AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XX. ÉVFOLYAM 13. SZÁM JÚLIUS 16. ÁRA: 1775 Ft ÖNKORMÁNYZAT SPORT TURISZTIKA AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 112/2009. (V. 27.) Korm. r. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek módosításáról /2009. (VI. 4.) Korm. r. a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról /2009. (VI. 9.) Korm. r. az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (VI. 12.) Korm. r. az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl /2009. (VI. 3.) IRM r. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról /2009. (VI. 12.) IRM r. a társadalmi bûnmegelõzéssel összefüggõ kiadások, támogatások fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználása szabályozásáról /2009. (VI. 9.) KvVM r. a Szõlõskei-erdõ természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérõl /2009. (VI. 9.) KvVM r. a Várpalotai homokbánya természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérõl HATÁROZATOK 1088/2009. (VI. 11.) Korm. h. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programból kizárt települési önkormányzatok, illetve a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet partinak és part közelinek nem minõsülõ, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó településeinek szennyvízberuházásaihoz a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram egyes feltételeinek módosításáról /2009. (VI. 11.) Korm. h. a Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010 kiemelt projekt kulturális programjainak megvalósításával és kommunikációs tevékenységével összefüggõ kormányzati tevékenység összehangolásáról A tartalomjegyzék a oldalon folytatódik.

2 2170 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám IV. RÉSZ TURISZTIKA május 1. és május 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek május 1. és május 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett lovas szolgáltatók május 1. és május 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek május 1. és május 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltoztatás miatt május 1. és május 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt A MKEH hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok május 1. és május 31. között V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK ÖM közlemény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közremûködõ pénzügyi gondnokok névjegyzékérõl A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl Ács Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának közleménye bélyegzõ érvénytelenítésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleménye Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok évi új céltámogatásáról Alsóörs Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Aszód Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Babócsa Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Baja Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás évi pénzügyi ja Békés Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Boldog Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Borsodbóta Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Bököny Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Budaörs Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Budapest I. ker. Budavári Önkormányzat évi pénzügyi ja Budapest Fõváros XV. ker. Önkormányzat évi pénzügyi ja Budapest Fõváros XVI. ker. Önkormányzat évi pénzügyi ja Budapest Fõváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzatának évi pénzügyi ja Csernely Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Csömör Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Dévaványa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Dombrád Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Emõd Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Ercsi Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Esztergom Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Érsekcsanád Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Farkaslyuk Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Fegyvernek Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Fehérvárcsurgó Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Fehérgyarmat Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Felsõpakony Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja

3 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2171 Felsõzsolca Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Fülöpszállás Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Gávavencsellõ Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Gomba Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Gyöngyöspata Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Hejõpapi Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Heves Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Hévízgyörk Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Homrogd Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kalocsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Karcag Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Káld Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kálmánháza Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kazincbarcika Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kecel Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kiskunmajsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kisszállás Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kocs Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi pénzügyi ja Kunágota Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kóny Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kunhegyes Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Magyarnándor Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Mocsa Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagybajom Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagykõrös Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagykörû Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagyoroszi Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagyrozvágy Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagyszekeres Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nagyvenyim Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nemesborzova Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nemesnádudvar Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Nógrádmarcal Önkormányzatának évi pénzügyi ja Öcsöd Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja Pásztó Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Prügy Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Putnok Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja VI. RÉSZ HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL

4 2172 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám I. rész Jogszabályok A Kormány 112/2009. (V. 27.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek módosításáról A Kormány a 2. tekintetében, a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény 140. (6) bekezdésében, a 2. tekintetében, a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló évi CIX. törvény 10. (1) bekezdés a) pontjában, a 3. tekintetében, a mûszaki-biztonsági hatóság kijelölése tárgyában a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdés 41. pontjában, valamint a földgázellátásról szóló évi XL. törvény pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. és a 8. (4) bekezdés tekintetében a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló évi XXI. törvény 27. (1) bekezdés k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény 63. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A közigazgatási hatósági ügyek intézése során amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik az elektronikus ügyintézés szabályai alkalmazandóak. 2. (1) Az R. 5. (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként: a) eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lõfegyverek és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kiviteli, behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben; b) eljár a kettõs felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben a nemzetközileg vállalt feltételek betartásával, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat; c) eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépõ kereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben. (3) A Hivatal hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben. (2) Az R. 5. -a a következõ (4) (5) bekezdéssel egészül ki: (4) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel elsõ fokon a Hivatal haditechnikai és exportellenõrzési hatósága, másodfokon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jár el. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel elsõ fokon a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a Hivatal központi szerve jár el. 3. Az R. 11. (3) bekezdése a következõ k) l) ponttal egészül ki: (A Hivatal ha jogszabály másként nem rendelkezik mûszaki biztonsági hatóságként jár el:) k) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötõ és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezések és védelmi rendszerek mûszaki biztonságával kapcsolatos hatósági ellenõrzési eljárásokban; l) a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés és telephelyi vezeték, valamint ezek tartozékainak mûszaki biztonságával, továbbá az elosztói engedélyes mûszaki biztonsági tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokban.

5 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY Az R. a 11/A. -t követõen a következõ alcímmel és 11/B. -sal egészül ki: A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása 11/B. A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban elõírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítésérõl szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat. 5. Az R. 12. (1) bekezdése a következõ k) m) ponttal egészül ki: (A Hivatal) k) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló külön jogszabály alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelõs hatósági feladatokat a kereskedelmi és ipari szakterületen; l) ellátja az ingatlanok idõben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt nyilvántartási feladatokat; m) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyagbehozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács december 20-án kelt, 2173/2005/EK rendelete alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal ún. FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos hatósági feladatokat. 6. Az R. a 14. -t követõen a következõ alcímmel és 15. -sal egészül ki: Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról I. fejezet 2. cikk 8. pont; b) a Bizottság 1024/2008/EK rendelete ( október 17.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról I. fejezet 2. cikk 4. pont; c) az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete ( július 9.) az egyes nemzeti mûszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerûen forgalmazott termékekre történõ alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezésérõl 9. cikk (1) bekezdés (a 11/B. ). 7. (1) Az egyes évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes évi központi elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dec. R.) 4. (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A pályázatokat legkésõbb június 1-jéig lehet benyújtani; ezen határidõt a Tanács döntésével egy alkalommal meghosszabbíthatja, de a határidõ ez esetben sem lehet késõbbi, mint június 19. (2) A Dec. R. 5. (3) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: Amennyiben ezen határidõn belül a kedvezményezett nem él a mûszaki tartalom csökkentésének lehetõségével, az eredeti mûszaki tartalomhoz járul a csökkentett összegû támogatás. (3) A Dec. R. 7. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A befogadott pályázatok pályázati útmutató részét képezõ elõirányzatonként kialakított értékelési szempontrendszer alapján történõ értékelését a Tanács elnöke által felállított szakértõi bizottság végzi. (4) A Dec. R. 7. (3) bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A szakértõi bizottság e bekezdés a) c) pontjai szerint elõkészített javaslata alapján a Tanács dönt. (5) A Dec. R. 7. (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szakértõi bizottság e bekezdés a) c) pontjai szerint elõkészített javaslata alapján a Tanács dönt. A döntés a) elutasító, amennyiben] ac) a rendelkezésre álló keret lekötésre került, vagy (6) A Dec. R. 24. (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (Az önkormányzatok, társulások az alábbi fejlesztési célok és alcélok megvalósításához igényelhetnek támogatást:) i) önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás anyag- és eszközbeszerzése. (7) A Dec. R. 25. (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (A célok elérése érdekében támogatás nyújtható:) i) önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás anyag- és eszközbeszerzése.

6 2174 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám (8) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/ (III. 5.) Korm. rendelet 11. (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (8) A HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI és TEUT elõirányzatok esetében támogatási elõleg adható a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig. Az igénybe vett elõleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján igazolható, amennyiben azok pénzügyi teljesítése megtörtént. A további támogatás igénybevétele az elõleg felhasználásával történõ elszámolást (az elõleg felhasználására vonatkozó számla, illetve a fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás elõleghez kapcsolódó részének pénzügyi teljesítését) követõen a (2) bekezdés szerint vehetõ igénybe. Záró rendelkezések 8. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. -a augusztus 15-én lép hatályba. (3) Az R. 1. (1) bekezdésében a,,gazdasági és közlekedési miniszter szövegrész helyébe a,,nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szöveg, valamint az R ában a,,gazdasági és Közlekedési Minisztérium szövegrész helyébe a,,miniszter által vezetett minisztérium szöveg lép. (4) A Dec. R. 4. (4) bekezdésében az adatlapot szövegrész helyébe a,,dokumentumokat szöveg, 4. (10) bekezdésében a,,formai és jogosultsági szövegrész helyébe a,,szabályszerûségi szöveg, 5. (1) bekezdés a) pontjában a,,23. (1) bekezdés b) és a 25. (2) bekezdés a) pontok szövegrész helyébe a,,23. (1) bekezdés b), a 24. (2) bekezdés g) és a 25. (2) bekezdés a) pontok szöveg, 6. (1) bekezdés k) pontjában az az e rendelet 4. (3) bekezdésében szövegrész helyébe az a 4. (3) bekezdésében és a 23. (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában szöveg, 6. (2) bekezdésében a,,mind a támogatási döntés meghozatala, mind a támogatási szerzõdés megkötése elõtt vizsgálni kell szövegrész helyébe az az Igazgatóság a 4. (10) bekezdése szerinti vizsgálata során ellenõrzi szöveg, 6. (3) bekezdésében a,,24. (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja, e) és f) pontjai, valamint a 25. (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjai szövegrész helyébe a,,24. (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja, e), f) és i) pontjai, valamint a 25. (2) bekezdésének b) e) és i) pontjai szöveg, 12. (1) bekezdésében a,,beruházás szövegrész helyébe a,,projekt szöveg, a,,megkezdhetõ szövegrész helyébe a,,megkezdhetõ, figyelembe véve a 14. (5) bekezdésében foglaltakat szöveg, 13. (4) bekezdésében a,,saját forrás szövegrész helyébe a,,saját forrás, hitel és egyéb forrás szöveg, 14. (5) bekezdésében a,,szükség szerinti szövegrész helyébe a,,(6) bekezdés szerinti szöveg, 17. (2) bekezdés a) pontjában a,,számlák ellenjegyzését követõen az egy eredeti és az egy másolati számlát együtt továbbítja az Igazgatósághoz az ellenjegyzést követõ 3 munkanapon belül szövegrész helyébe a,,számlákat ellenjegyzi és a benyújtást követõ 5 munkanapon belül továbbítja az Igazgatósághoz szöveg, 17. (2) bekezdés f) pontjában a,,fejlesztés befejezésének szövegrész helyébe a,,fejlesztés támogatási szerzõdés szerinti tervezett befejezésének szöveg, a,,tanácshoz szövegrész helyébe a,,tervezett befejezést követõ 10 munkanapon belül a Tanácshoz szöveg, 18. (1) bekezdésében a,,2010. év végéig használható fel szövegrész helyébe a,,felhasználásáról év végéig kell elszámolni szöveg, az A felhasználás szövegrész helyébe az Ennek szöveg, a,,felhasználására szövegrész helyébe a,,felhasználására és elszámolására szöveg, 20. (6) bekezdésében az az Áht. 64/A. (5) bekezdése szerinti határidõn szövegrész helyébe az a visszavonó döntésrõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított 20 munkanapon szöveg, 20. (7) bekezdésében az az Áht. 64/A. (5) bekezdésében rögzített mértékkel egyezik meg szövegrész helyébe az a jegybanki alapkamat kétszerese szöveg lép. (5) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról I. fejezet 2. cikk 8. pont; b) a Bizottság 1024/2008/EK rendelete ( október 17.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról I. fejezet 2. cikk 4. pont; c) az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete ( július 9.) az egyes nemzeti mûszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerûen forgalmazott termékekre történõ alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezésérõl 9. cikk (1) bekezdés (a 4. ). (6) Ez a rendelet augusztus 16-án hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

7 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2175 A Kormány 117/2009. (VI. 4.) Korm. rendelete a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1 2., a 12. (1) bekezdése és a 13. (1) bekezdése tekintetében a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény 41. (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 3 6., a 12. (2) (3) bekezdése és a 13. (2) (3) bekezdése tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. (1) bekezdés a) pontjában, a 12. (8) bekezdése tekintetében az Nytv. 47. (1) bekezdés d) pontjában, a 7., a 12. (5) bekezdése és a 13. (4) bekezdése tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 83. (2) bekezdés e) pontjában, a 8. tekintetében a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény 24. (4) bekezdésében, a 9., a 12. (4) bekezdése és a 14. a) pontja tekintetében a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 51. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. (1) A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Utvhr.) 7. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 7. (1) Az úti okmányt elõállító szerv, a kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát mûködtetõ települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: körzetközponti jegyzõ), a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ), a magánútlevél tekintetében a konzuli tisztviselõ az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában közremûködõként vesz részt. (2) A körzetközponti jegyzõ magánútlevél kiadásával összefüggõ feladatai körében a) átveszi a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet, b) e jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi a kérelmezõ személyi adatait és útlevélhez való jogosultságát, c) a kérelemnek megfelelõ adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elõ, d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit megküldi a Hivatalnak, e) az új okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az okmány ügyfélnek történõ átadásáról és e tény nyilvántartásban történõ rögzítésérõl, f) gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett okmányok megõrzésérõl, majd a Hivatalnak selejtezés céljából történõ megküldésérõl, g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítésérõl, h) kérelem esetén lehetõvé teszi a tároló elem adattartalmának ellenõrzését. (2) Az Utvhr. 13. (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás az Utv. 10. (3) bekezdésében meghatározott kivétellel kérelemre indul. A kérelem benyújtására a (2) bekezdésben foglalt kivétellel külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál. (2) Az útlevél iránti kérelemrõl a Hivatal vagy a körzetközponti jegyzõ a 15. (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve a kérelemnek megfelelõ adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elõ, amely a 17. (1) bekezdésében foglalt kivétellel tartalmazza a kérelmezõ saját kezû aláírását, arcképmását és az Utv. 7. (4) bekezdésében foglalt kivétellel a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés második mondata szerinti biometrikus adatát (a továbbiakban: második biometrikus adat), továbbá a kérelmezõ birtokában lévõ elõzõ útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is. (3) Az Utvhr. 14. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az utazást elrendelõ szervnek a kérelmezõ nevében a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a Hivatalnál kell benyújtania. (4) Az Utvhr. 15. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselõ nyújtja be. A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmezõ nem mentesül, kivéve, ha kiskorú, és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia. (5) Az Utvhr a helyébe a következõ rendelkezés lép: 16. A külföldön benyújtott kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolványnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Ha a kérelmezõ ezek egyikével sem rendelkezik, vagy március 6-át követõen nem rendelkezett érvényes magánútlevéllel, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közremûködõ hatóság

8 2176 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. (6) Az Utvhr. 17. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az úti okmány iránti kérelem elõterjesztésekor a kérelmezõ a kérelmezett úti okmány adattartalmát képezõ személyes adatait, azok ellenõrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását és saját kezû aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmezõ útlevelének aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselõje nyújtja be és írja alá. Az Utv. 7. (4) bekezdésében foglalt kivétellel a kérelmezõ az útlevél kérelmezésekor köteles a második biometrikus adatot az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. (7) Az Utvhr. 18. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ha a kérelmezõ az elõzõ úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak eltulajdonításáról, elvesztésérõl, illetve megsemmisülésérõl. Az eltulajdonításról tett nyilatkozat az úti okmány eltulajdonítása miatt tett feljelentésrõl készült jegyzõkönyv bemutatásával pótolható. (8) Az Utvhr a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: A második magánútlevél kiadása 22. (1) A második magánútlevél kiadása szempontjából az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlõ körülményként értékeli, ha az utazás célja szerinti országba történõ beutazás a meglévõ magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezõt más joghátrány érhetné. (2) A beutazás megtagadásának vagy joghátrány okozásának lehetõségével kapcsolatban kétség esetén a külügyminiszter állásfoglalását kell kérni. (8) Az Utvhr. 25. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni az útlevélhatóságnál vagy a körzetközponti jegyzõnél, ha megszûnt az arra való jogosultság. (5) A Hivatal országos ellenõrzõhitelesítõ hatóságként a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóság számára, b) tanúsítványt ad ki a bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenõrzõ eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságok számára. (6) A Hivatal nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságként biztosítja az útlevélben elektronikusan tárolt, bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenõrzõ eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását. (3) Az Utvhr. 4. (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A külképviselet hatáskörébe tartozik:] d) az úti okmány külföldi elvesztése vagy megsemmisülése miatt a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmánnyal kapcsolatos hatósági eljárás. (4) Az Utvhr. 14. (1) bekezdése a következõ c) d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c) e) pont megjelölése e) g) pontra változik: [A kérelmezõ] c) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél, d) az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselõnél, (5) Az Utvhr a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik: (4) Nem kell csatolni a szülõk (törvényes képviselõk) hozzájáruló nyilatkozatát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az ideiglenes magánútlevél kiállítására irányuló kérelemhez, ha a kérelmezõ útlevele, illetõleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, elveszett, vagy azt eltulajdonították. Ebben az esetben az ideiglenes magánútlevelet az Utv. 10. (1) (2) bekezdésében meghatározott keretek között legfeljebb a korábbi magánútlevéllel megegyezõ érvényességi idõvel lehet kiállítani. 2. (1) Az Utvhr. 3. (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre:] h) ellátja az országos ellenõrzõhitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatokat. (2) Az Utvhr. 3. -a a következõ (5) (6) bekezdéssel egészül ki: 3. (1) A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szigr.) 12. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 12. A jogosult részére személyazonosító igazolvány iránti kérelmére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetõi engedéllyel, és a) állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatvál-

9 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2177 tozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy az megsemmisült; b) az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki. (2) A Szigr. 14. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A személyazonosító igazolvány kiadását Magyarországon született újszülött magyar állampolgár részére elsõ ízben a születést anyakönyvezõ anyakönyvvezetõnél a törvényes képviselõ kérheti, a letelepedett a jogállás megszerzését, a menekült az elismerést követõen a körzetközponti jegyzõ hivatalában (a továbbiakban: okmányiroda) köteles kérni. (3) A Szigr. 16. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmezõ kivéve a (3) (4) bekezdésben és a 16/A. -ban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történõ elõterjesztése esetén személyesen jár el. (4) A Szigr. 22. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha a kérelmezõ a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelõzõ évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és az adatokban nem következett be változás, akkor a 18. -ban meghatározott okirat helyett a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetve személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia. (5) A Szigr. 23. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmezõ jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenõrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes vagy a 22. (1) bekezdésében meghatározott okmány adattartalmával, illetõleg a bemutatott okiratokban szereplõ adatokkal. Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezetõ által továbbított adatok alapján kell kiadni. (6) A Szigr. 25. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az állandó személyazonosító igazolványt a kérelmezõ választása szerint postai úton kell továbbítani, vagy az okmányirodában kell átadni a kérelmezõ részére. Az okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor. (7) A Szigr. 40. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A polgár kiskorú vagy cselekvõképtelenség miatt gondnokság alatt álló esetében törvényes képviselõje kérelmére nyilvántartott adatairól tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az arra törvényben felhatalmazott szerv részérõl elhelyezett jelzés tényérõl, tartalmáról és az az alapján tett intézkedésekrõl, ha azt az adott szervre vonatkozó törvény kizárja. A tájékoztatás megtagadását írásban indokolni kell, az indokolásban a tájékoztatást kizáró törvényi rendelkezésre utalni kell. 4. (1) A Szigr. 4. -a a következõ f) ponttal egészül ki: [A központi szerv] f) hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történt megszerzése esetén; (2) A Szigr. 11. (1) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi a) c) pontok megjelölése b) d)-re változik: [Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének idõtartama a kiadás napjától számított] a) 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; (3) A Szigr a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélyébe bejegyzett érvényességi idõvel megegyezõ érvényességgel kell kiadni. (4) A Szigr. a következõ 16/A. -sal egészül ki: 16/A. (1) A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselõ személyes megjelenést mellõzve kérelmezheti a születést anyakönyvezõ anyakönyvvezetõnél. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejûleg kell továbbítani. (2) A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezetõ továbbítja a születés helye szerint illetékes körzetközponti jegyzõnek. (5) A Szigr a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a külföldrõl hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhetõ. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. (6) A Szigr a a következõ f) ponttal egészül ki: [Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha] f) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy büntetõeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta. 5. (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény végrehajtásá-

10 2178 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám ról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nytvvhr.) 7. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A jegyzõ az adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerõre emelkedésétõl számított öt munkanapon belül átvezeti a címnyilvántartásban. (2) A Nytvvhr. 12. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A központi szerv elsõ fokú hatósági jogkörében] b) dönt a külföldön élõ magyar állampolgárként történõ nyilvántartásba vétel iránt a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselõnél elõterjesztett kérelemrõl, határoz a külföldön élõ magyar állampolgárok adatainak helyesbítésérõl, módosításáról, törlésérõl; (3) A Nytvvhr. 17. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hatósági igazolvánnyal összefüggõ hatósági ügyben elsõ fokon jár el:] c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított és a 10. -ban meghatározott kivétellel a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkezõ, külföldön élõ magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban. (4) Az Nytvvhr a helyébe a következõ rendelkezés lép: 39. (1) A jegyzõ amennyiben a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentõlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzõnek. (2) A lakcímbejelentés adatainak a nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges technikai feltételek hiányában a jegyzõ a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után köteles a bejelentõlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló leadott hatósági igazolványt a lakcím szerint illetékes körzetközponti jegyzõnek megküldeni feldolgozásra. (3) A körzetközponti jegyzõ a feldolgozott bejelentõlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. 6. (1) A Nytvvhr. 3. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) (4) bekezdés megjelölése (4) (5) bekezdésre változik: (3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élõ magyar állampolgárként történõ nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a lakcímbejelentési ügyében eljáró jegyzõnél vagy a konzuli tisztviselõnél terjesztheti elõ. (2) A Nytvvhr. a következõ 10. -sal egészül ki: 10. A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élõ magyar állampolgárként történõ nyilvántartásba vételére irányuló kérelmérõl ha azt a 3. (3) bekezdése szerint a jegyzõnél terjesztette elõ a jegyzõ dönt. (3) A Nytvvhr. 18. (3) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár] e) 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselõjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri. (4) A Nytvvhr a a következõ (4) (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) (5) bekezdés megjelölése (6) (7) bekezdésre változik: (4) Az újszülött törvényes képviselõje a születés anyakönyvi bejelentésének szabályai szerint a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejûleg továbbíthatja az anyakönyvvezetõnek az iránti kérelmét, hogy a törvényes képviselõk neve és telefonszáma a hatósági igazolványon kerüljön feltüntetésre. (5) A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselõi nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell elõterjeszteni. (5) A Nytvvhr. a következõ 4. melléklettel egészül ki:,,4. melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez Kérelem a törvényes képviselõ adatainak feltüntetése iránt A 14 éven aluli kiskorú adatai: családi és utónév, születési hely, idõ, anyja születési családi és utóneve. A törvényes képviselõk adatai: családi és utónév, telefonszám. 7. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 12/A. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A gyermek lakóhelye a szülõ kérelmére a gyermek születési helye szerint illetékes REP a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervének az újszülött adataira vonatkozó adatszolgáltatása alapján az adatszolgáltatás teljesítését követõen soron kívül, de legkésõbb öt munka-

11 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2179 napon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülõ kérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülött TAJ-számát tartalmazó Hatósági Igazolvány -t. 8. (1) A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áptv. vhr.) 10. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 10. Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést (Ápt. 12. ) a hatóság közvetlenül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat, valamint ha azok a hatóság rendelkezésére állnak meg kell küldenie az állampolgárság megállapításához szükséges okiratokat. (2) Az Áptv. vhr. 7. melléklet 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 16. Az igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról biztonsági okmány. A hivatal vezetõje felelõs a biztonsági okmány adminisztratív védelmére meghatározott szabályok betartásáért. 9. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstvhr.) 1. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A családtámogatási ellátást igénylõ, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szóló hatósági igazolványnak a lakcímrõl szóló hatósági igazolvány részérõl (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermek adatai a születési anyakönyvi kivonattal is igazolhatóak. 10. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mozgkr.) 9. (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 8. (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell] g) a közlekedési támogatás iránti kérelem esetén, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy eltartottról gondoskodik, az eltartott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, továbbá ha szükséges az elhelyezését igazoló bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat fénymásolatát, 11. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel június 28-án lép hatályba. (2) A június 28-án lép hatályba. (3) Az 1 10., a és a június 29-én hatályát veszti. (4) Ez a rendelet június 29-én hatályát veszti. 12. (1) Az Utvhr. 3. (2) bekezdés d) pontjában a,,magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseleteivel (a továbbiakban: külképviselet) szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõkkel szöveg; 3. (4) bekezdés c) pontjában a,,külképviseleteken szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõkön szöveg; 19. (6) bekezdésében és 25. (3) bekezdésében a,,külképviseleten szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnél szöveg; 4. (2) bekezdésében, 10/A. (1) bekezdésében, 10/C. (3) bekezdésében, 10/D. -ában, 10/E. (2) bekezdésében, 13. (5) bekezdésében, 15. (4) bekezdésében és 21. (1) bekezdésében a,,külképviselet szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõ szöveg; 4. (2) bekezdés a) pontjában az a hazatérés céljából kiállított szövegrész helyébe az az szöveg; 8. (6) bekezdésében az útlevél hatóságnál szövegrész helyébe az útlevélhatóságnál szöveg; 10/C. (1) bekezdésében az esõ külképviselet szövegrész helyébe a,,mûködõ konzuli tisztviselõ szöveg; 10/C. (2) (3) bekezdésében és 10/D. -ában a,,külügyminisztérium szövegrész helyébe a,,külügyminiszter szöveg; 10/C. (2) bekezdésében a,,külképviseletet szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõt szöveg; 10/E. (1) bekezdésében a,,külképviseletnél szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnél szöveg; 10/E. (2) bekezdésében és 13. (5) bekezdésében a,,külügyminisztériumon szövegrész helyébe a,,külügyminiszteren szöveg; 11/B. (1) bekezdésében az az elveszett szövegrész helyébe az a lejárt, elveszett szöveg; 13. (4) bekezdésében a,,megküldi szövegrész helyébe a,,megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja szöveg; 14. (1) bekezdés a) pontjában a,,külképviseletnél; a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseletnél szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnél szöveg; b) pontjában az a magánútlevél szövegrész helyébe az a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a szolgálati

12 2180 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám és hajós szolgálati útlevél szöveg; e) pontjában a,,kérelmet a külképviseletnél szövegrész helyébe a,,kérelmet, valamint a bevándorolt és letelepedett személy részére az úti okmány külföldön történt elvesztése vagy megsemmisülése esetére kiadott, egyszeri utazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselõnél szöveg; 15. (4) bekezdésében a,,külföldön élõ állampolgár külképviseleten szövegrész helyébe a,,külföldön élõ vagy tartózkodó kérelmezõ konzuli tisztviselõnél szöveg, a,,külképviselethez szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõhöz szöveg; 17. (2) bekezdésében az elõzõ úti okmányát szövegrész helyébe az elõzõ, le nem járt érvényességi idejû úti okmányát szöveg, az az útlevél iránti kérelemhez a külön törvényben szövegrész helyébe az illetékekrõl szóló törvényben szöveg, az összegû illetékbélyeget szövegrész helyébe az illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell szöveg, az útlevelet szövegrész helyébe az úti okmányt szöveg, a,,jegyzõnél és a külképviseleten benyújtott kérelem esetében szövegrész helyébe a,,körzetközponti jegyzõnél, a Hivatalnál vagy a külügyminiszternél elõterjesztett útlevél iránti kérelem kivételével a kérelemhez szöveg; 17. (3) bekezdésében az a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság szövegrész helyébe az a gyámhatóság, a konzuli tisztviselõ, az útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyzõ szöveg, az igazoló jogerõs bírósági határozat másolatát szövegrész helyébe az igazoló okiratot szöveg; 18. (1) bekezdés felvezetõ szövegében az útlevélhez szövegrész helyébe az úti okmányhoz szöveg; a) pontjában az érvényes hatósági igazolványt ha azzal rendelkezik, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szövegrész helyébe az érvényes hatósági igazolványt, valamint ha azzal rendelkezik a személyi azonosítóról és a lakcímrõl szöveg; b) pontjában a,,nem rendelkezõ kérelmezõ szövegrész helyébe a,,nem rendelkezõ magyar állampolgár kérelmezõ szöveg, a,,külföldön élõ kérelmezõ esetében magyar állampolgárságát szövegrész helyébe a,,külföldön élõ kérelmezõ esetében a 19. (7) (8) bekezdésében foglalt kivétellel magyar állampolgárságát szöveg; c) pontjában az érvényes hatósági igazolványt, a gondnok-, illetõleg gyámkirendelõ határozatot szövegrész helyébe az érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelõ határozatot szöveg; d) pontjában az elõzõ úti okmányát szövegrész helyébe az elõzõ, le nem járt érvényességi idejû ; 19. (1) bekezdésében az egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány, illetõleg születési anyakönyvi kivonatának adataival szövegrész helyébe az egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására szolgáló más hatósági igazolvány, valamint a születési és házassági anyakönyvi kivonatának adataival szöveg, a,,kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az adatok valódiságát a szülõnek (törvényes képviselõnek) szövegrész helyébe az A kérelmezõnek kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén a szülõnek (törvényes képviselõnek) az igénylõlap ellenõrzését és az adatok valódiságát szöveg; 19. (4) bekezdésében a,,helyesbítést kizárólag szövegrész helyébe a,,helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag szöveg; 19. (6) bekezdésében a,,személyi szövegrész helyébe a,,személyazonosító szöveg; 24. (1) bekezdésében a,,visszavonás elrendelésekor szövegrész helyébe a,,visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor szöveg, a,,jogosult hatóságnak szövegrész helyébe a,,jogosultnak szöveg, (3) bekezdésében az Utv. 7. -ának (4) bekezdésében szövegrész helyébe az Utv. 7. (8) bekezdésében szöveg; 25. (3) bekezdésében a,,külföldön élõ állampolgár elõzõ magánútlevelét szövegrész helyébe a,,külföldön élõ vagy tartózkodó magyar állampolgár elõzõ, le nem járt érvényességi idejû magánútlevelét szöveg; 25. (5) bekezdésében az Az állampolgár szövegrész helyébe az A jogosultja szöveg, az érvényes szövegrész helyébe a,,le nem járt érvényességi idejû szöveg, az a jegyzõhöz, vagy a kiállító útlevélhatósághoz szövegrész helyébe az a jegyzõhöz, a kiállító útlevélhatósághoz vagy külföldön a konzuli tisztviselõhöz szöveg; 28. -ában a,,továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt szövegrész helyébe az a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányát, a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmányát szöveg, az illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig szövegrész helyébe az a letelepedett, a menekült, az oltalmazott, a menedékes úti okmányát szöveg; 31. (1) bekezdésében az E rendelet 23. -ának (1) bekezdése szövegrész helyébe az E rendelet 15. (2) bekezdése, 17. (1) bekezdése és 23. (1) bekezdése szöveg lép. (2) A Szigr. 6. -ában az igazolvány, illetõleg ideiglenes szövegrész helyébe az igazolvány és ideiglenes szöveg; 8. (1) bekezdésében, 10. a) pontjában, 26. (2) bekezdés felvezetõ szövegében és b) pontjában, valamint 31. (1) bekezdésében a,,polgár szövegrész helyébe a,,magyar állampolgár szöveg; 8. (2) bekezdésében és 11. (2) bekezdésében a,,személy személyazonosító szövegrész helyébe a,,személy állandó személyazonosító szöveg; 9. (1) bekezdésében a,,polgárnak szövegrész helyébe a,,magyar állampolgárnak szöveg; 11. (1) bekezdés b) pontjában a,,6 év szövegrész helyébe a,,7 év szöveg; 15. (1) bekezdésében a,, (3) bekezdésben szövegrész helyébe a,,16/a. -ban és e (3) bekezdésében szöveg, a,,körzetközponti jegyzõ hivatalában (a továbbiakban: okmányiroda) szövegrész helyébe az okmányirodában szöveg, (3) bekezdésében az akadályozott kérelmezõ szövegrész helyébe az akadályozott és a 12 éven aluli kérelmezõ szöveg; 16. (2) bekezdésében a,,cselekvõképességet kizáró gondnokság alatt álló szövegrész helyébe a,,cselekvõképtelen szöveg, a,,kérelmezõ nem mentesül szövegrész helyébe a,,kérelmezõ a 15. (3) (4) bekezdésében foglaltak kivételével nem

13 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2181 mentesül szöveg; 17. (2) bekezdésében a,,bekezdésében meghatározott szövegrész helyébe a,,bekezdésében és a 16/A. -ban meghatározott szöveg; 18. -ában a,,kérelmezõ érvényes szövegrész helyébe a,,kérelmezõ a magyar állampolgár újszülött kivételével érvényes szöveg; 22. (2) bekezdésében a,,tartalmazza szövegrész helyébe a,,tartalmazza, lejárt okmány esetén pedig nyilatkozik arról is, hogy adataiban nem történt változás szöveg; 22. (3) bekezdésében az adatváltozást a szövegrész helyébe az adatváltozást 8 napon belül be kell jelenteni, és a szöveg; 29. -ában az anyaghibás szövegrész helyébe a,,gyártáshibás szöveg; 30. (1) bekezdésében a,,születési, illetõleg házasságban élõ nõk esetében a szövegrész helyébe a,,születési vagy a szöveg; 30. (6) bekezdésében és a Szigr. mellékletében a,,leánykori szövegrész helyébe a,,születési szöveg; 31. (3) bekezdésében a,,helyezett polgár, bevándorolt, letelepedett és menekült jogállású személy személyazonosító szövegrész helyébe a,,helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító szöveg; valamint a Szigr. mellékletében a,,leánykori szövegrész helyébe a,,születési szöveg lép. (3) Az Nytvvhr. 3. (1) bekezdésében a,,külképviseletnél szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnél szöveg; 5. (1) bekezdésében a,,külképviselet szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõ szöveg; (4) bekezdésében a,,végzi a külföldön élõ szövegrész helyébe a,,végzi a 10. -ban meghatározott esetet kivéve a külföldön élõ szöveg; (5) bekezdésében a,,külképviseleten szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnek szöveg; 11. e) pontjában a,,határozatok szó helyébe a,,döntések szó; 16. (1) bekezdésében az A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. -a szövegrész helyébe az Az Nytv. 13. (1) bekezdése szöveg, (2) bekezdésében az a Szaz. tv. 29. (1) bekezdésében szövegrész helyébe az az Nytv. 13. (2) bekezdésében szöveg; 17. (1) bekezdés b) pontjában az az illetékes szövegrész helyébe az a szó; 18. (4) bekezdés b) pontjában a,,külképviselet szövegrész helyébe az a központi szerv, a konzuli tisztviselõ vagy a jegyzõ szöveg; 19. (1) bekezdésében az A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyzõ az illetékes körzetközponti jegyzõ útján, továbbá külföldön élõ magyar állampolgár esetén a központi szerv, szövegrész helyébe az A körzetközponti jegyzõ a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkezõ, külföldön élõ magyar állampolgár esetén a központi szerv szöveg; 21. (4) bekezdésében a,,külképviseleti szerv szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõ szöveg; 22. (2) bekezdésében az A Szaz. tv. szövegrész helyébe az A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény szöveg; 40. (1) bekezdésében a,,külképviseleti szervnél szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnél szöveg; (2) bekezdésében a,,külképviseleti szervnek szövegrész helyébe a,,konzuli tisztviselõnek szöveg; 2. mellékletének II. pontjában és 3. mellékletében a,,leánykori szövegrész helyébe a,,születési szöveg lép. (4) A Cstvhr mellékletében a,,születési anyakönyvi kivonatának másolata szövegrész helyébe a,,személyazonosító igazolványának, útlevelének vagy születési anyakönyvi kivonatának másolata szöveg, 6. mellékletében az a gyermek születési anyakönyvi kivonatának és TAJ kártyájának másolata (amennyiben rendelkezésre áll) szövegrész helyébe az a gyermek személyazonosító igazolványának, útlevelének vagy születési anyakönyvi kivonatának, továbbá TAJ kártyájának másolata (amennyiben rendelkezésre áll) szöveg lép. (5) Az Ebr. 12/A. (1) bekezdésében az Az igényérvényesítéshez szükséges TAJ számot szövegrész helyébe az Az igényérvényesítéshez szükséges TAJ-számot a (3) bekezdésben foglalt kivétellel szöveg lép. (6) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Laktr.) 18. (2) bekezdés a) pontjában az a személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat szövegrész helyébe az a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat szöveg lép. (7) A gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésében a halotti anyakönyvi kivonat szövegrész helyébe az a halottvizsgálati bizonyítvány szöveg; 1. (4) bekezdésében az anyakönyvi kivonat szövegrész helyébe az anyakönyvi kivonat, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány szöveg lép. (8) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdésében a,,határozatok szövegrész helyébe a,,döntések szöveg lép. 13. (1) Hatályát veszti az Utvhr. 3. (1) bekezdésében az az ideiglenes magánútlevéllel, szövegrész; 3. (2) bekezdés a) b) és e) pontja; 8. (5) bekezdésében a,,, továbbá az Utv ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben szövegrész; 14. (1) bekezdés a) pontjában az a 20. (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzõnél, szövegrész; 17. (2) bekezdésében a,,kettõ darab fekete- fehér vagy színes szövegrész, (3) bekezdésének második mondata; 18. (1) bekezdés c) pontjában a,,cselekvõképességet kizáró szövegrész; 19. (5) bekezdése, (8) bekezdésében a,,, vagy külföldi letelepedési szándékának bejelentésekor tett kérelme alapján szövegrész; 20. -a; 23. (1) bekezdés elsõ mondata; 23. (2) (5) bekezdése; 24. (2) be-

14 2182 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám kezdése; 25. (2) bekezdése; 25. (6) bekezdésében az és a magyar hatóságok bejegyzéseinél elhelyezett érvénytelen bélyegzõ lenyomattal szövegrész; valamint 26. -a. (2) Hatályát veszti a Szigr. 2. (1) bekezdésében a,, ha az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történõ kiadására a magyar állampolgárság megszerzése miatt kerül sor szövegrész; 3. c) pontja; 7. (2) bekezdésében az (a továbbiakban: polgár) és az (MSZ EN ISO ) szövegrész; 9. (1) bekezdésében a,,, 14. életévét betöltõ szövegrész; 9. (2) bekezdése; 9. (4) bekezdésében a,,, valamint a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy szövegrész; 14. (3) bekezdésében a,,naptári szövegrész; 26. (3) bekezdése; 28. (3) bekezdése; a 30. (9) bekezdésében a,,, bevándorolt, letelepedett és menekült jogállású személy szövegrész; a 32. (4) bekezdésében az elvesztése, és a,,, valamint megsemmisülése szövegrész; 33. (3) bekezdésében, 34. (5) bekezdésében, 36. -ában és 37. -ában a,,, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy szövegrész; 34. (2) bekezdésének harmadik mondata; 38. (2) bekezdésében az a katonai szervezet a katonának, szövegrész; 45. -ában a,,, menekült vagy bevándorolt jogállású személy szövegrész; valamint 46. -a. (3) Az Ebr. 12/A. (2) bekezdése hatályát veszti. (4) Hatályát veszti a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 15. (1) bekezdésében a,,halotti anyakönyvi kivonattal, szövegrész. (5) Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése. (6) Hatályát veszti a Cstvhr. 19. (8) bekezdése. 14. Hatályát veszti: a) a Cstvhr. 1. (3) bekezdésének második mondata, 1 5. mellékletében a,,születési anyakönyvi kivonatának másolata szöveg; 6. mellékletében a,,születési anyakönyvi kivonatának és szöveg; b) a Mozgkr. 9. (1) bekezdés g) pontjában a,,vagy születési anyakönyvi kivonatát szövegrész; c) a Laktr. 18. (2) bekezdés a) pontjában a,,vagy születési anyakönyvi kivonat szöveg. 15. Az 1. (4) és (6) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök A Kormány 119/2009. (VI. 9.) Korm. rendelete az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény 12. (1) bekezdés a), i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. (1) Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Élelmiszereknek a 7. (1) (3) bekezdése és a 9. szerinti árusításához az MgSzH engedélye szükséges. Az MgSzH az engedélyezés tárgyában hozott határozatát közli az ÁNTSZ-szel. A közegészségügyi követelményeknek való megfelelést az ÁNTSZ ellenõrizheti. (3) A 8. és az élelmiszerek árusítása kivételével a 9. szerinti árusítást csak az ÁNTSZ-hez történõ bejelentést követõen lehet megkezdeni. (2) Az R. 11. (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következõ új mondatokkal egészül ki: Az élelmiszerek alkalmi árusításához az MgSzH engedélye szükséges. Az MgSzH az engedélyezés tárgyában hozott határozatát közli az ÁNTSZ-szel. A közegészségügyi követelményeknek való megfelelést az ÁNTSZ ellenõrizheti. 2. Ez a rendelet június 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

15 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2183 A Kormány 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelete az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl A Kormány az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény 247. (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzésben (a továbbiakban: szakképzés) részt vevõ, az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. s) pontja szerinti magyar állampolgárokra (a továbbiakban: magyar állampolgár), az e rendeletben meghatározott esetekben a nem magyar állampolgárokra, illetve a hontalanként elismert személyekre (a továbbiakban együtt: jelölt), az õket a szakképzésük ideje alatt foglalkoztatókra (a továbbiakban: munkáltató), valamint az Eütv (3) bekezdése szerinti felsõoktatási intézményekre (a továbbiakban: felsõoktatási intézmény) terjed ki. (2) A szakképzési rendszerben jelöltként az a személy vehet részt, aki a) hazai felsõoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külön jogszabály szerint elismert, a szakképesítés megszerzéséhez megfelelõ végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik, és b) az oklevele szerinti alapnyilvántartásba történt felvételét igazolja. (3) Nem magyar állampolgárok az államilag finanszírozott szakképzésben (a továbbiakban: támogatott szakképzés) a 14. (3) bekezdésében meghatározott esetekben vehetnek részt. (4) A költségtérítéses szakképzésben a magyar és a nem magyar állampolgárok, valamint a hontalanként elismert személyek egyenlõ feltételek mellett vehetnek részt. 2. (1) A szakképzés a külön jogszabály alapján a szakképzés egész idõtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelõ szakképzõ hellyé minõsített egészségügyi szolgáltatónál vagy felsõfokú szakirányú egészségügyi szakképzést végzõ intézménynél (a továbbiakban: teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató), illetve a szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelõ szakképzõ hellyé minõsített egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: részben akkreditált egészségügyi szolgáltató) munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött, az egészségügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott idõtartamú törzsképzési és szakgyakorlati idõbõl áll. (2) A szakképesítés megszerzése támogatott szakképzés, illetve költségtérítéses szakképzés keretében történik. (3) A szakképzési rendszerben a támogatott szakképzésben részt vevõ jelölt (a továbbiakban: támogatott jelölt) központi gyakornokként vagy rezidensként vesz részt. (4) A központi gyakornoki rendszerben az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig felsõoktatási intézmény által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, szakképesítéssel még nem rendelkezõ a) háziorvostan szakképzésben részt vevõ jelöltek vehetnek részt, vagy b) olyan jelöltek vehetnek részt, akik a miniszter által az egészségpolitika szempontjai alapján ba) egyes egészségügyi szolgáltatók, bb) egyes régiók, vagy bc) egyes szakterületek vonatkozásában hiányszakmának minõsített szakképzésben vesznek részt [az a) b) pont szerinti jelölt a továbbiakban együtt: központi gyakornok]. (5) A rezidensi rendszerben azok az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott, támogatott szakképzésben részt vevõ jelöltek (a továbbiakban: rezidens) vesznek részt, akik nem tartoznak a központi gyakornoki rendszer hatálya alá, ide értve az 5. (4) bekezdése alapján támogatást elnyert jelölteket is az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig. (6) A költségtérítéses szakképzés kiterjed minden olyan szakterületre, amelyre központi gyakornoki vagy rezidensi képzés szervezhetõ, ide értve az 5. (4) bekezdésében foglalt szakképzéseket is, a miniszter által az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig. (7) A támogatott szakképzésben legfeljebb a külön jogszabályban az adott szakképesítésre meghatározott szakképzési ideig lehet részt venni. 3. (1) Az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a támogatott szakképzés során a szakképesítés megszerzéséhez a) az egészségügyi szolgáltató által az 5. -ban foglaltak szerint megpályázható, illetve b) a 6. -ban foglaltak szerint pályázat nélkül, központilag odaítélt támogatási keret alapján nyújt támogatást. (2) Az e rendeletben meghatározott támogatások a közterheket is tartalmazó mértékben kerülnek kifizetésre. 4. (1) A rezidens és a központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez az állam a szakképzés normatív képzési költségével járul hozzá, amely

16 2184 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám a) a törzsképzés ideje alatt a 10. (2) bekezdése szerint meghatározott képzési normatívát (a továbbiakban: képzési normatíva) és a képzést irányító és végzõ személyek (mentor és tutor) díjazását, b) a szakgyakorlati idõ alatt a képzési normatíva összegét foglalja magában. (2) Az 5. (4) bekezdésében foglalt esetben a szakképzés képzési költségéhez nyújtott állami támogatás mind a törzsképzési, mind a szakgyakorlati idõ alatt a képzési normatíva összege. (3) A törzsképzés és a szakgyakorlat képzési költségének az állam által támogatott mértékét a miniszter a szakképzésre rendelkezésre álló források alapján határozza meg. 5. (1) A minisztérium az egészségügyi szolgáltató által megpályázható támogatást biztosít a felsõoktatási intézményeknek az általános orvos szakon végzett, szakképesítéssel még nem rendelkezõ, szakirányú szakképzésben részt vevõ rezidensek után, melynek célja a rezidens szakképzése normatív képzési költségének megtérítése. (2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti rezidens után járó támogatást elnyerte, a rezidens munkavégzési helyének szakképzés céljára történõ 8. szerinti ideiglenes megváltoztatása esetén, annak igazolása alapján rezidensenként a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) H fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelõ összegû támogatásra jogosult, mely a munkavégzés helyének szakképzés céljára történõ ideiglenes megváltoztatásának idõszakára, de a) teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb hat hónap idõtartamra, ezen belül a törzsképzési idõszakban legfeljebb három hónap idõtartamra, b) részben akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb tizenkét hónap idõtartamra, ezen belül a törzsképzési idõszakban legfeljebb hat hónap idõtartamra adható. (3) Az az egészségügyi szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást elnyerte, a (2) bekezdésben meghatározott támogatáson kívül a miniszter egészségpolitikai indokok alapján hozott döntése értelmében a rezidens után a 10. (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hiányszakmák esetében a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelõ összegû, a szakképzés teljes idõtartamára szóló támogatást kaphat, melyet a munkáltató a rezidens számára az õt külön jogszabály alapján megilletõ munkabérén felül havonta köteles megfizetni. (4) Az egészségügyi szolgáltató a) a szakorvosi szakképesítéssel rendelkezõ jelöltek második, illetve további szakképzése, b) a szakorvosi szakképesítéssel rendelkezõ jelöltek ráépített szakképzése, c) a fogorvos szakon végzett jelöltek elsõ szakképzése, d) a gyógyszerész szakon végzett jelöltek elsõ szakképzése képzési költségének a képzési normatíva erejéig történõ megtérítésére irányuló támogatásra is pályázhat, amennyiben erre az adott évre a miniszter által a 10. (2) bekezdése alapján kiírt pályázati felhívás egészségpolitikai indokok alapján lehetõséget biztosít. 6. (1) A minisztérium az egészségpolitika által meghatározott célok megvalósítása érdekében központi gyakornoki helyek létesítésére a felsõoktatási intézmény számára támogatást nyújt, melynek keretében a központi gyakornok szakképzésének teljes idõtartamára kifizetésre kerül (kerülnek): a) a szakképzés normatív képzési költsége, b) a Kjt. besorolása alapján a központi gyakornok részére kötelezõen járó illetmény és az illetménnyel összefüggõ járulékok, c) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott támogatás. (2) A miniszter döntése alapján a központi gyakornok után a minisztérium a 10. (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hiányszakmák esetében a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelõ összegû, a szakképzés teljes idõtartamára szóló támogatást nyújthat, amelyet a felsõoktatási intézmény a központi gyakornok számára az õt külön jogszabály alapján megilletõ munkabérén felül havonta köteles megfizetni. 7. Az e rendeletben foglalt támogatások közül a minisztérium a) a szakképzés normatív képzési költsége megtérítésére irányuló támogatást annak a felsõoktatási intézménynek biztosítja, amelynél a támogatott jelölt a képzését folytatja, b) az egyéb jogcímen odaítélt támogatást annak a munkáltatónak folyósítja, amellyel a támogatott jelölt a 15. (1) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 8. (1) A szakképzés képzési idejének egy részét a jelölt munkáltatójától eltérõ helyen a munkavégzés helyének szakképzés céljára történõ ideiglenes megváltoztatása keretében csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója

17 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2185 az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképzõ hellyé minõsítve. (2) A munkáltató a jelölt a munkavégzési helyének szakképzés céljára történõ ideiglenes megváltoztatását a képzés által megkívánt idõtartamra biztosítja azzal, hogy az 5. (2) bekezdésében foglalt támogatás legfeljebb csak az ott meghatározott idõtartamra igényelhetõ. 9. (1) Minden év október 15-éig a 10. (1) bekezdése szerinti hiányszakmákra és keretszámokra, valamint a 11. (3) bekezdése szerint benyújtott pályázatok elbírálására javaslatot tevõ bizottság (a továbbiakban: bíráló bizottság) alakul. (2) A bíráló bizottság 13 tagból áll, melyek közül az egyik tag ellátja a bizottság elnökének feladatait. Az elnököt a miniszter bízza meg az egészségügyi képzés és ellátás területén kiemelkedõ ismeretekkel rendelkezõ, illetve a humánerõforrás-monitoring területén jártas szakemberek közül. A bíráló bizottság mûködésének feltételeirõl a minisztérium gondoskodik. (3) A bíráló bizottság tagjai: a) a Magyar Kórházszövetség 1 delegált képviselõje, b) a Kollégiumi Elnökök Testületének 1 delegált képviselõje, c) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács 1 képviselõje, d) a szakképzésben részt vevõ felsõoktatási intézmények 1-1 képviselõje, e) a miniszter által delegált 3 személy, f) a külön jogszabály alapján a humánerõforrás-monitoring rendszert mûködtetõ szerv 2 képviselõje, g) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója által delegált 1 személy. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott szervek a delegálási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó tagok megbízásáról a miniszter gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján. (5) A bíráló bizottság tagjainak megbízatása a következõ képzési évre létrehozott bizottság tagjainak megbízásáig, de legkésõbb a megbízást követõ év október 31-éig tart azzal, hogy az új bíráló bizottság megalakulásáig feladataikat a megbízásuk lejártát követõen is ellátják. A bíráló bizottság tagjai ismételten megbízhatóak. (6) A bíráló bizottságban viselt tagság megszûnik, ha a tag a) megbízása lejár, b) meghal, c) tagságáról lemond, d) megbízását visszavonják, vagy e) képviseleti jogosultsága megszûnik az általa képviselt intézménynél, szervezetnél. (7) A (6) bekezdés b) e) pontjában foglalt esetekben a (3) bekezdésben meghatározott szervek a tagság megszûnésétõl számított 30 napon belül kötelesek az új tag delegálásáról gondoskodni. (8) A bíráló bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag helyettesíti teljes jogkörrel. Az ülés határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. A bizottsági tagságból adódó szavazati jogosultság és a tagsággal járó kötelezettség személyre szól. A bizottsági ülésen való részvétel és a szavazati jog a tagot helyettesítõ személyre vagy más tagra nem ruházható át. (9) A bíráló bizottság mûködésének szabályait maga alakítja ki a megalakulását követõ 15 napon belül, és azokat a miniszter hagyja jóvá. 10. (1) A bíráló bizottság a pályakövetési rendszer tapasztalatai, a munkaerõ-piaci elõrejelzések, a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelése és a megelõzõ évben benyújtott jelölti jelentkezések száma alapján minden év november 15-éig javaslatot tesz a miniszternek azoknak a szakképesítéseknek a körére, amely szakképesítések hiányszakmának való minõsítése indokolt, emellett adott évre vonatkozóan, valamint 3 évre elõre a rezidensek szakmákra lebontott keretszámaira, és az egyes felsõoktatási intézmények vonatkozásában az általuk költségtérítéses képzésbe felvehetõ jelöltek keretszámára. (2) A miniszter minden év december 31-éig közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott, adott évre vonatkozó keretszámokat, a hiányszakmák körét, továbbá az 5. (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatások igénylésére vonatkozó pályázati felhívását, valamint a képzési normatíva adott évre vonatkozó mértékét. (3) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltakra, valamint a humánerõforrás-monitoring rendszer által szolgáltatott adatokra tekintettel évente közzéteszi az adott évet követõ harmadik évre vonatkozó keretszámot. A miniszter az elõre megállapított keretszámot adott évben indokolt esetben +/ 10% eltéréssel módosíthatja. 11. (1) Az 5. (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatások igénylésére vonatkozó pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázóval szemben e rendeletben támasztott követelményeket, b) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, c) a pályázat benyújtásának határidejét, d) az elbírálás értékelési szempontjait, az értékelés módszerét, e) az elbírálás határidejét, valamint

18 2186 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám f) a pályázó értesítésének a módját. (2) A támogatott szakképzés keretében jelöltet foglalkoztatni szándékozó egészségügyi szolgáltató vagy felsõoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: támogatást igénylõ pályázó) minden év február 1-jéig nyújthatja be az 5. (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatás igénylésére vonatkozó pályázatát (a továbbiakban: támogatás igénylési pályázat). (3) A támogatás igénylési pályázatnak tartalmaznia kell: a) annak a szakképzésnek a megjelölését és számát, amelyre a támogatást igénylõ pályázó a támogatás igénylési pályázatát benyújtja, b) a támogatást igénylõ pályázó szakképzõ hellyé minõsítését igazoló iratot, c) a támogatás igénylési pályázat benyújtásának az indokait, tekintettel a 12. (1) bekezdésében foglaltakra. (4) Az 5. (1) és (3) bekezdésében meghatározott támogatást igénylõ pályázó támogatás igénylési pályázatának a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell: a) nyilatkozatot arra nézve, hogy a megpályázott szakképzési hely tekintetében legalább a Kjt. H fizetési osztálya 1. fizetési fokozatának megfelelõ munkabér pénzügyi fedezete a támogatást igénylõ pályázó rendelkezésére áll, és kötelezettségvállalást arra nézve, hogy azt a jelölt részére a szakképzés teljes idõtartamára megfizeti, b) kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a támogatást igénylõ pályázó a jelölttel a 17. (2) bekezdése szerinti tartalommal szerzõdést köt. (5) Amennyiben a támogatást igénylõ pályázó az 5. (3) bekezdésében foglalt támogatásra is pályázni kíván, ezt a támogatás igénylési pályázatban külön meg kell jelölnie. (6) A 6. -ban meghatározott támogatást a miniszter a bíráló bizottságnak a humánerõforrás-monitoring rendszer által szolgáltatott adatok figyelembevételével kialakított javaslatára tekintettel, támogatás igénylési pályázat nélkül ítéli oda a felsõoktatási intézményeknek. 12. (1) A bíráló bizottság minden év március 1-jéig a pályázati felhívásban közölt szempontok alapján figyelemmel a munkaerõ-piaci elõrejelzésekre, a pályakövetési rendszer tapasztalataira, a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelésére és a pályázat kiírásának évét megelõzõ évben benyújtott jelölti jelentkezések számára értékeli és rangsorolja a beérkezett támogatás igénylési pályázatokat, és javaslatot tesz a miniszternek a nyertes pályázatokra. A rangsorolásnál elõnyben kell részesíteni azokat az egészségügyi szolgáltatókat, amelyek a) a régióban a támogatott jelölt alkalmazásával érik el az adott szakma vonatkozásában az orvos-beteg arány országos átlagát, b) igazoltan 1 évnél hosszabb ideje nem tudták az állást betölteni, vagy c) a támogatott jelölt alkalmazásával teszik lehetõvé egyes állami kötelezettségvállalásból származó feladatok teljesítését. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szempontok alapján minden év március 10-éig dönt a nyertes támogatás igénylési pályázatokról és a további támogatás igénylési pályázatok rangsoráról. (3) A támogatást igénylõ pályázókat minden év március 31-éig értesíteni kell a támogatás igénylési pályázatok eredményérõl. (4) A támogatást igénylõ nyertes pályázónak (a továbbiakban: nyertes pályázó) a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követõ 5. munkanap végéig, legkésõbb azonban minden év április 15-éig nyilatkoznia kell a bíráló bizottság felé arról, hogy az elnyert feltételekkel az állást meg kívánja-e hirdetni. Amennyiben a nyertes pályázó a nyilatkozattételi kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, vagy az elnyert állást nem kívánja meghirdetni, a támogatást a (2) bekezdés szerinti rangsorban következõ pályázó számára kell felajánlani. (5) A minisztérium haladéktalanul tájékoztatja a felsõoktatási intézményeket a nyertes támogatás igénylési pályázatokról és a (6) bekezdés alapján meghatározott, a felsõoktatási intézmények által meghirdethetõ központi gyakornoki állásokról. (6) A miniszter által megállapított, meghirdethetõ központi gyakornoki állások száma nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan meghatározott rezidensi keretszám 10%-át. 13. (1) A felsõoktatási intézmények minden év április 20-áig közzéteszik a jelöltek által pályázat (a továbbiakban: rezidensi pályázat) útján betölthetõ, az 5. (1) és (4) bekezdése szerinti rezidensi, valamint a 6. (1) bekezdése szerinti központi gyakornoki állásokat az ezeket meghirdetõ egészségügyi szolgáltatók és azon felsõoktatási intézmények egyidejû megjelölésével, amelynek régiójába az adott állást meghirdetõ egészségügyi szolgáltató tartozik. (2) Egy jelölt adott évben legfeljebb öt meghirdetett állásra pályázhat, oly módon, hogy a rezidensi pályázatában meg kell jelölnie, milyen sorrendben kéri jelentkezéseinek elbírálását. (3) A rezidensi pályázatokat a jelöltek augusztus 1-jéig nyújthatják be két példányban a központi gyakornoki állást meghirdetõ felsõoktatási intézményhez, illetve ahhoz a felsõoktatási intézményhez, amelynek régiójába a meghirdetett állásra támogatást elnyert egészségügyi szolgáltató tartozik. A rezidensi pályázatok egy-egy példányát a felsõoktatási intézmény legkésõbb augusztus 10-éig továbbítja a 22. szerinti szervhez.

19 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2187 (4) A rezidensi pályázatok elbírálására külön jogszabályban meghatározott rendszerbevételi eljárás keretében kerül sor, amelyben az adott állásra támogatást elnyert egészségügyi szolgáltató képviseletét biztosítani kell. (5) A felsõoktatási intézmény a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen meghirdetett kritériumok alapján szeptember 15-éig dönt a rezidensi pályázatot benyújtott jelöltek alkalmasságáról, és elkészíti az egyes állások vonatkozásában a jelöltek rangsorát. (6) A támogatott állást elnyert egészségügyi szolgáltató, illetve a központi gyakornoki állást meghirdetõ felsõoktatási intézmény minden év október 1-jéig az (5) bekezdésben meghatározott rangsor figyelembevételével, a legmagasabb pontszámot elért öt jelölt közül dönt az általa alkalmazni kívánt jelölt személyérõl. A támogatott állást elnyert egészségügyi szolgáltató döntésérõl haladéktalanul értesíti a felsõoktatási intézményt. (7) A központi gyakornoki állások esetében a háziorvosi állásokra jelentkezõ jelöltek kivételével a jelentkezõk közül elõnyben kell részesíteni azt, aki olyan elõszerzõdéssel rendelkezik, amelyben valamely egészségügyi szolgáltató vállalja a szakképzési idõszak utáni alkalmazását. (8) A rezidensi pályázat eredményérõl a felsõoktatási intézmény a jelölteket postai úton és ha a jelölt az elektronikus úton történõ értesítéshez hozzájárult elektronikus úton értesíti. A jelölt a pályázat eredményérõl a (6) bekezdés szerinti idõpontot követõen személyesen is felvilágosítást kérhet. (9) A rezidensi pályázat eredményeként a valamely egészségügyi szolgáltató vagy felsõoktatási intézmény által alkalmazni kívánt jelölt október 15-éig köteles írásban értesíteni a felsõoktatási intézményt, hogy az elnyert állást be kívánja-e tölteni. Amennyiben a jelölt az értesítési kötelezettségét határidõben nem teljesíti vagy az állást nem kívánja betölteni, az állás ismét betölthetõvé válik. 14. (1) A felsõoktatási intézmények minden év november 1-jéig közzéteszik azon állások körét, a) amelyeket nem pályáztak meg, b) amelyek a 13. (9) bekezdése alapján ismét betölthetõvé váltak. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett állásokra a 13. (1) bekezdése szerinti, rezidensi pályázatot benyújtott személyek jelentkezhetnek. Az állások betöltésére a munkáltatóval történõ megállapodás alapján kerül sor. Errõl a munkáltató a felsõoktatási intézményt a megállapodást követõ 15 napon belül értesíti. (3) Azon állásokat, amelyeket december 31-éig nem töltöttek be, a jelöltek a munkáltatóval történõ megállapodás alapján töltik be. Errõl a munkáltató a felsõoktatási intézményt a megállapodást követõ 15 napon belül értesíti. (4) Az adott évben meghirdetett állásokat legkésõbb a következõ év január 31-éig lehet betölteni. 15. (1) A szakképzés idejére a rezidens az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdés a) h) pontjai szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkáltatóval. (2) A központi gyakornok a szakképzés idejére a felsõoktatási intézménnyel létesít közalkalmazotti jogviszonyt. (3) A jelöltnek teljesítenie kell a törzsképzési idõ elõírt programját és a részvizsgákat, illetve a jogszabály által elõírt szakgyakorlatokat. (4) A szakképzés ideje a doktori iskola létesítésének eljárási rendjérõl és a doktori fokozat megszerzésének feltételeirõl szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendeletben szabályozott, illetve más, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka, szülés, baleset vagy tartós betegség, továbbá a 10 éven aluli gyermek, illetõleg tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, rendkívüli állapot és megelõzõ védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése, valamint a hivatásos és szerzõdéses katonai szolgálatot teljesítõ katona beleegyezése nélkül történõ vezénylésének teljes idõtartamára, de legfeljebb összesen 3 évre szakítható meg, amely idõszak alatt a támogatott jelölt után járó támogatás folyósítása szünetel. Ezekben az esetekben a megszakítást a jelölt erre vonatkozó bejelentése alapján a felsõoktatási intézmény köteles tudomásul venni. (5) A szakképzés ideje a (4) bekezdésben foglaltakon túl csak méltányolható okból, a rezidens esetében a 16. (1) bekezdése szerinti, központi gyakornok esetében a munkáltató felsõoktatási intézmény által meghatározott idõtartamra szakítható meg. Rezidens esetében a méltányolható ok elfogadásáról a felsõoktatási intézmény a jelölt munkáltatójának egyetértésével dönt. (6) Ha a támogatott jelölt a törzsképzés feltételeit méltányolható ok miatt csak részben teljesíti, a felsõoktatási intézmény egy részképzési elemnek a szakgyakorlat ideje alatt történõ teljesítését engedélyezheti. A méltányolható ok elfogadásáról az (5) bekezdésben meghatározott felsõoktatási intézmény dönt. 16. (1) A támogatott jelölt által meghatározott felsõoktatási intézmény a jelölttel a képzésben való részvételérõl megállapodást köt, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsõoktatási intézmény és a jelölt között.

20 2188 BELÜGYI KÖZLÖNY 13. szám (2) A szakképzési jogviszony keretében a felsõoktatási intézmény felelõs a szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért, továbbá kérelemre biztosítja a gyakorlati képzési program végrehajtásának az egészségügyi szolgáltató által nem biztosítható feltételeit, a képzés során mentori tevékenységet lát el, és felügyeli a képzõhelyek szakképzési tevékenységét. A felsõoktatási intézmény a szakképzés befejeztével igazolja a szakképzés jogszabálynak megfelelõ teljesítését. (3) A szakképzési jogviszony keretében a jelölt a szakképzésért felelõs felsõoktatási intézménybe szakképzésre bejelentkezik, részt vesz az elméleti program végrehajtására biztosított képzésben és bemutatja a szakképzés jogszabálynak megfelelõ teljesítését igazoló dokumentumait. 17. (1) A támogatott szakképzési helyet elnyert munkáltató megállapodást köt a minisztériummal, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a) a szakképzés teljes idejére a jelölttel munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, b) a szakképzés ideje alatt biztosítja a jelölt számára a munkáltatónál el nem sajátítható gyakorlati részképzés tekintetében a képzésnek a felsõoktatási intézmény által kijelölt e részképzésre szakképzõ hellyé minõsített egészségügyi szolgáltatónál történõ letöltésének a lehetõségét, c) a jelöltnek a b) pont szerinti kijelölt képzõhelyen töltött szakgyakorlati idejére is megfizeti a munkabérét. (2) A támogatott jelölttel a munkáltató a 15. (1) bekezdése alapján szerzõdést köt, amelyben a munkáltató vállalja a törzsképzési és a szakgyakorlati idõ alatt a szakképzés teljesítéséhez szükséges, a munkavégzés helyének szakképzés céljára történõ ideiglenes megváltoztatása engedélyezését és amennyiben ezt a minisztérium biztosítja az 5. (3) bekezdése szerinti támogatás megfizetését. A munkáltató egyéb, saját költségvetésébõl biztosított kedvezmény nyújtását is vállalhatja a szerzõdésben. (3) A (2) bekezdés szerinti szerzõdésben foglalt kötelezettségvállalás alól a munkáltató mentesül, ha a szakképzés képzési költségéhez nyújtott állami támogatás megvonására a jelölt hibájából kerül sor. (4) A rezidens a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás ellentételezéseként vállalja, hogy a szakképzési idõszak alatt, valamint a szakképesítés megszerzése után legalább további 4 évig a munkáltatóval a szakképesítésének megfelelõ, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll. (5) A központi gyakornok a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás ellentételezéseként vállalja, hogy a szakképesítés megszerzése után legalább 4 évig a Magyar Köztársaság területén, államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítésének megfelelõ, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek a szakképzési idõszak alatt történõ megszegése esetén a rezidens a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás minisztérium részére történõ megtérítésére akkor nem köteles, ha új munkáltatója vállalja a (4) bekezdés szerinti idõtartam alatt a rezidens e rendeletben meghatározott feltételekkel történõ foglalkoztatását. 18. (1) A munkáltató és a felsõoktatási intézmény a részére az adott jelölt után a 7. -ban foglaltak alapján folyósított támogatás megtérítésére köteles, ha olyan magatartást tanúsít, amely a jelölt szakképzése lezárásaként a szakvizsgára bocsáthatóságát ellehetetleníti, azt késlelteti vagy más módon korlátozza. (2) Ha a támogatott jelölt szakképzésére külön jogszabályban meghatározott képzési idõ letelt, támogatott jelöltként tovább nem vehet részt a szakképzési rendszerben. Ha a jelölt nem vállalja, hogy a külön jogszabályban meghatározott képzési idõ leteltét követõ három éven belül szakvizsgát szerez, illetõleg ezt a vállalását nem teljesíti, a képzési idõre folyósított támogatás minisztérium részére történõ megtérítésére köteles. (3) Ha a támogatott jelölt a szakvizsgára bocsáthatóságát önhibájából a) elõreláthatólag késlelteti, vagy b) ellehetetleníti, támogatott jelöltként a szakképzését nem folytathatja és a szakképzésére tekintettel folyósított támogatás minisztérium részére történõ megtérítésére köteles. 19. (1) A 17. (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek a szakképesítés megszerzését követõ megszegése esetén a szakképesítést szerzett személy a szakirányú szakképzéséhez nyújtott állami támogatás teljes összegének minisztérium részére történõ megtérítésére köteles, kivéve, ha a) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti idõtartamban a Magyar Köztársaság területén államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll, vagy b) a munkáltatójánál munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszûnésére a munkáltató érdekkörében felmerülõ okból kerül sor, vagy c) a szakképesítés megszerzését követõen egészségügyi tevékenység végzésére alkalmatlanná válik. (2) A szakképesítést szerzett személy a 17. (5) bekezdése szerinti kötelezettség megszegése esetén a szakirányú szakképzéséhez a 6. (1) bekezdés a) és c) pontja szerint nyújtott állami támogatás teljes összegének minisztérium részére történõ megtérítésére köteles, kivéve, ha a szakké-