Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Szakdolgozat A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései Jogász szak KÉSZÍTETTE: Kurilla Dorottya C5EWOE KONZULENS: Dr. Leszkoven László Egyetemi docens MISKOLC 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilian Sciences Department of Civil Law Thesis Certain Issues in the Invalidity of Contracts WRITTEN BY: Dorottya Kurilla C5EWOE TUTOR: László Leszkoven Dr. Associate Professor MISKOLC

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 4 II. Az érvénytelenségről általánosságban Érvénytelenségi okok... 7 III. Az érvénytelenség jogkövetkezményei A szerződés érvényessé nyilvánítása Az eredeti állapot helyreállítása Bíróság általi hatályossá nyilvánítás A részleges érvénytelenség Az állam javára marasztalás IV. A színlelt szerződések Akarati, nyilatkozati és a törvénykerülő elv A színlelt szerződésekről általánosságban A színlelt szerződés elhatárolása a szerződés pontatlan megnevezésétől A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés Az érvénytelenség jogkövetkezménye és a színlelt szerződés V. Jóerkölcsbe ütköző szerződések Jóerkölcs megítélése a különböző korokban A jóerkölcsbe ütköző szerződés elhatárolása hozzá közelálló semmisségi okoktól A jóerkölcsbe ütköző szerződésekről általánosságban A jóerkölcsbe ütköző szerződések jogkövetkezményei A jóerkölcsbe ütköző szerződés megítélése VI. Érvénytelenség az Új Ptk.-ben Semmisség és megtámadhatóság Érvénytelenségi okok Az érvénytelenség jogkövetkezményei VII. Összegzés

4 I. Bevezetés Az érvénytelenség egy sajátosan magánjogi jogintézmény a jogrendszerben való elhelyezkedését tekintve. 1 Ez azt jelenti, hogy minden olyan jogág alkalmazza az érvénytelenség jogintézményét, ahol egy- vagy kétoldalú jogügyletek útján jogok és kötelezettségek keletkeznek, módosulnak vagy szűnnek meg. Így tehát például a családjog, munkajog, társasági jog is ismerik és alkalmazzák az érvénytelenség jogkövetkezményeit. A szerződés érvénytelensége külön címként nem található meg a Polgári Törvénykönyvben 2 (a továbbiakban: Ptk.). Az érvénytelenség szabályait a Ptk. Kötelmi jogról szóló Negyedik részében, A szerződés nevű I. cím XXI. Fejezetének ai között találjuk, A semmisség és a megtámadhatóság cím alatt. Azonban, ezeket a szabályokat a törvény különböző részeiben szereplő szabályokkal kiegészítve kell alkalmazni. Így tehát, például az egyoldalú nyilatkozatokra is a szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a jogszabály kivételt nem tesz. 3 Az érvénytelenség relatív szerkezetű jogviszonyhoz kapcsolódik,- tehát csak meghatározott felek között áll fenn-, ebből következik, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei is relatív hatályúak lesznek. Azonban létrejöhet olyan helyzet is, mikor egy többalanyú szerződés egyes felek között semmis, míg más felek között érvényes. A Ptk. a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, főszabályként az eredeti állapot helyreállítását, azaz az in integrum rstitutiot alkalmazza. 4 Ha azonban a szerződés megkötésekor fennállott helyzetet lehetetlen helyreállítani, a bíróság az érvénytelen szerződést hatályossá nyilváníthatja. 5 Ugyan a Ptk. csekély részét alkotják a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok, azonban ez a 6 paragrafus nagy fontossággal bír, hiszen a polgári jogi jogviták jelentős részét a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos jogviták adják. 1 Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kérdései (Megtekintés időpontja: január 18) évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 3 Ptk Ptk (1) bek. 5 Ptk (2) bek. 4

5 Témaválasztásom azért e tárgykörre esett, hiszen a szerződések érvénytelenségének kérdésköre mindig aktualitással bír a szerződések világában. Ez annak köszönhető, hogy a szerződéseket emberek kötik egymással- a jogi személyeket is természetes személyek képviselik- vitás kérdések, eltérő értelmezések mindig fel fognak merülni az adott szerződéses kötelmekben. Ezért van szükség arra, hogy a jogalkotók és jogalkalmazók folyamatosan figyelemmel legyenek a gazdasági és társadalmi változásokra, és a jogszabályokat ezen változások alapján mindig fejlesszék és igazítsák az adott igényekhez. Véleményem szerint ez a témakör nagyon fontos eleme a kötelmi jognak, tekintettel arra, hogy a polgári jogi jogviták jelentős részét a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos ügyek adják. 6 Dolgozatomban a szerződés érvénytelenségi okait szeretném bemutatni, azonban részletekbe menően a színlelt szerződésekre és a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre fogok kitérni. Az egyéb érvénytelenségi okokkal és azok jogkövetkezményeivel csak olyan mélységben foglalkozok, ami elegendő a téma kibontásához és feldolgozásához. Végezetül a dolgozatom végén említést teszek az Új Polgári Törvénykönyv tervezetének érvényességre vonatkozó szabályairól. 6 Princzinger Márta: A Szerződések Érvénytelensége CompLex Kiadó, Budapest, 2010., 13. oldal 5

6 II. Az érvénytelenségről általánosságban Ugyan a Ptk. a szerződés érvénytelenségének a fogalmát kifejezetten nem adja meg, azonban a törvény az érvénytelenség egyes fogalmi elemeit körülírja, így egyértelműen le tudjuk vezetni belőle a fogalmat. E szerint amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk. 7 A Ptk.-ből kiolvashatjuk, hogy jogok és kötelezettségek csak érvényes szerződés esetén keletkezhetnek, 8 érvénytelen szerződés esetén azonban ezt a joghatást a törvény megvonja a szerződésektől. Lényeges azonban, hogy az érvénytelenségi okoknak már a szerződés megkötésének pillanatában fenn kell állniuk, ha a szerződés megkötését követően keletkeznek, akkor a szerződés érvénytelenségét nem befolyásolják. Ezt mondta ki a Szegedi Ítélőtábla is egyik ítéletében, amikor megállapította, hogy az érvénytelenség okának nem a szerződés teljesítésekor, hanem megkötésekor kell fennállnia, s arra vetítve állapítható meg, hogy a szerződés létrejöttének időpontjában volt-e olyan, a Ptk.-ben nevesített érvénytelenségi ok, amely e jogkövetkezménnyel jár. Ezzel szemben a szerződésben kikötött szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése nem a szerződés érvénytelenségét, hanem teljesítési létszakát érinti, ezért a szerződésszegés körében értékelhető. 9 A Ptk. a szerződés megkötésének szabályozására főleg diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a felek konszenzussal szabadon dönthetnek úgy, hogy el kívánnak térni a törvény szabályaitól. Azonban ezt a szerződéskötési szabadságot az érvénytelenségi szabályok korlátozzák, a jogbiztonság és a társadalmi érdekek védelmének biztosítására. Így tehát az érvénytelenségi okok quasi korlátozzák a szerződés megkötésére vonatkozó diszpozitív normákat annyiban, hogy amennyiben valamely érvénytelenségi ok a szerződésben megjelenik, a Ptk. nem teszi lehetővé a szerződés megkötésével a célzott joghatás elérését. A Ptk. sui generis szabályt teremtve csak a törvény által meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását engedi meg, más, a Ptk.-ben megtalálható jogkövetkezmények ellenében. A Ptk. az érvénytelenséget, mint szankciót fogja fel, a polgári jog sajátos szankcióját. A szankció abban áll, hogy a polgári jog megvonja az érvénytelen szerződéstől azt, hogy a szerződés által célzott joghatást kiváltsa. 7 Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 303. oldal 8 Ptk (1) bek. 9 Szegedi Ítélőtábla Pf. II /2008 sz. ítélete 6

7 Főszabályként az in integrum restitutiot, az eredeti állapot helyreállítását rendeli alkalmazni, azonban, másodlagos szabályként a bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nyilváníthatja, ha a szerződés megkötését megelőző állapotot nem lehet visszaállítani. Az érvénytelenségnek két formáját különböztetjük meg, a semmisséget és a megtámadhatóságot. A semmisségre bárki határidő és külön eljárás nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen és ezt a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. A bárki által lehetséges hivatkozás nem jelenti azt, hogy korlátlanul lehet ez ügyben eljárást kezdeményezni, kifejezett jogszabályi felhatalmazás vagy jogi érdek szükséges hozzá. 10 Ezzel szemben a megtámadásra csak a törvényben maghatározott személyek jogosultak, azonban, már határidőhöz és külön eljáráshoz kötötten. A megtámadható szerződés nem ipso iure érvénytelen, csak sikeres megtámadás esetén válik azzá, visszaható hatállyal. 11 Tehát egy függő jogi helyzet jön létre, a felek akaratán múlik, hogy élnek-e a megtámadás jogával, vagyis, hogy fenn kívánják-e tartani a közöttük létrejött szerződést. 1. Érvénytelenségi okok Mint ahogy arról már szó volt, egy szerződés csak akkor alkalmas a célzott joghatás kiváltására, ha az érvényesen létrejön. Azonban, ha egy a törvény által meghatározott érvénytelenségi ok, hiba fennáll, a törvény a kívánt joghatást megvonja a szerződéstől. A szerződés érvénytelenségéhez vezető okokat, három csoportba oszthatjuk aszerint, hogy a hibák a szerződéskötési aktus mely részére vonatkoznak. Ez a három csoport a szerződési akaratban, a szerződési nyilatkozatban és a célzott joghatásban megtalálható hibák. 12 A szerződési akarat hibája azt jelenti, hogy a szerződést kötő felek valamelyikének, vagy mind a két félnek a szerződés megkötésére vonatkozó akarata hiányzik. Ugyanígy akarati hibának minősül az is, ha a törvény nem fogadja el valamelyik vagy mindkét fél 10 Ptk. 234 (1) bekezdés 11 Ptk. 235 (1), (2) bekezdés 12 Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 306. oldal 7

8 akarati nyilatkozatát. Az akarati hibákat két részre oszthatjuk aszerint, hogy semmisséget vagy megtámadhatóságot vonnak maguk után, ezt az akarati hiba súlya dönti el. Így tehát semmisségre vezet a színlelt szerződés, a fizikai kényszer következtében kötött szerződés, a cselekvőképtelen illetve korlátozottan cselekvőképes személy által kötött szerződés és az álképviselő által képviselt nevében megkötött szerződés. Megtámadhatóvá pedig azok az akarathibás szerződések válnak, melyeket tévedés következtében, megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel kötöttek, de itt le kell szögezni, hogy a fenyegetés nem jelent fizikai kényszert. Az érvénytelenségi okok második csoportja a szerződési nyilatkozat hibája. Az ilyen hiányossággal bíró szerződések minden esetben a semmisség jogkövetkezményét vonják maguk után. Ilyen hibáknak minősül a törvény által előírt alakiságok megsértése, Pl.: a törvény, vagy a felek kifejezetten írásbeli alakot írtak elő a szerződés megkötésére és ez az írásbeliség hiányzik. Az érvénytelenségi okok utolsó csoportja a célzott joghatásban rejlő hibák. Ezek a hibák is ugyan úgy két részre oszthatók, mint az első csoport, vagyis semmisségre és megtámadhatóságra. Semmis a tilos szerződés, vagyis amelyik kógens normába ütközik, a jogszabály megkerülésével kötött szerződés, a jóerkölcsbe ütköző szerződés, az uzsorás szerződés, lehetetlen szerződés, és az olyan fogyasztói szerződés, amely tisztességtelen kikötést tartalmaz. Megtámadhatóvá pedig akkor válik a szerződés, ha a benne rejlő hiba nem akkora, hogy semmisségre vezessen. Ez történik objektív értékaránytalanság, általános szerződési feltételek megtámadhatósága, késedelmi kamat mértékének megtámadhatósága esetén és általános szerződési feltétel közérdekű keresettel való megtámadása esetén. 8

9 III. Az érvénytelenség jogkövetkezményei Mint ahogy arról már az előző fejezetben is szó esett, a polgári jog a szerződések érvénytelenségét szankciókét fogja fel. Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a szerződés által célzott joghatás kiváltására, a törvény ezt megtagadja tőle. Ebből következik, hogy egy érvénytelen szerződés nem keletkeztet kötelezettséget a szerződő felek között, vagyis az érvénytelen szerződést nem kell teljesíteni, illetve az érvénytelen szerződés bírói úton való kikényszerítése sem lehetséges. Ezt mondja ki a Szegedi Ítélőtábla is egyik ítéletében, amikor is leszögezte, hogy az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletekre jogot alapítani nem lehet, az érvénytelen szerződésen alapuló igények bíróság előtt eredményesen nem követelhetők. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat; az érvénytelenség további jogkövetkezményeit azonban a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, és az elévülés korlátai között alkalmazza. 13 A Ptk.-ben meghatározott jogkövetkezmények közül, elsősorban az eredeti állapot helyreállítására vagy a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni, és csak akkor kell alkalmazni a bíróság általi hatályossá nyilvánítást, ha a szerződéses szolgáltatás irreverzibilitása nem teszi lehetővé az eredeti állapot helyreállítását. 1. A szerződés érvényessé nyilvánítása A Ptk. eredeti szövegezése szerint az eredeti állapot helyreállítása az elsődleges jogkövetkezménye az érvénytelen szerződéseknek. Az évi IV. törvénnyel való Ptk. módosítás azonban bevezette az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának lehetőségét a bíróság számára. A bíróság akkor nyilváníthatja visszamenő hatállyal érvényessé a szerződést, ha az érvénytelenségi ok megszüntethető vagy utóbb megszűnt- ilyen érvénytelenségi okok például az uzsorás szerződések, vagy a feltűnő értékaránytalanság esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével- ezen esetekben rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. 14 A törvényi rendelkezésből az is következik, hogy nem elég, hogy az érvénytelenségi ok 13 Szegedi Ítélőtábla Pf.III /2011 sz. ítélete 14 Ptk (2) bek. 9

10 megszüntethető legyen, hanem a bíróságnak ezt a fennálló okot ténylegesen meg is kell szüntetnie. A Kúria Polgári Kollégiuma kimondja, hogy az érvényessé nyilvánítás egyenrangú az eredeti állapot helyreállításával. Abban az esetben, ha mind a két jogkövetkezmény alkalmazható az adott esetre, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy melyiket alkalmazza. A bírói gyakorlatban azonban már az a megoldás is egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy ha mind a két következmény lehetséges, akkor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy lehetséges-e a szerződés érvényessé nyilvánítása, és ha igen, akkor ezt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia. 15 A bíróság visszamenő, ex tunc, hatállyal nyilvánítja érvényessé a szerződést, vagyis úgy kell tekinteni, mintha a szerződés eleve érvényesen jött volna létre. 2. Az eredeti állapot helyreállítása Ahogy az a fentiekből is látszik, az eredeti állapot helyreállítását a Ptk. egyenrangú szabályként rendeli alkalmazni érvénytelenség esetén az érvényessé nyilvánítás mellett. Olyan szerződések esetén alkalmazandó ez a jogkövetkezmény, amikor az érvénytelenségi okot nem lehet megszüntetni, így a szerződéskötést megelőző állapotokat kell visszaállítani. 16 A jogviszonyt úgy próbálja meg rendezni, hogy olyan helyzetet hoz létre, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna, jó-vagy rosszhiszeműségüknek nincs jelenősége. A Kúria Polgári Kollégiuma kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet, pénzbeli egyenérték megfizetése nem minősül annak. 17 Ekként foglal állást a Szegedi Ítélőtábla is, egy általa hozott ítéletben, mikor azt mondja, hogy nem minősül az eredeti állapot helyreállításának, ha valamelyik fél az utóbb irreverzibilissé vált dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni. 18 Eredeti állapot helyreállítása csak reverzibilis szerződések esetén lehetséges. Meg kell különböztetnünk azonban, azokat az eseteket, amikor a szerződés teljesítésére részben vagy egészben már sor került, azoktól az esetektől, amikor még ezekre nem került sor. Közös bennük, hogy érvénytelenség esetén a szerződés teljesítése, vagy adott esetben tovább teljesítése a felek egyikétől sem követelhető. Így azon szerződések 15 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 5. pont 16 Ptk (1) bek. 17 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 3. pont 18 Szegedi Ítélőtábla Pf.III /2011 sz. ítélete 10

11 esetén, ahol teljesítésre még nem került sor, a célzott joghatás kizárása már azáltal megvalósul, hogy a felek nem kötelesek a teljesítésre. Tehát az eredeti állapot tényleges visszaállítására itt nem kerül sor, ugyanis még teljesítés nem történt. Azokban az esetekben pedig, ahol teljesítés már történt, további lépésekre van szükség, a jogviszonyt csak úgy lehet felszámolni, ha minden addig nyújtott szolgáltatást visszaadnak a felek (in integrum restitutio). A hatályos szabályozás az in integrum restitutio jogi jellegét nem fejezi ki megfelelően, kötelmi jogi igényként utal rá, azonban dologi jogi igény, rei vindicatio. 19 E mellett szól az az érv is, hogy az érvénytelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtó fél a szolgáltatását nem csak a vele szerződésben lévő másik féltől, hanem bármely harmadik személytől is visszakövetelheti. Ha az eredeti állapot helyreállítása pusztán kötelmi jellegű lenne, erre nem lehetne mód. Semmis szerződések esetén az ítéletekben az eredeti állapot helyreállítását hivatalból rendelik el, azonban megtámadható szerződéseknél nincs ilyen egységes álláspont. 20 A bíróság ennél a jogkövetkezménynél is ex tunc, azaz visszamenő hatállyal érvényteleníti a szerződést, olyan helyzetet teremtve, mintha a szerződés létre sem jött volna. 3. Bíróság általi hatályossá nyilvánítás Ha az előző két jogkövetkezmény nem alkalmazható, vagyis a szerződés nem orvosolható hibában szenved, vagy pedig nem reverzibilis, azaz irreverzibilis szolgáltatásról beszélünk, akkor kerül alkalmazásra a hatályossá nyilvánítás. A bíróság határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést és rendelkezik az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről, tehát a bíróság ex nunc hatállyal, a jövőre szólóan számolja fel a szerződést. 21 Az irreverzibilitásnak két típusa van eredeti és utólagos irreverzibilitás. Egyes szolgáltatások fogalmilag nem adhatók vissza, ezeket nevezzük eredeti 19 Dr. Vékás Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás. In: Magyar Jog 2003 (50. évf.) 7. sz o. 20 Dr. Vékás Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás. In: Magyar Jog 2003 (50. évf.) 7. sz o. 21 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 6. pont 11

12 irreverzibilitásnak, ilyenek a facere (Pl.: vállalkozás) és non facere (Pl.: bérlet) szerződések, így a szerződéskötés előtti állapot helyreállítása sem lehetséges. Az utólagos irreverzibilitás azt jelenti, hogy az eredetileg visszafordítható szolgáltatás valamilyen, a szerződés teljesítése után felmerült ok miatt nem fordítható vissza, ilyen ok például a dolog elpusztulása vagy a ráépítés. Ezért él a jogalkotó egy fikcióval, mely szerint a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést, amely érvényessé ugyan nem válik, de jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Így a feleknek lehetőségük van, a már teljesített szolgáltatásokat tudomásul véve, rendezni a viszonyukat. A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyben a következő módon rendezte a felek viszonyát, minthogy a perbeli esetben nem vitásan a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visszaállítani a per tárgyának időközbeni értékesítése miatt, ezért a felek között el kell számolni. Az elszámolás körében azonban nem a felperes által vásárolt és az általa értékesített pertárgy között mutatkozó értékkülönbözet megtérítésére tarthat a felperes igényt, hanem csupán az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről kell rendelkezni. 22 Így tehát visszterhes szerződéseknél rendelkezni kell a szolgáltatással egyenértékű ellenszolgáltatásról, hibás teljesítésnél pedig a jogosultat megilletik a szavatossági igények. 4. A részleges érvénytelenség Ez a jogintézmény a szerződés megmentését célozza, amikor kimondja, hogy a részben érvénytelen szerződés esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 23 Ugyan ezt mondja ki a Fővárosi Ítélőtábla egyik döntése, mely így szól, hogy annak eldöntésénél, hogy a részbeni érvénytelenség miatt a szerződés egésze megdől-e, nem annak van jelentősége, hogy a felek e kérdésben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálni, hogy az ésszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult időhatározás nélkül kötött volna-e szerződést Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf /2008/2 számú jogeset 23 Ptk (1) bek. 24 Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf /2010/4 számú jogeset 12

13 Az érvénytelenségi okok ilyenkor csak a szerződés egyes részeit, kikötéseit érintik. A jogkövetkezmény kétféle lehet, az érvénytelen kikötés vagy az egész szerződés érvénytelenségét okozza, vagy pedig csak az érvénytelen kikötés tekintetében áll fenn az érvénytelenség. Főszabályként megállapítható, hogy csak az érvénytelen kikötés tekintetében áll be az érvénytelenség. 25 Az érvénytelen kikötéssel szemben azonban alkalmazni lehet a Ptk. érvénytelenségi jogkövetkezményeit, azaz, a bíróság általi érvényessé nyilvánítást, az eredeti állapot helyreállítását, vagy a bíróság általi hatályossá nyilvánítást. 5. Az állam javára marasztalás A Ptk (4) bek.-e egy sajátos szankció, mely a polgári jog rendszerétől idegen. 26 Noha a magánjogi szabályozások céljai közé nem tartozik a nem kívánt magatartásoktól való elrettentés, visszatartás, a magánjognak is törekednie kell arra, hogy a nem kívánt magatartásoktól a személyeket visszatartsa. 27 Így a bíróság megtagadja a szerződés érvénytelenségét előidéző féltől a visszakövetelési igényt. Kivételes esetekben és ritkán kerül sor az alkalmazására, az új Ptk. nem is veszi már át ezt a jogkövetkezményt. Három feltétel fennállásához van szükség, hogy alkalmazni lehessen. Az első feltétel, hogy az érvénytelen szerződésből visszatérítés elrendelése merüljön fel. A második feltétel, hogy a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárdmódon eljáró félnek visszajáró szolgáltatás ítélhető az állam javára. Utolsó feltétel, hogy ez az ügyész indítványára történjen. Az állam részére járó juttatásokat főszabály szerint pénzben kell megtéríteni. 25 Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban. In: Polgári Jogi Kodifikáció 2002 (4. évf.) 2.sz. 8 o. 26 Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 34. oldal 27 Menyhárd Attila: Az állam javára való marasztalásról. In: Polgári Jogi Kodifikáció, (5. évf.) 4. sz. 31. old. 13

14 IV. A színlelt szerződések Ahogy arról már a bevezetésben szóltam, dolgozatomban az egyes érvénytelenségi okokat nem fogom kifejteni, részletesen csak kettőt, a színlelt szerződéseket és a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket ismertetem. A színlelt szerződést a Ptk. a szerződéses akarat hibája miatt semmisnek tekinti, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. 28 Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha a szerződési szabadság elve értelmében, a felek szabadon dönthetnek az általuk megkötni kívánt szerződésről, akkor miért nem lehetséges számukra, hogy színlelt szerződést kössenek, és ne fedjék fel valódi akaratukat? A következő elvek erre a kérdésre próbálnak választ adni. 1. Akarati, nyilatkozati és a törvénykerülő elv Az akarati elv értelmében a palástolt szerződés a joghatását a felek akaratának köszönheti. Az ilyen szerződéseknél a felek jogügyleti akarata a szerződésre, mint formára és a szerződésre, mint annak joghatásai kiváltására irányul. 29 A színlelt szerződéseknél pedig a jogügyleti akarat csak a formára vonatkozik, a szerződés joghatásait már nem akarja. Összegezve tehát az akarati elv, a színlelt szerződés joghatásait a felek akaratára bízza, azonban ez az elmélet, a színlelt szerződés alapján jogot szerző jóhiszemű harmadik féllel nem foglalkozik. A nyilatkozati elv a színlelt szerződéssel foglalkozik elsősorban, ellentétben az akarati elvvel, és nem a palástolt szerződéssel. Ez az elv vita esetén, értelmezés útján, a felek akaratát ugyan figyelembe véve, de a forgalomban általánosan elfogadott jelentéstartalommal határozza meg az adott jogügyleteket. Ez a forgalom biztonságának védelmére szolgál. A forgalom biztonságának elve alapján ugyanis, vélelmezhető, hogy a felek valós akarata és az általuk megkötött szerződés tartalma között összhang van. Ez azért fontos, mert színlelt szerződés sértheti más, jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél 28 Ptk. 207 (6) bek. 29 Szalma József: Színlelt szerződések. In: Jogtudományi Közlöny 1998 (53. évf.) 1. sz. 14. o. 14

15 jogait és érdekeit. Ezért a jogbiztonságra való tekintettel, a színlelt szerződést kötő felek, a jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél ellen nem nyújthatnak be olyan kifogást, mely szerint a harmadik fél jogosultsága érvénytelen, mivel az színlelt szerződésből származik. 30 A harmadik elv a törvénykerülő elv azt mondja ki, hogy a színlelt szerződés azért lesz érvénytelen, mert az a jogrendet megsérti. A színlelt szerződés azért semmis, mert azt a törvény tiltja. A felek akarata annyiban érvényesül, hogy ha a színlelt szerződés valamely más szerződés leplezésének céljából jött létre, akkor a felek leplezett szerződésre vonatkozó akaratát figyelembe kell venni, és a szerződést akként kell elbírálni. Például, ha a felek azért kötnek ajándékozási szerződést adásvételi szerződés helyett, mert kedvezőbb illetékek vonatkoznak az előbbire, akkor az adásvételre vonatkozó illetékeket és egyéb jogkövetkezményeket kell alkalmazni erre az ajándékozási szerződésre. A fentiekből látszik, hogy a Ptk. általi szabályozás a törvénykerülő elvvel mutat rokon vonásokat, hiszen a Ptk. kimondja, hogy a színlelt szerződés semmis. A semmisség pedig azt jelenti, hogy a szerződés joghatásainak beállása nem a felek akaratától függ, hanem ipso iure beáll az érvénytelenség, a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. 2. A színlelt szerződésekről általánosságban Mint ahogyan azt, a fentiekben láthattuk, a színlelt szerződés semmis, azaz ipso iure érvénytelen. Azonban a külvilág számára a színlelt szerződés megfelel az érvényes szerződés tartalmi és formai kritériumainak, de a feleknek vagy egyáltalán nincs szándékukban a szerződéskötés, vagy valódi szándékukat egy más szerződés megkötésével leplezik. Színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha mind a két fél tudatosan köt a valódi szándékukkal nem egyező szerződést. Ha közös téves feltevés vezette a feleket a szerződés megkötésére, az nem minősül színlelt szerződésnek, egyrészt, mert a felek akaratával nem egyező szerződést nem szándékosan kötötték, másrészről pedig, mert a 30 Szalma József: Színlelt szerződések. In: Jogtudományi Közlöny 1998 (53. évf.) 1. sz. 15. o. 15

16 közös téves feltevés megtámadhatóságot eredményez, nem pedig semmisséget. 31 Ugyan így, csupán az egyik fél titkos fenntartása sem eredményez érvénytelenséget, mivel a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös, ezen túlmenően a színlelés tudatos és kétoldalú magatartás kell, hogy legyen. 32 Mind ezen információk ismeretében már meg tudjuk válaszolni a fejezet elején feltett kérdést, vagyis, hogy a szerződési szabadság elve ellenére miért ütközik a Ptk.- be, ha a felek színlelt szerződést kötnek. A válasz erre elsősorban a jogbiztonság és a forgalom biztonsága. Hiszen a színlelt szerződések általában a jog kikerülését vagy harmadik személy jogainak vagy érdekeinek kijátszását célozzák. A jog- és forgalom biztonsága azonban megkövetelik, hogy a szerződésekből egyértelműen kiolvashatóak legyenek a felek szándékai. Ennek hiányában a szerződések semmiféle garanciát nem jelentenének. Képzeljük csak el, hogy két fél csak azért köt adásvételi szerződést, hogy az egyik fél a végrehajtás alól kivonja a dolgot, de nincs mögötte valódi tulajdon átruházási szándék. A másik fél pedig úgy dönt, hogy egy harmadik félnek eladja a dolgot, hiszen a szerződésből az tűnik ki, hogy már ő az új tulajdonos, a harmadik jóhiszemű fél pedig megvásárolja ezt a dolgot. A nemo plus iuris elve alapján nem szerezhet tulajdonjogot, hiszen az eladó nem volt ténylegesen a dolog tulajdonosa. Ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek ne, vagy csak a lehető legkevesebbszer fordulhassanak elő, a törvény a szerződési szabadság elvét keretek közé szorítja, mivel kimondja, hogy a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, akkor akként kell megítélni. Ezáltal a felek quasi kényszerítve vannak a törvény által, hogy szerződéses viszonyaikban a valódi akaratukat és szándékukat ténylegesen felfedjék és ne rejtsék el a külvilág elől. A színlelt szerződés semmisséget eredményez, fontos azonban kiemelni, hogy minden szerződést kötő fél részéről szükséges, hogy színlelje a szerződést. Az ilyen szerződések a kívülállók számára megfelelnek a törvény által megkövetelt tartalmi és formai kritériumoknak, de mivel a felek szerződéskötési akarata nem a megkötött szerződésre terjed ki, ezért az nem jöhet létre érvényesen. 31 Ptk. 210 (3) bek. 32 Ptk. 207 (5) bek. 16

17 3. A színlelt szerződés elhatárolása a szerződés pontatlan megnevezésétől Előfordul, hogy a szerződést kötő felek tévesen nevezik meg az általuk megkötött szerződést. Ez a tény azonban nem befolyásolja a szerződés címzettjének a jogát, jogosultságát. Az ilyen szerződéseket tartalmuk szerint kell elbírálni és nem a szerződés megnevezése alapján, tehát ilyen esetekben a felek által vállalt kötelezettségeket, vagy az őket megillető jogokat kell vizsgálni, hogy azok mely szerződés típusra jellemzőek. A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből, vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni 33 mondja ki a Fővárosi Ítélőtábla. Tehát megállapíthatjuk, hogy míg az, hogy a szerződéseket tartalmuk szerint kell elbírálni, egy olyan elv, ami a jogértelmezést, a szerződések értelmezését segíti elő, addig a színlelt szerződések a szerződések érvénytelenségét okozó tényállások. Tehát az, hogy a felek tévesen neveznek el egy szerződést, nem ugyan az, mintha szándékosan palástolni próbálnák az egyik szerződést a másikkal. Az előbbi esetben arról van szó, hogy a felek nem tudnak róla, hogy rosszul nevezték el a szerződésüket, és abban a tudatban vannak, hogy az általuk kötött szerződés tartalma és elnevezése összhangban van. Az utóbbi esetben viszont a felek tisztában vannak azzal, hogy a szerződési szándékukkal nem egyező szerződést kötöttek, sőt ezt szándékosan tették, vagy azért, hogy törvényi rendelkezéseket játszanak ki, vagy pedig azért, hogy valamely harmadik személyt jogától vagy jogos érdekétől megfosszanak. 4. A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés 34 első ránézésre egymástól igen távol eső jogintézmények, a gyakorlatban azonban sokszor nagyon nehéz őket megkülönböztetni. Mind a két esetben arról vagy szó, hogy az adós megpróbálja elkerülni, hogy a hitelező kielégítést nyerhessen a vagyonából. Ezért az adós egy harmadik személlyel tulajdonátruházó szerződést köt. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ez a szerződéskötés színlelt-e, a felek szándékát, akaratát kell vizsgálnunk. Ha a 33 Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf /2004 sz. döntése 34 Ptk. 203 (1) bek. 17

18 szerződéskötés mögött nincs tényleges tulajdonátruházási szándék, csak a szerződéskötés látszatát szeretnék kelteni a felek azért, hogy a harmadik fél ne tudja a követelését kielégíteni, akkor színlelt szerződésről beszélünk, amely ipso iure érvénytelen, semmis. Ellenben ha a tulajdonátruházás mögött valódi szándék van, azonban abból a célból kötik a szerződést, hogy a tényleges tulajdonátruházás miatt a hitelező ne nyerhessen kielégítést, akkor a szerződés érvényes lesz ugyan, de relatív hatálytalanságot von maga után, vagyis a hitelező felé lesz csak hatálytalan a szerződés, és a jogot szerző fél köteles lesz tűrni, hogy a hitelező kielégítést nyerhessen az elvont vagyontárgyból. Láthatjuk, hogy a színlelt szerződésnek és a fedezetelvonó szerződésnek is ugyan az a célja, vagyis, hogy a hitelező ne találjon kielégítést. Azonban a fedezetelvonó szerződésnél nem csak látszólagos a fedezetelvonás, hanem ténylegesen átadja a vagyontárgy tulajdonjogát egy másik személynek egy érvényes szerződés keretein belül. A fentiekből következik, hogy ha egy szerződést színleltek, akkor beáll a szerződés érvénytelensége, így a továbbiakban nincs arra mód, hogy ezen szerződés fedezetelvonó jellegét tovább vizsgáljuk. A fedezetelvonó szerződés, pedig mindig egy korábbi jogügyleten alapuló hitelezői követelés fedezetének elvonása céljából születik. 35 A Szegedi Ítélőtábla is ezt mondta ki egy ügyben, mely a Bírósági Döntések Tárában jelent meg a 2004/12/122 szám alatt, amelyet röviden ismertetnék: I. rendű alperes és házastársa baromfineveléssel foglalkozott az évben. Mikor az állattartásra szolgáló épületet fertőtlenítették, a vegyszereket szakszerűtlenül elegyítették és ezzel tüzet okoztak, mely tűz az I. rendű felperes épületét károsította. A évben megindult kártérítési perben a bíróság jogerős ítéletében kötelezte Ft és járulékai megfizetésére az I. rendű alperest és házastársát. A felperes végrehajtási lap kiállítását kérte, ugyanis nem történt önkéntes teljesítés, és végrehajtás alá vonható vagyontárgyként jelölte meg az I. rendű alperes szeptember 11-i ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kizárólagos tulajdonában álló ingatlant. A végrehajtás nem vezetett eredményre. Az I. rendű alperes augusztus 29. napján a II. rendű alperessel kötött adásvételi szerződést a szóban forgó ingatlanra, aki az I. 35 Gellén Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása. In: Jogelméleti szemle 2005/4 szám. (Megtekintés időpontja: január 28) 18

19 rendű alperes házastársának az előző házasságából született lányának a férje. Ebben a szerződésben az ingatlan vételárát 10 millió forintban határozták meg, melyből a szerződés megkötésekor Ft-t fizettek ki az eladónak. Úgy állapodtak meg, hogy a fennmaradó részt részletekben fizeti meg a II. rendű alperes, az utolsó részletet szeptembert 30. napjáig, úgy hogy a birtokba adásra az utolsó részlet megfizetését követő 30. napon kerül sor. Az I. rendű alperes a szerződés aláírásával egyidejűleg beleegyezett a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzéséhez, de október 31. napjáig haszonélvezeti jogot jegyeztettek be I. rendű alperes javára. Ezen kívül kikötötték, hogy bármely részlet elmulasztása esetén, I. rendű alperes jogosult a szerződéstől való elállásra. A szerződés adatainak pontosságához a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot az I. rendű alperes a kártérítési per jogerős ítéletének kihirdetése után adta át a szerződést szerkesztő ügyvédnek, aki az adatok ellenőrzése után, szeptember 17. napján benyújtotta a földhivatalhoz az okiratokat, a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése és I. rendű alperes haszonélvezeti jogának bejegyzése miatt. A földhivatal október 17. napján kelt határozatával döntött a bejegyzésekről. A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között megkötött adásvételi szerződés fedezetelvonó, ezért a felperes vonatkozásában hatálytalan. Másodlagosan pedig arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés valós szerződéskötési akarat hiányában színlelt, azaz semmis. Ezért kérte az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Indokuk az volt, hogy valós szerződéskötési akaratuk állt fent, és teljesítés is történt. Ezen kívül a Ptk.- ben meghatározott hozzátartozói kapcsolat sem áll fent az alperesek között, erre tekintettel a II. rendű alperes nem volt rosszhiszemű. Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az I. és II. rendű alperesek között augusztus 29. napján kötött szerződés semmis. Ennek következtében megkereste a földhivatalt II. rendű alperes tulajdonjogának törlése és I. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzése miatt. Ítéletében a bíróság kifejtette, hogy a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása iránti perekben a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem volt-e színlelt. Így ha az állapítható meg, hogy az adós és a jogszerző fél tényleges szerződéskötési akarata hiányzott, és csak annak látszatát szándékoztak kelteni, hogy az adott dolog már nem az adós tulajdona, a Ptk. semmisségi szabályait kell alkalmazni, hiszen a szerződés színlelt. 19

20 Azonban a fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, így először abban kell döntésre jutni, hogy az alperesek között létrejött szerződés színlelt szerződés-e és ennek következtében semmis, és csak ez után, ha arra az eredményre jutunk, hogy érvényes, akkor vizsgálhatjuk tovább, hogy fedezetelvonó-e, amely relatív hatálytalanságot eredményez. A bíróság a per tárgyát képező szerződésben életszerűtlennek találta azt, hogy a 10 milliós vételárból a szerződés megkötésekor csak Ft-ot fizettek ki, ennek ellenére az eladó engedélyezte a vevő tulajdonjogának bejegyzését úgy, hogy a teljes vételárat csak három és fél év elteltével fizeti ki a vevő. A bíróság álláspontja az volt, hogy az eladó részére kikötött elállási jog azt szolgálta, hogy ha az I. fokú alperessel szembeni kártérítési perben kedvező ítéletet hoz a bíróság számára, akkor az ingatlan tulajdonjogát visszaszerezhesse. Emellett a bíróság azt sem találta megfelelően bizonyítottnak, hogy a II. rendű alperes rendelkezik a vételár kifizetéséhez szükséges fedezettel. Így a bíróság azt állapította meg, hogy az alperesek ügyletkötési szándéka nem állt fent, a szerződést azért kötötték, hogy az I. rendű alperes a végrehajtás alól mentesüljön. Így a bíróság megállapította a szerződés semmisségét és rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. Ezen ítélet ellen az I. rendű alperes fellebbezett. Az ítélőtábla a fellebbezést részben találta alaposnak. Kimondta, hogy a fedezetelvonó szerződés lex specialis a színlelt szerződésekhez képest. A színlelés kétoldalú és tudatos magatartás, melynek értelmében a felek akarata arra irányul, hogy a jognyilatkozataik alapján valóban keletkező szerződést ne kössék meg. Ezzel szemben, ha a felek szándéka valóban a vagyontárgy átruházására irányul, azonban a vagyontárgy átruházási motívuma, tehát a fedezetelvonás, jogellenes, akkor nem a színlelt szerződés szabályait, hanem a fedezetelvonó szerződés szabályait és jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ilyen esetben tehát, ha maga a vagyonátruházás szándéka valós, azonban a fedezetelvonó jelleg miatt jogellenes, a szerződés jogkövetkezménye nem az érvénytelenség, mint a színlelt szerződések esetében lenne, hanem a relatív hatálytalanság. Ez azt jelenti, hogy a szerződés fedezetelvonó jellegére csak a szerződés miatt sérelmet szenvedett fél hivatkozhat. A szerződés rajta kívül álló személyek felé érvényes, ezért az eredeti állapot helyreállításának (in integrum restitutio) sincs helye. Az érvényesen szerző fél azonban köteles tűrni, hogy végrehajtás útján a sérelmet szenvedett fél a vagyontárgyból kielégítést nyerjen. Jelen esetben a felek, csak azért kötötték a szerződést, hogy az I. rendű alperes a végrehajtás alól mentesüljön. Így, mivel az átruházási szándék valóságos, nem színlelt szerződésről beszélünk, hanem fedezetelvonó szerződésről, így nem az érvénytelenség, 20

21 hanem a relatív hatálytalanság a következménye. Tekintettel arra, hogy a I. rendű és II. rendű alperesek az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztették a tulajdonjogot, egy valós ügylet tényleges teljesítése történt. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelésével, hibásan állapította meg a szerződés semmisségét. A relatív hatálytalanság törvényi feltételei megállapíthatóak az adott ügyben. Igaz ugyan, hogy a II. rendű alperes nem minősül az I. rendű alperes hozzátartozójának, azonban a családi kapcsolatuk a körülmények és a bizonyítékok vizsgálatának eredményeképpen jelentőséggel bír. Ezeken túl, az I. rendű alperes csak a marasztaló ítélet megszületése után, arra tekintettel, szerezte be a szerződés pontosítására szolgáló tulajdoni lapot. Azt is életszerűtlennek ítélte a bíróság, hogy az I. rendű alperes állítása szerint anyagi gondokkal küzdött, ennek ellenére nem ment azonnal a földhivatalba, hogy az iratokat benyújtsa, hanem várt a kártérítési ítélet megszületéséig. Ezen fenti indokok alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az alperesek szerződéskötése fedezetelvonó jellegű volt. A II. rendű alperes részére rendkívül méltányos fizetési feltételeket biztosított a szerződés, a szerződés megkötésekor a 10 millió Ft vételárból Ft-ot fizet ki, és a teljes vételárat csak a szerződés megkötése után három és fél évvel kell kifizetnie, és ebben a három és fél évben több, mint egy évig nem is kellett fizetnie. A bíróság ezt úgy ítélte, hogy a vételár ilyen módon való fizetése a II. rendű alperes számára a szerződésből eredő ingyenes előnyt jelent. Ezekből következik, hogy a II. rendű alperes jogszerzése részben ingyenes volt, azaz fedezetelvonást eredményező. Ezért az ügylet relatív hatálytalanságban szenved, így az alperesek tűrni kötelesek a felperes behajthatatlanná vált követelésének az átruházott vagyontárgyból történő kielégítését. Így, a már elrendelt végrehajtási eljárásban a szóban forgó ingatlan ugyan úgy végrehajtás alá vonható, mintha az alperesek a szerződést meg sem kötötték volna. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság földhivatali megkeresésével kapcsolatos rendelkezéseit mellőzte. Megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek által kötött adásvételi szerződés a felperes irányában hatálytalan. Az alpereseket a felperes fenti ingatlanból való kielégítésének tűrésére kötelezte Ft és járulékai erejéig Szegedi Ítélőtábla Pf. I /2003/4 sz. döntése 21

22 Az ismertetett jogesetből jól látszik, hogy mi különbözteti meg a színlelt szerződést a fedezetelvonó szerződéstől. Véleményem szerint is az elsőfokú bíróság tévesen állapított meg színlelt szerződésre vonatkozó szabályokat és jogkövetkezményeket, kitűnik a jogesetből, hogy tényleges szerződéskötési akarat állt fent az alperesek között, és ennek a szerződéskötési akaratnak a kiváltó oka és mozgatórúgója a fedezetelvonás volt azért, hogy a felperes ne tudja kielégíteni a követelését. Egy hasonló ügyben is azt mondta ki a bíróság, hogy a szerződés relatív hatálytalansága és nem a színleltség jogkövetkezményei alkalmazhatók, ha a felek azért kötnek adásvételi szerződést, hogy a hitelező követelésének fedezetét elvonják. 37 A színlelés tehát egy kétoldalú, tudatos magatartás, mely arra irányul, hogy a felek tényleges szándékában álló szerződést ne kössék meg. A fedezetelvonó szerződéseknél azonban a szerződéskötési akarat tényleg fenn áll, a felek ténylegesen szerződést akarnak kötni egymással és kötnek is, azonban a motívuma, maga a fedezetelvonás, az jogellenes. Míg a színlelt szerződés az érvénytelenség, ezen belül a semmisség jogkövetkezményét vonja maga után, a III. fejezetben ismertetett jogkövetkezményeket lehet rá alkalmazni. Addig a fedezetelvonó szerződések érvényesek lesznek ugyan, de a sérelmet szenvedett fél számára relatív hatálytalanság áll fenn. Így ő, az érvényes szerződés ellenére is, kielégítést nyerhet a szerződéssel az adós vagyonából kivont vagyontárgyból. 5. Az érvénytelenség jogkövetkezménye és a színlelt szerződés A Ptk. 234 (2) bek. kimondja, hogy ha egy semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor ez a szerződés érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. A Fővárosi Ítélőtábla egy ítéletében azt fogalmazta meg, hogy a színlelt szerződésből eredő vitát a leplezett szerződésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha ezek alapján a leplezett szerződés érvénytelen, a jogvita elbírálására az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni Bírósági Döntések Tára 2007/12/194 szám alatt. 38 Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf /2005/4. sz. döntése 22

23 Ha azonban egy színlelt szerződés más szerződést leplez, és ez a leplezett szerződés megfelel a jogszabályi kritériumoknak, akkor ez a szerződés érvényes, vagyis hiába semmis színlelés miatt az eredeti szerződés, az érvénytelenség jogkövetkezményei nem lesznek alkalmazhatóak. Az esetben pedig, ha a leplezett szerződés is érvénytelen, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményei és joghatásai erre, a leplezett szerződésre lesznek irányadóak. Ezt mondta ki a Kúria is, vagyis akkori nevén még Legfelsőbb Bíróság, egy határozatában, mely határozat azt mondja, hogy a színlelt szerződéssel kapcsolatbanha az más szerződést leplez- nincs helye az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásának, hanem arra- amennyiben a leplezett szerződés is érvénytelen- az utóbbi szerződés keretében kerül sor. 39 Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy színlelt szerződés esetén,- amely szerződés egy másik szerződés leplezésére jött létre- magáról a leplezett szerződésről állítja, hogy érvénytelen, akkor egyúttal nem kérheti külön, a színlelt szerződésnél is az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beállását, hanem csak a leplezett szerződés érvénytelensége esetén, a leplezett szerződésre vonatkozóan állnak be az érvénytelenség jogkövetkezményei. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a színlelt szerződések azok a szerződések, melyekben a szerződéskötő felek szerződéskötési akarata és szándéka nem terjed ki arra a szerződésre amit megkötnek, nem kívánják annak joghatásait, jogkövetkezményeit; vagy pedig azok a szerződések, melyeknél a felek akarata nem arra a szerződésre és jogkövetkezményekre terjed ki, mint amilyen szerződést végül szándékosan megkötnek. A színlelt szerződések az érvénytelenség, azon belül a semmisség jogkövetkezményét vonják maguk után. Ebből következik, hogy színlelt szerződés esetén jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, nem illetik, és nem terhelik egyik szerződéskötő felet sem. A semmisség joghatásai ipso iure beállnak, a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. Bárki hivatkozhat rá határidő nélkül, ha kereseti jogosultságát igazolja. 39 Legf. Bír. Pfv. VI /2009 sz. döntése 23

24 V. Jóerkölcsbe ütköző szerződések Ezek a szerződések, ugyan úgy, mint a színlelt szerződések semmisséget eredményeznek, azonban a jóerkölcsbe ütköző szerződések, ellentétben a színlelt szerződésekkel, nem a szerződési akarat hibája miatt vonják maguk után az érvénytelenség jogkövetkezményét, hanem a célzott joghatás hibája miatt. A Ptk. csak annyit mond, hogy semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. 40 De azt, hogy mit jelent a jóerkölcs nem mondja meg a törvény. Erre a választ csak esetről-esetre, egy konkrét szerződés minden részletét és körülményét figyelembe véve kaphatjuk meg. 1. Jóerkölcs megítélése a különböző korokban Maga az erkölcs elsősorban nem jogi fogalom, hanem sokkal inkább filozófiai, vallási. Jogi fogalommá úgy válhatott, hogy beférkőzött a tételes jogi szabályokba. Mindig egy adott történelmi korszak adott felfogását, társadalmi szemléletét tükrözi vissza, mikor a jogalkalmazók tartalommal próbálják megtölteni a jóerkölcs fogalmát. Már a római időkben is szankcionálták a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket, így alakult ki a Condictio ob turpem causam tényállása is, amely azt jelenti, hogy ha az elfogadó fél turpis, azonban az ellenszolgáltatást adó fél nem az, akkor ez az adó fél az ellenszolgáltatást visszakövetelheti. Ha azonban, az adó fél a turpis, vagy mind a ketten azok, akkor visszakövetelésnek semelyik fél részéről sincs helye. 41 Az 1900-as évek Magyarországán is hoztak olyan ítéleteket, melyek az erkölcs és jog kapcsolatát felhasználva, konkrét esetben jóerkölcsbe ütközőnek mondtak ki bizonyos magatartásokat. Így a kor társadalmi és vallási felfogását tükrözte az a döntés, amikor a Kúria kimondta, hogy a házasságon kívüli együttélés jóerkölcsbe ütköző magatartás és az ilyen együttélésen alapuló vagyoni viszonyok rendezése jogalap nélküli, jogvédelemben nem részesülhet. Más döntésében azonban kimondta azt is, 40 Ptk. 200 (2) bek. 41 Földi András/Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (5. átdolgozott és bővített kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000)

25 hogy az ágyas viszony mellett folytatott közös gazdálkodás és vagyonszerzés alapján, a nőt a vagyonközösség egy részére jogszerű igény illeti meg. 42 A Kúria egy másik ítéletében azt mondta ki, hogy egy nem tiltott, azonban bírói úton nem kikényszeríthető jogviszonyból eredő kötelezettség, azaz naturalis obligatio, alapján történő teljesítés esetén, a fizető félnek nem lehetséges a teljesítését visszakövetelnie. Azonban törvény által tiltott vagy közerkölcsbe ütköző ügyletek esetén, amik önmagukban semmisséget eredményeznek, ha legalább az egyik fél nem erkölcstelen cselekményben forog, akkor vissza lehet követelni a teljesítést. Ebből pedig az következik, hogy ha mind a két fél erkölcstelen cselekményben forog, akkor a teljesítés nem követelhető vissza. 43 A rendszerváltozás előtt is az adott rendszer erkölcsi felfogásai tükröződtek vissza az egyes jogszabályokban, így például a Ptk. 200 (2) bek. kimondta, hogy semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe, vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. Így a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében kimondta, hogy orvosetikai szempontból kifogásolható és törvényellenes azon tartási szerződés, melyet a kezelőorvossal együtt élő hozzátartozó a kezelésre szoruló beteggel köt. 44 Egy másik döntésében pedig azt, hogy nyilvánvalóan sérti a szocialista együttélés szabályait, ha az eltartó tudatában volt annak, hogy az eltartott hozzátartozója gyógyíthatatlan betegségben szenved, így a tartási kötelezettségei csak rövid ideig állnak majd fenn. 45 Egy másik döntésében azonban kimondta, hogy a semmisség csak abban az esetben állapítható meg, ha a szerződés az örököstársak vagy mások jogát sérti. A tartási szerződés nem minősül semmisnek, ha a súlyosan beteg eltartott gondozása más módon nem oldható meg. Különösen, ha az eltartó a szerződés megkötése előtt is ilyen jellegű szolgáltatást nyújtott az eltartottnak. 46 A rendszerváltozást követően a Ptk. egyes rendelkezései változatlanul maradtak, de a szocialista együttélés kifejezést elhagyták belőlük, a jóerkölcs és a tisztesség fogalmát vezették be helyette. 42 Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin Dr. Boleráczky Margit: Semmis az a szerződés, amely jóerkölcsbe ütközik. In: Magyar Jog 1996 (43. évf.) 6. sz o. 43 Budapesti Tábla február 14-én hozott J. G. 316/1901.GJ. II J. sz. döntése 44 Legfelsőbb Bíróság P. törv. II /1968 sz. döntése 45 Legfelsőbb Bíróság P. törv. V /1974 sz. döntése 46 Legfelsőbb Bíróság P. törv. V /