Historical Review of the Blast Furnace Plant ( ) Ancient Metalworking Process: Blacksmithing Presentation of Blacksmith Museum of Pentele

Átírás

1 XLIX. évfolyam 2. szám (158) Kézirat lezárva: június TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Dr. Lukács Péter Szabados Ottó Orova István Dr. Sándor Péter Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztők: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kõvári Éva Szabó Gyula Szente Tünde Móger Róbert, Cseh Ferenc, Titz Imre A nagyolvasztómû történeti áttekintése ( ) Historical Review of the Blast Furnace Plant ( ) Kelemen Gyula Az õsi fémmegmunkálási eljárás: a kovácsolás a Pentelei Kovácsmúzeum bemutatása Ancient Metalworking Process: Blacksmithing Presentation of Blacksmith Museum of Pentele History of the Port (Part 3) Juhász Gábor A kikötõ története (3. rész) Dévényi László, Orbulov Imre A fémhabok szerepe a fenntartható fejlõdésben (bõvített elõadás-kivonat) The Role of Metal Foams in Sustainable Development (Enlarged Presentation Abstract) Szente Tünde Ünnepi akadémiai ülés Miskolcon Tisztelgés a vaskohászat kiemelkedõ képviselõje elõtt Menyhártné Dr. Zsiros Mária Jótékonyság vagy marketing? Gondolatok a vállalatok társadalmi felelõsségvállalásáról Charity or Marketing? Thoughts about Social Responsibility Assumed by the Companies Jakab Sándor Tizenöt éves a Dunaferr Alkotói Alapítvány Dunaferr Creative Foundation is years of age Szente Tünde Ganz Ábrahám egykori vasöntödéje Erstwhile Iron Foundry of Abraham Ganz 107

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2010

3 Móger Róbert, Cseh Ferenc, Titz Imre * A nagyolvasztómû történeti áttekintése ( ) A Dunai Vasmû megalapításának 60 éves évfordulójára egy olyan átfogó, visszatekintõ anyagot állítottunk össze, amely a nagyolvasztómû legfontosabb eseményeit kívánja összefoglalni. Természetesen a lista nem lehet teljes ilyen keretek között, ezért kimondottan csak a fajsúlyosabb történésekre helyeztük a hangsúlyt. A cikkel egy kis ízelítõt szeretnénk adni azoknak a munkatársaknak, olvasóknak, akik nem ismerhetik közelebbrõl a nagyolvasztómû történetét, munkáját, illetve azt az összetett folyamatot, amelynek során a szilárd érces betét feldolgozását követõen a kohó csapolónyílásából olvadék, nyersvas folyik ki. On the 60th anniversary of foundation of the Dunai Vasmû (Danube Ironworks) we have drawn up a comprehensive retrospective material that summarizes the most important events of the Blat Furnace Plant. Certainly the list can not be complete among such circumstances therefore we laid special emphasis only on the weighty happenings. With the article we would like to give a small foretaste to those colleagues and readers who can not know from nearer the history and work of Blast Furnace Plant, respectively that complex process during which after processing the solid ore charge liquid metal, pig iron flows out of the tap hole of blast furnace. A nagyolvasztómûben a kohók felépülésétõl kezdve az ércelõkészítés és -darabosítás beindulásán keresztül a salakfeldolgozás kezdetéig eltelt idõt tekinthetjük a hõskornak. Ebben az idõszakban tanulták meg az adott üzemben dolgozók, hogyan is történnek a különbözõ technológiai-karbantartási folyamatok a Dunai Vasmûben. Ezt követõen egy konszolidált idõszak következett, amikor természetesen történtek fejlesztések, de lényegében a kapacitások maximális kihasználását tûzték ki célul. Majd a 80-as évek közepétõl kezdve mind a technológiai színvonalban, mind a betét minõségében nagymértékû fejlõdés következett be, aminek köszönhetõen a dunaújvárosi nyersvasgyártás túlélte a rendszerváltás idõszakát, és Magyarország egyetlen nyersvas-elõállítási helyszíneként fejlõdik ma is. Napjainkra jellemzõen elsõsorban a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások kerültek megvalósításra. A következõ évek elsõsorban a kohóátépítések miatt meghatározó jelentõséggel bírnak a nagyolvasztómû és így a metallurgiai fázis életére. Az alábbiakban egy rövid áttekintést adunk az ezredfordulóig eltelt idõszak nagyolvasztómûvet érintõ történéseirõl, majd 2000-tõl napjainkig bemutatjuk a legfontosabb fejlesztéseket, beruházásokat. Végül a mû megindulásától kezdve egészen 2009-ig néhány összehasonlító diagram ábrázolásával kívánjuk illusztrálni az utat, amely az alacsony Fe-tartalmú nyers ércek kohósításától a napjainkra jellemzõen 60%-nál nagyobb Fe-tartalmú ércek feldolgozásáig vezetett január 29-én megkezdõdött az I. sz. kohó és léghevítõpark tényleges építése, mégpedig az alapozását megelõzõ talajtömörítéssel. Erre azért volt szükség, hogy a löszös talaj okozta földtani problémákat kiküszöböljék február 28-án megtörtént a 700 m 3 hasznos térfogatú I. sz. kohó (1. ábra) ünnepélyes avatása és az elsõ nyersvascsapolás, amivel kezdetét vette a dunaújvárosi nyersvasgyártás augusztus 13-án termelni kezd az ércelõkészítõ mû, melynek feladata a nyersvasgyártás és az ércdarabosításhoz felhasznált alapanyagok fogadása, ürítése, törése, osztályozása, tárolása és forgalmazása. 1. Történeti áttekintés ( ) A Minisztertanács december 29-ei határozata alapján Dunapentele községet jelölte ki a leendõ Dunai Vasmû helyszínének. A határozat alapján 2 db 700 m 3 -es kohó kialakítását tûzték ki célul, melyek vasércellátását import ércekkel kívánták megoldani. Az ércek fizikai elõkészítésére ércelõkészítõ mûvet, a poros ércek darabosítására tûzi zsugorítómûvet terveztek. A nagyolvasztósalak egy részét granuláló berendezésben kívánták feldolgozni. 1. ábra: Az újonnan elindított I. sz. kohó * Móger Róbert termelésvezetõ-helyettes, Cseh Ferenc gyárvezetõ, Titz Imre termelésvezetõ, nagyolvasztómû, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 55

4 2. ábra: Az ércdarabosító mû az indulása elõtt szeptember 7-én üzembe helyezik az ércdarabosító mûvet (2. ábra). A mû feladata, hogy megfelelõ minõségû zsugorítvánnyal lássa el a kohókat. Tervezett kapacitása 800 kt/év október 19-én termelni kezd a II. sz. kohó. A kohó profilja és mérete megegyezett az I. sz. kohóéval Az átépítést követõen ráfújnak a 800 m 3 -re bõvített I. sz. kohóra. Az átépítés azért volt egyedi a maga nemében, mert az elsõ olyan átépítés volt, ahol a kohómedencébe karbontartalmú anyagok kerültek beépítésre. A kohófalazat hûtése kohópáncélra szerelt hûtõtáskákkal történt. Az ércdarabosító üzem eléri a tervezett 800 kt/év termelési szintet Megtörténik a 300 kt/év kapacitású billenõtálcás salakhabosító berendezés (3. ábra) üzembe helyezése. Ezzel egy újabb típusú termék gyártása válik lehetõvé, amit elsõsorban az építõipar hasznosít. 3. ábra: A salakhabosítás megindulása A II. sz. kohó átépítése a munkatérfogat 760 m 3 -re történõ növelésével. Az ércdarabosító üzemrészben beüzemelésre kerül a kettõs keverõdob Az I. sz. kohó átépítése 760 m 3 -es munkatérfogatúra Az ércdarabosító üzemrészben megtörténik az exhausztor forgórészek cseréje a teljesítménynövelés érdekében. Az üzem eléri az 1000 kt/év termelési szintet, ami 25%-kal haladta meg a tervezett értéket. Az ércelõkészítõ üzemrészben bevezetésre került a II. kalapácsos malom A salaktermékekre vonatkozó igény minél szélesebb körû kielégítésére egy 300 kt/év kapacitású granuláló berendezés kerül beüzemelésre, amivel a cementipar számára lehetõvé válik a granulált salak gyártása. A kohóknál a kokszon kívül eddig póttüzelõanyagként alkalmazott olajat a jóval egyszerûbben felhasználható földgázra cserélik A II. sz. kohó részleges átépítése aknafalcserével, függõleges belsõ kialakítású hûtõlapok felhasználásával Az I. sz. kohó átépítése a munkatérfogat megtartása mellett (760 m 3 ). A medencébe a kor színvonalához képest jó minõségû lengyel karbonblokk kerül beépítésre. Az ércdarabosító üzemrészben elindul a mészégetõ kemence. Az égetett mész alkalmazása javította a zsugorítói elegy permeabilitását, ezen keresztül pedig a termelékenységet A II. sz. kohó teljes átépítése, a kohó térfogatának növelése 760-ról 960 m 3 -re. Kezdetét veszi a munkatérfogat növelése és a kohóprofil változtatása, melyek célja a nyersvas mennyiségének növelése, igazodva az alapanyagok minõségében bekövetkezõ változásokhoz A II. sz. kohó léghevítõpark átépítésének kezdete, melyet úgy hajtanak végre, hogy a léghevítõpark az átépítést követõen képes legyen a magas toroknyomású üzemmenet megvalósítására II.sz. kohó részleges átépítése aknafalcserével, a kohómedence felújítása nélkül Az I. sz. kohó átépítése a kohótérfogat 200 m 3 - rel történõ bõvítésével a növekvõ nyersvastermelési igény kielégítésére. Elõkészületek történnek a növelt toroknyomású üzemmenetre. A kohó élettartamát alapvetõen befolyásoló kohómedence kialakítása angol karbonblokkokból történik A II. sz. kohó átépítése, a kohófenék döngöléssel, csehszlovák karbonmasszából készül. A kohó munkatérfogata 950 m 3 volt. Újítás a magas toroknyomású üzem és az elpárologtató hûtési rendszer. A kohó az átépítéstõl kezdve magas toroknyomással üzemelt, ezáltal a termelékenység nõtt, az tüzelõanyag-felhasználás csökkent A nyersvas önköltségcsökkentése érdekében nagyüzemi kísérletek kezdõdtek az ércelegy javítására indiai vasérc és svéd pellet felhasználásával. Az I. sz. kohón megvalósításra kerül egy be nem ütemezett átépítés a medence kilyukadása miatt A II. sz. kohó átépítése magas toroknyomású üzemmenetnek megfelelõen, a munkatérfogat megtartása mellett Az I. sz. kohó léghevítõpark átépítésének befejezésével sor kerül a magas toroknyomás bevezetésére Az I. sz. kohó átépítése a magas toroknyomású üzemmenetnek megfelelõ módon. A kohó hasznos térfogata 950 m A pellet üzemszerû felhasználásának kezdete a korábban említett svéd és indiai pelletek adagolásával. Az ércdarabosító üzemrészben a pelletfelhasználással párhuzamosan kezdetét veszi a magas bázikusságú zsugorítványgyártás A szárazon oltott koksz felhasználásának kezdete. Ennek az eseménynek igen jelentõs hatása volt a kohók mûködésére, mivel a korábban vízzel történõ oltási módról a nitrogénhûtésre tértek át. Ezáltal a koksz minõsége ugrásszerûen javult, miközben a nedvességtartalma minimálisra csökkent A II. sz. kohó teljes átépítése, térfogatának bõvítése 1033 m 3 -re. A korábbi 6 oszlopos tartószerkezetet 4 oszloposra cserélték, ezáltal a kohón végzett karbantartási munkák sokkal könnyebben megvalósíthatók. 56 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

5 Számítógépes folyamatirányító rendszer került bevezetésre a finn rautaruukis tapasztalatok felhasználásával. A torokzáró berendezést új típusú, az ukrán Azovmash cég által gyártott torokzárra cseréltük. Ennek hatására a korábbi években megszokott 1 éves tartósság 3 évre ugrott, ami hatalmas jelentõségû volt az üzemidõ-kihasználás és így a termelhetõ nyersvasmennyiség szempontjából is Az I. sz. kohó átépítése 7 éves kampányidõre a méreteinek megtartása mellett. Az ércdarabosító üzemrészben az anyag- és energiaköltségek csökkentése érdekében jobb minõségû ércek (Fe > 60%, SiO 2 < 10%) kerülnek felhasználásra A kohóüzemben megkezdõdik a lebegyinszki pellet felhasználása Sumitomo típusú gyújtókemencék beüzemelése az érdarabosító üzemrészben, melyek megvalósításával az ércdarabosítási folyamat beindításához szükséges hõ jóval egyenletesebben oszlik el az elegy felületén, javítva a zsugorítvány minõségét. Ezzel párhuzamosan kezdetét veszi az üzemrész számítógépes rendszerének kiépítése, a szabályzások számítógépes irányítása Megkezdõdik a cementkötés nélküli tûzálló anyagok alkalmazása a kohói fõcsatornák munkabélésének kialakítására. Befejezõdik az ércdarabosító üzemrészben az elegyalsói mérések automatizálása. A beépített szalagmérlegek alkalmazásával jelentõsen nõ az alapanyagok tömegmérésének pontossága A II. sz. kohó átépítése a méreteinek megtartása mellett, 6 éves kampányidõre Az I/4-es léghevítõ átépítésével megkezdõdik az I. sz. kohó léghevítõparkjának rekonstrukciója, melynek keretében Hoogovens típusú keramikus égõk kerülnek beépítésre Az I. sz. kohó átépítése, melynek során a kohó méreteiben nem történik változás, azonban a felhasznált tûzálló anyagok (az aknában magas Al 2 O 3 -tartalmú samott téglák, a medencében kiváló minõségû grafit- és karbonblokkok) tekintetében jelentõs mértékû javulást sikerül elérni, melynek eredményeként a tervezett kampányidõ 8 évre nõ. Az ércdarabosító üzemrészben megtörténik a zsugorítógépek füstgázrendszerének rekonstrukciója, valamint a visszatérõ anyag mérése és ennek, valamint a hûtõvíz szabályozott adagolása A kohók csapolása során nagymértékû porkibocsátás csökkentésére zsákos porleválasztó berendezés kerül beüzemelésre, melynek beruházási költsége közel egymilliárd forint. A porelszívó berendezés az átadáskor csak a II. sz. kohót szolgálta ki Az I/1-es és I/2-es léghevítõk átépítése 15 éves élettartamra, Hoogovens-típusú keramikus égõ alkalmazásával. 2. A közelmúlt történései ( ) 4. ábra: A kohócsarnoki zsákos porleválasztó berendezés Az I. sz. kohón elvégzett torokzáróberendezés-csere alatt megtörténik a zsákos porleválasztóra (4. ábra) történõ rákötés, így ettõl az idõponttól kezdve mindkét kohói öntõcsarnok levegõje nagymértékben javul. A porelszívó berendezés a kohó csapolónyílása fölé, a vas- és salakoldali billenõcsatornákhoz épített ernyõkön keresztül szívja el a képzõdött port. Ezek vezetékrendszer segítségével kerültek összekötésre a II. sz. kohó léghevítõi mellé telepített elszívóberendezéssel. A két nagy teljesítményû ventilátor (1000 kw/985 ford.) által elszívott közeg a hat egységbõl álló zsákos szûrökbe kerül, ahol a felfüggesztett 2322 db szûrõzsák felületén (7430 m 2 ) a nyersgáz portartalmának közel 98%-a összegyûlik. A megtisztított gáz egy kéményen keresztül a légtérbe távozik. Ezen berendezés segítségével éves szinten közel 1400 t portól kíméljük meg a környezetet. Az I/3-as léghevítõ átépítésével befejezõdött az I. sz. kohó léghevítõparkjának rekonstrukciója. A léghevítõátépítésekkel másfél évtizedre biztosítottá válik a kohó forrószéllel történõ ellátása. Kezdetét veszi a világ egyik legjobb minõségû finom ércének, a svéd magnetitnek az ércdarabosító üzemrészben történõ feldolgozása. Ugyanitt sor kerül a paletták és a rostélymezõk átalakítására Megtörténik a II. sz. kohó átépítése 10 éves kampányidõre változatlan munkatérfogattal. A kor szellemének megfelelõen a kohómedence tócsamélysége megnövelésre kerül, amellyel csökkenthetõ a medence kopása, és egyenletesebb nyersvasminõség biztosítható. A medencébe kiváló minõségû mikroporózus karbonblokk és mullit kerül, a kohó aknarészébe magas hõállóságú samott téglákat építenek. Az átépítés 63 napja alatt a teljes kohópáncél és a kohói tûzálló anyag, valamint a forrószél biztosítását szolgáló egyenesvezeték tûzálló bélése kicserélésre kerül. Az átépítés költsége cca. 5,2 Mrd Ft. Megtörténik a léghevítõi füstgázcsatorna és kémény áttörése, a késõbb bevezetendõ léghevítõi füstgázhõ-hasznosító berendezés elõkészítéseként. A kokszolói blokk mûszaki állapotában bekövetkezõ nagymértékû romlás miatt a kohók vásárolt koksz felhasználására kényszerülnek. Hosszú kísérletsorozatot követõen a kohói érces betétben a zsugorítvány-pellet részaránya eléri az 50-50%-ot, amely a gazdaságosság és a maximálisan megtermelhetõ nyersvasmennyiség optimumaként állt elõ. Az ércdarabosító üzemrészben a mészégetõ kemence leállításával a helyi mészport egy jobb minõségû, vásárolt mészpor váltja fel, amelynek hatására a termelékenység további javítását lehet elérni. A mészégetõ kemence leállításával az üzemrészben eggyel kevesebb környezetterhelõ pontforrás mûködik. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 57

6 2002. Megkezdõdnek a kísérletek az alacsony kéntartalmú nyersvas gyártására, melyek eredményeként elmondható, hogy a nagyolvasztómû ugyan képes az ilyen extra minõségû nyersvas elõállítására, azonban jelentõs fajlagos kokszfelhasználás-növekedés mellett. Sor kerül mihajlovszki (orosz) és KPBA (svéd) pellet kísérleti kohósítására. A kísérletek a pelletek terhelés alatti lágyulási vizsgálatainak ismeretében kerültek lefolytatásra. A kohósítási kísérletek tükrözték a lágyulási vizsgálatok eredményeit, miszerint a Dunaferr zsugorítványhoz a kohó lágyulásiolvadási zónájában leginkább a lebegyinszki és a svéd pellet illeszkedik. A zsugorítógépeken sor kerül a hidraulikusan változtatható adagoló ferdelap beépítésére, mellyel megfelelõ tulajdonságú és elõkészítettségû elegy esetén akár 400 milliméteres rétegvastagság is elérhetõ. Elkezdõdik a zsugorítói munkafolyamatok automatizálása Az I. sz. kohón megtörténik a torokzáró berendezés cseréje és ezzel együtt a fõcsatorna tartós bélés cseréje is. A II/2-es léghevítõ átépítésével kezdetét veszi a II. sz. kohó léghevítõparkjának rekonstrukciója, melynek célja a léghevítõk 15 éves tartósságának szavatolásán túl a környezetvédelmi elõírások betartása. A léghevítõk teljes tûzálló falazata átépítésre kerül, valamint egy új típusú, a Hoogovens cég által tervezett, keramikus égõ beépítésére kerül sor, amelynek alkalmazásával az energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökken. Az ércdarabosító üzemrészben megkezdõdik a Körte-iszap felhasználása, melynek környezetvédelmi és gazdasági haszna jelentõs a vállalatcsoport egészére nézve. Megszüntetésre kerülnek a csillagtörõi kémények, ezáltal csökken a nagyolvasztómûben található pontforrások száma. A zsugorítvány törése során képzõdõ forró poros levegõ visszavezetésre kerül a zsugorítógép fölé A II. sz. kohón torokzáróberendezés-csere, valamint a fõcsatorna tartós bélésének cseréje valósul meg. Kísérletek kezdõdnek a nyersvas szállítás közben bekövetkezõ hõveszteségének csökkentésére az üstre illesztett fedõ alkalmazásával. A nyersvastermelés növelése és a fajlagos tüzelõanyag-felhasználás csökkentése érdekében kísérlet indul a befúvatott földgáz mennyiségének emelésére Folytatódik a II. sz. kohó léghevítõparkjának rekonstrukciója a II/4-es léghevítõ átépítésével. Új típusú koncentrált ércek (Kovdori, Szevgok) kísérleti zsugorítására, és ezt követõen az ebbõl elõállított zsugorítvány kohósítására kerül sor. Tovább folytatódik a kohókba befúvatott földgáz optimális arányának meghatározására vonatkozó kísérletsorozat A tervezett kampányidõhöz képest egy évvel késõbb kerül sor az I. sz. kohó részleges átépítésére. A tulajdonosi döntés értelmében a kohó tervezett kampányideje 5 év, ennek megfelelõen a korábbi átépítésekhez képest gyengébb minõségû tûzálló anyagok beszerzésére kerül sor. Az átépítés során megvalósul a kohópáncél és a kohómedence rész karbonblokkjainak részleges cseréje. Ugyancsak részlegesen kerülnek kicserélésre a kohó falazatát védõ hûtõlapsorok is. Megtörténik a kohó forrószélellátását biztosító egyenesvezeték tûzálló falazatának teljes felújítása. Az átépítés költsége cca. 2,7 Mrd Ft. A II/3-as léghevítõ átépítésének befejezésével a végéhez közeledik a léghevítõpark modernizációja. Az ércdarabosító üzemrészben kiépítik a 16/a szállítószalagon felszállított anyag nedvességmérését. Tovább folytatódik a koncentrált ércek ércdarabosító üzemrészben történõ felhasználhatóságának vizsgálata A II. sz. kohó torokzáróberendezés-cseréjével együtt megvalósul a fõcsatorna tûzállóbélés-cseréje is. A környezetvédelmi törvények betartása érdekében az év elején a szükséges eszközök beszerzésével elkezdõdik a léghevítõk automatikus tüzelésszabályozásának megvalósítása. Az eszközök beépítése után a beüzemelési folyamat során valamennyi léghevítõre külön-külön el kell végezni a begyújtás-tüzelés optimalizálását. Mindkét kohó léghevítõinek füstgázában mért O 2 és CO értékek egy program segítségével visszacsatolásra kerülnek a tüzelési folyamat bemeneti oldalára, így biztosítva az optimális égési folyamatot, és ennek következtében az alacsony COkibocsátást. Mindkét kohón adagolásra került az érces betétbe kevert dió II. (10 25 mm) koksz, melynek hatására az anyagoszlop gázpermeabilitása nõ, a gázkihasználás javul, ezáltal fajlagos kokszfelhasználás-csökkenés érhetõ el. A mintegy 40 kg/tnyv értékben adagolt diókoksz felhasználásával az azonos szemcsenagyságú koksz és ércbetét hatására a gázáramlás a kohóközponttól távolabbi részeken is intenzívebb, így a gáz redukálóképességének és fizikai hõtartalmának nagyobb részét lehet hasznosítani, ugyanakkor a falazat menti gázáramlás, és így a falazaton keresztül történõ hõveszteség nem változik. Ezzel az intézkedéssel a nagyolvasztómû és így az ISD Dunaferr Zrt. is éves szinten cca. 1 Mrd Ft-ot takarít meg. Az ércdarabosító üzemrészben megvalósítják az exhausztorok fölötti füstgáz folyamatos oxigénmérését, és elkezdõdik a munkafolyamatok automatizálása. A svéd magnetites érc elõre bejelentett, a piacról történõ kivonása miatt megkezdõdnek a vizsgálatok ennek kiváltására pelletpor és brazil érc formájában. Sor kerül egy új, az Aubema cég által gyártott négyhengeres kokszõrlõ berendezés telepítésére, ami az ércdarabosítási folyamat kokszdara-szükségletét minõségi és mennyiségi oldalról is képes biztosítani. A salakfeldolgozó üzemben megvalósul a villamos rendszer teljes cseréje A II/4-es léghevítõ átépítésével befejezõdik a II. sz. kohó léghevítõ-rekonstrukciós programja, melynek keretében a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ emisszióértéket biztosító léghevítõpark és szabályozó rendszer kerül megépítésre. Megvalósul az I. sz. kohó torokzáróberendezés-csere és ezzel egy idõben a fõcsatorna tartós bélésének cseréje is. A kohókban a dió II. koksz felhasználására nagyobb mennyiségben (60 kg/tnyv) kerül sor, egyenletes járatparaméterek és kis mértékben csökkenõ fajlagos kokszfelhasználás mellett. A léghevítõk forrószélhõmérsékletének emelése, a fajlagos tüzelõanyag-felhasználás csökkentése érdekében kísérlet kezdõdik a léghevítõi tüzelési/fúvatási periódusidõk módosítására. A szigorodó jogszabályi háttér a zsugorítványgyártás területén is szükségessé tette egy új porleválasztó berendezés megépítését. Az elszívott füstgáz bizonyos mennyiségû port ragad magával, aminek nagy részét fõként a multiciklon választotta le. Ez azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy a porkibocsátás az elõírt határérték alatt maradjon. Ezért az ISD Dunaferr Zrt. egy, az ércdarabosító üzemrészbe telepítendõ elektrosztatikus porleválasztó berendezés 58 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

7 5. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. ércdarabosító üzemrészbe telepített elektrosztatikus porleválasztó sematikus rajza (5. ábra) megvalósítása mellett döntött. A m 3 /óra térfogatáramú gáz megtisztítására alkalmas berendezés megépülését követõen elvégzett hatósági mérések bizonyítják, hogy képes betölteni a szerepét, a porkibocsátás óriási mértékben 5,6 mg/nm 3 értékre csökkent, ami jóval az 50 mg/nm 3 határérték alatt van A gazdasági válság hatására az elõzõ évben megkezdett termeléscsökkentés meghatározta az egész év munkáját. Minden termelési-mûszaki mutató a korábbi években megszokott értékektõl eltérõen egy teljesen más, eddig ismeretlen irányt vesz fel. A kohók elegyszerkezetében jelentõs változás történik; a zsugorítvány/pellet részarány 60/40% közelébe módosul. Az I. sz. kohó 2006-os átépítésekor feltett torokzáró berendezés kopása miatt sor kerül ennek cseréjére, mellyel együtt megtörténik a kohó fõcsatorna tûzálló bélésének teljes újrabetonozása. A torokzáró berendezés 38 hónapos élettartama alatt t elegy (pellet, zsugorítvány, salakképzõ), t koksz került be a kohóba. Az öntõcsarnokban a fõcsatorna tartós bélésén mintegy t nyersvasat csapoltunk le. A kohó felfuttatása rendkívül hatékonyan, rövid idõ valósul meg, melynek eredményeként a kohó indulásától számított 4. napon már normál termelési eredményeket sikerül felmutatni. Az ércdarabosító üzemrész rendkívül sokféle, korábban nem alkalmazott anyag felhasználására kényszerül. Mindezek hatására a nyersvas minõségében nem sikerül az elõzõ évek megszokott színvonalát produkálni. Ez az év valószínûleg az egyik legnehezebb esztendeje volt a nyersvasgyártással foglalkozó szakembereknek. Mindezek mellett jelentõs sikerként könyvelhetjük el, hogy ezen nehéz körülmények ellenére is sikerült mindkét kohón a folyamatos üzemmenetet biztosítani. A termelési program tartása miatt rövid kohóállásokra sor került, azonban tartósan, adott idõszakokra egyik kohót sem kellett megállítani. 3. Elért eredmények A nyersvasgyártás történetének közel hat évtizede alatt jelentõs változások történtek mind a kohók hasznos térfogatában, profiljában, a felhasznált tûzálló anyagok 6. ábra: A II. sz. kohó 1957-es megindulásakor és a 2001-es átépítés során felépített kohó méretei minõségében, mind a kohói betét összetételében (koksz, érces betét). Éppen ezért érdemes ilyen távlatból szemügyre venni az elmúlt évtizedek történéseit. A 6. ábrán a nagyolvasztómûben felépített elsõ kohó profilját hasonlítjuk össze a nagyolvasztómû és ezzel Magyarország legnagyobb kohójával. Látható a 700 m 3 -es kohó profiljának és méreteinek lényeges eltérése az 1033 m 3 -es II. sz. kohó hasonló adataihoz képest. A geometriai különbözõségeken kívül természetesen hatalmas léptékû eltérések vannak a beadagolt elegy és koksz, valamint a csapolónyíláson kifolyó nyersvas és salak minõségében (összetételében) és mennyiségében. A kohóba adagolt érces betét Fe-tartalmát és minõségét meghatározó elegykihozatal látható az 7. ábrán. A megindulást követõ évek után tartósan stabil cca. 45%-os elegykihozatallal dolgoztak a nagyolvasztók. Ez csak a pelletkísérletek megkezdésével és az ércdarabosítói ércek minõségjavításával változott meg, igaz, akkor jelentõs mértékben. Az utóbbi évek csökkenését a pellettípusváltás és a zsugorítói ércelegyhez felhasznált ércek szegényedése okozta. A 7. ábrán az egyik legfontosabb a kohók és a betét korszerûségét is reprezentáló mutató is látható. A fajlagos tüzelõanyag-felhasználás a kohók indulását követõen a betanulási idõszak és a javuló feltételeket követõen ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 59

8 7. ábra: A kohók elegykihozatala és fajlagos tüzelõanyag-felhasználása ( ) jelentõs mértékben csökkent (cca. 30%-kal), cca. 800 kg/ tnyv értékre. Ezt követõen két nagyobb esés látható a fajlagos tüzelõanyag-felhasználásban. Az utóbbi fõként a blokk megindulását követõen a szárazon oltott kohókoksz minõségjavulásából eredõ fajlagos kokszmegtakarításból adódott. A fenti két mutató meghatározta a nagyolvasztómû kibocsátását, az éves szinten lecsapolt nyersvas mennyiségét, illetve az egységnyi üzemidõre jutó nyersvastermelést (8. ábra). Ez alapján elmondható, hogy az üzemnapi termelés szinte töretlenül fejlõdött egészen 2009-ig, amikor is egy eddig nem látott csökkenés következett be a gazdasági környezet kedvezõtlen alakulása miatt. Az ábrán jól látható a nyersvas Si- és S-tartalmában mutatkozó jelentõs csökkenés. Az elõbbi az öntészeti célokra gyártott magas Si-tartalmú öntészeti nyersvas gyártásának megszüntetésével, valamint a felhasznált érces betét SiO 2 -tartalmának csökkenése miatt esett jelentõs mértékben. Természetesen ezen kívül számos olyan technológiai változás is történt, ami a nyersvas Si-tartalmának csökkenése irányába hatott, mint pl. a járatintenzitás-növelés, magas toroknyomású kohósítás stb. A nyersvas S-tartalmának jelentõs mérséklõdése fõként a koksz S-tartalmához, ill. minõségéhez köthetõ. Ilyen a szénelegyekbõl a magas S-tartalmú alkotók elhagyása, valamint a blokk által termelt jó minõségû koksz megjelenése, mindkét hatás egyértelmûen a nyersvas kéntartalom-csökkenésének irányában hatott. A mûszaki színvonal egyik fokmérõje a kohók forrószél-hõmérséklete, illetve a gázkihasználás mértéke (10. ábra). A forrószél-hõmérséklet növelése terén a kezdetekhez képest cca. 650 C-ot sikerült emelni, és így elértük az átlagos 1080 C-os hõmérsékletet. A léghevítõk jelenlegi konstrukciójával ezzel az értékkel közel kerültünk a biztonságosan elérhetõ maximumhoz. Az utolsó két év csökkenése természetesen a válság számlájára írható. 10. ábra: A kohók forrószél-hõmérséklete ( ) 8. ábra: A kohók üzemnapi termelése ( ) A kohók nyersvasösszetétele (9. ábra) is jelentõsen változott egyrészt az alapanyagok minõségébõl adódóan, másrészt a kohók mûszaki színvonalában (magas toroknyomású kohó, póttüzelõanyag-felhasználás stb.) bekövetkezõ hatásoknak köszönhetõen. A gázkihasználás mértéke is jól mutatja azt a fejlõdést, ami ezen a téren bekövetkezett. A megfelelõ gázkihasználás elérése elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a kohók tüzelõanyag-felhasználását csökkentsük. Ezen változást a torokpáncéllal történõ anyagelrendezés optimalizálásával, valamint a felhasznált érces betét (zsugorítvány-pellet) fizikai-kémiai-metallurgiai tulajdonságainak javításával sikerült elérni. A fent említett hatásokon kívül természetesen rengeteg, közvetlenül a nyersvasgyártást befolyásoló körülmény ismert, melyek közül a zsugorítvány összetételének és 9. ábra: A nyersvas Si-, S-tartalmának és salakbázikusságának változása ( ) 11. ábra: A zsugorítvány Fe-tartalma és bázikussága ( ) 60 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

9 minõségének van az egyik legnagyobb hatása a termelt nyersvas jellemzõire. A zsugorítvány Fe-tartalma és bázikussága (11. ábra) az a két jellemzõ paraméter, amiben markáns változás látszik az üzem megindulásától kezdve. A zsugorítvány Fe-tartalmán jól látszik az a tudatos szándék, amely arra irányult, hogy minél gazdagabb, ferrumban dús ércek kerüljenek tûzi úton feldolgozásra, majd így a kohókba. Az átlagos Fe-tartalom tekintetében 2003 kiemelkedõ év volt az ércdarabosító üzemrész számára, amikor 57% felett teljesült az említett érték. Amennyiben megvizsgáljuk a zsugorítvány bázikusság értékeit, látható, hogy egy erõsen bázikus zsugorítvány került le az ércdarabosító szalagokról, ami európai viszonylatban is egy rendkívül jó érték. A zsugorítvány bázikusságával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a kohói elegyszerkezet befolyásolja ennek értékét. Ennek a hatása látszik a 90-es évek elejétõl kezdve, amikor nagyobb mennyiségben került sor savanyú pellet kohósítására, amit a zsugorítvány bázikusságának növelésével ellensúlyoztunk. Az elért termelési és technológiai eredményeken kívül természetesen a mû életét meghatározó más jellegû változások is történtek. Ilyen a nagyolvasztómû szorosan vett környezetének állapota, terhelése. Mivel a nyersvasgyártás az egyik legnagyobb porés CO-kibocsátó forrás az integrált acélgyártás során, a nagyolvasztómû mindig is az elérhetõ legjobb, leghatékonyabb eszközök felhasználásával arra törekedett és jelenleg is arra törekszik hogy, csökkentse a környezetterhelés mértékét. Ez a munka több mint egy évtizeddel ezelõtt kezdõdött, és napjainkban is tart. A nagy horderejû környezetvédelmi beruházások szakasza az öntõcsarnoki porleválasztó berendezés felépítésével, a léghevítõk átépítésével és tüzelésszabályozásával, az ércdarabosító üzemrész több pontforrásának megszüntetésével-kiváltásával és az elektrosztatikus porleválasztó átadásával befejezõdött. Ennek eredményeként jelentõsen csökkent a nagyolvasztómû légszennyezése, a kohóüzem esetében a határérték ¼-e, az ércdarabosító üzem esetében átlagosan a ½-e a kibocsátás a környezetvédelmi határértékekhez képest. Mindez azt jelenti, hogy éves szinten cca t por- és 7000 t szén-monoxid-szennyezéstõl óvtuk meg a környezetet, illetve az itt élõ és dolgozó emberek egészségét. A cikk végére kívánkoznak azok, akikkel megvalósult, akik megvalósították az ércdarabosítás, nyersvasgyártás és salakfeldolgozás technológiai és karbantartói folyamatait, a munkavállalók (12. ábra). Az átlagos cca. 700 fõ-s létszám az utóbbi 3 évben meredeken zuhant, és hosszabb távon is ez a cca. 600 fõs átlagos statisztikai létszám várható. A nyersvas minõségének változása is rendkívül fontos mutató a következõ metallurgiai fázis, az acélgyártás szempontjából. Hosszú idõn keresztül a nyersvas Si- és S-tartalma alapján történt a minõségbe sorolás tõl kezdve ez megváltozott, és egyedül a nyersvas S-tartalma alapján történik a nyersvas osztályozása. A 13. ábrán a kohókból csapolt nyersvas minõségének változása látható, amelynél kifejezetten a osztály részarányának minimalizálása a cél. Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi év minõségére a kedvezõtlen üzemmeneten 13. ábra: A nyersvas minõségének változása kívül a cca. 20%-kal magasabb kénterhelés is rányomta a bélyegét, ami ha tartósan megmarad, az elkövetkezõ évek komoly problémaforrása lehet. Összefoglalásként csupán a már elért eredmények összegzéseként elõálló számokat mutatnánk be, amelyek jól illusztrálják azt a hatalmas munkát-energiát, amely a nyersvasgyártás egészét jellemzi. Az elmúlt évtizedek során beadagolt alapanyag- és lecsapolt nyersvas-mennyiség jól szimbolizálja azt, hogy a jelenben a múlt tapasztalatainak felhasználásával tevékenykedünk a jövõ érdekében. A nagyolvasztómûben az I. sz. kohó 1954-es indulása óta cca tonna elegyet tonna koksz felhasználásával dolgoztunk fel nyersvassá és salakká. A két kohóba beadagolt adagok (koksz+elegy) összesen m 3 térfogatot foglaltak el, és ebbõl összesen tonna nyersvasat állítottunk elõ, melyet db nyersvasüsttel juttattunk el az acélmûbe. Az, hogy a fent említett mennyiségek milyen mértékben növelhetõk tovább az elkövetkezõ években, a tulajdonos részérõl meghozandó stratégiai döntéstõl függ. Valamennyien, akik ezen a szakterületen, a folyékony fázis vonalán dolgozunk, bízunk a nyersvasgyártás szükségességében az ISD Dunaferr Zrt. mûködési rendszerében. Felhasznált irodalom 12. ábra: A nagyolvasztómû átlagos statisztikai létszáma ( ) Kvárik S.: 50 éves az ércdarabosítás Dunaújvárosban (50 év a nyersvasgyártás szolgálatában) Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények, 2007/1 A Dunaferr Dunai Vasmû Krónika szerkesztõbizottsága: (50) Dunaferr Dunai Vasmû Krónika, Dunatáj Kiadó Kft Márkus L.: 40 éves a nyersvasgyártás a Dunai Vasmûben, Média Mix Kft., 1994 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 61

10 Kelemen Gyula* Az õsi fémmegmunkálási eljárás: a kovácsolás a Pentelei Kovácsmúzeum bemutatása Több generációra vezethetõ vissza a dunapentelei Kelemen család kovácsmesterségének továbbvitele. A sort idõs Kelemen Gyula 1984-es halála szakította meg, de fia méltóképpen õrizte meg felmenõi örökségét. Ifjabb Kelemen Gyula 2004-ben megnyitotta a Pentelei Kovácsmúzeumot. A cikk szerzõje idõben visszamegy ezen õsi fémmegmunkálási eljárás kialakulásáig, adalékul szolgálva a kovácsolás történetéhez. Continuation of blacksmith craft of the Kelemen family from Dunapentele can be retraced for several generations. The queue was interrupted in 1984 by the death of Gyula Kelemen senior but his son has worthily preserved his ascending heritage. Gyula Kelemen junior opened the Pentele Blacksmith Museum in The author of the article goes back in time to the formation of this ancient metalworking process, giving a contribution to the history of blacksmithing. 1. kép: Kovácsmúzeum 2004-ben az Európai Uniós csatlakozás után egy héttel megalakult Magyarországon az elsõ non-profit formában mûködõ magánmúzeum a Pentelei Kovácsmúzeum Dunaújvárosban. A kovácsmûhelyt dr. Kelemen Gyula fõiskolai tanár édesapja, Kelemen Gyula kovácsmester emlékére õrizte meg (1. kép). A múzeumot Dunaújváros polgármestere, dr. Kálmán András nyitotta meg. A megnyitásról az országos médiák is tudósítottak, szinte minden kereskedelmi rádióban hírként közölték. Mivel Magyarország az uniós figyelem központjában állt mint új belépõ, két nappal késõbb a BBC News is telefonos riportot kért a múzeummal kapcsolatosan. Ennek hatására Ausztráliából és az USA-ból is érdeklõdtek a múzeum iránt. A kihalófélben lévõ kovácsszakma és õsi mûhelye kuriózumnak minõsül ma Magyarországon. A fiatal nemzedék már nem látott kovácsmestert lovat patkolni, kocsit vasalni és a kovácsmûhelyben vörösre izzított vasat alakítani. A múzeum létrehozásának egyik célja az, hogy a fiatalok is megismerkedhessenek ezzel a nagy múlttal rendelkezõ szakmával. Dunaújváros kohász város. Az õsi kohászat és a kovácsmesterség szoros kapcsolatban áll egymással. Az õsi felfogás szerint a vas égi eredetû. A vasat az ég ajándékozta az emberiségnek. A meteorvasakkal való találkozás több ezer éves múltra tekint vissza. Régi mondákban * Dr. Kelemen Gyula tanszékvezetõ fõiskolai tanár, Tanárképzõ Intézet, Dunaújvárosi Fõiskola is fellelhetõ a vas, ami az erõ, a bátorság, a szilárdság és a hatalom jelképe volt. A vasgyártás elsõ történelmi leletei Mezopotámiában (Kr. e körül) lelhetõk fel. Innen terjedt el a világ többi tájára a vasból készült termékek használata. Az emberiség kb éves ipara a kézi kovácsolás. A damaszkuszi bucakemencében elõállított vastartalmú olvadékból kovácsolással nyerték ki a rugalmas, jó tulajdonságú vasat. Híres volt a damaszkuszi kard, amelyet esetenként kegyetlenül a rabszolga szívébe szúrva edzettek meg azzal a hittel, hogy annak ereje a kardba száll. A IV V. században a hunok a Kárpát-medencében kovácsolással készítették nyilaikat és híres, 1 méter hosszú, 4 5 cm széles, keresztvassal ellátott kardjukat. Honfoglaló õseink az ural-altáji népek vaskohászati tudását hozták magukkal a Kárpát-medencébe. A mongoloknál még a XIX. században is bizonygatták, hogy valahol még mindig õrzik Dzsingisz kán üllõjét. A vas feldolgozásának a magyar kézmûvesség történetében hagyományai vannak, hiszen mindennapi életükhöz hozzátartozott a vas, amibõl a kovács fegyvereket, lószerszámokat, zablát, kengyelt és patkót készített. Magyarországon már a honfoglalástól kezdve nyomon követhetõ a kovács-, a kerékgyártó, a kádár- és a kocsikészítõ mesterség. A ránk maradt nyelvi emlékekben található szavak is tanúskodnak errõl: kovács, üllõ, fogó, fúvó. Árpád-kori bucakemence-maradványokat találtak és restauráltak a Dunaferr segítségével Somogyfajszon. A földrész legnagyobb õskohászati lelõhelye fölött a honfoglaló magyarok jurtáira emlékeztetõ múzeum épült. Hasonló régészeti leletek több településen kerültek elõ Imola község határában, Jósvafõn, Rudabányán. A bucakemencében gyepvasból, más néven gyepvaskõbõl nyerték ki a vasat. Az uralkodó széljárás figyelembevételével általában domboldalakba vájt gödrökbe építették, belsejét kezdetben agyaggal tapasztották ki. A hõ hatására a szennyezõ anyagok egy része a vasmasszából kipergett, a benne maradt további szennyezõdéseket többszöri kovácsolással távolították el. Fûtõanyagként eleinte fát használtak, majd ezt követte a faszén. A vasmûvesség a korai középkorban nem nagyon hasonlított más kézmûvesek tevékenységéhez, akik mun- 62 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

11 alatt a szakmát csak közvetetten ismerhette meg, õ volt a család mindenese. Ez idõ alatt inkább az erkölcsi nevelést, a céhek hierarchiájának a megismerését helyezték elõtérbe. Az inasévek zárásaként megtörtént az ünnepélyes felszabadítás, és az inas beléphetett a legények közé. A legény már konkrétan a mestersége elsajátításával foglalkozott, és egyre több egyéni feladatot kapott. Ekkor már a képzett szakembert a mestere is támogatta, nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is. A legényévek akkor értek véget, ha a mestere szerint már mindent megtanult a szakmából. 2. kép: 200 éves kovácsfogók kájukat háziiparszerûen is ûzhették. A vas elõállítóinak és mûveseinek stratégiai fontosságú készítményeire sokkal nagyobb mértékben formált jogot a mindenkori hatalom, a törzsfõ, a helyi birtokosok, a fejedelem vagy a király, a vastermõ föld birtokosa. Tehát a kovácsmesterség története nemcsak a technikatörténetnek, hanem a gazdaság- és hadtörténetnek is fontos összetevõje. A falusi vagy patkolókovács a saját maga által alkotott szerszámokkal (2. kép) fõleg a paraszti munkaeszközök készítésével, javításával, lovak patkolásával foglalkozott, fontos szerepet töltött be a falu életében. Ebben az idõben még állítható menetmetszõvel dolgoztak, amely csupán egyszeri pontossággal készített csavarok elõállítására volt alkalmas (3. kép). 4. kép: 150 éves fúrógép 3. kép: Állítható menetvágók A mesterségnek különféle szakmai típusai alakultak ki, így volt cigány kovács, uradalmi kovács, gépészkovács vagy falusi kovács. Többnyire közülük kerültek ki a múlt század elejétõl a paraszti munkaeszközöket újító, feltaláló emberek. Legtöbbjük állatgyógyítással is foglalkozott, egy, az 1700-as évekbõl ránk maradt tankönyv címe: A lópata és köröm ápolása. Jó száz évvel ezelõtt még hazánkban is általánosan virágzott orvosi tevékenységük, a kovács Dunapentelén is ellátta a foghúzás feladatát. Az õsi kovácsmesterséget folytató Kelemen család már az 1700-as évek közepétõl kovácscéhben dolgozott. Mûködésüket szigorú szabályok irányították. Jellemezõ rá, hogy egy mester az egész termék elkészítésében részt vett. Az 1800-as évekrõl fennmaradt egyházi dokumentumokból tudjuk, hogy Kelemen Ferenc inasként éves korában szegõdött el a kovácsmesterhez. Hároméves inaskodása Ekkor következhetett a vándorlás idõszaka, ami alatt mesterdarabot készített. Kelemen Ferencet a rácalmási kovácscéh elküldte európai gyakorlatra. Az 1856-ban Achenben kiállított céhlevél szerint az ügyes kezû és jó szakértelmû pentelei mestert dicséretben részesítették. A szakképzés e formája tehát hozzávetõlegesen évig tartott. Az 1900-as évek elején a jelenlegi múzeum mûhelyében Kelemen Ferenc dolgozott, akinek korai halála miatt 15 éves fia, Kelemen Gyula vette át a mûhelyt. Dunapentelén több kovács is dolgozott, akik egymás munkájának minõsítõi is voltak ben a város építéséhez úgynevezett kordés brigádokat hoztak létre. A lovak patkolását és a kordék vasalását a falu kovácsai végezték. Ebben az idõben a lakosság számára is széleskörû szolgáltatást nyújtott a kovács. Kelemen Gyula hitvallása szerint élt és dolgozott 1984-ben bekövetkezett haláláig: A mester hibátlanul és a megrendelõ elégedettségére kell, hogy tevékenykedjen. Az évszázadok alatt a kovácsmunka lényege nem változott. Fegyverek és szerszámok, eszközök és gépek, épü- ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 63

12 mûvészi kidolgozásukkal. A pentelei kovácsmúzeumban még mindig látni kétkezi pörölyt, öregverõt, amellyel a segéd sújtott oda, ahova a mester a félkézkalapáccsal ütögetve, a baljában fogóval tartott vasra csörgetéssel mutatott. A kovácstûzhely fénye és az alakított szikrázó vas látványa megigézi a látogatót, aki eljön a Pentelei Kovácsmúzeumba. Felhasznált irodalom 5. kép: A kovácstûzhely és a kézi bõrfújtató letelemek és dísztárgyak kerültek ki a kovácsok kezébõl, kielégítve a társadalom szükségletét. A fennmaradt remekmûvek elcsodálkoztatnak minket gondos és sokszor Magyar Polgár Info ( Díszmûkovács és fazekas szakmák ( Dr. Gömöri János: Vaskohászat ( Az õsmagyarok és a vasgyártás ( Kelemen Gyula: Pentelei iskolatörténeti kutatások (kézirat) 64 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

13 Juhász Gábor * A kikötõ története (3. rész) A történeti áttekintés elsõ két részében (2009/3. és 2010/1. szám) eljutottunk a kikötõ történetének 6. évtizedéig, 2004-ig, a tulajdonosváltás évéig. Ebben az utolsó részben vázoljuk a kikötõ életének fõbb eseményeit, valamint bemutatjuk a kikötõi öböl sportéletének fõbb alakjait. In the first two parts of the history review (Numbers 2009/3 and 2010/1) we have come to the 6th decade of the port s history, year 2004, the year of owner change. In this last part we outline the main events of port s life, as well as present the main persons of sport life of the port bay. 11. A kikötõ hatodik évtizede (2005 ) 2005-ben a megmozgatott árumennyiség 516 ezer tonna volt. A kirakott áru 181 ezer tonna, a berakott áru pedig 335 ezer tonna volt. Kirakásra került 96 db uszály és 65 db önjáró hajó, berakásra került 199 db uszály és 163 db önjáró hajó. A második félévben bekövetkezett munkahiányos idõszakban állásidõ lett elrendelve, és 12 fõ kirendeléssel átirányításra került a meleghengermû kikészítõ üzemébe. Saját erõs finanszírozásban beszerzésre került 1 db seprûgép uszályok és rakodótér takarítására, 1 db VW Transporter tehergépkocsi. Elkészült a VII. sz. portáldaru villamos hajtásának modernizációja fokozatmentes hajtásszabályozással. A térfigyelõ rendszer kiépítésének beruházása 2005-ben indult. Célja a vagyonbiztonság fokozása és a termelõmunka irányításának korszerûsítése. Három ütemben ( ) készült el a teljes rendszer. Informatikai fejlesztések A társaság 2005 végére kiépítette teljes körû strukturált számítógépes hálózatát, folyamatosan megújította hardverparkját, a kulcspozícióban lévõ munkatársaknak internet- és -elérhetõséget biztosított. A fejlesztések eredményeképp a munkatársak és a szakterületek között megindulhatott a belsõ adatkommunikációs kapcsolat. Megkezdõdött a kikötõ üzleti folyamatait támogató integrált informatikai rendszer kifejlesztése. A rendszer neve: Portinfo. A rendszer kifejlesztése év végére készült el ban az elsõ negyedév kísérleti alkalmazása után április 1-jével került bevezetésre. Adózott eredmény (2005): E Ft ban 505 ezer tonna árut mozgatott meg a kikötõ. Kirakott áruk 138,8 ezer tonna Berakott áruk 366,2 ezer tonna Hajóforgalom: uszály 244 db, önjáró hajó 250 db. 1. ábra: Térfigyelõ kamerák egyesített monitora Saját erõs beruházásban megvalósult az I. sz. uszályállás vonalában a darupálya felújítása és síncseréje. Megépült környezetvédelmi beruházásként egy gépi mosóhely. A munkakörülmények javítására a mérlegházba és a boxerhajóra klímaberendezés került beépítésre, és elkészült az V. sz. portáldaru fülkéjének a korszerûsítése. A Dunaferr Zrt. által finanszírozott beruházásban elkészült az I II. sz. uszályállás elõtti rakodótér szilárd térburkolatának építése és az öböl éves karbantartó kotrása. Adózott eredmény (2006): E Ft ben 563 ezer tonna árut mozgatott meg a kikötõ, ebbõl kirakás 173 ezer tonna, berakás 390 ezer tonna. Az év folyamán a gyakori és hosszan tartó alacsony vízállás zavarta a munkát. A hajózás csak 60 70%-os terheléssel tudott szállítani. Szeptemberben az áradás miatt szünetelt a hajózás, a Duna felsõ szakaszán hajózási zárlatot rendeltek Az év eleji fagyok, jegesedés a Dunán nehezítették a hajózás és a kikötõ munkáját január 23-ától február 20-áig, majd április 2-ától 10-éig az árvíz miatt állt a hajózás a Dunán és a csatornán. Ezen idõ alatt a készáruszállítások vasútra és közútra terelõdtek, csökkentve ezzel a kikötõ forgalmát. Szeptembertõl decemberig a tartósan alacsony vízállás miatt a hajók csökkentett terheléssel tudtak közlekedni. * Juhász Gábor nyugalmazott mûszaki vezetõ, Kikötõ, ISD Portolan 2. ábra: Rakodások havi bontása ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 65

14 5. ábra: Megsuvadt rézsûs partfal váltójánál megsuvadt vasúti rézsû helyreállítása, továbbá a bejárati csatorna karbantartó kotrása. Változás a kikötõ életében: szeptember 30-án tulajdonosi döntés alapján a Dunaferr Kikötõ Kft. beolvadt a Dunaferr Portolan Kft.-be. 3. ábra: Buga rakodása el. Ennek eredményeként a szállítások késõbbre halasztódtak, illetve a sürgõs határidõs szállítmányokat vasúton szállították ki. Árunemenként vizsgálva kiemelkedõ volt az Ukrajnából érkezõ buga kirakása, 45 ezer tonna, továbbá a mûtrágya kirakása, 41 ezer tonna. Beruházás terén a kikötõi rakodótér teljes térburkolása után nagy jelentõségû volt a Dunaferr Zrt. beruházásban a IV V. sz. uszályállások (130 fm) vonalában, valamint a darupálya és a vasúti pályák (part I II.) köztes részeinek térburkolása. Folytatódott a partfal (keszonok) vízoldali homlokzatának felújítása. Befejezõdött a kikötõ bejárati Dunaferr Portolan Kft. Az ISD Dunaferr Zrt. a vállalat centralizációs programjának részeként ával a Dunaferr Portolan Kft.-be integrálták a Dunaferr Kikötõ Kft.-t és Dunaferr Logisztikai Kft.-t. Az új társaság feladata az anyavállalat logisztikai feladatainak ellátása, irányítása, a közúti, vasúti, vízi szállításainak teljes körû ellátása. Távlati célként szerepel a vállalati termékek raktározása, csomagolása, komplettírozása, kezelése. A Dunaferr Zrt. az integráció idõszakában kivásárolta az elõzõ tulajdonosoktól a tulajdonrészeket, és így 100%- os tulajdonosként hozta létre az új Dunaferr Portolan Kft.-t. 6. ábra: A társaság ügyvezetõje: capt. Vaso Janicic 4. ábra: Mûtrágya rakodása 7. ábra: Új logó 66 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

15 1. táblázat: Termelési eredmények január 1-jétõl október 31-éig KIRAKÁS (E tonna) Áru/Év Összesen Mezõgazdasági termék Pellet 0 Petrolkoksz 0 Vasérc Magnezit Buga Hasított tekercs Vasszerkezet M. H. tekercs Betonacél Szén Koksz Alumínium 0 Ferromangán M. H. tábla Ferroszilícium Mûtrágya Folypát Gránittömb Durvalemez Acélszerkezet Profil H. H. tekercs Egyéb* Összesen BERAKÁS (E tonna) Áru/Év Összesen Bakdaru Gépalkatrész Durva lemez Koksz Profil Mûtrágya Betonelem Folypát Mezõgazdasági termék M.H.tábla H.H.tekercs Acélszerkezet H.H.tábla TH.tekercs TH.tábla Hasított tekercs Vasszerkezet Glutén M.H.tekercs Kohókoksz Pétisó Egyéb* Összesen *Raklapos H. tekercs, Raklapos hasított tekercs, Pétisó ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 67

16 A társaság székhelye: 1139 Budapest, Frangepán út 7. Fiók telepei: 2400 Dunaújváros, Ruhagyári út 4. (kikötõ) 4625 Záhony, Európa tér 6. (vasúti iroda) A társaság törzstõkéje: E Ft. Az integrálódás után a kikötõbe költöztek a volt Dunaferr Logisztikai Kft. és a Dunaferr Portolan Kft. dunaújvárosi irodájának dolgozói. Elhelyezésükre a kikötõi igazgatósági épület bõvítésre került 4 db irodahelyiséggel. Beruházások, felújítások: vasúti rézsû helyreállítása, térburkolat-készítés, UNC 750 homlokrakodó beszerzés, szilárd térburkolat a IV. V. uszályállás darupályája és a vasúti pályák között, a partfal vízoldali homlokzatának felújítása január 1-jétõl az ISD Dunaferr Zrt. arculatához igazodva névváltozás történt. Új név: ISD Portolan Kft. A kikötõ évi termelési eredményei: megmozgatott áru ezer tonna. Ez a teljesítmény a délszláv háború óta az elsõ 1 millió tonna feletti forgalom. A nagyarányú növekedés elsõsorban az új társaság mûködési szemléletének köszönhetõ. A vasúton szállított áruból tetemes mennyiséget sikerült vízi útra áttenni, és így csökkenteni a logisztikai költségeket. A 2008 õszén indult világgazdasági válság érintette társaságunkat is. Ennek jelei mutatkoztak évvégén a megrendelések csökkenésében és a partnerek fizetõképességének romlásában. A tulajdonos által, valamint saját hatáskörben elrendelt intézkedések a költségek csökkentésére, a likviditás megõrzésére irányultak június 1-jén volt 55 éves a kikötõ. Megmozgatott áru mennyisége I. X. hónap összesen 748 E t. kirakott áru: 493 E t berakott áru: 295 E t A havi átlagos teljesítmény tonnáról októberre 120 E t-ra emelkedett, a nagy mennyiségû szén- és ércszállítmányoknak köszönhetõen. A vállalati létszámleépítés a kikötõ állományi létszámát tekintve 6 fõt érintett. A 6 fõbõl 2 fõ nyugdíjba vonult, 4 fõ pedig közös megegyezéssel távozott. Saját erõs beruházásban elkészült az M/S Péter kikötõi rendezõhajó teljes körû felújítása motorcserékkel együtt. Beüzemelése május 15-én volt. 12. Vízi sportok a kikötõi öbölben A kikötõi öböl ad otthont a város vízi sportjainak is. Itt tartják edzéseiket és versenyeiket a kajakosok, kenusok és a motorcsónakosok, továbbá a Dunaferr Horgászegyesülete is itt foglal helyet az öböl északi csücskében. A kajak-kenusok 1953 megalakulásuk óta mûködnek a területen. Elsõ nagy versenyük 1958-ban a vidékbajnokság megrendezése volt az öbölben. Azóta évente rendeznek országos bajnokságot. Ezekben az években a Dunaújvárosi Kohász Kajak-Kenu szakosztálya mellett mûködött még az ITSK, MHSZ és Vízi 7. ábra: A társaság szervezeti sémája 68 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

17 9 ábra: Pálizs Attila 10. ábra: Kollár Tamás Malomsoki Sándor 13. ábra: Martinkó György Hubik András 11. ábra: Bedecs Gyöngyi Sárközi Éva 14. ábra: Nagy György Theisz Márton Cserni Béla Mihaldinecz Rudolf ifj.sándor Péter Lengyel László Tábori Áron 12. ábra: Kajak-kenu versenyek a kikötõben Úttörõk sportköre is. A 60-as évek elejétõl érik el versenyzõik a komolyabb eredményeket Nagy György m I. hely OB, A 70-es évek nemzetközi eredményt elérõ versenyzõi: Bedecs Gyöngyi, Sárközi Éva, Márkus László, A 80-as években Pálizs Attila ért el nemzetközi sikereket. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 69

18 Utószó A kikötõ történetét megszületésének gondolatától napjainkig írtam meg, áttekintve a történelmi elõzményeket, elõdeink döntéseit, munkáját, a történelmi, politikai és gazdasági változások hatását. A kikötõ évben 55 éves. A születésnapnak június 1-jét tekintjük, ekkorra készült el három uszályállás, a darupálya kettõ daruval és a kikötõi iparvágány-hálózat. 15. ábra:motorcsónakverseny a kikötõben A 90-es évek közepétõl válogatott versenyzõk: Molnár Gergely és Malomsoki Sándor kenusok, Kollár Tamás kajakos. Írásommal emléket kívántam állítani elõdeinknek, meg kívántam örökíteni az elsõ 55 év eseményeit, és nem utolsó sorban a jelen és a jövõ nemzedékének át kívántam adni néhány személyesen megélt fontos esemény tanulságát. Írásom messze nem irodalmi értékû, csupán a tények felsorolására hagyatkozik a teljesség igénye nélkül. Igyekeztem visszaadni a kikötõben eltöltött munkás 37 év ( ) emlékeit, a megpróbáltatásokat, kihívásokat, saját élményeim, továbbá a volt kikötõi dolgozók elmondásai és az összegyûjtött tervek, írásos dokumentumok, fotók segítségével. Írásomat ajánlom a kikötõ jelenlegi és jövendõ dolgozóinak. Kérem, õrizzétek meg az elõdök emlékét, olvassátok a kikötõ történetét, ha szükséges, egészítsétek ki, és írjátok tovább. Malomsoki Sándor 2001-ben C m-en világbajnok tõl kezdõdõen Volein Viktor, Devecseri Ádám, Hajdú Gergõ, Vass András, Kárász Anna évrõl évre I II. helyezéseket értek el az ifjúsági és világbajnokságokon. A motorcsónaksport a Papírgyár SE keretei között kezdõdött 1972-ben. Majd a Dunaújvárosi Vízi Sport Club 1983-as megalakulása után átvette a város motorcsónaksportjának irányítását. Az elmúlt évtizedek során igen sok színvonalas verseny megrendezésére került sor. Az elsõ nemzetközi verseny 1983 májusában volt Béke Barátság Kupa néven az akkori szocialista országok sportolói számára tõl a város és a Dunaferr támogatásának köszönhetõen megrendezésre kerültek Forma 1; F 2; F 3; F 4; O ig; T 850, T 750, T 550; OSY 400 stb. kategóriás versenyek, melyek igen szép hazai sikereket hoztak. Kinevelõdött sok világ- és Európa-bajnok. Cserni Béla az elsõ világbajnok, õt követték: Mihaldinecz Rudolf, ifj. Sándor Péter, Tábori Áron, Lengyel László. 70 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.

19 Dévényi László, Orbulov Imre * A fémhabok szerepe a fenntartható fejlõdésben (bõvített elõadás-kivonat) A fémhabok korunk technológiai fejlõdését elõsegítõ anyagok kutatásával mind Magyarországon, mind a nagyvilágban több kutatóhelyen foglalkoznak. E kutatóhelyek egyike a Budapesti Mûszaki Egyetem Anyagtudomány és Technológia Tanszék Fémes Kompozit Laboratóriuma is. A cikk szerzõi bemutatják a fémhabok elõállítási módszereit, az általuk elõállított fémhabokat, vizsgálataikat és az azokból nyert eredményeket. A fémhabok tulajdonságainak ismertetésével egyben rámutatnak a fémhabok felhasználási területeire, környezetvédelmi jelentõségére is. The metal foams are materials that help technology development of our time and several research sites both in Hungary and in the world are dealing with their research one of the research sites being also the Metallic Composite Laboratory at the Department of Materials Science and Engineering of Budapest University of Technology and Economics (BME). The authors of the article are presenting the production methods of metallic foams, the metallic foams made by them, as well as their investigations and the results obtained of them. By presenting the properties of metallic foams they are also indicating their utilization areas and environment protection significance. I. Bevezetés A fémhabok az anyagok világának speciális szegmensét alkotják. Fejlesztésük az 1940-es évek környékén jelent meg (legalábbis a polgári alkalmazásokban). A fémhabok a három fõ anyagcsalád (fémek, kerámiák és polimerek) kombinációjából elõállítható kompozitok anyagcsaládjába tartoznak. A kompozitok alapvetõen mátrixanyagból, erõsítõanyagból és a közöttük húzódó átmeneti 1. ábra: Nyílt és zárt cellás fémhab 2. ábra: Szintaktikus fémhab elektronmikroszkópi felvétele rétegbõl épülnek fel. A mátrixanyag találkozik közvetlenül a terheléssel, azt az átmeneti rétegen keresztül továbbítja a tényleges teherviselõ erõsítõanyagnak. A kompozitokat az alapján csoportosítják a leggyakrabban, hogy milyen formában jelenik meg bennük az erõsítõanyag. Eszerint megkülönböztetnek részecske-, vagy szálerõsítéses kompozitokat, szendvicsszerkezetû kompozitokat stb. A fémhabok olyan speciális részecskeerõsítésû kompozitok, amelyekben az erõsítõanyag a környezet levegõje. A fémhabokat többféleképpen csoportokba sorolhatjuk. A legáltalánosabb csoportosítás a porozitás mértéke alapján történik (vagyis, hogy a fémhab hány térfogatszázalékát alkotja levegõ). Egy másik fontos csoportosítási szempont az, hogy a fémhabban jelenlévõ cellák egymással kapcsolatban állnak-e, vagy sem. Eszerint megkülönböztetünk nyílt- és zárt cellás fémhabokat (1. ábra). A fémhabok egy speciális csoportját adják az úgynevezett szintaktikus fémhabok. Ezekbe a kompozitokba apró, üreges kerámia mikrogömbhéjakat építenek be, ezzel biztosítják a szerkezet porózusságát (2. ábra). A fémhabok alkalmazásának alapvetõ indoka a könnyûszerkezetû, kis önsúlyú alkatrészek elõállítása. * Dr. Dévényi László tanszékvezetõ, egyetemi docens, gazdasági dékánhelyettes Dr. Orbulov Imre Norbert tanársegéd, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Anyagtudomány és Technológia Tanszék ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2. 71

20 A fémhabok túlnyomó többségét a már önmagában is könnyûnek tekinthetõ alumíniumból és ötvözeteibõl állítják elõ. Természetesen a fémhabok az alapfémüknek sok tulajdonságát megöröklik, például az olvadáspontot, elektromos vezetõképességet stb. E rövid bevezetõ után jelen cikkben a szerzõk arra vállalkoznak, hogy átfogó képet adjanak a fémhabok elõállítási lehetõségeirõl, és ismertessék a munkájuk során elõállított nyílt cellás alumínium és alumínium mátrixú szintaktikus habok alapvetõ mechanikai tulajdonságait. II. A fémhabok elõállítása A fémhabok elõállítására több kísérleti, félipari és ipari módszer terjedt el. Az elõállítási technológia befolyással van a kialakuló fémhab szerkezetére, porozitására és ezeken keresztül csaknem minden tulajdonságára. A következõ felsorolás tartalmazza a leginkább elterjedt módszereket, a fõbb gyártókat és a termékek kereskedelmi neveit [1]. 1. Gázátbuborékoltatás (ALCAN, CYMAT, HYDRO, zárt cellás 3. ábra). Ilyen területen folynak kutatások a Miskolci Egyetemen jelenleg a nanoméretû habstabilizáló részecskék irányában [2]). 2. Fémhabok elõállítása habképzõ anyaggal (MEPURA, Fraunhofer Intézet, zárt cellás, 4. ábra). 3. ábra: Az átbuborékoltatásos módszer 4. ábra: Porózus fém elõállítása habképzõ anyaggal 5. ábra: Ömledékmetallurgiai habosító eljárás 3. Ömledékmetallurgiai habosító eljárás (ALPORAS, zárt cellás, 5. ábra). 4. Fémhabok elõállítása hõ hatására kiolvadó anyaggal (nyílt cellás). 5. Fémhabok folyamatos elõállítása (zárt cellás, 6. ábra). 6. Fémhabok elõállítása különálló fém gömbhéjakból (zárt cellás) (Fraunhofer Intézet, Németország). 7. Fémhabok elõállítása kioldódó töltõanyaggal, infiltrációval (kísérleti célra, nyílt cellás, BME-ATT Fémes Kompozit Laboratórium). 8. Fémhabok elõállítása üreges kerámia töltõanyaggal (zárt cellás, BME-ATT). A gázátbuborékoltatásos eljárásnál olvadt fémfürdõn buborékoltatnak keresztül inert gázt. Az eljárás során a buborékok stabilitásának biztosítása a kulcsfeladat. Ezt befolyásolja a fémfürdõ viszkozitása, így legfõképpen vegyi összetétele és az olvadék hõmérséklete. Szintén erõs befolyása van a buborékok méretének is. A habképzõ anyagot felhasználó eljárások (2., 3. és 5. technológiák) leginkább TiH 2 -et használnak. Ez az anyag magasabb hõmérsékleten reakcióba lép a fémfürdõvel, és gázképzõdéssel habosítást végez. Ezekkel az eljárásokkal könnyen állíthatunk elõ adott formát kitöltõ zárt cellás fémhab alkatrészeket. Szintén a zárt cellás fémhabok elõállítására alkalmasak a különbözõ gömbhéjakat felhasználó eljárások (6. és 8. eljárás). A gömbhéjak készülhetnek fémes anyagból, ekkor azokat (akár szabályszerûen) elrendezve, egymáshoz nyomva, majd szinterelve jutnak zárt cellás fémhabhoz. A héjak készülhetnek kémiailag ellenálló anyagból (jellemzõen kerámiából) is. Ezeket a gömbhéjakat fémbe ágyazva zárt cellás fémhabokat gyártanak. Ez az egyik módszer, amelyet munkánk során alkalmaztunk. Hõ hatására kiolvadó elõformák alkalmazásával nyílt cellás fémhabokat állítanak elõ. A töltõanyagból készítenek egy elõformát 6. ábra: Fémhab folyamatos elõállítása (prekurzort), majd erre vala- 72 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/2.