Készült az Európai Unió támogatásával

Átírás

1

2 Készült az Európai Unió támogatásával

3 Területfejlesztési Phare program Északkelet-Magyarországon és Dél-Dunántúlon HU9705

4 Köszöntô Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik ígéretes hozadéka az Unió tagállamaiban mûködô alapelvek partnerség, szubszidiaritás, koncentráció, addicionalitás, programozás mindennapi gyakorlatként való erôsödô megjelenése Magyarországon. Ezen alapelvek megismerésében és elsajátításában a területfejlesztési politika Magyarországon úttörô szerepet látott el és lát el ma is. Ezen alapelvek mûködtetésének kritikus feltétele a megfelelô intézményi háttér és tudás kialakulása a területfejlesztés minden szintjén. Az 1997-es területfejlesztési Phare program e célok megvalósításának egyik meghatározó láncszeme. Fontossága a sok, mérhetô, különbözô objektumokban testet öltött eredmény mellett éppen abban van, hogy a program megvalósításában résztvevô országos, regionális megyei és helyi szintû szervezetek érdemi tapasztalatokat szerezhettek az olvasott és megtanult elvek megvalósíthatóságáról annak nehézségeirôl, feltételeirôl és sikereirôl közvetlen gyakorlati munkájuk során. A létrehozott intézményrendszer, az együttmûködések széles és változatos halmaza, a sorozatosan felmerülô újszerû problémák sikeres megoldása új készségeket, tudást és partnereket hozott mindannyiunk számára, amelyek további munkánk fontos támaszai. A megszerzett tudás és tapasztalat a következô években akkor is hasznos, mindannyiunkat erôsítô eszköz, amikor új feladatokban, új szervezetekben kell helyt állnunk. A területfejlesztési munkában pont az a szép, hogy mindenütt, mindig és kihagyhatatlan elemként van jelen bármely fejlesztési feladat megvalósításáról is legyen szó. A most lezáruló 1997-es területfejlesztési Phare program megvalósításában köszönetet mondok mindazoknak, akik hasznos, szakszerû, támogató munkája nélkül ez a feladat nem valósulhatott volna meg akiknek neve, elvégzett munkájának eredménye e kiadvány oldalain olvasható, és azoknak is, akik velünk, mellettünk, láthatatlanul támogatták, segítették ezt a programot az ötlettôl a megvalósításig. 2 Dr. Szaló Péter Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese, PAO

5 A nyíló kapu: köszöntés az Unióból A HU9705 Területfejlesztési Phare Programról szóló kiadvány különös fontossággal bír Magyarország számára. Ahogy Önök is tudják, az Európai Unió tagállamai számára a regionális támogatások a mezôgazdasági szubvenciók után a második legjelentôsebb közösségi támogatási forrást jelentik, és ez az alap számos olyan problémát tartalmaz, amellyel Magyarországnak a csatlakozási folyamat során meg kell birkóznia. A területfejlesztés az Unióban nagy múlttal bír, hiszen az elsô regionális támogatásokat 1975-ben folyósították. Az 1997-es területfejlesztési Phare program forradalmi változásokat hozott, két szempontból is. Egyrészt 1998-tól a Phare források a csatlakozás elôkészítésére koncentráltak, hiszen a magyar kormány is fel kívánt készülni a tagságban rejlô lehetôségek kihasználásához szükséges struktúrák és rendszerek felállítására. Másodszor, a régió mint a fejlesztési tervezés alapegysége fogalma ismeretlen volt Magyarországon, hiszen az ország hagyományosan a megye rendszerre épült. Az 1997-es területfejlesztési Phare program aláírásával az Európai Bizottság és a magyar szervezetek úttörô kezdeményezést tettek. A program Magyarország legszegényebb térségei közül két régióra összpontosított, és számos újítást vezetett be, pl. decentralizált végrehajtás, integrált fejlesztési tevékenységek, résztvevôk széles körének bevonása (önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási intézmények, vállalkozások, szövetkezetek és mezôgazdasági termelôk). A pályázókat arra ösztönözték, hogy partnerségek keretében szoros együttmûködési formákat alakítsanak ki, és mind a hatóságok, mind a kedvezményezettek szintjén megszerezzék a szükséges menedzsment ismereteket. Ahogy ez a kiadvány is bemutatja, a program lehetôvé tette a regionális fejlesztési ügynökségek számára, hogy megtanulják a programok tervezésének és végrehajtásának minden technikáját. A programmal párhuzamosan az érdekeltek folyamatos képzésben vettek részt, és folyamatosan nôtt a területen alkalmazott szakemberek száma is, hiszen új emberekre volt szükség a növekvô munka elvégzéséhez. A regionális fejlesztési tanácsok értékes tapasztalatra tettek szert a pályázatok elbírálásában és a prioritások meghatározásában; a kedvezményezettek pedig megtanulták, hogyan kell alkalmazni az uniós beszerzési szabályokat, hogyan kell konzorciumokat alakítani, partnerségben csapatmunkát végezni. A program keretében támogatott legfontosabb területek között szerepelt a vállalkozásfejlesztés, a humánerôforrásfejlesztés és a vidékfejlesztés, amelyek minden bizonnyal kiemelt figyelmet kapnak a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben is. Meggyôzôdésem, hogy ez nem véletlen, és hogy ez a program nem csak a két célrégióban, hanem azok határain túl és érezteti hatását, mivel az ország egészében a területfejlesztés modelljeként szolgálhat. 3 Jürgen Köppen delegációvezetô Európai Unió Magyarországi Delegációja

6 HU9705 Területfejlesztési Phare Program Az 1997 decemberében útjára indított HU9705-ös Phare Program a negyedik volt a területfejlesztési Phare programok sorában. A korábbi regionális Phare programokhoz hasonlóan az 1997-es program stratégiai célkitûzése az EU-csatlakozásra történô felkészülés elôsegítése volt. Ennek a folyamatnak a területfejlesztésben elsôdlegesen az a célja, hogy támogatási konstrukciók keretében kiválasztott fejlesztési projektek megvalósításán keresztül kialakuljanak az EU rendszerével összhangban álló politikák, intézmények és mechanizmusok, valamint hogy az ország képes legyen befogadni, és hatékonyan felhasználni Strukturális Alapokból érkezô jövôbeni lehetséges támogatásokat. Ennek megfelelôen az 1997-es országprogram részeként elfogadott Dél-Dunántúli és Északkelet-magyarországi Területfejlesztési Phare Program elsôdleges célkitûzése az ország egyes régiói közötti gazdasági, szociális különbségek mérséklése, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének továbbfejlesztése. A rendelkezésre álló forrásokat hasonlóan az elôzô programokhoz továbbra is csak hátrányos helyzetû térségekre (így magas munkanélküliséggel sújtott ipari válságterületek, elmaradott rurális területek) koncentrálva használhatták fel a kiválasztott célrégiókban. A célkitûzéseket figyelembe véve az ország akkori leginkább leszakadó megyéit magába foglaló Északkelet-magyaroszági (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék) és Dél-dunántúli (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék) Régió lett célterületként meghatározva. A program három alprogramból áll: 4 Ipari szerkezetátalakítás Üzleti infrastruktúra biztosítása, logisztikai- és kereskedelmi központok fejlesztése, technológiai bázis javítása, K+F eredmények gyakorlati alkalmazásának elôsegítése, pénzügyi projektek Munkaerôpiaci elemek, humánerôforrás fejlesztés Felsô- és távoktatás fejlesztési projektek, egyéb szakképzési programok, hátrányos helyzetû csoportok felzárkózását segítô programok Vidékfejlesztés Termékfejlesztés, falusi turizmus, az együttmûködés új formái a termelés és a marketing területén, erdôsítési intézkedések, valamint innovatív közösségfejlesztési komponensek keretében.

7 A program törzsét a fenti alprogramokat kezelô két célrégióban mûködô Kísérleti Program Alap képezte, (mintegy 15 millió euró Északkelet-Magyarországon, 5 millió euró Dél-Dunántúlon). A program keretében 4 millió euró került elkülönítésre a román magyar CBC projektekre. Az1997-es Phare program komplexitását jelzi, hogy két pénzügyi projekt is biztosít visszatérítendô támogatást kis- és középvállalkozásoknak, mikro-hitel (3,7 millió euró) és kockázati tôke (2,5 millió euró) formájában. A támogatások különbözô változatai mellett jelentôs források álltak rendelkezésre szakmai (területfejlesztési, pénzügyi) képzésekre, valamint szakértôi segítségnyújtásra a beadott pályázatok Phare közbeszerzés szerinti megvalósításához. A Kísérleti Program Alap mûködtetése elsôdlegesen a regionális fejlesztési tanácsok (RFT) feladata volt, amelyet munkaszervezeteiken, a regionális ügynökségeken keresztül hajtottak végre. A decentralizált programmegvalósítás keretét a Területfejlesztési Igazgatóság (az Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében) és az RFT-k között megkötött Együttmûködési Megállapodás szabályozta, a döntéshozatalt és a felelôsséget egyaránt a regionális szintre delegálva. Ennek legfontosabb eleme volt a kedvezményezettek kiválasztása és a euró alatti tenderek közvetlen jóváhagyása. A euró feletti projekteket a Területfejlesztési Igazgatóság koordinálta és az EU Delegáció hagyta jóvá. Utóbbinak az egész programra vonatkozóan felügyeleti, ellenôrzô jogköre volt. A programmegvalósításhoz jelentôs segítséget nyújtott a Miniszterelnöki Hivatal Segélykoordinációs Titkársága, fôként az EU Bizottsággal folytatott egyeztetések során. Bár a program elôkészítése jelentôs késedelmet szenvedett, a megvalósítás 1999 elsô negyedévében megindult, a támogatandó projektek kiválasztása megtörtént áprilisában a Bizottság a szerzôdéskötési határidôt június 30 ra módosította. Az adott határidôre 123 támogatási szerzôdés megkötésére került sor, így a program forrásainak 91 %-át sikerült lekötni, ami önmagában is eredményesnek mondható, különösen, hogy a program végéhez közeledve már látható, hogy a kifizetési idôszak is kisebb veszteséggel lezárható. A projektek végsô kifizetésének határideje december 31-re módosult. A korábbiakhoz képest többszörös EU forrást biztosító, 34 millió euró költségvetésû program-kiegészítve 25% kormányzati társfinanszírozással döntô szerepet játszott az olyan konkrét projektek megvalósításában, melyek menedzselésén keresztül a kialakuló intézményrendszer és szakembergárda a gyakorlatban sajátíthatta el az európai uniós regionális politika eszközrendszerének mûködési mechanizmusait és felkészülhetett a Strukturális Alapok majdani kezelésére. 5 Lunk Tamás helyettes programengedélyezô tisztviselô

8 Célrégiók az 1997-es területfejlesztési Phare program tükrében Az Északkelet-magyarországi Régió Az Európai Unió HU9705 Kísérleti Területfejlesztési Phare Programjának egyik célrégiója az Északkeletmagyarországi Régió. A program során elôször kapott a hat megye közösen mint régió nagy összegû Phare támogatást, ezt megelôzôen csak megyei célcsoportú területfejlesztési támogatás érkezett. A pályázatok, pénzügyi alapok nagyban különböznek a Magyarországon eddig megszokottaktól, hisz az Európai Unió eljárásrendje jóval szigorúbb és átláthatóbb versenyszabályok alkalmazásán alapul. Ezt a pályázati rendszert hivatott megismertetni Magyarországon az 1997-es Phare program, melynek egyik mögöttes célja az volt, hogy a gazdasági és a közigazgatási szférában megfelelôen képzett szakemberek álljanak rendelkezésre, amikorra a csatlakozással megnyílnak Magyarország számára a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap január 7-én alakult meg az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a megyehatárokon túlterjedô egyes területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék részvételével. Az 1997-es területfejlesztési Phare programra beérkezett pályázatok közül a nyertesek kiválasztása regionális szinten történt, mely döntést a Tanács hozott meg a régió fejlesztési stratégiájának figyelembevételével. Ennek eredményeként több mint 13,2 millió euró Phare támogatásra történt szerzôdéskötés 89 pályázóval, melyhez a magyar fél további 27 projekt esetében közel 4 millió euróval járult hozzá. Az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökének tisztjét évenkénti rotációs elven az RFT illetékességi területén mûködô megyei területfejlesztési tanácsok elnökei töltötték be. Ezt a rotációs elvet a hatékonyabb mûködés érdekében márciusában az 1997-es területfejlesztési Phare program befejezéséig a megyék közös megegyezésével felfüggesztették. Ennek értelmében az RFT elnöke a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke lett a program zárásáig. A 6 megyés régióban egymást erôsítve folynak a területfejlesztési munkálatok az 1999-ben megalakult 3 megyés Észak-magyarországi és ugyancsak 3 megyébôl álló Észak-alföldi Régiókkal. 6 Az utóbbi években éppen a terület- és vidékfejlesztési pénzek hatékony felhasználásából eredôen is elmondható, hogy a 6 megyés Északkelet-magyarországi Régió fejlôdése abszolút számokban mérhetôen megmutatkozik, de az ország fejlettebb régióival összehasonlítva még mindig a társadalmilag-gazdaságilag elmaradottak közé tartozik. Ez is azt bizonyítja, hogy a régió nem nélkülözheti további források bevonását fejlôdése érdekében, hiszen ezek hatékony felhasználása multiplikátor-hatást gyakorol a térségre. Sós Tamás az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

9 Dél-dunántúli Régió Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési és területrendezési törvény megalkotta a jogi alapját a regionális fejlesztési tanácsok létrehozatalának. Ezzel a lépéssel megteremtôdött a lehetôsége az európai területfejlesztési politikával szinkronban álló intézményrendszer kialakításának. A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó megyék (Baranya, Somogy és Tolna és az akkori régió-lehatárolásnak megfelelôen Zala) fejlôdése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sôt gazdaságuk fejlôdése által is. Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen fontos szerepet játszik az ország külkapcsolataiban. A régió kedvezô képet mutat a vállalkozások sûrûsége szempontjából, de a Dél-Dunántúlt továbbra is rendkívül gyenge beruházási aktivitás jellemzi, és a térség a magyar régiók sorában az utolsó helyet foglalja el az egy fôre jutó külföldi tôkebefektetés értékét tekintve. A gazdasági ágazatok közül a mezôgazdaság, az élelmiszeripar, a villamosenergia-termelés, a feldolgozóiparon belül az élelmiszer- és a textilipar, a szolgáltató szektoron belül pedig az ingatlanügyletek, az idegenforgalomhoz kötôdô tevékenységek és az oktatási szolgáltatások játszanak fô szerepet. A kívánatos fejlôdés egyik alapkövetelménye a mûszaki infrastruktúra magas színvonala. A régió ebbôl a szempontból jelenleg nem áll megfelelô szinten. A közlekedési lehetôségek beleértve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is javítása létfontosságú a régió dinamikus fejlôdése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében. Az Európai Unió 1997-es területfejlesztési Phare progjamjának köszönhetôen a Dél-dunántúli Régió második alkalommal is célterülete lehetett EU-s források felhasználásának. A Programnak köszönhetôen 52 pályázat került támogatásra a leginkább elmaradott térségekben. A megítélt támogatások összértéke meghaladta a 6 millió eurót, és az így indukálódott beruházások értéke megközelítette a 10 millió eurót. A Program során a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nyitottan és innovatívan kezelte a felmerülô problémákat, a megvalósíthatóság szempontjait mindenkor szem elôtt tartva hozta meg döntéseit. Ennek köszönhetôen az 1999 tavaszán még csak a potenciális pályázók fejében megfogalmazódott fejlesztési elképzelések mára már tárgyiasult valósággá váltak, vagy válhatnak a közeli jövôben. Fentiek alapján a Program abszolút hatékonysága a Dél-dunántúli Régió csatlakozásra való felkészültségében, a partnerség kialakulásában és a korábbi regionális mutatók határozott javulásában mutatható ki. 7 Koltai Tamás a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

10 A megvalósult program célterületenként Kisérleti regionális program/pályázati elemek A 90-es évek kezdeti Phare-sikerei után az 1997-es területfejlesztési Phare program három fô fejlesztési alprogram keretében valósította meg azt a nagy léptékû és nagy jelentôségû kísérletet, amely a területfejlesztési Pharetámogatások decentralizált felhasználására vonatkozott. A három alprogram és azokon belül a komponensek kialakítása úgy történt, hogy a Program a célrégiók legfôbb fejlôdésbeli problémáira koncentrált, a kijelölt fejlesztendô területeken a problémák komplex megközelítésére és kezelésére törekedett, s a program menedzseléséhez decentralizált intézményi bázist alakított ki. A program eredményei visszaigazolják a koncentráció és a komplexitás együttes alkalmazásának kísérleti elônyeit, mivel a fejlesztési területeken a problémák sokoldalú megközelítése és kezelése sikeresen lezajlott. A decentralizáció intézményi és technikai megvalósítása rendkívüli energiákat igényelt a program szereplôitôl és eredményei esetenként vitathatóak voltak, mégis összességében olyan alapot teremtett humán kapacitás, menedzselési technikák és intézményfejlesztés terén, amely a következô években az elôcsatlakozási alapok valamint a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap igénybe vételéhez is felhasználható. A 1997-es területfejlesztési Phare program célrégióinak kiválasztásában fontos szerepet játszott, hogy Magyarország mely területei igényelték leginkább az EU-alapelvek érvényesülését szolgáló területi kiegyenlítést. Északkelet- Magyarországon és Dél-Dunántúlon a gazdasági szerkezetváltás ipari krízisei párosultak a tradicionális aprófalvas térségek több évtizedes válságjelenségeivel, a mezôgazdasági térségek gazdaságszerkezeti válságával és az alacsonyan képzett, illetve nem piacképes munkanélküliek tömeges megjelenésével. A célrégiók a területfejlesztés állatorvosi lovának összes betegségét magukon hordozták, ezért különösen nagy jelentôséget kapott az, hogy a decentralizált fejlesztési alprogramok alkalmasak legyenek a legfeszítôbb problémák kezelésére. A fenti szempontok figyelembe vételével kialakított három alprogram az alábbi volt: Ipari szerkezetátalakítás Munkaerôpiaci elemek és humánerôforrás fejlesztés Vidékfejlesztés 8

11 Ipari szerkezetátalakítás Az alprogram célja: a célrégiók hagyományos, válságban lévô nehézipari struktúrájának oldása, az iparhiányos területek ipari vonzásképességének növelése, korszerû, vállalkozásbarát fizikai és szellemi környezet kialakítása. Ez a cél alapjaiban fogta meg a régiók legsúlyosabb gazdasági és ebbôl fakadóan társadalmi problémáját. Ismert, hogy az északi régió a szocialista Magyarország nehézipari fellegvára volt vaskohászatával, bányászatával. A Dél-Dunántúl uránérc- és feketeszén-bányászata szintén rendkívül komoly gazdasági bázist jelentett, s alapjaiban határozta meg a régió foglalkoztatási szerkezetét. Mindkét régióban földcsuszamlásszerû tragédiát okozott a keleti piacok összeomlásával és a rendszerváltást követô piacgazdaság objektivitásaival létrejövô helyzet: a hagyományos nehézipar felszámolódása esetleg válsága. Nemcsak a korábbi fizikai ipari struktúra vált értéktelenné, hanem leértékelôdött a munkaerô is. A bezárt bányák és a mementóként ágaskodó gyárkémények mellett tízezrekben mérhetô munkanélküli tömegek foglalkoztatására kellett megoldást találni. Ilyen léptékû szerkezetátalakítási kényszerre Magyarországnál gazdagabb és fejlettebb országok is évtizedes programokban keresnek megoldásokat. Nyilvánvaló volt, hogy az 1997-es területfejlesztési Phare program a maga 14,46 millió euró iparszerkezet átalakítási keretével nem vállalhatja fel e válságok megoldását, de a koncentráció és a komplexitás elvére építve megtalálhatja a válság gócait, és az eszközök kombinációjával több oldalról beavatkozva segítheti azok feloldását. A komplex problémakezelést három komponens együttes alkalmazása biztosította: Üzleti infrastruktúra fejlesztés Befektetés-ösztönzés Innovációs és technológiai központok létesítése (Dél-Dunántúlon a támogatási keret szûkössége miatt csak az innovációs és technológiai központok támogatására volt lehetôség.) Az Ipari szerkezetátalakítási alprogram legfontosabb adatai: Komponens Projektek száma Phare támogatás Társfinanszírozás Támogatás (leszerzôdött) euró ezer forint ezer forint összesen Üzleti infrastruktúra Északkelet-Magyarország Dél-Dunántúl Befektetés-ösztönzés Északkelet-Magyarország Dél-Dunántúl Innovációs és technológiai központok Északkelet-Magyarország Dél-Dunántúl ÖSSZESEN

12 A komponensek céljai, eredményei Az üzleti infrastruktúra-fejlesztés alapvetô célja a vállalkozások számára vonzó fizikai feltételek, üzletiközgazdasági környezet kialakítása. Ennek keretében a régió nagyvárosaiban hat ipari park nyert különbözô alapés kiegészítô létesítményekre támogatást, két logisztikai és egy országos léptékû kereskedelmi központ kialakítását, valamint kongresszusi terem átalakítását segítették e komponens támogatásai. Az ipari parkok, logisztikai központok erôsítik a befektetési szándékokat, a hazai és külföldi tôke megjelenését, lehetôséget teremtenek a térség kis- és középvállalkozóinak arra, hogy beszállítói hálózatok részeseivé váljanak. A befektetés-ösztönzés komponens célja az volt, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztését kiegészítse azokkal a kiállításokkal, rendezvényekkel, marketing kommunikációs anyagok, ingatlankataszter, és befektetési csomagok létrehozásával, amelyek a térség ismertségét, vonzáserejét fokozzák, illetve ráirányítják a befektetôi körök figyelmét potenciális lehetôségeire. Más oldalról e cél azt is szolgálta, hogy a régióban élô vállalkozókat, önkormányzatokat is ráébresszék saját értékeikre és azok kihasználási lehetôségeire. Az e tárgykörhöz kapcsolódó 11 nyertes projekt szinte teljes körûen lefedi az Északkelet-magyarországi Régiót, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a sikerességre, hanem a krízisterületekre is koncentrál. Az innovációs és technológiai központok támogatása azt szolgálta, hogy a célrégiók kutatás-fejlesztési potenciálja váljék a szerkezetátalakítás egyik motorjává, megvalósítva a korszerûség és a helyi erôforrások beforgatásának együttes követelményét, erôsítve a régiókban az innovációt, mint a változásokra való reagálás képességét. A hét nyertes pályázat eredményei széles spektrumban jelentkeztek, a kistérségi innovációs központok regionális rendszerétôl a nagy, egy-egy ipari park jövôre nézô központját, szívét jelentô objektumokig (Pécs, Eger). A nagyvárosok korszerû adottságainak kihasználása mellett (pl. Debrecen) a Dél-Dunántúlon két elhagyott laktanya új funkciót nyert e program keretében, s vitt ez által technikai fejlôdési lehetôséget iparhiányos, elmaradott térségekbe. Az ipari szerkezetátalakítás alprogram tapasztalatai Az eredmények visszaigazolták, hogy az alprogram beavatkozási területei jól illeszkedtek a célrégiók legfeszítôbb gazdasági problémáihoz. 10 A beavatkozási területek komplexitást biztosítottak, hatásaikban erôsítették egymást. A Program egésze és ezen belül a szerkezetátalakítási alprogram is rendkívüli szabadságot engedélyezett a források (kísérleti) kombinációjában, a támogatás-arány kialakításában. A komponensek lehetôvé tették azt, hogy széles körbôl, a partnerség erôvonalaira (is) támaszkodva érkezzenek be pályázatok, így az igen nagy számú önkormányzati pályázat mellett településszövetségeket, területfejlesztési tanácsokat, vállalkozásfejlesztési alapítványokat és természetesen vállalkozókat is találunk partnerként és önálló pályázóként is. A térségek tôkehiányos pozícióját jól mutatja, hogy a pályázatok zömében önkormányzatok vállalták az ipari parkok, logisztikai központok kialakításának terhét a befektetôk beáramlásának reményében

13 A projektek az üzleti infrastruktúra-fejlesztés és az innovációs és technológiai központok támogatása esetében ezer euró nagyságrendûek, azaz jelentôs beruházást jelentenek. A befektetés ösztönzés keretében megvalósuló projektek természetszerûleg lényegesen kisebbek, pár 10 ezer euró nagyságrendûek, az innovációs és technológiai központok pedig többségükben jóval meghaladják a 400 ezer eurót is. A szerkezetátalakítást célzó decentralizált komponensekhez társultak a Programból központi elemek is, így a késôbbiekben tárgyalandó mikro-hitel és kockázati tôkealap, a tanácsadói program kis-és közepes vállalkozásoknak, valamint a projekt tervezés és projekt végrehajtás terén nyújtott szakértôi segítség. A szerkezetváltási törekvések e programból támogatott sikerét két vetületben kell értékelni. Közvetlen indikátorainak teljesülése révén fizikai infrastruktúrát teremtett a jövôbeli vállalkozási tevékenységeknek, erôsítette a térségi-gazdasági marketinget, közelebb vitte a tudományt a gyakorlathoz, a jövô termeléséhez. Ezen aktuális hasznok és eredmények mellett e törekvések másik, igen fontos vetülete, hogy az alprogram minden egyes eleme a jövônek dolgozik, olyan növekedést serkentô erôt potenciált képvisel, melynek kibontakozása dinamikusan növekedô és sok tényezôben mérhetô eredményt hoz majd. 11

14 Mintaprojektek bemutatása Északkelet-magyarországi mintaprojektek Regionális Borászati Kereskedelmi Központ létesítése Tokajban A minôségi tokaji borok iránti európai kereslet növekvô tendenciát mutat és mind külföldön, mind belföldön növekszik a tokaji borok image-e. Ennek hatására Tokaj-hegyalján egyre több hazai és multinacionális vállalkozás valósít meg nagy értékû beruházást a szôlészet-borászat területén. A projekt célja az Északkelet-magyarországi Régióban, nemzetközi kereskedelmi-üzleti központ létrehozásával, egy olyan üzleti infrastruktúra fejlesztése, melynek fô profilja a tokaji borokhoz, valamint a régió más borvidékeihez kapcsolódó kereskedelmi, befektetési és marketing tevékenységek koordinálása. A projekt kedvezményezettje a Tokaj Kereskedelmi Központ Kft, a megvalósításban résztvevô partnerek: Degenfeld Bt., Tokaj Renaissance Egyesület, Tokaj Város Önkormányzata. A projekt teljes költségvetése euró volt, amelyhez a Phare program 416 ezer euró támogatást biztosított. A Központ létesítéséhez kiváló lehetôséget biztosított a város fôterén álló Degenfeld-palota. Ennek átalakításához kapcsolódó építészeti munkákat a FK Raszter építôipari Rt. végezte el. Számítástechnikai és irodatechnikai, berendezési eszközök beszerzésért Tokaj Kereskedelmi Központ Kft volt a felelôs. A projekt keretében marketingkommunikációs stratégiát alakítottak ki, amelyhez marketingkommunikációs eszközök tervezése, kivitelezése is járult. A projekthez értékesítéssel és EU csatlakozással kapcsolatos képzési program, üzletember találkozók, valamint regionális borászati kiállítások szervezése kapcsolódott. A helyszín kiváló adottságai és üzleti infrastruktúrája következtében már számos alkalommal adott helyet üzletember találkozóknak nemcsak a borászat, de más ágazat képviselôi számára is. Kiemelkedô programok voltak a borlovagrendi avatás, az UNESCO konferencia Hegyaljára érkezô delegáció tagjainak fogadása illetve hamarosan a Masters of Wine jeles képviselôinek és számos termelônek ad otthont majd egy rendezvény keretében a felújított épület. 12 A Központ létrehozásával és mûködésével hiánypótló szerepet tölt be a régióban, melynek hatásait már jelenleg is érezni. Folyamatos igény van a színvonalas szolgáltatások, a kiemelkedô infrastruktúra iránt, amely megalapozza hosszútávú elképzeléseket. Mind az anyagi, mind a humán erôforrások adottak. A Marketing kommunikációs stratégiát követve szôlészeti és borászati szimpózium hagyományát kívánják megteremteni Tokaj-hegyalján, illetve a kultúrált borfogyasztást szeretnék népszerûsíteni számos formában, elôsegítve a borászatok jobb megismerését, illetve a fogyasztói réteg bôvítését. A projekt a régió olyan neves termékének kereskedelmi-marketing ösztönzését emelte ki céljául, mely méltán számít magyar örökségnek, azaz mára már világörökségnek is. Petróczki Hedvig ügyvezetô igazgató Tokaj Regionális Borászati Kereskedelmi Központ Kiss Ágnes projekt felelôs SOP 97 Programügynökség Eredmények: Degenfeld palota átalakítása Regionális Borászati Kereskedelmi Központtá; a tokaji borok marketingjét vizsgáló marketing-kommunikációs stratégia tanulmány; borászati kiállítások; 100 fô részvételével üzletember találkozó; kétnapos képzések 20 fô számára értékesítés és kommunikáció, illetve az EU csatlakozás hatásai címmel.

15 Az Északkelet-Magyarország befektetésösztönzési programja Az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Régió stratégiai céljainak elérésében kitüntetett szerepe van a gazdaság növekedésének a befektetések növelésén keresztül. Erre azért van szükség, mert a mûködô tôke beáramlás a régióban rendkívül gyengének minôsül. A gazdaság teljesítôképességének és versenyképességének növekedését a legrövidebb idô alatt a leghatékonyabban új, korszerû technológiai színvonalat képviselô befektetésekkel lehet elérni. Mivel a befektetés-ösztönzés a fejlesztési régiót alkotó valamennyi megye közös érdeke, ezért az öt érintett megye partneri együttmûködése alapján valósult meg ez a program. A projekt távlati célkitûzése az Északkeletmagyarországi Régió gazdasági fejlôdésének elôsegítése, a külsô befektetések számának növelésével. A projekt közvetett célkitûzése, a régió ismertségének és pozitív image-ének kialakítása, a potenciális befektetôk figyelmének felkeltése a régió nyújtotta lehetôségek iránt. A projekt gesztora a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács, a projekt további kedvezményezettei a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. A kedvezményezettek a rendelkezésére álló adatok, fejlesztési koncepciók biztosításával segítették a felkért szakértôket a stratégia és a kiadvány összeállításában, valamint helyet biztosítottak a workshop-ok, szakértôi megbeszélések megszervezéséhez. A projekt teljes költségvetése 95 ezer euró volt, melyhez a Phare program 76,8 ezer euró támogatást biztosított. A projekt megvalósulása során elkészült az Északkelet-magyarországi Régió befektetés-ösztönzési stratégiája, a régiót és a régiót alkotó megyék konkrét befektetési lehetôségeit bemutató 5 db kiadvány három (magyar, angol, német) nyelven és a kiadványok hordozó dossziéja. A projekt kapcsán kialakított stratégia irányt mutat a fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen szervezeti és humánerôforrás fejlesztésekhez, javaslatot tesz egy számítástechnikai háttérbázis kiépítésére, amely a két tervezési régión belüli partnerségen alapuló hálózatot támogatja majd. A befektetés-ösztönzés területén az elkészült stratégia és operatív program példaértékû Magyarországon, hiszen ez idáig egyetlen régió sem vállalkozott hasonló dokumentum összeállítására. Az elkészült anyagok hathatós segítséget nyújtanak a régió és az azokat alkotó megyék tervezett befektetés-ösztönzési és régiómarketing munkájának megvalósításához, ösztönzik a partneri együttmûködést, valamint megteremtik a lehetôségét az egységes megjelenéshez. A projekt a befektetetés-ösztönzés feltételeinek megteremtésével hozzájárul a két régió gazdaságának teljesítôképességének és versenyképességének növekedéséhez. 13 Balogh Gabriella projekt menedzser Szabolcs-Szatmár-Bereg Fejlesztési Ügynökség Kiss Ágnes projekt felelôs SOP 97 Programügynökség Eredmények: a régió befektetésösztönzési stratégiája (30 példány és CD); 5 megye (Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) befektetésösztönzési kiadványa ( példány); 2 konferencia a kiadvány bemutatására fô kistérségi képviselôk, vállalkozások, polgármesterek, civil szervezetek részére

16 Az Egri Ipari Park területén létesítendô Innovációs és Technológiai Központ A cél egy olyan központ létrehozása volt, amely ösztönzi, támogatja a régió adottságaihoz illeszkedô ipari vállalkozásokat, illetve elôsegíti a történelmi értékeket, az idegenforgalmat, az egészségturizmust nem sértô EU konform térségi iparfejlesztést, ezen keresztül új munkahelyek teremtésével a gazdasági növekedést. Az Innovációs és Technológiai Központ elsôdleges küldetése, hogy elôsegítse a fiatal, elsôsorban innovatív vállalkozások létrejöttét és megerôsödését egy támogató környezetben. Ezen felül, az Egri Ipari Parkban való elhelyezkedésének köszönhetôen, a betelepülô cégeknek magas szintû szolgáltatásokkal nyújtson segítséget (amely a Heves Megyei Területfejlesztési program regionális hatású kiemelt projektje). A pályázat kedvezményezettje az INNTEK Innovációs és Technológiai Központ, melynek többségi tulajdonosai Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Egri Ipari Park Kft. rendkívül jól együttmûködve, a szükséges többlet anyagi erôforrásokat biztosítva (többszöri tôkeemeléssel) valósította meg a projektet. A projekt teljes költségvetése 10,8 millió euró, melyhez a Phare program euró támogatást biztosított. A projekt keretében, m 2 -es területen megvalósult zöldmezôs beruházás eredményeként megépült a nyugateurópai színvonalú Innovációs és Technológia Központ. Az épületben helyet kapott 17 db légkondicionált iroda helyiség, konferencia terem, tárgyaló terem, kávézó, 12 db mûhely, összesen 2414 m 2 területen. Az inkubátorházban kezdô hazai és külföldi kis- és középvállalkozások kedvezményes feltételekkel kapnak helyet, vehetnek igénybe irodai és technikai szolgáltatásokat, valamint saját maguk a bérlôk is szolgáltatnak egymásnak és az Ipari Parkba települt cégeknek. A ház mint az Ipari Park központja is kedvezô lehetôségeket kínál a már és a majdan betelepülô vállalkozások részére, amelyek munkahelyeket, jövedelemszerzési lehetôséget biztosíthatnak a város és térség lakói számára. 14 A projekt céljában mindenképpen innovatív, újszerû, hiszen egy olyan központot hozott létre, amely a K+F eredmények, innováció és technológiai transzfer információk helyi és regionális szintû terjesztését, a vállalkozások regionális együttmûködésének megszervezését végzi, ezzel pedig az Ipari Park, Eger város és a kistérség vállalkozásainak fejlôdését segíti elô. Az Innovációs és Technológiai Központ az Ipari Parkba települt vállalkozások megbízható partnereként, biztos támogatójaként hosszú távon nyújtott szolgáltatásaival segíti a térség ipari, gazdasági fejlôdését. Zeleiné Bencsik Edit projekt menedzser INNTEK KHT. Kiss Ágnes projekt felelôs SOP 97 Programügynökség Eredmények: 8000 m 2 -en az Egri Ipari Park területén Innovációs és Technológiai Központ kialakítása: 2414 m 2 -en 17 szobás irodaszárny, 12 mûhelycsarnok, konferencia és tárgyaló terem; külsô környezet átalakítása (100 db parkoló, füvesítés, közmûvesítés); szolgáltatások (tanácsadás, pályázatkészítés, konferenciaszervezés); 11 vállalkozás betelepülése az ITK-ba

17 Dél-dunántúli mintaprojekt Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ létrehozása A Dél-Dunántúl Komplex Fejlesztési Programjában kiemelt célként szerepel a régió innovációs potenciáljának erôsítése. A 90-es évek végén Dél-dunántúli Régióban hiányoztak azok a szervezetek, amelyek közvetítô szerepet tölthettek volna be az egyetemi és a vállalkozói szféra között, elôsegítve ezzel a kutatási-fejlesztési eredmények gazdasági hasznosulását, ezen keresztül pedig a régió innováció-vezérelt fejlôdési pályára állását. A régió legfôbb felsôoktatási centrumában, Pécsett, egy ilyen közvetítô intézmény megalapítása és mûködtetése a fentiekbôl következôen meghatározó jelentôségû, és alapvetô szerepet tölthet be az egyetemi és gazdasági szereplôk közötti innovációs transzfer folyamatok menedzselésében. A térség szellemi kapacitása meghaladja az országos átlagot, de gazdasági eredményessége, profittermelô képessége elmarad sok más régió mögött. Ezért kiemelkedô jelentôségû és példaértékû a térség elméleti kutatóinak és gazdasági szakembereinek az Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ keretében történô összefogása a régió gazdasági felemelkedése érdekében. A projekt gesztora az Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ Kht., a projekt keretén belül kialakított Központ mûködtetô szervezete. A projekt jellegébôl fakadóan igen széles körû partneri kör bevonásával került megvalósításra, a partnerek között szerepel a Pécsi Ipari Park Rt., a Pécsi Tudományegyetem, a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Innovációs Szövetség, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint több, a Központ sikeres mûködésében érdekelt helyi vállalkozás. A projekt teljes költségvetése euró volt, melyhez a Phare program euró támogatást biztosított. A projekt lényegi elemét az Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges építészeti munkálatok képezték. A Központ kiépítésén túl a projekt részét képezte a Központ mûködéséhez szükséges berendezések, technikai eszközök beszerzése, valamint az építészeti munkálatokhoz szükséges tervezési munkálatok és a projekt menedzselés feladatai. A létrehozott Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ egyidejûleg segíti elô az alkalmazott kutatási tevékenységek sikeres folytatását, valamint a kutatási eredményeknek a kis- és középvállalkozások mûködésében történô hasznosítását. A projekt révén hosszú távon növekszik a régióban mûködô, innovatív kis- és középvállalkozások szerepe, s ennek következtében javul a vállalkozások versenyképessége. 15 Dr. Sárkány Béla projekt menedzser Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ Kht. Márton György projekt felelôs Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Eredmények: lézeres anyagmegmunkálással foglalkozó vállalkozások adatbázisa; Lézeres megmunkálás perspektívái Magyarországon" címmel megvalósíthatósági tanulmány; 1392 m 2 -es Innovációs és Technológiai Központ létrehozása: 14 iroda, 2 db mûhely, kapcsolódó kiszolgáló helyiségek, berendezések.

18 Ipari szerkezetátalakítási projektek Északkelet-magyarországi projektek 16 Projekt cím: KIÁLLÍTÁSI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX MÛKÖDTETÉSE KELET- MAGYARORSZÁGON Gesztor: EXPO WANDERER Kiállításszervezô és Építô Kft. Telefon: 42/ Cím: 4400 Nyíregyháza, Színház u Gesztor kontakt személy: Torma József Projekt értéke: Eredmény: kiállítási eszközök beszerzése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: NYÍREGYHÁZA IPARI PARK ELÔKÉSZÍTÉSE, BEFEJEZÔ SZAKASZÁNAK PROGRAMJA Gesztor: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Telefon: 42/ , 42/ , 42/ Cím: 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf Gesztor kontakt személy: Ürge László Projekt értéke: Eredmény: Ipari park infrastruktúrájának kiépítése, marketing tev. Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: RÉGIÓ-INVEST BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI PROGRAM Gesztor: DOMA 2000 Kft. Telefon: 52/ , 52/ Cím: 4026 Debrecen, Péterfia u Gesztor kontakt személy: Dombi Margit Projekt értéke: Eredmény: Befektetésösztönzési kiállítások, konferenciák Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: KISTÉRSÉGI INNOVÁCIÓS CENTRUMOK REGIONÁLIS RENDSZERÉNEK MEGALAPOZÁSA Gesztor: Kistérségi Fejlesztô Szervezetek Országos Szövetsége Telefon: 46/ , 46/ Cím: 3816 Gagyvendégi, Bátori út 9. Gesztor kontakt személy: Dr. Gadóczi Bertalan Projekt értéke: Eredmény: Fejlesztési munkálatok Encs, Edelény és Napkor helyszíneken Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos, Vargha Katalin Projekt cím: IPARI PARK FEJLESZTÉSE Gesztor: Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. telefon: 36-57/ , 36-57/ , 36-57/ Cím: 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. Gesztor kontakt személy: Versegi László Projekt értéke: Eredmény: Ipari park fejlesztése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: SZLOVÁK-MAGYAR GAZDASÁGI NAPOK PROGRAMEGYÜTTES Gesztor: Putnok és Térsége Társulás Telefon: 48/ , 48/ Cím: 3630 Putnok, Kossuth út Gesztor kontakt személy: Baloghné Pernyész Lili Projekt értéke: Eredmény: Szlovák-Magyar Gazdasági Programegyüttes Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Projekt cím: EGYSÉGES ARCULATI ELEMEKET HORDOZÓ MINÔSÉGI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS ANYAG KIDOLGOZÁSA, BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KAMPÁ- NYOK ÉS EGYÉB SPECIÁLIS RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSA Gesztor: Törökszentmiklós és Térsége Együttmûködési Társulás Telefon: 56/ Cím: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/A. Gesztor kontakt személy: Sipos Zsigmond Projekt értéke: Eredmény: Marketingkommunikációs kiadvány kidolgozása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: REGIONÁLIS BORÁSZATI KERESKEDELMI KÖZPONT LÉTESÍTÉSE TOKAJBAN Gesztor: Tokaj Kereskedelmi Központ Kft. Telefon: 47/ , 47/ Cím: 3910 Tokaj, Kossuth tér 1. Gesztor kontakt személy: Prácser Miklós Projekt értéke: Eredmény: Degenfeld palota felújítása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: IPARI PARK FEJLESZTÉS, FELTÁRÓ ÚTÉPÍTÉS Gesztor: Hatvan Város Önkormányzata Telefon: 37/ Cím: 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. Gesztor kontakt személy: Takács Péter Projekt értéke: Eredmény: ipari park feltáró út megépítése Régió komponensfelelôs: Endrédi Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: FEHÉRGYARMAT IPARI PARK FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA KIÉP. Gesztor: Fehérgyarmat Város Önkormányzat Telefon: 44/ , 44/ Cím: 4900 Fehérgyarmat, Kiss E. u Gesztor kontakt személy: Fábián István Projekt értéke: Eredmény: ipari park infrastruktúra építés Régió komponensfelelôs: Endrédi Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI PROGRAMJA Gesztor: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács Telefon: 42/ , 42/ Cím: 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 5. Gesztor kontakt személy: Balogh Gabriella Projekt értéke: Eredmény: Befektetésösztönzési tanulmány, prezentáció Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: AZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK ÖSSZEFOGÁSÁN ALAPULÓ EGYSÉGES MEGJELENÍTÉSI PROGRAM BEFEKTETÉSEK ÖSZTÖNZÉSE CÉLJÁBÓL Gesztor: Zempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány Telefon: 42/ Cím: 3950 Sárospatak, Rákóczi u Gesztor kontakt személy: Éberhardt Gábor Projekt értéke: Eredmény: Befektetésösztönzési program és konferencia Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: MISKOLCI TC SZÉKHÁZ ÜLÉSTERMÉNEK ÁTALAKÍTÁSA SOKCÉLÚ KONGRESSZUSI TEREMMÉ Gesztor: BAZ Megyei Önkormányzat Telefon: 30/ , 48/ Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 1. Gesztor kontakt személy: Safarcsik Tibor Projekt értéke: Eredmény: ITC Székház felújítása Miskolcon Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos

19 Projekt cím: LOGISZTIKAI ÉS ÜZLETI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA A ZÁHONY ÉS TÉRSÉGE VÁLLALKOZÓI ÖVEZETBEN Gesztor: Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Telefon: 42/ , 42/ Cím: 4400 Nyíregyháza, Szarvas u ztf@invest.hu Gesztor kontakt személy: Éberhardt Gábor Projekt értéke: Eredmény: Logisztikai üzletközpont létrehozása, bebútorozása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: A BIHARI TÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A BIHARI REGIONÁLIS IPARI PARK LÉTREHOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ INFRASTRUKTÚRÁLIS BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA I. ÜTEM Gesztor: Bihari Önkormányzatok Szövetsége Egyesület Telefon: 54/ , 52/ , 54/ , 52/ Cím: 4100 Berettyóújfalu, Kossuth Lajos u bujfpmhi@matavnet.hu Gesztor kontakt személy: Kocsis László Projekt értéke: Eredmény: Ipari park infrastruktúrájának kiépítése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: AZ EGRI IPARI PARK TERÜLETÉN LÉTESÍTENDÔ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT Gesztor: INNTEK Innovációs és Technológiai Kht. Telefon: 36/ Cím: 3300 Eger, Kocsis Bernát u.3. eip@agria.hu Gesztor kontakt személy: Zeleiné Bencsik Edit Projekt értéke: Eredmény: Innovációs Központ megépítése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla Korózs Lajos Projekt cím: ZEMPLÉNI VÁLLALKOZÁSI ÖVEZET BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI PROGRAMJA Gesztor: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Telefon: Cím: 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi u zrva@mail.matav.hu Gesztor kontakt személy: Plébánné Dankó Beáta Projekt értéke: Eredmény: Befektetésösztönzési program megvalósítása konferencia Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Projekt cím: EGY TÁSKÁBAN A RÉGIÓ Gesztor: Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács Telefon: (46) , 46/ , (46) Cím: 3525 Miskolc, Városház tér mfu.miskolc@chello.hu Gesztor kontakt személy: Huszti Gábor Projekt értéke: Eredmény: Programcsomag a régió bemutatására Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Projekt cím: RETINA REGIONÁLIS EGYÜTTMÛKÖDÉSEN ALAPULÓ TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS ADAT KÖZPONT KIALAKÍTÁSA Gesztor: Zempléni Településszövetség Telefon: 47/ , 47/ Cím: 3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 85. Gesztor kontakt személy: Májer József, Kubus János Projekt értéke: Eredmény: Technológiai és Innovációs adatközpont kialakítása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Hevesmoh@agria.hu Gesztor kontakt személy: Kiss János Projekt értéke: Eredmény: Befektetésösztönzési kiadvány elkészítése, konferenciák rendezése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Projekt cím: REGIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT Gesztor: ÁTI DEPO Közraktározási Részvénytársaság Telefon: 1/ Cím: 1151 Budapest,Visonta u szakacs.zsolt@atidepo.hu Gesztor kontakt személy: Szakács Zsolt Projekt értéke: Eredmény: Regionális Logisztikai Központ létrehozása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: A DEBRECENI TUDOMÁNYOS MÔSZAKI PARK REGIONÁLIS TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONTTÁ FEJLESZTÉSE Gesztor: Debreceni Egyetemi Szövetség Telefon: 52/ Cím: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. bzsofi@jagua.dote.hu Gesztor kontakt személy: Baloghné dr. Bokor Zsuzsanna Projekt értéke: 260,240 Eredmény: Az egyetem tudományos mûszaki parkjának eszközfejlesztése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Veres Csilla Projekt cím: DEBRECEN IPARI PARK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE Gesztor: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Telefon: 52/ , 52/ Cím: 4024 Debrecen, Piac u diip@matavnet.hu Gesztor kontakt személy: Percze István Projekt értéke: Eredmény: Ipari park fejlesztése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: INGATLANKATASZTER KÉSZÍTÉSE A SALGÓTARJÁN-BÁTONYTERENYE VÁLLALKOZÁSI ÖVEZET TERÜLETÉRE Gesztor: Salgótarján és Bátonyterenye Térségi Önkormányzatok Egyesülete Telefon: 32/ Cím: 3100 Salgótarján, Városháza, Múzeum tér 1. sbrag@elender.hu Gesztor kontakt személy: Fodor Tibor Projekt értéke: Eredmény: Ingatlankataszter készítése Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos Projekt cím: NEMZETKÖZI KERESKEDELMI ÉS INNOVÁCIÓS CENTRUM KIALAKÍTÁSA Gesztor: KRF Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Telefon: 32/ , 32/ Cím: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9. Gesztor kontakt személy: Mihályné Balázs Melinda Projekt értéke: Eredmény: Nemzetközi kereskedelmi és Innovációs Központ kialakítása, bebútorozása Régió komponensfelelôs: Kiss Ágnes TFI felelôs: Korózs Lajos 17 Projekt cím: HEVES MEGYE BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEI Gesztor: Heves Megyei Önkormányzat Telefon: 36/ Cím: 3300 Eger, Kossuth L u. 9.

20 Dél-dunántúli projektek Projekt cím: INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT TAMÁSIBAN Gesztor: Tamási Város Önkormányzata Telefon: 74/ Cím: 7090 Tamási, Szabadság út Gesztor kontakt személy: Gulyás Tibor Projekt értéke: Eredmény: Innovációs és Technológiai Központ irodai és számítástechnikai eszközökkel létesült Tamásiban, mûködési program, marketing anyagok Régió komp.felelôs: Márton György, Gelencsér Alida, Csomor Gusztáv TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: KAPOS INNOVÁCIÓS TRANSZFER KÖZPONT LÉTREHOZÁSA A DOMBÓVÁR - KAPOSSZEKCSÔI IPARI PARKBAN Gesztor: Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. Telefon: 74/ Cím: 7361 Kaposszekcsô, Táncsics u hozam2001@tolna.net Gesztor kontakt személy: Hônyi Pál Projekt értéke: Eredmény: Kapos Innovációs Transzfer Központ felépítése és berendezése, infokommunikációs stratégiai program kidolgozása Régió komponensfelelôs: Márton György TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor Projekt cím: INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA Gesztor: Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ Kht. Telefon: 72/ Cím: 7629 Pécs, Buzsáki u sbela@dravanet.hu Gesztor kontakt személy: Dr. Sárkány Béla Projekt értéke: Eredmény: Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ kialakítása, technikai eszközökkel, laboratóriumi felszereléssel Régió komponensfelelôs: Márton György TFI felelôs: Karlik Csilla, Füle Gábor 18