FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK A kistérségre vonatkozó korábbi stratégiák összefoglalása... 4 Az NFT III új Uniós költségvetési idıszakára vonatkozó alapelvei... 8 B.-A.-Z. megye fejlesztési cél- és programrendszere A B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tervben a Bódva-vidék fejlesztésére javasolt értékei Jövıkép Célfa Humán erıforrás fejlesztése Gazdaság fejlesztése Turizmus, idegenforgalom fejlesztése Társadalmi környezet fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem, az épített és természeti környezet megóvása Településhálózat, a kistérségi belsı és külsı kommunikáció fejlesztése Prioritások összefoglaló táblája FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. Humán erıforrás fejlesztése I/1. A képzés, átképzés korszerősítése, és specializálása a kistérségben I/2. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok helyzetének javítása I/3. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése I/4. Foglalkoztatási programok indítása és fenntartása I/5. A civil szervezetekben tevékenykedık képzése, bevonása a kistérség fejlesztésébe II. A gazdaság fejlesztése II/1. Az agrár szektor fejlesztése Integrációk szervezése, kiépítése Birtokszerkezet átalakítása Az adottságoknak megfelelı területhasználat, gazdálkodás Élelmiszeripari feldolgozó kapacitás bıvítése Biotermesztés meghonosítása Extenzív állattenyésztés

2 7. Erdıgazdálkodás Termelıi szolgáltatások fejlesztése II/2. Az ipar fejlesztése A gazdasági szerkezet korszerősítése Az iparszerkezet arányainak módosítása Tıkevonzó-képesség növelése A szolgáltató ipar, kisipar korszerősítése, újraélesztése FEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. Turisztika és idegenforgalom fejlesztése III/1. Turisztikai szálláshelyek, vendéglátóhelyek számának növelése III/2. Vendéglátó szolgáltatások körének bıvítése, minıségének fejlesztése III/3. Helyi beszállítók bevonása, aktivizálása III/4. Határon átnyúló közös turisztikai, kulturális fejlesztések III/5. Turisztikai, kulturális programcsomagok, programajánlók készítése III/6. Tematikus turizmus tervezése, feltételeinek megteremtése III/7. Turisztikai marketingterv készítése III/8. Szállásadók, vendéglátók, szolgáltatók szakirányú képzése III/9. Turisztikai információs rendszer bıvítése, kistérségi hálózat mőködtetése IV. Társadalmi környezet fejlesztése IV/1. A demográfiai és társadalmi struktúra negatív irányú változásainak mérséklése IV/2. A kistérség innovációs tevékenységének erısítése, a lakosság kezdeményezı készségének fokozása IV/3. A helyi szellemi és tárgyi értékek számbevétele, megırzése, állagmegóvása, helyi védelem alá helyezése IV/4. Kulturális csoportok szervezése, erısítése IV/5. Kulturális rendezvények, hagyományırzés, települések közötti együttmőködés V. Infrastruktúra fejlesztése V/1. A kistérség elérhetıségének javítása Bekapcsolás a gyorsforgalmi úthálózatba Fıutak Mellékutak hálózat Belsı utak, járdák felújítása Csapadék-víz elvezetése Kerékpárutak hálózatának kiépítése Közúti és vasúti határátkelıhely fejlesztése

3 V/2. Hiányzó gázvezeték és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a szennyvíz kezelése Szennyvízcsatornázás, kezelés Vezetékes gázellátás V/3. Szélessávú Internet kiépítése VI. Épített és természeti környezet megóvása VI/1.Településkép javítása VI/2. Környezettudatos szemléletformálás VI/3. A kommunális hulladékgazdálkodás fejlesztése VI/4. Határon átnyúló környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása FEJLESZTÉSI STRATÉGIA VII. A kistérség belsı és külsı kommunikációs hálózatának fejlesztése VII/1. Komplex információs és kommunikációs fejlesztések megvalósítása VII/2. Térségmarketing erısítése VII/3. A határ menti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése VII/4. A civil szervezetek térségi szerepének megerısítése VII/5. Testvér kistérségi kapcsolatok kialakítása VII/6. A pályázati aktivitás növelése VII/7. A lakosság kötıdésének erısítése, szemléletformálása VII/8. Az Aggteleki Nemzeti Park és a kistérség egyéb szervezeteinek fokozottabb együttmőködése Irodalomjegyzék

4 Az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája, Operatív programja FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. A kistérségre vonatkozó korábbi stratégiák összefoglalása A kistérség fejlesztésére már korábban is több elképzelés született, részben közvetett, részben közvetlen célok megfogalmazásával. A fejlesztés hosszútávú stratégiai irányait 2016-ig (15 évre) jelölte ki a Bódva-Vidék Komplex Fejlesztési Stratégiája. Ezek az irányelvek a térség jelenlegi helyzetét figyelembe véve máig érvényesek, helytállóak. Szükséges azonban a óta történt gazdasági, társadalmi változások figyelembevételével a korrekciók, módosítások elvégzése. A fejlesztési stratégia idıintervallumra vonatkozó fıbb megállapításai: 1. a népesség innovációs képességének és kreativitásának erısítése, 2. fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítása, természetvédelem, 3. természeti és néprajzi tartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, piaci bevezetése, 4. széleskörő személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése, 5. a térségben élık igényszintjét növelı és külsı környezet érdeklıdését felkeltı/erısítı esztétikus, komfortos és a természeti, s kulturális értékeket megırzı környezet kialakítása, foglalkoztatási programok megvalósítása, 6. erıs regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra képes belsı vállalkozói réteg aktivitásának kialakítása, 7. a térségi integrációt segítı külsı és belsı partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat kiépítése. -4-

5 A fejlesztés folyamatának minden fázisában érvényesítendı alapelvek továbbra is meghatározóak, melyek a következık 1. A térség elmaradottságából elıny kovácsolható a természeti és kulturális értékek hasznosításával, a dinamizálásra képes népesség kreativitásával; 2. A minıség, az eredményesség elıtérbe állításával; 3. A roma népesség gazdasági és társadalmi integrációjának elısegítése; 4. Helyi kontroll kiépítése; 5. Partnerség erısítése; 6. Foglalkoztatás és a technikai fejlesztés összhangja; 7. Fenntarthatóság feltételeinek megteremtésével. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A fentieket még az alábbiakkal kell kiegészíteni: nyilvánosság, esélyegyenlıség, környezeti fenntarthatóság, együttmőködés követelményeivel. A fejlesztési programok hatása, eredménye ( ) A fejlesztési programok eredménye a helyzetértékelés és a hatásindikátorok alapján: nem javult a kistérség demográfiai egyensúlya, nem javult a jövedelemtermelı képesség, érezhetıen romlott az életminıség, nı a munkából tartósan kirekesztettek száma, szigorodtak a fejlıdés fenntarthatóságának feltételei. Demográfiai egyensúly romlott: elvándorlás, további településerózió veszélye, roma népesség arányának növekedése, az aktív korú népességen belül nıtt a cigányok aránya, növekszik a szakképzetlenek, alulképzettek aránya. -5-

6 Jövedelemterelı képesség tovább romlott: a gazdasági aktivitás rendkívül alacsony, a munkaképes lakosság %-a aktív, a kis- és közepes vállalkozások száma alacsony, csökkenı, az agrárgazdálkodás kitörési pontjait nem sikerült megtalálni (bio-gazdálkodás!), részeredmények a falusi, agro- és ökoturizmus fejlesztésében, határmenti együttmőködésben megvalósuló vállalkozásfejlesztés lehetıségei kiaknázatlanok maradtak. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az életminıség romlott (érezhetıen): a foglalkoztatás mutatói nem javultak, szolgáltatások színvonala romlott, infrastruktúra, az elérhetıség romlott, a célcsoportok életkörülményei romlottak, nıtt az elégedetlenség. A fenntarthatóság feltételei az elmúlt idıszakban megvalósult projektek figyelembevételével is romlottak: A kistérség pályázati aktivitását mutatja a területfejlesztési források (TEKI, CÉDE, TFC, OFA) elérése érdekében benyújtott pályázatok számának alakulása, A számadatok nemcsak az önkormányzatok pályázatait tartalmazza hanem a vállalkozók, vállalkozásokét is, Évek Beadott pályázat pályázat pályázat pályázat pályázat Összesen 333 pályázat Ez az aktivitás a többi kistérséghez viszonyítva közepes. a jól mőködı KKV-k száma kevés, a vállalkozók tıkeereje kismértékő, -6-

7 az önkormányzatok anyagi helyzete romlott, a lakosság önbecsülése alacsony szintő, nem nıtt számottevıen a környezet terhelése, a munkaerı-piacnak kedvezı korszerkezet nem alakult ki, a fiatal, képzett munkaerı elvándorol, letelepítési feltételeik hiányoznak, a helyi önszervezıség elemei hiányoznak, elégtelen a partnerség és együttmőködés. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA közötti elkészült fejlesztési stratégiák, irányelvek Felkészülés az Uniós csatlakozásra NFT I Országos Területfejlesztési Koncepció Területfejlesztési Törvény módosítása 2004 ÉM-i Régió Regionális Akcióterve 2004 BAZ Megye Területrendezési Terve 2002 BAZ Megye Idegenforgalmi Stratégiája BAZ Megyei Fejlesztési -Felzárkóztatási Program 2002 BAZ Megye Fejlesztési Koncepciója BAZ Megyei Innovációs Stratégia Bódva Vidék Komplex Fejlesztési Stratégiája Széchenyi Terv Többcélú Területfejlesztési Kistérségek megalakulása 2003-tól Cserehát Hernád Bódva térség felzárkóztatási programja 2005 Megalakult az ÉM-i Regionális Innovációs Ügynökség 2006 Elkészült az ÉM-i Regionális Információs Stratégia Szomszédos kistérségek fejlesztési tervei SHBÖTT fejlesztési stratégiája elkészült Kazincbarcikai Kistérség fejlesztési stratégiája készül Szikszói Többcélú Kistérségnek van fejlesztési stratégiája Csereháti Településszövetségnek van fejlesztési stratégiája -7-

8 EU MEGVÁLTOZOTT VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA Az NFT II új uniós költségvetési idıszakra vonatkozó alapelvei B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Koncepció ( ) B.-A.-Z. Megyei Területrendezési Terv Regionális Akcióterv (RAT) Észak-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája Bódva- vidék Komplex Fejlesztési Stratégiája FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az Edelényi Kistérség komplex fejlesztési stratégiájának tervezése során figyelembe vettük a fenti dokumentumok kistérségre vonatkozó részeit, ajánlásait. 1. Az NFT II új uniós költségvetési idıszakára vonatkozó alapelvei A közötti idıszakra szóló tervnek ki kell elégítenie a Magyar Köztársaság Alkotmányának az ország középtávú gazdasági-társadalmi tervérıl szóló rendelkezéseit, s ennek megfelelıen kormányzati ciklusokon átívelı és konszenzuson nyugvó célrendszert követni. A terv illeszkedik az ország konvergencia-programjához, illetve az Európai Unió kohéziós politikájának fı célkitőzéseihez. Képes a jelenleg egymástól független fejlesztési elképzeléseket, programokat a célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján összehangolni és alkalmazkodik az ország egyes régióinak sajátos igényeihez. A terv lehetıvé teszi a közösségi források teljes körő felhasználását, a gyakorlatban is megvalósítja a partnerség elvét a régión belül és a szomszédos országokkal éppúgy, mint az Európai Unió hozzánk hasonló érdekő országaival. A kormánycélok, és alapelvek teljesülése érdekében kiemelt feladatának tekinti a több kormányzati cikluson átívelı, konszenzussal kialakított kormányzati és tárca szintő stratégiai tervezést. Ennek érdekében célul tőzte ki, hogy készüljön el az NFT II. is magába foglaló, a hazai és uniós forrásokat integráló Európa Terv, mely az ország középtávú ( ) fejlesztési -8-

9 stratégiai terve, mely a lehetséges szinergiákat teljes mértékben kihasználja. Ennek elsı eleme az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, melyet az Országgyőlés fogad el. A javaslatban a fejlesztési koncepció az alábbi társadalompolitikai alapelvekre épül Az életminıség javítása az életkörülmények tudatos fejlesztésével az egészséges és környezettudatos életmód ösztönzésével fenntartható gazdasági növekedés, versenyképesség növelésének eszközeivel. Az esélyegyenlıség növelése integrációval, az alapvetı javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával, az egyéni kiszolgáltatottság csökkentése. A regionális különbségek csökkentése a térségek fejlettségének elısegítésével (konvergencia). A harmonikus társadalmi viszonyok elısegítése, a családi és közösségi integráció, a társadalmi sokszínőség, az identitástudat, az integráció és a megújulási készség fejlesztésével és erısítésével. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A idıszak fejlesztési terve négy stratégiai pilléren nyugszik a.) Társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom elvének érvényesülése. Magába foglalja az ország egészének, illetve egyes térségeinek gazdasági felzárkózását (konvergencia), kapcsolódva az innováció és fejlıdés térbeli terjedésének elısegítése, a területi különbségek csökkentése, az ország európai térbe integrálásának Országos Területfejlesztési Koncepciójában kijelölt irányokhoz. Összetartó és esélyteremtı társadalom megteremtése (szolidaritás) a versenyképesség javításával, a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerısítésével és a fenntartható fejlıdés érvényesítésével kívánjuk elérni. b.) Az ország versenyképességének javítása. Alapja a kutatás fejlesztés, az innováció, az információtechnológia széleskörő alkalmazása, valamint az ország földrajzi fekvését kihasználó infrastruktúra fejlesztése. Kiterjed a versenyképességet befolyásoló közigazgatási jogi- és belbiztonsági, az egészség, illetve a települési környezet fejlesztésére. -9-

10 c.) A tudásvezérelt és megújuló társadalom megerısítése. Egyrészt az egész életen át-tartó tanulás stratégiájába illeszkedıen magába foglalja a képzésnek és az oktatásnak a gazdaság igényeinek megfelelı koordinált fejlesztését, a foglalkoztatás bıvítését, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az információs társadalom emberi erıforrás-fejlesztését és tudás szükséglet kialakításának feltételeit. Másrészt a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetőek és kirekesztettek reintegrációját, az esélyegyenlıséget, fokozottan támaszkodva a közoktatás és a munkaerıpiaci reintegrációban rejlı lehetıségekre. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA d.) A fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése. Fenntarthatóságot kiterjesztve a környezeti, gazdasági és szociális területeire, különös tekintettel az élhetı környezet megteremtésére, a természeti forrásokkal való gazdálkodás kritériumaira. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési cél- és programrendszere Alapvetı célja A megyében élık jólétének növelése, emberközpontú területfejlesztési fejlıdési irányok kijelölése. A jólét, mint alapcél több dimenzióból épül fel, melyek közül négy elemet kell kiemelni Gazdasági jólét - a háztartások fogyasztásában, a megtakarítások növekedésében, a vagyonosodásban jelenik meg. Kulturális jólét - a képzettség, a mőveltség, mely egyrészt a gazdasági lehetıségek megragadását, másrészt a megszerzett javak használatának, élvezetének feltételét jelenti a térségben élık számára. Környezeti jólét minıségi élet, mely lehetıvé teszi a potenciális, valós lehetıségek kihasználását az egyéni, családi, közösségi szereplıknek a megye által biztosított feltételek fejlesztésével fizikai infrastruktúra, egészségügyi, sportolási, ökológiai feltételek összességével. -10-

11 Közösségi jólét Identitástudat, területi kohézió, mely a településeken, a térségekben élık helyben maradásának alapvetı feltétele. Értelmi, érzelmi azonosulás, aktív, baráti emocionális kapcsolatok, a társadalmi, közösségi kapcsolatok felépítése az egyéni és közösségi jólét érdekében. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A célok mindegyike együttesen képezi a fejlesztési koncepció alapvetı prioritásait. A kiemelt célok, fejlesztési irányok összekapcsolódnak és nem helyettesítik egymást, miközben viszonyuk ellentmondásokat hordoz. A célok, fejlesztési irányok megvalósítása közötti összhang megteremtése a fejlesztési koncepció kiemelkedı fontosságú követelménye. Edelényi kistérségre vonatkoztatott fejlesztési programjavaslat: Fejlesztési cél és prioritások Idegenforgalom fejlesztése Mezıgazdaság integrált fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Munkahelyteremtés Stratégiai programok a.) Idegenforgalom fejlesztése Turizmus lehetıségeinek kihasználása lovas-, barlang-, vizi-turizus, erdei kerékpár túrák elsısorban az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a Rakacai-tó vonzáskörzetében Hagyományırzı népi értékek, régi mesterségek bemutatása, tanítása (pl. szén-, mészégetés) Erdei iskolák létrehozása, életmód, természet és madárvédelmi oktatás, stb. Vadászat, a vadászati turizmus fejlesztése (Szelce-puszta) Kastélyok, kúriák hasznosítása, kiemelten az edelényi Coburg K Hullier kastély Emlékparkok kialakítása (Derenk romközség, Szádvár) -11-

12 b.) Mezıgazdaság integrált fejlesztése Biotermékek elıállítása, feldolgozása/növénytermesztés és állattenyésztés Bogyós- és csonthéjas hagyományos gyümölcsök telepítése, termesztése, feldolgozása, hőtés és aszalás Gyógynövények termesztése, szárítása, feldolgozása Erdei termékek győjtése, szárítása, aszalása, stb. Erdészeti tevékenység fejlesztése, erdıtelepítés, fafeldolgozás, faipari termékek elıállítása, fafaragás Vadászat, vadgazdálkodás fejlesztése Állattenyésztés fejlesztése, hagyományos ágazatok és új (kecske, vágónyúl, egyéb kisállatok) ágazatok fejlesztése, feldolgozása Szociális földprogramok kiszélesítése, foglalkoztatás és jövedelemszerzés mellett munkára nevelési céllal Feldolgozott termékek színvonalas csomagolása, a feldolgozó üzemekhez csomagoló részleg telepítése FEJLESZTÉSI STRATÉGIA c.) Infrastruktúra fejlesztés Szennyvízhálózat bıvítése, kommunális hulladéklerakók építése Úthálózat korszerősítése, összekötı és térségi feltáró-, bekötı utak építése Közúti és vasúti közlekedés fejlesztése, a tornanádaskai határátkelı nemzetközivé fejlesztése Gázhálózat kiépítése, a gázprogram befejezése Teleház-program 27. számú út, Edelényt elkerülı szakaszának megépítése d.) Munkahelyteremtés A térség népesség megtartó képességének fokozása Bedolgozó és háziipari jellegő tevékenységek fejlesztése -12-

13 3. A B.-A.-Z. Megyei Területrendezési Tervben a Bódva-vidék fejlesztésre javasolt értékei 3.1. Országosan védett természeti területek Aggteleki Nemzeti Park, védett terület ,8 ha FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.2. Természeti érték Aggtelek Rudabánya Szendrı hegyi földtani alapszelvény 3.3. Bioszféra rezervátum Jósvafı (Nagyoldal, Oltárkı) mezıgazdasági terület 150 ha 3.4. Ex lege védett lápokkal rendelkezı települések Szalaszend, Szalonna, Meszes, Pekupa, Rakaca, Galvács, Komjáti, Bódvalenke, Bódvaszilas, Hídvégardó, Tornanádaska, Szentandrás, Szentjakab, Barakony, Viszló, Szín, Szögliget 3.5. Egyéb kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló területek Magterület Alsó-hegy 229 ha Bódvaszilas érintett település 3.6. Térségi jelentıségő védett természeti terület Komjáti tölgyfa Mocsári ciprusok - Bódvarákó Ökofolyosó Bódva folyó völgye magterületet összekötı zöldfolyosó 3.7. Sérülékeny vízbázis karsztvíz Jósvafı, Szalonna, Komjáti, Bódvaszilas 3.8. Kiemelten fontos ÉTT-s terület Aggteleki Nemzeti Park magterülete 3.9. Egész település védelemre alkalmas településképpel rendelkezik -13-

14 Táji, építészeti arculatvédelem: Jósvafı, Becskeháza, Debréte, Varbóc, Tornabarakony, Teresztenye A település központi része védelemre javasolt: Tornakápolna, Hídvégardó, Égerszög, Hegymeg, Tornaszentjakab İskori kiemelt régészeti lelıhely: Esztramos Andrási barlangban talált lelıhely Védett országos jelentıségő, védett régészeti lelıhelyek Régészeti területek: Edelény földvár FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Regionális jelentıségő régészeti lelıhelyek Bodvarákó Esztramos Andrási barlang ıskori barlangi lelıhely Dámóc Árpád-középkori lelıhely, Szélesdaru település Edelény erıdítés ıskori-középkori - Mederır-telep Edelény település ıskor Ludmilla dőlı Hangács település Árpádkori - Simon völgyi tanya Jósvafı vaskohó Árpádkori Hutarét Martonyi kolostor középkor Meszes erıdítés ıskor Várhegy Szendrı település Árpádkori Gacsal Szendrı település Árpádkori kálvária domb + temetı Szögliget erıdítés ıskori középkor Óvár Szögliget erıdítés ıskor-középkor Szádvár Szinpetri barlangi lelıhely ıskor Hosszútetı Julcsa barlang Turisztika Természetes vizek: Bódva-folyó, Rakaca-tó Jelentıs templom: Tornaszentandrás Kiemelt üdülıövezet: Aggtelek és környéke Turisztikai Központ: Aggtelek térsége Szervezı Központ Aggtelek Tájközpont: - Jósvafı, Égerszög Gyógyhely Jósvafı Aggtelek -14-

15 3.13. Hálózati jelentıségő mellékutak 26-os fıút Serényfalva, Kelemér Aggtelek Jósvafı Szín 27-es fıút állagjavítás) Kerékpárút Miskolc Edelény A fenti dokumentumokban megfogalmazott célkitőzések nagy része ma is aktuális, sajnálatos, hogy az eltelt idıszakban azokból nagyon kevés valósult meg. A koncepció kidolgozása során figyelembe vettük a korábbi sikertelenségek okait, a megfogalmazott célok között ezek továbbra is szerepelnek. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 4. Jövıkép Az általunk megfogalmazott jövıkép egy olyan rekreációs üdülı, pihenı zóna kialakítása, amely országosan és országhatáron kívül is ismert és elismert. Biztosítja a kistérségben élık megélhetését, és ennek kiszolgálására rendeli a kistérség mezı-, erdıgazdálkodását, valamint iparát. A gazdasági és társadalmi szereplık, hatékony belsı és külsı kommunikációra alapozva, jól szervezett partnerségben, kimunkált területfejlesztési programok alapján, a meglévı erıforrásokra építve végzik a kistérség és azon belül a mikro-térségek komplex fejlesztését. Annak érdekében, hogy a as tervezési ciklus végére az életminıség elérje az Észak-magyarországi régió fejlettségi szintjének átlagát. Ezek alapján az alábbi stratégiai célokat és programokat fogalmaztuk meg. -15-

16 5. CÉLFA Fı cél: a kistérségben élık életminıségének stabilizálása, a további romlás megállítása, a fejlıdési pályára állás feltételeinek megteremtése. 1. Humán erıforrás fejlesztése A képzés, átképzés korszerősítése Hátrányos helyzető csoportok életesélyeinek javítása (Kistérségi komplex roma felzárkóztató program) Egészségügyi ellátás fejlesztése, korszerősítése Foglalkoztatási programok tervezése és a szükséges feltételek megteremtése Civil szervezetek bevonása a térségfejlesztésbe FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2. Gazdaság fejlesztése A gazdaság versenyképességének javítása A mezıgazdaság birtokszerkezetének és termék struktúrájának módosítása Mezıgazdasági feldolgozóipar telepítése Az ipari és lakossági szolgáltatások fejlesztése Munkahely teremtı vállalkozások támogatása 3. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése Kistérségi, mikrotérségi turisztikai marketing tevékenység fejlesztése Szálláshelyek mennyiségének és színvonalának növelése Turisztikai, -kulturális programcsomagok kidolgozása A tematikus turizmus fejlesztése (sport, szabadidı, agrofarm, bor, vadász, horgász, stb.) Vendéglátók, szolgáltatók képzése Vendéglátó szolgáltatások fejlesztése Turisztikai információs rendszer fejlesztése -16-

17 4. Társadalmi környezet fejlesztése A helyi szellemi és tárgyi értékek számbavétele, megırzése Kulturális hagyományok újjá élesztése, felelevenítése Kulturális, hagyományırzı rendezvények szervezése 5. Infrastruktúra fejlesztése A közlekedési feltételek, elérhetıség javítása, hálózati mellékutak felújítása, összekötı utak építése, mezıgazdasági utak, és kerékpárutak építése Határátkelıhely fejlesztése, logisztikai központ kialakítása Közmőellátás javítása (szennyvízcsatornázás, gázellátás) Szélessávú Internet hálózat kiépítése /IKT/ FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 6. Környezetvédelem, az épített és természeti környezet megóvása Környezettudatos magatartás kialakítása Lakó és természeti környezet állapotának védelme Együttmőködés és partnerkapcsolatok javítása a Aggteleki Nemzeti Parkkal Kommunális hulladékgazdálkodás fejlesztése Határon átnyúló környezetvédelmi fejlesztés 7. Településhálózat, a kistérségi belsı és külsı kommunikáció fejlesztése Komplex információs és kommunikációs fejlesztések megvalósítása Térségmarketing erısítése A határmenti települések közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése A civil szervezetek fejlesztése, aktivitásának fokozása A kistérség abszorpciós képességének növelése A mikro-térségek és az Aggteleki Nemzeti Park együttmőködésének fejlesztése A fenti célok hierarchizálása adott lehetıséget az alábbi stratégiai összefoglaló megfogalmazására. -17-

18 Jövıkép Az általunk megfogalmazott jövıkép egy olyan rekreációs üdülı pihenı zóna kialakítása, amely országosan és ország határon kívül is ismert és elismert. Biztosítja a kistérségben élık megélhetését, és ennek kiszolgálására rendeli a kistérség mezı-, erdıgazdálkodását, valamint iparát. Az Edelényi Kistérségben élı gazdasági és társadalmi szereplık, hatékony belsı és külsı kommunikációra alapozva, jól szervezett partnerségben, kimunkált területfejlesztési programok alapján, a meglévı erıforrásokra építve végzik a kistérség és azon belül az mikrotérségek komplex fejlesztését annak érdekében, hogy a as tervezési ciklus végére az életminıség elérje az Észak-magyarországi régió fejlettségi átlagát Elérendı cél Teremtıdjenek meg az Edelényi Kistérség gazdasági-társadalmi felzárkózásához, valamint mozgási pályára állásához szükséges feltételek. Stratégi- ai célok A gazdasági versenyképesség erısítése, a szociális biztonság javítása érdekében. Az életminıség, környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása. I. II. III. IV. V. VI. VII. Prioritások A HUMÁN ERİFORRÁS FEJLESZTÉSE A GAZDASÁG FEJLESZTÉSE IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI KÖRNYEZET INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGÓVÁSA A KISTÉRSÉGI BELSİ ÉS KÜLSİ KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE Célcsoportok A kistérségben lakó és dolgozó emberek összessége, kiskorúak, hátrányos helyzetőek, idıskorúak Társas és egyéni vállalkozók, Külsı beruházók (munkavállalók) A kistérségbe látogatók, a vendéglátók A kultúra mővelıi és átörökítıi Lakosság, közlekedık A kistérség lakóterületén élı népesség. Termelı vállalkozások. A térségbe látogató emberek Kistérség és a településszövetségek, kistérségi közigazgatás szereplıi, civil szervezetek A jól képzett sokoldalú A minél fejlettebb gazdaság, megfelelı elvárásokat A térségbe utazók a helyi A gazdaság adott szintje Bármelyik terület fejlesztéséhez Semmilyen fejlesztés Mind a lakosság, mind a Részcélok kapcsolata, idıbeli ütemezésük munkaerı a gazdasági fejlesztés elıfeltétele. Folyamatos, képzési formák és fejlesztési programok néhány hónaptól, több éven át tartó. kedvezıbb feltételeket teremt az oktatáshoz, képzéshez. Közép és hossztávú. szolgáltatásokat veszik igénybe a turisztikai,- kulturális program- ajánlatok alapján, a turisztika a gazdaság húzó ágazatává válik Folyamatos feltétez egy meghatározott társadalmi és munkakultúrát. Folyamatos. elengedhetetlen a gyors információhoz és helyhez jutást és a környezeti terhelést csökkentı infrastruktúra. Rövid és hosszútáv. nem történhet a környezeti feltételek és tényezık rovására. Folyamatos. gazdaság résztvevıi számára a közigazgatási és intézményi feltételeket a települések együttmőködése biztosítja mind horizontális, mind vertikális szinten. Folyamatos. -18-

19 I/1. A képzés, átképzés II/1. Az agrár szektor fejlesztése III/1. Turisztikai IV/1. A demográfiai és V/1. A kistérség VI/1. Településkép VII/1. Komplex információs korszerősítése, és 1. Integrációk szervezése, kiépítése szálláshelyek, vendéglátó társadalmi struktúra elérhetıségének javítása javítása és kommunikációs specializálása a kistérségben 2. Birtokszerkezet átalakítása helyek számának növelése negatív irányú V/2. Hiányzó gázvezeték és VI/2. fejlesztések megvalósítása I/2. A hátrányos helyzető 3. Az adottságoknak megfelelı területhasználat, III/2. Vendéglátó változásainak mérséklése szennyvízhálózat kiépítése és a Környezettudatos VII/2. Térségmarketing társadalmi csoportok gazdálkodás szolgáltatások körének IV/2 A kistérség szennyvíz kezelése szemléletformálás erısítése helyzetének javítása 4. Élelmiszeripari feldolgozó kapacitás bıvítése bıvítése, minıségének innovációs V/3. Szélessávú Internet VI/3. A kommunális VII/3. A határmenti I/3. Az egészségügyi 5. Biotermesztés meghonosítása fejlesztése tevékenységének kiépítése hulladékgazdálkodás települések közötti infrastruktúra fejlesztése 6. Extenzív állattenyésztés III/3. Helyi beszállítók erısítése, a lakosság fejlesztése kulturális és I/4. Foglalkoztatási programok 7. Erdıgazdálkodás bevonása, aktivizálása kezdeményezı VI/4 Határon átnyúló cserekapcsolatok fejlesztése indítása és fenntartása 8. Termelıi szolgáltatások fejlesztése III/4. Határon átnyúló közös készségének fokozása és környezetvédelmi VII/4. A civil szervezetek I/5. A civil szervezetekben II/2. Az ipar fejlesztése szomszédsági turisztikai, IV/3. A helyi szellemi és fejlesztések térségi szerepének tevékenykedık képzése, 1. Iparszerkezetszerkezet korszerősítése kulturális fejlesztések tárgyi értékek megvalósítása megerısítése Beavatkozási területek bevonása a kistérség fejlesztésébe 2. Az iparszerkezet arányainak módosítása 3. Tıkevonzó-képesség növelése 4. A szolgáltató ipar, kisipar korszerősítése, újraélesztése III/5. Turisztikai, kulturális programcsomagok, programajánlók készítése III/6. Tematikus turizmus tervezése, feltételeinek megteremtése számbavétele, megırzése állagmegóvása, helyi védelem alá helyezése IV/4. Kulturális csoportok szervezése, erısítése VII/5. Testvér kistérségi kapcsolatok kialakítása VII/6. A pályázati aktivitás növelése VII/7. A lakosság kötıdésének erısítése, III/7. Turisztikai IV/5. Kulturális szemléletformálása marketingterv készítése rendezvények VII/8. Az Aggteleki III/8. Szállásadók, Hagyományırzés Nemzeti Park és a kistérség vendéglátók, szolgáltatók Települések közti egyéb szervezeteinek szakirányú képzése együttmőködés Fokozottabb III/9. Turisztikai együttmőködése információs rendszer bıvítése, kistérségi hálózat mőködtetése -19-

20 Stratégiai cél: A gazdasági versenyképesség erısítése, a szociális biztonság javítása érdekében Prioritás I. A humán erıforrás fejlesztése Beavatkozási terület I/1. A képzés, átképzés korszerősítése, és specializálása a kistérségben Elérendı cél FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. PRIORITÁS Stratégiai cél: Specifikus cél: A gazdasági versenyképesség erısítése, a szociális biztonság megteremtése érdekében Az alap és középfokú, valamint a szakképzési oktatási infrastruktúra tárgyi és személyi feltételeinek javítása. Speciális oktatási és képzési programok kidolgozása, a különbözı helyzető célcsoportok számára. A települések szellemi és közösségi életének élénkítése. A halmozottan hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci beés visszaintegrálása feltételeinek megteremtése. Indoklás Egy térség fejlettségének egyik legfontosabb tényezıje a versenyképes, megfelelı szakismeretekkel és készségekkel rendelkezı munkaerı, hiszen ez vonzerı a gazdasági vállalkozások, külsı befektetık számára, hiánya, vagy elégtelen volta viszont hosszabb távon is gátolja a térség, kistérség fejlıdését. Kiemelten fontos az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, a munkavállalók folyamatos képzése, szakmai ismereteik bıvítése. A térségi igények kielégítésére, rugalmas tananyaggal rendelkezı szakképzı központok kialakítása szükséges. -20-