Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás"

Gréta Brigitta Boros
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás REGIONÁLIS ÉRDEKVISZONYOK ÉS KÖZIGAZGATÁS I. Regionális érdekviszonyok és közigazgatás Mirıl lesz szó: A regionális érdekviszonyok tartalma hatalommegosztás és közigazgatás, régión belüli ellentétek és érdekvédelem, régiós identitás, etnikai sokféleség és érdekmechanizmusok, regionális érdekviszonyok központi szinten, regionális érdekviszonyok nemzetközi szinten 2 1

hatalommegosztás és közigazgatás, régión belüli ellentétek és érdekvédelem, régiós identitás, etnikai

2 A regionális érdekviszonyok tartalma Hatalommegosztás vs területi fejlettség Források területi áramlása: Piaci törvények Állami redisztribúció Elınyök és hátrányok újratermelıdése állam! Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer De: nem teljes egybeesés, közigazgatási határok többnyire mesterségesek 3 A magyar közigazgatási rendszer Megyehatár Fıvárosi kerületek Községek Nagyközségek Városok Megyei jogú városok Megyeszékhelyek (mjv) 4 2

Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer De: nem teljes egybeesés,

3 A közigazgatás és az érdekcsoportok kapcsolata Meghatározza: az érdekek mennyire függnek a közigazgatás aktivitásától A területi/központi adminisztráció irányítja, finanszírozza A területi közigazgatás közvetve befolyásolja A területi közigazgatástól független (pl. piacgazdaságokban a versenyszféra) Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem egyenjogúság 5 A területi fejlıdés és az állami irányítás kapcsolata Ahol erıs a függıség, ott a döntı az elosztásban elfoglalt pozíció Expanzív régiók: nem igényelnek érdekvédelmet (érdekeik egybeesnek az állami gazd.pol. érdekeivel) Depressziós, monostrukturális régiók: érdekvédelem szükségessége Vidéki régiók(!): érdekeik ütköznek mindkét fenti régióval Konfliktusok kezelése: a hatalom decentralizációjával, hátrányos helyzető térségek kiemelt érdekvédelmével 6 3

piacgazdaságokban a versenyszféra) Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem

4 Érdekérvényesítés és gazdaságpolitika A régiók érdekeire hat: Területfejlesztési (regionális) politika Általános v. ágazati gazdaságpolitika A direkt regionális politika hatása kisebb, mint az általános v. ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere hatékonyabb, mint a területi érdekcsoportoké Területi érdekcsoportokon belül is erıs rivalizálás Regionális identitás gyengesége Pl. Franciaország: Lotharingia, Bretagne Erıs identitástudat: ha kulturális, etnikai, nyelvi csoportok területileg koncentráltan élnek (Wales, Katalónia) Szeparatizmus helyett regionális identitástudat 7 Példa: Budapest és Pest megye országban (Forrás: Kovács R., Szeged, 2006) Mutatószámok Budapest Pest megye KMR együtt Az ország fennmaradó része Népesség szám aránya % 11% 28% 72% Alkalmazottak nettó jövedelme az országos átlag %- ában % 109% 143% 100%** Részesedés a kutatói álláshelyekbıl % 4% 66% 47% Munkanélküliségi ráta ,4% 4,7% 4,5% 6,5%*** Megtermelt GDP aránya % 10% 45% 65% Egy lakosra jutó GDP az országos átlag százalékában Szolgáltatási szektor aránya a gazdaságban (GDP %-a) Jobb helyzető mint az átlag % 80% 161% 78%*** % 64% 76% 66%*** Nemzetközi légi közlekedés aránya* % 0% 95% 5% Regisztrált vállalkozások aránya % 12% 52% 48% Külföldi részesedéssel rendelkezı vállalkozások % 8% 61% 39% megoszl. Forrás: KSH, MALÉV Rosszabb Megjegyzés: *Saját becslés: 2006-ban már Sármellékre [Balaton Airport], Debrecenbe helyzető és a pécsi repülıtérre is érkeznek nemzetközi járatok; ** ország együtt; *** ország Budapest nélkül 8 4

ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere

5 Népsőrőség - (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006) Pest megye legsőrőbben lakott területeinek népsőrősége Budapest legritkábban lakott övezetei népsőrőségének felel meg Ezek a területek döntıen a fıvárossal határosak, illetve fıutak mentén helyezkednek el Szuburbanizáció: A népesség, gazdaság térbeli eloszlásának harmonikusabbá válása fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km fı/km2 9 Szolgáltatások mutatói (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006) Ellátási mutatók Budapest Pest Pest Agglom. ország Budapest Agglom. megye megye ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Települések száma Db Lakónépesség év vége, e.fı Lakásállomány e. db fı/100 lakás KÖZÜZEMI-KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Vízhálózatba kapcsolt lakás lakások, % 98% 83% 89% 91% 98% 91% 96% 93% Csatornahálózatba kötött lakások, % 91% 27% 35% 48% 94% 47% 79% 59% HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK Bölcsıdékbe beiratkozott 100 fh-re Óvodák 100 fh-re Általános iskolák tanuló/e.fı Középiskolai tanulók e. lakosra n.a Egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok sz A kikölt ltözık k közszolgk zszolgáltatás igénybevételi szokásai sai Piaci szolgáltatások Közszolgáltatások Szolgáltatások együtt HOL VESZI IGÉNYBE? Helyben Bp-n Egyéb Helyben Bp-n Egyéb Helyben Bp-n Egyéb 18% Agglomerációban lakók 68% 23% 9% 74% 12% 14% 71% 18% 11% Agglomerációba költözık 56% 36% 8% 67% 21% 12% 62% 29% 9% Pest megye fennmaradó r. 70% 9% 21% 69% 4% 27% 69% 6% 25% 10 6% ország 5

helyezkednek el Szuburbanizáció: A népesség, gazdaság térbeli eloszlásának harmonikusabbá válása 200-1 000 fı/km 2 1 000-5 000 fı/km 2 5 000-10 000 fı/km 2 10 000-20 000 fı/km 2 20 000-31 300 fı/km 2

6 Következmények: (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006) Ha együttmőködik Budapest és Pest megye: 1. Veszteség: EU regionális fejlesztési források 2. Nyereség: régió szintjén összehangolt ellátórendszer Budapest intézményrendszer kihasználtsága fejlesztési források Pest megye magas szinvonalú intézményrendszer fejlesztési források önerıbıl való fejlesztés képessége 11 A regionális érdekmechanizmusok összetettsége Érdekellentét Központi hatalom és régiók közt Egyes régiók közt Régión belül centrum és periféria közt, Ágazatok érdeke és területfejlesztés céljai közt Nemzetközi verseny városok és régiók közt De: megjelenik a régiók közti kooperáció is! (pl. eurorégiók) 12 6

fejlesztési források önerıbıl való fejlesztés képessége 11 A regionális érdekmechanizmusok összetettsége Érdekellentét Központi hatalom és régiók közt Egyes régiók közt

7 Regionális érdekviszonyok központi szinten A központi hatalomgyakorlásban a területi szempont nem hangsúlyos Föderatív államok: a központ aktivitása nem érinti a területi kérdéseket Centralizált államok: a területi érdekek képviselete fontosabb Modern állami hatalomgyakorlás: parlament Pártok területi elv mellékes, hierarchizált mechanizmus A képviselı kevésbé kötıdik térségéhez, mint pártjához Kétkamarás parlamentek: a második szinten a területi érdekek képviselete (kötıdés a politikai kultúra része) Bizottságok a területi érdekek képviseletére Civil társadalom érdekérvényesítési formái A kormányzat egyre több partnert ismer el: ágazati, szakmai érdekképviseletek, területi érdekképviseletek, civil mozgalmak A területi érdekek képviseletének szervezetei: Önkormányzati érdekszövetségek Regionális politikai intézményrendszer 13 Regionális érdekek nemzetközi szinten - EU Régiók Európája es évektıl Maastricht után: a régiók szerepe megnıtt a döntéshozásban (harmadik döntéshozási szint) 1994: ERB, Európai Régiók Bizottsága (Committee of the Regions) Régiók és helyi hatóságok képviselete is! Csak konzultatív szerep a Miniszterek Tanácsa illetve a Gazd és Szoc Tanács (ECOSOC) mellett Közvetlen kapcsolat a regionális politikát irányító fıosztállyal 14 7

pártjához Kétkamarás parlamentek: a második szinten a területi érdekek képviselete (kötıdés a politikai kultúra része) Bizottságok a területi érdekek képviseletére Civil társadalom érdekérvényesítési

8 A regionális különbségek kezelésének eszközei, irányítási és intézményi viszonyok Fı feladatok: állami újraelosztás és területi tervezés 1. Állami újraelosztás Adóztatás, újraelosztás Iránya: területi, települési önkormányzatok, ill. kedvezményezett gazdasági szereplık Cél: méltányosság, jogszerőség, hatékonyság Típusok: Klientista (francia, olasz, spanyol, görög, török) Az állam központosító, a támogatások címzettek, az önkormányzatok kevéssé aktívak és kreatívak Gazdaságfejlesztı (USA) Az önkormányzatok vállalkozóként lépnek fel a helyi gazdaságban, erıs kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, kisebb függıség a központi forrásoktól Jóléti (német, brit, svéd) Az önkormányzatok erıs függése a központtól, szolgáltatások nyújtása a feladatuk a gazdaságfejlesztés a központ feladata, elosztás normatív alapú 15 Az önkormányzatok területfejlesztési aktivitása Országonként eltérı USA: vállalkozó önkormányzatok Tıketulajdonos, foglalkoztató, stratégiai területek birtokosa Európa: a hagyományos modellben kevés a kapcsolat a helyi gazdasággal Helyi gazdaságfejlesztés fontossága megnı, mert a központi kormányzat nem képes a helyi és regionális válságokat kezelni Önkormányzatok tevékenysége: infrastruktúra és üzleti környezet, adókedvezmények nyújtása De: versenyhelyzet, fogoly-dilemma : Kínálatorientált gazdaságfejlesztés mellett keresletorientált gazdaságfejlesztés is kell! (új vállalkozási lehetıségek keresése, csúcstechnológia) Következmény: aktív településmarketing 16 8

kedvezményezett gazdasági szereplık Cél: méltányosság, jogszerőség, hatékonyság Típusok: Klientista (francia, olasz, spanyol, görög, török) Az állam központosító, a támogatások címzettek, az

9 Speciális területfejlesztési partnerségi intézmények A területi szintek intézményesülési folyamata eredményeként Kvázi kormányzati szervezetek (quago) vagy kvázi nemkormányzati szervezetek (quango) A kormányzati döntések elıkészítését és végrehajtását segítik A központi és önkormányzati, valamint a magánszféra érdekeinek összekapcsolását segítik Fejlesztési ügynökségek Regionális fejlesztési ügynökségek megfelelı távolság a politikától, a gazdasági szférával való szorosabb együttmőködés, a regionális fejlesztésekhez való pozitív hozzáállás segítése Public-private partnerségi szervezetek Ahol a regionális politika területi keretei nem egyeznek meg a közigazgatási beosztással - érdekegyeztetési és döntési fórumok szerepe megnı Az egyes partnerek aktivitásának koordinálás a döntési kompetenciák elvonása nélkül A magánforrások bevonása, a gazdasági szektorral való közvetlen kapcsolattartás fórumai 17 9

ügynökségek megfelelı távolság a politikától, a gazdasági szférával való szorosabb együttmőködés, a regionális fejlesztésekhez való pozitív hozzáállás segítése Public-private partnerségi szervezetek

Hasonló dokumentumok

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni