KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi
|
|
- Ilona Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsaba 2004 BEVEZETÉS Ma a hazai foglalkoztatáspolitika egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatási színvonal növelése. Ennek egyik akadályának tartjuk, hogy
2 a foglalkoztatáspolitikában kevéssé és nem elég elterjedt módon sikerül érvényesíteni, alkalmazni az alternatív foglalkoztatási modelleket. Úgy gondoljuk, hogy az önkéntesség társadalmi elismerésének növelése, az Önkéntes Törvény megszületése egyfelől jelentős mobilizáló erőként hathat az alternatív foglalkoztatási formák elterjedéséhez. Másfelől növelheti a nonprofit szervezetek ma még viszonylag alacsonynak mondható foglalkoztatási potenciálját is. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek és önkénteseik a kilencvenes évek közepe óta kettős elvárással élnek az állami, kormányzati intézmények és különösen a foglalkozáspolitika felé: egyészt teremtsék meg az önkéntes munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát, hiszen az önkéntes alkalmazása pénzbe kerül (szervezési munka a szervezet számára, esetleges költségtérítés az önkéntes részére), másrészt stratégiai tervezéssel, célzott támogatásokkal, a közfigyelem felkeltésével, a civil és a piaci szektorral való együttműködés elősegítésével, koordinálásával vállaljanak aktív szerepet az önkéntesség társadalmi elismertetésében. Ezen elvárásoknak megfelelő foglalkoztatáspolitikai célok kidolgozásához és eléréséhez nagyban hozzájárulhatnak az olyan alapkutatások, amelyek a nonprofit szektor és szervezeteinek foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgálják és elemzik. A KUTATÁS PROBLÉMAFELVETÉSEI 1. A gyakorlatban, és a kutatások során számos esetben felmerül, hogy a szervezetek, az önkéntesek, és a kutatók is más-más önkéntes definíciókkal dolgoznak. Az önkéntes munka, az önkéntesség megjelenése egy adott társadalomban a történelmi helyzetek, a politika, a vallás és a kultúra függvénye. Három jellemző tulajdonság általánosan is meghatározható 1[1] : Önkéntes tevékenységet elsősorban nem anyagi ellenszolgáltatásért végeznek, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhető. A tevékenység önkéntes. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul (bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentős haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is). 2. Általánosan elfogadott tényként tartják számon, hogy az önkéntesség elősegíti a társadalmi beilleszkedést valamint hozzájárul a szegénység, a kiilleszkedés csökkentéséhez, illetve jelentős foglalkoztatási potenciálokat is magában rejt. 1[1] A kutatásban ezt az önkéntes definíciót használjuk.
3 3. Ugyanakkor ma még nagyon keveset tudunk az önkéntesség informális és formális jellegének határairól. Az adatok egy része szerint az önkéntesek száma növekszik, más adatok stagnálásról beszélnek. A gyakorlat szakembereinek egy része az önkéntesek számának csökkenését tapasztalja a saját területén, mások az önkéntesek számának emelkedését jelzik. Ebben a témakörben az amerikai, a nyugatés a kelet-európai összehasonlítások is meglehetősen vegyes képet mutatnak. Ezek az egymásnak ellentmondó kutatói és gyakorlati, valamint a hazai és a nemzetközi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az elemzések pontosítására, a kutatások egyfajta mélyítésére van szükség. Továbbá, foglalkoztatáspolitikai szempontból rendkívül fontos, hogy differenciálni tudjuk az úgynevezett informális és formális önkéntes munkák motivációit, és a kemény szociológiai adatok alapján megmutatkozó jellemzőket annak érdekében, hogy az önkéntes munka ösztönzése célzottan váljon lehetővé. 4. Szintén keveset tudunk az önkéntesek motivációiról. Számos kutatás (pl.: TAUSZ, 1997; TALYIGÁS, 2003) foglalkozott eddig az önkéntesek motivációival, azonban az önkéntességet egy egészként vizsgálták, és nem állítottak fel különböző típusokat a motiváció szerint. Az önkéntesek motiváció alapján három hipotetikus csoportot tudunk megkülönböztetni: a régi, az új és a vegyes típusú önkéntességet. A felvázolt típusok persze nem jelentik azt, hogy a régi típusú szervezeteknek leáldozott, munkájukra nincsen szükség. A társadalmi folyamatok és az értékváltozás nyomon követése azonban magyarázhatja az önkéntesek számával, és motivációival kapcsolatos egymásnak ellentmondó ismereteinket, és választ adhat az önkéntesség szerkezetén belül végbemenő változásokra. Úgy véljük, hogy e jellemzők feltárása és megértése nagyban hozzájárulhat az önkéntesség társadalmi elismertetéséhez, illetve ezzel összefüggésben foglalkoztatási szerepének erősítéséhez. 5. Nem elég csak önmagában az önkéntességet és jellemzőit vizsgálni, hanem - egy komplex megközelítés jegyében - az önkénteseket foglalkoztató szervezetek funkcionális elemzését is el kell végezni. A funkcionális elemzés fő célja annak feltárása, hogy miért, milyen célra jönnek létre a nonprofit szervezetek jelen esetben az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek - és milyen hatással van működésük a társadalomra. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A szakirodalomból leszűrhető tanulságok és a fentebb részletezett problémafevetésből kiindulva az alábbi hipotéziseket tudtuk megfogalmazni a kutatás számára:
4 1. A formális és informális önkéntességet mérő statisztikák ellentmondásai az önkéntesség sokféleségében és a különböző csoportok pontos definícióinak hiányában keresendők. 2. A szervezetekhez kötődő, formális önkéntesség motivációi alapján három típusa mutatható ki ma az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében: a hagyományos, a vegyes, és az új típusú önkéntesség. 3. Ezek a különböző önkéntes-típusok közötti különbségek - szociológiai vizsgálatuk során - különböző kemény adatokkal írhatók le: más életkorúak és neműek, más élethelyzetben vannak, más motivációkkal rendelkeznék, más-más társadalmi csoportokat képviselnek. 4. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek foglalkoztatási pontenciájának kimutatására az intéményi közelség -elve (ZAUNER, 2002) alapján törénő funkcionális csoportosítás ad kellő lehetőséget. 5. Statisztikailag jól megalapozott módszerekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében legalább három típus az államközeli, a vállalkozásközeli és a bázisközeli modellálható. 6. Ezek a különböző típusú szervezetek más-más jellemzőket mutatnak az önkéntesek foglalkoztatása terén. Míg a bázis közeli szervezetekre leginkább az önkéntesek foglalkoztatása, addig a vállalkozás közeli nonprofit szervezetekre a fizetett fő- és mellékfoglalkoztatású alkalmazottak foglalkoztatása a meghatározó. Az államközeli nonprofit szervezeteknél kvázi önkéntes foglalkoztatás történik. 7. Végezetül, úgy véljük, a városi bázisközeli nonprofit szervezetek inkább az úgynevezett modern önkéntességgel, míg a községi szervezetek a régi, hagyományos típusú önkéntességgel jellemezhetők. A KUTATÁS CÉLJAI A fentiekből következően a kutatás egyik fő célja - a témához kapcsolódó elméleti keretek ismertetése után -, hogy elemezze és leírja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek tipikus csoportjait. Ennek a differenciálódásnak a megmutatásával egyrészt cáfolni kívánjuk azt a politikai döntéshozatalban gyakran tettenérhető téves felfogást, amely a magyar nonprofit szektort egy homogén struktúraként (vagy csak közszolgáltatói, vagy csak civil/érdekérvényesítési szerepét kiemelve) kezeli. Másrészt azt kívánjuk megmutatni, hogy a önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek mind szervezeti típusuk, mind önkénteseik tekintetében eltérő foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek és e jellemzőikből következően eltérő ösztönzőket igényelnek a fogalkoztatáspolitika részéről.
5 A kutatás további célja, hogy hogy hozzájáruljon a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásához, illetve reagáljon a nonprofit szervezetek kutatási igényeire az által, hogy vizsgálja és feltárja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek típusainak főbb jellemzőit, látens és manifeszt tulajdonságait. A KUTATÁS MÓDSZEREI A Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban teljeskörű felvételt végzett a szociális célú nonprofit szervezetek körében. A 4008 szociális célú nonprofit szervezet közül 1671 szervezet (42%) szervezet nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztat önkéntest. A fenti adatokból is jól látható, hogy az önkéntes foglalkoztatás területén az egyik, ha nem a legdominánsabb területnek számít a szociális nonprofit szervezetek működése. Mivel a kutatásban jellemző sajátosságokat akartunk megmutatni, ezért nem minden tevékenységtípusra kiterjedő, hanem egy homogén jellemzőkkel leírható alapsokaságból indultunk ki. További szempont volt a szociális célú, önkéntesek foglalkoztató nonprofit szervezetek választásánál, hogy a hagyományos önkéntesség leginkább ezen nonprofit szervezetek körében figyelhető meg. Úgy véltük, hogyha ebben a körben sikerül kimutatni az új típusú önkéntességet is - tehát amikor az önkéntes elsősorban tapasztalatszerzés céljából végez önkéntes tevékenységet - akkor a tipizálás releváns, hiszen minden más tevékenységi területen jóval inkább találhattunk volna új típusú önkénteseket (pl. környezetvédelem, gazdasági tevékenységi kör, oktatás, stb.) Módszertanilag mind az önkéntesek, mind az önkénteseket foglalkoztató szervezetek tipizálása újdonságnak számít, ezért munkánkat egyben kísérletnek is szánjuk, amelyet hasznos lenne egy teljeskörű mintán is igazolni. Meg kell jegyezni, hogy önkéntességet és az önkéntes munkát vizsgáló kutatások eddig az önkéntes szervezetek egy igen szűk és nagyon közismert csoportjára terjedtek ki (pl. Vöröskereszt, Kórházi Önkéntes Segítők Alapítvány, Otthon Segítünk Alapítvány, Hospice, stb.). A kutatás egyik fő célja volt a mintavétel során, hogy feltérképezzük az olyan szervezeteket és önkénteseiket is, amelyek eddig nem kerültek a kutatások figyelmének középpontjába (pl. vidéki községekben működő kis szervezetek). Jelen kutatás területileg és szervezetileg is rétegzett mintáját az 1671 szociális célú nonprofit szervezet jellemzői mentén állítottuk fel. Postai kérdőíves megkérdezés során a kiküldött 247 szervezeti kérdőívből 104 érkezett vissza, melyből 96 kérdőív (39%) volt alkalmas számítógépes adatfeldolgozásra (ebből 15 szervezettel készítettünk strukturált mélyinterjút is). A szervezeti kérdőív négy nagy kérdéscsoportot ölelt fel:
6 Az első kédéscsoportban az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek formális jellemzőit (alapítási év, szervezeti forma, másodlagos célok, alapítók, az alapítás motívumai, közhasznúság, szervezeti hatókör, foglalkoztatási helyzet, bevétel nagyság és bevételtípusok) vettük számba. A második kérdéskörben a szervezetek nonprofit szektorral kapcsolatos és a saját szervezet működtetésének problémáira kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megmutassuk melyek azok a valódi nehézségek, amelyekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezeteknek megítélésük szerint szembe kell nézniük, illetve hogy a különböző típusú szervezetek számára melyek a működést leginkább meghatározó és behatároló problématerületek. A harmadik kérdéscsoport a szervezetek konkrét - mint a közszolgáltatói, az adományozói és vállalkozói tevékenységét vizsgálta Célunk ezzel az volt, hogy a hagyományos tevékenység-tipizálást meghaladva a szervezetek részletesebb, az önkéntes foglalkoztatást is meghatározó tevékenységi körét határoljuk be. Végül a negyedik, legnagyobb kérdéskör a szervezetek önkéntességgel és az önéntes foglalkoztatással kapcsolatos attitűdjére és szükségleteire kérdezett rá: a szervezet múltja az önkéntes foglalkoztatás terén, a foglalkoztatott önkéntesek tipikus jellemzői, milyen módon és mely területeken foglalkoztatnak önkénteseket, melyek az önkéntesek foglalkoztatásánák főbb problémái, illetve mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ideális önkéntesnek. Mindezen kérdések elemzése révén a szociális célú, önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek olyan jellemző tulajdonságait tárjuk fel, amelyek mind az alternatív foglalkoztatások terén, mind az önkéntesség módszertanának kidolgozásában hasznosítható eredményeket jelenthetnek. Módszertanilag a kutatás egyik újdonságának tartjuk, hogy a vizsgálat egyszerre irányult a nonprofit szervezetek és önkénteseik sajátosságainak vizsgálatára. Ezért a kutatás második szakaszában a válaszadó szervezetek közül véletlen mintaválasztás útján 56 szervezetet emeltünk ki, amelyek két-két önkéntesével, összesen 112 önkéntessel kérdőíves vizsgálatot is készítettünk (ebből 30 önkéntessel történt strukturált mélyinterjús felvétel, míg 82 önkéntes megkérdezése postai úton valósult meg). A szociális célú nonprofit szervezetek önkénteseit vizsgáló kérőív ugyncsak négy kérdéscsoportot tartalmazott: A kérdések első köre az önkéntesek alapvető társadalomstatisztikai jelemzőinek feltárására irányult, úgy mint: nem, életkor, családi és foglalkoztatási státusz, lakóhely. Ezen adatok felvétele azt a célt szolgálta, hogy a motivációkat össze tudjuk párosítani ezekkel az adatokkal annak érdekében, hogy a csoportok egymástól elkülöníthetőek legyenek A második kérdéscsoport legfőképpen az önkéntes szakmai életútjára vonatkoztak, mivel úgy gondoltuk ezek alaján választ kapunk arra a feltevésünkre, hogy az önkéntesség a munkából és így a
7 közösségekből való kiesést pótolja, vagy a munkaerőpiacra való reintegrációt/integrációt segíti-e elő. Az önkéntesség motivációra kérdező harmadik kérdéscsoport célja az volt, hogy az általunk hipotetikusan meghatározott új típusú, régi vagy vegyes típusú csoportosítás valódiságát igazoljuk vagy elvessük, illetve megtudjuk, hogy az önkéntes milyen elvek, értékek, célok mentén végez önkéntes tevékenységet. Végezetül az önkéntes munka jellege kérdéskör azt a célt szolgálta, hgy tisztázzuk: az adott önkéntes milyen típusú tevékenységeket vállal el és végez szervezeteknél, vagy azok keretein kívül. A kérdőívek kódolását követően az adatokat SPSS Statisztikai Adatkezelő programba vittük fel, az elemzések alapjául szolgáló alaptáblák, kereszttáblák, valamint a szervezettípusok lehatárolására szolgáló homogenitás analízis is ebben a programban készültek. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. AZ ÖNKÉNTESSÉG MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A korábbi önkéntességgel kapcsolatos kutatások kevésbé foglalkoztak azokkal az ellentmondásokkal, amelyeket az önkéntesek számának alakulásával kapcsolatosan illetve a különböző motivációk feltérképezése során találtak. Az önkéntesek számának megítélésében számos szerző (illetve sok civil szervezet is) azon a véleményen van, hogy az önkéntesek száma mindenütt a világon csökken. A csökkenés indokául a társadalmi értékek megváltozását, az információs technológia vívmányainak (TV, számítógép, stb.) térhódítását szokás emlegetni (többek között PUTNAM, 2000). Ugyanakkor, ezzel szemben, az önkéntesek számának növekedése is számos kutató végkövetkeztetése. A növekedést érzékelő civil szervezetek, és a növekedést kimutató kutatók érvei között szokott szerepelni, hogy egyre jellemzőbb tendencia, hogy újfajta önkéntes tevékenységek jelennek meg, és az önkéntes tevékenységeket fiatalok, vagy pl. a forprofit vállalkozások munkatársai végzik, s ez hosszú távon az önkéntesek számának növekedését idézte elő. Az ellentmondások csak látszólag azok, ugyanis feltevésünk szerint az eredmények mindkét oldalon igazolhatók, két szempont figyelembevételével: 1. az önkéntesség nem homogén tevékenység, és 2. az önkéntesek nem képeznek homogén társadalmi csoportot, ahogyan ezt korábban feltételezni lehetett. A régi típusú önkéntességre jellemző motivációnak az alábbiakat tekintettük:
8 szegényeken való segítés, vallás, hit fontossága erkölcsi kötelesség közösséghez tartozás Az új típusú önkéntesség motivációinak az alábbiakat tekintettük: tapasztalatszerzés kihívás, szakmai fejlődési lehetőség a szabadidő hasznos eltöltése új barátok szerzése Az önkénteseket a kutatási célok szerint motivációk és választott tevékenységek alapján három csoportba soroltuk (régi, új, vegyes), ahol a legjelentősebb különbséget a régi és az új típus elkülöníthetőségében találtuk. Eszerint az alábbi állítások igazak: Önkéntesség típusa RÉGI ÚJ Korosztály 35 felett 26 alatt Nem Inkább nők Nem jellemző Iskolai végzettség Magasabb Nem jellemző végzettségűek Családi állapot házasok Egyedülálló, hajadon, Gyermekek száma Önkéntes programok tervezése Gyermekesek (minél több gyermek, annál inkább ez a kategória) nőtlen gyermektelenek A nonprofit szektor a kutatás eredményei alapján hatékonyabban tervezheti önkéntes programjait, hiszen tudni fogja, hogy mely korcsoportnak, foglalkozási csoportnak milyen önkéntes tevékenységek vonzóak a leginkább, illetve hogy ezeket a tevékenységeket a különböző adatokkal leírható társadalmi csoportok milyen motivációkkal végzik. E tudás alapján pontosabbá, átláthatóbbá, költség-hatékonyabbá tehető az önkéntes menedzsment (toborzás, kiválasztás, programok, feladatleírás, értékelés, eredmények mérése, stb. Egyértelmű tehát, hogy 26 és 35 éves kor között, amikor a legtöbben abbahagyják az iskolát és családot alapítanak, csökken az önkéntes tevékenységet végzők száma, tehát a programokat mindenképpen a 26 alatti (az új típus esetében), illetve 35 feletti (a régi típus) korosztály számára kell célozni. A nők hagyományos szerepeik okán inkább a jótékonysági, kliensekkel közvetlenül foglalkozó, tradicionális
9 önkéntes munkákat kedvelik, míg a férfiak inkább szeretik a kihívást, tanulási lehetőséget kínáló önkéntes tevékenységeket. Az iskolai végzettségnek eredményeink szerint nincs akkora hatása az önkéntes munkára, mint azt korábban gondoltuk, az valószínűleg igaz, hogy az önkéntesek többsége a magasabb végzettségű társadalmi csoportokból kerülnek ki. Eredményeink alapján mindössze annyi mondható, hogy az önkéntes programok tervezésénél nagy hangsúlyt nem kell helyezni az iskolai végzettség szempontjának figyelembevételére akár új, akár régebbi típusú önkéntes munkát tervezünk, mert mindkettőre egyaránt igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségűekre kell számítanunk. Az eredmények azt is mutatják, hogy a régi típusú munkavállalás az egyetemet, főiskolát végzettek körében magasabb, de ez csak annak köszönhető, hogy az új típusban eleve nagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik még a köz-vagy a felsőoktatásban vannak, így hivatalosan alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek mint a régi típusba sorolt válaszadók. A családi állapotra vonatkozó kérdéseink eredménye, hogy a régi típusú programok önkéntesei nagy valószínűséggel házasok, míg az új típusú programok önkéntesei egyedülállóak. A gyermekek számát firtató eredményeink azt mutatják, hogy érdemes olyan önkéntesekkel számolni a régi típusú programok indításánál, akik gyermekesek, akár a sokgyermekesek táborát képviselik, így eszerint célozhatók az önkéntes tevékenységek időintervallumai, rendszeressége. A foglalkoztatáspolitika szempontjából elemi fontosságú, hogy a szakma betekintést nyerjen az önkéntes tevékenységek funkcióiba, hiszen ezen keresztül képet kaphat és így a későbbiekben programokba illeszthetővé válhat az önkéntes tevékenység munkanélküliség csökkentő, és munkaerőpiacra integráló szerepe. Az emberek személyes csatornákon keresztül jóval többen jutnak álláshoz, mint azt gondolnánk. Interjúalanyaink kapcsolatainak (ismerős, barát) több mint 40%-a az önkéntes munkához kapcsolódóan épült ki. Több szerző mutatta ki, hogy a weberi hatalomfajtákon kívül (gazdasági, szimbolikus, politikai) létezik egy negyedik is, a társadalmi hatalom, amelyet leginkább az egyének személyes kapcsolati hálói testesítenek meg, és amelyet a társadalomtudományban hosszú ideje társadalmi tőkének is hívnak. Minél több ilyen kapcsolódása van az egyénnek a társadalom hálózataival, annál jobb az életminősége, annál könnyebben kapcsolódik a munka világához is. Egyes kutatások szerint (az USA-ban 60%, Hollandiában a felnőtt lakosság egyharmada) a sikeres álláskeresést informálisan, és nem munkaügyi szervezetekhez vagy más támogatókhoz kapcsolódva bonyolítja le. Mivel a nagyobb kapcsolati hálók inkább a magasabb végzettségűekre, a magasabb presztízsű társadalmi csoportokra jellemzőek, így ezek a csoportok folyamatosan gyakorolják a piacgazdasághoz való kapcsolódást.
10 Az alacsonyabb végzettséggel, így alacsonyabb presztízsű munkalehetőségekkel, homogénebb társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők az állami támogatásokhoz való hozzáférésben szereznek jártasságot, és nehéz a megszokott passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökről aktív eszközökre váltani támogatásukkor. Az önkéntesség prevenciós és korrekciós eszközrendszert egyaránt kínál: ösztönzése és állami támogatása prevenciós segítő lehetőség a társadalom veszélyeztetett rétegei számára a munkához való kapcsolódás megőrzésére, az informális kapcsolatok szélesítésére, heterogénabbá tételére. Másodsorban korrekciós lehetőség is a munka nélkül eltöltött idő lerövidítésére, a munka világába való lassú, egyénre szabott visszatérésre. Kutatásunk során azt találtuk, hogy a mintánkba nagyon kevesen, mindössze 4 fő (3,6%) munkanélküli került a véletlen kiválasztás során. Ez a szám megegyezik a GYES-en, GYED-en lévők arányával, pedig tudjuk, hogy a kisgyermekesek vállalnak a legkevésbé önkéntes munkát (az ő ösztönzésük a nők munkaerőpiacra való visszatérését segítené elő). Ez tehát mindenképpen azt jelenti, hogy van teendő ezen a területen, hiszen társadalmi haszna mindenképpen volna a hátrányos helyzetű, leszakadó csoportok társadalmi integrációja szempontjából, és emellett még költségvetési megtakarítást is eredményezne. Rengeteg pluszt ad, és nagyon sokat lehet tanulni belőle az emberekkel való kapcsolatteremtés területén. Az önkéntesség a civil társadalom sajátja kell legyen. Magyarországon ez a folyamat a kezdetén jár. Talán pozitív változást lehetne elérni azzal, ha tudatosítanánk az emberekben azt, hogy az önkéntességnek nem csupán a segített fél a nyertese, hanem közvetve maga a segítő is. Jó, ha az életemben mindig jelen van az önkéntesség is a munka és a pénzkereset mellett. Edzi szellemem, lelkem, képességeim. Nehéz önkéntes munkát találni, ha nem vagy vallásos, vagy nem akarsz konkrét szervezethez kapcsolódni. A civil szervezetek keressék a kapcsolatot az aktív nyugdíjasokkal! Az oktatáspolitika számára egyértelművé válhat, hogy a fiatalok önkéntes tevékenysége mekkora és milyen erőt képvisel, ezzel igazolható lesz az az elmélet, miszerint a köz- és felsőoktatásban reagálni kell az új típusú önkéntesség által felvetett szükségletekre.
11 Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatáspolitikai célok az oktatáspolitika támogatása nélkül nehezen valósíthatók meg, új szemlélet, új ismeretek csak e két terület szoros együttműködésével kerülhet a köztudatba. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy az önkéntesség eszméjének terjedése ellen ható jelenlegi köz- és felsőoktatásban mégis vannak olyan fiatalok, akik mindenfajta ellenszolgáltatás (felvételi plusz pontok, kreditek, stb.) nélkül is tevékenykednek ezen a területen. Bár saját számukat alulbecsülik, mégis jelentős számban vannak jelen a jelenleg ismert fő önkéntes között (mintánk szerint kb. egyharmada az összes önkéntes számának). Ha ezek a fiatalok ösztönzést kapnának a nemzetközi minták szerint az önkéntes/közösségi tevékenységekben való részvételre, akkor a nyitottságuk, később a társadalmi integrációval, az idegenekkel, a kisebbségekkel, vagy a szegényekkel kapcsolatos attitűdjeik inkább épülhetnének tapasztalatokra, konkrét tudásra, mintsem előítéletekre, sztereotípiákra. Az önkéntesség az Európai Unióban jelenleg kiemelten támogatott tevékenység, segítségével ösztöndíjakat lehet kapni külföldre, ahol sokak tanulhatnak meg más nyelveket saját anyagi ráfordítás nélkül is. A mai napig nem is tudtam, hogy léteznek konkrét önkéntes szervezetek, és emiatt úgy érzem, hogy valamilyen úton-módon jobban kellene lobbizniuk az iskolákban! Ahogy a környezetemből kiderült, sok ember lenne hajlandó pl. a lakóterülete környékén szemetet szedni, mert a helyzet az, hogy siralmas ahogyan a város kinéz. A lényeg az, hogy valakinek el kellene indítania ezt a programot, és ezek után az emberek szerintem már maguktól tudnának hasonlót szervezni ezeket a gyűjtéseket. Szerintem erre nagyon nagy szükség lenne. (középiskolás interjúalany) Az önkéntességgel kapcsolatos törvény előkészítéséhez is szolgáltat adatokat. A törvény előkészítése kutatásunk befejezésekor már lezárult, így ehhez konkrét adatokkal már nem tudtunk hozzájárulni. 2. Az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek vizsgálata Az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek mintája az alábbi jellemzőkkel volt leírható: A minta domináns célcsoportját a városi szervezetek alkották. E tekintetben a minta eltért a makrostatisztikai adatoktól, mivel 2002-ben is a szociális célú szervezetek többsége alapítványi formában működött.
12 Alapítóik tekintetében a civil jelleg jellemezte a mintába tartozó szervezeteket, mivel többségüket magánszemélyek alapították. A szervezetek többsége legalább már három éve, de kevesebb, mint 10 éve működött. Többségük az elvégzendő feladathoz keresett szervezeti formát és több mint felük működésének hatóköre egy vagy több településre terjedt ki. A szociális célú szervezetektől eltérően a mintában dominánsabban képviseltették magukat a kiemelkedően közhasznú szervezetek. A vizsgált szervezetek tevékenység-szerkezetére jellemző volt, hogy olyan feladatokat láttak el, amelyek az állami, önkormányzati szociális ellátó rendszer kijavítását, kiegészítést jelentik. Ebben a szerepkörben igen erős hangsúlyt kapott az önkéntes munka révén a perszonalizáció, a személyes és ingyenes szolgáltatások, valamint az adományozás, jótékonyság. A mintában szereplő alapítványokra az adományozás, az egyesületekre a (z ingyenes) szolgáltatások nyújtása és adományozás volt inkább a jellemző. A szolgáltatói és a vállalkozói tevékenység a közhasznú társaságoknál koncentrálódott, míg a közalapítványok ingyenes szolgáltatásokat és természetbeni adományozás terén működtek. A szervezetek tevékenysége elsősorban célcsoport-orientált volt. Ez a célcsoport-orientáltság a minta jellegzetességéből eredt. A szociális célú nonprofit szervezetek közül a társas nonprofit szervezetek jelentős része érdekképviseleti, érdekérvényesítő funkciókat tölt be, vagy a tagok számára szervez speciális programokat, nyújt szolgáltatásokat. Az alapítványok pedig leginkább anyagi vagy természetbeni hozzájárulásokkal segít különböző társadalmi csoportokat, intézményeket. A mintát alkotó szervezetek többsége (70%-a) az átlagos vagy átlag alatti bevétellel rendelkező szervezetek közé tartozott. Nagy bevételű szervezetek legfőképpen két csoportból kerültek ki: az egyesületek közel 20%-a (10 szervezet) és a közhasznú társaságok 88%- a (7 szervezet) tartozott ide. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek többsége a minta szerint - vagy pályázati bevételekből, vagy magán és vállalati adományokból szerezte bevételeit. A bevételek aránya ott volt a legmagasabb, ahol a magas volt a normatív támogatások aránya, és legalacsonyabb ott, ahol a nonprofit szervezetek támogatása és a személyi jövedelemadó felajánlások képezték a domináns bevételi forrást. A mintát alkotó szervezetek több mint fele, tevékenységének ellátásához csak önkénteseket alkalmazott. A fő és mellékfoglalkozású alkalmazás csak az igazán nagy 10 és 50 millió forint, vagy a fölötti bevétellel rendelkező szervezetekre volt jellemző. Az átlag alatti bevételű szervezetek kizárólag önkéntesekkel, az átlagos bevételű szervezetek pedig önkéntesekkel és mellékállású foglalkoztatottakkal látták el a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatokat. A mintában szereplő 96 szervezet közül 51 szervezet átlagosan 7,6 éve foglalkoztatott önkénteseket, míg 26 szervezet átlagosan 2,2 éve és 19 szervezet átlagosan 13,2 éve. Az adatok arra engedtek következtetni,
13 hogy a tényleges önkéntes munka a szociális célú szervezetek körében rendszerváltozás után vette kezdetét és valójában a kilencvenes évek második felében lett igazán elterjedt. Legnagyobb önkéntes bázissal azok a szervezetek rendelkeznek, amelyek a kilencvenes évek közepe óta foglalkoztattak önkénteseket. Az elmúlt három évet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szervezetek egyre nagyobb számban rendszeresen tudták önkénteseiket foglalkoztatni, míg az időszakos foglalkoztatás nem változott, és csökkent az önkéntesek alkalmankénti foglalkoztatása. A vizsgált szervezetek több mint fele, tehát egyfajta tudatos önkéntes foglalkoztatási stratégiával rendelkezett, ami alapján is igazolva láttuk, hogy a kilencvenes évek közepe óta a magyarországi önkéntes foglalkoztatás aktivitása fokozatosan nő. A vizsgált szociális célú szervezetek leggyakrabban rendezvényeiknél, a szervezet működtetésénél adódó feladatok ellátásában, illetve a már említetett személyes szolgáltatásoknál foglalkoztatták önkénteseiket. A makrostatisztikai adatok szerint a szociális célú szervezetekre 2000-ben az volt jellemző, hogy adminisztratív területen a szervezetek 85%-a, adománygyűjtésnél a szervezetek 69%-a, míg az alaptevékenységhez köthető szolgáltatásoknál a szervezetek 81%-a vette igénybe önkénteseik munkáját. A szervezetek tipikus önkéntese inkább középkorú foglalkoztatott nő volt, aki érintett volt a szervezet céljaiban és érdeklődött a szervezet munkája iránt és leginkább a jótékonyság motiválta az önkéntes munkában. A szervezetek ideális önkéntes legfontosabb tulajdonságainak megjelölésekor egy modern, főként az elköteleződésre és a pozitív személyiségjegyekre tették a hangsúlyt. Az ideális önkéntes öt jellemző tulajdonsága: az elkötelezettség, a jó kommunikációs képesség, érdeklődés az önkéntes munka iránt, érintettség a szervezet céljai tekintetében és a megnyerő személyiség voltak. A vizsgálatban résztvevő önkénteseket foglalkoztató szervezetek nehézségei - a nonprofit működés területén három területre koncentrálódnak: a szervezetek anyagi helyzetének megteremtése, a gazdálkodás és a jogi szabályozások változásai, valamint, a szervezet működtetésének problémái. Végezetül a szervezeteknek az önkéntes munka szervezésében jelentkező problémái egyrészt társadalmi eredetűek voltak, másrészt a szervezetek önkéntes munkával kapcsolatos elvárásai és tennivalói közötti feszültségből eredtek. A kutatási hipotézistől eltérően a mintában az intézményi közelségelve alapján nem három, hanem négy funkcionális csoportot sikerült elkülöníteni a bevételi struktúra, a szervezettípus és a jellemző tevékenységi körök mentén: A vállalkozás-közeli nonprofit szervezetek alkották a legkisebb számú csoportot a mintában, ami arra enged következtetni, hogy az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek csak igen kis
14 csoportjának vannak piaci jellegű affinitásai. Ebben a csoportban a domináns szervezeti forma a közhasznú társaság volt, a szervezetek tipikus bevételei normatív támogatásból és vállalkozási bevételekből származtak. Leginkább jellemző volt a vállalkozás-közeli szervezetekre, hogy fizetős szolgáltatásokat nyújtanak és vállalkozási tevékenységet folytatnak. A szervezetek többsége kiemelkedően közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga felettinek mutatkoztak. A fő- és mellékfoglalkoztatás erre a csoportra volt leginkább jellemző. Önkénteseiknél kevésbé jelent meg az érintettség, ugyanakkor képzettebbnek tartották őket, mint más csoportok. A középkorú női önkéntesek mellett ez a csoport foglalkoztatta a tanulói korosztályt önkéntesként. Az önkéntesek alkalmazási területe a vállalkozás-közeli szervezeteknél mutatkozott a legszűkebbnek, amely döntően két területre koncentrálódott: a rendezvények szervezésére és a szakképzettségnek megfelelő munkára. Az elmúlt három évben önkénteseik időbeli foglalkoztatása eléggé változatos volt. A vállalkozás-közeli szervezetek az önkéntes foglalkoztatás terén az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett - a hozzáértő, elkötelezett és elegendő számú önkéntes hiányát tartották a legfőképpen problémának. A vállalkozás-közeli szervezetekben folyó önkéntes munka inkább a vegyes típushoz állt közelebb, és az e szervezeteknél foglalkoztatott önkéntesek motivációi ugyancsak a vegyes típusba tartoztak. A bázis közeli szervezetek alkották a minta legnagyobb csoportját, ami az mutatja, hogy az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek többsége inkább az informális szektor felé rendelkezik erős kapcsolódási képességekkel. A csoport domináns szervezeti formája az egyesület volt, és a szervezetek tipikus bevételei pályázatokból származtak. A bázis-közeli szervezetekre volt leginkább jellemző az ingyenes szolgáltatások nyújtása. A szervezetek több mint a fele közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga körül alakultak. Feladataik ellátására főként önkénteseket foglalkoztattak egykét fő vagy mellékállású alkalmazás mellett. Önkénteseik hozták a minta tipikus önkénteseinek a településen élő, főként középkorú nők jellemzőit, akiknek körében a legmagasabb volt a szervezet iránti elkötelezettség. Önkénteseik munkáját leggyakrabban rendezvények szervezésénél, szolgáltatásoknál és akcióknál veszik igénybe. Nagy számú önkénteseiket az elmúlt három évben alkalmanként és időszakosan foglalkoztatták. A bázis-közeli szervezeteknek - az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett leginkább az elegendő számú önkéntes megtalálása okozza a problémát. A vegyes típusú önkéntes tevékenység markánsan a bázis-közeli szervezetekre volt jellemző és önkénteseik motivációi leginkább az új típusú önkéntes motivációkkal voltak jellemezhetőek.
15 Az adományozói szervezetek közé a minta közel egynegyede tartozott, ami szintén a szervezetek informális szektor felé való kapcsolódására utal. Domináns szervezeti formának ebben a csoportban az alapítványok számítottak, de némely egyesület is ide volt sorolható. A szervezetek tipikus bevételei magán/vállalati adományokból és az szja 1%-ból származtak a múlt évben. Az adományozó szervezetek jellemző tevékenysége a természetbeni adományok nyújtása volt. A szervezetek alig egy ötöde volt közhasznú szervezet, és múlt évi bevételeik a minta átlaga alatt alakultak. Tevékenységük ellátásához csak önkénteseket foglalkoztattak. Önkénteseikre az erős települési kötődés volt a jellemző és ebben a csoportban jelentek meg markánsan azok az önkéntesek, akiket a jótékonyság vezérelt, illetve itt volt a legmagasabb arányú a többi csoporthoz képest a nyugdíjas önkéntesek aránya. A legszélesebb tevékenységi körben az adományozói szervezetek alkalmazták önkénteseiket, melynek súlypontjai a jótékonysági és adományozási tevékenység felé mutattak. Önkénteseiket, legnagyobb arányban, rendszeresen ezek a szervezetek foglalkoztatták az elmúlt három évben. Az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett - az adományozó szervezetek számára - az anyagi és a humán erőforrások hiánya és ebből kifolyólag az önkéntesek megtartása jelentette a problémát. A régi típusú önkéntes tevékenység, a klasszikus jótékonysági feladatok az adományozói szervezetként meghatározott csoportra volt dominánsan jellemzi. Önkénteseik motivációiban pedig ugyancsak a régi típusú önkéntesség motivációi mutatkoztak a legtipikusabbnak. Az állam-közeli szervezetek közé a minta alig egyötöde tartozott, ami arra utal, hogy az önkénteseket foglalkoztató szociális célú szervezetek kapcsolódása gyengébb az állami szektor felé. A csoport domináns szervezeteit a közalapítványok alkották, de ide tartozott néhány egyesület is. A szervezetek tipikus bevételei pályázatokból és magán/vállalati adományokból származtak. Tevékenységük széles körű volt az ingyenes szolgáltatásoktól a vállalkozási tevékenységig. A szervezetek közel háromnegyede közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga és az alatt alakultak. Tevékenységük ellátásához leginkább önkénteseket és egy-két főfoglalkoztatásút alkalmaztak. Önkénteseikre az alacsony elkötelezettség, de magas érdeklődés volt a jellemző. Ugyanakkor ebben a csoportban volt a legmagasabb a foglalkoztatotti státusszal rendelkező önkéntesek aránya. Az állam-közeli szervezetek önkénteseik munkáját rendezvények szervezésénél, szolgáltatásoknál és a szervezet működtetésénél veszik igénybe. Az önkéntesek rendszeres foglalkoztatása között indult meg ezeknél a szervezeteknél, azt megelőzően az alkalmi foglalkoztatás volt jellemző. Az önkéntes munka nem kellő társadalmi elismerését az állam-közeli szervezetek tartották a leginkább problematikusnak.
16 Az új típusú önkéntes tevékenység az állam-közeli szervezetekre volt a legjellemzőbb, míg önkéntesik motivációja többségében a régi típushoz állt közelebb.
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenKÉZIKÖNYV AZ ÖNKÉNTESSÉGRŐL
KÉZIKÖNYV AZ ÖNKÉNTESSÉGRŐL MAGYAR VÖRÖSKERESZT HUNGARIAN RED CROSS A kiadvány a TÁMOP 5.5.2-11/2-2012-0065 Az önkéntesség helyi népszerűsítése és önkéntes pont létrehozása Mezőkovácsházán projekt keretében
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2010.
Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai
A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében
RészletesebbenA civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői
A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében
RészletesebbenA női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenSZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL
. SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4
RészletesebbenInternetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...
Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet
RészletesebbenÖnkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenHang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.
Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:
RészletesebbenTeremts esélyt magadnak és másoknak!
Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
RészletesebbenNonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi
ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenA BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása
A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű
Részletesebben9. SZER GYORSJELENTÉS
9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenSZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL
. SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenTudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja
: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL
RészletesebbenFÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT
FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT A SEED Alapítványt 1990-ben hozta létre kilenc szervezet, közöttük minisztériumok,
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenEurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság
MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)
RészletesebbenKETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA
Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány Közhasznúsági Beszámoló 2013 Bírósági nyilvántartási szám: 7.PK.60669/2005/3 Adószám: 18187616-1-42 Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány
RészletesebbenNONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenTájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók
RészletesebbenCivil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata
Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2006.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16Pk61156/ MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827. BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA F. ÉPÜLET Közhasznúsági jelentés 2006. Fordulónap: 2006.
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
Részletesebben(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI
Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenA 3. Szektor Közhasznú Alapítvány évi Közhasznúsági jelentése
A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentése 1. Számviteli beszámoló A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2011. évi gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a közhasznúsági törvénynek
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenPÉCS_NORMANDIA LIONS CLUB Pécs, Mártírok u évi Közhasznúsági jelentés
Statisztikai számjel: 19035165-9499-331-02 Adószám: 19035165 1-02 PÉCS_NORMANDIA LIONS CLUB 7623. Pécs, Mártírok u.7. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Pécs, 2012. május 2. Dr. Szőke Gergely László 1 PÉCS-NORMANDIA
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 19636261-1-43 Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 963989 TOVÁBB ÉLNI EGYESÜLET 1125 Budapest, Sárospatak utca 30 D Közhasznúsági jelentés 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak:
RészletesebbenElső Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.
Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege
RészletesebbenMunkaerő-piaci ismeretek
2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség
Részletesebben14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
RészletesebbenÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi
ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi Interjú-Civil A Pályán, 2010/2. 2009. októberében indult el a Magyar Önkéntesek Motivációinak Vizsgálata c. kutatási program (www.volunteermotivation.hu),
RészletesebbenHogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor
Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket
RészletesebbenKözhasznúsági Beszámoló 2009
Hallatlan Alapítvány Közhasznúsági Beszámoló 2009 Adószám: 18187128-1-42 Tartalom Oldalszám Egyszerűsített éves Közhasznú beszámoló eredménykimutatása 3 Tájékoztató adatok 4 o Személyi jellegű ráfordítások
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2007.
Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.
Részletesebben7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenOsztozni a sikerekben vezetői juttatások
Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2005.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs 16. Pk. 61. 156/1999/4. szám: MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827. BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA F. ÉPÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. Fordulónap:
RészletesebbenÚj szabályok a civil szférában
Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenDÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan
OLDAL: 1 FELADÓ: CÍMZETT: MÁSOLAT: fischerappelt Julia Lutter-Müller TU Munich DÁTUM TÁRGY: AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan KÉSZÍTETTE: fischerappelt, ü ELLENŐRIZTE: TU Munich
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK
FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2007.
Adószám: 18100277-2-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16Pk61156/ MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1827 BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA utca F. 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenEGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
RészletesebbenBabes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenMagyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond
Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenMobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben
Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben Czibere Ibolya czibere.ibolya@arts.unideb.hu MTA TK 2018. június 21. A mobilitás-kutatás irányai Debreceni Egyetem A mobilitások és immobilitások aspektusait
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO
FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001 TARTALMI ELEMEK Projektvezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Konzorciumi tagok Borsod-Abaúj-Zemplén
Részletesebben