A HUNYADMEGYEI. l'ortenelmi ES REGESZE1'I TARSULAT VII-IK. SZERK ESlTETTE. AZ J(..iAZ<.~AT() VALi\~ZTl\IANY MEGHIZAsABOL.

Átírás

1 A HUNYADMEGYEI l'ortenelmi ES REGESZE1'I TARSULAT VII-IK EVK'ONYVE AZ ES EVEKROL. SZERK ESlTETTE AZ J(..iAZ<.~AT() VALi\~ZTl\IANY MEGHIZAsABOL :\'1 A I LAN D () S Z I{i\ R KOLozsvART, AJTAI K. ALnERT KUNYVNYOMDAJA 1898.

2 A HUNY ADMEGYEI l'ortenelmi ES REGESZE1'I TARSULAT VII-IK EVK'ONYVE AZ ES EVEKROL. ~ler~eslt~tte AZ KiAzeiAT() VALASlTi\(. \NY MEGBIZ..\sABOL :VIA I LAN D () S Z K A R KOLOZSV ART, AJTAI K. ALnERT KON\,VNYOMDAJA J898.

3 ERTEKEZESEK, FELOLV AsAsOK.

4 E L N 0 KIM E G N Y I l' 6 B E S ZED. Tartotta az ~vi kozgyul~sen Gr6f KOUN GizA. Tisztelt Kozgyiiles! A legelenkebb helyeslessel azon elnoki bessed talalkozik, mely vajami orvendetes tenyt ad tudomasul s az 6hajtott t~nyek hianyaban az alaposnak latsz6 rerneny kifejezese is orvendeztet. Se az egyiket, se a masikat ne keressek rnai megnyit6mban tarsulatunk tisztelt tagjai. Mind az, mivel nehany h6nap elc5tt meg a mai kozgyulest rnegorvendestetni rcrneltem, fdstbe ment s rernenyt se tudok nyujtani arra, hogy a most rneghiusult tervek majdan s nem sokara megis megval6sulhatnak. Regiseggyujternenyunk irnrnar kozhirre kapott s meg sines kello epuletiink, a melyben evrol-evre szaporodo targyait a muzeurni berendezes igenyeinek megfeleloleg kiauitnunk lehetne, tarsulatunk fennauasanak tizenkettedik evet irja s tagjai inkabb fogynak, mintsem szaporodnanak s a tagsagi dfjak hatraleka ijjeszto mervben novekedik, vannak havonkent tartatni szokott valasztmanyi gyiileseink, me- Iyeken igen erdekes Ielolvasasok a hallgat6k figyelmet alland6an lekotve tartjak, de csak kevesen gyiilnek ossze meghallgatasokra, Mind ezen tunetek okait most nem vizsgalom, de minden esetre modjat kell talalni annak, hogy az itt felemlltett bajok megorvosoltassanak. Tarsulati rmizeumunk, ha a tarsulat valamikor megszunnek, alapszabalyaink 41.. ertelmeben a tarsulat tobbi vagyonaval egyiitt Hunyadmegye bizottmanyl kozgyules~nek rendelkeaese ala lesz bocsatando, elidegenitesi jog nelkiil. Mar ennel fogva is nuizeumunk legczelszerubben, nagy jelentosegehez legmeltobban s tarsulatunkra nezt is ]egmegnyugtat6bban az uj megyehazban lenne elhelyezendd- Ez irant tett kervenyunk a f. h6 9-dikere kitiizott

5 6 GROF KUUN GEZ" kozgyules targysorczata rendjen a hat6sagi atiratok kozt fordul e16. Nem ketlem, a kozgyules meltanyolva az altalunk felhozott indokokat, keresunket teljesitendi, hiszen ez a museum oroksege rea nez s hogy szekhelyen egy a regessek el6tt rneltan hiresse lett museum fennall, melynek gyujtemenyei evrol-evre gyarapodnak, nem hit! dicsekves targya. A mi nekunk meg van, arra szert tenni orssagunk tobb nagy megyeje buzg6n igyekszik, igy Nogradmegyeben rmieeumegyesulet alapltasara ep most tetetnek az elc5kesziiletek. Becsuljuk meg a mink van s gondoskodjunk biztos s kelld m6don torteno elhelyezeserdl, Tavaly egy fiatal belga tud6s, Cumon, jarta meg rnegyenket sa- Corpus Inscrlptionum Latinarum c. szamara nehan y itteni feliratot hasonlitott ossze az epigraphikai kozlernenyekben megjelent editiokkal, Egyik Boldogfalvan a Kendeffi kastely csarnokaban orzott sirfeliratban kovetkezd reszben semi nevek fordulnak eld : P. Aelius Theimes, - P. Aelius Bericio, - P. Aelius Zabdz'bol, - Aelia 1) PIUlmp (iia). A Theimes nevet dr. Goldzieher Ignacz jeles orientalistank az AI-Te/1'Ill -a Tejm torzsbe tartozo e arab elnevezes gorogositett alakjanak tartja s nem ok nelkul, mert ez etymologiai osszehasonlftast a realis viszonyok ismerete is igazolja, A Danu T~,im.ekrol Al Beladsori s a tartomanyok meghoditasarol«czimu munkcija azon fejezeteben emlekezik, melyben a Mekkaban asott kutakat szamitja fel, I. De Gveje kiadasa 5o-dik lapjat. - Bericio az arami Dertka val egyazon alaknak latszik lenni s ez esetben azt jelentene, mit a latin Benedicms, heber Banik. Az cirami nyelvek nyugati csoportjaban, Igy a syr nyelvben, a hatarozott nevsz6 alakja (status emphaticus) tj altai kepeztetik, melynek a kelet; csoportban 4 felel meg, p. o. syr 11lalktJ»kiralyc, kelet ararni "lalka, igy a bibjiai khald szovegekben is. A bericio alak k torokhangjanak Jagyitott kiejtesere az Urmia t6 part jan s Kurdistanban beszelt uj syr nyelv tobb peldat nyujt s ezen lagyltas kovetkezteben tortenik a torokhangok zuz6dasa, I. Noldeke»Grammatik der neusyrischen Sprachee (Lipcse, 1868), a 4 I-dik lapon. A kurd, perzsa es torok nyelvben is eldfordul a gutturalis ilyenszerfi meg- I) Az Aelia gell.f cgy tekintelyes r6mai plebejus nemzetseg neve, I. o. h. v. az Aelia Cali/ollila ncvct.

6 f:ln{)ki MEGNVIT6 BESZI~D. 7 lagyitasa, p. o, az arab kufir sz6t az osmanli kidfir-nak ejti ki, a perzsa bik(tr t bt'ki(tr-:nak stb. - Zabdiool annyi mint :.Bal ajandeka c, ::tl,bd ugyanis ajandekot jelent, syriil :Jeodo s ez osszetetel szakasztott masa a heber Zabdtt'l szemelynevnek, a gorog forditasban ~(X~at';~A, mely nev Isten ajandeleat jelenti, 1. o. h. v. ZebadJCt. A baa! nev osszevonasabol lett 0(11: (t-ja, a mint e peldabol latjuk, a nyugat ararni nyelvjarasok valarnelyikeben a va valtozott, l. o. h. v. bericio alak vegrnaganhangzojat, mely szinten it helyett all, - a syr oro III alakot a heber dram helyett stb. Palrnyraban az Aglibol es Yarhibol istennevekben szinten bol helyettesiti a bal alakot; eldbbi a felhold, ut6bbi a holdtolte istenseget jelenti, 1. o. h. v. a heber fareacl: :tholdc szavat. A semi nyelvekben az Isten vagy valamely isten ajandekat jelento szernelynevek gyakran fordulnak ~lo; ilyenek az arja nyelvekben a hellen H liodoyos, Tkeodoros, a perza lwt'thridates stb. - A Plla11tp(t'la) nevhez a semi nyelvek szokincsebol az arami phl111tpha hasonlit leginkabb, de a maganhangz6k kulonbozese miatt meg sern mernern a kettot azonositani, ] ung Gyula, a r6mai birodalom tortenetenek kitund buvara, egyik hozzarn irt leveleben Veczelt illetoleg a C.], L. III. k szarnu feliratat meltan tartja olyannak, mely kulonbozokepen kiegeszltheto, e feliratban ugyanis a Veczelen (Micia) allomasozott hadcsapatok egyike NMM betukkel jeleltetik. Mommsen n(umerus) nl(ilitum) M.,... t olvas, illetoleg a vegso 1\1-t megfejtetlenul hagyja, a mely talan a r6mai id6beli illit:iells es-ek nevenek kezddbetuje s ez esetben a harem betii UlIlIU'I7f.S 1lli/illl1ll lliic eilsiu11l-at jelentene. De vajjon ez a helyes rnegfejtes? ] ung hivatkozassal a Corp. III. I 338-ra, a mely feliratban egy Veczelen allornasozo.llfaz(iciliil) t(u,.iila.~) ernlittetik, lehetonek mondja, hogy az ernlitett kezdobetuk vegso M je JWaSiCtI1lInak olvastassek. A Mazices-ek Mauretanianak egyik nepseget alkottak, 1. Corp. VIII. 2786, -- Ptol. 4, 2, 19, - Ammian. 29, 5, 17: Exinde cum discursis itineribus magnis Tiposarn [varos Mauretaniaban) noster dux introiret, legalis lltjazictllll, qui se consociaverunt Firmo, 1) suppliciter obsecrantibus aeniam, animo elato respon- I) Firmus Maurctania Iejedelme volt. Az ide szovcgbcn leirt esemeny Valentinianus, Valens s Gratianus uralkodasok alatt tortent 373-ban Ch. sz. u.

7 8 GR6F KUUN GtZA. dit se in eos ut perados arma protinus commoturum. A Maeices-ek egyik numerus-a Mlciaban allomasozott. mint mas Mauretanak Tibiscum-ban, A Tibiscumban allomasozottak ott annyira rneghonosodtak, bogy vlsszarendeltetven A frikab a, m~g ott is hasznaljak m'sodlk hazajokban fekv6 sziilet~shelyoknek nevet, I. Corp. VnI. 9368: Ala Mauretanorum Tibiscensium. L. Kiraly Pal..UJpia Trajana Augusta stb. c cz. jeles munkcija VIIldik fejezetet. Egyik Hampel ~Utat kiadott katonai diplomaban Maftre(ta1ti) Caesarienses ek emllttetnek Daciaban, tehat Maur. Caesariensis-beliek, mely tartom4ny Mauretania keleti resz6t alkotta Caesaria f6varossal 1 ) ezekrol az ill. katonai diploma azt mondja: qui sunt cum Maris gentilibus in Dacia, Corpus m szerint egy Maurus a Cob. Commagenorumban szolgalt, fia Surus a mauret, Mazicesek hadcsapatjaba lepett, A kiilonboz6 nemeetisegek ~s vallasok ez id6ben gyakran vegyiiltek ossze, nemhogy egymast61 mereven elkulonodtek volna. Jung Gyuta, tud6s r~g~szt a fenntfrt harorn betfit haromfelekep tartja olvashatonak, u. m. vagy: n(tt,nertls) li1(aziclim) M(icimsittm) vagy:.. M(auretanontlll) M(':c':ensiu111) vagy:.. M(azi'cttm} M(atlrela1z0rtll1t)~) E megengedheto olvasasokhoz hozzatebetunk meg egy negyediket is, \1. m. n{tt",ents) m(ilt"ttuii) li1(':ci"e1zsitult) Egy hosszabb varhelyi fehratban Dacia Apulensis procuratora s Sarmizegetusa patronusa Q. Axius czimei kezt elofordul Proc. Rat. Priv. Provo Mater. Caes. tehat : procuratori rationis privatae provinciae Mauretaniae Caesariensis, I...Michael J. Ackner It. Friedrich Muller Die romischen Inschriften in Dacien [Bees, t 865)«, a 42 ik lapon. A kerlelhetlen halal a mutt egyleti evben valasztrnanyunk Nestorat ragadta ki az el6k sorabol Spanyik Jozsef szemelyeben. Ket ssep vonas jellemezte a nehait, a kotelesseg hli teljesitese s hazafiui erzes. A rmilt evben mar nyolcevanharorn ev terhe nehezkedett vallaira s 6 asert megis eljart mint megyei orvos k;jteless~.) Georgius Cyprius Vl-dik szuadi ir6 idejeben Maurela"ia /,rima k~t r~bm aulott, u. m Silifellsis t!~ Caesarinuis tartomanyokbol, I. -Georgii Cyprii Descriptio orbis Romani- ed, H. Gelzer (LipOIC, 1890). '} L. o. h v. Corp. III. r 343: n(umcrus) M(auretanorum) Tib(iscensium).

8 EJ..Nc')KI MEGNVIT6 BESZED. 9 gei teljesiteseben ; a zord ido s a tel hidege nem marasztattak ott- hon, tett, a mit tenni kotelesseg~nek tudott. Fiatalkora 6ta kivci16 erdekkel viseltetett a r~g~szet irant s a mikor a sors ide vezette koz~nk Hunyadmegyebe s ennek mdr reg ideje, hozza. fogott klassikus talajunk leleteinek gondos gyujtesehez s lllyetenkep felesszamu leletet orzott meg az elkallodastcl. Az 5o es evekben 6 es nehai Varady Adam fciradoztak legtobbet a megyenkben talalt regisegek osszegyiijteseben. Varady Adam gyujtemenyere meg az 1848 elotti id6bol ernleleezem ; szamottevo gyiijtemenye, fajdalom l kulfoldre vandorolt s m~g nem is egy helyre, hanem ertesulesem szerint kisebb gyiijtemenyekre osztva kiilonbozq helyekre. E gyiijtem~ny alapjat Kemendi Varadi Ignace, megyenk egykori jeles s nagytekintelyu dirigens fobiraja, Varady Adam atyja rakta le. A kernendi udvarhaz kertjeben tobb feliratos k6 helyeztetett el, a gyiijtem~ny kisebb targyai a devai csaladi hazban 6riztettek. Spanyikban are geszet irant viseltet6 erdeklddest bizonyara ap6sa, Lugosi Fodor Andras, megyei fc5orvos, peldaja is nevelte s aligha nem ennek hagyateka vetette meg Spanyik gyiijtemenyenek alapjat. A megyenkkel hataros Szaszvaroson dr. Leszay Daniel numismatikai gyujternenye orszagos hirre tett szert. Dr. Leszay gyiijtemenyet meg j6val 1848 elott kezdte meg s ezen regibb id6k gyiijt6i kozul a megnevezetteken kivul meg baro J6sika Janos Branicskan, 'bar6 Nopcsa Laszlo Farkadinon es Zamon s feledbetetlen ernlekti nagybat yam gr6f Gyulay Lajos emlitendok meg. A rnaros nemethii kert rornai koveirel Kaainczy erdelyi leveleinek Xl V-dikeben ezeket irja:» egy keskeny, de hosszll nyelv fut el a kapu es a Maros kozt, eltoltve az uj kerteszseg jatekai, es a kozel Tiriscum 1) (mai nevevel Veceli var] oltarkoveivel, isteneivel es h6seivel s elmallott felirasival.«mornmsennek IS 57 ben Varady Adam volt regeszet! kalauza, Benndorfnak es Hirschfeldnek 1 S7 3-ban Spanyik J6zsef. Mindnyajan elenken ernlckezunk azon szep jelenetre, mikor az IS83-ik evben tartott kozgyulesunk alkalmabol Devan rendezett kozebedunkon Benndorf rnegpillnntva Spanyikot, helyerdl felugrott s ot szive- Iyesen atolelte. E jelenetbol is megtudhattuk, bogy Spanyik a Hu ---~-- I) Hibasan Jlicill hclyctt. A branicskai hegy ajatti tit a Maros hal part jan, tehat szcmben Branicskaval, veczcli romai kovekkel erosittctett meg. az apr"hh kovek a postaut to)tc!sere hordattak el, 1. Kazinczy ide leveleinck XVI-dik!t.

9 to nyadmegye teruleten megfordult tud6s regesseknek hasznos szolgalatot tett s ketsegenkiviil ez is egyik erderne, Gyujtemenyenek javareszet tarsulatunk rmizeumanak ajandekozta, valasatmanyi gyuleseinkre pontosan eljart, a felolvasasokat nagy figyelemmel hallgatta, tanacskozasainkban reszt vett. Tarsulatunk elismerese jelettl azon jelentekeny gyiijtemenyert, a melylyel muzeumunkat gyarapitotta, 6t alapszabcilyaink 7.. ertelmeben az alapito tag nevere meltcnak itelte, ut6bb valasztmanyunk tagja lett s mind halalaig annak maradt. Ime, elment valasztmanyunk Nestora, hova Ancus ment s Irus is, de emleke el ktiztiink s elni fog tartosan tarsulati jegyzo konyveinkben. Beke lengjen hamvai felett 1 Melyek utan melegen udvozolve a kozgyiiles megjelent tagjait, ezennel tnegnyitom a hunyadmegyei tort. s regeszeti tarsulat XII. kozgyiileset. Gr. KUUN GEZA.

10 E L N 0 KIM E G N Y I T o B E S ZED. Tartotta az evi kozgyulesen Grof Kuux GUA. Tisztelt Kozgydles! A tudornany teren minden lljabb rnegoldas es eredrneny kapcsan ujabb feladatok merillnek fel s az illetd tudomany nemely e megoldashoz fliz6do adata vagy megerdsittetik altala, vagy ellenkezdleg megczafoltatik. Az a ki bekes nyugodalmat keres, ne keresse azt a tudornanyos vizsgalat mezejen, mert az valosaggal palaestra, hol a gyoztes tovabb kuzdeni vagy s a legyozott isrnet szerencset probal, mert az elme teljes nyugalmat csakis az absolut igazsagban talalhatna, ilyen pedig meg az ugynevezett exakt tudomany teren se epen sok van, mert ott is az ujabb eszlelesek a regibbek egy n!szet halomma dontottek es sok egykori teny es igazsagnak tartott ismeret nem tenye tobbe a tudornanynak s nem ragyog tobbe az igazsag fenyeben, A m6dszerek valtoztak, az eszlelet eszkozei tokeletesfiltek, az ertelmi latkor szelesbult, az ism eretek gyarapodtak s mind ez egyuttveve a.1.. tudomanyos vizsgalat teren, gyokeres valtozasokat hozott letre. Az emberi elme se orok idokre szolo torvenyekkel, se meg nem korlatozhato s az a mi rea nezve udvos es hasznos volt nevekedese valamelyik valtozati fokan sa szellerni szabadsag biztositeka, bilincscse valtozhatik, ha valtozatlanul hagyatik a valtozo idc5k elforgasa alatt. Ki tagadna mindazon altal, hogy absolut igazsag nines, s ki merne ketsegbe vonni, hogy a tudornanyos vizsgalat az elmenek megnyugvast ne szerezzen. Az Igazsag' keresese a gondolkod6 lelek f6ez~lja, mely nyug talanitja ugyan, de egyszersmind egyediili megnyugvasat is eszkozli. A tortenet es segedtudomanyai a velemenynek tag tert nyitoak ugyan, de azert a hist6riai igazsagok letezeset ep ugy nem lehet eltagadni, mint barrnely mas tudornany igazsagait es ha itt is

11 12 GROF KUUN GEZA. azt latjuk. bogy sok egykori teny es igazsagnak tartott ismeret nem tenye tobbe a tudomanynak s imrnar nem ragyog az igazsag fe nyeben, a vizsgalat gyarl6sagai felbatalmaznak-e az eddig elert s ezentul elerendd igazsagok megtagadasara s nern-e inkabb nagyobb 6vatossagra, bebat6bb, korultekintdbb, teljesebb vizsgalatra s az adatok elfogulatlan megitelesere intenek? Az esemenyek kozvetlen emlekezetet az egykoni feljegyzesek s ernlekjelek 'oriztek meg szarnunkra s az o-korra nezt az epigraphika -egyszersmind a diplornatika helyet is p6tolja. Innen van, hogy mar az 6-kor ir6i Herodot, Pausanias es masok a regi fellratokat gyakran epen sz6szerintiek, nem olyanok, rnelyekre az epigraphika jelenlegi merteke alkalmazbato volna s hasonlitanak a tortenelmi, eletirati s bolcseleti munkaikba beszdtt beszedekhez, melyeket az illeto ir6 nagyreszt a sz616 ismert jellernebdl s a viszonyok es korulmenyek termeszetebdl vett. Constantinus Porhyrogenitus az anatoliai themarol sz61va annak bebizonyltasara, hogy a kis-azsiai tartomanyokban elhelyezett r6mai hadsereg egy pro con s u I alatt allott, vajamely smyrnai Ielfratra :hivatkozik s annale szoveget kosli. Kevessel alabb egy mas fsliratot hoz fel, mely a csaszari e vestiariumban» oriztetik, s ebblsl azt kovetkezteti, hogy Arcadius csaszar idejeben Kis Azsia egy stratelatos kormanyzata alatt allott. Ezt a feliratot is kozli. Ilyen hivatkozas a themakrol irt munkaban meg tobb van. Azonban a kozvetlen okrnanyok se mindig teljes hiteliiek es ezek is csak a keno kritika ellenorzese mellett lesznek igazan ertekesekke. Egy felirat gyakran tobb mas feliratra is kivant vilagossagot araszt s azokt61 vilagossagot nyer s neha valamely torteneti kerdes megoldasa csak az osszes segedeszkozok felhasznalasatol varhat6. Sokszor az adatok egyoldalu meltanylasa vilagos tevedesbe ragad. liy tevedest latok azon uj tanban, mely szerint Dacia nyugoti hatara vamallomasainak kozvetlen kozeleben huz6dott volna. Dacia nyugati hataranak megallapitasanal a geographiai alakulasra es katonai elrendezesre kell kulonoskep tekintettel lenni. A leg. XIII. gemina belyeges teglai a Marosnak a Tiszaba val6 beomleseig talaltatnak s Tyrusi Marinus (Ptolernaeus forrasa) csakugyan a «Tibiscuss-t mondja Dacia nyugati hataranak. A jelenlegi Ternesrnegyeben hatarolta cmoesia superior. hadereje e Daciae exercitusat-

12 ELN(~KI MEGNVITO DESZEO. 13 Abb61, hogy a leg. HIT. Flavia belyegei nagy szammal fordulnak ells Sarmizegetusa-ban, ki merne kovetkeztetni, hogy Sarmizegetusa ne «Dacia. superior-s-ban, kesobb «provincia Apulensis-ban» hanem cmoesia superiors-ban Jetezett volna. Dacia egyik Jegalaposabb ismerdje Jung Gyula egyik hozzam intezett leveleben ezen teglak e16- fordulasat rendkiviili korulmenyeknek tulajdonitja. A geographiai alakulas Daciat fonsiknak rnutatja, a melyb61 nemely foly6 es patak volgye vezet ki a szornszedos teruletekre, A tartomany politikai alakulasa bizonnyara ezen geographiai terkeppel egyezo volt s az a ki a hatar rnegvonasat csupan csak varnallornasokra alapitja, megfeledkezik, bogy az erczbanyak kozeleben helyi varnok is lehettek s a70 Ampelumi varnallomas, mint Jung gyula emlitettem leveleben megjegyzi, bizonyara nem hatarvam volt, hanem per Dacias In's, tehat tartomanyi vamallornas. E peldabol latjuk, hogy a70 egykoru feljegyzesek gyakran tevedesbe ejthetnek, ha egyoldalu rnagyarazatot fuzilnk hozzajok s mintegy kiragadjuk 6ket sajat kornyezetokbol, a velek osszetartozo adatok es tenyek koreb61. Tarsulatunk erdemeit a daciai provinciara tartozo epigraphika teren a Corpus. Inscrip. Latin. III. kotetenek potleka ke1l6en meltanyolta s ez crdemek java resze tudos regeszeinket Teghis Gabert s Kiraly Palt illeti, kik nem csak mint kutat6k es gyiijtok, hanem egyszersmind mint a reszben altalok napfenyre hozott becses anyag feldolgozoi magoknak a rornai regeszct s Dacia tartornanyanak tortenere korul el nem evlilo erdemeket szereztek Lehet az erdernek elott szernet hunyni, lehet az erdernekre irigy szemmel nezni, de azokat kevesbitni s kisebbiteni vagy epen elvitatni nem lehet. ()szinte sajualattal vettuk Kiraly Pal kozvetlen kozelunkb/il val6 elnivoztat. Tudjuk, hogy ezentul is itten kezdett regeszeti ta, nulmanyait lankadatlanul s ha lehet, meg fokozott igyekezettel fogja folytatni, tudjuk, hogy tarsulatunk irant ezentul is meleg erdeklddessel fog viseltetni, biztat a remeny, hogy munkatarsaink kozt mindenha tisztelni fogjuk, s hogy tobbszor fogunk vele gyule~einken talalkozhatni, de azert meg sem szentelhet annyi id6t es munkat e videki tarsulatnak, mint a multban evek soran, a mig koz tunk elt, Ime a panasz elsd hurja megzend61t s lelkeinkben keretlen s kelletlen a.? aeolharfa tobbi hurja is zengni kezd. Nem reseletezek. Legf6bb bajunk a hanyatl6 erdek16d~. Hazankban a tudo-

13 14 GR6F KUUN aua. m'nyos igyekezetek felett gyakran Jitszottak a kedvez6tlen csillagok Vajha szemiink tarsulatunk felett ism~t szerencses csiuagok megjelen~t.athatda. AIlapotunk javuhlsa leginkabb t61unk fugg. Azon alkalomb6l, bogy el6szor van szerencsenk tarsulatunk gyiii~61 megyenk uj f6ispanjahoz Szentkereszty Gyorgy bar6 6 M61t6sagaho~ kedves kotesessqet teljes{tek, mid6n at tarsulatunk neveben melegen udvozlom s legyen szabad itt a kozgyiilt5 szine e16tt k«nem 6 Melt6sagat, hogy tarsulatunkat hathat6s partfogasaba veuni mbt6ztassek, melyre ha valaha, ugy most oly igen nagy szu~nk van, midon gyujtemenyeink orvendetes felszaporodasaval immar szuknek talaljuk muzeumunk helyis~eit, melyek maskiilonben sem felelnek meg a jelenkori muzeumok meltanyos ig~nyeioek. Udvazlom a tisztelt kozgyul~ megjelent tagjait s a tisztelt v~eket s az itt megjelentek mindegyik~t ujb61 is kerem, hogy egyletiink iigyet melegen lcaroljajc:fel, nebogy veszelyeztet~e onhibankb61 tarteoj&. Ezzel a hunyadm. tort. r~eszeti tarsulat xm-ik kozgyules~t megnyitottnak jelentem.

14 BAR6 ORBAN BALAzs EMLEKEZETE. (Felolvasta a hunyadmc..-gyeitort~nelmi c!s r~6jzeti "tibuiat vilasztdwlyuak ~vi november 4-c!n tartott rendes Ul6J&en Ku. RullZllT.) Mikor az orszagos tortene)mi tarsulat ezelatt 4 evvej, J 887. nyaran rendes evi kozgyiileset szereny tarsulatunk kor~beo, itt D~ van tartotta meg, volt alkalmunk ez orszagos tarsuiatdak a bazai tort~etiras teren sokfele erdemeket szerzett tagjait udvozolhetni a torteneti nevii tortenet-kedvel6 elnokkel Szkseny Antal gnsffal egyiitt. A h6n 6bajtott, szivesen latott vend~ek kozt volt /Jbo Or- /Jtin BaltUs is, ki akkor ismerkedett meg tarsulatunkkal. illet61eg a miikodeseb61 mar ismert tarsulat szereny bolcs6jeve1 a. muhelyeve1, a kit k6zwiiok is sokan akkor lattunk eloszar. De a tawkods e1s6 piuanataban sem auottunk idegenekiil egymassal szemkozt: a koziis czel es tiirekves, hazank multjat a jova okuiasra 65 tanulagua kutatdi es kideriteni; a ko%os erdek e szep multtal dicsekv6 haza jo.. v6jet meg szebbe tenni s ehhez paradyi er6nk arcinyaban egy paranynyal hozzajarulhatni; az egyiranyu gondolkodasm6d, a demokratikus rokonerzelmek mind, mind kosre miikodtek abban, bogy Cliooak, a tortenetiras muzsajanak hivei az elsa talalkozukor. az in d6h.cizj:>anmegtartott unnepelyes beszedek elhangzasa otan, mint r~gi j6 baratok szorltottak egymassal kezet. E16ttem an Orban Bahizs ma is, a mint 6t akkor Iattam. ero. teljes magas alakjavaj, olajszinii arczat Cekete haj korit~, uq, ~ meinek komojy tekintetet m~g komolyabba tate as egyeaesre JD. pedert hosszu bajusz es szaldl; tagjait magyar ndia ftidte; a... fias er6 ~ puritan egyszer~ mintakc!pe ; a... ret.eijemi ~ szamosiiv4 szeg6dott bu6. Meguerettilk ecyau'at. de ftiicyoil; 6 megszerette a komoly monica lav6iya,1tfim I&:itart...a ei&eiia-

15 16 KUN R6oER1'. lad6 fiatal tarsulatunkat, ittietekor mindjcirt alapit6 tagjava lett, ez altai is tamogatni akarva torekvesunket ; mi pedig tiszteltuk es szerettuk benne az oneetlen, igaz hazafit, a nemeskeblu ernberbaratot, a torteneti tudomanyok avatott ~ szorgalmas munkasat, Csak egy h~tig, egy rovid hetig volt nalunk Orban Balazs, s mid6n e rdvid id6 elteltevel bucsut mondtunk neki, a kez reszketett a kezbed, mint r~gi _ismer6st61, mint szivunkhoz forrt j6 barattol valtunk el a viszontlatas remenyeben, Ki hitte volna akkor, hogy e viszontliitas _csak a siron tul fog bekovetkesni Hadur szent ligeteiben, hova fdiszeillott lelke az oreg szittyanak, meg mindig koran itt hagyva foldi porhuvelyet. Ki hitte volna, hogy a halal oly hamar, oly varatlanul semmisiti meg a munkanak, a tudomanynak, a philanthropianak szentelt nemes eletet. Egy hetig id6zott Orban Balazs korunkben ; ez id5 nagyobb reszet Hunyadmegye egyes videkeinek megtekintesere es tanulmanyozasara forditotta. E kirandulasokban hiiseges tarsa es kiseroje voltam mindentitt. E kellemes es tanulsagos egyuttlet most mar fcijdalmas emlekei eltorolhetetlenul vesodtek lelkembe. Leszallottam vele a fold titokzatos mehebe, a Csetatye Boli barlang sdtet uregebe, Hatunk mogott a folkeld nap aranyszineben ragyogo, harmatban furdott gyonyorti hegyvidek, elottunk az oriasi meretu, impozdns barlangnyilas rejtelyes, sotet hatterevel, Hegyer61 tovire megneztiik e cseppkoves alkotmanyt, melyet a VIZ lassu elparolgasa evszazadok hosszu soran at letesltett. Itt majdnem szerencsetlenseg erte Orban Balazst. Egyik laba egy keskeny, rnely 'szakadekba csuszott be terdig, mely ugy beleszonilt, hogy csak nagy erdfeszftessel tudtuk az eros horzsolast szenvedett labat onnan kihuzni, Kanyar6 F erenczczel, a most beigtatott kolozsvari unitarius tanarral men ten el is neveztiik e veszedelmes helyet Balazs szakadeknak ; ott volt a pap is, ki elmondta a keresztelesi beszedet : Fulop Geaa szriszvarosi pap, ki felesegevel es sogornojevel seinten tagja volt a barlanglatogato kis tarsasagnak, Az6ta a halal nemtoje Fulop Geza nagy remenyekre jogosit6 eletenek fonalat is elmetszette, es egyesiilt vele a halalban seep fiatal felesege is 1 A neptuni erdk altal alkotott plutonikus, foldalatti birodalom sotet tomkelegeb61 felemelkedtem Orban Balazszsal a zergek es kosuli sasok hazajaba, a Pareng magas csucsara, hoi tisstabb a leg,

16 haro ORBAN R.O\I.AZS DILEKEZETE. 17 hoi kozelebb van az eg. Ott fonn, a tiszta aetherikus l~gkorben, hovel nem hat a fold als6bb retegeinek miasmakkal tehtett biizhodt gaze, a mindennapi elet gondjai es kuzdelmei «)Ie emelkedve elveztuk a terrneszet nagyszerii szepseget a maga elbuvold pompajaban. Alattunk teri.ilt el a legszebb panorama; fenydkoszcruzta hegyormokon tul a Hatszegvidek terrnekeny nyilt volgye ; kozelebb a Zsil, tavolabb a Szrigy, mint tova Idgy6z6 ezust szallagok csillogtak a nap fenyeben. S mikor reszeseive lettunk a lehetd legnagyobbszeru terrneszeti tunernenynek, latva a labaink alatt chaotikus tomegben gomolyg6 vihar felh6kbol felc7.ikka7.6 villamokat s hallottuk az alulr61 felmorajl6 dorges tompa morajat : az elragadtatas varazsa derengett Orban Balazs komoly arczan, s meleg szavakkal mondott koszonetett a kirandulas rendezdjenek es kalauzanak, Petrozseny szekely eredetii derek birajanak, Gyorke Ferencznek. ki legnagyobb szerencsejenek tarta vezethetni a szekely nemzet tortenetenek lelkes ir6jat. Fajdalorn, a vitag minden reszebdl osszekerult banyasz kolonia becsuletcs szekely biraja is, csendes sirjaba alussza az igazak almat, onkeze riltal vctvc veget eletevel egyiitt betegseg okozta kinos fajdalmainak. Orban Bakizszsal egyutt kiisztunk fel a meredek lejton Kolcz- Val" rornjaihoz. A stiru tolgy erdo arnyeka is alig volt kepes enyhiteni a juliusi nap deli hevet. Eltikkadva, kirnerulten pihengettiink egy-egy e)6tun', gyokcr indaba, vagy egy bokor haj16 veszszejebe kapaszkodva, tobbcn sajnalva, hogy a grof Teleki Gyorgy vendegszereteterol tanuskodo villasregelit, mely etel- es italbeli gaadagsaganal ls valtozatoss.igrindl fogva ritkitotta parjat, ott hagytuk a szives hazigazduval cgyutt a hegy alatt tovairam16 hegyipatak hii" partjain, Orban Balazs, a korra mindnyajunkat folulmulo, volt az, ki nem gondolva vissza az elhagyott egyptorni luisos fazekokra, elsc5 szakitotta meg az ideiglenes pihenes edes perczeit csursuln~ ecolfele» kialtassal tovabbi kuzdelemre, tovabbi faradozasra buzditvan a kimerult tarsasagot. Mondanom sem kell, hogy a tetdre erve hoven karpotolva lettunk a kiallott faradalmakert. Egy reg letiint korba vitte vissza lelkunket a sziklamagaslaton ernelkedd falazat. Kemeny mint az iddk vasfogaval daczo16 varfal, volt a varat epito ember is. A keresztes lovagok, Kolczvar alapitoi, karddal kezokben terjesztettek a szeretett szelid vallasat ; verrel ontoztek a talajt, melybe 2

17 IS ~UN ROnF.R'I' a kereszt tamit vetettek, De az eroszakos nemzedek eltunt a fold S1.inel ol, emlekoket csak elsargult pergamenlapok es buszke varaik cgnck meredd romjai hirdetik, mig lcnn a volgyben egyszeru fatemplom tornyan ott diszeleg a kereszt, tovabb hirdetve a beket es szeretetet. Es Ienn a volgyben, e szikla oldalahoz slmulva,1i1 a csaladi elet boldog otthona, gr6f Thoroczkay Miklos nyari laka, clotte oreg, terebelyes gesztenyefdktol, chonyekolt kert, hoi a grof csaladdal sctcugatva volt alkalmarn figyelemmel kiserni, mily eldzekenyen udvarias tud lenni br. Orban Balazs a holgyekkel szemben. Orban Balazs elettortenete val6sag"s regeny, Atyja br. Orban Janos huszarkapitany korabau beleszeretett egy Magyarorszagba keriilt csodaszep torokleanyba, a kit noiil veven, hazassagabol hrirom fiu es egy leany gyermek szuletett. Balazs, ki februar 3 an szuletett, Lengyelfalvarol, hoi szulei laktak, 1874-ben Konstanczinapolyba mcnt az anyai orokseg keresesere. Iddkozbcn kitort a szabadsagharcz, melynek hfrere a 18 eves ifju hazafele indult, hogy abban reszt vegyen, de az olah hataron keresztul jutni nern tudott, kenytelen volt visszaterni Konstantinapolyba, hoi a vilagosi fegyverletetel utan Kossuthoz es a tobbi ernigransokhoz csatlakozott, Keleti utazasairol naplot vezetett, melyet ket kotetben ki is aclott. A szekelyfold leirasan kivul Tordavaros monographiajat is megtrt o dlszes kiallitcisban. ISS7-uen megvalasztotta a 1'l1. tud. Akadcmia tag-j;ivcl. Orban Balazs lenye, ruhaja, medora, beszede, tcttci hajtharat- Ian kurucz jeuem es os szekely termeszet kidomborodasa volt. Ncmzete fuggetlensege volt cszmenykepe, a minek megvalosttasan 1ll111lkalkodott es abban hitt. Takarekos majdnern a fosvenysegig,' jog'- nak, igaznak vedoje, nep baratja, nemes tarsai gogjenek s pazarl.isanak ostorozoja. En - monda buszke onerzettel - sokszor naponkint 30 krajczarbol megelek l 6 mig elt, rnegosstotta kenyeret a f6varosban tanu16 szegeny szekely fiukkal, a kik koporsoj.it sirva allottak korul ; halalakor (1890. april 19.) vagyona nagyobb reszct iskolaknak es az Emkenek hagyta. 5 ezzei be is fejeztem emlekbeszedemet ; att61 tartok, hogy nern sikeriilt mindenkit kielcgltenem ; de szandekosan nem irtam biographiat s erdekesebnek veltem szemelyes crintkezes alapjan szerzett impressi6imat eloterjeszteni; ezek kozvetlenebbul elenk cillitjak br. Orban Balazs emleket, mely 6ldott legyen kozottunk mindenha I

18 ELNOKI MEGNYIT6. Tartotta Gr6f KUUN G'::ZA az ev szeptember 2s-t!n Bddon tartott diszgyiilt!s alkalma val. Igen Tisztelt Kozonseg I Foldtekenk videkei evezrek s evszazok lefolyasa alatt neptunikus, vulkanikus, legkori tenyezok, az elemi esetek hatalyanal fogva valtozast szenvednek s a szervezetlen es rnozdulatlan anyag novekedeset vagy apadasait s gyors vagy lassu rnozdulatait latjuk s nemcsak a terrneszeti erok rnfikodnek kozre a.videk arczulatanak megvaltoztatasan, azon az emberi kez is tehetsegenek mertekehez kepest valtoztatott s valtoztat mai napon is. Az emberi intezme nyek szinten visaontagsagokkal teljesek, mert folytonosan fejlodnek, latszolagos s valosagos visszaesesek daczara is lenyegileg haladva az ernberiseg eszrnenyei fele,. A regi Zarandmegye is, a mennyire historiai tudasunk viszszavezet, sokfelekepen alakult, sok minden itt mas lett, mint csak a jelen evsza~ elso feleben volt. Az J S61 dik evrol val6 regislnlt" sccuudi slibsidii stb. felirasu lajstrornban elofordul6 zarandrnegyei magyar helysegnevek legtobbje elenyeszett, mar reg 6ta nines tobb~ hasznalatban, igy a Tiuadar, hpci]i:s l Bellt'llg~'&t'gk helynevek s az ezen lajstrornben eldfordulo osi nernes csaladok kozlil alig van mai nap egykettd, a tobbi egytol-egyig kihalt, mint.az egykor hatalmas Bebekek, a Kusaj, Kutassi, Bede, Berkeny, Meregh csaladok, Voltak es nincsenek I Ugy tartjak - irja Budai Ferencz - bogy a Bebek vagy Bubek hatalmas csaladnak elso torzsoke juhtsz lett volna, ki is mikor a Saj6 vize mellett legeltetne juhait, egy hegy alatt levis barlangban igen sok kincset tahut volna, mely altai aztan ez a juhasx nagyra emelkedett, es az orszagban het varat epitte- 2

19 20 (;R6F KUUN ar.za tett. Nem megytink vissza VeI'IC idejere, kinek Arpad, Bela nevtelen jegyz6je szerint, vit~zs~ge jutalrnaul Zarandmegyet adta: Et vee I"(jllio tledit ctjlili"/ahllll de Zarand, hiszen ez osi'~gi megyenek nem tort~net~t akarjuk meglrni, tortenetenek csupan csak nehany fobb rnoszanatara kivanunk ramutatni, melyek egyszersmind torvenyhatosagi kulon eletenek valtozati fokait mutatjak, Az emhtett lajstromb61, melyet Zarandmegye egykori foispanja, Kozma Pal, megyejerol irt jeles kdnyvecskejeben ismertet, latjuk, bogy 156 I. korul Gyula vara, mely ma Bekesmegye szekvarosa, szlnteu Zarandhoz tartozott. Kesobb Zarand teruletebel nagyobb reszek egyesittettek Bekes- s Aradmegyevel, ugy hogy 1848 ban mar alig 24 negyszeg mertfcldre apadt ez egykor nagy kiterjedesu megye, mely a politikai valtozasck utan is meg mint egyhazi, megye fennallott. Vegiil 1876-ban Zarandmegye, Hunyad- es Aradmegye kozt felosztatott s Hunyadmegyehez Zarand mar egyszer a rmilt evszazban is tartozott, u. m. II. J6zsef csasaar uralkodasa alatt. Aranyi s Kapivari Kapi Andras hunyad- es aarandmegyei birtokainak I614-ben tortent ossze{rasab61 nyilvan van, hogy Korosbanya -oppidumc-ban akkor letezett jobbagyak kozt szamosan voltak magyar csaladnevv~l. Tehat Zarandmegyenek nemcsak magyar nernesei, de magyar n~pje is volt. Felesszamu nagy valtozasoknak daczara is e rcgi megye egyeni jellegenek nehany fobb vonasat hiven megdrizte, mint' a hogy erre meg raterek. OJy regi idobc5l, mint 1295, a mely esztendc5ben, mint a hogy ez okmanyilag kimutathato, Hunyadmcgye foispanja Ladislaus filius Nlcola volt, zarandi foispant ~em tudok megnevesni,, A zarandi f6ispanok tud6s Benko J6zsef kezirati feljegyzese szerint ilyen sorrendhen kovetkeznek: J. Stephanus (cognomen ejus vetustas chartae delevit). 2. Stephanus Szekely. 3. Stephanus Petnehazy, 4' Gabriel Haller de Hallerkd, S. Joannes Teleki de Szek. 6. Nicolaus Zolyomi de Albis. 7. Paulus Beldi de U zon. S. Stephanus Nahitzi de Nalatz, 9. Mihacl Szas~ (talan ~J;dva),

20 10. Georgius Bartsai. II. Dionysius Banfi, ELNOKJ 1t(EGNYlT Paulus Hollaki de Kis- Halrnagy _ Egeszitsuk ki e nevsort, a mennyire sajat vlsszaemlekezeseinkig tudjuk, alkotrnanyunk." legujabb korszakaig,.. Hollaki PeU utan.. tudtuukra a foispani szeken Hollaki Istvan s.utan~,.j J,?'I~ ~ J\otal kovetkezett, Kezdiszentlelekl Kozma Pal (t 1853.) ~~34 l?en ~arand foispanjava neveztetett s e hivatalat 1847 jg vette,. mikpr is f6~ormanyszeki.. tanacsossa valasztatctt. Utana.Szentleleki.... Kozma Denes. kovetkeaett Junius 4 dikerol kelt rendelettel fenseges Istvan nador kir, helytarto, felejthetlen em161di.nagybatyamat Gyulay Lajos grofot nevezte ki Zarand varmcgye foispanjava, mely hivatalt azonban. Gyulay L. gr6f, ki ekkor mar :Hunyadmegye kiivete. volt es hivatalt soha sem keresett, nem fogadta el. A felmentes mqitortente utan Istvan nador a megurtilt helyre.bethlen Gabor gr6fot neveztc ki A legujabb alkotrnanyos korszak e1s6 f6ispmja Haller Sandor gr6f volt, kit e hivatalaban Hessler. Nandor kovetett, a ki cgesz.1876-ig folytatta hivatalat, a mikor is tudval~61eg Zarand nagyobb reszc Hunyadmegychez csatoltatott, Elenk emlekunkben van, bogy ez egyesules Huoyadmcgye szeretve tisztelt foispcijlja llagy~klqp.q~vj\~t.:p.qgany :Gyorgy foispansaga idejeben torteot. ZarandrnegyeJi.;t.U$panjai,mint.a hogy Pesti Frigyesnek egyik :a. ~Szazadokc nyolczadik cvfolyamaban megjelent ~Levelt~j hulladekoke czlmfi ceikkeben olvassuk, 1478-t ig ily sorrendben emlittctnck : Horvath Istvan Horvath Istvan Kcmecsei Mik6 janos es bemoti Nagy l..aszl Kemecsei Mik6 janos es kerekii Nagy Janos Kemecsei Mik6 Janos ~s Ivanhazai Kenther Istvan Kemecsei Mikp janos es bem6ti Nagy Uszl S.. Horvath Istvan es Verbeczi Janos Kemecsei Mik6 Janos Cs Ivarmazai Kenther Istvan Horvath Isvan, I627-ben Zarand alispanja Tury Mihaly v~lt. 1~48~ban Zarandmegye alispanja Hollaki Albert volt. Zarandmegye tortenetenek egyik igen 6rdekes molzanata az

21 22 GRO.., KUUN GI~ZA 16gS dik eyre esik. Tudjuk, hogy Leopold csaszar es kiraly a Bethlen MiJ.-16siUtal Erdely seamara kieszkozolt diplomat, mely Erdely polgan alkotmanyanak egesz IS48-ig egyik alapul szolgalt, az diki ~v deczember 4 diken adatta ki unnepelyesebb formaban. A hitlevel VII dik pontjaban, arr61 van sz6, bogy az uralkod6 a fa ispanokat a husegre es erdemre jelesb erdelyi urak es nemesek sorab61 fogja valasztani. Leopold csaszar es kiraly, ugy latszik nem tudva azt, hogy Apaffi Mihaly fejedelem Nalaczi Istvanr a zarandi foispansaggal is felruhazta, ezen megye foispanjava Szava Mihalyt nevezte ki s bisonyara nagy lehetett Nalaczi Istvan csodalkozasa, a mikor Szava foispan Zarandmegyebe val6 megerkezeserol ertesult s nem kisebb lehetett Szava meglepetese mikor tudomasara jott, hogy a megyenek van regebb idorol val6 foispanja. A ket faispan meglepet~tikb61 ocsulvan, egymaskdzt egyezsegre leptek, mely egyezsegnek eredeti magyar szoveget Benko J6zsef kezirati»specialis Transsilvaniae-jaban imigy kozli : c Mi Nalatzi Istvan, R6mai Csaszar KegyeJmes, koronas kira- Iyunk 0 Felsege Erdelyi Kiralyi Guberniumnak egyik belso tanattsa, 1) Hunyad, es Zarand Varmegyenek fo Ispannya, es Szava Mihaly eo Felsege Erdelyben levo 56 Aknainak Administratora, cs Zarand Varmegyenek egyik fo Ispannya, adjuk tudtara mindeneknek akiknek illik, hogy rni mindketten atyafisagosan egymas kozott convenialtunlc ez alabb megirt dolog fetal e' keppen : A' mint cnnek clotte egyikunknek, ugymint : Naldl:Ji Istudnnal: nehai idveziilt Fejedelem Apafi Mihaly uita durante adta volt Donatioval a' Zarand Varmegyei (0 Ispansagot ; annakutanna a' rnasikuuk u: m: Sadua Mihaly eo Felsegetol maga szamara impetralta : Mi azcrt egyrnast mindketten, sub bona nostra fide Christiana assecurallyuk, hogy mind En Nalatzi Istudu Zarand Varmegyenek abban a rcszcben, mellyet eddig ugy mind fo Ispan egyedul dirigaltarn, magam melle f6 Ispan Tarsamnak recipialom Szava Mihaly uramat, annak agnescalom, es mind az eo Felsege szolgalattyara, mind a Ns Vrncgye szabadsaganak meg tartasara tartozo dolgokban eo klmevel egyetertek, es egyenld akaratb61 tsclekszem. Hasonlokcppen en Szava Mihaly az urat, Nalatzi Istvan uramat Zarand V megyenek a' mas S) Tizenk~t ilyen volt.

22 ELNOKI MI!:ONVIT6. 23 reszeben, mellyben mind a' mas reszevel edgyutt az eo Felsege klmes ecretuma mellett t"11slellaltatta111 magamat, [5 Ispany Tarsornnak recipialom, annak agnoscalom, es mind az eo Felsege szolgalattyara, mind a Ns Vmegye szabadsaganak megtartasara tzeloao dolgokban eo kegyelmevel edgyet ertek es mindeneket egyenlo akarattal tselekeszern. Egy szoval: az egesz Varmegyet mindketten egyenld au/hori/assal, egyenld akaratbol igazgattyuk, Melly dolognak szentul valo megallasara obligaljuk per praeselltes egymasnak magunkat kezunk irasaval es petsetunkkel corroboralvan - - etc. Albae Juliae 6a Nov «Nalaczi Istvan ugyanezen evbeli orszaggyi.iles lajstrornaba mint tanacsur, meg Hunyad es Zarand megyek f5ispanja van befrva. Cserei szerint Nalaczi 1702-ben :tszep oreg vensegben meghala babolnai hazanal. c 1) Szava Mihaly, ugy gondolom, a gogall;)'-vtiralja Ssdua csaladbol szarmazott. Zarandvarrnegye, mint a hogy mar az egri egyhazmegye alapita levelebol tudjuk, az egri puspoksegnek volt alkatresze. Ez alapita level a tatrirjaraskor megsemmisult ugyan, de egy tartalrnat reszleg ujra eloado 1261-ben kiadott okrnany rnai nap is letezo at- Irataban Zar.indrnegyeben fekvo ptispoki birtokok neveztetnek meg igy a tobbi kozt : Nt:vt'g iuxta Crisinm albul1l, s megjegyeztetik, hogy azokat az egyhaznak Szent Istvan adomanyozta. Egy diki okmanybol latjuk, hogy az egri puspoknek Zarandban tizedjoga volt. Zarand oly regi idoben csatoltatott az egri puspokseghez, mikor Ineg a varadi es csanadi, tehat a Zarandhoz teruletileg kozelebb eso puspoksegek meg nem leteztek. A sumbuni foesperestscg volt Kandra Kabos okrnanyokon alapulo nezete szerint Zarandrnegyenek kepviseloje az egri kaptalanban. }\.. sumbuni f5estperestscg megszunven, a pankotai lep fel. i\ sumbuui vagy sombolyi f6- esperestseget Kandra Kabos az aradmegyei Sombolyra helyezi, mely Ina mar csak puszta terulet Simand hataraban.p] Pankota Aradrnegyeben fekszik Aradhoz keletcszakra ; regi apatsaganak egy hcgyoldalban csak romjai lathatok. I) L. Grof Lazar Mik'6s.Erd~ly 14oisp:injaic cz. jeles munkajat. (Budapest, 1889.) :s) L..A somboly-pankotai foespcrcsseg.» Irta Kandra Kabos. Mclti. a.s~atadok" XVU. cvf. 6-dik fuzetdben.

23 24 GR6F KUUN au-a. Az egykor viragzott Zomboly rna puszta terulet, az t s61 ben emlitett hely- cs csaladnevek igen keyes kivetellel elnernultak orokre s csaka tortenetlras birodalmaban elnek, a1.011 csaladok lcoziil is, kikct Kozma Pal e16szamlal, mint Zarand birtokos nemes csaladait, jelenleg a legtobbnek ott birtoka nines, a korosbanyai megyehazban tobbe kozgyulesek nem tartatnak, A multat a jelennel osseehasonlftva, bizony jelentekeny kulonbsegct latunk, Sok tekintetben haladast ~ uj eletet szemlelunk a mult idok romjai kozt, A talatsi hataron ldthato galiczkoves oldal remelhetoleg tobbe nem hever hasznalatlanul, mint Kozma Pal idejeben, es a k{iszcntcrtiletek is, ha j61 ertesultem, mfveles ala vctettek. B. e. Kozma Pal Zarandmegye foispanja I848-ban meg azt irhatta, hogy kct vasolvaszt6 s harom vashamoron kivul mas gyara nincsen Zarandrnegycnek, jelenleg a gyaripar itt is lendiiletet nyert s az erczbanyasaat a modern iddk technikaja felhaszntilasaval s a mai banyaszat igenyeiuek Inegfeleloleg folytattatik. A tanodak szama a rmilthoz kepest szaporodast mutat s a kozllcp ncvelese itt is haladoban van. Bizonyara a tortenet konyvevel kezunkben s elenk visszaemlekezessel a rmiltra lelkunkben a regi Zarandmegye teruleten felesszamu valtozasokat vesziink eszre s nyilvan van elc5ttiink, hogy itt sok minden mas es uj szinben tfinik fel, mint annakelotte, 5 llleg a kepek korvonalai se mindenutt a reglek. Idonk rohan s a napoknak egymasutan val6 kovetkezesok viszontagsagokkal tejjes 1 Amde Zarand erczhegysegeiben az arany mai napig sem meruit ki S ontja gazdagsagat s a magyar allam eszrneje erdsodik lak6i sziveben. A magyar faj most is sziv6san ragaszkodik nemzetisegehez, a hazaszeretet langja fennen lobog, a j6zan haladas szelleme, melynek vivmanyai fenyesen bejegyezvek a zarandi rnarchalisok jegyzdkonyveibe s hivatkozom itt, hogy peldaval eljek, az 1844 dik ev augusztus 19 diken tartott kozgyiiles hatarozatara s a koveti utasltasokra, melyek egy mely pillantast hagynak vetni a regi megyek municlpalis eletere s azt mintegy tukrozik, mai nap is athatja ertelrniseget, a mlvelodes vagya, szuksegessege rna is clcnken erzett. Ezen erkolcsi erdk es hatalyok, rnelyck a mulo idok elfolyasa atatt s a viszontagsagok kozepette az allekonysag jellegevel birnak, egyesltenek minket mindnyajunkat, kiket ugyanazon szellem eltet s elevenit. E szellem sugalatara gy ulekeztunk ossze e mai nap,

24 ELN()KI )IECNYIT6. ennek neveben udvozlom az itt mcgjelenteket s koszonom a hozzank intczett meghfvast, melyet orornmel s halaval fogadtunk el. A hunyadmegyei torteneti s regeszeti tarsulat nerncsak tudornanyos, de hazafias hivatast is teljeslt, miden megyenk multjanak 5 jelenenek reseletes ismeretet szeles korben terjeszteni torekedik, Ha ezeldtt tizenharorn evvel meg nem alapittatott volna, ezen cgyletct inkabb rna kellenek megalapitanunk, mint holnap. Kervc kerem megyenk e videkenek hazafias lak6it tarsulatunk zaszl6ja korul sorakozni, melynek jelszava: clore! s kerem a tisztelt megjclenteket, ~ kik m~g nem volnanak tarsulatunk tagjai, e gyfilesunk alkalmaval magukat annak tagjai koze folvetetni 5 czeljainkat kozrermikodesekkel, tamogatasokkal ellsmozditni. Igy Jegyen! Ezennel tarsulatunk felolvaso gyuleset megnyitottnak jelentem. GR. KUUN GtzA.

25 A HUNYADMEGYEI TORTENELMI ES REGESZETI TAI{SUIJAT ViVMANYi\I A DAQAI ARANYBANYASZAT TORTENETEBEN TECHNICAl ES HELYRAJZI KUTATAsABAN. - Eldadatott a tarsulat junius ra-ik kozgyiilesen. - Osszeallitotta: TKGLAS G.\UOU rmizeurn-igazgato. A hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat sokagu tevckenysegebc51 nem utois6 jelentdsegfl a hazai rmiltra nczve az a munkassag, a mit az os1<ori banyaszat topographiaja cs cszkoztarabol fehnutathat. Ama jelentektelennek latszo aprosagok, melyekbdl a tarsulat kulon banya gyfijtemenye alakult, a laicus ember figyelmet bizonyara ahg keltik fel 5 a latogatok egy reszet annyira nem ragadjak meg, hogy igen sokan pillantasra is alig meltatva haladnak at a felhomalyba eso jelentektelen kis eldszoban, De a szakemberek 5 a tarsulatot evente latogatasukkal megtiseteld kiilfoldi tud6sok Ids kore mar nem egyszer teljes elismeressel adozott tarsulatunknak e banya-csoport berendezeseert s Jung Gyula pragai egyetemi tanar, Posepny Ferencz nyugalmazott prsibrami banyaszakad. tamir es banyatancsos mar isrnetelten meltatak tavol lakohelyukrol figyelmukre Ids muzeumunk erne kevesbe isrnert es emlegetett csoportjat. Most tehat, mikor folyvast sulyosbodo eletgondok cs sokfele hivatali elfoglaltatasom miatt maholnap en is kenytelen leszek tan mas kevesbe Iekotott ifjabb eroknek helyemet atengedni s e nagy kedvvel es lelkesedessel megkezdett helyszlni tanulmanyok folytatasaban zsibbasztva erezem magam, iddszertinek talalom a kozgyules szlves engedelyevel nehany nagy vonasban osszefoglalni azon eredmenyek velejet, melyeket sajat kozvetlen tudornasorn es kozre-

26 mukodesem szerint a hazai s legfdbbkepen Dacia banyaarhaeologiaja idajg tarsulatunknak koszonhet. A hazai nernes fernbanyaszat gyakorlati szakemberei mar reg6ta tisztaba valanak azeal, hogy a Fejer-Koros, Aranyos es Ompoly vizek elvalaszto hegygerlnczein es volgyein feltart aranybanyarmivek egy resze a r6maiakt61 szarmazik. A rornaisag ilyeten meghatarozasa azonban annyira ki vala tagftva, hogy joforrnan minden tortenelrnileg nem ismert s legkivalt vesovel es kalapacscsal (Schlegel und Eisen) hajtott banyamtivet azon altalanossagban a r6maiak szamlaj~l1 a irtalc olyannyira, bogy a romaisag gytineve ala jutottak, ily m6don a lopor robbantas alkalrnazasa elotti idok osszes miveletei is. E keyes kritikaval es alapossaggal kimondott itelet rabja vala az irodalom teren azutan minden olyan regeszunk, a kit ugy mellekesen vezetett egy-egy j6alkalom az aranyvidekre s a kik benyornasaikat, velemenyuket az ott mfikodott tisztikar es banyabirtokossag felfogasaboz valanak kenytelenek rovid utazasaik kozben alkalmazni. Igy jart kulonosen Ackner Mihaly 1) hazai regeszettink nagyerdernu biivara, s az 0 nyomdokain elindult Vass J6zsef:&) is, valamint mindazok, kik az ok rmiveiket kesobb lefrasaikban forrasul alkalrnaztak. Az eur6pai banyaszat kitunosege : Cotta Bernat 3) is ilyen impressi6k alatt latogatta meg Abrudbanya Verespatak videket s I873-ban Benndorf Otto es Hirschfeld becsi tanarok a Corpus Inscriptionum erdekeben a becsi akadernia koltsegcn tortent beutazasa se eredrnenyezett a fehratok revisiojan felul cgyebet a banyavidek nemzetisegeinek pontosabb meghataroz.isaual. Ugy bogy osszes tud6saink a helyrajzi viszonyokat illetoleg a Neigebauer 6) porosz consul altal J kelt utazasi fclvitclckre szoritkozott egcsz a legujabb idokig s a Verespatakon 1 S54. (Ohaba-Sat-Simon) cs 1) jahrbuch d. Centralcomissions. Wicn, s kov. lap. Die romischen Altcrthurmer lind dcutschen Burgen in Slebenburgen. :I) Erdely a rornaiak alatt. A kolozsvdri rnuaeurn-egylet piuyanyertes dolgozata, Kolozsvar, ) Bergwcrkc Ungarns. 4) Epigraphische Nachlcse zur Corp. Inscript. Latin, Vol. III. Sitzungsherichte der Wissenschaftlichcn Akadcmie. Wicn, ~) Neigebaur Dacicn. Kronstadr, Ncighaucr mint a porosz kormauy bukaresti consulja a lcgtcljesebb hatosagi tdrnogatassal jartn he Dacianak erdelyi cs romania! teriileteit.

27 28 TtGLAS GAOOR r856-ban (Kataliubanya] felmerult viasztablak datumaiban OS szovegeben atorokolt banyahelyek kozelebbi meghatarozdsa is nagy kerd6jelkent oroklddott at reank. A viasztablakb61 mindazomutal sokat bovultek ismcrcteink a dnciai-aranybanyaszat nyilvanos eletviseonyait, sot uemsctgazdasxati jelent6s6gct iljet61eg is; de a mar addig pontosan ismert AllljJ, /ttlll (Zalatna) t) es Atburum maior 1) vagy gorogosen raa]~(_oup]vop I1EYcxl~~}banyatelep biztos helyfekvesen kivul tobb masrol utbaigazitast nem nyerhettunk ezekb61 scm, sot a Corpus Inscript, Latin. III. kotetebe felvett 25 viasstablan megorokirett ujabb helyncvck val6szinu holieter61 sem kaphatank utbaigazltast. igy a viasetablak keltezeseben es vonatkozasaiban clcfordulo Deusara,,) Immenosum rnaius.s) Kartum, G) Cerneum,"] Karieretium, ti) valamint a tanuk praedicatumai gyanant genitivusban ilycnforrnan szerep16 Marciniensi, I) Silarietis, 10) Tovetis, 11) tehat osszcsen S ketsegtelen es 3 val6szinu banyakozseg' Iekvese irant alig crdddodtek a1ckori buvaraink. Ep oly kevesse foglalkoztak a banyaeszkozok fclkutatasaval Cs gyiijtes~vcl s e tekintetben az elsd llttoro munkalatokat Posepny Ferencz jelenlcg Becsben (Ober-Dobling] lako nyugalrnazott prsibrami akademiai tanar es akkori erdelyreszi banyaigazgntusagi banyamemok faradozasainak koszonhctjuk. ki egy Vercspatakon reazleteiben napfenyre Icerult vizemel6-gepct szerencsesen reconstrualva, a kes6bb Portugaliaban felfedezett romai nlu bistos parjeit mutathatta be abban, constatalva i1y medon, hogy itt Cs ott a I) Ephemeris epigral)hica volumen. III Corpus Inscript. Latin. III. k6t ~ az sz. (ejfrattort:dckek. ') Corp. Inser. Latin. III. kat. 2. n!sz. I, II., lv., V., VIII., IX., xu, XVII., XXI. viasztabian. I) C. I. L. III. kot. 2. reu. III. es IV. viasl~hlan. ) C I. Latin. III. k6t. VII. C!S XlII. s& viuzos t4hlan. ') U. ott. X. sz. v. t. ') U. ott. VI. sz. v. t. ') U. ott. I. u. v. t. I) U. ott. VI. liz. V. L t) U. otl VI. u. v. t. M) U. ott. VI. a. v. t. II) U. ott. V.. v. t.

28 A HUN\' A])t.n:C\'F.1 T('R1'f'.NEI.MI t.. C\ Rr:;r.#..sZfo:1 1'ARSUI.A1 \'tvmany'i. 29 r6mai technicusok eljarasa teljesen azonos vala. Posepny kikoltoz~_ sevel joforman aryan maradt a hazai banyasz-archaeologia, mignem tdrsulatunk megalakulasa val uj lenddlet koszontott be itt is. Az a lelkes felindulas ugyanis, mely e tarsulat kezd6 ~veit oly termekenynye es eredmenydussa varassola s mely j6(orman alapot vetett a k~s6bbi id6k osszes tevekenysegenek s a tarsulat j6 hlrnevet, irodalmi hitelet kivivta, a banyaszat emlekeinek )rib tatasat se hagyd erintetlenul. A legerdekesebb es jeleutekenyebb szerzemenyeink sorat J 882- c5szen az a 3 banyasz-sxobor nyitja meg. melyeket K6rosbanyatol. delre a r6mai aranyrnosasok altal ellepett Ptyinkur nevii magaslatr61 sikerult megszereznem. E 3 majdnem embermagassagnyi banydsz-szobor jelenleg mdzeumunkat disziti s annak becset es fon tossagat elegge illustralhatja az is: hogy jd6kozi>en a berlini ethnologiai muzeum meltoknak tahiti azoknak gypsbe onteteset s a budapcsti cs bucaresti rmizeurnok is kovettek e:pcldat. A 3 banraszszobor mindenikc egy-egy sircmlekct kepezhetett annakidejen s az cgykori banyaegyenruhazatot cs fdsll"rcicst orokiti meg. A banyaszok ruhaja durva ~yapjllkclmcbol kl"szulhetett 5 a testrc simulo hosszu szuk fds(l ruh.it, a derek.in zig--zugos barazdakkal diszitctt s el61 vascsattal z;irulo i,v szoritd OSSZC. A csatt61 a mellre ujjnyi vastag b6rszij hatolt 5 a mellen ketfc!c tigazva a jobb es bal veillon at a hiltra crt, hoi cpcn a gerillcz iranyaban tenyernyi szclessegii, talpvastagsagu borlenlczben nyerte folyqtisat Ie a derckig. Ez a berendezes nyilv.in arra mutat, hogy 5%ijks~ eseteben a borlclllczzel a vallat is vcdclmezhettek 5 ha kosarban, tekndben peldaul erczet szallitottak, olyankor a b.lrlemezt a val1ra vetettek. S hogy semrni ketclyunk se tamadhasson a szobrok banyw jcucge irant, mind a harom szobor bal oldalan ott latjuk a nydftiel fogva az ovbe hclyezett banyasekalapacsot, E mindcn tekintetben flgycjenue mclt6 cnll~kekhez t'nutta" nemsokara a Kis-BanyamU (Boiczc'l) iiltalam Inq;al.Ut s vias!- tablakon szerepld banyakozs~ek ~)'ike(jl min6s'thet~ haft)'atdt'p aranyzuz6 6s 6rl6kcSszlete. I) 84ny4sa-aobrok a dadai aranyvid.!kn1l Ardaac&... '.rtnita.iies. ~vr lap. Anthrupologitehc Minkilu... Wicn, IIlIIS. (lntcft'ridli.-k Zcitschrilt ror Bav 'u. HOucn,,'c..-.:n