Pedagógiai program. Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony

Átírás

1 Pedagógiai program Endre Király Általános Iskola Tiszavárkony A Pedagógiai Programot készítette: Nagyné Tóth Mária megbízott igazgató Véleményezte: Fenntartó A tanulókat érintő változtatásokat a DÖK március 26-án Szülői Munkaközösség március 28-án Nevelőtestület március 29-én Módosította (Intézményi alapadatokat) án: Balogné Csík Terézia megbízott intézményvezető

2 1. HELYZETELEMZÉS Az iskola rövid történeti múltja és jelene Tárgyi feltételeink:... 5 Audiovizuális eszközeink:... 6 Számítástechnikai eszközeink:... 6 Egyéb technikai eszközeink: Személyi feltételek:... 8 Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói A tanulók... 9 A tanulói létszám alakulása az iskolában:... 9 Tanulók tudása, teljesítménye: Végzett tanulóink továbbtanulási adatai: Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés fejlesztési feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény helyi tanterve

3 3.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészség és környezeti nevelés elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Záradék

4 Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Dr. Szentgyörgyi Albert Az intézmény neve: Endre Király Általános Iskola Székhelye: 5092 Tiszavárkony, Iskola u. 7. OM azonosító: Fenntartó, működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1. HELYZETELEMZÉS Tiszavárkony 1569 lakosú ( jén) község. Szolnoktól 15 km - re a Tisza jobb partján fekszik. Szolnok közelsége mindig meghatározó szerepet töltött be a lakosság életében (munkahely, továbbtanulás, kulturálódás, stb.) Az iskola rövid történeti múltja és jelene előtt egyházi (katolikus, református) oktatás folyt a faluban, két külön épületben. A jelenlegi iskola épületének fő szárnyát szeptemberében adták át, ahol már állami oktatás folyt. Ez akkor egy négy tantermes épület lévén, az alsó tagozat a régi katolikus iskolában működött (a nagyobb iskolától 500 m- re), ahol három tanterem volt. Két alsó tagozatos osztály, ezért váltott tanítással dolgozott ben az iskola fő épülete mellett felépült egy kétszintes, úgynevezett tanyasi kollégium. Ide a közeli tanyákról, Tiszavárkony - Szőlőből, Vezsenyből, Tiszajenőről kerültek a gyerekek ben létszámcsökkenés miatt az akkori tanácsvezetés megszüntette a kollégiumot. Jelenleg ebben az épületben az alsó szinten működik a községi könyvtár, a felső szinten az iskolai könyvtár, a melegítőkonyha és az ebédlő ben az iskola udvarán felállításra került egy 40 négyzetméter alapterületű faház. Először egy alsó tagozatos osztály tanult ebben, majd 1986-tól ide került a kollégium pincéjéből a technika műhely. Jelenleg is ebben a faházban van a technika szaktanterem ben az iskola fő épületének átépítésére, bővítésére került sor. Akkor lett nyolc tantermes az iskolánk. Egy épületbe került minden évfolyam. A tantermek mellett egy természettudományi előadó is épült. 4

5 őszén felépült az iskola mellett a tornaterem. Ez a létesítmény komoly előrelépést jelentett az iskola, s nem utolsó sorban a község életében. A falu lakosságának is lehetőséget adunk arra, hogy kizárólag sporttevékenység céljára, igénybe vehesse tornatermünket ig a Tiszavárkonyi Általános Iskola és a Községi Napközi otthonos Óvoda közös igazgatóság alatt a helyi községi tanács felügyelete alatt működött szeptemberétől Tiszavárkony, Tószeg társközsége lett, így a gyermekintézmények és a művelődési intézmények is összevonásra kerültek. Tószegi ÁMK. néven tagiskola lettünk ben a két község, s így intézményeink is szétváltak. Külön, önálló intézmény lett községünkben az iskola, az óvoda, a könyvtár is. A községi Önkormányzat pedig, mint fenntartó működött áprilisában összevonásra került a községi Általános Iskola, és Napközi Otthonos Óvoda novemberében Endre király nevet adtunk intézményünknek, kapcsolódva ezzel a község történelmi múltjához jan. 1-től az óvodai intézményegységünk önálló intézményként önkormányzati fenntartásban működik tovább, iskolánk új fenntartója és működtetője pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Jelenlegi nevünk: Endre Király Általános Iskola. Címünk: 5092 Tiszavárkony Iskola u. 7. Telefonszámunk: 56/ Tárgyi feltételeink: Az intézmény főbb helyiségei 8 tanterem: ebből 6 52 további fizika-kémia előadó 72 1 technika szaktanterem 40 1 tornaterem+2 öltöző iskolai könyvtár 24 1 számítástechn. szaktant tanulói konyha 10 4 szertár 53 1 fejlesztő szoba 15 1 tanári szoba 24 1 iskola titkári szoba 6 1 igazgatói iroda 18 1 oktatástechnikai helyiség 6 m ben azért került sor az iskola épületének átépítésére, bővítésére, mert az épületnek egy része életveszélyessé vált az alap megsüllyedése miatt től kezdve szakaszosan történt meg az iskola épületében a nyílászárók cseréje. 5

6 2000-ben került sor riasztórendszer felszerelésére az intézmény főépülelében. Így próbáltuk elejét venni az egyre gyakoribb illetéktelen behatolásnak. Az intézmény épületében megtörtént a fűtés korszerűsítése, így gázfűtés van. Tantermeink méretei a tanulók létszámának megfelelnek. Négy tanteremben a tanulópadok és székek cseréje megtörtént, a többi tanterem bútorzatának felújítására is szükség lenne. A számítástechnikai szaktanterem kialakítása is megtörtént, felszereltségét folyamatosan korszerűsítjük, megtörtént az ISDN vonal kiépítése is nyarán megtörtént a WC-k, mosdók felújítása ben a Tornateremért Alapítvány finanszírozta 8 tantermünk parkettájának felújítását, valamint az iskola épületének részleges hőszigetelését. Az oktatáshoz közvetlenül szükséges eszközök felszerelések: Audiovizuális eszközeink: 3 db írásvetítő 2 db video lejátszó 2 db DVD lejátszó 3 db televízió 3db projector vetítővászonnal (pályázat) 6 db hordozható Cd-s,kazettás magnetofon Kiépítettük 1992-ben az iskolarádió hálózatát. Számítástechnikai eszközeink: 4 db laptop 9 db komplett PC (TIOP / ) 10 pár hangszóró 1 db képdigitalizáló-mustek 1200 ED 2 db server 2 db COMPAQ PC 1 db HP 1010 nyomtató 1 db SAMSUNG ML-3470 nyomtató A lokális hálózat kiépítése megvalósult, így oktató munkánk során még jobban alkalmazni tudjuk a számítógépeket ben 5 tanterembe a TIOP / pályázaton nyert pénzből interaktív táblákat állítottunk be. Egyéb technikai eszközeink: 1 db fénymásoló. Egyéb szemléltető eszközeink erősen elhasználódtak, elavultak. Nem a gondatlan kezelés az oka ennek a ténynek, hanem az eszközök kora. 6

7 - A technika órákon használt szerszámok pótlását, beszerzését saját erőből próbáltuk megoldani. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek, a Háztartástan és gazdálkodás nagyon fontos műveltségi területnek tekinthető. Ezért szeretnénk a meglévő műhelyünkön kívül is teret adni gyermekeinknek ezen ismeretek elsajátításához. Egy tanulói konyhát alakítottunk ki, szereltünk fel. - Tornatermünk felszereltsége jónak mondható. 14 db bordásfal pályázat útján elnyert 2 db kézilabda kapu alapítványi pénzből vásároltuk 2 db kosárlabda palánk alapítványi pénzből vásároltuk teljes termet (parkettát) védő műanyag szőnyeg alapítványi pénzből vásároltuk 4 db öltözőpad alapítványi pénzből vásároltuk 1 db röplabda háló állvánnyal alapfelszerelés A Tornateremért alapítvány segítségével sor került a tornaszőnyegek, zsámolyok felújítására 2001-ben. Az alapítvány 1992-től tevékenykedik elsősorban az iskolai testnevelés tárgyi feltételeinek javítása érdekében. Községünk lakosai, amióta az adózási törvény lehetővé tette, adójuk 1 %- át is szívesen ajánlják fel alapítványunknak. A tornaterem átadását követően rövid időn belül kiderült számos tervezési és kivitelezői hiba, mely jelentősen rontja a létesítmény használhatóságát. Ezek közül a leglényegesebb a szellőzés megoldhatatlansága. A szabadtéri testnevelés órákat ősszel és tavasszal nem tudjuk megfelelő körülmények között megtartani. Az iskola előtti közterület alkalmatlan erre jelenlegi állapotában. Régi tervünk, hogy ezt a területet sportpályává alakítsuk, ahol kézilabdára, kispályás futballra és atletizálásra alkalmas feltételeket szeretnénk biztosítani. - Iskolai könyvtárunkban a könyvtári egységek száma: Ebből könyv, kötet: 3399 Ebből tankönyv: 1362 Elektronikus dokumentum: 11. Az állomány kb.70%- a régi, elavult, selejtezésre szorulna és 2007 között sikerült jelentősebb mértékben állományunkat gyarapítani. Főleg lexikonokat, szakkönyveket vásároltunk, mivel tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők főleg az ilyen jellegű kiadványokat tudják legkevésbé megvásárolni gyermekeiknek. A könyvtárban megtartott órákon és más tanítási órákon is jól tudjuk használni ezeket a könyveket. Összegezve feladatainkat, terveinket: pályázatok készítése bútorok további felújítása, cseréje kerítés pótlása, javítása, festése régi elavult szemléltetőeszközeink lecserélése, javítása folyamatosan 7

8 sporteszközök vásárlása tornaterem szellőztetésének megoldása tornaterem öltözői felett lévő lapos tető felújítása tornaterem, természettudományi előadó, számítástechnika szaktanterem parkettájának felújítása iskolai folyosói olajlábazat felújítása, burkolattal ellátása sportpálya kialakítása Faház külső festése 1.3. Személyi feltételek: Határozatlan időre kinevezett pedagógus: Határozott időre kinevezett pedagógus: /tartósan távol lévő helyettesítésére/ Helyi lakos: 12 fő 1 fő 6 fő Az informatika tantárgy kivételével (melyet OKJ-s felsőfokú szakképzettségű kolléga tanít) a szakos ellátottság biztosított. A hiányzó szakképesítés megszerzése szerepel az intézmény továbbképzési tervében. Pedagógusaink folyamatosan vesznek részt olyan akkreditált képzéseken, amelyekkel biztosítani tudjuk azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítását, bővítését, fejlesztését, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, az intézmény tevékenységének megszervezéséhez. Elsősorban a digitális eszközök alkalmazásának elsajátításával kapcsolatos továbbképzések kerültek előtérbe az elmúlt években. Pedagógusaink végzettségük és érdeklődési körüknek megfelelően a következő tanórán kívüli tevékenységeket szervezik, működtetik: mazsorett, énekkar, angol szakkör, foci, sportfoglalkozások. Tantestületünkben két munkaközösség működik: humán és matematika. Mindkét munkaközösségnek 6 tagja van. Rendszeresen bemutató órákat tartunk, amelyeket szakmai megbeszélés követ. A felmérések anyagát, értékelését is a munkaközösségek vitatják meg. Tantestületünk egységes, összetartó. Segítőkészek egymással, tanórán kívüli, iskolai rendezvények alkalmával mindenki kiveszi részét a munkából. Sokszor a munkaidőn túl is többen szívesen foglalkoznak a tanulóinkkal (mindenféle díjazás nélkül). Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói 1 fő iskolatitkár Iskola teljes adminisztrációja 2 fő takarító 1275 m 2 8

9 1.4. A tanulók A tanulói létszám alakulása az iskolában: tanév létszám más településről bejárók 1990/ / / / / / / / / / Tanulóink a tiszavárkonyi, a tiszavárkony-szőlői gyerekek, de járnak iskolánkba tanulók a szomszédos Tószeg és Vezseny községekből is, ill. Jászkarajenőből. Nyolc osztályunk van. Felső tagozatban 66 tanuló, alsó tagozatban 51 tanuló tanul. Az átlagos osztálylétszám 14,6 fő. Az országosan jellemző demográfiai hullámvölgy hatása iskolánkban is tapasztalható. Halmozottan jelentkezik még a tanulói létszámcsökkenés azért is, mert a fiatal felnőtt lakosság száma évek óta csökken. Oka, hogy a község térségében az elmúlt időszakban a munkalehetőségek jelentős része megszűnt és újak nem létesültek. Van azonban községünknek egy olyan területe; Tiszavárkony-Szőlők, amely a község belterületétől 8 kilométerre van. Ez egy kb. 250 lélekszámú településrész. Addig ameddig az iskolánk mellett működött a kollégium, az itt élő gyermekek javarésze ide járt a mi iskolánkba. Miután a kollégium 1985-ben megszűnt, ezek a gyerekek a jobb közlekedés és a rövidebb távolság (3 km) miatt a jászkarajenői Általános Iskolába jártak (Pest Megye), de a községi önkormányzat 2009-ben pályázaton nyert kisbuszával mára már megoldódott a gyerekek iskolánkba juttatása. A 2012/2013-as tanévben a külterületen lakó tanulóink száma 10. Iskolánk beírt tanulói közül távozott: Távozott tanulók száma Teljes létszámhoz viszonyított százalék 2008/ % 2009/ ,008% 2010/ ,03% 9

10 2011/ ,05% Összesen 11 Távozások okai: 10 tanuló esetében lakhelyváltoztatás, 1 tanuló a tószegi Általános Iskolát választotta Feladatunk: Továbbra is megtartani, legalább ilyen arányban tanulóinkat, hiszen mi nem tudunk máshonnan elcsábítani tanulókat, nem tudunk élni ezzel a városokban bevált módszerrel. Nekünk nem ígéretekkel, hanem nap mint nap munkánkkal kell bizonyítani, hogy érdemes ide járatni a gyermekeket, mert megalapozott tudást tudunk adni számukra. Hisszük, hogy iskolánknak hosszútávon létjogosultsága van, mert európai példák bizonyítják, hogy a kis létszámú osztályokban hatékonyabb, differenciáltabb oktató-nevelő munkát lehet kifejteni. Az ilyen létszámú iskolában, mint a miénk valóban közösségi szellem alakulhat ki, amelyben a gyermekek érzelmileg jobban kötődnek egymáshoz, nevelőikhez, mint egy szinte már tömeg méretű, nagy létszámú iskolában. Ez a hatás segíti későbbi beilleszkedésüket a társadalomba is. Hisszük hogy alacsony létszámunk miatt, családias légkört tudunk kialakítani. Tapasztaljuk ezt abból is, hogy volt diákjaink középiskolás, főiskolás és egyetemista korukban is szívesen visszajárnak intézményünkbe: segítségért, tanácsért, bíztató szóért és tudósítanak bennünket sikereikről. Tanulók tudása, teljesítménye: Iskolánk általánosan művelő iskola. Korlátozás vagy különleges rendeltetés nélkül a növendékek fejlődésének szolgálatában kell, hogy álljon. A személyiségük kibontakoztatása és az egyetemes kultúra közvetítése a fő feladatunk. Ahhoz, hogy munkánkat sikerrel tudjuk végezni, meg kell nyernünk tanulóinkat. Mint minden iskolában, ahol nem felvételi vizsgával kerülnek be a növendékek, megtalálhatóak a képességbeli különbségek. Így a teljesítmények is különbözőek. Ott van a legnagyobb felelősségünk, hogy valóban képességeik szerint teljesítsenek gyermekeink. Az országos kompetenciamérésen az országos átlag körül teljesítettek tanulóink, a mellékelt táblázat szerint. Év matematika szövegértés 6. évf. országos 8. évf. országos 6. évf. országos 8. évf. országos A 2011/2012-es tanévben az iskolai tanulmányi átlag 4,18 volt. Osztályismétlő tanuló nem volt. Végzett tanulóink továbbtanulási adatai: 10

11 Tanév Végzősök száma Gimnáziu m Szakközép -iskola Szakmunk ás-képző Nem tanul tovább 2008/ / / / Összesítés A számszerűsített adatok tükrében is láthatjuk, hogy tanítványaink többsége szakközépiskolában illetve szakmunkásképzőben tanult tovább. Illetve úgy tapasztaljuk, hogy a szülők választották ezeket az intézményeket, hiszen tizennégy évesen még igen erős a szülői befolyásolás a pályaválasztásban. Tanulóink tanórán kívüli tevékenységei: 2 napközis csoportot működtetünk. Az első csoportban 1-4 osztályos tanulók, a 2. csoportban 5-8. osztályos tanulók vannak. Iskolai étkeztetésben 63 fő részesül. Finanszírozási problémák miatt a szakkörök száma évről-évre csökkent, tanáraink külön díjazás nélkül működtették azokat. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk tanulóink számára a köznevelési törvényben 16 óráig előírt foglalkoztatást, az alábbi szabadidős tevékenységek, szakkörök indítását tervezzük: - énekkar - mazsorett - informatika - rajz - kézműves - sport - korrepetálás - tehetséggondozás - nyelvi szakkör - kézilabda - foci Tanórai kereten kívül iskolánkban katolikus és református hitoktatás is van. 2. Az iskola nevelési programja Tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk. (Platón) 1. - A tanítást - tanulást érdeklődésen alapuló individuális folyamatként kell megszerveznünk, hogy lehetővé tegye a gyerekek számára, az iskola által felkínált tevékenységi lehetőségek sokaságából maga válaszon, így mintegy önmagát fejleszthesse. A jobb képességű gyermekek esetében megteremteni az önálló ismeretszerzés feltételeit és a konzultatív segítségadást megadni. 11

12 Minden gyermeknek segítséget kell adnunk ahhoz, hogy megtalálhassa saját tehetségét, és abban kibontakozhasson. Törekednünk kell a kudarcmentességre! 2. - Alkalmassá kell tenni a gyermekeket a felhalmozott ismeretanyag elsajátítására, képessé kell tenni a tudományos felgyorsulás elfogadására, hogy tovább tudja fejleszteni az intézményünkben megszerzett tudását. A megalapozó ismeretanyag átszármaztatásától el kell jutni az önképzésre való felkészítésig A nevelési folyamatban 10. életévig közvetlen irányításra, ezt követően át kell térni a közvetett irányításra A nevelők és gyermekek kapcsolatát a demokratizmus jellemezze! Csak a demokratikus légkörben várható el a kreativitás, az ellentmondást nem tűrő légkör elfojtja a kezdeményezést. A gyermekek igénylik az öntevékeny, az együttes döntést lehetővé tevő közösségi életet Feladatunk a társadalmi szocializációra való felkészítés 6. - Meg kell ismertetnünk gyermekeinkkel a meglévő társadalmi értékeket, s úgy kell őket nevelnünk, hogy megismerve ezeknek a társadalmi értékeknek lényegét, képesek legyenek új értékek létrehozására, illetve új értékek befogadására, konstruktív életvitelre Községünk jövőjét alapvetően meghatározza intézményünk munkájának eredményessége Kiegyensúlyozott, nyugodt légkört kell biztosítanunk, ahol érzelmi biztonságot kell nyújtanunk gyermekeinknek Végül négy etikai követelmény nekünk nevelőknek: - Tiszteld tanítványaidat! - Tiszteld tanítványaid szüleit! - Tiszteld kollégáidat! - Tiszteld önmagad, tiszteld hivatásod! 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 12

13 Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladatok - kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése - pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése - tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése - IKT szélesebb körű alkalmazása Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: 13

14 óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe tegye fogékonnyá a tanulót saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel 14

15 egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség, mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. 15

16 Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz vegye figyelembe, hogy éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári 16

17 jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. 17

18 Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely 18

19 területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: - a tanulók differenciált oktatása, az életkoroknak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések levonása), - a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, - a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, - a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák, követendő magatartás minták - szokások kialakítása, gyakoroltatása a tevékenységek során, - viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, - a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, - érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt. Eszközök 1. Nyelvi eszközök - beszélgetés (egyéni vagy csoportos; spontán vagy tervezett; kötetlen vagy irányított), - beszéd. 2. Nem nyelvi eszközökkel - mimika, - testtartás, - mozdulatok, gesztusok. 3. Szociális technikák (ön- és emberismeret-fejlesztő, illetve szociális készségfejlesztő technikák) - fejlesztő beszélgetés, - minta- és modellnyújtás, - megerősítés, Eljárások, módszerek A: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere b) meggyőzés c) minta d) példa e) példakép f) példakövetés g) eszménykép h) bírálat i) önbírálat 19

20 j) beszélgetés k) felvilágosítás l) tudatosítás m) előadás n) vita o) beszámoló B: A tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés b) megbízás c) ellenőrzés d) értékelés e) játékos módszerek f) gyakorlás C: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek 1) ígéret 2) helyeslés 3) biztatás 4) elismerés 5) dicséret 6) jutalmazás b) kényszerítő módszerek 1) felszólítás 2) követelés 3) parancs 4) büntetés c.) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. 1.) felügyelet 2.) ellenőrzés 3.) figyelmeztetés 4.) intés 5.) fenyegetés 6.) tilalom 7.) átterelés 8.) elmarasztalás 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. 20