Az életvégi döntések etikája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az életvégi döntések etikája"

Átírás

1 Az életvégi döntések etikája Az élet értéke és a halál etikája: Az életvégi döntések voltaképpen értékekkel kapcsolatos állásfoglalásokat, illetve érték-konfliktusok megoldási kísérleteit jelentik. Az élet, miként az egészség egy alapvető érték, ám mint olyan, nem kizárólagos, más értékekkel konfliktusba kerülhet, valós értéke pedig helyzetekként, egyénekként és kultúránként változhat. Az élettel mint értékkel szembeállíthatunk erkölcsi, esztétikai, közösségi, vallási és egyéb értékeket. Amikor azt halljuk, hogy valaki életét áldozta egy társadalmi ügyért, a hazájáért vagy vallási meggyőződéséért, olyan értékkonfliktusokról értesülünk, amelyek egyik szempontját az élet értéke jelöli ki (a mérleg egyik serpenyőjében az élet maga áll). De nem kell ennyire szélsőséges példákra hivatkoznunk az élet mint érték megjelenésének konfliktusos helyzeteinek bemutatásához: ha valaki fontolóra veszi a halál siettetésének lehetőségét a csillapíthatatlan fájdalommal és szenvedéssel teli vagy öntudatlan állapotban eltöltött néhány hónapnyi életidővel szemben, hasonló súlyos értékkonfliktussal kerül szembe. Az élet tehát egy érték, de nem abszolút jellegű, bizonyos helyzetekben más értékekkel konfliktusba kerülhet, azok relativizálhatják, sőt felül is írhatják azt. Az élet értéke kultúránként változik. A mi kultúránk az értékek között igen nagyra tartja az egészséget, ezzel együtt a magasabb életminőséget, miközben az élet maga talán veszít abszolút jelentőségéből (pl. a keresztény vallás elveire épülő kultúrához képest, ahol az emberi élet egyfajta szentség, az emberi lény életében az isteni teremtést tisztelik). Ezzel párhuzamosan az egyéni önrendelkezés és választási szabadság is meghatározó jelentőségű értékké vált. Az életvégi döntések értékkonfliktusokat vesznek fontolóra, elsősorban az élet és életminőség (ide értve az emberi méltóságot is), illetve az élet és az egyéni autonómia értékeinek konfliktusait.

2 Az életvégi döntésekben leggyakrabban megjelenő értékkonfliktusok: ÉLET VS. ÉLETMINŐSÉG ÉLET VS. MÉLTÓSÁG ÉLET VS. AUTONÓMIA/SZABADSÁG Az életvégi döntések a bioetika alapelveinek konfliktusaiként megközelítve: NE ÁRTS! VS. AUTONÓMIA JÓTÉKONYSÁG VS. AUTONÓMIA IGAZSÁGOSSÁG VS. JÓTÉKONYSÁG E konfliktusok mögött mélyebb társadalmi értékek összeütközése húzódik meg: így a szabadság és önrendelkezés filozófiai aspektusai kerülnek szembe a halál, mint radikálisan más, uralhatatlan és sorszerű adottság jelenlétével gondolkodásunkban és az élet dolgainak értékével szembeni filozófiai hozzáállásunkban. Éppoly sokan érvelnek az életvégi kérdésekben megjelenő döntési szabadság mellett, mint ahányan a fundamentális élet-halál kérdések medikalizációja (orvosi jellegű kérdéssé tétele) ellen. Az élet értékeléséhez a halál tudata elkerülhetetlen, ha a halál pillanatát is bevonjuk tudatos és technikai ellenőrzésünk alá, talán lényegi veszteség ér minket emberi létünk teljesebb megvalósítása vonatkozásában. Egy további szempont, hogy bár az élet önmagában érték, a halál nem az. Legalábbis szekuláris perspektívából szemlélve (ami egy lényeges kikötés) a halállal semmi nem lehet szubjektíve jobb az életét vesztő személy számára, hiszen éppen az szűnik meg, akinek ezáltal jobb vagy rosszabb lehetne bármi is, a világ dolgait észlelő és értékelő szubjektum. Gyakran halljuk, hogy aki halálát orvosi összefüggésben siettetné (pl. életmentő kezelések visszautasítása vagy akár aktív eutanázia formájában), az meg akar halni. Ez valószínűleg az esetek többségében nincs így, ha mégis, azt nem nevezhetjük racionális választásnak. A halál

3 pillanatának siettetése abban a vonatkozásban lehet racionális döntés, ha két különböző életet hasonlítunk össze, például 63 évet elviselhető életminőséggel egyfelől és 63 évet elviselhető életminőséggel plusz 2-3 hónapot extrém alacsony életminőséggel másfelől. Ez két ténylegesen felmerülő választási opciót jelent, amelyek között az egyén értékrendjének függvényében racionális választásra is lehetőség adódik. Az életvégi döntések és az eutanázia: Az életvégi döntések orvosi kontextusban megjelenő etikai kérdései kapcsán fontos felismerni, hogy ez a probléma távolról sem korlátozódik az eutanázia erkölcsi elfogadhatóságának kérdésére. Az életvégi döntések etikája ennél sokkal tágabb kérdéskört fed le. Gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy az élet végével kapcsolatos problémákat egyszerűen az eutanázia körüli vitákra redukálják (többnyire aktív eutanáziát értve ezalatt). Ez nem csupán tárgyi tévedés, hanem félrevezető gyakorlat, mivel eltereli a figyelmet a felmerülő kérdések komplexitásáról. Könnyen úgy gondolhatjuk, hogy ha az eutanázia kérdését nem tartjuk aktuálisnak, nem is kell az életvégi helyzetek és döntések etikai problémáival érdemben foglalkoznunk. Ez téves megközelítés. E tanegység egyik fontos célja, hogy rámutasson a felmerülő kérdések sokszínűségére, kiterjedtségre és mindennapi jelenlétére. Az életvégi döntések az orvoslásban és orvosi etikában: Hippokratészt (kb. Kr. e ) bizonyos értelemben az első tudományos szemléletű orvosi iskola megalapítójának tekinthetjük. Természetesen tudományos alatt a korabeli tudományos felfogást kell érteni, továbbá a hippokratészi orvosi iskola nem a már akkor is létező és ma is elfogadott atomista nézeteket vallotta, hanem a humorális (őselemekről és testnedvekről kifejtett nézetekre alapuló) medicina képviselője volt. Hippokratész ma elsősorban híres orvosi esküjéről ismert. Azt látjuk tehát, hogy gyakorlatilag abban a pillanatban, amikor a tudományos alapokra építő medicina első jelei felbukkantak, a speciális etikai szabályozás igénye is megjelent az orvosi gyakorlatban. A két szempont voltaképpen szorosan összefüggött: ahhoz, hogy működőképes legyen a tudományos alapú orvoslás, szabályozni kellett az orvosoktól elvárt viselkedési formákat. Nyilván más szakmák, hivatások esetében is merülnek fel etikai helyzetek, kétes szituációk, illetve azok esetében is fontos a szakmai közösség képviselői számára erkölcsi útmutatást nyújtani, de az orvoslás esetében ez hangsúlyosabban jelenik meg, amelyre az egyik gyakori magyarázat az, hogy ebben az esetben igazi élet-halál kérdésekről is szó van. Az életvégi döntések etikai megközelítése fontos elemét képezik az orvosi etika hippokratészi hagyományának. A hippokratészi eskü szövege is kitér az életvégi döntések kérdésére is:

4 Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sőt még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Az orvosi etika hippokratészi hagyományának középpontjában az orvosi kötelességek hangsúlyozása állt, így a páciensek szempontjainak megjelenése egészen a legutóbbi időkig, jelesül a modern bioetikai szemlélet elterjedéséig jórészt figyelmen kívül maradt. A hippokratészi esküt és orvosetikai szemléletet szokásosan annak megnyilvánulásaként tekintik, hogy az orvos elsődleges morális elve a betegek kezelése és életük iránti elkötelezettség. E megközelítésen belül a betegek arra vonatkozó döntése, hogy halálukhoz orvosi segítséget kérjenek, leginkább fel sem merülő szempont. Az életvégi döntések és a modern bioetika: Az életvégi döntések kérdésköre a modern bioetika megjelenésével azonnal különleges szerephez jut. A mai páciens-központú klinikai etika fő célkitűzése, hogy a páciensek érdekeit, választási szabadságát a korábbi idők orvosi etikájánál hangsúlyosabban jelenítse meg. Így a modern bioetika, amely amúgy sok tekintetben a hagyományos orvosi etika leszármazottja, lényeges kérdésekben szembe is kerülhet elődjével. A gyógyítás és életben tartás mindenen túlmutató orvosi elve az életvégi döntések kapcsán éppen a modern bioetika autonómia-központúságával találja konfliktusban magát. A modern bioetika első nagy vitái és áttörései az életvégi döntésekkel összefüggésben jelentek meg, hiszen ott válik leginkább nyilvánvalóvá a mögöttes etikai értékkonfliktus, mint ahogy a döntések tétje is itt a legnagyobb. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a bioetika eleve elkötelezett a felmerülő kérdésekre adható bizonyos válaszok mellett. Az életvégi döntések mind általánosságban, mind konkrét esetekben, rendkívüli körültekintést igényelnek. A halálhoz való orvosi segítségnyújtás bármely formájával kapcsolatban indokolt az óvatosság. Egyrészt tekinthetjük az életvégi döntések liberalizációját az egyéni autonómia és kiteljesedés irányába mutató társadalmi fejlődésünk egy jelentős lépésének, de látnunk kell a veszélyeit is, főként abban, hogy az orvosi segítségnyújtás ilyen esetekben negatívan érintheti a betegeket, öregeket, gyengéket és szegényeket. Egy nem egészen optimálisan működő, forráshiányokkal küszködő egészségügyi rendszerben felmerülő problémákra nem lehet megoldás pl. az eutanázia legalizálása. A választás szabadsága alapvető emberi jog, azaz minden embert egyaránt megillető lehetőség, ugyanakkor annak is tudatában kell lennünk, hogy döntéseink minden esetben bizonyos szituációkba vannak ágyazva. Az erkölcsi mérlegeléskor tehát nem elegendő az emberi döntéshozó ágens absztrakt fogalmának mentén gondolkodni, hanem mindig

5 figyelembe kell vennünk a döntés teljes kontextusát. Ha valaki azért folyamodna orvosi segítségért vagy utasítana vissza életfenntartó orvosi kezelést, mert az egészségügyi intézmény nem rendelkezik elegendő forrással a megfelelő orvosi ellátáshoz (és ebbe beletartozik a gyógyítás környezete vagy a társas támasz is), akkor ez a döntés nem tekinthető személyes autonómiája tényleges megnyilvánulásaként. Nem elegendő tehát a formális döntési autonómia biztosítása, a pácienseket meg kell védeni a helyzetből adódó, nem feltétlenül valós érdekeiket, autonómiájukat és jogaikat érvényesítő döntéseiktől is. A mai bioetikában fontos irányelv a kezelések és az egészségügyi intézményrendszer működésének átláthatósága is. Hollandiában 1991-ben készült el az ún. Remmelink-jelentés, amely azt próbálta feltárni, hogy a praktizáló orvosok hogyan állnak hozzá az életvégi kérdésekhez, milyen gyakorlatokat alkalmaznak életvégi döntési helyzetekben. A vizsgálat azt találta, hogy a holland orvosi gyakorlatban egyáltalán nem ritka, hogy orvosok tevőleges szerepet játszanak betegeik halálba segítésében. Az esetek többségében ehhez nem adták a betegek beleegyezésüket. Az aktív eutanázia jogi szabályozása és legalizálása voltaképpen abból a szándékból fakadt, hogy átláthatóvá és jobban szabályozható tegyék a létező orvosi gyakorlatot és a betegek, illetve a társdalom igényeit. Általános bioetikai elvként megfogalmazható, hogy minden esetben jobb, ha a döntési folyamatok átláthatók és egyértelmű etikai és jogi helyzet áll elő egy-egy kérdés szabályozása kapcsán. Az életvégi döntések és a betegjogi szabályozás: Magyarországon az eutanázia egyetlen formája sem elfogadott jogilag. Az életvégi döntések egyéb lehetőségei azonban széles körben megjelennek, így az egészségügyi intézmény elhagyásának joga, az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításához való jog, a palliatív kezelésekkel összefüggő kérdések vagy a hospice szolgáltatás igénybe vétele. A hatályos betegjogi szabályozás tehát több ponton is kitér különféle életvégi döntési helyzetekre. Az 1997-es egészségügyi törvényben lefektetett betegjogi rendszer egyik legfőbb elvi újdonsága az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításához való jog feltételeinek meghatározása. Az életmentő/életfenntartó kezelések visszautasításához való jog önmagában nem az eutanázia egy formája, mivel a kezelések visszautasításához való alapvető betegjog kiterjesztéseként értelmeződik, nem közvetlenül a beteg halálát előidézni szándékozó döntésként. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen feltételeket határoz meg a szóban forgó betegjogi szabályozás: A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben

6 szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ez kiegészül a következő ponttal: egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat [visszautasíthat], ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. Bár sokszor halljuk, hogy Magyarországon igen szabadelvű az életmentő/életfenntartó kezelések visszautasításához való jogi szabályozás, a szöveg alapos szemügyre vételével kiderül, hogy ez nincs így (vallási nézetekre való hivatkozásokkal nem utasítható vissza hatékonynak tartott kezelés, pl. vér transzfúzió). A jogszabály lehetőséget ad a döntés közvetlen életvégi helyzetet megelőzően való megtételére (előzetes intézkedés formájában, megfelelő formai követelmények betartása mellett), illetve a döntés más személyre való átruházására. Három további fontos etikai szempontot érdemes még itt megemlíteni: (1) visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását ; (2) A beteget, illetve a ( ) [helyettesített döntésre kijelölt] személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a ( ) beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra ; (3) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. A hatályos magyar betegjogi rendszer tehát részletesen foglalkozik életvégi döntésekkel, bizonyos körülmények között megadva a döntési lehetőséget a páciensek számára akár az életmentő vagy életfenntartó kezelések visszautasítására is. Az életvégi döntések kérdéskörei: A következőkben röviden áttekintjük az életvégi döntések különböző formáit és etikai aspektusait, részben azzal a kifejezett szándékkal, hogy világossá váljon ennek a kérdéskörnek az összetettsége. a rossz kórjóslatú betegek tájékoztatása: A korábbi időkben elterjedt gyakorlat volt, hogy rossz kórjóslatú, halálos betegségek (elsősorban daganatos betegség) diagnózisát nem közölték a betegekkel. Még ma is hallunk olyan esetekről, hogy a páciensek nincsenek tisztában betegségük és kezelésük természetével, például azzal, hogy palliatív kezelésben részesülnek. A mai bioetika és betegjog ebben a kérdésben egyértelmű álláspontot képvisel: néhány rendkívüli kivételtől eltekintve a betegeknek joguk van teljes körű tájékoztatáshoz. A mai intézményes környezetben gyakorlatilag lehetetlen is lenne következetesen félretájékoztatni a betegeket. Ugyanakkor vizsgálatok támasztják alá, hogy a terápia sikerességét elősegíti a páciensek tájékozott

7 részvétele a kezelési folyamatban. Egy további szempont lehet, hogy gyógyíthatatlan betegség esetén a betegeknek lehetőségük van hospice szolgáltatás választására, amely csak a megfelelő tájékoztatást követően válik valós opcióvá. Ha a beteg nincs tisztában egészségi állapotával, elesik ettől a fontos lehetőségtől. a helyettesített döntések etikája: Életvégi helyzetekben, cselekvőképtelen, döntésekre képtelen betegek helyett mások (hozzátartozóik, orvosaik vagy jogi képviselőjük) hoz döntést (pl. a lélegeztető gépről való lekapcsolásukról). A helyettesített döntések esetében a legfontosabb irányelv, hogy a döntést hozó személy a beteg érdekeit és szempontjait (értékrendjét) képviselje, ne pedig saját érdekeit vagy elképzeléseit. A helyettesített döntést hozó személy kiválasztásában is az az elv érvényesül, hogy ki ismerheti a legjobban a beteget, ki képviselheti legjobban az érdekeit. életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítása: Az orvosi ellátás visszautasításához való betegjog kiterjesztése. Célja az egyéni választási autonómia érvényre jutatása, nem pedig a beteg halálának siettetése, ezért (bár a gyakorlatban erősen hasonlít a passzív eutanáziához) ez a gyakorlat nem tartozik az eutanázia formái közé. Hazai szabályozását fentebb tekintettük át. haszontalan kezelések (angolul: futility): Erősen vitatott fogalom. Ugyan nem korlátozódik az életvégi orvosi szituációkra (bármely egyéb helyzetben is felmerülhet egy adott kezelés szakmai indokolatlansága), de elsősorban mégis az életvégi döntésekkel összefüggésben tárgyalt kérdés. Haszontalan kezelésekről az élet végén akkor beszélhetünk, ha a beavatkozás már nem mentheti meg vagy hosszabbíthatja meg a beteg életét és hátralévő életének minőségét sem javítja. öngyilkosság: Nem közvetlenül vagy feltétlenül orvosi és bioetikai kérdés, de általános megítélése meghatározó az életvégi orvosi dilemmák vonatkozásában is. A múltban az öngyilkosság gyakran került kriminalizálásra vagy medikalizálásra, tehát az öngyilkossági kísérletet tevő személyekre mint bűnözőkre vagy mentálisan beteg emberekre tekintettek. Ma nem feltétlenül tekintjük az élet feladását mentális betegségnek. Így például a kezelések visszautasítását kérő betegeknél (megfelelő pszichiátriai vizsgálatot követően) el tudjuk fogadni cselekvőképességüket, döntéseik racionális és autonóm voltát. A betegek halálukhoz vezető döntéseit csak akkor

8 fogadhatjuk el tényleges érdekek autonóm kifejeződéseként, ha kivonjuk azokat a mentális betegség egyértelmű jeleinek köréből. eutanázia (aktív, passzív): A beteg halálát tudatosan előidézni szándékozott, a szóban forgó személy legjobb érdekeit szem előtt tartó orvosi lépés. Aktív eutanázia alatt az élet kioltására irányuló direkt orvosi beavatkozást értünk (pl. halálos méreginjekció beadását a végstádiumú páciens kifejezett kérésére), míg passzív eutanázián az élet fenntartásához szükséges kezelés megszűntetését vagy visszatartását (szintén a beteg kérésére vagy legjobb érdekeit hitelesen képviselő helyettesített döntés nyomán). A passzív eutanázia nem tekinthető az aktív eutanázia enyhébb, erkölcsileg könnyebben elfogadható formájának (bár gyakran úgy tűntetik fel), a kétféle beavatkozás vagy döntés összehasonlítása és egymáshoz való viszonya sok etikai dilemmát vet fel. Az eutanázia különféle formáinak erkölcsi elfogadhatósága ma világszerte nyilvános és szakmai viták tárgya. orvos-asszisztált öngyilkosság: Az az eljárás, amikor az orvos, illetve a megfelelő egészségügyi intézmény biztosítja a végstádiumú, cselekvőképes beteg számára az öngyilkosság kontrollált körülmények között való végrehajtásához szükséges feltételeket és eszközöket. Elsősorban Svájcban alkalmazott gyakorlat, ahol az orvosasszisztált öngyilkosság legális (olyan szervezetek működnek ebben közre, mint a Dignitas), de ebbe a körbe sorolható az igen sok vitát kiváltó amerikai orvos, Jack Kevorkian évtizedeken keresztült végzett gyakorlata is, amely során egy általa konstruált géppel nyújtott segítséget végstádiumú betegeknek öngyilkosság elkövetéséhez. palliatív kezelések: A palliatív kezelés sajátos etikai kérdéseket vet fel. A megfelelő és érthető betegtájékoztatás a palliatív kezelések alkalmazásával összefüggésben különösen fontos. A palliatív kezelések biztosításának célja az életminőség javítása, ami az orvoslás gyakran alulreprezentált, de messzemenően legitim és alapvető célja. Az orvoslás céljai nem merülnek ki a betegségek gyógyításában; gyógyíthatatlan betegségek esetén is fontos szerephez jut az orvosi segítségnyújtás, ezt a szempontot pedig napjainkban egyre inkább fel- és elismerik.

9 terminális szedáció: A terminális vagy palliatív szedáció fogalma és gyakorlata sok vita forrása. Egyrészt tekinthető egyszerűen olyan palliatív eljárásnak, amelyet végstádiumú betegek számára tesznek elérhetővé, másrészt és ebben áll speciális etikai vonatkozása olyan kezelésnek, amely ugyan palliatív kezelésre (fájdalomcsillapításra) irányul, de eközben előre látható módon lerövidíti a páciens életét, azaz a halálát okozza. Ez utóbbi vonatkozásban a terminális szedáció életvégi döntésnek számít, az eutanáziához részben hasonló orvosi beavatkozásnak, azzal a jelentős különbséggel, hogy ebben az esetben nem a beteg életének kioltása a cél, az mintegy mellékhatásként következik be. Az etikában az ilyen dilemmákat a kettős hatás elvének nevezik, ami arra utal, hogy két különböző kimenettel járó cselekedet esetében az erkölcsi megítélés változhat az elsődleges cél alapján (egy adott cselekedetnek két eredménye lesz: A és B; a cselekedetet máshogy ítéljük meg, ha annak célja A /B pedig mellékhatás/, mint ha annak célja B /és A a mellékhatás/). A kettős hatás elve arra mutat rá, hogy erkölcsi ítéleteinkben nem csak a cselekedeteink kimenetét vesszük figyelembe, hanem a mögöttük meghúzódó szándékot is. a hospice etikája: A hospice (Magyarországon is egyre szélesebb körben rendelkezésre álló) intézményének hátterében az az elképzelés áll, hogy a méltósággal való emberi haldoklás és halál lehetőségeit mind a hagyományos kórházi kezelési módszerekkel, mind az eutanáziával szemben alternatívát kínálva kell biztosítani. A hospice olyan végstádiumú, haldokló betegek komplex gondozását biztosítja, akik helyzetükkel tisztában vannak és elfogadják azt, lemondanak a kórházi környezetben szokásos orvosi beavatkozásokról, palliatív kezeléseket és társas-pszichológiaispirituális támaszt kapnak, miközben elutasítják a halál orvosi eszközökkel való siettetését (pl. eutanázia) is. A hospice jelenthet a betegek tartósabb befogadására is képes önálló intézményt, megjelenhet elkülönült kórházi egységként vagy házhoz kijáró mobil szolgáltatásként. A lényeg minden esetben az, hogy a végstádiumú beteg páciens tudatos döntést hozzon saját élete végéről, ennek a döntésnek a középpontjában pedig az élet természetes és méltósággal teli befejezésének szándéka húzódjon meg. haláldefiníciók: A halál természetére és beállta pillanatának meghatározására irányuló különböző koncepciókkal összefüggésben több etikai probléma is felvetődik. A kérdés az, hogy milyen kritériumok alapján lehet kimondani, hogy egy illető személy

10 meghalt. Általános fontosságán túl a szervátültetések vonatkozásában különös jelentőségre tesz szert ez a kérdés. Hagyományosan az életfontosságú szervek működéséhez kötötték az élet kritériumát. Ez a felfogás különösen a szervátültetések lehetőségének fényében került újragondolásra. Az első sikeres szívátültetést 1967-ben végezték, egy évvel később pedig a Harvard Egyetem orvosi karán összeült egy ad hoc bizottság annak tisztázására, hogy a hasonló orvosi áttörések korában mely haláldefiníció fogadható el leginkább. A megfogalmazott (és azóta a világ nagy részén elfogadott) válasz a teljes agyhalál koncepciója volt, az a nézet, hogy egy illető halottnak tekinthető, ha agyi aktivitása nulla, agyának működése irreverzibilisen megszűnik. A teljes agyhalál fogalmát sok félreértés övezi napjainkban. A legfontosabb tisztázni, hogy az agyhalál nem korlátozódik az elmebeli képességek (tudatosság, gondolkodásra, mozgásra való képesség) megszűnésére és nem is állítható szembe valamiféle biológiai halállal. Az teljes agyhalál elképzelése azon arra a belátásra alapszik, hogy az agy az organizmus mint egész biológiai működésének és életének a központja, kritikus jelentőségű biológiai funkciók ellátásáért (pl. homeosztatikus reguláció) felelős szerv. Ha megszűnik működni, a szervezet már nem tekinthető élő organizmusnak. Az agyhalál tehát biológiai fogalom. A hagyományos megközelítéssel szembeni legfőbb újdonsága, hogy az agy vizsgálata alapján állapítható meg a halál pillanata és állapota, ez pedig lehetővé teszi a még működő életfontosságú szervek (pl. szív, máj, vese) átültetését a korán felismert halál pillanatát követően. Az esetelemzés módszere a bioetikában: A bioetikai előadások és tankönyvek gyakran egészülnek ki esetelemzésekkel, az általános elvek és fogalmak illusztrációjaként. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy az esetek valamiképpen alá vannak rendelve az általános elveknek és erkölcsi érveknek. Egy másik megközelítés szerint (amelynek kazuisztika néven hosszú hagyománya van az etika oktatásában) az esetek elemzése önmagában is megáll az erkölcsről való gondolkodásban és az erkölcsös viselkedés átadásában. A mögöttes elgondolás szerint erkölcsi/etikai gondolkodásunk nem elsősorban érvelő jellegű, hanem szituációérzékeny és gyakran érzelmi reakciókon alapul. Ha egy másik embert (egy ifjú diákot például) erkölcsös életre, gondolkodásra és viselkedésre akarok nevelni, célszerűbbnek látszik az alapelvek elsajátíttatása helyett inkább bizonyos helyzeteket bemutatni neki, amelyek különösebb tudatos reflexió nélkül is kialakítják benne a helyes erkölcsi belátást. Mivel

11 erkölcsi gondolkodásunkban az ilyen intuitív belátások és a következetes racionális elvekre épülő elméleti reflexió egyaránt fontos, az etikai elvek elsajátításában és oktatásában is célszerű a két megközelítést egymással ötvözni. Ez a gondolkodási folyamat két különböző irányát is jelenti: haladhatunk az általános elvektől a konkrét esetek felé vagy fordítva, a konkrét esetektől juthatunk el általános elvekig. Mivel a klinikai gyakorlatban konkrét egyedi szituációk értékelése lesz a cél, az általános etikai irányelvek egyedi esetekre való körültekintő alkalmazását segítő készségek kialakítása mindenképpen meghatározó. Híres és hétköznapi, valós és kitalált esetek: A bioetikán belül megjelenő konkrét esetelemzések tárgyai általában a napi sajtóból a bioetikai irodalomba átkerülő, széles körben ismert, idézett és elemzett valós esetek, etikai dilemmák. Az alább bemutatásra és rövid elemzésre kerülő három eset is ebből a körből kerül ki, ténylegesen a bioetika három szinte klasszikusnak mondható esetéről van szó. Emellett természetesen nagy számban találunk a bioetikai szakirodalomban kitalált helyzeteket is, amikor a szerző egy adott etikai kérdéshez, megközelítéshez vagy fogalomhoz akar jól érthető, egyszerű illusztrációt nyújtani. Jól ismert esetek elemzésének megvan az az előnye, hogy sok részletet tudhatunk meg velük kapcsolatban, illetve hogy elemzésük révén bekapcsolódhatunk egy már létező (többnyire nemzetközi) diskurzusba. Sokan mégsem szeretik az ilyen eseteket, mivel elterelik a figyelmet arról, hogy a valós klinikai helyzetekben megjelenő esetek túlnyomó többsége más természetű (már csak abból adódóan is, hogy nem lesz média és közügy belőlük). Érdemes figyelembe venni ezeket a szempontokat, mérlegelni őket és vegyesen használni a különféle típusú eseteket. Egyszerű és komplex - alapelvek és konkrét helyzetek: A bioetika szokásos megközelítése az, hogy a nagyon sok különféle szempontot megjelenítő, bonyolult egyedi szituációkban felfedezze azokat a közös mintázatokat, amelyek lehetővé teszik általános elvek alkalmazását. Etikai szituációk esetében hasznos lehet dilemmák mentén hozzálátni az elemzéshez. A dilemma (mint a neve is mutatja) két szempont, két érték összeütközését jelenti, ezek közül kell választani vagy kompromisszumos megoldást találni. Az általános dilemma felismerése a konkrét eset átmeneti leegyszerűsítésével jár, a részletektől való időleges eltekintéssel, ez azonban hasznos lehet az általános etikai elvek alkalmazásához. Bár természetesen minden eset egyedi, képesnek kell lennünk közös elemeket felismerni bennük. Az eset sajátos részleteinek elemzése ezt követően válik lehetővé. A Dax Cowart eset

12 1973-ban az akkor 25 éves texasi fiatalember Donald Cowart (nevét később változtatta Dax-ra) a légierőtől való leszerelését követően hazatért és új életet kezdett. Egy nap apjával együtt elmentek megnézni egy megvásárlásra kijelölt földterületet. Autójukat eközben egy kiszáradt patakmederben parkolták le. Nem tudhatták, hogy a mederben egy meghibásodott, szivárgó gázvezeték húzódik. Mikor dolguk végeztével visszatértek az autóhoz és megpróbálták beindítani, a gáz felrobbant, a két férfi pedig súlyosan megsérült. Az apa életét vesztette, Donald/Dax pedig teste 67 százalékán szenvedett másod- és harmadfokú égési sérüléseket. Egy az esetet meghalló és a helyszínre siető földbirtokost Dax arra kért, hogy lője le, amit persze az nem tett meg. Az orvosok csupán 20 százalék esélyt adtak Dax életben maradásának. Dax a robbanás következtében elvesztette mindkét szemét, füleit, kezein mind a tíz ujját amputálni kellett, sérülései és a kezelések csillapíthatatlan fájdalmat okoztak neki. A kórházba szállítástól kezdve végig a kezelés és rehabilitáció különböző stádiumain Dax arra kérte orvosait, hogy hagyják inkább meghalni. Az orvosok, Dax anyjával egyetértésben azonban a páciens beleegyezésének hiánya, illetve kifejezett tiltakozása ellenére is folytatták a kezelést. Éveken át tartott Dax küzdelme az orvosokkal, miközben jogászokat próbált az ügye mellett megnyerni, családtagjait arra kérte, hogy segítsenek neki öngyilkosságot elkövetni. Az elmeállapotát vizsgáló pszichiáter intelligens és racionális gondolkodásra képes személyként írta le. A kórház elhagyását követően Dax egy speciális oktatási módszer segítségével jogi diplomát szerzett az egyik egyetemen, később pedig a halálhoz való jog szószólója lett. Meggyőződése, hogy az orvosai hibát követtek el a kezelések rákényszerítésével. Később meg is nősült. Dax története a betegek jogaival és az életvégi kérdésekkel kapcsolatban mind a mai napig az egyik legismertebb és legtöbbet elemzett esetnek számít. A központi dilemma, értékkonfliktus: A Dax Cowart eset az emberi élet és az egyéni szabadság (autonómia) értékei között feszülő kritikus konfliktus klasszikus megnyilvánulása. De nem csak az emberi élet maga kerül elő értékként, hanem az élet minősége is: amennyiben a legfőbb problémát az erős fájdalom és a csökkent életminőség okozza. Míg az orvosok és az anya részéről az élet kerül előtérbe, addig Dax részéről az életminőség. Az eset tehát a következő három érték vonatkozásában értelmezhető: élet, életminőség, autonómia. A különböző nézőpontok, érintett felek: Elsősorban három megjelenő fél perspektívájából kell elemeznünk az esetet: Dax Cowart maga, az orvosok, illetve Dax anyja. Dax érzi a fájdalmat és szenved a csökkent életminőségtől, az orvosokat szakmai elkötelezettségük vezérlik és az anya kérése, az anyát minden bizonnyal az a hit, hogy a fia életben marad és túljut a válságos időszakon.

13 A bioetikai alapelvek és kulcsfogalmak alkalmazása: A Dax Cowart eset a bioetika történetében és szakirodalmában mint a betegek autonómiájával és az orvosi paternalizmussal összefüggő klasszikus eset szerepel ban még az Amerikai Egyesült Államokban is új és leginkább ismeretlen dolognak számított a betegjogok elképzelése és kidolgozott intézménye. A Dax Cowart eset és több más hasonló, akkoriban a nyilvános figyelem középpontjába került klinikai eset fontos szerepet játszott a bioetikai alapelveinek és a betegjogoknak a terjedésében az 1970-es évektől. A Dax eset egyik központi értékkonfliktusa az élet és az egyéni választási szabadság, autonómia között feszül. A bioetika alapelveinek terminusaiban: az eset a jótékonyság és az autonómia elveinek összeütközéseként értelmezhető. További alapvető szempont a helyettesített döntés alkalmazhatósága: ki van abban a helyzetben, hogy indokolt esetben helyettesített döntést hozzon a páciensről. Egyéb megfontolások: Mindenképpen körültekintő figyelmet igényel az a kérdés, hogy vajon Dax csakugyan cselekvőképes, kompetens személyként tud-e döntést hozni. Bár az őt vizsgáló pszichiáter szakvéleménye szerint kompetens döntésekre képes volt, az erős fájdalom autonóm döntéseket torzító hatását mérlegelni kell. Ugyanakkor azt is fontos látnunk, hogy a döntés maga Dax fájdalmáról és szenvedéséről szól, tehát abban megkerülhetetlen tényező. A Terri Schiavo eset:

14 1990-ben floridai otthonukban szívrohamot kapott az akkor 27 éves fiatalasszony Terri Schiavo (ejtsd: sájvó), született Theresa Marie Schindler. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően életben maradt, kórházba szállítását követően viszont még két és fél hónapig kómában volt, állapota stabilizálódását követően pedig a diagnózisa perzisztens, majd később permanens vegetatív állapotra változott (permanent vegetative state: PVS). A PVS súlyos és zavarba ejtő állapot, mivel bár az ébrenléti állapot és alvás ciklikussága a kómás állapotot követően visszatér, a páciens pislog, időnként megmozdul és hangokat ad ki, az orvosi leírás szerint tudatos tapasztalatokra és reakciókra képtelen, az állapot pedig tartós és visszafordíthatatlan. A PVS-ben élő emberek jelentős része nem igényel speciális orvosi kezelést, elegendő a mesterséges folyadék- és táplálékellátás egy gyomorszondán keresztül. A PVS tehát olyan állapot, amelyben egy ember akár évtizedeken keresztül is létezhet, öntudatlanul, magatehetetlenül feküdve az ágyban, mások segítségére és álladó felügyeletére szorulva, az orvosi megítélés szerint a javulás lehetősége nélkül. Terri férje és jogilag kijelölt gyámja, Michael Schiavo néhány évvel azt követően, hogy felesége ebbe az állapotba került, lépéseket kezdett tenni a nő életben tartásának megszűntetését lehetővé tevő jogi lehetőség felé. Ez a lehetőség korábban már megjelent az Egyesült Államok törvénykezési gyakorlatában: Karen Ann Quinlan és Nancy Cruzan nagy nyilvánosságot kapó esete kapcsán ben a floridai bíróság elrendelte a gyomorszonda eltávolítását, ám pár nappal később a fellebviteli döntés eredményeként újra táplálni kezdték a nőt. Terri férje azon az állásponton volt, hogy a felesége biztosan nem kívánna ebben az állapotban élni és neki kötelessége ennek alapján a segítségére sietnie, míg Terri szülei, kételkedve a diagnózis helyességében és Michael Schiavo jóindulatában, mindent megtettek volna lányuk életben tartásáért. Hosszú családi harc, jogi huzavona, kiterjedt társadalmi viták, az akkori amerikai elnök George W. Bush és a pápa II. János Pál állásfoglalásai után, március 18-án újra megszűntették Terri Schiavo mesterséges táplálását, ami ezúttal (13 nappal később, március 31-én) a halálához vezetett. A központi dilemma, értékkonfliktus: A központi dilemma az emberi élet önmagában vett értéke (tudatos tapasztalatok feltételezése nélkül) és az emberi méltóság értéke vonatkozásában jelenik meg. A különböző nézőpontok, érintett felek: Terri Schiavo szempontjából alapvető kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán az ő érdekeiről. Szokásosan tudatosan megfogalmazott és

15 kinyilvánított preferenciák alapján beszélünk érdekekről, de nem feltétlenül kell ezekre korlátoznunk azokat. Továbbá: az eset kapcsán vitatott kérdés volt a diagnózis és prognózis helytálló volta. Kérdés lehet, hogy mennyiben változik az eset megítélése abban az esetben, ha az derült volna ki, hogy Terrinek voltak minimális tudatos reakciói. A férj és a szülők szempontjából is fontos megközelíteni az esetet. A köztük fennálló konfliktus alapja az emberi élet és méltóság értékének eltérő megítélése volt. Mivel az eset nagy nyilvánosságot kapott és heves vitákat váltott ki, érdemes lehet az egyes nézeteket valló társadalmi csoportok szempontjainak figyelembe vétele is. A bioetikai alapelvek és kulcsfogalmak alkalmazása: A bioetika alapelveit figyelembe véve elsősorban a jótékonyság és a ne árts! elveinek összeütközését kell hangsúlyoznunk. Az autonómia szempontjai csak közvetetten jelennek meg, helyettesített döntések vonatkozásában. Mivel hosszadalmas és költséges orvosi kezelésről, segítségnyújtásról van szó, a beteg életben tartásával kapcsolatos megfontolásokban érdemes kitérni az igazságosság kérdéseire is (igazolható-e jelentős források áldozása egy vegetatív állapotban lévő beteg akár évtizedekre kiterjedő életben tartására; illetve kinek kell állnia a felmerülő költségeket). Egyéb megfontolások: A Terri Schiavo esettel összefüggésben több speciális szempontot is említhetünk. Mivel mindenkivel megtörténhet, hogy PVS állapotába kerül, érdemes lehet előre nyilatkozni a preferenciákról, értékekről (ha nem is hivatalos formában, de legalább a közeli hozzátartozóknak: ez a szempont megjelent a bírósági procedúra során). Egy másik érdekes kérdés az orvostudomány és az etika viszonya. Gyakran halljuk, hogy az etikai szempontok némi lemaradással követik csak az orvosi lehetőségek fejlődését. Ebben az esetben azonban nyilvánvaló, hogy egy nagy nyilvánosságot kapó egyedi eset maga is fontos szerepet játszhat tudományos kutatási programok előmozdításában. A Terri Schiavo eset felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire bizonytalanok az orvosi ismereteink a PVS-ről, az azóta eltelt években pedig nagy hangsúly került ennek a kórképnek a kutatására. A Chantal Sébire eset:

16 Chantal Sébire esete 2008 elején került a figyelem középpontjába. Az akkor 53 éves Dijon mellett élő tanárnő, egy ritka és súlyos rákbetegségben szenvedett. Amikor a diagnózist megkapta, a nő visszautasított mindenféle orvosi kezelést. Idővel a rák átterjedt az arcára, súlyosan eltorzítva azt, látásának, íz- és szagérzékelő képességének elvesztését, valamint erős fájdalmat okozva. Sébire 2008-ban ügyvédje tanácsára az akkori francia államelnökhöz, Nicolas Sarkozyhez fordult nyilvánosan az eutanázia legális biztosítása miatt. Az eset hamarosan bekerült a nemzetközi sajtóba és az életvégi döntések, illetve az eutanázia legalizálásának egyik klasszikus esetévé vált. Nézzük, hogyan számolt be az esetről akkoriban a magyar (internetes) napi sajtó: Egy gyógyíthatatlan betegség miatt eltorzult arcú és elviselhetetlen fájdalmaktól szenvedő 52 éves francia nő a bíróságtól kéri, hogy engedélyezze számára a Franciaországban egyébként tiltott aktív eutanázia alkalmazását. Francois Fillon kormányfő és Rachida Dati igazságügyi miniszter csütörtökön elutasította bármilyen törvénymódosítás lehetőségét. Chantal Sébire 2002 óta tudja, hogy egy nagyon ritka daganatos betegségben; esztezioneuroblasztómában szenved. Az arcüregében keletkezett tumor miatt fájdalmai állandósultak és arca fokozatosan eltorzult. Az elmúlt húsz évben mindössze kétszáz hasonló esetet jegyeztek fel a világon. A dijoni bíróság hétfőn határoz a "kivételes kérelemről". Az asszony ügyvédje szerint korábban nem volt példa hasonló eljárásra Franciaországban. A Dijon közelében élő egykori tanítónő két héttel ezelőtt három gyermeke támogatásával először a sajtóban kérte, hogy "segítsék méltósággal meghalni", mert nem bírja tovább elviselni, hogy fia és két lánya szenvedni lássák. Nicolas Sarkozy államfőhöz is eljuttatott egy videóüzenetet, amelyben a betegek jogairól szóló törvény módosítását érte. Az öngyilkosságot elutasító asszony - aki hajlandó lenne Svájcba, Belgiumba vagy Hollandiába utazni, ahol az aktív eutanázia engedélyezett - azt szeretné, ha a francia igazságszolgáltatás is felelősséget vállalna a kérdésben. "Egyszerűen azt kérjük a bíróságtól, hogy engedélyezze Chantalnak, hogy szerettei körében elalhasson" - hangsúlyozta Gilles Antonowicz ügyvéd. Francois Fillon miniszterelnök emlékeztetett, hogy egy 2005-ös törvény értelmében Franciaországban bizonyos esetekben lehetséges egy beteget "hagyni meghalni", de az aktív eutanázia nem engedélyezett. Szerinte tudomásul kell venni, hogy a társadalom és az igazságszolgáltatás nem képes minden kérdésre választ adni. Ha a bíróság elutasítja Chantal Sébire kérelmét, a kormányfő szerint az egyetlen elfogadható megoldás a beteg kómába helyezése marad. A francia parlament 2005-ben foglalta törvénybe a halálhoz való jogot, melynek értelmében az orvosoknak lehetősége van leállítani egy végső stádiumba jutott gyógyíthatatlan beteg további kezelését annak előzetes írásbeli beleegyezésével, amennyiben a kezelés már kizárólag a beteg életének mesterséges fenntartására szolgál. Rachida Dati igazságügyi miniszter - aki határozottan ellenzi az aktív eutanázia engedélyezését - biztos abban, hogy a bíróság negatív választ ad a kérésre. "Személyesen pedig úgy vélem, hogy az orvostudomány nem azért van, hogy halált okozó szereket adjon be (betegeknek)" - tette hozzá a France Inter közszolgálati rádiónak adott interjúban. A francia törvényhozás nem változtatott az eutanázia engedélyezésével kapcsolatos törvényi szabályozáson. 2008, március 19-én Chantal Sébire-t holtan találták otthonában. A vizsgálat öngyilkosságra utaló nyomokat, a nő szervezetében barbiturátot találtak. A központi dilemma, értékkonfliktus: A Chantal Sébire eset által megjelenített alapvető konfliktus a gyógyíthatatlan, halálos betegek halálukhoz nyújtott orvosi segítséggel szembeni igénye kerül konfliktusba az orvosok, illetve a társadalom gyógyítással és az élet

17 fenntartásával kapcsolatos elkötelezettségével. Az orvosok fő szakmai szempontja a beteg egészségének és életének védelme, miközben a pácienseknek más, ezzel ellentétes szempontjai is lehetnek. A különböző nézőpontok, érintett felek: Chantal Sébire nézőpontja mellett elsősorban az orvosok és a társadalom szempontjai kapnak központi jelentőséget az esettel kapcsolatban. Felnőtt, cselekvőképes betegről lévén szó, a családtagok szempontjai megjelenhetnek ugyan, de döntő szerepet nem kaphatnak. A bioetikai alapelvek és kulcsfogalmak alkalmazása: Az eset kapcsán a ne árts! és az autonómia bioetikai elveinek konfliktusát kell felismernünk. További fontos bioetikai fogalom a csúszós lejtő ( slippery slope ) érvelés, amely arra utal, hogy nem csak egy adott egyéni eset vonatkozásában kell mérlegelnünk a döntéseket, hanem esetleges hosszabb távú következményeit is, azaz, hogy a döntés milyen hatással lesz a társadalom gondolkodására hasonló szituációkról. Lehet, hogy sokan elfogadnák az eutanáziát egy adott konkrét helyzetben (mondjuk Chantal Sébire esetében, de mégsem engedélyeznék azt, mivel ez később olyan kontrollálhatatlan társadalmi folyamatokat indítana el (mintegy lavinaszerűen), amelyek az eutanázia nemkívánatos terjedésével járna, az emberek erkölcsi ingerküszöbének növekedése miatt. Az ilyen jellegű csúszós lejtő érvek érvényessége megosztja a bioetikusokat, intuitív ereje és gyakorlati jelentősége azonban nehezen kérdőjelezhető meg. Egyéb megfontolások: A Chantal Sébire eset legfeltűnőbb sajátossága, hogy társadalmipolitikai szinten zajlik a vita és jön létre a döntés. A mai bioetikai vitákra ez igen jellemző, valójában egyik meghatározó jegyét alkotják. Természetesen nem minden egyedi esetben foglalnak állást politikusok és egyéb társadalmi tényezők, de a jogi környezet kialakítása nem a klinikai közegben történik. Elemzésünkbe bekell vonnunk azt a kérdést, hogy az orvosoknak milyen szerep juthat a hasonló életvégi helyzetekről hozott döntésekben.

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai

A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai Mi az elviselhetetlen szenvedés? A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai Dr. Hegedűs Katalin Ph.D, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud.hu

Részletesebben

Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések

Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Mogyorósi Dorottya dr med dr jur Semmelweis Egyetem OBDK tanfolyam 2013 november 30 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Etika és jog 2 A

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései. -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot

Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései. -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései Etika -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot orvosi etika (deontológia) -hagyományosabb kifejezés -a hálapénz

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

OTTHONI SZAKÁPOLÁS ÉS HOSPICE ELLÁTÁS

OTTHONI SZAKÁPOLÁS ÉS HOSPICE ELLÁTÁS OTTHONI SZAKÁPOLÁS ÉS HOSPICE ELLÁTÁS Dr. Türk Bernadett Észak-alföldi Területi Hivatal Nyíregyháza 2013. május 16. 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 14. (3.)

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Az eltávozás pszichológiája. Dr. Hegedűs Katalin www.hospice.hu

Az eltávozás pszichológiája. Dr. Hegedűs Katalin www.hospice.hu Az eltávozás pszichológiája Dr. Hegedűs Katalin www.hospice.hu Vázlat A haldokló beteg ellátása régen és most Kulturális sajátosságok a haldokló beteg ellátásában A halálfélelem életkori és nemi sajátosságai

Részletesebben

Betegek jogai és kötelezettségei

Betegek jogai és kötelezettségei Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek

Részletesebben

A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai

A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai Dr. Hegedűs Katalin Ph.D, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud.hu 2013. szeptember 25. Elöregedés

Részletesebben

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a betegellátásban, az invazív eljárást megelőző beleegyező nyilatkozat Szerző: dr. Fajta Gabriella bírósági titkár Az egészségügyről

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA.

A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA. A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ÉS AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS KAPCSOLATA. Eredmények, tapasztalatok összegezése,javaslatok a továbbfejlesztésre. MAGYARORSZÁGI OTTHONÁPOLÁSI ÉS HOSPICE EGYESÜLET AZ OTTHONÁPOLÁS

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

NARRATÍV MEDICINA. Nemes László

NARRATÍV MEDICINA. Nemes László Nemes László NARRATÍV MEDICINA A narratív medicina a mai bioetikán belül egyre nagyobb elfogadottságra találó alternatív megközelítés. A szokásos történeti áttekintések szerint a narratív medicina kifejezés

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

Bio-pszicho-szocio-spirituális-filozófiai orvoslás

Bio-pszicho-szocio-spirituális-filozófiai orvoslás Nemes László Bio-pszicho-szocio-spirituális-filozófiai orvoslás A modern orvoslás egyik fő jellemzője és nagy erénye, hogy módszerei a legjobb tudományos felismerésekre alapulnak, eljárásai pedig a legjobb

Részletesebben

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében Maradj velünk királylány A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében dr. Bodonovich Jenő Média- és Hírközlési Biztos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG BETEGJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS BUDAPEST, 2015. MÁJUS 7. DR.SZENDYERZSÉBET BETEGJOGI KÉPVISELŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELEKOR AGGÓDÁS, STRESSZ - FÉLELEM A KIMENETELÉTŐL

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Mégis, kinek az élete? Tudatosság, egészséggel kapcsolatos felelősség

Mégis, kinek az élete? Tudatosság, egészséggel kapcsolatos felelősség Mégis, kinek az élete? Tudatosság, egészséggel kapcsolatos felelősség Gyimesi Zsófia Egészségpszichológus Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Onkológiai Centrum Gyógyulj Velünk Egyesület Júniusi

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX HATÁLYOS 2011. október 25.

ETIKAI KÓDEX HATÁLYOS 2011. október 25. BUDAPEST FŐVÁROS II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATA Kapás 1027 Budapest, Kapás u. 22. Tel: 488-75-28, Fax: 488-75-07 E-mail: euszolgig@kapas.hu Iktatószám: ETIKAI KÓDEX HATÁLYOS 2011. október

Részletesebben

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1

Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1 BARCSI TAMÁS Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1 Az eutanázia problémája kapcsán számos nehezen megválaszolható filozófiai etikai jogi kérdés merül fel. Ebben az írásban

Részletesebben

Van jogom, de még sincs (esszé)

Van jogom, de még sincs (esszé) III. díj Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadka Bakos Rebeka: Van jogom, de még sincs (esszé) Szabadka, 2014. november 24. 1 Az idei év nyarán eltűnt, többszörösen fizikailag és szexuálisan

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Dr. Soós Andrea Ifj. Dr. Lomnici Zoltán Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Áttekintő kézikönyv a klinikai vizsgálatok magyarországi jogszabályairól Budapest, 2012 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT Tétel Integratív tétel címe szám 1 Az egészség-betegség összefüggésének szubjektív értelmezései MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT Kérdések Az orvoshoz fordulást befolyásoló tényezők Az orvosi etika négy alapelve

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT MAGATARTÁSTUDOMÁNYI SZIGORLAT Tétel Integratív tétel címe szám 1 Az egészség-betegség összefüggésének szubjektív értelmezései 2 A betegség szubjektív értelmezései 3 A beteg pácienssé válásának folyamata

Részletesebben

1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon

1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon 1. Intracranialis monitorozás ápolói feladatai az intenzív terápiás osztályon 2. Intenzív ellátásra szoruló politraumatizált beteg ápolása 3. Immobilizációs szindróma megelőzése az intenzív terápiás osztályon

Részletesebben

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez 1 ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Lányi András Jakab György ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2 A tankönyvről A tankönyv ismeretanyaga

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az életmentő és életfenntartó kezelésekkel kapcsolatos etikai ajánlás Készítette: Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Várható, hogy

Részletesebben

Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv

Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv tvány Gyermek hospice Sister Frances Dominica 1982. Helen House 2004. Douglas House

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Ellátási standardok. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő

Ellátási standardok. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő Ellátási standardok Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014. november 29. Budapest TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Az elmúlás is érdemel annyi figyelmet mint a születés

Az elmúlás is érdemel annyi figyelmet mint a születés Csikós Ágnes Az elmúlás is érdemel annyi figyelmet mint a születés Kaposvár, 2012. március 27. www.meetthescientist.hu 1 26 Hogyan is kezdődött? Betegközpontú orvoslás, csere program Életvégi ellátás elégtelensége

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Szlovén népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. SZLOVÉN NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A projektmunka értékelése

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2729-06 Koordinációs ismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2729-06 Koordinációs ismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Betege kórházi hospice ellátás helyett otthoni hospice ellátást szeretne. Ön a következő információkkal rendelkezik betegéről: Az 56 éves nőbeteg, aki áttétes hólyagrákban szenved és sztómája

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

A HOSPICE TÜKRÉBEN. Dr. Barabás Katalin és Monostori Dóra. SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika

A HOSPICE TÜKRÉBEN. Dr. Barabás Katalin és Monostori Dóra. SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika TANATOLÓGIAI KÉPZÉS A HOSPICE TÜKRÉBEN Dr. Barabás Katalin és Monostori Dóra SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika Marosvásárhely 2014. március 1. A modern ember valamely

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE

A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE Előszó 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. 2. A Szociális Munka Etikai Kódexe az ENSZ Emberi

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Élet kioltásának egyéb kérdései

Élet kioltásának egyéb kérdései Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. 2004

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben