A KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA"

Átírás

1 A KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Érvényesség kezdete: szeptember 1.

2 1

3 ISKOLÁNKRÓL Iskolánk, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola Csepel egyik iskolája. E helyen 1958 óta folyik a csepeli gyerekek nevelése, oktatása. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nem a legrosszabb, több jó képességű tanulónk van, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését, s a lehető legjobb továbbtanulási képességekkel kívánjuk felvértezni őket. A társadalom a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Pedagógusaink fő célja továbbá: az élet minden napjaiban alkalmazkodni tudás, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése. Iskolánk 1980-ban egy új épületrésszel - zöld épület - bővült, majd 1998-ban egy újabb szabadidőteremmel, 1999-ben kialakítottuk az informatika tanítás feltételeit, majd magalapoztuk a művészeti nevelést (NEBULART Galéria kialakítása) ben elkészült egy korszerűnek mondható könyvtár, melyben a média eszközei is rendelkezésre állnak ben a két épületet összekötöttük egy folyosóval. Fejlesztő és minőségbiztosító szobát, valamint egy kis termet alakítottunk ki az angol csoport számára ben megszüntettük a dohányzót, melynek helyén újabb hely keletkezett a fejlesztés számára. Iskolánk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott iskola Nyolc osztályos iskola emelt szintű angol nyelvtanítással. Általános iskolai képzettséget nyújt, felkészít a középiskolára (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola). Alapfeladatunk a 6-14 éves korú gyermekek iskolai nevelésével, oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása szakértelmet igényel. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk továbbépíthető tudáshoz, illetve ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. A szülői ház igényeit, valamint a továbbtanulási tendenciákat figyelembe véve elsősorban érettségit adó, igényes középiskolába bejutás gyermekeink célja. A tanulók több mint 80 %-a nyer felvételt ilyen iskolába. Együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A szülők jogos kívánsága, hogy gyermekeik a tehetségüket kibontakoztassák, fejleszthessék iskolánkban. A tanórán túlmenően lehetőséget kell teremtenünk a kulturált 2

4 szórakozásra, művelődésre, sportolásra. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek átszármaztatása is feladatunk, amelynek alapján tanítványaink képessé válnak az egyetemes értékek befogadására, továbbvitelére. NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Kölcsey Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket juttatják érvényre. Alapvető célkitűzés a gyors és hatékony alkalmazkodás a változásokkal átszőtt, modern világhoz. Fel kell készülniük a tanulóknak az aktív szerepvállalásra és a változások irányának, tartalmának befolyásolására. A társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás megváltoztatja a célokat, értékeket, más szemléletmódot igényel, azaz az Európai Unióban is általánosan elfogadott tanulásfelfogást, kompetenciaalapú fejlesztést. Ezekre a kompetenciákra minden egyénnek szüksége van, a személyes boldoguláshoz és fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért iskolánkban is felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése. Az iskola vállalja a sajátos nevelési igényű SNI(b)-s és BTMes tanulók nevelését, oktatását. 1.) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2.) Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében, az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározó rendszere. - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, 3

5 - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, - fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a másság elfogadására és tiszteletben tartására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. A tanulói eszménykép is módosul, hiszen minden tanulónál értékelendő, milyen mértékben rendelkezik az egyes kulcskompetenciákban megfogalmazott szükséges ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel. Az egyes kulcskompetenciák területén elvárható legfontosabb elemek: Anyanyelvi kulcskompetencia: A tanuló rendelkezzék azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában kell, hogy foglalja a kritikus és építő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének igényét. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek fel kell, hogy öleljék a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását, lezárását, a szövegértést, szövegolvasást-, alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Egyéni képességnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára, a nyelv továbbfejlesztésére. A pozitív attitűd magában kell foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Matematikai kompetencia: Ennek birtokában a tanuló rendelkezzék azzal a képességgel, hogy nem csak a matematika tantárgyakban alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és problémamegoldásban, a mindennapokban és majdan a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, képes indokolni, megérti a bizonyítást, alkalmazza a segédeszközöket. A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia: Birtokában képes mozgósítani műszaki, természettudományos műveltséget munkában és hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni az új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében. Képes és akar cselekedni a fenntartó fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. Kíváncsi és kritikus attitűd az etikai kérdések iránt, a biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia: Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt. A szükséges képességek fel kell, hogy öleljék az információ megkeresését, összegyűjtését, feldolgozását, kritikus alkalmazását. Az IST (Information Society Technology) alkalmazását a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. 4

6 A hatékony, önálló tanulás: A hatékony és önálló tanulás elsajátítása. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait. A hatékony és önálló tanuláshoz olyan képességekkel kell rendelkeznie, amint az írás, olvasás, szövegértés, számolás, valamint az IST eszközök használata. További feltétel a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. Képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére, szükség esetén segítségkérésre. Szociális és állampolgári kompetencia: A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, betartása. Biztosítani kell a nevelő-oktató munka során az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerését és kezelését pedagógiai eszközökkel. Alapja a kompetenciának az a képessége, hogy hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe venni és megérteni különböző nézőpontokat, empatikusak legyenek és bizalmat ébresszenek másokban. Együttműködés, magabiztosság, a személyes előítéletek leküzdése, és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés. Döntések kritikus és kreatív elemzése, a döntéshozatalban való részvétel. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Képes legyen a tanuló most és felnőttként a kínálkozó lehetőségek megragadására. Olyan képességeket kell ehhez kialakítani, mint a tervezés, szervezés, vezetés, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Olyan képességeket kell kialakítani, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységekben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Ezen kulcskompetenciák kialakítására kell törekedni az egyes tantárgyak tanítása során, a tananyag adta lehetőség felhasználásával. Új tanítási tanulási módszerek, folyamatok alkalmazásával, a tanításon kívüli tevékenységek adta lehetőségeken keresztül. Médiatudatosságra nevelés: Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenységközpontúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 5

7 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Sokoldalúan fejlett, rugalmasabb, pszichológiailag teherbíróbb, önnön érdekeit érvényesíteni tudó, nyitott és kreatív, jó konfliktustűrő, magas szintű kommunikációs készséggel rendelkező, döntéseiben, cselekvéseiben, problémamegoldásaiban határozott, a munkához, művelődéshez, kultúrához kellően motivált, a társadalmi együttműködésben való részvételre és az élethosszig tartó tanulásra képes és kész emberre van szükség. Az élet csodáját tisztelő, önmagukat teljességükben megélő, másokért is tenni kész embereket szeretnénk. Az iskolai nevelőmunkában a tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban ki kell alakítani az érdeklődés igényét, a tájékozottságot, a találékonyságot, a rugalmasságot és aktivitást, nyitottságot és problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában magabiztosságot, határozottságot és kreativitást kell szerezniük tanítványainknak. El kell érnünk azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, ezek kialakítása, fejlesztése számunkra kiemelt fontosságú feladat. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az iskolában folyó nevelési, tanítási folyamat a színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás és játék mellett fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Olyan pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése a kulcskompetenciák kialakítása áll a középpontban. Kiemelt fejlesztési feladatok Önismeret és társas kultúra fejlesztése Iskolánkban olyan önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk tanulóink számára, mely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, és kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Szeretnénk, ha a NAT-ban megnevezett nevelési értékek beépülnének fejlődő személyiségükbe, s ők maguk aktív részeseivé válnának e folyamatnak. Tanulóinknak egyre kompetensebbnek kell érezniük magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ezért munkánk szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Olyan szociális és életvezetési készségek kialakítása, olyan módszerek alkalmazása szükséges, amelyek az önismeret és a társismeret szolgálatába állítható. Az önismeret fejlesztése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatban a társak elismerő visszajelzéseinek eredményeképpen a tanulók pozitív tulajdonságai megerősíttetnek, sőt újabbakat is realizálnak. Az egyén speciális képességei és tehetsége előbb-utóbb felszínre kerül és kiváltja 6

8 a társak, tanárok őszinte elismerését. A folyamatban az egyén negatív tulajdonságai megváltoztathatókká, illetve, ha erre nincs mód, elfogadhatókká, elviselhetőkké válnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló önbecsülése, énképe javuljon, törekedjen változásra, lelkiekben gazdagodjon, személyisége fejlődjön, érzelmi egyensúlya kialakuljon. Akinek ez nem sikerül, menekülni próbál feszültségei elől, szorong. Az önismereti játékok megadják a próbálkozás, a megtapasztalás, a játszva tanulás lehetőségét. Alkalmat adnak a pszichés feszültségek levezetésére és az érzelmi feltöltődésre is. A gyerekek védett körülmények között ismerik meg a küzdelem ízét, személyes tapasztalatokat szereznek arról, hogy még a legreménytelenebb helyzetek küzdelmei sem hiábavalóak, még ezekből a helyzetekből is lehet győzni. Érzelmi biztonságuk kulcsa fokozatosan a saját kezükbe kerül. Kiemelten fejlesztendő még a hon- és népismeret, a nemzettudat az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra, a tanulás tanítása, a testi és lelki egészség, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés. Fontos feladat a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait a következő alapvető emberi és nemzeti értékek tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozzák meg. Gyermeki nyitottságukra, fogékonyságukra, érdeklődésükre és aktivitásukra építve személyiségfejlődésük szempontjából kiemelten fontos, hogy ezeket az értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon belső meggyőződésükké és későbbi életükben ez határozza meg viselkedésüket, hozzáállásukat, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt. A testi és lelki egészségre nevelés Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. A tradíciók őrzése, továbbvitele. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, 7

9 áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok mindkét fél számára előnyös, ill. elfogadható kezelésére, készség a megegyezésre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A Nemzeti Összetartozás Napját iskolai szintű megemlékezéssel ünnepeljük. A Határtalanul program keretében arra törekszünk, hogy minden tanuló jusson el az általános iskola befejezéséig a határon kívül elő magyarok lakta területekre. A Hon- és népismeret tantárgy segíti ennek tartalommal való megtöltését. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Európai azonosságtudatuk megértése, ismeretek szerzése az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Európai polgárrá válás. Magyarságtudatuk megőrzése mellett európai identitásuk megerősítése, nyitottság az Európán kívüli kultúrák iránt is. Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Információk szerzése az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Kiemelten figyelünk az alaptevékenységek a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésére. Gondoskodunk a különböző és különleges képességű, az eltérő ütemben fejlődő tanulók 8

10 egyéni fejlesztéséről. A differenciált oktatás minél magasabb színvonalával törekszünk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyre hatékonyabbá tenni. A tananyag kiválasztásában, feldolgozásában, a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként alkalmazzuk a differenciálást. Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat a nyelvi kommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, olvasás, a helyes beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítanunk a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes és igényes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre. A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, amelyben a szót értés jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben, a munkavégzésben óriási jelentősége van a kommunikáció minőségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányaik folytatásában, a sikeres életben. Be kell látniuk, hogy a kulturális hátrány, a nyelvi szegénység, az élményhiány nyelvi deficitként jelentkezik az iskolákban és az életben is. Ezért tudatosítanunk kell a tantárgyak elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejlődését és azok irányait is meghatározza. Kiemelten fontos a megismerési képességek fejlesztése, a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részei. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A matematikai nevelés területén is alapkészségek kialakítása, a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése a cél. Mindezek eléréséhez a matematikai órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok. Az idegen nyelvi képzésünk célja, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben, ill. a számítógépes programok alkalmazásában tudják használni az angol nyelvet. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országokról, mielőbb képesek legyenek a nyelvi vizsgák letételére. A szóbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat. Már a kezdő szakaszban kisebb óraszámban differenciáltan, később emelt óraszámban és képességek szerinti csoportbontásban kell tanítani. 9

11 Iskolánk egyéni arculatát egyértelműen meghatározza a nyelvi tagozat, az angol nyelv emelt szintű oktatása. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtése és megőrzése. A tanulók által készített ízléses rajzok, festmények, tárgyak díszítsék az iskola folyosóit, tantermeit. Az élet különböző területein megvalósítható harmónia, megformáltság érzékelésének és megteremtésének képességét kell átadnunk. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szépség iránti fogékonyság és igény, minél több irodalmi, művészeti alkotást ismerjenek meg. Ezért rendszeressé kell tennünk a színház-, múzeumlátogatásokat, a könyvtári irodalmi órákat, képzőművészeti, építészeti vetélkedőket. Vetessük észre a körülöttünk lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Ítélőképességük, ízlésük alapján tudjanak válogatni értékes és értéktelen között. Az ízléses öltözködésre a pedagógusok példáján keresztül tudunk leghatékonyabban nevelni. Fel kell keltenünk a figyelmüket az esztétikus életforma lehetőségeire. Feladat az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Az iskolai testnevelés és sport feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy a testnevelési órákon és sportkörökön kívül is lehetőséget biztosítsunk a mozgáshiány kielégítésére. Rendszeressé kell tenni a tömegsport foglalkozásokat. El kell érni, hogy minden tanuló legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön, lehetőség szerint a szabadban. Kisgyermek kortól kezdve biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk a helyes élet- és napirend kialakítására. Az országos egészségnevelési programba való bekapcsolódással folyamatosan részesei lehetnek tanulóink az aktuális feladatok megoldásának. Elsősorban biológia, testnevelés, osztályfőnöki órákon, de minden egyéb tanórán, ha erre lehetőség adódik. Megfelelő figyelmet kell szentelni a családi életre nevelésre és a nemek közötti társas kapcsolatok javítására. A különböző összejövetelek, rendezvények lehetőséget teremtenek a kulturált viselkedési szokások megerősítésére, az egymás iránti tisztelet megszilárdítására. Valamennyi érdeklődő számára biztosítanunk kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását. E területek fejlesztésében nélkülözhetetlen a közös cselekvés és példamutatás. Nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. A technika tantárgy, a háztartási, életvezetési ismeretek, a kézműves foglalkozások, a napközi kiváló színterei lehetnek ezeknek. A gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség részei, a technikai alapismeretek közvetítése, a mindennapi élethez szükséges gyakorlati készségek kialakítása nélkülözhetetlenek a személyiségfejlesztésben. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének kialakítása, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Az iskola meghatározó színfoltjaként szeretnénk általánossá tenni a régi kézművességet, az ehhez kapcsolódó foglalkozásokat. Fenntarthatóság, környezettudatosság Tanulóinknak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a 10

12 környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskolánknak fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolánknak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelést. Kitüntetett feladat a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolánknak foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal, amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 11

13 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat alapvető és állandó feladata. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az erre épülő követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési területek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. A korábbi oktató-ismeretátadó funkciót egyre inkább a személyiségformáló, fejlesztő, fejlődési funkció veszi át az iskolában. Nem elég a fejlesztés és korrekció, előfordul az is, hogy szakmai segítséggel kompenzálnunk is kell a megzavart, deviáns személyiségfejlődést. Iskolánk arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét azonban továbbra sem lesz képes, nem is szeretné átvállalni. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ebben nagyon fontos szerep jut az osztályfőnököknek, személyiségüknek, szakmai felkészültségüknek, hisz a szülők sok esetben tőlük kapják az elsődleges információkat gyermekük fejlődéséről, az iskolában folyó munkáról. (A külvilág anyagi és szellemi élete, erkölcse bizonytalanná vált, és ebben a tudatzavaros helyzetben az iskolára rendkívül nagy felelősség és teher hárul még akkor is, ha azt természetesen megosztja a szülőkkel és a társadalommal.) A személyiségfejlesztést szolgálja az osztályfőnöki munkába beépített Egészséged testben, lélekben című személyiségfejlesztő program, a CHEF, mely részletesen a helyi tantervi részben szerepel. Ez a program eredetileg drog prevenció, mely azonban nem szűkül le a felvilágosításra, a veszélyes szerek bemutatására, bár ezek fontosságát is szem előtt tartja, a megelőzést a mentálhigiénés nevelésre, illetve elsősorban a személyiségfejlesztésre alapozza. Célja a felnövekvő, olykor érzelemszegény, szeretethiánytól szenvedő, gyakran valódi veszélyek között élő gyermekeket játékos módszerekkel, védett és szakmailag ellenőrzött körülmények között és feltételekkel rávezessük önmaguk és mások elfogadására, szeretetére, megbecsülésére; megfelelő önismeretre és tűrőképességre; az egészség és az élet kiemelt értékelésére; a nehézségek és problémák természetes megoldására (drog nélkül!). A személyiségváltozás jótékony, általában kiszámítható folyamatával reményt ad és lehetőséget teremt a szenvedélybetegségektől való eltávolodásra. A program kulcsot ad az ésszerű döntések kialakításához, a konfliktusok érdemi megoldásához, segít a belső érzelmi egyensúly megteremtésében és fenntartásában. Énképkorrekció és szociális készségfejlesztés is megvalósul a foglalkozásokon, melyeknek négy alappillére: az információ, az önismeret, a döntéshozás és a stressz kezelés. Az ismeretanyag és a gyakorlatok, játékok összeállítása az életkori sajátosságoknak megfelelően történik. A gyerekek kijönnek a bástyaként is szolgáló padok mögül, és a pad mögötti félbevágott emberkékből önálló mozgástérrel rendelkező egyénekké válnak. Körben ülnek, ahol a tanáruk is a kör részévé válik ahelyett, hogy szemben ülne vagy állna a gyerekekkel. Ebben a meghitt körben megnyílhatnak az önmegismerés és a társak megismerésének csatornái. Ki-ki megmutatkozhat eddig még nem ismert oldaláról, rácsodálkozhat önmagára és a társaira, sőt tanárára is. A program információ témaköre megismerteti az alsós gyerekeket azzal, hogy az otthoni háztartásban, éléskamrában, fürdőszobában található szerek közül melyek ártalmasak, a 12

14 felsősöket a drogok fajtáival, a hozzájuk kapcsolódó tényekkel és tévhitekkel. Ellátjuk őket az életük során hasznosítható praktikus tanácsokkal is.(pl. miképpen függ össze az alkohol hatása az étkezéssel, a lelkiállapottal, a testsúllyal stb.) A foglalkozásokon olyan módszereket alkalmazunk, amelyek az információk elmélyülését segítik (pl. kommunikációs játékok, poszterek elemzése, feladatlapok). A drogokkal kapcsolatos ismeretanyagot nemcsak összegyűjtik, de értékelik is a gyerekek. Az önismeret foglalkozások központjában az én áll, ám a fegyelmezés, a hibák, a rendbontás nyakon csípése helyett elsősorban a pozitívumok felfedezése a cél. Annak felismerése, hogy mindenki egyedi és különleges személy, aki fejlődik, változik és képes ezt befolyásolni. Kérdéseket tesznek fel: mit tudnak önmagukról, mit kellene tudniuk, hogyan változhatnak, milyen érzések és érzelmek befolyásolják őket, miként kell mindezt értékelniük. A válaszokat természetesen önmaguk adják meg társaik és tanáraik közreműködésével. A döntéshozás témakör feldolgozása abban segít, hogy mindig a helyzetnek legjobban megfelelő döntés születhessen. Felelős döntésre csak abban az esetben lesz esélyük, ha sikerül összegyűjteniük a lehetséges döntések mellett, illetve ellenük szóló körülményeket és a megoldás kiválasztására az érvek és ellenérvek mérlegelése után kerül sor. Tudniuk kell, hogy ez a folyamat időt és fáradságot igényel, persze kevesebbet, mint egy elhibázott döntés következményei és jóvátétele. A döntési folyamat lépéseit közösen tanulják meg, idővel szinte automatikussá tehető, ezzel energiát és önbizalmat, erőt is nyernek. Alternatívák felismerése lehetőségek mérlegelése figyelembe vett alternatívák következményei cselekvés a választásnak megfelelően a választás és a véghezvitt cselekvés értékelése. De a legfontosabb feladatunk annak a viselkedésmintának a követése, hogy a döntési helyzetben a küzdés felé haladjanak, és ne az esetleg drog és alkohol révén megszerzett időleges menekülést keressék. A motiváló, pozitív érzelmi hátteret erősítsék, és ne hagyják eluralkodni magukon a bizonytalanság és reménytelenség érzéseit, mert ezek rombolják a személyiséget, és a szenvedélybetegségek melegágyai. A stressz kezelés témakörbe is valós élethelyzetek kerültek. A stressz okozta igen gyakran kellemetlen élménytől már az egészen kicsi gyermekeket sem lehet megóvni. Fontos tehát, hogy tisztában legyenek ezeknek a helyzeteknek a várható következményeivel: az érzelmi nyomással, feszültséggel, viselkedésük megváltozásával, a stresszhelyzetben részt vevő többi szereplő várható reakcióival, felismerik, hogy ilyenkor érzelmileg sérülékenyekké válhatnak, és maguk is könnyen megsérthetnek másokat. Tudniuk kell, hogy ezeket a helyzeteket nem úszhatjuk meg, mert bárki életében előfordulhatnak. Ha nem akarunk sem testileg, sem lelkileg feszültségek áldozatává válni, meg kell tanulnunk, hogyan lehet elviselni őket. A gyerekek a foglalkozásokon megértik a stressz pozitív szerepét, felismerik a stressz fizikai és pszichikai kísérőjelenségeit, megtanulják, hogyan segíthetnek másoknak stresszhelyzetekben, kitől és hogyan kérjenek ők maguk segítséget. Többek között olyan relaxációs, érzelmi feltöltődést nyújtó módszerek, technikák, anyagok lesznek a birtokukban, amelyek segítik az érzelmi egyensúly visszabillenését és fenntartását, melyek pszichés energiaforrásként működhetnek. A program kiegészítése, szorosan hozzákapcsolódóan a Mondj nemet a problémahelyzetekre című témakör, melyben a gyermekeket arra készítjük fel, hogy merjenek és tudjanak nemet mondani a zűrös helyzetekre, amelyek számukra később problémát okozhatnak. A gyerekek a veszélyhelyzeteket nehezen azonosítják, ebben szeretnénk útmutatást adni. Különösen nehéz mindez, ha az invitálás a baráti körből érkezik vagy a kortársak szerint jelentősnek tartott személytől. A kezdetben jó heccnek tűnő események gyakran tragédiába torkollhatnak. Aki gyengének bizonyul a nemet mondás csataterén ezekben a történésekben, könnyen válhat áldozattá vagy balekká. (bűncselekménybe keveredhet, balesetet szenvedhet stb.) Mindezek megelőzése érdekében meg kell tanulniuk nemet mondani az úgy nevezett problémás helyzetekre. A foglalkozásaink 13

15 során azt mutatjuk meg, miképpen tehetik ezt úgy meg, hogy a veszély is elkerülhető legyen, de a baráti kapcsolatok is megmaradjanak, a gyerekek ne legyenek magányosak, de veszélybe se sodródjanak. Legyenek képesek visszautasítani azt, amiből veszély származhat: többek között a drog és az alkohol kipróbálását is. A gyakorlatban a teljes kidolgozott programhoz tanári kézikönyvek, tanulói munkafüzetek készültek korosztályokhoz igazítva. Általában az osztályfőnöki órák tananyagát egészítik ki, gazdagítják. Ez alól néhány kivétel a délutáni kiscsoportos külön személyiségfejlesztő foglalkozás. Mindezeket kiegészíti az erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgy tananyaga az 1-8. évfolyamon. A tanulók lehetséges tevékenységei, ezek személyiségformáló lehetőségeinek színterei: A tanítási órák: Amit és ahogyan - Mérei Ferenc Osztályfőnöki órák (a fent említett CHEF program foglalkozásain a lehetőségek kihasználása, a személyiségjegyek felismerése és korrekciója, ötletek, javaslatok meghallgatása, önismereti játékok, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok segítségével az alkalmazkodás, tolerancia, a másik elfogadása, a vitakultúra: meggyőzés, érvek, ellenérvek kiteljesedésének színtere, érzelmi problémák kezelése, felelősségteljes felnőtté válás) Magyar nyelv és irodalom órák (a nemzeti tudat erősítése a nemzeti nyelv minél teljesebb megismerése által, szókincs fejlesztés a szövegértés alapja, a nyelvi rendszer logikájának megértése, gondolkodási művelet, következtetés, analógia. Erkölcsi értékrend felismerése magából a szövegből, empátiakészség fejlesztés, érzelmekhez szóló jellemformáló nevelés. Lehetőség az önkifejezésre: önbizalom erősítés, szóbeli értékelés személyiségformáló ereje, kritikai érzék, elemző képesség fejlesztése, felidézés, emlékezet fejlesztése, kifejezőképesség fokozása, melynek a beszéd csak egy része) Idegen nyelv (angol nyelv) órák (az idegen kultúrák megismerése gazdagítja személyiségjegyeiket, ezekből példát meríthetnek, formálják ízlésüket, igényesebbé teszik őket, összehasonlítva saját nemzeti nyelvünkkel megtanulják értékelni, megbecsülni szokásainkat, hagyományainkat, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése idegen nyelven, szóbeliség-írásbeliség megfelelő súlyozása, akaratfejlesztés, a kudarc elviselése, csapatfelelősség gyakorlása a csoportmunkában, jó tanuló felelőssége, segíti-e a gyengébbet, nyelvérzék kihasználása, tehetség a nyelvtanulásban) Történelem órák (szóbeli kommunikáció szintjének fejlesztése, véleményalkotás, önálló munkára nevelés, történelmi, társadalmi törvényszerűségek felismerése, összefüggések megértése, állampolgári, jogi szemlélet és azonosságtudat fejlesztése) Földrajz órák (térképismeret, speciális jelrendszerek megismerése, használata, a haza földrajzi adottságai, a lakóhely, szülőföld és népeinek megismerése, megbecsülése, nemzeti tudat megerősítése, mások véleményének elfogadása, önfegyelem) Matematika órák (reális sikerélményhez juttatás, együttműködés megtapasztalása, a próbálkozás lehetősége, dicsérettel, bátorítással kreativitásra ösztönzés, többféle megoldási javaslat elfogadása, logikai gondolkodás fejlesztése, analógia és algoritmusok felfedeztetése, pontosság, igényesség, fegyelem, munkára nevelés) 14

16 Fizika órák (a való világ törvényeinek felfedeztetése, összefüggések felismertetése, következtetések levonása kézzel fogható, kísérleti tapasztalat után, a tudomány vívmányainak és nagyjainak megbecsülése és tisztelete) Kémia, biológia órák (a tanuló a természet részeként éli meg önmagát, az ember szervezeti felépítésével való megismerkedés, önkifejezés, szakszókincs használata, rész-egész megértése, a tudomány törvényeinek elfogadása, meghatározó személyiségeinek megismerése, találkozás példaértékű emberi nagyságokkal) Technika órák (egymás meghallgatása, segítése, a manuális munka becsülete, értéke, életvezetési ismeretek elsajátítása, a család jelentőségének tudatosítása, a kézügyesség szerepének felismerése) Ének órák (ritmus, hallás, zeneértés fejlesztése, memória erősítése olvasógyakorlatokkal, fantázia fejlesztése, koncentráció, belső átélés, azonosulás segítése a zene által, az együttes éneklés élménye, közösségformáló ereje, egymásra figyelés, gyermekjátékok, dalok önfeledt átélése) Rajz órák (önkifejezés, sikerélmény a gyengébb képességű tanulóknak is, a művészet befogadása, kiragadás, lényegkiemelés képességének fejlesztése, térérzék kialakítása) Testnevelés órák (akaraterő fejlesztése, versenyszellem erősítése, testkép elfogadása, eszközök helyes, felelősségteljes használata, helyes testtartás kialakítása, csapatszellem erősítése, küzdeni tudás, fair play játék, szabályok betartása) Informatika órák (kezdeményező és vállalkozó készség kialakítása, az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának tudatosítása, a függőség problémái, gondolkodásfejlesztés, lényegkiemelés, eligazodás az információáradatban, kommunikációs készség fejlesztése, az Internet használata, csoportmunkában az együttdolgozás élménye) Hon- és népismeret órák (néprajzi ismeretek révén a hagyományok gyűjtése, ismerete, tisztelete, nagyszülők, szülők megbecsülése csupán élettapasztalatuk okán is, a jellegzetes régi magyar tárgykultúra megismerése, értékességének tudatosítása) Tánc- és dráma órák (alkotó, cselekvő tanulás, ön-és társismeret fejlődése, testképe, térérzéke, elemző, lényegkiemelő készsége, koncentrációja javul, képessé válnak jelképteremtésre, együttműködési képessége, empátiája fejlődik, kommunikációs szintjük növekedik, kifejezőkészség, utánzókészség, játékos kreativitásuk fejlődik) Erkölcstan/Hit- és erkölcstan órák (erkölcsi normák, szabályok kialakítása, betartása, véleményalkotás gyakorlása, mások tiszteletben tartása, objektivitásra törekvés, kis csoportos együttműködés, komplex hatni tudás) Szabadidős tevékenységek Napközi, ill. tanulószoba (tanulás nyugodt körülményeinek kialakítása, tantárgyakhoz igazítható módszertana, időbeosztás, egymás segítése, konfliktuskezelés önállóan, kinti-benti játékok, melyeket maguk választhatnak, agresszió kezelése, tolerancia erősítése, perszonális 15

17 kapcsolatok, manuális tevékenység, természetvédelem, népi játékokkal pl. minden oldalát fejleszti a személyiségnek) Szakkörök Művészeti szakkörök (rajz: művészettel nevelés, magasabb szintű kreativitás, több idő, nyugodtabb körülmények, újszerű anyagok, technikák kipróbálásának lehetősége, sikerorientált helyzetteremtés, önbizalom erősítés, önkifejezés, együttműködés hasonló érdeklődési körű társakkal, barátságok alakulása; furulya: hangszereken, vokálisan zenét létre hozni élménye, zenei improvizáció, önkifejezés, átélés, hívó történetek; színjátszó: mesék általános érvényű mondanivalójának megértése, beszédfejlődés, kifejező készség fejlődése, gesztushasználat pontosítása, önértékelés, testbeszéd felismerése, tudatos használata, felszabadult személyiség spontán megnyilatkozásai, néptánc: mozgáskultúra, kifejezőkészség, kiegyensúlyozottabb kapcsolattartás, fiúk-lányok kapcsolata) Sportszakkörök (lásd sporttevékenységek) Kirándulások, táborok (az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájárulnak az iskola jó hírnevéhez, közösségformáló erő, felszabadult, szorongásmentes helyzetteremtés, barátságok erősítése, csoportképzés, kötődés) A kirándulások, amennyiben lehetséges kapcsolódjanak az éves, vagy következő évi tananyaghoz, ezzel is segítve a komplex ismeretszerzést. Diákönkormányzat (a tanulók érintettségének növelése, a közösségért végzett munka értékelése, elismerése generációformáló erő, felelősségvállalás, érdekérvényesítés gyakorlása, érdekképviselet, az osztály problémáinak közvetítése, döntéshozás, a társadalom számára hasznos szerepek valamint a demokrácia gyakorlásának lehetősége) Kezdeményezéssel, és szervezéssel igyekezzenek a tanulók saját szabadidős tevékenységük iskolán belüli szervezését, a kulturált társas kapcsolatok normális kialakulása érdekében. Sporttevékenységek (akaratfejlesztés, önmaguk legyőzése, külső tulajdonságaik elfogadása, fizikai és lelki erejük felmérése, fejlesztése, a játék örömének megtapasztalása, együttműködés, feladattartás, szabályok figyelembe vétele, egyenlő esélyek, lehetőségek felismerése) Egészséges életmód részévé kell, hogy váljék, s az egyes sportegyesületekben szerzett képességeket hasznosítsák az iskola keretein illetve központilag szervezett versenyeken. Versenyek, vetélkedők, pályázatok (helyes én-kép, önbizalom fejlesztése, siker és kudarc elviselése, versenyszellem, egymás kölcsönös tisztelete, elismerése, kitartás, koncentráció fejlesztése, saját korlátainak felismerése, stressz kezelés megmérettetés közben, döntési képesség fejlesztése, önállóság, egymás iránti figyelem irányítása, erősítése, együttmunkálkodás, csapatszellem, csapatmunka, irányítók elfogadása, türelem egymáshoz, önmagukhoz, alaposság, minőségi felkészülés nevelő hatása, kiemelkedő tehetség elfogadása, szabályok elfogadása, becsületesség) Hagyományok (szűkebb környezetük teremtett értékeinek tisztelete, megbecsülése, hagyományainak ápolása, névadónkhoz kapcsolódó hagyományaink: / ünnepi megemlékezés a Magyar Kultúra Napján, Kölcsey-vetélkedő/ hazaszeretetre nevelés) 16