PUBLISHING PRINT. Minden igény szerint! L E T FOUNDED L É A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON. Hungary

Átírás

1 B1_müller martini_210x297.pdf :39:50 139/ ÉVF. ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft ISSN T E L PRINT PUBLISHING T FOUNDED M E L L É K L E 1990 & g n i h s i l b u C M Y CM MY CY t in CMY K r P Hungary P & Minden igény szerint! Müller Martini Kft. H-1106 Budapest, Fátyolka utca 2. Telefon: , fax: info@hu.mullermartini.com A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

2 P t ir n P & g n i h s i l b u

3 IN OUT BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Zavar a bõség zavara? Printexpo és Budatranspack október 1 3. között a Hungexpo kiállítási területén, Nyomda- és Csomagolóanyag-ipari Napok (PPD) november között a Syma Csarnokban. Mit tegyek, melyiket válasszam? Egyre többször hangzik el ez a kérdés, és keresnek meg bennünket is. Mindenkinek saját magának kell döntenie, ehhez szeretnénk segítségként néhány információt adni. Egy kis történelem Számos szakterületet egyesít, és több iparággal van szoros kapcsolatban a nyomtatott kommunikáció. Múltjának és jövõjének egyik bizonyítéka, hogy minden területét lehet mûvészi, míves vagy ipari szinten ûzni. Az ipar mindig saját szakmai kiállítást igényelt. Évtizedeken át a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az F2 pavilonban, a rendszerváltást megelõzõen három alkalommal Hungaroprint néven a Budapest Sportcsarnokban volt. Ezt követõen a Hungexpo Rt. Printexpo néven önálló nemzetközi szakkiállítást indított el, melyet elõször évente, azt követõen a szakma kérésének megfelelõen kétévente rendezett meg. Idén is a Budatranspack csomagolási és anyagmozgatási szakkiállítással egy idõben, 16. alkalommal kerül megrendezésre. Megszületett viszont a Printing and Packaging Days, a PPDexpo. A vasfüggöny korszakában a nyugati technológia fõleg Ausztrián keresztül kerülhetett be Magyarországra. Érdekes módon viszont Ausztriának nem volt saját nemzeti nyomdaipari kiállítása, ezért a /Rudolf Messer szervezett egy lokális kiállítást. Ekkor tapasztaltuk meg, hogy a kiállításszervezés is egy komoly szakma. Döntöttünk fõtevékenységünk folytatása mellett, és eladtuk a jogokat a Reed Exhibitions kiállításszervezõnek, aki Dataprint néven vitte tovább a kezdeményezést. 16. Printexpo szakkiállítás Minden nagy kiállítás ablak a világra, a megmérettetés révén új lehetõségek nyerhetõk. Új trendeket, technológiákat, piacokat kell mutatnia, az ismert piaci résztvevõkön túl új, frissítõ szereplõknek kell megjelenni. Cél a kiállítók elégedettségének elérése, melynek egyik fokmérõje a látogatók száma és minõsége. Ennek érdekében jelentõs költségeket kell fordítania a PR- és marketingtevékenységekre, a kiállítóknak nyújtott IT-támogatásra. Fel kell keltenie a rokonszakmák figyelmét. Az idei Printexpo a Business Expo segítségével a látogatók és érdeklõdõk új dimenzióját nyithatja meg. Ma nemcsak a nyomdák keresik partnereiket, hanem a nyomdai beszállítók is megcélozzák a végfelhasználók széles körû elérését. Ha a Printexpo teljesíti a régi és új elvárásokat, akkor érdemes részt venni rajta. PPDexpo, Printing and Packaging Days Örvendetes, hogy a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség összefogva, közös rendezvényt indít útjára. Megfogalmazásuk szerint a fontossági sorrend: jó programokhoz kísérõrendezvényként kiállítást szerveznek. A konferenciák, szimpóziumok, workshopok mellett maguk a kiállítók a programok résztvevõi. Ilyen sikeres rendezvényre közel egy évtizeden keresztül volt példa a Fairprint esetében. A résztvevõk a programszünetekben és utána a házikiállításon, költségtakarékosan egészítették ki elõadásuk tartalmát, ismerhették meg egymást. A szakma tudja legjobban, hogy mi kell a szakmának, de korlátozottak a lehetõségei, más nagyságrendekben gondolkozik, mindig fennállhat a belterjesség veszélye. Itt is érdemes tehát részt venni. Magunknak kell jót akarni és csinálni Mindkét formának más és más a célja, a célközönsége. Ha teljesítik azokat, akkor egymás mellett nemcsak hogy megélhetnek, hanem jól kiegészítik egymást. Azonban mindkettõ sikere csak rajtunk múlik. A szervezõknek a kiállítók fejével is kell gondolkozni. A kiállítóknak pedig tudniuk kell, hogy mit akarnak csinálni és elérni. A látogatóknak, akik a legkisebb áldozatot hozzák, hiszen csak az idejükbõl kell áldozni, befogadónak, érdeklõdõnek kell lenniük. Cikizés, siránkozás helyett építeni kell a jelent. Mi mindkét rendezvényen ott leszünk, várunk mindenkit. Az idõ és mi, mint az események aktív résztvevõi és alakítói döntjük el a két rendezvény jövõjét, vagy akár létrehozunk egy harmadikat. A nyomtatott, grafikus kommunikációnak mindig lesz kiállítása, de annak meg kell térülnie, és át kell lépnie a kritikus tömeget! Tolnai László 139/2013 PRINT & PUBLISHING 3

4 TARTALOM PRESZTÍZS/HESS-DÍJ 6 Konkolicsné Lukács Ágnes: Megtaláltuk egymást 8 Ferenczy József: Minden gépnek mûködnie kell 9 Kovács Sándor: Alázat és elkötelezettség a szakma és a nyomda iránt SZÖVETSÉGEK 10 Kása István Zoltán: A gazdasági racionalitás elõtérbe helyezése 11 Magyar Nyomdatermék védjegy nem csak tagoknak 12 Zsámboki Gábor: Párbeszéden alapuló összefogás OKTATÁS 14 Tamásné dr. Nyitrai Cecília: Think positive, nevelj boldog embereket! TRADÍCIÓ éve jelent meg az elsõ magyar nyomtatott könyv 17 Tisztelgés az 540 éves magyar könyvnyomtatás elõtt 18 Rátz Miklós: Szerette a munkáját, a humort és az embereket 20 TipográWa Technológia és jelkészlet NYOMDÁK 22 ANY Biztonsági Nyomda: Fizikailag látható okmányok szükségessége 24 Európai premier: Ryobi LED-UV-Offset 25 Flyeralarm: Európa vezetõ online nyomdája 26 Service Point online szolgáltatás a tõzsdén MÉDIA 28 Mitõl lustultak el a digitális újságok? KIÁLLÍTÁS 30 Megtérülõ kiállítási megjelenés: PRINTEXPO, október Rekordok kiállítása: Fespa 2013, London PLAKATIV 34 Esko integrált termelési megoldásokkal 35 All-in-one GMG: nagyformátumú nyomtatási portfólió 36 Agfa Graphics: új Jeti Titan X nyomtató 37 Fujifilm: Új, nagy sebességû inkjet-nyomtató 38 Minden LFP-területre koncentrál a HP 40 Mimaki: Európai premierek sokasága 41 Mutoh: új LFP-nyomtatók, új vágóplotter 42 Epson-világpremier: Display-Trans-Medien-Kit 43 Inka Digital és Fujifilm bemutatta: Inka Onset Q 40i 44 Durst 1000 dpi-vel, 490 m 2 /órás sebességgel 44 Colorific UV-nyomtatási adaptáció 45 Screen Truepress és társai 46 Hollanders digitális textilnyomtatás 47 MTEX textilnyomtatók 48 Zünd Cut Center digitális kivágószoftver 50 Avery Dennison PVC-mentes fóliákkal 50 Hexis felületi lakkeffektus 51 Kiian vizesbázisú textilfestékek Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/ Honlap: -címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Garai Péter, Gécs Béla, Szabó László, Szõdy Macó, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft. DIGITÁLIS NYOMTATÁS 52 3 Print Hungary: HP Indigo bemutatóközpont 54 Piaci körkép II.: tekercses digitális rendszerek Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@salzburg.co.at Member to BESZÁLLÍTÓK 58 Wifag-Polytype & Heliograph: Gazdára talált a Lüscher 60 KBA az International Packaging Group tagja 61 KBA az MBO-val kooperál 62 Lamitrade: Világszínvonalú hazai ragasztó-kötõ gépek 64 CNI: Versenyképes ár, minõségi termékek 66 Metsä Board: tovább csökkenti a grammsúlyokat S rk zt ze es 4 PRINT & PUBLISHING 139/2013

5 P t ir n P & g n i h s i l b u

6 PRESZTÍZS Akikre büszkék vagyunk! Hess András-díjazottak, 2013 (II.) Idén hetedik alkalommal került átadásra a díj, amelyet a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai alapítottak azzal a céllal, hogy társadalmilag is elismerjék a szakmánkban folyamatosan kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kollégákat, akik munkájukkal a szakma presztízséhez, az adott vállalkozás sikeréhez jelentõsen hozzájárulnak. Folytatjuk a nyertesek bemutatását. Konkolicsné Lukács Ágnes Megtaláltuk egymást Közgazdasági szakközépiskolát végzett, ez a terület nem nagyon érdekelte, de az ott szerzett ismereteket (statisztikai elemzés, levelezés) jelenlegi munkakörében is használja. Humán és ezzel egy idõben reál beállítottságú volt. Édesanyja pedagógusként dolgozott. A nyomdászathoz a könyvek szeretete és egy nyomdászismerõs ráhatása révén sodródott. Mindig is érdekelte a könyv, az irodalom, az esztétika és maga a termék. Termeléstõl az irányításig Nappalin végezte el a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolát nyomtató szakon. Ezután a Globus Nyomdában helyezkedett el, ahol szerencsére mûködött az a gyakorlat, miszerint egy éven keresztül a diplomások a nyomda teljes rendszerét megismerhették, mert gyakornokként minden osztályt és üzemrészt végigjártak. Lukács Ágnesnak nem kellett kitölteni az egy évet, mert egy munkahelyet váltó vezetõ távozásával megkapta munkakörét: a dobozgyártáshoz került mûvezetõként. Ekkor, a 80-as évek közepén még nem tanították a dobozgyártást sem szakképzés keretén belül, sem a fõiskolán, teljesen új területnek számított a nyomdaiparban. Szerencsére dolgozott a nyomdában egy idõsebb szakember, Kiss József, aki értett hozzá, hiszen korábban családjának saját dobozüzeme volt. Tõle és másik két technológustól nagyon sokat lehetett tanulni, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is és a vezetéstechnika területein egyaránt. Késõbb üzemvezetõ-helyettes lett, majd gyártás-elõkészítéssel és termelésprogramozással kellett foglalkoznia. Második gyermekével GYES-en volt, majd amikor újra munkába állt, akkor a kereskedelem és a minõség-ellenõrzési terület közül kellett választania. Õ az utóbbi mellett döntött, mert az közelebb állt a termeléshez, ott szerzett tapasztalatait jobban tudta hasznosítani. A nyomda saját, jól felszerelt laboratóriummal rendelkezett, gyártásközi és végtermék-ellenõrzést végeztek a doboz-, prospektus- és hanglemezborító-gyártás területén. Minõségügyi megbízotti, majd belsõ auditori képesítést szerzett. Részt vett az ISO 9001 minõségirányítási rendszer kidolgozásában, tanúsításában, majd egy évig minõségügyi vezetõként dolgozott. 15 éve, 1998-ban került az Állami Nyomdába, ahol ugyancsak tanúsított minõségirányítási rendszer mûködött. Változatos terület Régen minõségbiztosításnak, ma minõségirányításnak nevezik ezt a munkakört. Ennek szellemében változott is a szemlélet. Itt nyílik a legnagyobb rálátás a nyomda teljes tevékenységére. A megrendeléstõl kezdve szabályozni kell a 6 PRINT & PUBLISHING 139/2013

7 folyamatokat, ellenõrizni kell a minõséget a gyártás teljes folyamatában. Gyártásközi nemmegfelelõségek, reklamációk esetén azonnal fel kell tárni a hibaforrásokat. Javítani kell a folyamaton, az új rendszert eljárásrendekben leszabályozott formában, felelõsök kijelölése mellett kell felállítani. Állandóan újdonságokkal találkozom, folyamatosak a fejlesztések. A nyomda 2001-ben szerezte meg az ISO környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt. Szép eredményeket értek el a szelektív hulladékgyûjtés, hulladékcsökkentés területén. Kétszer kapták meg a Nyomdavilág az Év Zöld Nyomdája díját. Részt vett az információbiztonsági irányítási rendszer bevezetésében is. E területnek és a MasterCard-, Visa-engedélyeknek más a felelõs vezetõje, viszont a dokumentáció integrálása közös feladat, a nyilvántartások vezetése, dokumentumokszétosztása a minõségirányítás felelõssége. Három éve ismét elõtérbe került a minõségirányítás. A MasterCard követelményrendszert vezetett be a bankkártyák minõség-ellenõrzésére, az AQAP 2110 NATO katonai minõségbiztosítási rendszer is szigorúbb elõírásokat tartalmaz az ISO szabványnál. A CWA14641 Intergraf követelményrendszer a biztonsági nyomtatványok gyártási körülményeit rögzíti. Évente automatikusan meg kell újítani a tanúsítványokat. Ez egy teljes felülvizsgálatot jelent, ami kiterjed a dokumentálásra is. Az ANY Biztonsági Nyomda minden évben több mint 10 külsõ auditon esik át. Kívülrõl nézve száraz, agyondokumentált feladatkörnek tûnhet ez a terület, de mindennek megvan a miértje, a szabályozás, annak betartatása az alapja a minõségi gyártásnak. A hibafeltárások folyamatos Tanúsítványok PRESZTÍZS javításokat igényelnek. Nemcsak a meglévõ folyamatokra kell koncentrálni, hiszen az ANY Biztonsági Nyomda állandóan fejleszti gépparkját, korszerûsíti technológiáját. Az új rendszerek dokumentálása újabb és újabb utasítások kidolgozását, a régiek módosítását is szükségessé teszi. Újabb és újabb problémákat kell megoldani, ami állandó tanulást igényel. Szélesedik a látókör, a folyamatok átlátásához megfelelõ kapcsolatokat kell kialakítani és ápolni a kollégákkal. Mindehhez kellõ empátia és határozottság szükséges. Maguk a dolgozók egy jól kialakított és mûködtetett rendszer esetén nem éreznek olyan mennyiségû plusz feladatot vagy munkát, amennyit ilyen sok tanúsított rendszer miatt gondolnánk. Sõt, a minõségirányítási rendszer egyértelmûvé teszi feladatkörüket, megkönnyíti munkájukat. Plusz feladataik a közép- és felsõvezetõknek lesznek. Nekik kell ellenõrizni és betartatni az irányítási rendszerek elõírásait, felelõsség is terheli õket. Mindenki belátja az ANY Biztonsági Nyomdában, hogy szükségesek az irányítási rendszerek, mûködtetésük a termékek gyártásának alapfeltétele. Konkolicsné Lukács Ágnes az ELTE-n védte meg második diplomáját környezetvédelmi szakjogászként. Ezt követõen vezetõi auditori oklevelet szerzett. Szereti átadni tudását a fiataloknak, nem zárkózik el újabb kihívásoktól, melyekbõl folyamatosan képes tanulni. Valóban igaz az a megállapítás, hogy a minõség ott keletkezik, ahol a terméket gyártják. Ott kell a feltételeket biztosítani és a folyamatokat irányítani. Természetesen igényesség, elkötelezettség kell mindenki részérõl az összes folyamatnál a kereskedelemtõl kezdve a gyártásig, szállításig. Ma minden nyomda mûködésénél szinte alapkritérium az ISO 9001 minõségirányítási, ISO környezetvédelmi tanúsítvány. Az ANY Biztonsági Nyomda ezenfelül rendelkezik az ISO információbiztonsági tanúsítvánnyal. Az EMV chipkártya-megszemélyesítési engedélyt külön meg kellett szerezni, a MasterCard és Visa fizikai biztonsági tanúsítvány mellé. Meg kell felelni a MasterCard CQM kártyaminõség-ellenõrzési követelményeknek. Rendelkezik a nyomda AQAP 2110-es katonai minõségbiztosítási rendszer tanúsítvánnyal, valamint az Intergraf által kiadott CWA nagy biztonságú nyomda tanúsítvánnyal. Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a Magyar Köztársaság minõsített ajánlattevõje és értékpapír-elõállítója. Nemzeti szigorúan titkos, EU és NATO titkos telephely biztonsági tanúsítványok és minõsített adatvédelmi engedélyek színesítik a sort. A 143-as kormányrendelet szerinti iparbiztonsági rendszer garantálja a minõségi és biztonságos mûködést és termékeket. 139/2013 PRINT & PUBLISHING 7

8 PRESZTÍZS Hess-díjas: Ferenczy József Minden gépnek mûködnie kell Géplakatos ipari tanulóként a budapesti Ikarus mûvekbentanult Ferenczy József között. Felszabadulása után itt helyezkedett el, nagyon nagy tudású szakemberei között ismerkedhetett meg a különbözõ berendezések mechanikai felépítésével. A Kossuth Nyomda Jászberényi úti új beruházásának indításakor kollégája, Szántó Ferenc lett a tmk-vezetõ. Õ hívta át az Ikarustól a Kossuth Nyomdába. Nagyon jó idõszak volt ez, hiszen német szerelõkkel kellett a vadonatúj berendezéseket felállítani és üzembe helyezni. Ezt késõbb az Alkotmány utcai üzembõl átkerülõ gépek telepítése követte. Mohácsi Károlytól, Hertner Bélától, Polyák Dezsõtõl szintén rengeteget lehetett tanulni. A Jászberényi üzem elindult, és tökéletesen mûködött. Nyolc év elteltével Petz Rezsõ, az akkori Egyetemi Nyomda kötészeti vezetõje állást ajánlott a Dohány utcában, aminek nem lehetett ellenállni, hiszen szinte kétszer akkora fizetéssel járt. Hiába szerette a Kossuth Nyomdát, fájó szívvel bár, de mégis váltott. Nem bánta meg, mert itt viszont a fõleg Kolbus gépekre épülõ teljes kötészeti üzem mûködtetéséért, karbantartásáért lett felelõs. Szintén nagyon sokat kellett tanulni. Az élet visszavitte a Jászberényi úti Kossuth Nyomdába, ahol a kornak megfelelõen átszervezték a tmk-t, ma úgy mondanánk, outsourcingolták, és Invenció Kft. néven önállóan kezdett mûködni. Itt kitûnõ kollégák és szakemberek dolgoztak. Közép-Európa vezetõ szervize is lehetett volna ez a vállalkozás. Sajnos azonban nem tudtak élni az élet által felajánlott nagy lehetõséggel, és a kft. gyakorlatilag folyamatosan kezdett zsugorodni, leépülni. A kollégák szétszéledtek, többségük már nem is dolgozik. Schuck Istvánnal régi volt a kapcsolat, hiszen a Kossuth Nyomda új Jászberényi úti nyomdájának géptechnológiai beruházását mint fõmérnök irányította. Így az Invenció cég után természetes volt, hogy a Prosystem csoporton belül a Prosystem Service Kft.-nél kezdett dolgozni. Ferenczy Józsefet mindig érdekelték a modern berendezések. Nem akartam az NDK-ból itt maradt öreg géphalmazokkal foglalkozni, inkább az új technológiákkal történõ lépéstartást választottam. Folyamatosan gyártói képzéseken, továbbképzéseken vesz részt a KBA, a Kolbus, a Sigloch, az MBO, a Herzog & Heymann, a Perfecta, a Hochner, a Gämmerler gépgyártóknál. Szaktudását maguk a gyártók is elismerték, hiszen több külföldi szerelésen is bizonyíthatott. AProsystem Service Kft.-ben két fõállású mechanikai és szintén két fõállású elektronikus szerelõ áll a nyomdák rendelkezésére. Ferenczy József 30 éves szakmai tudását számos kihívás mélyítette el. A gyártók teljes bizalmát tükrözi, hogy új gépek felállításánál is õt veszik igénybe Magyarországon. A KBA íves és tekercses nyomógépeinek javítása, karbantartása területén nincs versenytársa. Egyre több nyomda tudott túljutni a kezdeti nehézségeken és hibás gondolkodási módon. Korábban jellemzõ volt, hogy a lehetõ legolcsóbb szakemberekkel, a legolcsóbb alkatrészekkel próbálták meg javíttatni nagy értékû termelõberendezéseiket. Az esetek döntõ többségében nemhogy megjavultak volna a nyomdaés kötészeti gépek, hanem további károsodások léptek fel. Kiküszöbölésükhöz mégiscsak szakszerelõt kellett hívni, akinek viszont már sokkal komolyabb hibákat kellett elhárítani. A hosszú távon gondolkodó cégek ma már változtattak ezen a gyakorlaton, és valóban szakemberek munkáját igénylik. A Prosystem Service Kft. az utóbbi években nemhogy emelte volna szolgáltatási árait, hanem éppen ellenkezõleg, csökkentette azokat. Mindig nagy kérdés a gyári vagy utángyártott alkatrész kérdése. Kitûnõ magyar gépmûhelyek mûködnek még mindig az országban, azonban nem rendelkeznek a megfelelõ gyártási, mûszaki dokumentációkkal vagy éppen az adott csúcstechnológiával. Ezért vannak olyan alkatrészek, amin nem szabad spórolni, csak a gyári eredetit szabad beépíteni. Vannak viszont olyanok is, amelyeket nem szabad megvenni. Ferenczy József 30 éves speciális szakmai gyakorlatával a hosszú távon legbiztosabb, leggazdaságosabb megoldást javasolja mindig. Munkaideje kötetlen, hiszen a nagy értékû íves és tekercses nyomdagépek, ill. kötészeti berendezések sok esetben folyamatos mûszakban dolgoznak. A tervszerû, rendszeres karbantartások mellett a gépi távfelügyelet segítségével sok mindenre fel lehet készülni. Ennek ellenére azonban mindig elõfordulhatnak be nem tervezett meghibásodások, melyeket szinte azonnal ki kell javítani. A Prosystem-csoport mint gyári képviselõ évtizedek óta foglalkozik a karbantartással és alkatrész-biztosítással is. Ezt a tevékenységet Kaposvári Edina ügyvezetõ koordinálja. A Prosystem Service természetesen bizonyos alkatrészekbõl saját raktárat is fenntart, ezek többsége törõ-kopó alkatrész. Biztosított a speciális alkatrészek szinte azonnali gyári, Németországból történõ ellátása is. 8 PRINT & PUBLISHING 139/2013

9 Kovács Sándor termelési vezetõ szerint lehet és érdemes jól dolgozni, felemelõ érzés, amikor folyamatosan jól megy a munka. Ehhez mindig mindenkinek oda kell figyelnie és tennie magát. Érzõdik, hogy a Kner Nyomdában mindenki egyet akar és ezért dolgozik. Inspiráló számomra az is, hogy önállóan végezhetem a munkámat, hagyják az elképzeléseimet megvalósítani, és számítanak a munkámra. Ez nagyon ösztönzõ, és teljesítményre, eredményességre kötelez. Mindig is jellemezte a Kner Nyomdában dolgozókat a szakma szeretete. Régen nyomdászgenerációk dolgoztak és nõttek itt fel. A teljesség igénye nélkül említem a Blahut- és a Malatyinszki-családot,akikközülmaisdolgoznakittanyomdában. Napjainkban újra kialakulóban vannak a nyomdászgenerációk, férj és feleség, szülõ és gyermek lát biztos jövõt és talál megélhetést a Kner Nyomdában. Szeretem a szakmát. Gyakorlatilag elsõ munkahelyem a Kner Nyomda, hiszen itt kezdtem szeptember 1-jén. Elköteleztem magamat a termelés iránt, minden nyomtatási és kötészeti folyamatot megismerhettem, aminek eredménye a szakma és a nyomda iránti alázat. Nagyon jó minden nap egy jó kollektívába bejönni dolgozni. Kovács Sándor számára az alapokat a Tevan Andor szakközépiskola adta meg. Széles szakmai és gyakorlati tudással rendelkezõ tanárok oktattak az intézményben. Négy éve Kovács Sándor személyesen is részt vesz a szakmunkásképzés oktatásában. Nehéz a tanulók figyelmét folyamatosan ott-tartani, de lélekemelõ érzés, amikor a végzett szakemberek megállják helyüket a munkájukban, és szorgalmasan, jól dolgoznak ben például 14 végzõs gépmesterbõl nyolcan kaptak állást a Marzek Kner Packaging nyomdában. Nemcsak saját szakmai tudásom átadása miatt élmény a tanítás, hanem áttételesen még segíti is a munkámat, hiszen hozzájárul a nyomda szakember-utánpótlásához. Szakmai ranglétra Kovács Sándor közeli hozzátartozója figyelt fel arra, hogy Sándor nagyon szeret olvasni. Õ ajánlotta a Tevan Andor szakközépiskolát, ahol nagyon erõs nyomdász bázisképzés folyt. Négy év után szakmát és érettségit szerzett. Magasnyomó-gépmesterként végzett. Ezt követõen a Könynyûipari Mûszaki Fõiskolán nyomdaipari üzemmérnöki diplomát szerzett. Elõször PRESZTÍZS Alázat és elkötelezettség a szakma és a nyomda iránt Hess-díjas: Kovács Sándor mûvezetõ, majd fõmûvezetõ lett. A csomagolóanyag-gyártásban dolgozott, hozzá tartozott a címke, a flexibilis címke, a doboz, ill. egyéb csomagolóanyagok termelési területei is ben kiváló dolgozó kitüntetést kapott, majd között a Kner Nyomda Tevan üzemének üzemvezetõje lett ig a Kner Nyomda teljes címkegyártási divízióját irányította. Az újabb feladatkört 2000-tõl látja el termelésvezetõként. Ma négy mûvezetõ tartozik hozzá, közülük ketten a nyomtatás területén, ketten pedig a kötészeten dolgoznak. Közvetlenül a termelési igazgató irányítása alatt áll. Feladatai közt a termelésvezetés, irányítás és gyártásszervezés egyaránt megtalálható, mely utóbbiban egy asszisztens is segíti. Munkáját komplex vállalatirányítási rendszerben végzi, amit a nyomda vezetõi és alkalmazottai azonnal látnak. Naponta egyedi döntéseket kell hoznia, operatív feladatokat kell ellátnia. Jelentõs a nyomda exporttevékenysége is, hiszen ez már a termelési mennyiség 20%-át teszi ki. Nagy odafigyelést igényelnek ezek a munkák, hiszen ezeknél gyakorlatilag semmiféle módosításra nincs lehetõség. A termékeket adott minõségben, menynyiségben és határidõre kell leszállítani, ennek ellenére ez nem jelent lényegesen több feladatot vagy munkát. Folyamatosan növekszik a nyomda megrendelõinek és munkáinak száma, ebbõl következik, hogy a papír-felhasználás is nagyobb. A Kner Nyomdában a megrendelõkkel szoros együttmûködésben történik a termékfejlesztés, támogatják õket az anyagkiválasztásban és a különleges gyártási, felületnemesítési technológiákban. Szerencsésnek érzem magam, mert a Kner Nyomdában eltöltött évek alatt a hivatásom a hobbimmá vált, és szervesen kapcsolódik össze a magánéletemmel! 139/2013 PRINT & PUBLISHING 9

10 SZÖVETSÉGEK Új elnökségi tag: Kása István Zoltán A gazdasági racionalitás elõtérbe helyezése Válságos idõszakot élt át a magyar nyomdaipar. Az összeomlás okai között döntõ szerepet játszott a megrendelõi piac drasztikus visszaesése. Ezzel egy idõben jelentõs kapacitásbõvítések történtek, többek közt a technológiai fejlesztés következtében is. A közeljövõben a hagyományos nyomdatermékek iránti kereslet lassan növekedhet, a növekvõ vásárlóerõ függvényében, valószínûleg a gazdasági válság elõtti szintre állhat be. Egyetlen dinamikusan növekvõ terület a csomagolóanyag-gyártás. Itt is, például a gyógyszeriparral kapcsolatos termékek növekedése prognosztizálható. Ennek oka, hogy Magyarország a gyógyszergyártó nagyhatalmak közé sorolható. Növeli a keresletet az a tény is, hogy Európa elöregedõ kontinens, így gyógyszerfogyasztása emelkedik. Míg a hagyományos termékek csökkenése 10%-ot is elért, a csomagolóanyagok évenként 5%-ot nõnek. Fejlesztenie kell a magyar nyomdaiparnak, mert ha nem teszi, akkor csökken a rugalmassága és szervizszolgáltatása. Az árban olcsóbb keleti nyomdák még nagyobb piaci részesedést szerezhetnének. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a magyarországi nyomdák megítélése nem jó. Ennek oka nem a teljesítõképességében vagy teljesítményében rejlik, hanem egyszerûen nem tudnak rólunk semmit, és nem is feltételezik, hogy exportra tudunk termelni. Ugyanakkor a magyar nyomdák szakmai tudása, felkészültsége, mûszaki színvonala és kreativitása versenyképes Nyugat- Európában is. Szövetség szerepe Nem is kérdõjelezhetõ meg a szakmai szövetség léte. Amikor a gazdasági helyzet elõnyös, akkor mindenki támogatja. Megváltozott körülmények között viszont az iparági képviselet szinte egyetlen lehetséges útja. Feladata: megfogalmaznia nyomdaipar érdekeit, és meghatározni ehhez az indokokat. A közelmúlt jó példája volt erre a termékdíjtörvény módosítása, ahol a szövetség egységes véleményt tudott kialakítani az iparág részvevõinek közremûködésével, és azt el tudta fogadtatni mind a csomagolóanyagok, mind pedig az egyéb nyomdai termékek vonatkozásában. Aszövetségnek befolyásolnia kell a döntések irányát, lehetõség szerint már az elõkészítésénél szakmai szempontokat figyelembe vevõ alternatívákat kell javasolnia. A szövetségnek el kell követnie mindent annak érdekében, hogy a nyomdaipar piaci lehetõségei nõjenek. Mind belföldön, mind külföldön meg kell ismertetni a fogyasztókat termékeinek hatékonyságával és környezetbarát voltával. Ezért fokoznia kell nagyobb PR- és marketingszolgáltatásait Magyarországon és egész Európában. Marzek Kner Packaging Kft. Címke-ésdobozgyártásra, gyógyszeripari csomagolóanyagokésbetegtájékoztatók gyártására specializálódott a Kner Packaging nyomda ben árbevétele elérte az 5,5 milliárd forintot. 230 fõt foglalkoztatott, az árbevételbõl 1,2 milliárd forint származott exporttevékenységbõl és 2012 között 3 milliárd forintos beruházással általános technikai színvonalát növelte, többek közt 20 éves gépparkját cserélte le és 2015 között további 1,8 milliárd forintos beruházás történik folyamatosan. Ennek keretében korszerûsítik íves ofszetgyártó kapacitásukat. Folyamatosak a technológiai és folyamatirányítási fejlesztések. 10 PRINT & PUBLISHING 139/2013

11 Meg kell nyerni a multinacionális cégeket a magyar termékek számára. Elõ kell segítenie a szemléletváltást iparágon belül. A kevesebb néha több. A többletkapacitások helyett a leépítés után olyan beruházásokat kell eszközölnie az iparnak, melyekre megvan a vásárlói kereslet, övé a piac. A gazdasági racionalitás mentén kell mind a beszállítóknak, mind a termelõknek, mind pedig a megrendelõknek képezniük szolgáltatásaik és termékeik árát. Ez nem jelenti a szabad piac filozófiájának megsértését, csupán a csõd elkerülésén túl a fejlõdés lehetõségét hozhatja magával. Nem szabad rontani a piaci helyzeten. Export mint kitörési lehetõség Valós kitörési lehetõség lehet az export. A magyar nyomdák szakembereinek szakmai szintje és elkötelezettsége meghaladja a nyugat-európai nyomdákét. Tapasztalatból mondom, hogy a külföldi megrendelõk megdöbbennek a Kner Packaging megtekintésekor, hiszen nem is feltételezték, hogy ilyen szakmai színvonal Magyarországon lehetséges. Kása István Zoltán szerint ezt számos más hazai nyomda is elmondhatná magáról. Versenyelõnyt jelent a rend és a minõségen túl a még mindig jelentõs munkabér-különbség. Ezt növelheti még több esetben az alacsonyabb alapanyagár-beszerzési szint. Kimondottan segíti az exportot a 300 Ft/euró feletti árfolyam. Ezeket az elõnyöket viszont csak akkor tudják a magyar nyomdák kihasználni, ha szemléletükön is változtatnak. Az idegennyelv-tudáson túlmenõen minden termékhez valamilyen extra szolgáltatást kell nyújtani. Meg kell barátkozni a csoportban történõ fellépés gondolatával, ki kell használni ezek elõnyeit tendereknél, kapacitások kihasználásánál, cross selling alkalmazásoknál. Mûködõ szervezeti rendszereket kell alkalmazni, amelyek része az elektronikus kapcsolattartás is. Ki kell építeni az exportkapcsolati rendszert, és azon belül el kell érni a partneri viszonyt. Számos lehetõséget rejt magában az export, ahol az egyedi specializálódás alapkövetelmény. Jó piaci lehetõségek vannak a német nyelvterületen, így Ausztria, Svájc és bizonyos termékek vonatkozásában Németország. Nyitottak, megértõek és elfogadóak az északi piacok, pl. Svédország. A hátrány viszont a nagy szállítási távolságokban rejlik. Rosszak a kelet-európai kilátások, hiszen Ukrajnában védõvámok drágítják az importot, Romániában nem feltétlen igénylik a magyar minõséget, viszont olcsóbb árhoz ragaszkodnak. Szerbiában és a déli országokban pénzügyi Nemzeti színû és egyszínû felirat egyesítésébõl álló embléma a Magyar Nyomdatermék logó, ami kifejezi, hogy az így megjelölt termékeket magyarországi nyomdákban készítették. Bizalomra épülõ, garanciális célokat szolgáló jelzés a termék végfelhasználója számára. A megjelölt nyomdatermékeket Magyarországon adózó vállalkozások készítik, melyek minõségi és mennyiségi garanciát biztosítanak. Ezt az évente történõ szövetségi auditálás garantálja. Ez a tanúsítvány vizsgálja a gyártó mûszakiés szakmai felkészültségén túlmenõen annak szabályszerû gazdálkodását is. A nyomdatermékek megrendelõi is hozzájárulnak a Magyar Nyomdatermék védjegy feltüntetéséhez. Jelenleg 80 kiadó 45 millió könyvén és folyóiratán szerepel ez a logó. A Magyar Nyomdatermék védjegy nemcsak a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai számára érhetõ el, hanem élhetnek a lehetõséggel társult tagok, kockázattal kell számolni. Horvátországban az igényelt minõség nagyobb, mint Romániában, de szintén alacsony árakat követelnek. Minden termék exportjánál gyors reakcióidõ, egy-két napon belüli szállítás szükséges. A szövetségnek támogatnia kell az exportot, tudatosítania kell tagjaiban az export jelentõségét. SZÖVETSÉGEK Magyar Nyomdatermék védjegy nem csak tagoknak valamint olyan vállalkozások is, amelyek még nem tagjai a szövetségnek. Avédjegy lehetõséget nyújt a Pro Typographia termékversenyen való részvételre is. A nemzeti versenyeken elért nyomdatermékek pedig indulhatnak nemzetközi megmérettetéseken is, mint például a Benny amerikai díjon. Folyamatosan lobbizik a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöksége annak érdekében, hogy a Magyar Nyomdatermék védjegy használatával feljogosított nyomdák elõnyt élvezzenek a közbeszerzéseknél vagy pályázatoknál. 139/2013 PRINT & PUBLISHING 11

12 SZÖVETSÉGEK Elnökségi tag: Zsámboki Gábor Párbeszéden alapuló összefogás Már akkor eldõl egy futballmérkõzés, amikor a csapatok kijönnek az öltözõbõl. Lesz egy nyertes és egy vesztes. A meccsa kivonuló játékosok fejében dõl el. Így van ez mindennel, a nyomdaipar jövõjével is. Nagyon értékes a magyar nyomdaipar. A benne dolgozók intelligensek, jól képzettek. Tradicionálisan elkötelezettek saját szakmájuk iránt. Kreativitásuk, hozzáértésük, sokrétûségük versenyképessé teszi õket az egész világban. Ha a meglévõ termékeket az egyik piacon nem lehet eladni, akkor keresni kell egy másikat. Az export valóban igazi lehetõség, de itt is nagyobb léptékekben kell gondolkodni, ha a szomszédban nem lehet érvényesülni, akkor Európában kell, ha ott sem lehet, akkor a világban. Természetesen minél távolabbra megyünk, annál nagyobb a rizikó, és annál nehezebb a kereskedelmi értékesítési tevékenység. Minden vállalkozásnak magának kell eldöntenie saját, ésszerû kockázatvállalási szintjét. Természetesen a nyomdai szolgáltatók versenyeznek a piacon. Azonban fel kell ismerniük közös gazdasági érdekeiket, azokat meg kell fogalmazniuk és meg kell valósítaniuk. Erre való a szövetség mint ahogy a nevében is benne van, a nyomdáknak szövetkezniük kell saját érdekükben. Tagság is kell! Nem elég az elnökség, hanem aktív tagságra is szükség van. Jobban kell kommunikálnia a szövetség tagjainak egymással és a megválasztott elnökségükkel. Maguknak a tagoknak kell eldönteniük, hogy mit képviseljen az elnökség a nevükben. Ebben az esetben már maga az elnökség is sokkal eredményesebb munkát végezhet, hiszen támaszkodhat az egységes tagságra, mert a tagok a maguk területein szintén a közös cél érdekében tevékenykednek. Sokkal több véleménycserére, egyeztetésre van szükség a tagságon belül. Így alakulhat ki a közös álláspont, az elérendõ cél. Természetesen számos sikeres kezdeményezéssel a Nyomda- és Papíripari Szövetség eddig is hallatta hangját. Mind országon belül, mind országon kívül tudatosabb, erõsebb jelenlétre van szüksége a szakmának. Tudatosítania kell lehetõségeit és értékeit a gazdasági élet minden területén. A jelenlegi kommunikációs csatornákon túl még intenzívebben kell elérni a megrendelõket, el kell fogadtatni a szövetségben lévõ erõket, jobban fel kell deríteni a piacot és tudatosítani a nyomdaipar piackomfort megoldásait, megelõzve mások kínálatát. A piaci kommunikáció nemcsak a szakma presztízsét növeli és jövõjét biztosítja, hanem a nyomdák elsõdleges érdeke is. Nagyon jó kezdeményezés a Magyar Nyomdatermék védjegy. Több esetben is bebizonyosodott már az ilyen jellegû kezdeményezések szükségessége és sikere. Vegyél eredetit!, Magyar termék egyre jobban cseng. A Magyar Nyomdatermék használatával a tagok is kifejezésre juttatják, hogy fontos nekik az adott termék, garantálják annak minõségét és mennyiségét. Ezen túlmenõen a magyar termék munkahelyeket teremt, és a magyar vállalkozások Magyarországon is adóznak. Nemcsak gyártó a nyomdaipar és a nyomdaipari szolgáltatók, hanem a vizuális kultúra megõrzõi is. Szükség van az évszázadokon keresztül kialakult értékek továbbadására a kor színvonalának megfelelõ termékek segítségével. Zsámboki Gábor vezérigazgató, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökségi tagja Közös, sokrétû, párbeszéden alapuló összefogással kell a Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjainak kialakítaniuk közös jövõképüket, aktívabban kell ezt a jövõben képviselniük, és meg kell teremteniük, meg kell találniuk saját piacukat. 12 PRINT & PUBLISHING 139/2013

13 TANÁCSADÁS ÉRTÉKESÍTÉS ALKATRÉSZKERESKEDELEM SZERVIZ GÉPFELÚJÍTÁS Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek Digitális inkjet nyomógépek Kombinált tekercsnyomó gépek Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Hajtogatógépek és perifériák Vágógépek és perifériák Irkafűző sorok, drótfűző gépek, tűzőfejek Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek CSOPORT Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések Flexo nyomógépek és perifériák Digitális címkenyomó gépek Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések Professzionális spirálozó és lyukasztógépek Cérnafűző gépek és perifériák Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók Pántológépek Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: , Értékesítés: , -874, -875, -876 Szerviz / Alkatrész: , -879 Fax: prosystem@prosystem.hu

14 OKTATÁS Óbudai Egyetem Tamásné dr. Nyitrai Cecília Think positive, nevelj boldog embereket! Mûszaki szemléletû mérnököket képez az Óbudai Egyetemen a nyomda- és a papíripar, valamint a csomagolástechnika számára. Mindhárom területen fontosak a kémiai ismeretek mind a felhasznált anyagok, mind a gyártástechnika területén. A csomagolóiparban még a becsomagolt termék kémiai sajátosságával is tisztában kell lenni. A kémiai tulajdonságok ismerete és figyelembevétele nélkülezekaszakmákelképzelhetetlenek. Ars poetica Saját tapasztalatom szerint minél többet adunk és semmifélekötelezõ elvárásra sem számítunk, akkor az átadott információk fogékonyabb táptalajra találnak, meglepõen jó eredmények születnek. Magunk választjuk saját magunknak munkánkat, mi alakítjuk bizonyos fokig magunknak a körülményeket is. A napi rutinfeladatok elvégzésére a munkaidõ nyolc órája áll rendelkezésre. Utána alkothatunk, hiszen szeretjük saját munkánkat. Még este is dolgozni kell. Tamásné dr. Nyitrai Cecília elégedett választásával, örül annak. Véleménye szerint az egyetemen egyetemi hallgatókat kell tanítani, mely közben nagyon fontos az élet szeretete, a problémák felismerése és megoldása. A mérnökszemléletû mûszaki képzés alapja a gyakorlatban is elhasználható ismeretanyag, ezért konkrét gyakorlati témák megvalósítását kell az oktatás területén is nyújtani. Ezt nagyon szeretik és értékelik a hallgatók, például szakdolgozatuk témaválasztásánál elõnyben részesítik a való életben felmerülõ problémák megoldását, amit az oktatás során az ipari kapcsolatok révén észlelnek. Az egyetem adja a szemléletet és a megoldás irányait. A hallgatóknak ötletelniük kell, fel kell ismerniük a problémákat, és utána valós megoldásokat kell produkálni. Ez az oka annak, hogy vannak olyan esetek, hogy nem elegendõ egy év sem egy szakdolgozat megoldásához. Nagyra becsülik a diákok, amikor saját ötleteiket az egyetemi oktatók navigálása mellett oldhatják meg. Az Óbudai Egyetemen mûszaki, technológia, jogi szempontokat kell figyelembe venni az adott feladat megoldásához. Ilyen esetekben a diákok fontosnak érzik magukat, lelkesen végzik el a munkát. Ez az oka, hogy a karon végzettek 60-80%-a az iparban, saját szakmájában helyezkedik el, és szívesen visszajár az egyetemre. Logikus gondolkodást kell fejleszteni az egyetemen. A hallgatóknak fel kell ismer- 14 PRINT & PUBLISHING 139/2013

15 niük, hogy mi miért fontos, mi mire használható. Ehhez matematikai, fizikai és kémiai feladatok szükségesek, azokat gyakoroltatni kell. Természetesen sok esetben megpróbálnak a diákok ágálni, ellenkezni is, de az élet minket igazol. Az Óbudai Egyetemen a szaktanárok a kis létszámú csoportok miatt jobban oda tudnak figyelni a hallgatókra, észre kell venniük, hogy milyen érték van bennük, hogyan lehet azt felszínre hozni, kihasználni. A pedagógus feladata: boldog emberek nevelése. Attól vagyok boldog, amit csinálok. Angliában az emberek, amikor találkoznak és üdvözlik egymást, mindig mosolyognak. Nekünk is mindig ezt kellene tennünk. Tudományos munkát, kutatást, publikációt is kell végeznie annak, aki jól akar oktatni. Ebbe minél több lelkes hallgatót kell bevonni. Velük azonban foglalkozni kell, állandóan tanítani kell õket. Ekkor viszont kevés marad idõ a kutatásra. Meg kell találni a helyes arányokat. Ezért egy egyetemi oktatónak nemelegendõ a napi 8 órás munkavégzés, ez többet igényel. Ugyanakkor ez adja a dolog szépségét is. Szakmai képzés Nem szerencsés a könnyûipari mérnök meghatározás. Az Óbudai Egyetem Rejtõ Sándor Kara nem csupán a nyomda- és a papíripar, valamint a csomagolástechnika számára képez mûszaki szemléletû mérnököket. A karon ipari formatervezõ és környezetmérnöki szak is található. Egymásra épülõ, építendõ területek ezek. Természetesen az Óbudai Egyetem is a bolognai megállapodás elõírásai szerint oktat. A bolognai rendszeren alapuló BSc-alapképzés általánossága miatt nagyobb választási lehetõséget biztosít a hallgatóknak a továbbtanulás vonatkozásában. Azonban szakmákra vetítve, kevesebb gyakorlati ismerettel rendelkeznek a végzõs hallgatók, mint a korábbi oktatási rendszerben diplomázók. Nagyon jó viszont az Óbudai Egyetemen az MSc-képzés úgy a karon, mint a Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézetben. Sajnos, ezt egyenlõre nagyon kevesek veszik igénybe, talán azért is, mert társadalmilag nem vált egyértelmûvé a BSc és az MSc felsõfokú végzettség közötti különbség. Az elõzõ oktatási struktúrában mindenki ismerte a különbséget az üzemmérnöki és a diplomás mérnöki felsõfokú végzettségek között. Szakmérnöki képzés is folyik az Óbudai Egyetemen. Itt neves ipari szakemberek tartanak elõadásokat. Az egyetemi oktatók nem csak tárgyakat oktatnak, de oktatásvezetõként és tantárgyfelelõsként is tevékenykednek. Fõ cél a szakmaszeretet elérése példamutatással. Fel kell készíteni a diákokat a legmodernebb technikákra, technológiák alkalmazására. Ezért is szükséges például a két éven keresztül oktatott mûszaki kémia I és II, ami tulajdonképpen általános, szerves és szervetlen kémiát takar. Ezt egészítik ki a szakmaspecifikus ismeretek, mint pl. a papírfeldolgozás vegyipari folyamatai, valamint a csomagolás és nyomdaipar területének speciális kémiai folyamatainak ismertetése, a mûanyag-kémiai alapismeretek, a mûanyag-feldolgozási technológiák, a mikrobiológia, az élelmiszerkémia, az élelmiszer-technológiai feldolgozás területei. Például a csomagolástechnikánál mind a csomagolt terméket, mind a csomagolóanyagokat, mind a csomagolástechnikával kapcsolatos kémiai jellemzõket is ismerni kell. A csomagolástechnikában a papíralapú és a társított csomagolóanyagok ma is több mint 60%-os részesedést képviselnek. Gyakorlatban használható ismeretekre van szükség, ezért a kis- és középvállalkozások, valamint a multicégek gyakorlati támogatása fontos. Az Óbudai Egyetem hallgatói megismerhetik több vállalkozás technológiáját úgy a gyártás, mint a környezetvédelem vonatkozásában. A Hamburger Hungária szennyvízkezelési rendszere európai szinten is kimagasló. A Tetra Pak gyártási technológiája meghatározó a világban. A környezetmérnöki szakon végzõk környezetvédelmi technológiákat, azon belül vegyszereket, a természetre károsan ható anyagokat, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének módszereit ismerhetik meg. OKTATÁS Mûvészeti oktatás is folyik a karon. A csomagolástechnológusok és terméktervezõk tervezést is tanulnak. Utóbbi szakon a felvételi tárgyak között a szabadkézi rajz fontos szerepet tölt be. Ugyanakkor a képzés itt is mûszaki szemléletû, amely figyelembe veszi a gyártástechnológiát, a környezetvédelmi és a jogi szempontokat. Az iparral történõ egyre szorosabb együttmûködés mérhetõ következménye, hogy a diákok kétharmada ipari, valós témát választ megoldandó problémával szakdolgozatához. Az oktatás vagy a szakmai gyakorlat során cégeknél dolgoznak, és az ott felmerült feladatok megoldását javasolják szakdolgozati témájuknak. A laboratóriumokban folyamatos az eszközvásárlás és -felújítás. Sajnos, a milliós berendezések beszerzése iparági segítség nélkül jelenleg elképzelhetetlen. Mûködik az Óbudai Egyetemen a tudományos diákköri tevékenység is. Szerencsére ez egyre népszerûbb. A hallgatók maguk hoznak ötleteket, kérik annak kidolgozását. Már az elsõ évfolyamosok is felfigyeltek erre a lehetõségre, és õk is önmaguktól kezdenek jelentkezni. Tamásné dr. Nyitrai Cecília életében meghatározó a zene szeretete. Különösen a komolyzene és a magyar népzene hallgatása jelent kikapcsolódást számára. Nem elhanyagolható azonban a növények szeretete sem, mely kertészkedésben is megnyilvánul. Két lányát is ezen szellemben nevelte és neveli nagy-nagy szeretettel. Szakmai életút Tamásné dr. Nyitrai Cecília 1973-ban Kazincbarcikán vegyipari szakközépiskolában végzett. Ezt követõen vegyészmérnöki diplomát szerzett 1978-ban a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerves és biológiai vegyipari szakon, a könnyûipari ágazaton. A South Bristol College-ban mélyítette el angolnyelv-tudását. Az ELTE doktori iskoláján 2002-ben doktori abszolutóriumot, majd 2009-ben PhD tudományosfokozatot szerzett. Szakmaiképzéseken és továbbképzéseken vett részt Ausztráliában, Dél-Koreában és Angliában. Technológusként dolgozott a Szolnoki Papírgyárban, majd Szolnokon a Kõolajkutató Intézetben. Szintén technológusi munkakört töltött be a Textilfestõ Gyárban, majd a MIM Labor ajánlati mérnöke lett között az Óbudai Egyetem jogelõdjén, a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán fõiskolai adjunktusként dolgozott. Négy évet az Australian National University Canberra Experimental Scientist beosztásában tevékenykedett tól a szintén jogelõd Budapesti Mûszaki Fõiskola fõiskolai adjunktusa, majd pedig 2010-tõl az Óbudai Egyetem docense. Szakterületei a mûszaki, a fizikai, a papíripari kémia, valamint szakmai kémiai ismereteket, anyagismereteket, kolloidikát, vegyi papírfeldolgozást, illetve biológiai, szakmai és speciális szakmai környezetvédelmet oktat. Cellulóz- és papíripari kutatásokban, valamint molekuláris biológiai kutatásokban vett részt óta a Rejtõ Sándor Könnyûipari és Környezetmérnöki Kar TDK-felelõse, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság tagja és a Kreditátviteli Bizottság elnöke. 139/2013 PRINT & PUBLISHING 15

16 TRADÍCIÓ Karai László, legelsõ nyomdaalapítónk 540 éve jelent meg az elsõ magyar nyomtatott könyv Magyarország legelsõ könyvnyomtatója, Hess András nyomdász volt. Ki tette lehetõvé Budán való megtelepedését? A feltevés, hogy maga Mátyás király lett volna figyelemmel a nyomdászat iránt és maga fedezte volna a budai nyomda felszerelésének költségeit, aligha volt lehetséges. Ez idõben Mátyás király saját dinasztikus érdekeinek megvalósításán fáradozott. Még a 19. század végén is a történetírók azt hitték, Geréb László, a késõbbi erdélyi püspök lehetett az a személy, akinek köze lehetett a budai nyomda létesítéséhez. A budai nyomda megalapítójának felfedezését azonban Fraknói Vilmos ( ) címzetes püspök, történetíró derítette ki, amint a vatikáni levéltár magyar vonatkozású regesztáinak átnézése közben talált rá a Ladislaus de Kara névre. Fraknói további kutatása során megtalálta II. Pál pápának Mátyás királyhoz írt egy levelét, amelyben szintén szó esik Karai Lászlóról. Majd egy budai káptalan 1473-ban kelt okiratban megemlítve találja Karai László prépost nevét. Fraknói püspök kutatása eredményeképpen csakhamar megállapíthatta: a budai nyomda alapításának és a Chronica Hungarorum kinyomtatásának idején Karai László volt a budai prépost. Fraknói Vilmos további kutatásainak köszönhetõ, hogy tisztázódott az elsõ magyarországi nyomda megalapítójának nemes alakja és életének története. Karai László a Somogy megyei Kara helységbõl származott ben bécsi egyetemi diák, majd egyházi pályára lépett. Alszerpapként a királyi kancelláriában nyert alkalmazást. Mint titkár, Mátyás királyt kísérte Erdélybe. Moldvabánya ostromakor megsebesült. A nehéz idõkben, a csatákban mindig Mátyás király mellett volt. A király kegye a fõpapság sorába emelte, év elején budai prépost, majd 1470-tõl az alkancellári tisztséget nyerte el. Karai László többször járt követségben Rómában Mátyás király megbízásából. 16 PRINT & PUBLISHING 139/2013

17 Római tartózkodása idején megtekintette a török város akkori látványosságait. Eljutott 1467-ben a subiacói kolostorból Rómába, a Massimi-palotába költözött Sweynheim és Pannartz nyomdájába is. Akkor adta bizonyságát széles látókörének. Felismerte, hogy a tudományok terjesztésének a sajtó és könyv lesz a leghatalmasabb eszköze. Elhatározta, hogy a könyvnyomtatás mûvészetét Magyarországra is áttelepíti. A római nyomdának nagy mûveltségû munkatársa volt az idõben Hess András. Születési helye ismeretlen, nevébõl következtetve német embernek kellett lennie. A prépost valószínûleg sokat beszélgetett vele. Karai megegyezett a kitûnõ nyomtatóval, és meghívta õt Budára. A költségek fedezését magára vállalta, amint az Hess könyve dedikációjából következtethetõ. Valószínû, hogy Hess András rövidesen útra is kelt Karaival Buda felé. Anyomdász csak a legszükségesebbet, öntõmûszerét Hess András budai õsnyomdász mûhelyében készült el 1473-ban az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv. A Chronica Hungarorum még latinul íródott. Büszkén gondolhatunk erre a mûre már csak azért is, mert Buda volt Európában a 12. nyomdaüzemet mûködtetõ város Gutenberg 42 soros Bibliájának megjelenését követõen. A Marzek Kner Packaging Kft. adott otthont az országos megemlékezésnek. Kása István Zoltán ügyvezetõ igazgató hozta magával. Az esztendõt már Budán töltötte, ahol a tudós fõpap bizonyára a prépostság épületében adott neki szállást. Hess András itt rendezhette be nyomdáját, Karai kétezer ezüst forintjának támogatásából. Hess András felkészült a nyomtatásra: betût öntött, megépítette a nyomtatósajtót, festéket kevert, betanította a személyzetet elején már teljesen felszerelten, készen állt a nyomda a munkára. Mindhiába várta a megrendelõket. Mátyás királyt a politika és a hadvezetés foglalta le. A királynak nem kellett a könyvnyomtatás, a fõurak nagy része pedig olvasni sem tudott. Hess András saját kockázatára vállalkozott a munkára. Felismerte a magyarok érdeklõdését nemzetük múltja iránt, ezért elhatározta, hogy nyomdája elsõ termékének a magyar nemzet történetét bocsátja közre június 5-én, pünkösd ünnepére elkészült a budai nyomda híres, szép terméke az elsõ könyv, a Chronica Hungarorum. Tisztelgés az 540 éves magyar könyvnyomtatás elõtt gyakorlatból is ismeri a könyvnyomtatást, és szívbõl támogatja a nyomdászhagyományokat. Ez alkalomból jelent meg Gécs Béla Nyomdászattörténeti töredékek c. összeállítása, amely magyar és nemzetközi nyomdászok és könyvmûvészek munkásságára hívja fel a figyelmet, emléket állítva történelmi léptékû tetteiknek. A könyv megjelenését a Marzek Kner Packaging Kft. mellett a Kner Tevan Alapítvány, Vantara Gyula békéscsabai TRADÍCIÓ Hatvanhét oldalra terjed, vastag fehér papírra nyomtatva. A mû a magyarok történetét ismerteti két részben, a honfoglalástól egészen Mátyás király koráig. Nyomdásztörténelmi szempontból érdekessége a könyvnek az elsõ lapra nyomtatott dedikációs levél, amiben Hess András köszönetet mond jó pártfogójának, Karai László prépostnak. A budai nyomda még egy második munkát készített, azután Hess András elkeseredve, hogy nyomdája munka nélkül várakozik, otthagyta a nyomdát betûstõl, sajtóstól, és vándorbotot véve, valahol Olaszországban vagy német földön csendes, névtelen nyomdászként fejezte be viszontagságos életét. A magyar mûvelõdéstörténet és legelsõ nyomdaalapítónk, Karai László nemes alakja érdemes, hogy elismeréssel, tisztelettel õrizzük tetteit, emlékét. Gécs Béla polgármester segítségével a város, valamint dr. Tomcsányi Péter révén a Prime Rate digitális nyomda is támogatta. Az összeállításon túl a könyvborítót és a tipográfiát Gécs Béla tervezte, az elõkészítést Kállai Júlia grafikusmûvész, a kép- és szövegfeldolgozást Csiki Éva és Tóth Zoltán végezte. Tolnai László, a PRINT & PUBLISHING ügyvezetõje a könyv elõszavában és az ünnepélyes könyvbemutató alkalmából köszönte meg Gécs Béla 60 éves aktív tipográfiai, betûmûvészeti munkásságát. Gécs Béla 76 évesen is tanul, ismereteit rendszerezi, és szakmai könyvekben, cikkekben adja tovább tudását. Van jövõje a nyomdászatnak addig, amíg az a mûvészet és az alkalmazott mûvészetek része. 139/2013 PRINT & PUBLISHING 17

18 IN MEMORIAM Rátz Miklós Szerette a munkáját, a humort és az embereket Amikor megismertem Õt (1965), a Kossuth Nyomda korrektora volt. Jellemzõ volt a korrektorcsoport tagjaira, hogy a nehezen megoldható, a legkomolyabb szakkönyvekben sem szereplõ szavak, nevek, kifejezések helyes írásának utánajártak, és a problémás szavak, kifejezések korrekt szedésének módját egy nagy füzetbe írták: így gyûjtötték õket. E füzet lett késõbb az alapja a Tipográfiai és helyesírási tanácsadó, illetve az Idegennyelvû szövegek szedése és tipográfiája címû, a Corvina Kiadó által megjelentetett szakkönyveknek, amelyeket barátjával és csoportvezetõjével, Timkó Györggyel közösen szerkesztett. E két könyv sokáig a gyakorlatban naponta használt alapmûvé sikeredett. Az utóbbit az iparban kötésének színe alapján csak Mogyorónak becézték. Kezdõ ipari tanulóként mindannyian kaptunk egy-egy példányt e könyvekbõl. Szaktudását jellemzi, hogy az MTA Helyesírási Bizottságának póttagja lehetett. AKossuth Nyomdában aranygyûrûs törzsgárdataggá avanzsált, és nagyon büszkén hordta is e hûség jelképeként kapott ékszert. Amikor azonban bepillanthatott a számítógép által kínált új lehetõségekbe, azonnal átlátta azok jelentõségét, és beleszeretett a fényszedésbe. Át is igazolt, bár ez csak félig volt munkahely-változtatás. Helyileg ténylegesen, de a Nyomdaipari Fényszedõ Üzem (késõbb Fényszedõ Központ Kft.) gesztora a Kossuth Nyomda volt. Akkoriban (1973) minden új volt nekünk a számítástechnikában. Arendszer programjait a CompWrite cég írta, de ott magyarul senki sem tudott, tehát a magyar nyelv alapvetõ szóelválasztási szabályait Miklósnak kellett összeállítani az angol programozók számára. Ennek megtörténtével azonban az elválasztás problémája csak részben oldódott meg. Programtechnikailag a szavak elején lévõ elemek (prefixek) és a szóvégi toldalékok (suffixek) leválaszthatóak voltak az alapszóról, így nem jelentett problémát például a meggyorsul (nem megy-gyorsul), megpróbál (nem megp-róbál), a legalább (nem le-galább) szavak elválasztása. Az összetett szavak elválasztásának gondja azonban csak kivételszótár alkalmazásával volt megoldható. Az akkori memóriakapacitás csak 5000 kivételesen, tehát az alapvetõ szabályoktól eltérõen elválasztható szó megjegyeztetését tette lehetõvé. A kivételszótárt nekünk kellett elõállítani. Ezt a munkát Rátz Miklós szervezte, vezette és csinálta is. Késõbb tematikus kivételszótárakat is készítettünk. Ezek különválasztására is az 5000 szavas limit miatt volt szükség. Problémáknak csak olyan szavak maradtak, amelyek azonos alakúak, eltérõ értelmûek, és ez az elválaszhatóságukban is megkülönbözteti õket. Ilyenek például: legelõ: ha valaminek az eleje, akkor leg-elõ, ha rét, akkor le-gelõ (a program a prefix miatt automatikusan a leg-elõt választja), megint: ha büntet, akkor meg-int, ha ismét, akkor me-gint, (az automatikus elválasztás a meg-int lenne). Ilyen szavakat emberi beavatkozással, utólag kellett javítani. Az angol programozóknak nyújtott segítség és a kivételszótárak megalkotása akkor korszakos jelentõségû volt. * Szerette az irodalmat a szabad versek kivételével. Ha ilyen akadt a kezébe, összeráncolta homlokát, és hangosan feltette magának a költõi kérdést: Mitõl vers ez? Csak azért, mert elõbb fejezte be a sort, mint ahogy elérte a papír szélét? Saját kérdésére a válasza csak fejének rosszalló rázása volt. Egy alkalommal a születésnapját ünnepeltük. Borospoharakat ültünk körbe. Az övé rumos volt. Beszélgettünk. Naná, hogy elõkerültek a szabad versek. Miklós röviden foglalta össze véleményét: Ha rajtam múlna, csak az írhatna ilyen verseket, aki kötött formában is képes verselni! állította vehemensen. Természetes nem volt nálam se papír, se ceruza. Kérésemre a pincér hozott mindkettõt. Erre írtam Neki egy rövid köszöntõt: Szemében az alkohol lángja világít, szesz nyaldossa már erei falát, az ember a rumtól már alig látszik, éjszaka úgy teleitta magát. Ez jambus állapította meg Miklós. Hát válaszoltam röhögve. Te írhatsz szabad verseket kaptam meg az engedélyét. (Nem írtam.) 18 PRINT & PUBLISHING 139/2013

19 Ez pedig még régebben történt. Miklós tudott szedni monó- és linógépen egyaránt. Nem Õ lett volna a leggyorsabb gépszedõ, de munkája nagyon közel volt a hibátlansághoz. A vietnami háború kitörésekor a Kossuth Nyomda Szak- és Pártszervezete meglepõen gyorsan kapcsolt, és segélyadományt ajánlott fel, valamint errõl írásban is értesítette a nagykövetséget. Nagyon új volt ez akkor, ezért a vietnami nagykövet személyesen fogadta a nyomda küldöttségét. Ennyi volt a történet. Ám a Kossuth Nyomda üzemi lapja amely akkoriban csak különleges események alkalmából jelent meg azonnal közölte a kivételes eseményt. A lapot szedni azonban társadalmi munkában azaz ingyen kellett. Miklós elvállalta. A fellengzõs mondatokkal teli, túlzó hangú kézirattól beindult az agya. Anagykövet személyesen fogadta küldöttségünket. Az ünnepi ebéden a legelõkelõbb vietnami ételt, csõben sült lóbárzsingot is felszolgáltak. Kénytelen volt ezt személyesen kitalálni, mert a kézirat nem tartalmazta. Azt gondolta, hogy akármelyik korrektor megtalálja majd a kéretlen beszúrást, és majd kidobatja. De nem így történt. Tudták, hogy Miklós után nem szükséges hibát keresni, így olvasatlanul betördelték, és ki is nyomtatták. Nagy röhögés volt nyomdaszerte. Meg fegyelmi, de az csak Miklósnak. Egyébkénti kiváló munkájára való tekintettel megúszta a dolgot egyszeri prémiummegvonással. Jó néhány hét múlva együtt poharazgatott egy nagyobb társaság, köztük Miklós és az egykori fegyelmi bizottság elnöke. Persze a fegyelmire terelõdött a szó. Tulajdonképpen miért kaptam én fegyelmit? somolygott ártatlan arcot vágva Miklós. Na hallod! hahotázott az egykori elnök. Azt szedted, hogy a vietnamiak ló.t adtak ebédre! Hülye vagy? kérdezte Miklós. (Ez is költõi kérdés volt.) Tudod, hogy mi a bárzsing? Hát Nyelõcsõ. A magyarázatot heveny vihogás követte. A kacaj lecsillapodtával az egykori fegyelmi bizottsági elnök szólalt meg: Ha én ezt tudom, nem is kaptál volna fegyelmit! Sorozatunk szerzõje: Garai Péter 139/2013 PRINT & PUBLISHING 19

20 TRADÍCIÓ Technika, technológia TipográWa Technológia és jelkészlet Az írógép és jelkészlete Amire teljesen kifejlett, a gyakorlatban használhatóvá tökéletesedett az írógép, egy karon két jel helyezkedett el. Ajelkészlet tehát technikailag teljesen behatárolt volt, bele kellett törõdnünk, hogy bizonyos fõleg ékezetes karakterek nem szedhetõk a gépen. (Azért az elég jellemzõ volt, hogy a hazánkban és az NDK-ban gyártott írógépekrõl hiányoztak az õ, Õ, û, Û betûk, a Japánban magyar exportra gyártott gépeken viszont rajta voltak, és helyettük ritkábban használt jeleket hagytak el.) A szedhetõ szó nem elírás. Bár az írógépet általában kézirat elõállítására használták, ha rendkívül sürgõs anyagot kellett megjelentetni (például egy konferencia anyagát, az elhangzott elõadás másnapjára), akkor a megjelenés sebességét tekintették minõségnek, és lefényképezték a tulajdonképpeni kéziratot. Ilyenkor többnyire késõbb megjelentették az anyagot korrekt nyomdai feldolgozásban is. De használták az írógépet kis példányszámú anyagok sokszorosításának elõkészítésekor is. Ilyen esetben egyszer használatos, karbonszalagot tettek a gépbe, a tökéletes betûkép biztosítása érdekében. Az így elõállított szöveg részint egységes volt, másrészt kis példányszámnál is alacsony költségigényû. Hazánkban a felsõoktatáshoz készült jegyzeteket is többnyire ezzel a technológiával állították elõ. Az írógép jelkészletének bõvítése Amíg a karokon helyezték el a betûk képeit, addig a jelkészlet bõvítése nem volt lehetséges. A cserélhetõ gömbfejen történõ jelelrendezés viszont betûtípusváltást, sõt, különbözõ, speciális jelkészletû fejek alkalmazásakor különleges karakterek szedését is lehetõvé tette. A gömbfejes írógép léptetésének finomításával különbözõ fokozatok (a 7, 8 és 10 pontos betûméret) szedése is lehetõvé vált. A cserélhetõ gömbfej És az IBM ha jóval magasabb technikai támogatottsággal is visszatért a kezdetekhez, és megalkotta szivárványskálás, sorkizárt szedésre alkalmas írógéptípusát. E gépnél elõször vakon, az írógépszalag használata nélkül, leszedték a sort. Mikor annak végére értek, a gépen elhelyezett szivárványskála valamelyik színen megállt. Ezt kellett beállítani, és újra most már ténylegesen gépelve le kellett szedni a sort. Ez logikailag azonos a kézzel írott könyvek sorkizárási technológiájával. A huszadik század végén! Már régen elterjedt a nyomdai formakészítésben a számítástechnika, amikor az IBM piacra dobta utolsó gömbfejes írógépcsodáját, amelyhez már 8000 karaktert tartalmazható mágneskártya-memória is csatlakoztatható volt Linotype ólomszedés technológiája és jelkészlete A linotype sorszedõgépet Ottmár Mergenthaler építette meg, 1886-ban. A 19. század egyébként is a mechanika évszázada volt, ez a gép azonban a többi, e korban elõállított csoda között is kimagasló volt, mint ahogyan a másik szedõgéprendszer, a monotype is. Ez a gép matricákat szedett. Összegyûjtötte azokat egy sorba. Szóközként azonos méretû ékeket használt, amelyeket egyszerûen feltolt egy szerkezet a matricák közé, amitõl azok felvették a sorszélességet, azaz a kizárás megtörtént. Ezután a matricasor átkerült a gép öntõrészébe. Akiöntött sort egy szerkezet megfelelõ magasságúra vágta, majd kitolta a sorgyûjtõbe. A matricákat pedig egy másik gépegység visszajuttatta eredeti helyükre, és a folyamat kezdõdhetett elölrõl. A linógépen általában 90 billentyû volt. Ezekkel lehetett a sorgyûjtõbe engedni a magazinban (matricatárolóban) elhelyezett matricákat. Ha valami speciális jel szedésére volt szükség, akkor azt kézimatrica formájában, kézzel helyezte be a szedõ a már leszedett sorba. A sor kizárása és öntése csak ezután következett. Egy gépen, egyszerre általában csak két betûfajtát lehetett szedni. Általában álló és dõlt (normál és italic), vagy álló és kövér (normál és bold) betûket szedtek együtt. Késõbb már olyan gépeket is készítettek, amelyekkel egyszerre mindhárom betûfajta szedhetõ volt. 20 PRINT & PUBLISHING 139/2013