E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a III. középtávú fogyasztóvédelmi politikáról, valamint a közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési programról Budapest, április

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés célja a fogyasztóvédelem stratégiai céljainak kitűzése, valamint az azok megvalósításához szükséges cselekvési program meghatározása. Az előterjesztés 1. számú melléklete kormányhatározatot tartalmaz a fogyasztóvédelem területén elvégzendő feladatokról. A kormányhatározat első része a fogyasztóvédelem szervezetrendszere tekintetében határozza meg a következő főbb feladatokat: - egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer kialakítása; - összehangolt működés megteremtése a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti szervek között; - a jegyző fogyasztóvédelmi feladatainak áttekintése, fogyasztóvédelmi jellegű határozataival kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer módosítása; - Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozása, javaslattételi, véleményezési jogkörrel, melynek feladata tripartit fórumként az érdekegyeztetés ellátása; - Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák országos hálózatának kiépítése. A kormányhatározat második része a fogyasztóvédelem eszközrendszerében szükséges változtatásokat határozza meg, melyek a következők: - általános fogyasztóvédelmi hatáskör biztosítása a fogyasztóvédelmi hatóságok részére; - békéltető testületek szabályozásának korrekciója; - hatósági határozatok nyilvánosságának erősítése; - a fogyasztóvédelmi szankciókra vonatkozó szabályozás módosítása; - pénzügyi és energiapolitikai szolgáltatások, megszokottól eltérő kereskedelmi formák fogyasztóvédelmének erősítése; - betegek és ellátottak fogyasztóvédelmének kialakítása; - a fogyasztói jogérvényesítés megkönnyítése; - iskolarendszerű és iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatás bevezetése; - fogyasztóbarát vállalkozó, fogyasztóbarát termék programok indítása. A 2. számú mellékletben szerepel a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika, mely 7 évre ( ) határozza meg a fogyasztóvédelmi stratégia főbb elemeit. A politika a következő stratégiai célok köré épül fel: - erős és hatékony fogyasztóvédelmi hatóság kialakításával határozottabb állami fellépés és szerepvállalás, - a fogyasztóvédelem társadalmasításával a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a fogyasztó kiszolgáltatottságának felszámolása, továbbá a civil szektor fogyasztóvédelemben betöltött szerepének megerősítése.

3 2 A 3. számú mellékletet a rövidebb távon megvalósítandó feladatokról szóló 4 éves ( ) fogyasztóvédelmi cselekvési program képezi, mely a politikában foglalt általános célkitűzések konkrétabb kifejtését tartalmazza. A cselekvési program függeléke összefoglaló táblázatot tartalmaz a II. középtávú, ig szóló fogyasztóvédelmi politika feladattervének végrehajtásáról. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a kormány Új Magyarország című programjának Védelem a fogyasztóknak című fejezetével. A kormányprogram is kiemeli, hogy egy jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele az erős fogyasztóvédelem. Ennek érdekében a program célul tűzte ki, a hatóságok együttműködésének erősítését, a hatékonyabb finanszírozási rendszer felállítását és a fogyasztóvédelemben létrejött szervezetek bővítését. A jelen előterjesztés e szempontok figyelembevételével kívánja a jelenlegi fogyasztóvédelem hiányosságait pótolni, problémáit orvosolni egy hatékony fogyasztóvédelemi intézményrendszer kialakítása érdekében. III. Előzmények A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika, valamint az ahhoz kapcsolódó cselekvési program kidolgozását a 1012/2003. (II. 25.) Korm. határozattal elfogadott közötti időszakra szóló II. fogyasztóvédelmi politika lezárása tette indokolttá. A fogyasztóvédelmi politikáról társadalmi vitát folytattunk a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületen keresztül. A szakmapolitikai értekezlet március 30-án az előterjesztést megtárgyalta, és úgy döntött, hogy az a PM-mel történő előzetes egyeztetést követően az IRM által írásban átadott észrevételek figyelembevételével közigazgatási egyeztetésre bocsátható azzal, hogy a Fogyasztóvédelmi Tanács szerepkörét az előterjesztés hangsúlyosabban mutassa be. IV. Várható szakmai hatások A fogyasztók egyre erősebben igénylik nemcsak a termékek magas minőségét és biztonságát, hanem azok megfelelő társadalmi és környezeti hatékonyságát. Az előterjesztésben foglalt javaslatok ezen követelmények kielégítését is szolgálják, törekedve a fenntartható fogyasztás megvalósítására. A fogyasztói tudatosság erősödése javítja a versenyképességet, kedvezőbb piaci helyzetet teremtve. V. Várható gazdasági hatások

4 3 A kormány-határozatban foglalt intézkedésekhez szükséges költségvetési forrásokra vonatkozó számítások még zajlanak, a pénzügyi vonatkozások a későbbiekben kerülnek beépítésre az előterjesztésbe. VI. Várható társadalmi hatások A tervezett változások eredményeként várhatóan megerősödik a fogyasztóvédelem társadalmi bázisa, amely következtében az állam egyre nagyobb mértékben adhat át fogyasztóvédelmi feladatokat a társadalmi szervezeteknek. Ezáltal pedig az állami gondoskodás rendszerét fokozatosan felválthatja a fogyasztó öntudatosabb fellépése a saját ügyében. A fogyasztói tudatosság erősödésével, a fogyasztó saját jogainak és kötelezettségeinek tudatában körültekintőbbé válik a vásárlásainál, a szolgáltatások igénybevételénél. Képessé válik arra, hogy önállóan, közvetlenül is érvényesítse jogait. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztésben foglaltak összhangban vannak az Európai Bizottság hétéves ( ) fogyasztóvédelmi politikai stratégiájában meghatározott célkitűzésekkel. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés más folyamatban lévő kormány-előterjesztéshez nem kapcsolódik.

5 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a III. középtávú fogyasztóvédelmi politikáról, valamint a közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési programról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező Korm. határozatnak a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

6 1. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány./2007. (.) Korm. h a t á r o z a t a a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről A Kormány a fogyasztóvédelem megerősítése, a fogyasztóvédelmi hatósági tevékenység célzottabbá és hatékonyabbá tétele, a fogyasztói érdekek érvényesülésének fokozott biztosítása, továbbá a fogyasztóvédelem széleskörű társadalmi alapokra helyezése érdekében elfogadta a III. középtávú fogyasztóvédelmi politikát, valamint az annak megvalósítására irányuló közötti időszakra szóló cselekvési programot és annak végrehajtására elrendeli a következőket: A fogyasztóvédelem szervezetrendszere tekintetében I. 1. az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer megteremtése céljából a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket a közigazgatási hivatalok szervezetéből a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe kell integrálni; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidő: szeptember meg kell teremteni az egyes fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti tevékenységet végző szervek összehangolt működését a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium szerepének erősítése és a Piacfelügyeleti Tanács rendszeres működtetése mellett; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter pénzügyminiszter Határidő: december 31.

7 2 3. a jegyző fogyasztóvédelmi, valamint kereskedelmi igazgatási feladatait szét kell választani, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörében hozott határozatai tekintetében a másodfokú hatósági feladatokat a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez kell telepíteni; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidő: december az érdekegyeztetés biztosítása céljából tripartit fórumként létre kell hozni és működtetni kell a Fogyasztóvédelmi Tanácsot; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter Határidő: december létre kell hozni a panaszügyintézésben részt vevő Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák országos hálózatát a civil szervezetek jogosítványainak növelése érdekében; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter Határidő: december módosítani kell a békéltető testületi tagok díjazására vonatkozó szabályozást, valamint a testületek támogatási rendszerét az ügyszámarányosság elve alapján; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter Határidő: december 31. II. A fogyasztóvédelem eszközrendszere tekintetében 1. a feladat- és hatásköri szabályozás módosításával általános fogyasztóvédelmi hatáskört kell biztosítani a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek számára; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter Határidő: szeptember el kell végezni a békéltető testületek eljárása szabályozásának korrekcióját a működés hatékonyságának növelése érdekében; Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter szociális és munkaügyi miniszter Határidő: december 31.

8 3 3. a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok döntéseinek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a jogsértések mind szélesebb körben történő ismertté válása, és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter pénzügyminiszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidő: december a szankcionálás visszatartó erejének növelése érdekében, a hatóságoknak a jogsértések feltárásában és megszüntetésében való érdekeltté tétele céljából ki kell alakítani a többletfeladat finanszírozás érdekeltségi rendszerét; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter Határidő: szeptember erősíteni kell a pénzügyi szolgáltatási és az energiapolitikai szolgáltatási területekkel, továbbá a megszokottól eltérő kereskedelmi formákkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi tevékenységet, ideértve a szolgáltatók és kereskedők önkorlátozó magatartása ösztönzését is; Felelős: pénzügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter szociális és munkaügyi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidő: december a betegek és ellátottak jogainak védelme érdekében meg kell határozni az egészségügyi szolgáltatásokkal szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal kapcsolatos feladatokat, illetve erre vonatkozóan szabályozási javaslatot kell készíteni; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter Határidő: december a fogyasztói jogérvényesítés megkönnyítése érdekében módosítani kell a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályokat, különös tekintettel a szavatossággal és jótállással kapcsolatos szabályozására; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter

9 4 Határidő: december az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazandó fogyasztóvédelmi oktatási anyagot kell kidolgozni; Felelős: Határidő: oktatási és kulturális miniszter szociális és munkaügyi miniszter az oktatási anyag kidolgozására: március 31. az oktatás megkezdésére: szeptember be kell vezetni a pályázati úton elnyerhető fogyasztóbarát vállalkozó, illetve fogyasztóbarát termék emblémát; Felelős: szociális és munkaügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: december Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a II. középtávú, ig szóló fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1012/2003. (II. 25.) Korm. határozat hatályát veszti.

10 2. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez III. középtávú fogyasztóvédelmi politika ( ) A III. KÖZÉPTÁVÚ FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKÁBAN T KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKRŐL Az Új Magyarország Kormányprogram leszögezi: Az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. Az erős fogyasztóvédelem nemcsak növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit, csökkenti kiszolgáltatottságukat a piacon erőfölényben lévőkkel szemben, hanem érvényt szerez az értéket a pénzért elv érvényesülésének és ezzel nemcsak fogyasztóként, de adófizetőként is védi a köztársaság polgárait. A rendszerváltozást megelőző évtizedekben a minőségi szempontok érthetően háttérbe szorultak, hiszen csak korlátozott lehetőség volt alternatív termék vagy szolgáltatás igénybevételére. A demokratikus érdekérvényesítési intézmények hiánya, illetve korlátozott volta következtében hatékony fogyasztóvédelem és tudatos fogyasztói magatartás létre sem jöhetett. A rendszerváltozást követően, történelmileg rendkívül rövid idő alatt változott meg a gazdaság, illetve a piac szerkezete. Kialakult a gazdasági verseny, a fogyasztók a termékek és szolgáltatások bő választékával találkozhatnak. A cégek multinacionalizálódtak, a fogyasztókat akciókkal csalogatják üzleteikbe, és a ma még működő kisebb vállalkozások is igyekeznek megfelelni a piac növekvő elvárásainak. A változást felerősítette az Európai Unióhoz történt csatlakozás, valamint a technológia rohamos fejlődése. A fogyasztó ezen új kihívásoknak ilyen rövid idő alatt nem tudott megfelelni, a termékek és az új típusú szolgáltatások (pl. e-kereskedelem) megismerése a fogyasztó számára jelentős kihívást teremt. Magyarország fogyasztói társadalom lett, de egyúttal jelentkeztek a mindig irigyelt nyugati fogyasztói társadalmak kevésbé irigyelt problémái is. A mai Magyarország fogyasztója az egyre inkább nemzetközivé váló termelési és szolgáltatási lánc végén nehezen képes eligazodni a rázúduló áru-, szolgáltatás- és az ezekhez kapcsolódó információözönben. Nincs mindig birtokában azoknak az információknak és ismereteknek, amelyek lehetővé tennék, hogy a pénzét valóban az elképzelései, érdeke, szükséglete szerinti biztonságos termékekre, és tisztességes feltételekkel működő szolgáltatások igénybevételére költse el. Ennek következtében a fogyasztó egyre kiszolgáltatottabbá válik, és nem az eseményeket befolyásoló, hanem azzal sodródó szereplővé. A Kormány eltökélt szándéka ezért annak elérése, hogy a gazdálkodó szervezetek meg se kíséreljék a nem biztonságos termékek forgalmazását, a fogyasztók megtévesztését a szolgáltatások feltételeinek bonyolult jogi megfogalmazásával, a fogyasztók tájékoztatásának hiányára építve. Ne tehesse meg egyetlen cég sem, hogy erőszakos üzletpolitikai módszereket alkalmazzon a védtelenebb fogyasztókkal szemben, s ezzel kényszerítse rá silány minőségű, vagy máshol olcsóbban megvásárolható termékek vásárlására. Ne kísérelje meg a minőségi kifogás alapjául szolgáló bizonylat vagy jótállási jegy átadásának elmulasztását, és ezzel felelősségének elhárítását.

11 2 A fogyasztók részéről is kialakult egy érzékenység aziránt a politika iránt, melynek célja egy olyan fogyasztóvédelem kialakítása, mely növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit, csökkenti kiszolgáltatottságukat a piacon erőfölényben lévőkkel szemben, és élővé teszi az értéket a pénzért elv érvényesülését. A fogyasztóvédelmi politikát modern, európai mederbe kell terelni, fel kell számolni azt a szemléletet, hogy Magyarországon mindent el lehet adni, mert gyenge a fogyasztóvédelem, és a vásárlók sem olyan kritikusak, mint más tagországokban. Egy nagy társadalompolitikai kihívásról van szó, amelynek úgy lehet megfelelni, hogy a fogyasztók maguk mögött érezzék a kormányzatot, illetve annak intézményrendszerét. A következő időszak átmeneti abból a szempontból, hogy ugyan jelen van és bővül a jogaival tisztában lévő és azt érvényesíteni képes fogyasztói réteg, de még többségében vannak azok, akik megvédésére csak egy érdemben megerősödő civil szerveződés és maga az állam képes. Ezért a Kormány feladata egyfelől a polgárok segítése, a civil szervezetek megerősítése, amely hosszabb folyamat, másfelől az állam hatósági feladatainak hatékonyabb ellátása, elsősorban a leginkább kiszolgáltatottak érdekében. A Kormány új fogyasztóvédelmi politikájának elsődleges célja a fogyasztók és ez által a polgárok biztonságérzetének az erősítése, és ezzel párhuzamosan az érdekeit megvédeni képes, tájékozott, tudatos fogyasztóvá formálás. A Kormány meggyőződése, hogy éppen a hatékony fogyasztóvédelemmel segítheti a polgárok igényének teljesülését: a tisztességes munkával szerzett fizetésük biztonságos elköltését. A jó minőségű termék és szolgáltatás, a tisztességes kereskedelem biztosítása a kormány mellett csak valamennyi szereplő a termelő, a szolgáltató, a kereskedő és természetesen a fogyasztó közreműködése esetén lehetséges. Az új fogyasztóvédelmi politika ezért minden szereplőre számít, mert a maga helyén mindenkinek megvan a felelőssége. A Kormány ezért célul tűzi, hogy a fogyasztóvédelem váljon össztársadalmi üggyé, amely egyfelől a tudatos, önálló érdekérvényesítésre képes fogyasztói magatartás általánossá válását, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítő képességének növelését, másfelől a gyártók, forgalmazók, szolgáltatók ez irányú társadalmi felelősségvállalásának megvalósulását jelenti. A Kormány időről-időre ki fogja jelölni azokat az érzékeny területeket és helyszíneket, amely minden embert érint és ahol fokozott ellenőrzésre van szükség. A Kormány hangsúlyozza azt is, hogy léteznek területek (feketepiac), ahol nem biztosíthat védelmet a fogyasztó számára. Ennek alapján folyamatos, célzott ellenőrzési tevékenységet kell kifejteni azokon a helyszíneken, ahol a fogyasztók nagy száma vásárol. Ezek a helyszínek az üzletközpontok, hipermarketek, szupermarketek. A fogyasztók ugyanis itt költik el pénzük legnagyobb részét, nagyobb mennyiségben és rendszeresen vásárolnak, fokozottabban vannak kitéve érdekeit veszélyeztető jogsértéseknek. Az ellenőrzéseket azokra a termékcsoportokra kell koncentrálni, melyek közvetlen elfogyasztásukkal vagy használatukkal veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére, biztonságára, anyagi érdekeire: élelmiszerek, vegyszerek, kozmetikumok, gyermekjátékok, festett textiltermékek, műszaki cikkek,

12 3 és azokra a szolgáltatásokra, amelyekkel nap mint nap találkoznak és problémát okozhatnak: közszolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, megszokottól eltérő kereskedelmi formák, beteg- és ellátotti szolgáltatások. A fogyasztók érdekeit a piacgazdaság jelenlegi fejlettségi szintjén, a fogyasztói jogokat és érdekeket világosan meghatározó szabályoknak, és hatékonyan működő intézményeknek kell védeniük. A globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások felbukkanásával jár, mely tovább növelte a fogyasztóvédelmi garanciák iránti igényt. A fogyasztás világát is alapvetően érintő új kihívásokra fogyasztóként is képessé kell tennünk mindenkit arra, hogy megállja helyét, sikeres, szuverén önvédelemre képes állampolgár legyen. A fogyasztók kiszolgáltatottságának felszámolására a megoldást a fogyasztóvédelem társadalmasítása jelenti, kiegészítve a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó állami, civil, és önkormányzati szervezetek tevékenysége összehangolásának és hatékonyságának javításával. Mindezen törekvések érdekében a Kormány jelen 7 évre szóló fogyasztóvédelmi politikájában célul tűzi ki a tisztességes verseny és a fogyasztó biztonságának megerősítését: a fogyasztóvédelem társadalmasításával, vagyis a társadalom önvédelmének megerősítésével, mely eredményezi a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását, és a fogyasztó kiszolgáltatottságának felszámolását, továbbá a civil szektor fogyasztóvédelemben betöltött szerepének megerősödését. egy erős és hatékony fogyasztóvédelmi hatóság kialakításával, mely alkalmas lesz a határozottabb állami fellépésre és szerepvállalásra. A FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKA FŐ PRIORITÁSAI A fogyasztóvédelem társadalmasítása (a társadalom önvédelmének megerősítése) A társadalom önvédelmének legjelentősebb elemei: tudatos fogyasztói magatartás kialakítása fogyasztóvédelmi civil szervezetek megerősítése társadalmi párbeszéd nyilvánosság. A fogyasztói közérzet javítása érdekében szükség van a fogyasztóvédelem széles körű társadalmi alapokra helyezésére, törekedve a mainál erősebb tudatos fogyasztói magatartás elősegítésére. A tudatos fogyasztók körültekintőbbek a vásárlásoknál, szolgáltatások igénybevételénél. A termékek kiválasztása alkalmával ismerik azokat a tájékoztató adatokat, amelyek figyelembevételével hozzák meg döntésüket. Képesek arra, hogy önállóan, közvetlenül is érvényesítsék jogaikat. A társadalmasítás lényege a tudatos fogyasztóvá nevelés. A fogyasztók tájékoztatását és oktatását kell ösztönözni, támogatni, mert akkor érhető el az a tudatosság, mely alkalmassá teszi a fogyasztót érdekei védelmére. A fogyasztó biztonságának erősítését célzó oktatási tananyagot kell beépíteni az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésbe. Ezen keresztül a fogyasztók tisztában lesznek jogaikkal és kötelességeikkel, és ennek tudatában választják meg

13 4 cselekedeteiket, vásárolnak termékeket, és vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az állam elsősorban a tájékoztatás és oktatás mellett ott segít, hogy kiszűri a fogyasztókat fenyegető veszélyhelyzeteket, így minél kevesebb konfrontációra kerül majd sor a gazdálkodó szervezetek és a fogyasztók mindennapi viszonyában. A társadalmasítás sikere nagyban függ attól, hogy a gazdálkodó szervezetek tudatának átformálása is megtörténjen. A kormányzat ezért feladatának tekinti, hogy minél több olyan lehetőséget teremtsen, ahol tájékoztatják a gazdálkodó szervezetek képviselőit arról, melyek a fogyasztóvédelem fejlődésének irányai, milyen hatósági fellépésre számíthatnak, orientálva ezzel is a fogyasztói érdekeket fokozottabban figyelembe vevő jogkövető magatartás elfogadására. A társadalmasítás haszna a fogyasztók általános közérzetének javulásához vezet, mert vásárlásaikat és a szolgáltatások igénybe vételét körültekintőbben fogják megszervezni, egészséges kritikát fognak gyakorolni a gazdálkodó szervezetek, sőt, saját maguk felé. Képesek lesznek arra, hogy önállóan, közvetlenül érvényesítsék jogaikat. Az európai fogyasztóvédelemben a társadalmi szervezetek, civil mozgalmak szerepe, súlya - a hatósági szerephez képest is - jelentősebb, sok esetben a civil kezdeményezések legalább olyan komoly eredményeket érhetnek el, mint egy hatósági témavizsgálat. A társadalmi szervezetek támogatása tehát szükségképpen hozzájárul a fogyasztóvédelem egészének jelentős fejlődéséhez. Az állam feladata ezen a területen a folyamatos, kiszámítható és eredményorientált anyagi támogatás biztosítása, részben közvetlenül költségvetési forrásból, részben a hatóságok által kiszabott bírságösszegekből való a jelenleginél nagyobb arányú részesedéssel. A tudatos fogyasztói magatartás és az erősebb civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítésének elősegítése, továbbá az alternatív vitarendezés fórumainak, a Békéltető Testületek működtetése és fejlesztése a hatósági tevékenység mellett kulcsfontosságú. Az állami fogyasztóvédelmi hatóságok hatósági jogkörük révén, és annak határain belül alkalmasak a jogkövető magatartás kikényszerítésére, míg a civil szervezetek a nyilvánosság erejével, és a hatásköri határoktól mentes korlátlanabb szereplésükkel tudnak fellépni a fogyasztói érdekek érvényesítése tekintetében. Az önkormányzatok a helyi adottságokról történő felvilágosítással, adatszolgáltatással, és együttműködéssel tudnak közreműködni a fogyasztói jogok védelmében. Ösztönözni kell ezért a civilek, az önkormányzatok és az állami szervek közösen megoldható feladatainak együttes végrehajtását, tipikusan az ügyfélszolgálatok, tanácsadó irodák közös működtetését. A civil szervezetek tevékenységének jelentős részét képező tájékoztatási tevékenység támogatása jelentős mértékben járulhat hozzá a tudatos fogyasztóvá nevelés tárgyköréhez. Mind a hatóságoknak, mind a civileknek közelebb kell kerülniük a fogyasztókhoz a tájékoztató anyagok közvetlenebb eljuttatásán és a tartalmak célcsoport-centrikus összeállításán keresztül. A kormányzati szándékok, a fogyasztói érdekek és a szakmai teljesíthetőség összehangolása végett szükséges a jogalkotási és jogalkalmazási folyamatban egy új típusú párbeszéd mechanizmus kidolgozása. A Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásának célja, hogy a kormányzati szintű döntéshozatalban résztvevők, a társadalmi szervezetek képviselői, illetőleg a jogszabályok

14 5 betartására kötelezettek valódi és működő konzultációs lehetőséget kapjanak a koncepcionális kérdésekben, a jogszabályok megalkotásának folyamatában és a stratégiai jellegű jogalkalmazási kérdésekben egyaránt. Az érdekegyeztetés országos szinten tripartit rendszerben - az állami, kormányzati oldal, a civil szervezetek, valamint a szakmai szövetségek részvételével - kell, hogy működjön, ágazati és regionális szinten pedig a civilek és a szakma bekapcsolódását lehetővé tévő módon, annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamatban valódi részvételt lehessen biztosítani az érdekeltek számára. A nyilvánosságot a pozitív magatartások szolgálatába is be kell állítani. Közös interaktív portálok működtetésével el kell érni, hogy bárki, aki fogyasztóvédelmi információhoz szeretne jutni, ezt megtehesse és felkészülten tudjon vásárolni. E portálokon megtalálhatóak lesznek azok a jogszabályok, melyek ismerete elengedhetetlen a biztonságos vásárlás szempontjából. Szerepelni fognak rajta a negatív és pozitív listák a jogsértő, illetve fogyasztóbarát gazdálkodó szervezetekről. Megismerhetik az érdeklődők azokat a termékeket és intézkedéseket, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrző-feltáró munkájának eredményeképpen hoznak, illetve veszélyes, nem biztonságos termékeknek minősülnek nemcsak Magyarországon, hanem az Unió bármely tagállamában. Az információk a piac fogyasztókat érintő kihívásaira azonnali vagy preventív választ fognak adni, és tájékoztatják őket az éppen aktuális veszélyekről. Erős és hatékony állami szerepvállalás A fogyasztó közérzete akkor javulhat, ha a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet felső szintű irányítása erős. A hazai fogyasztóvédelemben így továbbra is elsődleges fontosságú az állami intézmények, hatóságok erőteljes szerepe. A hatékony fogyasztóvédelemhez hatékony szervezetet, széleskörű felhatalmazást, egyértelmű hatáskört kell biztosítani. A fogyasztók biztonságát elsősorban azon termékek tekintetében, amelyek az életét-egészségét veszélyeztetik, a teljes ellátási lánc a gyártó, importőr, forgalmazó viszonylatában meg kell teremteni. Ebbe beletartozik a fogyasztók tájékoztatása és a vagyoni érdekeinek védelme. A regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közvetlen irányítása és felügyelete alá kell rendelni. Így biztosítható a leggyorsabban az egységes és hatékony jogalkalmazási gyakorlat, az igazságos és jogkövető magatartást ténylegesen is biztosító bírságpolitika kialakítása. A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok közötti valódi, működő és hatékony együttműködés szükséges ahhoz, hogy a jogsértések a lehető legnagyobb százalékban legyenek felderíthetők. Ehhez szükséges az egyes hatósági hatáskörök áttekintése, ésszerű és eredményes munkamegosztás megfogalmazása, valamint a fogyasztóvédelmi főhatóság mint általános hatáskörű hatóság hatásköri prioritásának jogszabályi rögzítése. Az együttműködést folyamatossá és hatékonyabbá kell tenni közös ellenőrzések megtartásával, és ebben a hatóságok hatáskörét tükröző tevékenység érvényre juttatásával, és a szankciórendszer valamennyi formájának tényleges alkalmazásával. A települési jegyzők helyzetükből adódóan nehezen képesek a fogyasztóvédelmi feladatok szakmailag megalapozott ellátására, ezért indokolt fogyasztóvédelmi határozataik tekintetében a másodfokú feladatok területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez történő telepítése. Ezzel a lépéssel egyúttal biztosítható, hogy végre ténylegesen is javuljon az

15 6 együttműködés a jegyző, mint helyi fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek tekintetében. A jogsértéseket folyamatosan és ismételten elkövető cégek ellen valódi visszatartó erejű bírságokra van szükség. A kiszabható pénzbeni szankciók mellett - ahol szükséges - élni kell az üzlet bezárásának lehetőségével, ezen eszköz alkalmazásának lehetőségét pedig egyszerűsíteni kell. Azokkal a cégekkel szemben, amelyek esetében a közigazgatási szankciók nem használnak, új eszközöket kell keresni, így ki kell a fogyasztók szempontjából súlyos és notórius jogsértőket zárni az állami megrendelések, támogatások, pályázati lehetőségek rendszeréből, illetve élni kell a büntetőjogi következmények alkalmazásával. A hatóságok közötti együttműködés fejlesztése, valamint a vonatkozó jogszabályok módosítása együttes eredményként hozhatja magával az eddig kisebb figyelmet kapott ellenőrzési területek, így pl. az energiaszolgáltatók, valamint az egyéb pénzügyi, elektronikus, távközlési szolgáltatások területén jelentkező problémák orvoslását, annak elérését, hogy a fogyasztók minőségi szolgáltatást kaphassanak, érthetővé, követhetővé és kiszámíthatóvá váljon a ma még túlságosan bonyolult számlázási rendszer. A büntetések mellett alapvető fontosságú, hogy a pozitív magatartás előnyökkel járjon és nyilvánosságot kapjon. A Kormány célja, hogy a felelősségteljes magatartást tanúsító vállalkozások között egyedül maradjon a jogsértéseket halmozottan elkövető, a fogyasztói jogvitákban automatikusan elutasító magatartást tanúsító gazdálkodó szervezet. A jogszabálysértést elkövető cégek nevének megismerhetővé tétele jogos elvárás mind a civil szervezetek, mind a széles értelemben vett közvélemény részéről. A hatóságok jelenlegi nyilvánosságra hozatali lehetőségeiben rejlő ellentmondásokat és szükségtelen korlátozásokat fel kell oldani, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni. Kormányzati cél, hogy a fogyasztók közvetlenül tudomást szerezhessenek a gazdálkodó szervezetek által elkövetett jogszabálysértésekről, és olyan adatbázisok is rendelkezésre álljanak, amelyekből a fogyasztó pontos képet kaphat az egyes kereskedők és szolgáltatók által elkövetett érdeksértésekről. Az állami hatósági döntések közvetlen elérhetővé tétele mellett biztosítani kell az alternatív vitarendezési fórumok, a békéltető testületek határozatainak, valamint a társadalmi szervezetek által elvégzett felmérések, vizsgálatok tartalmának elérhetőségét is, részben a civil szervezetek közvetlen, ez irányú támogatásával, részben a társadalmi szervezetek és a hatóságok közötti kommunikációs kapcsolat fejlesztésének ösztönzésével.

16 3. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez Fogyasztóvédelmi cselekvési program a közötti időszakra A fogyasztóvédelem prioritásait és céljait a kormányzat a fogyasztóvédelmi politikájában határozza meg. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), valamint a kormányzati munkamegosztás alapján a fogyasztóvédelmi politika kidolgozása és a Kormány elé terjesztése a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) hatáskörébe tartozik. A közötti időszakra szóló, II. fogyasztóvédelmi politikát a Kormány a 1012/2003. (II. 25.) Korm. határozattal fogadta el. Ez a periódus lezárult, ezért indokolttá vált a kitűzött célok végrehajtásának értékelése, továbbá a közötti időszakra szóló új, III. középtávú fogyasztóvédelmi politika és az arra épülő részletes, rövidebb távú cselekvési program kidolgozása. Az elkövetkező hét évre szóló fogyasztóvédelmi célok kijelöléséhez szükség van a hatályos fogyasztóvédelmi politika végrehajtásának értékelésére, és az EU fogyasztóvédelmi politikájában kitűzött célok érvényesítésére. Ezért értékeljük a korábbi fogyasztóvédelmi politikában kitűzött célok megvalósítását, számba vesszük a feltárt hiányosságokat és az azok megszüntetését célzó intézkedéseket, majd az uniós és a hazai fogyasztóvédelmi politikában kitűzött célok mentén javaslatot teszünk a közötti időszakra szóló részletes fogyasztóvédelmi cselekvési program intézkedéseire. A cselekvési porgramban fogyasztóvédelmi hatóság megjelölés alatt a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségeket (a továbbiakban: felügyelőségek) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: FVF) értjük. Azok a hatóságok, amelyek a fő szakmai tevékenységük mellett fogyasztóvédelmi hatáskörben is eljárnak, fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóság elnevezéssel szerepelnek. 1. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi stratégiájában kitűzött célok Az EU a tagországoktól európai szintű fogyasztóvédelmet vár el. Ennek alapelvei a fogyasztóvédelmi stratégiában, és az ennek megvalósítását szolgáló, időről-időre megújított cselekvési programokban öltenek testet ban az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok fogyasztóvédelmi politikáinak összehangolására közösségi cselekvési programot, a közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról pedig határozatot fogadott el a as költségvetési időszakra. Eszerint kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fogyasztói érdekeket beépítsék az összes közösségi szakpolitikába, valamint a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célok megvalósítását elősegítő cselekvési programba. Ez a feltétele annak, hogy a fogyasztói érdekeket más szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék. A szinergiák elősegítése és a párhuzamos munka elkerülése érdekében más közösségi alapoknak és programoknak kell pénzügyi támogatást nyújtaniuk a fogyasztói érdekek beépítéséhez az adott területeken.

17 2 Általános európai érdekként jelenik meg a közösségi szintű fogyasztói érdekek képviselete az egészség, a szolgáltatások és nem élelmiszertermékek biztonsága, a polgárok gazdasági érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása terén. A belső piac ugyanis nem működhet megfelelően, ha a fogyasztók védelme nem minden tagállamban azonos. A program ezért a május 1-je óta csatlakozott tagállamoktól megkülönböztetett figyelmet vár el a fogyasztóvédelem és a fogyasztói tudatosság területén. A program célja tehát, hogy kiegészítse, támogassa és nyomon kövesse a tagállamok szakpolitikáit, és hozzájáruljon a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint információhoz való joguk erősítéséhez, oktatásukhoz, és ahhoz, hogy megszervezzék saját érdekeik védelmét. A kitűzött célok eléréséhez az alábbiakat kell megvalósítani: a) a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, főleg pontosabb adatok, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén; b) a fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, különösen a jogalkalmazói együttműködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés által. Az uniós és a hazai követelmények figyelembevételével a közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési program céljai a következők: A piacgazdaság körülményei között a fogyasztók sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért érdekeiket és jogaikat világos szabályoknak és hatékonyan működő intézményeknek kell védeniük. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások és kihívások felbukkanásával is járt, s ez tovább növeli a fogyasztóvédelmi garanciák fontosságát. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a többi fejlett országhoz hasonlóan hazánkban is egyre fontosabbá válik a fenntartható fogyasztás. Ezért fontosak a fogyasztás tágabb társadalmi vonatkozásai, például a jelenlegi vásárlási szokások és a fogyasztási szerkezet társadalmi, környezeti hatásai. A fogyasztóvédelem területén az Európai Unió ösztönzi a magasabb szintű tagállami szabályozást. A fogyasztóvédelmi közösségi irányelvek általában ki is mondják a szigorúbb szabályozás lehetőségét. Így tehát nincs akadálya annak, hogy a hazai szabályozás a fogyasztók számára nagyobb védelmet nyújtson a jelenleginél, tehát a minimum követelményeket teljesítő jogharmonizáción túl egyéb előírásokat vezessen be. Ugyanakkor az unió is törekszik a fogyasztóvédelmi jogalkotás javítására. Erre utal, hogy az Európai Unió Bizottsága által elfogadott fogyasztóvédelmi program as időszakra vonatkozó stratégiájának egyik fő célja olyan társadalmi és gazdasági környezet megteremtése, amely magas szintű védelmet garantál, elősegítve a fogyasztó gazdasági érdekeinek és biztonsághoz való jogának érvényre juttatását. Az új és a korszerűsített, a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó magyar jogszabályok esetében az Európai Unió új és globális megközelítési elvét kell alkalmazni. A fogyasztói közérzet javítása érdekében szükség van a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet felső szintű irányításának erősítésére, a fogyasztóvédelem széles körű

18 3 társadalmi alapokra helyezésére, törekedve a tudatos fogyasztói magatartás és a mainál erősebb civil érdekérvényesítés elősegítésére, az alternatív vitarendezés fórumainak működtetésére, valamint a hatósági tevékenység és a békéltető testületi eljárás fejlesztésére. A megvalósításhoz azonban indokolt átalakítani az intézményrendszer jelenlegi szabályozását és a finanszírozási feltételek biztosítását. A kitűzött célok megvalósításába indokolt bevonni a Nemzeti Fejlesztési Tervben előirányzott operatív programokhoz rendelhető finanszírozási forrásokat is. A fogyasztói biztonság garantálása elsődleges feladat. A termékek választéka bővül, az ellátási lánc hossza és tagoltsága növekszik. A minőséget az ellátási lánc teljes hosszában kell garantálni, ez pedig rugalmasabb és gyorsabb ellenőrzési gyakorlatot, hatékonyabb jogérvényesítést igényel. Ezekről a területekről az állam nem vonulhat ki. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kormányzati elképzelések kizárólag akkor hozhatnak eredményeket, ha megfelelő pénzügyi források állnak rendelkezésre. A közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott alapvető startégiai célokat kell megvalósítani. Ezt szolgálja a jelenlegi 4 éves, illetve a as időszakra kidolgozandó 3 éves cselekvési program, melynek három alapeleme a következő: - határozott állami fellépésre van szükség a fogyasztóvédelmi hatóságok révén; - meg kell erősíteni a civil szféra fogyasztóvédelemben betöltött szerepét; - el kell érni a fogyasztóvédelem társadalmasítását, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását, és a fogyasztó kiszolgáltatottságának felszámolását. 2. Az állami intézményrendszer hatékonyságának javítása 2.1 Általános fogyasztóvédelmi hatáskör a fogyasztóvédelmi hatóságok számára A jelenlegi hatáskör-telepítési elv szerint az államigazgatásban decentralizáltak a fogyasztóvédelmi hatóságok, munkájuk nem mindig koordinált és ezért a munkaerő kihasználása nem a legjobb. A hatékonyság javítása érdekében az lenne indokolt, ha az FVF, valamint a felügyelőségek feladat- és hatáskörét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 89/1998-as Korm. rendelet) nem szubszidiárius jellegűként határozná meg. Az általános fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörének ki kell terjednie minden olyan, a fogyasztói érdekek sérelmével és piacfelügyelettel kapcsolatos ügyre, amelyben jogszabály lehetőség szerint törvény nem zárja ki a fogyasztóvédelmi hatóság jelenlétét. Ezzel a szabályozással nem zárnánk ki azt, hogy tekintettel az egyes ágazatok specialitásaira különös hatáskörű fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságok is működjenek, ám a fogyasztóvédelmi hatóság is eljárhatna az ügyekben, érvényesítve az egységes fogyasztóvédelmi politikát. A kormányzati politika kiemelten foglalkozik a hatékony létszámgazdálkodás szükségességével, ám egy átfogó, új szerepvállalás és az azzal szükségszerűen együtt járó feladatnövekedés szükségessé teszi a feltételek biztosítását.

19 4 A 89/1998-as Korm. rendelet 4. -a (2) bekezdésének a) pontja módosításával megszűnne az FVF és a felügyelőségek hatásköreinek fokozatos elvonása. Az esetleges párhuzamosságok pedig könnyen feloldhatók. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) nem zárja ki, hogy egy adott ügyben több hatóság rendelkezzen azonos feladat- és hatáskörrel. Az ilyen, ún. párhuzamos hatáskörök esetében a hatóságok együttes eljárása során a hatásköri összeütközés csak látszólagos, mert az eljáró szerv kijelölésére azonos illetékesség esetén az úgynevezett megelőzési szabály alapján kerül sor. Természetesen ez a megoldás nem zárja ki azt, hogy a különös hatáskörű fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságok abban az esetben, amikor a főeljárást a fogyasztóvédelmi hatóságok vezetik le, szakvéleményt adjanak ki, vagy a fogyasztóvédelmi hatóságok megkeresése alapján a megalapozott döntéshez szükséges előzetes kérdés elbírálásában működjenek közre. A párhuzamos hatáskör-telepítés előnye, hogy hatékonyabb jogvédelmet tesz lehetővé, hiszen az adott rendelkezések megtiltásának ellenőrzésére nem egy, hanem két vagy több szerv rendelkezik feladat- és hatáskörrel, így nagyobb a valószínűsége a jogsértések feltárásának. A párhuzamos hatáskör-telepítés azonban a jogállamiság szempontjából problematikusnak is tekinthető, hiszen a különböző hatóságok tevékenysége során eltérő jogalkalmazási gyakorlat alakulhat ki azonos ügyeknél és ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Erre tekintettel akkor indokolt a párhuzamos hatáskör-telepítés, ha a fogyasztói érdekek mellett más szempontok is megjelennek. Amennyiben viszont az adott ügyben az államigazgatás beavatkozására elsődlegesen a fogyasztói érdekek védelme érdekében kerül sor, a közigazgatási hatásköröket kizárólag az általános fogyasztóvédelmi hatóságra indokolt telepíteni. A hatáskörök telepítésének kérdése különösen jelentős a piacfelügyeleti ügyeknél. A piacfelügyeletnek ugyanis különböző jogszabályi definíciói ismertek. A magyar jog piacfelügyelet alatt elsősorban az általános termékbiztonságot érti, valamint olyan feladatokat, amelyek a kereskedők, szolgáltatók, termelők közötti verseny szabadságát és tisztességességét biztosítják, elősegítik, de a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörén kívül esnek. Más esetben azonban általánosságban a fogyasztók tájékoztatását és védelmét szolgáló szabályok betartatásához kapcsolódó eljárásokat tekintjük piacfelügyeleti eljárásnak. A közösségi jogban is előfordul a piacfelügyeletnek általában a fogyasztók érdekeit védő szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásként való értelmezése is. Amennyiben tehát a piacfelügyeleti hatáskör fő célja a fogyasztói érdekek védelme, a hatáskört kizárólag az általános fogyasztóvédelmi hatóságra indokolt telepíteni. Mindez azt jelenti, hogy a piacfelügyeleti ügyek tekintetében, amennyiben elbírálásukhoz nincs szükség valamilyen különleges szakismeretre, vagy amennyiben azok a kiskereskedelembe került árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatosak, az FVF-nek, illetve a felügyelőségeknek kell eljárniuk. A felügyelőségek felügyelői felkészültek az ellenőrzési tevékenység valamennyi területének ellátására. Az FVF szakosodott szervezeti felépítése és laboratóriumi háttere pedig alkalmas a szakmai szempontok érvényesítésére, s mint másodfokú közigazgatási eljárást lefolytató hatóság a jogorvoslati eljárások lefolytatására. Nincs hasonlóan komplex

20 5 működésre képes szervezet a különös hatáskörű fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságok között. 2.2 Az FVF és a felügyelőségek kettős irányításának megszüntetése Nagyon fontos az egységes, országos fogyasztóvédelmi szervezetrendszer visszaállítása. Ezen szervezeti struktúra nélkül a fogyasztóvédelmi feladatok egységes, összehangolt irányítása gyakorlatilag lehetetlen. Minderre tekintettel célszerű az FVF és a felügyelőségek kettős irányításának megszüntetése. Az egységes irányítású fogyasztóvédelmi szervezetrendszer visszaállításának várható eredménye a hatékonyabb állami fellépés, szerepvállalás lesz. Az egységes szervezet visszaállításával lehetővé válik: a fogyasztóvédelem hatékonyságának növelése; a fogyasztók gazdasági esélyegyenlőségének növelése, a fogyasztói tudatosság erősítése; egységes szemléletű fogyasztóvédelmi politika és rugalmas piacfelügyeleti módszerek érvényre juttatása, ami a fogyasztók pozícióit, testi épségét és anyagi biztonságát erősíti; a felügyelőségek eltérő működési, irányítási feltételeinek megszüntetése. Mindez az egységes hatósági fellépés erősítésével szolgálja mind a fogyasztók jogainak, mind a gazdálkodó szervezetek jogszerű működésének érvényre juttatását; a jogszabályban előírt feladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtése; a helyi befolyástól mentes működés; az áttételek nélküli, az operatív munkát elősegítő szervezeti forma lehetővé teszi a hatóság gyors és hatékony intézkedését, mely a nem biztonságos áruk kiszűrését, illetve visszahívását hivatott elősegíteni; a bírságbevételek elosztásának felülvizsgálata, módosítása, a források növelése a felügyelőségeknél, amely további lehetőséget biztosít a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatására és oktatására; a jogerősen kiszabott bírságok végrehajtása eredményesebbé válhat, s ez jelentős mértékben javíthatja a jogkövető magatartás kikényszerítését, a vállalkozói morál javulását; a humán erőforrások jobb felhasználása, fejlesztése, adott esetben a feladatokhoz igazodó átcsoportosítása. 2.3 Másodfokú hatósági feladatok telepítése a felügyelőségekhez

21 6 A fogyasztóvédelmi igazgatás számára további nehézséget jelent, hogy az önálló fogyasztóvédelmi hatóságok legalacsonyabb szintje január 1-je óta a régió. A helyi fogyasztóvédelmi feladatokat a települési jegyzők látják el a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 7. -a alapján államigazgatási hatáskörben. A helyi fogyasztóvédelmi feladatok ellátását a kereskedelmi igazgatási feladatokkal együttesen, azokba ágyazva telepítették a települési jegyzőkre. A fenti feladatok, bár számuk statisztikailag nem jelentős, bonyolultságukra, összetettségükre tekintettel jelentős erőforrásokat kötöttek le. A másodfokú határozatok többsége elsősorban kereskedelmi igazgatási jellegű (döntő részben az üzletek működési engedélyezésével és a telepengedélyezéssel kapcsolatos határozatokról van szó). A jegyzők által ellátott, fogyasztóvédelmi jellegűnek tekinthető feladat- és hatáskörökben hozott határozatok száma viszonylag alacsony (ilyen például a jegyzőnek a működési engedélyben meghatározott termékkörön kívüli termékek árusításának megtiltására, az üzlet éjszakai nyitva tartásának engedélyezésére, továbbá a vendégkönyvet nem hitelesíttető szállásadónak a nyilvántartásból való törlésére vonatkozó hatásköre). A fenti hatáskörök döntően a május 1-jén hatályát vesztett, belkereskedelemről szóló évi I. törvényben biztosított felhatalmazás alapján kiadott Korm. rendeletekkel, valamint miniszteri rendeletekkel kerülnek megállapításra. A hatékonyabb jogalkalmazást segítené elő, ha az elsősorban a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló jegyzői hatósági hatásköröknél a felügyeleti szervi feladatokat a felügyelőségek látnák el. Ez tekintettel az ügyek rendkívül alacsony számára nem járna többletkiadással, azonban elősegítené, hogy javuljon az együttműködés a jegyző és a területi szinten működő felügyelőségek között. A két szervezet együttműködése hozzájárulhat a jegyzők fogyasztóvédelmi szemléletének javulásához. 2.4 A fogyasztóvédelmi hatóságok szankcióinak, bírságolási gyakorlatának és a bírságok felhasználásának átalakítása A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó intézkedéseket az Fgytv ának (1) bekezdése határozza meg. A gyakorlati alkalmazhatóság javítása érdekében célszerű az itt, valamint az egyéb jogszabályokban [pl. a jelenleg még hatályos, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet] meghatározott szankciók felülvizsgálata, egymáshoz való viszonyuk meghatározása. Felül kell vizsgálni az üzletbezárás szabályait, pontosítani és szigorítani kell alkalmazásának feltételeit, hatáskört adva a felügyelőségeknek nemcsak az üzlet bezárásának kezdeményezésére, hanem annak bezárására is. Az Fgytv a értelmében a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírság szabható ki. Ennek mértékét azonban a törvény nem határozza meg, és ez mind a jogalkalmazó hatóságok, mind az ügyfelek számára bizonytalanságot jelenthet. Ezért meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a fogyasztóvédelmi bírság alsó és felső határának megállapítása. A bírság esetleges felső határának megállapításakor természetesen figyelembe kell venni, hogy annak mértéke a nagyobb szolgáltatók, kereskedelmi üzletláncot fenntartó cégek számára is alkalmas legyen a jogkövető magatartás elérésére. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a jelenlegi jogi környezet lehetővé teszi a mérlegelést. Így az

22 7 alsó határ megállapítása és a felső határ rögzítése elveheti a hatóságtól azt a jogszerű szabadságot, hogy a konkrét jogsértéshez igazítsa a bírság összegét. A jogsértéseket folyamatosan és ismételten elkövető cégek ellen valódi visszatartó erejű bírságokra van szükség. Súlyosabb fogyasztóvédelmi szankció alkalmazása esetén, illetve ha a fogyasztóvédelmi bírságot nem fizetik meg, a gazdálkodó szervezeteket ki kell zárni az állami forrásokra vonatkozó pályázati lehetőségekből (hasonlóan a rendezett munkaügyi kapcsolatok rendszeréhez). Ezzel összefüggésben felül kell vizsgálni a 89/1998-as Korm. rendeletet is. 2.5 Növelni kell a fogyasztóvédelmi hatóságok határozatainak nyilvánosságát A fogyasztóvédelmi hatóságok döntéseinek nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Az elmúlt évek fogyasztóvédelmi kommunikációja is azt mutatja, hogy a nyilvánosság preventív módon hozzájárul a jogsértések számának csökkenéséhez. Ezért konkrétabban kell meghatározni, hogy milyen feltételek mellett hozható nyilvánosságra egy jogsértő vállalkozás neve, és nevesíteni kell azokat, akik a fogyasztói érdekek figyelembe vétele nélkül végzik tevékenységüket. A fogyasztói kiszolgáltatottság elsősorban azáltal csökkenthető, hogy a fogyasztók érdekeit érintő ügyekben a nyilvánosságot a lehető legszélesebb körre terjesztjük ki. A nyilvánosság nemcsak fegyver a piaci helyzetükkel visszaélő kereskedőkkel és szolgáltatókkal szemben, de egyben érdeke a tisztességes piaci szereplőknek. A közérdekű adatok nyilvánossága hozzájárul a fogyasztói jogok érvényesüléséhez, az információk nyilvánossága elősegíti a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését, a fogyasztóvédelmi hatóságok tevékenységének átláthatóságát. Jogi szabályozással is elő kell segíteni a nagyobb nyilvánosságot a fogyasztók jogait érintő ügyekben. A jelenlegi hazai szabályozás meglehetősen összetett, a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok különféle eljárási szabályok szerint járnak el, melyek eltérő mértékű nyilvánosságot biztosítanak, ráadásul a jogszabályok értelmezésében is akadnak nehézségek. A fogyasztóvédelmet szabályozó jogszabályok tartalmazzák a fogyasztók ún. tájékoztatáshoz való jogát. Ez mindenekelőtt a gyártók és szolgáltatók számára ír elő kötelezettséget, és egyrészt az áruk, szolgáltatások jellegzetességeire, a címkén feltüntetendő adatokra, másrészt veszély, kockázat esetén a fogyasztók figyelmének felhívására vonatkozik. A fogyasztók érdekeinek és jogainak hatékony védelméhez azonban ez nem elegendő, és az információszabadság ennél sokkal többet jelent. Legfőképpen azt, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekben intézkedő hatóságok eljárása, és a tevékenységük során keletkezett adatok, információk is megismerhetőekké váljanak. Az Alkotmány, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései széles körben biztosítják az állam működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát. A fogyasztóvédelmet érintő legfontosabb jogszabályok áttekintése alapján azonban megállapítható, hogy a nyilvánossággal kapcsolatos jelenleg hatályos rendelkezések számos