Családtájékoztatási modell

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Családtájékoztatási modell"

Átírás

1 Családtájékoztatási modell Az autizmussal élők családjának / gondozóinak tájékoztatása, támogatása és bevonása a teljes ellátási spektrumban és a teljes életút során Szerzők: Giflo H. Péter, gyógypedagógus, az Autizmus Stratégiai Munkacsoport programvezetője Mózes Eszter, klinikai szakpszichológus Prekop Csilla, gyógypedagógus Rácz Zsuzsanna, gyógypedagógus Répássy Balázs, kommunikációs tanácsadó Dr. Simó Judit, gyermekpszichiáter, az Autizmus Stratégiai Munkacsoport szakmai vezetője Soltész Veronika, mentálhigiénés szakember, érintett szülő Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetsége elnöke, érintett szülő május 31.

2 Tartalom 2/50 1 Tartalom 2 Bevezető Vezetői összefoglaló: 6 3 Helyzetelemzés Átfogó helyzetelemzés Az életutat követő helyzetelemzés A probléma felismerése A diagnózis Korai fejlesztés Az első közösségbe kerülés Oktatási rendszer Serdülőkor: Felnőttkor: Egészségügy Jogszabályi környezet és jogi megfelelés 20 4 A működés leírása Szereplők Igények A megvalósítás főbb szempontjai Eszközök Információs network létrehozása Képzések, terápiák Marketing kommunikáció Webfejlesztés Infovonal Az életút egyes szakaszaihoz kapcsolódó eszközök Definíciók 40 Melléklet: A Modellben vázolt és indokolt feladatok ütemezése 1 Első lépcsőben megvalósítandó feladatok Információs kiadvány Honlap fejlesztés 45

3 Tartalom 3/ Szülőtréningek Mentorszülő hálózat Szakemberképzés Kulcs-ember hálózat 46 2 Második lépcsőben megvalósítandó feladatok Információs kiadvány Autizmus segélyvonal, krízisvonal Szülőtréningek Mentálhigiénés segítség Oktatófilmek Felnőttképzési program serdülő autista személyek számára 47 3 Harmadik lépcsőben megvalósítandó feladatok Információs kiadvány Info vonal Honlap fejlesztés Szülőtréningek: Mentorszülő hálózat Szakemberképzés: Ismeretterjesztő filmek Információs network létrehozása Kulcsember - hálózat Osztályfőnöki órák befogadó osztályoknak Az autizmus-specifikum bevitele a családsegítő szolgáltatás tevékenységébe Autizmus tolmács A szolgáltatási szektor minőségi címlistájának kialakítása Marketing kommunikáció Esettanulmányok 50

4 Családtájékoztatási modell 4/50 2 Bevezető Jelen modell célja, hogy az autizmussal élők családja és gondozói számára kialakításra kerülő fejlesztési elképzelések, szolgáltatások, projektek tervezői, menedzserei és kivitelezői számára nyújtson segítséget meghatározott szakmai és minőségi sztenderdek kialakításával annak érdekében, hogy biztosíthassák az autizmussal élők és gondozóik számára az egyes életkorokhoz kapcsolódó autizmus-specifikus ismereteket és támogatási formákat. Az Országos Autizmus Stratégia elfogadását, valamint az ehhez köthető kormányhatározatot követően az egyik legfontosabb cél az intézményrendszer kiépítésén túl az autizmus specifikus szolgáltatások minőségbiztosítása. Az e területen dolgozó szakemberek, valamint a célcsoport (családok / gondozók) együttes érdeke, hogy Magyarországon mind társadalmi / szociológiai vonatkozásaiban, mind az életút különböző szakaszaiban, mind pedig a lakóhely tekintetében hasonló minőségű szolgáltatást kaphasson az érdekelt. A magas minőségi elvárásoknak megfelelő szolgáltatások elengedhetetlen feltétele a családokkal és gondozókkal kialakított kölcsönös és partneri viszony a beavatkozások teljes spektrumában és fázisában. Ennek kialakításához minden szolgáltatási típusban és minden szakaszban szükséges megtalálni azokat az eszközöket, melyek segítik a családok feldolgozási stratégiájának kibontakozását, a feldolgozási folyamatot, és növelik a családok bevonásának esélyeit, a kölcsönös együttműködéshez szükséges motivációt. Emellett minden szakaszban szükséges biztosítani mindazokat az információkat, visszajelzési és kommunikációs lehetőségeket, melyek a családok informált és felelősségteljes döntéseit segítik. Ennek érdekében szükséges felmérni a jelenlegi helyzetet, csokorba gyűjteni annak erősségeit és fejlesztendő területeit. Célunk, hogy hosszú távon Magyarország minden régiójában, megyéjében és kistérségében a szülő rendelkezésére álljon az autizmussal és annak intézményrendszerével kapcsolatos összes információ, és támogatási forma, továbbá mindenhol ugyanolyan minőségű szolgáltatások legyenek elérhetőek. Az autizmussal foglalkozó szakemberek és mindenki más, aki szorosabb vagy tágabb értelemben vett kapcsolatba kerül az autizmussal élő emberekkel, rendelkezzenek a szükséges képzettséggel, a szükséges mennyiségű információval, s

5 Családtájékoztatási modell 5/50 képesek legyenek megjeleníteni az ügyfélszolgálati szempontokat a folyamatban (tudatos kommunikáció, stílus). Cél, hogy a családok minél hamarabb felismerjék gyermekük problémáját. A problémafelismerés segítésétől azt várjuk, hogy az eltérő fejlődés gyanúja és a diagnózis között eltelt idő mérhetően csökkenjen, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a családok kevesebb bizonytalanságot élnek meg, kevesebb pszichikai teher hárul rájuk. Ugyanakkor, amennyiben a gyermek hamarabb kap diagnózist, majd azt követően megfelelő korai fejlesztést, sokkal nagyobb valószínűséggel éri el saját belső maximumát, azaz felnőtt korában kevesebb segítséggel lesz képes élni. A fejlődési zavar célzott kezelése csökkenti a másodlagos problémák kialakulását mind az érintett, mind a családtagok esetében. Fontos cél, hogy már az autizmus gyanúja esetén is megfelelő és szakszerű irányítást, támogatást kapjon a család. Cél egy olyan rendszer kialakítása és működtetése, melyben valamennyi érintett számára azonos feltételekkel, rövid határidőn belül, legfeljebb régión belüli távolságban lévő, szakszerű, minőségi vizsgálat legyen elérhető, mely alanyi jogon hozzáférhető. Az optimálisan működő rendszer kialakításáig cél folyamatosan aktuális információt nyújtani a szülőknek, érintetteknek, szakembereknek. Az intézményrendszer kialakítása, a minőségi elvárások biztosítása, annak megteremtése, hogy az ország minden területéről gyorsan elérhetőek legyenek e szolgáltatások, egy hosszabb, koordinált fejlesztési folyamat eredménye lesz. E stratégiai megközelítés megvalósításának első lépése a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) által kialakított szakmai munkacsoportok munkája, mely az autizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, a jövőbeni minőségi működés egyes sarokpontjai tekintetében dolgozza ki az elvárások rendszerét, valamint szakmai ajánlásokat tesz ugyanezen cél érdekében.

6 Családtájékoztatási modell 6/50 Az FSZK által létrehozott Autizmus Szakmai Műhely (ASZM) különböző munkacsoportjai novemberétől már több szolgáltatási területen megkezdték a stratégiai gondolkodást, a modellek elkészítését. Jelen modell elkészítője a FSZK által létrehozott ASZM keretében összeállt szülők tájékoztatása, támogatása, bevonása munkacsoport, mely szülőkből, autizmus, kommunikációs és minőségbiztosítási szakértőkből áll. A modell elkészítésének finanszírozója a Magyar Köztársaság Kormánya. Jelen modell tervezési folyamatában több olyan szolgáltatás és fejlesztésre szoruló terület is azonosításra került, melyek kidolgozása meghaladja egy modell lehetőségeit, ugyanakkor elengedhetetlen ezen problémák felvetése. 2.1 Vezetői összefoglaló: Az autizmussal élők családjainak, gondozóinak nyújtott szolgáltatások jelenleg szigetszerűen, egyes szolgáltatásokhoz és szolgáltatókhoz kapcsolódva érhetők el. Az ellátórendszer jelenlegi résztvevői (pl. diagnosztizáló és fejlesztő intézmények, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, nevelési tanácsadók, érdekvédelmi szervezetek, szociális intézmények, civil kezdeményezések) is végeznek tájékoztatást és más családsegítő szolgáltatásokat, ugyanakkor problémát okoz, hogy e kommunikáció mögött nincs átgondolt, a célok megvalósulását elősegítő stratégia. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a tájékoztatás és támogatás jelenleg nem teljes körű, azaz több olyan fontos terület is van az autizmuson belül, mellyel kapcsolatban nincs, vagy nem elégséges. A helyzet elemzése kapcsán az is felszínre került, hogy a szolgáltatók nem a családok / gondozók adott időben szükséges tájékoztatását végzik, azaz a tájékoztatás nem ügyfél-központú.

7 Családtájékoztatási modell 7/50 Mind e tényezők figyelembevétele alapján a munkacsoport meghatározta azokat a beavatkozási pontokat, ahol az átfogó, autizmushoz kapcsolódó tájékoztatás és a családoknak nyújtott más szolgáltatások nem elégségesek. Ezek a családok által megélt életszakaszok, vagyis az életút külön megközelítést igénylő pontjai. A modell gerincét tehát az autizmussal élők életének legfontosabb csomópontjait megjelenítő életút alkotja. Az autizmus esetében ugyanis a probléma első felismerése, a diagnózis, a korai fejlesztés, az első közösségbe kerülés, az oktatás, a serdülőkor, a nagykorúság elérése, a lakhatás, a képzés, a munkavállalás, valamint az egészségügy, a veszteségek, a személyes kapcsolatok mind olyan metszéspontok, melyek esetében kiemelt segítségre szorul a család, a szülő / gondozó. Jelen modellben tehát a tájékoztatás/támogatás/bevonás hármasát e metszéspontok mentén fejtjük ki. A modell végiggondolja az életutat, s annak minden kritikus pontja esetében elemzi a jelenlegi helyzetet, és javaslatot tesz a fejlesztésre.

8 Családtájékoztatási modell 8/50 3 Helyzetelemzés 3.1 Átfogó helyzetelemzés Az autizmussal élők családjának / gondozóinak helyzetét, életminőségét nyilvánvalóan alapvető módon befolyásolja, hogy hozzájutnak-e a gyermekük / gondozottuk / családtagjuk számára megfelelő szolgáltatásokhoz. Ugyanakkor az érintettek számára közvetlenül hozzáférhető ellátási formák (pl. diagnózis, oktatás, szociális ellátás, stb.) hatékonysága csekély lehet, ha nem jár együtt a család komplex megsegítésének szemléletével és gyakorlatával. A feldolgozási folyamatban elakadt vagy információk nélkül és magányosan küzdő családok a meglévő szolgáltatásokat sem mindig tudják úgy igénybe venni, hogy az a család és az érintett számára a leghasznosabb legyen. A hazai gyakorlatban számos példa, és jó gyakorlat található a szülőknek nyújtott komplex támogatások terén, ez azonban semmiképp sem nevezhető általánosnak, és összehangoltnak, koncepciózusnak. A leggyakoribb támogatási módok a szülőknek szóló előadások, melyek célja az elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, továbbá a kötetlenebb szülői csoportok, melyek inkább a feldolgozási folyamatot támogatják, az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség pedig a nem vagyok egyedül érzését erősíti. Hangsúlyozva, hogy egyre több jó példa is látható, a mindennapi gyakorlatban máig komoly nehézség, hogy a kulcsfontosságú időszakokban, az ellátási folyamatba nem természetszerűen, mint az ellátás nélkülözhetetlen eleme épülnek be a családoknak nyújtott szolgáltatások. Ennek szemléletbeli és objektív okai egyaránt fellelhetők. Az ellátás folyamatosan korszerűsödő szemlélete ellenére mind a mai napig jellemző az a felfogás, hogy a beavatkozás / fejlesztés feladata a gyermek / felnőtt támogatása, tanítása, foglalkoztatása. A szakember ért ehhez a feladathoz, így minden bizonnyal ezen az úton érhetők el a legjobb eredmények. A szülő, a család, mint a gyermekkel / gondozottal együtt járó, szükséges körülmény játszik szerepet ebben a folyamatban. Gondoljunk a mind a mai napig még sok helyen jellemző kórházak, vagy akár az oktatási intézmények tájékoztatási és kommunikációs gyakorlatára. Vagyis arra a szemléletre, miszerint a szülőt kihagyva csakis a szakmai ellátórendszer felkészült és hivatott megítélni és biztosítani a megfelelő ellátást. Ma már számos kutatási eredmény és tapasztalat bizonyítja, hogy

9 Családtájékoztatási modell 9/50 a családdal való együttműködés teszi lehetővé, hogy a szakember tudása az egyénre és környezetére szabott módon és ezáltal sokkal hatékonyabban nyilvánuljon meg. Fontos megjegyezni emellett azt is, hogy a szakember képzés rendszere elhanyagolható módon és mértékben foglalkozik ezzel a kérdéssel, gondolunk itt elsősorban az orvos és pedagógus-képzésre. A pszichológus és szociálismunkás képzésben ugyanakkor természetszerűen nagyobb hangsúlyt kap ez az aspektus. Ez azt is eredményezi, hogy a szolgáltatásokban már ahol erre mód nyílik csak az utóbbi szakmáknak a feladata a családokkal való foglalkozás, amely kétségtelenül jobb, mintha semmi sem történne, azonban szemléletileg megkérdőjelezhető, nélkülözi a komplexitást. A folyamatot a finanszírozási / támogatási rendszer is erősíti. Mivel a szülőknek nyújtott szolgáltatások nem vagy nem hangsúlyos mértékben támogatottak, a szakemberek gyakran a túlfeszített munkájuk miatt nem tudnak elég hangsúlyt fektetni a komplex szolgáltatásokra, így a családnak biztosított szolgáltatások maradnak utoljára, például a diagnózist követő megbeszélés, rendszeres konzultáció, vagy a pedagógusok intenzív kapcsolattartása a családdal. A nemzetközi gyakorisági adatok alapján, Magyarországon mintegy autizmussal élő ember van. Ezzel szemben az egészségügyi ellátásban (OEP adatbázisa) megjelenő személyek száma alapján következtethető, hogy a diagnosztizált személyek száma a fenti érték egyötödét sem éri el. Azt is látjuk azonban, hogy a diagnózisok száma exponenciálisan növekszik. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján előre jelezhető, hogy a jelenlegi tendenciát követve a következő 5 évben a magyarországi adatok is egyre inkább közelíteni fognak a fenti, elméleti előfordulási gyakorisági számadathoz (~60 ezer fő), vagyis egyre kiterjedtebben kerül felismerésre a zavarral élő személyek problémája. Az tehát nem szorul bizonyításra, hogy egyre több olyan érintett család él Magyarországon, akiknek legalább egy tagja autizmussal él. Autizmus szempontú családsegítéskor a fenti családok jelentik a célcsoportot.

10 Családtájékoztatási modell 10/50 Az Országos Autizmus Kutatásból ismert, hogy a meglévő szolgáltatások már most sem tudják a családok mennyiségi és minőségi igényeit kielégíteni, így egészen biztos, hogy az autizmussal élők számának növekedésével párhuzamosan nőni fog az ellátatlanok száma is, hacsak az ellátórendszer fejlesztése nem követi hatékonyan a diagnózisszám emelkedését. Az érintett személy teljes életpályáját befolyásoló tényező a diagnózis felállításának ideje. Az érintett családok helyzetét jelentősen megkönnyítené, ha minél korábban (2-3 éves kortól) egyértelmű diagnózist kapna gyermekük. A diagnózis szakszerűsége, a vizsgálat mikéntjéről való előzetes tájékoztatás, valamint a diagnózishoz kapcsolódó, a megértést, a feldolgozást és a jogérvényesítést lehetővé tevő informálás és támogatás a családok alapszükséglete ebben a fázisban, és később az életút különböző döntő szakaszaiban. Ma a gyermekek több mint 60%-a 3-5 éves kor között kap autizmus diagnózist, meglepően magas (26%) a hatéves kor után diagnosztizáltak száma. A diagnosztikus folyamat kettős célú: a fejlődési zavar azonosítása az optimális segítségnyújtáshoz, valamint az SNI státusz megállapítása a juttatásokhoz, megfelelő védelemhez való hozzájutás érdekében. Ugyanakkor nincs elegendő, az autizmust megfelelően diagnosztizálni képes szakember, megfelelő számú és minőségű diagnosztizáló hely és eszköz. A szakszerű diagnosztizáláshoz szükséges speciális tudással jelenleg egyik szakma képviselői sem rendelkeznek általánosan, annak megszerzéséhez megfelelő alapismeretekkel bírnak a gyógypedagógusok, a klinikai pszichológusok, a gyermekpszichiáterek. A jelenlegi gyakorlatban a felsorolt szakmák a témában külön képzett képviselői végzik a vizsgálatokat.

11 Családtájékoztatási modell 11/50 Magyarországon 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), és ebből mintegy gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud, ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya. A fejlesztett gyermekek majdnem 50 százalékát Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik). Az államilag részben finanszírozott korai fejlesztésből sok gyermek marad ki, ellátatlanságuk rontja a gyermekek és a családok életminőségét. Ha a család önerőből próbál ellátást találni, az sokszor szakmailag bizonytalan minőségű és anyagilag megterhelő. Az autista gyermeket nevelő családok számára a korai életkorban a legnagyobb problémát általában az információ hiánya okozza, ami egyaránt elmondható a családokra, az intézményekre és azok szakembereire is. A családok gyakran nem rendelkeznek elegendő információval a különböző ellátási formákról, az azokhoz való hozzájutás feltételeiről, saját jogaikról és lehetőségeikről, míg az intézmények, illetve a szakemberek kevés vagy nem megfelelő információval rendelkeznek az autizmus spektrumzavarról és az autizmussal élő személyek segítésének lehetőségeiről, speciális szükségleteikről. A hazai korai intervenciós intézményrendszerbe egészségügyi, szociális és közoktatási intézmények is beletartoznak. Korai ellátás egyrészt egészségügyi intézményekben másrészt olyan OM kóddal rendelkező közoktatási illetve szociális intézményekben zajlik, amelyek tevékenységi körében szerepel a korai fejlesztés. Az információ hiánya miatt a családok sokat bolyonganak az ellátórendszerben vagy elesnek lehetőségektől. A gyermek sorsát nagymértékben befolyásolja, hogy szülei/gondozói mennyire tájékozottak, mennyire tudatosak, illetve hogy milyen anyagi háttérrel rendelkeznek. A családi háttér és a területi egyenlőtlenségekből fakadó hatások pedig általában összeadódnak. A szülőknek/gondozóknak nyújtott támogatás azonban nem korlátozódhat a terápiákkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtásra, szükséges olyan ismeretekhez is hozzájuttatni őket, mely segíti az érintett családtaggal való hatékonyabb kommunikációt, adott élethelyzetben a megfelelő segítő támogatás biztosítását, tartalmas és örömteli együttlétet.

12 Családtájékoztatási modell 12/50 Az autizmussal élők megfelelő ellátásának másik alapvető akadálya, hogy az ellátó oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, helyi oktatásügyi döntéshozók (például önkormányzatok oktatási osztálya) családsegítő szolgálatok felkészületlenség és tájékozatlanság miatt a törvényi kötelezettség ellenére sem tudnak a családok speciális szükségleteihez igazodó ellátást, gondozást biztosítani. A szülőket minden olyan módszerrel támogatni kell a trauma-feldolgozásban, melyek segítik az attitűd-váltást, vagyis képessé válnak az önálló és méltó életvitelre, lelki egészségre, hogy ezáltal minél kevésbé szoruljanak rá az ellátó rendszerre. A probléma feldolgozását csak részben lehet a szülői tréning módszerével segíteni, szükséges a (tágabb) család részére személyre szóló mentálhigiénés támogatást is biztosítani. Jelenleg helyenként létező szolgáltatás a szülőknek szóló párterápia és családterápia, valamint a testvéreknek szóló játékterápia és konzultáció a testvér segítéséhez. Ezeknek a szolgáltatásoknak a területi elosztása egyenetlen, a róluk szóló tájékoztatás esetleges, ezen kívül jelentős anyagi terhet is ró a családokra. Magyarul csak egy könyv segíti a testvéreket és csak néhány, kifejezetten a szülőknek szóló könyv jelent meg eddig, az információ átadás egyes eszközei módszerei hiányoznak (például csak külföldi családokról, az ő példájukról szóló filmek léteznek). A mentálhigiéniás támogatás egyik eszköze a szülőtréning, melynek rendszere jelenleg kidolgozatlan, a szolgáltatások elérhetősége egyenetlen, az ezekről szóló tájékoztatás esetleges. Erre jelenleg is léteznek már jó gyakorlatok, de az ezekhez való hozzájutás területfüggő, illetve a rendszer nem teljes. A National Autistic Society (NAS) által kidolgozott, és Magyarországon is adaptált 3 hónapos EarlyBird program (4 képzett szakember van Magyarországon, mind a fővárosban) Az AOSZ által indított két napos Fogódzó program. Ennek célja elsősorban a diagnózist követő téma iránti érzékenyítés. A Vadaskert Alapítvány által indított 30 órás szülőtréning: Szülőtréning autizmussal élő gyermeket nevelő családok számára

13 Családtájékoztatási modell 13/ Az életutat követő helyzetelemzés A fentieken túl fontos figyelembe venni az eddig elhanyagolt tényt, hogy a családok/gondozók számára az érintett személy életciklusának egyes speciális pontjain önálló, specifikus szükségletek jelentkeznek. Az alábbiakban e speciális pontokhoz kapcsolódó fejlesztési javaslatok következnek A probléma felismerése Az Országos Autizmus Kutatás adatai szerint az esetek 86 százalékában a családok vették észre a gyermekük eltérő fejlődését. (A védőnők 1%-ban ismerték fel a problémát a gyermekorvosok pedig 2,5 %-ban. ) Fontos, hogy e 86 % először a gyermekorvoshoz fordul, aki azonban sokszor nem ismeri fel a problémát, és gyakori tapasztalat az is, hogy nem tulajdonít jelentőséget a jelzett panaszoknak, sokszor le is beszélik a családot a szakemberhez, intézményhez fordulástól. A szülők többsége (76%) hároméves kor alatt észleli a problémát, sőt 38 %-uk már 18 hónapos kor alatt, ezzel szemben a diagnózisok többsége (42%) 3-5 éves kor között születik. Az átlagos eltérés a két időpont között több mint egy év. Mindez azt jelenti, hogy a szülők éveken keresztül, vagy akár egy életen át is bizonytalanságban élnek és küzdenek a gyermekük másságával, segítség nélkül. Az ő megszólításuk a teljes társadalom felé irányuló üzenetekkel lehetséges, hiszen az autizmus potenciálisan bárhol, bármely családban felbukkanhat. A megfelelő kommunikáció eredményeként remélhető, hogy a jelenleg a különböző rendszerekben meg nem jelenő autizmussal élő személyek a megfelelő diagnózist megkapva esélyt kapnak a szükséges szolgáltatások igénybevételére A diagnózis A diagnosztizáló intézményeknek jelenleg nincsen egységes metódusuk arra, hogyan, milyen formában közöljék a családdal a diagnózist, vagyis milyen részletességgel, milyen módon érdemes, lehet, kell a problémát közölni. Ugyancsak nincsen egységes álláspont arra nézve sem, hogy a diagnózis közlésén túl milyen információkkal és milyen módszerekkel lehetne a szülőket a leghatékonyabban segíteni. Csak néhány diagnosztizáló intézmény szán külön alkalmat a családdal a részletes diagnózis megbeszélésre. Ugyancsak esetlegesen kapnak a családok írásos anyagokat, szóbeli segítséget az ellátórendszer működéséről, terápiákról, fejlesztési lehetőségekről, jogosultságokról.

14 Családtájékoztatási modell 14/50 Nincs elegendő, az autizmust megfelelően diagnosztizálni képes szakember, megfelelő számú és minőségű diagnosztizáló hely és eszköz. Ahol van szaktudás, ott nem elég a kapacitás, hosszú a várakozási idő. Sokszor nagyon drága a vizsgálat. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok túlterheltek, kevés időben vizsgálják a gyerekeket. Sokszor korábbi, a témában elfogadottnak számított helyek vizsgálataira támaszkodva adják meg a diagnózist, illetve az SNI státuszt. 0-6 éves korban, különösen 0-3 éves korban a szülők kevéssé felkészültek arra, hogy specifikus diagnosztizáló helyre vigyék el a gyermeket, az elriasztó is lehet számukra. Iskoláskorban már a szülők számára is elfogadhatóbb a célzott (autizmusra vonatkozó) vizsgálat. A statisztikai adatok fényében feltételezhető, hogy a 21 év feletti népességben is sokan vannak még, akiket nem, vagy nem helyesen diagnosztizáltak. Ezek az autizmussal élő emberek jelenleg bentlakásos intézetek lakói (értelmi fogyatékos vagy egyéb diagnózissal), az egészségügyi ellátás (pszichiátriai gondozottak, ideggondozók, neurológusok) gondozottai, felfigyelhetnek rájuk klinikai pszichológusok, háziorvosok, egyéb szakorvosok Korai fejlesztés Ez az életszakasz a diagnózistól az első olyan közösségbe kerülésig tart, ahol a gyermek speciális segítséget kap. Az általános helyzetelemzésben megjelölt olyan szükségletek jelennek meg először és markánsan, melyekkel az átlagos fejlődésmenetű gyermekeket nevelő családok ebben az életszakaszban nem találkoznak. A család azzal szembesül, hogy az alapvető szülői funkciók ellátásával akadályozott és azokkal nem boldogul. A korai fejlesztés fontossága az autizmussal élő személy fejlődésében jelenleg nem elég hangsúlyos az érintett családok felé biztosított tartalmak esetében. Ennek hiánya azért is kritikus, mert nem csak a gyermek fejlődését befolyásolja, de jelentős hatással van a család életútjára is Az első közösségbe kerülés Kevés az olyan intézmény, ahol integrált vagy szegregált formában fogadnák az autizmussal élő gyermekeket. Az integrált intézmények többségében nincsenek megfelelő személyi feltételek (autizmushoz értő gyógypedagógus, képzett óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens). Az intézmények többsége nincsen felkészülve olyan helyzetekre, ami viszont autizmus esetén gyakori:

15 Családtájékoztatási modell 15/50 alvási és étkezési zavarok, viselkedésproblémák, ezekre a problémákra fél napos vagy akár pár órás intézményi ellátással reagálnak. Az intézményrendszer hiánya miatt a szülők nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, elszegényednek, lelkileg is megviselődnek Oktatási rendszer Miközben az autizmus diagnózisok száma évről évre növekszik, az Országos Autizmus Kutatásból kiderült, hogy az oktatási rendszer már a most autizmussal diagnosztizált gyermekszámmal sem tud megküzdeni. Az alábbi grafikonon jól látszik, a fent említett kutatás adataira támaszkodva, hogy a gyermekek mintegy fele elvész a diagnózis és az oktatási rendszer között, vagyis nem jelenik meg az intézményekben (óvoda, iskola, stb.) autistaként. Az autista gyermek egész életútja során nagyon súlyos következményei lesznek, ha az oktatási rendszer nem tudja, vagy nem hajlandó tudomásul venni a diagnózisát. Bár maga a tény, hogy egy gyermek valahogyan bekerült az oktatási rendszerbe, pillanatnyilag megnyugtatónak tűnhet, valójában az autizmus specifikus segítségek hiánya, a képzetlen szakemberek, illetve a megfelelő eszközök és módszerek hiánya hosszú távon mégis a gyermek kihullását fogja eredményezni. Az oktatási rendszerben pillanatnyilag 450 intézményben van autista gyermek. Átlagos gyermekszám egy egy intézményben 4.9 fő. Egy nemrég lezajlott oktatási kutatásból kiderült, hogy 15 iskola nem tud róla, hogy autista gyermek van az ellátottjai közt, miközben az OM statisztika ezt jelzi. Mindezen felül a súlyosan érintett gyermekek több mint 50 %-a csak néhány órát, esetleg fél napot tölt az iskolában, sokan csak heti néhány órát, mint magántanulók.

16 Családtájékoztatási modell 16/50 A vizsgált iskolák alig 20%-ban ismerik az autizmus specifikus módszereket és eszközöket és még ennél is kevesebben használják. A fenntartók megpróbálnak nem tudomást venni a problémáról, az iskolák pedig egyértelműen elzárkóznak az autista gyermekek oktatásától, ezzel a szülőre és a családra hagyva a gyermek oktatásának megoldását. Ezzel a szülők olyan ellentmondásos és nehezen feldolgozható helyzetbe kerülnek, hogy a megfelelő ellátás igénybe vételéhez a szakemberekkel szembe kell helyezkednie, amit általában nehezít az ismeretek hiánya. A TKVSZRB-k törvényben előírt feladata a gyermekek elhelyezése, ellátásuk koordinálása, illetve az esetleges hiányzó intézmények, helyek jelzése a fenntartók felé. Ez szinte sosem történik meg, aminek következtében már életük kezdetén egy egészen rossz pályára állítja mind a gyermekeket, mind a családjukat Serdülőkor: A felnőttkor eléréséhez nagyon fontos, hogy a serdülő a családtól eltávolodva baráti csoportokba kerüljön, növekedjen önismerete és a párkapcsolatok kialakításával kísérletezzen. Az átlagos fejlődésmenet során ez egy olyan természetes folyamat, mely a szülői ellenőrzés alatt álló, függő családtagként létező gyermeki helyzetből átvezet a felnőtt társadalom egyenlő és független tagjává való válásához. Az autizmussal élők kezdettől fogva kimaradnak ebből a folyamatból. Mivel pont a szociális kapcsolatok kiépítésében vannak nehézségeik, megáll az a folyamat, mely során az autista serdülő a családtól a társadalmi csoportok felé távolodik. Az autista serdülők nehezen tudnak kortárs csoporthoz csatlakozni, erőfeszítésüket, hogy az őket körülvevő társadalmi magatartást utánozzák, nem bátorítja elismerés, gyakori az elutasítás megélése. Mindezek miatt gyakori a hangulatromlás, keserűség, akár depresszió, a próbálkozás feladása. A kortárscsoporttól elszigetelt autista visszatér a családba, vagy el sem hagyja azt. Abban az életkorban, amikor a serdülő érdekét az szolgálná, hogy minél több időt töltsön kortársaival, és kipróbálhassa magát a családon kívüli társas helyzetekben is, meredeken csökken azok száma, akiket a közoktatás valamilyen módon képes még megtartani a rendszerében.

17 Családtájékoztatási modell 17/50 Autizmussal élők iskolai végzettsége (forrás: Országos Autizmus Kutatás) 1. kevesebb, mint 8 általános (63%) 2. nyolc általános (26%) 3. szakmát adó középfokú (6%) 4. érettségit adó középfokú (5%) A fenti adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy nem csak az iskolarendszer hiányosságai, hanem az értelmi sérülés gyakorisága is jelentősen befolyásolja az iskolai karriert. Az autista serdülők is elérik a fizikai érettség állapotát, megjelenik a szexuális vágy. Még a legfelszínesebb kapcsolatteremtés során is problémákat okozhat az, ha valaki nem érti jól a szociális jelzéseket és maga is akadályozott ezekben a készségekben. A szexuális kapcsolatokkal összefüggésben ezek a problémák még súlyosabbak lehetnek. Mivel az autista serdülők ezeket a folyamatokat nem tudják árnyaltan megérteni, a partnerszerzésre irányuló kísérleteik gyakran rendkívül gyermetegek, máskor komoly problémákhoz vezetnek. Ha a fiatalok már a serdülőkorban kiesnek a közoktatási rendszerből, egyre kisebb lesz az esélyük arra, hogy visszatérjenek a társadalom valamilyen színterére. A tétlenül maradt évek alatt elveszhetnek a már megszerzett készségek, képességek. A képzett szakemberek hiánya miatt az iskolák nem tudnak megbirkózni a serdülő problémáival, mint a fenti statisztika is mutatja, az autista fiatalok kiesnek a közoktatási rendszerből. Mivel jelenleg csak egy-két helyen áll rendelkezésre olyan klub, ahol a serdülő képzett segítséggel, számára örömteli módon töltheti el szabadidejét, ennek hiányában, támogató segítség nélkül a legtöbb kapcsolatteremtési kísérlet kudarcba fullad, a serdülő a családi kapcsolatokba kapaszkodik. Ha a fiatal a tankötelezettsége előtt kiesik a közoktatásból, akkor a család hamarabb szembesül az elszigetelődéssel, de az érintett családok jelentős része a szociális ellátórendszer hiányossága miatt gyermeke tankötelességének végén marad véglegesen magára. Megszakadnak kapcsolataik gyermekük osztálytársainak családjával és a szakemberekkel is. Az erőforrások kimerülését elsősorban az okozza, hogy a család szervezett módon már nem jut hozzá információhoz, ellátáshoz, segítséghez.

18 Családtájékoztatási modell 18/ Felnőttkor: A fiatal a közoktatási rendszerből kikerülve újra a családba tér vissza, a szülők felnőttkorban is folytatják az autizmussal élő gyermekükről való gondoskodást, kortárs-, és sok esetben bármilyen külső kapcsolat nélkül. Ez újabb teher minden családtag, az idősödő szülők számára is. A közoktatásban kialakult rendszer a családi életbe való visszatérést követően felborul, kiszámíthatatlanná válik és a változás minden pozitív hatása ellenére is az autista felnőtt életében minőségi romlást okozhat. Sok szülő, ha eddig nem, most kényszerül munkáját feladni, hogy hazakerült felnőtt korú gyermekét gondozza, felügyeletét biztosítsa. Az autista felnőtt a családba visszatérve elveszíti a kortárs kapcsolatait, az addig kialakult életritmusa felborul, a tudatos fejlesztések hiánya ront az állapotán. Mindez válságot okoz az életében, amely krízishelyzetbe sodorja őt és a családját. Mindez a szülők számára is érzelmi, társadalmi és anyagi válsághelyzetet okoz. Az a tény, hogy az autizmussal élők mindössze 6 %-nak sikerült szakmát adó középfokú végzettséget szerezni, és 5 %-nak érettségit adó középfokú végzettséget szerezni, egyértelművé teszi a szakemberképzés szükségességét. A középiskolák egyáltalán nem készültek fel arra, hogy bármilyen speciális igényhez igazodjanak, és arra sem, hogy ezt külső szakember támogatásával megoldják. A 18 évnél idősebbek mindössze 27%-a tanuló, és 14%-a dolgozik valamilyen formában. A dolgozók 7%-a szociálisan foglalkoztatott, mindössze 1-2%-a intézménynek, magánvállalatnak, szövetkezetnek az alkalmazottja. állami vállalatnak, állami Az autizmussal élő felnőttek nagyjából felére igaz, hogy gondnokság alatt áll, vagy folyamatban van a gondnokság alá helyezése. A gondnokság alá helyezettek jelentős hányada kizáró gondnokság alatt, negyedük korlátozó gondnokság alatt minden ügycsoportban, míg alig 10%-uk korlátozó gondnokság alatt áll bizonyos ügycsoportok tekintetében. A szülők nem rendelkeznek elég információval a gondnokság alá helyezés jelentőségével, szükségességével, értelmével, talán a lehetőségével sem. Továbbá érzelmileg nehezen képesek a gondnokság alá helyezési eljárás elindítására, vagy, mert nem bírják el a döntés terhét, vagy, mert nem képesek racionálisan tekinteni gyermekük állapotára. Az eddigi gyakorlat szerint a szülő pert indít felnőtt korú gyermeke ellen, a bíróságon ő felperesként, míg gyermeke alperesként jelenik

19 Családtájékoztatási modell 19/50 meg(!). Ha a szülő a gyermeke ellen indított pert megnyeri, a fiatal gondnokság alá kerül. A szülők nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy amennyiben a gondnokság alá helyezés már a gyermek 18 éves kora előtt megtörténik, mentesülnek a fenti procedúra alól. Az autista fiatal felnőttek lakhatását, képzését és foglalkoztatását biztosítani kell. Az autista felnőttek vonatkozásában a hozzátartozók, családtagok mindhárom életfeltétel hiányával szembesülnek. Ekkor önmaguk megpróbálják feltérképezni az autista felnőtteket ellátó szolgáltatókat, amelyek helyhiányra vagy az autizmus-specifikus szaktudás hiányára hivatkozva elutasítják őket. Kijelenthetjük, hogy a felnőtt autistákat ellátó szolgáltató rendszer ma Magyarországon mind mennyiségileg, mind minőségileg elmarad az igényektől. Az is igaz, hogy a szülők, hozzátartozók nem rendelkeznek megfelelő jogi ismeretekkel, szociális információkkal a saját és autista hozzátartozójukat illetően. Az 1993/3. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról korábban szabályozta a szociális információ szolgáltatását, mint az alapellátás részét. Ez azonban 2009-től megváltozott, tovább már nem tartozik az alapszolgáltatások körébe. A gyakorlatban nem működött megfelelően, az alapszolgáltatók csak a saját szolgáltatásaikat gyűjtötték egy tájékoztató-füzetbe, ez nem szolgálta a valódi információszerzést. A foglalkoztatás területén hasonló a helyzet. A munkaügyi kirendeltségek jogszabályi kötelezettség alapján nyilvántartanak álláshelyeket általában fogyatékos személyek részére. A felnőttképzésről iskolarendszeren kívüli intézményrendszer és jogszabályi kötelezettség hiányában sincs információszolgáltatás. Ugyanakkor mindenkinek alkotmányos joga van a megfelelő tájékoztatáshoz és információszerzéshez. Ezt szolgálja ma a gyakorlatban az internet. Ez azonban a fenti probléma megoldásához nem elegendő. A veszteség-helyzetek különösen nehezek lehetnek az autizmusban érintett számára. Az átlagtól eltérő módon adja jelét nehézségeinek, fájdalmának, a változás nyugtalanná teheti, előfordulhatnak viselkedésproblémák, a korábban működő alkalmazkodás, egyes készségek romlása, elvesztése.

20 Családtájékoztatási modell 20/ Egészségügy Az érintett családja egészségügyi problémák esetén számtalan nehézséggel találkozhat: - Különlegesen nehéz lehet az autizmussal élőknél az egészségügyi probléma észlelése, felismerése. - Az ápolás nehéz az együttműködési, megértési és egyéb problémák miatt. - Esetleges az információhoz jutás az autizmussal élőket megfelelően ellátó orvosokról, intézményekről. Jelenleg az egészségügy nincs felkészülve az ASZ-ral élők és családjaik ellátására: - Az orvosképzésben, egyéb egészségügyi személyzet képzésében nincs tananyag az autizmus spektrum zavarról. - Az egészségügyi intézményekben nincs információ a speciális szükségletekről, vagyis az egészségügyben dolgozók meglehetősen tájékozatlanok a problémát illetően, jó szándék esetén is ritkán képesek kompetensen ellátni egy ilyen beteget. - Kevés az elérhető képzés, tanács, adat, információ mindezen nehézségek kiküszöböléséhez Jogszabályi környezet és jogi megfelelés A jogszabályi környezetről általában elmondhatjuk, hogy korszerű, jó és többnyire EU konform. A jogszabályok elvben alátámasztják a megfelelő ellátórendszer működését, működtetését. A probléma a jogszabályok gyakorlatba ültetésénél jelentkezik. Egyrészt maguk a jogalkalmazók, az ellátórendszer szereplői a családokat is ideértve sem ismerik a jogszabályokat, másrészt sokszor hiányoznak a források a jogszabályoknak megfelelő ellátások kialakításához. A szociális ellátórendszer törvény által előírt feladata az informálás, tájékoztatás, szakemberek felkutatása, illetőleg mindezeken túl feladata a családgondozás, kríziskezelés, mentálhigiénés segítségnyújtás és a család érzelmi felkészítése a diagnózisra. A jogalkalmazás során azonban az autista személyek családjára vonatkozóan ez nem valósul meg. - 15/1998 (IV.30.) NM rendelet: A védőnők feladatai között ugyan szerepel a gyermekek szűrése, de az esetleges problémás esetek jelzése a szociális ellátórendszer felé már nem.

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 773 676 820 Ft

TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 773 676 820 Ft TÁMOP 5.4.11. NYOLC PONT AZ AUTISTA SZEMÉLYEK ELLÁTÓRENDSZERÉNEK ORSZÁGOS SZINTŰ, KOMPLEX INNOVÁCIÓJA, SZAKMAI TANÁCSADÓ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁVAL TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001 Az Európai

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Kaposvár, 2010. december 7. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 9666-1/2006. TERVEZET /2006. ( ) ICSSZEM r e n d e l e t e a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az Országgyűlés 10/2006.

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím 1053 Budapest, Fejér György utca 10. I. emelet 3. a. Telefon 061 354-1073 Fax 061 302-194 E-mail info@esoember.hu Honlap www.esoember.hu Adószám 19025915-1-42 AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS A MAJORHÁLÓ

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek. módosításáról

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek. módosításáról ---------------------- SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 1585-2/2009-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 2009. február

Részletesebben

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat

1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az Országgyűlés 10/2006.

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük TÁJÉKOZTATÓ Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Pályázati támogatások

Pályázati támogatások Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben