A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban"

Átírás

1 SIKLÓSI IVÁN A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban Doktori értekezés tézisei Konzulens: Dr. Földi András egyetemi tanár, az MTA doktora ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszék Budapest 2013

2 Tartalomjegyzék I. A kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalása... 3 II. Az elvégzett vizsgálatok, elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei... 6 III. A tudományos eredmények rövid összefoglalása, azok hasznosítása, ill. a hasznosítás lehetőségei A jogügylet és a szerződés fogalomtörténete köréből A nemlétező szerződés témaköréből A jogügyleti érvénytelenség témaköréből A jogügyleti hatálytalanság témaköréből, különös tekintettel a végrendelet visszavonásának dogmatikai vizsgálatára A kutatási eredmények hasznosításának lehetőségei IV. Az értekezés témakörében megjelent publikációk jegyzéke

3 I. A kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalása Kant ironikus megállapítása szerint a jogászok még mindig keresik a jogról szóló fogalmuk meghatározását. E vélemény nem csupán általában a jogfogalomra, hanem számos, a jogfogalom alkotóelemét képező kategóriára nézve is érvényes, amelyekre nézve olykor a mai napig sem alakult ki communis opiniónak tekinthető definíció. Különösen így van ez a n e m l é t e z ő, é r v é n y t e l e n é s h a t á l y t a l a n j o g ü g y l e t e k kérdéskörét illetően. Az újabb irodalomban pl. Mario Talamanca is rámutatott arra, hogy az érvénytelenségnek a jogügylet hatályosságával, ill. hatálytalanságával való viszonya, s ugyanígy az érvénytelenségnek a jogügylet létezésével, ill. nemlétezésével való viszonya is problémákat, sőt zűrzavarokat idéz elő. A jogügylet nemlétezésének, érvénytelenségének és hatálytalanságának mibenléte, ill. az ezekkel összefüggő dogmatikai és terminológiai problémák a római jog és a civilisztika számos további kiváló művelőjét mind a mai napig élénken foglalkoztatják. A modern jogirodalomban és az egyes jogrendszerekben is lépten-nyomon tapasztalható fogalmi káoszra tekintettel a disszertáció a jogügylet és a szerződés fogalomtörténetének vázlatos kifejtését követően a jogügyleti nemlétezés, az érvénytelenség és a hatálytalanság fogalmának és egymáshoz való viszonyának tisztázását, rendszerbe foglalását és pontos meghatározását tűzte ki célul, miközben számos, a témával kapcsolatban fölmerülő részletkérdést (pl. a nemlétező szerződés modern fogalmának alkalmazhatósága a római jogban, ill. a nemlétező kontraktus dogmatikai konstrukciója; a semmisség és a megtámadhatóság distinkciójának kialakulása, ill. e modern fogalmak alkalmazhatósága a római jogban; az érvénytelenség orvoslása kapcsán a laesio enormis, a convalescentia, a conversio kérdésköre; a részleges érvénytelenség problémaköre; a jogügyleti hatálytalanság elméleti problémái; a végrendelet visszavonásának dogmatikai megítélése) is vizsgált. Az olvasó talán úgy vélheti, hogy e meglehetősen tágan koncipiált témakör szinte áttekinthetetlen bőségű irodalmához képest nehéz bármit is hozzátenni. Ehhez képest azonban kénytelen vagyok leszögezni, hogy a hazai szakirodalomból vett inspirációkat követően a római jog forrásaiban és a kezdetben elsősorban a német és angol, majd később az olasz és a francia, kisebb részben spanyol, portugál és holland római jogi, ill. civilisztikai szakirodalomban, valamint jogforrásokban végzett egyre intenzívebb búvárkodásaim során szerzett információim fokról fokra jobban megdöbbentettek a más területeken addig nem tapasztalt terminológiai sokrétűség, az érvényesség (ill. érvénytelenség), különösen pedig a 3

4 hatályosság (ill. hatálytalanság) megközelítéseinek elképesztő sokfélesége és a fogalmak sokszor inkonzekvens használata miatt. A disszertáció elsődleges célja ezért egy világos, nem csupán elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel is bíró, következetes fogalmi rendszer kifejtése, ill. hangsúlyozása volt. Ami a k u t a t á s l e g f o n t o s a b b e l ő z m é n y e i t illeti: a régebbi nemzetközi szakirodalom részletesen foglalkozott az érvénytelenség és a hatálytalanság egyes elméleti és dogmatikai kérdéseivel a római jogra nézve. E tekintetben utalok pl. itt csak néhány monográfiát említve Otto Gradenwitznek a kötelmi jogügyletek érvénytelenségének kérdéseit tárgyaló könyvére, valamint Friedrich Hellmann tollából a jogügyletek érvénytelenségének római jogi terminológiai kérdéseit tárgyaló könyvre. Itt hivatkozom Herbert Schachiannak a relatív érvénytelenség kérdéskörére fókuszáló, vizsgálódásában a római jogra is kiterjedő, immár klasszikusnak számító monográfiájára is. Ezektől a máig alapvető művektől eltekintve azonban az újabb római jogi szakirodalom miként általában, úgy az érvénytelenség területén is az érvénytelenség kérdéskörének teljes körű feldolgozása helyett inkább megelégszik egyes speciális részletkérdések mélyreható, minden korábbinál szélesebb forrásbázison alapuló vizsgálatával. Így pl. az elmúlt évszázadban több jelentős tanulmány, ill. monográfia is született a jogszabályba ütköző szerződés (pl. Kaser), a tévedés (ld. pl. Flume, Zilletti, Wolf, Biondi, Winkel, újabban Harke), a színlelés (pl. Partsch, Pugliese, Dumont-Kisliakoff), a részleges érvénytelenség (pl. Seiler, Zimmermann, újabban pedig Staffhorst), a laesio enormis (Dekkers, Visky, Hackl, Sirks, Pennitz, Ziliotto, Cardilli, Harke, Finkenauer, Pókecz Kovács), a konverzió (Giuffrè, Krampe), ill. a convalescentia (Wacke, Schanbacher, Potjewijd), vagy pl. az actio de dolo, ill. az exceptio doli (csak néhány neves szerzőt említve: Guarino, Albanese, Wacke, Burdese; újabban, monografikus igénnyel, nem elsősorban a római jog vonatkozásában Meruzzi) témakörében. A jogügyletek tárgyában írott általános monográfiák (Scialoja, Álvarez Suárez, Albanese, elsősorban a modern német polgári jog vonatkozásában Flume) persze részletesen tárgyalják a jogügyletek érvénytelenségének és hatálytalanságának egyes problémáit is. A posztmodern jogi romanisztika az érvénytelenséggel kapcsolatos átfogó elméleti, dogmatikai, ill. terminológiai problémákkal önálló tanulmányok, ill. monográfiák keretében külön ritkán foglalkozik. Ebben persze szerepet játszik az a körülmény is, hogy a forrásanyag összegyűjtése és kiválasztása, valamint feldolgozása ezen a területen különösen nehéz, hiszen a sui generis forrásanyag hiányzik, már csak azért is, mert az érvénytelenség és a hatálytalanság modern dogmatikai kategóriák, a római jogra nézve ezért alkalmazásuk fokozott óvatosságot igényel. Kivételként utalok ebben a tekintetben a terminológiai 4

5 kérdések, valamint az érvényesség és a hatályosság elhatárolása iránt a német irodalomnál egyébként is jóval fogékonyabb olasz szakirodalomból Santi Di Paola 1966-ban megjelent, az érvénytelenség és a hatálytalanság római jogi problémáival foglalkozó könyvére és egyéb tanulmányaira, amelyekben a szerző elméleti szempontból különbséget tesz a jogügylet nemlétezése (inesistenza), érvénytelensége (invalidità), semmissége (nullità), ill. hatálytalansága (inefficacia) között, valamint Talamanca 2005-ben megjelent római jogi tárgyú tanulmányára, amely szintén a jogügylet nemlétezése, érvénytelensége, valamint hatálytalansága között disztingvál. A szerződés érvénytelenségének kérdéskörével a hazai civilisztikai szakirodalomban a mai napig legátfogóbban és legrészletesebben Weiss Emilia foglalkozott 1969-ben megjelent, sokszor idézett és máig aktuális gondolatokat megfogalmazó könyvében, amelyből magam is igen sokat merítettem kutatásaim során. Az újabb hazai szakirodalomban Menyhárd Attila vizsgálta monografikus keretek között a szerződési akarathibák, ill. a jó erkölcsbe ütköző szerződések problémakörét. A jó erkölcsbe ütköző szerződések kérdéskörét a római jogra nézve és jogelméleti, valamint jogösszehasonlító szemszögből Deli Gergely is elemezte több tanulmányában és 2009-ben megvédett doktori értekezésében. A végrendelet visszavonásának jogi megítélésére vonatkozó Ptk.-hely kritikai jellegű elemzéséből kiindulva Földi András több tanulmányban vizsgálta az érvényesség és a hatályosság elméleti problémáit, széleskörű vitát indukálva ezzel az utóbbi évek hazai jogirodalmában, melynek két tanulmánnyal Bessenyő András és több tanulmányommal szerény jómagam is alakítójává váltam. A számos idevonatkozó tanulmány mellett 2008-ban Kiss Gábor és Sándor István tollából született egy, a szerződések érvénytelenségének kérdéskörét elsősorban a magyar jogra nézve gyakorlati igénnyel feldolgozó monográfia. 5

6 II. Az elvégzett vizsgálatok, elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei Ami az elvégzett k u t a t á s o k r ö v i d s z á m b a v é t e l é t illeti, a disszertációnak a bevezetést követő II. fejezetében a premisszák tisztázása céljából a jogügylet és a szerződés fogalomtörténetét tekintettem át jogtörténeti és jogösszehasonlító szemszögből. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert a római és a modern jogi fogalmak sokszor gyökeresen eltérnek egymástól, ugyanakkor a jogügyleti nemlétezés és az érvénytelenség, valamint a hatálytalanság dogmatikai fogalmának vizsgálata föltételezi a jogügylet, ill. a szerződés fogalmi elemeinek legalább összefoglaló jellegű tisztázását az értekezés tulajdonképpeni mondanivalójának mélyebb elméleti megalapozása céljából, csupán néhány fontos szemelvényt felvillantva a jogügylet és a szerződés fogalmának történetéből. A III. fejezetben foglalkoztam a nemlétező szerződés dogmatikai fogalmával, szakirodalmi értelmezésével elsősorban a római jogra, kisebb mértékben pedig a modern jogrendszerekre nézve, és számos jogeset, forráspélda exegézise alapján vizsgáltam a nemlétező szerződés fogalmának alkalmazhatóságát, valamint a nemlétező és az érvénytelen szerződés elhatárolásának kérdéskörét a római jogban és egyes modern jogrendszerekben, érintve a nemlétező szerződést keletkeztető ügyleti cselekmény jogkövetkezményeit is. Az érvénytelenség meglehetősen komplex témakörének feldolgozása nyilvánvalóan nem lehetett teljes körű. Az értekezés már csak az idevonatkozó hatalmas szakirodalomra tekintettel sem kívánta külön fejezetek keretében, részletesen tárgyalni az egyes érvénytelenségi okokat. A disszertáció IV. fejezete jogtörténeti, jogösszehasonlító, jogelméleti és jogpolitikai nézőpontból foglalkozik ugyanakkor a jogügyleti érvénytelenség modern fogalmával és e fogalom római jogba történő visszavetítésének lehetőségeivel különös tekintettel a terminológiai problémákra, a semmisség és a megtámadhatóság distinkciójára, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésének régóta vitatott kérdéseire, valamint a részleges érvénytelenség problémájára. A jogügyleti hatályosság (ill. hatálytalanság) igen vitatott fogalmával és egyes értelmezési lehetőségeivel foglalkozó V. fejezetben a fogalmak tisztázása során megkíséreltem az érvényesség, ill. a hatályosság dogmatikai kategóriáit egymástól következetesen elhatárolni és egyben viszonyukat egyértelműen tisztázni, miközben igyekeztem az utólagos érvénytelenség elméleti tarthatatlanságára vonatkozó tézisemet igazolni, mindenekelőtt a végrendelet visszavonásának dogmatikai elemzése kapcsán. 6

7 Ami a disszertációban alkalmazott k u t a t á s i m ó d s z e r eket illeti: a komplex témaválasztás, különösképpen a római jogi vizsgálódás természetesen már önmagában felvetette a jogintézmények, jogi kategóriák dogmatikai elemzésének igénye mellett a történeti elemzés szükségességét is. Bár az értekezés dogmatikai tagolást mutat, a munka az egyes jogi kategóriák, jogintézmények vizsgálata során helyenként eltérő hangsúllyal, olykor a dogmatikai igényű elemzésnek adva prioritást a dogmatikai és a történeti elemzés módszerével egyaránt élni kívánt. A disszertáció római jogi fejtegetéseiben számos tekintetben a modern jogi dogmatika által megalkotott fogalmak visszavetítésére kényszerültem, és a modern jogi dogmatika fogalomtárának alapulvételével közelítettem meg az egyes római jogi konstrukciókat. Elsősorban a klasszikus és iustinianusi jogi forrásanyag bemutatására törekedtem, a vonatkozó kézikönyv- és tankönyvirodalomra is gyakran hivatkozva. Mivel túlnyomórészt a pandektisztikában kikristályosodott fogalmakra támaszkodtam, munkámban sokat merítettem a pandektista jogirodalomból is. A kifejezetten a témába vágó monográfiák, ill. szakcikkek mellett nagyban támaszkodtam a jogügyletek egyes kérdéseire vonatkozó és az érvénytelenség egyes kérdéseivel is behatóan foglalkozó alapvető német, olasz és spanyol szakmunkákra is. Mindenkor a római jogi, a középkori és az újkori jogtörténeti, valamint a modern jogi kutatások során egyaránt igyekeztem az eredeti forrásokra támaszkodni, amennyiben az adott forrás számomra is hozzáférhető volt. A római jogi forrásokat igyekeztem az interpolációmentesség vélelmének (Földi András kifejezése) az újabb romanisztikai irodalomban kialakult elvét szem előtt tartva elemezni. A forrásanyag összegyűjtésében a szekunder irodalmon kívül a római jogi kutatások során általában használt szótárak (pl. a Heumann Seckel-féle szótár), az egyes vocabulariumok és enciklopédiacikkek, ill. az újabb számítógépes, valamint az interneten is hozzáférhető, egyszerű keresést lehetővé tevő adatbázisok voltak segítségemre. E tekintetben szükségesnek tartom leszögezni, hogy a teljes jogi forrásanyag feldolgozásáról jelen disszertáció keretei között a terjedelmi korlátokra és a sajátos megközelítésmódra tekintettel kénytelen voltam lemondani, a disszertáció témája ugyanis meglehetősen átfogó, térben és időben egyaránt. A még részletesebb forrásbázisra épülő elemzés, az egyes érvénytelenségi okok részletekbe menő feldolgozása, valamint az epigráfiai és papirológiai kutatások elvégzése, ill. a római szépirodalmi források jelentősebb figyelembevétele etc. esetleges további feladatként jelölhető meg. A jogügyleti létezés fogalmának meghatározása, az érvénytelenség szankcióként, ill. axiológiai szempontból történő megközelítése, vagy pl. az érvényesség és a hatályosság 7

8 mélyebb elméleti összefüggéseinek feltárása vagy legalábbis megvilágítása bizonyos szintű jogelméleti jogfilozófiai megalapozást tett szükségessé. A modern külföldi magánjogi megoldások tárgyalása során a jogösszehasonlító módszer alkalmazása mutatkozott szükségesnek. Az egyes jogi kategóriák, jogintézmények bemutatása során elsőként a római jogi megoldásokat tárgyaltam, és ezt követően tértem rá a modern jogi konstrukciók olykor kritikai igényű bemutatására, vagyis az egyes jogintézmények jogpolitikai jellegű vizsgálatára. A magyar polgári jog egyes megoldásainak ismertetése, ill. értékelése kapcsán igyekeztem a legújabb fejleményekre is kitérni; így sok helyen hivatkoztam pl. a 2008-ban megjelent, Vékás Lajos akadémikus által szerkesztett impozáns Szakértői Javaslatra, valamint az új Ptk. tervezetének a Vékás Lajos által vezetett Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság által december 16-án elfogadott szövegére is (a továbbiakban: Bizottsági Javaslat). Mint ismert, az Országgyűlés február 11-én elfogadta hazánk új Polgári Törvénykönyvét (2013. évi V. törvény), amely azonban csak március 15-én fog hatályba lépni. Ennek közzétett szövegét (a továbbiakban: új Ptk.) is bedolgoztam a disszertációba, miután azonban a kézirat leadásakor még az évi Ptk. hatályos, az új Ptk. szövegére még mint nem hatályos szövegre hivatkozom. Munkám számos tekintetben Reinhard Zimmermann módszere által inspirálva a római jogi hagyományok alapján kívánta átfogóan vizsgálni a disszertáció tárgyát képező fogalmak, ill. jogintézmények fejlődéstörténetének egyes lépcsőfokait. Ez persze a terjedelmi korlátok miatt is bizonyos hangsúlyeltolódásokat eredményezett, a disszertációban ennek megfelelően túlnyomórészt római jogi és modern jogösszehasonlító fejtegetések szerepelnek. Mindeközben azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy az ókori görög jogok is jelentős hatást gyakoroltak a római jog számos jogintézményeinek fejlődésére, amely hatás részletesebb elemzése további kutatómunkát igényelne. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a már régóta folyó intenzív papirológiai kutatások tükrében, az antik Róma mindennapi jogéletének fokozatos feltárása miatt számos kérdés ma már eleve másként merül fel, mint a régebbi szakirodalomban, és a szerződési gyakorlat terén (hazánkban elsősorban Jakab Éva és Pókecz Kovács Attila, újabban Pozsonyi Norbert által) végzett kutatások is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. A ius commune hagyományainak és hatástörténetének mélyebb feltárása megint csak további, részletes kutatásokat igényelne a disszertációban elemzett fogalmak tekintetében. E vonatkozásban külön részletes dogmatörténeti vizsgálatot érdemelne pl. annak kimutatása is, hogy a kánonjog milyen mértékben hatott a disszertáció tárgyát képező egyes 8

9 fogalmak fejlődésére. Disszertációmban bizonyos részletességgel utaltam arra, hogy számos jogintézmény, ill. jogelv (pl. a pacta sunt servanda elve, a causa doktrínája, vagy éppen a konverzió jogi konstrukciója) kánonjogi gyökerekre vezethető vissza. A mélyebb részletkutatások elvégzése e kérdésköröket illetően is további feladatként jelölhető meg. 9

10 III. A tudományos eredmények rövid összefoglalása, azok hasznosítása, ill. a hasznosítás lehetőségei 1. A jogügylet és a szerződés fogalomtörténete köréből Rámutattunk arra, hogy a fejlettebb római jogban a j o g ü g y l e t fogalmának lényegét nem egészen tudatosan az agere, gerere, ill. contrahere kifejezésekkel jelölték. Ez a trichotomikus felosztás olvasható abban az Ulpianustól származó, az értekezésben is részletesebb elemzés alá vett, nagy jelentőségű forrásszövegben (D. 50, 16, 19), amelyben a későklasszikus remekjogász Labeo híres, a római jogi szakirodalomban sokat vitatott definícióját idézi. Bár a jogügylet fogalmának definiálása során alapvetően a pandektista jogügyleti tan által kidolgozott jogügylet-fogalomra szoktunk támaszkodni, szükséges hangsúlyozni, hogy a jogügylet fogalma a pandektisztikánál jóval korábbi gyökerekre vezethető vissza (ld. Althusius, Nettelbladt, ill. Harpprecht prepandektista jogügylet-koncepcióját ). Ami a s z e r z ő d é s római jogi fogalmát illeti, ennek problémaköre általában és az egyes részletkérdéseket is tekintve régóta vitatott a szakirodalomban. E tekintetben csak vázlatos áttekintésre vállalkozhattam. Jól ismert, hogy még a iustinianusi római jog sem jutott el odáig, hogy a contractus és a pactum teljes egyenrangúságát elismerje. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a pacta sunt servanda jogelvének legkorábbi előzményeit valószínűleg a bizánci jogforrásokban fedezhetjük fel. Egy Theophilus Institutioparafrázisában olvasható szöveghely meghatározása szerint a szerződés két vagy több személy kölcsönös megállapodása és megegyezése (paraphr. inst. 3, 13, 2). Stephanos is ünnepélyesen leszögezi egy Paulus-fragmentumhoz (D. 17, 1, 5, 2) fűzött scholionban, hogy a szerződések anyja az akarat. Fontos külön is hangsúlyozni azt a nemzetközi szakirodalomban ma már communis opiniónak tekinthető, a hazai szakirodalomban azonban nem mindig kellőképpen hangsúlyozott tényt, hogy a pacta sunt servanda modern princípiuma mindenekelőtt teológiai, ill. kánonjogi gyökerekre vezethető vissza. Ennek kapcsán rövid elemzést nyertek pl. Aquinói Szent Tamás (Summa theologiae, 2, 110, 3), Bernardus Papiensis, Vincentius Bellovacensis, valamint Hostiensis fejtegetései is. Az a tény, hogy a pax servetur, pacta custodiantur elve a IX. Gergely pápa nevéhez kötődő Liber Extrába is bekerült, a pacta sunt servanda elvének valószínűleg első, jogilag releváns meghatározását jelenti. Mivel e határozat a Pacta 10

11 quantumcunque nuda servanda sunt cím alatt került be a Liber Extrába (1, 35, 1 de pactis), ez a cím jelentheti a pacta sunt servanda megfogalmazásának közvetlen gyökerét. A világi jogtudomány ugyanakkor csak évszázadokkal később jut el arra a szintre, amire a kánonjog már a sötét középkorban, a XIII. században eljutott. E tekintetben aligha túlbecsülhető jelentőséggel bírnak Hugo Grotius De iure belli ac pacis c., korántsem csupán a modern nemzetközi jog alapjait megvető műve II. könyve De promissis ( Az ígéretekről ) szóló 11. fejezetében olvasható fejtegetései, amelyek a disszertációban is vázlatos kifejtést nyertek. Ami pedig a jogalkotást illeti, csak az 1756-os Codex Maximilianeus Bavaricus civilis jutott el odáig, hogy kifejezetten törvényerőre emelje a pacta sunt servanda elvét. Hangsúlyoztuk, hogy pl. a francia Code civil, az olasz Codice civile, a spanyol Código civil, valamint az 1994-es québec-i ptk. a mai napig a szerződés fogalmi elemének tekinti a nehezen definiálható és számos szerző által régóta támadott causát, mint a szerződéskötésre ösztönző megengedett és tisztességes motívumot. Konstatáltuk azonban azt is, hogy a legújabb kodifikációk nem véletlenül olykor mellőzik a causa említését a szerződés fogalmi elemei között, azt sem az 1984-es perui, sem pedig az új, 2002-es brazil ptk. nem sorolja fel a szerződés érvényességének kellékei között. Ami pedig a considerationt mint a szerződés létrejöttének kritériumát illeti amely az 1560-as évek óta már jogesetek egész sorában említésre került, az 1602-es Slade s Case óta pedig az eredményes perlés egyértelmű föltétele az angol law of contracts szerint már Blackstone is nagy hangsúllyal mutatott rá arra, hogy a consideration olyan abszolút mértékben szükséges a szerződés megkötéséhez, hogy egy nudum pactum, vagy egy olyan megállapodás, amely arra irányul, hogy az egyik fél a másik fél kompenzációja nélkül tegyen vagy fizessen valamit, jogilag teljesen érvénytelen. 2. A nemlétező szerződés témaköréből A n e m l é t e z ő s z e r z ő d é s r ó m a i j o g i é s m o d e r n j o g i k é r d é s k ö r é nek tárgyalását megelőzően a téma reményeim szerint újszerű megközelítéseként célszerűnek tartottam egy rövid ontológiai megalapozást, ti. hogy mit jelent egyáltalán a szerződés létezése, ill. nemlétezése, ill. hogy ebből kiindulva mit is takar pontosan a nemlétező szerződés számos szerző által már puszta létjogosultságában is kétségbe vont, vagy esetleg egyáltalán nem vagy csak per tangentem említett elméleti kategóriája? A kérdés tkp. az Aristotelés nyomán is vizsgálódó Martin Heidegger által filozófiai síkon, általunk pedig a 11

12 szerződés létezése vonatkozásában fölvetett kérdés: Miért van egyáltalában létező, és nem inkább semmi? A nemlétező szerződés római jogbeli létjogosultságának vizsgálata során a magam részéről is a Mitteis által e vonatkozásban idézett és elemzett gaiusi forrásszöveget tekintettem kiindulópontnak (Gai. 3, 176). Számos forrásszöveg elemzése alapján kénytelen voltam szembehelyezkedni azzal a Di Paola nevével fémjelzett nézettel, miszerint a rómaiak nem disztingválnak semmis (jogilag létező, ám érvénytelennek minősített) ügylet és (ügyleti tényállással nem rendelkező) nemlétező ügylet között, és a modern jogrendszerekre is kiterjedő vizsgálódások eredményeképpen nem tudtam egyetérteni (legalábbis tértől és időtől függetlenül) Talamanca azon általános érvényűnek szánt megállapításával sem, miszerint a jogászok diskurzusában a jogügyleti cselekmény síkján nem bír különös jelentőséggel a szerződés, ill. általában a jogügylet nemlétezésének kérdése. Módszertani szempontból kiemelten szükséges e helyütt külön is utalni az anakronizmus bizonyos veszélyeire, hiszen a nemlétező szerződés kategóriája egy, bár a római jogi források gondolatvilágától nézetünk szerint nem idegen, de kétségtelenül modern elméleti kategória visszavetítését jelenti a római jogba, amely visszavetítés csak korlátok között lehetséges. Hangsúlyozni kell, hogy a nemlétező szerződés mibenléte, valamint a nemlétező és az érvénytelen kontraktus elhatárolása korántsem egyszerű és minden bizonnyal nem is minden tekintetben, minden kétséget kizáróan és megnyugtatóan megválaszolható kérdés a római jogban. Úgy vélem azonban, hogy egyes forráshelyek (pl. Ulp. D. 12, 1, 18 pr.; Ulp. D. 12, 1, 18, 1; Ven. D. 45, 1, 137 pr.; Iul. D. 41, 1, 36; Ulp. D. 2, 14, 1, 3; Iav. D. 44, 7, 55; Ulp. D. 18, 1, 2, 1; Pomp. D. 18, 1, 8 pr.; Paul. D. 18, 4, 7; Gai. 3, 140; Gai. 3, 142; Pap. D. 24, 1, 52 pr.; Inst. 3, 24 pr.; Paul. D. 44, 7, 3, 2) dogmatikai és stiláris szempontokon alapuló vizsgálata nyomán mégis leszögezhető, miszerint a nemlétező szerződés modern dogmatikai kategóriája bizonyos megszorításokkal a római jogban is alkalmazható. Máskor azonban éppen ennek az ellenkezője igaz: az ügylet nemlétezése bizonyos esetekben egyet jelent annak semmisségével, és a szóhasználat irreleváns (pl. Paul. D. 17, 1, 22, 3; Pap. D. 13, 7, 40 pr.; Iav. D. 41, 3, 21; C. 4, 38, 2; Ulp. D. 24, 1, 32, 24; Ulp. D. 41, 3, 27). A nemlétező szerződés kategóriájának alkalmazhatósága a római jogra nézve bizonyosan fokozott óvatosságra int. Ami pedig a nemlétező kontraktus létjogosultságának kérdéskörét, ill. a nemlétező szerződésnek az érvénytelen szerződéstől való elhatárolását általában illeti, kiemeltük, hogy a szerződés akkor létezik, ha a felek aktusa a kontraktuális szférába tartozó heideggeri terminológiával élve: abba belevetett szerződéses egyedi normát keletkeztet. A nemlétező szerződés esetében nem arról van szó, hogy az ilyen ügylet a jogrendbe ütközne, hanem arról, 12

13 hogy nemlétező ügylet a szó szoros értelmében nem jött létre, a (szerződési) jog számára értékelhetetlen, semmi, ekként a nemlétező szerződés nem jogellenes helyzetet, hanem a (szerződési) jog számára a szó szoros értelmében vett nem létezést jelent. E szempont figyelembevétele véleményem szerint segítséget nyújthat a nemlétező és az érvénytelen jogügylet elhatárolása terén, amely kérdéskört egyes modern jogrendszerekre, különösen pedig a magyar polgári jogra nézve is vizsgálat tárgyává tettem. 3. A jogügyleti érvénytelenség témaköréből Windscheid úgy fogalmazott, hogy az érvénytelen jogügylet nem létezik a jog számára; maga a tény létezik, ami nem más, mint egy lélek nélküli test. Valóban, csupán a lélek az, ami a testet valódi tartalommal tölti meg. Ennek kapcsán Anatole France híres sora juthat eszünkbe: l Âme est la substance ; le corps l apparence ( a Lélek a lényeg; a test a látszat ). Az ügylet mit sem ér lélek nélkül; az érvénytelen ügylet esetében van ugyan test (megvan a jogügylet látszata), de az ügylet mégsem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvényes jogügylet viszont Iuvenalis szavait (természetesen más összefüggésből) kölcsönözve mens sana in corpore sano. A szerződés következetesen egymásra épülő létszakai tükrében magától értetődő, hogy a s z e r z ő d é s é r v é n y t e l e n s é g é n e k f o g a l m a csak akkor értelmezhető, ha a szerződés létrejött, tehát ha a felek kölcsönös és egybehangzó akaratkijelentése legalább látszólag konstatálható. Az érvénytelenség vonatkozásában hangsúlyoztam egyrészt az axiológiai megközelítés fontosságát: a jogi norma érvénytelensége ugyanis nem más, mint értékítélet, mégpedig a jogrend általában végleges és megváltoztathatatlan ítélete az ügylet sorsa felett, döntés a joghatások kiváltására való elvi képesség hiányáról. Szankcióelméleti szempontból pedig fontosnak tartottam leszögezni, hogy az érvénytelenség már önmagában véve is, minden esetben szankció. E szankciót két síkon is szükséges vizsgálni. Az érvénytelenségi alapszankció fő tartalma: a generális, megelőző jelleg a másodlagos szankcióban realizálódik elsősorban speciálpreventív jelleggel. Ismert, hogy az antik római jogi terminológiában még nem alakult ki az érvénytelenség modern fogalmának megfelelő latin szakkifejezés. Az egyes modern jogi nyelvekben a jogügyletek érvénytelenségének (semmisségének, ill. megtámadhatóságának), valamint hatálytalanságának megjelölésére leggyakrabban használt kifejezések (pl. fr. nullité, ol. invalidità, sp. rescisión, ol. inefficacia, port. ineficácia) latin ekvivalenseivel a római jog 13

14 forrásaiban főnévi alakban (pl. nullitas, invaliditas, rescissibilitas, inefficacitas), tehát elvontan jelölve az érvénytelenség, ill. a hatálytalanság fogalmát, nem találkozunk. Részben Mitteis, Hellmann, Betti, Di Paola, valamint Staffhorst kutatási eredményeire is támaszkodva mintegy száz olyan kifejezést gyűjtöttem össze, melyekkel a római jogtudósok a jogügylet joghatás kiváltására való alkalmatlanságát kívánták jelölni. Már önmagában ez a terminológiai sokféleség is rendkívül nehézzé, majdhogynem lehetetlenné tenné az érvénytelenség kérdéskörének teljes körű feldolgozását a római jogra nézve. A római jog mindazonáltal, ha nem is elméleti igénnyel és teljes következetességgel, de igen részletesen és mindvégig kazuisztikusan szabályozta azokat az eseteket, amikor a szerződésből származó joghatások beállását valamilyen hiba miatt megakadályozta. Említést érdemel továbbá, hogy a római jogtudósok a fogalmi dogmatikai kidolgozatlanság, ill. terminológiai káosz ellenére a római jogrendszer sajátos tagozódása folytán bizonyos nyomokat tekintve még a iustinianusi kodifikációban is megkettőzve, implicit jelleggel használva a konstrukciókat is ismerték a s e m m i s s é g m e g t á m a d h a t ó s á g mod e r n d i s t i n k c i ó jának lényegét. Bár a megtámadhatóság modern jogi kategória, e fogalom nemcsak, hogy alkalmazható a római jogban, de a civiljogi megtámadhatóság körébe tartozó konstrukciók (pl. a testamentum inofficiosum megtámadása, felén túli sérelem esetén az adásvétel megtámadása, a senatus consultum Vellaeanum alapján előirányzott exceptio) kifejezetten a modern értelemben vett megtámadhatóság római jogi kifejeződéseinek tekinthetők. A római jogi forrásoknak a jogügyletek érvénytelenségének és hatálytalanságának megjelölésére szolgáló, zavarba ejtően sokszínű t e r m i n o l ó g i á ja minden bizonnyal döntő szerepet játszik a modern jogrendszerek érvénytelenségi terminológiájának sokszínűségében is. A magyar, a német, a francia, az olasz, a spanyol, a portugál és a québec-i jog érvénytelenséggel kapcsolatos terminológiájának jogösszehasonlító vizsgálata arról győzött meg bennünket, miszerint annak, hogy a római jog soha nem dolgozta ki az érvénytelenség precíz teóriáját, az a következménye, hogy ez a hiány napjainkig érződik, hogy a római jogi és civilisztikai szakirodalomban a mai napig sem került sor az elemzés tárgyát képező fogalmak communis opiniónak tekinthető meghatározására, egymáshoz való viszonyuk világos tisztázására és konzekvens alkalmazására. Ami a semmisség megtámadhatóság-distinkció keletkezéstörténetét illeti, a szakirodalomban általánosan elfogadott, hogy a megtámadhatóság modern fogalmának megalkotása és a semmisséggel való többé-kevésbé következetes szembeállítása Friedrich Carl von Savigny nevéhez fűződik, ill. a semmiség megtámadhatóság distinkciójának tana a 14

15 pandektista szakirodalomban vált uralkodóvá. Az irodalomban ugyanakkor jóval kevesebben foglalkoztak e modern distinkció pandektisztika előtti gyökereivel, amelyek szintén nem elhanyagolhatók. E fogalmak prepandektista előzményeit kutatva rámutattunk arra, hogy különösen Domat (Les loix civiles dans leur ordre naturel) és Pothier (Traité des obligations) műveinek a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos részeit áttanulmányozva úgy tűnik, hogy a semmisség és a megtámadhatóság distinkcióját a francia jogirodalom már jóval a német pandektisztika előtt ismerte, ha legalábbis implicit formában és bizonyos fokú terminológiai sokrétűséggel és következetlenséggel is alkalmazva azt. Azok a szakirodalomban általánosan elfogadott nézetek tehát, amelyek általában szinte kizárólag a pandektisztika jelentőségét emeli ki az érvénytelenség fogalom- és dogmatörténetének elemzése kapcsán, felülvizsgálatra vagy legalábbis árnyalásra szorulnak. A magyar bírósági határozatokra és a legújabb fejleményekre pl. a Vékás által szerkesztett Szakértői Javaslatra, a Bizottsági Javaslatra és az új Ptk.-ra figyelemmel felhívtam a figyelmet a semmisség megtámadhatóság distinkció fokozatos és egyre erőteljesebb csorbulására. Hogy ez a tendencia a jövőre nézve mit hoz eme nagy múlttal rendelkező és ma is meghatározó jelentőségű distinkció sorsa szempontjából, most még aligha lehet megmondani. A jogügylet érvényessége bár ez általában természetesen a jogügylet megszületésének kérdése lehet utólagos, tehát a szerződéskötést követően beálló is. Ekkor beszélünk a j o g ü g y l e t é r v é n y t e l e n s é g é n e k o r v o s l á s á ról. E meglehetősen összetett és valójában monográfiákat igénylő témakör vázlatos elemzése kapcsán mindenekelőtt a felén túli sérelem római jogi kérdéskörét, ill. dióhéjban a szerződéssel kikötött s z o l g á l t a t á s é s e l l e n s z o l g á l t a t á s k ö z ö t t i f e l t ű n ő é r t é k a r á n y t a l a n s á g témakörének modern jogi vonatkozásait tárgyaltam, a régebbi és a legújabb nemzetközi és magyar szakirodalom figyelembevételével (pl. Kittelmann, Dekkers, Hackl, Sirks, Pennitz, Ziliotto, Cardilli, Harke, Finkenauer, Visky, Dömötör, Pókecz Kovács, Menyhárd, Jusztinger). A l a e s i o e n o r m i s posztklasszikus római jogbeli (C. 4, 44, 2, ill. C. 4, 44, 8) konstrukciójának elemzése kapcsán kérdésként vethető fel, hogy a felén túli sérelem tárgyalható-e egyáltalán az érvénytelenség körében, konkrétabban: minősíthető-e érvénytelennek a telekingatlan tárgyában kötött, az ingatlan valós értékének a felét el nem érő vételárat kikötő adásvételi szerződés. Bár nem szabad megfeledkezni itt sem arról, hogy a semmisség és a megtámadhatóság modern jogi kategóriák, és e nézet esetleg az anakronizmus vádjával kell, hogy szembesüljön, a laesio enormis konstrukciója nézetünk szerint mégis 15

16 megfelel a modern értelemben vett megtámadhatóság kritériumainak, és ezért a tényállás a megtámadhatóság római jogi példájának minősíthető. Hangsúlyoztuk, hogy az érvénytelenség orvoslásának mindkét esetcsoportja: a c o n v a l e s c e n t i a és a c o n v e r s i o esetében is ugyan bizonyos forrásbeli alapokkal rendelkező, mégis modern szakkifejezéseknek, ill. fogalmaknak a római jogba történő visszavetítéséről van szó. Bár a római jogtudósok a convalescentia modern magánjogtudományban kidolgozott dogmatikai kategóriáját nem ismerték explicit jelleggel, számos forrásszöveg (pl. Ulp. D. 44, 4, 4, 32; Ulp. D. 6, 1, 72; Pomp. D. 21, 3, 2; Paul. D. 13, 7, 41; Mod. D. 20, 1, 22) elemzése nyomán mégis leszögezhetjük, hogy az érvénytelen jogügylet ugyanabban a formában történő utólagos érvényessé válásának konstrukcióját implicit jelleggel mégis ismerték, és ezért a convalescentia modern kategóriája alkalmas számos római jogi forrásszövegben foglalt tényállás elemzésére, ill. a fogalom használata a római jogra nézve korántsem tekinthető anakronisztikusnak. A conversio sem eredeti római jogi szakkifejezés. A római jog forrásaiban maga a conversio kifejezés nem is fordul elő, a convertere (pl. Iul. D. 4, 2, 18; Ulp. D, 29, 1, 19 pr.; C. 1, 9, 12), conversus (pl. Ulp. D. 23, 3, 39; Marci. D. 48, 6, 5 pr.: conversu ) szavak viszont igen, melyeknek azonban sokszor semmi köze sincs a modern értelemben vett konverziós technikához. A magam részéről, egyfajta köztes álláspontot képviselve Giuffrè és Krampe e tekintetben kifejtett ellentétes nézete között, úgy vélem, hogy bizonyos megszorításokkal, az anakronizmus csapdája elkerülésének igényét szem előtt tartva a konverzió modern fogalma is visszavetíthető a római jogba, és e fogalom alkalmas lehet egyes római jogi tényállások leírására, hiszen a fogalom lényegét implicite már a római jogtudósok is ismerték (vö. pl. Gai. 2, 197; Ulp. 24, 11a; Paul. D. 17, 1, 1, 4; Ulp. D. 29, 1, 3; Ulp. D. 29, 1, 19 pr.). Az e tekintetben releváns források alapján úgy tűnik, hogy a római jogtudósok általában berzenkedtek a r é s z l e g e s é r v é n y t e l e n s é g től, nem kívánva megtörni az ügylet egységét. A jogtudósok azonban gyakran a fikció jogtechnikai megoldását hívták segítségül, ezzel bizonyos körben elismerve a részleges érvénytelenség létjogosultságát nemcsak a végrendeletek, hanem a szerződések körében is. Egyes római jogi források (Paul. D. 18, 1, 57 pr.; Marci. D. 18, 1, 44; Gai. 3, 103; Paul. D. 13, 6, 17 pr.; Ulp. D. 24, 1, 5, 5; Pomp. D. 24, 1, 31, 3; Pap. D. 24, 1, 52 pr.; Ulp. D. 45, 1, 1, 5; Ulp. D. 45, 1, 1, 4; Pomp. D. 45, 1, 109) és a több jogrendszerre is kiterjedő rövid összehasonlító jogi vizsgálat, valamint a releváns szakirodalomban foglaltak figyelembevételének eredményeként megfogalmaztam abbéli sejtésem, hogy amennyiben az 16

17 ügyleti akarat és ennek megfelelően az ügyleti nyilatkozat és maga a jogügylet tartalmilag önálló részekre osztható, ill. az érvénytelenségi okkal nem érintett részek érvényességének megmentése érdekében, valamint a felek érdekét figyelembe véve ez indokolt, akkor kerülhet sor a részleges érvénytelenség megállapítására. Talán túlságosan is individualista megközelítésre vall, de mégis úgy vélem, annak indokolt kardinális jelentőséget tulajdonítani, hogy a jogügylet fennmaradása az érvénytelen rész nélkül mennyiben áll a felek érdekében, ill. az általuk eredetileg elérni kívánt cél mennyiben valósítható meg az érvénytelen rész nélkül. 4. A jogügyleti hatálytalanság témaköréből, különös tekintettel a végrendelet visszavonásának dogmatikai vizsgálatára Bár a magam részéről a h a t á l y o s s á g, i l l. a h a t á l y t a l a n s á g s z ű k e b b é r t e l m e z é s é t tartom leginkább helyesnek, hangsúlyoztam, hogy a z é r v é n y e s s é g é s a h a t á l y o s s á g v i s z o n y á ra nézve elméletileg többféle modell fölállítása is lehetséges. Az egyes jogrendszerek nagyon vegyes képet mutatnak; míg az egyes kései pandektista szerzők által még szűkebb értelemben vett hatálytalanságként felfogott, tehát az Ungültigkeit fogalmától elhatárolt Unwirksamkeit a modern német szakirodalomban lényegében ugyanazt jelenti, mint az elsősorban a régebbi német szakirodalomban használt Ungültigkeit, a francia jogászok pedig nemigen foglalkoznak az érvénytelenség és a szűkebb értelemben vett hatálytalanság megkülönböztetésével, addig az olasz és a spanyol és a magyar szakirodalomban számos szerző elismeri a szűkebb értelemben vett hatálytalanság létjogosultságát. A hatályosság, ill. a hatálytalanság fogalmának szűkebb értelmezése esetén az érvényesség és a hatályosság is egymás kontextusában vizsgálandó, és a hatályosság, ill. a hatálytalanság nézetünk szerint is csak az érvényes jogügylet állapota lehet. Ahogyan az általános relativitáselmélet végső téregyenlete alapján is az anyag előírja a téridőnek, hogy miképpen görbüljön meg, ill. a görbült téridő is előírja az anyagnak, hogy hogyan mozogjon: ha egyszer világunkban minden: a tér, az idő, az anyag és az energia is összefügg egymással egyfajta kozmikus táncban, úgy a következetesség jegyében a jogi fogalmak ember által konstruált, művi világában is kívánatos az egyes jogi kategóriákat egymással való összefüggésükben megalkotni, ill. koncipiálni, mert ezek inkonzekvens alkalmazása káoszhoz vezethet. Ha egyszer mind az érvényesség (ill. az érvénytelenség), mind pedig a hatályosság (ill. hatálytalanság) a jogügylet valamely állapotának, pontosabban: létszakának leírására szolgálnak, ezeket egymás összefüggésében célszerű megragadni. 17

18 Kétségtelen, hogy az érvényesség és a hatályosság (valamint az érvénytelenség és a hatálytalanság) elhatárolásának megkülönböztetett jelentősége van a végrendeleteknél, hiszen a végrendelet a célzott joghatásokat valóban csak az örökhagyó halálát követően válthatja ki, azonban azt megelőzően is kiválthat bizonyos joghatásokat, még ha ezek nem is a végrendelkező által elérni kívánt joghatások. Célszerű rámutatni arra az általában figyelmen kívül hagyott körülményre, hogy már önmagában az a lehetőség, hogy az örökhagyó visszavonhatja a végrendeletet, egy bizonyos szintű ha úgy tetszik: alacsonyabb intenzitású hatályosságra utal (e megállapítás vitatható persze annyiban pl., hogy a végrendelet visszavonásának lehetősége valójában a végrendelkezési szabadságból és a végrendelet létezéséből fakad, de annyiban a hatályosságból is, hogy a jogügyleti létezéshez kapcsolódhat egy bizonyos szintű, ha nem is teljes értékű hatályosság). Tüzetes elemzés alá vettem sok tekintetben Földi András elemzései nyomán, kutatási eredményeihez képest azonban több tekintetben is eltérő következtetésre jutva régi és új Polgári Törvénykönyvünk abbéli rendelkezését, hogy a végrendelet a v i s s z a v o n á s sal hatálytalanná válik. Ez az első ízben Földi által erőteljesen és joggal kritizált törvényhely dogmatikailag számos aggályt vet fel. A törvényi megoldásban, ill. megfogalmazásban az újabb civilisztikai jogirodalmi fejlemények, ill. az új Ptk. fényében a jövőben sem várható változás. Nézetem szerint a visszavonással a végrendelet nem hatálytalanná válik, hanem a végrendelet eredetileg is konstatálható hatálytalansága a végrendelet visszavonása folytán megerősödik, hiszen a végrendelet így elveszíti azt a képességét, hogy majd később, az örökhagyó halálával hatályba lépjen. A végrendelet visszavonásának dogmatikai minősítésére még inkább helytelen volna az utólagos érvénytelenség nézetünk szerint abszurd terminus technicusát alkalmazni. Egy jogügyletnek ugyanis mint a fél, avagy a felek által privátautonómiájuk keretében konstituált egyedi normának nem szűnhet meg az érvénye, mert ezzel maga a jogrend minősítené utólagosan érvénytelenné a nem általa létrehozott ügyletet, ami a jogbiztonság alapelvével is ellenkeznék. Nézetem szerint a végrendelet visszavonásának jogdogmatikai minősítésére a római jogi források elemzése, valamint elsősorban a magyar, a svájci, a francia, az osztrák és a német polgári jog megoldásainak elemzésére kiterjedő jogösszehasonlító igényű vizsgálat alapján is egy releváns római jogi alapokkal (vö. pl. Ulp. 23, 1; Inst. 2, 17 pr.) rendelkező harmadik kategória: a megdőlés fogalmának bevezetése tűnik indokoltnak. A végrendelet visszavonásának dogmatikai elemzése során külön ki kell térni a visszavonás előtti stádiumban lévő és a visszavont végrendelet állapotára, ill. a visszavonásra, mint folyamatra. A megdőlt végrendelet nézetem szerint nem érvénytelen, hanem hatálytalan jogügylet, de nem hatálytalanná vált, hanem 18

19 hatálytalanabbá vált jogügylet. A hatálytalanabbá válás pedig véleményem szerint a megdőlés kategóriájának alkalmazásával írható le adekvát módon. Bessenyő András azon megállapítása, miszerint jogi tartalmukat tekintve a különböző álláspontok (történetesen, hogy a végrendelet a visszavonás következtében utólagosan érvénytelenné, hatálytalanná, esetleg egyszerre érvénytelenné és hatálytalanná is válik, netán megdől) jogi tartalmukat tekintve megegyeznek egymással, hordoz bizonyos igazságtartalmat. Valóban mindegyik álláspont azt mondja ugyanis, hogy örökölni a végrendelet alapján csak az örökhagyó halála után lehet, de ha az örökhagyó visszavonta végrendeletét, akkor annak alapján nyilván halála után sem lehet örökölni utána. Egy konkrét tényállás alapján valóban annak van gyakorlati jelentősége, hogy a végrendelet alapján nem lehet örökölni; ez kétségtelenül igaz, és az örökös, általában pedig a law in action szempontjából valóban lényegtelennek tűnhet, hogy a fenti minősítések közül melyiket választjuk. Dogmatikai szempontból azonban, úgy vélem, egészen más a helyzet. A fogalmak világos tisztázásának, a következetes, logikus és világos dogmatikának, ill. terminológiának a magam részéről komoly, elsősorban didaktikai és elméleti, és olykor direkt módon a gyakorlatra is hatással bíró jelentőséget tulajdonítok. Lehetséges persze vita az egyes vonatkoztatási rendszerek esetleg önkényes kiválasztásának helyessége tárgyában, ugyanakkor az adott rendszerben történő következetes, helyes gondolkodás bár eltérő, ám egyformán helyes eredményekhez vezet. 5. A kutatási eredmények hasznosításának lehetőségei Ami kutatási eredményeim j o g i f e l s ő o k t a t á s ban történő hasznosításának lehetőségeit illeti, itt szeretném megjegyezni, hogy a jogügylet- és a szerződésfogalom, ill. a jogügyleti nemlétezés, érvénytelenség és hatálytalanság területén végzett kutatásaim egyes eredményei 2012-ben, tömör formában napvilágot láttak a Földi András professzor úr által szerkesztett Összehasonlító jogtörténet c., az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán főkollégiumi tananyagot képező jegyzet általam írott két fejezetében. Egy ilyen elméleti dogmatikai fejtegetéstömeg esetében joggal tehető fel a kérdés, hogy miképpen lehetne a kutatási eredményeket szélesebb körben, ill. kontextusban, esetleg a jogalkotásban, ill. a joggyakorlatban is hasznosítani, függetlenül e kérdések elméleti, ill. didaktikai jelentőségétől. Kutatásaim eredményei reményeim szerint az e l m é l e t i é s g y a k o r l a t i h a s z n o s í t á s lehetőségeit egyaránt megalapozhatják. Miután a nemlétező jogügylet pontos 19

20 fogalmának kimunkálásával, az érvényesség és a hatályosság viszonyának megnyugtató tisztázásával, vagy pl. a hatályosság mibenlétének pontos kidolgozásával a magánjogtudomány mindmáig adós maradt, és akkor még nem is szóltam az alkotmányjogi, közigazgatási jogi tárgyú munkákról, amelyek e vonatkozásban sokszor szintén a fogalmi tisztázatlanság jeleit mutatják, elméleti szempontból a fogalmak világos tisztázásának, azok egyértelmű és következetes elhatárolásának komoly jelentősége van. A disszertáció legalapvetőbb célja annak kimutatása és hangsúlyozása volt, hogy a jogügylet létezése, érvényessége és hatályossága logikus rendben egymásra épülő, egymást föltételező és egyben egymástól eltérő igények érvényesítését lehetővé tevő jogügyleti létszakok, ill. kategóriák. Premisszaként elfogadva a nemlétező jogügylet létjogosultságát, valamint a hatályosság, ill. a hatálytalanság fogalmának szűkebb értelmezését, vizsgálódásaim eredményeképpen a jogügylet joghatás kiváltására való alkalmasságának, ill. alkalmatlanságának legalább négy szintjét lehet megkülönböztetni, úgymint 1. a j o g ü g y l e t n e m l é t e z é s é t, amikor is a jogügylet minden vonatkozásban alkalmatlan jogügyleti joghatások kiváltására; 2. a l é t e z ő j o g ü g y l e t é r v é n y t e l e n s é g é t, amely azt jelenti, hogy a külső tényállással rendelkező jogügylet elvben sem válthatja ki a kívánt joghatásokat, mert a jogrend ezzel szankcionálja a jogrendbe ütköző jogügyletet; 3. a l é t e z ő é s é r v é n y e s j o g ü g y l e t ( s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t ) h a t á l y t a l a n s á g á t, amikor is a jogrend előírásaival konform jogügylet valamilyen ténybeli körülmény folytán elvileg ugyan kiválthatja, ténylegesen azonban mégsem váltja ki a célzott joghatásokat; 4. a l é t e z ő é s é r v é n y e s j o g ü g y l e t ( s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t ) h a t á l y o s s á g á t, amikor létező, a jogrend előírásainak minden vonatkozásban megfelelő jogügylet ténylegesen is kiváltja a fél, ill. a felek által célzott jogügyleti joghatásokat. Könnyű belátni, hogy a skála 1. pontjától annak 4. pontjáig haladva a jogügylet egyre nagyobb mértékben válik joghatás kiváltására alkalmassá: míg a nemlétező jogügylet egyáltalán nem, addig a létező, érvényes és egyben hatályos jogügylet a lehető legteljesebb mértékben alkalmas a célzott ügyleti joghatások kiváltására. Lehetnek persze különbségek a 4. szint esetében, hiszen a hatályosságnak Földi András nyomán eltérő intenzitásairól 20

21 lehet beszélni, ill. a 2. esetben is, hiszen a létrejött jogügylet olykor részlegesen, vagy éppen relatíve érvénytelen is lehet. A f e n t i f o g a l m i r e n d s z e r didaktikai értékein túlmenően, hiszen az oktatásban különösen nagy jelentősége van a világos, egyértelmű fogalomhasználatnak k o n k r é t g y a k o r l a t i e r e d m é n y e k k e l s z o l g á l h a t e s e t l e g a j o g a l k a l m a z á s b a n é s a j o g a l k o t á s b a n e g y a r á n t. Korántsem mindegy pl. egy peres eljárásban sem, hogy a jogügyletet nemlétezőnek vagy érvénytelennek minősíti-e a jogalkalmazó, mert a jogügylet nemlétezése esetében kizárt az érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazásának lehetősége, így pl. nem lehet az eredeti állapot helyreállítását sem kérni; mivel a jogügylet nem létezik, a hibát orvosolni sem lehet, csupán az érvénytelen jogügylet esetében lehet annak convalescentiájáról vagy conversiójáról beszélni, ezek lehetősége nemlétező jogügylet esetében fogalmilag is kizárt. Ha a jogügylet nem jött létre, esetleg csupán a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerinti kártérítési kötelezettség, vagy az utaló magatartás következtében keletkező, a biztatási kár megtérítése iránti kötelezettség jöhet szóba, amely utóbbi eleve kizárt érvénytelen szerződés esetében, hiszen az érvénytelen szerződés kontraktuális kapcsolatot létesít a felek között, amikor is kizárt az utaló magatartásra való hivatkozás lehetősége. Szóba jöhet még a kontraktus nemlétezése esetében a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása is, ami az érvénytelenségi jogkövetkezmények speciális magyar jogbeli rendszerére tekintettel érvénytelen szerződés esetén első körben nem alkalmazható, csak valamilyen többlettényállás esetében. A végrendelet visszavonásának dogmatikai megítélésére vonatkozó fejtegetések esetleg de lege ferenda is megfontolást érdemelhetnek, mert az érvényesség és a hatálytalanság megkülönböztetése ugyanazt kellene, hogy jelentse a szerződési jogban, mint a végrendeleti jogban, a magyar Ptk.-ból ugyanakkor ettől eltérő kép tárul elénk, és a helyzet a közeljövőben sem változik jottányit sem, figyelemmel a Szakértői Javaslat, valamint a 2011-es Bizottsági Javaslat nyomában az új Ptk.-ban foglaltakra egyaránt. Ami a fedezetelvonó szerződés dogmatikai minősítését illeti, e kérdéskörrel a disszertációban inkább csak jelzésértékűen foglalkoztam. Fölmerül a kérdés: miért nem minősíti egyenesen megtámadhatónak a jogalkotó a Ptk. szerinti fedezetelvonó szerződést, a relatív hatálytalanság helyett? Nemcsak a francia jogi hagyományokra (vö. Code civil, Art ), ill. a magyar jogirodalmi tradíciókra, valamint a csődjogi tárgyú rendelkezésekre utalhatunk e tekintetben, hanem pusztán logikailag is beláthatjuk, hogy a fedezetelvonó kontraktus dogmatikailag sokkal inkább megtámadható, mintsem hatálytalan szerződésként 21

22 viselkedik, hiszen arról van szó, hogy az arra jogosult a maga irányában meghatározott időn belül a szerződésből eredő joghatások kiváltását megakadályozhatja, mellyel a jogrend lehetőséget biztosít a fedezetelvonó ügylet szankcionálására, amely elméletileg sokkal inkább annak megtámadását jelent, már csak azért is, mert a hatálytalanságnak nincsen szankciós karaktere. A disszertáció egyes, a részleges érvénytelenség témakörében tárgyalt forrásszövegek elemzése kapcsán kitért arra a kérdésre is, hogy a jogügyleti érvénytelenség okainak akarathibákra, nyilatkozati hibákra és joghatáshoz kapcsolódás hibáira történő felosztása túlzottan is sematikus, így nem érdemes túlhangsúlyozni e trichotómia jelentőségét. Így pl. a Paul. D. 18, 1, 57 pr. alatt fölvett, többek között Neratius álláspontját is ismertető híres forrásszövegben, amelyben a jogtudós a szerződéskötéskor már részben leégett ház eladásának jogi megítélését vizsgálja, miután a ház leégéséről egyik félnek sem volt tudomása, a szerződés érvénytelensége dogmatikailag mind tévedés (mint akarathiba), mind pedig a szolgáltatásnak a szerződéskötés időpontjában konstatálható lehetetlensége (mint a célzott joghatás hibája) miatt megállapítható. Az eredmény ugyanaz, csak az ahhoz vezető út, ill. a megközelítési mód más a két minősítést illetően. Az ajándékozási céllal kötött adásvételi szerződés jogi megítélését vizsgáló Ulp. D. 24, 1, 5, 5 elemzése alapján pedig megállapítható, hogy a simulatio (mint akarathiba) és az in fraudem legis eljárás (mint a célzott joghatás hibája) lényegében ugyanazt írják le: a felek a jogszabályi tilalom kijátszása céljából kötöttek színlelt szerződést. És ez általában is így van; a színlelt szerződés megkötésének nem is lehet más indoka, mint a jogszabály kijátszása. Egy másik, a disszertációban részletesebben nem elemzett kérdéskört is felvillantva: a cselekvőképtelenséget a tankönyvirodalom általában a célzott joghatás hibájaként említi. Nem inkább akarathibáról van szó? Cselekvőképtelenség esetén ugyanis megdönthetetlen vélelem szól amellett, hogy a cselekvőképtelen személynek nincsen belátási képessége, amely az általa kötött szerződést illetően dogmatikailag inkább akarathibát jelent. Ismert, hogy a szerződés érvénytelenségét eredményező lehetetlenségnek hagyományosan két esete: a fizikai és a jogi lehetetlenség között szokás különbséget tenni. A jogi lehetetlenség kategóriájának a magam részéről nem tulajdonítok létjogosultságot, hiszen azt a jogszabályba ütköző szerződés kategóriája már önmagában véve is feleslegessé teszi; ami jogilag lehetetlen, az egyszersmind jogszabályba is ütközik. Ilyen módon teljesen fölösleges a jogi lehetetlenség kategóriája; ha pl. valaki elad egy forgalomképtelen dolgot, az éppen azért jogilag lehetetlen szolgáltatás, mert jogszabályba ütközik. Ez a fogalom tehát 22

A NEMLÉTEZŐ, ÉRVÉNYTELEN ÉS HATÁLYTALAN JOGÜGYLETEK ELMÉLETI ÉS DOGMATIKAI KÉRDÉSEI A RÓMAI JOGBAN ÉS A MODERN JOGOKBAN

A NEMLÉTEZŐ, ÉRVÉNYTELEN ÉS HATÁLYTALAN JOGÜGYLETEK ELMÉLETI ÉS DOGMATIKAI KÉRDÉSEI A RÓMAI JOGBAN ÉS A MODERN JOGOKBAN SIKLÓSI IVÁN A NEMLÉTEZŐ, ÉRVÉNYTELEN ÉS HATÁLYTALAN JOGÜGYLETEK ELMÉLETI ÉS DOGMATIKAI KÉRDÉSEI A RÓMAI JOGBAN ÉS A MODERN JOGOKBAN Doktori értekezés Budapest 2013 SIKLÓSI IVÁN A NEMLÉTEZŐ, ÉRVÉNYTELEN

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

BME VIK TDK Bírálói lap 1. rész (a dolgozat részletes értékelése)

BME VIK TDK Bírálói lap 1. rész (a dolgozat részletes értékelése) Szerzőıő(k):. Dolgozat címe:.. A. A, dolgozat szerkesztése, stílusa (0-5 pont): 0-1: gyenge (ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett, sok szerkesztési, nyelvtani hibával) 2: átlagos

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről

Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről 1 Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről 1. A disszertáns témaválasztása teljes mértékben megalapozott. A súlyosítási tilalom

Részletesebben

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze AJSZLO4801 - Kredit 2 Félévi óraszám 30 Létszám - A kurzus az adásvételi szerződés egyik lényeges eleméről, a vételárról kíván részletes áttekintést

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,

Részletesebben

Polgári jog II április 29. Sápi Edit

Polgári jog II április 29. Sápi Edit Polgári jog II. 2015. április 29. Sápi Edit Mikor beszélünk érvénytelenségről és hatálytalanságról? Érvénytelenség: olyan jogi hibában szened a jognyilatkozat, amely miatt nem fűződhetnek hozzá joghatások

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI V E R T I K Á L I S DARÁZS LÉNÁRD: K A R T E L L E K KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BUDAPEST, 2006 BEVEZETŐ GONDOLATOK ÉS PROBLÉMAFELVETÉS

Részletesebben

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad

Részletesebben

Prof. Dr. Besenyei Lajos

Prof. Dr. Besenyei Lajos Prof. Dr. Besenyei Lajos Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt rátérnék néhai Menyhárt rektor úr tudományos pályájának, illetve máig figyelembe veendő tudományos eredményeinek, illetve nézeteinek a vázlatos

Részletesebben

Az Európai Unió elsődleges joga

Az Európai Unió elsődleges joga NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).

Részletesebben

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban

Részletesebben

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló

Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló Tartalom I. AZ ELVÉGZETT KUTATÁS... 1 II. MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 III. EREDMÉNYEK... 2 A. ÁLTALÁBAN... 2 B. KÜLÖNÖSEN... 2 1. [A rossz minőségű

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról*

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* K ö z i g a z g a t á s i j o g 2012/3 JeMa Török Bernát A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései

Részletesebben

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében Ficsor Mihály, SZTNH Védjegyjogi szeminárium HVG-ORAC Budapest, 2015. március 31. Áttekintés

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás

Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 4. MELLÉKLET: - TÁRGY: Tájékoztató az Adásvételi szerződés járművek, edényzetek és konténerek szállítására, valamint üzembe helyezésére a KEOP-1.1.1/C/13-2013-0027

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5. A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13

TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5. A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13 TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5 A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13 Javaslatok a vádképviseleti statisztikai rendszer radikális

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Az adatvédelem új rendje

Az adatvédelem új rendje Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS

Részletesebben