Az Országos Találkozó elé

Átírás

1 Tartalom Az Országos Találkozó elé 2. oldal Országos Találkozó programok 3. oldal Élet a kódok mögött 4. oldal Régiótalálkozó Szegeden 8. oldal SZVT oldal Hogyan lettem ügyelő 12. oldal Grafohimnusz 13. oldal Cikkek 16. oldal Könyvajánló 18. oldal

2 2 Az Országos Találkozó elé Kedves Kollégák, Kedves Segítő Társaink! Talán nem véletlen, hogy újra az Észak-Kelet Magyarországi Régióban kerül megrendezésre a XXII. Országos Konferencia. Ez évben mi is 20 évesek lettünk! Elnökünk, dr. Kállai Klári biztatására és felkérésére még Miskolcon az ottani igen sikeresen megrendezett konferencia színhelyén, szorongva vállalta el az egri stáb a évi rendezést Egerben. A miskolci nagy létszámú csapat láttán, igencsak elbizonytalanodtunk, hogy el merjük-e egyáltalán vállalni, de hát az Egri Nők már tettek tanúbizonyságot erejükről, fondorlatosságukról! Sikerült megnyernünk a Városi Önkormányzat támogatását, aki a befogadó intézményünkön, a Családsegítő Intézeten keresztül részben anyagi forrást biztosított rendezvény szervezéséhez. Sajnos, de kénytelenek vagyunk megemlíteni, hogy a gazdasági válság a várt és remélt szponzorainkat viszont eltántorította támogató szándékaiktól, de azért akadtak jó emberek is. Kis stábunkat a lelkesedés megsokszorozta, tettrekészségre sarkallta, a 20 év összekovácsolt bennünket, most érezzük, hogy igazán számíthatunk egymásra. Nagyon-nagyon igyekeztünk, hogy a 3 nap emlékezetesen, kellemesen teljen mindnyájunknak, és maradandó élményekkel töltődjünk fel Egerben is. A TITOK köré szőtt gondolatokat kiváló előadóink tolmácsolásában hallhatjátok. Nagyon nagy szeretettel várunk Egerben! Az egri stáb nevében Dr. Puha Sándorné Jutka Reményik Sándor Csak egymáshoz Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem: Valaki jönne és karon fogna szépen, szelíden Nem is karon, csak kézen fogna, mint árva gyermeket a másik És sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig! Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra, Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra Aki jönne mellettem főlehajtva egy órácskát hallgatagon, S a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom. Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat, De új volna így ily zavartalan-ketten az esti ég alatt Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánk sugároz: Nem volna köze semmi máshoz, nem volna közöm semmi máshoz.

3 3 Országos Találkozó XXII. LESZ Országos Találkozó A 20 éves jubileumát ünneplő Egri Telefonszolgálat rendezésében (Eger, Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégiumban és a Megyeházán) Titkok nyomában PROGRAM: PÉNTEK től érkezés, regisztráció, szállás elfoglalása, kiscsoportra jelentkezés városnézés (fakultatív) bemutatkozások Szépasszonyvölgyben vacsora SZOMBAT reggeli Megyeházán köszöntők Szakmai előadások dr. Varga Gábor dr. Moretti Magdolna S z ü n e t dr. Cserhalmi Magda ebéd kiscsoportok (workshop) Állófogadás szórakoztató műsor tól retro-disco VASÁRNAP reggeli kiscsoportok zárása záró nagycsoport tól ebéd, utána hazautazás

4 4 Élet a kódok mögött Használt/elhasznált kódjaink? Az IFOTES statisztikai kódrendszer alpontjainak megváltoztatásának szükségessége A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége tagszolgálatai a hívásokban jelentkező problémák definiálására az úgynevezett párizsi katalógust használják. Ezt a probléma minimum statisztikát az IFOTES, Párizsban december 6-án fogadta el, mint alapfelosztást. A LESZ március 18-tól vezette be ezt a kódolási rendszert a magyarországi viszonylatoknak megfeleltethető rövid leírással ellátva. A párizsi katalógus 17 probléma főcsoportot tartalmaz a statisztikai törzskódszámával ellátva. A 17 fő jellemző - mely a nemzetközi szervezet felé történő beszámolási kötelezettség alapját adja - nem változtatható. A 17 fő problémakód azonban rendelkezik az 1999-ben megállapított és ellátott alpontokkal, mely az akkori viszonylatoknak megfelelően bontja tovább a fő pontban megállapított problématípusokat. (A veszprémi szolgálatban jelenleg is ez alapján dolgozunk. Lásd: melléklet.) Az egyes fő probléma típusok alá rendeződnek az adott jelenség jellemző részei, aspektusai. Például a 08-as kódú házassági probléma alpontjai: a válás, a konfliktus házastárssal, és az együttlakás problémái. Az alpontokat a számítógépes adatelemzés és a statisztikai összegzés céljából tovább, a főcsoportszám mellett megjelenő alszámmal különböztették meg. A bővítés lehetőségei nem voltak korlátozottak, így például a 16-os kód alatt az érzelmi problémák, mint főcsoportban, már 9 részre tagolódik, árnyaltabb definíciót tesz lehetővé. Az IFOTES nemzetközileg 17 pontban megállapított, és a LESZ által a magyarországi viszonylatokra árnyalt és kibővített probléma katalógus elemei, azonban mára nem minden esetben fedik le a hívásokban megjelenő társadalmi, egészségi és mentális jellemzőket. Szolgálatunk azt tapasztalata, hogy több alkalommal kényszerül az ügyelő ún. kényszerkódolásra, ill. előfordulnak olyan problémák, amelyek a jelenlegi kódhálóba nem helyezhetők be. Az integráláskor kiadott magyar probléma katalógus megfelelő volt számítástechnikai rendszerben történő adatbázis és összesítés megalapozásához. A bevezetési idő alatt minden szolgálat átvette és használja ma is a kódkatalógus rendszert. Az eltelt időszak azonban rámutatott, egyrészt a szakmai anyag hiányosságaira, másrészt a magyar társadalomban végbemenő olyan változásokra, amelyekre a kódolási katalógus alpontjait tovább szükséges árnyalni, esetenként egyszerűsíteni. Az alpontok közösen elfogadott pontos definiálása, leszűkítése ill. kibővítése ad lehetőséget arra, hogy pontosabb kép alakuljon ki: a lelkisegély szolgálatok munkájáról, közvetlenül; a hozzánk forduló hívókon keresztül a Magyarországon ezt a prevenciós szolgáltatást választó állampolgárok mentális állapotáról, és közvetve; a magyar lakosság lelki egészségéről, jellemző

5 5 mentálhigiéniai ismérveiről. A pontosabb problématérkép lehetővé teszi, hogy a segítők képzéséhez, továbbképzéséhez további irányvonalakat fogalmazzunk meg. A változtatás gyakorlati előzményei, kódtörténelem I. Segítőkéz Lelkisegély Telefonszolgálat Debrecen munkája Az első magyar telefonszolgálat 1970-ben, Debrecenben alakult, s szinte azonnal tagja lett a nemzetközi szervezetnek, az IFOTES-nek. Elfogadva annak alapszabályát, mely a segítés normáit, alapelveit tartalmazza. A debreceni Segítőkéz Lelkisegély Telefonszolgálat 2002-ben Telefonos lelki segítés címmel fennállásuk 30. évfordulójának aktualitásával megjelentetett egy tanulmánygyűjteményt ben volt a szolgálat 30 éves óta készültek a könyv megjelentetésére, melyben 30 éves munkájukat és tapasztalataikat tették közzé. A tanulmányok összeállítását nehezítette, hogy adatfeldolgozásuk 1983 és 1998 közötti évekre, tehát a 30 éves fennállásunkból mindössze 16 évre szorítkozott. Ennek oka az volt, hogy csak 1983-tól vezettek problémakódokkal jegyzőkönyveket, előtte ügyeleti füzetben feljegyzéseket írtak a beszélgetésekről. Az alapos tanulmány elkészítése alapos adatfeldolgozást tett szükségessé visszamenőlegesen is ben az 1975-ös IFOTES katalógus felosztás alapján kidolgozták az adatfeldolgozás rendjét. A régi IFOTES probléma-katalógust, némileg kiegészítették, hogy minél árnyaltabbak legyenek az összesítéseik. Ez azt jelenti, hogy egy-egy kódszámon belül finomították a problémák megnevezését: többek között például a munkahelyi problémánál a régebben nem létező munkanélküliséget tüntették fel; a házassági krízisnél a válást külön vették; a szenvedélybetegségeknél elhatárolták egymástól az alkoholproblémát, a drogozást és az egyéb szenvedélybetegségeket; a cry for help hívásoknál a tudatos szuicidiumot választották el a krízis egyéb formáitól. Így az előző probléma katalógus 15 választási lehetősége 29-re gyarapodott ban a Soros Alapítvány segítségével számítógépes programot írattak az adatfeldolgozás megkönnyítéséhez. A debreceni szolgálat munkája egyik alapköve az 1999-ben országosan bevezetésre került formátum létrehozásának. II. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége által a párizsi probléma minimum statisztika elfogadásra került 1999-ben. Ezt megelőzően a debreceni szolgálat előmunkálatait felhasználva a 17 fő problémakód alcsoportokkal került bővítésre. Bevezetése március18-tól indult, mint ajánlat a szolgálatok számára az adatfeldolgozáshoz. A mennyiségi mutatók mellett minőségi mutatók használata kezdődött el. Közvetett módón mérhetővé vált az az előny, amellyel a lelkisegély szolgálatok tehermentesítik az egészségügyi és szociális ellátó rendszert. Az adatfeldolgozás párizsi katalógus szerinti rendjének bevezetését sürgette az a tény, hogy a LESZ 1994 óta tagja volt az IFOTES-nek. Nehézséget az okozott, hogy nem rendelkezett minden szolgálat számítógéppel ebben az időszakban, a manuális adatbázis kezelés néhány szolgálat esetén hosszadalmasabb volt. A közel egy éves adatfeldolgozási próba időszak többségében pozitív eredményeket hozott. III. A LESZ szeptember hó 2-ai közgyűlésén Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szakmai Kritériumában megerősíti a katalógus használatát. A szolgálatok számára a Szakmai Kritérium tizedik pontja vonatkozik a beszélgetéskódolásra: 10. A hívások regisztrálását a Szövetség által elfogadott statisztikai minimum alapján végzi. IV. LESZ Régiótalálkozók az adott témában A régiótalálkozóknak 1995 óta van hagyománya (az ezelőtti kezdeményezések még nem voltak rendszeresek). Magyarország jelenleg három régióra osztott: Dunántúl, Észak-kelet Magyarország, Dél-kelet Magyarország óta az adott régióban 3 évente régióvezetőt, és régióközponti szolgálatot választanak. A vezető tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg, egykét napos szakmai napra, ahol lehetőség nyílik előadásokra, kiscsoportos foglalkozásokra, és az adott aktuális témakörök átbeszélésére. A jegyzőkönyv és a párizsi katalógus útvesztői - címmel 2006.

6 6 július 1-én Veszprémben Dunántúli Régiós tanácskozásra került sor. A találkozó résztevői: Régiós résztvevők: a győri, soproni, szekszárdi, pápai, veszprémi szolgálatok képviselői. Más szolgálatoktól (Miskolcról, Békéscsabáról), illetve az elnökségből is jelentek meg érdeklődők. A találkozó szakmai munkája: Egy 50 perces beszélgetés meghallgatása után mindenki egyénileg kitöltött egy jegyzőkönyvet. Ezt követően a veszprémi szolgálat szakmai vezetőjének irányításával esetmegbeszélést tartottak. Ezután közösen is kitöltöttek egy jegyzőkönyvet, figyelembe véve az esetmegbeszélésen elhangzott véleményeket. Mindenki összehasonlíthatta az általa előzőleg egyénileg kitöltött jegyzőkönyvvel. A jegyzőkönyv kitöltése közben értelmezték a párizsi katalógus megfogalmazásait. Az esetmegbeszélés rávilágított arra a tényre, hogy a különböző szolgálatoknál dolgozó segítők sokféleképpen értelmezik ugyanazt a beszélgetést. A találkozó tanulsága volt, hogy olyan megfogalmazásokat, melyek első ránézésre teljesen egyértelműnek tűnnek, hányféleképpen lehet lefordítani. A veszprémi régiós találkozó tapasztalatai, a szakmai munka értékelése: Azt hittük, értjük, és kiderült, hogy mégsem. Erre akkor jön rá az ember, ha meg kell fogalmaznia, mit is jelent egy-egy mondat. Megállapították, hogy sokféle kódértelmezést és jegyzőkönyvet használnak a szolgálatok, illetve megfogalmazódott az igény az egységes jegyzőkönyv használatára és az egységes párizsi katalógusértelmezés szükségességére. Hangsúlyozták, hogy fontos az egységes normák és alapelvek gyakorlati értelmezése, és gyakorlatnak megfelelő eszközök használata. Fontos hogy, egy-egy jegyzőkönyv miként jelenik meg a statisztikában, mennyire tükrözi a statisztika a valós helyzetet a szolgálatoknál. Országos viszonylatban jelentősége abban rejlik, hogy ezen ekeresztül történik meg a munka nyilvánosság előtti bemutatása. E cél eléréséhez a munkában összefogásra és műhelymunkákra van szükség, így kiterjeszthetők kapacitások, a tudás, összegezhető a tapasztalat. A jegyzőkönyvek egységesítése címmel Szolnoki Régiós találkozó november 10-én a Dél-keleti Régió kiképzési napja. A veszprémi találkozóval azonos témában tartottak képzési napot. Tapasztalataik összegzése szintén a változtatás, és az egységes értelmezés szükségességére mutatott rá. Bízunk benne, hogy a régiós találkozók tapasztalatai és az Elnökség döntése révén egy optimális jegyzőkönyvet kaphatnak a szolgálatok. - foglalták össze a találkozót. V. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Alapszabálya május 8-án a következő mondatban rejtetten újra utal a párizsi katalógus használatára: A Szövetség a maga és tagszervezetei számára kötelezőnek ismeri el az IFOTES alapelveit és normáit, és képviseli azokat. A változtatással elérhető célok A hívásokban megjelenő problémák árnyaltabb tisztázottabb statisztikai megjelenése válik lehetővé. Az egyes témakörök, és alpontok egységes megfogalmazásba kerülnek. A kódrendszer megváltoztatásában az ország összes szolgálata részt vesz, ezáltal konszenzuson alapuló új probléma katalógus áll össze. Az egyes ügyelők, és szolgálatok szubjektivitását beemeli az országos hatáskörű felhasználás szintjére. Kielégíti az azt hittük értjük, de mégsem hiányérzetét, amelyet természetesen alapjaiban határoz meg az ügyelő indivíduma, azonban mivel minden ügyelőnek lehetősége van részt venni a munkában a biztonság és a csoportkohézió érzését, közvetíti munkatársaknak. A lentebb megfogalmazott társadalmi változásokra a statisztika, a későbbiekben is rugalmas reagálást tesz lehetővé, mivel figyelembe vehetők a szakmai munkát segítő érzékenyítő szempontok.

7 7 Jegyzetek 1.Buza Domonkos (szerk.) A meghallgatás feltételeiről. Tanulmánygyűjtemény. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest 2002 A meghallgatás feltételei tanulmány Buza Domonkos (1990) 2. Rénes László: A Lelkisegély Telefonszolgálatok mint szervezetek -- tanulmány LESZ szakmai kiadványa Budapest 2000 ( Bibliográfia 1. A módszertani gyermekjóléti szolgálatok III. országos konszenzus konferenciája Balatonkenese Családsegítő és Gyermekjóléti Módszertani Központ kiadványa Buda Béla: Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át I-II. IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/I-II. szám ( 3. Buza Domonkos A magyar lelki elsősegély telefonszolgálatok Addiktológia, III.évf. 1. szám 4. Kézdi Balázs (1976): A telefon: eszköz és módszer Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/VI. szám 5. Kollégáink írták LESZ Budapest 1997 ( 6. Kollégáink írták LESZ Budapest 2001 ( 7. Kálmánchey Albert dr. Rénes László (szerk.) Telefonos lelki segítés. Tanulmánygyűjtemény. Kállai Könyvkiadó, Debrecen 2002 ( 8. Magyar Lelkielsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Alapszabálya ( 9. Magyar Lelkielsősegély Telefonszolgálatok Szakmai Kritériumok ( Internet hivatkozások május 16. Kiss Virág (folytatjuk) Veszprém, november 27. TTT

8 8 Régiótalálkozó Szegeden Régiótalálkozó volt Szegeden május 29-én. A téma a szolgálatok kiképzési rendje volt. A találkozóra tulajdonképpen lassan már egy éve készültünk, hiszen tavaly két időpont is meghiúsult. A régió szolgálatai (ill. régión kívülről Győr és Eger is) küldtek anyagokat a kiképzéseikről, a házigazdák egy táblázatban összesítették a legfontosabb jellemzőket. Ezt az összesítést még a találkozó előtt megkaptuk, összehasonlíthattuk a szolgálatoknál kialakult kiképzéseket. Ami első látásra egyértelmű volt, nagyvonalakban hasonlóak egymáshoz, viszont részleteiben, de még óraszámokban is eléggé eltérőek. Most azért gyűltünk össze, hogy ezt megvitassuk, s ha lehet, valamilyen konszenzus kialakuljon, és egy kiképzési ajánlás formájában tehetnénk lépést afelé, hogy lényeges kérdésekben ne legyen nagy eltérés a szolgálatok között. Fontos lenne, hogy a szolgálatok szakmai színvonalát megalapozó kiképzésekre nagy hangsúlyt fektessenek mindenütt. A találkozó elérte célját, s nagyon aktívan, jól együttműködve sikerült az ajánlásunkat megfogalmazni (jó lenne, ha ebben az évben ugyanez a munkafolyamat a másik két régióban, Egerben és Győrben is megtörténne). Íme, az alábbiakban sikerült megállapodnunk: I. A kiképzés óraszáma: óra legyen (bár a létszámtól is függhet, hogy esetleg ennél többre is szükség van). II. Válogatás szűrés A képzésre jelentkező: 1. Telefonon jelentkezzen be: halljuk a hangját, megtapasztaljuk a beszédstílusát. 2. Kézzel írott levélben jelentkezzen a képzésre. 3. Egyéni interjún vegyen részt. Ajánlott a stáb tagjainak bevonása. (2 ügyelő, az egyik jegyzetel.) 4. Teszteket töltsön ki. (Amelynek célja nem az alkalmasság, hanem az alkalmatlanság gyors kiszűrése.) 5. Csoportos válogatáson vegyen részt. A megfigyelés szempontjai: - kommunikációs készség - együttműködési készség - teherbíró képesség III. Az elméleti képzés Óraszáma: óra Tervezzük szövetségi szinten az elméleti képzés akkreditálását, amely megtörténte után 30 óra lenne az elméleti képzés. Ez a minimum óraszám az akkreditált képzéseknél. IV. Önismeret Óraszáma: óra (létszám-, önismeret- és módszerfüggő). Az önismereti rész lezárásánál szintén van szűrési lehetőség. IV. Gyakorlat készségfejlesztő tréning Óraszáma: óra

9 9 - dramatikus megjelenítés, - metakommunikáció fejlesztése, - meghallgatni-meghallani tudás, - telefonos helyzetgyakorlatok, - a beszélgetések irányításának képességét fejlesztő munka, - kommunikációs készségfejlesztő tréning, - helyzetek gyakorlása, a telefonos helyzetekben leggyakrabban előforduló esetek megtapasztalása, - a meghallgatás művészete, - feltétel nélküli elfogadás, - empátia, - hitelesség, - tükrözés V. Vizsga Legyen elméleti vizsga (de semmiképpen sem válogatásra irányuló). Mi legyen a vizsga anyaga: ezt ki kell dolgozni. VI. Hospitálás 1. A műszakokból legalább egyet-egyet csináljon meg a hospitáló (24 órás szolgálatok). 2. Ajánlott a mentor/patrónus a leendő ügyelők mellé. Szerepe: külön figyelem, a beilleszkedés segítése. 3. Minimum10 érdemi hívás meghallgatása, de legalább 5 teljes ügyelet. Felmerült ötletek/gondolatok 1. A képzés minden része nagyon fontos, de a válogatás-szűrés különösen. 2. A csoportos válogatás-szűrés a 0. önismereti tréning. A szűrésben vegyen részt a stáb. (Debrecen) 3. Szerződés a képzésben részt vevőkkel. (Szolnok) 4. Kis stáb a hospitálások idején. (Békéscsaba) 5. Mentor/patrónus (Szolnok, Szeged) Fábiánné Páger Anna

10 Szolgálatvezetői Találkozó 10 IFOTES Párizsi katalógus 30 év alatt a világ sokat változott, ezt akkor is érezzük, ha a katalógus alapján szeretnénk a hívók problémáit kódolni. Takács Tünde, a veszprémi stáb tagja általunk is ötletekkel támogatva birkózott meg a kódkavalkáddal, s most elkezdhetnénk közösen gondolkodni egy új, korszerűbb katalóguson. A legutóbbi SZVT-t a fenti meghívószöveggel hirdettük meg. Szolnokon 11 szolgálatot képviseltünk: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Miskolc, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok, Szombathely, Veszprém. Mielőtt belelendültünk volna az aktuális munkánkba, megnéztük, hogyan is állunk most a szolgálatoknál egy-két kérdésben. A szolgálatok többségében a hívásszám az elmúlt egy év alatt stagnált (6), 3 helyen növekedés és 2 helyen további csökkenés volt tapasztalható. Az anyagi helyzet szempontjából 8 szolgálatnál nincs változás az elmúlt évekhez képest, 2 helyen rosszabbodott, 1 helyen viszont anyagilag gyarapodás volt az elmúlt egy évben. A szolgálatok többségében (6) létszámban gyarapodás volt, 2 szolgálatnál nem változott, 3 helyen viszont a stáb csökkent. Az előző kérdésnél tapasztalható örvendetes növekedés abból adódik, hogy az elmúlt évben 8 szolgálatnál volt kiképzés. Az utolsó kérdésünk az volt, hogy mennyire készültek fel a résztvevők a mai napra, olvastáke Tünde tanulmányát. Mint kiderült a többség igen, kb. egyharmada a jelenlévőknek nem olvasta, de tudta, hogy mi lesz a mai nap témája. A szakmai programunk bevezetésében Takács Tünde ismertette az eddigi munkáját, amit az IFOTES kódrendszerének megújításában végzett. Aki nem ismerte Tünde 2007-ben elkezdett törekvését, az most világos választ kaphatott arra, hogy miért is lenne szükség a problémakódokat korszerűsíteni. (Tünde erről a munkáról írt tanulmányát a Hírleveleinkben sorozatban jelentetjük meg, előző számunkban, áprilisban olvashattátok a bevezető gondolatokat, s most a folytatását a 4-7. oldalakon) A közös gondolkodás azonban kezdetben akörül járt, hogy minek is, kinek is kódoljuk a hívásokat. Érezhető, hogy a jegyzőkönyv-feljegyzés szöveges része mindig az itt és most történt beszélgetésre koncentrál, a kód viszont a statisztikának születik (itt azon van a

11 11 hangsúly, hogy feldolgozható adatokat produkáljunk), így már a saját hozzáállásunk sem lehet egyforma. Buza Domonkos nem tudott eljönni az SZVT-re, viszont a témához hozzászóló levelet küldött a részünkre. A beszélgetésnek a következő pontjához szorosan kapcsolódott Domi levele, ugyanis a probléma kódolásával kapcsolatban felmerült, hogy mennyire lehet kódokkal körbeírni a hívó problémáit, s a levél is arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kódok milyensége abból a szempontból sem mindegy, hogy 1 kóddal belőjük a hívó problémáját, vagy körbelőjük több kóddal. Magyarul, mennyire van szükségünk árnyalni a hívásban elhangzottakat. Domi state/trait meghatározása szerint egyrészt egy statikus, állandó helyzetet és egy, főként a jelenlegi érzelmi állapotból adódó szituációt kellene többnyire kódokkal kifejeznünk. A beszélgetésünkben arra terelődött a szó, hogy vajon mire tesszük a hangsúlyt akkor, amikor egy-egy problémát szükségesnek érzünk kódszámmal felvenni a katalógusba, vagy nem? Mi élvez a prioritást? A társadalmi fontossága/súlya, vagy a mennyiség (az jelenjen meg, ami főként telefonon megjelenik), esetleg az, aminél adekvát beavatkozás birtokában vagyunk. Ha ez utóbbi, akkor nyilván nincs szükség a pszichiátriai betegségek tárházát a kódrendszerben nyilvántartani, s sokkal fontosabb az, hogy éppen mentálisan hogyan sikerült a hívót segíteni. Itt abban is egyetértettünk, hogy éppen ezért csak akkor van értelme a pszichiátriai betegségeket jelölni, ha az diagnosztizált, minden más esetben tünetekkel találkozunk, amit így önmagában nem szerencsés betegségnek vélni. Volt, aki továbbment, az ügyelő által nem diagnosztizálható a pszichiátriai betegség, e mellett nem is lényeges a hívó orvosi életútja, prevalanciája. Közös álláspontunk végezetül az volt, hogy a kódrendszernek mindenképpen az ügyelőt kell segíteni, tehát jól érthető legyen, logikus lebontásban jelenjenek meg a problémák, hiszen csak ekkor tudja az ügyelő sikeresen használni, ellenben a statisztikánk sem lesz pontos. Hasznos megbeszélés volt, ami Tünde munkájára épült, de közel sem értünk a végére. Köszönjük Tündének, hogy ennyit dolgozott ezzel a témával, reméljük, nem szegte kedvét, hogy a közös munkánk ezzel az alkalommal csak folytatódott, s leginkább talán csak most kezdődött el! Rénes László

12 12 Hogyan lettem ügyelő Egy képzés viszontagságairól röviden Már a végső lemondás küszöbén álltam, amikor megérkezett az értesítés: úgy is mondhatnám, hogy a BIZALOM első szele megérintett! Mindeddig keveset tudtam a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatról, most a sorsom összehozott vele. A jó dolgokra mindig érdemes várni! Már a képzési tájékoztató is tele volt számomra élvezetes információkkal: előadások, önismeret, személyiség- és készségfejlesztő csoport, majd hab a tortán - a gyakorlati képzés: felkészítés az ügyelő szerepre, helyzetgyakorlatok! Eddigi munkám során ezek a lehetőségek egyre távolabb tolódtak- most tálcán kapom őket! Izgatottan vártam az első találkozást, a szűrést, mely, mint kiderült, nem volt hiábavaló fázisa a folyamatnak. Érkezéskor nem kellett címkézni, hogy kik a fogadók és kik az új emberkék - a nyugodt, barátságos mosoly, a közvetlen bizalom és a lámpalázas, a megfelelés kényszerétől visszafogott viselkedés eldöntötte a kérdést. És elkezdődött! Ilona és Katalin, a képzés levezetői, tanítóink, - mint két tyúkanyó - terelgettek, nevelgettek, óvtak, szeretgettek bennünket a képzés során. Kis csapatunk nagyon hamar összekovácsolódott, közös cél vezérelt bennünket mindvégig: hogy mi legyünk a legjobb ügyelők! Most, hogy e sorokat írom, kiteregettem magam elé az összegyűjtött feljegyzéseimet, rajzokat, titkokat. Visszaidézem az eltelt időszakot. Az életszakaszok és válságaik, kritikus élethelyzetek, - azt gondoltam, hogy erről én már szinte mindent tudok! És jöttek az új élmények, a társaim reflexiói, általuk megélt jelenetek, krízisek, harcaik. Aztán a mandala-rajzolás! Ilona egy pillanatra fellebbentette a fátylat erről a csodás alkotótevékenységről, csak épp annyira, hogy kíváncsivá tegyen bennünket. Azóta már fejlődtem, sikerült csodásat készítenem, és nem az utolsót! Miért is? Hát az elmélyedés, a befelé figyelés technikája segít a hívóra való odafigyelésben! A másik papíromon pálcikaemberkék sorakoznak - nem vagyok egy rajzolóművész - de tudom, hogy ez a kis papírka segített az önismereti részben, vagy a félbehagyott mondatok befejezése: és mások hányféleképpen látták a másik oldalát! Majd ismét megtanultam tisztelni a halált, a veszteség fájdalmát, hisz a hívók közt lesz majd, akinek ebben tudok segíteni. S az öngyilkos-jelöltek motivációi, a bennem feltámadó felelősség kezelése, közös, jövendő harcaink? S a titkos kis papírom, az életutam krízisei, melyeket csendben elsirattam, s velem mindannyian a sajátjukét! Debrecenyi Károly István szupervizor szemléletes előadása alatt úgy éreztem magam, mintha Beethovent hallgatnék s ő lenne a karmester: úgy játszott a szavakkal, az érzésekkel, velünk - csodálatos volt! Ki ne felejtsem a játékos licitet! Teljes átéléssel hajtottunk az általunk fontosnak tartott értékekre, s mily sokat elárult rólunk, hogy mi az, amiért minden pénzt megadnánk? Nem is értem, miért vettem magamnak gazdag képzelőerő -t, no meg érzékenységet, kedvességet - hisz úgy érzem, ezekből eddig is volt nekem épp elég! Vagy talán ezáltal azt vettem, ami nem is volt a listán: telhetetlenség - et? Jó játék volt! S a többi, ami nincs a papírjaim között, csak a lelkemben. Az érzések összegyűjtése, a bizalomjáték: elkap-e a társam, és bízik-e bennem eléggé? És a helyzetgyakorlatok lámpaláza, a forró szék, itt már élesben ment a játék! Már nem a társunkat éreztük a hátunk mögött, hanem a hívót! S gyakoroltuk a szavak helyett az érzések játékát. Mostanra már kis csapatunk összeforrt, időnként már szavak nélkül is megértettük egymást, mindig vártuk az alkalmakat, hogy találkozhassunk. Ültünk, mint piros pontra váró kisdiák, lestük tanítóink szavát! Ilona és Katalin, és a vendégelőadók - mindvégig azon voltak, hogy megismerjük e csodás hivatás minden oldalát. Ha kellett, óvtak bennünket, majd megmerítettek, s adtak annyit magukból,

13 13 hogy közéjük valónak érezhessük magunkat. A képzés zárásaként, hab a tortán, ajándékként kaptuk a kétnapos stressz-oldó tréninget! Itt már találkozhattunk a nagy öregjeinkkel is. Közeledtünk a cél felé! Már nem az egymással való találkozás képezte az izgalom tárgyát, sokkal nagyobb volt a tét! Megismerni a HÍVÓ-t! De ez már egy következő fejezet! A hospitálásról és az ünnepélyes fogadalomtételről majd legközelebb írok! Köszönet a képzésért! Mindenért! Most már tudom, érzem, hogy abban a székben én leszek a legjobb ÜGYELŐ! Egy gólya a szolnoki stábból Grafohimnusz "Emberi tudomány legfőbb célja az ember. Ez a pont, mely körül minden vizsgálataink, törekedéseink kisebb-nagyobb körben forognak." Kölcsey: Parainesis A magyar nemzet himnusza, mint emocionális tükör Kölcsey írásdokumentuma alapján Hazánkban, az utóbbi években nevezetes történelmi évfordulók zajlottak, úgymint a honfoglalás ezeregyszáz éves jubileuma 1996-ban, és 2008-ban ünnepeltük a Himnusz 185. évvel ezelőtti születését is. Azt hiszem, az ünnepekkor, a jeles alkalmakkor felhangzó dallam és szöveg sokakat megérint emocionálisan is. Az említett évfordulókhoz kapcsolódva szeretném, ha a történelmi grafológia, mint egyfajta diszciplína is szerepet kaphatna bizonyos háttérjelenségek megvilágításában. Ennek tudatában választottam Kölcsey Ferenc Himnuszának elemzését a grafológia módszerével. Először is ismerjük meg a himnusz fogalmát és a Himnusz élettörténetét. A korai kereszténység időszakában a himnusz emelkedett hangú vallásos vagy egyházi éneket jelentett. A nemzeti himnusz olyan dal, ének vagy induló, mely egy nép együvé tartozásának tudatát, nemzeti és államisági érzését hivatott reprezentatív formában kifejezésre juttatni. A reformkor hajnalán még a magyar népnek nem volt himnusza, de a környező országokban már élt ilyen jellegű nemzeti ének. Pályázati kiírás alapján a bíráló bizottság június 15-én hozta meg a döntést Kölcsey-Erkel és Vörösmarty-Egressy párharcában Kölcsey javára. Bár a himnikus költemény január 22-én délután született, - a közvélemény csak 1829-ben ismerte meg az Auróra évkönyvben, majd 1832-ben jelent meg Kölcsey verseskötetében is. A levert szabadságharc után egy időre erőszakkal elfoglalta helyét a Monarchia Gott er haltéja, és csak a hatvanas évektől jelenik meg

14 14 újra ben az akkori kormány az új államformához és címerhez új himnuszt kívánt, és Kodályt kérték fel az új mű komponálására, melynek szövegírója Illyés Gyula lett volna, de Kodály Zoltán határozottan visszautasította. Néhány gondolatot ejtenék arról is, hogy milyen párhuzam húzódik meg Kölcsey Ferenc jelleme és a magyar nemzet sorsa iránt érzett mély aggodalom motivációjából született írásmű között. Azzal nem mondok újat, hogy a magyar nép, akár Európát nézzük, akár a világ többi országát, kitűnik labilitásával és önsajnálatnak, a mazochista, sebfeltépő magatartásnak, a felelősségáthárításnak és az apokaliptikus vízióknak. Az íráselemzés előtt ismertetem az adott időszakban használt írásformát. A korareformkori írássztenderd csak megtekintésre állt rendelkezésemre és ez alapján sajnos bemutatás nélkül tudom ismertetni, hogy 1820 óta a magyar ABC jobbra dőlt írását is tanították az un. állóírás mellett még nem hivatalosan! A dőlt betűs írást először 1809-ben Heinrich nevű írómester alkalmazta és hamarosan teret hódított Magyarországon is. Kölcsey is ezt az depressziós magatartásával, úgy a pótcselekvésként használt szenvedélyek, mint az öngyilkosságok tekintetében. Talán nem véletlen, hogy a Himnusz költője is zárkózott introvertált személyiség volt, és az ő műve lett Magyarország nemzeti hitvallása. Bár a grafológiai elemzés során nem szoktuk a szöveg tartalmát nagyító alá venni, most ezt mégis megteszem, mert úgy érzem, hogy a Kölcsey által írt Himnusz tartalma jól tükrözi a nép pesszimista és szentimentális jellemét. A Himnusz szövege hű tűkörképe a tragikus életszemléletnek, az írásformát használta. Itt jegyezném meg a költő magyar írástörténeti jelentőségét is, hiszen politikusként a nemesi liberalizmus és hazafiság eszményeit képviselte, így vált a reformkor szellemi formálójává, legfőképpen a magyar nyelv- és írás ügyét, - hivatalossá válását támogatta. Ehhez az írásformához viszonyítva a Himnusz makrostruktúráját nézve, a hallatlan pontosság, kitartás, a szellemi szférába való beletemetkezés egyértelműen igazolható a hosszú felső zóna által, amire a debreceni Református Kollégiumban töltött évek, a filozófiai és

15 15 jogi tanulmányok, valamint a klasszikus görög és német kultúra kutatásai révén tett szert. Az enyhén homorú sorok, a kis középzóna és a soronkénti csökkenő betűnagyság, a szűk betűk, a nagy szóközök, az árkádos kötésmódok sem lephetnek meg akkor, ha belegondolunk a költő egyéni sorsába, hiszen apját hatéves, anyját 12 éves korában vesztette el. Korai árvasága és testi hibája (gyermekkori himlő következtében elveszítette egyik szemét) visszahúzódó, introvertált természetét erősítették meg, mely felnőtt korára is meghatározó volt, hiszen soha nem nősült meg, annak ellenére sem, hogy az felső zóna dominancia mellett erős az alsó zóna dominanciája is. Élete nagy része magányos elszigeteltségben telt el, feloldhatatlan volt számára a költői- tudós becsvágy és a földhözragadt földesúri életforma ellentéte. (lásd a kiemelt díszes kezdőbetűket, és az erős nyomatékú magas t áthúzásokat, ill. néhol narcisztikus betűformációkat.) Közéleti és politikai tevékenysége is csak élete delén, 36 éves korában indult. A negatív sortávolság megjelenése éppen a kezdődő politikai kiállásával és a mások érdekeit néző közéleti ember harcával magyarázható. A szűk, de hosszú alsó és felső hurkok kifejezései a Libido Sentiendi-nek, melynek jelentése vágyódás az érzelem után, az érzelem megkívánása, tehát nem érzelem, hanem csak vágyódás az érzelem után. Ennek oka lehet a túlságosan erős értelmi, szellemi élet, mely bénítólag hat az érzelmi világra, mivel pedig ennek hátrányát érzi, létrejön a Libido Sentiendi. Itt említeném meg azt az élettörténeti apróságot is, hogy inkább dantei, mint plátói szerelme egy tőle jóval idősebb nő volt, melyet csak 43 évesen említ meg, és édesanyja halála idejére datálható e kapcsolat kezdete. Ennek oka a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat sérülésében, ill. tragikus megszakadásában keresendő, és végül kapcsolódik a Libido Sentiendi-hez. Az írásképben említett alsó felső hurkok arra engednek következtetni, hogy Kölcsey személyiségében van valami éterikus, hiányzik belőle a testszerű, vérszerű realitás és vitalitás. A költő tehát olyan ember volt, aki teljes értelmi belátásával tudta, hogy az érzelmek intenzitása adja meg életének igazi értékét, képes is volt erős érzelmekre, de általában kevesellette azt, sőt igen gyakran érzelemmentes lelki szárazságban visszavonultan szenvedett. Ebben a belső ellentmondásban látom lelki vívódásának, gyötrelmének gyökerét. Ez volt a gondolkodó Kölcsey érzelemkultusza. És tágabb értelemben ez az oka annak is, hogy a költő sehol sem érezte otthon magát, mindenütt idegen volt. Végezetül az alábbi kérdés vár válaszra: miért is vonzódom a történelmi és irodalmi hírességek írásaihoz? - Azért, mert az elemzések során megvilágosodik az a belső harc, - bár minden egyes embernél más és más a mozgatórugó, - de a grafológiai elemzés során mégis sokkal emberközelibbé válik számomra a vizsgált személy belső vívódásai az elismert sikerei mellett és mögött meghúzódó belső szenvedéssel együtt. Ennek illusztrálására hadd álljon itt egy bibliai idézet: "Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra! Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked és nem beszélik-é meg szívük szerint néked?! Molnár Erzsébet Miskolc

16 16 innen-onnan... 1,5 millió magyarnak egyetlen barátja sincs 1,5 millió magyarnak egyetlen barátja sincs, a felnőttek 60 százaléka egyetlen közösséghez sem tartozik - többek között ez is kiderült abból a felmérésből, amelyet a Béres Egészség Hungarikum Program megbízásából a Fact Intézet végzett. Tistyán László a Fact Intézet vezetője a felmérés eredményeinek csütörtöki bemutatásán elmondta: Az idén márciusban megkérdezett, a magyar lakosságot reprezentáló 1000 felnőtt több mint 84 százaléka azt válaszolta, hogy a következő 3 év legfontosabb feladata a gazdasági válság kezelése. Viszont csak 15 százalékuk gondolta azt, hogy mindebben a közösség szerepe fontos lenne. Pedig szintén a válaszok alapján az is kiderült: az, akinek barátai vannak, sokkal egészségesebbnek érzi magát, mint az, aki nem tartozik senkihez.a szakember azt is elmondta: az adatok alapján az is megállapítható, hogy miközben a magyarok a szavak szintjén fontosnak tartják az egészségmegőrzést, szinte semmit nem tesznek a sajátjukért. Miközben azt tartják, hogy a válság negatívan fog hatni az egészségre, úgy hiszik, csak mások betegedhetnek meg, az ő egészségük talán még javulni is fog. Béres József a tájékoztatón elmondta: a felmérésből is kiderül, hogy a magyar társadalom nemcsak testileg, hanem lelkileg is beteg. Ráadásul ez ellen nem tesznek semmit, csodát várnak, pedig tudomásul kellene venni, hogy az egészség elsősorban az egyénen múlik, és nem másoktól kellene várnia a megoldást. Az egészségprogram létrehozója szerint le kell győzni az "egészségmagányt", mert közösen, összefogva könnyebb az életmódváltás, az egészséges életre való átállás - tette hozzá. Béres József beszámolt arról is, hogy 9 település 7 millió forintot nyert azon a pályázaton, amelyet a Béres Egészség Hungaricum Program keretében tavaly írtak ki. Az 5 és 10 ezer fős települések közül 70 jelentkezett a kiírásnak megfelelő "egészségtervvel", közülük azok nyertek, amelyek hosszú távú programot dolgoztak ki a lakosaik egészségmegőrzésének érdekében. Béres József azt is bejelentette, hogy idén újra kiírják a pályázatot, amelyre körülbelül 100 település jelentkezését várják. A kiírás szerint a győztesek akár 2 millió forint támogatást is kaphatnak majd elképzeléseik megvalósításához. Forrás: haon.hu Szívesség Közösség Ebben az évben, április 1-vel létrejött a portál, ahol bárki bármilyen szívességet felajánlhat vagy kérhet. Aki nem hiszi, nézze meg! Bővebben:

17 et Az önkéntesség európai évének nyilvánította az Európai Bizottság Az Európai Bizottság Az önkéntesség európai évének nyilvánította 2011-et június 3-án. A döntést a Tanács és az Európai Parlament véglegesíti, legkésőbb a 2010-es év elejéig. Az európai év céljai közé tartozik az önkéntes alapon működő szervezetek támogatása, és megerősítése, az önkéntes tevékenységek megismertetése, és népszerűsítése, valamint a minőségi önkéntes munka megerősítése. A bizottság azt várja az európai évtől, hogy annak hatására növekedni fog az emberekben az önkéntes munkára való igény egész Európában. Az európai év segíteni fogja a különböző országokban működő önkéntes szervezetek találkozását, a tapasztalataik megosztását. A Bizottság javaslata értelmében 6 millió eurót szánnának a programok megvalósítására. Önkéntességért Díj 2009 A 2009-es ÖNKÉNTESEK NAPJA alkalmából az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) június 4-én meghirdette az Önkéntességért Díj megalapítását. A pályázati kiírás és az adatlapok elérhetőek az ÖKA honlapján. a Díj az alábbi három kategóriában kerül kiosztásra évente egyszer: I. Az év önkéntese (magánszemélyeknek); II. Az év önkéntes programja (állami és önkormányzati fenntartású intézményeknek/ civil szervezeteknek); III. Az év vállalati önkéntes programja (cégeknek). A jelöléseket szeptember 30-ig várjuk! Kiírás és letölthető adatlapok: (Forrás utóbbi három hírnél: )

18 18 Könyvajánló Popper Péter: A nem értés zűrzavara Ezoterikus hiedelmek és téves tanítások Saxum Kiadó, A mítosz igaznak tűnő, de mégis hamis magyarázat. Igen alkalmas arra, hogy időlegesen megnyugtassa az embert, a biztonság és a fölény illúzióját adja neki, felelőtlenül játsszon érzelmeivel, meggyőződésével. Ez a könyv a ma annyira népszerű filléres ezotériát és mítoszokat akarja leleplezni. Az önmagát a világ titkaiba belátónak feltüntető szerepjátszás hasznos vállalkozás: pénzt és tekintélyt ad, erkölcsi és szellemi igényesség nélkül. De a legnagyobb baj az, hogy aláássa a valódi törekvést a világ megértésére, akadályozza a tényleges beavatottság felismerését. Sok csalódás után gyanakvást és bizalmatlanságot szül - éppen a valódi szellemi értékekkel szemben. A könyv olvasása közben sokszor meghökkenhet, sőt felháborodhat, hitében megbántottnak érezheti magát az érdeklődő. Ezt a kínt vállalni kell, az igazság felismerése érdekében. De cserébe megkaphatja azt a szilárd talajt, amit Kosztolányi az "ez van!" "ez nincsen!" biztos megítélésének nevez. Csernus Imre: A férfi "Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A nő című könyvnél amely alapjában véve nem csupán a nőről szólt, menet közben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a könyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdéséről, a bűntudat megoldásának az elkezdéséről, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésről, virágokról, önmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, miközben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém? A minap kaptam egy ilyen t! Épp karácsonykor robbant szét a dolog Amikor ez a könyv készült, körbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserektől kezdve az ötvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mitől érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mitől érzik magukat férfinak, a pasik egy jelentős része azt felelte, hogy ezen ők még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszerűen érte őket Holott a nők esetében az utóbbi öt-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy nő Úgy tűnik, ezek olyan dolgok, amelyekről a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétről Azért nem, mert ez teljesen magától értetődő, hogy az illető férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérdőjelezhetné

19 19 Phil Mollon Szégyen és féltékenység A háborgó mélység 2004 A szégyen és a féltékenység rejtett zavarok, melyek áthatják az emberi életet, titkos rettegést és irányítást kifejtve. Egyiket sem könnyű elismerni. Mindegyik szégyenteljes. Az emberi érintkezésekben előforduló hézagokban, a félreértésekben és meg nem értésekben, a magányban, a kusza vágyak feletti csalódásban, melyekre nem találunk szavakat és így kimondatlanul maradnak, az emberi kapcsolat elvesztése felett érzett szörnyű és reménytelen hiányérzetben ezekben a lyukakban és hiányzó részecskékben találjuk a szégyent. A szégyen nem más, mint amikor nem sikerül valami. És a legalapvetőbb sikertelenség, ha nem sikerül kapcsolatot teremteni más emberi lényekkel eredetileg az anyával. A féltékenység abban a felismerésben rejlik, hogy van egy másik (eredetileg ödipuszi másik), akinek sikerülhet az a kapcsolatteremtés, ami nekünk nem Forrás: Alexandra Kiadó Csíkszentmihályi Mihály A FEJLŐDÉS ÚTJAI (A FLOW FOLYTATÁSA) A HARMADIK ÉVEZRED PSZICHOLÓGIÁJA Csíkszentmihályi Mihály nagysikerű Flow című könyve a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak. Felelősek vagyunk a jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg a jövőt. A szerző szerint azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. Ám ha képesek vagyunk a fejlődési folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni a saját életünk és a világ tekintetében egyaránt, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek.

20 20 A tudós azzal folytatja korábbi kutatásait, hogyha megértjük világunk fejlődéstörténetét, akkor meg tudunk alapozni egy célrendszert, és ez olyan hitet adhat, mely rendet teremt és célt ad az életünknek a jövőben. Önmagunk megismerése fajunk legnagyobb eredménye, s csak saját múltunk megértése révén teremthetünk magunknak tartalmas jövőt. A legmegkapóbb része a könyvnek a tudat, a befelé tekintő tudat természetével foglalkozik, mely foglalkozik a tudat alóli felszabadulás terheivel is. Mi az élet értelme? Hogyan legyünk boldogok? Csíkszentmihályi Mihály könyvében ezekre az örök kérdésekre adott választ, mellyel nagy sikert aratott a társadalom körében. A munka mögött az író életen át tartó kutatása állt. Saját tapasztalatait használta fel és mondta el könyvében és előadásai során. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint 2 évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. A tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. A flow lényege Csikszentmihályi 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. flow-élményt. E tudományterület egyik legkiválóbb kutatójának számít azóta is, bár többen utaltak már arra, hogy nem ő az első, aki erről a jelenségről beszámol. Ebben az összefüggésben említésre méltó Kurt Hahn és Maria Montessori, aki hasonló értelmezésben beszélt az alkotói szenvedély-ről. Csíkszentmihályi Mihály szerint, az, hogy hogyan alakul valakinek a sorsa,sok tényezőtől függ: gének, kultúra és egyéb élmények. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki a lehetőségeinket. A legfontosabb, hogy megtaláljuk az életben azt, ami örömet okoz és amiben kiteljesedhetünk. Legyen ez akár a sport, akár művészet vagy a tudomány, illetve bármi más. A lényeg, hogy ezáltal jól érezzük magunkat, és tovább vigyük a társadalmat, az emberiséget. A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka. Ez azt jelenti, hogy a flow nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől. A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. De a kihívás ne legyen túl magas és túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A megfelelő mérték által teljesítünk a legjobban, és ehhez képest tudjuk viszonyítani a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény befolyásolja a hogylétünket. Azaz, ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat és boldogok vagyunk. Ha nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz, a sorozatos kudarc pedig depressziót okoz. XI. évfolyam, 2. szám Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének információs hírlevele Megjelenik: évente három alkalommal Szerkesztő: Rénes László Felelős kiadó: Szabóné Dr. Kállai Klára elnök Budapest, 28.