Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank"

Átírás

1 EIB Tények 1 Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) az egyik legnagyobb nemzetközi hitelintézet: több hitelt folyósít különböző befektetésekre, mint a Világbank - mégis kevesen ismerik a nevét ban a Római Szerződéssel életre hívott közintézmény tulajdonosai az Európai Unió (EU) tagállamai, ezek adják a bank jegyzett és befizetett tőkéjét. 1 Az EIB legfőbb döntéshozó szerve a kormányzótanács, mely az EU tagországainak pénzügyminisztereiből áll. Az EU politikái határozzák meg a bank tevékenységét, mely minden gazdasági ágazatban aktív, mind az EU határain belül, mind 150 tagsággal nem rendelkező országban. Saját meghatározása szerint az Unió szolgálatában áll, és azt állítja magáról, hogy tőkebefektetések biztosításával és az EU gazdasági célkitűzéseinek támogatásával hozzájárul az európai integrációhoz és a szociális kohézióhoz, különösen az EU hátrányosabb régióiban. Célkitűzése szerint feladata, hogy elősegítse az EU céljainak megvalósulását azáltal, hogy hosszú lejáratú hiteleket biztosít észszerű befektetések számára. Az EIB-t eredetileg a tagországok nemzetgazdaságait összekapcsoló infrastruktúra finanszírozására és az EU kevésbé fejlett régióiban zajló beruházások biztosítására hozták létre. Azóta a beruházások portfoliója, célja és földrajzi eloszlása jelentősen megnőtt, ma az EIB összes hitelének 18 %-a irányul EU-n kívüli országokba. Az EU közvéleménye azonban mit sem tud az EIB szerepéről, céljairól, tevékenységéről, sőt, egyáltalán létezéséről sem. Ez a láthatatlanság vélhetően jó szolgálatot tett a bank számára, hiszen a Világbankkal vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) összehasonlítva kevés kritika érte eddig. Azt gondolhatjuk, 1 A jegyzett tőke azon források összessége, amelyet az egyes tagállamok Bank számára kijelölnek, és amelyre vész esetén vissza lehet nyúlni. A befizetett tőke a tagállamok által a Bank számára tényleges átutalt pénzeszközök összege. hogy az EIB láthatólag valamiféle ártatlan titkolózásba burkolózik, amely lehetővé teszi számára, hogy óriási és nagyhatalmú intézményként létezzen működési területén, a köz- és a magánszféra határán. Az EU hivatalos finanszírozó intézményeként az EIB-t kötik az európai szerződések és azok képviseletre, társadalmi részvételre, átláthatóságra és fenntartható fejlődésre vonatkozó elvei. Mégis, függetlensége más európai intézményektől, a piachoz és a kereskedelmi bankokhoz fűződő szoros kapcsolata, illetve annak következtében, hogy funkciói és hitelnyújtási gyakorlata tekintetében részvényesei szabad kezet biztosítanak neki, az EIB ügyesen el tudja kerülni, hogy megfeleljen a fent említett uniós elveknek. Bár felelősségteljes európai intézményként jeleníti meg önmagát, viszonylag függetlenül működik, és részben a Római Szerződésben meghatározott státusa révén jogi homályba burkolózik. Ennek okán az EIB kiválaszthatja és eldöntheti, mely uniós rendeleteket és stratégiákat akarja betartani, s így nehéz felelősségre vonni a rossz befektetésekért. Különösen vitatható, hogy nem biztosít megfelelő hozzáférést az információkhoz, és hogy nem szerez érvényt a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A szabályozás hiányosságait felerősíti és kiegészíti az, hogy nemcsak nő a hiteltevékenysége, hanem egyre több beruházást finanszíroz az EU-n kívül is, Kelet-Európában és a fejlődő országokban, ahol jogi kötelezettségei még inkább megfoghatatlanok. Az EIB-t jelenleg nem tudja felelősségre vonni egyik európai intézmény sem, sem a Bizottság, sem a Parlament, sem az állampolgárok vagy a tagállamok nemzeti parlamentjei. Bár az Európai Parlament néhány alkalommal már bírálta, jelenleg nem létezik olyan kötelező érvényű mechanizmus, amellyel az európai polgárok elszámoltathatnák a bankot. Az EIB és az 1

2 EIB Tények 1 általa finanszírozott befektetések felügyelete és ellenőrzése nem megfelelő. Úgy tűnik, még a Bizottság is - amelyet pedig kötnek az EK-Szerződés és annak fenntartható fejlődésről szóló rendelkezései - kritikátlanul szemléli az EIB tevékenységét. Hasonlóképpen tesz a Tanács, amely ráadásul hozzájárult a bank mandátumának bővítéséhez is. Az EIB-nek egyértelmű környezetvédelmi és szociális szabványokkal, megfelelő garancia politikákkal és jogi kötelezettségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megbirkózhasson az EU határain belül és kívül a különböző országok adottságaival, és így biztosíthassa a befektetések elfogadható megvalósítását. Hiányosságai láttán a nemzetközi civil társadalom kampányt indított azzal a céllal, hogy felszólítsa az EIB-t szociális és környezeti teljesítményének javítására, amelynek révén a közérdeket ténylegesen szolgáló közintézménnyé válhat. A kampány által megcélzott problémák Az elmúlt években számos ország civil szervezetei folytattak kampányt az EIB intézményi reformjáért. Azonosítottak több kulcsfontosságú problématerületet, és több alkalommal megkíséreltek párbeszédet kialakítani az EIB-vel, így biztosítva lehetőséget számára, hogy meghallgassa a civil társadalom aggályait. Az civilek állítása szerint az EIB az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a környezetvédelmi és szociális kérdések kezelése tekintetében jelentősen le van maradva testvérszervezeteitől, a Világbanktól és az EBRD-től. Több konzultációra is sor került, az EIB azonban továbbra is elutasítja a modern környezeti és társadalmi felelősségrevonás irányelveinek átvételét. Emiatt az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, illetve különösképpen az EU tagállamoknak a civil társadalommal együtt a változások élére kell állnia. Nem világos, hogy a Bizottság mit tett eddig azért, hogy befolyásolja az EIB tevékenységét, viszont a Parlament jelentéseket és rendeleteket adott ki az EIB-ről, annak és évi jelentését értékelve. Az civilek a következő lényeges területeken látnak problémákat: Normák hiánya: Az uniós követelmények ellenére az EIB nem alakított ki megfelelő irányelveket a különböző ágazatok, illetve elfogadható környezetvédelmi eljárásokat az eltérő típusú beruházások számára. Míg az EU politikái megfelelő iránymutatást adhatnak a tagállamokban folytatott tevékenységek esetében, addig azok az EU-n kívül nem kielégítők. Különösen igaz ez a fejlődő országok esetében, ahol a fejlesztési prioritások eltérőek lehetnek. Továbbá az EU-n kívüli országok nemzeti normái sok esetben nem megfelelőek - sőt, gyakran nem is léteznek -, miközben nincsenek egyértelmű iránymutatások arra, hogy az EIB-nek kötelező-e, és ha igen, miképpen érvényesíteni az Unió vonatkozó politikáit vagy jogszabályait ezekben az esetekben. Társadalmi felelősségrevonás: Az Aarhusi Egyezmény környezeti információk hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezései, illetve az EU irányelve a környezeti hatásvizsgálatról leszögezi, hogy a társadalom számára hozzáférést kell biztosítani bármely javasolt beruházáshoz kapcsolódó dokumentációhoz és információhoz. Ezen kívül lehetővé kell tenni, hogy a beruházás elindítása előtt véleményt nyilváníthasson az érintett és megfelelő információkkal rendelkező közösség. Az EIB azonban gyakran fontos információkat tagad meg a társadalomtól, még azon csoportok vagy közösségek esetében is, amelyekre az általa finanszírozott beruházás a legnagyobb hatást fogja gyakorolni. Az EIB fenntartja azt az álláspontját, hogy a bizalmas információk csak belső használatra állnak rendelkezésre. Elégtelen személyzeti állomány és szakértelem: Az EIB-nél összesen körülbelül ezer munkatárs dolgozik, akik között elenyésző számú főállásban alkalmazott, a teljes hitelportfolió felülvizsgálatára és a vonatkozó politikák betartatására hivatott környezetvédelmi szakember található. Ez szembeszökő eltérést mutat a Világbank gyakorlatával, ahol körülbelül tízszer annyi 2

3 EIB Tények 1 munkatársat és több mint 300 környezetvédelmi szakértőt foglalkoztatnak. Alacsony szintű környezetvédelem: Az EIB a környezeti előírások betartásának felelősségét a finanszírozásban részesülő beuházás gazdájára bízza, ami gyakran azok figyelmen kívül hagyásával vagy be nem tartásával jár (lásd: EIB Tények 4). Az EIB Környezeti Politikája nem megelőző környezetvédelmi hitelfolyósításra összpontosít amely felismerné és megelőzné az éghajlatváltozást befolyásoló beruházások finanszírozásának veszélyeit, hanem hitelnyújtása inkább a létező környezeti problémák kijavítására irányul (lásd: EIB Tények 6). Ellenőrizhetetlen globális hitelek: Az EIB a vele partnerségi kapcsolatba lépett nemzeti vagy helyi bankokon közvetítőkön keresztül globális hiteleket is nyújt. Ezek a közvetítők gyakorta vonakodnak attól, hogy bármiféle információt megosszanak az alkalmazott környezeti normákról. Nem lehet megállapítani azt sem, hogy betartják-e az így finanszírozott befektetések során az EIB vagy az EU vonatkozó politikáit. Az civil szervezetek nem juthattak hozzá az EIB és a közvetítők kapcsolatára, illetve a hitelek tényleges felhasználására vonatkozó dokumentumokhoz sem. Félállású vezetőség: Az EIB igazgatói félállásúak, általában havonta kevesebb mint egy napot üléseznek és nincs elegendő munkatársuk sem a beruházások felügyeletéhez. Ez a félállású igazgatótanács évi 10 ülésén több mint 300 befektetést bírál el, és jóformán soha nem utasított vissza egyetlen figyelmébe ajánlott hitelkérelmet sem. A hitelbírálati eljárás nem olyan alapos és szigorú, mint az más nemzetközi pénzintézetnél szokásos, és ez már sok káros szociális és környezeti hatással járó beruházás megvalósításához vezetett. Civil kampányok: EIB: Ha nincs reform pénz sincs! és Közpénzek közcélokért 2002 februárjában környezetvédelmi csoportok kampányt indítottak EIB: Ha nincs reform pénz sincs! néven, amely során különböző fontos területeken reformokat követeltek az EIB tőkeemelésre vonatkozó kérésével párhuzamosan. Felszólították az EIB tulajdonosait, az EU 15 tagállamát, hogy csak azzal a feltétellel hajtsák végre a kért tőkeemelést, ha az EIB komoly reformlépésekre vállalkozik az információ nyilvánossága, a környezeti normák, a fejlesztési felhatalmazások és az ellenőrzés terén. Az EIB jegyzett tőkéjének jelentős mértékű emelését akarta elérni, hogy kiterjessze hitelezési tevékenységét. Az emelésről a júniusi éves közgyűlés döntött. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy más nemzetközi pénzintézetek esetében a függőben levő tőkeemelések lehetőséget biztosítottak az alapvető jobbító szándékú változások megvalósítására. Az EIB esetében a civil kampány azért indult, hogy kihasználja ezt a lehetőséget. A civil szervezetek négy fő követelést fogalmaztak meg, amelyeket négy, az EIB által finanszírozott beruházások hiányosságait feltáró esettanulmánnyal támasztottak alá: Átláthatóság és az információ nyilvánossága: Minden releváns hitelinformáció legyen teljes mértékben és kellő időben hozzáférhető. Környezeti normák: Határozzanak meg egyértelmű környezeti normákat, megerősítve ezáltal az EIB szerepét az EU fenntartható fejlődés stratégiájának és a fő szerződéses kötelezettségek - mint például az ENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvének támogatásában. Fejlesztéspolitika: Az EIB ismerje el, hogy valójában szerepet játszik az országok fejlesztésében és így egy nemzetközi fejlesztési bank szerepét tölti be. Világosabbá kell tenni tényleges fejlesztési mandátumát is. Ehhez kapcsolódik az a követelés, hogy az EIB egyezzen meg a civil társadalommal arról, hogyan lehetne az EU-n kívüli tevékenységét átláthatóan végeznie annak érdekében, hogy ne okozzon szociális és környezeti problémákat. 3

4 EIB Tények 1 Elszámoltathatóság és felügyelet: Álljon az EIB nagyobb mértékű felügyelet alatt, beleértve az Európai Parlament, az Európai Számvevőszék és az Európai Ombudsman szerepének növelését a megfelelő társadalmi felelősségre vonhatóság előmozdítása érdekében. A június 4-i éves közgyűlés során az EIB kormányzói azzal a feltétellel engedélyezték a tőkeemelést, hogy korlátozni kell azon nagy magántársaságok finanszírozását, amelyek könnyedén juthatnak forrásokhoz kereskedelmi pénzintézetektől is. Bár a civil társadalom követelései nem teljesültek, a civilek kampánya befolyásolta a döntéshozatalt: a tagállamok első ízben folytattak vitát az EIBről és a tőkeemelésről, melynek során Olaszország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság parlamentjeiben is viták zajlottak ben új nemzetközi civil társadalmi kampány indult, amelynek célja, hogy az EIB-ből közérdekeket szolgáló közintézmény váljon: Közpénzek közcélokért. A Bankfigyelő Hálózat honlapja Az EIB honlapja ================================= Tények az Európai Beruházási Bankról: EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank Esettanulmányok További olvasnivalók és információk: EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank Európai Parlamenti jelentések és és Magyarország határozatok az EIB éves jelentéseiről ================================= Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége További információk: Éger Ákos, tel: 1/ Magda Stoczkiewicz, tel: +31/

5 EIB Tények 2 Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Alapítás: Az EIB-t 1958-ban hívták életre a Római Szerződéssel, amely létrehozta az Európai Uniót (EU) is amit akkoriban még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. Feladata: Az EIB szerint feladata az EU célkitűzéseinek elősegítése azáltal, hogy hosszú távú finanszírozást biztosít ésszerű befektetések számára. A bank az Unió szolgálatában áll. Részvényesek: Az EIB részvényesei az EU 25 tagállama, amelyek közösen adják össze az EIB tőkéjét. Hozzájárulásuk az Unión belüli gazdasági súlyukat tükrözi. Az EU tagállamai korlátozás nélkül folyamodhatnak hitelért az EIB-hez, rájuk nem vonatkoznak földrajzi vagy ágazati megkötések. Mindemellett a legnagyobb befizetők az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország egyben az EIB hiteleinek legnagyobb fogadói is. Kormányzó és döntéshozatali szerkezet: Az EIB Kormányzótanácsa: A Tanács a tagállamok pénzügy- vagy gazdasági minisztereiből áll. A Tanács tagjait nem nevezik ki, az új pénzügyminiszter általában automatikusan Kormányzóvá válik. A Kormányzótanács határozza meg a hitelpolitika általános irányelveit, dönt a tőkeemelésről és engedélyezi az EIB Unión kívüli tevékenységeit. A könyvvizsgáló bizottság jelentését szintén a Kormányzótanács kapja kézhez, továbbá az fogadja el a pénzügyi jelentéseket, beleértve a mérleget, az eredmény-kimutatást és az éves jelentést. Végezetül az nevezi ki az Igazgatótanács, az irányító bizottság és a könyvvizsgáló bizottság tagjait. Az EU tagállamok miniszterei adják a bank Kormányzóit, és ez az egyik fő oka annak, hogy az EIB úgy működhet, ahogy azt jelenleg teszi. Az EIB tevékenységének és hitelnyújtási gyakorlatának már maga a Kormányzók státusa legitimitást biztosít és megvédi azt a kritikáktól, ezzel egyidejűleg pedig gátja a változásnak. Az Igazgatótanács: Az Igazgatótanács 26 Igazgatóból és 16 Igazgatóhelyettesből áll. Az Igazgatókat a Kormányzótanács nevezi ki öt éves időtartamra. A tagállamok jelölnek 25 Igazgatót és 16 Helyettest, az Európai Bizottság pedig egyet-egyet. Az Igazgatótanács továbbá megválaszt 6 szakértőt is, 3 tagot és 3 helyettest. Az Igazgatótanács feladata az EIB-t az európai szerződésekkel, az EIB Alapokmányával és a Kormányzók által lefektetett irányelvekkel összhangban irányítani. A Tanács hiteleket, garanciákat és kölcsönfelvételeket hagy jóvá, valamint az EIB hitelpolitikájának megváltoztatására vonatkozó javaslatokat nyújt be a Kormányzótanácsnak. Annak ellenére, hogy az Igazgatótanácshoz tartoznak a hitelek jóváhagyásának kulcsfontosságú döntései, nem állandó testületről van szó, az Igazgatótanács évente csupán tíz alkalommal tart ülést a több mint 300 befektetés felülvizsgálatára. Ez azzal jár, hogy nincs idő kellő alapossággal mérlegelni minden körülményt, figyelembe véve a beruházások sokszor meghatározó hatását a fogadó térségre, illetve a felmerülő környezeti vagy szociális kérdéseket. Ilyen csekély számú ülésen az Igazgatók nem képesek megfelelő módon felügyelni a befektetéseket, ami szembeszökő eltérést mutat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank gyakorlatával, ahol állandó Igazgatótanácsok és komolyabb hitel elbírálási eljárások vannak. Az Irányító Bizottság: Az EIB főállású végrehajtó szerve az Irányító Bizottság, élén az elnökkel (jelenleg Philippe Maystadt). A Bizottság az Igazgatótanács felügyelete alá tartozik, és a napi ügyekért felelős. Tagjait az Igazgatótanács javaslatára a Kormányzók nevezik ki hat éves időtartamra. A tagok azonban második hivatali időszakra is jelölhetők, így hosszú ideig meghatározhatják az EIB irányvonalát. A Bizottság tagjai rendkívül fontos szerepet játszanak az EIB-ben, mivel ők tesznek javaslatokat az Igazgatótanács számára, 1

6 EIB Tények 2 többek között a kölcsönfelvételek és a hitelnyújtás kérdéseiben. Így befolyással lehetnek a beruházások környezeti politikáira és az információk nyilvánosságra hozatalára is. Az EIB szerepe az EU-ban A tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, illetve gazdasági és szociális kohéziójához hozzájárulni: elméletileg ez az EIB fő feladata. Forgóeszközeinek nagy részét úgy teremti elő, hogy kötvényeket bocsát ki a globális pénzpiacon. Hitelportfoliójának mérete révén az EIB hatalmas befolyással rendelkezik az Unió határain belüli nagyszabású infrastruktúra beruházások felett, amelyek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járnak. Az EIB folyamatosan módosítja tevékenységét a közösségi politikák változásainak függvényében, és elvileg köti az EU jövőképe is. Az EU-n kívül az európai fejlesztési segély és együttműködési politikákkal összefüggésben megkötött szerződések pénzügyi elemeit az EIB valósítja meg. Ilyenformán a bank befolyásolja a fogadó országok fejlődését, ugyanakkor sok EU-n kívüli országnak folyósított hitele kedvezőtlen környezeti és szociális következménnyel járt (lásd: EIB Tények 5). Az EIB hitelfelvételi és hitelfolyósítási eljárásai és az EU Bár az EIB az EU gazdasági politikáival összhangban fogalmazza meg hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységét, az Unió intézményrendszerén belül döntéshozatali szabadságot élvez. Ezt úgy éri el, hogy tevékenységeit tőkepiaci hitelfelvétellel finanszírozza - nem az EU költségvetéséből, - így lehetősége nyílik támogatni olyan beruházásokat, amelyek nem ragaszkodnak következetesen az EU irányelveihez. Az EIB az általa nyújtott forrásokat nagyrészt a hitelként felvett eszközökből és a saját forrásaiból (befizetett tőke és tartalékok) biztosítja, amelyeket saját pénzeszközeinek tekint. Ezért gyakorlatilag egy közcélokat szolgáló, de kereskedelmi bankként működő pénzintézettel állunk szemben, amely ennek révén saját jogi személyiségre és önállóságra tudott szert tenni a közösség rendszerén belül. Az Unión kívül folytatott tevékenységeinél elsősorban saját pénzeszközeit használhatja fel, de felhatalmazás esetén az EU költségvetési forrásait is igénybe veheti. A bank EU-tól való függetlenségét vezetőségi és felügyeleti szerkezete is tükrözi. Ez saját állítása szerint biztosítja, hogy a hitelfelvételi és folyósítási döntéseit kizárólag a befektetések érdemeit és a pénzpiacok legjobb lehetőségeit mérlegelve hozza meg. A beruházások illetve a kölcsönfelvételi lehetőségek érdemeit illetve legjobb lehetőségeit a magánszektort is bevonó eljárással határozza meg, ahelyett, hogy ilyenkor eredeti felhatalmazása, a köz szolgálata vezetné. Az információkhoz való hozzáférés és a környezeti normák szempontjából nyilvánvaló következményekkel járt, hogy az EIB olyan közcélokat szolgáló pénzintézet, amely a közszférán kívül kereskedelmi bankként működik. Az EIB kettős státusa: egy törvénytisztelő intézmény? A Római Szerződés részét képező EIB Alapokmány jogi, pénzügyi és adminisztratív személyiséggel ruházza fel a bankot. Az EIB jogi státusa és EU-val szembeni kötelezettségei azonban nem tisztázottak megfelelő mértékben. Mivel az EIB-t jogosan európai testületként kezelik, ezért rá az európai jog vonatkozik. Jogi kötelezettsége az EK-Szerződés keretein belül és saját alapokmánya szerint működni. Ezek következménye, hogy bár az EIB csak az EU törvényhozó testületeitől származó politikák és szabályozások által kijelölt határokon belül működhet, nem világos, hogy hogyan lehet kikényszeríteni a törvények betartását, és milyen módon lehet felelősségre vonni, ha nem felel meg a vonatkozó törvényeknek, politikáknak és szabályozásoknak. Az EIB kettős személyisége hatással van arra, hogy milyen mértékben lehet felelősségre vonni tevékenységeiért, különösen két vonatkozásban: környezeti 2

7 EIB Tények 2 felelősség és az információ nyilvánossága. Ráadásul, vagy éppen ez okból is, ezeken a területeken jelentős lemaradásban van más pénzintézetekkel (pl. a Világbankkal és az EBRD-vel) szemben. Az utóbbi időben tapasztalt pozitív fejlemények ellenére az EIB továbbra is alapvetően átláthatatlan és titkolózó intézmény maradt, amely nem tesz eleget konkrét uniós környezeti jogszabályoknak. Hitelnyújtási stratégia és politika A Kormányzótanács célkitűzéseket határoz meg az EIB számára, amelyeket aztán egy stratégiai dokumentumban foglalnak össze a bank munkatársai, a Vállalati Operatív Tervben. Ezt a tervet, amely a középtávú politikát és a tevékenységi prioritásokat határozza meg, a Kormányzótanácsnak kell elfogadnia. Időtávja három év, ezen időszak alatt azonban módosítható az újabb felhatalmazások és a gazdasági légkör változásainak figyelembe vétele érdekében. A jelenleg érvényes tervet 2003 decemberében fogadták el, és a os időszakra vonatkozik. A hitelfolyósítási tevékenység öt fő operatív területre irányul: az Unión belüli területfejlesztésre, illetve a gazdasági és szociális kohézióra, az Innováció 2010 Kezdeményezés 1 végrehajtására, környezetvédelemre és az életminőség javítására, transz-európai közlekedési és energiahálózatok (TENs), közösségi fejlesztési segélyekre és együttműködési politikára a Partnerországokban, gyakorlatban a FEMIP 2 -en és a Cotonou-i 3 egyezményen keresztül. A Vállalati Operatív Terv a következő területek irányelveit is meghatározza: 1 Az Innováció 2010 Kezdeményezés (i2i) feladata hozzájárulni a Lisszaboni Stratégia hosszú távú céljaihoz, mely szerint az EU a világ legdinamikusabb és versenyképesebb gazdaságává kíván válni. 2 Együttműködés a földközi-tengeri országokkal. 3 EK szerződés az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal. kis- és közepes vállalkozások finanszírozása globális hitelekkel és kockázati tőke műveletekkel, humántőke fejlesztése. Országoknak történő hitelnyújtás Az bank hiteleket nyújt az EU tagországainak és körülbelül 150 EU-n kívüli országnak. Alapvető feladat az EUtagállamai számára történő hitelnyújtás, az EU-n kívüli hitelfolyósítás alapját pedig közösségi szerződések (pl. a Cotonou-i Egyezmény) biztosítják. Bizonyos országok egyes beruházásai során azonban kivételt tesznek, így pl. Oroszország esetében. Jelenleg az összes hitel kb. 18%-a irányul nem EU országokba, ahol a gyakran nagyszabású beruházások finanszírozása révén az EIB jelentős hatással van az adott ország fejlődésére. A fogadó országok megfelelő normáinak vagy jogszabályainak gyakori hiánya és az EIB környezeti normáinak korszerűtlensége környezeti és szociális szempontból romboló hatású befektetések finanszírozásához vezetnek (lásd: EIB Tények 6). Kapcsolat a bankárközösséggel Az EIB az EU tagállamainak több mint 180 bankjával és pénzintézetével működik együtt, így szoros partnerségi kapcsolatban áll az európai bankárkörökkel 4. A közintézmény és a kereskedelmi bankok közötti partnerségi viszony hasznos az EIB számára, mert így biztosítható, hogy kötvényei a lehető legnyereségesebben jelenhessenek meg és foroghassanak a másodlagos piacon. Ezenfelül a más bankokkal együtt történő társfinanszírozás olyan nagyszabású beruházások támogatását teszi lehetővé számára, amelyre egyébként nem lenne lehetősége. Az EIB nemzetközi viszonylatban főszerepet játszik azon beruházások támogatásában, amelyek társfinanszírozását közpénzek és magántőke együttes bevonásával valósítják meg. Míg ez a fajta partnerségi kapcsolat lehetővé teszi az EIB számára, hogy a 4 A különböző bankok és egyéb intézmények listája a honlapon megtalálható. 3

8 EIB Tények 2 hitelekhez kedvező feltételekkel biztosítson forrásokat, ez azt is maga után vonja, hogy a környezeti és szociális felelősség kérdéseivel olyan intézmények foglalkoznak, amelyek nem tekintik fontosnak ezeket a területeket. Az EIB nem rendelkezik olyan iránymutatással vagy ellenőrző rendszerrel, amely előírná, hogyan használják fel pénzét, pl. a kereskedelmi bankok vagy a kis- és közepes vállalatok (KKV-k). Tehát az EIB nem vonható felelősségre azon hitelfolyósításából származó következményekért, amelyeket a kereskedelmi bankokkal fenntartott partnerségi viszony révén bonyolított le. Ezek a kapcsolatok akadályokat gördítenek az információkhoz való hozzájutás elé is, mert az EIB szerint így sokszor a dokumentumok az üzleti szféra részeivé válnak. Hitelek régiók szerinti bontásban millió euróban Régió 2003-ban Az utóbbi öt évben ( ) Európai Unió cikkely Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok Afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok + TOT Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország Összesen Forrás: Az EIB évi éves jelentése EIB hitelfolyósítása régiónként ban Az utóbbi öt évben ( ) Millió euró EU Cik. Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok AKCS országok + TOT Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország 5 A 18. cikkely olyan országokat tartalmaz, mint Izland, Norvégia és Svájc, általában közlekedési, energia-, vízügyi és szolgáltatási beruházások támogatására. 6 TOT: tengerentúli országok és területek 4

9 EIB Tények 2 Hitelek Európában millió euróban Az utóbbi öt évben 2003-ban Ország ( ) euró % euró % Belgium 540 1, ,3 Dánia 898 2, ,2 Németország , ,4 Görögország , ,5 Spanyolország , ,6 Franciaország , ,4 Írország 602 1, ,3 Olaszország , ,2 Luxemburg 184 0, ,4 Hollandia 522 1, ,5 Ausztria 900 2, ,6 Portugália , ,5 Finnország 780 2, ,1 Svédország 890 2, ,4 Egyesült Királyság , ,9 18. cikkely alá tartozó országok 99 0, ,6 Összesen , ,0 Forrás: Az EIB évi éves jelentése EIB hitelek az EU 15-ben ban Az utóbbi öt évben Millió euró Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság 18. cikkely alá tartozó országok 5

10 EIB Tények 2 Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban millió euróban Az utóbbi öt évben 2003-ban Ország ( ) euró % euró % Lengyelország , ,0 Csehország , ,5 Magyarország , ,3 Románia , ,4 Szlovákia 209 4, ,4 Szlovénia 109 2, ,0 Litvánia 100 2, ,5 Bulgária 60 1, ,5 Lettország 40 0, ,7 Észtország 30 0, ,2 Ciprus 235 5, ,3 Málta ,2 Összesen , ,0 Forrás: Az EIB évi éves jelentése Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban ban Az utóbbi öt évben ( ) Millió euró Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Litvánia Bulgária Lettország Észtország Ciprus Málta 6

11 EIB Tények 2 Mivel az EIB közintézmény, elsődleges szerepet kell vállalnia a magas színvonal és a jó teljesítmény elérésében. A magas színvonalat képviselő normákat egyértelműen kell meghatároznia. Ha ezen normákat az EIB nem csak elvben követelné meg, hanem a hitelek feltételéül is szabná azokat, akkor a kereskedelmi pénzintézeteknek is alkalmazkodniuk kellene, és hasonló intézkedések bevezetésére kényszerülnének. Kapcsolatok más uniós intézményekkel Saját állítása szerint az EIB szorosan együttműködik más, szintén közösségi célok eléréséért tevékenykedő uniós intézményekkel az európai integráció és kohézió elősegítése, illetve az Unió kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Ennek ellenére keveset tudunk az intézmények közötti kapcsolatokról és az együttműködés formáiról. Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az EIB között háromoldalú egyezmény van érvényben. Ez a nemrég még bizalmas információnak számító egyezmény szabályozza a három intézmény együttműködését. Az EK-Szerződés 248. cikkelye alapján a Számvevőszék felelős a közösség bevételei felhasználásának ellenőrzéséért. Az EIB azonban eddig megtagadta az együttműködést az Európai Számvevőszékkel. Az Európai Bíróság ráadásul 2003 júliusában elmarasztalta az EIB-t és az Európai Központi Bankot (EKB) a korrupció megelőzése, illetve egy másik intézménnyel, az Európai Korrupció Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködése terén feltárt hiányosságai miatt. Az ben alapított OLAF jogosult hivatali vizsgálatokat folytatni a közösség intézményeinél, testületeinél, hivatalainál és ügynökségeinél. Az EIB és az EKB azonban úgy döntött, hogy fenntartják maguknak azt a jogot, hogy szervezeteik ezeket a vizsgálatokat a saját belső osztályaik révén végezzék el. A Bizottság két keresetet nyújtott be a Bíróságon az EIB és az EKB döntéseinek érvénytelenítése érdekében, azt állítva, hogy azok ellentétesek az es, az OLAF által lefolytatandó vizsgálatokról szóló rendelettel. A Bíróság elismerte ugyan, hogy az EK-Szerződés valóban biztosít némi szabadságot az EIB és az EKB számára, de azt is kimondta, hogy az nem jelenti számukra a teljes különállást az EU-tól, és nem is mentesíti őket a közösségi jog minden előírásától. A Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az OLAF vizsgálati jogkörrel rendelkezik az EIB-vel és az EKB-val szemben is. Az EIB állítólag támogatja a világ más országaira vonatkozó uniós fejlesztési segély- és együttműködési politikát (Cotonou-i Egyezmény), vagyis fontos finanszírozója a kevésbé fejlett országok beruházásainak. Noha az effajta együttműködés lehetővé teszi az EIB számára, hogy összehangolja tevékenységét más intézményekkel, a bank megőrizte függetlenségét és saját döntéshozatali eljárásait. Az EU más intézményei így csak kevés befolyással rendelkeznek az EIB hitelfolyósítása és általános működési eljárásai fölött. Kapcsolat a nemzetközi fejlesztési bankokkal (MDB-k) Az EIB és a nemzetközi fejlesztési bankok közötti együttműködés információcserében, cselekvési tervekben és közös beruházásértékelésben nyilvánul meg. Hitel társfinanszírozások gyakran ezekből a kapcsolatokból alakulnak ki. Ezek a vállalkozások intézményi és működési támogatást biztosítanak, és bizonyos mértékben legitimálják az egyébként kockázatosnak vagy vitathatónak tartható befektetések finanszírozását. Az EIB szorosan együttműködik többek között a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amelynek részvényese is egyben, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bankkal. Ezek a partnerségek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járó beruházások finanszírozásához vezettek (lásd a Csád-Kamerun olajvezeték: EIB Tények 6). Amíg a Világbanknál és az EBRD-nél szigorú környezeti eljárásokat és az információs politikák nagyobb fokú nyilvánosságát találjuk, addig az EIB 7

Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája

Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB), közintézmény lévén, a társadalmi nyitottságot és elszámoltathatóságot kellene, hogy képviselje.

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében EWA & MASZESZ KONFERENCIA A VIZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSÉSRŐL BUDAPEST 2011. ÁPRILIS 6. Dr. Eckart Tronnier Vízügyi Szakosztály vezetője

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

SiteTalk Mobile Alkalmazás

SiteTalk Mobile Alkalmazás SiteTalk Mobile Alkalmazás Kérdések és Válaszok Mobile Dialer Symbian & Windows Version 1.2 Tárcsázó letöltésével kapcsolatos kérdések Támogatja a telefonomat a SiteTalk Mobile szolgáltatás? Mit tegyek,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám Magatartási Kódex A lakosság számára hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról Dr. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti l Tanács elnöke Kérdések áttekintése I. Mi a Magatartási

Részletesebben

használata Az EU emblémájának az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012.

használata Az EU emblémájának az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012. Az EU emblémájának használata az uniós programokkal összefüggésben Útmutató a kedvezményezettek és más harmadik felek számára 2012. október Szervezeti közlemény 2 Bevezetés számos olyan programmal rendelkezik,

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Jan Bubela, német állampolgár által benyújtott 0284/2008. számú petíció a tervezett prágai körgyűrűről Hana

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben