GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: től ig /A én elfogadott, a én valamint án és én módosított és jóváhagyott, egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai program / A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai A tantestület jóváhagyásának dátuma: február 15. Fenntartóhoz történő benyújtás: április 02. Fenntartói jóváhagyás dátuma: június 29. A pedagógiai program hatálybalépés időpontja: július 01. A pedagógiai program nyilvánosságra hozás módja: A pedagógiai program hatálya: A pedagógiai program felülvizsgálata: Tanáriban, valamint az iskola interneten honlapján augusztus 31.-ig Szükség esetén évenkénti felülvizsgálati igénnyel 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 PREAMBULUM... 5 KÜLDETÉSÜNK-CÉLJAINK-ALAPELVEINK... 6 Iskolánk küldetésnyilatkozata... 6 A küldetés-nyilakozatból következő alapelveink... 6 Az alapelvekből következő célok... 6 Az iskolai céljaiból következő feladatok, eszközök és eljárások... 7 A célok megvalósulásának ellenőrzése és értékelése NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI: A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS, AZ ISMERETKÖZLÉS MEGVALÓSÍTÁSA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATAI TANULMÁNYI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYI TANTERV AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK Tantervek ÓRATERVEK Hat évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Hat évfolyamos gimnázium tantárgyai heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Négyévfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztás a 2007/2008-as tanévre A négyévfolyamos gimnázium tantárgya heti órafelosztás a 2007/2008-as tanévre: Szakközépiskola A szakközépiskola tantárgyai heti órafelosztása, a 2007/2008-as tanévben Szakiskola A tantárgyak heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévben: *:A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: Szakiskola A tantárgyak heti órafelosztása: *: Szakmai előkészítés A 2. VÁLTOZAT SZAKKÉPZÉS Szakiskola 10. évfolyam elvégzése után, továbbtanulási lehetőségek: Különbözeti vizsgával átjárhatóság a szakközépiskola 11. évfolyamára A évfolyamon szakképzési lehetőségek A KÖZÉPSZINTŰ ÉS AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI: AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A Z ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: TANTÁRGYI TOVÁBBHALADÁSI MINIMUM FELTÉTELEINEK TELJESÍTÉSE (HELYI TANTERVBEN TANTÁRGYANKÉNT RÖGZÍTVE) Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelmények teljesítése: AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, A MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE FORMÁI A MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE AZ ISKOLAI KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA Általános rendelkezések AZ IQ-PONT Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola által felkínált SZABADON VÁLASZHATÓ KÖTELEZŐ SZAKTERÜLETEK

3 2.10 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE SZAKMAI PROGRAM AZ ISKOLA KÉPZÉSI MODELLJÉNEK SZERKEZETE AZ ISKOLA KÉPZÉSI TERVE AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI AJÁNLATA: NYÁRI SZAKMAI GYAKORLATOK HELYSZINE A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ NSZFI ÁLTAL KIDOLGOZOTT KÖZPONTI PROGRAMOK SZAKMÁNKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN TANANYAGOK, TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A KÖZPONTI TANTERVEK ALAPJÁN KÜLÖN DOSSZIÉBAN ÉRETTSÉGIZETTEK RÉSZÉRE MEGHIRDETETT SZAKKÉPZÉSEK Könnyűipari mérnökasszisztens Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány ZÁRÓRENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA SZ. MELLÉKLET FELZÁRKÓZTATÓ NEVELÉS-KÉPZÉS PROGRAMJA SZ. MELLÉKLET A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ PROGRAMJA SZ. MELLÉKLET ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELTÉTELEK SZ. MELLÉKLET OKTATÓ NEVELŐ IRÁNYÍTÓ HELYISÉGEK FUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE SZ. MELLÉKLET KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM SZ. MELLÉKLET EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CSALÁDTERVEZÉSRE, GYERMEKGONDOZÁSRA, GYERMEKNEVELÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS SZ. MELLÉKLET FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK JELEN PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN RÖGZÍTETT MÓDOSÍTÁSOK, FÉLKÖVÉR ÉS DÖLT FORMÁBAN KERÜLT RÖGZÍTÉDRE! 3

4 BEVEZETŐ A közoktatásról szóló évi LI. törvény iban foglaltak előírják az iskolák számára a Pedagógiai Program készítését, annak tartamát, elfogadására és nyilvánosságra hozatalát. E program olyan mérce, olyan alapdokumentum, melyhez viszonyítva a fenntartó a Program elfogadását követően méri az iskola teljesítményét. Ez az alapja az elvárásoknak, a fejlesztési támogatásoknak. Olyan dokumentum, amely tájékoztatja a szülőket, a tanulókat, hogy milyen iskolázást remélhet az, aki ebbe az iskolába iratkozik be. Tájékoztatja a munkába álló pedagógusokat is arról, hogy ebben az iskolában milyen irányultságú, és az általánostól eltérő nevelés-oktatás folyik. Egyben állásfoglalásra is készteti a nevelőt, hogy fel tudja-e, ill. fel akarja-e vállalni azon értékeknek a terjesztését, közvetítését, melyet az iskola meghirdet. A hazánkban a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején végbemenő gazdasági struktúra átalakulást követően jelentős változások mentek végbe a munkaerőpiacon. A munkahelyek megszűnésével, az új típusú munkáltatói igények megjelenésével jelentősen meg növekedett a munkanélküliek, valamint a fizikailag és pszichikailag megbetegedett, megváltozott munkaképességű, rokkant nyugdíjasok létszáma. Másrészt a gazdasági élet új területein növekvő kereslet mutatkozik szakképzett a munkaerő iránt. Ezért iskolánk az igények kielégítése céljából általános szakközépiskolai, szakiskolai képzést nyújt, kiegészítve akkreditált emelt szintű szakképzéssel. Intézményünk ezt a munkaerőpiacon jelentkező kereslet-kínálatot igyekszik a szakképzéssel összehangolni. Középiskolánk a másképpen gondolkodással a régióban egyedülálló módon igyekszik megvalósítani a fogyatékkal élők komplex képzését, a pályaorientációtól kiindulva a szakképzésen keresztül a munkába való (vissza)vezetésig, mindezt a tanuló munkába állását uránkövetéssel egybekötve. A szakképzés tartalmi feladatait a központi kerettanterv és az erre épülő, az intézmény szaktanárai által kidolgozott helyi tantervek határozzák meg. Az iskolánk igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az oktatással szembeni változó elvárásokhoz. Szakképzésünket a es tanévtől tovább szélesítettük az érettségire épülő nappali iskolarendszerű szakképzés bevezetésével a évfolyamon. Intézményünk a fent említetteken túl jelentős szerepet kíván betölteni a megyei hátrányos helyzetűek, deviáns és mozgássérültek szakmaszerzésében, képzésében-átképzésében. Terveink szerint szeptember 1.-vel 6 osztályos gimnáziumi profillal bővítjük iskolánk képzési kínálatát. Iskolánk szakképzésének fejlesztése érdekében szeptemberétől, 5 másik egri szakképzést folytató intézménnyel együtt (nyomdaipari szakmákban) részt vállal az EGRI TISZK KHT. munkájában. Pedagógiai programunk különösen az alábbi törvények és rendeletek alapján készült: Az LI. (többször módosított) törvény a közoktatásról Az 1993 LVI. törvény a szakképzésről A évi CI. Törvény a felnőttképzésről Az 1/2006.(II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről A 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának szabályairól A 28/2000. (I.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Alapítványi középiskolánk az elmúlt tíz évben elért eredményei megalapozták elismertségét, amelynek következményeként képzési köre és az átképzésre kerülő tanulók létszáma folyamatosan növekszik, amely egyben a társadalmi igényeket is mutatja. Céljaink eléréséhez segítséget kérünk és várunk Eger város és Heves megye oktatását irányító szervezeteitől. Iskolánk az igényekhez igazodó kapacitásának bővülése immáron nélkülözhetetlenné tette, hogy saját iskolaépületben működjön tovább. Iskolánk szeptember 1.-vel végleges iskolaépületbe került, amely jelentős hatást gyakorol: a képzés struktúrájára, a szakképzés minőségére, a hátrányos helyzetű és a felzárkóztatásra váró tanulók minőségi fogadására és esélylehetőség biztosítására, az iskola (informatikai, közgazdasági, nyomdai) szakirányinak hatékony képviseletére, az iskola céljaival összhangban a tanulók érettségire való felkészítésére, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés gyakorlására, általánosan a minőségi nevelő-oktató munka fejlesztésére és gyakorlására, igényekhez igazodó 6és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés beindítását. 4

5 PREAMBULUM Az intézmény hivatalos neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági és Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Fenntartója: Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Mátyás király út 165. Az intézmény alapadatai: Alapító okirat kelte: szeptember 1. Az iskola OM azonosítója: OKÉV nyilvántartási szám: Felnőttképzési akkreditációs lajstromszám: Iskola igazgatója: Honlap: AL-0799 Molnár György iqpont.fw.hu vagy Telefon/Fax: 36/ vagy 36/ Az intézmény munkarendje: Az intézmény típusai: nappali és levelező, esti gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Az alapító okirat főbb megállapításai: Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: Iskolarendszerben: - A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, munkába állásra, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, a 7-12., ill évfolyamon, nappali tagozaton. - A szakközépiskolában érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére és az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik a évfolyamon nappali tagozaton. Szakiskolai végzettséggel rendelkezők részére, 2 évfolyamos, érettségire felkészítő szakközépiskolai évfolyamokon, nappali, levelező, esti tagozaton végez oktató-nevelő munkát. - A szakiskolában szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása folyik évfolyamon, nappali tagozaton, az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, figyelembe véve térségünk nemzetgazdasági szerepét, a munka- erőpiaci igényeket, az intézmény tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit. Ellátja a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával és tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat. - Valamennyi képzési formában ellátja a felzárkóztatással, tehetséggondozással, a többi tanulóval együtt nevelhetőoktatható, sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos szakiskolai és szakközépiskolai feladatokat. - Akkreditált iskolarendszerű ( évfolyamon) felsőfokú szakképzést folytat, amely képzés az OKJ-ben foglaltak szerint nappali vagy levelező tagozaton folyhat. A szakképzést követően a tanuló a tanulmányi eredménytől, a megszerzett kreditponttól függően a Budapesti Műszaki Főiskola 2. vagy 3. félévén folytathatja tanulmányait. - Az iskolai tanműhelyben a szakmai képzéshez szükséges körülmények között történő gyakorlati képzés folyik. TEÁOR sz.: 80.21, 80.22, Iskolarendszeren kívül: - Munkanélküliek és munka melletti dolgozók szakképzése, a munkaügyi központok, illetve a szabadpiaci igények alapján felnőttek illetve megváltozott munkaképességűek szakképzése, továbbképzése, átképzése folyik, esti, ill. levelező tagozaton 5

6 Működési területe: Az iskola alapfeladatait elsősorban Heves megyében és Észak- Kelet Magyarország régiójában lakó tanulók tekintetében látja el, a működés teljes területe országos. Alapfeladaton túl ellátható tevékenységek: Az iskola alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásának hasznosítása érdekében más, nem vállalkozásnak minősülő, kiegészítő, valamint vállalkozási tevékenységet is folytathat, bevételeinek gyarapítására. E tevékenységek az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítését nem veszélyeztethetik. A kiegészítő tevékenységek körét az iskola SZMSZ-e tartalmazza. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem végezhet KÜLDETÉSÜNK-CÉLJAINK-ALAPELVEINK Iskolánk küldetésnyilatkozata Gimnáziumban végzett tanulóink képesek legyenek főiskolai és egyetemi felvételeknek megfelelni illetve emeltszintű szakképesítést szerezni. Szakiskola és Szakközépiskola profiljainknak (informatika, közgazdasági, nyomdaipari) megfelelő magasszint szakemberek képzését vállaljuk fel, akik hatékonyan és önállóan tudnak dolgozni, aki képesek a kor változásaihoz permanensen alkalmazkodni, nyitottak az új dolgok befogadására és képesek saják maguk állandó fejlesztésére, önművelésére, hogy a kor állandóan változó kihívásainak meg tudjanak felelni. A küldetés-nyilakozatból következő alapelveink Intézményünk gondoskodik, hogy diákjaink a nevelés-oktatás folyamatában elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, értékeket, amelyek nélkül az egyén nem képes hatékonyan beilleszkedni a I. századba. Ilyen értéknek tekintjük az állampolgári felelősségtudatot, segítőkészséget, az állandó intellektuális fejlődés igényét, a közösségben hatékony beilleszkedés és egészséges életmód iránti igényt. Intézményünkben mindenki nevelésben, oktatásban részesülhet. Nem teszünk különbséget tanulóink kiválasztásánál, etnikai, vallási és politikai szempontból. Aki általános iskolai követelményrendszert sikeresen teljesítette felvételi elbeszélgetés után (négy éves gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola estén) az általános iskola a 7. év végi és a 8. osztály eredményei és felvételi alapján (hat osztályos gimnázium esetén ) az általános iskola a 5. év végi és a 6. osztály félévi jegyei alapján rangsorolja a tanulókat és felvételi vizsga nélkül - a rangsor alapján - javasolja felvételüket. (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, biológia, matematika, kémia) Iskolánk figyelembe veszi tanulóink biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeit. Ezért minden hozzánk felvételt nyert tanulónak feltárjuk az egyéni sajátosságait, szociális helyzetét és ebből kiindulva törekszünk az egyéni különbségek, hátrányos helyzetek felzárkóztatására. A lehetőségekhez képest minden felvett tanulónk számára, szakmát, megélhetést kívánunk biztosítani. Törekszünk arra, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás. Nagyon fontosnak tartjuk még az egészséges életmód igényének egész életre szóló kialakítását, mivel csak a testileg, szellemileg és szociálisan egészséges fiatalok képesek hatékonyan beilleszkedni a társadalomba, családot alapítani és hazájukért tisztességesen dolgozni. Az alapelvekből következő célok A tanulóink olyan erkölcsi normákra tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a munkahelyre való beilleszkedésre a közösségi életre és ott alkalmazni tudja a kulturált viselkedés szabályait, ahol az egyéni érdekeit is érvényesíteni tudja. Felzárkóztatás A tanulók felzárkóztatásának jelentőségét abban látjuk, hogy a különböző családi és intellektuális háttérrel rendelkező tanulók meg tudjanak felelni az iskola tantárgyi követelményeinek és sikeresen tudjanak teljesíteni a különböző szintű vizsgákon. Az iskola elvégzése után a munkahelyeken a tudásuk legjavát adva tisztességesen tudjanak helytállni. Legyenek képesek a kor kihívásainak megfelelni és önmagukat permanensen képezni. A tanulóink minél nagyobb számban maradjanak a választott szakmai képzésekben és a szakmai végzettség megszerzése után tiszteljék a szellemi, fizikai és közéleti munkát. Képesek legyenek az ezzel kapcsolatos értékek megóvására. Célunk, hogy a jobb képességű tanulóink az iskolájuk befejezése után tanulmányaikat felsőfokú oktatási intézményekben folytassák tovább. Alapvető célunknak tekintjük azt is, hogy tanulóink egészséges életmódot folytassanak, kerüljék el a káros szenvedélyeket, amelyek veszélyeztetik szomatikus és pszichés egészségüket. 6

7 Nagyon fontos, hogy tanulóink az iskola befejezése után megtalálják helyüket a társadalomban és tisztességes munka mellett megfelelő családi kapcsolatokat tudjanak kialakítani a jövő nemzedék egészséges szocializációja érdekében. Legyenek segítőkészek és toleránsak. Tanulóink ismerjék iskolánk,. városunk, nemzetünk hagyományait, jeles egyéniségeit, történelmi eseményeinket. Legyenek büszkék iskolájukra, városukra, hazájukra. Az iskolai céljaiból következő feladatok, eszközök és eljárások Meg kell ismertetni tanulóinkkal az erkölcsi normákat, a kultúrált viselkedés szabályait. Ezt osztályfőnöki órákon és tantárgyszerűen a humán egészségügyi képzésben kommunikációs órákon, melyeket csoportbontásban tartunk. Ezeken az órákon nemcsak az erkölcsi normák elméleti szabályait tanítjuk meg, hanem szituációs gyakorlaton segítségével gyakoroltatjuk is. Ezt a tantárgyat nem hagyományos módon értékeljük, hanem megfelelt és nem megfelelt-tel. Megfelelt: a tanuló, ha az órai munkában aktívan vesz részt és a hiányzása nem haladja meg a törvényben előírt össz óraszám 20 %-át. Nem felelt meg: a tanuló, ha az össz óraszám 20 %-át meghaladja a hiányzása és az órai munkában egyáltalán nem vesz részt. A felzárkóztatással kapcsolatos feladatainknak tartjuk a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók diagnosztizálását, feladatunkat osztályfőnöki órákon és külön foglalkozásokon valósítjuk meg. Másik lehetőség, hogy igénybe vehetik ifjúságvédelmi szakember és iskolaorvos segítségét, aki heti 1-1 alkalommal hatékonyan tud segíteni tanulóinknak egyéni tanulási problémák felismerésében és megoldásában. Ahhoz, hogy tanulóink minél nagyobb számban maradjanak a választott szakmai képzésekben, vagy akiknek szellemi képességei és szociális lehetőségei biztosítják, hogy felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább ezzel kapcsolatban az iskolánk feladata, hogy pályaorientációs tantárgy keretén belül fel kell keltenünk a tanulókban a szakmai érdeklődést és a szakma iránti felelősséget. Meg kell tanítanunk tanulóinkat dolgozni és a szakképzési évfolyamokon ki kell alakítanunk tanulóinkban a hivatástudatot és képessé kell tenni őket, hogy a világból érkező információkat befogadják és azokban tudjanak eligazodni. Ennek az elvárásnak úgy tudunk eleget tenni, ha a szakmai orientációs és alapozó tantárgyakat minél színesebben tanítjuk és biztosítjuk tanulóink számára a saját tapasztalatok megszerzését, ezzel is biztosítva a sikerélményt, amely az érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen. Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk diákjainkkal az egészséges életmód szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. Ezt a osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg, ezen kívül még külön délutáni foglalkozások keretében is igen nagy hangsúlyt fektetünk a felvilágosításra. Minden évben a különböző aktuális egészségügyi világnapokon szintén foglalkozunk az egészséget károsító különböző problémák megelőzésével és törekszünk arra, hogy diákjaink minél többet tudjanak ezekről, hogy ellent tudjanak állni a kísértésnek. Vetélkedőket, plakátversenyeket szervezünk, ezekkel is igyekszünk felkelteni az igényt az egészséges életmód iránt. Tanulóink ne csak a munkahelyükön legyenek sikeresek, hanem a majdani családi életükben is kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatokat tudjanak kialakítani, feladatunknak tekintjük a családi életre nevelést, ahol megismertetjük velük a család szerepét, feladatait, munkamegosztást, háztartásvezetést, gazdálkodást. A megalapozott családtervezést, a fogamzásgátlás különböző módszereit és megtanítjuk velük a csecsemők és a gyermekek gondozását. Ezt a szakkörök formájában valósítjuk meg A másik két képzési formáknál ezt a feladatot osztályfőnöki órák keretében oldjuk meg. Minden képzési területünkön tantárgyszerűen foglalkozunk a környezetünk egészségének megóvásával, kialakítjuk diákjainkban a saját maguk iránti esztétikai igényt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük diákjainkkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. Ezt a feladatot minden osztályban a történelem és osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Bekapcsolódunk városunk életébe, minden városi rendezvényen és megemlékezésen részt veszünk. E mellett kialakítjuk saját iskolai hagyományrendszerünket is,(projekthét, Diáknap, Karácsonyi megemlékezés, Farsangi-bál, sportnap, majális) melyeket ápolunk. Minden évben két, három napos tanulmányi kirándulásokat szerveznek az osztályok, hazánk megismerése céljából. A célok megvalósulásának ellenőrzése és értékelése A céljaink megvalósulásának ellenőrzését és értékelését az intézmény vezetői és a minőségi csoport végzi háromévenként a pedagógiai program felülvizsgálatakor, illetve minden évben a közvetlen partnerek megkérdezése után. Ha olyan igények merülnek fel, amelyek megalapozottak módosítjuk küldetésnyilatkozatunkat. Az értékelést úgy végezzük, hogy a küldetésnyilatkozatunkat összevetjük az elvárásokkal. 7

8 1. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN 1.1 A nevelő-oktató munka céljai: A tanulók alapneveltségi szintjének megteremtése, viselkedési kultúra kialakítás. Az oktatásban, szakképzésben résztvevő tanulók értelmi, szakmai, emberi kvalitásai a korcsoporttal szembeni elvárásokhoz igazodóan fejlődjön. A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók korcsoportúkhoz képest tapasztalt tudás és szociális lemaradottság felszámolása. Színvonalas szakképzés biztosítása a tehetséges és kevésbé tehetséges tanulók részére. Az iskola valamennyi tanulóját felkészíteni az érettségire, az emeltszintű és felsőfokú szakképzés folytatására. A képzés során alapvető cél a felzárkóztatás, a szakmai orientáció, a szakképzettség megszerzése. 1.2 A nevelő-oktató munka feladatai A nevelő-oktató munkánkat a tudatosság és a tervszerűség alapozza meg, a nevelési célok megvalósítása érdekében: aktívabb beiskolázási, képzési programmal térségi, regionális szinten biztosítjuk a szakma iránt érdeklődő tanulói utánpótlást, a beiskolázott tanulók eltérő képességeihez, felkészültségéhez, szándékaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodó egyedi módszerekkel biztosítani minden tanuló személyiség-fejlesztését, képességei kibontakoztatását, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítani a felzárkóztatást, a választott iskolatípus sikeres elvégzését, felkészítést az eredményes továbbtanulásra, a tanévi feladatok megtervezése tanulóközösségre, személyre szabott, a szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg, tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, és újak kialakítására törekszünk. nevelő-oktató munkánkban azokra a tartalmakra is összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat is erősítik. A tanórai és tanórán kívüli oktató-nevelő munka részleteiben és egészében segítse a célok elérését. A feladatok megvalósításának szintjei: Közismereti és szakmai óra Gyakorlati (tanműhelyi, külső gyakorlati, számítógéptermi) óra Osztályfőnöki óra Egyéni és kiscsoportos foglalkozás Tanulmányi és szakmai kirándulás 1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka eredményességét az alábbi területek együttese adja: A. Kötelező tanórai foglalkozások Az önálló ismeretszerzés képessége igényének és kialakulásának útján mindhárom terület fontos szereppel bír. Megalapozása szempontjából döntő jelentősége a tanórai foglalkozásoknak van. Ezeken nyílik lehetőség a különböző képesség-területek tudatos és következetes fejlesztésére: a tanórákon rendelkezésre álló idő maximális kihasználásával változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával az egyéni képességekhez igazodó differenciálással, kiscsoportos foglalkozásokkal sikerélmény nyújtásával folyamatos ellenőrzéssel B. Nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Tehetséggondozást szolgáló foglalkozások, szakkörök 2. Felzárkóztatást szolgáló foglalkozások, korrepetálások 3. Az egészséges életmódra nevelést segítő, mozgásigényt kielégítő, a tanulók szórakozását szolgáló formák (pl.: tömegsport foglalkozások, kirándulások, stb) 8

9 Mint a csoportosításból is kiderül, ezen formák a kötelező tanórai foglalkozások szerves folytatói, kiegészítői. Az.1. és a.2. pont alattiak a képességek szerinti differenciált fejlesztést szolgálják, a.3. pont alattiak pedig inkább az érdeklődési kör szerint differenciálnak. C. Iskolán kívül szerzett ismeretek Napjainkban egyre nagyobb szereppel bírnak az egyén ismeretszerzésében az iskolán kívül szerzett ismeretek. Ezek megszerzésének számtalan módja lehetséges: könyv, sajtótermékek, rádió, TV, videó, film, számítógépes információhordozók, Internet... E téren feladatunk az, hogy segítsük tanulóinkat eligazodni az ismeretdömpingben, könnyítsük meg ezen ismeretek iskolai előzményekhez való csatlakoztatását, a lehetőségeinkhez képest megszerzésük forrásait minél szélesebb körben tudjuk biztosítani intézményünkben is. Oktatómunkánk eredményességének záloga az lehet, ha a fent felsorolt területeken szerzett ismereteket közös mederbe tudjuk terelni. Az erre való törekvés a tantestület tagjainak folyamatos feladata. Eredményes megoldásában rendkívüli szerepe van a folyamatos önképzésnek és a szervezett továbbképzéseknek. A nevelőtestületnek szerepe meghatározó a tananyagfejlesztésben, az alkalmazható taneszközök (tankönyvek, segédletek) kiválasztásában, a nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások kínálatának kialakításában. Az iskolavezetés biztosítja a pedagógusok bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A kollégák önállóak, de a feladatok jellegétől függően együttműködnek. A nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak szakmai tevékenységükről, a felmerült problémákról és javaslatokról. 1.4 Képességfejlesztés, az értékközvetítés, az ismeretközlés megvalósítása A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a tanuló a családból és az általános iskolából, ám tudatosabb kiaknázásuk a középiskolában történhet. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való elfoglaltságot. Ma ez nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen gyakran találkozunk közömbös, érdektelen és igénytelen magatartással. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátítása a legjobb képességű tanulóknál is elengedhetetlen. Erre tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak törekednie kell. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. Fontos, hogy fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett tehát a cselekedtető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Minden tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Tudjon élni jogaival, s teljesítse kötelességeit. 1.5 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: az önálló ismeretszerzés kifejlesztése a megfigyelő képesség fejlesztése a sokoldalúság igényének kialakítása a növekvő információ-áramlatban való tájékozódás képességének kialakítása a problémamegoldás képességének kialakítása a hatékony kommunikáció- és kifejezőkészség kialakítása a kreatív gondolkodásmód kialakítása A személyiségek alakítása jóval nehezebb, felelősségteljesebb feladat, mint valamely ismeretanyag átadása. A nehézséget növeli, hogy ezt a tantestület egésze csak közösen tudja hatékonyan megoldani. A tanári munka csupán akkor lehet eredményes, ha a tanulókkal nemcsak ismereteket közlünk e területen, hanem rendszeresen gyakoroltatjuk is azokat az oktatási- nevelési folyamatban. A tanulás során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességének fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. A továbbiakban tudatosan kell törekedni arra, hogy például az önértékelés alakításán belül egyre több lehetőséget kapjanak a tanulók saját maguk kipróbálására, tevékenységük gyakorlására, valamint azoknak értékelésére is. A sok átélt élménnyel el lehet érni, hogy a tanulók önismerete javuljon. Összetett feladatoknál lehet fejleszteni az önszervező képességet azzal, ha a feladat elvégzésén kívül a megoldás szervezését is értékeljük. A tanulókban már most ki kell alakítani a munkavégzésükkel kapcsolatos felelősségtudatot. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. 9

10 1.6 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Céljaink: A közösségi élet, a közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, beilleszkedés elősegítése, Viselkedési formák megismertetése (udvariasság, idősebb tisztelete.) Tudjon udvariasan, művelten vitázni Tudjon másokra odafigyelni, mások véleményét tiszteletben tartani Ismerje meg mit jelent a szolidaritás, a barátság, az egyéb kapcsolatok fontossága Alakuljon ki a tanulókban a szervezés, irányítás és irányíthatóság képessége Tanórai formák: osztályfőnöki órán beszélgetés, vita, kiselőadások, beszámolók csoportmunka, osztálymunka Tanórán kívüli formák: osztálykirándulás (kötelező tananyag átadás nem történik, a tanulói részvétel nem kötelező,a felmerült költségek a tanulókat terheli) klubdélután mozi látogatás városlátogatás diáknapok sportnap szabályos közlekedésre való nevelés (osztályfőnöki órákon, valamint eszközök bemutatásával, használatával projekt héten a rendőrség közlekedésbiztonsági szervezet együttműködésével) 1.7 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolánk tanulói közül többen szociális, műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Számukra a család normái és az iskola elvárásai néha szinte feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a tanulmányi munka elhanyagolása, a lemorzsolódás. Ezért e területen elsődleges feladat a család, a szülők meggyőzése, s a lehetséges mértékig a nevelőmunkába való bevonásuk. Ennek eszközei: rendszeres találkozások, beszélgetések, szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák, rendezvényekre szóló meghívások, tanár-szülő-diák találkozó. Ezeknek a tanulóknak a beilleszkedését elősegítendő, valamint továbbhaladását biztosítandó fokozottabb mértékben építünk a tanórai differenciálásokra és a tanórán kívüli tevékenységi formákra, a nevelési tanácsadó és az ifjúságvédelmi felelős, és más szakember közreműködésére. A beilleszkedési problémával küzdő diákok több törődést igényelnek, velük kapcsolatban kell megtalálni az egyéni feladatokat, amely elvégzésén keresztül oldani lehet a feszültséget. Olyan foglalkozások felé kell irányítani őket (szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozások, gyakorlati órák), ahol sikerélményeket szerezhetnek, így oldódhatnak gátlásaik. 1.8 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló helyzetét alapvetően meghatározza, hogy milyen osztályba került, kik lettek a tanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét az általános iskola és a család biztosította, ám a képességek tudatosabb kiaknázása az iskolában történhet. A csoportbontások pedagógiailag is megalapozott megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. A szakirányban továbbtanulni szándékozók külön csoportjának létrehozása tág lehetőséget biztosít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldolgozásra. Szakmailag indokolt lehet a mélyebb szakmai érdeklődésű tanulók külön csoportba szervezése, de nem szabad megfeledkezni a többiek speciális motiválásáról. A képességfejlesztés hagyományos terepei a versenyek, szakkörök, diákkörök, pályázatok. A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak felszínre, lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket a szaktanárok vezetik, a program alakulását a résztvevők is befolyásolják. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosíthatja. 10

11 1.9 A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések Fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmet, amely az iskola egyik alapvető célkitűzése. A veszélyeztetettség lehetséges okai: családi háttér (bűnöző, szenvedélybeteg, ill. beteg szülők), környezeti okok (baráti kör), egészségügyi okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, ill. mentális betegségek). A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelt feladat: kapcsolattartás a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családlátogatás, fontos a csoportvezető és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése. áldozattá válás megelőzése erőszakmentes konfliktuskezelés valamennyi órán, különösen az osztályfőnöki órán való elsajátítása Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, gyámügyi hatósággal, társadalmi bűnmegelőzést elősegítő szervezetekkel a rendőrséggel, a Nevelési Tanácsadóval. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban is: mentálhigiénés önnevelés, bűnmegelőzés, környezetvédelem. Sokat kell tenni azért, hogy tanulóink megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, hisz ezzel felvértezik magukat az AIDS veszélye ellen is. Kiemelten kezelt téma kell, hogy legyen a dohányzás alkoholfogyasztás és a drogfogyasztás, 1.10 Tanulmányi kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása szempontjai: Egyéni teljesítmény felmérés, környezeti (családi, baráti kör) hatások felmérése, értékelése. A felmérés eredménye alapján oktatási-nevelési célok meghatározása. Belépő tananyag meghatározása. A tananyag tanítási folyamatának módszerbeli kijelölése. Az oktatási eszközök körének meghatározása. Az oktatási eredmények ellenőrzése, módszereinek kijelölése. 11

12 A program leírása: A tanulók hátrányos helyzetének ok feltárása: a./ öröklésből adódó hátrányok kiszürése dislekszia balkezesség látás problémák hallás problémák széteső figyelem dekoncentráltság stb. b./ öko-szociális környezetből adódó hátrányok feltárása csonka család szociálisan rossz környezet személyiség zavarok magatartás deviancia stb. A tanulókkal történő személyes találkozás után, egyszerű beszélgetéssel kiszűrjük a problémás tanulókat. A tanítás folyamatában folyamatosan figyelemmel kísérjük a magatartás szokások kialakulását, a deviáns viselkedést és tanulási kudarcokat. A problémás tanulók körének meghatározása után a jellemző pedagógiai problémákra megoldási programot készítünk a problémakezelésre és felzárkóztatásra. A program tartalmazza a belépő tananyagok mennyiségi ütemezését és a hozzá kapcsolódó módszertani megoldásokat, a pedagógus differenciált irányító és ellenőrző tevékenységét. A felzárkóztatás menetében be kell építeni az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendjét. Meg kell teremteni, azokat a szituációkat, amelyekben kezelhetők a pedagógiai és tanulási problémák. (Ezek általában kommunikációs hiányosságokban mutatkoznak meg.) Ennek megfelelően a programnak alkalmazkodnia kell az élettani sajátosságokhoz, az eredendő kudarc problémák okaihoz. Biztosítani kell az oktatáshoz a megfelelő közösségi légkört, és sikerélményhez való juttatást A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A rászoruló tanulók illetve családjuk szociális helyzetének felmérését az osztályfőnökök végzik. A szociális támogatások módjai: A tanulói tankönyvtámogatás differenciált elosztása. Rendkívüli támogatás, hozzájárulási kedvezmény, részletfizetés Az iskola objektuma, eszközállománya ingyenesen áll a tanulók rendelkezésére Korrepetálások biztosítása, a tanulmányi teljesítmény javítására Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a szülői házzal 1.12 A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők és az iskola közötti szervezett együttműködés kerete az osztályonként megalakuló szülői közösségek és az általuk szervezett iskolai szülői közösség. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülők közössége tagjaival. Az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes a szülők közösségének vezetőjét rendszeresen, de legalább félévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. A szervezett együttműködést szolgálják a félévek kezdetén tartott szülői értekezletek, a fogadóórák, amelyek időpontját az éves munkatervben rögzítjük, de szükség szerint mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok napi kapcsolatot tartanak tanulóink szüleivel. A tanulók és az iskola közötti együttműködés alapvetően a diákönkormányzat kereteiben valósul meg. Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója a diákönkormányzatot segítő tanár és az igazgatóhelyettes részvételével rendszeresen, ill. az aktualitásoknak megfelelően megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat félévente beszámoló, problémafeltáró megbeszélést tart az osztályfőnökök részvételével. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja az iskola kijelölt termét,, illetőleg tanítási időn kívül a diákönkormányzatot segítő tanár által kijelölt tantermet. Az osztályfőnökök közvetlenül is kapcsolatot tartanak diákjaik nevelőivel, elsősorban a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi előmenetele terén. 12

13 2. HELYI TANTERV 2.1 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HT2001 a kerettantervhez készített, 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HT2003 a szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HT2004 az Oktatási Minisztérium által 2003-ban kiadott kerettanterv alapján elkészített, szeptemberétől érvényes helyi tanterv. Az iskola helyi tantervét a közoktatási törvény és a kerettantervi rendelet alapján készítette el, figyelembe véve az érettségi vizsga követelményeit, valamint a szakmai előkészítő képzésben a szakképzés központi programjait is. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások meghatározásakor figyelembe vettük tanulóink átlagos felkészültségét, a kétszintű érettségi vizsga követelményeit, a szakmai képzésbe beszámíthatóságot. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése a szakközép és szakiskolai képzésben csak a szabadon választott tanítási órák közül az óratervekben kötelezően választandóként megjelölt tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Erre a tanuló és szülője figyelmét a felvételi tájékoztatókban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívjuk. 13

14 2.2 Óratervek Hat évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Tantárgy Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám (nyelv: 74; (nyelv: 74; (nyelv: 37; (nyelv: 37, (nyelv: 32; irodalom: 111) irodalom: 111) irodalom: 111) irodalom: 111) irodalom: 128) Magyar nyelv és irodalom 148 (nyelvi: 37; irodalmi: 111) Történelem, ember-és társadalomismeret, etika (Ember- és társadalomismeret, etika) Történelem Bevezetés a filozófiába 64 Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia ,5 64 Földünk és környezetünk ,5 55,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek 64 Testnevelés Informatika-technika és életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám: ,5 27,5 30 Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján Idegen nyelv Informatika 32 Kémia 37 Biológia 55,5 Kötelezően választható órák 7,5 7,5 11,25 12,37 16,5 18 Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma 32,5 32,5 46,25 39, Fakultáció tárgyi érettségire 64 Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ ,5 1017,5 960 VÁLASZTHATÓ 277,5 277,5 416,25 457,7 610,5 576 ÖSSZESEN 1202,5 1202,5 1341, ,

15 2.2.2 Hat évfolyamos gimnázium tantárgyai heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Tantárgy 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember-és társadalomismeret, etika Történelem Bevezetés a filozófiába 2 2 Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia ,5 1,5 2 2 Földünk és környezetünk ,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek 2 2 Testnevelés Informatika-technika, életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám ,5 27,5 27,5 27, Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján Idegen nyelv Informatika 1 1 Kémia 1 1 Biológia 1,5 1,5 Kötelezően választható órák 7,5 7,5 11,25 12,37 16,5 18 Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti 32,5 32,5 36,25 39, óraszáma Fakultáció tárgyi érettségire

16 Magyar nyelv és irodalom 148 (nyelv: 74; irodalom: 111) Négy évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztás a 2007/2008-as tanévre Osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Tantárgy Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám Évi óraszám (nyelv: 37; (nyelv: 37, (nyelv: 32; irodalom: 111) irodalom: 111) irodalom: 128) Történelem Bevezetés a filozófiába 64 Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia 37 55,5 64 Földünk és környezetünk 55,5 55,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek 64 Testnevelés Informatika-technika és életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám: 25 27,5 27,5 30 Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján Idegen nyelv Informatika 32 Kémia 37 Biológia 55,5 Kötelezően választható órák 11,25 12,37 16,5 18 Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma 36,25 39, Fakultáció tárgyi érettségire 64 Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ ,5 1017,5 960 VÁLASZTHATÓ 416,25 457,7 610,5 576 ÖSSZESEN 1341,3 1475,

17 2.2.4 A négy évfolyamos gimnázium tantárgya heti órafelosztás a 2007/2008-as tanévre: Osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Tantárgy 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév Magyar nyelv és irodalom Történelem Bevezetés a filozófiába 2 2 Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia 1 1 1,5 1,5 2 2 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek 2 2 Testnevelés Informatika-technika, életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám ,5 27,5 27,5 27, Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján Idegen nyelv Informatika 1 1 Kémia 1 1 Biológia 1,5 1,5 Kötelezően választható órák 11,25 12,5 16,5 18 Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma 36, Fakultáció tárgyi érettségire

18 2.2.5 Szakközépiskola Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül alkalmazott tantárgyi rendszerek a 2007/2008-as tanévben - évi: Tantárgy Éves óraszámok Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika ** 64** Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás*** Összesen: Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ ,5 1017,5 960 VÁLASZTHATÓ 416,3 457,7 610,5 576 ÖSSZESEN 1341,3 1475,

19 2.2.6 A szakközépiskola tantárgyai heti órafelosztása, a 2007/2008-as tanévben Tantárgy 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév 7. félév 8. félév Magyar nyelv és irodalom 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra Történelem és állampolgári ismeretek 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra Társadalomismeret és etika óra 1 óra - - Idegen nyelv 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra Matematika 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra Ének-zene 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra Rajz és vizuális kultúra óra 1 óra 1 óra 1 óra Osztályfőnöki 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra Testnevelés és sport 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra Fizika 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra** 2 óra** Földünk és környezetünk 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra Biológia 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra Kémia 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra Informatika 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra oktatás*** Szabadon tervezhető* 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra Összesen: 30 óra 30 óra 30 óra 30 óra 30 óra 30 óra 30 óra 30 óra Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ ,5 27,5 27,5 27, VÁLASZTHATÓ 11,25 11,25 12,37 12,37 16,5 16, ÖSSZESEN 36,25 36,25 39,87 39,

20 2.2.7 Szakiskola Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül alkalmazott tantárgyi rendszerek a 2007/2008-as tanévben: A VÁLTOZAT Tantárgy Éves óraszámok Szakképzési évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Évi 222 órában közismereti képzés, ebből 37 óra Társadalom-ismeret és etika modul. Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció 74 - Szakmai előkészítés* Szakmai előkészítés/alapozás** Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető*** Kötelező óraszám Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ ,5 VÁLASZTHATÓ 416,3 457,7 ÖSSZESEN 1341,3 1475,2 20