2015. évi... törvény Érkezett : 7e15 ÁPR dr

Átírás

1 2 Irarnánysz (( évi... törvény Érkezett : 7e15 ÁPR dr egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáró l 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló éviv= törvény módosítása 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 66. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A fizetési osztályok els ő fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekv ő számú fizetési fokozatokhoz tartozó az els ő fizetési fokozat garantált illetményére épül ő legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér. 2. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 2. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 8. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke ha e törvény máskén t nem rendelkezik a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,26 millió forintot, az adóalap 0 százaléka, b) ha az adóalap meghaladja az 1,26 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, a z 1,26 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka, c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió forintot, forint és a 3 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka. 3. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 29/A. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként forint. Három, vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén eltartottanként és jogosultság i hónaponként forint. 3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évii,i. törvény módosítása 4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 22/C. -a a következ ő (la) bekezdéssel egészül ki : 22/C. (1 a) Az adókedvezmény ezernél több néz ő befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, illetve az ahhoz kapcsolódó, a hivatásos sporttevékenységet szolgáló létesítmény (a továbbiakban

2 3 együtt: labdarúgó-stadion) létesítésére, felújítására és m űködtetésére adott támogatás után ne m vehető igénybe.' 4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatáso k fedezetéről szóló évi LXXX. törvény módosítása 5. (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 31. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 2 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulékon belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. (2) Hatályát veszti a) a 4. 1) pontjában a természetbeni egészségbiztosítási járulék, b) a 18. (1) bekezdés a) pontjában a természetbeni egészségbiztosítási járulékot,, c) a 24/A. (2) bekezdésében a természetbeni és, d) 25. -ában a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és, e) 26. (3) bekezdésében a, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot, f) 30/A. (1) bekezdésében a természetbeni és, g) 30/A. (2) bekezdésében a 19. (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és, h) 30/A. (3) bekezdésében a 19. (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és, i) 31. (4) bekezdésében a természetbeni és, j) 50. (4) bekezdésében a természetbeni és, k) 51. (2) bekezdés a) pontjában a természetbeni egészségbiztosítási járulék és, 1) 51. (3) bekezdés a) pontja, b) pontjából a ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék ne m nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, c) pontjából a természetbeni és, m) 51/A. (2) és (4) bekezdésében a természetbeni egészségbiztosítási járulék és, n) 51. (4) bekezdés a) pontja, b) pontjából a ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék ne m nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, c) pontjából a természetbeni és szövegrész. 5. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása 6. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 8. (1) bekezdés b) pont ba) alpontj a helyébe a következő rendelkezés lép : [(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a) a 7.. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szül ői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy] ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató vagy fels őoktatási intézményben első fels őfokú szakképzésben, els ő alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkez ő gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszonnegyedik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl őségük

3 4 biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonhatodik életévét betölti ; továbbá" 7. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként forint, d)két gyermeket nevel ő egyedülálló esetén gyermekenként forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként forint, fi három vagy több gyermeket nevel ő egyedülálló esetén gyermekenként forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel ő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézménybe n él ő, továbbá nevel őszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után orint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel ő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint, i) a 7. (2) bekezdése szerinti személy esetén a (2) bekezdésben foglaltak kivételével forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociáli s intézményben élő, továbbá nevel őszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyez ő határozatban megjelölt személy, valamint a 8. (3) bekezdése alá tartozó személy esetén forint. 6. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása 8. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 3. melléklete a mellékletben foglaltak szerint módosul. 7. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény módosítása A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 206/A. -sal egészül ki : /A. A köztulajdonban álló munkáltató a munkavállalónak legalább olyan mérték ű éves béremelést biztosít, mint a munkabéremelésnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően megállapított elvárt mértéke.

4 5 8. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény módosítása A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 36. -a hatályát veszti. Ez a törvény január 1-jén lép hatályba. 11.

5 6 Melléklet egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szüksége s módosításáról szóló évi.... törvényhez Az Áfatv. 3. számú melléklete a következ ő I/B. résszel egészül ki : I/B. Helyben termelt alapvető élelmiszerek szám Megnevezés vtsz. 1 Friss tej legfeljebb 3 tömegszázalék zsírtartalommal, legfeljebb ból nettó két literes kiszerelésben 2. Gabonaliszt, a búza- és kétszeres liszt kivételével : Kukoricaliszt Rizs 4. Félkemény sajt Étolaj Kristálycukor ból 7. Fehér kenyér, félbarna kenyér, vizes kifli, vizes zsemle ből Sertéshús frissen, kötve vagy fagyasztva (egész vagy félsertés, comb és részei csonttal, lapocka és részei csonttal, tarja, karaj és részeicsonttal, oldalas és dagadó, sertéshúsok csont nélkül) Étkezési tojás Élő ponty Ponty, frissen vagy hűtve Édesvízi hal, frissen vagy hűtve (kivéve a szalmonidák, az angolna és a ponty) Csirkehús (nem darabolt, felezve vagy negyedelve, szárny, hát, nyak, far, mell és részei, láb és részei) Pulykahús (nem darabolt, felezve vagy negyedelve, szárny, hát, nyak, far, mell és részei, láb és részei) Természetes méz : 16. Friss zöldségek 17. Friss gyümölcsök 18. Fűszerpaprika- őrlemény tő l 0709-ig 0802-t ől 0809-ig "

6 7 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Égető szükség van egy, a dolgozói szegénység elleni program elfogadására, mert az elmúlt öt é v nem hozta meg a kormány által ígért felemelkedést. Az egymillió új munkahely ígéret e szertefoszlott, nem jöttek létre a várt új munkahelyek a versenyszférában. 400 ezer helyett 40 ezerrel nőtt a piaci munkahelyek száma. A reálkeresetek mindössze 5 százalékkal n őttek az öt év alatt, de ez is a magasabb jövedelm űeknél csapódott le. A legszegényebb 2 millió ember reáljövedelme 20 százalékkal csökkent. Csak a személyi jövedelemadó tekintetében az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése 134 milliárddal n őtt, a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal csökkent. Már az adózók fele keres a létminimum összegénél kevesebbet, és kétharma d keresete esik az átlagbér alá. Az emberek ma többet dolgoznak kevesebb bérért, és egyre többen tapasztalják meg azt, hogy a munkával szerzett jövedelmük nem elég a megélhetéshez. A kormánynak súlyos felelőssége van ennek a helyzetnek a kialakulásában : a magyar bérek leszakadása tudatos kormánypolitika eredménye. A kiskeresetűeket sújtó egykulcsos adó, a minimálbér megadóztatása, a munk a terheinek növelése, a közszféra béreinek befagyasztása, a közmunkabér csökkentése, az áfa-emelé s és számos más intézkedés együttes hatására a társadalom százaléka került rosszabb helyzetbe. Nem jött be a kormány számítása : az Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát megteremt ő Munka törvénykönyve és az egykulcsos adó nem tudott lendületet a foglalkoztatásnak sem. Az intézkedések fedezetét az adott költségvetési évben az adótörvények változtatásával és a felesleges kiadások lefaragásával lehet megteremteni. Az programja szerint az élőmunka terheinek csökkentését a t őkejövedelmek és a vagyon (luxusadó) nagyobb mértéke, illetve a környezethasználat nagyobb adóztatása ellensúlyozza. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. és 9. -hoz A törvényjavaslat kimondja, hogy a garantált illetmény egyetlen közalkalmazotti fizetés i fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér, valamint el őírja az közszféra cégeinek munkavállalói esetében a bérajánlások kötelező megtartását. A 2-3., valamint a 10. -okhoz A törvényjavaslat az általános indokolásban meghatározott célokat úgy teljesíti, hogy visszaállítja a személyi jövedelemadó progresszivitását (ezzel a nagy összeg ű osztalékjövedelmek esetében is megteremtve a jelenleginél magasabb adókulcsot), továbbá hatályon kívül helyezi a stabilitás i törvénynek az egykulcsos jövedelemadóztatást el őíró rendelkezéseit. A családi adókedvezmény jogosulti körének kiterjesztése mellett ez a 6-7. szerinti módosítások okszer ű következménye az egy, illetve kétgyermekes családok esetében a mérték is nő. Az 4. -hoz A módosító javaslat célja, hogy egy sz űkös költségvetési helyzetben, amikor az állami é s önkormányzati alapfeladatok ellátását is számos tekintetben veszélyezteti a forráshiány, gátat szabjon a közvetve költségvetési forrásokból finanszírozott sokmilliárdos focistadion-építési

7 8 projekteknek. Ugyan az adókedvezmény céljai között ma sem szerepel a profi (de legalábbi s hivatásszerűen, a megélhetésért folytatott) versenyrendszerben folyó versenysport infrastrukturáli s megalapozása, azonban tudható, hogy a hirtelen jött nagy gazdagságból a csapatokat m űködtet ő gazdasági társaságok szinte mindenhol építkezni kezdtek, és hogy ezen az ágon a költségvetési bevételb ől például többmilliárdos nagyságrendben finanszírozták futball- és miniszterelnök-szerető cégek a felcsúti fedettsportlétesítmány-beruházást. A módosító javaslat ennek kíván az amúgy alapos hatásvizsgálatra és teljes átgondolásra szoruló látványcsapatsport-adókedvezménye s szabályok egyéb elemeit nem érintve gátat szabni. Az 5. -hoz Természetbeni egészségügyi járulék kivezetése, pénzbeni egészségügyi járulék csökkentése, munkaerő-piaci járulék csökkentése. A mindenkinek járó megfelelő minőségű egészségügyi ellátás állami feladat. Biztosításához már m a sem elég az ezen a címen beszedett egészségügyi járulék, adóbevételekből kell fedezni. Annak érdekében, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, és például a minimálbér nettója elérhesse a létminimumot, a természetbeni egészségügyi járulékot ki kell vezetni. Így az adóbevallások is egyszerűsödnek. A megmaradó 1%-os járulék alkalmas arra, hogy a jogosultságot keletkeztesse, illetve hogy az állam ki tudja pótolni a bevételeket annak6-szorosával. A munkaerőpiaci járulék csökkentése nyomán sem csökkenhet az erre fordított összeg, ezt is a z központi költségvetésb ől kell kiegészíteni. A okhoz A felsőoktatásban részt vevőkre kiterjesztett családi pótlék és családi adókedvezmény azoknak a családoknak a terhét csökkentené, ahol továbbtanul a gyerek. A javaslatunk szerint a jelenleg igazságtalan, a harmadik gyermek után hirtelen megugró családi adókedvezményt igazságoss á tennénk, kiegyenlítenénk az egyes gyerekek után járó kedvezményt. Mivel az adókedvezményt csa k a dolgozó szülők vehetik igénybe, a 2008 óta ugyanazon a szinten lev ő családi pótlék összegét i s megnövelnénk. Fontos változás volna a családi pótlék differenciálásának javítása: a gyermeküket egyedül nevelők, a tartósan beteg/fogyatékos gyermek esetén a mainál magasabb összege t állapítanánk meg (mivel ezen csoportoknak magasabb a szegénységi kockázata is). Végül, a családi pótlékot, és vele a családi adókedvezményt is kiterjesztenénk a gyermek fels őfokú tanulmányainak végéig, de legfeljebb 24 éves koráig. A családi pótlékra vonatkozó jogosultság kiterjesztéséb ől következik a családi adókedvezményre való jogosultság kiterjesztése is. A 8. -hoz A fogyasztás adóztatását továbbra fontosnak tartjuk, azonban nem szeretnénk fenntartani Európa legmagasabb adókulcsait. Továbbá az adóterhek arányainak beállításával támogatni akarjuk a z egészséges életmódot, és támogatni akarjuk a hátrányos helyzetben lév ő és a vidéki megélhetés számára különösen lényeges mez őgazdaságot és élelmiszeripari ágazatokat. Demagóg pénzosztogatás helyett, amely ráadásul inkább a közép-fels ő rétegeket segítené, az a Magyarországon is termő (nyers) gyümölcsök a zöldségek, a friss (nem tartósított) kenyér, a pékáru, a friss (nem UHT) tej, a liszt, a rizs, a nyers húsfélék, a tojás, illetve édesvízi halak áfájá t csökkentené 5%-ra. Az áfacsökkentett termékcsoportban nincsenek benne a fűszerek, a cukor, és a tartós, illetve feldolgozott termékek, valamint az élvezeti cikkek. A friss tej áfacsökkentésébe ugyanakkor beleértjük a kér ődző állatok tejét (szarvasmarha, juh, kecske). Az áfacsökkentés ugyanúgy vonatkozzon a tenyésztett és nem tenyésztett édesvízi halakra is, valamint a mézre (ennek

8 9 termelésében nagyhatalomnak számítunk) és a f űszerek közül kivételként a (hungarikum) fűszerpaprikára. A 11. -hoz Hatálybaléptető rendelkezés, amely a költségvetési és adóévhez igazodik.

9 ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Kövér László úrnak az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk az egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot. Budapest, április 7. i fer András Dr. Szél Bernadett Schmuck Erzsébet Ikotlty István Sallai R. Benedek