MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VAROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VAROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ 1920-1944 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN"

Átírás

1 MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VAROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Major Zoltán László Bevezetés Az első világháború eseményeiországszerte igen nagy károkat okoztak, a korábban felhalmozódott gazdasági-társadalmi problémák is megmaradtak, sőt súlyosbodtak. Alig egy évtized múlva bekövetkezett a világgazdasági válság, ennek elmúltával pedig az újabb háborús készülődés hatásaival kellett számolni. Az évi világgazdasági válság hatásáról Magyarországon külön tanulmánykötet szólt Incze Miklós szerkesztésében. t Berend T. Iván és Szuhay Miklós közös munkájukban megállapították, hogy az ország a gazdasági összeomlás szélére került. Az uralkodó körök egy részében megfogalmazódott, hogy a társadalmi forradalom fenyegetően közelgő végzetének egyetlen ellenszere a szociálpolitika." 2 A két világháború közötti társadalom helyzetének vizsgálatánál rendkívüljelentősek voltak a fiatal, tehetséges közgazdász Matolcsy Mátyás kutatásai az életszínvonal alakulásáról és ajövedelemviszonyokról.3 Ugyanakkor a szociálpolitikai szakiro dalom örvendetesen fellendült és sokszínű képet mutatott. Olyan neveket kell itt megemlítenünk, mint Heller Farkas, Balás Károly, Hilscher Rezső, Kovrig Béla és KamocsayJenő.' Természetesen csak néhány szakírót soroltunk fel, hiszen azidévágó szakirodalom elég terjedelmes. Különbözőjelleg ű és színvonalú tanulmányok születtek a vidék és avidéki városok szociális problémáiról is. Nem is szólva itta közismert szociográfiai írásokról, a népi írók és más haladó értelmiségiek, falukutatók publikációiról. Mindennapossá váltak a társadalom nyomorának kérdései az újságok hasábjain is. Martonffy Károly szerkesztésében egy külön reprezentatív kiadvány is megjelent 1939-ben, amely az akkori magyar szociálpolitika szinte minden ágazatáról tartalmazott előadásokat.s Valójában a szociálpolitika kérdése azokat a területeket foglalta magában, amelyekről a Kommunisták Magyarországi Pártja szólt 1919-ben. Magyarországon a ka- 1 Az évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk. : Incze Miklós. Bp Berend T Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp , 340. o. 3 Matolcsy Mátyás :Az életszínvonal alakulása Magyarországon, A Magyar Ipari Munkatudományi Intézet 2. sz. kiadványa, Bp , Uő. : JövedelemeloszlósMagyarországon. Közgazdasági Szemle, 1936., Uő. : A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás. Bp Heller Farkas: Sociálpolitika, (Külön kiadott részlet Közgazdaságtana II. kötetéből). Uő. : A szociálpolitika alapja és lényege. In. : A mai magyar szociálpolitika. Szerk. : Martonffy Károly. Bp , o. Balás Károly :A szociálpolitika fő kérdései. Pallas Rt , HilscherRezső:Bevezetés a szociálpolitikába. Szövétnek kiadás, Bp , Kovrig Béla : Szociálpolitika. Bp , Kamocsay Jenő: Társadalom és szegényügy. Nép- és családvédelem, november, o. 5 A mai magyar szociálpolitika, i. m. 79

2 pitalizmus késői fejlődése miatt az intézményesített jótékonyság korszaka" hiányzott, a tőkés rendszernek pedig nem volt széles körű állami szociálpolitikája. Ezért volt a követelések köre olyan tartalmú, amelyben a munkásmozgalom igényei tükröződtek. A munkanélküliség felszámolásától a balesetbiztosításig, az egészségvédelemtő~l a társadalombiztosításig és a lakásviszonyok megjavításáig sok követelmény helyet kapott. 6 A két világháború közötti magyar társadalomban olyan nagymérvű volt a szegénység, hogy a politikai hatalom nemcsak, hogy kénytelen volt tudomásul venni, hanem válaszolniaiskellett rávalamilyen módon. Magyarázatukat revíziós politikai törekvésekkel kapcsolták össze. A szegénység létét ugyanis a trianoni békeszerződés következményeként tüntették fel. Ugyanakkor bizonyos erők a szegénység enyhítésének szükségességét politikailag fontos érdekként tartották és így magyarázták. Az állam szociális tevékenységeként könyvelték el például a Népjóléti Minisztérium vagy a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet működését. Csökkenteni kellett a társadalmifeszültségeket, ez volt az állam célja. Ezt szolgálta az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrehozása 1940-ben, mint szociálpolitikai program. Ebben az időben azuralkodó osztályok képvisel őiigyekeztek alakosság alsó rétegeinek lojalitását megnyerni, tekintettel a közelgő háborúra.' Korszakunkban az ún. szociális közigazgatási szakembereknél és a jótékonyság kérdéseivel foglalkozó közíróknál is a szegényügy volt a szociálpolitika lényege. Tudjuk, hogy a szegénykérdést előbb a háború közvetlenkövetkezményei, majdpedig a világválság tették oly súlyossá, hogydimenziói minden korábbit meghaladtak. Tömeges, tartós munkanélküliség és a létminimum alatti bérekjellemezték anéptömegek helyzetét. A társadalombiztosítás az időszak végénis csak a lakosság egyharmadára terjedt ki, a munkaképtelenek, öregek csak egy kis részének juttatott alacsony összegeket 1939-től kezdve. A munkanélküli segély intézményét a kormány elutasította. Hilscher Rezső, a már említett szerző, leszögezte, hogy megfelelő szociálpolitika esetén megszűnne a szegényügy, mely az emberiség szégyene.$ A társadalom életét jellemző nyomort már karitatív alapon sem igen lehetett enyhíteni. Akorábbi hagyományoknak megfelelően az állam megpróbált a társadalom életébe szociálpolitikai eszközökkel beavatkozni. Ez főként jogszabályok alkal mazásával történt és kevésbé jelentette a társadalmi kérdések anyagi eszközökkel történő megoldását. Helyet kapott a jobboldali szociáldemagógia eszmevilága is. A különböző elképzelések általában valamilyen karitatív jellegű segélyezést fogalmaztak meg. Hiába ismerték el az ideológia szintjén a szociálpolitikát, tényleges kialakítására alig történt valami. Magyarországon 1917 óta működött Népjóléti Minisztérium, szociális intézkedések bizonyos mértékben történtek is, azonban egységes, szervezett szociálpolitika soha nem bontakozott ki. 9 Nemcsak a Népjóléti Minisztérium foglalkozott szociális kérdésekkel, hanem a Miniszterelnökség mellett Bencs Zoltán államtitkár vezetésével működő Szociálpolitikai Ügyosztály, melynek fő feladata a munkanélküliség kérdésének intézése volt. Erről újabban Baksay Zoltán tett közzé terjedelmes tanulmányt.to 6 Ferge Zsuzsa : Társadalompolitikai tanulmányok. Bp , 51. o. 7 Bokor Ágnes : Szegénység a mai Magyarországon. Bp , 39. o. 8 Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénységpolitika történetéből. Bp , 110. o. 9 Kulcsár Kálmán : A mai magyar társadalom. Bp , 75. o. 10 Baksay Zoltán : A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon. Századok sz o. s0

3 A szociális kérdések és a szociálpolitika már a múlt század másodikfelétől az érdeklődés középpontjába került. Korszakunkbantehát voltak ennek előzményei ugyanúgy, mint a szegénységkutatásoknak. Erről előző írásunkban már szóltunk.tt A dua lizmus időszakában már a községeket az évi XLIII. tc a kötelezte arra, hogy mindazon szegények ellátásáról gondoskodjanak, akik magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek. Szintén a községek szegénygondozási kötelezettségéről szólt az évixxii. tc. Ezt követően az sz. belügyminiszteri rendelet követelte a községekto~, hogy szabályrendeletet alkossanak a szegénygondozásról és szegénykatasztert állitsanak fel. t2 Az évi XIX. tc. és XLVI. tc. a segélyekkel, a betegség és balesetbiztosítással, munkásházak építésével, valamint egyéb szociális támogatásokkal foglalkozott. t3 A vidéki városokban működtek márún. szegényügyi bizottmányok az 1870-es években. Debrecenben már 1872-ben vannak adataink ilyen bizottmány létezéséről.l4 Aváros törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében február 22-én tűnt fel a szociálpolitika kifejezés. Ekkor sürgették egy szociálpolitikai ügyosztály felállitását.ts Korszakunkban a háború után még néhány évig működött Debrecenben a szegényügyi bizottság, de ez megszűnt és január 1-től feladatát a népjóléti bizottság vette át. A népjóléti hivatal igazgatója a bizottság előadója lett. Hatéviidőtartamra megválasztották a bizottságtagjaivá akövetkezőket : dr. Szentpétery Kun Bélát, Sebestyén Lajost, Szele Györgyöt, Sztankay F. Bélát és dr. Vásáry Istvánt. Abizottság elnöke dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnoklett. Megfogalmazták abizottság feladatait és hatáskörét. A népjólétibizottság intézi a szegénysegélyezéseket és szegényházi beutalásokat, egyéb ügykörébe eső ügyekben mint véleményező és javaslattevő szakbizottság működik."t6 A húszas évek végén, közigazgatási szinten, változás történt a népjóléti ügyek intézésében. Szabályozták a törvényhatóságok önkormányzatát 1929-ben, később 1932-ben pedig megszüntették a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumot. A szociálpolitika és a közegészségügy az önkormányzatokat is irányító Belügyminisztérium hatáskörébe került. Ezután a szociális kérdések intézése is az önkormányzatokon belül történt.l' A gazdasági életben tapasztalhatójavulás a húszas években. Szerkesztettek bizonyos szociális törvényeket is. Ilyenvoltaz 1927 : XXI. tv., amelya betegségi és baleseti kötelezőbiztosításról szólt, és az 1928 : XL. tv., amely az öregség, rokkantság, özvegységésárvaságeseteinekbiztosításáról rendelkezett. Ez utóbbi azonban elég szűkmarkú volt. Ezek a munkásságra vonatkozó törvények főként 1925 és 1935 között igyekeztek a kurzus arculatát külföld felé megfelelően bemutatni. Ilyen indokkal 1928-ban még tíz törvényt cikkelyeztek be, főként a fiatalok, gyermekek és a nők védelméről.tg Bethlen István miniszterelnök, a szociális törvényjavaslatokról szólva, március 4-én Debrecenben tartott beszédében a következőket mondta :... szükség van arra, hogy szociális törvényhozásunkat még jobban kiépítsük, hogy a baleset ésbetegség elleni biztosítás után az öregség ésrokkantság kérdésével most már 11 Major Zoltán László : Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez HBMLÉ XV. (Szerk. : Gazdag István.) Debrecen, o. 12 LengyelZoltán :A szegénykérdés megoldása és az egri norma Debrecenben. Debrecen o. 1 3 Ferge Zs. : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. I. m. 81., 82. o. 14 HBML N.B.1405/b. L. Debrecen sz. kir. város hatósági szervezete HBML IV.B.1403/a, 102/ , bkgy, február HBML IV.B.1406/a. Eln.-i 7300/ Ágh Attila : Az önszabályozó társadalom. Bp o. 18 Ferge Zs. : Fejezetek... I. m. 93., 94. o. 81

4 nemcsakaz ipari munkásságterén, hanem a mezőgazdasági munkásság terén is foglalkozzunk... "t9 Debrecen szociálpolitikai helyzetét, a háború óta a harmincas évek első feléig eltelt másfél évtized nyomorenyhít ő törekvéseit, Lengyel Zoltán orvos próbálta meg két tanulmányában összefoglalni. 2 ~ is szomorúan állapította meg az átfogó szociálpolitika" hiányát és azt, hogy az állam a szociálpolitika alól meglehet ősen kivonja magát és azt községi feladattá teszi. Javaslatokat tesz a nyomor enyhítésére. Legfőbb gondolata, hogy az összes szociális ügyeket egy kézbe adják. Követeli a munkaalkalmak nyilvántartását, a munkapiac megszervezését, a munkauzsora elleni küzdelmet. Akisiparosokat meg akarja védeni a vállalkozók túlkapásaitól. Szól a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának megszervezéséről, a szellemi munkanélküliek szociális gondozásáról, a városi telepítési politika és a tanyai szociálpolitika kérdéseiről. A várost szociálpolitikai körzetekre kívánja felosztani. Szerepelnek tervezetében a szükséglakások, a kolduskérdés, az árvák helyzete, a hadiözvegyek támogatása és a szegénysegélyezés problémája, több más társadalomjavító elképzeléssel együtt.zt Nézeteiben helyet kap az 1927-ben megfogalmazott egri norma" alkalmazása is. Ez a szegényügyi intézkedés a szegényápolás kérdését nemcsak pénzjuttatással, hanem főleg a szegények gondozásával, otthonuk rendbehozatalával igyekezett megoldani. Aszegények körében való szolgálat, valamint a községi segéllyeljuttatott támogatás tartozott még az egri szociális koncepció elvei közé.zz A harmincas évek végén dr. Kupinszky Sándor városi tanácsnok foglalta össze röviden Debrecen város szegényügyének lényegét, a már emutett országos szociálpolitikai kiadványban.23 Adataink szerint Kupinszky már 1920-ban, mint fiatal joghall gató foglalkozott szociális kérdésekke1.24 A 30-as évek közepén is szerepet kapott az ínségakció lebonyolitásának tervezéséné1. 25 Ebben az ido~en a szegénypolitika új irányba kezdett tapogatózni. Egyre többet beszéltek az ún. produktív szociálpolitikáról",amely már a háborúra való felkészülést szolgálta és megkövetelte a belső feszültségek csökkentését: A gazdasági válság és az egzisztenciális létbizonytalanság idején, amikor központi feladattá váltak a szociális kérdések, a korszak szegénypolitikája az elnyomó paternalizmusnak volt az eszköze.z6 Előzőírásunkban a szűken értelmezett, szegénységenyhítő szociálpolitika fogalmának megfelelően, a szociális intézkedések néhány adatát mutattuk be a dualizmus korából. Az elkövetkezőkben a Horthy-korszak szegényügyéről szólunk. Debrecen új történeti szintéziséből ismeretes, hogy a húszas évek elején a lakosság helyzete rendkívül súlyos volt. Aterheket leginkább anyomorgó tömegekviselték, hiszen azok főként a bérből és fizetésből élő embereket sújtották. 2' A gazdasági összeomlást be- 19 Debreceni Hétfői Újság márc Lengyel Z. : A debreceni szociálpolitika útjai. Debrecen, 1935., uő. : A szegénykérdés... I. m. 21 Lengyel Z. : A debreceni szociálpolitika... I. m. 8., 12., 23. o. 22 Ferge Zs. : Fejezetek... I. m. 111., 112. o. 23 Kupinszky Sándor: Debrecen szegényügye. In. : A mai magyar szociálpolitika. I. m o. 24 HBML IV.B.901/c, 34d, 140/ Debreczen okt Ferge Zs. : Fejezetek... I. m. 125., 126. o. 27 Debrecen története IV. k. (Szerk. : Tokody Gyula.) Debrecen o. 82 Rossz lakásviszonyok, kilátástalan egészségügyi helyzet

5 tetőzte az infláció, amely még a háború időszakában indult meg és egészen 1924-ig tartott. za Felszaporodott amunkanélküliek száma, drágább lett és hiányzottaz élelem, a ruha, a fűtőanyag. Még a csecsemők és a kisgyerekek tejszükségletét sem tudták kielégíteni. Mindez a polgármesteri jelentésekben is összegeződött. Szomorú kép alakult tehát ki, amely mindenképpen intézkedéseket követelt. A gazdasági visszaesés, a háborús ido~c okozta károsodás szinte az élet minden területére kihatott. Megny~'tották decemberében a népkonyhát, de az nem tudta ellátni a nélkülözőket. Oriási mértékű károkról készültek kimutatások a városi tanács tisztviselőinek közreműködésével. Hatalmas méretűdeficit mutatkozott a város költségvetésében is. A szegénység nagy számát mutatta, hogy a városi proletárrétegek és az agrárproletárok együttesen a keresőknek mintegy 56%-át tették ki. De a proletárrétegek életszínvonalán élt a keresked ők 20%-a és a kisiparosok jelentős része is. 29 Hubert Ottó főispán a belügyminiszter elképzelését ismertette a menekültek helyzetének megoldásáról. Eszerint a belügyminisztérium hajlandó a menekültek elhelyezésére saját költségén 50, esetleg több szükséglakást építeni, ha a szükséges területet a városbelterületén, használati jogon átengedi. A városi tanács a DMKE-internátus háta mögött levőföldterületet ideiglenesen át is adta erre a célra addig, míg ajelzett területre a város közönségének más közcélra szüksége nem lesz. A használati jog legfeljebb 35 évre szólt. Jogelismerési dtj fejében, minden év január lyén, 20 koronát fizet a belügyi kormányzat a város házipénztárába.3 Fontos intézkedés volt ez, hiszen a menekültek szaporították a szegénység amúgyis nagy számát. Amenekültek ügyéve11920-ban a sajtó is foglalkozik. Augusztusban az ideiglenes barakklakásokkérdésér ől olvashatunkaz újságból. A cikkíró javasoljaa két nyulasibarakknak 1-2 szobás lakásokkávaló átalakítását. E célra a város korona államsegélyt kért. Hubert Ottó kormánybiztos-főispán közbenjárására megígérték a segély megadását.3t Egy év múlva a törvényhatósági bizottsági közgyűlés a városi tanács javaslatát elfogadja, a szükséglakások létesítésére korona költséget engedélyez. Felhatalmazza a városi tanácsot arra, hogy a szükséglakásokat akár a régi csapatkórház épületének felhasználóval, akár más módon valósítsa meg.3 z Korántsem volt azonban megnyugtató a szükséglakások ügye, még kevésbé a benne lakók helyzete. Czimer Lajos törvényhatósági bizottsági tag például az ilyenlakók szociális helyzetéro~ a következő sorokat írta : Megdöbbentő képek tárulnak azok elé, akik bátorságot vesznek maguknak arra, hogy ezeket a nyomortanyákat megnézzék." A szükséglakásokról van szó a régi csapatkórháznál, a Salétrom laktanyánál és a Böszörményi úti deszkabódékná1. 33 A fenti ínegállapítás 1928 nyarán íródott, de ugyanilyen szomorú helyzetkép tárul elénk január hónapban is. Az Olajüt ő és Téglavető helyzetét feltáró ügyiratok botrányos állapotokról" tanúskodnak.34 A Debreczen újság január elején nagy eredményként közli, hogy a polgármester a barakkokat feloszlatta ésjanuár 2-án az utolsó család is kiköltözött azok- 28 Debrecen iparának története. (Szerk. : Ránki György.) Debrecen, o. 29 Debrecen története... I. m. 183., 184. o. 98., 99. o. 30 Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága közgyűlésénekjegyzőkönyvei az évro"1. 409/18, 038/18, 039/18, bkgy. 31 Hajdúföld aug Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /25, 933 III bkgy. 33 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, / HBML IV.B.1406/ a. Eln.-i. 3543/

6 bó1. 35 Anyomorgó városi szegénység lakásviszonyai természetesen nem sokat javultak alapjában. Pataky József sorai ezt látszanak igazolni : Ruhanélküli gyermekek minden pillanatban összedűléssel fenyegető elkorhadt fészer alatt játszanak..." A szemlélő elsősorban a Bíró-teleprő 1 hoz fel példákat. 36 A nyomorúságos lakásviszonyokon a város úgy is próbált enyhíteni, hogy új bérlakások építésére jelentős összeget használt fel, valamint megpróbálta letörni a lakásuzsorát. Két- és háromemeletes, alacsony bérű, kislakásokat építettek, rendbehozták a nyulasi barakklakásokat. A Hadházi úton 60 földszintes kislakásból álló lakótelep épült. Nagyon sokanjutottak a külsőségekenparcellázott, olcsó telekhez. Kedvezményes kölcsönökkel támogatta az építkezést a Városi Takarék- és Hitelintézet és a Debreceni Kölcsönös Segélyező.3' A gazdasági válság az építkezések terén is visszaesést hozott. A válság mélypontjának idején épült lakások száma az előző időszakhoz képest kevesebb lett ban 839, 1931-ben 540, 1932-ben 281, 1933-ban 240 és 1934-ben már csak 180 új lakás épült. Késoób is lefelé tendált a lakásépítések iránya, hiszen 1939-ben 80, 1940-ben pedig csak 51 lakás készült el. A lakóházállomány 44%-a vályogból vagy sárból épült. Debrecen városának ekkor csak a belső kerületei voltak közművesítettek. Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a városban még ben is csupán 51% volt ben az épületek 23,9%-ban még nincs se gáz, se villany.3g Fentebb emutettük már, hogy a 20-as években építkezések, városrendezési intézkedések történtek. Megkezdődött a külsőségek és a kertségek közművesítése. Új városrészeket is kapcsoltak be a vezetékes vízszolgáltatásba. Korszerűsítették a vízmű- és szennyvíztisztító telepet és 36 egészséges vizű közkutat fúrtak. A Téglavető és az Olajüt őnyomortelepeinek felszámolása is sorra került.39 Sajnos areménykeltő kezdeteket nem követte örvendetes folytatás. Vásáry István polgármester 1930-ban úgy nyilatkozott, hogy a külvárosok közművesítésének költségei nagyon magasak lennének. Akadálya volt a közművesítés továbbfejlesztésének az is, hogy a külső kerületek beépültsége alacsonynak mondható, ami a tervszerű városfejlesztési politika hiányából eredt. 4 Legrosszabb lakáskörülmények jellemezték az agrárproletár-félproletár réteget. Alakások 70%-a földes padlójú, sok az egyszoba-konyhás, kamra nélküli lakás. Egy 1925-ös polgármesteri jelentés beszámolt arról, hogy 4 családnak volt egy közös konyhája, tűzveszélyes szabad kéménnyel. Dr. Tamássy Géza tisztiorvos ban a sajtóban azt állapította meg, hogy Debrecen környékén egészségtelen a házak nagy része, 7500 ember földkunyhókban és kalyibákban lakik. 4 ' Néhány évvel később dr. Tüdős Kálmán tisztifőorvos is az általános lakáshiány miatt előállott zsúfoltságról beszélt, megállapítva azt is, hogy a belvárosban sok a pincelakás. A lakásínség miatt egyre többen használják állandó lakásul a pajtákat. Hibáztatja a hatóságot, hogy az építkezéseket közművesítés hiányában engedélyezte a kertek között fekvő szabad területeken. 4z A kedvezőtlen lakáshelyzettelfuggött össze a leggyakoribb és a legtöbb 35 Debreczen jan Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, / Debrecen története... I. m o. 38 Debrecen iparának története... L m. 185., 186. o. 39 Debrecen története... I. m o. 40 Debrecen iparának története... I. m o. 41 Debrecen története... I. m o. 42 Dr. Tüdős Kálmán : Debrecen sz. kir. város közegészségügyi állapota és a hiányok orvoslása. Db , 5. o. 84

7 halálesetet okozó tbc terjedése. 43 Dr. Tüdős Kálmán tisztifőorvos a tennivalók között felsorolta a térrendezési és burkolási munkák fontosságát, a tágas udvarok és levegős lakások szükségességét. Sürgette a kertségekben a közművesítést, követelte, hogy a gazdasági cselédek a közegészségügyi kívánalmaknak megfelelőlakásokkal legyenek ellátva. Nem feledkezett meg a népiskolák felállitásáról, azttartotta célszerűnek, hogy egy tanteremben csak 30 tanuló legyen. 44 Maga a lakosság is panaszkodott a kertségbe vezető utak állapotáról. Tégláskert lakosai például panaszukban a következo ket írták :...szívettépő és szánalmas jelenség, mikor azt kell látnunk, hogy az idevaló kis 4-12 éves gyermekek sártengerben átázva és fázva, lucskosan mennek óvodába és iskolába, nem is szólva a feln őttekről, ami bizonyára nem kis mértékben előidézője a kertségekben való nagyobb számú halálozásnak." as A közegészségügy súlyos helyzetének enyhítését olyan intézkedések szolgálták, mint az egészséges vízellátás, csatornázás, a ment őszolgálat korszerűsítése, a csecsemőotthon és a szociális szolgálat létesítése. Megemlithetjük a cselédotthont és a sze gényház bővítését is. Legfontosabb eredmény azonban az volt, hogy az állam átvette, felújította és több száz ággyal, új épületekkel kibővítette a mai Bem téri közkórházat. Az egészségügyi és szociális célokra fordított városi beruházás összege ekkortájt 2-2,5 millió pengő volt.46 Minden fejlődés ellenére azonban, pusztított a morbus hungaricus". Egy évijelentés azt mutatta ki, hogy a gümőkórosok száma egyenesen megdöbbentő. A különben is nagy halálozási szám 17,42%-át tette ki. Ezt a nagy gümőkóros mortalitást némileg megmagyarázza az, hogy tavaszi hónapokat élünk, amikor a hat hónapos tél, jelenleg szomorú lakásviszonyaink s gazdasági helyzetünk mellett most fejezi be gyilkos munkáját. "a7 Dr. Kupinszky Sándor már említett írásában a város egészségvédelmével kapcsolatban megemliti, hogy közgyógyszer ellátásban részesülnek a közsegélyesek és az ínséges munkanélküliek. Központi szegénybetegrendelő működéséről is szól és előadása szerint egy EgészségvédőIntézet is van a szociális telepen, ahol az évi rendelések száma Biztosítottnak látj a az iskolaegészségügyi ellátást is.4$ Jelentős időpont Debrecen közegészségügyi helyzetének fejlődésében az általános egészségvédelmi szolgálat megindulása december lyén. A szolgálat vezetője dr. Gártner István tisztifőorvos, helyettese dr. Karossa- Pfeifer József tisztiorvos volt. A személyzethez tartoztak Killer Tiborné vezető védőnő, Borbély Irma és Boócz Ilona egészségügyi védőnők, akik elsősorban az általános szervezésű munkálatoknál, valamint az iskolaegészségügyi szűrővizsgálatoknál működtek közre. Ez a csoport a város szociális telepén, a Tüdőgondozó Intézettel közös épületben kapott helyet. Itt külön zöldkeresztes védőnői iroda, iskolaegészségügyi tanácsadó helyiség, váró- és vetk őző szoba állt rendelkezésre. Ugyancsak a szociális telepen helyezték el a városi Egészségvédő Intézetet is. Az anya- és csecsemővédelmi munkát a Stefánia Szövetség hét védőintézete látta el. Megindultak az óvodás és iskolás gyerekek szűrővizsgálatai is.49 Megszervezték az Országos Közegészségügyi Intézet Igazgatóságánakjóváhagyásával Debrecenben is a zöldkeresztes egészségvédelmi 43 Debrecen története... I. m. 91. o. 44 Tüdós K. : i. m. 23., 24. o. 45 HBML IV.B.1405/ okt Debrecen története... I. m o. 47 Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében. HBMLÉ XII. (Szerk. : Gazdag István.) Debrecen, o. 48 Kupinszky S. : i. m. 536., 537. o. 49 HBML IV.B.1408/b, 12/1940. Tfo márc

8 szolgálatot. Ötzöldkeresztes védőnő munkába állitását vették tervbe. Dr. Gártner István tisztifőorvos nagy jelentőségűnek mondotta az iskolaegészségügyi vizsgáló intézet megszervezését is. s Az egészségügyi intézkedések sorába tartozott még a Fertőtlenítő Intézet megszervezése is. 5t Mindezek az eredmények nem feledtethetik Debrecenben áz országosnál nagyobb halálozási arányt, és azt, hogy a népesség életkörülményei mostohák voltak. Mindezek mellett az egészségügyi ellátottság szintje is alacsony volt. 5z Segélyezés, jótékonyság, ínségakciók A világháború negatív következményei mellett, Debrecen gazdasági életét más tényezők is befolyásolták, amelyek a tömegek helyzetét súlyosbították.a helyi ipar fejlődése megrekedt, szerkezete elmaradott volt.az ipar fejlődése még 1941-ben is határozottan extenzív képet mutatott. A bőséges munkaerőforrásból következett szinte az egész korszakon át a munkanélküliek nagy száma. A mezőgazdaság a válság hatására mind külterjesebbé vált. Szerkezeti átalakulása egyre növelte a mezőgazdasági latens munkanélküliséget. 53 A város szegényügyi bizottsága 1920 júliusában javaslatot tett a segélyösszegek növelésére, azoknak az addigi 6-12 koronáró koronára történőfelemelésére a családtagok létszámához képest. Az indítványt el is fogadták. Az elnöki segélyeket 20 és 50 korona között állapították meg. 54 Hamarosan emelni kellett a népkonyha fenntartásának összegét is, amelyet a törvényhatósági bizottság korona értékben határozott meg. 55 Aszegények segélyezésével kapcsolatban a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve megállapítja, hogy a költségvetésileg előirányzott pengőt teljes egészében felhasználták, mert a szegénykataszter összeállítása folytán a közsegélyben részesültek száma 177-rő1318-ra emelkedett. A szegénykataszter alapján megállapított évi szükséglet pengőt tett ki. Tehát az év második felére még pengő póthitelt szavaztak meg. Ahatározat időpontja július 26-a volt. 56 Riasztó volt 1924-ben atisztifőorvosjelentése az iskolaitanulók nehéz körülményeiro~, a ruhátlanságról.s' A törvényhatósági bizottság pedig arra hívta fel a Patronázs Egyesület figyelmét, hogy az utcán egyre szaporodnak a koldulásra beoktatott gyermekek, s ezekre fel kellene ügyelni.s 8 Lengyel Zoltán pedig arról is írt, hogy van koldusbíró, aki beosztja a helyeket, megakadályozza az illegitim konkurrenciát és a vonatról, pénteki napokon rengeteg koldus száll 1e.59 Nem oldódott meg tehát a kolduskérdés sem, hanemott lappangott továbbra is a súlyos szociális problémák között. Erre mutat az is, hogy a költségvetésben a szegénygondozók és a szegényházi alkalmazottak mellett, a koldusellenőrök díjazásával is ta- 50 HBML IV.B.1408/b, 380/ ápr. 22. HBMLIV.B.1408/b. K.1079/ O. K. I ápr. 15. ' 51 HBML XXL502/a, 3399/ kgy. sz. 52 Debrecen története... I. m. 91. o. 53 Debrecen iparának története... I. m. 158., 175., 183., 195. o. 54 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /12, bkgy. 55 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /29, IV bkgy. 56 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /19, IV bkgy. 57 HBML IV.B.1406/b, 120/ jan Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /11, 069.IV bkgy. 59 Lengye[ Z. : A szegénykérdés... I. m. 59. o. 86

9 lálkozunk korszakunk végén is. 6 A nyomórgó tömegek ínségének enyhítésében jelent ős szerepet játszott a Népház működésének kezdete 1927 januárjában. Ideköltözött át a népjóléti hivatal is.a városi népkonyha is itt üzemel, amely a keresetnélküli, téli hónapokban szegény felnőttnek és gyereknek osztogatott ingyen ebédet. Tejkonyhát is tartott fenn szegénysorsúak számára. Ebben az épületben működött az anya- és csecsemővédő otthon.b t Mindenévben találkozunk atörvényhatósági bizottság intézkedései között valamiféle szegélysegélyezéssel. Póthitelként pengőt engedélyeznek 1930-ban,óz ugyanebben az évben 232 család tűzifasegélyt kapott, 603 családot élelmiszersegélyre jegyeztek elő, sok gyerek pedig ruha- és cipősegélyben részesiilt.ó3 Mintegy pengő póthitel engedélyezéséről tudunk 1932-ben, 6000 pengőről 1934-ben, 5000 pengőről 1935-ben.ó4 A város 1939-ben ún. nyfft szegénygondozásra pengőt fordított. Ebből készpénzsegély volt pengő, természetbeni segély pengő és gyógyszersegély pengő.ós A háborús idoben,1943-ban a város közsegélyezésre kifizetett 3000 pengőt, emellett különböző összegeket lakbér-, ruha-, cipő- és útisegélyekre, valamint eseti segélyekre. 66 Egyéni segély is volt ebben az időben. Dr. Kölcsey Sándor polgármester Bakó Andrásné 10 gyermekes, súlyos anyagi helyzetbe jutott szegény asszony részére - lakbértartozásának rendezése céljából pengőt utal ki.6' A Társadalmi Segítő Bizottságszegénysegélyezés akciójára 1943.január hónapban 15 személy 8 pengő felajánlást tett, az egyesületek pedig posta-takarékpénztári befizetési lapon, 2653,18 pengőt küldtek be. 6g Jótékonykodást gyakoroltak a különböző egyesületek. A Jótékony Nőegylet példáu11925 karácsonyán 200 szegényt és gyermeket látott el adományokkal, ugyanekkor a Patronázs Egyesület400 nyomorgó gyereknekadományozott ruhaneműt.ó9 Ilyen akciója volt a Patronázs Egyesületnek 1929 karácsonyán is, amikor 2000 pengő értékű ruhát, cipőt és élelmiszer-adományokat osztott ki a gyermekek között.' Magánosok is jótékonykodtak. Apolgármesteri hivatalban egy ismeretlen hölgy koronát adott át Tatay Zoltán tanácsnoknak 1926 júliusában, szegénysegélyezés céljából.'t Egy emberbarát 2000pengőt adományozott amunkanélkülieknek.a legjobban nélkülöző munkanélküliek a Munkásotthonban gyűltek össze, ott osztották ki az adományt.' 2 Debrecen szociálpolitikájának olyan vizsgálói, mint Lengyel Zoltán vagy Kupinszky Sándor és mások, az országos szakirodalmat forgatva találkoztak Esztergár Lajos nevével, aki a szociális közigazgatás egyik legodaadóbb szakembereként vizs- 60 HBML IV.B.1406/b, 264/529/ kgy /1942. L/1942. bkgy nov Debreceni Képes Kalendárium XXVIII. évf o. 62 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /34, 609/IV./ bkgy okt Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /39, 625/eln bkgy nov Uo év. 340/30, 723/IV./ bkgy okt. 11. Uo év. 380/32, 154/IV./ 552 kgy bkgy okt. 24., uo év. 683/31, 562/IV./811 kgy bkgy dec Debrecen története... I. m o. 66 HBML IV.B.1406/b, 574/ máj HBML IV.B.1406/b, 236/ febr HBML IV.B.1406/b, 179/ febr Debreceni Hétfői Újság dec DHÚ : dec Debreczen, júl Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /22, bkgy június

10 gálta a munkanélküliség kérdését.' 3 Sokkal fontosabb érvek voltak azonban ennél a nyomorúság rideg tényei. A polgármester már a 20-as évek elején a mezőgazdasági munkanélküliséggel kapcsolatosan, mintegy 8000 teljesen ellátatlan személyről tett említést.'4 Asajtóbó11925 telén azt lehetett olvasni, hogy munkanélküli van a városban. Ezek nagy része, míg a hideg időbe nemállt, napszámos munkárajárhatott, de ma már ez sem akad.'s Atörvényhatósági bizottság a munkanélküliséggel együtt járó nagy nyomor enyhítésére,1929 februárjában peng ő segélyt szavazott meg.' 6 Aváros vezetősége ban csupán részleges ínségakciókat szervezett és hajtott végre saját költségvetésből." A polgármester 1931 őszén jelentést tett a munkanélküliek összeírásáról. Jelentkezett 3135 családfő, tagokkal együtt 9927 egyén. A törvényhatósági bizottság pengősegélyt szavazott meg.'g telén 7557 családfőt érintett az ínségakció, az as 6900 családfőt, az es pedig 6210 családfőt.'9 Dr. Szekeres János miniszteri tanácsos isdebrecenbe érkezett 1935-ben, hogy megvizsgálja az ínségakció menetét, mert a főispán erre a célra újabb peng ő államsegélyt kért a kormánytól.$ Olyan segélyek is voltak, mint például tüzelősegélyek és karácsonyi előlegsegélyek kiosztása 1934 telén.81 A 30-as évek során végig tartottak ezek az ínségakciók. Az ínségakciók keretébe tartozó szükségmunka főpleg földmunkát, kőtörést és fakitermelést jelentett. Az ínséges munkanélküliek száma 1934 és 38 között fővolt. Tovább kellett működtetni az ínségkonyhákat is. A munkanélküliség enyhülésére csak ben került sor. 82 Szegényházak Az intézményes szegénygondozás vagy zárt szegénygondozás fontos része volt Debrecen város szegényháza, amely 1895-től működött. Dolgozatunkban utaltunk már rá, hogy ezt az intézményt egy nagyobb épülettelbővítették. A háború kitöréséig volt az ápoltak száma, amely 1928-ban 147-re emelkedett. Ez a létszám a gazdasági válság elmélyülése után emelkedett, így 1934-ben már 231 volt.g3 A 30-as évek második felében tovább emelkedett alétszám és 1940-ben már 2871akója volt a városi szegényháznak.84 Aszegényház gondnoka március 10-én pengős építési tervet nyújt be. Ennek további sorsáról azonban nincs adat, valószínűleg terv maradt.gs Az épületben 371akószobában éltek az emberek, egy szobában 2-16 személy is lakott. Egyápolt költségvetésileg megállapított napi teljes ellátása 64 fillérbe került. Egy gondnok, egy szellemi szükségmunkás, két felügyelő hajdú és egy ház- 73 Esztergár Lajos: Gyakorlati szociálpolitika. Pécs Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk. : Tokody Gyula.) Debrecen, o. 75 Debreceni Független Újság dec Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /3474/ IV bkgy febr Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m o. 78 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, / bkgy okt Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m o. 80 Városháza, Várospolitikai Szemle sz. 16. o. 81 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /45, 123/IV bkgy dec Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m. 225., 259., 260. o. 83 Kupinszky S. : i. m o. 84 HBML VIII. 803/a, 2.cs, 540/1940. sz. h. 85 Uo. : 167/942. sz. h. s8

11 vezetőnőképezteaz ápolda személyzetét.gb Korszakunkban isműködött az Ispotály, a református szegényház, amelyet a város segítségével a református egyház tartott fenn. Az intézet dékánja Bagossy Kálmán volt, ő intézte az élelmezési, segélyezési és felügyeleti teendőket.g' A városi támogatás mértékét mutatja, hogy az 1923-ban előirányzott korona összegű segélyt koronára emelte.gg A római katolikus szegényházban 11 ápoltat gondoztak. Az intézet gondnoka vitéz Gaál Lajos volt. Pénzügyi fedezetül a Szent Antal perselyből begyűlt adományok szolgáltak.g9 A városi tanács által pénzbelileg segélyezett felekezetek között a római katolikus szegényház is szerepel. Erre példa az évi költségelőirányzat. Ebben 1734 pengőről esik szó. 9o Anegyvenes évek elején mára háborús helyzet újabb ésnehezebb szociális intézkedéseit követelték meg. Foglalkozni kellett ahajléktalanná vált bombakárosultak elhelyezésével és gondozásával.9t Aszociális ügyosztály feladataihoz új, eddig nem lá tott problémák kapcsolódtak. Ennek a kérdésnek a vizsgálata külön tanulmányt igényel. Remarks to the Social Policy of Debrecen Town in the Period Between 1920 and 1944 Zoltán László Major Social political way ofthinking, coming into life from the second half of the last century, had to answer new problems in our century Wars, revolutions, economical crisis situations and an ever increasing pauperisation became characteristic for the first half of the 20th century. The ruling classes had to realize that social policy became a central problem. Since the era of Dualism Poor Relief Committees were activity dealing with such problems in country-towns, also in Debrecen where a large number of data can be found. The Committees were functioning even in the twenties but later their role was taken over by the Welfare Committees, by the Department of Social Affairs and by the Municipal Committees. These institutions dealt mainly with the positions of the poverty-stricken people in Debrecen too. The studydescribes the lodging- and health conditions, the organized charities and hunger actions. Finely the poorhouses are discussed as institutions of closed poor-relief. Archives sources, newspapers and special literature served as abundant material for the study. From those I tried to make a selection according to the possibilities given in the extent of the manuscript. 3a~remxu x coyuanbuo ű nonumuxe zopoda,geópegena a nepuod c 1920 no 1944 zz. 3onaman Jlacno Maüop B xautem Bexe couxanxcrxyecxoe Mbrmnexxe, oxcxbxbiuxeca Bo BTOpoH nonosxxe npomnoro Bexa, óbmo Bbixyxc,gexo pexratb xosbie xpoónembi. IIepsax xonoaxxa XX B. xapaxrepxsosanacb BOI3H ŰMx, pebojifoi[xamx, 3KOHOMx9eCKHMH Kpx3HC3MH x MyHxTeJIbHbIM 06e,gHeHxeM. I~OCIIOJjcrsyroutxx xnacc fibcn BbIHyxC,i[eH xpx3hatb, 4T0 COI(xaJIbHflA xojixthka CTaJIa LjexTpaJIbHbIM BOxpOCOM. B xpobhhijhűjibhbix ropo,gax, B TOM 9xCTe x B J~e6peueHe, MONCHO HaFITx CBeliexHA O,I~eRTeJIbHOCTx KOMHTCTOB xpx3pehha fíeuhbrx, pa60taf0[izxx CO BpeMCH J]ya.1Ix3Ma. 3Tx KOMNTe- 86 Uo. : 346/1937. sz. h. 87 Debrecen sz. kir. város és Hajdúvármegye (Vármegyei szociográfiák XIL) Szerk. : Csobán Endre. Bp o. Herpay Gábor : A debreceni ref. Ispotály története. Debrecen, Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /22, 260/IV bkgy okt Liszt Nándor-Sümeghy József: Debrecen katholikus múltja és jelene. Debrecen, o. 90 Db. sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, /33, 072/3767/37, 706/38, bkgy dec HBML XXI. 505/a, júl

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. december 17-ei ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. december 17-ei ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/285-7/2009. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950 Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 115. állvány 16. polc-116. állvány, 2. polc A/ Feudális kori iratok 1817 1834 a/ Közhirdetményi jegyzőkönyv 1817 1834 0,01 fm B/ Polgári kori iratok 1854 b/ Elöljárósági

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Gazdasági és Területrendezési Bizottsága Szám: 02/228-2/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 506/2014. 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez az önkormányzat

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 110. állvány, 2. polc-111. állvány, 16. polc a/ Elnöki iratok 1910-1931 0,11 fm b/ Közigazgatási

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel)

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) BELGIUM... 3 FRANCIAORSZÁG... 4 PORTUGÁLIA... 7 BELGIUM

Részletesebben

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 1885 1950 (1953) 15 ifm 1. doboz A Református Egyház Konventi Missziói Bizottsága: missziói ügyek, 2. doboz a. Missziói b. Missziói nyomtatványok

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről A védőnő tevékenységéről 2009-ben Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselő-testülete 2010 Márciusi ülésére

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 8. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 20-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A védőnői körzetek megállapításáról Tárgykört

Részletesebben

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól Nagyszentjános Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

IV. 415. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye közigazgatási. Bizottságának iratai 1876-1944

IV. 415. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye közigazgatási. Bizottságának iratai 1876-1944 IV. 415. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye közigazgatási Bizottságának iratai 1876-1944 Szervtörténeti adatok, hatáskör: A törvényhatóságban működő önkormányzati igazgatási szervek és állami igazgatási szervek

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Szöveges beszámoló 2005. év

Szöveges beszámoló 2005. év Szöveges beszámoló 2005. év Intézményünknek a TMÖ Pszichiátriai Betegek Otthona Máza az eltelt 12 hónap során a felügyeleti szerv biztosította a pénzügyi fedezetet, ezen kívül a munkaügyi központtól kapott

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV HELYZETELEMZÉS Tanulói létszám: Oszt. Létszám SNI BTM Bejáró Napközi Tanulószoba 1-2. 16 2 2 6 11 4. 15

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet

29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet 29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet a lakásépítés támogatásának rendszerérõl, valamint a fiatal házasok elsõ lakáshoz jutásának támogatásáról * A helyi Önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJA AZ 1945-1950 KÖZÖTTI IDÓSZAKBAN Major Zoltán hásxió. Bevezetés

DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJA AZ 1945-1950 KÖZÖTTI IDÓSZAKBAN Major Zoltán hásxió. Bevezetés DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJA AZ 1945-1950 KÖZÖTTI IDÓSZAKBAN Major Zoltán hásxió Bevezetés Századunk közepén a már hosszú időre visszatekintő szegénységszociológiai kutatások vonulatából kiemelkedett

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Aktualitások a védőnői munkában

Aktualitások a védőnői munkában Aktualitások a védőnői munkában Székesfehérvár 2013. november 13. Polyákné Gulyás Erika megyei vezető védőnő Visszatekintés Anya-gyermekvédelem hagyományai XX. sz. I. világháború - magas csecsemőhalálozás

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 8/2012.(VI.29.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosított

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben

SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI

SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY V.K.68.a. SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI 1869-1950 (1950-1971) db (0,12) doboz = ifm 89 db csomó = ifm 222 db kötet = ifm Összesen:

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ TISZASZENTIMRE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor

PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor I. Könyv 1. Külföldön idegen nyelven 1. Gábor Gyáni -György Kövér -Tibor Valuch: Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century. Budapest-New

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Maglóca Község Képviselő-testülete 2-2/2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2008. április 07-én 13 óra 30 perckor a maglócai kultúrházban megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ikt.sz.: / 2011-0981 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Debreceni Javítóintézete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. Hatályos: 2011. április 01-től 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések 1. A javítóintézet

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 7-i ülésére Tárgy: A kárpátaljai Dercen megsegítéséről szóló döntés meghozatala Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

7. Szociálpolitikai korszakok Európában és Magyarországon

7. Szociálpolitikai korszakok Európában és Magyarországon 7. Szociálpolitikai korszakok Európában és Magyarországon A szociális gondoskodás, a rászorulók segítése már a legősibb társadalmakban is megjelentek. Az ókori Görögországban és Rómában is már voltak közfürdők,

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Ikt. sz.: 2022/2011. Javaslat a Baglyaskő Idősek Átmeneti Otthona, valamint az Ezüstfenyő Idősek Otthona Idősek Klubja éves

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ÉVKÖNYV

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ÉVKÖNYV SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 211. 2 ELÕSZÓ Mindannyiunk előtt ismert, hogy akárcsak az Európai Unióban, úgy hazánkban is csökken a születésszám,

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve 59/2015. sz. képviselő-testületi határozat: Napirendi pontok elfogadása

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években

Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években KÜHRNER ÉVA Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években Az Eötvös-féle népoktatási törvény 1 következtében az iskolába járó gyermekek száma ugrásszerûen megnõtt. A meglévõ iskolaépületek sem mennyiségükben,

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története 217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,

Részletesebben

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testület

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István Az Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita közigazgatási területén működő Központi Orvosi

Részletesebben

RÉCSEI BALÁZS. Somogy megye településeinek, jegyzőségeinek és körjegyzőségeinek közigazgatási adattára 1872 1950

RÉCSEI BALÁZS. Somogy megye településeinek, jegyzőségeinek és körjegyzőségeinek közigazgatási adattára 1872 1950 RÉCSEI BALÁZS Somogy megye településeinek, jegyzőségeinek és körjegyzőségeinek közigazgatási adattára 1872 1950 Az összeállítás az 1872. évi első községi törvénytől az 1950. évi első tanácstörvényig követi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: VG Kft ügyvezetője

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: VG Kft ügyvezetője ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Az előterjesztést készítette: Előterjesztő: Ferencz Péter VG Kft ügyvezetője dr.kelemen Márk polgármester Véleményezésre

Részletesebben

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el.

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el. Tokodaltáró Község Önkormányzat Tokodaltáró, József A. u. 31., tel.: 33/505-635, fax: 33/505-650 Tokodaltáró Község Önkormányzatának 6/2009. (III.19.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú bérlakások

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2011.. évii gazzdál lkodássrról l 2012.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

ADATLAP lakásépítéshez és vásárláshoz nyújtandó helyi támogatás igényléséhez

ADATLAP lakásépítéshez és vásárláshoz nyújtandó helyi támogatás igényléséhez ADATLAP lakásépítéshez és vásárláshoz nyújtandó helyi támogatás igényléséhez 2.200,- Ft-os illetékbélyeg helye IGÉNYLŐ HÁZASTÁRSA (ÉLETTÁRSA 1.) Neve.. Leánykori neve.. 2.) Anyja neve.. 3.) Születési helye,

Részletesebben

Az Angol- Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola

Az Angol- Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola Az Angol- Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola 2012-2013 es tanév Munkaterve (A munkaterv a tanév eseményeinek megvalósításakor

Részletesebben

1. A költségvetés bevételei és kiadásai

1. A költségvetés bevételei és kiadásai K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének 9/2010. (IX.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetését megállapító, 3/2010.(II.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése. 9. NAPIREND Ügyiratszám: 4/ 1637/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység

Részletesebben