Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Kistelek Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Kistelek Város Önkormányzata"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Kistelek Város Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL

2 1. Tartalom Bevezetés... 7 Célok... 8 HEP Célok HEP Helyzetelemzés Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása Közfoglalkoztatás A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

3 Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Bérlakás-állomány Szociális lakhatás Lakhatást segítő támogatások Eladósodottság Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Sportprogramokhoz való hozzáférés Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai Közösségi együttélés jellemzői Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Védőnői ellátás jellemzői Gyermekorvosi ellátás jellemzői éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Gyermekjóléti alapellátás Gyermekvédelem Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Gyermekétkeztetés A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

5 Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

6 A HEP IT részletei Romák és mélyszegénységben élők Gyermekek Nők Idősek Fogyatékkal élők Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. HEP elkészítési jegyzék

7 Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kistelek Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban án megtartott nyílt testületi ülésen a 146/2013. (VI.28) Kt.sz. határozatában rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 7

8 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kistelek Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

9 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. 9

10 HEP Település A Kisteleki kistérség, a Dél-alföldi régióban, Csongrád-megye észak-nyugati részén, Budapesttől 136km, Szegedtől és a déli határtól 20km távolságra fekszik. A kistérséget délen a szegedi, keleten a hódmezővásárhelyi, északon a szentesi, a csongrádi és a kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja. A Kisteleki kistérség elhelyezkedése Hat település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer, A kistérségben egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi társulás központja is. A kistérséget alkotó települések elhelyezkedése A kistérség közlekedés-földrajzi adottságai igen kedvezőek: itt fut a Budapest-Szeged vasútvonal, az M5 autópálya, de a kistérség határában hömpölyög méltóságteljesen az olykor medréből kilépő Tisza is, melyen rendszeres közlekedik a komp. Az évmilliók alatt a Kárpátok vizeit az Alföldre vezető folyók feltöltötték a területet, legfinomabban szemcsézett hordalékukat rakták itt le. A Tisza terjedelmes hordalékkúpokat épített lelassult folyásával, óriás kanyarjaival új és új medret mélyítve magának, az elhagyott 10

11 vízjárásokban pedig változatos élővilágot hagyott hátra. Másutt a durvább hordaléka nyomán futóhomok jött létre. Az eltérő alapkőzeten különböző élőhelyek, lösz- és homokpuszták biztosítják az egyedi növény- és állatvilág életfeltételeit. A táj alakításába később beavatkozott az ember is. Ennek jó példája a tanyai gazdálkodás, de a laposan elterülő pusztában a figyelmes szem terjedelmes kiemelkedéseket, ún. kunhalmokat is észre vehet. Ezek a éves 'építmények', elsősorban temetkezési céllal épültek, de voltak köztük határ- és őrhalmok is. A térség éghajlata bár mérsékelt övi, rendszeresek a szélsőséges időjárási helyzetek is. Nyáron nem ritka a hosszan tartó 35 C feletti napi maximumhőmérséklet, a hosszan elhúzódó aszály, ami olykor komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Az évi csapadékmennyiség jellemzően mm. Mezőgazdaság Kistelek legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. Kistelek adottságai - a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is - elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. A térségben hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés dominál. A homokos és félig kötött talaja kiválóan alkalmas a fóliás zöldség- és virágtermesztésre, ezeken a területeken az öntözés lehetősége is jól megoldott. A mezőgazdasági összterületnek mindössze 0,13%-a a kertművelési ág, azonban a jövedelemtermelés és hatékonyság szempontjából a legfontosabb területnek mutatkozik, kiegészülve a szántóföldi zöldségtermesztéssel. Ennek oka, hogy elterjedt a kis területen megvalósuló belterjes fóliás termelés. A mezőgazdasági vállalkozások több, mint 97%-a egyéni termelő, a társas vállalkozások csak 3 %- os arányt képviselnek. Az általuk művelt földterület azonban ennél az aránynál lényegesen magasabb. A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Az elaprózottság mellett a jelenlegi birtokszerkezet másik hátránya a térbeli széttagoltság, azaz sok esetben a birtoktestek nem egy tagban, hanem több helyen, gyakran egymástól távoli határrészeken helyezkednek el. Az őstermelők, egyéni termelők, gazdasági társaságok és szövetkezetek gazdálkodási színvonala rendkívül heterogén. Legtöbb esetben a birtokok elaprózottsága és széttagoltsága, az eszköz- és tőkehiány, a korszerű termelési ismeretek, szaktudás hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás hatékony termelést nem tesz lehetővé. Kevés a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezően termelő gazdaság. A szántóföldek jelentős részén szabadföldi zöldségtermelés folyik. Ezek közül legfontosabbak a paprika, paradicsom, fűszerpaprika, káposzta, karalábé, zeller, eper, vöröshagyma, fokhagyma, saláta. A virágtermelés is nagy kultúrával rendelkezik, ám napjainkban a virágtermelők fokozatosan váltanak vissza zöldségtermesztésre. Legfontosabb szántóföldi kapás növények a burgonya és a kukorica. Az állattenyésztés is átalakuláson ment át az 1990-es években, a termelőszövetkezetek nagy állatállománya megszűnt vagy magánkézre jutott. Ennek következtében csökkent az állatállomány és visszaesett a génállomány színvonala. Jellemző ma a sertéstenyésztés, amely a jelenlegi felvásárló-rendszer következtében a viszonylagosan kis állomány is túltermelést mutat. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. A lovakat általában saját használatra tartják, de van néhány, az idegenforgalmat is szolgáló lovas tanya is. Erőteljes a baromfi szerződéses alapon történő nevelése. 11

12 Az országszerte nehézségeket okozó tejfelvásárlás és feldolgozás a településen megoldott a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. révén, aki a tejtermékeket országszerte értékesíti és exportálja. A termékcsoportjukból kiemelkedik a feta sajt. Ipar, kereskedelem, szolgáltatás, vállalkozások A település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat mellett a külföldi érdekeltségű Prysmian MKM Magyar Kábel Művek Zrt., mely döntően exportra értékesít. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. A mezőgazdaság meghatározó szerepe a jövőben is megmarad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is. Gazdasági élet A településen számos, elsősorban építőipari tevékenységeket folytató vállalkozás működik. Lehetőségek a település gazdasági életének fejlesztésére, munkahelyteremtésre Kihasználatlan nagy területű földterületek, amelyet az önkormányzat már felajánlott vállalkozásoknak befektetési lehetőségként. Termálvíz, jelenleg is működő termálkút. Kb. 150 m2 területű, jelenleg kihasználatlan épület, amelyet az önkormányzat munkahely-teremtési célokra kíván felhasználni. Általános helyzetkép, demográfia Kistelek város lakosságának számát tekntve a kistérség legnépesebb települése. A legutolsó ismert adatok alapján ( ) a lakosság száma 7297 fő volt. A vizsgált időszakban a népesség száma folyamatosan csökkent, összesen 79 fővel, mely 1,1 %-os csökkenést jelent. Lakónépesség száma az év végén Fő Változás Változás (fő) ,5% ,7% ,6% n.a. n.a. n.a. 12

13 A lakónépesség számának alakulása (Fő) Fő Az állandó népesség száma 7297 fő. A lakosság életkor szerinti bontásából kiderül, hogy mind férfiak, mind nők tekintetében a éves korosztály teszi ki a település állandó népességének a legnagyobb részét. A nők esetében ez 52 %, a férfiaknál ez az arány magasabb, az összérték 62 %-a. Ha a férfiak és nők adatait összességében vizsgáljuk korcsoportonként, azt láthatjuk, hogy az idősebb korosztály van többségben. A 0-59 korosztályt vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak és nők aránya közel azonos, azonban 60 év felett jelentős különbség mutatkozik, hiszen a férfiak aránya előbb 45%, a 65 év feletti bontásban azonban már csak 32 %. Ebből következik, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb, mint a nőké. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek éves % 51% éves % 50% éves % 51% éves % 45% 65 év feletti % 32% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 13

14 Állandó népesség - nők 65 év feletti 26% 0-14 éves 12% éves 3% éves 7% éves 52% Állandó népesség - férfiak éves 7% 65 év feletti 14% 0-14 éves 14% éves 3% éves 62% Az öregedési index megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alulira mennyi 65 éven felüli fő jut. Kisteleken ez az index jóval 100% felett van, ami azt mutatja, hogy a településen a 65 éven felüliek száma jóval meghaladja a 14 éven aluliak számát. Ebből megállapíthatjuk, hogy Kistelek népességszerkezete elöregedő. Az elöregedés jelensége országos szinten is megfigyelhető jelenség. Az öregedési index elemzése, értékelése fontos információkat ad az adott területek ellátásának korösszetételéhez igazított tervezéséhez. Az elöregedő népesség problémája egyre nagyobb kihívást jelent a település szociálpolitikája számára, hiszen egyre nagyobb az eltartott, rászoruló lakosság száma. Ennek értelmében az időseknek fokozottabb ellátásra van szüksége. 14

15 Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési (%) index ,8% ,8% ,9% ,0% ,2% ,0% ,3% 2014 n.a. n.a. n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Öregedési index (%) Öregedési index (%) A belföldi vándorlás a vizsgált időszakban javuló tendenciát mutat. Ennek oka az elvándorló népesség számának csökkenése, valamint az odavándorlás értékének a 2009-es évhez képest történő emelkedése. Az elvándorlás okai között említhető a közeli nagyvárosba illetve külföldre történő elvándorlás. A bevándorlás oka között említhető a település központi szerepe, a Szegedhez való közelsége, jó közlekedési adottságokkal való ellátottsága. 15

16 Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) egyenleg A települési vándorlások mellett az elmúlt két évben minden eddiginél nagyobb mértéket öltött a külföldi bevándorlók megjelenése. Napjainkban ez a jelenség egyre nagyobb területeket érint. Kistelek földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag minden bizonnyal hamarabb fog szembesülni a megjelenő migránsok problémájával, mint a Schengeni határtól távolabb eső települések. Az országos statisztika is azt mutatja, hogy a menedéket kérők száma rohamosan nő. 16

17 Menedékjogot kérők száma Fő A természetes szaporodást vizsgálva jól látjuk, hogy az élve születések száma a településen 2012-ig folyamatosan csökkent, a halálozások száma pedig folyamatosan nőtt. Ezáltal a természetes szaporodás értéke egyre romló tendenciát mutatott. Ezen adatok hosszú távú hatásai között említhető az elöregedő népesség problémája. Ez a tendencia kedvezőtlenül befolyásolja a természetes népességnövekedés kilátásait tól pozitív változás figyelhető meg, mivel a születések száma a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően emelkedni kezdett, ebből következően nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalabb korosztály megtartására, illetve visszacsábítására. Ennek eszközei lehetnek a munkahely teremtési, szórakozási, kulturális lehetőségek bővítése. Az itt maradt illetve visszatelepült/betelepült fiatalok hosszútávon hozzájárulhatnak a település népességének, az élve születések számának a növekedéséhez elindítva ezzel a városban egy társadalmi fiatalító folyamatot. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. n.a. 17

18 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-20 természetes szaporodás (fő) természetes szaporodás (fő)

19 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kistelek Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, 19

20 ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 20

21 HEP Helyzetelemzés Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörében eljárva, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos társadalmi csoportok támogatására. Az önkormányzat testülete a helyi szabályozási tevekénysége során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve a következő önkormányzati rendeleteket alkotta meg, amelynek célja a törvényi előírásokon túl, hogy városunkban olyan támogatási rendszer működjön, mely az állampolgárok szamara a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A helyi rendeletek, szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a hátrányos helyzetűek, az idősek a gyermekek, fiatalok, a helyi civil szervezetek valamint a családok állnak. A megalkotott hatályos önkormányzati rendeletek: Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról Kistelek Város Képviselőtestületének 13/2013. (IV.26.) KT. sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról. 21

22 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 22

23 A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. Az elmúlt időszakban számos olyan jogszabály változott, melyek érintik az esélyegyenlőség egyes területeit. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. Van-e átruházott feladat? A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál ( Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% ( Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % ( Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % ( Ft). Kinek a részére nyújt a testület önkormányzati segélyt? A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 23

24 Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), /C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ). Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a ( Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1- től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan Ft. 24

25 I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: jogosultságát a jegyző január 1. és február 28. között felülvizsgálja. az ügyfél március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult. az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: 25

26 Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma évben Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: Ft.) Az Szt február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: -ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak február 28-ig lehet biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. 26

27 Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehet benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: megállapították, vagy 28-án folyamatban van. rcius 1-jét megelőzően Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből. A március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az 27

28 önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszer-kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig kell megalkotnia. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások: Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai 28

29 A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi A közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 29

30 30

31 A és a as tervezési időszak összehasonlítása időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 31

32 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal (V.06) Önkormányzatának Gazdasági Programja 242/2010. (XI.10) Kistelek Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 124/2010 (VI.16.) Helyzetelemzése 9/2008. (II.19) Kistelek Város Önkormányzatának Költségvetési Koncepciója (2013.évi 232/2012 (XI.27) fejlesztési Terve Kistelek Város Önkormányzatának Településrendezési Terve Kistelek Körnéyki Települések Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Ezen dokumentumok aktualizálása folyamatban van, képviselő-testületi elfogadásra várnak. A helyzetelemzés alapjául szolgáló adatokat egyrészt a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és társszervek által nyújtott adatokból, másrészt a TeIR rendszerből válogattuk le. Sajnos a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (romák, fogyatékkal élők, nők), ezért nagymértékben támaszkodtunk a KSH népszámlálási adataira, illetve a szakemberek tapasztalataira. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása során javasolt elsősorban a társulási megállapodásban - többek közt meghatározott, a társulás által ellátott feladat- és hatáskörökre, a közös fenntartású intézményekre, a társulás szolgáltatásai igénybevételének feltételeire (ld. Mötv. 93. ). Kistelek a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulásának tagja, így a kistérségi fejlesztésben résztvevő település. Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése, szociális gondoskodás a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása), közbiztonság, 32

33 bűnmegelőzés. Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplők által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Helyi szinten a program segíti a város stratégiailag fontos célkitűzéseinek megvalósítását, hogy vonzó település legyen az itt született és élő fiatalok számára, biztosítson olyan feltételeket, hogy szívesen maradjanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a hpt.tkki.hu oldalon 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a évi adatokkal való feltöltése. Az alábbiakban felsorolt táblázatok adatai nem álltak rendelkezésünkre a felülvizsgálat során: A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részt vevő felnőttek száma A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Iskolai körzethatár A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Hátrányos megkülönböztetés A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Idősek informatikai jártassága Az időseket célzó programok a településen Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások 33

34 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca :a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 34

35 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. -a és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%- ra emelkedik. Az etnikai hovatartozás azonban nem jelent egyértelműen szegénységet. A romák szegénységét az okozza, hogy esetükben gyakran együtt járnak a szegénységet valószínűsítő körülmények, mint például a magasabb gyereklétszám, az alacsony iskolázottság, a hátrányos településen való élés. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomból való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma közösség. A romák nagy többsége, mintegy ezren a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik, ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel es alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, a munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságnak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály szerint miként változik. A regisztrált munkanélküliek többsége az év közöttiek, illetve majdnem azonos értékkel őket követik a évesek. A népszámlálás adataiból azt is látni lehet, hogy a 60 évnél idősebb népesség körében az álláskeresők aránya jelentősen csökken, ennek oka leginkább, hogy e korosztályban megnő a rokkantsági nyugdíjasok, baleseti járadékosok száma. 35

36 Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 197 8,2% 428 9,0% ,3% ,2% ,6% ,9% 219 9,3% 449 9,6% ,5% ,2% ,9% ,5% 221 9,0% 476 9,7% ,2% 166 6,7% 340 6,9% 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők aránya 6,9%-ra csökkent. Az aktív korú népesség száma 12 fővel növekedett 2013-ra. Továbbra is a férfi álláskeresők száma alacsonyabb. A javulás betudható a közmunka program sikeres működésének, illetve az Ipari Park területén megjelenő vállalkozások elindulásának. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen száma fő éves és fiatalabb fő % 3,5% 4,7% 4,2% 3,7% 4,2% 3,8% év fő % 12,4% 15,3% 13,8% 10,8% 10,1% 15,6% 36

37 26-30 év fő % 11,9% 9,2% 10,7% 10,0% 9,9% 10,0% év fő % 11,7% 12,0% 9,1% 9,8% 10,7% 9,1% év fő % 13,6% 14,3% 12,7% 13,4% 12,8% 13,5% év fő % 16,6% 11,0% 13,4% 15,1% 16,4% 12,6% év fő % 15,2% 13,4% 10,9% 9,0% 8,6% 8,8% év fő % 10,5% 12,0% 15,6% 15,9% 16,6% 11,8% év fő % 4,7% 6,9% 8,9% 11,8% 10,1% 12,4% 61 év felett fő Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal % 0,0% 1,2% 0,7% 0,4% 0,6% 2,4% Álláskeresők száma (fő)

38 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők száma 340 fő volt. Ez jelentős csökkenés az előző évekhez képest. Arányait tekintve a éves korosztály képviseli a legnagyobb hányadot, 15,6 %-ot. Ezt követi évesek aránya, 13,5 %-kal. Az elmúlt évekhez képest a 61 év feletti regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. A éves korosztályban ezen arány jelentősen csökkent. Látható tehát, hogy ez a korosztály a leginkább érintett a Közmunka programban, és az ő bevonásuk a programba sikeresnek mondható. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 51,8% 58,4% ,3% 50,2% 55,2% ,1% 55,7% 62,6% ,0% 48,6% 52,5% ,5% 31,7% 40,1% ,8% 59,0% 63,5% A tartósan munkanélküliek száma a nyilvántartott munkanélkülieken belül megemelkedett, ez az arány nem jelent azonban negatív tendenciát, mivel számszerűen vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a nyilvántartott munkanélküliek száma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban ről 2013-ra 169 fővel. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva láthatjuk, hogy a nők aránya magasabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a valóságban is ez a helyzet, mivel feltételezhető, hogy a Munkaügyi Kirendeltségen több nő regisztrál, bízva a segítségben a hatékony álláskeresés terén. 38

39 Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 13 2,3% 45 4,0% ,2% 30 5,3% 53 4,8% ,6% 26 4,7% 51 4,6% ,0% 26 4,8% 53 4,9% ,9% 25 4,8% 51 4,8% ,9% 23 4,4% 49 4,6% A évesek körében kisebb léptékben, de csökkenés látható, azonban a pályakezdők lettek az igazi vesztesei a válságnak: 1%pontos javulást mutat 2011-hez képest az arány. A foglalkoztatáspolitikában jelenleg is elsőszámú cél a foglalkoztatottak körének bővítése. Az eszközökről folyamatos vita van, de jelenleg dominálnak a pénzügyi jellegű ösztönzők, és kisebb figyelmet kapnak azok, amelyek az érintettek öntevékenységének segítésére, azaz az információhoz való hozzáférésre, a célirányos képzettség megszerzésére koncentrálnak Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása Alacsonyan iskolázott népesség A munkanélkülivé válás egyik legfontosabb oka a megfelelő képzettség, végzettség hiánya, hiszen a modern munkaerő-piacon már az alacsonyabb társadalmi presztízsű munkahelyek megszerzése is egyre magasabb iskolai végzettséget, képzettséget igényel. Az iskolázottság szintje a munkanélküliség tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Az alacsonyan iskolázott rétegeket (az általános iskola 8. évfolyamát végzetteket, vagy az annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket) a munkanélküliség az átlagot lényegesen meghaladó arányban veszélyezteti, a diplomások munkanélkülisége viszont alig több mint egyötöde az átlagos szintnek Magyarországon. Ez a jelenség Kisteleken is megfigyelhető. 39

40 Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% ,1% ,0% ,7% ,0% ,4% ,3% ,6% ,0% ,7% ,8% ,4% ,2% ,5% ,3% ,4% 82 24,1% ,5% Az elmúlt években az iskolai végzettség tekintetében nem történt jelentős változás. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent, az álláskeresőkön belül a legmagasabb arányt a 8 általánosnál magasabb végzettségűek teszik ki ban az arányuk már a 71,5 %- ot. A legkisebb arányt a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek képviselik. Az ő arányuk 4 % körül mozog. A 8 általános iskolai végzettségűek száma intenzív csökkenést mutat a vizsgált időszakban ről 2013-ra 63 fővel csökkent a számuk. Ez egyértelműen betudható a közmunka programnak, hiszen a legtöbb munkalehetőség ennek a csoportnak szól. Felnőttoktatásban részt vevők A munkaerő-piaci integrációt megkönnyítő végzettség megszerzését teszik lehetővé azok a felnőttoktatási képzések, amelyek célja többek között a mélyszegénységben élő és/vagy roma emberek képzettségbeli hátrányának csökkentése. Elméletileg a felnőttoktatási programok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jobb munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező, szakmával és/vagy érettségivel is rendelkezők legyenek jelen nagyobb arányban az álláskeresők között. Ugyanakkor általában a felnőttoktatás kevés eredményt hoz a 8 osztálynál kevesebbet végzettek esetében, igaz, ebben benne van az érintettek alacsonyabb motiváltság szintje. 40

41 Településünkön a Munkaügyi Központtal szorosan együttműködve több képzés is megvalósult az elmúlt években. A képzésen azok a kisteleki lakosok vehettek részt, akik regisztrált munkanélküliek voltak. A képzés elvégzése után tanúsítványt, illetve OKJ-s képesítést szereztek a résztvevők az alábbiak szerint. Tanúsítványt kaptak a képzés elvégzéséről az alábbi esetekben: 15 fő Kisgépkezelő 100 fő Alapkompetencia- képzés 15 fő Település karbantartó fő Varró OKJ-s képesítést szerzett: 15 fő Motorfűrész kezelő 15 fő Családellátó Felnőttoktatásban részt vevők középfokú iskolában Felnőttkori továbbtanulással az alacsony iskolai végzettség még napjainkban is pótolható. Arra vonatkozóan, hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában, nem rendelkezünk adattal Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatással összefüggő, egyes döntést igénylő kérdésekről szóló 1044/2013. (II. 5.) Korm. határozatban a Kormány rendelkezik a közfoglalkoztatás évre vonatkozó céljairól. A következő tábla az önkormányzat adatai alapján vizsgálja a közfoglalkoztatásban résztvevők számát, arányát. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény határozza meg. 41

42 év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma % n.a % % % % 18 A közfoglalkoztatásban részt vevők száma folyamatosan növekszik. Kimagaslóan magas értéket 2012-ben tapasztalhattunk. A közfoglalkoztatásban részt vevő cigány származású munkavállalók száma nem mondható pontosnak, mivel csak azt tudunk besorolni ebbe a kategóriában aki ténylegesen annak is vallják magukat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) októberében fogadta el Kistelek Város Önkormányzata a város Településrendezési Tervét, amelyben meghatározta a város lehetséges gazdaságfejlesztési területeit. Ebben a városvezetés kijelölte a Kistelek és Térsége Ipari Parkot Kistelek város délnyugati körzetében, az M5 ös autópálya becsatlakozási pontjánál, egy 33 hektáros területen, amely decemberében pályázat útján elnyerte a Kistelek és Térsége Ipari Park címet. A létrejött ipari parkunk elé tűzött cél, hogy 5 éven belül 10 vállalkozónak kell betelepülnie, amelyek legalább 500 főt alkalmaznak. Ennek érdekében alapvető követelmény volt, hogy induláskor legalább 5 vállalkozásnak kellett a park területén működnie, illetve betelepülésre szerződést kötni, minimum 100 fő foglalkoztatottal. A terület egy részén már meglévő vállalkozások tevékenykednek hosszabb rövidebb ideje. ( Biopetrol Környezettechnikai Kft., Harmath és Társa Ipari és Szolgáltató Kft., Kézmű Kht.- Jeanette Ruházati Gyáregység; Kisteleki M+M Sajtgyár, Onozo Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, stb), míg a park másik része beépítetlen területekből áll éves adatok alapján 26 vállalkozásműködött a területen, melyek 252 főt foglalkoztattak. Kisteleken az E5-ös út halad keresztül, amelyet a központba keresztez a Kiskunmajsáról Csongrádra vezető főútvonal. A város határában húzódik az M5- ös nemzetközi főútvonal. (Balástya is rendelkezik lehajtóval). A tömegközlekedés a kistérség székhelyén jónak mondható, a kis települések némelyikén a munkába járás, ügyintézés is nehezen oldható meg, különösen igaz ez a tanyavilágban élők számára. Közlekedés szempontjából a Budapest- Szeged vasútvonal, az M5 autópálya és az E75-ös főútvonal is kedvezővé teszi. A várostól 30 km-re található a megyeszékhely Szeged, valamint a 42

43 Kiskunfélegyházi járás központja Kiskunfélegyháza is. Budapest 140 km-re helyezkedik el Kistelektől Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A es pontban szereplő táblázatban megjelölt távolságok érvényesek a fiatalokra is. Az általános iskola elvégzése után a legtöbb diák Szegeden és Kiskunfélegyházán tanul tovább. Mivel a közlekedés jónak mondható, ezért nem okoz problémát a fiataloknak a nagyobb városokba történő ingázás. Szegeden széles körben találnak maguknak képzést, a felsőfokú oktatásban való részvétel is gyakran ebben az egyetemi városban folytatódik. elérhetős ég átlagos ideje autóval autóbus z járatpár ok száma munkanapoko n átlagos utazási idő autóbuss zal vonat járatok átlagos száma munkanapok on átlago s utazás i idő vonatt al Kerékpárúton való megközelíthető ség átlagos utazási idő kerékpár on Legközele bbi centrum Megyeszékhely n.a. n.a n.a. n.a. Főváros n.a. n.a. Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Megfigyelhető továbbá, hogy azok a diákok, akik a tanulmányaikat Szegeden folytatják, az iskola elvégését követően is igyekeznek itt munkát találni. Számukra a mindennapos munkába járás akár busszal sem jelent problémát, mivel az iskolai évek alatt már alkalmazkodtak ehhez a helyzethez Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegen nyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a beiskolázáskor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a mélyszegénységben élők hozzáférését és részvételét. Az 43

44 önkormányzat folyamatosan részt vesz a közmunka programokban. Kisteleken között lebonyolításra került egy A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő projekt (HEFOP ), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. Az ESZA támogatja a Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) című országos projektet. A projekt lebonyolítói a munkaügyi központok, ill. azok kirendeltségei. Részt vehet a projektben: legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők pályakezdők. illetve 25 év alatti álláskeresők 50. életévüket betöltött személyek (a projektbe történő bevonás időpontjában) akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülnek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek. foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak tartósan munkanélküliek, vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett álláskeresők A projekt szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozást, lakhatási támogatást, valamint a vállalkozóvá válást, illetve ezen támogatások igénybe vételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. A munkaügyi központ és az álláskereső közös elképzelése alapján kerül sor a megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik a lebonyolítás módját, az azzal kapcsolatos tudnivalókat, az elérendő cél érdekében vállalt kötelezettségeket Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő-piacon nincs esély, közfoglalkoztatásban pedig az részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, aki pedig ezt kapja, az mélyszegénységben van. Így mondhatni itt is versenyhelyzet van a foglalkoztatásban, mert a foglalkoztatás pályázat útján történik, és nagyon sok személy van, akit alkalmazni lehet, itt pedig már az alkalmasság dönt. Ehhez hozzájárul azt is, hogy életüket sajátos normák szerint illik, meg kell tanítani őket arra is, hogy a másodlagos munkaerő-piacon megjelenjenek Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetés elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg. Így a testi fogyatékkal, megváltozott munkaképességgel élők esetében nincsen sem a társadalom sem a munkáltatók felkészülve a fogadásukra, így megvalósul a hátrányos 44

45 megkülönböztetés. Akiket alkalmaznak többségében, azok sem igazán azonos feltételekkel dolgozhatnak a legtöbb helyen és elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása a cél és nem a pozitív diszkrimináció. A romák esetében nagyon kevés lehetőség van a munkaerőpiacon, de ez elsősorban a motiváltsággal és az alulképzettséggel függ össze. Ez összefonódik ezt követően az etnikai megítéléssel is, de nem ez az elsődleges probléma. A fiatalokat a tapasztalatlanságuk miatt sok helyütt keresik kevésbé, míg az 50 éven felülieket pedig a vélt teljesítménycsökkenés zár ki nagyobb számban a foglalkoztatottak köréből. Általánosságban el lehet mondani, hogy a diszkrimináció nem eleve meghatározott, hanem egyéb fontos képességek, tulajdonságok hiányából indul és teljesedik ki, ami azután általánossá fajulhat. Kistelek Város Önkormányzata felé nem érkezett ilyen jellegű panasz Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az álláskeresési segély a legfeljebb 5 évvel nyugdíj előtt álló álláskeresők szűkebb csoportját érinti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma között növekedett ben pedig látványosan csökkent. Ezen ellátási forma esetében az álláskeresők számának, arányának kapcsán kimutatható tendencia érvényesült. A válság kibontakozása megemelte a rászorulók számát. Majd 2010 után a szociális és foglalkoztatási rendszer átalakítása, a közfoglalkoztatási és a munkaerő- piaci programok hatására csökkent a jogosultak száma. Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,3% ,7% ,7% ,3% ,4% ,7% 45

46 Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,1% ,5% ,1% ,6% ,6% ,8% Az álláskeresési járadékra lényegesen nagyobb kör jogosult, mint a fent említett álláskeresési segélyre. A folyamatok azonban ugyanazok, amit a fentiekben ismertettünk. A város kedvezőtlen gazdasági, társadalmi helyzetével összefüggésben nagyjából egészéből a közfoglalkoztatásban résztvevők számának megfelelően változnak a jogosultsági adatok. Így például az első negyedév adatai mindig rosszabbak, mivel a közfoglalkoztatási lehetőségek időben nem kiegyenlítettek. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában , , , , , , ,4 76 6,7 46

47 , , , , ,7 A táblázat adatsora azt mutatja, hogy településünkön a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. A számok a tárgyév december 31-én támogatásban részesülők számát mutatják. Az aktív korúak ellátása december 31-ig egységesen rendszeres szociális segély néven működött, ezt követően vált két részre. A jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás néven szereplő ellátás neve január 1-től rendelkezésre állási támogatás, január 1-től augusztus 31-ig bérpótló juttatás volt. A támogatásra való jogosultságot 2011-től évente kell felülvizsgálni. A évtől kezdődően az ellátás - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak annak folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, amely teljesíthető közfoglalkoztatás keretében, rövid idejű keresőtevékenységgel, alkalmi munkával, háztartási munkával, 6 hónapot meghaladó munkaerő- piaci képzéssel, de a 30 nap számításánál az ellátott által teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő a munkaügyi központtal nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. A felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. Amennyiben az ellátott a 30 nap munkaviszonyt a felülvizsgálat során nem tudja igazolni, vagy lakókörnyezetét felszólítás ellenére sem teszi rendbe, illetve a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, részére a jogosultság megszüntetésre kerül Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb, lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1-jétől. 47

48 év Bérlakás-állomány összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 48

49 Szociális lakhatás évi LXXVIII. törvényt betartva a helyi önkormányzatok feladata, hogy a tulajdonukban lévő lakásokkal való gazdálkodást rendeletben szabályozza, a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételek alapján a lakás bérbeadásának feltételeit meghatározza. A törvény szerint az ingatlanokat piaci-, költség- és szociális alapon lehet bérbe adni, a családok jövedelmi és vagyoni helyzete alapján. Kistelek Városi Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról Lakhatást segítő támogatások év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Eladósodottság Komoly problémát jelent napjainkban az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű idős, vagy több gyermekes családok esetében. Jelentősen megnövekedett az eladósodott családok száma a évben bekövetkezett gazdasági válság miatt, s ez a célcsoport vált leginkább veszélyeztetetté a 49

50 lakásuk elvesztése, a hajléktalanná válás, vagy fizetés hiányában a közműszolgáltatások kikapcsolása miatt Telepek, szegregátumok helyzete Kistelek rendelkezik anti-diszkriminációs tervvel, melyet ellenjegyzett anti-diszkriminációs szakértő is. Az ebben bemutatottak alapján Kisteleken már nincs szegregátum. A KSH által közölt 2001-es adatsorok még a meglétét mutatták, de azóta már nem áll fenn. Szegregátum kialakulásának még mindig nagy az esélye, ezért az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz a megakadályozására évben Szociális célú város rehabilitációs pályázat megvalósítását kezdte meg, mely 2014-ben sikeresen be is fejeződött Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A gyógyszerekhez, gyógyhatású készítményekhez való hozzájutás 3 helyen biztosított a városban Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Orvosi ellátás 50

51 év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. A háziorvosok személyes és folyamatos ellátást nyújtanak a város lakosai számára az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. Kisteleken a orvosi ellátást 4 felnőtt illetve 2 gyermekorvos látja el teljes körűen. A városban élő és tanuló 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti középfokú, nappali tagozaton iskolai oktatásban résztvevők megelőzési jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban részesülnek. Az óvodás és általános iskolás gyermekek iskola-egészségügyi ellátása a háziorvosok és a területi védőnők közreműködésével történik. A kollégiumokban elhelyezett gyermekek egészségügyi ellátása megbízásos formában biztosított. Az ellátás céljára kialakított orvosi rendelők megfelelnek a szakmai jogszabályban előírtaknak. 51

52 HPV (méhnyakrák megelőzése) támogatott védőoltás Az adott évben 13. életévüket betöltött leánygyermekek részesülhetnek ebben az oltásban, a család jövedelmétől függetlenül önkormányzati támogatás igénybevételével. Kistelek Város Önkormányzata évben 26 gyermek oltásához járult hozzá. A településen az oltóanyaghoz való anyagi hozzájárulás azoknak a gyermekeknek jár, ahol a szülő vállalja, hogy az oltás egy részét kifizeti. Nekik automatikusan a második oltás önkormányzati finanszírozás keretében valósul meg. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: - alanyi jogon - normatív alapon - méltányossági alapon március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben február 28-án folyamatban lévő ügyekben a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig- a február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-től kikerülnek az Szt.-ből. Az ellátás biztosítása a települési önkormányzatok számára nem kötelező, megszüntethető. A helyi rendelet az alábbiak szerint határozott: Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás annak a személynek nyújtható, aki az Szt. 50. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján közgyógyellátásra nem jogosult. Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy: akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át nem haladja meg, illetve egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át nem haladja meg, és a háziorvosi igazolás alapján a rendszeres havi gyógyszer költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, és vagyonnal nem rendelkezik. 52

53 Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk b) pontját), ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjban részesítettek száma 2013-ban csökkenést mutatott.. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-től kikerülnek az Szt.-ből. Az ellátás biztosítása a települési önkormányzatok számára nem kötelező, megszüntethető. Kistelek Város Önkormányzata helyi rendeletben szabályozta le, hogy március 1. után milyen lehetőséget biztosít az ápolási díj utódjaként. Három hónapnál hosszabb tartós betegség miatt megnövekedett kiadásokhoz nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme nem egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkezik Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Prevenciós szűrővizsgálatok a nővédelem területén: - Mammográfiai szűrés, vizsgálat elérhetősége Szegeden - Méhnyakrák szűrővizsgálat lehetősége Kisteleken a Nőgyógyászati szakrendelésen 53

54 Kisgyermekkori kötelező szűrésekhez hozzáférés: - Védőnői látogatások akalmával a családok otthonában - Tanácsadóban 1 hónapos, 3 hónapos, 6 hónapos, 1 éves, 2 éves, 3 éves, 4 éves, 5 éves, 6 éves korban a védőnői szűrővizsgálatok alkalmával Iskola egyészségügyi területén: - 2. osztály, 4. osztály, 6. osztály, 8. osztály, 10. évfolyam, 12. évfolyam kötelező védőnői szűrése, ami kiterjed a szomatikus és mentális fejlettség vizsgálatára is. Az önkormányzat prevenciós egészségmegőrző projektet valósít meg között. (TÁMOP-6.1.2) július 01. és június 30. között kerül megvalósításra Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk - A Kisteleki Kistérség egészségfejlesztési programja című 100%-os támogatottságú pályázat. Pályázat a kistérség lakosainak egészségállapotára vonatkozóan határozza meg az egészségfejlesztési célokat, kapcsolódva a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz, a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjához, Rákellenes Programhoz, a Lelki Egészség Országos programhoz. A megvalósítás során a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.-hez integrálva kerül kialakításra az Egészségfejlesztési Iroda, a kapcsolódó orvosi rendelővel, váróteremmel, klubhelyiséggel. Az Egészségfejlesztési Iroda sokrétű programok szervezésével, (egészségnapok, egészség-expo, ingyenesen igénybe vehető általános egészségügyi állapotfelmérés és kockázatbecslés, betegklubok működtetése, felvilágosító előadások tartása, teljes körű szűrővizsgálatok lebonyolítása, testmozgást ösztönző szabadidős tevékenységek, fogyi-klub, drog - alkohol prevenciós tréningek stb.) megvalósításával a kistérség valamennyi települését bevonva, gondoskodik az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjesztésén. Az EFI iroda a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központban ( 6760 Kistelek, Kossuth u. 19.) kapott helyet, mely három különálló helyiségből áll. Az egyik maga az iroda, ahol fogadni tudjuk az ügyfeleket, valamint itt történik a regisztrációs, adminisztrációs feladatok elvégzése, programok dokumentálása. Kialakításra került egy rendelő helyiség, ahol az EFI irodán belül végezhető szűrővizsgálatok történnek. Ilyen vizsgálatok: vérnyomásmérés vércukormérés testsúlymérés testmagasság mérés testtömeg index számítás haskörfogat mérés boka-kar index számítás testzsír mérése EKG készítése 54

55 Ezeket a vizsgálatokat a magas vérnyomás, szív és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok kiszűrése érdekében végezzük, egyéni kockázatbecsléssel. Az EFI irodához tartozó harmadik helyiség egy közösségi tér, ahol rendszeresen rendeznek betegklubokat, előadásokat, valamint lehetőség van megfelelő tárgyi feltételek mellett, családias környezetben, szakképzett oktatók irányításával mozgásterápián is részt venni. Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda 2015.április 25-én szombaton rendezte meg nagyszabású egészségügyi szűrőnapját a TÁMOP-6.1.2/LHH/11/B pályázat keretén belül. A programon 11 féle orvosi vizsgálaton, szűrésen vehettek részt az érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján. Ezek a szűrések elsősorban a szív és érrendszeri megbetegedések kimutatására, a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések korai stádiumban való felfedezésére, látási és hallási problémák kiderítésére, fogászati elváltozások és szájüregi rákmegelőző állapotok szűrésére, csontritkulás kimutatására, valamint a krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek kimutatására irányultak. A vizsgálatokon összesen 264 fő vett részt, közülük 53 fő esetén találtak olyan mértékű rendellenességet, melyek további vizsgálatokat, illetve orvosi beavatkozásokat igényelnek. Az alábbi szűrővizsgálati eredmények születtek: Általános állapotfelmérés (vérnyomásmérés, vércukor meghatározás, testsúly és testmagasság mérés, BMI meghatározás) : 55 fő Urológiai szűrés: 18 fő ebből 6 fő további vizsgálatra, szakrendelésre visszarendelve. Gégészeti szűrés: 30 fő, 7 fő hallásvizsgálata javasolt. Belgyógyászati szűrés:25 fő, 1 fő esetén kardiológiai vizsgálat javasolt. Csontsűrűség vizsgálat.:22 fő, 10 főnél csontritkulás volt kimutatható. Légzőszervi szűrés: 20 fő, 1 fő szakrendelésre visszarendelve. Nőgyógyászati szűrés: 20 fő, cytológia folyamatban. Bőrgyógyászati szűrés:36 fő, 5 fő esetében sebészeti teendő indokolt. Szemészeti szűrés:19 fő, szürke vagy zöldhályog nem volt kimutatható. Mozgásszervi szűrés:33 fő, a krónikus elváltozások miatt életmódbeli tanácsokkal lettek ellátva a szűrésen résztvevők. Fogászat:23 fő, 18 esetben további fogászati kezelés szükséges. Végbél, vastagbél szűrés:18 fő, 5 főesetében vastagbél tükrözés javasolt. Az egészségnaphoz látványos szabadtéri szórakoztató programokat kapcsoltak a Kisteleki Rendőrkapitánysággal, a helyi katasztrófavédelmi őrssel és a Kisteleki Mentőállomás munkatársaival közösen. Emellett volt táncos-zenés műsor, egészségfutás gyerekeknek és felnőtteknek, kerékpáros ügyességi verseny az általános iskolások legjobbjai között, bűnmegelőzési társasjáték vetélkedő, valamint rendőrségi gépjármű fegyver- és drog prevenciós bemutató is. Az egészségexpó egyik eseménye volt az életmódváltó program 55

56 keretében megrendezett Fogyi-klub eredményhirdetése, ahol a résztvevők között értékes ajándékokat osztottak szét a szervezők. A Fogyi-Klub eredményei: A három hónapos programra összesen 49 fő jelentkezett, A programot sikeresen zárók száma: 28 fő, Összes fogyás testsúly kilógrammban : 191,4 kg, Összes derékbőség csökkenés: 167,5 cm Összes csípőbőség csökkenés: 166 cm Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Kisteleken 2014-től üzemel a Medisportcentrum a Sportcsarnok területén magán szektorban üzemeltetve. A MedisportCentrum egyedülálló infrastrukturális és orvos háttérrel rendelkezik a sport és egészségügyi intézmények között. Hitelességének kulcsa, hogy egy helyen található a fürdőszolgáltatás. Az alábbi kezelések közül választhatnak a vendégek: Fürdőgyógyászati kezelések: Gyógytorna/Függesztőrács: Fizikoterápia: Masszázsok Szűrővizsgálatok: Orvosi gyógymasszázs Gyógyvizes medencefürdő Egyéni szárazföldi gyógytorna Víz alatti csoportos gyógytorna Víz alatti vízsugár masszázs Iszapkezelés Egyéni száraz gyógytorna Csoportos száraz gyógytorna Senior torna Tartásjavító csoportos torna gyerekeknek Függesztőrács Elektroterápia Ultrahangkezelések Iontoforézis Légzésfunkciós vizsgálat Csontsűrűség mérés 56

57 Testösszetétel mérés Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, 2014 májusban megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe, de ezt 2015 januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő. A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra". Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is. Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni. 57

58 A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbetegellátást nyújtó intézményekre is kiterjed Sportprogramokhoz való hozzáférés Kisteleken több civil sport egyesület is működik. A fiatal korosztály több sportág közül választhatja ki a számára megfelelőt. Az Önkormányzat fedett sportcsarnokot üzemeltet illetve a focipálya is lehetőséget biztosít a sportoláshoz ban a Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével egy műfüves labdarúgó pálya került kialakításra. Az utánpótlás csapatok mellett helyet kapnak itt napközben az óvodások, illetve a családi napközibe beíratott gyermekek is, ezzel is biztosítva számukra a megfelelő mennyiségű mozgást Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kistelek város szociális szolgáltatásait a Kisteleki Környéki Települések Többcélú Társulása Szociális Központján keresztül látja el. A városban lévő intézményegység telephelyként működik. Az intézmény jelenlegi struktúráját tekintve, hat településen valósítja meg az adott településeken élők igényeihez és szükségleteihez igazodó szociális alap és szakellátásokat Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Kisteleken helyben biztosítottak a közoktatási intézmények: óvoda, általános iskola. alapfokú művészeti oktatás, szakszolgálat, gimnázium ahol évente a helyi és környékbeli gyermek és tanuló nevelését, oktatását végzik a pedagógusok. A településen található Művelődési Központ, Sportcsarnok valamint évre elkészül az új Ifjúsági Központ. Számos civil szervezet tevékenykedik településünkön: Ifjú Kistelek Szövetsége, Kisteleki Kézilabda Klub, Kisteleki Petőfi Sándor Sportegyesület, Kisteleki Turisztikai és Természetjáró Sportegyesület, Kistelek és Térsége Közművelődési és Hagyományőrző Kör, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Kisteleki Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Nyugdíjas Klub Kistelek Egyesület, Kistelek Sportegylet, Fitt Forma Kistelek Egészségvédő és Életmód és Sportegyesület Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük). Az önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek rendezvényeit bárki látogathatja érdeklődési körének megfelelően. Nem jellemzőek az atrocitások, a viták. 58

59 Közösségi élet színterei, fórumai 2014-ben elkészült egy új közösségi színtér. Az Ifjúsági Ház A közösségi rendezvények megtartására is alkalmas alsó szintből, galériából és külső színpadi térből álló épület helyet biztosít majd a kulturált szórakozásnak és helyet ad a fiatalok rendezvényeinek is. A közösségi teret a kisteleki fiatalok már az átadást megelőzően birtokba vették, az önkormányzat megszépítette a környezetet, így nincs akadálya annak, hogy sok ifjúsági programnak adjon helyet majd az épület. Van egy a színpad, ahol koncerteket lehet rendezni, és az épületben is minél többféle programot és szolgáltatást szeretnénk megszervezni, hogy minél többen részesei legyenek ennek az ifjúsági háznak ben az önkormányzati tulajdonban lévő multifunkciós épület emeletének használaton kívüli részén kialakításra került egy 385 m2-es táncterem, ifjúsági klubhelyiség és beszerzésre kerültek pingpongasztalok, csocsóasztal és biliárdasztal. Elkészült az Ifjúsági Centrum, amely Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány által elnyert 100%-os vissza nem térítendő támogatásból került megvalósításra. A multifunkciós épület emeletének használaton kívüli részén kialakításra került egy 385 m2-es táncterem, ifjúsági klubhelyiség és egy hangszigetelt televízió stúdió. A fiatalok szórakozási lehetőségének biztosítására a projekt keretén belül beszerzésre kerültek pingpongasztalok, csocsóasztal, biliárdasztal Közösségi együttélés jellemzői A közösségi együttélés és az azokból óhatatlanul fakadó konfliktusok kezelése általában a szocializáció és a tanult viselkedés során sajátítható el. Természetesen az egyén társas viselkedése attitűdje, személyiségvonásai és az egyén konfliktuskezelési technikái is szerepet játszanak a megoldásban Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az önkéntesség kiváló eszköz a negatív társadalmi jelenségek visszaszorítására, a szegénység, a kirekesztettség elleni küzdelem előmozdítására, a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek növelésére. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Az önkéntes munkavégzés még nem igazán elterjedt városunkban, de a kibontakozás kedvező jelei már érzékelhetőek. 59

60 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése 8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést. A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 60

61 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Kisteleken a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A 0-17 éves korú lakosság megoszlása Életkor év év év év év összesen Össz lakosság % 17,73% 17,54% 18,12 % 17,87 % 17,54 % 17,17 % 17,02 % 16,00 % 15,75 % Kistelek Város lakossága folyamatos csökkenést mutat. Ezt két tényező befolyásolja. Egyrészt a halálozások száma, másrészt a születéseké. A születések száma az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent. A legkevesebben 2012-ben születtek. A kiskorú lakosság száma a lakosságon belül is folyamatosan csökken ban a kiskorú lakosság aránya 15,75 % volt. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy a lakosság egyre inkább öregedő tendenciát mutat. 61

62 A gyermekek védelmét szolgálják a Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról Gyermekjóléti alapellátások: AGyermekjóléti Szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, meditáció, utcai, szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet. kórházi szociális munka, kézműves, szabadidős gyermekcsoport működtetése, kamaszklub Baba-mama klub. A gyermekek napközbeni ellátása ingyenes, az Önkormányzat átvállalja az étkezési és a gondozási személyi térítési díj fizetését, amely nagy segítséget jelent a családok számára. A gyermekek napközbeni ellátására (bölcsőde és a családi napközi) 2013-ban összesen 36 férőhely áll rendelkezésre ben a bölcsőde két csoporttal indult, így a férőhelyek száma 48 főre növekedett Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója javaslatára korábban a települési önkormányzat jegyzője jelenleg a Járási Gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi. 62

63 Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a. 75 Krízishelyzet esetén a családok a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak, mely jelenleg a kistérség 6 településén, területi irodákkal működik. A kisteleki Gyermekjóléti Szolgálat egy szakmai vezetővel és 3 részmunkaidős családgondozóval működik. Gyermekjóléti alapellátásban pillanatnyilag 62 gyermek, 31 család részesül. Ez megegyezik a veszélyeztetett gyerekek számával. A védelembe vett gyerekek száma 22 fő volt 2014-ben Az állandó lakosok száma: 7297 Fő 1.2. A l8 éven aluliak száma: 1291 Fő Ebből: 0-3 éves korú: 142 Fő óvodáskorú: 196 Fő általános iskolás: 570 Fő középiskolás: 383 Fő 1.3. A veszélyeztetett gyermekek száma: 62 Fő 1.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma: 368 fő 63

64 154 család 1.5 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült: 116 Fő Ebből: pénzbeni támogatás Fő természetbeni támogatás 116 Fő 1.6. Gyermekjóléti alapellátásban részesülők száma: 62 fő 31 család 1.7. Ebből védelembe vett gyermekek száma: 22 Fő Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek száma: 0 Fő Ebből: gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek száma: 0 Fő családok átmeneti otthonában elhelyezettek száma: 0 Fő helyettes szülőnél elhelyezett gyermekek száma: 0 Fő 1.8. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma: 3 Fő 1.9. Átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma: 10 Fő Ebből: gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma: 0 Fő nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma: 10 Fő Nevelésbe vett gyermekek száma: 0 Fő Családbafogadás: 0 Fő Pártfogó felügyelet 0 Fő Iskoláztatási támogatást természetben kap 7 Fő A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai 64

65 munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják évig az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát egy-egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látta el (óvodák: 2 fő, általános iskolák: 1 fő, gimnázium: 1 fő) évben a közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott volt a város saját fenntartású intézményeiben: 2 óvodával, 1 általános iskolával, 1 gimnáziummal. Az alapfokú művészetoktatás és a közoktatási szakszolgáltatások is helyben elérhetőek. A településen megoldott az óvodáskorú és az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. A napközit, tanulószobai foglalkozásokat az összes tanuló több mint 50%-a veszi igénybe. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskoláinkban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.:, Víz napja, Föld napja, tömegsport, nyitott hétvége stb. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

66 Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Ezen ellátás tekintetében nem áll rendelkezésre adat kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a Jól látható, hogy az elmúlt 5 év alatt minden támogatási formában részesülők száma emelkedett, ami azt támasztja alá, hogy egyre több család létfenntartási gondokkal küszködik és a jogszabályban előírt jövedelemhatár alatt van a család bevétele magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Kisteleken nagyon kis számban élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyerekek. A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számát, arányát mutatja be a következő táblázat. 66

67 Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma év Magyar állampolgárs ággal nem rendelkező óvodások száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) Magyar állampolgárs ággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolás ok száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A városban nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, a kis létszámú mélyszegénységben élő családok a város különböző területein élnek A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A helyi önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások biztosítása, melynek önkormányzatunk eleget is tesz. A gyermekek egészségügyi szűrése részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az intézményhálózaton (óvoda, iskola) keresztül biztosított, amihez minden lakos hozzáférhet. 67

68 Védőnői ellátás jellemzői Az egy védőnőre jutó gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, ez a születések számának csökkenéséből adódik. Egy védőnőre átlagosan 70-80, 0-3 éves korú gyermek jut, ami megfelel a jogszabályi ajánlásoknak. A gyermekek mellett a védőnőknek komoly feladatai vannak a várandós anyák gondozása területén is. Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma , , , , , Az egy védőnőre jutó gyermekek száma folyamatosan emelkedik Gyermekorvosi ellátás jellemzői Kisteleken évek óta betöltetlen felnőtt háziorvosi, illetve gyermekorvosi praxis nincs. A gyermekorvosi szakellátást két gyermekorvos látja el Kisteleken. 68

69 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0 7 éves korúak speciális igényeit a Pedagógiai Szakszolgálat látta ill. látja el. Szolgáltatásai között szerepel: korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás stb Gyermekjóléti alapellátás Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a

70 Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a. Látható, hogy a gyermekjóléti ellátások nagy kihasználtsággal működnek. A 2014-es évben az TKI által fenntartott bölcsődében lehetőség nyilt egy új csoport elindítására, mely teljes létszámmal betöltésre került Gyermekvédelem A gyermekek átmeneti gondozása keretében kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. 70

71 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások szűkösek. Anyaotthon Kiskunfélegyházán és Szegeden van, azonnali megoldást azonban nem kínálnak, mert várólistával működnek. Amennyiben a krízishelyzetbe került nő eljut a családsegítő szolgálathoz, a családgondozók közreműködnek az elhelyezés megoldásában, ez azonban hosszú időt vesz igénybe és csupán átmeneti megoldás. A nehéz élethelyzetbe került szülők gyermekeinek elhelyezésére a kisteleki kollégiumban van lehetőség. Szükség esetén a gyámhivatal a településen helyettes szülő kijelölésével gondoskodik a bajba került gyermek elhelyezéséről, sokszor már ez a megoldás is megnyugvást jelent a krízishelyzetbe került anya számára Gyermekétkeztetés Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt ). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 2015-ben az ide vonatkozó jogszabály az alábbiak szerint változott: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak 71

72 nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Kisteleken két önkormányzati óvoda működik. A következő táblázatok, ezeknek az intézményeknek a statisztikai adatait szemléltetik. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 2 Hány településről járnak be a gyermekek 5 Óvodai férőhelyek száma 200 Óvodai csoportok száma 8 72

73 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 06:00-18:00 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek 4 hét Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 17 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 17 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 8 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az óvodai ellátás igénybevétele év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda

74 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Kisteleken helyhiány miatt nem utasítanak el gyermeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését 2014-től a Hétszínvirág Óvoda vállalja, ahol speciális fejlesztő csoport indult. Az intézmények maximális kihasználtsággal működnek. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma Az kisteleki óvodákba május 31. adatok alapján 72 hátrányos helyzetű, 21 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek volt beíratva. A gyermekek szűrése az óvodában megkezdődik, hogy idejében megfelelő fejlesztésben részesülhessenek, ennek megoldása részben az intézményen belül, részben a Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételével történik. 74

75 A hátrányos helyzetű gyerekek több mint 20 %-a, a halmozottan hátrányos helyzetűek 10 %- a részesül fejlesztő foglalkozásban. Általános iskolai adatok A településen egy általános iskola működik 1-8. évfolyammal. A gyógypedagógiai oktatás két osztállyal, összevont évfolyamokkal zajlik. A tanulólétszám folyamatosan csökken, a gyerekek több mint fele igénybe veszi a napközit. tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/ ,4% 2011/ ,3% 2012/ ,8% 2013/ ,6% 75

76 tanév általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek száma 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összese n db 2010/ / / / A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása zajlik a településen. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére szolgált a között megvalósult Integrált program a gyermekszegénység csökkentésére TÁMOP projekt keretében alkalmazott szakemberek tevékenysége: pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervezők. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog-prevenciót, egészségnevelést illetően. Kisteleken Pedagógia Szakszolgálat is működik. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósul meg. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) humán-erőforrás háttere az alábbiak szerint biztosított. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szerepkört pedagógusok töltik be minden intézményben. 76

77 Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 0 0 Szaktanítást végző tanítók száma 24 0 Szaktanítást végző tanárok száma 29 0 Gyógypedagógusok létszáma 2 0 Gyermekvédelmi felelős 0 0 Iskolaorvos 0 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 10 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek számának aránya pozitívan alakult az utóbbi évben, mely valószínűleg köszönhető az intézményekben működő minőségirányítási és ellenőrzési terveknek és végrehajtásuknak, továbbá a kompetenciamérések összegző eredményeiknek is, valamint a családi háttérnek és a gyermekek szorgalmának. 77

78 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő % 2010/ / / / A évi Országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kisteleki általános iskolába járó tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében szignifikánsan jobban teljesítettek az országos átlagnál mindkét kompetenciaterületen. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben 78

79 A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak részben biztosítottak iskolai keretek között. A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség fejlesztési lehetőségek Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az integráció kezdetei óta. A nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló politikák létfontosságúak a gazdasági, növekedés, a jólét és a versenyképesség szempontjából is. Különbséget szokás tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés, vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők különösen, ha vezető pozíciót töltenek be tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek munkaügyi központok, KSH, NAV vagy OEP sem kérik kellő részletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb információkat beszerezni 5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Kisteleken találhatók nőket is foglalkoztató munkahelyek (önkormányzatok, közoktatási intézmények, mezőgazdasági vállalkozók stb.). A foglalkoztatás elemzésekor kiderült, a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai teljes körűen nem nyilvántartottak (gyermekszám, 79

80 képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról nincs adat, ilyen jellegű felmérés nem készült, a gyermeküket egyedül nevelő nők szükségleteiről sincsenek információk Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A helyi adatgyűjtés célja, hogy bemutassa, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat. Ha a munkanélküliek között magasabb a nők száma, akkor vizsgálni kell a jelenség okait. Okozati tényező lehet például: a településen található munkahelyek jellege; bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya; a településen élő munkanélküli nők alacsony iskolai végzettsége, stb. A probléma azonosítását követően megoldási javaslatot kell tenni, mely elősegíti a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Kisteleken között lebonyolításra került egy A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő projekt (HEFOP ), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek 80

81 Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegennyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a beiskolázáskor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a nők hozzáférését és részvételét. Az önkormányzat folyamatosan részt vesz a közmunka programokban, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a női munkaerő alkalmazására Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők, a kisgyermekes nők, valamint az 55év fölötti nők a legveszélyeztetettebb csoport a munkaerő-piaci részvételt illetően. Nehezebben találnak munkát, állásuk elvesztését követően nehezebben illeszkednek vissza a munkaerőpiacra. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli nők a munkanélküli nők 85%-át teszik ki. Településünkön a Munkaügyi Központ szervezésében olyan jellegű képzések indultak 2014-ben, melyek gyakorlati képzésre alapozva használható szaktudást és szakmát biztosítanak a jelentkezők számára. (pl. varrótanfolyam) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. üvegplafon (a vertikális szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települések nem rendelkeznek kimutatásokkal a férfiak és nők bérezését illetőleg. Hátrányos megkülönböztetés miatt nem tettek panaszt az önkormányzatnál A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások) A magyar foglalkoztatáspolitika elkötelezte magát a munkanélküliek, inaktívak foglalkozatási esélyeinek javítása mellett. A foglalkoztatáspolitika elsődleges céljai között szerepel a GYESen, GYED-en lévő nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése, az idősebb munkavállalók aktivitásának növelése. Az atipikus foglalkozási formák kismértékű növekedést mutatnak, de továbbra is sokkal kevésbé vannak jelen a vállalati, intézményi munkaerő-gazdálkodásban, mint az Európai Unió más országaiban. A rugalmas foglalkoztatási formák korlátozott elterjedése megnehezíti a kisgyermekes nők visszatérését a munka világába Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Kisteleken a család- és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) a védőnői feladatellátás keretében biztosított. Az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása megoldott. A településen 3 védőnő dolgozik, az egy védőnőre eső gyermekszám évről évre csökken, de így is magas, 70 fölötti. A városban Gyermekjóléti Szolgálat működik. A Biztos Kezdet 81

82 Gyerekház a hátrányos helyzetű családban élő kisgyermekeknek és szüleiknek kínál segítő szolgáltatásokat és közös programokat. A Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés és nevelési tanácsadás területén nyújt segítséget a kisgyermekes családoknak. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nők (és a gyermekek) elleni szexuális erőszak döntő hányada- melynek a nemi erőszakesetek a részhalmazát képezik - családi, ismeretségi kapcsolatokon belül történik. A nők (és gyermekek) azonban nem csak a partnerkapcsolatban (házasság, élettársi viszony, udvarlás, alkalmi kapcsolat ill. ezek megszakításakor megtorlásként) szenvednek el szexuális erőszakot, hanem idegenektől, közterületeken, szolgáltató- és munkahelyen stb. is. A szexuális erőszak ellen abban az esetben is meg kell tenni a legfontosabb megelőző és védő intézkedéseket, amikor ez a jelenség egyébként nem látszik túl elterjedtnek. Célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás nem folyik. Nők elleni erőszakos cselekedetekről nincs adatgyűjtés Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen a krízishelyzetben igénybevehető szolgáltatások szűkösek. Anyaotthon Kiskunfélegyházán és Szegeden van, azonnali megoldást azonban nem kínálnak, mert várólistával működnek. Amennyiben a krízishelyzetbe került nő eljut a családsegítő szolgálathoz, a családgondozók közreműködnek az elhelyezés megoldásában, ez azonban hosszú időt vesz igénybe és csupán átmeneti megoldás. A nehéz élethelyzetbe került szülők gyermekeinek elhelyezésére a kisteleki kollégiumban van lehetőség. Szükség esetén a gyámhivatal a településen helyettes szülő kijelölésével gondoskodik a bajba került gyermek 82

83 elhelyezéséről, sokszor már ez a megoldás is megnyugvást jelent a krízishelyzetbe került anya számára A nők szerepe a helyi közéletben Napjainkban a nemzeti, az európai és a nemzetközi színtéren egyre nagyobb figyelem övezi a nők gazdasági döntéshozatalban való részvételét, így különös hangsúlyt kap a nemi sokszínűség gazdasági dimenziója. Az oktatási expanziót követően a nők nagy létszámban kerültek be a felsőoktatási intézményekbe, ma már a diplomás nők száma és aránya meghaladja a férfiakét, ugyanakkor a felső vezetésben, politikai életben alulreprezentáltak. A magasan képzett nők készségeinek alacsony szintű igénybevétele azt jelenti, hogy potenciális gazdasági növekedés megy veszendőbe. Az összes rendelkezésre álló emberi erőforrás teljes körű hasznosítása kulcsfontosságú eszköz az Unió előtt álló demográfiai kihívások kezeléséhez, a globalizált gazdaság versenyében való sikeres helytálláshoz és harmadik országokkal szembeni komparatív versenyelőny eléréséhez. Kistelek intézményeit női vezetők vezetik nagy többségben. Minden területen jelen vannak az irányítás során, hiszen a képviselő-testületben éppúgy tevékenykedik női képviselő, mint ahogyan az iskolákat, gondozási központot, kollégiumot és könyvtárat is női alkalmazott vezeti A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A településen beazonosított problémák felszámolására irányult kezdeményezéseket gyűjti csokorba a vizsgálat. A helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől kapott információk alapján feltérképezhetjük, hogy milyen problémák kaptak figyelmet, a kezdeményezések milyen időtartamúak voltak, milyen arányban szólították meg a település lakosságát, milyen eredménnyel zárultak. Ha a településen működő civil szervezetek között található olyan, melynek alaptevékenysége között szerepel a női esélyegyenlőség segítése, érdemes megvizsgálni programjait. 83

84 5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljes körűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik. fejlesztési lehetőségek Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében A nők elleni erőszakos cselekedetekre vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, kevés vagy nincs információ. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi szempontok az uniós közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok szem előtt tartásával kerültek megfogalmazásra. Fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása, már önmagában nem képes a már kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Ezen társadalmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés az időskorúakat hazánkban. Legjelentősebb az idősek foglakoztatásával kapcsolatos diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár különösen a nők esetén. 84

85 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői Az időskorúak családi életciklusára jellemző állapot, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasságban élők aránya, es növekszik az özvegyek száma. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: növekszik az emberi átlag életkor, magasabb a középkorú korosztály halandósága, nők élettartama hosszabb, mint a férfiaké Az időskorban jellemző különféle betegségek kialakulása-, mint a keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatok kialakulása, ízületi problémák és emellett a pszichés problémák is megjelennek. Az idős ember egyedül marad, elmagányosodik, a szellemi es fizikai aktivitása csökken, önellátási képessége romlik. Ez sok idős embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakran alakul ki a depresszió es a demencia. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Idősek munkaerő-piaci helyzete Az egészséges idősek szívesen végzenének jövedelemkiegészítő tevékenységet, de ennek az esélye a munkaerőpiacon nagyon kicsi, kivéve, ha speciális szaktudással rendelkeznek. Nehezítő körülménynek számít az is, hogy idősebb életkorban romlik a munkavállaló egészségi állapota, mivel aki ebben a korban munkanélkülivé válik, annak az elhelyezkedési esélye nagyon kicsi. További problémát jelenthet a megváltozott munkakör, vagy átszervezés is. Sajnos a településünkön is elmondható, hogy a munkaadók keveset tesznek az idősebb munkavállalóik képzettségi és egészségi szintjének javítása érdekében A kormány intézkedései is arra irányulnak, hogy az idősebb munkavállalók is helyet kapjanak a 85

86 munkaerő-piacon. Biztosította a munkáltatók számára azt a fajta járulékkedvezményt, mely abban az esetben vehető igénybe, ha 55 év feletti munkavállalót foglalkoztat egy munkahely A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A települési önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a lakosság sokrétű információt kap a közösségi élet programjaival kapcsolatban is. A települést érintő legfrissebb kistréségi hírekhez való hozzájutás is biztosított a honlapon keresztül minden korosztály számára. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások minden lakos részére elérhetők. A szolgáltatások egy része azonban életkor alapján az önkormányzat által biztosított. Ilyenek az alábbi programok az idősebb korosztály részére: étkeztetés, házi segítségnyújtás nappali ellátás. Az átmeneti elhelyezés önként vállalt szakellátás. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élő fogyatékos és hajléktalan személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetést a S-FOOD Kft biztosítja, de egyéb főzőhely is igénybe vehető. Orvosi javaslat alapján a diétás étkeztetés a Napsugár Idősek Otthon konyhájáról biztosított (átlagban 6 fő igényelte). Akinek egészségi állapota megengedi, maga viszi el az ebédet, más esetben a házi gondozók szállítják lakásra, a tanyaiak részére gépkocsival történik a szállítás. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai vagy szenvedély betegekről, fogyatékosokról, akik állapotukból adódóan segítséget igényelnek, az egészségi állapotuk miatt rászorulókról, akik a rehabilitációt követően támogatást igényelnek. Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, kezdeményezni kell az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Célja, hogy az ellátott a lehető leghosszabb ideig képes legyen otthonában, önállóan élni. A külterületen a gondozó a gépkocsival az alapvető szükségletek kielégítését, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást segíti elő, a rászorult személyeket szállítja és a lakosságot érintő információkat gyűjti és továbbítja. A nappali ellátás a saját otthonukban élők részére napi életritmust (napközbeni tartózkodás, étkezés, társas kapcsolatok, az alapvető higiéniai szükségletek) biztosít úgy, hogy bejárnak, illetve gépkocsi szállítja őket. Ezen felül az igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez. Az Idősek Klubjának előnye, hogy tagja nem szakad el otthonától, a családnak pedig megnyugtató, ha napközben a hozzátartozóját biztonságban tudja. A településen működő szociális központ és családsegítő szolgálat szerepe A szociális szolgáltatások lehetséges igénylői elsősorban a kedvezőtlen szociális körülmények között élők közül kerülnek ki (hátrányos helyzetű családok, munkanélküliek, egyedül élő idősek, betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az alább felsorolt a szociális ellátások biztosításáról: gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, 86

87 támogató szolgáltatás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek esetében az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása. Cél, hogy a beteg, mozgásában korlátozott, egyedül élő időskorú, vagy időskorú házaspár szükség esetén éjjel nappal segítséget kérhessenek. A hat településen (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer) 100jelzőkészülék lett felszerelve, ebből 61 Kisteleken. Az ellátottak köre nagyobb %-ban 65 év feletti időskorú, de a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek is igénybe veszik a szolgáltatást. Napsugár Idősek Otthona Időseket gondozó, önköltséges alapú szociális intézményként működik a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Idősek Otthona. Az igények jelzik, hogy a városnak fel kell készülnie megfelelő terület biztosítására hasonló funkciót betöltő intézmény létesítésére. 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % % % Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma

88 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen Nyugdíjas Klub működik heti rendszerességgel. Minden klubnap alkalmával különféle elfoglaltsággal töltik az idejüket a résztvevők, többek között előadót hallgatnak meg különféle témákban, kirándulnak, vagy éppen közös ünnepségeket szerveznek. A város fontos feladata az egészségfejlesztéshez szükséges szemlélet és tudatosság erősítése. Hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrésekre, a népbetegségnek számító betegségek kiszűrésére, oltások beadatására. Továbbá nagyon fontos a prevenció, az egészséges életmód megőrzéséhez szükséges előadások, tanácsadások, egészségfejlesztő közösségi programok megszervezése is.(fent említettekre jelenleg Kisteleken nyertes uniós pályázatok útján van is lehetőség) Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen népessége öregedő tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik. fejlesztési lehetőségek Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt, hogy az állampolgárok- köztük a fogyatékossággal élő emberek számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területén. A szociális és egészségügyi ellátásban, a fizikai és kulturális környezetben, valamint az iskoláztatási, munkalehetőségek a társadalmi élet, a sport, a szórakozás területén is. Ezen emberek számára kiemelt célként a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés a fő cél. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményi ellátások területén is, 88

89 az intézmények kiépítésével, átalakításával. A legsérülékenyebb társadalmi csoportot a fogyatékos emberek és családjaik alkotják. Az esélyegyenlőség megteremtése területén az egyik legfontosabb célkitűzés a szemléletformálás. A fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata és érdeke. Az egyenlő hozzáférést nemcsak a rámpák, liftek, speciális táblák jelentik, hanem az, hogy a fogyatékos embert egyenrangúnak, egyenjogúnak kell tekinteni A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön nincs pontos felmérés, illetve statisztika a fogyatékkal élőkről, így pontos elemzést sem lehet készíteni a velük kapcsolatos helyzetről. A megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek száma a 2008 as évtől kezdve csökkent. Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Nem rendelkeznek olyan foglalkozatási szakemberrel, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, ezért a sikertelen beszoktatás következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma n.a. n.a n.a n.a Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok - köztük fogyatékossággal élő emberek - számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet 89

90 minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. A fogyatékkal élők jelenleg a Közösség lakosságának 15%-át képviselik.az Egyesült Nemzetek Közgyűlése december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: - a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% - a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. - hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. - az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% 90

91 (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A fogyatékosságügy és általában az esélyegyenlőség talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a Mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen jelentős idő, energia és pénz ráfordításával utólag akadály mentesíteni. A év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy bő egy éves előkészítő munka után az Országgyűlés november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. 91

92 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Településünkön a közszolgáltatást nyújtó intézmények részleges akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő hozzáférés biztosítása érdekében a fizikai akadálymentesítés folyamatosan kerül kivitelezésre. Elmondhatjuk, hogy az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz való hozzáférés részben biztosított. 92

93 Akadálymentesítés 1. Igen/nem Lift Vakvezető sáv Mozgáskorlátozottak részére mosdó Rámpa Hangos tájékoztatás Indukciós hurok Tapintható információ Jelnyelvi segítség Egyéb alapfok igen igen igen igen nem igen igen nem 0 oktatási intézmények középfok nem nem nem nem nem nem nem nem 0 felsőfok nem nem nem nem nem nem nem nem 0 egészségügyi intézmények fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás nem nem nem nem nem nem nem nem 0 igen nem igen igen nem igen n.a. nem 0 alapellátás igen igen igen igen nem igen igen nem 0 kulturális, intézmények önkormányzati, intézmény művelődési közigazgatási nem nem nem nem nem nem nem nem 0 nem igen igen igen nem igen igen nem 0 igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 0 nem igen igen igen nem igen igen nem 0 Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei 93

94 7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az önkormányzatnak és intézményeinek, a városban működő vállalkozóknak, vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek, az egyházak képviselőinek, a város lakosságának kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Kistelek a jövőben is még inkább élhető és szerethető várossá váljon. Ennek érdekében nagyon sokan és nagyon szívesen vesznek részt a kijelölt feladatokban. Fontos, hogy a jövőben is minél többen aktív tevékenységet folytassanak és ezzel mintát mutatva a közösség többi tagjának egyre többen bekapcsolódjanak a közösségi munkába. A civil szervezetek, a lakosság és az önkormányzat kapcsolata jónak értékelhető, ami elmondható a helyi civil szervezetek és a környező települések, szomszédos országok hasonló szervezeteinek kapcsolatáról is. A város lakossága nagy számban vesz részt a különböző rendezvényeken, programokon, melyek lebonyolításához a civil szervezetek támogatást igényelhetnek az önkormányzattól. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésében és az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok jellemzőinek feltárásában részt vettek a városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek, valamit a civil szervezetek képviselői. A HEP tervezete a Polgármesteri Hivatalban, a város honlapján közzétételre kerül, így az elkészült anyagról bárki elmondhatja véleményét, javaslatait. 94

95 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Romák és mélyszegénységben élők A Romák és/vagy mélyszegénységben élők célcsoportját érintő intézkedések az elmúlt időszakban nem valósultak meg. A kitűzött célok elérése továbbra is érdekében áll az Önkormányzatnak, így megjelennek rövid, közép és hosszú távon is. A megvalósításhoz szükséges forrás keresése továbbra is feladatként szerepel, a pályázati kiírások figyelése folyamatos. A pontos adatok gyűjtése továbbra is a Munkaügyi Központ feladatkörébe tartozik, az ő közreműködésük szükséges ahhoz, hogy átfogóbb képet kaphassunk a helyzetükről. A közmunkaprogram keretében foglalkoztatott romák a munkavállalás során semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nem részesülnek, teljes diszkrimináció mentesség érvényesül. 1.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek. Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára is. Rövidtávú cél: december Az álláskeresők egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerő-piaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés területén). Középtávú cél: december A célcsoport munkaerő-piaci esélyeit javító projektek benyújtása Hosszú távú cél: december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben és partnereinél. 95

96 Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat összehangolása érdekében partnerségi fórum kialakítása (CKÖ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (ellátandó feladatok, képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával Forráskeresés pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása Résztvevők és felelős polgármester Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan 1db Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása 1 db Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás A Munkaügyi Központ által évben több képzés is meghirdetésre került, melyen a regisztrált munkanélküliek vehettek részt. 96

97 Tanúsítványt kaptak a képzés elvégzéséről az alábbi esetekben: OKJ-s képesítést szerzett: 2.Intézkedés címe: 15 fő Kisgépkezelő 100 fő Alapkompetencia- képzés 15 fő Település karbantartó 25 fő Varró 15 fő Motorfűrész kezelő 15 fő Családellátó A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek 8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést. Rövidtávú cél: december A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: december A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési projektek benyújtása. Hosszútávú cél: december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése. Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások (ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek bevonásával Forráskeresés pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása polgármester Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIK- Tankerület, felnőtt képző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek 97

98 Határidő(k) pontokba szedve Rövid: december Közép: december Hosszú: december Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan 1db Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása 1 db Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás Gyermekek A Kisteleki Általános Iskola pedagógusai közül 15 fő részt vett a TÁMOP / azonosító számú pályázat keretében egy 30 órás pedagógusképzésen, amely A tehetséggondozás elmélete és gyakorlata az általános- és középiskolai pedagógiai munkában címmel került meg megszervezésre. A Kisteleki Általános Iskolában a hagyományok és a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állásának figyelembe vételével tovább folyik a matematika és angol nyelv tantárgyak emelt szintű oktatása, a tehetséges, megfelelően motivált és motiválható tanulók évfolyamszintű csoportbontásának megvalósításával. Ez a fajta csoportbontás lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra is. 1.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak részben biztosítottak iskolai keretek között. Rövidtávú cél: december A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása Középtávú cél: december 98

99 hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: december A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása a helyi erőforrások (humán-, tárgyi-, pénzügyi feltételek) számbavétele Egyeztetés a partnerekkel (intézmények, képző szervezetek) A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december kompetenciamérés eredményei forráshiány pályázat humán erőforrás, pénzügyi erőforrás A Kisteleki Általános Iskolában az SNI tanulók ellátása egyéni fejlesztési terv alapján, kiscsoportos formában folyik. A tanítók és a szaktanárok minden tantárgyból tartanak felzárkóztatást és korrepetálást az arra rászorulóknak. A hátrányos helyzetű tanulók egy része részt vesz a TÁMOP A 13/1 azonosító számú Út a szakmaválasztáshoz elnevezésű pályázatban, ahol egyéni mentorálásuk zajlik. A Kisteleki Általános Iskolában a 2014/15-ös tanévben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által biztosított Tiéd a pálya program keretében 2 fő pályaorientációs munkatárs tevékenykedett, segítve ezáltal a tanulók pályaválasztását. 99

100 2.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést Rövidtávú cél: december A gyermekek- és fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. Középtávú cél: december Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása. Hosszútávú cél: december A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása. Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési lehetőségeinek áttekintése a településen Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése A kortárs ifjúságsegítés támogatása fiatalok ilyen irányú továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége Rövid: december Közép: december Hosszú: december Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Rövid: A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási esélyeit elősegítő programok, szolgáltatások számának növekedése Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása Hosszú: A célcsoport továbbtanulási arányának növelése 100

101 fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások forráshiány pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás A Gyerekesély Iroda első félében a TÁMOP projekt folytatásaként pályázati forrást kapott az Iroda továbbműködtetésére. A források további hiánya sajnos nem tette lehetővé, hogy az ezt követő időszakban a program folytatódhasson. Azonban az Önkormányzat a továbbiakban is célul tűzi ki, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, az Iroda működését újra megkezdje, a bevált jó gyakorlatot tovább folytassa. A felülvizsgált időszakban sok közösségi program lebonyolítására került sor. Ezen programok célcsoportja első sorban a gyerekek voltak, a részvétel kedvezően alakult. Mivel látható volt, hogy van igény a színvonalas közösségi programok szervezésére, ezért továbbra is célunk, hogy az elkövetkező időszakban az eddigi gyakorlathoz hasonlóan ben megrendezett legnagyobb közösségi események Kisteleken: Biztos Kezdet Gyerekház által szervezett családi napok (Tavaszköszöntő, nyuszinap, levendulanap, nyárbúcsúztató, Márton-nap, Mikulás-nap) Tölgyfa nap és Gyereknap Itthon vagy Magyarország szeretlek! Szent Mihály napi sokadalom Szent Erzsébet napi családi vetélkedő Ifjúsági Nap Ifjúsági Ház átadása BMX pálya és játszótér átadó családi nap Bűnmegelőzési élménynap A mi március 15-énk! 3.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) folytatása. 101

102 Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások A TÁMOP projekt keretében létrehozott Gyerekesély iroda további működtetése (tárgyi- és személyi feltételek), a projektben lezajlott és továbbvihető programelemek, szolgáltatások fenntartása. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztését, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében. polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: Közép: Hosszú: forráshiány pályázat humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 102

103 Nők Az esélyegyenlőségi munkatárs kinevezése megtörtént. A munkatárs az elvárt szakmai követelményeknek megfelel, a szükséges képzéseken részt vett. 1.Intézkedés címe: Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Rövidtávú cél: 2016.december Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Középtávú cél: december A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövid- és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése (szakértői segítség, esetleg a KSH bevonásával). A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek (intézmények, munkáltatók stb.) képviselőiből. Hosszútávú cél: december A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Probléma-lista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése. Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása (kérdőívek, szempontrendszer, adatszolgáltatók áttekintése). Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek érzékenyítése attitűdformálás céljából Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum beavatkozási terv felvázolása polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek Rövid: december 103

104 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Közép: december Hosszú: december Rövid: adatgyűjtés szempontrendszere kérdőív 1 db Közép: esélyegyenlőségi munkacsoport összeállítása min. 5 fő, érzékenyítő-attitűdformáló program - 3 db Hosszú: adatbázis 1 db, elemzés 1 db, az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum (jegyzőkönyv) Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások alacsony motiváció a felelősök és a partnerek részéről ráépíthető projektek, pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás Településünkön a nők foglalkoztatása az elmúlt időszakban nem változott. Az Önkormányzat juttatási szabályzata nem tartalmaz olyan jellegű megkülönböztető intézkedést, mely negatív hatással lenne a nőkre nézve, egyformán vannak benne megállapítva mindkét nemre nézve a juttatások. 2.Intézkedés címe: A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljes körűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik. Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci érvényesülésének elősegítése. Rövidtávú cél: december A női népesség demográfiai adatainak szélesebb körű gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés. 104

105 Középtávú cél: december Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszú távú cél: december Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Adatgyűjtés (Munkaügyi Központ, KSH segítségét igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről (szakértő segítség igénybevételével). Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése. Beavatkozások tervezése és megvalósítása: Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszakitermészettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok. Foglalkoztatási programok, projektek nőtámogató eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok). A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése akár rotációval is kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében. Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok szervezése). Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást). Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése polgármester 105

106 Partnerek munkaügyi központ, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: adatgyűjtés, reprezentatív vizsgálat és annak elemzése 1 db elemzés Közép: felvilágosító-attitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-piaci esélyeit javító projekt kidolgozása min. 1 db Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet, nyári gyermekprogram stb.) biztosítása 1 db. Pénzügyi fedezet esetén foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél. Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások forráshiány pályázat humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek (pl. helyiség kiegészítő szolgáltatáshoz, képzéshez stb.) Az intézkedés végrehajtása sikertelen volt a vizsgált időszakban, mivel a rendelkezésre álló erőforrások nem tették lehetővé az előrehaladás, illetve fontos megemlíteni, hogy az érintett bántalmazott felek sok esetben nem is merik felvállalni az őket ért erőszakos bűncselekmény megtörténtét, így arra csak következtetni lehet. Ez a látencia országos szinten is jellemző a nőket ért erőszakos cselekedetek tekintetében. A bántalmazás tényére való felhívás, az áldozatok segítésére indult el országosan egy kampány, ami a Nekem is fáj címet viseli. Abból áll, hogy bárki megvásárolhatja a TATZ tetoválásokat, majd azokat felhelyezve fotót készít magáról, amit a legnagyobb közösségi portálon is megoszthat. A tetoválások ára az utolsó fillérig az Ökumenikus Segélyszervezet számlájára folyik, amiből a bántalmazás elől menekülő nők, gyerekek részére fenntartott menedékházakat tartják fenn. A kampányhoz több híresség mellett csatlakozott az Ifjú Kistelekiek Szövetsége is, melynek keretében egy fotósorozat készült el. 3.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése A nők elleni erőszakos cselekedetekre vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, kevés vagy nincs információ. Célok - Általános megfogalmazás és Rövidtávú cél: december A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. 106

107 rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Középtávú cél: december Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: december A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei [bűnmegelőzési és áldozatvédelmi adattábla]. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés. Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások nyújtásával) a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). A szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció mint a nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, pszichológiai ismeretek stb.). Nemi erőszak-megelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.). Iskolai fogamzásszabályozási programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai. Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvoda-bölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése) Nő- és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása). polgármester rendőrség, ügyészség, szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIKtankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 107

108 Határidő(k) pontokba szedve Rövid: december Közép: december Hosszú: december Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövid: adatgyűjtés módszertanának kidolgozása, adatbázis kialakítása, frissítése, elemzés 1 db Közép: beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása 3 db Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások humán erőforrás hiánya, pénzügyi források hiánya pályázat humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek 108

109 Idősek Az intézkedések közt megjelölt segítségnyújtás az idősek számára a vizsgált időszakban megvalósult, mivel a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program keretében meghirdette a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás elősegítése érdekében nyugdíjas pályázók fürdőbelépőjének támogatására a pályázatot. A pályázatok beadását az elmúlt időszakban az Önkormányzat által foglalkoztatott közösségi mentor segítette. Ezen lehetőség által sok kisteleki időskorú lakos jutott ingyenes fürdőbelépőhöz. Városunkban Nyugdíjas Klub működik. Az összejöveteleiket a kisteleki közösségi házban rendezik meg. Az Önkormányzat az ingatlant erre az időszakra ingyen az idősek részére bocsátja, ezzel is támogatva tevékenységüket. Ezt a gyakorlatot a továbbiakban is folytatni kívánjuk. Az Önkormányzat az éves költségvetés keretében ezen felül anyagi támogatást is biztosít évek óta a Nyugdíjas Klub számára. A közösségi életbe való bevonás is megtörténik a településen. A nyugdíjas korosztály elsődlegesen a Páva Kör nevű kórusba szerveződik. Minden adódó alkalommal lehetőséget biztosítunk számukra, hogy megmutathassák magukat, bemutathassák tudásukat. 1.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok A településen népessége öregedő tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik. Az időskorú népesség közösségi aktivitását, társadalmi életben való részvételét segítő feltételek megteremtése. Rövid távú célok:2016. december A meglévő erőforrások és igények felmérése. Középtávú célok: december: Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek. Hosszútávú célok:2019. december Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása. Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil szervezetének Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és közéleti programjaiba A generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok kialakítása polgármester 109

110 Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények Rövid: december Közép: december Hosszú: december Idősek részvételével szervezett programok számának emelkedése forráshiány pályázat humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 110

111 Fogyatékkal élők A tevékenységek a vizsgált időszakban nem valósultak meg. A kitűzött célok megvalósítása továbbra is fontos az Önkormányzat számára. A források hiánya illetve az elmúlt időszakban jellemző létszám-stop intézkedés nem tette lehetővé a fogyatékkal élők munkaerő piaci szerepének növekedését. Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a beruházásai megtervezésekor minden egyes esetben rehabilitációs szakmérnök bevonásával dolgozzon. 1.Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek, vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: december Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. Középtávú cél: december Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő projekt kidolgozása. Hosszú távú cél: december Forrásszerzés: Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről. Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről. Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele. A foglalkoztatás feltételeinek megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani. Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának 111

112 növelése az önkormányzatnál és intézményeinél. Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások polgármester Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: szükségletfelmérés Közép: foglalkoztatási program terv Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése forráshiány pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 112

113 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Intézke dés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti jelentenek. megoldást Az intézkedéssel elérni kívánt cél Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára is. Rövidtávú cél: december Az álláskeresők egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerőpiaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés területén). Középtávú cél: december A célcsoport munkaerőpiaci esélyeit javító A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokk al Az intézkedés tartalma Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. A munkaerőkereslet és munkaerőkínálat összehangolása érdekében partnerségi fórum kialakítása (CKÖ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (ellátandó feladatok, Az intézkedés felelőse Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek Az intézkedés megvalósításá nak határideje Rövid: december Közép: december Hosszú: december Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységbe n élő népességre vonatkozóan 1db Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása 1 db Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének lehetősége Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága 113

114 2 A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések 8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést. projektek benyújtása Hosszú távú cél: december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben partnereinél. és Rövidtávú cél: december A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: december A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési projektek benyújtása. Hosszútávú cél: december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése.. képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával Forráskeresés pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások (ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek Polgármester Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIK- Tankerület, felnőttképző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és mélyszegénységbe n élő népességre vonatkozóan 1db Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása 1 db humán, pénzügyi 114

115 II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése 2 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak részben biztosítottak iskolai keretek között. A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést Rövidtávú cél: december A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása Középtávú cél: december A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: december A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése Rövidtávú cél: december A gyermekek- és fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. Középtávú cél: december Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása. bevonásával Forráskeresés pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása a helyi erőforrások (humán-, tárgyi-, pénzügyi feltételek) számbavétele Egyeztetés a partnerekkel (intézmények, képző szervezetek) A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési lehetőségeinek áttekintése a településen KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, szervezetek, Kistelekiek Szövetsége civil Ifjú Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: december Közép: december Hosszú: december kompetenciamérés eredményei humán, pénzügyi Rövid: A forráshiány hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási esélyeit elősegítő programok, szolgáltatások számának növekedése Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 115

116 Hosszútávú cél: december A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése A kortárs ifjúságsegítés támogatása fiatalok ilyen irányú továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása Hosszú: célcsoport továbbtanulási arányának növelése A 3 A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása III. A nők esélyegyenlősége A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) folytatása. A TÁMOP KLIK- Tankerület, projekt keretében nevelési-oktatási létrehozott intézmények, járási Gyerekesély iroda hivatal, szociális további működtetése intézmények, (tárgyi- és személyi egészségügyi feltételek), a intézmények, projektben lezajlott és munkaügyi továbbvihető központ, rendőrség, programelemek, civil szervezetek, szolgáltatások családsegítő és fenntartása. gyermekjóléti Szabadidős szolgálat programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztés ét, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében Rövid: december Közép: december Hosszú: december humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 116

117 1 Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Rövidtávú cél: 2016.december Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Középtávú cél: december A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövidés középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése (szakértői segítség, esetleg a KSH bevonásával). A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek (intézmények, munkáltatók stb.) képviselőiből. Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása (kérdőívek, szempontrendszer, adatszolgáltatók áttekintése). Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek érzékenyítése attitűdformálás céljából Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum beavatkozási terv felvázolása KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: adatgyűjtés szempontrendszer e kérdőív 1 db Közép: esélyegyenlőségi munkacsoport összeállítása min. 5 fő, érzékenyítőattitűdformáló program - 3 db Hosszú: adatbázis 1 db, elemzés 1 db, az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum (jegyzőkönyv humán erőforrás, pénzügyi erőforrás Hosszútávú cél: december A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Problémalista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése.. 117

118 2 A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljeskörűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci érvényesülésének elősegítése. Rövidtávú cél: december A női népesség demográfiai adatainak szélesebb körű gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés. Középtávú cél: december Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszú távú cél: december Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében. Adatgyűjtés (Munkaügyi Központ, KSH segítségét igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra tekintettel. is A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről (szakértő segítség igénybevételével). munkaügyi központ, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: adatgyűjtés, reprezentatív vizsgálat és annak elemzése 1 db elemzés Közép: felvilágosítóattitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-piaci esélyeit javító projekt kidolgozása min. 1 db Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet, nyári gyermekprogram stb.) biztosítása 1 db. Pénzügyi fedezet esetén foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél. humán, pénzügyi, tárgyi humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek (pl. helyiség kiegészítő szolgáltatáshoz, képzéshez stb.) Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy 118

119 végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése. Beavatkozások tervezése megvalósítása: és Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszakitermészettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok. Foglalkoztatási programok, projektek nőtámogató eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok). A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, 119

120 3 A nőket érő erőszakos A nők elleni erőszakos cselekedetekre Rövidtávú cél: foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése akár rotációval is kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében. Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok szervezése). Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást). Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése Adattábla elkészítése a rendőrség és az rendőrség, ügyészség, Rövid: Rövid: adatgyűjtés módszertanának humán erőforrás, pénzügyi 120

121 cselekedetek feltérképezése, elemzése beavatkozások tervezése majd vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, kevés vagy nincs információ. december A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. Középtávú cél: december Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: december A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei [bűnmegelőzési és áldozatvédelmi adattábla]. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés. Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások nyújtásával) a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIK-tankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat december Közép: december Hosszú: december kidolgozása, adatbázis kialakítása, frissítése, elemzés 1 db Közép: beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása 3 db Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése erőforrások, tárgyi feltételek 121

122 rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). A szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció mint a nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, pszichológiai ismeretek stb.). Nemi erőszakmegelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.). Iskolai fogamzásszabályozás i programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai. Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni 122

123 erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvoda-bölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése) IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Az idősek közösségi A településen Az időskorú népesség életben való népessége öregedő közösségi aktivitását, részvételének tendenciát mutat. társadalmi életben való elősegítését szolgáló Számottevő a nyugdíjas részvételét segítő programok korú, de még aktív feltételek életet élő, közösségi megteremtése. életre nyitott lakos, melynek gyakorlására Rövid távú célok:2016. kevés lehetőség december kínálkozik. A meglévő erőforrások Nő- és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása). Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil szervezetének Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és közéleti programjaiba Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények Rövid: december Közép: december Hosszú: december Idősek részvételével szervezett programok számának emelkedése humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 123

124 és igények felmérése. Középtávú célok: december: Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek. A generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok kialakítása Hosszútávú célok:2019. december Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: december Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. Középtávú cél: december Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő projekt kidolgozása. Hosszú távú cél: Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről. Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről. Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele. A foglalkoztatás feltételeinek Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozotta k Egyesülete, civil szervezetek Rövid: december Közép: december Hosszú: december Rövid: szükségletfelmérés Közép: foglalkoztatási program terv Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése humán erőforrás, pénzügyi erőforrás 124

125 december Forrásszerzés: Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani. Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseke t elő kell készíteni. Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának növelése az önkormányzatnál és intézményeinél. 125

126 Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre 126

127 - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. 127

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról.

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Előkészítette: Molnárné Dr. Papp Judit kirendeltség-vezető Előterjesztő: Molnárné Dr. Papp

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Gomba Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Gomba Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Gomba Község Önkormányzata 2015. június Türr István Képző és

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

I. 2015. január 1-jén hatályba lépő, az egységes jogalkalmazást elősegítő változások

I. 2015. január 1-jén hatályba lépő, az egységes jogalkalmazást elősegítő változások TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. JANUÁR 1-JÉTŐL ÉS MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

Részletesebben

2015.március 1.napjától kikerülnek a Szociális törvényből:

2015.március 1.napjától kikerülnek a Szociális törvényből: I n d o k o l á s A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentős mértékben átalakul. Az átalakítás nyomán az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-26/2015. Tárgy: Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Jobbágyi Község Önkormányzata 22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az önkormányzati segély kialakításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról Jobbágyi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki:

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 02.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására ELŐTERJESZTÉS a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására Tárgy: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális

Részletesebben

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások rendjéről szóló, 7/2012. (V. 3.) rendelet módosításáról Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Előterjesztés. Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 26-i rendes nyílt ülésére

Előterjesztés. Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 26-i rendes nyílt ülésére Iksz: 4/ /2015. Tárgy: A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Előterjesztés Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (X.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az igénylés feltételeiről Bucsa Község Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes község Önkormányzatának Képviselő-Testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása 2. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület! Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések POGÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Pogány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény 32. (3)

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA. Sárisáp Község Önkormányzata. Sárisáp, 2015. november.

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA. Sárisáp Község Önkormányzata. Sárisáp, 2015. november. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Sárisáp Község Önkormányzata Sárisáp, 2015. november. Tartalom 1 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete az egyes

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2013. ( ) önkormányzati rendelet 1. számú melléklet A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ.

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

2015. február 24-én ülésezett Királyszentistván Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Napirendi pontok

2015. február 24-én ülésezett Királyszentistván Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Napirendi pontok 2015. február 24-én ülésezett Királyszentistván Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Napirendi pontok 1) Az Önkormányzat szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló rendeletének

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben