Munkanapló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkanapló 2009.09.01-2010.04.09."

Átírás

1 Munkanapló Név: Agócs Adrien Időpont Óra Tevékenység A téma átgondolása Szakirodalom olvasása Tartalomjegyzék összeállítása Az innováció megírása Összesen: 20 óra aláírás Teljesítést igazolom:.. projekt menedzser/szakmai vezető

2 Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Tel.: 77/ TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben P á l y á z ó : K i s k u n m a j s a V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a K i s k u n m a j s a, F ő u. 8 2 ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ CÍME: Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. Avagy legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája! A produktum műfaja Oktatási-nevelési módszerek Készítője Agócs Adrien Előkészítésének ideje Elkészítésének ideje Megjelenési formája a) print változat b) digitalizált változat Internetes közzététele kosar.educatio.hu Elkészítésének munkaórája 20 óra Leadásának ideje: Innováció típusa önálló a) önálló b) többletmunka c) jó gyakorlatokhoz kapcsolódó Készítő neve Agócs Adrien Aláírása Átvevő aláírása

3 Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. Avagy legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája! Készítette: Agócs Adrien 2010.

4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A testkultúráról Egészség Az életmód és a divat kölcsönhatásai A testnevelők javaslatai A szakirodalmi áttekintés összefoglalása SAJÁT KUTATÁS Mit sportolhatnak jelenleg diákjaink? Milyen program szerint dolgozik az iskolai sportkör ebben a tanévben? Mennyi pénzből gazdálkodhat ebben a tanévben a sportkör? Milyen fizikai állapotban vannak tehát intézményünk nappali tagozatos tanulói? Mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy intézményünk diákjai több sportolási lehetőséghez jussanak? ÖSSZEFOGLALÁS AJÁNLÁS AZ ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAMBA IRODALOMJEGYZÉK

5 1. BEVEZETÉS Sajnos, a mai középiskolai korosztály egészségmagatartási és sportfogyasztási adatai szerint, sem az órai, sem pedig a délutáni sportfoglalkozások nem hatékonyak. A foglalkozások nem alapozzák meg sem a széles bázisra épülő tehetségkiválasztó rendszert, sem pedig az egészséges társadalmat megalapozó felnőttkori aktív sportfogyasztást, a sportrekreációt. A szakirodalmi áttekintésben a sportolási szokások iskolai megalapozásának fontosságát, a testnevelés személyiségfejlesztő értékeit, az egészségnevelés hatékonyságát, a sportos intézmények példáját, a sport és a divat szerepét, valamint a testnevelők javaslatait ismertetem. A következő részben, intézményünk iskolai sportkörének jelenlegi helyzetét vázolom fel. Majd innovációmban, az intézményünkben készített motoros próbák felmérései és egy az iskolánk 310 tanulója által megválaszolt kérdőív feldolgozása alapján bebizonyítom, hogy tanulóink majdnem fele nincs megfelelő fizikai és egészségi állapotban. Mit lehetne tenni egy egészségesebb és fittebb középiskolai korosztály felnevelése érdekében? Ki kell alakítani egy új országos mozgalmat. Van lehetőségünk diákjaink fizikai-, egészségi állapotán javítani, sőt a többi magyarországi középiskolának is ötleteket adni, tőlük ötleteket kapni. Fontos, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 5

6 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A testkultúráról A testkultúra legismertebb meghatározásai a következő kulcsszavakat tartalmazzák: testi-lelki műveltség, egészség, testi teljesítőképesség, tevékenységek, eszközök és szellemi javak. A testi-lelki műveltség alatt a testkultúra motoros és szellemi javai-értékei elsajátításának egyéni fokát értjük, Az egészséget testi-lelki-szociális egyensúlyként értelmezzük. A testi teljesítőképesség, a testi vagy motoros képességek, illetve azokra ráépülő pszicho-motoros tudás együttese, amelyet az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások, elsősorban az oktatás-nevelés formálnak. A tevékenységek szó olyan gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a testnevelés és a sport lényegét kifejező, a testkulturális műveltség megszerzését, a test egészségét, a testi-lelki teljesítőképesség fejlesztését, fokozását és versenyszerű összemérését szolgáló pszicho-motoros tevékenységeket. A szellemi javak ebben az összefüggésben a testkulturális műveltség megszerzéséhez, az egészség, a testi-lelki teljesítőképesség fejlesztéséhez, fokozásához és megőrzéséhez szükséges tudományosan megalapozott ismereteket, elveket és módszereket ölelik fel. (Rétsági 2006, o.) Rétsági (2006) gondolataira alapozva megállapítható, hogy a testkultúra fogalom kulcsszavainak értelmezése ad támpontokat ahhoz, hogy szavakba foglaljuk a testnevelés közoktatásban elfoglalt szerepét fémjelző értékeket, azaz a tantárgyban tárgyiasult testkultúra meggyőző erejét. Nem rangsoroljuk, csak súlypontozzuk a saját, belső értékek komplex rendszerét. A testnevelés legfőbb és legsajátosabb értékének az általános és a speciális mozgásműveltség közvetítését tartjuk. A testnevelés oktatásában a motoros 6

7 tanulás a domináns tanulási forma. A testnevelést ez különbözteti meg a többi tantárgytól, tehát ez a tantárgy differencia specifikája! A gyakorlati jellegű oktatási folyamat, a motoros tanulás eredményeként létrejött gyakorlati jellegű tudás, ez identitástudatunk forrása és meggyőző bizonyítéka. A testkultúrából nyert, a tanulók életkorához, tanulási tulajdonságaihoz illeszkedő tartalmak elsajátítása alapján létrejött pszichomotoros tudás, valamint a hozzá kapcsolódó elméleti ismeretek együtteséből alakul ki az általános és a speciális mozgásműveltség, mint a kultúrkör sajátos tartalma. Kiemelkedő szerepét aláhúzza az is, hogy az általános műveltséghez hozzátartozik a kultúrált mozgás, a mozgásműveltség és a testkultúra alapvető formáinak, ismereteinek, készségeinek köre. Kultúrált ember nem képzelhető el testkulturális műveltség nélkül. A műveltség mércéje az egészséges életmód tudatos gyakorlása is, melynek legfőbb eszközei, az említett pszichomotoros tartalmak: az általános és a speciális mozgásműveltség összetevői. A tanulók életkoruknak megfelelő mozgásműveltsége így távolabbi értékeket is hordoz, jövőbe mutató célokat is szolgál: az egészséges és kulturált életmód esélyét teremti meg. Magasra értékelt rangját indokolja az is, hogy a nevelés más fontos értékei is a mozgáskultúra kialakításának folyamatában realizálódnak a mozgásos cselekvések elsajátítása, gyakorlása által. Rétsági (2006) véleményével összhangban a testnevelés kiemelkedő értéket képvisel a tanulók, diákok egészséges növekedésében, érésében, és áttételesen az egészséges életmód megalapozásában. A motoros tanulás műveltségtartalmát a mozgásos cselekvések, fizikai, fiziológiai ingerek jelentik. Ezek mozgásokban realizálódnak, tehát izomműködések által jönnek létre, ezzel fizikai ingereket szolgáltatnak a szervezetnek, és kedvező biológiai változásokat eredményeznek. Az ideg-, izom-és csontrendszer, valamint az ellátó szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságaiban bekövetkezett változások hozzájárulnak a tanulók biológiai fejlődéséhez, kibontakozásához, fejlesztik az alkalmazkodó-és az ellenálló képességet. A szervek, és szervrendszerek kedvező működése teszi lehetővé a különböző motoros képességek fejlődését, amelyek az életfenntartáshoz szükséges tevékenységek, a mindennapi-és a sportmozgások 7

8 elsajátításának feltételei is. Az egészség, mint köztudott azt jelenti, hogy személyiségünk teljes, harmonikus egész. A különböző célú, tudatos szomatikus tevékenységek jótékony hatásai lelki, mentális és szociális téren is személyiségformáló, személyiséggazdagító jelentőséggel bírnak. Mozgásos cselekvések, azaz fizikai aktivitás hiányában, amit csak a szakszerű és színvonalas testnevelés biztosíthat, a fent vázolt hatásrendszer áldásaiból nem részesednek a tanítványok, így nem lesznek képesek élni genetikailag kódolt lehetőségeikkel. Tudatában kell lennünk, tehát annak a felelősségnek, hogy a tantárgyi műveltségtartalmak elsajátítása teremti meg az alapját a testi-lelki egészségnek, az optimális testi-lelki teljesítőképesség kibontakozásának és áttételesen az egészséges életmód megalapozásának is. Ez utóbbi, egyéni és társadalmi érdekeket kifejező feladat megoldása oly módon valósul meg a tantárgy keretein belül, hogy a tanulók alapvetően gyakorlati jellegű tudását a testtel és az egészséggel kapcsolatos ismeretekkel gyarapítjuk. Ezzel lehetővé tesszük, hogy tanítványainkban meggyőződések és értékítéletek alakulhassanak ki az életmódra vonatkozó helyes döntések meghozatalához. A testnevelés magas értékszerepet játszik a tanulók szociális nevelésében, érzelmi-akarati tulajdonságaik fejlesztésében. A tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek minden mozzanata szociális környezetben zajlik. A társas tevékenység, a közös erőfeszítés, az egymásrautaltság, az együttes munkában sikerek és kudarcok útján formálódó emberi kapcsolatok gazdagítják a tanulók érzelmi életét, és olyan pozitív tulajdonságok kifejlődését segítik elő, mint a kapcsolatteremtő képesség, a szolidaritás, a tolerancia, és a fair play szellemiségének elfogadása stb. A testnevelés megtanít a siker és a kudarc kezelésére, illetve elviselésére. A mozgásos cselekvések tanulási folyamata számtalan konfliktushelyzetet teremt, és döntési kényszert hordoz. A motoros tanulásban kitüntetett szerepet játszó gyakorlás kitartást, szorgalmat, bátorságot és kockázatvállalást, monotónia-és gyakran fájdalomtűrést is megkövetel tanulóinktól. A tanulási eredmények hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához, az önbizalom megszerzéséhez, és sok esetben az önkifejezés legfontosabb eszközévé válnak. A testkultúra tanulásán és művelésén keresztül a tanulók megismerhetik a saját test, mint örömforrás meghatározó élményét, 8

9 melynek hatására testképük és énképük is formálódik. A mozgásműveltség fejlesztési folyamatában tehát olyan tudásra tesznek szert, amely magabiztossággal és az önrendelkezés jogával is felruházza a tanulókat. 2.2 Egészség Az egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészség fogalmát így határozza meg: Az egészség a teljes testi-lelki (szellemi) és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya Eszerint az egészség nem csupán a testi biológiai, szervezeti (orvosi) működés alkotja, hanem a lelki, szellemi (önkiteljesülés, belső béke, párkapcsolat) és a szociális (társas környezeti) jólét is. A dinamikus egészségfogalom magába foglalja azt, hogy az egészségért az embernek valamit folyamatosan tennie kell (megerősítő, fenntartó támogató, fejlesztő tevékenységet). Egészségügyi kultúra Az egyetemes kultúra magába foglalja az egészségügyi kultúrát. Az egészségre nevelés, az egészségtudat kialakítása elsősorban az ember helyes életmódra való irányítását célozza: hogyan alkalmazkodjon megváltozott környezetéhez; hogyan érje el a testi-lelki-érzelmi egyensúlyt; ismerje saját és környezete egészségügyi higiéniáját, a korszerű táplálkozás módját, a testmozgás hasznosságát, a szervezetre. A munka-pihenés harmóniájának lényegét, a dohányzás, alkohol, túltápláltság káros hatását, a betegség megelőzésének lehetőségeit, a nemi élet higiéniáját, az aktív pihenés szerepét, a célszerű öltözködést, és mindazokat a tényezőket, melyek az egészséges életmód megvalósítását, megszilárdítását elősegítik, biztosítják. A testkultúra az egészségügyi kultúrának meghatározó és szerves része. (Szatmári 2009) 9

10 Egészségnevelés a közelmúltban és ma A rendszerváltás előtti években az ifjúsági (úttörő- és KISZ-) szervezetek zászlaján is szerepelt a sport, illetve az egészségnevelés, hiszen ez mindig vonzó az ifjúság számára. Az így összegyűjtött csoportokat patkolták meg politikai programokkal. Tény, hogy viszonylag sok pénz és úgy-ahogy jól kialakult szervezeti felépítés jellemezte ezt a mozgalmat. Eseményei kampány- és kirakatjelleggel bírtak, de valahogyan működtek, és széles rétegeknek hozzáférhetővé tették a sportolást (sítáborok, nyári táborok, ODOT-ok, túravezető, ifjúsági sportvezető táborok stb.). A rendszerváltás óriási vákuumot teremtett, magára hagyta az ifjúságot. A különböző pártok vagy egyházak köré csoportosult ifjúsági szervezetek nem tekintik fő feladatuknak a sportot és az egészségnevelést, vagy ha igen, akkor is elszigetelten működnek, egymásra kevés hatással. Egykor tanulóval, állami támogatással, olcsón lehetett sítáborokat szervezni. Ma a gazdasági helyzet, a piacgazdaság, a racionalizáció stb. csak a jómódú diákok számára teszi lehetővé az ebben való részvételt. Pályázni is lehet mondhatnák de az eredmény, az elnyert összeg csekélysége miatt, siralmas! (Gubicza 2000, o.) Egy tökéletes program, a Pennsylvania állam (USA) egészségnevelési programja, amelyet bármelyik ország, bármikor megvalósíthatna. Ismert, hogy az USA-ban az egészség magasra értékelt fogalom. Érdemes tanulmányozni Pennsylvania állam 12 osztályos egészségnevelési tantervét, ezt a programot használják óvodás kortól a középiskola végéig. Az egészséges életmód kialakítása az egyén életvitelében témakörön belül, az 1 3. osztályokban többek között a fogápolás, a szájhigiéné szokásaival, az öt érzékszerv ápolásának, védelmének módjaival, az emóciók felelős és felelőtlen kifejezéseivel foglalkoznak. A 4 6. osztályokban megbeszélik az optimális egyensúly megtalálását alvás pihenésaktivitás között. Elmagyarázzák, hogyan befolyásolják a családi és közösségi kapcsolatok az egyén egészségmagatartását; felismertetik az egyéni 10

11 egészségi szokásrendszer és a jó közérzet kapcsolatát; elmagyarázzák a fizikai, mentális, emocionális jó közérzet kapcsolatait; tudatosítják a stressz pozitív és negatív hatásait. A 7 9. osztályokban ismertetik a korai serdülőkor egészségügyi problémáit, az egészséges egyéni életvitel érdekében végzendő teendőket. A osztályokban tervet készítenek a személyes egészség fenntartásának élethosszig tartó szükségleteiről. Az érés-fejlődés témakörben az 1 3. osztályban az optimális éréshez, fejlődéshez szükséges helyes táplálkozás, kielégítő alvás és fizikai aktivitás témáit tárgyalják meg többek között. A 4 6. osztályokban feltárják az egészségi szokások jelentőségét az érés-fejlődés folyamatában; megvitatják, hogy az öröklés, a környezet és a személyi egészségi szokások hogyan befolyásolják a növekedést, fejlődést. A 7 9. osztályokban ismertetik a serdülőkor fizikai, emocionális, társadalmi szükségleteit; összehasonlítják a hasonló korúak növekedési, fejlődési mutatóit; megállapítják, milyen fejlődésbeli különbségek várhatók; összehasonlítják a férfi és női fejlődés-érés különbségeit; tudatosítják az akceleráció, illetve a késői érés hatását a növekedésre, fejlődésre. A osztályokban ismertetik azt a folyamatot, amelyen keresztül az öröklés és a környezet módosíthatja a fizikai-emocionális érést, fejlődést. A jó közérzet (fitnesz) témakörben az 1 3. osztályokban elmagyarázzák az egyén természetes szükségleteit a tevékenység (aktivitás), a relaxáció és az alvás iránt; tudatosítják a jó testtartás jellemzőit, a helyes légzés módjait, megismertetik a szívműködést serkentő gyakorlatokat. A 4 6. osztályokban elemzik a kapcsolatot a táplálkozás (diéta) és a fittségi állapot között; ismertetik a jó testtartás fizikai előnyeit és ennek rendszeres gyakorlatait; lehetővé teszik a részvételt valamilyen rendszeres mozgást végző csoportban. A 7 9. osztályokban ismertetik az ülő foglalkozás káros következményeit a helyes testtartásra; tanulmányozzák a fizikai fittség jelentőségét a fizikai és mentális fáradtság megelőzésében; tudatosítják a fittségi állapot hatását a szívműködésre és a fizikai, mentális, emocionális jó közérzetre; alkalmazzák azt a szintetizáló tervet, amely kombinálja a rendszeres mozgást az egyén egészségi szokásaival, viselkedésével. 11

12 A osztályokban ismertetik a fizikai fittség összetevőit és ezek viszonyát az egyén fizikai állapotához; alkalmazzák az érvényes kritériumokat a fittség fenntartását szolgáló felszerelésekre, gyakorlatokra, táplálkozásra vonatkozóan. A fogyasztói magatartás és egészséges életmód témakörben, az 1 3. osztályban többek között megmagyarázzák a tévéreklámok hatását az élelmiszerek, illetve az egészségügyi termékek közötti választások esetében; ismertetik azokat a biztonsági előírásokat, amelyeket be kell tartani gyógyszerek vagy más termékek vásárlása esetén. A 4 6. osztályokban tudatosítják, hogy mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek az egészségüggyel kapcsolatos információk meghallgatását, az egyes termékek, szolgáltatások kiválasztását; ismertetik, miért kell óvatosan követni és betartani az egészségügy, illetve más szakmák tanácsait; elmagyarázzák, hogyan kell használni az egyes termékekhez kapcsolódó használati útmutatásokat. A 7 9. osztályokban megismertetik a tisztességtelen egészségügyi gyakorlat jellemzőit; tudatosítják a drogellenes információkat; elemzik az egyes termékek szavatossági idejét, minőség és felhasználhatóság szerint; differenciálnak az egészségügyi diagnózis és az önvizsgálat között; ismertetik az egészségügyi szélhámosságok fajtáit; megismertetik a speciális egészségvédelmi, illetve prevenciós területeket. A osztályokban felismertetik, hogy az egészségügyben a végső felelősség az egyéné. Értelmezik a drogokkal kapcsolatos előírásokat. A betegségmegelőzés és kontroll témakörben az 1 3. osztályokban felismertetik a betegségek tüneteit; bemutatják azokat a módszereket, amelyekkel az egyén megvédheti magát és másokat a betegségektől; tudatosítják a jó közérzetet befolyásoló tényezőket; bemutatják a fertőzésveszélyes helyzeteket. A 4 6. osztályokban azonosítják a különböző fertőzések forrásait és változatait; bemutatják a fertőzések, betegségek hatását az emberi szervezetre, ezen belül néhány speciális betegség szimptómáit; vázolják a betegségmegelőzés és az emberi viselkedés viszonyát; fotókkal illusztrálják a betegségek fizikai, mentális, társadalmi hatásait az egyén, a család és az ország vonatkozásban; azonosítják a 12

13 stressz pozitív és negatív hatásait; számba veszik a stresszcsökkentés pozitív módjait. A 7 9. osztályokban többek között összehasonlítják a hosszú, illetve a rövidtávú betegségek, valamint a rokkantság hatását a környezetre és az egyénre; elmagyarázzák az egyén szerepét a betegségmegelőzésben és a kontrollban. A osztályokban elkészítik az egészséges életmód élettervét, mely tartalmazza a betegségmegelőzésről és kontrollról szóló információkat is; bemutatják az emberi test rendellenes működéseit és a korrigáló megoldásokat; felismertetik az érzelmi és a fizikai stressz tüneteit, és alkalmazzák a társadalmilag elfogadható segítő módszereket; megfigyeltetik a technikai haladás és a környezeti változások hatását a feltárt egészségügyi problémákra. (Gubicza 2000, o.) 13

14 2.3 Mit kell tehát az iskolának tennie a szabadidős sportolási szokások kialakításának segítése érdekében? Célszerű tehát tiszteletben tartani a tanuló más irányú érdeklődését és segíteni tehetségének kibontakozását. A tanuló iskolán kívüli tevékenységét személyes együttműködéssel és intézmények közötti együttműködés formájában lehet segíteni. A kapcsolat lehet alkalomszerű és rendszeres, ötletszerű és stratégiai cél által vezérelt. Kívánatos, hogy a nevelői rendszerek közötti együttműködést például az iskola és a művelődési ház között a célirányosság, tervszerűség és a rendszeresség jellemezze. Az idővel való ésszerű gazdálkodás, szokássá alakítása, a napi időbeosztás, a napirend kialakításának a segítése, a sokirányú érdeklődés kiéléséhez szükséges feltételek megteremtése a felnőtt társadalom feladata és felelőssége. Következésképpen a ma iskolájának nyitottnak kell lennie a párhuzamosan működő, szabadidős és tehetséggondozó rendszerek (a művelődési házak, nyelviskolák, sportegyesületek stb.) szolgáltatásai iránt, és az iskolán kívüli tevékenységet vállaló tanulókat segíteni kell az akadályok elhárításában, a napirend kialakításában. Tanulói jogviszonyából fakadóan a gyerek a közoktatási rendszer része, elsődlegesen ebben a szociális rendszerben való helytállásra kell felkészíteni. Távolabbi cél a társadalmi szerepre való felkészítés, amelyben a kognitív, a szociális és a személyes kompetencia mellett jelentős a szakmai kompetencia és mindazok a speciális kompetenciák, amelyek az iskolán kívüli képzésben is megszerezhetők (pl. művészeti vagy sportági kompetencia). A nevelés feladata a személyiségformálás, a társadalmi szerepre való felkészítés. A jellemvonások öröklött alapon, de emberi kapcsolatokban szerveződnek, válnak a személyiség részévé, karakterré. A szociális környezetnek a személyiségre gyakorolt hatását is figyelembe véve a tudomány öt alapvető személyiségfaktort állapít meg: extraverzió, együttműködés, lelkiismeretesség, neuroticitás, nyitottság. A tanulói személyiségfejlesztés szempontjából három faktort emelek ki, amelyek külön-külön is értelmezhetők, a mindennapi gyakorlatban egymással koherens és hierarchikus szerveződést alkotnak. Ezek a következők: az együttműködés, a lelkiismeretesség és a nyitottság. 14

15 Az együttműködő viszonylatrendszer feltételezi a másik fél elfogadását, a türelmes, a megértő, a mások problémáival azonosulni tudó, segítő és problémamegoldó magatartást, de magában foglalja a pontosságot, a megbízhatóságot, az ön- és mások megismerésének a képességét, a célkitűzések elérése érdekében való akarást (akaraterő), a nehézségek leküzdésének, az olykor testi fájdalmakkal is együtt járó fájdalom elviselésének a képességét s az ehhez szükséges tűrőképességét is. A lelkiismeret a szocializációs folyamat különböző fejlődési szintjén szerveződő morális elvek és erkölcsi normák alapján működő belső szabályozórendszer. A lelkiismereti komponensek szerveződésében e vonatkozásban a sporttevékenység felbecsülhetetlen jelentőségű meghatározó az önismeret, az önbecsülés és mások emberi értékeinek, teljesítményének a megismerése, elismerése és értékelése, a szabályok közé szorított küzdelem erkölcsi tisztaságának a tisztelete, az ilyen körülmények között elért eredmény értékének és a vereség elviselésének a nevelő hatása. A fizikai aktivitás világában ezek a tulajdonságok szituációkban jelennek meg, a jelenséggel egy időben vizuálisan érzékelhetők, értelmezhetők és (videofelvételekkel később is) tanulmányozhatók. A szellemi aktivitást igénylő tanítási órán ezek a személyiségjegyek kevésbé nyilvánvalóak, rejtettebben vannak jelen, és az esetek többségében csak egy idő után válnak egyértelművé, észlelhetővé. A nyitottság tágabb értelemben a világ dolgainak a befogadási képességét, az arra való hajlandóságot jelenti. A világra nyitott személyiséget a fogékonyság, a problémaérzékenység, az eredetiség (amely lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat másképpen lássunk), könnyedség (képessé tesz bennünket arra, hogy a régi ismeretektől elszakadjunk, hogy a régiekhez újakat asszociáljunk), ellaboráció (az a képesség, hogy új struktúrát hozzunk létre), az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi, hogy dolgokat másképpen interpretáljunk) jellemzi. Ha ezek a képességek komplex módon jellemzik az egyént, a tevékenységben is megjelennek, akkor alkotó személyiségről beszélünk. Az iskolai munka mindezeket a személyiségjegyeket, a személyiségjegyek szerveződéséhez szükséges képességeket, így az alkotóképességet, a kreativitást is fejleszti. 15

16 Közismert, mégis hangsúlyoznom kell, hogy a személyiségfejlesztés, vagyis a személyiség erkölcsi, akarati tulajdonságainak a megerősítése, szokásrendszer szintű stabilizálása a tanulásnak, az általános és a speciális képességek fejlesztésének a feltétele. (Gergely 2004, o.) A gyermekeket az iskolai testnevelés és a délutáni sportfoglalkozások alkalmával olyan kapcsolatba hozzuk a mozgással, amely által kialakítható az életen át tartó sport (life- long sport) igénye. Úgy értesültem, hogy még mindig vannak iskolák, ahol napi 5 órás tanítás, de csak heti 2 tornaóra van. Ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniuk. Hát tudnak az Urak három napra előre enni vagy aludni?" (részlet Szent-Györgyi Albert 1930-ban tartott előadásából). Sajnos a helyzet azóta sem változott, az idézet most is aktuális. (Szatmári 2009) Sportos intézményekre jellemző A nevelési programjukban a sportos értékeket legjobban kifejező intézményekre az jellemző, hogy az iskolát meghatározó, alapvető értékek, vagy célok között, illetve a kiemelt feladatok között említenek konkrét, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket, illetve kiemelnek a testnevelés által elérhető kognitív, affektív és szociális értékeket is. Az én a legfőbb érték feladatai között: az egyéni adottságokat figyelembe véve, emelt óraszámú testnevelés, sportkörök, illetve sportversenyek szervezése. Az egészséges ember egész-sége testi, lelki és szociális jólét is feladatai között: mindennapos testneveléssel az erőnlét, a biztonságos mozgás fejlesztése. Tanítsuk meg a gyermeket morálisan megfelelő módon cselekedni feladatai között: a sport, mint a fegyelmezett magatartás eszköze, a sportszerű viselkedés (benne a vereség elviselése és az ellenfél 16

17 megbecsülése), a játék, mint a felszabadult öröm és az egészséges élet eszköze. Az iskola alapértékeként megnevezett tényezők egyike a testi és lelki egészség, vagy a testnevelés. Az egészséges életmódra nevelés, melynek megvalósításához biztosítja az iskola a mindennapos testnevelést. Ennek célja a mozgáskultúra fejlesztésére, a küzdőszellem erősítésére és a sportolás szeretetére, a szabadidő helyes eltöltésére nevelés. (Rétsági 2006, o.) Fontos, de még nem igazán tudatosult érték, hogy a motoros tanulás milyen lehetőségeket rejt magában a tanulók értelmi képességeinek, tulajdonságainak fejlesztése, és ezzel általános, illetve testi intelligenciájuk növelése érdekében. A testnevelés tartalmát képező mozgásos cselekvések, lévén maguk is gondolkodási struktúrák, az intellektus fejlesztésének alapfeltételei és eredményei is egyaránt. A mozgásos cselekvések elsajátítását és alkalmazását a motoros apparátus, az értelmi, érzelmi és akarati képességek együttműködése eredményezi. Következésképpen a motoros tanítási-tanulási folyamat a gondolkodás és cselekvés egységében valósul meg. A különböző mozgásos feladatok, a játékszituációk megoldása, a kreativitást igénylő cselekvések, a szabályok tudomásulvétele és alkalmazása, a mozgástechnikák tudatos kivitelezése, a cselekvési elvek és törvényszerűségek stb. ismerete mind elmélyítik a cselekvés és a gondolkodás kapcsolatát, és hozzájárulnak a kognitív struktúrák kiépüléséhez és differenciálódásához. A testi teljesítőképesség és az értelmi képességek egymást feltételező szoros kapcsolatának eredményeként alakul ki a testi intellektus, amely az egész test ügyes kezelésében nyilvánul meg. A motoros cselekvések tanulásához kapcsolódó elméleti ismeretek a technikai végrehajtás kritériumai, a bihomechanikai törvényszerűségek, a fiziológiai hatások, a higiénés alapismeretek, az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatos követelmények stb. beépülnek a tanulók kognitív struktúráiba és gazdagítják az általános műveltséget. A testgyakorlatok, a sportági mozgásrendszerek és a játékok számtalan probléma és feladat megoldása elé állítják a tanulókat. A 17

18 mozgásos cselekvések által történő tapasztalatszerzés a mindennapi életben adódó helyzetek, problémák és feladatok megoldására is transzferálható képességekkel valamint készségekkel ruházza fel a tanulókat. (Rétsági 2006, o.) A rekreáció Szatmári (2009) szerkesztésében kiadott könyv alapján szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. A mozgásos rekreációt a versenysporttól az különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, az egészséges állapot és kikapcsolódás elérése. A rekreációs edzésen a lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5ször, percen át, a maximális pulzus 65-85%-ának megfelelő ingererősséggel az egészsége érdekében végzett, döntő mértékben aerob állóképességi jellegű, olyan mozgások végzését értjük, amelyeknek alapvető célja a testi-lelki felfrissülés, aktív pihenés útján az egészség megőrzése és fejlesztése. A rekreációs edzéshez is szükséges a tudatos és tervszerű pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, amihez szakember szükséges. A rekreációs edzés lehetővé teszi a hobbysport időszakos alkalmazását is, az egészség veszélyeztetése nélkül. A hazai turizmus megjelenő, az életmódot érintő trendek A divat természetesen nemcsak az életmód mindennapi tevékenységeit célozza meg, hanem más rekreációs tevékenységben is megjelenik. A 80-as években lett divat síelni, a 90-es években extrém sportágak lettek felkapottak, a 21. század új egészség-irányzata a wellness. A növekvő szállodai beruházások és a vendégforgalom bizonyítja, hogy a hazai szállodák sikeresek. A kínálat növekedése összességében meghaladta a keresletét. A működő szállodai egységek száma 2002-tôl folyamatosan nőtt, az új szállodák többsége 3, vagy többcsillagos, a megszűnő szállodák közül viszont 2002 és 2007 között egy sem tartozott a 18

19 legfelső kategóriába és négycsillagos is mindössze öt volt közöttük. A 3-5 csillagos wellness szállodák az egészséges életvitelhez szükséges különféle szolgáltatásokat nyújtanak ben 55 gyógy- és 59 wellness szálloda működött hazánkban. Az elmúlt 10 évben Magyarországon a külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 600 ezerről, 650 ezerre nőtt. Ezzel szemben a belföldi vendégéjszakák száma 300 ezerről indulva, több mint 500. A belföldi turizmus túlnyomó részét az egészségturizmus (wellness, falusi turizmus) jelenti, ami nagy változás. 2.4 Az életmód és a divat kölcsönhatásai Egyesek úgy vélik, hogy az egészségvédelem és az öröm szükségképpen ellentétben állnak, és hogy az- az életmód, amely az egészséges viselkedésre nagy hangsúlyt helyez, unalmas és tele van a betegségtől való félelemmel. Ami kellemes, az vagy egészségtelen, vagy erkölcstelen, vagy hizlal". E negatív hatásnak a kivédésére egyetlen mód adódik: Korán kell kialakítani az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartást azért, hogy szokássá váljon, belső igényként, automatizált formában jelentkezzen, legyen hatással az egyénre, valamint környezetére is. A dinamikus egészségfogalom magában foglalja azt, hogy az egészségért az embernek folyamatosan tennie kell (megerősítő, fenntartó, támogató, fejlesztő tevékenységet). Ezt az állandósult cselekvést használja ki az egészségipar, hiszen a rendszeresség kiszámítható piacot jelent, fejlesztésnek pedig nincsenek határai. Így az egészséget veszélyeztető stresszorokat, az ember nemcsak tudatos tevékenységgel (gyakorlással, fejlesztéssel) és a társas támogató rendszerek (pl. harmonikus családi környezet) segítségével képes egyensúlyozni, hanem az egészségipar által diktált divatos megoldások igénybevételével is. Igen, a divat, melyet az egészségipar egyre jobban terjeszkedő (néha már nyomasztó) csatornái ömlesztenek, hat az életmódunkra. Persze nagy különbség van egy belső igényeken alapuló egészségközpontú életmód-viszonyulás és a divat által életre hívott trendy életmód" között. Az egyén és környezete közötti kölcsönhatás meghatározza az egyén társadalmon belüli adaptációját és ennek eredőjeként egészségét is. Ebben az úgynevezett ökológiai megközelítésben az adaptáció 19

20 sikeressége, vagy sikertelensége játszik főszerepet. Ez megfelel az egészség modern koncepciójának, amely az egészséget pozitív fogalomnak tekinti, azaz egyfajta dinamikus egyensúlyi állapotnak, amely leginkább az életminőség szubjektív dimenziójában teljesedik ki. Itt fontos hangsúlyozni a kölcsönhatást, ami nem a feltétel nélküli befogadást jelenti az egyén részéről, hanem az egészségtudat megfelelő szűrőt is jelent, amit a tradíciók erősíthetnek. Ez jelentheti a védelmet például a mozgásos életmódot folyamatosan fejleszteni" kívánó egészségipari törekvések ellen. A piac diktálta versenyhelyzetben a szakemberek szerepe felértékelődik. A divat által diktált óriási tempót csak naprakész tudással, az új módszerek, eszközök, kiegészítő eljárások ismeretével lehet keretek között tartani. A mozgásos életmód alakítását célzó divathullámok mögött sok esetben jól felkészült szakembergárda áll, de mi a helyzet a keresleti oldallal? Döntéseinket gyakran professzionális marketing pácba" helyezett egészségszlogenek befolyásolják. Szakembereket a rekreációs színterekre! A divat ösztönözhet a mozgásos életmód kialakítására, ha a közvetített lendületet nemcsak divatos fellángolásként kezeljük, hanem kezdőlökésként egy új rendszer kialakításához. (Szatmári 2009) A divat szerepe a mozgásos életmód alakulásában Szatmári (2009) könyve nyomán kijelenthető, hogy divattá vált a 2-3 napos wellness turizmus, amely üdvözítő, de fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres testmozgást, mely életmódunk részévé kell váljon, nem lehet éves szinten 1-2 hosszú hétvégén, a wellness szolgáltatásaival helyettesíteni. A divat a fizikailag aktív életmódra ható tényező. Megítélése mégis kettős! Döntéseinket gyakran professzionális marketing pácba helyezett egészségszlogenek befolyásolják. A divat a lehetőségek tárháza, de ahhoz, hogy életmódunkat formálni tudja, elsősorban saját magunkra van szükség. Az életmódunk alakítása, az egészségünk fejlesztése érdekében nagyon sokat és sokféleképpen tehetünk, viszont be kell lássuk, hogy a szakemberek segítsége nélkül felelőtlenség egyéni akciókba kezdeni, a különböző divatirányzatok és 20

21 kitalált reklámok hatására cselekedni. A rekreáció tudatos és szakszerű használatával alakíthatjuk mindennapjainkat és garantálhatjuk a minőségi életet. Jöjjön divatba az egészség, de fontos hangsúlyozni, hogy a rekreáció mindenkié, csak élni kell a lehetőségekkel. Fittség Szatmári (2009) könyvének gondolataira támaszkodva, a fittség igen gyakran félreértett kifejezés. Egyeseknél mindössze izmosságot, csinosságot jelent, de a teljes fittség ennél lényegesen több. A fittségen olyan testi szellemi állapotot értünk, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását. A fittség azt jelenti, hogy testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége, hatékony és tartós, testi és lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd (Fehérné 2006). Regenerálódás Szatmári (2009) kiadványát követve, a feszes felfrissülést nem biztosító életvitel minden korosztály számára káros. A tanulással és egyéb kötelességek teljesítésével eltöltött órák után időt kell hagyni szervezetünknek a regenerálódáshoz. A passzív pihenés a szellemi kikapcsolódás az alvás csak egyik része a fáradtság kipihenésének. A rekreáció keretében végzett testmozgás feladata elsősorban a fizikai kondíció megtartása, javítása, a mozgáshiány kompenzálása, a fáradtság leküzdése. A szellemi-fizikai terheléstől kifáradt ember legkisebb porcikája sem kívánja a mozgást, nem is gondol arra, hogy a szervezetét igénybe vett egyoldalú igénybevétel után az aktív pihenés, mozgásos tevékenységek a legcélszerűbbek a regenerálódáshoz. Rövid idő után a szervezete követelni fogja a rendszeres testmozgást, sőt ha valamiért kimarad már hiányozni fog. Hapiness 21

22 Szatmári (2009) könyvéből kiderül, hogy a hapiness a boldogságot kereső ember programja, életelve, melynek része a kellemes érzéseket generáló fizikai aktivitás is. intenzív öröm, általános megelégedettség a depresszió és szorongás hiánya. Minden ember számára szükséges: Aerob program (aerob állóképesség intenzív fejlesztése különböző eszközökkel) Pozitív Étkezési Terv (az egészséges, mennyiségi és minőségi szempontból is jó táplálkozás) Érzelmi egyensúly (pozitív attitűd, békesség és elégedettség saját magunkkal és másokkal) (Szatmári 2009) Melyek a testmozgásra ösztönző tényezők: természetes mozgásigény egészséges életmódra törekvés munkabírás, teljesítőképesség fokozása hivatással összefüggő jó megjelenés megfelelő testsúly elérése, megtartása alakformálás esztétikai igény a mozgás harmóniája az öregedés folyamatának késleltetése adott sportágban versenyzés a kívánt életminőség elérése megtartása az önértékelés sikerélmény keresése, más területek sikertelenségének kompenzálása érdeklődést kiváltó sport űzése erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése szexuális élet stb. 22

23 (Szatmári 2009) A heti 3-5-szöri 30 perchez közeli, a maximális terheléses pulzusszám 60-90%- ának megfelelő intenzitású mozgást tartja szükségesnek. (Szatmári 2009) 2.5 A testnevelők javaslatai Gergely (2001) cikkéből kiderül, hogy a testnevelés és sport helyzetére vonatkozó javaslati lehetőséggel 39 intézmény élt, a válaszadók 45,9%-ka. Ez a magas arány a testnevelő tanárok jobbító szándékának bizonyítéka. A javaslatok között vannak olyanok, amelyek óhajokat fejeznek ki, valamint olyanok, amelyek a saját iskola fejlesztésére vonatkoznak. Az előbbire néhány példa: Szükséges lenne egy tornacsarnok, egy tanmedence, amely a községi igényeket is kielégítené ; Jó lenne egy sportcentrum. Az utóbbira példa: Egy kézilabdapálya méretű terem építése szükséges, valamint a nemek szerinti bontás. Miközben indokoltnak érezzük a vágyakat és helyénvalónak az adott iskola fejlesztését, most mégis azokat a javaslatokat próbáljuk csokorba szedni, amelyek túllépnek a vágyakon és a helyi igényeken: A testnevelési óraszámok növelése a heti három testnevelési óra kötelező bevezetése ; a heti három testnevelési óra visszaállítása, a testnevelési órák számának növelése négyre. Más megfogalmazásban: minimum három testnevelési óra; alsó tagozaton kiemelkedő testnevelőkkel minimum heti négy testnevelési óra ; az óraszám megemelését szükségesnek tartjuk. Máshol: Szeretnénk a testnevelési órák számának növelését, 7 9. évfolyamon heti 4 5 órára, évfolyamon heti 3 4 órára. Nem soroljuk tovább: az óraszám megemelése általános igény. Tanulócsoportonként heti egy délutáni tömegsportóra biztosítása. Mindennapi testnevelés érdekében heti 20 óra. Ebben a szakosztályi munka is benne lenne. Tömegsportórákra pénz plusz idő. Néhányan hangot adtak annak a véleménynek, hogy az alsó tagozaton is testnevelők tartsák a testnevelési órákat. 23

24 Nagyon sokan tartják szükségesnek az iskolák tornateremmel való ellátását, bővítését, azok folyamatos karbantartását, valamint az eszközök beszerzését és javítását. Az iskolának legyen önálló, megfelelő méretű tornaterme. Nem férhet kétség ahhoz, hogy ez reális igény. Az iskoláknak tornateremre és konditeremre lenne szüksége az eredményesebb munkához - írják másutt. Ezzel is egyetértünk, s azon sem vitatkozhatunk, hogy olyan tornateremre van szükség, amely labdajátékokra is alkalmas. Fedett létesítmények építése, a kötelező úszásoktatás lehetőségének biztosítása szükséges a szakmai munkához. Mások úgy fogalmaznak, hogy a létesítménygondok megoldása, a tárgyi feltételek javítása halaszthatatlan. Az eszközök megújítása, korszerűsítése, máshol: az eszközállomány fejlesztése, anyagi támogatás eszközvásárlásra, belépőre, szabadidősportra szükséges ahhoz, hogy a tanár változatos, jó hangulatú és felfrissítő jellegű órát tudjon tartani. Az iskolák központi erőforrásból való, nagyobb mértékű anyagi támogatását többen igénylik. Több pénz elkülönítésére lenne szükség, hogy a hiányzó létesítményeket pótolni lehessen (tornaterem, uszoda... ). Járuljon hozzá a költségvetés a pálya fenntartásához, és ne korlátozzák a testnevelő tanárok túlóráját. Kapjon céltámogatást a sport a feltételek javítására. Más nemes egyszerűséggel csak annyit ír: Nagyobb támogatást a sportra! A javaslatok majd mindegyike tartalmaz a fejkvótával kapcsolatos észrevételt. Vannak, akik magasabb fejkvótát igényelnek, mások a fejkvóta törvényes biztosítása után kiáltanak, holott jogszabályban nincs hiány, ellenben a fejkvóta eljuttatása az iskolai sportköröknek valóban akadályokba ütközik ez derül ki a leírtakból is. Éppen ezért van, aki jobban ellenőrzött finanszírozási rendszert sürget. Valaki azt javasolja, hogy a testnevelési és sporttámogatásokat csak sport céljára lehessen felhasználni. Tudjuk, hogy az iskolák 20%-ához nem jut el a központilag biztosított állami támogatás. A javaslatok ennek megváltoztatására irányulnak. Anyagi támogatást sürgető javaslatok születtek a sportcsoportvezetők munkájának elismerésére és a sportversenyekre való kísérés díjának biztosítására. Gondok adódnak a tanulók versenyeztetéséhez szükséges nevezési díjak 24

25 befizetése körül is, mert van, aki ehhez is segítséget kér. Mások a tanári bérek rendezését sürgetik, hogy ne kelljen másodállást vállalni. Valaki a javaslatait az alábbiak szerint sorolja fel: magasabb fejkvóta, magasabb anyagi elismerés, magasabb erkölcsi elismerés, több pályázati lehetőség. Megjegyzendő, hogy többen is síkra szállnak a pályázati rendszer bővítéséért. Több javaslat született a versenyrendszerhez fűződően. Például sokkal összetettebb és szervezettebb versenyrendszerre lenne szükség, amelyet gyakorlott és hozzáértő emberek készítenek el. Ebben a megnyilatkozásban a jelenlegi versenyrendszerrel szemben bizonyos kritika fogalmazódik meg, melynek valóságtartalmát az illetékeseknek célszerű lenne megvizsgálni. Hasonló gondolatot tartalmaz a következő mondat is: Megfelelő szintű és mennyiségű versenyek szükségesek a kiemelkedő tudású tanulók segítése érdekében. A versenyrendszerben a futó CSB visszaállítását szeretnénk írják mások. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy a diáksport versenyrendszere körül valami nincs rendben. Valaki az időszakos orvosi felmentések szigorítását kéri, más a szakfelügyeleti rendszer visszaállításában, az ellenőrzés szigorításában reménykedik. Olyan javaslat is érkezett, amelyik az új tanítási módszerek bevezetését, új sportágak megismertetését, más országok iskolai sportjának megismerését szorgalmazza. A testnevelés tantárgy presztízsének emelése, komoly követelmények felállítása szükséges írja a javaslattevő, felhívva a figyelmet: A társadalom testneveléssel és sporttal kapcsolatos nézeteinek megváltoztatása ne csak az iskola dolga legyen. Széles körű reklámra és propagandára van szükség! Vannak pesszimista megnyilatkozások is a javaslatok között. Mindaddig nem lehet iskolai testnevelésről beszélni, amíg nincs az intézménynek tornaterme ; vagy: Amíg az iskolák nem tudják biztosítani a testnevelő szakos tanárok munkáját az alsó tagozaton, illetve a mindennapos testnevelést, addig fölösleges bármi másról is beszélni. S ne határozzák meg, hogy mennyi túlórát tarthat egy testnevelő. A sajnálatos az, hogy mindebben van igazság, még ha részigazság is. Ezen is érdemes elgondolkodni. 25

26 2.6 A szakirodalmi áttekintés összefoglalása Gergely (2001) cikkével összhangban a testnevelés még mindig hátul kullog a tantárgyak sorában, nem kis részben a felnőtt társadalom, a pedagógus kollégák érdekrendszere miatt. Ma már ugyan senki nem vitatja a testnevelés személyiségformáló, rehabilitációs, prevenciós, vagyis egészséget stabilizáló jelentőségét és mással nem pótolható voltát, ugyanakkor az érdekrendszerek útvesztőjében mégis elsikkad a fontossága. Ennek jó példája az évtizedek óta folyó, szakmai indokokat mellőző óraszámháború. Tulajdonképpen az ellentmondásos érdek- és értékrendszer következményei jelennek meg a mostoha tárgyi feltételekben is. Ennek ellenére a testnevelés és sport műveltségterület az egyetlen a tantárgyak rendszerében, ahol képességtípusok szerinti mérési (minősítő) rendszer működik, amelyet a stratégiai jellegű tevékenység jellemez, melynek lényege a differenciált foglalkoztatás, az objektív mérések alapján stratégiailag tervezett és egyénre szabott munka. E tekintetben messze megelőz más tantárgyakat. A kérdőívben szereplő válaszokból kitűnik, hogy a stratégiai és az operatív, azaz mérhető célokhoz pedagógiailag megalapozott folyamaton keresztül vezet az út, és ebben az interaktív folyamatban a tanulói értékelés és a tanári önértékelés összhangban van. Következésképpen, ha nem is folyik mindenütt minőségi munka, de minőségre törekvő igen. A tantárgynak ehhez megvannak a szaktudományos (kipróbált mérési eszközrendszerrel ellátott) alapjai, s a személyiséget középpontba helyező stratégiai tevékenység jelen van a gyakorlatban. A testnevelés az egyik, ha nem a legfeltételigényesebb tantárgy. Ha nincs tornaterme vagy sportudvara az iskolának, esetleg egyik sincs, akkor ott a munka oly mértékben sérül, hogy nem is érdemes minőségről beszélni. Ha az iskola tárgyi feltételei adottak, megfelelőek, de a versenyrendszerben nem mehet tovább a csapat, mert nem tudják befizetni a nevezési díjat, akkor ott is sérül a munka minősége. Tehát akkor, amikor a minőségi munka igényével lépünk fel, amikor minősíteni akarunk, több mindenre tekintettel kell lennünk. Erre intenek bennünket az előzőekben tárgyalt statisztikai adatok. 26

27 A minőségi munkának feltételei vannak; ezekből következnek a feladatok. Központi anyagi támogatással folytatni kell a kilencvenes évek közepén megszakadt tornaterem-építési akciót. Tovább kell folytatni a kerékpárutak építését és az uszodák létesítését. Az adatok azt bizonyítják, hogy növelni kell az eszközellátásra, az eszközök beszerzésére fordított anyagi támogatást. A testnevelés tantárgyi műveltségtartalmak elsajátítása teremti meg az alapját a testi-lelki egészségnek, az optimális testi-lelki teljesítőképesség kibontakozásának és áttételesen az egészséges életmód megalapozásának is. 27

28 3. SAJÁT KUTATÁS 3.1 Mit sportolhatnak jelenleg diákjaink? Kosárlabda o Időpont: hétfő o Helyszín: Gimnázium tornaterme Fiú kézilabda o Időpont: kedd o Helyszín: Városi Sportcsarnok Leány kézilabda o Időpont: szerda o Helyszín: Városi Sportcsarnok Labdarúgás o Időpont: csütörtök o Helyszín: Városi Sportcsarnok Íjászat o Időpont: szerda o Helyszín: kollégium udvara Lovaglás: o Időpont: önállóan, költségtérítéssel o Helyszín: Lópofa, lovarda 28

29 3.2 Milyen program szerint dolgozik az iskolai sportkör ebben a tanévben? A Dózsa ISK 2009/2010 évi programterve augusztus 26. Testvérvárosi iskolák sportnapja szeptember Szervezési feladatok októbertől márciusig Fiú-leány kézilabda, labdarúgás Diákolimpia csoportmérkőzései március 18. Diákolimpia megyei döntők kézilabda, V. kcs, fiú, Kecskemét március 19. Diákolimpia megyei döntők kézilabda, V. kcs, leány, Kiskunhalas november 25. (a versenykiírás szerint) Diákolimpia megyei döntők kézilabda, fiú- leány január 13. Diákolimpia megyei döntő labdarúgás december 07. MIKULÁS KUPA leány kosárlabda házibajnokság december 14. KARÁCSONY KUPA fiú kosárlabda házibajnokság december 21. FUTSAL KUPA fiú-, leány labdarúgás házibajnokság február RÁKÓCZI KUPA KŐRÖS KUPA április 08. XI. DÓZSA KUPA 29

30 2010. április 09. Diáknapi sportprogramok (akadályverseny, kötélhúzás, asztalitenisz, szkander, íjászat, tanár- diák meccsek) április-május Kézilabda osztálybajnokság mérkőzései május 24.- június 11. Úszás 30

31 3.3 Mennyi pénzből gazdálkodhat ebben a tanévben a sportkör? ISK KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET 2009/2010-as tanév Tagdíj DIÁKOLIMPIA /labdarúgás, leány-, fiú kézilabda/ Útiköltség Játékvezetői díj KUPÁK DÓZSA KUPA Serlegek Játékvezetői díj Egyéb költségek RÁKÓCZI KUPA GARBAI KUPA KŐRÖS KUPA ÚSZÁS Útiköltség Belépő díj LABDÁK, KAPUHÁLÓ, JAVÍTÁSOK, EGYÉB KIADÁSOK 7000 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft ÖSSZESEN FT Ebben a tanévben várható bevétel: Kötelező feladat: Ft A fennmaradó Ft-ot esetleges pályázatokból és szponzori pénzekből kívánjuk fedezni. 31

32 A közoktatásról szóló törvény 41. (5) előírja, hogy évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Intézményünkben a HUNGAROFIT (6+1) próbát alkalmazzuk. A mérés értékelése alapul szolgál az általános fizikai teherbíró képesség fejlesztésére, az egészségileg hátrányos helyzet fokozatos megszüntetésére a szükséges szint elérésére és megtartására. A vizsgálat során tanulóink olyan egészség és test-kulturális alapismereteket kapnak, melyeknek elsajátítása, a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít és hozzájárul a fittség elérésének igényéhez. 3.4 Milyen fizikai állapotban vannak tehát intézményünk nappali tagozatos tanulói? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 2009 ŐSZ Felmért tanulók % Igen gyenge 5 1, 56 Gyenge 53 16, 61 Kifogásolható 82 25, 70 Közepes , 54 Jó 56 17, 55 Kiváló 16 5, 01 Extra 0 0 Felmérés iskolánk 319 tanulójával 32

33 9. Felmért tanulók 86 % Igen gyenge 2 2 Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló 7 8 Extra osztályok 10. Felmért tanulók 84 % Igen gyenge 2 2 Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló 5 6 Extra osztályok 11. Felmért tanulók 68 % Igen gyenge 0 0 Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló 2 3 Extra osztályok 12. Felmért tanulók 81 % Igen gyenge 1 1 Gyenge Kifogásolható Közepes Jó 7 9 Kiváló 2 2 Extra osztályok 33

34 A felmérés alapján tanulóink 17,55%-a jó minősítést szerzett, amelyet azoknak sikerül elérni, akik már amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Tanulóink 33,54%-a közepes minősítést kapott, ami elegendő ahhoz, hogy egészséges létezése stabil maradjon. 25,70%-a kifogásolható minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy a többletmunka erősen igénybe veszi szervezetét. 16,61%-a tanulóinknak gyenge minősítésű, ők estére sokszor fáradtak, levertek, kimerültek és rosszkedvűek. Ez azt jelenti, hogy diákjainknak kicsit több mint a fele van megfelelő fizikai és egészségi állapotban, de több mint 40%-a sajnos kondicionális hiányosságokban szenved, fizikai teherbíró képessége mielőbbi fejlesztésre szorul. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy heti 3 testnevelés óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával, évi 10-25%-os fejlődés érhető el. Így a gyengébb fizikumú tanulók is elérhetik a közepes minősítést. A gyerekek tudják, hogy milyen a fizikai terhelhetőségük, hová kellene fejleszteni magukat, és hogyan tegyék meg az első lépéseket. Egy kérdőívet készítettem, amelyben iskolánk tanulóinak sportolói szokásait szerettem volna feltárni. Összesen 310 diákunk válaszolt a kérdésekre. A felmérés kérdései a követezőek voltak: 1. A heti 2 kötelező testnevelés órán kívül sportolsz-e valamit? 2. Ha igen milyen sporttal foglalkozol? 3. Ha igen, heti hány órában? 4. Ha igen hol? 5. Ha nem, vállalnál-e heti + 1 órát a Legyünk mi Magyarország legfittebb középiskolája! cím elnyerése érdekében? 6. Mit sportolnál a + 1 órában szívesen? 34

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Készítette: Ignácz Krisztina munkaközösség-vezető 2013. szeptember 13. A munkaközösség tagjai: Felső tagozat: Baranyi Katalin Csomor Erika

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea.

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea. A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere Rekreáció: célja alapján szellemi és fizikai szellemi ~: a kultúra, szórakozás (játék) és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival és a kulturális

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben

Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben A labdarúgás technikai elemeinek oktatása, és mérési lehetőségei testnevelésórán Utánpótlás korú labdarúgók

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:

Részletesebben

Sport projekt ÚÁMK Általános Iskolája Baja

Sport projekt ÚÁMK Általános Iskolája Baja Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Baja Oltványi u. 14. 6500 E-mail: titkarsag@uamk-baja.koznet.hu WEB: http://www.uamk-baja.koznet.hu/ Tel: 79/325-599 Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja 1. számú melléklet A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja Nemcsak az a hasznos, ha pénzt gyűjtünk, de az is, ha egészséget szerzünk, mert az egészség talán inkább, mint a vagyon

Részletesebben

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

MAGYAR GYEPLABDA SZAKSZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐK

MAGYAR GYEPLABDA SZAKSZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐK MAGYAR GYEPLABDA SZAKSZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐK 1 2014/2015. TANÉVI GYEPLABDA DIÁKOLIMPIA TEREM és MŰFÜVES VERSENYKIÍRÁS 1. Az országos döntő célja: A gyeplabdázás népszerűsítése az általános

Részletesebben

Különös közzétételi lista A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Különös közzétételi lista A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista 2018. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Kőszeg: Középiskolai tanár: Általános iskolai tanár: Tanító speciális

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok 2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Melléklet ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Iskolai Diáksportkörünk elsődleges feladata, hogy minden tanulónk részére biztosítsa a lehetőséget a sportolásra. Ezt több iskolai sportolási lehetőség keretén

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI Az intézményben tanulásban és értelmileg akadályozott általános iskolai tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása folyik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 47%, hátrányos

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Besnyői Arany

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA

Részletesebben

Holisztikus megközelítésben

Holisztikus megközelítésben Holisztikus megközelítésben Lehoczky János nyomán Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 036280 ISKOLAI SPORTKÖR RÉSZLETES SZAKMAI PROGRAMJA 2009. IX. 1. A TANÉV SPORTTAL KAPCSOLATOS KIEMELT FELADATAI Legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsunk minél több sportolási

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Iskolai Sportkör szakmai programja

Iskolai Sportkör szakmai programja Iskolai Sportkör szakmai programja 2010-2011. tanév Összeállította: Fábosné Józsa Zsuzsanna Keresztesné Lengyel Erzsébet Bognár Tamás Czirják György Tápiószecső, 2010. szeptember 1. 1 A szakmai program

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY SZABÁLYZAT

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY SZABÁLYZAT FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY ISKOLAI SPORTKÖRI SZABÁLYZAT A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6 sz. függeléke OM azonosító kód: 031198 Elfogadva: 2009. szeptember

Részletesebben

Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.

Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Ötévfolyamos nyelvi képzés 9.ny évfolyam : Beginner ( kezdő) szinten Tematikai egység, Témakör I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, SZÁRMAZÁS, CSALÁD

Részletesebben

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA (testnevelés)

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA (testnevelés) A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA (testnevelés) Alapja I. Az elvégzett munka (tanulási folyamat, gyakorlás) II. A tanulási folyamat során bekövetkező változások - technikai - taktikai tudásszint; - általános

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Az országos átlaghoz viszonyítva: szignifikánsan nem különbözik eredményünk 6. és 8. évfolyamon sem.

Az országos átlaghoz viszonyítva: szignifikánsan nem különbözik eredményünk 6. és 8. évfolyamon sem. Mérések-értékelések tapasztalatai Az első évfolyamon az osztálytanítók elvégezték a DIFER mérést 2015. október 22-ig megtörtént a KIR rendszerben való lejelentése. A felmérés során az iskolában szerzett

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Idegen nyelvi munkaközösség

Idegen nyelvi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség A Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában kiemelt odafigyeléssel kezeljük az idegen nyelv oktatását. Az iskolavezetés, a szakmai munkaközösség és a tantestület támogatásának

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben