SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS"

Átírás

1 SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁGTAN Pásztor Miklós BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/ "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti Corvinus Egyetemen" projekt keretében készült. Budapest, 2011 Tartalom 1

2 Bevezető A modern szociálpolitika kialakulása, főbb történeti és területi típusai A szociálpolitikai fogalmi háló A szociális biztonság (social security) A biztonság intézményei Segélyezés A társadalombiztosítás Jóléti állam jóléti társadalom Nemzetközi viszonyok Globalizáció és szociális rendszerek A jóléti rendszerek reformja A globalizáció szociálpolitikai vetülete Szociális közpolitikák Globalizáció és szociális reformok A jövő választásai A szociálpolitika elvei: értékek és keretek Szabadság Egyenlőség, méltányosság, igazságosság Szolidaritás és emberi méltóság A diszkriminációmentesség és tolerancia Szociálpolitikai ideológiák A szociális gazdaságtan alapjai: a generikus közgazdasági eszközök Jövedelempótlás vagy társadalmi probléma A jólét gazdaságtani értelmezhetősége A jólét mérése közgazdasági eszközökkel Az egyenlőtlenség mérése A jótékonyság korlátai A támogatás típusai és lehetőségei Jövedelempótlás mértéke, csapdahelyzetek Gazdaságtani érvek a szociális közszolgáltatások mellett Az közösségi oktatás externális jellege Az egészségügy externális jellege A munkapiaci szolgáltatások extern hatása A fogyasztásbefolyásolás externális hatása A társadalombiztosítás gazdaságtani jellemzői A természetbeni szolgáltatások finanszírozására A járadékok gazdaságtani jellemzői

3 A TB önkormányzatisága Az új évezred kihívásai Az adórendszer szociális befolyása A szociális közszolgáltatások üzemgazdaságtana A közszolgáltatások gazdálkodási sajátosságai A költségvetési gazdálkodás alapszabályai A költségvetési gazdálkodás elméleti értékelése A szociális közszervezet Humánpolitikai megfontolások Eljárásrendek A jövedelempótlás szervezeti elvei A természetbeni támogatás szervezetei A részvétel Innováció és programmenedzsment Az üzleti szervezetek szociális támogató tevékenysége Az Európai Unió szociálpolitikája A szociálpolitika értelmezései és története az Unióban Az Unió szociálpolitikai alapintézményei Az Európai Szociális Charta (1961) Az emberek szabad mozgása az Unión belül A közösségi munkajog A külső bevándorlás kérdései A szociális védelem egyéb kérdései Az Európai Unió Alapjogi Kartája A jövő kihívásai Irodalom

4 Bevezető E tankönyv igyekszik összefoglalni a gazdaságtannak a szociálpolitikáról szóló mondanivalóját. Kísérletet teszünk arra, hogy a szokásos gazdaságtani munkák jövedelem-elosztási problémáin túli megközelítéseket is figyelembe vegyük. Emellett célul tűztük ki, hogy a szociálpolitikai tankönyvek költségvetési törvény magyarázatain túllépve, a gazdaságtan legfőbb társadalomtudományi hozzájárulását, a szűk erőforrások közötti sokféle cél elérésének értékelési mechanizmusait bemutassuk a szociálpolitikán keresztül. Alapvetően a közpolitika elemzés módszertanát hívjuk segítségül. A közpolitikai módszertan az információk másodlagos feldolgozását jelenti, nem célja az eredeti adatok és összefüggések feltárása. A közpolitikai elemzés a célja szempontjából releváns tudományos eredményeket rendezi el olyan módon, hogy a politikai döntéshozatal képes legyen lehetőségek közül választani. A szokásos tudományos eredmények egy-egy hatásvizsgálatot elemeznek mélyen és kimerítően. Ezzel szemben a közpolitika elemzés tágabb perspektívát nyújt és sokféle összefüggés egymásra hatását kívánja bemutatni. Éppen emiatt jelent másodlagos feldolgozást az eredeti adatok vonatkozásában. Műfaja inkább esszé. 1 Ugyanakkor nem állunk szemben a politikai döntéshozatal kényszerével, most nem akarunk beleszólni egy-egy társadalom napi közpolitikai életébe, éppen ezért nem is tudjuk specifikálni mondanivalónkat semmilyen konkrét szociológiai-politikai közösségre. Intézményeket kívánunk bemutatni a maguk elvont természete szerint. Ez a közpolitikai elemzés elméleti rendszerében a generikus közpolitikák tematikájának vizsgálatát jelenti. Az elméleti rendszerben ezt előzi a közpolitikai beavatkozás okainak lehetséges elméleti vizsgálata, és követi a közpolitika implementálásának szervezetelméleti megközelítése, valamint egy generikus közpolitika adaptálhatóságának vizsgálata. A jelen generikus közpolitikai vizsgálat annyiban azonban mégis politikai alternatívák vizsgálatának tűnhet, hogy a szociális problémák kezelésére ismertek más generikus közpolitikák is és ezekkel szemben is érvelni fogunk, amikor kifejtjük mondandónkat, érvelünk ugyanis azok kevésbé hatékony és igazságos voltáról. (Ennyiben egy évtizedes, lezáratlan közpolitikai vita egyik hozzászólásaként is értelmezhetjük e tanulmányt.) 1 D.L.Weimer-A.R.Vining: Policy Analysis, Prentice Hall,

5 Mint minden vitában, a közpolitika szereplői tudományos szakértői jelmezben érvelnek a maguk által jónak gondolt generikus közpolitika mellett, kerülve a nyílt politikai állásfoglalásokat és értékalkotásokat. Ugyanakkor az axiomatikus alapok mégis csak szükségesek a gondolkodáshoz, másként aligha tudunk gondolkodni. Így a témánk szempontjából releváns axióma mégis csak előzetes értékválasztást tükröz. Itt Friedmann sokat idézett bonmotjára gondolunk: Nincs ingyen ebéd. Soha senki nem mondta ezt és erre nem alapított szociálpolitikai közpolitikát, ez a mondat mégis alkalmas volt arra, hogy a társadalmak évezredes szolidaritását kikezdje a liberális gazdaságfilozófia jegyében. Alkalmas volt továbbá arra is, hogy a profittermelést mindenek fölé helyezze, és a gazdaságot elszakítsa az élet más értékeitől, létrehozva a mai kaszinó kapitalizmust 2. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy Friedmann nem ennyire leegyszerűsítve gondolta a szociálpolitikai intézmények mibenlétét és több ponton jelentősen javította az addigi intézményeket gondoljunk a vállalati jótékonyság ügyére, vagy a negatív jövedelemadóra. De tanúi vagyunk annak, hogy a közpolitikai térben a gondolat elszakad alkotójától, értelmezni kezdik az érdekek mentén. 3 2 S. Strange kategóriája a pénzügyi szféra túlburjánzó gazdasági befolyásának jellemzésére. Ma, a 2008.as válság után vált népszerű szóhasználattá. 3 Deborah Stone: Policy Paradox The Art of Political Decision Making, New York: W. W. Norton & Company,

6 1. A modern szociálpolitika kialakulása, főbb történeti és területi típusai. A szociálpolitikai fogalmi háló A szociálisan hátrányos helyzetű egyének és csoportok támogatása mindig is a társadalom feladata volt. E csoportok jellemzői végtelenül sokfélék: tartós betegek éppen úgy részei lehetnek, mint a szegények vagy a drogosok, vagy akár a tanulatlan munkások. A történelem folyamán ezek a csoportok kisebb nagyobb mértékben mindig kaptak segítséget a társadalomtól. A templomgazdaságok éppen úgy szolgálták a teljes közösség jólétét, mint a szegények támogatását. A görög városállamok ismerték a városi orvos fogalmát, akit a város fizetett részben közegészségügyi okokból, részben a városlakók betegségeinek gyógyítására. A földesúr éppen úgy kellett, hogy jótékonykodjon a parasztokkal, ha szükséges volt, mint az egyház. Európa legrégebbi öregek otthona eredeti külalakjában, de komfortosítva ma is áll Oxfordban, városi tulajdonban és 800 éve eredeti funkciójában szolgál. A példák még sorolhatóak. Az utolsó kétszáz év mégis lényeges változást hozott a szociális gondoskodás területén. Ez a változás legjobban az államháztartási kiadások GDP-hez mért arányának dinamikus növekedésében érhető tetten. Nevezetesen a korábban a GDP 10 százalékát el nem érő államháztartási kiadások száz év alatt 50 % közelébe emelkedtek az OECD országokban, úgy, hogy a hagyományos állami kiadások hadsereg, rendvédelem, infrastrukturális beruházások részaránya alig változott. Kimutatható, hogy ez az aránynövekedés a szociális szféra miatt következett be. Természetesen ez az arányváltozás funkcionális és tartalmi változásokat is jelentett. A modern szociálpolitika kialakulásának II Erzsébet I. szegénytörvényét (Poor Law, 1601) szokták tekinteni. Ez volt az első megfogalmazása a modern centrális állam ilyen irányú kötelezettségvállalásának. Maga az állam túl sokat nem vállalt, viszont kimondta, hogy e tevékenység azaz a szegények és rászorultak gondozása a közhatalmi szervezetek főként a települési önkormányzatok kötelező feladata, intézményeket és adóbevételeket kell erre a célra fordítania. Amit e szervezetek korábban hagyományból vagy helyi jogszokás alapján tettek, abból ekkor válik kötelező állami feladat. A következő csomópont a francia forradalom. Itt kerül középpontba a fizetett foglalkoztatás állami feladat jellege. Újabb csomópontot jelentett a II Poor Law Angliában ben, hosszú parlamenti vizsgálódás alapján újították meg a több száz éves törvényt. Már intézményileg 6

7 pontosabban rögzítették a feladatokat és az ellátásokat. Paradigmatikus változásokat nem hozott e szabályozás, bár már erre is voltak kísérletek. Az 1870-es éveket szokás az újabb fordulópontnak tekinteni. Ekkor kezdődik a munkásvédelem -hez kapcsolódó intézmények kiépítése és a mai jóléti rendszerek megalapozása. Ekkor válik kötelezővé és ingyenessé az oktatás szerte Európában, találtatik fel a társadalombiztosítás, elkezdődik az orvosi szintű egészségügyi ellátás teljessé tétele. Az 1930-as években kezdődik, de csak a második világháború után teljesedik ki a modern jóléti állam. Ekkor a szolgáltatások jelentős része közösségivé válik, sok ezekből állampolgári joggá válik. Megindul a nemzetközi szociális jogok kialakítása a nemzetközi jog részeként. Ez a rendszer kerül pénzügyi és intézményi válságba az 1980-as években. Reformra szorul mindenütt, de a súlyos támadások ellenére sem adták fel sehol alapvető közjóléti jellegét A szociális biztonság (social security) 4 A fenti korszakolás természetesen csak vázlatos. Látszólag az OECD országok 5 fejlődését jelzi, valójában azonban az intézmények mindegyike megtalálható a világ bármely részén és államában. A harmadik világ -ban, ahol kettős társadalom alakult ki a modern szektor és a hagyományos, súlya, hatékonysága, értelme nagyban eltérhet az OECD-országok archetípusos formáitól. Ezért nem lehet őket általában jóléti államok közé sorolni, az intézmények léte azonban nem tagadható el. A fenti folyamat tehát mégis inkább az európai társadalom fejlődés jellemzője és innen terjedt át a Föld más részeire, meghatározott korszakokban és meghatározott módon. Ennek a folyamatnak a középpontjában, mai fogalmakkal, a szociális biztonság található. A szociális biztonság első megközelítésben azt jelenti, hogy mindazok, akik életük során hosszabb-rövidebb időre hátrányos helyzetbe kerülnek, azok számíthatnak a többi ember és a társadalmi intézmények támogatására. E fogalom tartalmában igen sok a bizonytalan elem. 4 A továbbiakban a fontosabb fogalmak angol megfelelőit zárójelben közöljük a további tájékozódást segítve. 5 Az OECD országok mosta fejlett piacgazdaságok jelzésére szolgál. Talán ez az országcsoport az, amely legjobban megközelíti a nyugati társadalom, a fejlett országok, a Nyugat, az első világ (a második, a szovjet birodalom, kikopott mára!) köznyelvi fogalmait, ezért használom itt. 7

8 Nem állítjuk, hogy minden társadalomban és minden korban a hátrányos helyzetet ugyanúgy értelmezték. Azaz a hátrányos helyzet politikai megállapodás függő. Maga a hátrányos helyzet is problémákat vet fel. A szegények fogalma csak pénzforrások hiányára utal. Ugyanakkor sok esetben gazdagabban is lehetnek hátrányos helyzetűek az emberek a betegek például. Segítségre nekik is szükségük lehet. A támogatás fajtája, típusa, módja is jelentős mértékben hely- és időfüggő. A fenti történeti bővülés csak egy lehetséges út. Ezen belül is azonban minden ország szignifikánsan más-más megoldásokat alkalmaz, nem is szólva a konkrét szabályozás részleteiről. Maga a többi ember is meglehetősen ködös fogalom. Utalhat önkéntes, erkölcsi, de akár kötelező szolgáltatásra is. A társadalmi intézmények vonatkozásában is sokféle megoldás lehetséges. A szociális biztonság, mint fogalom mégis jó kiinduló pontot jelent számunkra, csak nem szabad elfelejteni, hogy további specifikációt igényel. A fogalom mai használatában nem tekinthetünk el attól, hogy piacgazdasági viszonyok között éljük életünket, különösen így van ez a mai államok kialakulásának idejében, a vizsgált kétszáz évben. A biztonság így nem lehet más, mint a piac által keltett bizonytalanságok kezelése. A piac legfontosabb és legáltalánosabb bizonytalanságának azt kell tekinteni, hogy a piacgazdaság még elméleti körülmények között sem biztosítja azt, hogy mindenki nyertes pozícióban kerüljön ki egy adott időszak megállapodás-rendszeréből. A piac a vállalkozás világa, a kalkulációé. Elméletileg talán csak annyi mondható ki, hogy a piac az egyik periódusban elvesztett pozíciót képes a következőben kompenzálni, de ekkor is szükség lehet az első periódusban társadalmi segítségre. A valós piaci viszonyok között szükségszerűnek tűnik, hogy legyenek vesztesei a tranzakcióknak, sőt legyenek olyanok, akik tartósan ebben a helyzetben maradnak. Ennek tömeges példáit láttuk a hatvanas-hetvenes évek nagy nehézipari válságának idején Európában. Emellett vannak olyanok, akik születésüknél fogva alkalmatlanok segítség nélkül a piaci helytállásra. 6 Ebben a megfogalmazásban tehát a szociális biztonság tartalma a piacról kiszorultak támogatása. 6 Talán a két csoport közötti különbséget számszerűen is érdemes láttatni. Míg veleszületett, vagy fiatal korban elszenvedett okokból évente néhány százan kerülnek nyugdíjba, vagy egyéb társadalmi eszközökből fedezik megélhetésüket, addig a hosszabb munkavállalás utáni kényszernyugdíjazások leszázalékolás, munkanélküliségből adódóak - száma több tízezer Magyarországon. Ez csak erősíti mondanivalónkat. 8

9 Már nagyon korán cél volt, hogy a kiszorultakat visszavezessék, ha lehet a piaci viszonyok világába, hogy ott találják meg boldogulásukat. Ebben az értelemben a már idézett francia forradalom nem új dolgot talált ki a munka állami biztosításának követelésével, hanem csak magasabb szinten ismételte azt, ami már több évszázados európai hagyomány volt a szegények döntően a földjükről kiszorult vándorló-sodródó családok dologházba telepítésével, ahol dolgoztak, gyakran új szakmákat tanultak és később elhelyezkedhettek. Ez az intézmény persze, ha rosszul menedzselték, a legkiszolgáltatottabb helyzetűeket is kitermelhette ahogy az a szépirodalomban rögzült (Dickens hoz erre példákat), ezért később magát az intézményt felszámolták emberiességi és emberi méltóságot szolgáló okokból, de az elv, amit megtestesített, nem halt el. Ezt ma, a mai fogalomrendszer alapján a kizáródás (exclusion) megakadályozásának tekintjük. Kizáródik a piacgazdasági alapú társadalomból a munkanélküli, a tartósan beteg, a drogos, de a slumban lakó, a jogrendszert megtagadó ifjúsági banda tagja is. Kizáródik, mert nem tud, vagy nem akar ebben a rendszerben élni, mellette él inkább, annak árnyékában. E fogalomba azt is beleértjük, hogy a rendszer megváltoztatásának megszokott normáit sem követik, azaz a piacgazdaság normáit és intézményeit nem tekintjük állandónak, de a változtatás meghatározott és társadalmilag elfogadott módon kell, hogy végbemenjen. A szociálpolitika célja tehát a kizáródás megakadályozása, vagy ha már bekövetkezett, akkor a lehetséges mértékű visszavezetés. A szociálpolitika ugyanakkor elismeri azokat a helyzeteket is, amikor már valaki nem képes részt venni a piacgazdaságban. Ezt kezeli például a nyugdíjrendszer. A szociális biztonság tehát a piacgazdaság bizonytalanságait társadalmi szinten kezelő jog- és intézményrendszer, amely céljában, a piacgazdaságban való megfelelést és életmódot segíti, illetve támogatja azokat, akiket élethelyzetük erre már nem tesz képessé. A magyar fogalomhasználat a idegen nyelveken társadalmit jelentő szociális szót különös módon használja. A magyar társadalompolitika nem azonos a szociálpolitikával. A társadalompolitika ugyanis arról szól, hogy az állam a saját eszközeivel a társadalom minden 9

10 szférájának működését befolyásolni kívánja kultúrát, értékrendet, stb. A szociálpolitika a hátrányos helyzetekkel foglalkozik csak. Mára az angol nyelvben is kialakult hasonló fogalmi megkülönböztetés social, illetve societal 7 szavakkal, de ez fiatal kezdeményezés. A jelenség a szociálpolitika és a társadalompolitika sajátos, egymásba átfolyó, egymást helyettesítő mozgása akár történetileg, akár adott időpontban. A mögöttes tartalom ebben a szociális támogatási rendszer jellege, nevezetesen az, hogy mennyire preventív jellegű. Maga a prevenció ugyanis nem feltétlenül eleme a szociális biztonság fogalmának. A szociális biztonságban megfogalmazottak kielégíthetőek azzal, hogy utólagos, esemény utáni támogatást nyújtunk ez a kompenzációs szociálpolitika. Sokan ezt is értelmezhetik prevenciónak, mint a további kizáródás vagy annak súlyosabb formáiba kerülés megakadályozását, de általában más megközelítést használnak. Eszerint a prevenció azt jelenti, hogy ne záródjon ki senki. A prevenciót két módon érhetjük el. Vagy egyes sajátos élethelyzetekre koncentrálva kapjuk el az egyént még a kizáródás előtti pillanatban. A magyar szóhasználatban ez a szociálpolitika Vagy a társadalom egészét próbáljuk úgy szabályozni, hogy ne jöhessenek létre kizáródást hozó élethelyzetek, így ez a társadalompolitika. A társadalompolitika nem feltétlenül a parancsuralmi rendszer ideológiai megfelelője, bár annak kialakulása során fontos szempontként említették a társadalompolitikai elvárásokat. A piacgazdaságok baloldali, de nem csak ilyen irányultságú mozgalmai is rendre megpróbálkoznak társadalompolitikai jellegű intézkedések bevezetésével. Ennek köszönheti létét például az urbanisztika tudománya, mint a szegényeknek adható egészséges lakókörnyezet igényére válaszoló diszciplína. Nagyon sok társadalompolitikai indíttatású intézmény ma már elvesztette eredeti jellegét, sőt újabb szociálpolitikai intézményekkel kellett kiegészíteni, hogy eredeti funkciója szerint is működjön. Például az általánosan kötelező, ingyenes oktatás ilyen intézmény. A XIX. század 7 E szó inkább társas jelent, mint a magyar társadalmi megfelelője, de ma már így is használják. 10

11 végén figyeltek fel arra, hogy a szegények gyerekei azért képtelenek kitörni szüleik helyzetéből, mert tudatlanok és tanulatlanok. Akkor is, amikor Angliában már több évtizede a piaci elvű oktatási rendszer a korcsoport %-t magába szívta, és a legdinamikusabban növekvő iparágnak volt tekinthető. 8 A preventív szociálpolitikai indíttatás tehát társadalompolitikai intézkedéssé vált az oktatás államosításával, mivel egységesítette a tudásszintet és a szakmai képzést is támogatta, s ebben a funkciójában jól szolgált évtizedekig. Már a hatvanas években a szociológusok rendre kimutatták és ma is kimutatják, hogy az önállósult, pedagógiailag vezérelt közszolgáltatás változatlanul szegregál, szétválasztja a társadalmi csoportokat, sőt növeli különbségeiket és esélyeik eltérését. Ezt ma részben az iskolai szociális munkások foglalkoztatásával próbálják kompenzálni, akik az egyéni prevenciót vagy a kompenzálást végzik el, szükség szerint, egyes személyekre vonatkozóan A biztonság intézményei A jelzett példák is azt mutatják, hogy a szociálisan hátrányos helyzetek nem homogenizálhatóak, sokféle okuk van és sokféle megoldási mód kell hozzájuk. Nem véletlen, hogy az ezt kezelő szféra ma már önálló szakmacsoportot alkot, teljes képzési struktúrával. Mi most csak a pénzügyi és a menedzsment problémákkal foglalkozunk közpolitikai szempontból, s nem a szociális munkás e szakmacsoport nem túl szerencsés magyar megnevezése - nézőpontja szerint. A szociális biztonság rendszere tehát széleskörű szolgáltatásrendszert jelent. Az 1.1 ábrán próbáltuk vázlatosan ábrázolni az összefüggésrendszereket egy ház formájában, amely a biztonság évezredes jelképe az emberi kultúrákban. 9 8 The Theory of market Failure: a critical examination, ed.: T. Coven, GMUP Bécsi Szociálpolitikai Intézet előadása alapján, IMF szociálpolitikai tanfolyam, Bécs, március

12 Az európai biztonsági rendszer egyes elemei: Az európai fogalmak szerint ennek középpontjában a szabályozott munkaviszony áll. Szabályozott, mert nem tisztán a munkáltató és a munkavállaló között, a polgári törvénykönyv szerinti szerződés kötettik, hanem több, a munkavállaló jogait kiterjesztő jogszabály is megköti a szerződő felek kezét. A munkajog ma már mindenütt önálló jogág, amely arra épül, hogy a munkavállaló gyengébb piaci helyzetét kompenzálják és a munkáltatóhoz képest többlet jogokkal lássák el. Ez vonatkozik a munkafeltételekre, a munka egészségügyi vonatkozásaira, a bérfizetésre, stb. A szociális szolgáltatások ezt a munkaviszonyt veszik körbe. Egyrészt felkészítenek a munkaviszonyból eredő kötelezettségek sikeres teljesítésére, mint az iskola. Másrészt az időleges vagy végleges munkaképtelenséget teszik elviselhetővé, lehetőleg felkészítve az újabb munkavállalásra, mint a táppénz, vagy a nyugdíj. Sajátos helyzetűek a tőketulajdonosok. Elvileg ők is jogosultak támogatásra, ha piaci jövedelemszerző forrásukat, a tőkéjüket elvesztették. Ez az egyik legnehezebben megítélhető probléma, hiszen egy tulajdonos akkor viszi csődbe vállalkozását, amikor 12

13 akarja. Az elv megvan, de a konkrét ügymenete igen nehézkes. (Így voltak a hatvanas években jachttal rendelkező munkanélküliek Svédországban.) Kétféle típusú szociális szolgáltatást különböztethetünk meg: pénzbeli (financial) vagy természetbeni (in kind) támogatást, ahogy a magyar terminológia nevezi. Az előző jövedelempótlást jelent, transzfert az államháztartás terhére. A másik állami tulajdonú, vagy állam által finanszírozott szolgáltatást. Ez utóbbi lehet ingyenes vagy részben térítéses. A szolgáltatás szervezés elveit ma már a kényszermentesség, a támogatott önérzetének megőrzése, a jogállamiság és az egyenrangú partnerség szempontjai határozzák meg 10. A sajnálat, az alárendeltség, a kiszolgáltatottság kihasználása, a felsőbbség éreztetése nem kívánatos magatartásminták. A finanszírozás háromféle formában történhet: adókkal, járulékok beszedésével, vagy önkéntes kifizetésekkel Segélyezés A szociális segélyezés a biztonsági rendszer legősibb eleme. Évezredekig ez volt a meghatározó állami, vagy azzal megegyező szerveződési elvű formáció. Ezt egészítették ki különböző önkéntes vagy hivatásrendi (pl. céhek) támogatási rendszerek. Ma a magyar jog kerüli a segély szót, támogatás szót használ, tisztán eufemisztikus okokból. A szociális segélyezés állami formájának alapelveit az angol II. Szegénytörvény fogalmazta meg. A segélyrendszer korai formája adóból finanszírozott, szükséghelyzetekre reagáló szociális biztonsági intézmény volt. Intézményi szinten, azaz a szolgáltatások menedzselése és finanszírozása kérdésében a következő elvek fogalmazódtak meg és érvényesültek: A minimális szolgáltatás elve: Ez azt tartalmazza, hogy a szociális támogatás nem lehet olyan mértékű és fajtájú, amely kívánatos lenne a támogatott számára. Ennek mind pénzügyi, mind erkölcsi okai egyaránt vannak, vagyis a rendszer ne legyen finanszírozhatatlan és ösztönözzön a helyzet saját erőfeszítéssel történő javítására. Az elv tehát azt jelenti, hogy a pénzbeli szolgáltatás kisebb legyen, mint a minimális bér, a szolgáltatás pedig a legprimitívebb és csak az elemi szükségleteket fedező. Ezért nem lehet például a hajléktalanszállón napközben tartózkodni, ezért vannak abban csak priccsek és deszkák. 10 Lásd részletesen a 3. fejezetet. 13

14 Önálló munkakör létesítése a szociális szolgáltatások szervezésében. Korábban még a felelősség a településeké volt, ugyanis a törvény azt írta elő, hogy legyen önálló gondnoka e területnek a helyi kormányzat apparátusában. Ez azt is jelentette, hogy ezek munkája már felsőbb állami apparátusok által ellenőrizhető. A demokratikus testület általi gondoskodás erre nem alkalmas, az nem számon kérhető. Az önálló alkalmazottól már szakmai és pénzügyi felelősség kérhető. Ez teszi önállóvá e szakmát, még akkor is, ha kezdetben különösebb tudás nem tartozott hozzá, de önálló szervezeti rendszert mindenképpen indukált. Helyi ellátási felelősség elve. Ennek keretében ismerte el az állam saját felelősségét újra a kérdésben. Ebből az elvből lehetett további követeléseket megfogalmazni vele szemben, akár az elv megváltoztatását is. Ezen túl viszont lehetővé tette, hogy egységes normák alapján folyjon a szolgáltatás az adott országban. Végül önálló pénzügyi alapokat teremtett, kezdetben szintén helyi adó szegénységi adó formájában, később más költségvetési tételek formájában. Később, a tapasztalatokkal további elemekkel egészült ki a segélyrendszer: Rendszerint egyedi elbírálás kötődik hozzá, ahol ellenőrzik mind a pénzügyi szükséghelyzetet - legyen az akár időleges, vagy végleges -, vagy az egyéb rászorultságot. A támogatás lehet egyedi vagy családi jellegű. A segélyrendszer mára már kiegészült bőkezűbb ellátási formákkal is, főként a későbbiekben ismertetendő társadalombiztosítási rendszer hatására. Ebben az esetben a minimális szolgáltatás elve oldódik fel, és ha a meggazdagodást nem is teszi lehetővé, de magasabb szintű életsztenderdet kíván szolgálni. Egyfajta tisztes szegénységi szintet jelent, vagy átlagosat céloz meg. Mára már ez a jellemzőbb, de rendszerében együtt él a minimális szolgáltatások elvvel. Az egyes nemzeti rendszerek között aszerint is különbséget tehetünk, hogy e bőkezűséget milyen mértékben gyakorolja így pl. a svédek inkább, az egyesült államok-béliek alig-alig. A támogatás kiterjesztését jelenti az állampolgári jövedelem rendszere. Ez abban foglalható össze, hogy állampolgári jogon mindenki kaphasson minimális (alap)jövedelmet élete teljes hosszában. Ezt egészítené ki a bér és a tőkejövedelem, mint a normál szintű életfeltétel biztosítója. Ezzel megszűnne a bürokratikus ügyintézés, ami gyakran a támogatásra elszámolt összegek negyven százalékát is elviszi, ugyanakkor emberiesebb megoldás is lehetne. Pénzügyi alapját a ma szétszórt támogatási összegek összesöprése-egyesítése biztosíthatná. Mára ez a 14

15 szolgáltatáskövetelés inkább csak egyes csoportok támogatására szorult vissza, mint például az állampolgári nyugdíj. A teljes megvalósulásnak sem a pénzügyi feltételei, sem a szervezeti feltételei nincsenek meg, amellett, hogy sokan elvből ellenzik a nincs ingyen ebéd jegyében A társadalombiztosítás A segélyrendszer már korán felvetette, különösen annak korai, minimális ellátású formája, azt a problémát, hogy sok esetben ez jelentős visszaesést jelent az erre rászorultak életmódjában. Indokolatlannak és méltánytalannak tekintették ezt a visszaesést. Keresni kezdték azt a lehetőséget, hogy a költségvetést ne túlterhelve, de méltányosabb ellátásokat lehessen nyújtani. Ez a probléma annál is mélyebb és tömegszerűbb volt, mert az angol példa nyomán sorra hozták a Poor Law elveire támaszkodó törvényeket szerte Európában. A problémát súlyosbította, hogy a nagyipar megjelenése koncentrálta a problémát például betegség esetén, ahol a család a kereső betegségekor, még ha az átmeneti volt is, gyakorlatilag jövedelem nélkül maradt. Segítséget csak az önsegély jelentett. Ez abból állt, hogy szakmai alapon, önkéntesen, a fizetésük egy részéről lemondva, közös alapot képeztek a munkások egyes csoportjai és a bajbajutottakat ebből támogatták. Ezek az egyletek már hosszú múltra vezethetők vissza, Magyarországon is a században a bányavidékeken megtalálhatóak. Ezek azonban nem voltak teljes körűek és kötelezőek. A fenti két tényező mellett elmondható, hogy a munkásság politikai tudatosodása is olyan politikai erőt jelentett, hogy az kényszerítő erővel bírt az állami beavatkozás kikényszerítésére, még ha a közvetlen politikai jogok nem is voltak adottak számukra. Németország volt az, ahol a jelzett problémák koncentráltan jelentkeztek és az ellentmondások a legkiélezettebbek voltak. Az új megoldás is innen származik. A méltánytalanság kiküszöbölése és a pénzügyi korlátok figyelembe vétele alapján Bismarck kancellár nevéhez kötötten dolgozták ki a társadalombiztosítás rendszerét ben adtak ennek törvényi formát, elsősorban a betegség és az üzemi baleset következményeinek kezelésére. 15

16 A társadalombiztosítás 11 egy olyan állam által kikényszerített pénzügyi alap, amely az érintettek pénzügyi hozzájárulásával járulékfizetés lehetővé teszi, hogy közülük munkaképtelenek jövedelempótláshoz járadékhoz - jussanak. Törvények szabályozzák, de irányítását önkormányzati formában oldják meg. Elemezve a fogalmat, talán azzal kell kezdenünk, hogy itt nem adóbevételről van szó. Bár ma már a társadalombiztosítási járulékot (distribution) egyesek béradónak is nevezik, lényegében mégsem állami bevételként keletkezik. A befizetés kötelező, az állam törvényileg kényszeríti ki. A rendszer lényegét fejezi ki, hogy a közülük rászorultak jutnak ellátáshoz. Azaz a rendszer kedvezményezettjei maguk a befizetők. Ilyen feltétel a segélyezésnél nincs. Azaz a társadalombiztosítás az önsegély egy fajtája. Ez a viszony fordítva is igaz: csak az kap járadékot, aki fizetett járulékot. A munkaképtelenség is a rendszer lényegéhez tartozik. Egyrészt kifejezi azt, hogy az ellátások munkaviszonyhoz 12 kötöttek. Csak akkor járnak, ha valaki kiesik a munkából. Utal továbbá arra, hogy az ellátás célja a munkajövedelem pótlása. Ez utóbbi megvalósulhat egyszerű pénzügyi támogatással például egy összegű támogatással de ma már szinte norma sok juttatásnál a korábbi jövedelem valamilyen meghatározott részének pótlása. A társadalombiztosítás tehát részben a Poor Law által megfogalmazott intézmények tagadásaképpen jött létre. Megoldásai annak hibáit igyekeztek korrigálni. A társadalombiztosítás oly mértékben sikeres találmány volt, hogy később a politikusok egyremásra raktak rá újabb és újabb ellátásokat. A betegségbiztosítás után jöttek a nyugdíj, a munkanélküliségi és a családi biztosítások. A rendszer sikerességét az is bizonyítja, hogy viszonylag rövid időn belül, az egész világon, a német mintára, hamar elterjedt. Ma társadalombiztosítás minden országban létezik, különbségek a rendszer kiterjedtségében és ellátási színvonalában van. A harmadik világ is képes 11 A fogalmak pontosítása miatt érdemes az angol kifejezéseket is megismerni. A szociális biztonság -ra általában a social security kifejezés szolgál, míg a társadalombiztosítás -ra a social insurance kifejezést használják. Ritka, de előfordul a két kifejezés keveredése, jelezve azt az igényt, hogy a két intézményi forma segély és tb összemosódik egyeseknél, lsd. később. 12 A jogi nyelvben a munkaviszony erősen kötött fogalom, csak meghatározott jogszabályok által szabályozott viszonyokra vonatkozik. Mi e fogalmat általánosan használjuk azok viszonyát, akik mások alárendeltségében végzik munkájukat, nem saját tulajdonuk működtetésével keresik kenyerüket. 16

17 nagyvonalú ellátásokat adni ezen belül, de szűk alkalmazotti rétegnek. Az OECD-országoknál ez kiterjedt és a gazdasági színvonallal arányos ellátást biztosít. Itt is ismételni kell az előző részben elmondottakat, nevezetesen, hogy a társadalombiztosítás kialakulása hozta magával az emelt szintű szociális ellátásokat a segélyrendszerben, mintegy kikényszerítve azokat. Hasonló hatást az üzleti szférában is kifejtett: az életbiztosítások piacának kialakulása részben a társadalombiztosítási nyugdíjak megjelenése által inspiráltan jött létre. A társadalombiztosítás kialakulása segítette, hogy a szociálpolitika modern elvei polgárjogot nyerjenek a támogatások tervezésénél-szervezésénél, egyúttal új értelmet is adott ezeknek az elveknek. A társadalombiztosítás annyiban is újfajta jelenség a modern társadalomban, hogy egy egyetlen pontból kiinduló társadalmi innovációt is jelent, amelyből nem túl sok adódott eddig az emberiség történetében. Talán az állam kialakulását, a gazdasági társaságok jogi formájának kialakulását említhetjük még, és a mai hálózatszerű építkezést, részben az Internet hatására. A szociális segélyezés nem volt még ilyen hatású, akkor sem, ha azt írtuk, hogy a Poor Law-t is sokan másolták, átvették. Ez utóbbinál azonban csak a saját mozgások megfogalmazásapontosítása történt az átvétellel, nem innováció. Végül meg kell említeni azt a jogi rendszerbeli sajátosságot, hogy a társadalombiztosítási jog ma már szinte önálló jogág, de gyakran együtt szerepel a munkajoggal, mint annak sajátos, külön része Jóléti állam jóléti társadalom Az 1930-as évekre a mai OECD-országokban, de másutt is kialakult az a rendszer, amelyben az állam már nem csak hatalmi és gazdasági éjjeliőr szerepet töltött be, hanem a szolgáltatások jelentős részének biztosítója is volt. Mai méretét még nem érte el, de dinamikusan tört előre. E korszakban még a gazdasági életben is meghatározóvá vált, jelentős vállalatokat vett tulajdonába, főként a nehézipart és kapcsolódó részeit. A második világháború ezt a lendületet megtörte, a béke létrejötte után azonban ott folytatta, ahol abbahagyta. Ekkortól beszélünk jóléti államról. A jóléti állam a preventív szociálpolitika 17

18 megtestesülése. Nem társadalompolitika, bár annak elemei megjelennek benne, de a piachoz rendszerszabályozóként viszonyul, s nem folyamatszabályozóként, továbbá a demokratikus pluralizmus alapján az erkölcsi- és értékvitáktól igyekszik távol maradni. Ebben az összefüggésben értelmezhetjük a jólét fogalmát. Nem egyfajta kívánatos állapotként kívánjuk megfogalmazni, hanem szolgáltatás- és intézményfajtaként. Olyan szolgáltatásokat tartunk a fogalomba tartozónak, amelyek a szociális biztonság szempontjából a közmegítélés szerint minden állampolgárt meg kell, hogy illessenek, még ha a szolgáltatás közvetlenül nem, vagy már nem tartozik a szociális szférába. Így kerül be az oktatás, vagy a szemétszállítás is e körbe. Most a jóléti állam fogalmát abban az értelemben használjuk, hogy az állam egy történeti típusát jeleníti meg, bizonyos tömegesen igényelt szolgáltatások nyújtóját. E szolgáltatások a jóléti szolgáltatások, nevezetesen a társadalombiztosítás és a szociális juttatások, mint jövedelempótlások, oktatás, egészségügy, családi szolgáltatások, közüzemi infrastruktúra fejlesztője és fenntartója. Ahogy időnként kritikusai írják, az anyaméhtől a sírig kíséri az embert az állam. E típuson belül kell elkülöníteni elméletileg: a szociális piacgazdaságot, amely bizonyos gazdasági elvek pl. az árstabilitás prioritása mellett építi ki a rendszerét és inkább a jogszerű kompenzációs szociálpolitika híve, elveit a Német Szövetségi Köztársaságban fogalmazták meg a nyolcvanas években, de ma már inkább az USA-ban jellemző; a szűkebb jóléti államot, ahol a preventív szociális gondolkodás, az állam problémamegoldó képességébe vetett hit erősebb, a gazdaságpolitikát is inkább rendelik alá ezért a szociális céloknak (Lásd a skandináv államokban); a piaci elvű szociálpolitikát követő államokat, ahol a gazdasági növekedésnek rendelik alá a szociális gondoskodást, erős vállalati finanszírozással és öngondoskodással, mint Japánban és az ázsiai kistigriseknél. Mindeme rendszerek azonban ma már rendelkeznek mind a szociális segélyezés, mind a társadalombiztosítás, mind a társadalompolitikai befolyásolás eszközeivel. Különbségük a beavatkozás mélységében található. 18

19 Nemzetközi rendszerezésben gyakori, hogy a társadalombiztosítás típusa alapján osztályozzák az államokat. Ez arra utal, hogy a jóléti állam kialakításában a társadalombiztosítás szerepe meghatározó. A társadalombiztosítás ebben az értelemben dominálja a segélyrendszereket is. Erre a tipológiára, amely részben fedi, részben nem a fentit, a társadalombiztosítás kifejtésénél térünk vissza. Végül, mint legújabb fejleményt kell említeni a jóléti társadalom fogalmát. Ez részben már összefügg a szociális szféra reformjával. Jóléti társadalomról akkor beszélhetünk, ha a szociális gondoskodás már nem csak az állami szervezetek feladata, hanem abban jelentős szerephez jutnak az állampolgárok és szervezeteik, de a piaci erők jótékonysága is. A jólét a társadalom ügye, nem csak elvárt állami szolgáltatás. Ez jelenti az állammal megosztott tevékenységet éppen úgy, mint adott esetben az állami szolgáltatások kiváltását más szolgáltatókkal vagy az öntevékenység alapján. Az állam szerepe ezzel nem lesz kisebb vagy jelentéktelenebb, inkább más. E körben nagyon sok megoldással találkozunk. Beszélnek szociális háromszögről, ahol a három szereplő viszonyára helyezik a hangsúlyt. Beszélnek korporatív államról, ahol főleg a kemény szociális partnerek döntéshozatali szerepét hangsúlyozzák ki, vagy az önkéntesek reneszánszáról, ahol az állampolgári szerepvállalás emelődik ki. Mindez azonban már a szociálpolitika reformját érinti, így ott beszélünk arról részletesebben. Összegzésül talán annyit kell megjegyezni, hogy mára az államok mindegyike bonyolult szociális biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely intézményileg mind a két intézményrendszerrel, mint együttes szervezettel rendelkezik és működteti azt. A hatékonysága persze sok esetben megkérdőjelezhető. A helyzet bonyolultságára és a rendszerek összetettségére talán még egy példa: a magyar rendszerben ma már nem szokatlan, hogy sok nyugdíjas segélyezésre szorul a társadalombiztosítási ellátások alacsony szintje miatt Nemzetközi viszonyok Már többször láttuk, hogy a szociálpolitikában egy-egy megoldás hamar népszerűvé vált és gyorsan terjedt a világban. Ez azonban nem nemzetközi szerződések által kikényszerített terjedés volt, mint például a postai boríték mérete, hanem önkéntes mintakövetés alapján történt. A nemzetközi jog ehhez a folyamathoz képest töredékesen és igen lassan követi a változásokat. 13 E helyzet részben azért alakult ki, mert sok idős ember nyugdíja igen régen állapíttatott meg más ár- és bérszínvonalon, illetve részben a gazdaság alacsony teljesítménye miatt. 19

20 Mindazonáltal ma már széleskörű nemzetközi joganyag is található a szféráról. A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy ezek központjában is a munkajog és ezzel a társadalombiztosítás áll. Jellemzésükre azt mondhatjuk, hogy itt részleges szabályozás történik, azaz ha a nemzeti munkajogi anyagot tekintjük teljesnek, akkor itt azt látjuk, mintha abból elemeket kiemelnének és nemzetközileg is megerősítenék azokat. Ennek legfőbb intézménye részben a két- vagy többoldalú szerződések, részben az ENSZ egyik szakosított intézmény, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és annak konvenciói, de ma már egyetlen nagy nemzetközi szervezet sem lehet meg anélkül, hogy a szociális kérdésekről ne lenne legalább véleménye. Mindkét esetben arról kell beszámolni, hogy a nemzetközi jog elemei a munkajog és a társadalombiztosítás köréből kerülnek ki akár a szerződések, akár a konvenciók esetén. A segélyrendszerek e joganyagnak soha nem részei. Külön elemet képeznek a migránsokra, a külföldön dolgozó, de nem letelepülő munkavállalókra, valamint a menekültekre vonatkozó jogok. Az első két csoportnál a fő szabályozási feladat a másutt szerzett jogok figyelembe vehetősége, illetve a saját állampolgárokhoz való viszonyítás mértéke és eljárásrendje. A menekültek kezelése mára szintén önálló jogággá vált, sajátos megoldási módokkal. E státusz viszont egyértelműen a saját állampolgárral egyező szociális védelmet, időnként például nyelvhasználat speciális jogot jelent. Számunkra, nemzetközileg további meghatározó tényező az Európai Unió. Külön fejezetben foglalkozunk az Európai Unió szociális intézményeivel. 20

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG 1 INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG A szociális ellátás kulcskérdései Mikor egy szociális szolgáltatást értékelni akarunk, akkor a következő szempontokat szokták vizsgálni: Szolgáltatások

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK HATÁSELEMZÉSE Hajnal György, Kádár Krisztián, Pásztor Miklós BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2012 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 STECNÉ DR. BARATI IZABELLA DR. HŐGYE MIHÁLY ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSI GYAKORLATA* 2000-ben a (az akkor még) Budapesti

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás Már Prémium csomag is! Egészség & életerô Med Help betegségbiztosítás Az egészség a legdrágább értékünk?! Tudta Ön, hogy Magyarországon évente 9000 szívinfarktust regisztrálnak több, mint 35000-en betegednek

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI 2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI Czirfusz Márton Ebben az alfejezetben a közfoglalkoztatás területi egyenlőtlenségeivel foglalkozunk. A fő kérdés, hogy a nemzetállam alatti léptékeken

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben