerűbbek az evezős, kenus kirándulások is. A második legjelentősebb természeti érték a termálvíz. Kontinensünkön Magyarország a 35ºC-nál melegebb gyógyforrásokban leggazdagabb ország (Perczel, o.). 4 A változatos összetételű termálvizek számos gyógykezelés alapját képezik, de emellett alkalmasak strandfürdőzésre is. Hazánknak nincs olyan régiója, amely ne rendelkezne ezzel a csodálatos természeti erőforrással, mégis az idegenforgalmi hasznosításuk elmarad a lehetőségekhez képest. A legtöbb fürdőhely ma még leginkább csak regionális szerepet tölt be, de néhány nemzetközi színtéren is rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt években. Nagyon közkedvelt fürdőhelynek számít mind belföldön, mind nemzetközileg Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Sárvár, Bük, Zalakaros, Gyula, valamint a fővárosi fürdőkben is jelentős a vendégforgalom. Magyarország különleges természeti kincsei a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. Egyedi értéket képvisel a Hévízi-tó, a Szigligeti-öböl, a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence, valamint a Dunakanyar. Ezen természeti vonzótényezők adják a vadászat, a horgászat, a lovaglás, a vízi sportok, a történelmi borvidékek, a gasztronómia turisztikai alapját is, mely nemzetközileg is elismert. A természeti erőforrások mellett hazánk számos kulturális, történelmi vonzótényezővel is rendelkezik, bár ezek nemzetközileg is egyre kiemelkedőbb szerepet töltenek be. Magyarország történelméből adódóan rendkívül sokszínű kultúrával rendelkezik, gondoljunk a műemlékekre, múzeumokra. Ezek európai viszonylatban csak közepes 4 Lásd mellékletek 3. és 4. melléklet. 16

17 vonzerővel rendelkeznek, mégis sajátossá teszik hazánkat. Magyarországon kiemelkedően magas a néprajzi értékek aránya, melyekhez sokszor nemzetközileg is számottevő vendégforgalom társul. A kulturális vonzótényezők közé soroljuk napjaink egyik legnépszerűbb időtöltését, a rendezvényeket (művészeti, zenei fesztiválok, konferenciák, vásárok, sportesemények). A Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Formula-1 verseny, a mohácsi Busójárás 5 stb. egyre több külföldi látogatót vonz. Napjainkra már a rendezvények Budapest központúsága is csökkent, számos vidéki esemény ismert nemzetközileg is. Gazdasági vonzótényezőkkel is rendelkezik hazánk, itt elsősorban egy-egy településről, térségről beszélhetünk, mint például: Villány, Tokaj, Herend. Abszolút nemzetközi vonzerővel csak a fővárosunk, Budapest rendelkezik, Európa egyik legkoncentráltabb vonzásintenzitású városa. A gyógyfürdők egy része is igyekszik a nemzetközi turizmus legfőbb vérkeringésébe bekerülni, ezt a napjainkban is zajló nagyarányú fejlesztések teszik lehetővé. Magyarország Európa szívében található, így a kontinens nagy idegenforgalmi áramlatai kisebb-nagyobb mértékben érintik. A legfontosabb az ÉNy-ról dél felé haladó tranzitfolyosó, második legjelentősebb az ÉNy-DK irányú, míg harmadik helyen az ÉK- DNy irányú áramlás található. A szárazföldi utak mellett egyre fontosabb szerepet tölt be a légiközlekedés is, számos fejlesztés ment végbe Ferihegyen, folyamatosan emelkedik a járatok száma, viszont az árak még magasak. Egy biztos, hogy egyre jelentősebb a repülőn érkező külföldi látogatók száma Magyarország idegenforgalomi felosztása Az 1998-ban kilenc idegenforgalmi régióra osztották fel hazánk területét, melyek illetékességi területei nem egyeznek meg a meglévő közigazgatási egységek (megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet), valamint az évi XXI. törvény által meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területeivel (M.T. Zrt., 2002). Tehát jelenleg Magyarországon a következő kilenc turisztikai régiót különítjük el: 1. Nyugat-Dunántúl, 2. Közép-Dunántúl, 3. Balaton, 5 Lásd mellékletek1. és 2. melléklet: Világörökségeink és a Magyar várományosi lista címmel. 17

18 4. Dél-Dunántúl, 5. Budapest- Közép-Dunavidék (Budapest és környéke), 6. Dél-Alföld, 7. Észak-Magyarország, 8. Tisza-tó, 9. Észak-Alföld. 1. térkép: Magyarország turisztikai régiói és azok központjai. Forrás: (letöltés: ) alapján a szerző saját szerkesztése. A jelentősebb idegenforgalmi vonzással rendelkező térségek és települések nagy része a középhegységi vonalon, az ÉK-DNy irányú, úgynevezett idegenforgalmi tengelyen helyezkedik el (Perczel, o.). A tengelytől távolabb is találunk szigetszerűen kiemelkedő vonzással rendelkező területeket, településeket. A főváros az egyik legnagyobb vonzásintenzitással rendelkező tájegység, különös értéket képvisel a Világörökség részét képező Budai Várnegyed és a Duna-part, az Andrássy út és a Hősök tere. A kulturális és történelmi tényezők mellett a gazdasági értékek is kiemelt szerephez juttatják a várost. Az országban számos helyen párosul a természeti erőforrásokhoz kulturális és gazdasági adottság is, ezeken a területeken összefüggő idegenforgalmi fogadótérségek alakultak ki. A legjelentősebb kiemeltnek minősített üdülőkörzet a Balaton, valamint további hat térség: Dunakanyar, Velencei-tó- és Vértes, Mátra-Bükk, Sopron-Kőszeghegyalja, 18

19 Mecsek-Villány és a Tisza-tó környéke. A felsorolt idegenforgalmi területeken túl még megkülönböztetünk 17 további üdülőkörzetet is. 6 A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe nem csak a partmenti települések tartoznak, ez egy tágabb idegenforgalmi egység, hiszen a háttértelepülések övezetét (Kis-Balaton, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Nagyberek és Külső-Somogy tájait és településeit) is magába foglalja (Perczel, 2003). Az egyik legnépszerűbb idegenforgalmi egység, mely 179 települést foglal magába, állandó lakosainak száma 249 ezer fő volt a 2001-es népszámlálás idején (Oláh, 2003). A nyári szezonban kimagaslóan megnő a jelenlévő népesség száma, mely akár az 1 millió főt is elérheti. A Balaton nemcsak a fürdőzés miatt népszerű, itt hódolhat szenvedélyének a kerékpáros, a vízisíző, a kajakos, a horgász. A kulturális értékek mellett jelentős a gyógy- és termálvízadottság, valamint egyre népszerűbbek a történelmi borvidékek is a látogatók körében. Az idegenforgalmi térség leglátogatottabb részei a part menti települések, itt a legnagyobb a vendégforgalom. A háttérövezetből csak Tapolca, Veszprém, Hévíz és Zalakaros emelkedik ki, a többi települést általában csak kirándulások során keresik fel a turisták. A Balaton és környéke infrastrukturálisan magasan fejlett a többi üdülőkörzethez képest, amelyhez szorosan kapcsolódik a jó fogadóképesség és minőség is. A Balatonon kívül még hat kiemelt üdülőkörzet van hazánkban (Perczel, 2003): 1. Az 1700 km 2 -es Dunakanyar elnevezésű üdülőkörzethez tartozik a Budapest- Esztergom közötti Duna-szakasz, a Pilis és a Börzsöny, illetve a Pesti-síkság és az Ipoly-völgy egy része is. A térség nagyon jó adottságokkal rendelkezik, bővelkedik kulturális, történelmi emlékekben, valamint rendezvényekben gazdag települések tartoznak ebbe az idegenforgalmi üdülőkörzetbe. Mindezek ellenére a legnagyobb vonzótényező a főváros közelsége, a turisztikai csúcsidőszakban több mint 200 ezer főre becsülhető a látogatók száma. 2. A Velencei-tó és Vértes üdülőkörzetben domináns szerepet kap a fürdőzésre, vízi sportokra alkalmas vízfelület, a Velencei-tó. A táj szépségét a Vértes hegység csak tovább fokozza. A nyári szezonban nem ritka, hogy a jelenlevő népesség meghaladja a 100 ezer főt, a leglátogatottabb település az üdülőkörzet központja, Gárdony. 6 Lásd mellékletek 5. melléklet. 19

20 3. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet gyönyörű természeti tájképpel rendelkezik. A kiterjedt erdőségek, változatos felszínformák mellett a hazai kirándulási és téli sport lehetőségek, illetve a termál- és gyógyvizekben, a kulturális értékekben való gazdagsága tovább növeli a terület idegenforgalmi adottságainak jelentőségét. Legfontosabb szerepet a belföldi kirándulások között tölt be, a nemzetközi felfedezés még várat magára. Legnagyobb központjai: Gyöngyös, Eger és Miskolc. 4. A Sopron-Kőszeghegyalja körzet a páratlan szépségű Alpokalját és a Fertő-tó környékét foglalja magában. A két központ Sopron és Kőszeg, a térség vonzását erősítik a különböző gyógyfürdők: Bük, Balf és Sárvár. Az üdülőkörzet befogadóképessége még csekély, de az osztrák határ közelsége jelentős lökést adhat a turisztikai fejlődésnek. A Fertő-tó fürdőzésre és vízi sportokra is alkalmas, a környék történelmi értékű települései: Fertőd, Fertőrákos és Nagycenk tovább növelik a térség vonzerejét. 5. A Mecsek hegység, a délre fekvő dombság, valamint a borairól híres Villányihegység a Mecsek-Villány üdülőkörzet része. Központja, 2010 kulturális fővárosa, Pécs. A baranyai megyeszékhelyen kívül a harkányi gyógyfürdő is nagyon közkedvelt a nemzetközi turisták körében. További idegenforgalmi adottságai a körzetnek az erdőségek, tavak, történelmi értékek, valamint a kiváló minőségű villányi bor. Mindezen vonzótényezők mellett a turisztikai terület egyszerre kb ezer fő befogadására alkalmas. 6. A Tisza-tó a Tisza folyó visszaduzzasztásával nyert vízfelület, mely környezetével együtt alkotja a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetet. Ezt hozták létre a legkésőbb, különlegessége, hogy 4 megye osztozik a 127 km 2 -es tavon: Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A körülbelül 20 települést felölelő körzet leglátogatottabb települései: Tiszafüred, Abádszalók, Poroszló, Kisköre, Sarud és Tiszacsege. A környéken a fürdőzés mellett hódolhatnak szenvedélyüknek a vízi sportok, a horgászat és a vadászat kedvelői is. A kiemelt üdülőkörzeteken kívül vannak kisebb üdülőkörzetek is, melyek közül három még nemzetközileg kiemelkedő: az Aggteleki-hegység, a Hortobágy és a Kiskunság egy részét alkotó Bugac, a többi már leginkább csak a belföldi utazások kedvelt úti céljai. Budapesten és a Balatonon a legnagyobb a vendégforgalom, a többi kiemelt üdülőkörzet is igyekszik felzárkózni. Főleg a Balaton mellett már megjelentek (és még fognak is) 20

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

TDM folyamat Magyarországon

TDM folyamat Magyarországon TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu. TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 2013 ALAPJA A NEMZETI

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK

TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK 2011. ÉV BALATONI VENDÉGFORGALMA A SZÁMOK TÜKRÉBEN A Központi

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Velencei-tó a Természetes Egészs szség Területfejleszt letfejlesztési si Program stratégiai tervezés alapjainak vizsgálata Kérdőíves ves Felmérés

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz) A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok

SAJTÓHÁTTÉR. Megjelennek a turisztikai pályázatok SAJTÓHÁTTÉR Megjelennek a turisztikai pályázatok Október 4-től elérhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai termék- és attrakciófejlesztést támogató pályázatok. Ezek segítségével mintegy

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben