Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 2001-BEN ALAPÍTOTTA BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN IV. évfolyam 32. szám 5000 lej; 70 F.; 0,50 Az Irodalmi Jelen és az E-MIL novellapályázaa Novellapályázao hirde a havona megjelenõ Irodalmi Jelen folyóira és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A beküldö pályamunka még meg nem jelen írás lehe, erjedelme maximum 24 ezer leüés (13 írói flekk). A pályázaon bárki rész vehe, koról, foglalkozásól sb. függelenül. Pályamunká kizárólag számíógép-lemezen (floppyn vagy CD-n) fogadunk el, amelyhez köelezõen mellékelni kell a kinyomao válozao. A munkák beküldési haárideje szepember 15., eredményhirdeés és a díjak áadása Aradon, a Jelen Házban, okóber 30-án. A pályadíjak éréke: I. díj: 500 USD, II. díj: 400 USD, III. díj: 300 USD és három, egyenkén 100 USD érékû különdíj. A pályáza jeligés, valamennyi beküldö íráson csak a jelige szerepelhe. Külön boríékban kell mellékelni a szerzõ személyi adaai (név, cím, élekor, elefonszám, egyéb elérheõség). A személyi adaoka aralmazó boríéko csak a zsûrizés uán, közjegyzõ elõ nyiják fel. A feléelek bármelyikének be nem arása a pályázaból való kizárás vonja maga uán. Kérik a pályázóka, hogy a versenymunká aralmazó lemez elküldés elõ ellenõrizzék, hogy nem hibás, kinyihaó-e. Az öagú zsûri összeéelé (bármiféle külsõ befolyásolhaóság gyanújának elkerülése érdekében) a pályáza szervezõi csak uólag hozzák nyilvánosságra. A versenymunkáka az alábbi címre kell beküldeni: Irodalmi Jelen, novellapályáza, Arad, sr. Eminescu nr Lassan-lassan eligazodom a városban. Erre gondolam, amikor rám köszön Marko, az uca úloldaláról. Elõször föl sem nézem, mer nem hiem, hogy valaki i az én nevem kiálaná. Arányalanul megörülem, amikor észreveem õ. Csodának ennyi is elég: hogy lám, már megismernek ebben a városban. Jaj, de hencegõs és kínos megoldás ez, akár egy századfordulós novellában! Minõ vélelenek meg a lassan-lassan eligazodom poéikussága... Fura, hogy az irodalom milyen egyszerû hazugságokra kényszerí, és egyálalán nem unjuk ezeke, sõ jólesõen nyeljük le. Dehogy gondolam én erre, amikor Marko rám köszön. Hanem inkább csak arra, hogy hol a úróba kaphanék Ariel mosópor, mivel a Kikiben nem vol. És a Cenár Áruházban sem, ezér keresem másika. Kevés szomorúbb lávány van, min egy zárás elõi, üres és hideg áruház. Majd legközelebb hozok Budimpesáról, így mondhaam magamban a neve, ez elég viccesnek alálom, ahogyan i hívják, ehá legközelebb onnan hozok Ariel, nem kell ennyi A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA Egy pillanara megállíoa a mozdulao Gallas Ferdinánd ( ) fõiskolai anulmányai Budapesen végeze, de más európai mûvészközponok is befolyásolák sílusá, alkoói felfogásá. Végleges, sajá egyéni hangvéelé azonban némeországi újának apaszalaai nyomán lele meg. A 20-as évek közepéõl Temesvár egyik legakívabb, legermékenyebb szobrásza le. Expresszionisa kisplaszikája leegyszerûsíe, zár formákban hordoza a mindenki álal felismerheõ mély, emberi érzelmeke. Elõszereeel minázo finom nõi alakjai arányosak, éleel elek, hisz õk a Madonnák, az Éle forrása, vagy az Ifjúság szimbólumai. A szemlélõ nem vész el a részleekben, magáól alál rá a címadó érzésre: a befelé forduló, megfárad nõalak szomorúságára vagy az egyipomi haásra ualó szobor fájdalmára. Hárahagyo panopikumában maguk a pályaársak is felismerheik önmaguka. Nagyszerû porréi egyszerre hanak realizmusukkal, enyhe iróniájukkal és jellemábrázolásukkal. Éleének jelenõs kísérleei közö aláljuk a Bauhaus haására, a ánc és zene megjeleníésé, bár ennek mélyebb gyökerei vannak, hisz Gallas már korábban is a színpad világának fesõje vol, a zene és ánc csodálója, avao érékelõje. A Groeszk ánc, a Salomé, vagy a Fáyolos ak mind olyan alkoások, amelyekben a mûvész egy pillanara megállíoa a mozdulao. S ezálal érezheõbbé vál a feszülség, a vibrálás, a kövekezõ mozdula. Munkáinak csak egy része marad fenn magángyûjeményekben, öbbsége a emesvári Bánsági Múzeum szépmûvészei részlegének kollekciójá gazdagíja. Lapszámunka Gallas Ferdinánd alkoásaival illuszráluk. MIKLÓSIK ILONA Madonna MÉSZÁROS SÁNDOR Uazások száz dollárral - vigneák - keresgélni, ráadásul sokkal jobban megéri. Kihasználjuk a ké város ada elõnyöke, Pelinkovac, cigarea és burek innen, míg mosópor, számíógép és kávé onnan, azaz isza haszon mindké oldalon. Kezdenek nem rossz, azán majd fokozaosan bõvíjük az üzlee. Expor-impor, a úlerõs forino és a gyenge dollár minha direk nekünk alálák volna ki. Benne ülünk a uiban, mikén a õzsdén mondják. [ Egy közgazdász vesze el benned, apa, de jó mélyen! ] Nagyjából i arhaam, amikor rám köszön Marko, aki elõször kínál meg kávéval, amikor ebbe a városba érkezem. De nem Markonak hívják, hanem Mirkonak, csupán azér akaram megválozani a nevé, mer a nagyok is ilyen kifinomulan csinálják. Plusz szegény Mirko azóa is szégyenkezik, ha alálkozunk, ugyanis az kérdeze akkor, hogy ki várok, alán egy jó kis pipi? Nyilván a nyelv mia véee el, magyarul nem éreze a kérdésnek a síluséréké, vagy éppen ellenkezõleg, nagyon is férfiasnak gondola. A nagyon férfias kérdéseke nem bírom. Azuán fülig vörösödö, amikor megláa a jó kis pipi. A szempilla-bajnoknõ és forradalmár, ahogy a hódolói becézik... Folyaása a VI. oldalon TOMPA GÁBOR Tükör álal Volaok, vagyok, és leszek, gyermekeim, örök kereszek, áldoak, megszüleeek, napfénybõl kisemmizeek, viharos szerelmek sációin özönvizekbõl megfoganak, szabadság hamvas hírnökei: madaraknál is madarabbak, süllyedõ léem éjszakáján örökös lángra nyíló ablak, udom, hogy végleg megköözök, izennégy sorsa a szonee, óriás üdõ a levegõ, izennégy forduló ózoná, mi a világ belélegezhe, ínségben, örvényelenségben, szerekezések, vajúdások, aboruszok õserdejében, visziek arcom az idõben, gyökereimõl húzok a mélybe, hûséges férgek édenébe, lehulló mázak koyvaszába, végelen elõszobákba, egyelen szem erõerébe, szabadulás légsûrûjébe, hová boldogan adao mennem, mer i megváloaok engem. Uópia A szobád közepén egy zöld szige, álmodj rá csúszó-mászó kora reggel, érelmiségi kígyó, szemüveggel, piny-hegedû, mely lágyí kõ-szive, zebraruhá leveõ lovaka, függelen elefáno, bölcs sereggel, (a szabad majmok klubjá se feledd el!), virágzás, mi a avasz odarak, hol berregnek szerelmes bogarak, lüke, pulzál az éle levegõje... Sose forduljon kedved elelõre, emeld a Teremõre poharad! Szava szemérmesen csak az jeleni, hogy emberkén is anulhasz szereni. A nép fényes szolgái elemzés Csép Sándor ké drámájáról; II. old. Bréda: Mars-Arész esze avagy a harc arcai; Eszeró Isván, Lászlóffy Csaba, Dimény Lórán versei; III. old. Illyés Isván: Több min felolvasás kevesebb min színház IV. old. In memoriam Makkai Endre; Ferencz Zsuzsanna: Kik és Mik; V. old. Az E-MIL közgyûlésének jegyzõkönyve; VII. old. Szabó Róber Csaba novellája: A hang; László Noémi, Szõke Mária Magdolna versei; VIII. old. Pongrácz Mária beszélge Mandics Györggyel; Bogdán László versei; IX. old. Zsidó Ferenc ké novellája; Király Zolán versei X. old. Ki a ees? Filmefesz 2004 XI. old.

2 II Mahias Rex és Gabriel Princeps a magyar örénelem örökfényû csillagai ihleék Csép Sándor ké színmû* megírására. Több min fél évezred ávlaából idézi meg a magyar királyoka, akik a nép szívében és fanáziájában élnek ovább. Az igazságos Máyás királyról rendhagyó komédiá ír, amelynek mûfajá a szerzõ így haározza meg: Commedia dell are négy éelben, avagy álreneszánsz bohóza a XX. XXI. századból míg Behlen Gáborról klasszikus örénelmi drámá. A keõ együ kiegészíi egymás, a folyaás nemes példájá erõsíi meg a közudaban. Nem csupán azér, mer Behlen példaképének ekinee Máyás király, hanem azér is, mer mindké színmûben nyilvánvaló a szerzõi szándék: emberkén bemuani hõsei, érzõ, önmagukkal vívódó, a haza ügyé mindenek elé helyezõ igazi hazafikén. Az elsõ, köenyió színmû, a Máyás, a vigasságos könnyed, szórakozaó, szellemes komédia. A szerzõ jászik az öleel, az kuaja, hogy a fiaal Mayi felkavaró szenvedély és az országos ügykén jelenkezõ uódlási gondok, ehá a köz és az egyén érdeke, mikén fonódik egybe a megmaradás és úlélés hõsi korszakában, s mikén válik, ha nem is erénnyé, de üzeneközveíõ, neveve elgondolkodaó öréneé. A szerzõnek gazdag irodalom áll a rendelkezésére: krónikák (Galeoo Marzio, Bonfini vagy Helai Gáspár feljegyzései), legendák, népmesék, irodalmi mûvek (Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáh Kálmán alkoásai, hogy csak néhánya soroljunk fel ezek közül). A réfás öréneek és a hõseeke megörökíõ írások közül a fiaal Máyás király egyik szerelmi kalandjánál idõzö el a szerzõ. Ebben alála meg az a leheõsége, hogy kedvére bolondozzon, kacérkodjon, incselkedjen, csipkelõdjön, de fõleg neveessen. Ez a szellemes bolondozás megengede neki, hogy az idõ korláai álépje, szabadjára engedje írói képzeleé, versben, dalban, rövid eszmefuaásokban csillogassa meg írói eheségé. A színpadi mûvek alapfeléele a jeleneekben való épíkezés. Csép Sándor jól ismeri a színpad köveelményei, így nincs ami gáa vessen fanáziájának. Elképzeli a jáékere, a szereplõk belépésének haásos, szellemes, légkör eremõ környezeé. Állandó mozgásban, szellemi és fizikai érelemben ve élénkségben arja õke. Amikor Fadrusz János kolozsvári Máyás szobráról leemeli a lovagló viéz király, új kulisszák közö folyha a jáék. A örénelmi múl haárai kiágulnak, a örénés síkjai ányúlnak a jelenbe, kacérkodnak a jövõvel. A négy éelre oszo színmû Prológussal (Prologo) kezdõdik, mely megeremi a közvelen kapcsolao Dokkmunkás A nép fényes szolgái a színészekkel együ jászó-vigadó Nagyérdemûvel. A kurizánok, szüzek, hadfiak és miniszerek vezeik be a nézõ a hangulaba. Bohókás dalaik összecsengenek és ez derû kel. A második éel, az Argomeno szép Ilonka bejöveelével kezdõdik, aki Mayi diáko (deáko) keresi. A miniszerek rájönnek a máyáskodásra és a király elé vezeik a szép lány. A szerzõ jászik a szavakkal: Ilonka, libuska... A szelisyei asszonyok musrájának jeleneére emlékeze, amikor a szép Vuca, de a még szebb, még nõiesebb Gergely Anna járul a király elé, akinek, Mikszáh szerin sikerül is elcsábíania a fiaal Máyás. A drámaíró a alálkozás pillanaá használja fel, hogy színháza jászasson a színházban. Az igazi király eljássza a király szerepé, míg Ilonkából apród lesz, Ilonkusz néven. Eredeibb, haásosabb ez a megoldás, min amikor Mujkó bolond jászoa a király és a király a bolondo. Egyébkén a bolond is különös figura: józan, eszes, vidám-keserû, férfiasságá vesze eunuch, aki csak a szemé legelei a szép lányon. A szerelmi jelenenek egy inermezzo szán a szerzõ, s i engedi igazán megmuakozni kölõi eheségé. Az epilógus (Epilogo) Bearix királyné királynõvé válásá, cselszövései és bukásá muaja be, majd a mûfaj megkívána hepiend zárja az Jön! öleekben sziporkázó bohózao, melyben a vers, a zene, a áncos rimus dominál. Természees ironikus, sõ groeszk felhangjai is lehenek a komédiának (rendezõi és színészi hozzájárulással), de ez csak sugallja a szerzõ. Amikor az epilógusban Máyás visszaül a lovára, s az olvasó (nézõ) jól kinevei magá, úgy érezzük, hogy nem gördül le a függöny. A örénebõl ki-ki sajá elképzelése szerin levonja a anulságo, amelye neveve-szórakozva is megérez. A köeben szereplõ második színmû klasszikus örénelmi dráma. A Mi, Behlen Gábor címû, szándékosan fejedelmi öbbesben használ cím az példázza, hogy a boldogság a kiválaszoak számára közügy. A megmaradásér és úlélésér való harc egy királyi (fejedelmi) sors fonos szakaszának felidézésében nyer korokon áhangzó, álalános érvényû visszhangoka. Behlen Gábor alakja fényes, élõ-érzõ honfi palásjá öli magára. Önmarcangoló becsüleessége, viézsége, józan íélõképessége (bölcsessége), hazáér, népéér való lángolása a példa erejével lép elõ az évszázadok homályából. A leheséges szemernyi boldogság nem adaik meg neki magánéleében. Báhory Anna fölö, aki megéréssel, sõ némi rokonszenvvel mua be a drámaíró, a boszorkányos legendák felhõje gomolyogva elszáll. Az õszinén szereõ asszony, csak illúzió, a soha be nem eljesedõ boldogság kíséreiesen visszaérõ láomása. A örénelmi dokumenumok birokában a szerzõ a ké ellenség közö a hazáér küzdõ, hõs fejedelem éleébõl azoka az eseményeke hozza megvilágíásba, amelyek Behlen erényei igazolják. Erdély fejedelmére büszke lehe minden magyar, nemcsak azér mer arra szenele éleé, hogy népé, magyarságá, nyelvé védje, hanem azér is, mer azonosulni udo nemzeével. Nekem nincsen cehalam, csak Ninivém! És mos már bé kell jönnöm s fejemre ennem a koroná, melynek ágai befelé szúrnak, min dárdahegy, gyémánjai, min parázsszemek homlokom égeik. Másoknak az éle legnagyobb öröme a haalom, nekem súlyos eher és fojó aggodalom idézzük egyik vallomásából. Tömör, magvas szöveg, íróilag csiszol, feszes. Egyébkén a drámai szöveg egésze mívesen kimunkál, kölõi szépségekkel, eszmei mélységekkel ele. Felkavaró, felemelõ, megaró igazi örénelmi dráma. A drámaíró Csép Sándor pedig erõs vérezeben lép az olvasó elé. PONGRÁCZ P. MÁRIA *Csép Sándor: Ké dráma, Irodalmi Jelen Könyvek, 2004 Irodalmi Jelen Könyvek Eszeró Isván: Gondolaok a hölgyárban 1941-ben szülee a Temes megyei Végváron. Magyaranárkén ingázo Újusnád, Resicabánya, Temesrékás, Nagybodófalva és Végvár közö. Uolsó munkahelye a emesvári Barók Béla Líceum. Verseivel a 70-es évekõl van jelen a hazai lapokban, anológiákban. Elsõ versesköee, Üveges címmel, 1983-ban jelen meg. Szõcs Géza: Az al-legóriás ember Néha elláogaok szülõvárosomba, a messzi Erdélybe. Ilyenkor/ kardélre hányom apáma, öcséme, nagybáyáma:/ aki éppen elérheõ a családból. BARABÁS ZOLTÁN Nem kezdõdik semmi A reggel szülee esõ ujjai végigvánszorognak a falragaszokon. Nem végzõdik és nem kezdõdik semmi. Nem nõ ép szárnya a szélnek és haszalan hajolnak ki a falon úlra számûzö papírvirágok. Az ügyelen, göcsörös ujjak lassan lefelé csúsznak, egészen a reklámszavak érdéig ahol a jömen reggel gombol kabában ázik. Nem végzõdik és nem kezdõdik semmi. Orbán János Dénes: Teakönyv A ilakozók és párolók közül ez uóbbiak gyõzek, és a harsány, kompromiszszumoka nem igazán elfogadó, borány borányra halmozó poea perpeuum mobile igen hamar a kriika dédelgee kedvencévé vál, és elboríoa az irodalmi díjak, öszöndíjak özöne. OJD- lehe szereni vagy uálni, de megkerülni, figyelmen kívül hagyni leheelen. A József Aila-díjas szerzõ legújabb könyve 1992 és 2003 közö szülee, köeben meg nem jelen verseke, esszéke, paródiáka aralmaz. Anavi Ádám: Válogao versek Anavi senki sem uánoz, de nagyon sokakól anul. Nem versenyze, de a maga eremee, szelíd pályán: gyõzö. Minha gyermekekõl ellese furfanggal, naivnak ûnõ ámulaal, gyöngéden gonoszkodó szellemi ûszerkezeel, olykor meghaoságában rejõzködõ lírával. Faludy György és Fejõ Ferenc melle az idén 95 éves Anavi Ádám is a magyar irodalom nagy öregjei közé arozik.

3 III FRANÇOIS BRÉDA Mars-Arész esze avagy a harc arcai A ri-uális, azaz a mind ri-kábban és ri-kábban megörénõ húsevés az aszronómiai ri-musok szerin szakralizáló emberiség hiába agadja meg a zoológia ama oszályá, amely ermészeszerûen õ illei meg: a már Ariszoelész álal zoon poliikonnak (ársas, közösségi állanak) neveze lény agressziviása ha nem is a mindennapi kannibalizmusban és húsfogyaszásban, de a periódikusan kiörõ háborúkban, forradalmakban és lázadásokban ör lázasan és búvópaakszerûen elõ. A Jó Paer-Pászor-és-Pap Juppier fia, azaz: léesíe kövekezménye MARS-ARES, a Harc, a Háború avagy a Halál isene. Mars egyben Mors (Halál) is: a Há-ború nem egyéb, min a Ha-lál, az örök Há-lás, a végleges el-al-vás Al-világba a Hádeszbe áröpíõ, ávivõ, áhajíó gyakorlása: a görög Thanaos (= a Halál) és a görög Morphé (=a Hálás, az Al-vás, az Ál-om) ikeresvérek, a lain Mor-s (Halál) és a görög Morphé (Álom) pedig legalábbis... félesvérek. Mars Iuppier és Iuno a Férfi és a Nõ fia: s a ké nem kapcsolaa egyfelõl Harco, Háborúságo, másfelõl pedig Halál eredményez, mind újabb és újabb halál, azaz: ember, akinek miológiai meghaározása az isenekkel a halhaalanokkal ellenében az, hogy: halandó. Mars megszüleésével udaosul az emberiségben a halál énye és valósága s eme különben elriaszó, álalános jelenség elfogadása, fölvállalása is. Megjelenik ehá az egziszenciális mediáció, s az Öl már nemcsak az Ölelés árgya és célja, hanem halál, hosszú ávú meg-öleés, halandóságo oszó-szóró húsdaráló szervvé is válik a halandók alig eszmélõ, csavarosan zavaros, léezéselmélei gondokkal küszködõ-harcoló gondolaaiban. Nyilvánvaló, hogy a zoon poliikon a közösségi álla, rövidebben: az ember nem fogja úgy elfogadni a halál ényé, minha õ egyszerû álla ( lelkelen barom ) lenne, hisz az ember axiológiai kiválósága és éeles sajáossága éppen zoológiai renegáságában áll: Õ, aki már nem eszik hús (csak ünnepen), Õ, aki már ruhá visel (nem-min-az-állaok), Õ, aki párházasságban él (nem-min-az-állaok), Õ, aki konszenzuális vagyis közmegegyezésen alapuló és múló nyelve alál ki (az állaok nyelve improvizaív, rögönzéses és csupán öszönkiveíõ jellegû!), Õ, az Álla-fölöi-Álla már nem úgy múlik ki az árnyékvilágból, min az osoba négy- vagy százlábúak, akik az onológiai (léezéselmélei) kámpecc ényé észre sem veszik, s kik zoomorf (állaalakú) bárgyúságukban ez ESZTERÓ ISTVÁN Félmosoly A félmosolyban arózkodó jáék, min hajnali kék, magában sem bizos: kibonakozzék, vagy maradjon ikos, engerszem mélyén rejõzõ ajándék, amelye fürge, fondorlaos örvény cifrázna máris örökös magányba, derûje hol kincs szépségéõl fázna mohó növényze vízbe oldo zöldjén. Ilyenkor merjél szellõnél is szebben virágzó ága arcod fölé vonni, alán szavadra kezd el illaozni, mielõ szirma a semmibe rebben, s alálgaod befelé mosolyogva a másik felé a félmosolyodra. Fák közül A fák közül, ha zöld bomol elém a színözön kavargó engerén, csak úgy kinyílsz, hajolsz, leányalak, mikén magamban megszólíalak. Kifesem vágyak színé, min oson fékezve minden moccanásodon, amíg csupasz nyakszireden barack pszihéje sajá magába harap. a meafizikai vég-csimborásszó láhaólag meg se pirulázzák, s önnön léezésük koordináái közö sem reegnek a Végõl, nem õ, az ember, õ már komolyan veszi a halál, õ már iszeli Az, õ már fél Tõle!... Ahogy az elmúlás jelensége udaosul, fogalmivá válik az ember exponenciálisan mindinkább kifejlõdõ elméje számára, a Halál énye rögves megszemélyesül és, min minden, ami az emberi fennállásnak még része, iseni álarcban lép föl a psziché állandóan válozó forgószínpadjára. Ahogy udaosulnak a örénelmi-ársadalmi újíások és pszichikai forradalmak, áalakulások, muációk, úgy jelennek meg egymás uán a különbözõ, egymásból adódó, egymásból származó-kövekezõ isenek és isennõk. A miológia a muációk szené-avaásának a sorozaa. Ugyanakkor az egyéni halál eljövendõ és kikerülheelen ényére való mediációhoz való fölfejlõdés legelsõ, legkézenfekvõbb lépcsõje nem egyéb, min az állai csopor-agressziviás megnyilvánulásaira való reflekszió. Szomorúság Ha nõsény pók a híme falja fel, a lány igaz, a vágy a balga per? Ki udja, fák közül, ha köd omol, s ezernyi hím egy csábo osromol, a szerelem hálóján rezdülõ közül melyik vágy, melyik a szülõ? Hol káka nõ Keresd magad a par máglyavizében, hol káka hengeres bugája barní, s a nap fekee lyukja fenn az égen egy villanara elnyeli a almi. Idõk uáni kõzeekbõl vissza csapzoan érsz, pisla szeme mereszve, a comb s a lomb a fénysugár, hogy issza lenyomaokkén fuó erezebe. És mégse reegsz belépni az õszbe, csak osoba félelmeken lesz úrrá, egy végzee csak ezer véges gyõz le: kibomló bugájából szösz a fénybe, színivornya fölé szabadul hurrá, min lélegze égre minázo érce. Az állaok proméheuszi levágásának közösségi formája (az áldoza ), valamin az emberi csoporok más emberi csoporoka megsemmisíõ, szakralizál mészároskodása (a csaa ) az emberi gondolkodás gyújóponjá ezennel a halál (s elsõsorban ennek erõszakos formájának a) ényére irányíja rá. Arész-Mars és Aphrodié-Venus gyermekei : Deimosz, a római Pavor, az elsáppadó Reegés és Phobosz, a Félelem. Másszóval a Memeno mori (Emlékezzél a halálra!)-elv módszeres alkalmazása az onológiai elmélkedés egziszencialisa szorongás, reegés és szívszoríó félelme szül. Újabb isenek jelennek meg, újabb pszichikai képzõdmények kerülnek ehá az önmagára mindinkább fölfigyelõ psziché gnosszeológiai (ismereelmélei) nagyíója, mikroszkópja alá: a hellyel-közzel föllépõ aggódás, majd az állandosulabb, arósabb, huzamosabban pulzáló Félelem. Az állavilágo mind erõeljesebben megaró ember miológiai gondolkodása számára ermészeesen ezek a lélekani állapook nem az állai félelem emberi áhangszerelései, hanem... isenek. Hisz minden, ami az Emberi Nem eme Halhaalan lény, eniás jelenségi és funkcionárius része, az a miológiai psziché szemszögébõl summa summarum: iseni... LÁSZLÓFFY CSABA Széchenyi Döblingben Leh mezején megláam valaki elõdöm volnál, õs nomád? Kedvedre röpíheed nyilaid, s nyargalhaál volna ovább. De nem éred be ennyivel. Eszembe juoál ma, bõsz Lehel. Én fegyelmeze! Én volam a sors kegyelje, s engem nevez a világ õrülnek?! Minden oly fonák, ha a dolgok lényegéig haolsz. (Az Isen hidege kiver, ha rád gondolok, hõs Lehel. Én csak a ravasszal jászadozom, mi lesz, hogyha elsül a piszolyom?) július 18. DIMÉNY LÓRÁNT Graffiikus kalligráfiák (Schumann s Café München) ( minha sûrûbõl szállam volna el opál erek alá, minha minha udnád, hogy lehe, de sûrûre szoríani húsából a banán nem mered ) galambcson urbánus líra, mi zöldes filcem keserve ompa pírra síra; nem is sejem, szende hamburger magány, mi van a megállón úl, van-e o es, új allegóra graffii, meaflóra inces, omboló minimál rímek, angyalok csapolvilágosa kérnek. minha ovalibben volna a hosszúcombú nyár kedvesem, minha nem e úsznál csak leem vóna, csak leem vóna hímze mellû, nagybajúszú idomár, síram vóna, ríam vóna, puha arccal nádudvarú idomán. dehá minha jönne már, minha befuna éppen, és lágy merószaga áiaja rigójára képem; csak néhányan várunk, néhány babonázo némber neuperlach felé puha cocacóla vérrel, cseinve szemünkkel hajnali mûvifényben. csak csendben danolj, alszik már a leányarc, párnádba nyomja pírjé, beissza nekárrókaízé. modernül zajlik a folyó, jégbe fullad performansz készül, seffen és arno bajor sorsa szélmalac harcra bõszül + biz nem soka adá nekilyek árva sorsuk galád vezére, programoka írnak õk, új ágyba új szereõ új idõk nevébe + és áélnek nap-min-nap pokloka és söröke, de kiarók min népük legjav andalgó bús bajorlélek, gyarló + idegen népekkel biz soha nem vegyül, nehéz sorsára inkább laka minsem béklyó kerül vagy hiányzék akár beevõ fala, + õk nem ágíanak, századoknak, mesés múlnak programoka õk íranak, és ma, midõn zajlik a jeges izár, + benne áll már arno, lábán örvény eker az ár, ajéko ve a haragos folyam, seffen karján kislány, olyan + akár egy szösszene; így közelí a vízbe, már-már gyökere nyi hazájának hû alpa a homokba, aplós karján vérmes szemû szomor ba + ba nem báj mosolya; közben arno már feni vesszejé morogva, megee büszke bajor századok, elnyomás, reegés ökös orlasza + leányfereszés lesz ma, hé de büszkék ám, õk lesznek a bajorok, nyomd, üsd és vágd + széránják a ruhái, öklüke nyomják le a orkán, arno és seffen, úgy zúgnak a folyóval akár a forró eszkimó orkán.

4 IV Több min felolvasás kevesebb min színház A felolvasószínház marginális mûfaj. Bár ez lassan akár a színházról is elmondhaó. Richard Schechner, a Színház a huszonegyedik században címû írásában már némi noszalgiával beszél a szoros érelemben ve színházról, narraív szerkezeek élõ elõadásban, közönség elõ örénõ megszólalaásáról. Szerine ez a színház ípus a XXI. század vonósnégyesévé válik. A évé nyilvánvaló azonnalisága, a performansz inimiása és egyedisége megfoszja a színháza ilyen funkcióiól. A mozi beöli a nagyszabású narraív szórakozaás szerepé, a popzene uralja a beszél mûvészee. Ilyen összefüggésben a színháza kiszoríoák régi felségerüleeirõl. De vissza a felolvasószínházhoz. Álalában korárs dramaikus szövegek köré szervezõdik az esemény, mely szövegeke még dolgozák fel elõadás kereén belül. A felolvasószínház öbbnyire egy rendezõ munkájához köõdik. Tehá koncepuálisan összeolvasva a színészek jáékával, a érrel és egy leheséges elõadás elemeivel: akár díszle, jelmez, zene és egyéb elem is megjelenhe jelzésszerûen vagy kidolgozva. A rendezõ ermészeesen a szövegen is válozaha, hagyományos érelemben ve dramaurgiai munká végezhe, a húzásokkal és ácsoporosíásokkal színpadi helyzeeke hangsúlyozha, illeve a sajá olvasaá erõsíhei, mely már a felolvasásában is arikulálódha. Ezzel egyidejûleg azonban a szöveg jóval nagyobb szerepe kap, min egy kész elõadásban, a szöveg a fõszereplõ, míg a mozgás és egy leheséges elõadás elemei inkább jelzésszerûek. Ez leheõsége ad a dramaikus szövegnek arra, hogy színházi környezeben próbálja ki magá, minegy eszelõdjön. Nem uolsó sorban leheõség arra, hogy eljusson a nézõkhöz. Ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy sem az olvasás, sem a dráma nem ekinheõ befogadó barának (user friend). A felolvasószínház ezér is álalában egy színházi feszivál kereében kerül megrendezésre, ahol a nézõk már álalában célorienálak és nyioabbak egy ilyen jellegû eseményre. Erdélyben ermészeesen nincs különösebb hagyománya a felolvasószínháznak ezér is aroam célszerûnek a hosszabb bevezeõ. Darvasi László Így még dicséreesebb, hogy a Tearrul Imposibil (Kolozsvár) 2003-ban román nyelven indío felolvasó színházi sorozao korárs európai drámákból ben pedig korárs magyar drámák köré szervezõdõ felolvasó eseke rendeze. A szervezõk sajónyilakozaa szerin: A Tearul Imposibil 7dráma 7szerzõ 7viruális elõadás címmel felolvasóeseke szervez március 29. és május 17. közö, a korárs magyar drámaírás népszerûsíése érdekében. Kezdeményezésük célja felkeleni a magyar közönség érdeklõdésé a Tearul Imposibil álal képvisel alernaív színjászás irán. A program kereén belül, romániai viszonylaban elsõ ízben ismerkedhenek meg az érdeklõdõk meghaározó korárs magyar drámaírók mûveivel. A program három szakaszból áll. Egy: a célközönség bevonásával szavazás úján válik el, hogy a harmadik szakaszban melyik felolvasó projek kap leheõsége egy konkré elõadás elkészíésére. A szavazás moója: Te dönöd el, hogy mi akarsz láni!. Keõ: az uolsó felolvasás köveõen (2004 júniusának eleje) a három legreprezenaívabbnak íél darabból egy köee állíanak össze (szinén a nézõk szavazaai alapján). A könyvbemuaóra a Diesel Clubban megrendezendõ sajóájékozaón kerül sor, a nyeres darab premierjé megelõzõen. Három: a közönség álal kiválaszo darab megrendezésre kerül, min hivaalos õsbemuaó. A felolvasó színházi projekben rendezõk, színészek, dramaurgok, zenészek és képzõmûvészek vesznek rész. A korárs magyar drámá pedig Kárpái Péer, Darvasi László, Garaczi László, Hamvai Kornél, Bodó Vikor, Egressy Zolán és Filó Vera szövegei képviselik. A nézõk is akívan rész vesznek, ugyanis szavazaukkal hozzájárulnak egy elõadás és egy köe lérejöéhez. A rendezvény nagyszerû alkalom a korárs magyar dráma népszerûsíésére. A korárs dráma mind irodalmi, mind színházi szemponból kisebbségi mûfaj. Ez nehezen válozha, ha az erdélyi színházak kövekezeesen, minden évadban csak néhány klasszikus, unalomig inerpreál dráma köré szervezik évadjuka. Az uóbbi években megjelen drámaköeekrõl alig készülek recenziók, mellékleekben megjelen szólódrámákról még kevésbé. Míg a líra vagy az epika erüleén elképzelheelen lenne, hogy egy könyvhei sikeres mû ne váljon már a megjelenés pillanaában elemzés árgyává, addig a legismerebb, legsikeresebb, legöbbe kiado drámaíró korársak releváns érekezések, reflexiók nélkül dolgoznak ovább. S ez az a Filó Vera (balról) áveszi a Szép Ernõ-díja Richard Schechner pon, ahol láhaalanná válik a mindenkori korárs magyar dráma. Színházakban nemigen kap nagyszínpado, nyomao, kiado szövegválozaa nem indukál kriikai reflexióka, gyakorlailag nem vesz rész, nem kerül be az irodalom/színház-érés hagyományába. A korárs magyar dráma nem rendelkezik olvasói ömegbázissal, mivel nélküle nem eljes a magyar befogadói gondolarendszer, így meserséges áplálással és megámogao kiadói evékenységgel szemünk láára jön lére az a jelenõs drámakorpusz, amellyel mind az olvasók, mind a színházak nehezen birkóznak meg. Ez a nehézség nem a méreekbõl fakad: az éves magyar drámaköe-mennyiség, még mindig megszámlálhaó egy kézen. Inkább abból, hogy a drámával valamennyire is foglalkozó írásos reflexió nyújó színikriika múl századi dramaikus normák keresgélése melle ar ki, s annak oká kuaja, mikén irányíhaó vissza évezredes eárális érékekhez a jelen írásgyakorlaa. A konflikus, a jellemek, a örénemesélés, a szociokulurális referenciák meglée szerin érékeli a dramaikus szövegeke. A korárs színházkriika merev normafennarása eredményeképpen a drámaolvasási meódus ermészees, szerves alakulása lassul le, s az a bizarr (poéikaelméleben azér rika) helyze áll elõ, hogy a korárs dráma legizgalmasabb vonulaa, a sziuáció, a szereplõ, az ideniás, a válozás, sõ még a dialógus is megszüneõ vagy mássá alakíó szöveg elemzõ olvasás nélkül marad. A ávolság nem a kriikai reakció szokásos megkéseségé muaja, hanem az európai drámaolvasási rendekkel összehasonlíva a hosszú évizedek óa aró nem érés. Valahol Csehovnál, Ibsennél járhaunk ma figyelmen kívül hagyva Becke, Koles, Churchill, Kane drámavilágá. A drámaelemzés normái sokkal lassabban váloznak, min a öbbi íro mûfajéi. A Lukács-Szondi-Scherer-Pfiser-Bécsy engely a zár drámaforma elemzésé végeze el a dialógus formájá használó inerperszonális, megválozó sziuációba ömörülõ, eseleg konflikus, de mindenképp cselekmény felmuaó szövegeknél. A kései Beckeõl kezdve a korárs drámairodalom jelenõs része azonban nem elemezheõ ezekkel a normákkal. A korárs magyar dráma éppen e normarend híján nem kerül be még a szakolvasó szokásrendbe sem, s hiába jelenik meg a különbözõ szerzõk számos darabja; amíg nincs meg hozzájuk olvasási kulcs, nem illeszkedhenek a korárs magyar irodalom, színház egészébe. Május 10-én a kolozsvári Diesel klubban, Filó Vera Rob és To pon még neve egye címû dramaikus szövege kerül felolvasásra Ilyés Isván, Szilágyi Palkó Csaba, Domokos Erika, Török Tihamér, Tímár László olvasaában. A ovábbiakban errõl a felolvasóesrõl szerenék bõvebben írni. Lévén ez az elõadás belülrõl rendezõkén és elõadókén is vol szerencsém megélni. Amennyiben leheõség nyílik rá, a felolvasószínház projek befejezével egy összefoglaló elemzés kereén belül, a projek egészérõl írnék. Filó Vera szövegeire adekvá a dramaikus szöveg megjelölés, ugyanis szövegei nehezen egyezeheõek össze a dráma mûfaji meghaározoságaival. A korárs magyar drámák közül alán az õ szövegeire jellemzõ a leginkább a mûfaj kövekezees dekonsrukciója: az eselegességek, a mellérendeléses szerkeze, az idõ és érsíkok gyors válogaása, öredékessége, öbbérelmûsége. Filó Vera kanavászoka ír. Eddig megjelen szövegei (Tulipándokor, Keresõ, Rob és To pon még neve egye, Szobalánynak Londonban) rikán kerülnek profi színpadra, valószínûleg rika az a színház, mely ere adhana az ihoni közegben a kísérlenek. Filó szövegei foszlányok valahol a cyberérben, folyamaos önreferenciális szinkeverésekkel az írás, a léezés és a jáék kaegóriái közö. Filó drámaérõkén igen ágra nyija az olvasás és a színreviel üres helyei. A Rob és To pon még neve egye jáék az írásképpel, a láványképpel, a filmképpel, miközben ké (a Nappali Házból és a Magyar Narancsból ismer) kulikus képregényfigurájá pineri drámahelyzebõl indíva a Márix-séma szinjei közö bolyongaja. Filó Vera Robja és Toja a színésznek jelenhei a legnagyobb kihívás. Mélység nélküli alakok õk valamiféle cyberérbe veve, minha egy video/számíógépes jáék logikája, reorikája szervezõdne a képekben, képsorokban. Filó Vera az a szerzõ, akinek a szövegeihez színházaink képelenek hozzáigazíani sajá haályos sílusuka. Darabjaihoz másfaja elõadások kívánkoznak, de úgy ûnik, egyelõre senki sem seji, milyenek. Még érelmezõi sem igazán udják érelmezni õ. A öbbség öbbréegû inellekuális ualásrendszer, bonyolul idézedzsungel emlege. Filó egybezsúfolja korunk rekviziumai: szövegeke, árgyaka, embereke, azuán összerázza õke, min egy kaleidoszkóp színes üvegforgácsai. A válaszásunk azér is ese Filó Vera szövegére, mer igen ágra nyija az olvasás és a színreviel üres helyei, vagyis még az olvasószínház kereén belül is nagy szabadság és sok kiölendõ hely marad az alkoók számára. Olyan üres helyek a szövegben, ahova beleírhajuk magunka a produkív recepció gyakorlaával. Az elõadás koncepciónk szerin a szöveg, a színház, a számíógépes design, és a számíógépes zene viszonyaiból szervezõdik. A projek az élõ és a mediaizál színház, a színész/nézõ és a echnikai médiumok viszonyá vizsgálja. Hogyan viszonyul a színházi jelenésképzõdés, az érelemadás és érelemközveíés a fõkén a média haása ala álló domináns befogadói modellekhez. Bizonyos kulúrörénei válozások a színház lényegé érinik: a színész esiségé, illeve a befogadói észlelés srukúrájá. Színházi szemponból alán a legrelevánsabb kérdés az, hogy mikén viszonyul a színházi elõadás abszolú jelenidejûsége a kommunikáció, az érzékelés megválozo feléeleihez mediaizálságához, közveíeségéhez. A projek koncepciója szerin a színházi reprezenáció, a színházi folyama vizuális és akuszikai feléeleinek analízisére helyezzük a hangsúly. Az elõadás ezzel széfeszíi a szöveg- vagy cselekményközponú színház, azaz egy ok-okozai narráció, vagy egy ugyanilyen diskurzus Garaczi László kereei. Az egyes jelrendszerek és azok összjáéka dezarikulálódik, egymással párhuzamosan alakulnak ki, összeadódnak, illeve egymásra monírozódnak. Új idõk, erek, alakok kelekeznek, amelyek a decenrál szubjekum modelljére ualnak. Az elõadás szerkezeében a színész és az elõadás öbbi eleme, (médiuma) közöi viszony inermediális és nem hierarchikus viszonyok sorozaa. Lehmann ez szcenografikus színházípusnak nevezi, melyben a színházi eszközök nem egy középpono alkoó elõzees jelenés köré rendezõdnek. A projekben használ dráma szövegé a korárs színház echnikai leheõségeibõl adódó jelenségek drámaechnikai válozásai haározzák meg. Az a mód, ahogyan a videóés fényeffekek, a érérzékeleõ hangechnika, vagyis a vizualiás és az élmény egésze megválozaják a szöveg srukúrájá és arányai. Az élõ és a mediaizál színház keveredése, a jelenlé és az éleelenség kapcsolaa leheõsége ad az elõadás önreflexív dimenzióinak kiépíésére. A projek kiûnõ leheõsége ad a színházi inermedialiás vizsgálaára. Az új echnikák és effekek elõadásba áramlása kövekezében a korárs színpadi gyakorla könnyedén kölcsönöz és vál médiumoka, a haároka reflekálva, kijászva olvaszja össze. A erveze elõadás a különbözõ anyagiságú jelrendszerek (szöveg, színész, mozgókép, zene) kreaív egymásbajászása, koncepuális és kompozicionális egymásravonakozaása révén szervezõdik. ILLYÉS ISTVÁN

5 V Az alacsony szinre szorío éle állandó kínban ud arról, hogy másképp is élhenénk! A jobbá, igazabbá válás vágyában öprengõ ember egyre közelebb kerül az éle lényegéhez, soka ud az Éle igazi érékérõl! íra az 1994-ben megjelen Morzsák címû köeének elõszavában Makkai Endre. A köebe foglal írások fõszereplõi, iparvidékre elepíe székelyek, szilágyságiak, különbözõ uakról, vidékekrõl összesodródo emberek az író sorsársai, akiknek újra és újra úilapu köö a lábára a XX. század. Makkai Endre 90 eszendõvel ezelõ, május 31-én szülee a ma Szlovákiához arozó Vashegyen. Kölözéssel, meneküléssel eli gyermekkorában egészen közelrõl ismeri meg a zsilvölgyi bányászok éleé. Édesapja a híres lupényi bányászszrájk egyik fõszervezõje és egyben áldozaa is. Édesanyjuk szereõ gondoskodásá késõbb öbb alkoásban is megköszönik gyermekei. Makkai Endre versben, a Budapesre elepede képzõmûvész nõvére, Medve M. Piroska pedig grafikákban idézi fel édesanyjuk emléké. Az igazán meghaározó élmény azonban Makkai Endre számára a nagyenyedi, majd a zilahi Wesselényi kollégium jelenee. I ismerkede meg Nagy Ödönnel, akivel késõbb közös gyûjõmunka eredményekén Kolozsváron kiadják az Adaok a éli néphagyományaink ismereéhez címû köee, amely 59 falu éli szokásai, köszönõi, jáékai muaja be 12 erdélyi megyébõl. Nagy Ödönhöz mindvégig szoros baráság fûzi: A kollégiumban SZABÓ PÉTER /minha/ minha fekee lemezen fényes barázda csillogna minha hólepe szénszínû gõzös füsje gomolyogna minha rezgõ ágon rebbenõ madárka szállna ova minha csak a egnap ma volna és a holnap megfagyna minha reenõ nagy ágon madárka állna minha hóorlaszba fagyva mozdony dohogna minha õslemezen barázdá û ávágna minha minden mindig csak újra és újra... minha amo egy nagy felhõ kerekednék... minha újra Arad felõl jönnék... Megjelen a Székely szóár In memoriam MAKKAI ENDRE Erdélyi élenyomok uduk meg, hogy ugyanazon a napon szüleünk Ödönnel. Azóa elválaszhaalan, jó baráok leünk. E baráság a néprajzi gyûjések során ovább erõsödik, a Kolozsváron elölö egyeemi évek ala. Makkai Endre jogo anul, majd a Reformáus Teológia hallgaója ben segédlelkésznek kerül Désre, ahol három évig szerkeszi a Szolnok- Doboka címû heilapo. Közben megnõsül. Felesége, Varga Emma aníónõ és három gyermekük szereee, ámasz, meleg családi fészke jelen számára. Szüksége is van erre, hiszen a második világháború újra úra eszi az immár népes kis családo. Elõbb Nyárádszeredán, majd Perozsényban szolgál reformáus lelkészkén. Éleének e szakaszából ihleõdek a Morzsák címû köeébe foglal írások azokról a gyökéreleníe bányászcsaládokról, akik számára 30 évig jelene lelki ámasz Makkai Endre örelen hie. Nyugdíjba vonulása és Dévára kölözése nem jelenee a világól való elzárkózás. Kövekezees munkával dolgoza fel a dévai csángó elepesek emlékei a Vallásosság és népi kulúra a haárainkon úl címû, Budapesen 1990-ben megjelen köe számára. Közben a Déván heilapkén megjelenõ Hunyad Megyei Hírlap hasábjain ársadalomrajzi, illeve helyörénei írásokkal jelenkezik. Élee uolsó évei könyvekkel és emlékekkel elezsúfol ömbházlakásban ölöe. A világban szészóródo unokái segíségével 1998-ban, uolsó éleévében adja ki összegyûjö versei Erdélyi élenyomok címmel. Ez amolyan végrendele-köe. Hagyaék az uókor számára, kórképe egy háborúkkal eli századnak, amelyben érékes, érzõ emberek élek. GÁSPÁR BARRA RÉKA A korárs magyar irodalom egyik legnépszerûbb kölõjének 75. szüleésnapja alkalmával ado ki gazdag anulmányköee a Debreceni Egyeem Kossuh Egyeemi Kiadója. A köee szerkeszõje, Márkus Béla ajánló soraiból idézünk: Az élmények, eszmék, elvek, normák sokféle hangon szólalnak meg, a dalszerû könnyedségõl a köznapi beszéd ermészeességéig, a szelíd páoszól a csípõsen szellemes irónián-önirónián á a ragikus emelkedeségig. I azonban minha még a lé meafizikai érelmezése, a léezés ikainak faggaása sem maradna meg egyéni, személyes érdekûnek. A legsúlyosabb kérdések mögö is o komorodik egy közösség, a romániai magyar nemzei kisebbség megmaradásának aggodalma. A anulmányok alapján nemcsak az rajzolódik ki, hogy a mai magyar irodalom alán legnépszerûbb, legolvasoabb kölõjének pályáján mikén kapcsolódo össze személyesség és egyeemesség, hanem az is, hogy a kor, a XX. század második fele és a XXI. század eleje mennyire segíee avagy akadályoza e szinézis megeremésében. A Kányádi Sándorról szerze írások korörénelmi anulmányok is. A anulmányírók közül csak néhány neve emlíünk meg: Gálfalvi Zsol, Láng Guszáv, Székely János, Kánor Lajos, Süõ András, Pomogás Béla, Balogh Edgár. A sor folyahanánk. Az író korársai lépésrõl lépésre nyomon köveék Kányádi kölészeé, az elsõ, 1955-ben megjelen köeõl, a 2003-ban kiado Felemás õszi versekig. A anulmányok lelõhelyeire is érdemes felfigyelni, mer az bizonyíja, hogy aligha vol olyan rangos hazai vagy magyarországi irodalmi folyóira, mely ne ado volna ere a kölõ alkoásairól szóló míves eszmefuaásoknak. Makkai Endre Algyógyon Kivel osszam meg a boldog öröme, Uram Isen, mással, min Veled? Ki éri meg, hogy nekem öröm a harma S a levegõ fûszerillaa S a mókus, ahogy ponozo nyílkén Az egyik fáról a másikra szökell? Fárad, águl szívem újjáéled A széphajlaú dombok újain, A vidám allegro rimus Nem jajkiálás, hanem ének! Mos e gyönyörû õszi reggelen, Mikor beléd águl s Rád ual a csend S a színek békés pompájában Téged idéz a szépvizû paak, Járom kanyargó uaida, Uram! I, o fekeerigó száll fel, Gödrök, sziklák állják uama, S minden, min fenséges inerpunkció Csak elrendezi, megérei szavad. Ne haragudj, hogy ebben a gyógyíó szépségben Ajkamra veszem dicséreed, Ha nem enném, elvenném, ami a Tiéd! Felhõvel akarnám, hogy ne lássam uad, S megüszkösödne minden kis virág... És szomorúak lennénk mindkeen, Uram! Tanulmányok Kányádi Sándorról Több min másfél évszázad el el Kriza János ájszóárának megjelenése óa, és azóa sem szülee egy újabb összefoglaló munka, mely a székelység egyik legnagyobb kincsé, a nyelve érképezné fel. A kölõkén is jól ismer szerzõ, Sánha Aila ez a mulaszás próbála póolni a Székely Szóár szerkeszésével. Munkája egyarán alapos filológiai és irodalmi eljesímény: úgy rögzíi a székelység mai, az egyediségé érdekes módon megaró nyelvállapoá, hogy aláló irodalmi (és nemcsak) példamondaoka keres a szavakhoz, melyek fényében azok felragyognak. A szóár egyarán felérképezi a székelyföldi, a szászföldi és a bukovinai székelyek szókincsé. A könyv megrendelheõ az levélcímen vagy a (00-40) es elefonszámon. FERENCZ ZSUZSANNA Kik és Mik 15. A hosszas hidegháború, no meg azán a hosszas Ceauºescu-rendszer során Kik mindig megörvende, amikor kémekrõl hallo, vagy olvaso. Mondhani, nem is vol boldog azokban a napokban, amikor egyelen kéme sem leplezek le, sehol világszere. Az gondola, szörnyû felüleesen dolgoznak, vagyis nemigen veszik észre a kémeke, vagyis rossz az ellenkémkedés. Persze, minden kém elfogaásakor eszébe juo az a bizonyos szólás: Ismered a kéme? Milyen kéme? Há a s...gecskéme. A kilencvenes évek azán reeneesen megizedelék a kémeke. Megszázadolák. Kik nagyon szenvede. Hanem az inerneõl visszakapa az igaz örömö: egyszer valakiõl meguda, hogy valószínûleg sajá számíógépe is ele van kémekkel. Amelyeke valakik küldözgenek neki, mer meg akarnak udni valamike róla. Vagy a szokásairól. Vagy arról, hogy épp mi ír. Vagy más. Ebbõl kifolyólag Kik már nem is örvende olyan nagyon a kémeknek. Sõ elepíe egy ellenkém-programo. Amikor a program mûködö, a képernyõn szívderíõ felírás jelen meg: Kémrobook keresése... S egyszer csak dalra fakad a program. Az énekele, drámai kodályi sílusban: Ismered a kéme? Milyen kéme? Há a fájlocskáma. 16. Nagyon sok bizalmas órá ölö a macskájával. Végül odajuo, hogy megismere és megszeree a macskai psziché. Vagy ponosabban a sajá cicája lelké. Hanem egy ilyen összeborulósdorombolós együlé során beledöbben: Vajon megenne-e, ha egér lennék? Úgy megharagudo, hogy lesöpöre magáról a macská. Amely (aki?) bûnudaosan bámul rá, hiszen a cicák minden megérenek. Kik rossz kedvén az sem javío, hogy valamivel késõbb dialekikus gondolkodásának megfelelõen felee magának is a kérdés: És vajon én megenném-e, ha õ egér, én pedig macska lennék? A kérdésre persze maga sem udo felelni. Ám a kiki macskai kapcsola pillananyilag megjegesede. 17. Amikor Papagáj nevû papagája egyre elõkelõbb sílus ve fel, és egyre szebb szavaka használ, Kik az monda neki: Te olyan vagy már, min egy gróf. Írd ezenúl ly-nal a neved. Hanem a Magyar Tudományos Akadémia, szokása szerin, nem egyeze bele. Emia Papagáj megsérõdö, és csúnya szavaka kezde használni, fõleg pedig folyvás az MTA- szida. Közben csõrébõl kiese a saj, róka koma pedig felkapa, és elinal vele. Nicsak, a való éle fuzionál az államesével állapíoa meg Kik. De az egészben mi keres az MTA? 18. A mezei kikversenyen Kik csak a huszadik helyezés ére el. Azóa magánkívül van: a öbbi izenkilenc helyre Mik fuo be.

6 VI Folyaás az I. oldalról Bár a forradalmár én alálam ki, kicsi bosszanásul, a forradalom másnapján, amikor elõször alálkozunk egy másik városban, mer bosszano, hogy vissza kell mennie. De muszáj, néze rám ellenmondás nem ûrve. [ E vad helyen megállni. ] Az monda Bruce, a kölõ, hogy az Isen sem ud eligazodni rajam: egyszer eszik nekem, máskor meg a csencselésrõl beszélek. Ami maga a Balkán. Nem ellenmondás ez? Csak kérdezi, bizaóan. Bízasson éged Bruce Willis! De az, vonam meg a vállam. Majdnem az íram, hogy B. a szememre lobbanja, de szerencsére eszembe juo a ekinee, ha ilyesmi hall vagy olvas. Púp a mondaon. Ciki, sajnos nagyon ciki, eszi hozzá rögön, hogy mindjár leizzad. És lászik raja, hogy rögön le fog izzadni, sõ már le is izzad. Gyöngyözik a homloka, annyira megvisele a dolog. Nem visele meg, csak sajnos nem bírja. Egyszerûen nem. Gyárilag nem. Nem is éri, hogy mások ennyire nem láják. De nem és nem, simán benyelik. Beszopják, ez ellen pedig nincs mi enni. Nincs, megpróbálok vele egyeéreni, ám ez csak olaj a ûzre. Miér van így, egyálalán hogyan leheséges, hogy ennyire, de ennyire... Ennél már csak a oál PC-csávók cikibbek, azokól végképp leizzad. Miér nem hallga az, akinek nincs egy auenikus mondaa. Pedig elvileg mindenkinek van ilyen, nem leheséges, hogy ne lenne. Elvileg kell, hogy legyen, így van kiervelve az egész, mer az, ahogyan az ucán kiköp, az akár már auenikus mozdula lehe. Akkor miér nem így ír? Már a fülével is érvel, és ha ez bevei, akkor jönnek a legjobb fanyalgások. Visszavéelek és fanyalgások, meg a fájdalmas ismélések, ezekben a legjobb, de minimum dobogós országhaáron kívül is. Öregszel, bazmeg, ez a baj!, mondam neki, minha velem ez nem örénhene meg, akár az egyszeri szerb pappal, aki szerin mindenki meghal, alán még én is. Ja, ez így jó lenne, evvel kiegyeznék! kööünk alku gyorsan. Csak késõbb jöem rá, mer afféle lépcsõházi gondolkodó vagyok, hogy B. ez egyes szám, elsõ személyben éree. De hogyan is gondolhaná másképpen egy kölõ. Vagy eleve csak így gondolhaó el. Nem udom, néha késõn esik le a anusz, ez az igazság. Nincs is már anusz, ebben a mondaban meg ez a jó. Ez a hiány és ellenmondás. Közben elveszeem a fonala, mer már nem udom, hogy eredeileg hova akaram kilyukadni. Talán ide. Azaz sehova. Egy kiálásra különben se lehe elkésve felelni. Nem így örén. Egyálalán nem, csak már nem emlékszem, hogyan és min gondolkodam. Talán egy jelenékelen ügyön, ami el kelle volna inéznem, és feleheõen el is inézem annak rendje-módja szerin, min bárki más, akinek napi húsz elinéznivalója akad. Ügyek, ügyecskék, feladaok és haáridõk: osoba módon elvállalom, majd elinézem õke, és rögön kihullik belõlem. Ez a rendes ügymene, ezzel elik az éle. [ Örökkön kicsik a dolgok., idéze Csuri némi akcenussal a Cenral Parkban, ami egyszerre vol meghaó és neveséges, húsz év uán, o a felhõkarcolók övében.] Vagy nem, ebben reménykedem, hogy eseleg mégsem. Közben azér kialálok néhány dolgo, min ez az Ariel-ügye. Ami persze nem így örén, ahogyan az elsõ alálkozás sem. Arra ugyanis, bármilyen kínos, egyálalán nem emlékszem. Elég rejélyes, hogy miér nem, noha elég jó a memóriám, de há ényleg nem. Nincs nyoma, vagy, úgymond, legalább néhány derengõ emlékkép. Nem, semmi. Azuán még öbb min íz év el el, amíg jö a forradalmi-váloza. Bezzeg ez eszik nekem, e vélelen és büszke és viharos enreé, míg a másikról, a valódiról hallgaok. Nem minha szégyellném vagy bármi, csak nincs mi mondanom róla. Legyen ez az õ örénee, úgyis õ szoka elmesélni, lelkesen és kevésbé lelkesen, vagy árgyilagos hidegséggel, mikor hogy ju az eszébe. Szomszéd. Szomszéd úr a Kispiacon már így szólíanak. Vigyen még egy kis mandarin, szomszéd úr!, kérlel a bunyevác asszony. Nagyjából ez a maximum, ami ebben a városban elérheek. Több nem kell. Nem vágyom öbbre, igazából nem. Bár, ki udja, a mondaban öbbnyire gyanús az igazából meg a valójában. Az monda, ne legyek annyira büszke erre, i mindenki úgy hívnak, aki arra jár, hiszen alapjáraon kedves népek ezek. Az alapjáraon pedig húzzam ki, ne hamisísak, ilye csak a magyarok mondanak! A magyarok: mos én vagyok legyen ez az alkalmi és kissé gõgös definíció. Ám mibõl gondolom, hogy bunyevác vol az az asszony? Nem udom, akkor haározoan ez vol az érzésem, alán a fej-formája mia. Mindez csak ráfogás, benne is van némi bunyevác, kábé ízszázaléknyi. Ilyenkor mindig a fejére gondolok, eljesen önkényesen: minden erede-öréne nagyjából ezen az önkényen alapul errefelé. A bunyevácoknak éppen hogy nagy fejük van, az enyém pedig kicsi. Úgy érve, aranyos. A kis porcelán fejére, ahogy a palicsi p. howard íra, amire vigyáznom kell, nehogy összeroppansam a nagy, süõlapá kezeimmel. Minek épíeek ide ekkora, bazi-nagy ornyo!...beveem magam valami zugolyokba, söé üvegek mögé vagy virágok közé, fel, fel a magasba, mer az szereem, onnan figyelem a város. De min a szobor, igazán. S hogy mi kööe úgy le a figyelmem? Semmiségek, valószínûleg. A szél vagy az esõ, egy epsi ejfeles páséom, amelye kieek hûlni az ablak elé, a polgármeser vagy a lányok... ilyen idegszerûnek különben se láam még e földi üzelme. Minha mos poyanam volna ide valami csillagról. És csupa neveés volnék. Méghozzá árgyalan neveés, mer se gúnyos, se fölényes. Isen udja, milyen. Lehe, hogy lélekelen is. S ez megin csak jó vol... A lassú és ráérõs városoka szereem. Úgy lászik, erre állam rá. Erre a rimusra. Vagy csak így alakul, minden ellenkezés dacára. Holo úl sok láni- és szerenivaló nincs bennük, a szürkesége pedig, ez az ocsmány, seszínû lepedéke, ami beboríja õke, bizonyára soha nem fogom megszokni. Mi az, hogy bizonyára? Miér ne szoknám meg. Bármihez hozzáedzõdik a lélek kellõ nyomás ala. Ennél jobban azonban ne közelísem a ké a város, mer akkor... Huh, i elakad. Az mondja, hogyha jobban közelíem õke, még egy-ké ceniméer, akkor rögön keressek más város, de leheõleg Auszráliában, az alán elég messze van. Ilyen éleveszélyes fenyegeések haása ala képelenség bármi is mondani. Jaj, gyarma vagyok, egy leigázo kis nép jammerolhanék az uánozhaalan FM modorában. Ez, essék bekalkulálni, min hangompíó és veszélyességi együhaó! Belefulladni a porba, valahogy ez i a köelezõ és vissza-visszajáró félelem. A vidéki unalom ideális Uazások száz dollárral helyszín annak, aki hevesen lelkiél. Ebben van valami jóváeheelen szépelgés, amiõl viszolygok, bár a félelemmel amúgy nem érdemes viakozni. A hely min alibi. Tehá akkor ohonosság és a leküzdheelen idegenség közö, félúon, ide-oda billegve. Mindenesere ény, hogy nehéz bennük elévedni. Már nem évedek el, legalábbis hamar hazaalálok, alán ennyi az egész. Mire megérkezem, addigra már árendeze a háza. Kisebb vagy nagyobb mérékben, csak ez a kérdés és egyben a meglepeés. Az a baj, hogy nem lepõdöm meg eléggé, ezér is kell iokban arania az árendezés. A négy fal közé szorío forradalmár. Persze, néhány ervbe vagy inim részlebe beava, ám az egész váralanul áll össze benne, s akkor egy perce sem várha ovább, annyira ponosan lája a megoldás. Ha éjjeli ké óra van, akkor há annyi. A felada megsokszorozza erejé, Gyerekporré hiszen az még maga sem éri egészen, hogyan vol képes egyedül ácipelni ez a böhöm könyvespolco a másik szobából. Nem emlékszik rá, ényleg nem, hogyan kerül á oda. Csak amikor o áll már a heverõ mögö, akkor gondol erre, honnan vol ennyi ereje ehhez, édes Isenem. A dédike is csodálkozo, azzal a hideg csodálkozással, amire csak õ képes. S vannak olyan feladaok, amik meghaladják erejé, ám ezekhez megvannak a beépíe emberei, akik azonnal riaszhaók, min a rieszi ingyen limonádé szakérõje és Toci, aki, ha jól érem, Irkuszból szereze be a harmadik feleségé, a mínusz negyven fokból, azán elhagya az az orosz nõ, elûn, felszívódo, a kislányával együ. De, õszinén, mi várjon az ember egy orosz nõõl? nos, azóa megör ekinee van, mármin Tocinak, ám nem ezér szállíoa haza olcsón a szekrény, hanem mer rendes. Harmadáron, ennyire rendes. Rendes bácskai gyerek, ez is definíció. A pakolásról meg egyszerûen nem ehe, családi örökség. A génekbe van írva. Az ómama vol ilyen, udod, az ide, b...d a kés, Pisa, a mellyem közé -ómama. A sváb vonal, a kib...-rendes sváb vonal. Vagy ez mégis a magyar ág lenne, csupán még mindig összekeverem? Igen, a svábságá dicsérni szoka, arra büszke. Mérsékelen büszke rá, ami legöbbször vasaláskor öli el, noha nem szere vasalni, sõ kifejezeen bosszanja, mégis akkuráusan kivasalja a ruháka, de a harmadiknál eszébe ju, hogy úl svábos benne ez a pedanéria, ezér azán abbahagyja. Inkább elõbb gondosan kierege, így nem kell annyi vasalni, bár ez alán még szebben csinálja, precíz és laza mozdulaokkal, de ekkor már ironikusan beszél a svábos rendszereeérõl, holo az iróniá uálja, mer elnyomja a szenvedély. Nem nyomja el, hanem csak kisebbíi. Ami pedig az egyelen komoly dolog benne, ez soha ne vonjam késégbe, bármennyire is szereek vicce csinálni belõle. Még ha éppen lepedõke erege, akkor is... De hogy a szenvedély honnan jön és mire való, nincs az a családfa-kuaó, aki ez megmondhaná. És ez így van jól, mer nem köll minden udni. Bunyevacko kolo. Kevesen vagyunk, de éppen elegen. I mindenki öreg. Vagyis jó íz-izenö évvel öregebbnek lászik sajá koránál. Könnyû lenne ráfogni arra a íz évre, ami ebben a konexusban úl szimbolikusan hangzik. Lehe, hogy csak a vidéki idõ gyûri meg ennyire az arcoka. Vagy fölösleges a jelzõ is, az idõnek ilyen a ermészee, gyûrögeõs. Mi a boldogság? Papunk, ezen árva lélek és Isennek gyarló-kaolic szolgája, bizonyára nem udja, hogy az újságok körkérdéseire nem szokás õszinén válaszolni: Én nem akarok boldog lenni, mer azon vágyaim már nem eljesülhenek, amelyekér még annyira égem néhány évvel ezelõ. Szerenék még valaki vagy valakike boldoggá enni, vagy legalább apró örömöke szerezni. Lehe, hogy ez a boldogság, hiszen ezen a földön nem lehe az emberhez méló boldogságo elnyerni. Ideigóráig aró boldogságok vannak csupán. Pl. séálni a Váci ucán egy félénk nõvel, akirõl az hiszed, hogy szere, vagy legalábbis kedves vagy neki, és az Angol Kisasszonyok emploma elõ ügyelenül megfogni a kezé. [ Jaj, egy kemény nõi fenék maga a pokol! És a szikrázó mellek ezek pedig a mennyország! ] Félóra elelével már elnyeli a ömeg a kedves arco, és elnyel minden, kiszipolyoz belõled minden érzés. Hajlékalan vagy, a hajlékalanok röpke kis boldogságaival. A nagy városokban mindig hajlékalannak érzem magam, és nem is akaram senkivel sem alálkozni, nehogy észrevegyék, hogy én valójában vérbeli hajlékalan vagyok, a hajlékalanok koronázalan királya. Amikor ihon vagyok, i a Délvidéken, mindig szerepe jászom, és ez végelenül boldogalanná esz. I semmi sem ermészees. I még hajlékalan sem leheek. I, Törökkanizsán a Tallián Emil-parkban csak a mókusok boldogok, és én irigylem õke végelen szabadságukér. Örömöm lelem az alkoói piszmogásban éppúgy, min a Deák éri aluljáróban a virágai simogaó vidéki asszony, aki nem is virágo, hanem kis, bársonyos, jó illaú világo árul. Ezenúl, háralévõ éleemben a kanizsaiaka fogom anulmányozni, a kanizsai úlzásoka, a Tisza mindké oldalán, mondam Kanizsa nagy és hû fiának, aki eõl végre megneszül. A vízmérnök, a város másik jelenõs boldogság-kuaója, úgy nyilakozo, hogy csak a vizek eredeé felkuava alálhaja meg a boldogságo. Ez nem recep, hanem felada. Nézem rá, min borjú az új kapura. Már öbb min íz éve foglalkozaja az a kérdés, hogy mi áplálja a palicsi ó vizé. Azóa se nappala, se éjjele. Éjszaka is felriad, s akkor szépen elõvesz egy-egy régi érképe, azoka nézegei hajnalig, háha alál új nyomo. Eõl megnyugszik. Csak ezek uán jöhe a erepmunka, a környék vizeinek bejárása. Gumicsizmában, érképpel és ájolóval a kezében. Akár hiszem, akár nem, ehhez egy éle is kevés, akkora munka. Nem bizos, egyálalán nem, hogy meg fogja alálni az összes paako és forrás, néze el a fejem fölö. [ I mindenki egy kicsi akkos? ] A magyarok lihegnek. Mos mondja meg, uram, a magyarok miér lihegnek annyira a Nyuga fülibe? Ez vol a második mondaa annak a ermészeesen kanizsai szerb fesõmûvésznek és vol fuballkapusnak, aki állíólag Törökországban is véde, és akinek Mirko muao be, hogy nézzem meg a rólam készíe rajzá. [ Minden nagyember Kanizsán szülee, vagy állandó kapcsolaban áll a várossal. ] A rajzo elõször nem muaa meg, csak ha elõbb õszinén válaszolok a kérdésére. Õszine válaszok, ugyan. De olyan fenyegeõen áll o a kiöregede fekee párduc, hogy hirelen úgy érezem, minha egymagam volnék felelõs a magyar külpoliikáér, beleérve a honfoglalás és a ranszalani szövesége is. Szegény csaárok, hogy` reszkeheek õle... Inkább a fuballról beszélgeem volna, a örök foci váralan elõreörésérõl, ám õ nem eresze, egyre üöe a vasa. Nem, inkább medve, min párduc, az Grosics. Õ viszon mackós, drabális, fenyegeõ és kedves, nem érem, hogy lehe egyszerre mind, mégis így vol. Durván kedves, vagy fordíva, de a kedvessége a hangsúlyosabb, mégis némileg fenyegeõen kérdez. Eleve nem vár felelee, úgy kérdez. Miér kell így befeküdni az Ámernek? S miér jó nekünk, ha az ámerek uán fuunk? Egy olyan szekér uán, amelyik úgysem vesz fel egészen? Vagy a gazdagság minden? Nem lesz ennek jó vége, ez jegyezzem meg. Ennek az undoríó lihegésnek. Ö év múlva vége lesz, ennek a fenekelen Nyuga-imádanak, de akkor már késõ, úgy higgyem el, ahogyan mondja. Huss, így múlik el. Muaa a kezével, hogyan. Majd sarkon fordul és ohagyo, s min a komor próféák vacsora uán, vörösbor rendel, azuán elcsen még néhány sül giricé az aszalról. Viszon ha alálkozunk, azóa is lelkesen köszön. Ez elég rejélyes: egy vidéki városban soha nem lehe ponosan udni, hogyan oszlik el a rokon- és ellenszenv. Mi lesz holnap? A kölõ büszke vol, hogy megdicsére a köecímé a palicsi p. howard. Hogy fején alála a szöge, mer ez az egyelen és bizonyára a legfonosabb kérdés. [ A kölõke, nagyságukól függelenül, nem lehe elégszer dicsérni. Ha nem, akkor egyszerûen elszáradnak, akárcsak azok a nõk, akiknek nem simogaják elege a feneké. ] Rikán mozdul ki, egy héen egyszer vagy készer, akkor is csak ejér és kenyérér. Vagy néha eljön ide. Nincs senki, akivel igazán beszélgeni udna: lassan elfogy a kedv az emberbõl. Ez a baj, nem az öregség. Nem udja, de néha úgy érzi, hogy elhibáza az éleé. Talán mégsem kölõnek kelle volna lennie, hanem kovácsmesernek Ludason, aminek gyermekkorában készül, hiszen akkor egyérelmû volna a válasz, hogy nem él hiába. Ez soha nem lehe kérdés egy kovácsnak, mer addigra már annyi lova megpakol. Ám a világforradalom ügye már nem ennyire bizos. Koránsem, ez eszik, a koránsem-es visszavéel. Ne nevessek, mer az még egyálalán nem lefuo dolog. Szóval, nem lefuo. A világforradalom vagy a lópakolás? Koránsem, a szocializmus nem olyan gyenge lábakon járó eszme, ami ké perc ala le kellene írni. Különösen nem mos, amikor mindenki veszni lája, akkor õ mégsem adja föl, mivel az idõ kiszámíhaalan. Másképp fordul, min ahogy hisszük. A nagy eszünkkel. Nem a mi akaraunk és vágyaink szerin, de nem is mindig ellenében fordul. Rejélyesebb az idõ, mer össze-vissza mászkál, ezen szoko gondolkodni éjszaka, és van úgy, hogy húszszor is felkel, hogy lejegyezzen valami. Falfirka. Milosevic Szlobodán, / kössön csomó a f...n. (Copyrigh by Li) Az monda az auóban, hogy az osorfák a legszebbek. Folyon megisméli, a legváralanabb helyzeekben, minha nem jegyezem volna meg, vagy csupán ruinból helyeselnék. Ruinos helyeslõ alán ez vagyok? Igen, igen. Egyálalán nem elégede az igenjeimmel, rendkívül visszafogo dicsérõ vagyok, róla is milyen rikán mondom, hogy õ a legesleg. Például, hogy csak egyelen példá mondjon. [ A megunhaalan úlzófok, ami csak a szerelem visel el. ] Ez mos ne vegyem felszólíásnak, mivel így nem érvényes a dicsére, hanem nézzem inkább az ú fölö összehajló, zúzmarás fáka, mer ilyenkor a legszebbek. Nézzek, és hallgassak közben, adjam á magam eljesen a láványnak. Az a baj, hogy ezek engem nem érdekelnek, a zúzmarás fák. Nem nézem õke elege, és ez eléggé lászik rajam. Behuny szemmel járkálok a világban, és úlzoan lefoglalnak az emberek. Pedig az ember pipafüs. Emia kihagyok bizonyos szépségeke, amelyek melle csuko szemmel megyek el. Min ezek az osorfák. Ha bármikor ezekre gondol, még a legnehezebb idõkben is, akkor hálá ado a sorsnak, hogy ebben a városban él. Talán ezér nem men el, nem a város mia, azon ugyan nincs már mi szereni, hanem csakis az osorfák mia. Nevezzem ez akár a szokásos, halálos úlzásai egyikének. Ezekben azér van valami vigaszaló.

7 VII Az E-MIL közgyûlésének jegyzõkönyve (Készül az Erdélyi Magyar Írók Ligájának április 17-én, a Malom uca 16. szám ala megrendeze iszújíó közgyûlésén.) Jelen van 34 ag. A közgyûlés vezei Fodor Sándor elnök és Sánha Aila ügyvezeõ. A jegyzõkönyve írja Péer Zsuzsa. Fodor Sándor a közgyûlés perckor megnyija. 1. napirendi pon: a leköszönõ Válaszmány beszámolója (Fodor Sándor, György Aila, Kinde Annamária, Király László, Orbán János Dénes). 2. napirendi pon: a leköszönõ ügyvezeõ beszámolója (Sánha Aila) 3. napirendi pon: a cenzor beszámolója (László Edi) 4. napirendi pon: a leköszönõ Szakmai Becsülebíróság beszámolója (Giai Isván, Köõ József, Márkus-Barbarossa János) 5. napirendi pon: az irodalom finanszírozása o öszöndíjak, pályázaok o kuraóriumok o díjak o írószervezeek finanszírozása o irodalmi alap (fondul lierar) 6. napirendi pon: szervezei kérdések 7. napirendi pon: iszújíás. 1. napirendi pon: a Válaszmány beszámolója Fodor Sándor elnök megköszöni az irána anúsío bizalma, és sikeresnek érékeli az E-MIL fennállásának ké évé. Elõrehalado korára való ekineel, nem vállalja ovább az elnöksége, viszon hangsúlyozni szerené, hogy lemondása mögö semmilyen hásó szándék vagy gondola nincsen, ovábbra is segíi az E-MIL munkájá. Felhívja a figyelme viszon arra, hogy ovábbra sem szabad megfeledkezni a Romániai Írók Szöveségérõl, amely nagyon iszességesen jár el a magyar írókkal, és arra bízaja az E-MIL agjai, lépjenek be a fen emlíe szöveségbe is. Orbán János Dénes válaszmányi ag: az E-MIL csapamunkával ére el az eredményei, és reméli, hogy a kövekezõkben is így lesz. Nagy eredménynek arja, hogy az E-MIL felvéel nyer az Európai Írószöveségek Kongresszusába, véleménye szerin megvannak az alapok, amelyekre a ovábbiakban épíeni lehe. Az E-MIL-nek hangsúlyozoabban kell a pénzszerzésre koncenrálnia, hisz pénz nélkül a jószándék kevés. Sajnálaosnak arja, hogy a József Aila- és a Kossuh-díjjal kapcsolaban az E-MIL-nek még nincs jelölési joga. György Aila válaszmányi ag szerin a szakmai érdekvédelem erén sikerül éppen a legkevesebbe elérnünk. Az viszon büszkeséggel öli el, hogy az elel évek ala az E-MIL megmarad egy szoros barái ársaságnak, és hogy nõ a agok lészáma. Kinde Annamária válaszmányi ag: megállapíhaó, hogy az elnyer pályázaokon és a ámogaó agok adományain kívül nem érkeze be külsõ pénz a Ligához. A Válaszmány munkája jól men, különösen fonos, hogy az E-MIL díjaka udo alapíani. Véleménye szerin a agok növekvõ száma az jeleni, hogy bizalommal fordulnak az Erdélyi Magyar Írók Ligájához. Fonosnak arja a ovábbiakban egy E-MIL-könyvár beindíásá. Király László válaszmányi ag az E-MIL érelmé a agok összearozásában fogalmazza meg. Az E-MIL munkájában fonos, hogy közös célok legyenek, hogy egymás munkájá segísék a agok, és hogy a ligának ne legyen poliikai irányulsága, a munkájának poliikai vonzaa. 2. napirendi pon: az Ügyvezeõ beszámolója: Sánha Aila beszámol a 2003-as év eseményeirõl: december 31-hez képes mára a agságunk 95-rõl 132-re nõ; a Kölésze Napi felolvasásokkal sikerül olyan helyekre is eljuniuk a agoknak, ahol emberemlékeze óa nem jár magyar író. Habár sosem hangsúlyozzuk, de ez a munka egyben nemzeszolgála is; figyelünk az uánpólásra, így február májusa közö zajlo az E-MIL verspályázaa kezdõ fiaal kölõknek; június 5 7. közö vol a II. Gálaes az Irodalomér és Könyvvásár nevû rendezvény; auguszus közö megrendezük a II., Erdély haáralanul irodalmi ábor Zeelakán; az E-MIL rész ve az Európai Írószöveségek Kongresszusa (European Wriers Congress) anácskozásán, amely 29 ország 54 írószöveségé ömöríi, és felvéel nyer a szervezebe. Az EWC- az Európai Unió az írók legfõbb érdekvédelmi szervezeekén ismeri el; sikerül a 2003-as évben is kioszanunk az E-MIL díjai, a díjak összéréke emelkede; az E-MIL rész vesz az Irodalmi Kerekaszal munkálaain, képviselõnk Szávai Géza; az E-MIL képviselõi bejuoak az NKÖM különbözõ kuraóriumaiba. 3. napirendi pon: a Cenzor beszámolója: László Edi mérlegképes könyvelõ: A pénzárkönyve és a könyvelés rendesen vezeik, az évi zárszámadás elkészül, a 2003-as évi egyenleg ükrözi a valóságo. A 2003 év lelári árgyak éréke 32 millió lej (számíógépek). A leláron szerepel még adományokból érkeze könyv, 70 millió lej érékben. Fodor Sándor Az alapíványnak egy munkakönyves alkalmazoja és egy bedolgozója van (könyvelõje). Az alkalmazoak uáni különféle adóka rendszeresen örleszik, illeékek kifizeve. A dec. 31-i adósságok megfelelnek a avalyi év azonos idõszakának adósságállományával (szerepelnek: alkalmazoak fizeése 6 millió lej, ársadalombizosíás 4,8 millió lej, munkanélküli segélyalap lej, fizeések uáni adó 1,3 millió lej mindez a örvény szerin januárban vol kifizeve egyéb hielezõk, 43 millió lej) dec. 31-én a folyószámla egyenlege lej, devizaszámlán 24,2 millió lej alálhaó, valamin a pénzárban lej (összesen 25,5 millió lej). Évi bruó bevéel: 702 millió lej, ami nagyobb vol, min a 2002-es évben bevéele. Ebbõl agdíj: lej, adományok lej, vissza nem éríendõ ámogaások 444 millió lej, banki kamaok 34,4 millió, egyéb szolgálaások 10 millió lej, más jövedelmek 3 millió lej. Fõ ámogaók: Böszörményi Zolán, Vegyépszer, Illyés Közalapívány, Nemzei Kulurális Alap, Fiaal Írók Szövesége, Márkus-Barbarossa János. A kölségveésbõl a kövekezõ kiadási éelek állapíhaók meg: kis érékû lelári árgyak 2,2 millió, üzemanyag 44 millió, irodakölségek 13 millió, bizosíás 3 millió, bérek 114,6 millió fizeések uáni járulék 40,6 millió, prookoll 53,9 millió, kiszállás és szállíási kölségek 62 millió, posa/elefon 25 millió, különféle szolgálaások 16,8 millió, kezelési díjak 2 millió, kioszo irodalmi díjak 224 millió. Összesen 609 millió. 93 millióból a 2002-es defici le fedezve. 4. napirendi pon: a Szakmai Becsülebíróság beszámolója Márkus Barbarossa János beszámol arról, hogy nem volak a 2003-as évben olyan ügyek, amelyekkel foglalkozniuk kelle volna. 5. napirendi pon: az irodalom finanszírozása, pályázai leheõségek Sánha Aila beszámol a pályázai leheõségekrõl. A pályázai rendszerek áalakulak, új, haáron úliak számára lérehozo öszöndíjak jelenek meg, öbbek köz az E-MIL agjainak személyes közbenjárására. Felhívja a figyelme a bukaresi székhelyû COPYRO-ban (a régi Fondul Lierar) rejlõ leheõségekre, amelyeke kár kiaknázalanul hagyni, hisz a román állam az adófizeõk pénzébõl ezen a szervezeen kereszül ámogaja az íróka. Arra bízaja az E-MIL agjai, hogy lépjenek be minél öbben a COPYRO-ba. Barabás T. János az Európai Unió Acces programjáról beszél, felajánlja, hogy segí az E-MIL-nek egy pályáza elkészíésében. Márkus Barbarossa János vállalja, hogy ebben az évben is a avalyi szinen ámogaja az E-MIL-, elsõsorban a zeelaki ábor megszervezésé. Felhívja a figyelme arra, hogy egy kövekezõ kölség az Eu- Sánha Aila rópai Írók Kongresszusának agsági díja lesz, valamin az évene megrendezendõ alálkozón való készemélyes részvéel kölségeivel is számolni kell. Böszörményi Zolán ebben az évben is ámogaja az E-MIL-, félévene kéezer euróval, ezen kívül vállalja a jövõ évi közgyûlés kölségei, valamin amennyiben az E-MIL fanáziá lá benne egy novellapályáza lebonyolíásá, amelye ezuán írnának ki, s amelynek kölségei kb dollárra rúgnak. 6. napirendi pon: szervezei kérdések 1.) Sánha Aila javasolja a szerveze székhelyének megválozaásá, illeve ennek bejelölésé az E-MIL Alapíó Okiraába. Az új székhely: Kolozsvár, Napoca/Jókai uca 10/5. A Közgyûlés egyhangúan elfogadja a javaslao. 2.) Márkus Barbarossa János javasolja, hogy az Alapszabályza 8. cikkelyének 3. ponjában a Szakmai Becsülebíróság neve válozzék Eikai Bizoságra, valamin kéri a bizoság haáskörének kibõvíésé, öbbek köz a agfelvéel is ezen bizoság haáskörébe ualva. Élénk via kerekedik, amelyben öbben felszólalnak, így Lászlóffy Aladár, aki a bizoság haáskörére lenne kíváncsi. Konkré szövegezés hiányában Márkus Barbarossa János a haáskör leírásának megválozaására e javaslaá visszavonja, de javasolja, hogy legalább nevében ualjon a bizoság az eikai kérdésekre is. A közgyûlés láhaó öbbséggel megszavazza a 8. szakaszának 3. ponjában a Szakmai Becsülebíróság szókapcsola helyeesíésé Szakmai és Eikai Bizoságra. 3.) Márkus Barbarossa János javasolja, hogy ekineel arra, hogy nem valószínû, a ovábbiakban az ügyvezeés E-MIL ag fogja beöleni, hanem egy adminiszrációban járas személy kéri az ügyvezeõ haáskörének megválozaásá. A Közgyûlés egyöneûen a kövekezõ szövegválozao fogadja el: 8. szakasz, 4. pon. Az Ügyvezeõ az E-MIL szerzõdéses alkalmazoja, õ képviseli a Ligá minden bel- és külföldi haósággal szemben, szerzõdéseke kö és ír alá, a Válaszmány elnökének ellenjegyzésével. Felel az E-MIL eljes pénzügyi, gazdasági és adminiszraív mûködéséér. Az Ügyvezeõ a Válaszmány hagyja jóvá, és az Elnök nevezi ki, egyéves mandáummal. Többszöri megválaszása nincs korláozva. Az Ügyvezeõ a Válaszmánynak számol be, s erjeszi elõ éves beszámolójá, amely szerves része a Válaszmány Álalános Közgyûlési számadásának. Az ügyvezeõ jelöli ki alkalmazo munkaársai. Szinén arra való hivakozással, hogy az ügyvezeõ lehe nem E-MIL ag is, a Közgyûlés 4 ellenszavazaal és 1 arózkodással megszavazza az Inendánsi iszség bevezeésé, a haáskör alábbi leírásával: 8. szakasz, 6. pon. Az Inendáns az E-MIL agja, felügyelei és anácsadói joggal bír a szerveze gazdasági evékenységé illeõen. A Közgyûlés válaszja meg, mandáuma megegyezik a Válaszmány mandáumának idejével. 7. napirendi pon: iszújíás Tiszelebeli Elnök: Márkus Barbarossa János javaslaa: az alapszabályza 8. szakasz 1. ponjának 6. bekezdése alapján az E-MIL válasszon Tiszelebeli Elnökö, és egyben Fodor Sándor javasolja erre a iszségre. A Közgyûlés egyhangúan Fodor Sándor válaszja az E-MIL Tiszelebeli Elnökévé. A Válaszmányi agok megválaszása: A Válaszmányi agságra a kövekezõ személyekre esznek javaslao a Közgyûlés részvevõi: l György Aila l Orbán János Dénes l Böszörményi Zolán l Szávai Géza l Sánha Aila l Bogdán László nem vállalja l Páll Zia l Gál Aila l Kinde Annamária l Király Zolán l Király László A ikos szavazás lebonyolíására a Közgyûlés a kövekezõ Szavazaszámláló Bizoságo nevezi ki: Fodor Sándor, László Edi könyvelõ, Zsidó Ferenc. A szavazaok összeszámlálása uán a Szavazaszámláló Bizoság megállapíja, hogy a kövekezõ ö személy szereze a legöbb szavazao: Orbán János Dénes, Sánha Aila, György Aila, Böszörményi Zolán, Szávai Géza, így õk leek az E-MIL válaszmányának agjai. A Cenzor megválaszása Sánha Aila ovábbra is László Edi mérlegképes könyvelõ javasolja a iszség elláására. A közgyûlés a javaslao egyhangúlag elfogadja. A Szakmai és Eikai Bizoság agjainak megválaszása: A Közgyûlés egyhangúlag Köõ Józsefe, Bölöni Domokos és Farkas Wellmann Évá válaszja a Szakmai és Eikai Bizoság agjaivá. Az Inendáns megválaszása Az inendánsi iszégre György Aila Márkus Barbarossa János javasolja. A Közgyûlés egyhangúlag Márkus Barbarossa János válaszja e iszségre. Ezek uán a Válaszmány az Alapszabályza 8. szakasza, 2. ponja, 4. bekezdése alapján ráér a Válaszmány elnökének megválaszására, aki egyben az E-MIL elnöki iszségé is beöli. A Válaszmány ö agjából négy van jelen: Böszörményi Zolán, György Aila, Orbán János Dénes, Sánha Aila. A Válaszmány egyhangúan Sánha Ailá válaszoa az E-MIL elnökévé.

8 VIII Havanké hang van a ulajdonomban, és csak azzal köök üzlee, aki kellõképp meg udja indokolni, miér akarja, hogy sajája helye valaki másnak a hangja vigyen üzenee. Nem árom szé köpenyem, hogy láhaóvá váljon mikén sorakoznak kisebb és nagyobb zsebekben elrejve, inkább megfigyelem a vásárló arcá, meghallgaom üzeneé, és csak azuán adom á neki a legmegfelelõbb hango. Nem hagyom, hogy urkáljanak közöe, fáradságos és hosszadalmas munka eredménye feszül zsebeimben, nem szereném, ha avaalan kezek zilálnák sóhajásokra. Sokan ez képzelik: könnyû és egyszerû munka, és sokan nehezelnek rám, mivel a hang egy idõ uán egyszerûen semmivé válik. Nem válik semmivé, de nem is ér vissza zsebem valamelyik ikos rejekébe, hanem únak indul. A város ele van hangokkal, amelyek fel és alá járkálnak, s aki az hiszi, az ucákon végigferengõ szél kiál rá, amikor hajnaláj hazafelé kullog a Virág ucai kuplerájok valamelyikébõl, az nagyon is éved. A hangok körbeveszik a város, és éppen úgy, ahogy kóbor ekineekkel alálkozik az ember, ha sajájá megfelelõképp szabadjára engedi, és nem próbálja irányíani, ide-oda cikázó hangok is megüheik fülé, ha kellõképp csendben marad. Mindegyik hangnak íze van, énekesnõk alig észreveheõ remegése és egnap esi menüje válik kiapinhaóvá a szájpadláshoz szoríva, és végül: a nyelv egy finom mozdulaával szémállaszhaóvá. Vannak azán hangok, amelyek kígyókén ekerednek, vagy lágyan, kellemesen, végül fojogava hálózzák be hallgaójá. Vannak, amelyek ornyokba zárkóznak, összegömbölyödve, akár egy kis fázós k... az elsõ munka uán. Az ilyenek szívesen engedik á maguka, szelídségük örökre megmarad, és nem könnyen válik meg õle az ember. A halálra íél uolsó kiálásá nem lehe sokáig zsebekben rejegeni. Végül léezik, de megvásárolhaalan az a hang, amely 1862 szepemberének egy esõs napján egy öreg képû diák szolgálaában Lusig könyvkereskedõ boljában az kérdezi, mikén lehe elfelejeni azoka, akik sohasem válaszolak egy kérdésére sem. A könyvkereskedõ, kezében egy frissen kapo lisa a beilo könyvekrõl, elõször meglepõdik, majd a könyvárusokra jellemzõ beidegzõdéssel a keresendõ kiadvány adaai felõl kérdez vissza. Az öreg diák, vagy inkább a hang azonban ürelmesen megrázza a fejé, majd újra feleszi a kérdés, csak kissé másképp: miér nem lehe elfelejeni azoka, akik sohasem válaszolnak? A könyvkereskedõ, neve Lusig Géza, ek- SZABÓ RÓBERT CSABA A hang kor sem esz más, min megrögzöen biccenge, jóformán fel sem pillanva a lisából. Az öreg diák ezuán kifordul az üzlebõl, azonban egy ismerõsével alálkozva, nem udja elmondani, mi is keres errefele valójában ugyanis szájából nem jön elõ hang. Lusig Géza, a diófapulon könyökölve, arra döbben rá, hogy a lisán szereplõ könyvek közül sohasem rendel, sem Bécsbõl, sem Milánóból, sem a helyi nyomdák nem szállíoak neki ezekbõl a kiadványokból, mégis mindahány o sorakozik a legelõkelõbb polcon. Példálan módon megdöbben, min ahogy az ese is példálan, és meglepeésében felkiál. Azonban nem sajá, megszoko hangjá hallja fohászszerûen elõörni, hanem valami eljesen idegen és szokalan. A hangok álalában nem hagyják o az ember, és nem is váloznak meg gyökeresen egyik percrõl a másikra. Tudom, hogy ez gondolja, és meg is van neki engedve. Szóval, ez az a hang. Nem vol soha az enyém, nem kereskedem vele, mégis udok róla. Tudom, hogy mos éppen Lusig Géza könyvkereskedõ hangjakén él, és nagyon megszeree valami mia. Vagy csak válasz akar megszoko kérdésére, de igazából nem is érdekel, miér. Lusig Géza gyorsan kirakja a zárva-áblá, azán ezen a napon nem muakozik öbbe. Aki egy sarokból szerené figyelni, az a kövekezõke láhaja: Lusig Géza lesöpri a gyanús polco, de elõbb egyenkén mohón belelapoz a könyvekbe, minha keresne valami lapjaik közö. A doboz, amibe belerakosgaja a kiadványoka, leragassza, erõs köéllel áköi. Fel és alá fukos szûkös boljában, minha valami keresne. Nem nyugszik, végül egy ócska székbe vei magá, amely szelíd reccsenéssel rogyik össze alaa. Lusig Gézának a földön eszébe ju, hogy a Fácán ucából holnap hajnalban szekerek rajzanak ki, azok alán jó messzire elvinnék az ákozo könyveke. Ez viszon már csak onnan lehe udni, hogy a könyvkereskedõ, amin leszáll a söéség, kilopózik boljából, és meg sem áll a fuvarosok házáig. Alig akarják beereszeni, nem ismerik fel hangjá, végül nagy nehezen elveszik hóna alól a doboz. De mi örénik ezuán? Lusig Géza, hangja min egy hirelen kinõ ocsmány dudor a szeme ala, mindenkinek felûnik. Nem siklik el fölöe felesége figyelme sem amikor a söében apogaózva elérkezik ágyáig, Lusig Géza nem állja meg, mégiscsak megkérdezi: Alszol-e már? Ez pediglen onnan lehe udni, hogy másnap leírja (a hangjá, ami ulajdonképpen nem is az övé, nem meri használni), és odaadja kedves barájának, Isók Sándornak, aki, szokásához híven, fennhangon olvassa el, vagy legalábbis silabizálás közben maga elé moyogva, mindenképp jól hallhaóan. Az õ hangjá, éppen emia, mármin furcsa olvasási szokása mia, senki sem venné meg. Isók Sándor elhaározza, mindenáron elõ kell keríeni a diáko. Sem õ, sem Lusig Géza nem udja, hogy a diák neve ismerelen, mer néhány napja nem ud beszélni, a Fácán ucából indul szekerek egyikén süei az õszi, bágyad, de Debrecen környékén ilyenkor is újjá éledõ nappal magá. Én sem eheek más, min várakozok, és persze, figyelek. Ez az a hang, amelye sohasem udam még eladni, mer sohasem vásárolam még meg. Ami udok, az kicsivel öbb, min az egyes belekeveredeek udása, s miközben havanké hanggal a zsebemben járom Kolozsvár, egyszer sem felejek el beévedni Lusig Géza boljába. Ki udja, háha mégiscsak minden megvásárolhaó. A hangok, akár üvegbe gyûjö cserebogarak, halkan, de végeérheelenül kaparásznak zsebeimben. Mellékörénee. Amikor Veress Ferenc foográfus végre kicsipeszelhei száradni az uolsó képe, amely az a háza ábrázolja, melynek erkélyérõl Jókai Mór nevezeû regényíró mondo rövid beszéde, néhány szófoszlány üi meg fülé a csendes éjszakában, minha a szónokla néhány foszlánya még o kergeõzne az ucák valamelyikén. Nem soka ekeóriázik, kilépve az elsöéíe kamrából, egy lámpás ragadva háza elé fu, ahol egy állig köpenyébe burkolódzo, igencsak alacsony alak várja. Rövid huzavona uán, mivelhogy a férfi fényképe kíván készíeni magáról, Veress Rerenc foográfus bevezei mûhelyszobájába. Maga sem éri, miér enged ennek a furcsa szerzenek, aki ráadásul néma is, mindenesere beállíja masinájá, és egy haalmasa villanva, az örökkévalóság eme elmés alálmányának belsejébe zárja az apró, és megleheõsen ráncos arcú férfi. SZÕKE MÁRIA MAGDOLNA A sárga axi a sárga axi még nem indul el nem éved el, mer úja az iok a sofõr hallga, mindig más felel uakról szól, mike csak gyaníok a sárga axi sofõrje a Vágy száguldani hív s órája keyeg az uasérben o lapul a múl s az úmenén szerelmek inenek a sárga axi arifája nagy ki beszáll, az a lelkével fize az hiszed e szabod meg az ua de, hova akar, õ oda vihe... a sárga axi mögö a Halál elõe Éle, s a rendelés úgy jön min kedvesem, ki keddre váram én s rám köszön egy csúf csüörökön... a sárga axi ezer éjjel váram álmomban a páros sáv végelen gyorshajásér felír udom, az Úr csak e sárga axi, maradj i nekem... a sárga axi lámpája a Hold a bársonyéjben reflekor a szó senor, mos balra érjen hol szavam s szívem is jól kiapinhaó... a sárga axi kéjes szép gyilok ölni s ölelni ha ez a végelen a visszapillanóban megvakul ezer lepke és ezer félelem... LÁSZLÓ NOÉMI Falevél Zöld, sárga, barna, szürke, nincs. Elmúl idõk borzola drága incs. Mindig az hiszem: messzirõl érkezik lassan, kölözik belém a szomorúság. Mindig az hiszem: várni kell, elfogy vagy felszáll, min a engerrõl éjjeli pára, a sárga axi belseje ükör kívül belül megláhaom magam a moor mormog min öreg macska elnyomja hangom elnyeli szavam... a sárga axi áll a Ház elõ sienem kell, lásd késésben vagyok a sofõr in s én oporgok megin a mene gyors s a arifák nagyok... Éle, erõ, selyem, ollpihe, bársony. Smaragd, opáz, achá függõ az ágon. Vonalak szövesége, rend. A eremés kövee idelen. Szomorúság Mindig az hiszem: más mia ereszkedik a felhõ, púpos az aszfal, görcsösek a fák. õ pedig szelíden lakik hiem ala, és bizonsággal eríi az magára. A könnyûség Mennyire könnyû egymásról mesélni az ezeregy levelû fa ala vivõ ösvényen, amirõl leérni gyengénél is gyengébb az akara; mennyire könnyû, elviselheelen, egymásban élni, min erdõn a köd, ahogy az ágakon elõre lebben és megpihen az odvas fák közö, oly egyszerû a húsz uáni áram zsúfol vizében egymás éreni, és udni ponosan: a rádalálam ezeregy száraz jelenése mi; udni miér, mi ûz el, mi maraszal, az ég ala alig néhány arasszal. Ak örölközõvel a sárga axi megin rám dudál: asszonyom, Ön rendel ide ugye? na, jöjjön már, az én órám keyeg a fuvardíj Párizs és egy mise... a sárga axi vár egy kicsi még a söé úon lámpafény zokog s a reflekor vakíó ejúján a söé úon indulok... gyalog... senor! a sárga axi mindig engem vár a sárga axi óh, ürelmes nagyon a volánnál egy víg bohóc zokog s könnye csordul, nézze az ablakon február, Nagyvárad

9 IX Gondolafuamok Kér ország írópolgára Mandics György. Alkoói evékenysége Temesvárhoz fûzõdik, de néhány eszendeje a magyar fõvárosban él és dolgozik. Köeeinek száma meghaladja a félszáza, de mindez öbb min egy évizeddel ezelõ erebélyesede alkoói élemûvé. Új Mandics könyvek megjelenésérõl alig szerzünk udomás. Mi a hallgaás magyarázaa? Milyen ikoka aroga az alkoó? Hogyan lája korunk irodalmi éleé és az alkoás ávlaai? Csak néhány kérdés, amelye rövid emesvári láogaása alkalmával feleünk neki. Az alábbi válaszok eloszlaák kéelyeinke, ugyanakkor egy írói világ új kapui árák ki elõünk. 1. Felkerülem a oplisára! Dicsekvésnek ûnik, de hosszú eszendõk uán ez vol a legnagyobb elégéel számomra. A Magyar Elekronikus Könyvár, mely a Széchenyi Könyvárban van, kiado néhány oplisá. Közük szerepel a Száz klaszszikus magyar kölõ, valamin a Száz korárs magyar kölõ. Ez uóbbi lisán szerepel a nevem és néhány versem a Megalál anyaföld címû köeembõl. Boldog volam, amikor megalálam a nevem a száz legjobb kölõ közö. Az elekronikus könyvár egyébkén hozzásegíi az embereke, hogy jobban ájékozódjanak az irodalom erén, felfigyeljenek az érékekre. Egyszóval, az is udomásul veszik, hogy Mandics szerepel a oplisán, alán egyesek irigyelnek is ezér. Való igaz, az uóbbi években kevese közölem, köeem 1979 óa nem jelen meg, ami íram, az folyóiraoknak szánam... Néhány iko azonban elárulhaok. Nemrég kiadam, mindössze három számozo példányban A híd másik fele címû versköeeme. Mi érelme van ennek, kérdezhei bárki? Miér ez a ikolózás? Há azér, mer személyes köe, egy hölgynek íram, ajándékba. Szerelmes verseke aralmaz, s annyira belsõ indíaású, annyira személyhez szóló, hogy nem aroam illendõnek forgalmazni. Talán régimódi ez a gondolkodás. Lehe, s van benne valami ariszokraikus magaarás is. Vagy alán éppen újmódi? Miér ne? A könyve immár nyilvánarják, bejegyezék, s ha nem is kerül el az olvasóáborhoz, bizonyára fejörés fogok okozni ezzel az uókornak. 2. Az alernaívák híve vagyok Meggyõzõdésem, hogy új uaka kell keresni az irodalomban. Az írónak provokálnia kell az olvasó, válassza ki magának a leheséges megoldásoka, válaszoka. Az elekronikus irodalom erre ág leheõségeke nyi. Ezér próbálkozam én is egy új mûfajjal, amelye gondolafuamoknak neveznék. Nem klasszikus esszé írok, hanem élmény-uaka alálok ki, s az olvasó felkap egy ölee, egy leheõsége és elindul ennek alapján. Új ávlaoka nyiok, s az olvasóra bízom a válaszás, meg a végkövekezeés levonásá. Nem lineáris irodalma mûvelek, amely elkezd és befejez egy örénee, hanem alernaíváka ajánlok fel. Ezzel ma még kevés író próbálkozik. Rengeeg ervem van, ezekrõl Beszélgeés Mandics György íróval azonban nem szerenék beszélni, mer, min minden újíás az a veszély fenyegei, hogy mások egyszerûen elkanalazzák elõlem. Nemrégiben közölem egy ilyen gondolafuamo egy megrázó filmrõl: Mel Gibson remekmûvérõl, a híres Passióról, azaz Kriszus szenvedéseirõl íram. Az próbálam körüljárni, hogy milyen szerepe lehe egy kaarzis-filmnek az emberiség örénelmében. Mindez a szövegrészek, képsorok, asszociációk összességébõl érezhei meg az olvasó. Hé- nyolc kapu is nyiok a leheséges válaszoknak, s eõl függõen különbözõ élmény-uaka is ajánlok. 3. Gyors világ Késégelen, hogy a jövõ az elekronikus irodalom erjedésében láom. Bevallom, néhány eszendeje már, hogy lemondam a kéziraról, a klasszikus érelemben ve kézzel jegyze, papírlapra vagy noeszbe ír versekrõl, esszékrõl. Minden a számíógépbe írok, s így uaznak írásaim a világba. Véleményem szerin így lerövidül a ávolság az alkoás fázisa és a megjeleníés közö. Gyors világban élünk. Tapaszalaból mondom, hogy az olvasók keresik az elekronikus irodalma. Az emlíe Mel Gibson filmrõl íro eszmefuaásaimnak, a webmeserek jelenése szerin, öbb min 200 láogaója vol a hálón. Ez bizaó visszajelzés. Természeesen van ámene is: a mulimédia lemezgyárás, erre is gondolok. Rengeeg öleem van, számos félkész munká hordok az agyamban, sok meglepeés, alány ígérek az olvasóimnak. Ha elkészül a budapesi házam, akkor a földszine úgy fogom berendezni, min egy elekronikus irodalmi laboraóriumo. És akkor valósággal öneni fogom öleeime a sajá honlapomon. *** A beszélgeésünk ezzel vége ér, de a vallomások gondolafakaszó üzenee még sokáig fogva aro. Egy új Mandics Györgyö ismerem meg, egy magyar író, aki oly közel áll hozzánk és mégis oly messze kalandozik a érben és idõben. A világhálón keresi önmagá, írásainak érelmé, küldeésé. PONGÁCZ P. MÁRIA MANDICS GYÖRGY Vékesjáék Vér szennyezi a jáékér, Ha embersors a jáéké. Yin Fu Jászom álszakállas, jászom körözés. Üres ucá jászom, jászom hogy: söé, s gyufaláng lobbanja kék fényudvará. Keríés boríék, bélyege plaká. Gyanakvó hold nyija sárga yúk-szemé. Kezem megremeg, mer moccan a szemé. Menekülés jászom. Jól bezárkózom. Reesz, rács az ajón és ablakomon. De a csengõ nem szól, és jaj, nem keres kár-felbecsüléssel száznyi felperes, aki cserbenhagyam álaó reményben mer ily bûnényekre nincsen örvényszék sem. Haodik Láomás: a csillagok Tegnap nem világíoak a csillagok Ma arcukon szelíd bûnuda. A vég elõ oly gyermekes dühöd: A mag fáka haj az meg árnyékoka. De õk udják majdan-lomjaik helyé. Én nem udom a jövõ még mi hozha. A fehér marad végül a söé? Maradok úsza gonosz csillagoknak? Csak udom: erõnkkel erõs e világ. Csak udom: fáradságunkkal fárad. Csak udom: lombo haj minden érkezés. És udom: a búcsúzás csak árnya. /Az elekronikus oplisán szereplõ versekbõl. Megjelenek A megalál anyaföld címû köeben, Krierion Könyvkiadó, Bukares, 1976.) Anya gyermekével BOGDÁN LÁSZLÓ Vári Aila a Lidóban rólam mesél Pere Soicának Az a meghökken öröm!...há ilyen is van? A hevenes évek elején a zsúfol Berlinben, a párálló sörösüveg mackói figyelve fedezem fel a versei. A nagymama jár Kaliforniában, ahol másfaja nyulaka enyészenek a népek...mily csodás viszon a Balkán... kezdem fordíani. Õ már akkor Berlinben arózkodo, öszöndíjjal. Meglephee a könyv, az õ nem vár magyar könyve, mer egy ese fölhívo a Lidóból, ahol Aával bandázo és hívo, üljek azonnal vonara, jöjjek, dolgunk van... De én akkorra már visszahúzódam csigaházamba. Ki kell bírni suogam. Kevesebbe nyüzsögni, még kevesebbe hõzöngeni! Kiláásalannak ûn a világ. A kizsarol országra az eszelõs jóevõ árnya veül. De ezér érdekel volna, hogy mike mesél Aa? Záróra uán a reprezenaív folyaás Annál is inkább izgao, mer akkoriban jászhaam el diplomafilmjében a vidéken ügyködõ kulúrigazgaó hálálan szerepé. Olyan hõs keleem élere, aki állandó vereségei közben sem adja fel. Megpróbál eljes élee élni a jelen sivár romjai közö. Wajdáról ar elõadásoka, Godardról, az egziszencializmusról, szabad idejében fu és korcs pulijával labdázik a réen. Hamu és gyémán rémle fel és villámgyorsan dönöem. Elérem még az esi gyorso, a Gara de Nordról axival rohanam a Lidóba s elképzelem õke, amin o ülnek a füsben és a fényben s nem is lepõdnek meg úlságosan, amikor megjelenek. De csalódam. A vendéglõ már üres vol, uno pincérek rakosgaák aszalokra a székeke s a félhomályban álmos akaríónõk sepergeek. Amikor még nem vol marokelefon Állál. Körbe nézél a seé Paloa éren. Elûn Vári Aila. Pere Soica is elûn. Vajon hol kvaerkáznak? Kínodban felröhögél. Idegen lakásokban? Reményelennek lászo, hogy megalálhasd õke, az épülebányában. Uolsó menedékkén rémle fel az Alanik. Há persze, o lehenek!...megin nem vol szerencséd. Igaz be sem engedek. Pulóver feszül rajad és nem ölöny vagy szmoking. Ez a szabály, érse meg! a porás már üvõlö. Engem rúgnak ki, elvárs. Irány a pályaudvar. S még vodká sem veheél. Már mindenü bezárak. Egy villamosra szállál. Készer igazolaak. Enyhe balkáni mámor szédíe: a szabadság. Folyaódo a jászma.

10 X ZSIDÓ FERENC ké novellája Csonjai még mos is o porladnak. Nem vol, aki elakarísa õke. Lászólag még a rohadó állapoában sem zavara õke a néhai yúk, azaz a bûze. Még a kuyák is elkerülék. Bizos meg is vol mérgezve! súga sopánkodóan Juliska néni a szomszédasszonyának. Há, ez a János, mindig udam, hogy van vele valami baj... Nézzünk csak be János házájára: Lássuk, mi a baj vele, és mi jelen az, hogy meg is vol mérgezve? Há ilyen megalázaás kelle megérjen szegény Kendermagi? Igen, így hívák a yúko, János abszolú kedvencé. És, hogy az is - megérhessük: Kendermagi elüöe az auó (is). Így már jobb, ugye? A kocsi laposra gázola, meg is csúszo raja, s morbid poloskakén felmászo a szemközi ház falára. A sofõr az állíoa, az áldoza, valósággal beszédül a kerekek alá, minha részeg le volna. Nem éree, egyálalán mi kerese az úon, ki ereszee ki, miõl riad meg. A méregõl pirosra gyúl rendõr indulaosan kérdeze meg egy arra jászadozó kisfiú: Kié ez a nyomorul yúk? Nekünk nincs lapos yúkunk válaszola a megszeppen fiúcska. Tényállás: Nem elég, hogy elüöe az auó, meg is vol mérgezve, a méregõl kábulan szédül be a kocsi alá. (Ebbõl fabrikálj jelenés, konyé!) Zavaró ényezõ: Mivel magyarázhaó az, hogy minden valószínûség szerin épp János mérgeze meg, holo a kedvence vol? (Ojjé, ha nem egyéb, be kell vonni a CIA-!) Párizsi zölddel! monda rosszallóan Juliska néni, minha más nem is le volna jó! Hallalan, épp párizsival...! Há ez a János Uram, bocsá isza gógyé vol! János sorsá köd boríja. Mi sem foglalkozunk soka vele. Annyi mindenki udo, hogy zárkózo vol, án szomorú is, de ez senki sem érdekel, mer János jövevény vol. Csak Krimi nemrég kölözö a faluba. A lakásban, ahol új rezidenciájá elfoglala, egy láda alá boríva Kendermagi fogada. Bizosan elfelejeék elvinni a sebében kölözõ elõdök. Ahogy János fölemele a ládá, a yúk nyakába zúdíoa minden panaszá: Ez mégiscsak borzaszó! Így i hagyni engem, engem, aki a pávák közö is császárné lehenék! És János megvigaszala, és elláa minden földi jóval, egyszóval... na! Én nem halloam, de valószínûleg õ is elsíra neki bánaá. Nincs ebben semmi furcsa. Miér vagyunk olyan bizosak abban, hogy a yúknak nincs lelke? Háha a yúk, az gondolja rólunk, hogy nekünk sincs? Mikén udnánk bebizonyíani, hogy nincs lelke, ha sokszor a magunkéról sem udunk számo adni!? Még szellemi fölényünke sem udnánk igazolni, mer hiába muoganánk neki Rembrand fesményeke, vagy realisa nagyregényeke, a yúk rájuk se ojna. De az is lehe, hogy õ meg azér nem mua nekünk semmi hasonló, mer udja, az ilyesmi minke nem nagyon érdekel. És akkor lehe, hogy épp olyan buának lá minke, min mi õ, és az is lehe, hogy pon olyan érheelennek lája világunka..., min valójában amilyen. I van például az a János. Esee merõben érheelen. Egy hónapja sem él együ Kendermagival, mikor egy koradéluánon miuán lászólag a legbékésebben heverésze á a yúk ársaságában a délelõö, váralanul beve egy dupla adag párizsi zölde (nagy mennyiségben vásárol a pakányok ellen). Majd, minegy idõöléskén (már vérében zöldell az erõs méreg) leül a küszöbre, és fölvága erei. Ezér örénhee meg, hogy Kendermagi, aki oldalra hajo fejjel figyele János énykedésé, alán kíváncsiságból, alán, mer szomjas vol, inni kezde a porban széfolyó, zöldes vér... KIRÁLY ZOLTÁN Akik nincsenek i akik nincsenek i éppen lila nyakkendõkkel álmodnak francia repülõgépeke vezenek Tunisz fölö nyugodan konyakoznak a Kányafõn. akik nincsenek i valahol sellõkkel káryáznak nimfákkal hálnak végleg égve hagyák a folyosón a villany. akik nincsenek i már áviék a szerelme a úlsó parra réges régen foszforeszkálnak. akik nincsenek i mosolygova nézik bronz énjeik ucaneveik bizonyára jó boroka isznak és nem irigyelnek minke. Esi fohász a Holdhoz ó e Hold, e ólomszínû saj, ki folyon belehörpölsz sörömbe s ha megelél nem hagysz aludni, egyezkedni kéne: nem csahollak öbbe elaluszlak ha ele is vagy reádmondok higanyszín, ezüsö, karé szalonná, csak ké csillag szememre álmo adj. Casa Nova kecsesen álibben a keríésen, s már o is van. Valószínûleg o is akar lenni. Mer ennek is meg kell lenni. Nem udja, mire számíha, de arra nagyon. Amikor nõ van a dologban, ez magáól éreõdõ. Amikor nincs, akkor is. Szanaszé, üresen, vagy félig lakoan nagy kuyaólak álldogálnak oan, s ien. Casa Nova nem reen vissza, udja, nem illik. Hanyag, kommandós mozdulaal elõkap ké gázspray-veõ, ezér a kuyák el. Gördülékenyen megy minden, fölösleges bonyodalmak nélkül. Érezheõ a ruin. Casa Nova elõrenyomul a ház felé. Az uasíás az, hogy szíve arrafelé kell hogy húzza. Ezzel máris új színre lépünk. Erkélyjelene, erkély és jelene nélkül. Ezek a nyalánkságok a rendezõnek köszönheõk. Casa Nova függöny gyanán felgördül az ablakpárkányra, mer o nyílnak már az orgonák. Szakasz egye, s azzal a mozdulaal befordul az ablakon á a konyhába. Hajnalban. Csóko kér, bár nem uoljára, s pofon kap. Meglepõdik. Ilyen kedves fogadaásra nincs felkészülve. Rövid, zavarodo köhécselés uán összeszedi magá, s hosszas bóksorozao vág ki, csak úgy, fejbõl. Nem szorul súgóra. Éleében alán elõször. Szeme különösen csillog. Arca kipirul, arajá bõszen emelgei. Táncmozdulaoka esz, kissé eselenül, de maximális beleéléssel. A helyze kezd melodrámaivá válni. Elviselheelenül. Rövidesen megörénik a poziív energiák láványos cseréje. A pofozkodó kéz lelassul, és másikával együ szényílik U alakban. Casa Nova minden vagy semmi alapon belevei magá. Nem bánja meg, legalábbis egyelõre. Doromboló nagymacská alakí, szine hielesen. Min aki udja, ezen mos sok minden múlik. Tüzes ekineé csaába hívva hipnoizál. Eredményesen. Kezei egyelõre nem fogja munkára. Elég a minden lángba boríó üzes ekine. Erre csakis emészõ szenvedélyû mosollyal lehe válaszolni, mely meglágyíja a világo, elmossa konúrjai. Meghaó eseménysoroza. A rendezõ majdnem elbõgi magá. Casa Nova mély levegõ vesz, s eszevesze empóban a szerelmi vallomás negédes szavai kezdi eregeni szájából. Az elõadásmód, hanghordozás meggyõzõ. A címze ellágyul, min ki udja, ilyenkor mi kell enni. Pedig nem. Úgy köve el baki, hogy nem is ud róla. Nem is akar udni. Felárják Melodráma egymás elõ szíveike kissé meggondolalanul, kapkodó sieséggel, az uasíásoka figyelmen kívül hagyva. A rendezõ fogja a fejé, de késõbb, a bizonság kedvéér be is húzza. Állj fel, bajárs, kiálja még, s azzal el. Megkezdõdik a második akus. Maximális inenziással. Ez kissé megviseli Casa Nová, ezér egy pillanara csönd lesz. Még a bárányok is hallganak!! Azán egyenleesen gyorsuló lélegzevéelek hallaszódnak.(ez nem vol a szövegkönyvben.) A endenciózus mozdulaok fokozzák a jelene melodrámai jellegé. Ez az egész, kilóg a képbõl. (Csak az irigység ne volna!) Casa Nova úgy érzi, ez egy különös, új dimenzióka nyió egymásra alálás. Melye minél érzékleesebbé kell enni. Rendszer bonó, szenvedélyes mozgásokkal. Casa Nova kinövi magá. Ez más is észreveszi, lesz is nagy hangzavar. Merhogy egyesek lemaradak a jelenerõl. Majd gondjuk van a esek pozícióval, a mozgások sorrendjével. Káosz. Persze, Casa Nováék ebbõl mi sem érzékelnek. Õk abban a hiszemben ringaják egymás, hogy megcsinálák a nagyjelenee. Köröük ideges kirohanások, üvölözés. Senkinek sem ju eszébe, hogy bejelense a szünee. A háérben a rendezõ már nemcsak a fejé, hanem fülé is fogja öbbször megpróbálja, de sajnos behúzni nem udja. Szerine helyénvaló lenne egy kis érzelmi kifakadás. A ovábbiakban Casa Nova ingé vasalaja, hosszú, hosszú úra készül, mégpedig sieve, mer bármikor beoppanha a férj. Szóba se jöhe, hogy várjon vasárnap déluánig. Gyorsan beinkasszál egy búcsúcsóko, kibonakozik az ölelõ karokból, s máris el. Az ölelõ karok emléké magával viszi, illaos szalvéába csomagolva: melodrámai szenvedéllyel helyezi a szíve fölé. Ez különben el is várják õle, min érzelemeõzõ zárepizódo. Az ablakon kereszül ávozik, ahogy kell. Az orgonákkal ezúal nem örõdik, úgy érzi, már kellõképpen kivee belõlük a részé. Sie: magabizosan, megkönnyebbülen, elégedeen. Min aki jól végeze dolgá. Mindenki örömére. Fájdalom

11 XI Ki a ees? Május 12. és 16. közö a kolozsvári Tranzi-házban ismé a filmé vol a fõszerep. Azér ismé, mer immár báran mondhajuk, hogy hagyományossá vál a Filmefesz. A Filme idén negyedik szüleésnapjá aroa, ez alkalomból pedig a kolozsvári moziközönség ö napig együ ünnepelhee a mozgóképes szaklap szerkeszõivel. Mibõl áll ez az ünneplés? Mondanom sem kell, elsõsorban filmnézésbõl. És nem is akármilyen filmeke láhao a nagyérdemû, a szervezõk igyekezek felvonulani a legfrissebb magyarországi jáékfilmeke. A nagyjáékfilmek mindegyike az idei budapesi Filmszemlén landol, öbbségük számos díja is beseper már. A Filmerõl különben még csak annyi kell megjegyezni, hogy dicsõségükre váljon, sikerül egy olyan vállalkozás fedõ alá hozni, amely egyedülálló Romániában. Ugyanis, jelenleg az országban semmilyen filmes szaklap nem léezik, amely havi rendszerességgel jelenik meg és ráadásul olyan színvonalon, amely magyarországi viszonylaban is megállja a helyé. És bizosan állíhaó, a jelenlegi gazdasági körülmények közö ez összehozni nem vol egyszerû. Mindenesere, a Filme immár azzal büszkélkedhe, hogy a szerkeszõgárda összesen minegy 50 fõbõl áll. Ez is bizonyíék arra, hogy Erdélyben igenis van igény a hasonló kiadványokra és vannak, akik akívan szerepe vállalnak azér, hogy az olvasók minõségi folyóirao kapjanak kézhez. De a zárójele bezárva szóljunk akkor a ulajdonképpeni rendezvényrõl, a Filmefeszrõl. Május 12-én, szerdán 1 óráól Zsigmond Dezsõ Aranykalyiba címû dokumenumfilmje nyioa a sor, amelye ovábbi ké másik, azonos mûfajú alkoás kövee. Amúgy a feszivál minden napján déluán a Konroll dokumenumfilmek foglalák el a helye a filmvásznon. Ez azonban nem bizonyul annyira sikeresnek, ugyanis a közönség nem igazán olongo. Mindenesere, ezek közö is akadak emlíésre méló darabok, min például a szombaon veíe Valahol ohon lenni. Almási Tamás filmje egy olyan kérdésre keresi a válasz, amely alán Trianon óa jelen van a Kárpámedencében és ez csak azér, hogy ne ássunk mélyebbre a gyökerekig. A kérdésfelevés maga napjaink Magyarországán örénik, ahol a rendezõ olyan inerjúalanyoka kerese filmjéhez, akik a kisebbségi lée feladva, Erdélybõl, Kárpáaljáról és Felvidékrõl elepedek á az anyaországba. Almási arra vol kíváncsi, hogy ezeknek az embereknek sikerül-e valóban új ohonra alálni Magyarországon, valamin azoka az indokoka feszegei 104 percben, amiér elkölözek szülõföldjükrõl. A kérdés komplexiásá ekinve a 104 perc kevés, viszon fesziválon bemuao dokumenumfilmrõl lévén szó, kicsi hosszúnak ûn. Mindenesere a éma elgondolkodaó és valószínû, hogy aki láa, alaposan megfonolja majd, hogy emigráljon vagy sem. Egy másik dokumenumfilm, amely valóban ölees és frappáns, az Szirmai Máron alkoása, A remee remeke. Ezzel kapcsolaban igazi érdekesség, hogy a rendezõ hé éven kereszül dolgozo a filmen, amely egy vállalkozó örénee. Eredeileg egy sikeröréne le volna, azonban a hé év ala az ígéreesen induló vállalkozó önkremen, így csõdöréne le belõle. Emlíésre mélóak azonban azok a filmes eszközök, amelyek A remee remekében láhaók. Elsõsorban a film nagyon reális, de a vágási echnikák és a frappáns megoldások jelenésébõl kövekezeve legalálóbban alán az mondhanánk, hogy egy eredei, ál-amaõr eszközökkel készül, egykönnyen nem feledheõ dokumenumfilme láhaunk. Az eredeileg pének délelõre erveze dokumenumfilmek, Kocsis Tibor Új Eldorádója és Surány Z. András Ké hé pihenõje valamilyen okból kifolyólag nem érkezek meg. Sajnos, mivel az Új Eldorádó bizosan érdekes le volna, ugyanis egy olyan émá dolgoz fel, amelyik elég nagy por ver fel az uóbbi ké évben. Már a cím is önmagáér beszél és nem nehéz kialálni, hogy ha aranyról van szó, akkor az Filmefesz 2004 valamilyen úon-módon összefügg Verespaakkal, azzal a elepüléssel, amely aranylelõhelye mia híresül el. Valóban hálás éma egy dokumenumfilmes számára, hisz öbb szemponból is megközelíheõ a probléma. Kocsis Tibornak állíólag valóban jó filme sikerül készíeni, kár, hogy nem juo el a kolozsvári nézõközönséghez az Új Eldorádó. A hasonló mûfajú filmek közül meg kell még emlíenünk Sós Ágnes Teri nagyi alkoásá, amely egy elragadóan kedves öréne, még ha a rendezõnek nem is sikerül (vagy alán nem is akara) szigorúan bearani a dokumenumfilmes mûfaj minden köveelményé. Arról már vol szó, hogy a dokumenumfilmes blokkra könnyen be lehee férni. Beudhaó ez alán annak is, hogy a felvonulao alkoások nagy részé már leveíeék a sepsiszengyörgyi Film.doc fesziválon is. A kisjáékfilmekre azonban szerdáól szombaig már eléggé begyûl a közönség. Leginkább alán a pének késõ déluáni blokk kelee fel az érdeklõdés, ugyanis i olyan filmeke veíeek, min Lakaos Róber Gen(i)us diabolis Ördögérgye címû alkoásá, Fliegauf Benedeknek, a Rengeeg rendezõjének A sor címû kisfilmjé, valamin Mundruczó Kornél Kis Apokrif No. 1-já. Lakaos Róber erdélyi filmrendezõ Ördögérgye címû filmje a Gyímesekben készül és az hiszem, nem kell mos már különösebben senkinek sem bemuani. A budapesi Filmszemlén az Ördögérgye elnyere a legjobb kísérlei jáékfilm díjá. Hasonlóka lehe mondani Mundruczó Kornél Apokrif No. 1-járól is, amelye rendkívül kedvezõen fogado a szakma, az Apokrif No. 2 pedig az idei Cannes-i Filmfeszivál egyik kuriózumának számío. A kisjáékfilmek közö megemlíheõ még V. Nagy Aila A baba címû filmje is, amely a filmes és zenei eszközök övözése álal valóban érdekes csemege. A dokumenumfilmek és kisjáékfilmek uán szóljunk mos a nagyjáékfilmekrõl, mely kaegória a legnagyobb érdeklõdésnek örvende. A program szerin összesen nyolc nagyjáékfilm kerül volna bemuaásra. Kerül volna, mer sajnos a szervezõk hibáján kívül ké filme végül is nem sikerül leveíeni. Az egyik a Mélyen õrzö ikok, Böszörményi Zsuzsa filmje, amely helye a Rózsadomb kerül mûsorra. A Rózsadomb sajnálaos módon nem egy olyan film, amelyre sok szó érdemes pazarolni. Az lehene leginkább mondani, hogy a örénenek nincs sem eleje, sem vége. Érzésem szerin azonban magá a film végé mindenki nagyon vára. A másik alkoás, amely nem juo el Kolozsvárra, egy olyan film, amelye bizosan nagyon sokan ürelmelenül várak. Hajdu Szabolcs, a ké évvel ezelõi Macerás ügyek rendezõje Erdélyben forgao filme Tamara címmel. A producer az uolsó pillanaban akadályoza meg a kolozsvári veíés abból az okból kifolyólag, hogy a Tamará benevezik egy sanghaji fesziválra, ahol az a köveelmény, hogy az illeõ film a kínai veíés idõponja elõ máshol ne kerüljön bemuaásra. Sajnálaos módon egy olyan dologról van szó, amelye Erdélyben már nagyon várunk, ekinve az, hogy közülünk kevesen junak el Filmszemlére, ahol öbbek közö Hajdu Szabolcs filmjé is bemuaák. A Filmefesz bevallo célja is különben azon alkoások bemuaása Erdélyben, amelyek a Szemle uán nem junak el rögön az ieni mozikba. Ez Zágoni Balázsnak, a Filme szerkeszõjének a nyilakozaából is kiderül: Az szerenénk elérni a Magyar vándor Nincs mese Filmefeszel, hogy akik nem junak ki a Filmszemlére, azok is láhassanak egy válogaás abból, hogy hol ar a magyar film jelenleg. Egyébkén nem úl ideális az idõpon, ugye, mos is örén néhány válozás a programban amia, hogy azoka a magyar filmeke, amike nem muaak még be Magyarországon, nagyon nehezen adják ide a producerek, még akkor is, ha ez kisveíésnek számí, még akkor is, ha ingyenes, egyszerûen nem akarják semmilyen módon kiadni a kezükbõl addig, amíg moziba nem kerül. [...] Elég érdekes dolgok vannak, ado pillanaban nem lehee udni, hogy ki a világforgalmazója ennek a filmnek. Ugyanis a dolog úgy örénik, hogy a gyárósúdió legyárja a filme, eladja a jogoka egy világforgalmazónak és a világforgalmazóól megveszik a különbözõ országok forgalmazói a csak az illeõ országban érvényes forgalmazási jogo. Ado pillanaban nem uduk, hogy a Tamara jogai kinél vannak, uólag ez a dolog iszázódo. A Tamarából mindazonálal néhány részlee leveíeek, ugyanis a rendezõ, Hajdu Szabolcs és a fõszereplõ, Török Illyés Orsolya is Kolozsvárra láogao. Velük Zágoni Balázs és Szilágy Palkó Csaba beszélgee a filmrõl, amelye a remények szerin nemsokára mégiscsak bemuanak Kolozsváron. Azér, amiér a ké emlíe filme nem sikerül leveíeni, mégis vol nagy válaszék nagyjáékfilmekbõl. I van például a Drum bun Jó ua!, amely egy poénos road-movie, melyben egy néme férfi Erdély konkré és lélekani úveszõiben bolyong. Lóh Balázs Nincs mese címû filmje a népmesék jól ismer fordulaai, szereplõi ülei á mai környezebe, öleesen kezelve a oposzok és a mese morfológiájának képi világra való lefordíásá. A legnagyobb érdeklõdés alán pének ese vol apaszalhaó, amikor Anal Nimród Konroll címû filmjé muaák be. I már csak az ül, aki idejében érkeze, vagy valamilyen lelemény folyán helye udo szoríani magának, sokan pedig guggolva nézék végig a produkció. A Konroll a budapesi meróban jászódik, az uasok és az ellenõrök mindennapjaiba nyúj beekinés, rendkívül dinamikus dramaurgiával és öleességgel. Talán csak egy baja van a Konrollnak mégpedig a végkifejle, amely a film egészéhez képes kissé lagymaagra sikerede. Anal Nimród filmjének kapcsán egyébkén el kell mondani, hogy az idei Cannes-i Filmfesziválon leveíeék a versenyen kívüli filmek kaegóriájában. Akárcsak Kolozsváron, Cannesban is elház elõ veíeék a Konroll, a közönség pedig igencsak lelkesnek bizonyul. Szemanuk szerin mindvégig recepíven reagálak a poénokra, a film végé köveõen pedig hosszas apssal ünnepelék az alkoás. Ez köveõen Seven Lovy Mix címû alkoása kerül sorra, amelyre legalálóbban az lehe mondani, hogy mai fiaaloknak készül és róluk is szól. Dübörgõ elekronikus zene rimusára bonakozik ki Budapes éjszakai élee, mindez pedig egy amerikai srác szemszögébõl lájuk. Vasárnap ese a feszivál záródarabjakén a Magyar vándor láhaa a közönség. Herendi Gábor filmjé már veíeék a moziban, o pedig kiderül: sajnos a Magyar vándor híre nagyobb, min a ulajdonképpeni éréke. A dokumenum-, kis- és nagyfilmeken kívül, melyeknek széles válaszékából bizosan mindenki kiválogahaa az ízlésének megfelelõ, szüleésnapról lévén szó, nem hiányozhao a ora. Az ünnepi orabonás alakalmával Zágoni Balázs szerkeszõ bemuaa a Filme 50 fõs szerkeszõbrigádjá. Nyíl iok, hogy a mozgóképes szaklap sábja magyarországi filmek forgalmazásával is szerene foglalkozni. A Moebius-egyesüle, amelyen kereszül a Filme megjelenéséhez szükséges pénzekre is pályáznak, az szerené elérni, ha a Magyarországon megjelen új filmek egy része minél rövidebb úon a kolozsvári Tamara mozikban is bemuaásra kerülne. Ez egyelõre még csak a ervezés szinjén mûködik, mindenesere egy dicsérees kezdeményezés, mivel a 4. Filmefesz is bebizonyíoa, hogy van rá igény és bõven lenne közönség az új magyar filmekre. Remélheõleg akad majd olyan mozi is Kolozsváron, amely segíene a kezdeményezésben a Moebius-egyesülenek, de ez még Zágoni Balázs szerkeszõ szerin is kissé odébb van. A Filmefesznek még egy érdekes színfolja vol a szomba esi Kaláka koncer. a népszerû magyarországi együes Kányádi Sándor 75. szüleésnapjára érkeze Kolozsvárra, péneken pedig készer lépek fel a magyar színházban. Ez azonban nem vol ok arra, hogy ne legyen a szomba esi fellépésen is úgymond elház. Az emberek a Tranzi-ház udvarán szorulak, sokan a karzaról hallgaák a daloka, a kiváló sílusérzékkel megzenésíe klasszikus verseke. Minden összeveve sikeres és sokszínû rendezvénynek ado ohon ö napon á a kolozsvári Tranziház. Mindezér pedig a felelõs avagy sílszerûen: a ees nem más, min a Filme szerkeszõgárdája. Reméljük, hogy még sok hasonló szüleésnapra kerül sor, amelyen a magyar filmé a fõszerep. KINIZSI ZOLTÁN (Külön köszöne Gergely Zsuzsának az inerjúrészleér és a Transindexnek a foókér.)

12 XII WASS ALBERT kiadási jogok Folyaódha a versengés Salamoni íéleel zárul a Wass Alber mûveinek kiadási jogáról szóló, 2001 óa húzódó per. A budapesi Legfelsõbb Bíróság a héen hozo, jogerõs haározaának lényege: egyarán birokosa a kiadási jogoknak a Czegei Wass Alapívány és az író egykori barája, Szász (Zas) Lórán. Így a ké jogulajdonossal külön-külön szerzõdö marosvásárhelyi Menor Kiadó és a pomázi Kráer Mûhely Egyesüle egyarán megjelenehe Wass-köeeke. Wass Alber Kanadában élõ barája, Szász (Zas) Lórán per indío jogosulalan kiadás és erjeszés mia a Czegei Wass Alapívány, a Menor Kiadó, valamin a erjeszõ Liex Kk. és a Magyar Könyvklub ellen. Wass Alber uolsó éveiben Szász ugyanis 1989-ben megváloa az író valamennyi mûve kiadási jogá öezer dollárér és a megjelen köeek bevéele uán járó 12 százalékér. A kilencvenes évek közepén az író sajá alapíványára is áruháza ugyanezeke a jogoka, amelyek uóbb a Wass fivérek álal lérehozo Czegei Wass Alapíványhoz kerülek. Ezzel az alapívánnyal szerzõdö a marosvásárhelyi Menor Kiadó igazgaója, Káli Király Isván 1998-ban az élemû megjelen- Lapszámunk szerzõi Barabás Zolán 1953-ban szülee Nagyváradon, kölõ, újságíró. Köeei: Ulysses gúnyájában (1997), Valaki áll a szélben (1998), Hûvös holdfényben (2000), Balkáni szürküle (2002). Bogdán László 1948-ban szülee Sepsiszengyörgyön, író, újságíró, szerkeszõ; számalan köee jelen meg, öbb irodalmi díjjal jualmazák. Bréda Ferenc 1956-ban szülee Déván, kölõ, író, mûfordíó, kriikus. Köeei: A léezésõl a leheõségig (1980), Tûzpróba (1983), Anraci (2003). Dimény Lórán 1981-ben szülee Marosvásárhelyen. Eszeró Isván 1941-ben szülee Végváron, ny. anár, kölõ, Temesváron él. Köeei: Üveges (versek, 1983), Gondolaok a hölgyárban (2004). Illyés Isván 1973-ban szülee Nagyváradon, earológus. Magiszeri képzésben részesül a BBTE irodalomelméle anszékén (2002). Az LKKT, a Függöny és a Krónika közöle kriikái. Kinizsi Zolán 1979-ben szülee Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE bölcsészkarának hallgaója, a kolozsvári rádió riporere. Király Zolán 1977-ben szülee Kolozsváron, kölõ, mûfordíó, a Fiaal Írók Szöveségének agja. László Noémi 1973-ban szülee Kolozsváron, kölõ. Versesköeei: Nonó (1995), Az ébredés elõerében (1996), Esés uán (2000). Díjak: Sziveri-díj(1996), A Romániai Írók Szöveségének debü-díja (1996). Lászlóffy Csaba 1939-ben szülee Tordán, kölõ, író, mûfordíó, számos vers, próza és drámaköee jelen meg, jelenleg Kolozsváron él. Mandics György 1943-ban szülee Temesváron, újságíró, író, számos könyv szerzõje és ársszerzõje, munkásságá öbb díjjal is jualmazák. Mészáros Sándor 1959-ben szülee Bonyhádon, irodalomkriikus, szerkeszõ. Köeei: A kék hegyen úl (1987), Szövegkijáraok (anulmányok, 1992, Kereszúri Tiborral közösen). Szabó Péer 1952-ben szülee Aradon, kölõ, mûkedvelõ képzõmûvész. Versesköeei: Szerelembonás (1980), Ami fonos (1985), Vagyunk (1995). Szabó Róber Csaba 1981-ben szülee Szilágybagoson, a kolozsvári bölcsészkar magyar-néprajz szakának hallgaója. Szõke Mária Magdolna 1970-ben szülee Nagyváradon, író, kölõ, újságíró, jelenleg szülõvárosában él. Köeei: Ezeregy Pokol (regény, 1992), Fekee Madonna (versek, 1999), Misszióban Vadkeleen (riporok, 2000), Magdolna igék (versek, 2000), Vízumkényszer a paradicsomba (riporok, 2001) Tompa Gábor 1957-ben szülee Marosvásárhelyen, író, kölõ, rendezõ, a Magyar Nyelvû Színmûvészei Tanszék megalapíója, számalan darabo rendeze ihon és külföldön, munkásságá öbb hazai és külföldi díjjal ismerék el. Zsidó Ferenc 1976-ban szülee Székelyudvarhelyen, író. Köee: Szalmaánc (Menor, 2002) A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA (Foó: Panorama online) eésére. Szász (Zas) Lórán is érékesíee jogai a pomázi Kráer Mûhely Egyesülenek. A Wass-köeek 1998 uán ugyanazon a piacon, Erdélyen kívül nagyrész Magyarországon jelenek meg, és mindké kiadó jogosulalannak aroa a másik ebbéli mûködésé. A Szász álal indío perben a Fõvárosi Bíróság elsõ fokon az elõbb szerzõdö felperesnek ado igaza azzal, hogy raja kívül mindenki más el kell ilani a Wassköeek kiadásáól. A Wass Alapívány, a vele szerzõdö Menor és erjeszõik viszon fellebbezek. Miuán az elsõ fokon nyeres Szász és a Kráer figyelmezee a könyvkereskedõke: a Menor-köeek eladásával baj hozhanak magukra a kereskedõk a Kráer köeeire kezdek áállni. Emia nemcsak a Menor, hanem a Wass Alapívány is egyre nagyobb bevéelõl ese el, mer Szász, illeve a Kráer az álala jogosulalannak aro alapíványi kiadásokra hivakozva megagada az eladások uán járó 12 százalékos részesedés fizeésé. Az alapívány ez a pénz az erdélyi magyarság segíésére fordíja. (A NOL nyomán) Kulurális hírek Az MTA agja le lapunk munkaársa A Magyar Tudományos Akadémia közesülei agjává válaszoa Dr. Bréda Ference, a Babes-Bolyai Tudományegyeem anárá, lapunk munkaársá, számos esszé-, illeve versesköe szerzõjé. Késik Márai szobra Márai Sándor egész alakos szobrának elkészíésére a kassai Magyar Közösségi Ház indío adománygyûjés, melye okóberig meghosszabbíoak, mer nem gyûl össze elegendõ pénz: kb usd. Az alapkõleéel április 23-ra ervezék, s a szoboravaásra okóber 23-án kerül sor, jelképesen ezzel is ualva Márai leghíresebb, a magyar forradalomhoz ír, Mennybõl az angyal címû versére. Szép Magyar Könyv 2003 A verseny zsûrije dönése alapján a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában megjelen Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár címû, Deák Ferenc álal erveze és illuszrál könyv oklevele nyer. A díja június 3-án, órakor adják á Budapesen az Aranyíz Mûvelõdési Közpon színházermében. III. Erdélyi Nemzeközi Filmfeszivál A rendezvény május 28-án ese hé órakor sarol a kolozsvári Közársaság moziban, majd június 5-én, a Román Televízió 1-es csaornáján is közveíe díjkioszó gálával, ez köveõen pedig Faih Akin Head on címû filmjével zárul. E ké dáum közö azonban az érdeklõdõk 25 országból 80 filme ekinhenek meg, 12 produkció száll versenybe a 4000 eurós nagydíjér, kizárólag elsõ vagy második nagyjáékfilmjüknél aró rendezõk számára fennarva. Ezek közö alálhaó a Cannes-i filmfesziválon Aranykamera díja elnyer Reconsrucion, Crisopher Boe rendezésében, a magyarországi Nimród Anal Konroll címû produkciója, amely már számos díja udha magáénak, vagy az orosz Andrei Zvyaginsev, a Velencei Feszivál Aranyoroszlán-díjas The reurn címû filmje. A feszivál számos újdonságo is aroga: lesz szabadéri veíés a Babeº-Bolyai Tudományegyeem belsõ udvarán, ahol az egyenesen Cannes-ból érkezõ Kill Bill 2 címû Quenin Taranino-filme, valamin a Coen-esvérek produkciójá, a Ladykillers- ekinheik meg az érdeklõdõk. Újdonság a Poliika és a film nevû szekció, a CINEPUB elnevezésû rendezvény, amelynek kereében mûhelymunkára is sor kerül június 2 5. közö, és amely a reklám és a film kapcsolaá aglalja. A workshopo a Bánffy-paloában szervezik, a részvéel ingyenes, elõe azonban a Virina Adverising cégnél kell bejelenkezni. A 3x3 szekció kereén belül Wong Kar Wai, Lars von Trier és Kim Ki-Duk filmjei veíik, i lesz a francia szõke szépség, Julie Delpy, a feszivál díszvendége, akinek jelenléében veíik le a Before sunse címû, leguóbbi filmjé, jelen lesz számos nemzeközi filmfeszivál igazgaója. A másik beígér díszvendég, Ruger Hauer, egyelõre úgy ûnik, hogy filmezés mia nem ud jelen lenni. (Szabadság) Találkozó Auguszus közö a Magyar Barái Közösség (Lake Hope, Ohio) konferenciája Kis ország nagy nemze fõémával kerül megrendezésre. Írók kölõk, elõadómûvészek, lelkipászorok, poliikusok, filozófusok, anárok, színészek és népi együesek lesznek vendégei Magyarországról, Nyuga-Európából, Erdélybõl, Felvidékrõl, Délvidékrõl és Észak- Amerikából. Hollywoodi álmok A kiszivárgo hírek szerin Eyeken épül a világ legmodernebb és legnagyobb filmsúdiója. A kormányza a négyezer lakosú Eyek és a környék munkaerõgondjainak megoldásá várja a beruházásól monda Hiller Isván kulurális miniszer a cannes-i filmfeszivál magyar esjén. A sváb pincéirõl és boráról ismer fõváros környéki elepülés már magyar Hollywood-kén emlegeik a helyiek. Egyelõre még az sem lehe udni, hogy mekkora beruházásról van szó, annyi azonban már kiszivárgo, hogy Demján Sándor és Andrew Vajna közösen jegyzi a vállalkozás. (MNO) Nagybányai képzõmûvészek Alfaluban Tizenö nagybányai képzõmûvész munkáiból nyíl kiállíás Gyergyóalfaluban. A vándorkiállíás Csíkszeredából érkeze Alfaluba a megyei kulurális közponnak köszönheõen, amely kapcsolao ápol a nagybányai Teleki-házzal. A árla rövidesen megekinheõ lesz Gyergyószenmiklóson is. (RMSZ) Magyar faliszõnyegek Kézzel készíe remekmûvek az elekronikus korszakban címmel 12 mai magyar exilmûvész munkájá állíja ki a washingoni Texile Museum. A kiállíás szepember 5-ig ekinheõ meg. Serija Jáékok Újvidéken május 26-án kezdõdö a 49. Serija Jáékok. A kilenc nap ala a versenyprogramban Ivan Medenica mûvészei igazgaó, a jáékok szelekora válogaásában hé elõadás nézhenek meg. A Szerb Nemzei Színház elõcsarnokában Plakákiállíás láhaó, valamin Kapiány Aila grafikus, a riennále elõzõ fõdíjasának munkái ekinheõek meg. (Magyar Szó) Milyen nyelven hallgaunk? Errõl a émáról beszélge május 29-én déluán 6 óráól Gulyás Miklós, Sockholmban élõ magyar íróval Láng Zsol és Vida Gábor a Láó Irodalmi Színpadán, a szerkeszõség fölöi anácskozási eremben, a Tusnád u. 5. szám ala. (Népújság) POSZT Június közö kerül megrendezésre a POSZT, a színházak országos alálkozója és szemléje. A Nyíl Fórumo június 2 5. közö rendezi meg a Színházi Dramaurgok Céhe a POSZT-on. A nyiónapra a Félédesnek, Falussy Lilla színmûvének mûhelybemuaójá ûzék ki, Árkosi Árpád rendezésében. A ovábbi napokon egy-egy felolvasó-színházi produkció lesz. Balalajkás ak Borányfilmmel Bush ellen Az idei cannes-i filmfeszivál egyik legizgalmasabb filmje Michael Moore legújabb alkoása, a Fahrenhei 9/11, amely végül megkapa az Arany Pálmá. A rendre borányoka kavaró filmjeirõl és könyveirõl ismer rendezõ célja ezúal, sajá állíása szerin, nem más, min megbukani a Bush-kormány. A mûrõl a rendezõ mindössze annyi árul el, hogy a Bush és a Bin Laden család közi kapcsolaról aralmaz bizonyíékoka. Cannes-ban még annyi hozzáe, hogy a filmben vannak Irakban készíe meghökkenõ képek is. Nyáresi koncerek A MATÁV Nyáresi koncerek 2004 címû dzsesszsorozaról szóló elõzees információ neves hazai és külföldi zenészek fellépésé ígéri a Pesi Vármegyeháza Díszudvarában. A július 15-i nyiókonceren a Czirják Csaba Quine és a Coolacive Quare zenél, július 18-án a Tony Lakaos - Kirk Lighsey Quare, valamin Arnie Somogyi (bõgõ) és Winson Clifford (dob) mûsora hallhaó. Lapszemle Korunk Oroszok ma émakörrel jelen meg a lap májusi száma. Hol vannak ma az oroszok, honnan várják ma õk a megválás? A Szovjeunió és álalában a szovje ér srukúrájának széhullása számos kérdés vee fel. Törvényszerû folyama vol-e, és lezárul-e már? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kap válasz az olvasó. Láó A lap májusi számában verse közöl Ferencz Imre, Kovács András Ferenc, Tamás Tímea, Lászlóffy Csaba, Balási András, Zakariás Isván, Páll Lajos, prózával Visky András, Roh Endre, Gáll Máyás, Gulyás Miklós jelenkezik. Helikon A 9. számban olvashaók öbbek közö: Páll Lajos, Király Farkas versei, Szõcs Isván jegyzee, Simó Máron prózája, Lászlóffy Csaba ragikomédiája, Dávid Gyula pedig Reményik Sándor Imre Ilonkához címze verseirõl ír. Színházi feszivál Június 17-õl kerül sor Kisvárdán a Haáron Túli Magyar Színházak XVI. Fesziváljára. A seregszemlén Románia, Szlovákia, Szerbia-Monenegró és Ukrajna magyar nyelvû ársulaai közül izenhé muakozik be. A június 26-ig aró seregszemle ponos programjá mos egyezeik a szervezõk. Erdélyi színházi porál Az eddigi legjobb, legszínvonalasabb erdélyi színházi porál a A Hegyi Réka szerkeszee inernees oldalon megalálhaó öbbek közö a színházak mûsora, az erdélyi színházi adabank és kriikaár, de be lehe kapcsolódni a fórumba is. Összeállíoa IRHÁZI JÁNOS Szerkeszi: Böszörményi Zolán Munkaársak: Irházi János, Karácsonyi Zsol, Mészáros Sándor, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária, Lapszerkeszõ: Bege Magdolna hp://ij.nyugaijelen.com, Anyagaink uánközlése csak a forrás megjelölésével

A Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében.

A Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében. -- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés

Részletesebben

Lapunk következõ száma 2012. augusztus 17-én, pénteken jelenik meg!

Lapunk következõ száma 2012. augusztus 17-én, pénteken jelenik meg! V I Z I V Á R O S A B U DA P E S T I. V Á R KERÜLET K R I S Z T I N A V Á R O S B U D AVÁ R I Ö N K O R M Á N Y Z AT Félmilliárdból újul meg a Rudas N A P H E G Y L A P J A l W W W. B U D AVA R. H U l

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb

Részletesebben

BEVEZETŐ. De, beszélhetünk e, városi szintű fenntarthatóságról?

BEVEZETŐ. De, beszélhetünk e, városi szintű fenntarthatóságról? BEVEZETŐ Dokori érekezésem émaválaszásá a közel 15 éves elepüléservezői, illeve 7 éves okaói munkám apaszalaai, eredményei valamin egy mára már igen kiemel fonosságú szempon a FENNTARTHATÓSÁG haároza meg.

Részletesebben

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

cukorbeteg kedvencének kezelése

cukorbeteg kedvencének kezelése Caninsulin VePen Soha nem vol ilyen egyszerû cukorbeeg kedvencének kezelése Ha kedvence cukorbeeg Elôször lehe, hogy lesújoa a cukorbeegség diagnózisa, de gondoljon csak bele, mi is jelen ez: sikerül beazonosíani

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányza Képviselő-esüleének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Az 1956-os Emlékbizoság megbízásából a Közép- és kele-európai Törénelem és Társadalom Kuaásáér Közalapívány

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267

Részletesebben

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Miniszérium I. Agrárgazdasági, környezevédelmi helyzeérékelés A Földművelésügyi Miniszérium (a ovábbiakban: FM) evékenységének sraégiai háeré a Kormány álal elfogado Nemzei Vidéksraégia

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Környezevédelmi és Vízügyi Miniszérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főoszály Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken Nyuga-Alföld RÉGIÓ Budapes, 2004. november.

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

Jókai Gyûjtemény. file:///d /jokai.txt[2013.08.21. 12:26:11]

Jókai Gyûjtemény. file:///d /jokai.txt[2013.08.21. 12:26:11] Jókai Gyûjtemény "A kényes úrfi s a rongyos baka" / szerk. Mezei Zsolt (2001) "Baráti emlékül-jókai Mór" / összeállította és az elõszót írta E. Csorba Csilla (1981) "Mester Jókai" / szerk. Hansági Ágnes

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28.

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28. 2014. 03.26-án a Zipernowsky Károly Általános Iskola Tematikus Napjainak keretében a felső tagozatos diákok Irodalmi Teadélutánon vettek részt az iskola könyvtárában. A foglalkozás témája az aktuális Happy

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Kollégáimmal arra az elhatározásra jutottunk, hogy kicsit átfabrikáljuk, napra késszé tesszük cégünk magazinjának első számát.

Kollégáimmal arra az elhatározásra jutottunk, hogy kicsit átfabrikáljuk, napra késszé tesszük cégünk magazinjának első számát. Üdvözlöm! Kollégáimmal arra az elhaározásra juounk, hogy kicsi áfabrikáljuk, napra késszé esszük cégünk magazinjának első számá A magazin célja ugyanaz, min a miénk, azaz levenni azoka a erheke az Ön válláról,

Részletesebben

A sztochasztikus idősorelemzés alapjai

A sztochasztikus idősorelemzés alapjai A szochaszikus idősorelemzés alapjai Ferenci Tamás BCE, Saiszika Tanszék amas.ferenci@medsa.hu 2011. december 19. Taralomjegyzék 1. Az idősorelemzés fogalma, megközelíései 2 1.1. Az idősor fogalma...................................

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)

Részletesebben

fényében a piac többé-kevésbé figyelmen kívül hagyta, hogy a tengerentúli palaolaj kitermelők aktivitása sorozatban alumínium LME 3hó (USD/t) 1589

fényében a piac többé-kevésbé figyelmen kívül hagyta, hogy a tengerentúli palaolaj kitermelők aktivitása sorozatban alumínium LME 3hó (USD/t) 1589 www.kh.hu WTI (USD/hordó) 46 46 diesel ARA spo () 456 472 kerozin ARA spo () 215.9.25 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj B az elmúl ké hében a Bren

Részletesebben

Szempontok a járműkarbantartási rendszerek felülvizsgálatához

Szempontok a járműkarbantartási rendszerek felülvizsgálatához A VMMSzK evékenységének bemuaása 2013. február 7. Szemponok a járműkarbanarási rendszerek felülvizsgálaához Malainszky Sándor MÁV Zr. Vasúi Mérnöki és Mérésügyi Szolgálaó Közpon Magyar Államvasuak ZR.

Részletesebben

Előhang Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi éppen úgy vagyunk sok drága búnknak étek. És bűnünk mind makacs, igaz bánatra

Részletesebben

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai Az összekapcsol áz-őz körfolyamaok ermodinamikai alapjai A manapsá használaos ázurbinák kipufoóázai nay hőpoenciállal rendelkeznek (kb. 400-600 C). Kézenfekvő ez az eneriá kiaknázni. Ez mevalósíhajuk,

Részletesebben

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5 www.kh.hu 215.7.16 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5565 5765 cink LME 3hó () 254 2 nikkel LME 3hó () 1162 1198 alumínium LME 3hó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! i 7-5'33/07 A Fovárosi Íéloábla 2.Kf.27.561/2006/8.szám "\"?,', " R ".,--.ic-" i" lvöj.bul.lape" evlcz,,-.'{i-.)., Erkze:.. 2007 JúN 1 :szám:......,;.?:j.or; lvi\:dekleek:,""" : Ekiira ik szam ' m.:...,.

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Tavaszköszöntõ családi sportnap a Czakón 5., XVIII. 2013. A B U DA P E S T I.

Tavaszköszöntõ családi sportnap a Czakón 5., XVIII. 2013. A B U DA P E S T I. V I Z I V Á R O S A B U DA P E S T I. V Á R KERÜLET K R I S Z T I N A V Á R O S B U D AVÁ R I Ö N K O R M Á N Y Z AT Megemlékezés a Márai szobornál Április 11-e a Kölésze napja és Márai Sándor szüleésének

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy i ( LEGUJABB QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy 1-= :-: dalkedvelö. :-: 1,,:,1 Megjelent H.-Nl... Vásárhelyen. t Kapható,: Török Pál könyvárusnill "'IL" "Kigyó-u. 2.... ", NYOMATOTT NEMES ÁRMIN

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

Kiadja a Barankovics István Alapítvány Felelős kiadó: a Kuratórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen

Kiadja a Barankovics István Alapítvány Felelős kiadó: a Kuratórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen Van megoldás ISBN 978-963-85524-4-0 Kiadja a Barankovics Isván Alapívány Felelős kiadó: a Kuraórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen Van megoldás Nyugdíjreform A családi ípusú adórendszer bemuaásakor

Részletesebben

2001-ben alapíoa Böszörményi Zolán ORBÁN JÁNOS DÉNES Nem párnák köz* (P S Oroszországban) Tandori Dezsõnek Immár egy gondola se bán, kiiroam, min a csalán, a ikos férge elpuszíoam, lelkem ingé fehérre

Részletesebben

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5 www.kh.hu 215.7.31 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5298 5565 A Bren kőolaj a folyaa a mélyrepülés az elmúl ké hében, és 9%-al kerül

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

LUCKY LUKE AZ EMBER, AKI GYORSABBAN LÔ, MINT AZ ÁRNYÉKA

LUCKY LUKE AZ EMBER, AKI GYORSABBAN LÔ, MINT AZ ÁRNYÉKA KÉN (S) megnevezése a nyelvújíás idején is kevese válozo, ez megelôzôen Zay büdöskônek is neveze 1791 (Zay: Mineralógia), Kovás is így emlíi 1822 (Kovás: Ásványnévár); a nyelvújíás idején kénô 1829 (Schuser:

Részletesebben

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Csapat/iskola: 2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Tudnivalók A teszt 130 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül mindig egy és csak egy helyes

Részletesebben

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,

Részletesebben

5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek

5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek 5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

2013 a beruházások éve

2013 a beruházások éve V I Z I V Á R O S A B U DA P E S T I. V Á R KERÜLET K R I S Z T I N A V Á R O S B U D AVÁ R I Ö N K O R M Á N Y Z AT N A P H E G Y L A P J A l W W W. B U D AVA R. H U l XVIII. T A B Á N É V F O L YA M,

Részletesebben

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e Élt egyszer egy szegény asszony, Semmije se volt, ha mondom! Se kenyere, se garasa, Csak egy kedves kis kakasa. A kis kakas a szeméten Kipir-kapar, kutat éhen.

Részletesebben

Üzemeltetési kézikönyv

Üzemeltetési kézikönyv Beléri egység levegő-víz hőszivayús rendszerhez és opciók EKHBRD011BV1 EKHBRD014BV1 EKHBRD016BV1 EKHBRD011BY1 EKHBRD014BY1 EKHBRD016BY1 EKHBRD011CV1 EKHBRD014CV1 EKHBRD016CV1 EKHBRD011CY1 EKHBRD014CY1

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek

Részletesebben

Szűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán.

Szűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában helyezték ki az ország első Verstablóját csütörtökön. Az Irodalmi Rádió akciójának segítségével a fiatalok a kortárs alkotók művészetéhez kerülhetnek közelebb.

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

A Cseppnyi Önbizalom kútja

A Cseppnyi Önbizalom kútja Bertóti Johanna A Cseppnyi Önbizalom kútja Szereplők: Fodor testvérek (kertészlegények) Bodor Magnólia, tündér Kuruzs Ló Utolsó Sárkány Kurta Farkú Malac Félénk Tigris 1 1. jelenet Kert. Csukott szirmú

Részletesebben

Évértékelõ beszélgetés dr. Nagy Gábor Tamás polgármesterrel. A jövõ záloga

Évértékelõ beszélgetés dr. Nagy Gábor Tamás polgármesterrel. A jövõ záloga V I Z I V Á R O S A B U DA P E S T I. V Á R KERÜLET K R I S Z T I N A V Á R O S B U D AVÁ R I Ö N K O R M Á N Y Z AT Figyelem! Rövidesen lejár a várakozási hozzájárulások érvényessége Tiszel Kerülei Polgárok!

Részletesebben

S Z Í N E S JÁ T É K

S Z Í N E S JÁ T É K S Z Í N E S JÁ T É K 3 10 éves gyermekeknek Láttál már SZIVÁRVÁNYT? Ugye milyen szép? Hogyan keletkezik a szivárvány? Süt a nap és esik az eső, vagy eláll az eső és kisüt a nap. A levegőben sok a vízcsepp.

Részletesebben

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj 01 Klapka induló Föl-föl vitézek a csatára A Szent Szabadság oltalmára Mennydörög az ágyú csattog a kard Ez lelkesíti a magyart Föl-föl látjátok lobogómat Indulj vidáman robogó had Édes hazánkért hősi

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Szalmakazal, ahová az emberek lefekszenek aludni a derült éjszakában, a tarlón fekete szél susog a tejút örökös íve alatt, és a durva kenderpokrócuk testeket domborítanak egészen

Részletesebben

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal)

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) DALSZÖVEGEK (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) 14. Támaszd meg oldalad Két arany pálcával. Meg is simakodjál, Meg is mosakodjál, Beszélve: Töröld meg magad

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

W W W. A U t O S O f t. h U. Pörög az idei év.

W W W. A U t O S O f t. h U. Pörög az idei év. S f h Pörög az idei év Remélem, Önnél is jól haladnak a dolgok Mi gőzerővel dolgozunk Készülnek a szofverek újabb és újabb verziói, folyamaosan arjuk a ovábbképzéseke és i van a magazin újabb száma is

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám!

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Tandori Dezső Réváldozat Forrás-mű Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Eldönthetetlen címváltozatok Utazás Karinthy koponyája körül (75 éve halt meg) 2 félteke Aspergernek Féltekék Hamletnek

Részletesebben

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde AHOL AZ ÉG ÉS A FÖLD TALÁLKOZIK Javasolt feldolgozási idő: 70 perc 1. feladat Az alábbi szövegrészletek Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményéből

Részletesebben

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012 DIPLOMADOLGOZAT Varga Zolán 2012 Szen Isván Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Markeing Inéze Keresle-előrejelzés a vállalai logiszikában Belső konzulens neve, beoszása: Dr. Komáromi Nándor, egyeemi

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU. 100 homokszem-vers

KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU. 100 homokszem-vers KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU Elektronikus változat Fedélterv és grafika: Kovács Gábor KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers Kovács Gábor, 2012 ELŐSZÓ A Piros

Részletesebben

II. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:

II. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók: Bolizsár Zolán Aila Enika -. Eyenáramú eneráorok (NEM ÉGLEGES EZÓ, TT HÁNYOS, HBÁT TATALMAZHAT!!!). Eyenáramú eneráorokkal kapcsolaos eyé univalók: a. alós eneráorok: Természeesen ieális eneráorok nem

Részletesebben

49/2002. (VII. 26.) OM rendelet. a szakképzéssel kapcsolatos egyes oktatási miniszteri rendeletek módosításáról

49/2002. (VII. 26.) OM rendelet. a szakképzéssel kapcsolatos egyes oktatási miniszteri rendeletek módosításáról 49/2002. (VII. 26.) OM rendele a szakképzsel kapcsolaos egyes okaási miniszeri rendeleek módosíásáról A szakképzről szóló 1993. évi LXXVI. örvény 4. (1) bekezdének a) ponjában kapo felhaalmazás alapján

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

Óvodába indulok én ( felkészülés az óvodára)

Óvodába indulok én ( felkészülés az óvodára) Óvodába indulok én ( felkészülés az óvodára) Bár az óvodai beszoktatás időszaka nagy kihívás, mégis van pár aranyszabály, amely felkészítik a gyerekeket, és a szülőket is (!) az óvodakezdésre. Nézzünk

Részletesebben

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;

Részletesebben

Ancon feszítõrúd rendszer

Ancon feszítõrúd rendszer Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a

Részletesebben

Multimédiás-hangjátékos lézer show esküvőre 2015

Multimédiás-hangjátékos lézer show esküvőre 2015 Multimédiás-hangjátékos lézer show esküvőre 2015 2 Információk: és esküvője év hó -n Helyszín: Telepítés: -tól -ig (kb 2 óra időtartam) Násznép érkezik: Műsor kezdés várhatóan: órakor Időtartam: kb 8 perc

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel

Részletesebben

Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc

Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc Montázs szövegek montázs metszetekkel. Széchenyi krt.-i Általános Iskola, Szolnok, 1995 (Vissza a tartalomjegyzékhez:..\tartalomjegyzék.doc - Verseink könyve ) (Vissza

Részletesebben

2/2012. (II.1.) 3/2012. (II.1.)

2/2012. (II.1.) 3/2012. (II.1.) Érdi II. évfolyam. 1. szám 2012. Február 1. Érd Megyei Jogú Város hivaalos lapja Taralom I. Rendeleek 2 1/2012. (II.1.) önkormányzai rendele Érd Megyei Jogú Város Helyi Épíési Szabályzaáról szól, 31/2010.

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat Közgazdasági Szemle, LX. évf., 213. november (1169 127. o.) Paramerikus nyugdíjreformok és éleciklus-munkakínála A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer finanszírozása puszán a demográfiai folyamaok kövekezében

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben