Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, szeptember. (nem lektorált)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, 2007. szeptember. (nem lektorált)"

Átírás

1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, szeptember (nem lektorált) 1

2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, szeptember 2

3 TARTALOM 1. A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM CÍME TAGÁLLAM ÉS KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓ A program által érintett földrajzi térség A Konvergencia célkitűzés alá sorolt régiók HELYZETELEMZÉS AZ ERŐSSÉGEK ÉS GYENGÉK SZEMPONTJÁBÓL, AZ ELÉRÉSÜKHÖZ VÁLASZTOTT STRATÉGIA, ELŐZETES ÉRTÉKELÉS Általános helyzetelemzés, erősségek, gyengeségek A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere és jellemzői A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszer-feldolgozás teljesítménye Környezetgazdálkodás és földhasználat A vidéki gazdaság és az életminőség LEADER Az erősségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia Nemzeti prioritások és fő intézkedések Az intézkedéscsoportok közötti indikatív forrásmegosztás Előzetes értékelés és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat Az előzetes értékelés Stratégiai Környezeti Vizsgálat A korábbi programozási időszak hatása és egyéb információk: A PHARE-program A SAPARD program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) A KIVÁLASZTOTT PRIORITÁSOK INDOKOLÁSA AZ UNIÓS STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS A NEMZETI STRATÉGIA SZEMPONTJÁBÓL, VALAMINT AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS SZERINTI VÁRT HATÁS A kiválasztott prioritások indoklása az uniós stratégiai iránymutatások és a nemzeti stratégia szempontjából Mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-feldolgozás Környezeti adottságok; Vidéki gazdaság; INFORMÁCIÓ AZ INTÉZKEDÉSCSOPORTOKRÓL (TENGELYEKRŐL), AZ ALÁJUK TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL, VALAMINT EZEK LEÍRÁSA Általános követelmények Az összes vagy több intézkedésre vonatkozó követelmények Az előző időszakból folytatott műveletek Kompatibilitás az állami támogatásokra vonatkozó eljárásokkal és kritériumokkal A keresztmegfeleléssel kapcsolatos előírások megerősítése A beruházási intézkedések támogatási céljai

4 Annak biztosítása, hogy a vidékfejlesztési támogatásból támogatott műveletek nem kapnak támogatást a KAP egyéb vonatkozó eszközeiből A számítások következetessége és elfogadhatósága Pénzügyi tervezési akciók Az intézkedéscsoportokra és az egyes intézkedésekre vonatkozóan szükséges információk I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az erdők gazdasági értékének javítása A mezőgazdasági termékek értéknövelése A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra Átmeneti intézkedések A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának támogatása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések B. Őshonos és veszélyeztetettmezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése C. Genetikai erőforrások megőrzése Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első kialakítása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások Falumegújítás és -fejlesztés A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése A A kulturális örökség megőrzése B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Képzés és tájékoztatás Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás A LEADER-megközelítés megvalósítása A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Térségek közötti és nemzetközi együttműködések A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése FINANSZÍROZÁSI TERV Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (euróban)

5 6.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban teljes időszakra) INDIKATÍV BONTÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSENKÉNT (FORINTBAN A TELJES IDŐSZAKRA) INTÉZKEDÉSCSOPORTONKÉNTI KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI FINANSZÍROZÁS A VERSENYSZABÁLYOK SZERINTI ÉRTÉKELÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEMEK ÉS ADOTT ESETBEN A SZERZŐDÉS 87., 88. ÉS 89. CIKKE SZERINT ENGEDÉLYEZETT, A PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK FELSOROLÁSA INFORMÁCIÓK A MÁS KÖZÖS AGRÁRPOLITIKAI ESZKÖZÖK, A KOHÉZIÓS POLITIKA, VALAMINT AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ KOMPLEMENTARITÁSRÓL Kapcsolat a közösségi politikákkal és prioritásokkal Lehatárolási kritériumok azon intézkedésekre vonatkozóan, melyek más közösségi támogatási eszközből, különösen a strukturális alapokból és a Halászati Alapból támogatásban részesülhetnek Lehatárolási kritériumok a helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozóan, melyek a IV. intézkedéscsoport hatálya alá tartoznak az EHA keretében a Csoportok által támogatott helyi fejlesztési stratégiákkal és az Együttműködési Alapoknak a Strukturális Alapok keretében való együttműködésével kapcsolatban Információk a más közösségi pénzügyi eszközökkel meglévő kapcsolatról A HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK KIJELÖLÉSE Az Igazoló Szerv Az Irányító Hatóság A Kifizető Ügynökség A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK LEÍRÁSA, VALAMINT A MONITORING BIZOTTSÁG TERVEZETT ÖSSZETÉTELE A monitoring és értékelési rendszer, illetve a kapcsolódó tevékenységek leírása Monitoring Értékelés Monitoring- és értékelő jelentések rendszere Az ÚMVP Monitoring Bizottság tervezett összetétele A PROGRAM NYILVÁNOSSÁGÁT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

6 13.1. Információ nyújtása potenciális kedvezményezetteknek, szakmai szervezeteknek, gazdasági és szociális partnereknek, az egyenlő bánásmód előmozdításában közreműködő testületeknek és az érintett, nem kormányzati szervezeteknek a program által kínált lehetőségekről és a támogatásokhoz való hozzájutás szabályairól A kedvezményezettek tájékoztatása a Közösségi hozzájárulásról A közvélemény tájékoztatása a Közösség a programokban betöltött szerepéről és a programok eredményéről A kommunikáció főbb szakaszai Az információs és tájékoztató tevékenység műszaki jellemzői A kommunikáció végrehajtásáért felelős szervezetek Az információnyújtás hatékonyságának és hatásának értékeléséhez a nyilvánosság, a vidékfejlesztési programok ismertsége és a Közösség szerepe szempontjából az alábbi kritériumok figyelembevétele szükséges A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS PARTNEREK KIJELÖLÉSE ÉS A PARTNEREKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE A társadalmi egyeztetésben résztvevő szervezetek Alapelvek A társadalmi egyeztetés folyamata A konzultáció eredményei Javaslatok intézkedéscsoportok szerint EGYENLŐSÉG FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTT, A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése, valamint a program megvalósításának horizontális szempontjai a különböző fázisokban A megkülönböztetés megakadályozása a program végrehajtásának különböző szakaszaiban TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI MŰVELETEK A programok támogatásának a technikai segítségnyújtásból finanszírozott előkészítési, vezetési, monitoring-, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek ismertetése A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) létrehozása

7 AKII AKR MVH FÖVÉT AVF AVOP BAT KAP CMEF KA EMVA EEA EMGA EMOGA EK KEOP EiC EMVA ÉTT ESZA EUME EU AK GDP MTA KSH MTvSZ MNVH MTÉT HUF IIER ICT VKSZI HACS LEADER KAT MePAR HVK Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), Agrár-környezetgazdálkodási Rendszer Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács Agrár-vidékfejlesztési Főosztály Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Elérhető Legjobb Technológia (Best Available Technology) Közös Agrárpolitika Közös Monitoring és Értékelési Keret Kohéziós Alap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európai Mezőgazdasági Garancia Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Európai Közösség Környezet és Energia Operatív Program Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Érzékeny Természeti Terület Európai Szociális Alap Európai Méretegység Európai Unió Aranykorona Bruttó Hazai Termék Magyar Tudományos Akadémia Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Természetvédők Szövetsége Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magas Természeti Értékű Területek magyar forint Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Infokommunikációs Technológia (IT) Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet Helyi akciócsoport LEADER-program a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcsolása Kedvezőtlen adottságú területek Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Helyi Vidékfejlesztési Közösség 7

8 HVI ÁE IH FVM KvVM MB NAKP NAKVP NFT NFÜ OFK OKT NKP II NEA NGO ÚMFT ÚMVP ÚMVST OKTVF OTK NVT MTvSz OHT TSZ TÉSZ BÉSZ PWC K+F ROP AVHGA VKSZI SAPARD SKV SA KKV SPS SRC TÁMOP TIOP Helyi Vidékfejlesztési Iroda Állategység Irányító hatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Monitoring Bizottság Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Nemzeti Fejlesztési Terv I Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Környezetvédelmi Tanács Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Erdészeti Adatbázis civil szervezetek, Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyar Természetvédők Szövetsége, Országos Hulladékgazdálkodási Terv Termelői szerveződések Termelői Értékesítő Szervezet Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. Kutatás fejlesztés Regionális Operatív Program Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Vidékfejlesztési, Képzési lés Szaktanácsadási Intézet Különleges Segélyprogram a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés Számára Stratégiai Környezeti Vizsgálat Strukturális Alapok Kis és Középvállakozás Egyszerűsített Közvetlen Kifizetések rövid vágásfordulójú ültetvények Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 8

9 TS MTÉT ERFA VÁTI VTT VKI Technikai Segítségnyújtás Magas Természeti Értékű Mezőgazdasági Területek Európai Regionális Fejlesztési Alap Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Víz Keretirányelv Az egyes Operatív Programok elnevezése KDOP KMOP EKOP GOP KEOP VOP ÉMOP ÉAOP DAOP TIOP TÁMOP TÁMOP DDOP KÖZOP NYDOP Közép-dunántúli Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Gazdaságfejlesztés Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Végrehajtás Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Államreform Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Közlekedés Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program 9

10 1. A Vidékfejlesztési Program címe A Vidékfejlesztési Program címe Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. (1) bekezdése alapján készült, s melyet Magyarország a Kormány jóváhagyását követően hivatalosan benyújt az Európai Bizottság részére. 10

11 2. Tagállam és közigazgatási régió 2.1. A program által érintett földrajzi térség Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program t (a továbbiakban a Program ) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 1698/2005. sz. Tanácsi Rendelet 15. cikk (2.) Bekezdésével összhangban, Magyarországra vonatkozó, átfogó programként készítette el úgy, hogy az az ország teljes területére vonatkozik, azaz a NUTS 2 szintjén mind a 7 adminisztratív régiót lefedi A Konvergencia célkitűzés alá sorolt régiók A 2006/595/EK sz. Bizottsági Határozat értelmében a Konvergencia célkitűzés keretében a as időszakban finanszírozásra jogosult régiók az alábbiak: Közép-Dunántúl, HU21, 2.) Nyugat-Dunántúl, HU22, 3.) Dél-Dunántúl, HU23, 4.) Észak-Magyarország, HU31, 5.) Észak-Alföld, HU32, 6.) Dél-Alföld, HU33, 7.) Közép-Magyarország, HU11, 1 A Közép-Magyarország, HU11 1. régió, mely meghaladja az EU-25-ök GDP-jének 75%-át a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés hatálya alá esik, és a 2006/597/EK sz. Bizottsági Határozatnak megfelelően átmeneti és egyedi alapon ( bevezető időszak) jogosult támogatásra. 11

12 12

13 3. Helyzetelemzés az erősségek és gyengék szempontjából, az elérésükhöz választott stratégia, előzetes értékelés 3.1. Általános helyzetelemzés, erősségek, gyengeségek A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere és jellemzői Fizikai jellemzők és a vidéki területek lehatárolása Magyarország területe km 2, népessége tartós csökkenést mutatva január 1-én ezer fő, 2006 hasonló időpontjában pedig, ezer fő volt. A népesség létszáma között 146 ezer fővel lett kevesebb ban az átlagos népsűrűség 108,5 fő/km 2 volt. Magyarország éghajlata mérsékelt, és földrajzi fekvésének valamint elhanyagolható szintbeli különbségeinek köszönhetően mentes minden időjárási szélsőségtől. Az ország területének több, mint felét alföldek alkotják. A csapadékmennyiség a vízigény mérsékelt kielégítését teszi lehetővé. Az éves csapadékmennyiség mm, melynek zöme a nyári hónapokban hullik le. A napsütéses órák száma viszonylag magas, óra. Az ország topográfiai kitettség jellemzői nagyon kedveznek a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, és pozitív hatással vannak a termékek ízére, aromájára és különleges minőségére. Ezek a jellemzők kedvező körülményeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. A vidéki térségek korábbi programokban is alkalmazott lehatárolási kritériumai szerint (kedvezőtlen demográfiai helyzet és korstruktúra, gazdasági- infrastrukturális elmaradottság) 2004-ban Magyarország területének 88%-a vidéki térségnek minősült, ahol a települések 96%-ához tartozóan a népesség 47%-a él. A korábbi vidékfejlesztési programok megvalósítása során nyert tapasztalatok alapján a lehatárolás javult között a 120 fő/km2 népsűrűséget meg nem haladó, vagy nél kevesebb lakosú településeket tekintik vidéki területnek, kivéve a Budapest agglomerátum településeit, de beleértve a nem vidéki települések külterületeit, ha a teljes népesség több mint 2%-a él a külterületeken. Ez az ország településeinek 95%- át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedi le A vidéki térségek azt a sajátos térségtípust foglalják magukba, ahol alacsonyabb a népsűrűség, jellemző a mezőgazdasági tájhasználat, valamint általános a nem urbánus jellegű (falusi, kisvárosi, egyes régiókban pedig a tanyás) településszerkezet. A vidéki térségek magukban foglalják azon jelentős lélekszámú, ezért nem jogosult települések külterületeit is, ahol a külterületek lakossága meghaladja a település lélekszámának 2%-át. Összesen 33 ilyen település van, a külterületi térségekben 71 ezer lakossal. A vidéki területek lehatárolása a III. intézkedéscsoport egyes intézkedései esetében, a specifikus célcsoportok, illetve intézkedések jellegzetességeinek megfelelően változik. 13

14 A helyzetelemzés kiinduló adatai és a kitűzött célok, valamint hatások megfelelnek a IV. intézkedéscsoport tágabb vidékitérség-fogalmának. Mind a Vidékfejlesztési Alap, mind pedig a Strukturális Alapok beavatkoznak a térségekben. Demográfiai helyzet A vidéki térségek demográfiai viszonyaira régiónként eltérő mértékben alacsony népszaporulat, és a népesség igen kedvezőtlen, elöregedést jelző korösszetétele jellemző. A fiatalabb korcsoportok csökkenő mérete és aránya és a várható élettartam - egyébként örvendetes növekedése - a szociális rendszerek finanszírozásában kiegyensúlyozatlanságot eredményezett. A nemek közti kiegyensúlyozatlanság szintén állandóvá válik, a év alatti korcsoportban még a férfiak, az ennél idősebb korcsoportokban már a nők vannak többségben. Az utóbbi évtizedben egyre intenzívebb a vidéki területekről történő elvándorlás. Az önfenntartási lehetőségek hiányában a legtöbb ember feltehetően munkahely és egy jobb élet reményében távozik. Pozitív változás csak a közép- magyarországi, valamint a közép- és nyugat-dunántúli régiókban történt, az észak-magyarországi és az északalföldi régióban a legkedvezőtlenebb a vándorlási egyenleg. A jelenlegi tendenciák változatlansága esetén Magyarországon valamennyi régióban a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulására, az aktív korú népesség létszámának folyamatos csökkenésére és ezzel az inaktívak arányának növekedésére kell számítani. Gazdasági hajtóerők, termelékenység és növekedés A gazdasági teljesítményt jelző GDP (bruttó hazai termék) változásában a nemzetgazdasági ágak között jelentős különbség figyelhető meg. Az ipar és a szolgáltatási szektor gazdasági teljesítménye meghaladja a nemzetgazdaság átlagában mérhető növekedési ütemet, a mezőgazdaság GDP termelése viszont arányaiban és a változás irányát tekintve is elmarad attól. Ennek eredményeként a GDP növekedés ágazati szinten tükrözi a mezőgazdaság fokozatos elmozdulásával jellemzett gazdasági átszerveződést. Továbbá a fejlődés földrajzilag nem volt egyenletes, és elsősorban a dinamikus régiókra és régióközpontokra összpontosult. Ez az elsősorban mezőgazdaságon alapuló vidéki területek hátrányához vezetett. A vidéki területek gazdaságának szerkezetében jellegzetes különbség a nemzeti átlaghoz viszonyítva, hogy a mezőgazdaságnak, beleértve az erdészetet, vad- és halgazdaságokat jelentősen nagyobb az aránya. Bár a mezőgazdaságban működik a legkevesebb vállalkozás, ugyanakkor a mezőgazdaság ennél nagyobb súlyt képvisel a vidéki lakosság megélhetésében, sőt sok településen a megélhetés szinte egyetlen lehetőségének tekinthető. A mezőgazdasági tevékenység vidéki térségekben mérhető, érzékelhető gazdasági-társadalmi-szociális súlya jelentősebb, mint a bruttó hazai termékkel mérhető gazdasági teljesítménye. Itt a vállalkozás-sűrűség elmarad az országos átlagtól. A vidéki de különösen a hátrányos helyzetű térségekben magas a kényszervállalkozások aránya is, ami a szűk foglalkoztatási lehetőségekre utal. A vidéki térségek hátránya rajzolódik ki a vidéki lakosság vállalkozási készsége, valamint a vidéki települések vállalkozás-, és tőke- vonzó képessége tekintetében is. A 14

15 szolgáltatások az országos adatokhoz képest mintegy 10 százalékponttal kisebb arányt képviselnek a vidéki térségekben. A mezőgazdaság szerepének csökkenésével tehát nem tartott lépést a tercier szektor térnyerése, ami jelentős jövedelmi és foglalkoztatási problémát okoz. A gazdasági szerkezet változása lassan, de folytatódik a vidéki területeken.a hagyományos termelési ágazatok ipar és mezőgazdaság megtartották fontosságukat, bár ez lassan csökken. A nem-mezőgazdasági tevékenységek terjedése a vidéki területeken viszonylag kismértékű. Munkaerőpiaci tendenciák A mezőgazdaság, mint fő foglalkoztatási forrás szerepvesztése minden régióban megfigyelhető. Minél kevesebb egy falu népessége, annál szűkebbek a helyi munkalehetőségek. Az lakosnál kisebb falvakban a szociális vagy családtámogatásra szoruló inaktív lakosok aránya gyakran több, mint a helyi lakosság 70%-a. Vannak viszont olyan területek, ahol a mezőgazdasági termelés a kedvező adottságok, a termelési hagyományok és a viszonylagos gazdasági előnyök miatt még napjainkban is jelentős. Mezőgazdasági szempontból ezek a területek a Dél-Alföldet, Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet foglalják magukba, ahol a megyék általában a mérsékelt iparosodás nagyon eltérő mértékét mutatják. A gazdasági szempontból hátrányos helyzetű észak-magyarországi térségekben a kritikus foglalkoztatási helyzet és a munkahelyek hiánya miatt a mezőgazdasági termelésnek az önellátó jellege, illetve szociális szerepe is felértékelődik. Összességében a falvak kapcsolódása a mezőgazdasághoz háromszor vagy négyszer erősebb, mint a városi területeké. A népesség megélhetéséért a mezőgazdaságra támaszkodó részét két csoportra lehet osztani, melyek nagysága és összetétele jelentősen eltér. Az egyik csoportot a termeléshez lazábban, igen változatos céllal kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységet végző népesség alkotja. A másik, sokkal kisebb csoportot az ágazat valódi munkavállalói alkotják, akik élethivatásszerűen foglalkoznak a mezőgazdasággal. A mezőgazdasághoz különböző céllal kötődő népesség aránya között több mint a felére csökkent. Mezőgazdasági termeléssel 2003-ban a (15 éven felüli) népesség 15,7%-a (1,34 millió fő) foglalkozott, arányuk 1991-ben még 32,8% (2,7 millió fő) volt. A mezőgazdasági tevékenységet végző népesség között jelentősen (1,98 millióról 1,34 millió főre), mintegy 32%-kal csökkent. A főhivatású mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 2005 évi adatokat figyelembe véve az utóbbi évtizedben 9,0 %-ról 5,0 %-ra csökkent. A gazdasági szerkezetváltás egyik fő akadálya, hogy a gazdaság igényei és a képzés, szakképzés szerkezete nem esnek egybe. A vidéki térségekben, döntően az elvándorlás miatt kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel, szaktudással rendelkező munkaerő. A vidéki térségekben lényegesen kevesebb az egyetemi és főiskolai végzettséggel, de még a középiskolai érettségivel rendelkező munkavállaló, és ennek megfelelően több a szakmunkás végzettségű vagy az általános iskolát végzett munkaerő. 15

16 Földhasználat és a földtulajdon szerkezete A mezőgazdasági termelés adottságai (földminőség, éghajlati és domborzati viszonyok) nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. A talaj termékenységétől függően az ország területének 89%-a, durván 9,3 millió hektár alkalmas különböző mezőgazdasági és erdészeti használatra. Ezért a megművelhető föld életvágóan fontos forrást képvisel az országban és így a termelés egyik alapvető tényezője. Az ország összes területének 2006-ban 62,5%-a mezőgazdasági hasznosítású, 48,5%-a szántó, 10,9%-a gyep, 3,1%-a pedig kert, szőlő, és gyümölcsös. Az ország területének 21,4 %-a (1,98 millió hektár) erdészeti hasznosítású, ebből a tényleges erdősültség 19,1% (1,85 millió hektár). A földhasználat módjában, a művelési ágak szerkezetében között lényeges változás nem történt. A mezőgazdaságra és erdészetre használt területek megoszlása jelentősen különbözik a régiókban. Az Északés Dél-Alföldön a legnagyobb arányú a mezőgazdasági területek aránya (22-23%), míg ez az arány csak 7% Közép-Magyarországon. Az elmúlt tizenöt év legszembetűnőbb változása a privatizáció és kárpótlás eredményeként az, hogy a magántulajdonú mezőgazdasági földek aránya nagyobb lett (83%) 2005-re, míg az állami és szövetkezeti földtulajdonlás (és földhasználat) jelentősen csökkent. A földprivatizációt követően egy birtoktest átlagos mérete 2,3 hektár, amely ültetvény, vagy intenzív kertészet kivételével nem nyújt fedezetet egy család biztonságos megélhetéséhez. A magyarországi gazdasági-szociális változások után a mezőgazdaságban vannak nagyobb és kisméretű gazdaságok, azonban a középméretű gazdaságok száma és aránya elmarad a kívánatostól. A földbirtokos gazdaságok között a gazdasági szervezetek (több részvényessel rendelkező vállalkozások) tipikusan nagy mennyiségű földet birtokolnak, bár átlagos méretük csökkent között, az egyszemélyes gazdaságok pedig általában kisebb, elaprózott és földrajzilag független földdarabokból állnak ben a gazdasági szervezetek átlagos területe 486 hektár volt, ami hez képest 35%-os csökkenést jelent. Az egyes gazdaságok által használt mezőgazdasági földek átlagos területe több mint hétszeresére nőtt Magyarországon 1991 és 2005 között (0,5 hektárról 3,4 hektárra). Az ország összes gazdaságát véve alapul a mezőgazdasági földek átlagos mérete 8,6 hektár. Könnyen belátható, hogy az egyes gazdaságok nagy többsége kiegészítő bevételi forrásként szolgál, a földhasználat további koncentrálása szükséges a gazdaságilag kifizetődő termeléshez. A földszerkezet jellemző megjelenése a bipoláris gazdasági szerkezet. Az egyedi gazdaságok nagy többsége (93.4%)10 hektár alatti, és ezek adják a megművelt földek negyedét. A 10 hektár alatti gazdaságok csoportjában a gazdaságok többsége (70%) egy hektár alatti. A gazdasági szervezetek méret szerinti megoszlása (a gazdaságok számát véve figyelembe) kiegyensúlyozottabb, azonban a földhasználat aránya szélsőséges. Ebben az ágazatban a 100 hektár feletti gazdaságok használták az ebbe a csoportba tartozó földek 96,6%-át 2005-ben. A hektár közötti és 300 hektár feletti nagy gazdaságok együttesen az összes terület 72,2%-át használják, míg mindössze a gazdaságok egy százalékát jelentik. 16

17 A földek megoszlása a gazdaságok mérete szerint, ,5% 10,1% 13,1% 7,6% 10 ha alatti ha ha ha 300 ha felett 14,7% A gazdaság-szerkezet egyenlőtlen eloszlását a gazdasági szerkezet felmérésének gazdasági teljesítmény (EUME) szerinti felosztása is tükrözi. A gazdaságok többsége a 2 EUME alatti méretcsoportba tartozik, 9,5% mezőgazdasági földdel, a nagyméretű gazdaságok (40 EUME felett) viszont az összes gazdaság 0,6%-át jelentik, és a mezőgazdasági földek több mint felét (55,1%) használják. Az agrárvállalkozások 82,4%-a (mintegy 6000 cég) a 4 EUME-s küszöb felett található. A magánvállalkozások 6%-a (mintegy cég) van a 4 EUME-s szint felett. Ez azt jelenti, hogy az összes birtok 6,6%-a van a 4 EUME-s szint felett, amely a teljes mezőgazdasági terület 84,6%-a. A növénytermesztésre specializálódott mezőgazdasági vállalkozások 83,8%-a a 4 EUME-s küszöb felett van, 41,2%-a a 40 EUME-s küszöböt is meghaladja. Az állattenyésztésre specializálódott mezőgazdasági vállalkozások 74%-a a 4 EUME-s küszöb felett van, míg a vegyes jellegű mezőgazdasági vállalkozások 89,6%-a haladja meg a 4 EUME-s küszöböt. A növénytermesztésre specializálódott magánbirtokok 13,2%-a a 4 EUME-s szint felett van. Az állattenyésztésre specializálódott magánbirtokok 2,2%-a a 4 EUME-s küszöb felett van. A vegyes gazdálkodási tevékenységet folytató magánbirtokok 2,9%- a van a 4 EUME-s szint felett. A birtokszerkezetről részletesebb adatok és információk az 1. függelékben találhatók. A gazdaság kulcságazatainak bevételtermelő képessége jelentős (mint fent, bipoláris) különbséget mutat minden gazdálkodási módszer esetében. A gazdasági szervezetek többsége minden ágazatban a gazdaságos méret felső határához közelebbi tartományban van. A növénytermesztő gazdaságok háromnegyede (74,8%) a középső (8-40 EUME) és nagy (40 EUME feletti) méretkategóriába tartozik. A tejtermelő és takarmány-fogyasztó fajok (sertés, baromfi) tenyésztésével foglalkozó gazdasági szervezetek nagy többsége (85-90%) szintén közepes vagy 17

18 nagyméretű. Az egyedi gazdaságok elaprózottságát és nagyobbrészt mérsékelt teljesítményét tükrözi a tény, hogy az ilyen gazdaságok 88,8%-ának gazdasági teljesítménye 2 EUME alatti, és egytizedük a kis kategóriába sorolható. Világosan látható, hogy majdnem minden állattartással foglalkozó egyéni gazdaság gazdasági teljesítménye 2 EUME alatt marad, tekintet nélkül az állatfajra. Az egyetlen kivétel a tejtermelés, ahol a szakosodott gazdaságok 57,1%-a 2-8 EUME között van. A szélsőségek ellenére a gazdaságok átszervezésére között a nagyobb gazdaságok fokozatos előretörése volt jellemző. Az elaprózott földtulajdonlási szerkezet következményeként leginkább a magángazdaságokban nehéz versenyképes gazdaság-méretet elérni, a korszerű agrártechnológia alkalmazásának és a termelési kapacitás teljes kihasználásának lehetőségei szintén korlátozottak. Az egyedi gazdaságok száma között folyamatosan csökkent, 26,2 százalékponttal, és a működő egyéni gazdaságok száma volt 2005-ben. Az egyéni gazdaságok termelési célja szintén kissé megváltozott ez alatt az öt év alatt között a gazdaságok 60%-a kizárólag saját fogyasztásra termelt, míg ez a szám 9 százalékponttal csökkent 2005-re. Az elsősorban eladásra termelő gazdaságok aránya 8%-ról 16%-ra nőtt között, míg a saját fogyasztáson felüli termékeket értékesítő gazdaságok száma csak kis mértékben nőtt meg, mindössze 1,5%-kal 2005-re. Magyarországon a mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban még mindig jelentős, a teljes gazdaságban való részesedésének csökkenése ellenére. Ez főként a vidéki életforma részeként is jelenlévő mezőgazdasági termelés átlagosnál jóval kedvezőbb adottságaira, a termelési hagyományokra, valamint az ágazat EU átlagot jóval meghaladó arányaira vezethető vissza (a mezőgazdasági hasznosítású terület aránya, a kedvező éghajlati viszonyok és a mezőgazdasági tevékenységet végzők száma miatt). Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági tevékenység nem ritkán a megélhetés szinte egyetlen forrásaként a kritikus gazdasági helyzetű térségekben is mindinkább felértékelődik. Ez a jelenség a vidék, és ezen belül a mezőgazdasági tevékenység eddig döntően termelésközpontú szerepét, jelentőségét alapvetően átértékeli, és multifunkcionális jellegét erősíti. A évi Gazdaságszerkezeti összeírás szerint mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó népességnek közel 45%-a vesz részt, különböző mértékben a piacon megjelenő mezőgazdasági termékek előállításában. A nagyobb csoport (750 ezer ember), a termelők 55,7%-a csak a saját szükségleteire termel. Az önellátáson felüli felesleget értékesítő termelők aránya 31,2%, a kifejezetten árutermeléssel a családi munkaerő 13,1%-a foglalkozik. A főként árutermeléssel foglalkozó családi munkaerő létszáma 177 ezer fő, akik mintegy 90 ezer gazdaságban tevékenykednek. A gazdasági szolgáltatást végző gazdaságok és a hozzájuk tartozó családi munkaerő aránya nem számottevő (0,1%). Pozitív irányú változás, hogy a főként árutermeléssel foglalkozó gazdaságok száma és munkaerő-lekötése növekedett, miközben a többi gazdaságcsoport adataiban visszaesés figyelhető meg. Az önellátásra termelő családi munkaerő igen népes (750 ezer fős) csoportja lazán kötődik a mezőgazdasághoz, jelentős részük a vidéki életforma részeként, a termelés hagyományai, kiadást kímélő önellátás, kiegészítő jövedelemszerzés miatt foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A mezőgazdasági termelők jellemzőinek (gazdaság mérete, koreloszlás, mezőgazdasági képzettség) elemzései arra a következtetésre vezetnek, hogy a félig önellátó 18

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest 2007. február 7. Rövidítések AK AVF AVHGA AVOP ÁE BAT BÉSZ CMEF EEA EHA EiC EK EMOGA EMVA ENAR ERFA ESZA EU EUME ÉTT FÖVÉT FVM GDP HACS HOPE HVK HVI ICT

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék Operatív Programok Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései Előadó: Szakács Roland Az ÚMVP 4 tengelye I. tengely: Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 21. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2014. (II. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJELSZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. ÁPRILIS 1-30. I. tengely A

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések Tájékoztató részanyag a Monitoring Bizottság részére a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program egyes intézkedés végrehajtásának előrehaladásáról Beszámoló időszaka: 2012. június 1-30. I. tengely - A

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály. A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója

Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály. A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben 2. A Vidékfejlesztési

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása:

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1. A Nemzeti Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1 2 3 4 5 A B C D E Prioritás Intézkedés Jelenlegi közreműködő szervezet program Gazdasági Versenyképesség Humán

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása Szabó Mátyás Vezető tervező NAKVI Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013.

Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013. Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 22-23. Budapest I/1. Agrárgazdasági helyzetkép - 2012. I-III. negyedévében

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések. (2012. március 6.)

Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések. (2012. március 6.) Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések (2012. március 6.) 1. Kinek van adatszolgáltatási kötelezettsége? Annak az ügyfélnek van adatszolgáltatási kötelezettsége, aki az Európai

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben. Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök

Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben. Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök VP prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és

Részletesebben

Országos Könyvtárügyi Konferencia

Országos Könyvtárügyi Konferencia Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes NAKVI 2012. november 22-23. Országos Könyvtárügyi Konferencia Országos Széchényi Könyvtár Az intézet rövid története 1994-ben az elődszervezetek összevonásával a szakképzési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben