Általános rendelkezések

Átírás

1 Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.26.) rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól Egységes szerkezetben * Hatályos: március 1. napjától Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 13. (1) bekezdés 8.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, a 10. -ában, a 17. (1)-(3) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b.) pontjában, 32. (1) bekezdés b.) pontjában, a 45. (1), (3) bekezdésében, 58/B. (2) bekezdésében, 92. (1) bekezdésében, (2) bekezdés a.) pontjában, a 132. (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) bekezdésében, 20/C (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2015.(I.29.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében meghatározott Szociális Bizottság véleményének figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A rendeletben foglalt szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) a) képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), b) a képviselő-testület Szociális Bizottsága, (a továbbiakban: Szociális Bizottság), c) polgármestere, (a továbbiakban: Polgármester), d) jegyzője gyakorolja. (2) A rendelet hatálya kiterjed Sárrétudvari közigazgatási területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. (1)-(3) bekezdésében, illetőleg a Gyvt. 4. -ában meghatározott személyekre. (3) Az önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátást megállapodás alapján a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás keretében biztosítja. (4) A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátások: a) idősek nappali ellátása b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) családsegítő és gyermekjóléti szolgálat e) gyermekek napközbeni ellátása napos bölcsőde keretében * A 13/2015.(IV.30.), 17/2015.(VI.25.) számú önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

2 II. Fejezet Eljárási rendelkezések 2. (1) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani. (2)Az ellátás igényléséhez a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy családban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, és az azokra vonatkozó dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által az év elején küldött nyugdíjösszesítő fénymásolatát a folyósítás összegéről és jogcíméről, valamint a kérelem beadását megelőző havi díjszelvény másolatát, vagy bankszámlakivonatot, b) munkaviszonnyal rendelkező esetében a munkáltató által kiadott igazolás a kérelem beadását megelőző havi nettó keresetről, külön a családi pótlék összegét feltüntetve, c) önkormányzat, járási hivatal által folyósított pénzbeli ellátás határozatát, (előző hónapban utalt ellátás összegéről az előző hónap szelvényének másolatát vagy bankszámlakivonatot) d) a Munkaügyi Központ által folyósított ellátás esetén a megállapító határozat fénymásolatát, a folyósított ellátás összegéről az előző hónap szelvényének másolatát, e) vállalkozó esetén a NAV jövedelemigazolása az előző gazdasági évre vonatkozóan, f) őstermelő esetén a NAV jövedelemigazolása az előző gazdasági évre vonatkozóan, g) árvaellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiküldött összesítő fénymásolata (amennyiben özvegyi nyugdíjra/árvaellátásra nem jogosult, az elutasító határozat másolata), h) főiskolán, egyetemen, nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók az ösztöndíjuk kérelem beadását megelőző havi összegéről szóló igazolást, amennyiben ösztöndíjjal nem rendelkeznek, az arról szóló nyilatkozat becsatolása szükséges, i) ha a kérelmező családi állapota elvált, jogerős bírósági ítéletet a válásról, gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági ítéletet, valamint igazolást a kérelem beadását megelőző hónapban fizetett tartásdíjról. (4) Amennyiben az Önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemben foglaltak vitathatóak, a kérelmező felhívható az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (5) A jogosultsági feltételek megállapításához a (3) bekezdésben foglaltakon túl szükséges igazolások és bizonyítékok az egyes ellátási formák meghatározásánál kerülnek felsorolásra. (6) Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igények döntésre való előkészítését a Hivatal ügyintézői végzik. Az ügyintézők feladatkörükben gondoskodnak a szociális támogatások iránti kérelmekkel kapcsolatos előkészítő eljárás lefolytatásáról, valamint a döntések határidőben történő végrehajtásáról.

3 (7) A hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználása ellenőrzése céljából a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat. (8) Az ügyfél az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (9) Az ügyintézési határidő tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 3. (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátás megállapítása esetén a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül házi pénztárból történő kifizetéssel teljesül. (2) A rendszeres természetben nyújtott ellátások esetén a szolgáltató számlájára történő közvetlen utalás első alkalommal a szolgáltató értesítése mellett történik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a jogosult természetes azonosító adatait, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, a szerződésszámot, vagy befizető azonosítót, vagy ügyfélszámot, a támogatás havi összegét és a folyósítás időtartamát. 4. (1) A hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt annak megtérítésre kötelezi. (2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és kamatösszegét méltányosságból részletekben fizetteti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A rendkívüli települési támogatás kivételével nem részesülhet települési támogatásban a visszafizetésre kötelezett személy, amíg a részletfizetési kötelezettség teljesítésének nem tesz eleget. (4) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a)a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be, b) a jogosult azt kéri, c)a jogosult meghalt, d)a rendeletben meghatározott egyéb okból. (5) A (4) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja. (6) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó jogosultságot - a (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

4 III. fejezet Részletes rendelkezések 5. Szociális rászorultságtól függő ellátások (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata szociális ellátásként nyújtja a) a települési támogatást, aa) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban lakhatási támogatás), ab) gyógyszerkiadások viseléséhez (a továbbiakban: gyógyszertámogatás), ac) a temetési költségek viseléséhez (a továbbiakban: temetési támogatás), ad) pénzintézetinek nem minősülő kamatmentes kölcsönt (továbbiakban: szociális kamatmentes kölcsön), b) rendkívüli települési támogatást, c) köztemetést. (2) A települési támogatások közül a lakhatási támogatás megállapításáról a Szociális Bizottság, a gyógyszertámogatás megállapításáról a jegyző, a rendkívüli települési támogatás, a temetési támogatás és a szociális kamatmentes kölcsön megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 6. Lakhatási támogatás (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a szemétszállítás-, a víz-, a villanyáram díjához) nyújtott lakhatási támogatást, rendszeres természetbeni ellátásként nyújtja. (2) A támogatás megállapításánál az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatót kell előnyben részesíteni. (3) A lakhatási támogatást a kérelem beadása hónapjának, vagy a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani. (4)* (5) A lakhatási támogatás kérelméhez becsatolandó további dokumentumok: a) a kérelmező által lakott lakás tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó nyilatkozat, albérleti szerződés, szívességi lakáshasználatra vonatkozó megállapodás, b) a szolgáltató által, a tárgyhónapot megelőző hónapban kibocsátott számla és számlarészletező. (6) A támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi * Hatályon kívül helyezve

5 jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (7) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (8) Ha a háztartás a) (7) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (7) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (9) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (10) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege a évben forint, ezt követően annak mértékét az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendelete határozza meg. (11) A támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (12) A támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

6 (13) A (12) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 J 0,5 NYM NYM 0,15 ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (14) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül. (15) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától. 7. Gyógyszertámogatás (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző a gyógyszertámogatást rendszeres természetbeni ellátásként, utalvány formájában nyújtja. (2) A gyógyszertámogatást a kérelem beadása napját követő hónap első napjától, vagy a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani. (3)* (4) A gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedülálló esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, valamint a havi gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. (5) A gyógyszer-támogatási kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a rendszeres gyógyszerszükségletről, és szükségességének várható időtartamáról. (6) A gyógyszertámogatás összege a havi rendszeres gyógyszerszükséglet költségének 50%-a, de legfeljebb Ft. (7) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásban részesül. * Hatályon kívül helyezve

7 8. Temetési támogatás (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester közeli hozzátartozó elhunyt személy eltemetésének költségeihez való hozzájárulásként a temetési támogatást pénzbeli ellátásként nyújtja, Ft összegben. (2) A temetés költségeit a kérelmező, vagy a vele egy lakcímen lakó közeli hozzátartozó nevére kiállított számlával kell igazolni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az jogosult települési támogatásra, akinél az egy főre számított havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (4) Nem állapítható meg a temetési támogatás, ha a) a kérelmező az eltemettetésre ellenszolgáltatás fejében szerződésben vállalt kötelezettséget, b) a kérelmező a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési támogatásban részesült. 9. Szociális kamatmentes kölcsön (1) Szociális kamatmentes kölcsön kizárólag közeli hozzátartozó eltemettetése, és lakhatást veszélyeztető ok miatt kialakult rendkívüli élethelyzet elhárítása céljából adható. (2) A szociális kamatmentes kölcsön csak azon személy részére nyújtható, aki a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és az egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb a.) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a, b.) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a. (3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy közüzemi tartozása nincs. (4) A szociális kamatmentes kölcsön 6 hónapnál hosszabb időtartamra nem adható. (5) A szociális kamatmentes kölcsön összege maximum Ft lehet. (6) Nemfizetés esetén az önkormányzat a kérelmező rendszeres jövedelméből a kölcsön összegét letiltatja. (7) A szociális kamatmentes kölcsönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester állapíthatja meg határozattal.

8 10. Rendkívüli települési támogatás (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg. (3) A segély természetbeni ellátás formájában is megállapítható. A támogatások módját (pénzbeli, vagy természetbeni) a döntésre jogosult állapítja meg. A támogatásokat természetbeni ellátás formájában indokolt nyújtani, különösen a) a védelembe vett gyermekek részére, b) azon gyermekek részére, akiknek neveltetési költségeit (étkezés, tankönyv, tanszer, gyógykezelés stb.) családja - rendkívül alacsony jövedelme miatt - vélhetően nem tudja biztosítani. (4) Az önkormányzat a megállapított természetbeni támogatást a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója közreműködésével nyújtja. (5) Egy alkalomra szóló támogatás összege legalább Ft, de legfeljebb Ft lehet. 11. Köztemetés (1) Az önkormányzat képviselő-testülete mentesíti a köztemetés költségeinek megfizetése alól azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b) vagyona nincs, és c) az elhalt hagyatéka az eltemettetés költségeit nem fedezi.

9 12. Óvodáztatási támogatás (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a Gyvt. 20/C (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az óvodáztatási támogatás helyben biztosított formáját az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatások helyett természetbeni támogatásként állapítja meg. (2) A természetbeni támogatást a jegyző a Gyvt. 20/C (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, az arra jogosult gyermek szülője részére a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - biztosítja. (3) A jegyző természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozója közreműködésével biztosítja. (4) A természetbeni ellátás formái: ruházati cikkek ( a rendszeres óvodába járáshoz és a benntartózkodáshoz szükséges mértékben) tisztasági felszerelés (pl.: papír zsebkendő, WC-papír, szappan, fogkrém, ágyneműhuzat ) (5) A családsegítő az önkormányzat által biztosított összegből vásárolja meg gyermekenként a szükséges ruházati és felszerelési tárgyakat, amit elismervény ellenében átad a szülő részére a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül. Az összeg elszámolásáról az átadást követő 5 napon belül tételes elszámolást nyújt be a jegyző részére. 13. * 14. Az Önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a település költségvetésében biztosítva támogatást nyújthat az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételre. (2) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a település költségvetésében biztosítva támogatást nyújthat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat keretében hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók számára. (3) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete iskolakezdési támogatásban részesítheti a tanévkezdés költségeihez való hozzájárulásként, azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő, Sárrétudvari lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő gyermeket és fiatal felnőttet, aki a) bölcsődei, b) óvodai ellátásban részesül, c) általános iskolai tanulmányokat folytat, d) középfokú oktatási intézmény tanulója (legfeljebb 20 éves korig). * Hatályon kívül helyezve.

10 (4) A (3) bekezdés c-d) pontjában foglalt esetekben iskolalátogatási igazolás bemutatása szükséges. (5) Az iskolakezdési támogatás összege legalább Ft, és legfeljebb Ft. (6) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete minden év decemberében idősek támogatásában részesítheti a településen lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő 60. életévét betöltött személyt. (7) Az idősek támogatásának összege Ft. IV. Fejezet Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások 15. Az ellátás igénybevételének módja a kérelem elbírálásának szempontjai (1) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások formái: a) gyermekjóléti szolgáltatás, - a rendelet 1 (3) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítva - b) gyermekek napközbeni ellátása napos bölcsőde keretében (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyes gondoskodás igénybevétele ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő. (3) A bölcsődei felvételt kérheti: - a szülő, - a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám), - illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhivatal is kezdeményezheti. (4) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. (5) A bölcsődei ellátásra irányuló jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (6) A döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni. (7) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (6) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a

11 fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt. (8) A bölcsődei ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. (9) Nem kell a (8) bekezdés szerint megállapodást kötni a gyermekjóléti szolgáltatás esetében. (10) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján, b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján. 16. Tájékoztatási kötelezettség (1) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a) az ellátás tartamáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról, c) az ellátásra jogosult gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról, e) az intézmény házirendjéről, f) panaszjoga gyakorlásának módjáról, g) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról, h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról. (3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást, b) a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról. 17. Érdekvédelem (1) Az intézmény fenntartója meghatározza a bölcsődei ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (érdekképviseleti fórum működési szabályzata).

12 (2) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: a) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, (2 fő) b) az intézmény dolgozóinak képviselői, (1 fő) c) az intézményt fenntartó képviselői. (1 fő) (3) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. (4) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. (5) A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, c) a Gyvt.136/A. szerinti iratbetekintés megtagadása esetén. (6) Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. 18. Az ellátás megszüntetésének módja (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik a) bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31-én), ha a gyermek a 3. évét betöltötte. Ha a harmadik életévét aa) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott bölcsődei nevelési év végéig, bb) ha szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő bölcsődei nevelési év végéig. b) ha a gyermek a Gyvt. 42..(1) szerinti életkort elérte. c) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével, d) a jogosultsági feltételek megszűnésével. (2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

13 (3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn. (4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. (5) Ha az ellátást a Gyvt. 32. (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg. (6) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki: a.) a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, b.) illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. 19. Gyermekek napközbeni ellátása A bölcsőde (1) A bölcsődei ellátás a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A gyermekek napközbeni ellátásának keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói: a.) munkavégzésük - ide értve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is - b.)munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, c.)betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani: a.)akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b.)akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, c )akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (3) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. (4) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá.

14 20. Bölcsődei alapellátás térítési díja (1) Az intézményi térítési díj számítását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. (2) a) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. b) A gyermek gondozásáért a ténylegesen alkalmazott intézményi térítési díj 0.-Ft, tehát a gondozást térítésmentesen kell biztosítani. Számított intézményi térítési díj intézményi térítési díj Ft/ellátási nap étkeztetésre vonatkozó 228 gondozásra vonatkozó 787 Ténylegesen alkalmazott intézményi térítési díj intézményi térítési díj Ft/ellátási nap étkeztetésre vonatkozó 228 gondozásra vonatkozó 0 (3) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető az intézményi térítési díj (napi összeg) általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (22) bekezdésben foglalt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (4) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. (5) Az intézményvezető a kötelezettet az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (6) Ha a személyi térítési díj az intézményi elhelyezést követő 30 napon belül nem állapítható meg, az intézményvezető térítési díj-előleg fizetését kérheti. A személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell arról, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjék.

15 (7) Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. Ha a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni. (8) A térítési díjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (kötelezett) az intézménynek fizeti meg. (9) Helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a helyettes szülő, a nevelőszülő, a gyermekek átmeneti otthona vagy a gyermekotthon fizeti meg. (10) Családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermek esetében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat, ha a családok átmeneti otthona a) teljes körű ellátást biztosít, a családok átmeneti otthona, b) szükség szerinti ellátást biztosít, a szülő fizeti meg. (11) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre, a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni. (12) A személyi térítési díj beszedéséről, nyilvántartásáról, a fenntartó számlájára történő befizetésről az intézmény gondoskodik. (13) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. (14) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a Gyvt-ben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. (15) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. (16) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg. (17) Ha a gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást a bölcsőde vezetőjénél írásban kell bejelenteni. Abban az esetben, ha a szülő eleget tesz bejelentési kötelezettségének, a bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére mentesül a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben a jogosult nem tesz eleget jelentési kötelezettségének a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól csak a távolmaradás 3. napjától mentesül. (18) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos

16 határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. (19) Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (20) A térítési díj hátralék megfizetésére vonatkozó eljárás a hátralékosnak az intézményvezetőhöz benyújtott kérelmére indul. A kérelem elbírálására az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető részletfizetést úgy engedélyezhet, hogy a hátralék a kérelem benyújtásától számított 1 éven belül megfizetésre kerüljön. (21) Amennyiben a (20) bekezdésben foglalt részletfizetési kedvezmény nem vezet eredményre, a nyilvántartott díjhátralékról a fenntartó gondoskodik a térítésidíj-hátralék behajtásáról vagy a behajthatatlan hátralék törléséről. (22) Normatív kedvezmények a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. (23) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (24) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (25) A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni: a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket, kivéve a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbevett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. (26) A térítésidíj-fizetési mentesség és a normatív kedvezmény megállapításához be kell szerezni a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát. (27) a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülés tényét a hatósági döntést megalapozó határozattal, b) a tartós betegséget szakorvosi igazolással, c) a fogyatékosságot a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kell igazolni. (28) A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén

17 az új térítési díjat a bejelentést követő hónap első napjától kell megfizetni. Amennyiben a térítésidíj-fizetési mentesség fennállását hatósági döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek. V. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 21. (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata - figyelemmel az Szt. 58/B. (2) bekezdésében foglaltakra Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai: - Polgármester - Bizottság Elnöke - a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képviselője - a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény képviselője - Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat képviselői - Körzeti Megbízott - Védőnői Szolgálat képviselője - Háziorvosok - Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője - Sárrétudvari Református Egyház képviselője - (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülését a Polgármester hívja össze. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente egyszer ülésezik. VI. Fejezet Záró rendelkezés 22. (1) A rendelet március 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 23/2013.(XII.19.) rendelet. Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Sárrétudvari, február 26. Kiss Tibor s.k. polgármester A rendelet kihirdetve: február 27. Gyengéné dr. Lévai Adrienn s.k. jegyző Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző