Civil társadalom és média (2009/2010, ősz)
|
|
- Edit Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Civil társadalom és média (2009/2010, ősz)
2 A társadalom felosztása szektorokra Állami szektor (kormányzat, minisztériumok, közhivatalok, elsősorban költségvetési pénzből működő intézmények) For-profit szektor (piaci szereplők; kis- közép- és nagyvállalatok, vállalkozások, elsődleges cél: profitszerzés, profittermelés) Nonprofit szektor (NGO Non-Govermental Organization: nem kormányzati szervezet) alapítványok egyesületek köztestületek baráti társaságok klubok körök stb.
3 A nonprofit szektor definíciója A) Jogi értelmezés: a nonprofit szektorba tartozik minden nem profitcélú szervezet, nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, melyet a PTK. rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként jegyeztek be
4
5 A nonprofit szektor definíciója B) Tudományos-statisztikai értelmezés: Azok a szervezetek alkotják amelyekre egyidejűleg jellemző, hogy: nem profitszerzési célok vezérlik őket (az esetlegesen keletkező profitot nem oszthatják fel a tulajdonosok, az alapítók és a tagok között) autonómia van a működésükben (a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönülve működnek) működésükre jellemző az önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések valamelyik eleme közvetlenül (pl. adományokat oszt), vagy közvetve (pl. orvosbiológiai kutatásokat végez) a tágabb közösség érdekeit (a közjót) is szolgálják PLUSZ: nem követnek pártpolitikai célokat, nem épülnek be a hatalmi struktúrába
6 A nonprofit szektor definíciója a két megközelítés különbsége 1) A jogi értelmezés valamennyi szervezeti formát magában foglalja (ezek: egyesület, alapítvány, közalapítvány, szakszervezet, szakmai és munkáltatói érdekképviselet, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes biztosítópénztár, párt, egyház stb.) jogi személy 2) tudományos/statisztikai nem tekinti nonprofitnak a(z) politikai pártokat (mert céljuk a közhatalom megszerzése) egyházakat, szerzetesrendeket (mert a világi nonprofit szabályozás rájuk nem érvényes) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat (mert a profitszétosztás tilalma nem érvényesül)
7 A nonprofit szervezetek formái alapítvány klub egyéb társadalmi szervezet egyesület érdekképviselet közalapítvány közhasznú társaság köztestület mozgalom nonprofit szervezet intézmény országos sportszövetség sport célú nonprofit társadalmi egyesület szövetség társadalmi egyesület társadalmi szervezet társaság
8 A nonprofit szervezetek formái Egyesület: személyegyesülésen alapuló társas nonprofit szervezet (pl.: kör, klub, társaság, mozgalom, társadalmi szervezet) Tagjai általában magánszemélyek, de jogi személyek által létrehozott egyesületek sem ritkák (pl.: szövetségek). A vezetőséget a tagság választja, legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés. Happy Bike, Lignit Gyöngyös, Kisvasutak Baráti Köre, Magyarországi prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete
9 A nonprofit szervezetek formái Érdekképviselet: szakmai, munkavállalói, illetve a munkáltatói, gazdasági érdekek védelmét szolgáló, tagsági viszonyon alapuló szervezetek. A szakszervezetek általában magánszemélyekből állnak, a szakmai és munkáltatói érdekek érvényesítésére létrejött szervezetek tagjai között a magán- és jogi személyek egyaránt megtalálhatók. FDSZ, ÉSZT, Liga
10 A nonprofit szervezetek formái Alapítvány: valamilyen vagyon (készpénz, ingatlan, tárgyi eszköz, vagyoni jog stb.) ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre. Tagjai nincsenek, a döntéseket a kuratórium hozza. A vagyonából az alapító által meghatározott célt próbálja elérni, támogatást, segítséget vagy szolgáltatásokat nyújt. Magyar Hospice, Angkor, Parola, Lakner Bácsi
11 A nonprofit szervezetek formái Közalapítvány: speciális alapítvány, amely kizárólag állami és önkormányzati feladatok ellátására hozható létre. Alapítója az Országgyűlés, a kormány, illetve a települési önkormányzat lehet től van törvényi lehetőség ezek a létrehozására QUANGO (Quasi Non-Governmental Organization): félállami/önkormányzati szervezet, funkciója, hogy az állami támogatások egy részét az államháztartás keretein belül, de az érintettekből és szakértőkből álló döntéshozó testületek bevonásával ossza el. Holocaust Dokumentációs Központ, Illyés, Hungária Televízió, Magyar Koraszülött Mentő
12 A nonprofit szervezetek formái Fontos motívum: VIII. A Közalapítvány szervezete A) A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfőbb döntéshozó, képviselő és kezelő szerve a 14 tagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait és a Kuratórium tagjai közül annak tisztségviselőit (elnök, alelnök) az Alapító bízza meg a feladat ellátásával. 2. A Kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a Kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselője sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására.
13 A nonprofit szervezetek formái Köztestület: törvénnyel létrehozott, tagsági viszonyon alapuló testület, amely közfeladatokat lát el. Hatósági és felügyeleti jogosítvánnyal is rendelkezhet. Klasszikus értelemben nem tekinthető civil szervezetnek MTA Köztestülete
14 A nonprofit szervezetek osztályozása Szervezeti formák szerint alapítványok (magán- és közalapítványok) (41,8%) társas nonprofit szervezetek (egyesületek, érdekképviseletek, közhasznú társaságok) (58,2%) Bevételnagyság szerint 50 ezer Ft vagy kevesebb (17%) 51 és 500 ezer Ft között (31,5%) 501 ezer és 5 millió Ft között (35,2%) 5 millió Ft fölött (16,3%)
15 A nonprofit szervezetek osztályozása Településtípus szerint főváros (26,2%) megyeszékhely (22,4%) többi város (26,1%) község (25,3%) Domináns tevékenység szerint adománygyűjtő adományosztó szolgáltatásokat nyújtó érdekvédelmi önsegélyező jellegű társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű hatósági feladatokat átvállaló szervezetek
16 A nonprofit szervezetek osztályozása Funkciók szerint szolgáltatások nyújtása érdekképviselet önsegélyezés támogatások és információk közvetítése, koordináció
17 A nonprofit-elméletek 1. Nonprofitok szerepével foglalkozó megközelítés: - Miért vannak jelen? - Milyen gazdasági funkciókat töltenek be? - Melyek az ágazati jelenlétük vagy hiányuk okai? - Mi a piaci részesedésük ágazatonkénti eltérésének okai? Nonprofit szervezetek viselkedésével foglalkozó megközelítés: - Milyen célokat követnek? - Mi motiválja viselkedésüket? - Miben különböznek a forprofit és az állami intézményektől? - Mi a különbség hatékonyságukban? - Mennyiben tulajdoníthatók a tapasztalható különbségek a nonprofit formának?
18 A nonprofit-elméletek 2. Közjavak elmélete: Weisbrod: a nonprofitok funkciója az, hogy a magánszférában állítanak elő közjavakat. A kormányzat a közjavakból csak annyit biztosít, amennyi az átlagos szavazópolgár keresletét kielégíti, az átlagost meghaladó rész kielégítetlen marad. A nonprofit szervezetek ezt a reziduális keresletet hivatottak kielégíteni. Fontos: olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek közjavaknak számítanak. Nem magyarázza, hogy miért a nonprofit szervezetek vállalják fel az átlagost meghaladó kereslet kielégítését. : A magánszférában állítanak elő olyan közjavakat, amelyek reziduális keresletet elégítenek ki.
19 A nonprofit-elméletek 3. Szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete: Hansmann: a nonprofitok tipikusan azokban a helyzetekben jelennek meg, amikor a fogyasztók nem érzik képesnek magukat a kapott szolgáltatás mennyiségének vagy minőségének pontos megítélésére A forprofitoknak lehetőségük van arra, hogy becsapják a fogyasztókat (nem tudják ellenőrizni, pl.: gagyi termékek, színvonaltalan szolgáltatások). A nonprofitnál a hasznot nem oszthatják szét nincs személyes haszon a minőségromlásból a fogyasztónak nyújtott védettség értéke nagyobb lehet. : A nonprofit szervezetek ott jelennek meg, ahol a megszokott szerződéses kapcsolatok nem nyújtanak elegendő védelmet a fogyasztóknak a termelőkkel szemben.
20 A nonprofit-elméletek 4. Az adományokból élő nonprofit szervezetek elmélete: A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete az adományokból élő nonprofit szervezetekre alkalmazható a leginkább. Az adományozó tkp. szolgáltatások vásárlója, aki csak abban különbözik az üzleti bevételekből élő nonprofit (vagy akár for-profit) szervezetek ügyfeleitől, hogy a szolgáltatásokat vagy: (1) mások számára vásárolja (jótékonyság esetén például a szegények és egyéb rászorulók részére), vagy (2) olyan oszthatatlan közfogyasztási javak közül választja, amelyeknél nemigen különíthető el, hogy mennyi belőlük az egyes fogyasztó vásárlása. Nehezen ellenőrizhető a minőség, ezért választják a nonprofit szervezeteket. (Pl. nonprofit rádiók működtetése; étkeztetési nonprofitok stb.)
21 A nonprofit-elméletek 5. A fogyasztói ellenőrzés elmélete: Bizonyos esetekben nem a szerződéses kapcsolatok kudarca miatt jön létre a nonprofit szervezet, hanem mert tagjai irányításuk, ellenőrzésük alatt akarják tartani a nonprofit szervezetet. Nem érdekelt a profitszerzésben, az árdrágításban. (pl. exkluzív klubok, ahol a tagok képesek megítélni a szolgáltatások minőségét, cél a folyamatos ellenőrzés)
22 A nonprofit-elméletek 6. Benner: a legtöbb nonprofit létrehozásának célja a termelők és a szolgáltatók közötti közvetlen kontroll megteremtése 3 helyzet, mikor előnyös a nonprofitban megvalósuló közvetlen ellenőrzés: 1) szerződéses kapcsolatok csődöt mondanak (megfelelő információk hiányoznak, aszimmetrikus információk) 2) a termelő monopolhelyzetben van a termék csak egyetlen, a termelő által meghatározott minőségben áll rendelkezésre (probléma lehet, hogy nem az általános, hanem a marginális igényeket elégítik ki) 3) kollektív fogyasztási javak előállításánál: a kollektív döntések nagyobb jólétet (minőséget) eredményezhetnek, mint a profitorientált döntések
23 A nonprofit-elméletek 7. Az árdiszkrimináció elmélete: Olyan közjavak előállításakor fordul elő, amelyeket csak bizonyos rétegek, társadalmi csoportok vesznek igénybe. Ilyen pl. egy-egy művészi előadás, múzeumi kiállítás, egészségügyi ellátás, oktatási szolgáltatás stb. Az elmélet lényege: a szokatlan kereslet és költségszerkezet közötti különbség áthidalása, mivel a jegyárakban nem lehet érvényesíteni a szükséges anyagi forrásokat, így a hiányzó részt adományok formájában teremtik elő. (Populáris vs. Művészi produkciók)
24 A nonprofit-elméletek 8. Az opciós kereslet elmélete: A nonprofit szervezeteknek adott adományokban az az igény tükröződik, hogy egy-egy, az adományozó által fontosnak tartott szolgáltatást akkor is fenntartsanak, amikor arra aktuálisan nincs szükség.
25 A nonprofit-elméletek 9. A nonprofit választás elmélete (HANSMANN, 1980): Kérdés: Mikor igénylik a fogyasztók ezt a nonprofit által kínált biztonságot? Nincs megfelelő információ a megfelelő döntés meghozatalához, mert: (a) az adományozók ismeretlen személyek számára (pl. tengerentúli éhezők) vásárolnak szolgáltatásokat; (b) a szolgáltatásokat ismert személyek számára vásárolják ugyan, de ezeket (például gyermekeket, elmebetegeket) nem tartják képesnek a szolgáltatás minőségének megítélésére; (c) az összegyűjtött adományok felhasználása nem ölti konkrét szolgáltatások formáját (például politikai kampányok); vagy (d) a szolgáltatások annyira komplexek, hogy felhasználójuk nem képes minőségük értékelésére, és annyira fontosak, hogy a rossz minőség elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelent (például orvosi ellátás).
26 A nonprofit-elméletek 9. A nonprofit szervezetek három osztályáról is beszél: a közjó biztosítására magántőkéből létrehozott közhasznú nonprofit szervezet valójában a kormány alternatívája, mely a szociális ellátás többféleségét hivatott biztosítani az önhasznú szervezetet, mely többé-kevésbé kizárólagosan saját tagjait szolgálja; (pl. autóklubok, golfklubok, szakszervezetek) politikai érdekképviselet, célja a kormányzati döntések befolyásolása
27 A nonprofit-elméletek 9. A nonprofitok előnyei (szerinte): a társadalmi gondoskodás nagyobb változatosságát képes nyújtani, mint amit az állam maga elérhet a kísérletezés lehetősége: kisebb, rugalmasabb könnyebben tud belekezdeni bizonyos feladatokba; kudarc esetén: könnyebben be tudja fejezni az adott tevékenységet állami szektor, az adófizetők pénzét használja; nehezebben ismeri el a kudarcot. mai állami jóléti szolgáltatások zömét eredetileg az öntevékeny szektor látta el kisebb bürokrácia, DE a politikai, hatalmi legitimáció (állami szférába kerül) után megnő az adminisztráció szerepe beszámolási kötelezettség, ellenőrzés
28 Állam és nonprofit viszonya Általános attitűd a civil szervezetek a társadalom minden pontján jelen vannak a különböző társadalompolitikai, adópolitikai, ágazati döntések erőteljesen befolyásolják működésüket Működési kereteiket két dolog adja meg: - a szektorral kapcsolatos politikai szándékok - meghozott intézkedések (nem mindig tartja szem előtt a szektor érdekeit)
29 Politikai hozzáállás 1990 után nincs olyan politikai erő, amely ne ismerné el a civil szféra létjogosultságát: az önkéntes szerveződés alapértékké vált, a demokratikus átalakulás zálogának tekintették Rájönnek, hogy a civil szféra hatással lehet a választók hangulatára, döntéseire meg kell nyerni jóindulatukat, a civil szféra hű és örökös védelmezőjeként kell fellépni
30 Állam NPSZ viszonya Jogi szabályozás jelenleg meghatározza: közfeladatot ellátó civil szervezetnek hogyan kell működnie, milyen nyilvánosság, illetve más ellenőrzöttség mellett hogyan kell elszámolnia, milyen okiratokkal-bizonylatokkal (NCA, 185 Ft-os postaszámla) Nem szól arról, hogy mikor, hol és kit vonnak be milyen közfeladat ellátásába Ma az informálisan létrejött kapcsolatok technikai lebonyolítását és pénzügyi ellenőrzöttségét szabályozzák (formát és kereteket; nem pedig a tartalmat)
31 Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 1. A) Gyermekszervezeti ágazat OGY-nél regisztráció kevés szervezet regisztráltatta magát (pl. Úttörők, Gyermekbarátok) szakmai kérdésekben részvételük korlátozott, de képviseltetik magukat pl. az Országos Diákjogi Tanácsban, az Oktatáspolitikai Tanácsban, az oktatási szervezetek költségvetési támogatását odaítélő kuratóriumban kreatív értelmisége igen vékony médiában való megjelenés esetleges, politikai botrányfüggő
32 Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 2. B) Ifjúsági ágazat 1998-tól megszűnt az érdekegyeztetés rendszere megszüntették az ifjúsági jogszabályok előzetes civil kontrollját helyébe az ifjúsági párbeszéd beszélgetős intézménye lépett A kormányzati munka egy-egy szintjén az általuk fontosnak tartott ügyekben meghívják az általuk kiválasztott szervezetek képviselőit
33 Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 3. C) Környezetvédelmi ágazat környezetvédelmi törvény külön is biztosított részvételi jogokat jellemző a civil szervezetek jogalkotás előkészítésében realizálódó véleményező státusa országosan ezt a feladatot a nagy szervezetek maguk és az OKT-n keresztül fejtik ki helyi szinten a kis helyi szervezetek leginkább a helyi, önkormányzati jogalkotásban vehetnek részt
34 Az állam-civil szervezeti viszony elméleti kérdései A viszony fő meghatározója a tevékenységi kapcsolat formája alapján: közfeladatot vesz át alternatív nonprofit szolgáltatást kínál egy adott problémára a közfeladatoktól független vagy azokhoz csak közvetetten kapcsolódó szolgáltatást nyújt civil-jogon beleszól, ellenőriz, javasol, véleményt nyilvánít, érdeket érvényesít
35 Az állam-civil szervezeti viszony elméleti kérdései Beszélhetünk: beépülő szervezetről (szervezet pozíciója erős, az együttműködés magas szintű, de a viszonyra az erőteljes függés és a civil alkalmazkodás a jellemző) az állami, önkormányzati feladatellátás alternatíváját kínáló konkurens szervezetről (általában helyi-közvetlen szinteken az együttműködés gyenge, viszont a civil autonómia erős) közömbös tevékenységeket végző hobbikörökről (ritkán találkozik elutasítással, de kifejezett és rendszeres támogatása is ritka; civil autonómiája valóságos) állami, önkormányzati működést vizsgáló, elemző kritikai szervezetről (nem szeretik az állami hierarchiában; a szakmai közvélemény, a nyilvánosság és a politikai ellenzék támogatása egyre kevésbé teszi lehetővé kiiktatását)
36 Kormányzati magatartások 1. (Peter Lauritzen, hatféle): 1. A kormány mint szuper-egyesület: összekeveredik a civil társadalommal; a kormány maga vezeti tevékenységeit és a projektjeit, együttműködik a civil szervezetekkel, kirívóan rugalmasan 2. A kormány mint a civil társadalom partnere: intézkedéseket megtárgyalják és közösen fejlesztik; önkéntes szervezetek nagy költségvetéssel rendelkeznek, a kormány kockázatot vállal és megosztja hatalmát 3. Laissez-faire kormány: (a megengedő ahogy esik, úgy puffan) vannak közösségek és az is lehet, hogy vannak speciális problémáik; így vannak ezzel a többiek is, és ezért nincs szükség a közösségek egyenkénti megkülönböztetésére az egész társadalom ellenében (jogi egyenlőség elve)
37 Kormányzati magatartások Beavatkozó kormány: égető problémákba avatkozik be (pl. a fiatalok drogfogyasztása, az erőszak, a fiatalkori bűnözés, a munkanélküliség); folyamatosan a nagyobb költségvetést vetíti előre; de mivel kevés az idő, Így arra szorítkozik, hogy gyorsan látványos eredményeket érjen el tűzoltóbrigád minta nincs hosszú távú stratégia 5. Állambácsi kormány: kormány hivatalánál fogva jótékonykodik; teret ad a kezdeményezéseknek és néha büntet is; a kapcsolat aszimmetrikus; hierarchikus rendszer, amelynek a szabályait be kell tartani 6. Ellenőr kormány: bizonytalan állami felsőbbséget fejez ki; fél a reakcióktól, és folyamatos információt igényel a következő lépésekkel kapcsolatban; elutasítja, hogy minden közösség a társadalom autonóm, kritikus része
38 Az NPSZ funkciói 1. Civil társadalom intézményei: közvetítenek az állam és az állampolgárok között eszközül szolgálnak a különféle komplex társadalmi szükségletek kifejezéséhez és aktív kezeléséhez az embereket arra ösztönzik, hogy a társadalmi élet minden területén állampolgárokként viselkedjenek, ne hajoljanak meg az államhatalom előtt védelmezik és erősítik a pluralizmust és a társadalmi sokszínűséget, így a kulturális, etnikai, vallási, nyelvi (és egyéb) identitástudatot alternatívát kínálnak a központi állami ellátással szemben létrehozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány és a piac a közösség által ellenőrizhető és felelősségre vonható
39 Az NPSZ funkciói 2. Társadalompolitika formálása A) A kikényszerítés stratégiája egy már meglévő szolgáltatásnál alkalmazható leginkább társadalmi igény egy szolgáltatásra NP által létrehozott, de fenntartani nem képes megfelelően dramatizált kommunikáció kormányzati segítség (pl. egészségügyi ellátás) Veszély: kísérletező jellegű szervezeteknél nincs támogatás megszűnik
40 Az NPSZ funkciói 3. B) Kezdeményező jellegű nyílt érdekérvényesítés ritkábban van jelen, ritkábban sikeres stratégia új kezdeményezések finanszírozása áll a központban nincs megfelelő hazai gyakorlat C) Védekező jellegű nyílt érdekérvényesítés gyakoribb forma kormányzati/önkormányzati döntések ellen szerveződnek a szervezetek nem tudják kellő mértékben befolyásolni a döntéshozókat (kevés információ a döntésekről) a hatékonysághoz állandó kapcsolatban kell lenni a döntéshozókkal, megfelelő időben, megfelelő döntéseket hozni Pl. Zengő radarállomás, autópálya építkezések
41 Az NPSZ funkciói 4. D) Beépülés stratégiája legveszélyesebb stratégia előnyei: közvetlen információszerzés; érdekek magas hatásfokú érvényesítésének a lehetősége veszélyei: nincs szűrő önjelölt képviselők (az NCA létrejöttével új lehetőségek is kialakultak); civil szervezetek közötti rivalizálás FONTOS!! Biztosítja a beleszólást a döntésekbe (főleg helyi szinten), de egyben megkérdőjelezi civil jellegüket is (hatalmi célok kiszolgálója)
42 Az NPSZ funkciói 5. Gazdasági funkció egyszektoros gazdaság problémái: jóléti rendszer működési zavarai, kvázi-fejlettség, krónikus hiányok, elosztási egyenlőtlenségek az állampolgári jogon járó szolgáltatások szűkítése és egy részének fizetővé tétele igen széles rétegeket érintett érzékenyen, és komoly mennyiségű szükségletet hagy kielégítetlenül (pl. napközi leépítése, fizetővé tétele; egészségügyi ellátás) az igények kielégítésére létrejövő NPSZ-ek állami forrásbiztosítás az alapellátás mellett információs és innovatív szolgáltatások is meg jelennek; egyedi problémák hatékonyabb kezelése; ált. kisebb bürokrácia Kérdés: hatékonyabb; jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít? nincs egyértelmű válasz: a NPSZ-ek szervezettségén keresztül lehet árnyalni a helyzetet
43 Az NPSZ funkciói 6. Jótékonyság és redisztribúció (újraelosztás) vegyes modell jellemző a gondolkodásra: önként vállalt terhek (adományok, önkéntes munka) + állami ellátás alapítványok és közalapítványok közvetítésével számottevő jövedelemátcsoportosítás zajlik le (1996: 30 milliárd Ft) Összetevői: - a klasszikus magánjótékonyság, - a közszolgáltatások javítását vagy éppen helyettesítését célzó kényszerű áldozatvállalás, - a vállalatok szociális célú és image-javító támogatáspolitikája, - a támogatási döntések egy részének társadalmasítására irányuló kormányzati törekvés
44 Az NPSZ funkciói 7. Társadalomlélektani szerep az igények kielégítése a periférián élőknél (nem fizetőképesek) a piaci szolgáltatókkal nem lehetséges differenciált szükségletek kielégítése önkéntes munka (közösségi kapcsolatok; kreativitás helyszíne; hasznosságtudat; belső indíttatás) 1990 utáni helyzet: széles társadalmi rétegnek ingott meg a helyzete (munkanélküliség; lecsúszás; hajléktalanok) nem képesek a trauma kezelésére társadalmi válaszok szükségessége Cél: bekapcsolni valamilyen közösségbe; ideális esetben az ő választása alapján (esetleg kezdeményezőként tud fellépni aktívan részt vesz a közösségi célok megvalósításában) a legnagyobb kihívás ezen csoportok integrálása
45
Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27.
Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója Pécs, 2005. szeptember 27. Civil szféra fogalmai a személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében; az állam korlátozása
RészletesebbenNon-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta
Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek
RészletesebbenSzociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenA költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenTáblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005
TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása
RészletesebbenA Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben
A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136
RészletesebbenEgyütt könnyebb Együttmőködés iskolája
Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív
RészletesebbenDr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás
RészletesebbenBevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába
Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenÚj szabályok a civil szférában
Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
Részletesebbenegyesülés (EGTC) 151 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet új magyarországi telephelye
GFO 2017-03 GFO 2017-07 GFO 2017-03 megnevezés GFO 2017-07 megnevezés kód kód 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti
RészletesebbenNONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?
NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg
RészletesebbenVeszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője
RészletesebbenKód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság
Kód Jogi forma 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 116 Közkereseti társaság 117 Betéti társaság 12 Szövetkezet 121 Szociális szövetkezet
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenA közpénzügyi rendszer 1. A téma jelentősége 1. Ugyanez számokban
A közpénzügyi rendszer 1. Vigvári András tudományos tanácsadó, ÁSZ FEMI egyetemi docens vigvaria@inext.hu A téma jelentősége 1. A modern gazdaság vegyes gazdaság. Koordinációs mechanizmusok: Piaci koordináció
RészletesebbenMEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
A Képviselő-testület 461/2017. (XII. 14.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL KONCEPCIÓJA 2018-2022. 2 Elfogadva a Képviselő-testület 461/2017. (XII. 14.) sz. kt.
RészletesebbenCIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.
CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e
RészletesebbenI. Szervezéstudomány (1)
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség I. Szervezéstudomány (1) Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Február 28 Gál Márk PhD. Közigazgatási tanszék
RészletesebbenCivil társadalom utak és tévképzetek?
Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenCivil szektor Közép-Kelet Európában
Civil szektor Közép-Kelet Európában Prof. Dr. KÁKAI László egyetemi tanár Pécs, 2016. nevember. Az állam és a nonprofit szektor kapcsolatának típusai Funkció Model Kormányzat dominánlt Duális Együttműködő
RészletesebbenForrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség
Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil
RészletesebbenÁllamháztartási szakellenőrzés
Nagy Orsolya, Németh Edit Államháztartási szakellenőrzés A kiadvány a 14447/14/2009 ügyiratszámon 2009. november 25-től tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott. Szerzők: Nagy Orsolya, 2009 Németh Edit,
RészletesebbenUS. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók:
US. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók: Jogi környezet Szervezeti kapacitás Pénzügyi életképesség Támogatottság Ellátottság Infrastruktúra Kialakult kép Európai Nonprofit Jogi
RészletesebbenKépzés megnevezése: Közösségfejlesztő
Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenDr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.
Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely
RészletesebbenA szociális gazdaság létrejöttének okai
A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális
RészletesebbenXI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott
RészletesebbenKÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenCivil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
Részletesebben2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenA civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a
Részletesebben21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról
21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság területén működő társadalmi vállalkozások hatása a helyi munkaerő-piacra és gazdaságra
Az élelmiszergazdaság területén működő társadalmi vállalkozások hatása a helyi munkaerő-piacra és gazdaságra Előadó: Koltai Luca Szerkesztése A kutatás munkatársai: Koltai Luca, Rácz Katalin, Bördős Katalin,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet - a statisztikai számjel elemeirő 2. oldal 2. melléklet a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelethez1 A ga
Magyar joganyagok - 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet - a statisztikai számjel elemeirő 1. oldal 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról A statisztikáról szóló
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
Részletesebben3. fejezet: Tisztséget és funkciót viselők feladatainak leírása
3. fejezet: Tisztséget és funkciót viselők feladatainak leírása A tisztséget és funkciót viselők abban az esetben tudják megfelelően ellátni a feladataikat, valamint a választás folyamán akkor tudnak felelősséggel
RészletesebbenSzükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László
Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA projekt folytatási lehetőségei
"Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,
RészletesebbenCivil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt
Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági
RészletesebbenÚj, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában
Új, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában Előadó: Dr. Kárpáti József Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése 2017. 10. 20. e-mail: jozsef.karpati@ksh.hu
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
RészletesebbenA magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet
A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)
RészletesebbenÉTA. ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége
ÉTA ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (Bejegyzett angol nyelven: ÉTA HungarianFederation of Associations and Foundations Serving People with Mental
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenKözösségi kezdeményezések
Közösségi kezdeményezések Város és a nők 2015. március 9. SIMON ILDIKÓ CIVIL NŐI KORMÁNY CROMO ALAPÍTVÁNY SIMON.ILDIKO@CROMO.HU Társadalmi innováció A társadalmi innovációk mind céljukat, mind eszközeiket
RészletesebbenA világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk
A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
Részletesebben1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és
RészletesebbenÁllami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?
Állami beavatkozás, externáliák, köz Kiss Károly Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba? az állam gazdasági beavatkozásának szükségessége piaci kudarcok esetén redisztribúció céljából hatékonyságvesztés
RészletesebbenCivil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata
Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenAz önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata
Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.
RészletesebbenNONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető
RészletesebbenA nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenSand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról
Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra
RészletesebbenA (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében
A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
RészletesebbenStruktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenStratégiai irányok a Diákjogi Szektorban
Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány VII. Diákjogi Szektorkonferencia 2009. november 20-22. FÓT Milicz Ákos Stratégiai irányok a Diákjogi Szektorban Amirl mindenképpen beszélnünk kellene 1. Szektor
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása
SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,
Részletesebben1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése. Tananyag: Carlton -Perloff 1. és 3. fejezet 8.fejezet 279-282.o. A piacelmélet
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1860-06/1 Egy (előzetesen megvalósított, egybefüggő, két hetes) gyakorlatról - szervezési feladat elemzése
RészletesebbenHírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Információbiztonsági Szakosztály EIVOK Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1. Az : 1.1.1. a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (a továbbiakban HTE) szakosztályként működő szervezeti egysége; 1.1.2. a
RészletesebbenAZ ÁLLAM SZEREPE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
AZ ÁLLAM SZEREPE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E g y e t e m Közszolgálati
RészletesebbenV. Regionális Szakmai Tanácskozás Kaposvár, május 30.
V. Regionális Szakmai Tanácskozás Kaposvár, 2012. május 30. Feltételrendszer Feladatellátás Következtetések 2 3 Az emberek gyakran nem tudják, hogy mit akarnak, amíg meg nem mutatod nekik /Steve Jobs/
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1860-06/1 Egy (előzetesen megvalósított, egybefüggő, két hetes) gyakorlatról - szervezési feladat elemzése
RészletesebbenA törvényességi felügyeleti tevékenység tapasztalatai Hajdú-Bihar megyében (2012. január március 31.)
A törvényességi felügyeleti tevékenység tapasztalatai Hajdú-Bihar megyében (2012. január 1. - 2013. március 31.) Hajdú-Bihar megye 20 város 1 megyei jogú város 11 nagyközség 50 község 1 megyei önkormányzati
RészletesebbenBalatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Balatonfüred
RészletesebbenTranszparencia az adományozásban. Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője
Transzparencia az adományozásban Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője Miért fontos az átláthatóság? A magánadományozók 21%- a azért nem adod pénzbeli adományt, mert nem bízik
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenA civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői
A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenK Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S
Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
Részletesebben