BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM"

Átírás

1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM HARMADIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT! Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda augusztus 147.

2 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM HARMADIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT! Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Vezető projektmenedzser: Galli Károly Projektmenedzser: Földi Zsuzsa Tervezők: Aradi Renáta Horváth Kinga Gerlach Viktor Guzmics István Veres László Zilahi Sebes Géza

3 TARTALOM TARTALOM BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás elvi megalapozása Fejlesztési eszközrendszer Pályázatok Saját források Hitelek Vállalkozói források PPP konstrukciók Ingatlanlízing A program kommunikálása Társadalmasítás SWOT ANALÍZIS CÉLFA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A PROGRAM SZERKEZETE A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése Tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása Tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése Tevékenység: Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben Tevékenység: Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása Tevékenység: Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése Tevékenység: Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése Tevékenység: Vállalkozói adatbázis létrehozása Tevékenység: Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése

4 Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása Tevékenység: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása Tevékenység: Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével Tevékenység: A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése II. PRIORITÁS: A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése Tevékenység: Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése Tevékenység: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése Tevékenység: Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése Tevékenység: Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése Tevékenység: Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése Tevékenység: Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése Tevékenység: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztés Tevékenység: Meglévő vízbázis hasznosítása Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése Tevékenység: Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE, A MŰKÖDÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása

5 Tevékenység: Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer felmérése és kistérségi egészségterv készítése Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése Tevékenység: Kistérségi elektronikus média fejlesztése Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése Tevékenység: A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése Tevékenység: A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése MELLÉKLETEK A HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAM KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN LEBONYOLÍTOTT INTERJÚK LISTÁJA

6 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA 1.1.A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás elvi megalapozása A Budaörsi kistérség jövőképe: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia 1. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan horizontális elv került meghatározásra, amelyek a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz történő igazodáshoz, amely a as programozási időszakban elősegíti a sikeres pályázati szereplést. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése Lisszaboni elvek A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél fogva Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy a Budaörsi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva nemzetközi szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkozatás kérdése kevésbé a 1 A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el

7 munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a területen is elengedhetetlenek. Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Mmagyarországi Régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe kerülnek, ezáltal csökkentve a Budaörsi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 3. Többközpontúság - Decentralizáció A Budaörsi kistérség tíz településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel a Budaörsi kistérségben is, amely a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna részét képezi. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. 5

8 Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is. 7. A Program végrehajtásának követése A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának ellenőrzése (monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek változó kondícióknak megfelelő módosításainak végrehajtása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben. A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel. 6

9 1.1.2.Fejlesztési eszközrendszer Pályázatok A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. A program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrás a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, amelynek megalapozása a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A forrás struktúrája jelenleg kidolgozás, illetve elfogadás alatt áll, ezért a dokumentumban feltűntetése nem volt lehetséges. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a II. fejlesztési övezet besorolást kapta Magyarország többi régiójával ellentétben. Ennek megfelelően a régió az országosan kiemelkedő GDP mutatói alapján a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre, meghatározásra kerülnek, illetve az említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. A kivezetési támogatás a Közép-Magyarországi Régióra vonatkozóan 2011-ig fokozatosan megszűnik. Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben az ezen forrásokra alapozott fejlesztéseket fontos a tervezési időszak első felére koncentrálni. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik GDP mutatói alapján. Az a tény, hogy 2006-ot követően a Közép-Magyarországi Régió ún. phasing in régió lesz, azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre, egyszer és mindenkorra meghatározásra kerülnek, illetve hogy az említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. Közép- Magyarországon is a társfinanszírozás felső határa 85%, és mind az ESZA, mind az ERFA vonatkozásában a Konvergencia célkitűzés támogatási területei alkalmazhatók. Ugyanakkor ez nem érinti a Közép-magyarországi régió státuszának megváltozását és a kivezetési támogatás 2011-ig fokozatosan megszűnik (ekkorra éri el a támogatás szintje a Regionális versenyképesség célkitűzés átlagos egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét). hogy az EU részéről biztosított pályázati források intenzitása a Magyarországon egyedülálló helyzetben lévő Közép-Magyarországi Régió esetében várhatóan 2010-ben megváltozik (csökken). Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben érdemes a a fejlesztéseket a tervezési időszak első felére koncentrálni. 7

10 Saját források Általában a pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz Hitelek Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. Hitelek igénybevétele esetén szükséges az adósságszolgálat teljesítésének a megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti Vállalkozói források Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan. A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez szükséges-e a működtetési időszakban önkormányzati hozzájárulás a működtetéshez PPP konstrukciók A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú jellemzõen éves biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenõrzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a projektek önkormányzati és állami forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, 8

11 területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és magasabb minőségi szinten valósíthatók meg Ingatlanlízing Az ingatlanlízing megoldást jelenthet a forráshiányos önkormányzatoknak a területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség. 9

12 1.1.3.A program kommunikálása Társadalmasítás Az Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok, melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban a kistérségben a települések egy részében van nyilvános internetes hozzáférés, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet. 10

13 1.2.SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; Az M6 autópálya megépülésével a gazdasági és iparterületek további felértékelődése várható A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai szerepkör minőségi erősítésére A kistérség települései vállalkozásbarát gazdaságfejlesztési politikát folytatnak Magas a tőkeerős, jelentős számú munkaerőt foglalkoztató nagy- és középvállalkozások száma A térségben működő multinacionális vállalkozások nagykereskedelmi és elosztó központjaikat hozták itt létre A kistérség területén számos, magas minőségű infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló iparterület, ipari park működik sikeresen Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van A kistérség településein a vezetékes víz és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra hálózatok lefedettsége A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai célterületének számító Budapest közvetlen szomszédságában fekszik A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne, továbbá értékes termálvíz vagyonnal rendelkezik A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre alkalmas területek vannak A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi testvérvárosokkal, A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb minőségű és kiépítettségű A kistérségi belső kohézió hiánya, fellazulása a közlekedésfejlesztés újraértékelését teszi szükségessé Az ingázás során is számításba vehető vízi közlekedés kikötői infrastruktúrája kiépítetlen. A települések térségi szinten nem kellően összehangolt fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak vállalkozásainak száma viszonylag alacsony Annak ellenére, hogy a térségben számos multinacionális cég telepedett le, K+F bázisuk nem itt épült ki A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem helyben hasznosul, hanem a fővárosban A multinacionális cégek enklávé-szerűen fejlődnek, nem alakítanak ki együttműködési, beszállítói kapcsolatokat a helyi vállalkozásokkal Nem alakultak ki iparági klaszterek a térségben Nem alakult ki a térségi multinacionális vállalatok helyi vállalkozásokra épülő beszállítói hálózata A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több településén nincs megfelelően megoldva, a hálózati kiépítettségben jelentős elmaradások figyelhetők meg A kistérségi vezetékes ivóvízhálózat egyes elemei számos helyen elöregedett állapotban vannak, rekonstrukciót igényelnek Nincs internetes nyilvános hozzáférési pont minden településen (Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes az égetésből származó levegőszennyezés Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés utóbbi években tapasztalható megnövekedése rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok feltételeit A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 11

14 Lehetőségek Veszélyek A Zsámbéki-medence innovációs fejlesztései szoros együttműködésre adnak lehetőséget a budaörsi kistérségben tevékenykedő innovatív vállalkozások számára A logisztikai szolgáltató részéről erős az igény a nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési csomópontok mentén található telephelyekre A nemzetközi és a belföldi turizmus egyaránt dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan növekszik a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt A betelepülő nagyvállalkozások számottevő keresletet jelentenek a konferenciahelyszínek és a rekreációs szolgáltatások iránt A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai jellegű piaca A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárúthálózat Az elővárosi vasút tervezett fejlesztése lehetőséget teremt a ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom nagyságának csökkentésére. A Közös Duna Program számtalan területen jelent lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és áruszállítás) Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt Az EU-s pénzforrások elmaradása esetén csökken az esély a térség szennyvízkezelési problémáinak közel jövőben történő megoldására Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli. A kistérségi-települési, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg. A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák 12

15 1.3.CÉLFA Stratégiai célok: Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia*. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára Részcélok: I. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, illetve minőségorientált gazdasági fejlődés I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok reintegrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés biztosítása I.5. Az idegenforgalmi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése II.6. Az információs infrastruktúrához való hozzáférés. III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja * A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el

16 A mártix azt jelzi, hogy az 1.3 pontban meghatározott részcélokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét az színárnyalatok jelzik. 1.4.A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok: I.. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei Részcélok: Prioritások: I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés térségi biztosítása I.5. Az idegenforgalomi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja 14

17 illetve minőségorientált gazdaságfejlesztés I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a szolgáltatások színvonalának emelése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése 15

18 1.5.A PROGRAM SZERKEZETE Prioritások Intézkedések Tevékenységek I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése I./1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése I./2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése I./3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben I./4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése I./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kihasználása I./6. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása Kapcsoltépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása Vállalkozói adatbázis létrehozása Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szerveztek fejlesztése Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése 16

19 II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése A kerékpáros közlekedést támogató egyéb infrastrukturális elemek kiépítése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése III./1. Vízrendezés és vízkárelhárítás III./2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése III./3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése III./4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Meglévő vízbázis hasznosítása Közösségi Internet hozzáférés feltételeinek fejlesztése 17

20 IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése IV./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése IV./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása IV./3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása Pedagógiai szakszolgálatok eszköz- és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások elérhetőségének javítása A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer teljeskörű felmérése, kistérségi egészségterv készítése Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése Készülő részletes program elemeinek beemelése szükséges! IV./4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése A kistérségi elektronikus média fejlesztése, a médiumok együttműködésének ösztönzése IV./5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 18

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET)

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET) BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (2. KÖTET) KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2008. június 12. 1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben