A muravidéki magyar közösség rövid- és középtávú stratégiája

Átírás

1 A muravidéki magyar közösség rövid- és középtávú stratégiája A muravidéki magyar közösség megmaradását szolgáló dokumentum a közösség megmaradásának stratégiáját szolgálja. Irányelvei kísérendők a közösség intézményei számára, útmutatóként szolgálnak a programok kivitelezésében és a pályázati témakörök meghatározásánál. A megmaradást a végiggondolt, tervezett és megvalósítható, eredményt hozó stratégia biztosíthatja. A tevékenységek összehangolása szükséges, hiszen több területen (pl. könyvkiadás, kirándulás- és rendezvényszervezés) a kínálat meghaladja az érdeklődést. A dokumentum csupán irányelv, annak részleteit az illetékes szakbizottságok, szakintézmények és egyének dolgozzák ki, az MMÖNK Tanácsa pedig megtárgyalja. A stratégiára azért van szükség, mert csak így érhető el, hogy a közösség intézményei, önkormányzatai és annak vezetői közös célok elérése érdekében együttesen lépjenek fel, hiszen így sokkal nagyobb hatékonyság és eredményesség biztosított. Szükség és igény szerint ahogy ez gazdasági és mezőgazdasági téren már megfogalmazódott egyes területeken elkészíthető külön stratégia. Általános kérdések Helyzetértékelés: A muravidéki magyarság száma az elmúlt 90 évben drasztikusan csökkent. Pontos adatok nincsenek, ezért fontos lenne a népszámlálás elvégzése legalább néhány településen, hiszen az adatok ismeretében könnyebben meg tudnánk határozni a teendőket a közösség megmaradása érdekében. A magyarság intézményrendszere kiépült, működése szlovén és magyar költségvetési eszközöknek köszönhetően jelentős mértékben biztosított. A magyar nyelv presztízse nincs a megfelelő szinten, ezen a megmaradás érdekében változtatni kell. Stratégiai irányelvek: A szakmai intézmények és az önkormányzatok szorosabb együttműködése, közös rendezvények szervezése nemcsak az egységet sugallhatná, hanem a költségvetési kiadásokat is csökkenthetné. Fontos a szoros együttműködés az MMÖNK, a községi magyar önkormányzatok, a szakintézmények és a mindenkori parlamenti képviselő, illetve a mindenkori szlovén és magyar kormány között. A cél ugyanis önmagában nem az, hogy legyenek intézmények és munkahelyek, hanem az intézmények szolgálják a közösség érdekeit az élet különböző területein. Fontos lenne egy közös szakszolgálat kialakítása, amely gondoskodhatna az összes magyar intézmény jogi-pénzügyi szolgáltatásáról, valamint segítséget nyújthatna pályázati összegek lehívásában, ami reálisan nézve gyakorlatilag az

2 egyetlen lehetőség a költségvetések növekedésére. Rendkívül fontos a közösségtoborozás kérdése (különböző ingyenes rendezvények, magyar estek, stb.), a közösség igényeinek meghallgatása és figyelembevétele. Fontos lenne az intézmények és az önkormányzatok éves terveinek összehangolása, hiszen hatékonyabb lehetne a megvalósítás, és költségek is csökkenhetnének ez által. A stratégia részleteinek kidolgozásánál szükséges bevonni a szakintézményeket, az önkormányzatokat, valamint felhíváson keresztül minden egyesületet és egyént, aki hozzá kíván járulni a stratégia kidolgozásához és annak megvalósításához. Politikai kérdések Helyzetértékelés: Az MMÖNK a muravidéki magyarság legfelsőbb szerve, így a két ország hivatalos tárgyalópartnere. Az elmúlt egy esztendőben szoros együttműködés jellemezte úgy a szlovén mint a magyar kormánnyal, akárcsak a határon túli kisebbségi pártokkal, közösségekkel. Megkezdődött a kapcsolatok megerősítése a rábavidéki szlovénekkel is. Eredményes volt az új kezdeményezés Budapest főpolgármesteri hivatalával (ingyenes színházi előadás és Zala György utca Budapesten). Első alkalommal került megrendezésre augusztus 20-a alkalmából díszülés. A nemzetiségi jelentőségű intézmények száma kettőre növekedett (MNMI és MNTI), a lendvai magyar RTV stúdió pedig elkülönített támogatásban részesül. Stratégiai irányelvek: Folytatni a kapcsolatépítést, több magas rangú politikussal való találkozás (lehetőség szerint a Muravidéken), hiszen csak így érhető el, hogy a döntéshozásban szereplő személyek első kézből ismerjék meg a muravidéki magyarság problémáit és segítsenek azok megoldásában, így kiküszöbölve a gyakran még élő rossz és téves sztereotípiákat. Fontos lenne szorosabbra fűzni az együttműködést az anyaországgal, a határon túli magyar pártokkal, szervezetekkel és intézményekkel, a szlovéniai olasz, valamint a határon túli szlovén közösségekkel. Erősíteni kell a kapcsolatokat a szlovén és magyar községek felé egyaránt, de legalább annyira fontos a szlovéniai olaszokkal való együttműködés megerősítése. A kapcsolatépítést a partnerek közötti szoros együttműködésnek kell jellemeznie, meghatározott tartalommal: a kapcsolattartás önmagában ne legyen feladat, hanem legyen mögötte tartalom, gyakorlati eredmény is. Javaslom egy Muravidéki Magyar Díj létrehozását, amely a meglévő Nívódíj mellett az élet valamennyi területén elismerhetné azok tevékenységét, akik a szlovéniai magyarság megmaradása érdekében maradandót alkottak, alkotnak.

3 Gazdasági-mezőgazdasági kérdések Helyzetértékelés: A Muravidék (nemcsak a vegyesen lakott terület) Szlovénia legfejletlenebb vidékei közé tartozik. Nagy a munkanélküliség, ezért a fiatalok nagymértékben elköltöznek a vidékről, ami a közösségünket legalább kétszeresen sújtja. A mezőgazdaság meg nem becsülése a múltban az ágazat visszaeséséhez vezetett, a fiatalok számára ez a pálya nem érdekes. Az MMÖNK partnerként szerepel a Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia aláírói között, ez alapul szolgálhat saját stratégiánk kidolgozásához. Stratégiai irányelvek: Első lépésben a muravidéki magyar vállalkozók és gazdák egyesületének megalapítása, saját márkanév megalkotása, szükség és igény szerint egy szövetkezet létrehozása, a szükséges adatbázis elkészítése, bekapcsolódása a magyar (Kárpátmedencei) és szlovén piacra, illetve a termelők termékeinek eladása hazai környezetben: piacok megalapítása több településen. Egy gazdasági alap létrehozása szintén növelheti a szervezettséget és a két ágazat fellendülését. Hosszútávon egy magyaros élő skanzen (egy épület megvásárlása magyar állatfajtákkal, az egykori vidéki élet és szokások bemutatása) megalapítása is hasznos lenne. Ezt a nagyobb értékű beruházást elsősorban EU-s forrásokból lehetne megvalósítani. Esetleges beruházókat a térségbe adókedvezményekkel biztosíthatna a kormány. Politikailag támogatni kell a Lenti Beltinci vasútvonal kiépítését, amely évek óta a KBV ajánlásai között is szerepel. Törekedni kell főleg európai forrásokból a határ menti településeket összekötő utak felújítására. Ifjúsági kérdések Helyzetértékelés: A jövőnket a fiatalok jelentik, megnyerésük az egyik legfontosabb feladatunk. Ezért is alakult meg az MMÖNK Ifjúsági Bizottsága, de ezen a téren a többi intézmény is jelentős munkát végez. Emellett szükségszerű a már meglévő magyar jellegű ifjúsági egyesületek felkarolása és ösztönzése. A munkanélküliség a fiatalok elköltözésével jár. Stratégiai irányelvek: Ösztöndíjak biztosítása állami szinten, illetve közös muravidéki magyar ösztöndíjalap létrehozása. A fiatalok folyamatos bekapcsolása a közösség, az intézmények munkájába. Tapasztalatcsere szempontjából szintén fontos lehet az együttműködés a Kárpátmedencei és egyéb kisebbségi ifjúsági szervezetekkel. A hiányszakmák betöltésének támogatása (ösztöndíjakkal is). Egyesületek szakmai támogatása a magyar programokhoz, kisebbségi kérdésű szabadegyetem szervezése. A fiatalok számára pályázatot kellene meghirdetni a muravidéki magyarság helyzetképének vázolását illetően, megadni a lehetőséget közösségmegtartó programok benyújtására és a kiválasztott programot/pályázót

4 megbízni a pályázat tárgyának megvalósításával, ezzel is bevonni a közösségi életbe. A sport területén a közösség szervezetten nem sokat tett, ezen a téren mindenképpen célszerű és fontos lenne változtatni, hiszen nagyobb tömegeket tudnánk megmozdítani focimeccsek és egyéb sportrendezvények szervezésével. A magyarságra való tudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, így fontolóra kellene venni a legfiatalabbaknak szánt gyerekprogramok támogatását, sőt, különböző baba-mama programok szervezését is beleértve. Kulturális kérdések Helyzetértékelés: A tevékenység fő hordozója a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) és a településeken működő művelődési egyesületek. Az MNMI a 2012-es esztendőben az általános gazdasági helyzetre való tekintettel költségvetési megvonásban részesült, ami bizonyos tevékenységeknél érzékelhetővé vált. Stratégiai irányelvek: A fiatalok felkarolása (népzene- és néptáncoktatás, színház, szavalás, vers- és prózaírás, stb.), a falvakon működő egyesületek működésének, szakmai segítségének a biztosítása, a központi együttesek (citerások, néptáncosok és népdalkörök) fejlődésének biztosítása (itt rendkívül fontos a szakember rendszeres jelenléte munkája) és általuk a közösség promoválása Szlovéniában és a Kárpát-medencében egyaránt. Hazai szakemberek (néptánc, színjátszás) felkarolása és munkába helyezése. A műemlékek és kulturális örökségünk felújítása, restaurálása, a vidék híres szülötteinek megbecsülése, emléktáblák állítása. Emléknap a II. világháború után elhurcoltaknak, emléktábla állítása. A tervek között szerepel a tudományos tevékenység támogatása, fejlesztése. A nemzetiségi központi könyvtár a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kívül van (Muraszombatban), ezt az illetékes minisztériummal egyeztetve Lendvára kellene áthelyezni. Oktatási kérdések Helyzetértékelés: A kétnyelvű oktatás nem hozta meg a közösség által elvárt eredményeket, a magyar nyelv helyzete nem azonos a szlovénhez. Csökkenőben van a magyar nyelvet tanulók száma az anyanyelvi csoportokban. A szaktantárgyaknál különösen hiányos a magyar nyelv tudása, több tanár nem is beszél magyarul. Stratégiai irányelvek: Az oktatási projekt elnyerése egy szinte utolsó lehetőséget nyújt a hiányosságok megszűntetésére. A magyar és a szlovén nyelvhez való beiratkozás párhuzamosan anyanyelvi szinten növelhetné a magyar óráknál a tanulók számát. A Magyarországon meghirdetett Kárpát-medencei, határon túli óvodai projekt szintén

5 lehetőséget kínál magyar jellegű óvodai programok, segédeszközök, továbbképzések stb. elnyerésére. Amennyiben az oktatásban magyar nyelven nem következik be változás pozitív irányba, akkor szükséges elgondolkodni más oktatási formában a kétnyelvű iskolák helyett. Az iskolákban több magyar jellegű foglalkoztatást kell biztosítani, lehetőség szerint választható tantárgyként. Egy program hirdetése, melynek keretében az iskolások ismerjék meg szűkebb pátriánkat, beleértve a történelmi zalai és vasi vármegyét. Megfelelő továbbképzések biztosítása, de főképpen az igazgatók és a tanárok elkötelezett hozzáállása. Sajtó és média kérdések Helyzetértékelés: A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet (MNTI) a Népújság kiadásával hetilapként jelenik meg, az IFI ifjúsági melléklet pedig a fiatalok körében gyakoribb megjelenést igényelne. Az RTV keretében működő Magyar Műsorok Stúdiója (MMR, Hidak) az elmúlt években tartalmilag és terjedelmét nézve is bővült. Stratégiai irányelvek: A két sajtóház szorosabb együttműködése minőségi előrelépést jelenthetne. Közös megjelenés a nemzeti ünnepek alkalmával (pl. ünnepi műsorral, kiadvánnyal, stb.). Célszerű folytatni a fiatalok számára rendezett továbbképzéseket, az újságírás magyar nyelvű oktatását az iskolákban választható tantárgyként. A muravidéki magyar sajtóban szükség lenne a magyarságtudat erősítésének nevelésére szolgáló műsorok, írások hatékonyabb bővítésére. Jogi kérdések Helyzetértékelés: A jogi helyzet elvi szinten jónak mondható, viszont annak megvalósítása, illetve betartása nagyon alacsony szinten van. Stratégiai irányelvek: A kerettörvény elfogadása több területen rendezheti a joghézagokat, illetve főleg az illetékes állami és községi közigazgatási szerveket rábírhatja a jogszabályok hatékonyabb betartására. A nyelv presztízsét növelheti, amennyiben a közhivatalokban sikerül a magyar nyelv használatát növelni. Ezzel összefüggésben szükséges megvizsgálni a kétnyelvűségi pótlék rendszerét és átalakítását (csak az kapjon, aki tud magyarul és ténylegesen használja is), ezt egybekövetve egy Beszélek magyarul (nyelvhasználat a gyakorlatban!) projekt beindítása az illetékes szakminisztériumokkal egyeztetve A rendszerek kidolgozása az élet számos területére szükséges. Az MMÖNK alapszabályzatának és ügyrendjének elfogadása, összehangolása a községi önkormányzatok alapszabályzataival.

6 Vallási kérdések Helyzetértékelés: A magyarság három felekezethez tartozik, többségében a római katolikus valláshoz. A magyar papok, illetve lelkipásztorok kérdése megoldatlan, kivétel ez alól a református felekezet. Az MMÖNK vezetősége felvette a kapcsolatot az egyházak vezetőivel. Stratégiai irányelvek: Az ősszel megkezdődött magyar hitoktatónő bevonása Lentiből Lendvára jónak bizonyult, ezt a folyamatot erősíteni kell. Augusztus 19-én Lendván kerül kiállításra a Szent Korona mása egy ökumenikus istentisztelet keretében. Erősíteni kell a püspökségek közötti együttműködést (Szombathely és Muraszombat), hogy minél gyakrabban és magasabb szinten legyen biztosítva a magyar nyelv és a magyar nemzeti öntudat erősítése a szertartásokon. Rendezni kell a keresztény református egyház státuszát Szlovéniában. Készítette: Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke