Bútorasztalos Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: KOLOS NORBERT SZAKMAI LEKTORÁLÁS: FARKAS ZOLTÁN A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ( ) az asztalosság idilli mesterség, tiszta és ősi céhjegye: egy fakalapács. /Kosztolányi Dezső: Asztalos/ A modern bútoripar a kiegyezést követő időszakban, az 1870-es években telepedett meg Magyarországon. Központja a főváros lett: 1895-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tizenkét bútor- és épületasztalos telepet regisztrált. Ugyanakkor jelentősnek számítottak az olyan üzemek is, mint a Szabadkai Faipari Rt., vagy Grünwald István győri bútorgyára. Az iparág történetében a következő nagy fordulatot az EU-s csatlakozás hozta óta egyre több faipari üzem kezdett környezetvédelmi projektbe, hogy teljes mértékben megfeleljen az EU szabványainak. Ennek hatása a gyári bútorasztalos szakmában is érezhető. A pályázati támogatásokat fejlesztésekre és beruházásokra fordítják. (Az elnyert összegeket például a porszennyezés mérséklésére, az elszívó- és szűrőberendezések korszerűsítésére, hangtompítók beszerelésére, a gőzölés korszerűsítésére, és hasonló célokra fordítják.) A gyárban dolgozó asztalos általában egy terméken csak egyféle munkafolyamatot végez, például hasító szalagfűrésszel méretre szeleteli a fűrészárut. Az egyes munkadarabok így egymás után kerülnek a különböző munkaműveleteket begyakorolt szakmunkások kezébe, egészen addig, amíg a terméket összeállítják és összeszerelik. Korszerű faipari gépeken, modern technológiával dolgoznak a gyárakban, több műszakban. A nagyüzemek általában olcsóbb, viszonylag minőségi tömegtermékeket gyártanak. A hazai bútorasztalos vállalkozásoknak egyre erőteljesebb versenyben kell boldogulniuk. Ennek okai többek között: fejlett EU-s bútornagyhatalmak piaci hatása (az olasz, spanyol, német bútorgyárak nagy választékban kínálnak minőségi termékeket), a kínai cégek előretörése, A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a lengyel tömegtermékek áradata, az egyre szigorodó uniós környezetvédelmi előírások. A kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok általában hátrányba kerültek külföldi versenytársaikkal szemben. Az uniós csatlakozás óta kedvezőtlenül fejlődött a faipar, és a gazdasági válság is rontott a helyzeten. A szakma termékeinek legnagyobb felvevőpiacát az ipari és lakossági építkezések, az építőipari, dekoratőri beruházások jelentik. A közösségi fogyasztás csökkent, hiszen kevesebben újítják fel lakásukat, és kevesebben építkeznek, vásárolnak bútort. Mindez erőteljesen visszaveti a hazai faipar teljesítményét. Ugyanakkor a fogyasztók elvárásai, termékhasználati-, termékváltási szokásai, valamint a divat hatása új lehetőségeket teremtenek a bútorpiac résztvevőinek. Rövid- és középtávon csak az a vállalat maradhat versenyben, amely jól körülhatárolt piaci területen, tömeggyártásra berendezkedve lesz képes megfelelni az egyéni szükségleteknek. Mindennek megfelelően elterjed a személyre szabott bútorok készítése, valamint a különleges gyártási módszerek alkalmazása. Az elavult technológiát alkalmazó, magas gyártási költséggel dolgozó gyárak helyét a lendületesebben fejlődő kis- és középüzemek veszik át. B. Attila magánvállalkozó így beszél a bútorasztalos szakmáról: Egyre többen látjuk úgy, hogy a kisebb üzemek, magánzók, az egyedi gyártás felé mozdulnak. Mind a kicsikre, mind a nagyokra nehéz évek várnak az élesedő uniós előírások, valamint a magas áfa- és adókötelezettségek miatt. Erős szelektálódás várható. Csak a legerősebbek élik túl a versenyt. Ugyanakkor az import bútor még nagyobb szeletet hasít ki a hazai piacból. Abban tudunk csak reménykedni, hogy fontos érték a megrendelők számára a megbízhatóság, a szakértelem, valamint az egyedi tervezés, amit mi, magánzók igyekszünk biztosítani. A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? 1. A bútorasztalos árajánlatot, üzleti tervet készít, referenciával szolgál a megrendelőnek. Felméri a helyszínt, megtervezi a megrendelő által elképzelt faipari terméket. Beszerzi a megfelelő anyagokat, elvégzi a szükséges előgyártási feladatokat. A bútorasztalos alapvetően bútorgyártással foglalkozik. A teljesség igénye nélkül a szakmájához tartoznak a következők: egyedi bútorok, konyha-, iroda-, gyerek-, szoba-, fürdőszobabútor, nappali bútor, asztal, háztartási eszközök, beépített bútorok, gardróbok, különféle tároló bútorok, polcok, polcrendszerek készítése. Ezen kívül üzletek, raktárak berendezésével is foglalkozik, és egyes belsőépítészeti munkákat (falburkolatok, térelválasztók, pultok stb. kivitelezése) is végezhet. Kisvállalkozóként teljes körű szolgáltatást nyújt, tehát a tervezés, az anyagbeszerzés, a gyártás, a szállítás, a helyszíni szerelés egyaránt az ő feladata. A munka első szakaszában a bútorasztalos helyszíni felmérést végez, majd vázlatot és látványtervet készít. Tárgyal a megrendelővel, anyag- és színmintát egyeztet vele, megbeszéli az ügyféllel az egyedi igényeket, lehetőségeket, különleges kívánságokat. Mindezek ismeretében megtervezi az anyagleírást, a technológiai munkafolyamatot, továbbá ár- és költségkalkulációt készít. Felméri az erőforrásokat, azaz hogy mennyi hely, ember, idő és energia áll rendelkezésre. Gondoskodik róla, hogy a szükséges munkaerő, valamint anyagok és eszközök rendelkezésre álljanak. Az A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK előgyártáskor beszerzi a megfelelő méretű laminált lapokat, melyeket a lapszabászatban az általa megadott adatok alapján méretre vágnak és (él)fóliáznak. Beszerzi az összeszereléshez szükséges kiegészítő eszközöket, így például a köldökcsapokat, zsanérokat, fogantyúkat, sarokkötéseket stb. 2. A műhelyben legyártja és összeállítja a megrendelt terméket. A különböző munkafolyamatokkal a helyes technológiai sorrendben halad, ezekhez a megfelelő kézi és gépi célszerszámokat használja. Feladata ilyenkor az előszerelés is. A munkatermék készítéséhez a követelményeknek, illetve az előírásoknak megfelelő nyersanyagot, a félkészgyártmányokat, a segédanyagokat a technológiai előírásoknak megfelelően kezeli és használja fel. A leszabott, előgyártott fűrészárut körfűrésszel vágja vagy hasítja megfelelő hosszúságúra. Síklapot készít az egyengető gyalugéppel (ez az eszköz arra szolgál, hogy simává tegye az anyag felületet). A legfontosabb szerkezeti alakítást a marógéppel végzi, ezzel szerkeszti meg például a bútorajtó sarokkötését. Ezt követően a faanyagot szakszerűen felületkezelésben részesíti. B. Attila magánvállalkozó a következőket mondja erről: A megfelelő felületkezeléssel nagymértékben fokozhatjuk a termék esztétikai hatását, sőt a legtöbb esetben értékét és minőségét is. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy magasfényű bútor minden esetben értékesebb és jobb minőségű, mint egy selyemfényű vagy dörzsölt felületű bútor, mert például. egyes stílbútorok nem is készülhetnek magasfényezéssel. A felület kikészítésekor az anyagot elsőként megcsiszolják a késztermék megjelenése nagymértékben múlik ezen a műveleten. A felületkezeléssel fejeződik be a fából készített termékek előállítása. Az áru rendeltetésétől A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK függően a felületkezelés jelenthet pácolást, fényezést, lakkozást vagy mázolást. Az eljárás célja, hogy a fa felületét megvédjék a használat közben jelentkező igénybevételtől, valamint a nedvességtől. A módszer egyben arra is szolgálhat, hogy a fa eredeti színét megváltoztassák, nemesebb fajtákat utánozzanak vele. A felületkezelés hasznos ezeken kívül ahhoz, hogy a fa öregebbnek tűnjék, illetve hogy az azonos fafajból készített alkatrészek színeltérését kiegyenlítsék vele. A bútorasztalos a terméket szükség esetén ragasztja, felszereli rá a kiegészítő elemeket, rögzíti az egyéb alkatrészeket, végül kiszárítja. Feladata végzésekor betartja a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. A teljesség igénye nélkül a következőket csinálhatja még a műhelyben a szakember egy-egy termék előállításakor: faanyagot esztergályoz laminált bútoralkatrészeket gyárt vágással, gyalulással kialakítja a tömör, illetve lap alkatrészeket a műhelyrajz alapján sík és görbe felületeket furnéroz különböző mintákat, díszítőelemeket rak és épít be kidolgozza a bútorlapok csapjainak összeillesztési felületeit 3. Összeállítja a késztermék alkatrészeit, kiegészítő elemeit. Ha a megrendelő igényli, a terméket házhoz szállítja. A helyszínen be-, illetve összeszereli, vagy beépíti a bútort. Miután kiszárította a készterméket, összeállítja, csomagolja, majd leszállítja azt a megrendelőnek. Felszereli a kiegészítő elemeket a helyszínen, például: a polcokat fémgombokkal rögzíti a szekrénytestbe A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK falra rögzíti a bútorelemeket szerelvényez, meggyőződik róla, hogy a zsanérok, pántok megfelelően záródnak, illetve hogy minden alkatrész illeszkedik a szekrénytesthez összeszereléskor vízszintbe igazítja a bútort rögzíti az egyéb beépítendő alkatrészeket, például a munkalapot vagy a mosogatótálcát Milyen anyagokkal és eszközökkel kell dolgoznia? A bútorasztalos alapvetően természetes faanyagokkal dolgozik, például bükkel, tölggyel, fenyővel, vagy fahelyettesítő alapanyagokkal (laminált, MDF). A fűrészáru megmunkálásához számos kézi és gépi szerszámmal rendelkezik. Ezeket a szerszámokat különböző csoportba sorolják: Forgácsolószerszámok: - fűrészek (daraboló, sarokkivágó, kanyarító, illesztő, fonalfűrész stb.) - gyaluk (nagyoló, simító, lemezelő, párkány, völgyelő gyalu stb.) - vésők (lyukvéső, pántvéső, homorúvéső stb.) - kézi fúrók (szeg, facsiga, központ, hengerfúró stb.) - ráspolyok, reszelők Kisegítő kéziszerszámok: - furdancsok (pergőfúró, fémfurdancs stb.) - ütőszerszámok (asztalos kalapács, szegező pisztolyok stb.) - forgószerszámok (harapófogók, csípőfogók) - csavarhúzó kisgépek, villáskulcsok Segédeszközök, berendezések: - tartó és befogó szerszámok (gyalupad, fűrészláda stb.) - enyvező és szorítószerkezetek (csavarorsós prés, csavarszorító stb.) A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK - mérő- és rajzoló eszközök (tolómérce, padmércék stb.) Gépi szerszámok: - szalagfűrész, szabász körfűrész stb. - egyengető gyalu, többfejes gyalugép stb. - könnyű marógép, nehéz vagy merev marógép - kontakt, henger csiszológép Fontos, hogy a szakember az esetleges baleseti lehetőségeket, veszélyforrásokat megfelelő védőeszközök használatával kerülje el. Ilyen eszközök a következők: - védőszemüveg, fültok, maszk - tenyérvédő, sapka, bőrkötény A bútorasztalosnak védőberendezéseket is kell használnia, így például a következőket: - porelszívó berendezés, szellőző- és klímaberendezés (szárításhoz) Hol végzi a munkáját? A bútorasztalos szinte teljes munkaidejét a műhelyében vagy egy bútorgyárban tölti. A felmérést, illetve a be- és összeszerelést viszont külső helyszínen végzi, a megrendelő kívánságának megfelelően annak házában, vagy egy irodában, iskolában, továbbá egyéb létesítményekben, intézményekben. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? A szakember elsősorban a megrendelőkkel kerül közvetlen kapcsolatba. Emellett együttműködik a munkatársaival, segédeivel, és különböző szakemberekkel, például a kőművessel. Rendszeres kapcsolatot tart továbbá a A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK nagy-, illetve kiskereskedők megbízottaival, akik forgalmazzák, előgyártják a fűrészárut (lapszabászat, fóliázás), és a különböző kiegészítő anyagokat, elemeket az iparosoknak. A-8

13 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

14 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A bútorasztalos tartós állómunkával járó, kétkezi fizikai munkát végez. Ez megterheli a gerincet és a lábakat. Kezeit és vállait is jelentősen igénybe veszi, amikor emeli, pakolja, megmunkálja a fűrészárut. A faanyag megdolgozása kézi szerszámokkal (pl. fúró, fűrész) nehéz fizikai munka, ami megterheli az ízületeket. A gyárban dolgozóknak a fizikai megterhelés mellett a több műszakos munkarendet is meg kell szokniuk. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Elengedhetetlen, hogy a bútorasztalos a szakmájára vonatkozó munka- és egészségvédelmi, balesetelhárítási előírásokat részletesen ismerje, betartsa és betartassa. Használnia kell a védőberendezéseket, tisztában kell lennie a elsősegély-nyújtás szabályaival, be kell tartania a tűzrendészeti előírást, megfelelően és szakszerűen kell használnia a gépeket, szerszámokat. Baleseti veszélyek: - kéz-, láb- és szemsérülések, - emelésből származó ízületi rándulás, elcsúszás, - áramütés. Munkaártalmak: - por- és zajártalom, például forgácsoláskor, gépi fűrészeléskor - mérgező hatású vegyi anyagok belégzése, például felületkezeléskor - bőrfertőzés, ekcéma - lúdtalp, gerincferdülés, visszér ezek a tartós állómunka következményei - erős légáramlás, például elszívó használatakor B-1

15 KÖVETELMÉNYEK Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Elvárják a jó állóképességet, a megfelelő fizikumot és az egyensúlyérzéket. Fontos követelmények a jó (tér)látás, a jó hallás, a végtagok épsége, mivel a munkafolyamatok nagy része balesetveszélyes. Elengedhetetlen a jól mozgatható, erős kéz, a stabil kéztartás szerszámhasználatkor. A tartósan végzett állómunka miatt ép, teherbíró lábak szükségesek a bútorasztalossághoz. Egészségügyi alkalmasság Előírt egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek átlagos testi fejlettség megfelelő mozgáskoordináció tünetmentes szervi működés ép idegrendszer A foglalkozás gyakorlását kizáró ok súlyos fogyatékosság (erős mozgáskorlátozottság, vakság). Választhatják ezt a pályát a szemüvegesek és a hallókészülékkel rendelkezők, ha megfelelő és szakszerű módon, hatékonyan képesek munkájuk végzésére. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? B. Attila magánvállalkozó így válaszol erre a kérdésre: Nem nevezném tudatosnak e szakma választását, de ezt éreztem hozzám közel állónak, úgy B-2

16 KÖVETELMÉNYEK voltam vele, hogy a vas túl hideg, a kő kemény, a fa viszont természetes, barátságos, jó illatú anyag, amit csodálatosan lehet alakítani. Az anyag, a fa, a természet szeretete alapvető tulajdonság kell, hogy legyen egy szakmáját szerető mesterembernél. A mai világban a megrendelők elvárják a kreatív, ötletes, praktikus és egyedi tervezésű bútorokat. A különböző igények szerint formatervezett bútorok hozzáadott értékét az egyedi kézműves munka jelenti, ami bizonyos fokú alkotószabadságot biztosít a szakembernek. Ebben a szakmában fontos a megbízható, gyors, pontos munka. A megrendelők elvárják a minőséget, a szakértelmet, a teljes, személyre szabott szolgáltatást. Az önállóság, a türelem, a kézügyesség elősegíti a munka hatékonyságát. Alapvető tulajdonságok a figyelemösszpontosítás, a figyelemmegosztás, az elővigyázatosság az egyes munkafolyamatok megtervezéséhez, átlátásához. A monotónia tűrése is előnyös lehet egy-egy sokat ismétlődő munkafolyamat végzésekor. A környezet tisztántartása, a gépek karbantartása az igényes és szakszerű munkavégzés alapja. Elvárt szakmai ismeretek: faanyagok, segédanyagok, gyártási folyamatok ismerete, faipari alapgépek (szalagfűrészgép, körfűrészgép, gyalu- és marógépek stb.), technikai berendezések szakszerű használata, stílusismeret, számítástechnikai ismeretek a 3D-s rajzoláshoz, a használt anyagokkal, szerszámokkal, eszközökkel és berendezésekkel, valamint a segédberendezésekkel kapcsolatos munkaés környezetvédelmi, tűzelhárítási és biztonságtechnikai előírások és eljárások ismerete, valamint alkalmazása, ismeret a munkavégzés közben észlelt hibák javításának módszereiről. B-3

17 KÖVETELMÉNYEK Elvárt szakmai képességek: esztétikai érzék, a gyors reagálás készsége, kézügyesség, rajzkészség, térlátás, szakmai szövegek, rajzok megértése, alkalmazása, rátermettség (legyen képes veszély esetén önálló intézkedéseket hozni, adott esetben a veszélyt elhárítani), ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket, például a megbízóval, munkáltatóval, munkatársakkal és a környezettel kapcsolatos emberi, magatartási normákat, és munkája során tudja azokat betartani és betartatni. Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? A szakembernek jártasnak kell lennie az alapvető matematikai műveletek elvégzésében. Ismernie kell a felületek, az idő- és anyagszükséglet számításához, illetve a kalkulációkészítéshez szükséges szabályokat, a mérési és számolási módszereket. A kötelező szakmai tárgyakat (ilyenek például a műszaki rajz és az anyagismeret) leginkább a rajz és vizuális nevelés, illetve a technikai ismeretek nevű tantárgyak alapozzák meg. A megfelelő szövegértés fontos a szakmai szövegek, rajzok értelmezéséhez. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? A pályára készülő érdeklődjön a természetes alapanyagok, a fafeldolgozási eljárások, a faipari technikai ismeretek iránt. Meghatározó, hogy műszaki beállítottságú legyen, és törekedjen a szakma művelése során használt gépek, berendezések működésének megértésére. Érezzen késztetést a technikai és technológiai fejlődés követésére, az új eljárások megismerésére. B-4

18 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

19 SZAKKÉPZÉS képzés szakközépiskolában és tanfolyamokon (OKJ-képzés, felnőttképzés) egyaránt folyik. Ezek célja, hogy a hallgatók a különböző faanyagokat, a termékek jellemzőit, szerkezetét, elkészítésük, gyártásuk műveleti sorrendjét, a fa megmunkálásának gépi technológiáit jól ismerő, korszerű szakmai és gyakorlati felkészültségű szakemberekké váljanak. A bútorasztalos munkája közben végigkíséri a fa útját a nyers fűrészárutól a véglegesen kidolgozott termékig. A szak elvégzése azoknak ajánlott, akik szorgalmas, kétkezi munkával jól jövedelmező pályát szeretnének választani. Mit kell tanulni a szakképzés során? Az alap középiskolai tantárgyak mellett a következő ismereteket sajátítják el a tanulók. Elmélet: szakrajz technológia termelési berendezések anyagismeret a biztonságos munkavégzés feladatai tervezési, szervezési feladatok Gyakorlat: a fa kézi megmunkálása biztonság és egészségvédelem a munkáknál, tűzvédelem alapvető szerelési feladatok a fa alkatrészek szerkezeti egyesítésének lényege (egyesítés fém és fa kötőelemekkel, ragasztással, keretkötések, valamint a keretsarok kötései) a fa előkészítése C-1

20 SZAKKÉPZÉS favédelem a fa gépi megmunkálása munkabiztonság és munkahigiénia bútorgyártás, vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása épületasztalos termékek (faburkolatok és mennyezetburkolatok készítése, faanyagú válaszfalak készítése, ajtó- és ablakkészítés alapjai) A gyakorlatot a szakközépiskolák többsége saját, korszerűen felszerelt tanműhelyeiben, vagy gazdálkodó szervezetek tanműhelyeiben biztosítja, a velük kötött megállapodás alapján. A szakképesítés OKJ-száma: Rész-szakképesítések: asztalosipari szerelő OKJ-száma: fa- és bútoripari gépkezelő OKJ-száma: faesztergályos OKJ-száma: fatermék gyártó OKJ-száma: Ráépülés: műbútorasztalos OKJ száma: Az elméleti és gyakorlati oktatás aránya 30 / 70 százalék. Szakmai követelménymodul az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok alapján: a biztonságos munkavégzés feladatai munkabiztonsági szabályok, rendeletek ismerete munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei elsősegélynyújtás, tűzvédelem, érintésvédelmi szabályok, előírások C-2

21 SZAKKÉPZÉS környezetvédelmi és faipari hulladék kezelésének előírásai faipari termékek készítésének általános követelményei, a munkavégzés feltételei géptani alapfogalmak kéziszerszámok, kézi kisgépek használatának módjai a faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállítása, kezelésének szabályai és biztonságtechnikai előírásai gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok műszaki rajzi alapismeretek, gyártási utasítások értelmezése ábrázolási módok faipari műszaki dokumentációk tartalma, szerepe, rendeltetése alap- és segédanyagokkal kapcsolatos szabványok, szakmai számítások a faanyag alakváltozásai, műszaki tulajdonságai hazai fafajták ismerete, megmunkálhatósága faanyagok kezelése, szárítása, tárolása, minősítése, szabványok használata a javítási munkák végzésének általános követelményei a munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok a vállalkozás indításával, működésével kapcsolatos műszaki, jogi és pénzügyi szabályok, adózási törvények ismerete adminisztrációs feladatok, könyvelési módok, a szállítólevek és a számlák kiállításának szabályai kalkulációs számítások szerződéskötés szabályai, termékforgalmazás, garancia szabályai C-3

22 SZAKKÉPZÉS alapvető tömörfa-megmunkálási feladatok gyártási utasítások értelmezése faipari alapgépek (fűrészgépek, gyalugépek, marógépek, fúrógépek, faesztergagépek, csiszológépek) kezelése, védőberendezések használata forgácsolással kapcsolatos számítások szerszámok jellemzői, szerszámcsere, szerszám-karbantartási feladatok csiszolóanyagok ismerete faipari ragasztóanyagok, a fa ragasztásának technológiája megmunkálási ráhagyások, anyagkihozatal számítások tervezési, szervezési feladatok épületasztalos-ipari alapismeretek bútoripari tervezés, formatervezés a műszaki dokumentáció formai, tartalmi elemeinek ismerete önálló formai-, csomópont-kijelölő-, csomóponti és alkatrészrajzok készítése műszaki leírások és kalkuláció készítése gyártáselőkészítési, -technológiai, -szervezési ismeretek anyaggazdálkodás, költségszámítás, minőségellenőrzés alapvető szerelési feladatok a kéziszerszámok, kézi kisgépek használatának gyakorlata összeállítási feladatok megszervezése enyvek, ragasztók, tapaszok, pórustömítők, különleges tömítőanyagok, felület-előkészítésre használt vegyi anyagok, csiszolóanyagok felhasználása C-4

23 SZAKKÉPZÉS csiszológépek, pneumatikus kézi kisgépek, kézi szorítóeszközök, keretprések, korpuszprések használata helyszíni szerelési műveletek ismerete, rögzítéstechnikai alapismeretek termék gyártástechnológiai leírások értelmezése vasalatok, szerelvények, szerelés anyagainak ismerete, használata furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai szabástérkép, darabjegyzék készítése, használata sík- és téridomokkal, lapanyagokkal, ragasztással kapcsolatos számítások furnérok előállítása, tulajdonságai, felhasználása ragasztó, furnérozó és présgépek, lap- és élmegmunkáló gépek használata ragasztási technológiák és furnérozási technológiák ismerete préseléssel és felületkezeléssel kapcsolatos üzemeltetési feladatok ismerete a pácolás, felületkezelés anyagai furnérozott felületek kézi és gépi technológiával történő pácolásának, felületkezelésének technikai elsajátítása vasalatok, zárak, szerelvények kiválasztása, valamint vasalat- és zárhelyek kialakításának ismerete lapok szerelése, szerkezet-összeépítés, megmunkáló központok kezelése adatátviteli feladatok számítógépről CNC-re történő alkalmazása C-5

24 SZAKKÉPZÉS késztermékek átadása, hibák javítása, karbantartási tervek és útmutatók összeállítása gépek kezelési útmutatójának elkészítése bútorasztalos termékek gyártási feladatai jellemző bútorstílusok, bútortípusok ismerete bútortípusok rendeltetése, formai, szerkezeti kialakításának lehetőségei bútoripari szabványok alkalmazása fa- és egyéb anyagok kombinációs lehetőségeinek alkalmazása a bútorgyártásban egyéb kiegészítő anyagok tulajdonságainak ismerete minőség-ellenőrzés és nagyüzemi gyártás (sorozatgyártás) feladatainak elsajátítása használati- kezelési útmutatók összeállítása vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása forma- illetve szabásterv, alkatrészrajzok és csomóponti rajzok, valamint műszaki leírás készítése a fa esztergályozásának technológiája költségszámítási feladatok gyártási utasítások értelmezése, használata Tanfolyami képzésnél a képző intézetek igény esetén üzemi vagy műhelygyakorlat formájában segítik a jelentkezőket a gyakorlat megszerzésében. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 30 / 70 százalék. C-6

25 SZAKKÉPZÉS Hol történik a szakképzés? Szakképzés faipari szakközépiskolákban, valamint felnőttképzés keretében, OKJ-képzéssel foglalkozó intézményekben folyik. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Előfeltétel a 10. iskolai évfolyam elvégzése, illetve a betöltött 16. életév, valamint a szakmához szükséges egészségügyi alkalmasság. Utóbbit általában az iskolák ifjúsági orvosa állapítja meg. A szakközépiskolák csak orientáló beszélgetést tartanak, felvételi vizsgát nem. A felvételi kérelmet az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján bírálják el. A szakképesítés megszerzésére jelentkező, fogyatékossággal élő személyek esetében a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt arról, megkezdhetike tanulmányaikat. Ehhez figyelembe veszi a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményét. Mennyi ideig tart a szakképzés? Iskolarendszeren belül a képzés 2 éves. Tanfolyami képzésnél az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok alapján 2000 a maximális óraszám, ugyanakkor a képzéseket indító intézetek ennél kevesebb órában oktatnak. Az elméleti oktatást szombatonként, az alapgyakorlatot pedig 1 hétköznapon szokás tartani. Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A szakközépiskolákban a képzés térítésmentes. A tanfolyami díjak évente változnak, ezért az aktuális költségekről a képzést indító intézeteknél kell érdeklődni ben például a részvételi díj Ft között változott. További költségek lehetnek még: vizsgadíj, C-7

26 SZAKKÉPZÉS jegyzetköltség, gyakorlati díj (tanműhelyi díj). A képzőhelyek általában lehetővé teszik a jelentkezőknek a kamatmentes részletfizetést. További kedvezmények lehetnek még: First Minute (előjelentkezési) kedvezmény, egyösszegű tandíjbefizetés esetén járó kedvezmény, egyéni vállalkozóknak és kisvállalkozásoknak szóló kedvezmény. havi Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Szakközépiskoláknál 35 fő körül alakul a képzésbe felvettek száma, az OKJképzéseknél pedig a tanfolyamot indító intézet határozza meg ezt. Utóbbiak általában a tervezett minimális létszámtól függően, folyamatosan indítják a képzéseket. Milyen karrierlehetősége lesz ezzel a végzettséggel? A szakma elsajátítása után a szakközépiskola tanulói érettségi bizonyítványt szerezhetnek, majd tudásukat technikus képzéssel gyarapíthatják. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók államilag elismert OKJ szakmai végzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. Europass (nemzetközi bizonyítvány-kiegészítő) igényelhető.* Az Europassról bővebben az Egyéb információs források című részben lehet olvasni. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-8

27 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

28 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? A bútorasztalosként dolgozó alkalmazottak havi bruttó átlagbére Ft körül alakult 2008-ban. A munkavállaló tapasztalata, valamint az értékesítésben mutatott sikeressége függvényében ez az átlagbér és Ft között változhat. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozással elérhető jövedelem az országos átlagfizetéstől elmarad. átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

29 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adatai szerint évente 111 ember végzi el sikeresen a foglalkozás gyakorlásához szükséges képzést. A bútorasztalos képzésben résztvevők gyakran szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, és azért tanulnak új szakmát, hogy átképezzék magukat. Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján 7122 ember dolgozott bútorasztalosként az országban. A szakma foglakoztatási ereje mutatja, hogy a fafeldolgozó-ipar e részében komoly foglalkoztatási lehetőség rejlik. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránti keresletről: enyhe csökkenés A munka iránt jelentkező kereslet változatosan alakult az elmúlt 8 év során. A 2000-es évek elején emelkedett a bejelentett álláshelyek száma, azóta inkább a csökkenés jellemző. Az olcsó és saját kezűleg összeszerelhető bútorok megjelenése természetesen kedvezőtlenül hatott a szakmára, de az egyedi, méretre készülő bútorok iránt mutatkozó igény továbbra is jelentős. D-2