1. Összefoglalás a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett munkákról
|
|
- Teréz Budainé
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Nemzeti Környezet-egészsgügyi Akcióprogram kialakításában és az alprogramok végrehajtásában számos tárca, hatóság, kormányzati és nem kormányzati szerv munkatársa vett részt. A Szervezõ Bizottság nevében szeretnénk megköszönni az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium volt és jelenlegi vezetõinek és munkatársainak a folyamatos szakmai segítséget és az anyagi támogatást. Köszönettel tartozunk az ÁNTSZ országos intézetei, a megyei és városi intézetek minden munkatársának, klinikus kollégáinknak, védõnõknek, asszisztenseknek, akik a három év során önzetlen odaadással végezték a feladatokat. Köszönet illeti az oktatásügyben, az önkormányzatoknál és a nem kormányzati szerveknél tevékenykedõ kollégákat, akik támogatták és segítették a NEKAP megvalósulását.
3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglalás Bevezetés Az ország lakosságának egészségi állapota Levegôminôség A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése Parlagfû elleni küzdelem Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok Felszíni (rekreációs) vizek minôsége A kórozási melléktermék szerves halogén (AOX) tartalom és genotoxikus aktivitás értékelése hálózati vizekben, különös tekintettel a Balatonból történô ivóvíznyerés biztonsága szempontjából Az ivóvíz jódtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés Az ivóvíz fluoridtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémái Talajminôség, talajszennyezettség Hulladékkezelés Munkahelyi környezet, munkaegészségügy Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója Meghatározott foglalkozási csoportok vagy iparágak dolgozóinak expozíció-mérésére alkalmas passzív (diffúziós) mintavevô létrehozása Számítógépes információs bázis kialakítása a munkahelyi környezettel összefüggô munkavédelmi problémák felderítésére, elemzésére, a problémák megoldását célzó javaslatok megtételére A kémiai biztonság egyes kérdései Perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata A dohányzás és a genetikai eredetû fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok szerepe a tüdôrákban Sugárbiztonság Élelmiszerbiztonság Lakóterek környezeti hatásai, különös tekintettel a levegôminôségre A közlekedési zaj országos felmérése, monitorozása Környezet-egészségügyi információs rendszer Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe A környezet-egészségügy oktatása, nevelés A titkárság mûködése Az egyes témakörökben megjelent közlemények és elhangzott elôadások
4 Összefoglalás Összefoglalás a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett munkákról A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) az 1994-ben megtartott 2. Miniszteriális Konferencia (Helsinki, 1994) ajánlása alapján, az Országos Népegészségügyi Bizottság (ONB) Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága (titkár dr. Pintér Alán) égisze alatt készült. Kidolgozásában elsôsorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezetô szerepet, az egyes témákat különbözô tárcák szakembereibôl álló munkacsoportok együttmûködésével alakították ki. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) keretében, de önálló programként fogadta el a kormány 1996-ban és a hagyta jóvá a parlament 1997-ben. A NEKAP célja: A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elôsegítése. A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése. Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszírozható projektumok kidolgozása. A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcák szoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása. Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása. Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása. Nemzetközi együttmûködések fejlesztése. A program végrehajtásához stratégiai szempontok A környezet és az egészségi állapot közötti összefüggések szisztematikus vizsgálata. A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák rangsorolása. Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakítása és értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása. Javaslatok kidolgozása a megoldásokra, illetve a megoldásokban való részvétel. A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatformálás és tájékoztatás segítése. A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja stb. A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati összefogás megteremtése. A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önálló döntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása. A tevékenységek egy része a már korábban megkezdett vizsgálatokra épült, kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladataihoz, részben olyan feladatokat kívánt megoldani, amelyekre korábban nem volt lehetôség között 10 fôtémában kezdôdtek vizsgálatok, illetve tevékenységek. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel, amelyek ma a környezet-egészségügy legfontosabb területeit jelentik. Ezek között a levegôminôség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, környezet-egészségügyi informatika, az oktatás, a kutatás, nemzetközi tevékenységek szerepeltek kiemelten. 4
5 1. Összefoglalás A rendelkezésre bocsátott költségvetési keretek: 1997: 100 millió forint (NM). 1998: 80 millió forint (EüM) + 5 millió forint pályázati keret (KKA). 1999: 100 millió forint (EüM). A program költségvetési összegei mellett jelentôs hozzáadott értéket jelent a munkatársak önzetlen, munkaidôn túli hozzájárulása, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet és jogutód intézeteinek, valamint más együtmûködô intézeteknek a segítsége és hozzájárulása. Az egyes, fontosabb témák keretében végzett munkát és eredményeket röviden az alábbiakban foglaljuk össze. Levegôminôség A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése Tatabánya térségében a kibocsátások értékelésével, a területi szennyezések mérésének komplex módszereivel s terjedési modellek alkalmazásával értékelték a levegô minôségét. Bevezették a passzív monitorok alkalmazását, elsôsorban a benzol/toluol és xilol mérésére. Kidolgozták azt a módszert, amely a kibocsátások ismeretére, a szennyezések terjedésére és a validált elôrejelzésre támaszkodva pontosabb becslésre ad lehetôséget és alkalmas lehet más városokban történô felhasználásra is. A mérési rendszer megfelel az Európai Unióban elvárt méréseknek és számításoknak. Jelenleg Budapest fôvárosban folyik hasonló modell vizsgálat, amelyben a Országos Környezetegészségügyi Intézet, az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete és más intézmények vesznek részt. A levegôminôség mérôrendszerének felújítása érdekében 12 analitikai módszereken alapuló mintavevô vásárlására került sor. A mûszerek validálása megtörtént s a mûszerek alkalmasnak bizonyultak az elavult mintavevôk kiváltására. Parlagfû elleni küzdelem Az allergiás megbetegedések gyakorisága világszerte emelkedik. Ennek számos oka van, de Magyarországon az igen erôs allergenitású parlagfû elterjedése súlyos problémákat okoz. A NEKAP keretében összehangolt felvilágosító munka kezdôdött meg. Brosúrák, felvilágosító anyagok, videofilmek készültek, amelyet tervszerûen terjesztettek az iskolákban. Az ÁNTSZ munkatársai tanfolyamokon, felvilágosító elôadásokon mutatták be az allergia elleni védelem lehetôségeit. Szoros együttmûködés alakult ki egyes önkormányzatokkal, elsôsorban a Fôvárosi Önkormányzattal a parlagfû irtás módozataival kapcsolatban. Meg kell azonban jegyezni, hogy igazi áttörést csak kormányzati szinten hozott döntésekkel lehetne elérni. Az illetékes tárcák (környezetvédelmi, földmûvelési, belügyi, munkaügyi, egészségügyi) magas szintû határozat alapján kellene, hogy hatékonyan dolgozzanak. Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok Elvégezték az ország ivóvizeinek arzén-, jód- és fluorid tartalmának felmérését. Országos térképet szerkesztettek ezen összetevôk mennyiségi és minôségi paramétereirôl s ezek alapján javaslatokat dolgoztak ki egyrészrôl az arzén csökkentésének módozataira, másrészrôl a szükséges jód illetve fluorid bevitel lehetôségeire. Az arzénnal kapcsolatos vizsgálatok az Európai Unióhoz való csatlakozás tárgyalásain is nagy hangsúlyt kaptak. Ugyancsak országos vizsgálatokat végeztek az ivóvizek bór és szelén tartalma tekintetében. 5
6 Összefoglalás 1. Egyedi vízellátók minôsége A vezetékes víz árának drasztikus emelkedése miatt egyre többen használják az ásott, vagy fúrt kutakat, amelyeket esetleg hosszú évek óta nem használtak. Hogy ezen kutak vize milyen minôségû és milyen egészségkárosító hatással bírhat, több megyében végeztek feltáró kérdôíves megkeresést és reprezentatív vízminôségi vizsgálatokat. Az elôzetes eredmények alapján a lakosság egy jelentôs része használja saját kútját, ezeknek több, mint ötven százalékában kifogásolt a vízminôség. Magas a szerves anyag tartalom, a víz nitrát tartalma s ezek egészségkárosító kockázatát értékelték. A vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a piacgazdaság több területen hátrányosan érinti a lakosság egészségi állapotát. Természetes fürdôk vízminôsége A korábban kialakított rendszert fejlesztették tovább a természetes fürdôk (folyók, tavak, tározók) vízminôségének vizsgálatára és az adatok közzétételére. Értékelték a természetes fürdôk mikrobiológiai szennyezettségét, analizálták a cyanobaktérium törzsek elôfordulását és toxin termelését. Ez a betegségek megelôzése mellett idegenforgalmi szempontból is fontos tevékenység kiterjedt az ország valamennyi jelentôs fürdôire. Kiemelten vizsgálták a Balaton és a Velencei-tó vízminôségét. Megállapították, hogy folyóink vize fürdésre általában alkalmatlan. Megnyugtató azonban a Balaton és a Velencei-tó vizének mikrobiológiai jellegû minôsége. Az eredményeket a NEKAP Honlapján mindenki számára hozzáférhetôvé tették. Jódellátás és a golyva-gyakoriság vizsgálata Az Országos Közegészségügyi Intézet és jogutódja évtizedek óta foglalkozik a lakosság jódellátásának kérdéseivel, a golyva-gyakoriság és a korai idegrendszeri károsodások detektálásával. Annak ellenére, hogy a jód-golyva kérdések eredetileg nem szerepeltek a NEKAP feladatai között, folytatták a korábban megkezdett vizsgálatokat, nevezetesen a gyermekek jód-bevitelének és a golyva-gyakoriságnak a felmérését. Ennek eredményeként elkészült a csaknem teljes jódtérkép, valamint az ország gyermek populációjának golyva-gyakoriság felmérése. Ismert, hogy a jód-bevitel jelentôsen befolyásolja egyéb megbetegedések kialakulását is (érrendszeri betegségek, infarktus, stb.), így további vizsgálatok szükségesek a jódellátás és a morbiditás közötti összefüggés vizsgálatára. A térinformatikai elemzések vetették fel annak lehetôségét, hogy a jód-bevitel és az alkoholos eredetû betegségek (májkárosodás, szájüreg-, ajakrákok, stb.) gyakorisága között összefüggés lehet ennek statisztikai elemzése folyamatban van. Az ivóvíz fluorid tartalma és a fogszuvasodás kérdése A fogszuvasodás megelôzésében más tényezôk mellett az optimális fluorid-bevitel meghatározó, amelynek forrása jobbára az ivóvíz. A magyarországi ivóvizek szisztematikus felmérésére csaknem két évtizede került sor a NEKAP keretében most újra vizsgálták a települések ivóvizeinek fluorid tartalmát. Megállapították, hogy a lakosság 99,95%-a a szükségesnél kevesebb fluoridot fogyaszt az ivóvízzel. Az országos fluoridtérkép lehetôvé tette azon települések azonosítását, ahol az ivóvíz megfelelô, vagy éppenséggel magasabb fluoridot tartalmaz. Ennek fontossága a fluorid pótlás rendszerének megválasztásában keresendô. Kialakították azt a vizsgálati rendszert, amely lehetôvé teszi a fluorid-bevitel és ürítés közötti öszszefüggéssel kapcsolatos, gyakorlatban is használható információk gyûjtését. A fluorid ürítéssel párhuzamosan reprezentatív vizsgálatokat végeztek a gyermekek fogászati állapotának felmérésére. Az összefüggések egyértelmûen mutatták, hogy a megfelelô fluorid-bevitel jelentôsen befolyásolja a fogak állapotát. Vizsgálataik alapján megfogalmazták a javaslatot, hogy a szisztémás fluorid-pótlásra megfelelô módszer lenne az asztali só fluoridálása. Ennek érdekében országos program megindítása szükséges. 6
7 1. Összefoglalás Egyéb, a program keretében végzett vizsgálatok, fejlesztések Vízbázisok növényvédô szer szennyezettségének vizsgálatát más intézményekkel közösen végezték. Eredményeik hozzájárultak az ország vízkészlete minôségének jobb megismeréséhez. Újabb diagnosztikai módszerek bevezetését kezdték el, nevezetesen a Cryptosporidium, Giardia környezet-egészségügyi értékelését rutin diagnosztikai célból. A vízminôség és az egészségi állapot megôrzésének nemzetközi jogi hátterének megalapozása A NEKAP keretében, az OKK-OKI munkatársai közremûködésével nemzetközi tárgyalássorozaton dolgozták ki a Víz és Egészség Jegyzôkönyvet, amelyet a 3. Miniszteri Konferencián, Londonban, 1999-ben 36 ország írt alá s amely nemzetközi jogi hátteret biztosít a víz eredetû megbetegedések megelôzésére, kontrolljára és visszaszorítására. Hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémái, a talajszennyezô források felmérése A Kármentesítési Programhoz kapcsolódva, de önálló munka keretében az ÁNTSZ munkatársai segítségével 8 megyében mérték fel a legkülönbözôbb szennyezô forrásokat (hulladék lerakók, szennyvíziszap lerakók, veszélyes hulladék lerakók, dögkutak, stb.). A mennyiségi és minôségi adatokat tartalmazó adatbázisok alapján kijelölhetôk a kockázati helyek, azonosíthatók a leginkább veszélyeztetett régiók s rangsorolhatók a kármentesítésre javasolt területek. A térinformatikai feldolgozás és az adatbázis struktúrája a Kármentesítési Program adatbázisával harmonizál. Munkahelyi környezet, munkaegészségügy A téma keretében foglalkoztak az azbeszt-exponált munkások és a feltételezetten környezeti azbeszt-exponált egyének daganatos megbetegedéseinek elôfordulásával. Megállapították, hogy szemben a munkahelyi expozícióval a környezeti azbeszt expozíció nem jelent lényeges kockázatot a tüdôdaganatok szempontjából. Módszertani fejlesztéseket végeztek a passzív doziméterek kifejlesztésére, ami a munkahelyi expozíció pontosabb mérését teszi lehetôvé. A kémiai biztonság egyes kérdései A téma csak az évben került indításra. Két témával foglalkoztak: a környezetszennyezô, poliklórozott vegyületek környezeti és egészségi hatásaival, valamint a rákkeltô expozíciónak kitett egyének genetikai polimorfizmusával. Összeállították a hazai sajnos nagyon hiányos regisztert a fô kibocsátásokról és a becsült emisszióról. Modell számításokat végeztek ezen vegyületek terjedésérôl és a várható expozíciós kockázatról. A gén-környezet interakció, az egyes expozíciókra fogékony egyedek azonosítása a jövô kihívása. A téma keretében a környezeti dohányfüst-expozícióra fokozottan fogékony egyedek azonosítását kezdték meg. Foglakoznak a májgyulladást okozó vírusok és az alkohol fogyasztás közös kockázati tényezôinek, az esetleges fogékonyság genetikai hátterének molekuláris analízisével. Közlekedésbiztonság A témában lényegében érdemleges munka nem indult meg. Nem sikerült cselekvési programok szintjén jó együttmûködést kialakítani az illetékes intézményekkel, tárcákkal. 7
8 Összefoglalás 1. Sugárbiztonság A téma keretében vizsgálták a lakosság természetes forrásokból eredô sugárterhelését, az ivóvíz radioaktivitását, továbbá genotoxikológiai módszerek alkalmazását kis dózisú sugárterhelés nyomon követésére. A hazai népesség természetes forrásokból eredô sugárterhelésének meghatározása céljából a kutatási tevékenység az alábbi sugárzási paraméterek mérésére irányult: a másodlagos kozmikus sugárzás dózisteljesítménye a földfelszínen és különbözô tengerszint feletti magasságban, a földkérgi sugárzás dózisteljesítménye lakóépületekben és szabad helyszíneken, a radon aktivitás koncentráció óvodai és iskolai épületekben, valamint ivó- és fürdôvizekben. A hazai ivóvizek nem tartoznak a kimagaslóan nagy radon aktivitással rendelkezô vizek közé, a vizsgált ivóvizek 222 Rn, 226 Ra és U tartalma az eddigi rendelkezésre álló eredmények szerint átlagosnak mondható. A mért aktivitás-koncentráció értékek sehol sem haladták meg a jelenleg érvényben lévô hazai szabványban megadott határértékeket és a WHO által javasolt vonatkoztatási értéket. Élelmiszerbiztonság A téma keretében szennyezett talajú területeken élô lakosok környezet-egészségügyi vizsgálatára, kockázatbecslésére került sor, amelynek szerves része volt a táplálék szennyezôinek széleskörû vizsgálata. Sajószentpéter és Szerencs lakosságának komplex vizsgálata alapján megállapították, hogy a táplálékból származó szennyezôk kisebb szerepet játszanak az egészségi állapot alakulásában, mint az életmódbeli faktorok. Az anyatej PCB tartalmának vizsgálata kiderítette, hogy az ipari településen magasabb az anyák PCB-exponáltsága. Egyedülálló morbiditási surveillance-t végeztek a két város háziorvosainak közremûködésével, ami a leggyakoribb környezeti betegségek prevalenciájának értékelését tette lehetôvé. Környezeti zaj A környezetbôl származó zaj a környezet-egészségügy kiemelt fontosságú területe, ahol meghatározó a közlekedés. A NEKAP keretében lehetôség nyílt mûszeres fejlesztésre, amelynek eredményeként kiterjesztett mérési programot valósítottak meg Budapesten és 7 megyében. Eredményeik alátámasztják az eddigi feltételezéseket és ismereteket, hogy mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket. Vizsgálataik szorosan kapcsolódnak a Környezetvédelmi Minisztérium és háttérintézményei munkáihoz s a közösen kialakított adatbázis lehetôvé teszi a leginkább érintett területeken a zaj elleni védekezést. Lakóterek környezeti hatásai, elsôsorban a levegôminôség tekintetében Az OKK-OKI vezetésével, de az ÁNTSZ 8 megyei és több városi intézetének közremûködésével, valamint az iskolai védônôk és a pedagógusok hathatós segítségével megvalósított kétéves vizsgálatsorozat során összesen 9 város 3339 általános iskolás gyermekének egészségi állapotát és lakáskörülményeit mérték fel, közel 600 lakásban végeztek méréseket a belsôtéri levegô minôségének megállapítására és 1536 gyermeknél végeztek részletes fizikális, laboratóriumi és légzésfunkciós vizsgálatokat azzal a céllal, hogy felderítsék a bentlakók egészségi állapotára potenciális veszélyt jelentô lakókörnyezeti tényezôket. Megállapították, hogy a lakások nitrogén-dioxid szennyezettsége fôként a konyhai és a szobai gázkészülékek használatával áll összefüggésben, a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bútorok és a gázszilikát építôanyag jelenlétével mutatott összefüggést, míg a benzol koncentráció a dohányzó családok gyermekszobáiban volt a legmagasabb. 8
9 1. Összefoglalás A krónikus légzôszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a szobánkénti 2 fônél nagyobb zsúfoltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége volt a legfontosabb lakókörnyezeti kockázati tényezô. Ezek közül néhány tényezô gyakorisága és ezáltal veszélye is csökkenthetô lenne a lakosság szélesebbkörû felvilágosításával. Ezért a NEKAP keretében folytatandó munka hangsúlyát részben az érintett szakemberek megfelelô tájékoztatására, másrészt a lakossági felvilágosítás hatékonyságának fokozására javasolják helyezni. Környezet-egészségügyi információs rendszer Az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben kialakították a megfelelô infrastruktúrát (nagyteljesítményû számítógép, adatbázis kezelô és térinformatikai programok), megteremtették az egészségügyi adatbázist (halálozási adatok , kórházi betegforgalom adatai), folytatták a környezeti adatbázisok kiegészítését (levegô, ivóvíz, talajszennyezô források, stb.). Elkészítették és kiadták a Magyarországi legfontosabb halálozások területi megoszlását bemutató dokumentumot, s ugyancsak kiadásra elôkészítették a fontosabb daganatos halálozások térinformatikai elemzését. A halálozási adatok mellett elemzik a kórházi betegforgalomi adatokat. Megalapozták a megyei szintû halálozási adatbázisokat, s elôsegítették a térinformatikai feldolgozások infrastrukturális lehetôségeit három megyében. Az adatok egy része elérhetô a NEKAP Honlapon ( Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe A környezet védelmérôl szóló törvény elôírja az önkormányzatok részére, hogy környezetvédelmi programot kell összeállítaniuk. Ugyanakkor ennek lényeges eleme az emberi egészség. Annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok mind a környezet, mind az egészség szempontjait magában foglaló, jó tervet tudjanak kidolgozni, Útmutatót állítottak össze ben a tervezetet szakmai vitára bocsátották, majd 2000-ben elkészült a végleges változat, amelyet eljuttattak minden önkormányzatnak és érintett szervezetnek. Környezet-egészségügy oktatása, nevelés A program kezdete óta egyértelmû volt, hogy az oktatás, a nevelés különbözô szervezett vagy más formában igen fontos. Annak érdekében, hogy egy megyében egységes, harmonizált oktatási programot lehessen kidolgozni, Gyôr-Moson-Sopron megyében mintaprogramot kezdtek el a már meglévô és kifejlesztés alatt álló oktatási-nevelési formák összeállítására, a kiemelkedô programok terjesztésére és a minôség biztosítására. A programban a Megyei Pedagógiai Intézet, a Pedagógiai Fôiskola mellett az önkormányzat, az ÁNTSZ, a nem kormányzati szervek s az Egészséges Városért mozgalom tagjai vettek részt. Titkárság mûködése A Titkárság az Országos Környezet-egészségügyi Intézet keretében, a korábbi Országos Népegészségügyi Bizottság Szakmai Albizottságaként mûködött. Tevékenységeit az alábbiakban lehet összefoglalni: A NEKAP alprogramjainak szervezése, ellenôrzése, folyamatos nyomon követése. Kiadványok, dokumentumok szerkesztése. Hazai rendezvények szervezése, a programok terjesztése és széles körben való propagálása. A NEKAP Honlap kezelése, felújítása, naprakész rendezése. Lakossági felvilágosítás. Nemzetközi tevékenység szervezése a NEKAP keretében a "Visegrádi országok" együttmûködésének titkársági funkcióinak ellátása. A Harmadik Miniszteriális konferencia (London, június ) döntéseinek programszerû szervezése. 9
10 Összefoglalás 1. Dokumentumok fordítása, kiadása és egyéb ismeretterjesztô tevékenység. A NEKAP beszámolóinak összeállítása. A NEKAP keretében végzett tevékenységek eddigi tapasztalatai A Beszámolónak nem feladata a munka értékelése erre késôbb kerül sor. Mégis, a szervezôk szempontjából néhány szubjektív észrevétel megtétele talán indokolt. Az eredmények között az alábbiakat említenénk meg: Az egészségügyi tárca kiemelten foglalkozott a környezet-egészségügyi problémákkal s fokozott jelentôséget tulajdonított e területnek, ugyanakkor több tárca együttmûködését sikerült elérni környezet-egészségügyi témákban. Az átfogó, programszerû megközelítés lehetôvé tette olyan témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetôség (az ivóvíz minôségének országos jellegû felmérése, a talajszennyezô források szisztematikus vizsgálata és értékelése). Jó együttmûködés alakult ki az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca, a résztvevô intézmények, kollégák között. A program nemzetközileg is ismertté, talán elismertté vált, ami a magyar környezet-egészségügyi szakembereknek s az eredményeknek is elismerés. Eredményeiket tudományos konferenciákon, népszerûsítô elôadásokon és egyéb fórumokon publikálták. Megindították a NEKAP Honlapot, amelyen a NEKAP anyaga és friss hírek olvashatók. Hiányosságok Nem sikerült széles lakossági részvételt biztosítani a program még mindig kissé elszigetelt. A környezetvédelmi tárcával való együttmûködés nem elég intenzív annak ellenére, hogy a NEKAP közös program, a környezetvédelmi tárca nem vett részt olyan mértékben, mint ahogy az szükséges lenne. A nem kormányzati szervekkel való kapcsolat sok kívánnivalót hagy maga után nincs elég érdeklôdés a környezet és az emberi egészség iránt. A finanszírozás elmaradt az eredeti a kormány és a parlament által elfogadott költségvetéstôl. A szervezés hatékonysága, a programok idôbeli végrehajtása nem volt optimális. A NEKAP kialakításában és szervezésében a NEKAP Intézô Bizottsága meghatározó szerepet játszott. Az egyes témák kidolgozását szakmai csoportok végezték, amelyek vezetôi, tagjai az évek során változtak, de a csoportok tagjai változatlan lelkesedéssel és odaadással végezték a munkát. Lehetetlen felsorolni mindazokat, akik részt vettek a munkában, ezért itt szeretnénk megköszönni minden munkatársunknak az önzetlen, áldozatos munkát. 10
11 Bevezetés Bevezetés A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) összeállítása 1996-ban kezdôdött el. Elôzménye, hogy a Második Környezet és Egészség Miniszteriális konferencián (Helsinki, 1994) az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) európai régiója országainak környezetvédelmi és egészségügyi miniszterei javasolták, hogy minden ország készítsen nemzeti környezetegészségügyi programot. E döntés értelmében kezdôdött el a magyar folyamat is. Az Országos Népegészségügyi Bizottság (ONB) Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága vezetésével munkacsoportok alakultak, amelyek áttekintették a hazai helyzetet, megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat sürgôsségi sorrendben, rámutattak lehetséges együttmûködési formákra. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram és Megvalósítási Tervét a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként, de önálló programként fogadta el a kormány és hagyta jóvá az Országgyûlés [83/1997. (IX. 26.) OGY]. A Program 6 éves periódusra készült s jelenleg a félidôben, három év után szükséges áttekinteni az eredményeket, hiányosságokat. A NEKAP célkitûzései: A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elôsegítése; A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése; Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszírozható projektumok kidolgozása; A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcák szoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása; Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása; Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása; A program megvalósításához szükséges szakma-politikai eszközök kialakítása és biztosítása; Nemzetközi együttmûködések fejlesztése. A program megfogalmazásakor is nyilvánvaló vált, hogy a nemzeti országos program csak más programokkal való harmonizációban, összhangban valósulhat meg. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram akkor éri el a célját, ha regionális és helyi programok kialakításához segítséget tud adni, illetve ilyen programokhoz mintául szolgálhat. Ezért nagyon fontos célnak tekintjük, hogy a népjóléti és a környezetvédelmi tárcákhoz tartozó illetékes szervek, elsôsorban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei amennyiben még nincs saját programjuk kialakításához felhasználják. A program végrehajtásához szükséges stratégiai szempontok az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra: Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakítása és értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása; A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati összefogás megteremtése; Prioritások felállítása, társadalmi/gazdasági megalapozottságának biztosítása; A környezet-egészségügyi igazgatás hatékonyságának fejlesztése, elôsegítése; A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatformálás és tájékoztatás segítése; A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja, stb.; 11
12 2. Bevezetés A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önálló döntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása. A programot az Országos Népegészségügyi Bizottság Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága szervezte az egészségügyi és környezetvédelmi tárcák közös programjaként. A Szervezô Bizottságban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca részérôl négy-négy kolléga vett részt, társelnökei a két tárca államtitkárai voltak. A titkárságot az Országos Környezet-egészségügyi Intézet munkatársai adták, vezetôje dr. Pintér Alán volt. 13 szakmai csoport alakult, amelyek meghatározták az alprogramok feladatait. E munkában 8 tárca csaknem 60 kollégája vett részt. A kitûzött célok figyelembevételével, de szûkebb területen folytak a tevékenységek. Ennek oka részben a megfelelô anyagi lehetôség hiánya, a szervezés hiányosságai, és egyéb technikai problémák. Ennek ellenére számos területen születtek a célkitûzéseknek megfelelô, kiemelkedô eredmények. Az egyes alprogramok végrehajtásában jórészt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai (országos intézetek, az ÁNTSZ megyei és városi intézetei) végeztek kiemelkedô munkát. Ugyancsak nagy segítséget nyújtottak a környezetvédelmi, a vízügyi, az oktatási, földmûvelésügyi, a belügyi tárcák munkatársai és a nem kormányzati szervek képviselôi. Több megyében, városban sikerült együttmûködést kialakítani az önkormányzatokkal, különösen az egészségügyi osztályok munkatársaival. Összességében több száz kolléga vett részt a NEKAP programjaiban. A Beszámolóban nem törekedhettünk teljességre inkább csak a legfontosabb eredményeket emeltük ki. Az egyes fejezetek természetüknél fogva eltérôek az elvégzett munka, az eredmények interpretálása, a jövô feladatainak meghatározása más és más megfogalmazást igényelt az egyes témákban. A részletes eredmények különbözô publikációkban, tanulmányokban, javaslatokban fogalmazódtak meg ezek eredménye csak a késôbbiekben lesz lemérhetô. 12
13 Az ország lakosságának egészségi állapota Az ország lakosságának egészségi állapota Magyarország lakosságának egészségi állapota katasztrofális. A demográfiai paraméterek rendkívül kedvezôtlenek; a lakosság száma folyamatosan csökken (1. ábra) s ha ez a tendencia folytatódik, a lakosságszám hamarosan 10 millió alá csökken. Ennek hátterében egyrészt a csökkenô születésszám áll (2. ábra), amely egyébként Európa-szerte általánosan megfigyelhetô, másrészrôl a magas halandóság, ami eltérôen a fejlett európai országoktól Magyarországon kiugró. Az ezer lakosra vonatkoztatott halálozások száma az utóbbi években valamelyest csökkent, azonban 1998-ban ismét emelkedett (3. ábra). A lakosság fogyása így is nyilvánvaló, ahogy az a 4. ábrán látható. A csecsemôhalandóság csak nagyon lassú ütemben csökken még mindig 10 ezrelék körül van (5. ábra). Mindezek alapján a születéskor várható élettartam is az Európai átlagnál messze alacsonyabb férfiaknál 66,2 év, míg nôknél 75,3 év (6. ábra). Az európai összehasonlítás egyértelmûen mutatja, hogy mind a férfiaknál, mind a nôknél (7. és 8. ábrák) Magyarországon jelentôs a deficit, csaknem eléri a tíz évet. A vezetô halálokok százalékos arányát, megoszlását mutatja a 9. ábra. A megoszlás lényegében az európai országokban tapasztaltakhoz hasonló: a keringési betegségek, daganatok, erôszakos halálozások, emésztôszervi valamint a légzôszervi betegségek a vezetô halálokok. Az összhalálozás tekintetében csökkenés tapasztalható Európa-szerte, így hazánkban is, azonban a halálozások száma jelentôsen meghaladja az európai átlagot mind a férfiak, mind a nôk esetében (10. és 11. ábrák). Országon belül is jelentôs eltérés figyelhetô meg a Dél-Dunántúlon, az Alföldön, Észak és Észak-kelet Magyarországi területeken a standardizált halálozási hányados (SHH) között a teljes populációra számítva szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag (12., 13. ábra). A rosszindulatú daganatok miatti összhalálozás Magyarországon az európai országokhoz viszonyítva magasabb és ellentétben a legtöbb európai országgal férfiaknál emelkedik (14. ábra), míg nôknél stagnál (15. ábra). Országon belül csaknem minden megyében található olyan régió, ahol szignifikáns többlethalálozás figyelhetô meg az országos átlaghoz képest (16., 17. ábra). A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás szemben az európai országokkal férfiaknál és nôknél egyaránt növekszik (18. és 19. ábrák). Magyarországon a férfiaknál Heves megye déli részét, a Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló régióban szignifikánsan magas tüdôrák-halálozás figyelhetô meg (20., 21. ábra). Ennek a jelentôs halmozódásnak az okát további vizsgálatokkal kell tisztázni. Az ischémiás szívbetegségek miatti halálozás Európa-szerte csökken mind férfiaknál, mind nôknél (22. és 23. ábrák). Magyarországon ez a csökkenés igen csekély, a nôknél viszont kis emelkedés is megfigyelhetô. A heveny szívizomelhalás standardizált halálozási hányadosait vizsgálva Magyarországon között, Közép és Dél-kelet Magyarországon találhatók kedvezôtlen régiók, ahol szignifikáns mértékben magasabb a halálozás az országos átlagnál (24. és 25. ábrák) mind a férfiak, mind a nôk esetében. Az agyér betegségek miatti halálozás meghaladja az európai országokét, tendenciájában mind férfiaknál, mind nôknél stagnál illetve kismértékben csökken (26., 27. ábra). Az országon belül csaknem az egész Dunántúl, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország jellemezhetô kedvezôtlennek, mind férfiaknál, mind nôknél (28., 29. ábra). 13
14 3. Az ország lakosságának egészségi állapota Az emésztôszervi betegségek okozta halálozás igen magas Magyarországon 4-5-ször magasabb, mint némely európai országban (30., 31. ábra). Ezek háttérében jelentôs szerepet játszik az alkohol. Az alkoholos májbetegségek miatti halálozás Magyarországon az egyik legfontosabb betegség, gyakorisága igen magas és egyre nô. Az országon belül érdekes megoszlás figyelhetô meg, amíg a tradicionális bortermô vidékeken a várt magas arányok találhatók, addig Nyugat-Magyarországon és Dél-kelet Magyarországon szignifikánsan alacsony az elôfordulás (32., 33. ábra). Tekintettel arra, hogy aligha képzelhetô el, hogy ezeken a területeken jelentôsen kisebb lenne az alkoholfogyasztás, más okokat kell keresni, különösen a dél-alföldi régióban. A légzôrendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás közel áll az európai átlaghoz és tendenciájában is hasonlóan csökkenô (34., 35. ábra). Az idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás területi megoszlását nézve Dél-nyugat Dunántúlon, az Alföld egy részén, Nógrád megye csaknem teljes területén és az észak-keleti régiókban található kedvezôtlen halmozódás. Az erôszakos események (vízbefulladás, motorosjármû-baleset, öngyilkosság, stb.) miatti halálozás ugyancsak az Európában tapasztaltakhoz hasonlóan alakul (36., 37. ábra). A motorosjármû-balesetek miatti halálozás tendenciája a 90-es évek elején tapasztalt emelkedés után szintén csökkenô tendenciájú (38., 39. ábra). A fenti, az ország területén megfigyelhetô halandóságbeli különbségeket a NEKAP keretében kialakított környezet-egészségügyi információs rendszer segítségével értékelték. Ennek keretében a halálozási adatok részletes feldolgozásra került sor, statisztikai és téranalitikai módszereket alkalmazva. Az eredményeket folyamatosan publikálják. A környezeti tényezôkkel összefüggô betegségek nehezen azonosíthatók, mivel számos tényezô együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. Az egyes fejezeteknél utalunk azon betegségekre, amelyek elsôsorban környezeti hatásokkal magyarázhatók, vagy a környezetszennyezés meghatározó. Az alábbiakban a levegôszennyezéssel leginkább összefüggô betegségeket tárgyaljuk röviden. A levegôszennyezéssel legnagyobb valószínûséggel a légúti betegségek hozhatók összefüggésbe. A légúti betegségek elôfordulásának értékelése A pulmonológiai intézmények évi epidemiológiai és mûködési adatai, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, c. kiadvány adatai alapján történt. Összes nem TBC-s tüdôbetegségek Az összes nem TBC-s tüdôbetegségek morbiditásának alakulását mutatja be a 40. ábra. Az ábra szerint megállapítható, hogy a nem TBC-s tüdôbetegségek esetén a nyilvántartott betegek aránya a 90-es évek eleje óta folyamatosan nô, 1999-ben elérte a 3500 esetet fôre számolva. Megyénként jelentôs különbségek figyelhetôk meg, legnagyobb az incidencia 1999-ben Tolna és Zala megyében, amelynek okai között az orvoshoz fordulási, az új esetek felkutatási különbségei mellett a levegôminôség különbsége is szerepet játszhat. Krónikus obstruktív bronchitis Az obstruktív krónikus bronchitis diagnózissal nyilvántartott betegek aránya 1990-tôl folyamatosan nô 300/ rôl 450/ fôre (41. ábra). Az incidencia hasonlóan nôtt 30/ rôl 49/ re. A obstruktív bronchitis prevalenciája a Dunántúl megyéi közül Baranya, Tolna és Zala megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb. Asthma bronchiale Az asthma bronchiale morbiditás incidenciája 1990-hez képest 1999-re megháromszorozódott: 65/ rôl 165/ re nôtt. Az összes asthma bronchialés betegek száma hasonlóan emelkedett az elmúlt évtizedben (42. ábra). Az új asztmás esetek 64%-a allergiás eredetû, ami felhívja a figyelmet arra, hogy fokozottabban kellene törekedni minden szinten a külsô- és belsôtéri allergének visszaszorítására. A megyénkénti elemzés szerint úgy tûnik, hogy az asztma a dunántúli megyékben, elsô- 14
15 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. sorban Somogy és Zala megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent problémát (43. ábra). Rhinitis allergica A rhinitis allergica a legdinamikusabban növekvô betegségcsoport. Az elmúlt 9 év alatt a regisztrált betegszám megtízszerezôdött, az évenkénti növekedés üteme is igen magas (44. ábra). Primer hörgôrák A primer hörgôrák incidencia 1997-ig nôtt, az utóbbi 2 évben igen enyhe csökkenés tapasztalható a férfiak körében (45. ábra). Meg kell említeni, hogy az utóbbi két évben észlelt csökkenés a férfiak körében fordult elô, nôknél továbbra is nô az incidencia. Megyénként vizsgálva az évi incidencia értékeket, a legmagasabb Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez a halmozódás a hörgô és tüdôrák miatti halálozás területi halmozódásának megfelelô képet ad. A primer hörgôrákos betegek száma 35 év felett kezd növekedni, az idôsebb korcsoportokban egyre gyakoribbá válik, leggyakoribb a évesek körében (204,2/ fô). A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram 1997-ben indult meg. Az elmúlt három év változásait tekintve a környezet és egészség területén lényeges javulásról nem beszélhetünk. A halálozási adatok tekintetében nem is várható ilyen rövid idô alatt lényeges változás, a betegségek gyakoriságának változásai jobban tükrözik a környezet változásait. A morbiditási adatok elérhetôsége, nyomon követése és feldolgozása igen nehézkes. A háziorvosok által nyilvántartott adatok részben nehezen érhetôk el, részben az adatok a környezet-egészségügyi helyzetelemzésre alkalmatlanok. A kórházi betegforgalmi adatok szintén más céllal kerülnek tárolásra és feldolgozásra és a felhasználás lehetôsége limitált. Ennek ellenére széleskörû kezdeményezések indultak el annak érdekében, hogy az információs rendszerbe a környezet és egészség szempontjából fontos megbetegedési adatok bekerüljenek feldolgozásra alkalmas formában. 15
16 3. Az ország lakosságának egészségi állapota ÁBRÁK 16
17 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/1. ábra A lakosságszám változása Magyarországon Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, /2. ábra Élveszületések száma 1000 lakosra vonatkoztatva Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,
18 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/3. ábra Halálozások száma 1000 lakosra vonatkoztatva 14,8 14,6 14,4 14, ,8 13,6 13,4 13, Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, /4. ábra A lakosságszám természetes fogyása 1000 lakosra vonatkoztatva ,5-1 -1,5-2 -2,5-3 -3,5-4 -4,5-5 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,
19 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/5. ábra Csecsemôhalandóság (1000 élveszülöttre jutó 1 év alatti elhunytak száma) Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, /6. ábra Születéskor várható átlagos élettartam férfiak nôk Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,
20 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/7. ábra Születéskor várható átlagos élettartam Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /8. ábra Születéskor várható átlagos élettartam Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
21 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/9. ábra Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, % 5% 2% 4% 11% 18% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 25% 25% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, férfiak, % 6% 3% 6% 14% 18% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 20% 20% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, nôk, % 5% 1% 2% 6% 17% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 32% 31% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,
22 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/10. ábra Összhalálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /11. ábra Összhalálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
23 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/12. ábra Az összhalálozás területi eloszlása, férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest, /13. ábra Az összhalálozás területi eloszlása, nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest,
24 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/14. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 250 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /15. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 120 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
25 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/16. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest, /17. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest,
26 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/18. ábra A légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 80 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /19. ábra A légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
27 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/20. ábra A hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás területi eloszlása, férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest, /21. ábra A hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás területi eloszlása, nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest,
28 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/22. ábra Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 250 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /23. ábra Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
29 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/24. ábra Heveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest, /25. ábra Heveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest,
30 3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/26. ábra Agyér betegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 80 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, /27. ábra Agyér betegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 40 Standardizált halálozás fôre Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark,
31 Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/28. ábra Agyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest, /29. ábra Agyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon , Budapest,
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
RészletesebbenA Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei
A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenErősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenA légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások
A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások Dr. Szigeti Tamás Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019.03.20. A levegőminőségről sokat lehet hallani főleg a kültéri levegő kapcsán
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenAz ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenDr. Menyhay Imre: Melyik az igazi? Dr. Lentner Csaba: Az önálló pénzügypolitika esélyei a Kárpátmedencében
2001/1-4 Dr. Menyhay Imre: Melyik az igazi? Dr. Lentner Csaba: Az önálló pénzügypolitika esélyei a Kárpátmedencében a globalizáció idején Dr. Gazdag László: A Keynes-galaxistól a Friedman-galaxisig Dr.
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
Részletesebbenhalálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava
Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 15. A 15. naptári en 24%-kal csökkent az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma az
RészletesebbenA tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.
A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenAz alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága
Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
RészletesebbenGyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 7. Csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma Az év első 6 hetében tapasztalt emelkedés után
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenIskolák belsőtéri környezetének egészségügyi összefüggései Dr. Rudnai Péter
Iskolák belsőtéri környezetének egészségügyi összefüggései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest HÁTTÉR Az Európai Országok Egészségügyi és Környezet-védelmi Minisztereinek
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Befejeződött az országos influenzajárvány
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 13. hét Befejeződött az országos influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenEgészségpszichológia 3. óra tanév 1. félév
Egészségpszichológia 3. óra 2010-2011. tanév 1. félév 1 2 3 4 5 6 7 A narkomániások Problémáikhoz érdemi megoldásokat nem találnak. Társas kapcsolataikat fenn tartani nem képesek. Tehetetlenségük tényét
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenSZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN
SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát
RészletesebbenMagyarország környezetegészségügyi helyzete, 2004
Magyarország környezetegészségügyi helyzete, 2004 Szerkesztette: Dr. Jakab Ferencné Írták: Dr. Dura Gyula Dr. Kádár Mihály Prof. Dr. Köteles György Dr. Páldy Anna Dr. Rudnai Péter Dr. Sohár Pálné Dr. Szabó
RészletesebbenTájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről
Tájékoztató Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Készült: 216. május Készítette: a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Tartalom Bevezető... 3 Szécsény járás területi besorolása...
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenAz arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései
Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
Részletesebben2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat
2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenRákellenes Világnap Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása
Rákellenes Világnap 2017.02..04. Daganatos megbetegedések alakulása Tolna megyében A bonyhádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) összeállítása 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust.
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenSzűrőprogram
Bp. XV. Önkormányzat Dr. Vass László Eü. Intézmény Főigazgató főorvos: Dr. Sólyom Olimpia Szűrőprogram 2013-2017 Kampányvezető: Dr. Wallner Éva XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XV. Országos
Részletesebben13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT
13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT 13.A. Fertötlenítés 13.D. Népegészségügy 13.. Egészségőr 13.1. Egészségfejlesztési szakember MSc 13.3. Egészségőr-fertőtlenítő 13.1. Katonai higiénikus
RészletesebbenTovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja
Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik
RészletesebbenJelentés az országos emberi mérgezési esetekről
O R S Z Á G O S K É M I A I B I Z T O N S Á G I I N T É Z E T Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről 2011 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat B u d a p e s t 2 0 1 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenMagyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július
Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenInfluenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2017/2018.
2. 4. 6. 8. részarány 52 2. 4. 6. 8. betegforgalom (fő) ISZM (fő) Összefoglaló a 217/2 évi influenza szezon 2. hetéről (21.8-1.) Baranya megye Betegforgalmi adatok: A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenA magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése
Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
RészletesebbenAz ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA
Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális
RészletesebbenAZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE CÍMŰ ÁROP AZONOSÍTÓSZÁMÚ KIEMELT PROJEKT KERETÉBEN
I. Regionális konferenciasorozat Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről: Ivóvízminőség-javító projektek megvalósításának helyzete Dr. Simon Barbara (BM ÖKI) AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK
RészletesebbenA mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA
A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health
RészletesebbenAz iskolai belsőtéri levegő minősége és a gyermekek légzőszervi állapota összefüggései (SEARCH project)
Az iskolai belsőtéri levegő minősége és a gyermekek légzőszervi állapota összefüggései (SEARCH project) Az Indoor Air Quality in European Schools. Preventing and reducing respiratory diseases c. Program
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
Részletesebben