Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank"

Átírás

1 EIB Tények 1 Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) az egyik legnagyobb nemzetközi hitelintézet: több hitelt folyósít különböző befektetésekre, mint a Világbank - mégis kevesen ismerik a nevét ban a Római Szerződéssel életre hívott közintézmény tulajdonosai az Európai Unió (EU) tagállamai, ezek adják a bank jegyzett és befizetett tőkéjét. 1 Az EIB legfőbb döntéshozó szerve a kormányzótanács, mely az EU tagországainak pénzügyminisztereiből áll. Az EU politikái határozzák meg a bank tevékenységét, mely minden gazdasági ágazatban aktív, mind az EU határain belül, mind 150 tagsággal nem rendelkező országban. Saját meghatározása szerint az Unió szolgálatában áll, és azt állítja magáról, hogy tőkebefektetések biztosításával és az EU gazdasági célkitűzéseinek támogatásával hozzájárul az európai integrációhoz és a szociális kohézióhoz, különösen az EU hátrányosabb régióiban. Célkitűzése szerint feladata, hogy elősegítse az EU céljainak megvalósulását azáltal, hogy hosszú lejáratú hiteleket biztosít észszerű befektetések számára. Az EIB-t eredetileg a tagországok nemzetgazdaságait összekapcsoló infrastruktúra finanszírozására és az EU kevésbé fejlett régióiban zajló beruházások biztosítására hozták létre. Azóta a beruházások portfoliója, célja és földrajzi eloszlása jelentősen megnőtt, ma az EIB összes hitelének 18 %-a irányul EU-n kívüli országokba. Az EU közvéleménye azonban mit sem tud az EIB szerepéről, céljairól, tevékenységéről, sőt, egyáltalán létezéséről sem. Ez a láthatatlanság vélhetően jó szolgálatot tett a bank számára, hiszen a Világbankkal vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) összehasonlítva kevés kritika érte eddig. Azt gondolhatjuk, 1 A jegyzett tőke azon források összessége, amelyet az egyes tagállamok Bank számára kijelölnek, és amelyre vész esetén vissza lehet nyúlni. A befizetett tőke a tagállamok által a Bank számára tényleges átutalt pénzeszközök összege. hogy az EIB láthatólag valamiféle ártatlan titkolózásba burkolózik, amely lehetővé teszi számára, hogy óriási és nagyhatalmú intézményként létezzen működési területén, a köz- és a magánszféra határán. Az EU hivatalos finanszírozó intézményeként az EIB-t kötik az európai szerződések és azok képviseletre, társadalmi részvételre, átláthatóságra és fenntartható fejlődésre vonatkozó elvei. Mégis, függetlensége más európai intézményektől, a piachoz és a kereskedelmi bankokhoz fűződő szoros kapcsolata, illetve annak következtében, hogy funkciói és hitelnyújtási gyakorlata tekintetében részvényesei szabad kezet biztosítanak neki, az EIB ügyesen el tudja kerülni, hogy megfeleljen a fent említett uniós elveknek. Bár felelősségteljes európai intézményként jeleníti meg önmagát, viszonylag függetlenül működik, és részben a Római Szerződésben meghatározott státusa révén jogi homályba burkolózik. Ennek okán az EIB kiválaszthatja és eldöntheti, mely uniós rendeleteket és stratégiákat akarja betartani, s így nehéz felelősségre vonni a rossz befektetésekért. Különösen vitatható, hogy nem biztosít megfelelő hozzáférést az információkhoz, és hogy nem szerez érvényt a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A szabályozás hiányosságait felerősíti és kiegészíti az, hogy nemcsak nő a hiteltevékenysége, hanem egyre több beruházást finanszíroz az EU-n kívül is, Kelet-Európában és a fejlődő országokban, ahol jogi kötelezettségei még inkább megfoghatatlanok. Az EIB-t jelenleg nem tudja felelősségre vonni egyik európai intézmény sem, sem a Bizottság, sem a Parlament, sem az állampolgárok vagy a tagállamok nemzeti parlamentjei. Bár az Európai Parlament néhány alkalommal már bírálta, jelenleg nem létezik olyan kötelező érvényű mechanizmus, amellyel az európai polgárok elszámoltathatnák a bankot. Az EIB és az 1

2 EIB Tények 1 általa finanszírozott befektetések felügyelete és ellenőrzése nem megfelelő. Úgy tűnik, még a Bizottság is - amelyet pedig kötnek az EK-Szerződés és annak fenntartható fejlődésről szóló rendelkezései - kritikátlanul szemléli az EIB tevékenységét. Hasonlóképpen tesz a Tanács, amely ráadásul hozzájárult a bank mandátumának bővítéséhez is. Az EIB-nek egyértelmű környezetvédelmi és szociális szabványokkal, megfelelő garancia politikákkal és jogi kötelezettségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megbirkózhasson az EU határain belül és kívül a különböző országok adottságaival, és így biztosíthassa a befektetések elfogadható megvalósítását. Hiányosságai láttán a nemzetközi civil társadalom kampányt indított azzal a céllal, hogy felszólítsa az EIB-t szociális és környezeti teljesítményének javítására, amelynek révén a közérdeket ténylegesen szolgáló közintézménnyé válhat. A kampány által megcélzott problémák Az elmúlt években számos ország civil szervezetei folytattak kampányt az EIB intézményi reformjáért. Azonosítottak több kulcsfontosságú problématerületet, és több alkalommal megkíséreltek párbeszédet kialakítani az EIB-vel, így biztosítva lehetőséget számára, hogy meghallgassa a civil társadalom aggályait. Az civilek állítása szerint az EIB az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a környezetvédelmi és szociális kérdések kezelése tekintetében jelentősen le van maradva testvérszervezeteitől, a Világbanktól és az EBRD-től. Több konzultációra is sor került, az EIB azonban továbbra is elutasítja a modern környezeti és társadalmi felelősségrevonás irányelveinek átvételét. Emiatt az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, illetve különösképpen az EU tagállamoknak a civil társadalommal együtt a változások élére kell állnia. Nem világos, hogy a Bizottság mit tett eddig azért, hogy befolyásolja az EIB tevékenységét, viszont a Parlament jelentéseket és rendeleteket adott ki az EIB-ről, annak és évi jelentését értékelve. Az civilek a következő lényeges területeken látnak problémákat: Normák hiánya: Az uniós követelmények ellenére az EIB nem alakított ki megfelelő irányelveket a különböző ágazatok, illetve elfogadható környezetvédelmi eljárásokat az eltérő típusú beruházások számára. Míg az EU politikái megfelelő iránymutatást adhatnak a tagállamokban folytatott tevékenységek esetében, addig azok az EU-n kívül nem kielégítők. Különösen igaz ez a fejlődő országok esetében, ahol a fejlesztési prioritások eltérőek lehetnek. Továbbá az EU-n kívüli országok nemzeti normái sok esetben nem megfelelőek - sőt, gyakran nem is léteznek -, miközben nincsenek egyértelmű iránymutatások arra, hogy az EIB-nek kötelező-e, és ha igen, miképpen érvényesíteni az Unió vonatkozó politikáit vagy jogszabályait ezekben az esetekben. Társadalmi felelősségrevonás: Az Aarhusi Egyezmény környezeti információk hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezései, illetve az EU irányelve a környezeti hatásvizsgálatról leszögezi, hogy a társadalom számára hozzáférést kell biztosítani bármely javasolt beruházáshoz kapcsolódó dokumentációhoz és információhoz. Ezen kívül lehetővé kell tenni, hogy a beruházás elindítása előtt véleményt nyilváníthasson az érintett és megfelelő információkkal rendelkező közösség. Az EIB azonban gyakran fontos információkat tagad meg a társadalomtól, még azon csoportok vagy közösségek esetében is, amelyekre az általa finanszírozott beruházás a legnagyobb hatást fogja gyakorolni. Az EIB fenntartja azt az álláspontját, hogy a bizalmas információk csak belső használatra állnak rendelkezésre. Elégtelen személyzeti állomány és szakértelem: Az EIB-nél összesen körülbelül ezer munkatárs dolgozik, akik között elenyésző számú főállásban alkalmazott, a teljes hitelportfolió felülvizsgálatára és a vonatkozó politikák betartatására hivatott környezetvédelmi szakember található. Ez szembeszökő eltérést mutat a Világbank gyakorlatával, ahol körülbelül tízszer annyi 2

3 EIB Tények 1 munkatársat és több mint 300 környezetvédelmi szakértőt foglalkoztatnak. Alacsony szintű környezetvédelem: Az EIB a környezeti előírások betartásának felelősségét a finanszírozásban részesülő beuházás gazdájára bízza, ami gyakran azok figyelmen kívül hagyásával vagy be nem tartásával jár (lásd: EIB Tények 4). Az EIB Környezeti Politikája nem megelőző környezetvédelmi hitelfolyósításra összpontosít amely felismerné és megelőzné az éghajlatváltozást befolyásoló beruházások finanszírozásának veszélyeit, hanem hitelnyújtása inkább a létező környezeti problémák kijavítására irányul (lásd: EIB Tények 6). Ellenőrizhetetlen globális hitelek: Az EIB a vele partnerségi kapcsolatba lépett nemzeti vagy helyi bankokon közvetítőkön keresztül globális hiteleket is nyújt. Ezek a közvetítők gyakorta vonakodnak attól, hogy bármiféle információt megosszanak az alkalmazott környezeti normákról. Nem lehet megállapítani azt sem, hogy betartják-e az így finanszírozott befektetések során az EIB vagy az EU vonatkozó politikáit. Az civil szervezetek nem juthattak hozzá az EIB és a közvetítők kapcsolatára, illetve a hitelek tényleges felhasználására vonatkozó dokumentumokhoz sem. Félállású vezetőség: Az EIB igazgatói félállásúak, általában havonta kevesebb mint egy napot üléseznek és nincs elegendő munkatársuk sem a beruházások felügyeletéhez. Ez a félállású igazgatótanács évi 10 ülésén több mint 300 befektetést bírál el, és jóformán soha nem utasított vissza egyetlen figyelmébe ajánlott hitelkérelmet sem. A hitelbírálati eljárás nem olyan alapos és szigorú, mint az más nemzetközi pénzintézetnél szokásos, és ez már sok káros szociális és környezeti hatással járó beruházás megvalósításához vezetett. Civil kampányok: EIB: Ha nincs reform pénz sincs! és Közpénzek közcélokért 2002 februárjában környezetvédelmi csoportok kampányt indítottak EIB: Ha nincs reform pénz sincs! néven, amely során különböző fontos területeken reformokat követeltek az EIB tőkeemelésre vonatkozó kérésével párhuzamosan. Felszólították az EIB tulajdonosait, az EU 15 tagállamát, hogy csak azzal a feltétellel hajtsák végre a kért tőkeemelést, ha az EIB komoly reformlépésekre vállalkozik az információ nyilvánossága, a környezeti normák, a fejlesztési felhatalmazások és az ellenőrzés terén. Az EIB jegyzett tőkéjének jelentős mértékű emelését akarta elérni, hogy kiterjessze hitelezési tevékenységét. Az emelésről a júniusi éves közgyűlés döntött. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy más nemzetközi pénzintézetek esetében a függőben levő tőkeemelések lehetőséget biztosítottak az alapvető jobbító szándékú változások megvalósítására. Az EIB esetében a civil kampány azért indult, hogy kihasználja ezt a lehetőséget. A civil szervezetek négy fő követelést fogalmaztak meg, amelyeket négy, az EIB által finanszírozott beruházások hiányosságait feltáró esettanulmánnyal támasztottak alá: Átláthatóság és az információ nyilvánossága: Minden releváns hitelinformáció legyen teljes mértékben és kellő időben hozzáférhető. Környezeti normák: Határozzanak meg egyértelmű környezeti normákat, megerősítve ezáltal az EIB szerepét az EU fenntartható fejlődés stratégiájának és a fő szerződéses kötelezettségek - mint például az ENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvének támogatásában. Fejlesztéspolitika: Az EIB ismerje el, hogy valójában szerepet játszik az országok fejlesztésében és így egy nemzetközi fejlesztési bank szerepét tölti be. Világosabbá kell tenni tényleges fejlesztési mandátumát is. Ehhez kapcsolódik az a követelés, hogy az EIB egyezzen meg a civil társadalommal arról, hogyan lehetne az EU-n kívüli tevékenységét átláthatóan végeznie annak érdekében, hogy ne okozzon szociális és környezeti problémákat. 3

4 EIB Tények 1 Elszámoltathatóság és felügyelet: Álljon az EIB nagyobb mértékű felügyelet alatt, beleértve az Európai Parlament, az Európai Számvevőszék és az Európai Ombudsman szerepének növelését a megfelelő társadalmi felelősségre vonhatóság előmozdítása érdekében. A június 4-i éves közgyűlés során az EIB kormányzói azzal a feltétellel engedélyezték a tőkeemelést, hogy korlátozni kell azon nagy magántársaságok finanszírozását, amelyek könnyedén juthatnak forrásokhoz kereskedelmi pénzintézetektől is. Bár a civil társadalom követelései nem teljesültek, a civilek kampánya befolyásolta a döntéshozatalt: a tagállamok első ízben folytattak vitát az EIBről és a tőkeemelésről, melynek során Olaszország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság parlamentjeiben is viták zajlottak ben új nemzetközi civil társadalmi kampány indult, amelynek célja, hogy az EIB-ből közérdekeket szolgáló közintézmény váljon: Közpénzek közcélokért. A Bankfigyelő Hálózat honlapja Az EIB honlapja ================================= Tények az Európai Beruházási Bankról: EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank Esettanulmányok További olvasnivalók és információk: EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank Európai Parlamenti jelentések és és Magyarország határozatok az EIB éves jelentéseiről ================================= Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége További információk: Éger Ákos, tel: 1/ Magda Stoczkiewicz, tel: +31/

5 EIB Tények 2 Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Alapítás: Az EIB-t 1958-ban hívták életre a Római Szerződéssel, amely létrehozta az Európai Uniót (EU) is amit akkoriban még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. Feladata: Az EIB szerint feladata az EU célkitűzéseinek elősegítése azáltal, hogy hosszú távú finanszírozást biztosít ésszerű befektetések számára. A bank az Unió szolgálatában áll. Részvényesek: Az EIB részvényesei az EU 25 tagállama, amelyek közösen adják össze az EIB tőkéjét. Hozzájárulásuk az Unión belüli gazdasági súlyukat tükrözi. Az EU tagállamai korlátozás nélkül folyamodhatnak hitelért az EIB-hez, rájuk nem vonatkoznak földrajzi vagy ágazati megkötések. Mindemellett a legnagyobb befizetők az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország egyben az EIB hiteleinek legnagyobb fogadói is. Kormányzó és döntéshozatali szerkezet: Az EIB Kormányzótanácsa: A Tanács a tagállamok pénzügy- vagy gazdasági minisztereiből áll. A Tanács tagjait nem nevezik ki, az új pénzügyminiszter általában automatikusan Kormányzóvá válik. A Kormányzótanács határozza meg a hitelpolitika általános irányelveit, dönt a tőkeemelésről és engedélyezi az EIB Unión kívüli tevékenységeit. A könyvvizsgáló bizottság jelentését szintén a Kormányzótanács kapja kézhez, továbbá az fogadja el a pénzügyi jelentéseket, beleértve a mérleget, az eredmény-kimutatást és az éves jelentést. Végezetül az nevezi ki az Igazgatótanács, az irányító bizottság és a könyvvizsgáló bizottság tagjait. Az EU tagállamok miniszterei adják a bank Kormányzóit, és ez az egyik fő oka annak, hogy az EIB úgy működhet, ahogy azt jelenleg teszi. Az EIB tevékenységének és hitelnyújtási gyakorlatának már maga a Kormányzók státusa legitimitást biztosít és megvédi azt a kritikáktól, ezzel egyidejűleg pedig gátja a változásnak. Az Igazgatótanács: Az Igazgatótanács 26 Igazgatóból és 16 Igazgatóhelyettesből áll. Az Igazgatókat a Kormányzótanács nevezi ki öt éves időtartamra. A tagállamok jelölnek 25 Igazgatót és 16 Helyettest, az Európai Bizottság pedig egyet-egyet. Az Igazgatótanács továbbá megválaszt 6 szakértőt is, 3 tagot és 3 helyettest. Az Igazgatótanács feladata az EIB-t az európai szerződésekkel, az EIB Alapokmányával és a Kormányzók által lefektetett irányelvekkel összhangban irányítani. A Tanács hiteleket, garanciákat és kölcsönfelvételeket hagy jóvá, valamint az EIB hitelpolitikájának megváltoztatására vonatkozó javaslatokat nyújt be a Kormányzótanácsnak. Annak ellenére, hogy az Igazgatótanácshoz tartoznak a hitelek jóváhagyásának kulcsfontosságú döntései, nem állandó testületről van szó, az Igazgatótanács évente csupán tíz alkalommal tart ülést a több mint 300 befektetés felülvizsgálatára. Ez azzal jár, hogy nincs idő kellő alapossággal mérlegelni minden körülményt, figyelembe véve a beruházások sokszor meghatározó hatását a fogadó térségre, illetve a felmerülő környezeti vagy szociális kérdéseket. Ilyen csekély számú ülésen az Igazgatók nem képesek megfelelő módon felügyelni a befektetéseket, ami szembeszökő eltérést mutat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank gyakorlatával, ahol állandó Igazgatótanácsok és komolyabb hitel elbírálási eljárások vannak. Az Irányító Bizottság: Az EIB főállású végrehajtó szerve az Irányító Bizottság, élén az elnökkel (jelenleg Philippe Maystadt). A Bizottság az Igazgatótanács felügyelete alá tartozik, és a napi ügyekért felelős. Tagjait az Igazgatótanács javaslatára a Kormányzók nevezik ki hat éves időtartamra. A tagok azonban második hivatali időszakra is jelölhetők, így hosszú ideig meghatározhatják az EIB irányvonalát. A Bizottság tagjai rendkívül fontos szerepet játszanak az EIB-ben, mivel ők tesznek javaslatokat az Igazgatótanács számára, 1

6 EIB Tények 2 többek között a kölcsönfelvételek és a hitelnyújtás kérdéseiben. Így befolyással lehetnek a beruházások környezeti politikáira és az információk nyilvánosságra hozatalára is. Az EIB szerepe az EU-ban A tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, illetve gazdasági és szociális kohéziójához hozzájárulni: elméletileg ez az EIB fő feladata. Forgóeszközeinek nagy részét úgy teremti elő, hogy kötvényeket bocsát ki a globális pénzpiacon. Hitelportfoliójának mérete révén az EIB hatalmas befolyással rendelkezik az Unió határain belüli nagyszabású infrastruktúra beruházások felett, amelyek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járnak. Az EIB folyamatosan módosítja tevékenységét a közösségi politikák változásainak függvényében, és elvileg köti az EU jövőképe is. Az EU-n kívül az európai fejlesztési segély és együttműködési politikákkal összefüggésben megkötött szerződések pénzügyi elemeit az EIB valósítja meg. Ilyenformán a bank befolyásolja a fogadó országok fejlődését, ugyanakkor sok EU-n kívüli országnak folyósított hitele kedvezőtlen környezeti és szociális következménnyel járt (lásd: EIB Tények 5). Az EIB hitelfelvételi és hitelfolyósítási eljárásai és az EU Bár az EIB az EU gazdasági politikáival összhangban fogalmazza meg hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységét, az Unió intézményrendszerén belül döntéshozatali szabadságot élvez. Ezt úgy éri el, hogy tevékenységeit tőkepiaci hitelfelvétellel finanszírozza - nem az EU költségvetéséből, - így lehetősége nyílik támogatni olyan beruházásokat, amelyek nem ragaszkodnak következetesen az EU irányelveihez. Az EIB az általa nyújtott forrásokat nagyrészt a hitelként felvett eszközökből és a saját forrásaiból (befizetett tőke és tartalékok) biztosítja, amelyeket saját pénzeszközeinek tekint. Ezért gyakorlatilag egy közcélokat szolgáló, de kereskedelmi bankként működő pénzintézettel állunk szemben, amely ennek révén saját jogi személyiségre és önállóságra tudott szert tenni a közösség rendszerén belül. Az Unión kívül folytatott tevékenységeinél elsősorban saját pénzeszközeit használhatja fel, de felhatalmazás esetén az EU költségvetési forrásait is igénybe veheti. A bank EU-tól való függetlenségét vezetőségi és felügyeleti szerkezete is tükrözi. Ez saját állítása szerint biztosítja, hogy a hitelfelvételi és folyósítási döntéseit kizárólag a befektetések érdemeit és a pénzpiacok legjobb lehetőségeit mérlegelve hozza meg. A beruházások illetve a kölcsönfelvételi lehetőségek érdemeit illetve legjobb lehetőségeit a magánszektort is bevonó eljárással határozza meg, ahelyett, hogy ilyenkor eredeti felhatalmazása, a köz szolgálata vezetné. Az információkhoz való hozzáférés és a környezeti normák szempontjából nyilvánvaló következményekkel járt, hogy az EIB olyan közcélokat szolgáló pénzintézet, amely a közszférán kívül kereskedelmi bankként működik. Az EIB kettős státusa: egy törvénytisztelő intézmény? A Római Szerződés részét képező EIB Alapokmány jogi, pénzügyi és adminisztratív személyiséggel ruházza fel a bankot. Az EIB jogi státusa és EU-val szembeni kötelezettségei azonban nem tisztázottak megfelelő mértékben. Mivel az EIB-t jogosan európai testületként kezelik, ezért rá az európai jog vonatkozik. Jogi kötelezettsége az EK-Szerződés keretein belül és saját alapokmánya szerint működni. Ezek következménye, hogy bár az EIB csak az EU törvényhozó testületeitől származó politikák és szabályozások által kijelölt határokon belül működhet, nem világos, hogy hogyan lehet kikényszeríteni a törvények betartását, és milyen módon lehet felelősségre vonni, ha nem felel meg a vonatkozó törvényeknek, politikáknak és szabályozásoknak. Az EIB kettős személyisége hatással van arra, hogy milyen mértékben lehet felelősségre vonni tevékenységeiért, különösen két vonatkozásban: környezeti 2

7 EIB Tények 2 felelősség és az információ nyilvánossága. Ráadásul, vagy éppen ez okból is, ezeken a területeken jelentős lemaradásban van más pénzintézetekkel (pl. a Világbankkal és az EBRD-vel) szemben. Az utóbbi időben tapasztalt pozitív fejlemények ellenére az EIB továbbra is alapvetően átláthatatlan és titkolózó intézmény maradt, amely nem tesz eleget konkrét uniós környezeti jogszabályoknak. Hitelnyújtási stratégia és politika A Kormányzótanács célkitűzéseket határoz meg az EIB számára, amelyeket aztán egy stratégiai dokumentumban foglalnak össze a bank munkatársai, a Vállalati Operatív Tervben. Ezt a tervet, amely a középtávú politikát és a tevékenységi prioritásokat határozza meg, a Kormányzótanácsnak kell elfogadnia. Időtávja három év, ezen időszak alatt azonban módosítható az újabb felhatalmazások és a gazdasági légkör változásainak figyelembe vétele érdekében. A jelenleg érvényes tervet 2003 decemberében fogadták el, és a os időszakra vonatkozik. A hitelfolyósítási tevékenység öt fő operatív területre irányul: az Unión belüli területfejlesztésre, illetve a gazdasági és szociális kohézióra, az Innováció 2010 Kezdeményezés 1 végrehajtására, környezetvédelemre és az életminőség javítására, transz-európai közlekedési és energiahálózatok (TENs), közösségi fejlesztési segélyekre és együttműködési politikára a Partnerországokban, gyakorlatban a FEMIP 2 -en és a Cotonou-i 3 egyezményen keresztül. A Vállalati Operatív Terv a következő területek irányelveit is meghatározza: 1 Az Innováció 2010 Kezdeményezés (i2i) feladata hozzájárulni a Lisszaboni Stratégia hosszú távú céljaihoz, mely szerint az EU a világ legdinamikusabb és versenyképesebb gazdaságává kíván válni. 2 Együttműködés a földközi-tengeri országokkal. 3 EK szerződés az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal. kis- és közepes vállalkozások finanszírozása globális hitelekkel és kockázati tőke műveletekkel, humántőke fejlesztése. Országoknak történő hitelnyújtás Az bank hiteleket nyújt az EU tagországainak és körülbelül 150 EU-n kívüli országnak. Alapvető feladat az EUtagállamai számára történő hitelnyújtás, az EU-n kívüli hitelfolyósítás alapját pedig közösségi szerződések (pl. a Cotonou-i Egyezmény) biztosítják. Bizonyos országok egyes beruházásai során azonban kivételt tesznek, így pl. Oroszország esetében. Jelenleg az összes hitel kb. 18%-a irányul nem EU országokba, ahol a gyakran nagyszabású beruházások finanszírozása révén az EIB jelentős hatással van az adott ország fejlődésére. A fogadó országok megfelelő normáinak vagy jogszabályainak gyakori hiánya és az EIB környezeti normáinak korszerűtlensége környezeti és szociális szempontból romboló hatású befektetések finanszírozásához vezetnek (lásd: EIB Tények 6). Kapcsolat a bankárközösséggel Az EIB az EU tagállamainak több mint 180 bankjával és pénzintézetével működik együtt, így szoros partnerségi kapcsolatban áll az európai bankárkörökkel 4. A közintézmény és a kereskedelmi bankok közötti partnerségi viszony hasznos az EIB számára, mert így biztosítható, hogy kötvényei a lehető legnyereségesebben jelenhessenek meg és foroghassanak a másodlagos piacon. Ezenfelül a más bankokkal együtt történő társfinanszírozás olyan nagyszabású beruházások támogatását teszi lehetővé számára, amelyre egyébként nem lenne lehetősége. Az EIB nemzetközi viszonylatban főszerepet játszik azon beruházások támogatásában, amelyek társfinanszírozását közpénzek és magántőke együttes bevonásával valósítják meg. Míg ez a fajta partnerségi kapcsolat lehetővé teszi az EIB számára, hogy a 4 A különböző bankok és egyéb intézmények listája a honlapon megtalálható. 3

8 EIB Tények 2 hitelekhez kedvező feltételekkel biztosítson forrásokat, ez azt is maga után vonja, hogy a környezeti és szociális felelősség kérdéseivel olyan intézmények foglalkoznak, amelyek nem tekintik fontosnak ezeket a területeket. Az EIB nem rendelkezik olyan iránymutatással vagy ellenőrző rendszerrel, amely előírná, hogyan használják fel pénzét, pl. a kereskedelmi bankok vagy a kis- és közepes vállalatok (KKV-k). Tehát az EIB nem vonható felelősségre azon hitelfolyósításából származó következményekért, amelyeket a kereskedelmi bankokkal fenntartott partnerségi viszony révén bonyolított le. Ezek a kapcsolatok akadályokat gördítenek az információkhoz való hozzájutás elé is, mert az EIB szerint így sokszor a dokumentumok az üzleti szféra részeivé válnak. Hitelek régiók szerinti bontásban millió euróban Régió 2003-ban Az utóbbi öt évben ( ) Európai Unió cikkely Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok Afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok + TOT Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország Összesen Forrás: Az EIB évi éves jelentése EIB hitelfolyósítása régiónként ban Az utóbbi öt évben ( ) Millió euró EU Cik. Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok AKCS országok + TOT Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország 5 A 18. cikkely olyan országokat tartalmaz, mint Izland, Norvégia és Svájc, általában közlekedési, energia-, vízügyi és szolgáltatási beruházások támogatására. 6 TOT: tengerentúli országok és területek 4

9 EIB Tények 2 Hitelek Európában millió euróban Az utóbbi öt évben 2003-ban Ország ( ) euró % euró % Belgium 540 1, ,3 Dánia 898 2, ,2 Németország , ,4 Görögország , ,5 Spanyolország , ,6 Franciaország , ,4 Írország 602 1, ,3 Olaszország , ,2 Luxemburg 184 0, ,4 Hollandia 522 1, ,5 Ausztria 900 2, ,6 Portugália , ,5 Finnország 780 2, ,1 Svédország 890 2, ,4 Egyesült Királyság , ,9 18. cikkely alá tartozó országok 99 0, ,6 Összesen , ,0 Forrás: Az EIB évi éves jelentése EIB hitelek az EU 15-ben ban Az utóbbi öt évben Millió euró Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság 18. cikkely alá tartozó országok 5

10 EIB Tények 2 Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban millió euróban Az utóbbi öt évben 2003-ban Ország ( ) euró % euró % Lengyelország , ,0 Csehország , ,5 Magyarország , ,3 Románia , ,4 Szlovákia 209 4, ,4 Szlovénia 109 2, ,0 Litvánia 100 2, ,5 Bulgária 60 1, ,5 Lettország 40 0, ,7 Észtország 30 0, ,2 Ciprus 235 5, ,3 Málta ,2 Összesen , ,0 Forrás: Az EIB évi éves jelentése Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban ban Az utóbbi öt évben ( ) Millió euró Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Litvánia Bulgária Lettország Észtország Ciprus Málta 6

11 EIB Tények 2 Mivel az EIB közintézmény, elsődleges szerepet kell vállalnia a magas színvonal és a jó teljesítmény elérésében. A magas színvonalat képviselő normákat egyértelműen kell meghatároznia. Ha ezen normákat az EIB nem csak elvben követelné meg, hanem a hitelek feltételéül is szabná azokat, akkor a kereskedelmi pénzintézeteknek is alkalmazkodniuk kellene, és hasonló intézkedések bevezetésére kényszerülnének. Kapcsolatok más uniós intézményekkel Saját állítása szerint az EIB szorosan együttműködik más, szintén közösségi célok eléréséért tevékenykedő uniós intézményekkel az európai integráció és kohézió elősegítése, illetve az Unió kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Ennek ellenére keveset tudunk az intézmények közötti kapcsolatokról és az együttműködés formáiról. Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az EIB között háromoldalú egyezmény van érvényben. Ez a nemrég még bizalmas információnak számító egyezmény szabályozza a három intézmény együttműködését. Az EK-Szerződés 248. cikkelye alapján a Számvevőszék felelős a közösség bevételei felhasználásának ellenőrzéséért. Az EIB azonban eddig megtagadta az együttműködést az Európai Számvevőszékkel. Az Európai Bíróság ráadásul 2003 júliusában elmarasztalta az EIB-t és az Európai Központi Bankot (EKB) a korrupció megelőzése, illetve egy másik intézménnyel, az Európai Korrupció Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködése terén feltárt hiányosságai miatt. Az ben alapított OLAF jogosult hivatali vizsgálatokat folytatni a közösség intézményeinél, testületeinél, hivatalainál és ügynökségeinél. Az EIB és az EKB azonban úgy döntött, hogy fenntartják maguknak azt a jogot, hogy szervezeteik ezeket a vizsgálatokat a saját belső osztályaik révén végezzék el. A Bizottság két keresetet nyújtott be a Bíróságon az EIB és az EKB döntéseinek érvénytelenítése érdekében, azt állítva, hogy azok ellentétesek az es, az OLAF által lefolytatandó vizsgálatokról szóló rendelettel. A Bíróság elismerte ugyan, hogy az EK-Szerződés valóban biztosít némi szabadságot az EIB és az EKB számára, de azt is kimondta, hogy az nem jelenti számukra a teljes különállást az EU-tól, és nem is mentesíti őket a közösségi jog minden előírásától. A Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az OLAF vizsgálati jogkörrel rendelkezik az EIB-vel és az EKB-val szemben is. Az EIB állítólag támogatja a világ más országaira vonatkozó uniós fejlesztési segély- és együttműködési politikát (Cotonou-i Egyezmény), vagyis fontos finanszírozója a kevésbé fejlett országok beruházásainak. Noha az effajta együttműködés lehetővé teszi az EIB számára, hogy összehangolja tevékenységét más intézményekkel, a bank megőrizte függetlenségét és saját döntéshozatali eljárásait. Az EU más intézményei így csak kevés befolyással rendelkeznek az EIB hitelfolyósítása és általános működési eljárásai fölött. Kapcsolat a nemzetközi fejlesztési bankokkal (MDB-k) Az EIB és a nemzetközi fejlesztési bankok közötti együttműködés információcserében, cselekvési tervekben és közös beruházásértékelésben nyilvánul meg. Hitel társfinanszírozások gyakran ezekből a kapcsolatokból alakulnak ki. Ezek a vállalkozások intézményi és működési támogatást biztosítanak, és bizonyos mértékben legitimálják az egyébként kockázatosnak vagy vitathatónak tartható befektetések finanszírozását. Az EIB szorosan együttműködik többek között a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amelynek részvényese is egyben, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bankkal. Ezek a partnerségek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járó beruházások finanszírozásához vezettek (lásd a Csád-Kamerun olajvezeték: EIB Tények 6). Amíg a Világbanknál és az EBRD-nél szigorú környezeti eljárásokat és az információs politikák nagyobb fokú nyilvánosságát találjuk, addig az EIB 7

Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája

Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB), közintézmény lévén, a társadalmi nyitottságot és elszámoltathatóságot kellene, hogy képviselje.

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények

Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Alapítás: Az EIB-t 1958-ban hívták életre a Római Szerződéssel, amely létrehozta az Európai Uniót (EU) is amit akkoriban még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek.

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank és a környezet

Az Európai Beruházási Bank és a környezet Az Európai Beruházási Bank és a környezet Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB) mind az Európai Unión (EU) belüli, mind az azon kívüli nagyszabású beruházások egyik fő finanszírozója. Ezek közé tartoznak

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK Az Európai Beruházási Bank (EBB) hosszú távú projektfinanszírozás, garanciák és tanácsadás biztosítása révén előmozdítja az Európai Unió célkitűzéseit. Unión belüli és kívüli

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Kérjük, válasszon nyelvet

Kérjük, válasszon nyelvet Page 1 sur 10 Kérjük, válasszon nyelvet Hungarian A BESZERZÉSI LÁNC KEZDEMÉNYEZÉS MEGFELELÉSI FELMÉRÉSE - 2016 Üdvözöljük a Dedicated cég online felmérési honlapján. A webalapú eljárás garantálja a vállalat

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA L 306/32 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon

A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon Párdi Zsófia Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület 2016. november 23. Magántulajdon vagy bérlakás? Mindkettőre szükség van! Miért

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében EWA & MASZESZ KONFERENCIA A VIZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSÉSRŐL BUDAPEST 2011. ÁPRILIS 6. Dr. Eckart Tronnier Vízügyi Szakosztály vezetője

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám Magatartási Kódex A lakosság számára hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról Dr. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti l Tanács elnöke Kérdések áttekintése I. Mi a Magatartási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

SiteTalk Mobile Alkalmazás

SiteTalk Mobile Alkalmazás SiteTalk Mobile Alkalmazás Kérdések és Válaszok Mobile Dialer Symbian & Windows Version 1.2 Tárcsázó letöltésével kapcsolatos kérdések Támogatja a telefonomat a SiteTalk Mobile szolgáltatás? Mit tegyek,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben