KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi"

Átírás

1 ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsaba 2004 BEVEZETÉS Ma a hazai foglalkoztatáspolitika egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatási színvonal növelése. Ennek egyik akadályának tartjuk, hogy

2 a foglalkoztatáspolitikában kevéssé és nem elég elterjedt módon sikerül érvényesíteni, alkalmazni az alternatív foglalkoztatási modelleket. Úgy gondoljuk, hogy az önkéntesség társadalmi elismerésének növelése, az Önkéntes Törvény megszületése egyfelől jelentős mobilizáló erőként hathat az alternatív foglalkoztatási formák elterjedéséhez. Másfelől növelheti a nonprofit szervezetek ma még viszonylag alacsonynak mondható foglalkoztatási potenciálját is. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek és önkénteseik a kilencvenes évek közepe óta kettős elvárással élnek az állami, kormányzati intézmények és különösen a foglalkozáspolitika felé: egyészt teremtsék meg az önkéntes munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát, hiszen az önkéntes alkalmazása pénzbe kerül (szervezési munka a szervezet számára, esetleges költségtérítés az önkéntes részére), másrészt stratégiai tervezéssel, célzott támogatásokkal, a közfigyelem felkeltésével, a civil és a piaci szektorral való együttműködés elősegítésével, koordinálásával vállaljanak aktív szerepet az önkéntesség társadalmi elismertetésében. Ezen elvárásoknak megfelelő foglalkoztatáspolitikai célok kidolgozásához és eléréséhez nagyban hozzájárulhatnak az olyan alapkutatások, amelyek a nonprofit szektor és szervezeteinek foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgálják és elemzik. A KUTATÁS PROBLÉMAFELVETÉSEI 1. A gyakorlatban, és a kutatások során számos esetben felmerül, hogy a szervezetek, az önkéntesek, és a kutatók is más-más önkéntes definíciókkal dolgoznak. Az önkéntes munka, az önkéntesség megjelenése egy adott társadalomban a történelmi helyzetek, a politika, a vallás és a kultúra függvénye. Három jellemző tulajdonság általánosan is meghatározható 1[1] : Önkéntes tevékenységet elsősorban nem anyagi ellenszolgáltatásért végeznek, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhető. A tevékenység önkéntes. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul (bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentős haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is). 2. Általánosan elfogadott tényként tartják számon, hogy az önkéntesség elősegíti a társadalmi beilleszkedést valamint hozzájárul a szegénység, a kiilleszkedés csökkentéséhez, illetve jelentős foglalkoztatási potenciálokat is magában rejt. 1[1] A kutatásban ezt az önkéntes definíciót használjuk.

3 3. Ugyanakkor ma még nagyon keveset tudunk az önkéntesség informális és formális jellegének határairól. Az adatok egy része szerint az önkéntesek száma növekszik, más adatok stagnálásról beszélnek. A gyakorlat szakembereinek egy része az önkéntesek számának csökkenését tapasztalja a saját területén, mások az önkéntesek számának emelkedését jelzik. Ebben a témakörben az amerikai, a nyugatés a kelet-európai összehasonlítások is meglehetősen vegyes képet mutatnak. Ezek az egymásnak ellentmondó kutatói és gyakorlati, valamint a hazai és a nemzetközi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az elemzések pontosítására, a kutatások egyfajta mélyítésére van szükség. Továbbá, foglalkoztatáspolitikai szempontból rendkívül fontos, hogy differenciálni tudjuk az úgynevezett informális és formális önkéntes munkák motivációit, és a kemény szociológiai adatok alapján megmutatkozó jellemzőket annak érdekében, hogy az önkéntes munka ösztönzése célzottan váljon lehetővé. 4. Szintén keveset tudunk az önkéntesek motivációiról. Számos kutatás (pl.: TAUSZ, 1997; TALYIGÁS, 2003) foglalkozott eddig az önkéntesek motivációival, azonban az önkéntességet egy egészként vizsgálták, és nem állítottak fel különböző típusokat a motiváció szerint. Az önkéntesek motiváció alapján három hipotetikus csoportot tudunk megkülönböztetni: a régi, az új és a vegyes típusú önkéntességet. A felvázolt típusok persze nem jelentik azt, hogy a régi típusú szervezeteknek leáldozott, munkájukra nincsen szükség. A társadalmi folyamatok és az értékváltozás nyomon követése azonban magyarázhatja az önkéntesek számával, és motivációival kapcsolatos egymásnak ellentmondó ismereteinket, és választ adhat az önkéntesség szerkezetén belül végbemenő változásokra. Úgy véljük, hogy e jellemzők feltárása és megértése nagyban hozzájárulhat az önkéntesség társadalmi elismertetéséhez, illetve ezzel összefüggésben foglalkoztatási szerepének erősítéséhez. 5. Nem elég csak önmagában az önkéntességet és jellemzőit vizsgálni, hanem - egy komplex megközelítés jegyében - az önkénteseket foglalkoztató szervezetek funkcionális elemzését is el kell végezni. A funkcionális elemzés fő célja annak feltárása, hogy miért, milyen célra jönnek létre a nonprofit szervezetek jelen esetben az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek - és milyen hatással van működésük a társadalomra. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A szakirodalomból leszűrhető tanulságok és a fentebb részletezett problémafevetésből kiindulva az alábbi hipotéziseket tudtuk megfogalmazni a kutatás számára:

4 1. A formális és informális önkéntességet mérő statisztikák ellentmondásai az önkéntesség sokféleségében és a különböző csoportok pontos definícióinak hiányában keresendők. 2. A szervezetekhez kötődő, formális önkéntesség motivációi alapján három típusa mutatható ki ma az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében: a hagyományos, a vegyes, és az új típusú önkéntesség. 3. Ezek a különböző önkéntes-típusok közötti különbségek - szociológiai vizsgálatuk során - különböző kemény adatokkal írhatók le: más életkorúak és neműek, más élethelyzetben vannak, más motivációkkal rendelkeznék, más-más társadalmi csoportokat képviselnek. 4. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek foglalkoztatási pontenciájának kimutatására az intéményi közelség -elve (ZAUNER, 2002) alapján törénő funkcionális csoportosítás ad kellő lehetőséget. 5. Statisztikailag jól megalapozott módszerekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében legalább három típus az államközeli, a vállalkozásközeli és a bázisközeli modellálható. 6. Ezek a különböző típusú szervezetek más-más jellemzőket mutatnak az önkéntesek foglalkoztatása terén. Míg a bázis közeli szervezetekre leginkább az önkéntesek foglalkoztatása, addig a vállalkozás közeli nonprofit szervezetekre a fizetett fő- és mellékfoglalkoztatású alkalmazottak foglalkoztatása a meghatározó. Az államközeli nonprofit szervezeteknél kvázi önkéntes foglalkoztatás történik. 7. Végezetül, úgy véljük, a városi bázisközeli nonprofit szervezetek inkább az úgynevezett modern önkéntességgel, míg a községi szervezetek a régi, hagyományos típusú önkéntességgel jellemezhetők. A KUTATÁS CÉLJAI A fentiekből következően a kutatás egyik fő célja - a témához kapcsolódó elméleti keretek ismertetése után -, hogy elemezze és leírja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek tipikus csoportjait. Ennek a differenciálódásnak a megmutatásával egyrészt cáfolni kívánjuk azt a politikai döntéshozatalban gyakran tettenérhető téves felfogást, amely a magyar nonprofit szektort egy homogén struktúraként (vagy csak közszolgáltatói, vagy csak civil/érdekérvényesítési szerepét kiemelve) kezeli. Másrészt azt kívánjuk megmutatni, hogy a önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek mind szervezeti típusuk, mind önkénteseik tekintetében eltérő foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek és e jellemzőikből következően eltérő ösztönzőket igényelnek a fogalkoztatáspolitika részéről.

5 A kutatás további célja, hogy hogy hozzájáruljon a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásához, illetve reagáljon a nonprofit szervezetek kutatási igényeire az által, hogy vizsgálja és feltárja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek típusainak főbb jellemzőit, látens és manifeszt tulajdonságait. A KUTATÁS MÓDSZEREI A Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban teljeskörű felvételt végzett a szociális célú nonprofit szervezetek körében. A 4008 szociális célú nonprofit szervezet közül 1671 szervezet (42%) szervezet nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztat önkéntest. A fenti adatokból is jól látható, hogy az önkéntes foglalkoztatás területén az egyik, ha nem a legdominánsabb területnek számít a szociális nonprofit szervezetek működése. Mivel a kutatásban jellemző sajátosságokat akartunk megmutatni, ezért nem minden tevékenységtípusra kiterjedő, hanem egy homogén jellemzőkkel leírható alapsokaságból indultunk ki. További szempont volt a szociális célú, önkéntesek foglalkoztató nonprofit szervezetek választásánál, hogy a hagyományos önkéntesség leginkább ezen nonprofit szervezetek körében figyelhető meg. Úgy véltük, hogyha ebben a körben sikerül kimutatni az új típusú önkéntességet is - tehát amikor az önkéntes elsősorban tapasztalatszerzés céljából végez önkéntes tevékenységet - akkor a tipizálás releváns, hiszen minden más tevékenységi területen jóval inkább találhattunk volna új típusú önkénteseket (pl. környezetvédelem, gazdasági tevékenységi kör, oktatás, stb.) Módszertanilag mind az önkéntesek, mind az önkénteseket foglalkoztató szervezetek tipizálása újdonságnak számít, ezért munkánkat egyben kísérletnek is szánjuk, amelyet hasznos lenne egy teljeskörű mintán is igazolni. Meg kell jegyezni, hogy önkéntességet és az önkéntes munkát vizsgáló kutatások eddig az önkéntes szervezetek egy igen szűk és nagyon közismert csoportjára terjedtek ki (pl. Vöröskereszt, Kórházi Önkéntes Segítők Alapítvány, Otthon Segítünk Alapítvány, Hospice, stb.). A kutatás egyik fő célja volt a mintavétel során, hogy feltérképezzük az olyan szervezeteket és önkénteseiket is, amelyek eddig nem kerültek a kutatások figyelmének középpontjába (pl. vidéki községekben működő kis szervezetek). Jelen kutatás területileg és szervezetileg is rétegzett mintáját az 1671 szociális célú nonprofit szervezet jellemzői mentén állítottuk fel. Postai kérdőíves megkérdezés során a kiküldött 247 szervezeti kérdőívből 104 érkezett vissza, melyből 96 kérdőív (39%) volt alkalmas számítógépes adatfeldolgozásra (ebből 15 szervezettel készítettünk strukturált mélyinterjút is). A szervezeti kérdőív négy nagy kérdéscsoportot ölelt fel:

6 Az első kédéscsoportban az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek formális jellemzőit (alapítási év, szervezeti forma, másodlagos célok, alapítók, az alapítás motívumai, közhasznúság, szervezeti hatókör, foglalkoztatási helyzet, bevétel nagyság és bevételtípusok) vettük számba. A második kérdéskörben a szervezetek nonprofit szektorral kapcsolatos és a saját szervezet működtetésének problémáira kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megmutassuk melyek azok a valódi nehézségek, amelyekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezeteknek megítélésük szerint szembe kell nézniük, illetve hogy a különböző típusú szervezetek számára melyek a működést leginkább meghatározó és behatároló problématerületek. A harmadik kérdéscsoport a szervezetek konkrét - mint a közszolgáltatói, az adományozói és vállalkozói tevékenységét vizsgálta Célunk ezzel az volt, hogy a hagyományos tevékenység-tipizálást meghaladva a szervezetek részletesebb, az önkéntes foglalkoztatást is meghatározó tevékenységi körét határoljuk be. Végül a negyedik, legnagyobb kérdéskör a szervezetek önkéntességgel és az önéntes foglalkoztatással kapcsolatos attitűdjére és szükségleteire kérdezett rá: a szervezet múltja az önkéntes foglalkoztatás terén, a foglalkoztatott önkéntesek tipikus jellemzői, milyen módon és mely területeken foglalkoztatnak önkénteseket, melyek az önkéntesek foglalkoztatásánák főbb problémái, illetve mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ideális önkéntesnek. Mindezen kérdések elemzése révén a szociális célú, önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek olyan jellemző tulajdonságait tárjuk fel, amelyek mind az alternatív foglalkoztatások terén, mind az önkéntesség módszertanának kidolgozásában hasznosítható eredményeket jelenthetnek. Módszertanilag a kutatás egyik újdonságának tartjuk, hogy a vizsgálat egyszerre irányult a nonprofit szervezetek és önkénteseik sajátosságainak vizsgálatára. Ezért a kutatás második szakaszában a válaszadó szervezetek közül véletlen mintaválasztás útján 56 szervezetet emeltünk ki, amelyek két-két önkéntesével, összesen 112 önkéntessel kérdőíves vizsgálatot is készítettünk (ebből 30 önkéntessel történt strukturált mélyinterjús felvétel, míg 82 önkéntes megkérdezése postai úton valósult meg). A szociális célú nonprofit szervezetek önkénteseit vizsgáló kérőív ugyncsak négy kérdéscsoportot tartalmazott: A kérdések első köre az önkéntesek alapvető társadalomstatisztikai jelemzőinek feltárására irányult, úgy mint: nem, életkor, családi és foglalkoztatási státusz, lakóhely. Ezen adatok felvétele azt a célt szolgálta, hogy a motivációkat össze tudjuk párosítani ezekkel az adatokkal annak érdekében, hogy a csoportok egymástól elkülöníthetőek legyenek A második kérdéscsoport legfőképpen az önkéntes szakmai életútjára vonatkoztak, mivel úgy gondoltuk ezek alaján választ kapunk arra a feltevésünkre, hogy az önkéntesség a munkából és így a

7 közösségekből való kiesést pótolja, vagy a munkaerőpiacra való reintegrációt/integrációt segíti-e elő. Az önkéntesség motivációra kérdező harmadik kérdéscsoport célja az volt, hogy az általunk hipotetikusan meghatározott új típusú, régi vagy vegyes típusú csoportosítás valódiságát igazoljuk vagy elvessük, illetve megtudjuk, hogy az önkéntes milyen elvek, értékek, célok mentén végez önkéntes tevékenységet. Végezetül az önkéntes munka jellege kérdéskör azt a célt szolgálta, hgy tisztázzuk: az adott önkéntes milyen típusú tevékenységeket vállal el és végez szervezeteknél, vagy azok keretein kívül. A kérdőívek kódolását követően az adatokat SPSS Statisztikai Adatkezelő programba vittük fel, az elemzések alapjául szolgáló alaptáblák, kereszttáblák, valamint a szervezettípusok lehatárolására szolgáló homogenitás analízis is ebben a programban készültek. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. AZ ÖNKÉNTESSÉG MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A korábbi önkéntességgel kapcsolatos kutatások kevésbé foglalkoztak azokkal az ellentmondásokkal, amelyeket az önkéntesek számának alakulásával kapcsolatosan illetve a különböző motivációk feltérképezése során találtak. Az önkéntesek számának megítélésében számos szerző (illetve sok civil szervezet is) azon a véleményen van, hogy az önkéntesek száma mindenütt a világon csökken. A csökkenés indokául a társadalmi értékek megváltozását, az információs technológia vívmányainak (TV, számítógép, stb.) térhódítását szokás emlegetni (többek között PUTNAM, 2000). Ugyanakkor, ezzel szemben, az önkéntesek számának növekedése is számos kutató végkövetkeztetése. A növekedést érzékelő civil szervezetek, és a növekedést kimutató kutatók érvei között szokott szerepelni, hogy egyre jellemzőbb tendencia, hogy újfajta önkéntes tevékenységek jelennek meg, és az önkéntes tevékenységeket fiatalok, vagy pl. a forprofit vállalkozások munkatársai végzik, s ez hosszú távon az önkéntesek számának növekedését idézte elő. Az ellentmondások csak látszólag azok, ugyanis feltevésünk szerint az eredmények mindkét oldalon igazolhatók, két szempont figyelembevételével: 1. az önkéntesség nem homogén tevékenység, és 2. az önkéntesek nem képeznek homogén társadalmi csoportot, ahogyan ezt korábban feltételezni lehetett. A régi típusú önkéntességre jellemző motivációnak az alábbiakat tekintettük:

8 szegényeken való segítés, vallás, hit fontossága erkölcsi kötelesség közösséghez tartozás Az új típusú önkéntesség motivációinak az alábbiakat tekintettük: tapasztalatszerzés kihívás, szakmai fejlődési lehetőség a szabadidő hasznos eltöltése új barátok szerzése Az önkénteseket a kutatási célok szerint motivációk és választott tevékenységek alapján három csoportba soroltuk (régi, új, vegyes), ahol a legjelentősebb különbséget a régi és az új típus elkülöníthetőségében találtuk. Eszerint az alábbi állítások igazak: Önkéntesség típusa RÉGI ÚJ Korosztály 35 felett 26 alatt Nem Inkább nők Nem jellemző Iskolai végzettség Magasabb Nem jellemző végzettségűek Családi állapot házasok Egyedülálló, hajadon, Gyermekek száma Önkéntes programok tervezése Gyermekesek (minél több gyermek, annál inkább ez a kategória) nőtlen gyermektelenek A nonprofit szektor a kutatás eredményei alapján hatékonyabban tervezheti önkéntes programjait, hiszen tudni fogja, hogy mely korcsoportnak, foglalkozási csoportnak milyen önkéntes tevékenységek vonzóak a leginkább, illetve hogy ezeket a tevékenységeket a különböző adatokkal leírható társadalmi csoportok milyen motivációkkal végzik. E tudás alapján pontosabbá, átláthatóbbá, költség-hatékonyabbá tehető az önkéntes menedzsment (toborzás, kiválasztás, programok, feladatleírás, értékelés, eredmények mérése, stb. Egyértelmű tehát, hogy 26 és 35 éves kor között, amikor a legtöbben abbahagyják az iskolát és családot alapítanak, csökken az önkéntes tevékenységet végzők száma, tehát a programokat mindenképpen a 26 alatti (az új típus esetében), illetve 35 feletti (a régi típus) korosztály számára kell célozni. A nők hagyományos szerepeik okán inkább a jótékonysági, kliensekkel közvetlenül foglalkozó, tradicionális

9 önkéntes munkákat kedvelik, míg a férfiak inkább szeretik a kihívást, tanulási lehetőséget kínáló önkéntes tevékenységeket. Az iskolai végzettségnek eredményeink szerint nincs akkora hatása az önkéntes munkára, mint azt korábban gondoltuk, az valószínűleg igaz, hogy az önkéntesek többsége a magasabb végzettségű társadalmi csoportokból kerülnek ki. Eredményeink alapján mindössze annyi mondható, hogy az önkéntes programok tervezésénél nagy hangsúlyt nem kell helyezni az iskolai végzettség szempontjának figyelembevételére akár új, akár régebbi típusú önkéntes munkát tervezünk, mert mindkettőre egyaránt igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségűekre kell számítanunk. Az eredmények azt is mutatják, hogy a régi típusú munkavállalás az egyetemet, főiskolát végzettek körében magasabb, de ez csak annak köszönhető, hogy az új típusban eleve nagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik még a köz-vagy a felsőoktatásban vannak, így hivatalosan alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek mint a régi típusba sorolt válaszadók. A családi állapotra vonatkozó kérdéseink eredménye, hogy a régi típusú programok önkéntesei nagy valószínűséggel házasok, míg az új típusú programok önkéntesei egyedülállóak. A gyermekek számát firtató eredményeink azt mutatják, hogy érdemes olyan önkéntesekkel számolni a régi típusú programok indításánál, akik gyermekesek, akár a sokgyermekesek táborát képviselik, így eszerint célozhatók az önkéntes tevékenységek időintervallumai, rendszeressége. A foglalkoztatáspolitika szempontjából elemi fontosságú, hogy a szakma betekintést nyerjen az önkéntes tevékenységek funkcióiba, hiszen ezen keresztül képet kaphat és így a későbbiekben programokba illeszthetővé válhat az önkéntes tevékenység munkanélküliség csökkentő, és munkaerőpiacra integráló szerepe. Az emberek személyes csatornákon keresztül jóval többen jutnak álláshoz, mint azt gondolnánk. Interjúalanyaink kapcsolatainak (ismerős, barát) több mint 40%-a az önkéntes munkához kapcsolódóan épült ki. Több szerző mutatta ki, hogy a weberi hatalomfajtákon kívül (gazdasági, szimbolikus, politikai) létezik egy negyedik is, a társadalmi hatalom, amelyet leginkább az egyének személyes kapcsolati hálói testesítenek meg, és amelyet a társadalomtudományban hosszú ideje társadalmi tőkének is hívnak. Minél több ilyen kapcsolódása van az egyénnek a társadalom hálózataival, annál jobb az életminősége, annál könnyebben kapcsolódik a munka világához is. Egyes kutatások szerint (az USA-ban 60%, Hollandiában a felnőtt lakosság egyharmada) a sikeres álláskeresést informálisan, és nem munkaügyi szervezetekhez vagy más támogatókhoz kapcsolódva bonyolítja le. Mivel a nagyobb kapcsolati hálók inkább a magasabb végzettségűekre, a magasabb presztízsű társadalmi csoportokra jellemzőek, így ezek a csoportok folyamatosan gyakorolják a piacgazdasághoz való kapcsolódást.

10 Az alacsonyabb végzettséggel, így alacsonyabb presztízsű munkalehetőségekkel, homogénebb társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők az állami támogatásokhoz való hozzáférésben szereznek jártasságot, és nehéz a megszokott passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökről aktív eszközökre váltani támogatásukkor. Az önkéntesség prevenciós és korrekciós eszközrendszert egyaránt kínál: ösztönzése és állami támogatása prevenciós segítő lehetőség a társadalom veszélyeztetett rétegei számára a munkához való kapcsolódás megőrzésére, az informális kapcsolatok szélesítésére, heterogénabbá tételére. Másodsorban korrekciós lehetőség is a munka nélkül eltöltött idő lerövidítésére, a munka világába való lassú, egyénre szabott visszatérésre. Kutatásunk során azt találtuk, hogy a mintánkba nagyon kevesen, mindössze 4 fő (3,6%) munkanélküli került a véletlen kiválasztás során. Ez a szám megegyezik a GYES-en, GYED-en lévők arányával, pedig tudjuk, hogy a kisgyermekesek vállalnak a legkevésbé önkéntes munkát (az ő ösztönzésük a nők munkaerőpiacra való visszatérését segítené elő). Ez tehát mindenképpen azt jelenti, hogy van teendő ezen a területen, hiszen társadalmi haszna mindenképpen volna a hátrányos helyzetű, leszakadó csoportok társadalmi integrációja szempontjából, és emellett még költségvetési megtakarítást is eredményezne. Rengeteg pluszt ad, és nagyon sokat lehet tanulni belőle az emberekkel való kapcsolatteremtés területén. Az önkéntesség a civil társadalom sajátja kell legyen. Magyarországon ez a folyamat a kezdetén jár. Talán pozitív változást lehetne elérni azzal, ha tudatosítanánk az emberekben azt, hogy az önkéntességnek nem csupán a segített fél a nyertese, hanem közvetve maga a segítő is. Jó, ha az életemben mindig jelen van az önkéntesség is a munka és a pénzkereset mellett. Edzi szellemem, lelkem, képességeim. Nehéz önkéntes munkát találni, ha nem vagy vallásos, vagy nem akarsz konkrét szervezethez kapcsolódni. A civil szervezetek keressék a kapcsolatot az aktív nyugdíjasokkal! Az oktatáspolitika számára egyértelművé válhat, hogy a fiatalok önkéntes tevékenysége mekkora és milyen erőt képvisel, ezzel igazolható lesz az az elmélet, miszerint a köz- és felsőoktatásban reagálni kell az új típusú önkéntesség által felvetett szükségletekre.

11 Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatáspolitikai célok az oktatáspolitika támogatása nélkül nehezen valósíthatók meg, új szemlélet, új ismeretek csak e két terület szoros együttműködésével kerülhet a köztudatba. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy az önkéntesség eszméjének terjedése ellen ható jelenlegi köz- és felsőoktatásban mégis vannak olyan fiatalok, akik mindenfajta ellenszolgáltatás (felvételi plusz pontok, kreditek, stb.) nélkül is tevékenykednek ezen a területen. Bár saját számukat alulbecsülik, mégis jelentős számban vannak jelen a jelenleg ismert fő önkéntes között (mintánk szerint kb. egyharmada az összes önkéntes számának). Ha ezek a fiatalok ösztönzést kapnának a nemzetközi minták szerint az önkéntes/közösségi tevékenységekben való részvételre, akkor a nyitottságuk, később a társadalmi integrációval, az idegenekkel, a kisebbségekkel, vagy a szegényekkel kapcsolatos attitűdjeik inkább épülhetnének tapasztalatokra, konkrét tudásra, mintsem előítéletekre, sztereotípiákra. Az önkéntesség az Európai Unióban jelenleg kiemelten támogatott tevékenység, segítségével ösztöndíjakat lehet kapni külföldre, ahol sokak tanulhatnak meg más nyelveket saját anyagi ráfordítás nélkül is. A mai napig nem is tudtam, hogy léteznek konkrét önkéntes szervezetek, és emiatt úgy érzem, hogy valamilyen úton-módon jobban kellene lobbizniuk az iskolákban! Ahogy a környezetemből kiderült, sok ember lenne hajlandó pl. a lakóterülete környékén szemetet szedni, mert a helyzet az, hogy siralmas ahogyan a város kinéz. A lényeg az, hogy valakinek el kellene indítania ezt a programot, és ezek után az emberek szerintem már maguktól tudnának hasonlót szervezni ezeket a gyűjtéseket. Szerintem erre nagyon nagy szükség lenne. (középiskolás interjúalany) Az önkéntességgel kapcsolatos törvény előkészítéséhez is szolgáltat adatokat. A törvény előkészítése kutatásunk befejezésekor már lezárult, így ehhez konkrét adatokkal már nem tudtunk hozzájárulni. 2. Az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek vizsgálata Az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek mintája az alábbi jellemzőkkel volt leírható: A minta domináns célcsoportját a városi szervezetek alkották. E tekintetben a minta eltért a makrostatisztikai adatoktól, mivel 2002-ben is a szociális célú szervezetek többsége alapítványi formában működött.

12 Alapítóik tekintetében a civil jelleg jellemezte a mintába tartozó szervezeteket, mivel többségüket magánszemélyek alapították. A szervezetek többsége legalább már három éve, de kevesebb, mint 10 éve működött. Többségük az elvégzendő feladathoz keresett szervezeti formát és több mint felük működésének hatóköre egy vagy több településre terjedt ki. A szociális célú szervezetektől eltérően a mintában dominánsabban képviseltették magukat a kiemelkedően közhasznú szervezetek. A vizsgált szervezetek tevékenység-szerkezetére jellemző volt, hogy olyan feladatokat láttak el, amelyek az állami, önkormányzati szociális ellátó rendszer kijavítását, kiegészítést jelentik. Ebben a szerepkörben igen erős hangsúlyt kapott az önkéntes munka révén a perszonalizáció, a személyes és ingyenes szolgáltatások, valamint az adományozás, jótékonyság. A mintában szereplő alapítványokra az adományozás, az egyesületekre a (z ingyenes) szolgáltatások nyújtása és adományozás volt inkább a jellemző. A szolgáltatói és a vállalkozói tevékenység a közhasznú társaságoknál koncentrálódott, míg a közalapítványok ingyenes szolgáltatásokat és természetbeni adományozás terén működtek. A szervezetek tevékenysége elsősorban célcsoport-orientált volt. Ez a célcsoport-orientáltság a minta jellegzetességéből eredt. A szociális célú nonprofit szervezetek közül a társas nonprofit szervezetek jelentős része érdekképviseleti, érdekérvényesítő funkciókat tölt be, vagy a tagok számára szervez speciális programokat, nyújt szolgáltatásokat. Az alapítványok pedig leginkább anyagi vagy természetbeni hozzájárulásokkal segít különböző társadalmi csoportokat, intézményeket. A mintát alkotó szervezetek többsége (70%-a) az átlagos vagy átlag alatti bevétellel rendelkező szervezetek közé tartozott. Nagy bevételű szervezetek legfőképpen két csoportból kerültek ki: az egyesületek közel 20%-a (10 szervezet) és a közhasznú társaságok 88%- a (7 szervezet) tartozott ide. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek többsége a minta szerint - vagy pályázati bevételekből, vagy magán és vállalati adományokból szerezte bevételeit. A bevételek aránya ott volt a legmagasabb, ahol a magas volt a normatív támogatások aránya, és legalacsonyabb ott, ahol a nonprofit szervezetek támogatása és a személyi jövedelemadó felajánlások képezték a domináns bevételi forrást. A mintát alkotó szervezetek több mint fele, tevékenységének ellátásához csak önkénteseket alkalmazott. A fő és mellékfoglalkozású alkalmazás csak az igazán nagy 10 és 50 millió forint, vagy a fölötti bevétellel rendelkező szervezetekre volt jellemző. Az átlag alatti bevételű szervezetek kizárólag önkéntesekkel, az átlagos bevételű szervezetek pedig önkéntesekkel és mellékállású foglalkoztatottakkal látták el a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatokat. A mintában szereplő 96 szervezet közül 51 szervezet átlagosan 7,6 éve foglalkoztatott önkénteseket, míg 26 szervezet átlagosan 2,2 éve és 19 szervezet átlagosan 13,2 éve. Az adatok arra engedtek következtetni,

13 hogy a tényleges önkéntes munka a szociális célú szervezetek körében rendszerváltozás után vette kezdetét és valójában a kilencvenes évek második felében lett igazán elterjedt. Legnagyobb önkéntes bázissal azok a szervezetek rendelkeznek, amelyek a kilencvenes évek közepe óta foglalkoztattak önkénteseket. Az elmúlt három évet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szervezetek egyre nagyobb számban rendszeresen tudták önkénteseiket foglalkoztatni, míg az időszakos foglalkoztatás nem változott, és csökkent az önkéntesek alkalmankénti foglalkoztatása. A vizsgált szervezetek több mint fele, tehát egyfajta tudatos önkéntes foglalkoztatási stratégiával rendelkezett, ami alapján is igazolva láttuk, hogy a kilencvenes évek közepe óta a magyarországi önkéntes foglalkoztatás aktivitása fokozatosan nő. A vizsgált szociális célú szervezetek leggyakrabban rendezvényeiknél, a szervezet működtetésénél adódó feladatok ellátásában, illetve a már említetett személyes szolgáltatásoknál foglalkoztatták önkénteseiket. A makrostatisztikai adatok szerint a szociális célú szervezetekre 2000-ben az volt jellemző, hogy adminisztratív területen a szervezetek 85%-a, adománygyűjtésnél a szervezetek 69%-a, míg az alaptevékenységhez köthető szolgáltatásoknál a szervezetek 81%-a vette igénybe önkénteseik munkáját. A szervezetek tipikus önkéntese inkább középkorú foglalkoztatott nő volt, aki érintett volt a szervezet céljaiban és érdeklődött a szervezet munkája iránt és leginkább a jótékonyság motiválta az önkéntes munkában. A szervezetek ideális önkéntes legfontosabb tulajdonságainak megjelölésekor egy modern, főként az elköteleződésre és a pozitív személyiségjegyekre tették a hangsúlyt. Az ideális önkéntes öt jellemző tulajdonsága: az elkötelezettség, a jó kommunikációs képesség, érdeklődés az önkéntes munka iránt, érintettség a szervezet céljai tekintetében és a megnyerő személyiség voltak. A vizsgálatban résztvevő önkénteseket foglalkoztató szervezetek nehézségei - a nonprofit működés területén három területre koncentrálódnak: a szervezetek anyagi helyzetének megteremtése, a gazdálkodás és a jogi szabályozások változásai, valamint, a szervezet működtetésének problémái. Végezetül a szervezeteknek az önkéntes munka szervezésében jelentkező problémái egyrészt társadalmi eredetűek voltak, másrészt a szervezetek önkéntes munkával kapcsolatos elvárásai és tennivalói közötti feszültségből eredtek. A kutatási hipotézistől eltérően a mintában az intézményi közelségelve alapján nem három, hanem négy funkcionális csoportot sikerült elkülöníteni a bevételi struktúra, a szervezettípus és a jellemző tevékenységi körök mentén: A vállalkozás-közeli nonprofit szervezetek alkották a legkisebb számú csoportot a mintában, ami arra enged következtetni, hogy az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek csak igen kis

14 csoportjának vannak piaci jellegű affinitásai. Ebben a csoportban a domináns szervezeti forma a közhasznú társaság volt, a szervezetek tipikus bevételei normatív támogatásból és vállalkozási bevételekből származtak. Leginkább jellemző volt a vállalkozás-közeli szervezetekre, hogy fizetős szolgáltatásokat nyújtanak és vállalkozási tevékenységet folytatnak. A szervezetek többsége kiemelkedően közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga felettinek mutatkoztak. A fő- és mellékfoglalkoztatás erre a csoportra volt leginkább jellemző. Önkénteseiknél kevésbé jelent meg az érintettség, ugyanakkor képzettebbnek tartották őket, mint más csoportok. A középkorú női önkéntesek mellett ez a csoport foglalkoztatta a tanulói korosztályt önkéntesként. Az önkéntesek alkalmazási területe a vállalkozás-közeli szervezeteknél mutatkozott a legszűkebbnek, amely döntően két területre koncentrálódott: a rendezvények szervezésére és a szakképzettségnek megfelelő munkára. Az elmúlt három évben önkénteseik időbeli foglalkoztatása eléggé változatos volt. A vállalkozás-közeli szervezetek az önkéntes foglalkoztatás terén az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett - a hozzáértő, elkötelezett és elegendő számú önkéntes hiányát tartották a legfőképpen problémának. A vállalkozás-közeli szervezetekben folyó önkéntes munka inkább a vegyes típushoz állt közelebb, és az e szervezeteknél foglalkoztatott önkéntesek motivációi ugyancsak a vegyes típusba tartoztak. A bázis közeli szervezetek alkották a minta legnagyobb csoportját, ami az mutatja, hogy az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek többsége inkább az informális szektor felé rendelkezik erős kapcsolódási képességekkel. A csoport domináns szervezeti formája az egyesület volt, és a szervezetek tipikus bevételei pályázatokból származtak. A bázis-közeli szervezetekre volt leginkább jellemző az ingyenes szolgáltatások nyújtása. A szervezetek több mint a fele közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga körül alakultak. Feladataik ellátására főként önkénteseket foglalkoztattak egykét fő vagy mellékállású alkalmazás mellett. Önkénteseik hozták a minta tipikus önkénteseinek a településen élő, főként középkorú nők jellemzőit, akiknek körében a legmagasabb volt a szervezet iránti elkötelezettség. Önkénteseik munkáját leggyakrabban rendezvények szervezésénél, szolgáltatásoknál és akcióknál veszik igénybe. Nagy számú önkénteseiket az elmúlt három évben alkalmanként és időszakosan foglalkoztatták. A bázis-közeli szervezeteknek - az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett leginkább az elegendő számú önkéntes megtalálása okozza a problémát. A vegyes típusú önkéntes tevékenység markánsan a bázis-közeli szervezetekre volt jellemző és önkénteseik motivációi leginkább az új típusú önkéntes motivációkkal voltak jellemezhetőek.

15 Az adományozói szervezetek közé a minta közel egynegyede tartozott, ami szintén a szervezetek informális szektor felé való kapcsolódására utal. Domináns szervezeti formának ebben a csoportban az alapítványok számítottak, de némely egyesület is ide volt sorolható. A szervezetek tipikus bevételei magán/vállalati adományokból és az szja 1%-ból származtak a múlt évben. Az adományozó szervezetek jellemző tevékenysége a természetbeni adományok nyújtása volt. A szervezetek alig egy ötöde volt közhasznú szervezet, és múlt évi bevételeik a minta átlaga alatt alakultak. Tevékenységük ellátásához csak önkénteseket foglalkoztattak. Önkénteseikre az erős települési kötődés volt a jellemző és ebben a csoportban jelentek meg markánsan azok az önkéntesek, akiket a jótékonyság vezérelt, illetve itt volt a legmagasabb arányú a többi csoporthoz képest a nyugdíjas önkéntesek aránya. A legszélesebb tevékenységi körben az adományozói szervezetek alkalmazták önkénteseiket, melynek súlypontjai a jótékonysági és adományozási tevékenység felé mutattak. Önkénteseiket, legnagyobb arányban, rendszeresen ezek a szervezetek foglalkoztatták az elmúlt három évben. Az önkéntes munka társadalmi elismerése mellett - az adományozó szervezetek számára - az anyagi és a humán erőforrások hiánya és ebből kifolyólag az önkéntesek megtartása jelentette a problémát. A régi típusú önkéntes tevékenység, a klasszikus jótékonysági feladatok az adományozói szervezetként meghatározott csoportra volt dominánsan jellemzi. Önkénteseik motivációiban pedig ugyancsak a régi típusú önkéntesség motivációi mutatkoztak a legtipikusabbnak. Az állam-közeli szervezetek közé a minta alig egyötöde tartozott, ami arra utal, hogy az önkénteseket foglalkoztató szociális célú szervezetek kapcsolódása gyengébb az állami szektor felé. A csoport domináns szervezeteit a közalapítványok alkották, de ide tartozott néhány egyesület is. A szervezetek tipikus bevételei pályázatokból és magán/vállalati adományokból származtak. Tevékenységük széles körű volt az ingyenes szolgáltatásoktól a vállalkozási tevékenységig. A szervezetek közel háromnegyede közhasznú szervezet volt, és múlt évi bevételeik a minta átlaga és az alatt alakultak. Tevékenységük ellátásához leginkább önkénteseket és egy-két főfoglalkoztatásút alkalmaztak. Önkénteseikre az alacsony elkötelezettség, de magas érdeklődés volt a jellemző. Ugyanakkor ebben a csoportban volt a legmagasabb a foglalkoztatotti státusszal rendelkező önkéntesek aránya. Az állam-közeli szervezetek önkénteseik munkáját rendezvények szervezésénél, szolgáltatásoknál és a szervezet működtetésénél veszik igénybe. Az önkéntesek rendszeres foglalkoztatása között indult meg ezeknél a szervezeteknél, azt megelőzően az alkalmi foglalkoztatás volt jellemző. Az önkéntes munka nem kellő társadalmi elismerését az állam-közeli szervezetek tartották a leginkább problematikusnak.

16 Az új típusú önkéntes tevékenység az állam-közeli szervezetekre volt a legjellemzőbb, míg önkéntesik motivációja többségében a régi típushoz állt közelebb.

ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi

ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi Interjú-Civil A Pályán, 2010/2. 2009. októberében indult el a Magyar Önkéntesek Motivációinak Vizsgálata c. kutatási program (www.volunteermotivation.hu),

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi

Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2008. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE KÉRDŐÍV SZERVEZETEK RÉSZÉRE AZ ÖNKÉNTESSÉG SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK FELMÉRÉSE MUNKAERŐPIACI HASZNOSÍTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL Kedves válaszadó! A megkeresés oka: A Leonardo da Vinci programon belül megvalósuló

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011 Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011 Székhely: 4029 Debrecen Víztorony utca 19 Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: TPk.60.214/2006/2

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Közhasznúsági Beszámoló 2012

Közhasznúsági Beszámoló 2012 Hallatlan Alapítvány Közhasznúsági Beszámoló 2012 Adószám: 18187128-1- 42 Tartalom Oldalszám Egyszerűsített éves Közhasznú beszámoló eredménykimutatása 3 Tájékoztató adatok 4 o Személyi jellegű ráfordítások

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9.

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Felsőoktatási fejlesztési és felsőfokú szakképzési konferencia 2006. Május 24 A felsőoktatási minőség A felsőoktatás 21. századi

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 4024 Debrecen, Rákóczi utca 42. 2008. évi Közhasznúsági jelentése

Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 4024 Debrecen, Rákóczi utca 42. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 424 Debrecen, Rákóczi utca 42. 28. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 29. február 18. Stercel Károly Kuratóriumi elnök Az Életminőség Alapítvány

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Maczuczáné Fenyvesi Viktória: Az önkéntesség megítélése Székesfehérváron

Részletesebben

Önálló Főiskolai Közalapítvány 19096988-1-07. 2013. évi. Közhasznúsági jelentése és kiegészítő melléklete

Önálló Főiskolai Közalapítvány 19096988-1-07. 2013. évi. Közhasznúsági jelentése és kiegészítő melléklete Önálló Főiskolai Közalapítvány 19096988-1-07 2013. évi Közhasznúsági jelentése és kiegészítő melléklete 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1 Önálló Főiskolai Közalapítvány adószám: 19096988-1-27 Oldal 1

Részletesebben

A civil törvény végrehajtásának és a Nemzeti Együttműködési Alap működési tapasztalatai

A civil törvény végrehajtásának és a Nemzeti Együttműködési Alap működési tapasztalatai A civil törvény végrehajtásának és a Nemzeti Együttműködési Alap működési tapasztalatai Emberi Erőforrások Minisztériuma Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

A PIREHAB Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2012. évről

A PIREHAB Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2012. évről A PIREHAB Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2012. évről 1. A közhasznú társaság alapadatai: Cégnév: PIREHAB Nonprofit KFT. Székhely: 4025 Debrecen,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Varga Péter 2014. február 18. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Tartalom 1. NFSZ feladatai, szervezete 2. Fejlesztési

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4, a cél

Részletesebben

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT, z ahol a tények nem önmagukért beszélnek A tények önmagukban a döntési rendszernek csupán az inputjait képezik. A Fact Intézet abban segít,

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz Civil szervezetek Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.): Egyesület Speciális formák: sportszövetség, vallási tevékenységet végző

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés b) pontjában,

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

... Dr. Szokol Miklós elnök

... Dr. Szokol Miklós elnök DEBRECENI SZÍV EGYESÜLET Kiegészítő melléklet 2014. év Debrecen, 2015.03.31.... Dr. Szokol Miklós elnök Általános rész: Szív Egyesület bemutatása: Működési forma : egyéb egyesület Alapítás ideje : 2001.

Részletesebben

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika A hazai kis- és középvállalati (kkv) kör versenyképességének növelése a rendszerváltás pillanata

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-1/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 27-i ülésére Tárgy: Javaslat közérdekű önkéntes

Részletesebben

Életjel Alapítvány 2006. évi

Életjel Alapítvány 2006. évi Életjel Alapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése I. Szervezet alapadatai: Név: Életjel Alapítvány Adószám: 18230745-1-43 Bankszámlaszám: Budapest Bank RT. XVIII.ker. fiók 10103881-55275644-00000004

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK CEKÉKE KE Cigányok éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK pviselőegyesület HEFOP/2004/2.3.1.-1. ȞHátr trányos helyzetűemberek emberek alternatív v munkaerő- piaci képzk pzése éss foglalkoztatása ˇ

Részletesebben

Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében. Fényes Hajnalka 2010. December 3.

Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében. Fényes Hajnalka 2010. December 3. Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka 2010. December 3. 60 Tanulás melletti munka nemi Tanulás melletti munkavégzés (ISCED54) különbségei

Részletesebben

KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN

KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN NINCS EMBEREM......CSUPÁN EGY IGAZI ÖRÖM VAN A FÖLDÖN: MÁSOKNAK ÉLNI. LEV TOLSZTOJ BETEG VOLTAM ÉS MEGLÁTOGATTATOK... Az önkéntességről általában Fogalma, meghatározása,

Részletesebben

2013. évi Közhasznúsági jelentése

2013. évi Közhasznúsági jelentése REGINA Közhasznú Alapítvány 2100 Gödöllő, Röges utca 66. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Gödöllő, 2014. május 15. Pilcsik Tünde sk. Kuratóriumi elnök 1. A szervezet adatai Név: REGINA Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

1. Számviteli beszámoló: 1.1. Számviteli beszámoló bemutatása: A beszámoló a közhasznúsági jelentés mellékleteként megtekinthető. 1.2. Könyvvizsgálat: Az alapítvány nem könyvvizsgálatra kötelezett 1.3.

Részletesebben

2009. évi közhasznúsági jelentés

2009. évi közhasznúsági jelentés Alapítva: 1986 M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET Székhely: 1221 Budapest Leányka u. 34. III/21. Adószám: 19004909-2-43 Telefon/Fax: (1) 229-3542 Levélcím: Segítő Kéz Iroda

Részletesebben