Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, szeptember. (nem lektorált)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, 2007. szeptember. (nem lektorált)"

Átírás

1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, szeptember (nem lektorált) 1

2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, szeptember 2

3 TARTALOM 1. A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM CÍME TAGÁLLAM ÉS KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓ A program által érintett földrajzi térség A Konvergencia célkitűzés alá sorolt régiók HELYZETELEMZÉS AZ ERŐSSÉGEK ÉS GYENGÉK SZEMPONTJÁBÓL, AZ ELÉRÉSÜKHÖZ VÁLASZTOTT STRATÉGIA, ELŐZETES ÉRTÉKELÉS Általános helyzetelemzés, erősségek, gyengeségek A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere és jellemzői A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszer-feldolgozás teljesítménye Környezetgazdálkodás és földhasználat A vidéki gazdaság és az életminőség LEADER Az erősségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia Nemzeti prioritások és fő intézkedések Az intézkedéscsoportok közötti indikatív forrásmegosztás Előzetes értékelés és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat Az előzetes értékelés Stratégiai Környezeti Vizsgálat A korábbi programozási időszak hatása és egyéb információk: A PHARE-program A SAPARD program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) A KIVÁLASZTOTT PRIORITÁSOK INDOKOLÁSA AZ UNIÓS STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK ÉS A NEMZETI STRATÉGIA SZEMPONTJÁBÓL, VALAMINT AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS SZERINTI VÁRT HATÁS A kiválasztott prioritások indoklása az uniós stratégiai iránymutatások és a nemzeti stratégia szempontjából Mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-feldolgozás Környezeti adottságok; Vidéki gazdaság; INFORMÁCIÓ AZ INTÉZKEDÉSCSOPORTOKRÓL (TENGELYEKRŐL), AZ ALÁJUK TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL, VALAMINT EZEK LEÍRÁSA Általános követelmények Az összes vagy több intézkedésre vonatkozó követelmények Az előző időszakból folytatott műveletek Kompatibilitás az állami támogatásokra vonatkozó eljárásokkal és kritériumokkal A keresztmegfeleléssel kapcsolatos előírások megerősítése A beruházási intézkedések támogatási céljai

4 Annak biztosítása, hogy a vidékfejlesztési támogatásból támogatott műveletek nem kapnak támogatást a KAP egyéb vonatkozó eszközeiből A számítások következetessége és elfogadhatósága Pénzügyi tervezési akciók Az intézkedéscsoportokra és az egyes intézkedésekre vonatkozóan szükséges információk I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az erdők gazdasági értékének javítása A mezőgazdasági termékek értéknövelése A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra Átmeneti intézkedések A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának támogatása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések B. Őshonos és veszélyeztetettmezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése C. Genetikai erőforrások megőrzése Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első kialakítása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások Falumegújítás és -fejlesztés A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése A A kulturális örökség megőrzése B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Képzés és tájékoztatás Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás A LEADER-megközelítés megvalósítása A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Térségek közötti és nemzetközi együttműködések A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése FINANSZÍROZÁSI TERV Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (euróban)

5 6.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban teljes időszakra) INDIKATÍV BONTÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSENKÉNT (FORINTBAN A TELJES IDŐSZAKRA) INTÉZKEDÉSCSOPORTONKÉNTI KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI FINANSZÍROZÁS A VERSENYSZABÁLYOK SZERINTI ÉRTÉKELÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEMEK ÉS ADOTT ESETBEN A SZERZŐDÉS 87., 88. ÉS 89. CIKKE SZERINT ENGEDÉLYEZETT, A PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK FELSOROLÁSA INFORMÁCIÓK A MÁS KÖZÖS AGRÁRPOLITIKAI ESZKÖZÖK, A KOHÉZIÓS POLITIKA, VALAMINT AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ KOMPLEMENTARITÁSRÓL Kapcsolat a közösségi politikákkal és prioritásokkal Lehatárolási kritériumok azon intézkedésekre vonatkozóan, melyek más közösségi támogatási eszközből, különösen a strukturális alapokból és a Halászati Alapból támogatásban részesülhetnek Lehatárolási kritériumok a helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozóan, melyek a IV. intézkedéscsoport hatálya alá tartoznak az EHA keretében a Csoportok által támogatott helyi fejlesztési stratégiákkal és az Együttműködési Alapoknak a Strukturális Alapok keretében való együttműködésével kapcsolatban Információk a más közösségi pénzügyi eszközökkel meglévő kapcsolatról A HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK KIJELÖLÉSE Az Igazoló Szerv Az Irányító Hatóság A Kifizető Ügynökség A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK LEÍRÁSA, VALAMINT A MONITORING BIZOTTSÁG TERVEZETT ÖSSZETÉTELE A monitoring és értékelési rendszer, illetve a kapcsolódó tevékenységek leírása Monitoring Értékelés Monitoring- és értékelő jelentések rendszere Az ÚMVP Monitoring Bizottság tervezett összetétele A PROGRAM NYILVÁNOSSÁGÁT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

6 13.1. Információ nyújtása potenciális kedvezményezetteknek, szakmai szervezeteknek, gazdasági és szociális partnereknek, az egyenlő bánásmód előmozdításában közreműködő testületeknek és az érintett, nem kormányzati szervezeteknek a program által kínált lehetőségekről és a támogatásokhoz való hozzájutás szabályairól A kedvezményezettek tájékoztatása a Közösségi hozzájárulásról A közvélemény tájékoztatása a Közösség a programokban betöltött szerepéről és a programok eredményéről A kommunikáció főbb szakaszai Az információs és tájékoztató tevékenység műszaki jellemzői A kommunikáció végrehajtásáért felelős szervezetek Az információnyújtás hatékonyságának és hatásának értékeléséhez a nyilvánosság, a vidékfejlesztési programok ismertsége és a Közösség szerepe szempontjából az alábbi kritériumok figyelembevétele szükséges A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS PARTNEREK KIJELÖLÉSE ÉS A PARTNEREKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE A társadalmi egyeztetésben résztvevő szervezetek Alapelvek A társadalmi egyeztetés folyamata A konzultáció eredményei Javaslatok intézkedéscsoportok szerint EGYENLŐSÉG FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTT, A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése, valamint a program megvalósításának horizontális szempontjai a különböző fázisokban A megkülönböztetés megakadályozása a program végrehajtásának különböző szakaszaiban TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI MŰVELETEK A programok támogatásának a technikai segítségnyújtásból finanszírozott előkészítési, vezetési, monitoring-, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek ismertetése A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) létrehozása

7 AKII AKR MVH FÖVÉT AVF AVOP BAT KAP CMEF KA EMVA EEA EMGA EMOGA EK KEOP EiC EMVA ÉTT ESZA EUME EU AK GDP MTA KSH MTvSZ MNVH MTÉT HUF IIER ICT VKSZI HACS LEADER KAT MePAR HVK Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), Agrár-környezetgazdálkodási Rendszer Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács Agrár-vidékfejlesztési Főosztály Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Elérhető Legjobb Technológia (Best Available Technology) Közös Agrárpolitika Közös Monitoring és Értékelési Keret Kohéziós Alap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európai Mezőgazdasági Garancia Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Európai Közösség Környezet és Energia Operatív Program Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Érzékeny Természeti Terület Európai Szociális Alap Európai Méretegység Európai Unió Aranykorona Bruttó Hazai Termék Magyar Tudományos Akadémia Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Természetvédők Szövetsége Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magas Természeti Értékű Területek magyar forint Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Infokommunikációs Technológia (IT) Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet Helyi akciócsoport LEADER-program a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcsolása Kedvezőtlen adottságú területek Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Helyi Vidékfejlesztési Közösség 7

8 HVI ÁE IH FVM KvVM MB NAKP NAKVP NFT NFÜ OFK OKT NKP II NEA NGO ÚMFT ÚMVP ÚMVST OKTVF OTK NVT MTvSz OHT TSZ TÉSZ BÉSZ PWC K+F ROP AVHGA VKSZI SAPARD SKV SA KKV SPS SRC TÁMOP TIOP Helyi Vidékfejlesztési Iroda Állategység Irányító hatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Monitoring Bizottság Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Nemzeti Fejlesztési Terv I Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Környezetvédelmi Tanács Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Erdészeti Adatbázis civil szervezetek, Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyar Természetvédők Szövetsége, Országos Hulladékgazdálkodási Terv Termelői szerveződések Termelői Értékesítő Szervezet Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. Kutatás fejlesztés Regionális Operatív Program Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Vidékfejlesztési, Képzési lés Szaktanácsadási Intézet Különleges Segélyprogram a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés Számára Stratégiai Környezeti Vizsgálat Strukturális Alapok Kis és Középvállakozás Egyszerűsített Közvetlen Kifizetések rövid vágásfordulójú ültetvények Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 8

9 TS MTÉT ERFA VÁTI VTT VKI Technikai Segítségnyújtás Magas Természeti Értékű Mezőgazdasági Területek Európai Regionális Fejlesztési Alap Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Víz Keretirányelv Az egyes Operatív Programok elnevezése KDOP KMOP EKOP GOP KEOP VOP ÉMOP ÉAOP DAOP TIOP TÁMOP TÁMOP DDOP KÖZOP NYDOP Közép-dunántúli Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Gazdaságfejlesztés Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Végrehajtás Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Államreform Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Közlekedés Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program 9

10 1. A Vidékfejlesztési Program címe A Vidékfejlesztési Program címe Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. (1) bekezdése alapján készült, s melyet Magyarország a Kormány jóváhagyását követően hivatalosan benyújt az Európai Bizottság részére. 10

11 2. Tagállam és közigazgatási régió 2.1. A program által érintett földrajzi térség Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program t (a továbbiakban a Program ) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 1698/2005. sz. Tanácsi Rendelet 15. cikk (2.) Bekezdésével összhangban, Magyarországra vonatkozó, átfogó programként készítette el úgy, hogy az az ország teljes területére vonatkozik, azaz a NUTS 2 szintjén mind a 7 adminisztratív régiót lefedi A Konvergencia célkitűzés alá sorolt régiók A 2006/595/EK sz. Bizottsági Határozat értelmében a Konvergencia célkitűzés keretében a as időszakban finanszírozásra jogosult régiók az alábbiak: Közép-Dunántúl, HU21, 2.) Nyugat-Dunántúl, HU22, 3.) Dél-Dunántúl, HU23, 4.) Észak-Magyarország, HU31, 5.) Észak-Alföld, HU32, 6.) Dél-Alföld, HU33, 7.) Közép-Magyarország, HU11, 1 A Közép-Magyarország, HU11 1. régió, mely meghaladja az EU-25-ök GDP-jének 75%-át a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés hatálya alá esik, és a 2006/597/EK sz. Bizottsági Határozatnak megfelelően átmeneti és egyedi alapon ( bevezető időszak) jogosult támogatásra. 11

12 12

13 3. Helyzetelemzés az erősségek és gyengék szempontjából, az elérésükhöz választott stratégia, előzetes értékelés 3.1. Általános helyzetelemzés, erősségek, gyengeségek A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere és jellemzői Fizikai jellemzők és a vidéki területek lehatárolása Magyarország területe km 2, népessége tartós csökkenést mutatva január 1-én ezer fő, 2006 hasonló időpontjában pedig, ezer fő volt. A népesség létszáma között 146 ezer fővel lett kevesebb ban az átlagos népsűrűség 108,5 fő/km 2 volt. Magyarország éghajlata mérsékelt, és földrajzi fekvésének valamint elhanyagolható szintbeli különbségeinek köszönhetően mentes minden időjárási szélsőségtől. Az ország területének több, mint felét alföldek alkotják. A csapadékmennyiség a vízigény mérsékelt kielégítését teszi lehetővé. Az éves csapadékmennyiség mm, melynek zöme a nyári hónapokban hullik le. A napsütéses órák száma viszonylag magas, óra. Az ország topográfiai kitettség jellemzői nagyon kedveznek a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, és pozitív hatással vannak a termékek ízére, aromájára és különleges minőségére. Ezek a jellemzők kedvező körülményeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. A vidéki térségek korábbi programokban is alkalmazott lehatárolási kritériumai szerint (kedvezőtlen demográfiai helyzet és korstruktúra, gazdasági- infrastrukturális elmaradottság) 2004-ban Magyarország területének 88%-a vidéki térségnek minősült, ahol a települések 96%-ához tartozóan a népesség 47%-a él. A korábbi vidékfejlesztési programok megvalósítása során nyert tapasztalatok alapján a lehatárolás javult között a 120 fő/km2 népsűrűséget meg nem haladó, vagy nél kevesebb lakosú településeket tekintik vidéki területnek, kivéve a Budapest agglomerátum településeit, de beleértve a nem vidéki települések külterületeit, ha a teljes népesség több mint 2%-a él a külterületeken. Ez az ország településeinek 95%- át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedi le A vidéki térségek azt a sajátos térségtípust foglalják magukba, ahol alacsonyabb a népsűrűség, jellemző a mezőgazdasági tájhasználat, valamint általános a nem urbánus jellegű (falusi, kisvárosi, egyes régiókban pedig a tanyás) településszerkezet. A vidéki térségek magukban foglalják azon jelentős lélekszámú, ezért nem jogosult települések külterületeit is, ahol a külterületek lakossága meghaladja a település lélekszámának 2%-át. Összesen 33 ilyen település van, a külterületi térségekben 71 ezer lakossal. A vidéki területek lehatárolása a III. intézkedéscsoport egyes intézkedései esetében, a specifikus célcsoportok, illetve intézkedések jellegzetességeinek megfelelően változik. 13

14 A helyzetelemzés kiinduló adatai és a kitűzött célok, valamint hatások megfelelnek a IV. intézkedéscsoport tágabb vidékitérség-fogalmának. Mind a Vidékfejlesztési Alap, mind pedig a Strukturális Alapok beavatkoznak a térségekben. Demográfiai helyzet A vidéki térségek demográfiai viszonyaira régiónként eltérő mértékben alacsony népszaporulat, és a népesség igen kedvezőtlen, elöregedést jelző korösszetétele jellemző. A fiatalabb korcsoportok csökkenő mérete és aránya és a várható élettartam - egyébként örvendetes növekedése - a szociális rendszerek finanszírozásában kiegyensúlyozatlanságot eredményezett. A nemek közti kiegyensúlyozatlanság szintén állandóvá válik, a év alatti korcsoportban még a férfiak, az ennél idősebb korcsoportokban már a nők vannak többségben. Az utóbbi évtizedben egyre intenzívebb a vidéki területekről történő elvándorlás. Az önfenntartási lehetőségek hiányában a legtöbb ember feltehetően munkahely és egy jobb élet reményében távozik. Pozitív változás csak a közép- magyarországi, valamint a közép- és nyugat-dunántúli régiókban történt, az észak-magyarországi és az északalföldi régióban a legkedvezőtlenebb a vándorlási egyenleg. A jelenlegi tendenciák változatlansága esetén Magyarországon valamennyi régióban a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulására, az aktív korú népesség létszámának folyamatos csökkenésére és ezzel az inaktívak arányának növekedésére kell számítani. Gazdasági hajtóerők, termelékenység és növekedés A gazdasági teljesítményt jelző GDP (bruttó hazai termék) változásában a nemzetgazdasági ágak között jelentős különbség figyelhető meg. Az ipar és a szolgáltatási szektor gazdasági teljesítménye meghaladja a nemzetgazdaság átlagában mérhető növekedési ütemet, a mezőgazdaság GDP termelése viszont arányaiban és a változás irányát tekintve is elmarad attól. Ennek eredményeként a GDP növekedés ágazati szinten tükrözi a mezőgazdaság fokozatos elmozdulásával jellemzett gazdasági átszerveződést. Továbbá a fejlődés földrajzilag nem volt egyenletes, és elsősorban a dinamikus régiókra és régióközpontokra összpontosult. Ez az elsősorban mezőgazdaságon alapuló vidéki területek hátrányához vezetett. A vidéki területek gazdaságának szerkezetében jellegzetes különbség a nemzeti átlaghoz viszonyítva, hogy a mezőgazdaságnak, beleértve az erdészetet, vad- és halgazdaságokat jelentősen nagyobb az aránya. Bár a mezőgazdaságban működik a legkevesebb vállalkozás, ugyanakkor a mezőgazdaság ennél nagyobb súlyt képvisel a vidéki lakosság megélhetésében, sőt sok településen a megélhetés szinte egyetlen lehetőségének tekinthető. A mezőgazdasági tevékenység vidéki térségekben mérhető, érzékelhető gazdasági-társadalmi-szociális súlya jelentősebb, mint a bruttó hazai termékkel mérhető gazdasági teljesítménye. Itt a vállalkozás-sűrűség elmarad az országos átlagtól. A vidéki de különösen a hátrányos helyzetű térségekben magas a kényszervállalkozások aránya is, ami a szűk foglalkoztatási lehetőségekre utal. A vidéki térségek hátránya rajzolódik ki a vidéki lakosság vállalkozási készsége, valamint a vidéki települések vállalkozás-, és tőke- vonzó képessége tekintetében is. A 14

15 szolgáltatások az országos adatokhoz képest mintegy 10 százalékponttal kisebb arányt képviselnek a vidéki térségekben. A mezőgazdaság szerepének csökkenésével tehát nem tartott lépést a tercier szektor térnyerése, ami jelentős jövedelmi és foglalkoztatási problémát okoz. A gazdasági szerkezet változása lassan, de folytatódik a vidéki területeken.a hagyományos termelési ágazatok ipar és mezőgazdaság megtartották fontosságukat, bár ez lassan csökken. A nem-mezőgazdasági tevékenységek terjedése a vidéki területeken viszonylag kismértékű. Munkaerőpiaci tendenciák A mezőgazdaság, mint fő foglalkoztatási forrás szerepvesztése minden régióban megfigyelhető. Minél kevesebb egy falu népessége, annál szűkebbek a helyi munkalehetőségek. Az lakosnál kisebb falvakban a szociális vagy családtámogatásra szoruló inaktív lakosok aránya gyakran több, mint a helyi lakosság 70%-a. Vannak viszont olyan területek, ahol a mezőgazdasági termelés a kedvező adottságok, a termelési hagyományok és a viszonylagos gazdasági előnyök miatt még napjainkban is jelentős. Mezőgazdasági szempontból ezek a területek a Dél-Alföldet, Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet foglalják magukba, ahol a megyék általában a mérsékelt iparosodás nagyon eltérő mértékét mutatják. A gazdasági szempontból hátrányos helyzetű észak-magyarországi térségekben a kritikus foglalkoztatási helyzet és a munkahelyek hiánya miatt a mezőgazdasági termelésnek az önellátó jellege, illetve szociális szerepe is felértékelődik. Összességében a falvak kapcsolódása a mezőgazdasághoz háromszor vagy négyszer erősebb, mint a városi területeké. A népesség megélhetéséért a mezőgazdaságra támaszkodó részét két csoportra lehet osztani, melyek nagysága és összetétele jelentősen eltér. Az egyik csoportot a termeléshez lazábban, igen változatos céllal kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységet végző népesség alkotja. A másik, sokkal kisebb csoportot az ágazat valódi munkavállalói alkotják, akik élethivatásszerűen foglalkoznak a mezőgazdasággal. A mezőgazdasághoz különböző céllal kötődő népesség aránya között több mint a felére csökkent. Mezőgazdasági termeléssel 2003-ban a (15 éven felüli) népesség 15,7%-a (1,34 millió fő) foglalkozott, arányuk 1991-ben még 32,8% (2,7 millió fő) volt. A mezőgazdasági tevékenységet végző népesség között jelentősen (1,98 millióról 1,34 millió főre), mintegy 32%-kal csökkent. A főhivatású mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 2005 évi adatokat figyelembe véve az utóbbi évtizedben 9,0 %-ról 5,0 %-ra csökkent. A gazdasági szerkezetváltás egyik fő akadálya, hogy a gazdaság igényei és a képzés, szakképzés szerkezete nem esnek egybe. A vidéki térségekben, döntően az elvándorlás miatt kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel, szaktudással rendelkező munkaerő. A vidéki térségekben lényegesen kevesebb az egyetemi és főiskolai végzettséggel, de még a középiskolai érettségivel rendelkező munkavállaló, és ennek megfelelően több a szakmunkás végzettségű vagy az általános iskolát végzett munkaerő. 15

16 Földhasználat és a földtulajdon szerkezete A mezőgazdasági termelés adottságai (földminőség, éghajlati és domborzati viszonyok) nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. A talaj termékenységétől függően az ország területének 89%-a, durván 9,3 millió hektár alkalmas különböző mezőgazdasági és erdészeti használatra. Ezért a megművelhető föld életvágóan fontos forrást képvisel az országban és így a termelés egyik alapvető tényezője. Az ország összes területének 2006-ban 62,5%-a mezőgazdasági hasznosítású, 48,5%-a szántó, 10,9%-a gyep, 3,1%-a pedig kert, szőlő, és gyümölcsös. Az ország területének 21,4 %-a (1,98 millió hektár) erdészeti hasznosítású, ebből a tényleges erdősültség 19,1% (1,85 millió hektár). A földhasználat módjában, a művelési ágak szerkezetében között lényeges változás nem történt. A mezőgazdaságra és erdészetre használt területek megoszlása jelentősen különbözik a régiókban. Az Északés Dél-Alföldön a legnagyobb arányú a mezőgazdasági területek aránya (22-23%), míg ez az arány csak 7% Közép-Magyarországon. Az elmúlt tizenöt év legszembetűnőbb változása a privatizáció és kárpótlás eredményeként az, hogy a magántulajdonú mezőgazdasági földek aránya nagyobb lett (83%) 2005-re, míg az állami és szövetkezeti földtulajdonlás (és földhasználat) jelentősen csökkent. A földprivatizációt követően egy birtoktest átlagos mérete 2,3 hektár, amely ültetvény, vagy intenzív kertészet kivételével nem nyújt fedezetet egy család biztonságos megélhetéséhez. A magyarországi gazdasági-szociális változások után a mezőgazdaságban vannak nagyobb és kisméretű gazdaságok, azonban a középméretű gazdaságok száma és aránya elmarad a kívánatostól. A földbirtokos gazdaságok között a gazdasági szervezetek (több részvényessel rendelkező vállalkozások) tipikusan nagy mennyiségű földet birtokolnak, bár átlagos méretük csökkent között, az egyszemélyes gazdaságok pedig általában kisebb, elaprózott és földrajzilag független földdarabokból állnak ben a gazdasági szervezetek átlagos területe 486 hektár volt, ami hez képest 35%-os csökkenést jelent. Az egyes gazdaságok által használt mezőgazdasági földek átlagos területe több mint hétszeresére nőtt Magyarországon 1991 és 2005 között (0,5 hektárról 3,4 hektárra). Az ország összes gazdaságát véve alapul a mezőgazdasági földek átlagos mérete 8,6 hektár. Könnyen belátható, hogy az egyes gazdaságok nagy többsége kiegészítő bevételi forrásként szolgál, a földhasználat további koncentrálása szükséges a gazdaságilag kifizetődő termeléshez. A földszerkezet jellemző megjelenése a bipoláris gazdasági szerkezet. Az egyedi gazdaságok nagy többsége (93.4%)10 hektár alatti, és ezek adják a megművelt földek negyedét. A 10 hektár alatti gazdaságok csoportjában a gazdaságok többsége (70%) egy hektár alatti. A gazdasági szervezetek méret szerinti megoszlása (a gazdaságok számát véve figyelembe) kiegyensúlyozottabb, azonban a földhasználat aránya szélsőséges. Ebben az ágazatban a 100 hektár feletti gazdaságok használták az ebbe a csoportba tartozó földek 96,6%-át 2005-ben. A hektár közötti és 300 hektár feletti nagy gazdaságok együttesen az összes terület 72,2%-át használják, míg mindössze a gazdaságok egy százalékát jelentik. 16

17 A földek megoszlása a gazdaságok mérete szerint, ,5% 10,1% 13,1% 7,6% 10 ha alatti ha ha ha 300 ha felett 14,7% A gazdaság-szerkezet egyenlőtlen eloszlását a gazdasági szerkezet felmérésének gazdasági teljesítmény (EUME) szerinti felosztása is tükrözi. A gazdaságok többsége a 2 EUME alatti méretcsoportba tartozik, 9,5% mezőgazdasági földdel, a nagyméretű gazdaságok (40 EUME felett) viszont az összes gazdaság 0,6%-át jelentik, és a mezőgazdasági földek több mint felét (55,1%) használják. Az agrárvállalkozások 82,4%-a (mintegy 6000 cég) a 4 EUME-s küszöb felett található. A magánvállalkozások 6%-a (mintegy cég) van a 4 EUME-s szint felett. Ez azt jelenti, hogy az összes birtok 6,6%-a van a 4 EUME-s szint felett, amely a teljes mezőgazdasági terület 84,6%-a. A növénytermesztésre specializálódott mezőgazdasági vállalkozások 83,8%-a a 4 EUME-s küszöb felett van, 41,2%-a a 40 EUME-s küszöböt is meghaladja. Az állattenyésztésre specializálódott mezőgazdasági vállalkozások 74%-a a 4 EUME-s küszöb felett van, míg a vegyes jellegű mezőgazdasági vállalkozások 89,6%-a haladja meg a 4 EUME-s küszöböt. A növénytermesztésre specializálódott magánbirtokok 13,2%-a a 4 EUME-s szint felett van. Az állattenyésztésre specializálódott magánbirtokok 2,2%-a a 4 EUME-s küszöb felett van. A vegyes gazdálkodási tevékenységet folytató magánbirtokok 2,9%- a van a 4 EUME-s szint felett. A birtokszerkezetről részletesebb adatok és információk az 1. függelékben találhatók. A gazdaság kulcságazatainak bevételtermelő képessége jelentős (mint fent, bipoláris) különbséget mutat minden gazdálkodási módszer esetében. A gazdasági szervezetek többsége minden ágazatban a gazdaságos méret felső határához közelebbi tartományban van. A növénytermesztő gazdaságok háromnegyede (74,8%) a középső (8-40 EUME) és nagy (40 EUME feletti) méretkategóriába tartozik. A tejtermelő és takarmány-fogyasztó fajok (sertés, baromfi) tenyésztésével foglalkozó gazdasági szervezetek nagy többsége (85-90%) szintén közepes vagy 17

18 nagyméretű. Az egyedi gazdaságok elaprózottságát és nagyobbrészt mérsékelt teljesítményét tükrözi a tény, hogy az ilyen gazdaságok 88,8%-ának gazdasági teljesítménye 2 EUME alatti, és egytizedük a kis kategóriába sorolható. Világosan látható, hogy majdnem minden állattartással foglalkozó egyéni gazdaság gazdasági teljesítménye 2 EUME alatt marad, tekintet nélkül az állatfajra. Az egyetlen kivétel a tejtermelés, ahol a szakosodott gazdaságok 57,1%-a 2-8 EUME között van. A szélsőségek ellenére a gazdaságok átszervezésére között a nagyobb gazdaságok fokozatos előretörése volt jellemző. Az elaprózott földtulajdonlási szerkezet következményeként leginkább a magángazdaságokban nehéz versenyképes gazdaság-méretet elérni, a korszerű agrártechnológia alkalmazásának és a termelési kapacitás teljes kihasználásának lehetőségei szintén korlátozottak. Az egyedi gazdaságok száma között folyamatosan csökkent, 26,2 százalékponttal, és a működő egyéni gazdaságok száma volt 2005-ben. Az egyéni gazdaságok termelési célja szintén kissé megváltozott ez alatt az öt év alatt között a gazdaságok 60%-a kizárólag saját fogyasztásra termelt, míg ez a szám 9 százalékponttal csökkent 2005-re. Az elsősorban eladásra termelő gazdaságok aránya 8%-ról 16%-ra nőtt között, míg a saját fogyasztáson felüli termékeket értékesítő gazdaságok száma csak kis mértékben nőtt meg, mindössze 1,5%-kal 2005-re. Magyarországon a mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban még mindig jelentős, a teljes gazdaságban való részesedésének csökkenése ellenére. Ez főként a vidéki életforma részeként is jelenlévő mezőgazdasági termelés átlagosnál jóval kedvezőbb adottságaira, a termelési hagyományokra, valamint az ágazat EU átlagot jóval meghaladó arányaira vezethető vissza (a mezőgazdasági hasznosítású terület aránya, a kedvező éghajlati viszonyok és a mezőgazdasági tevékenységet végzők száma miatt). Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági tevékenység nem ritkán a megélhetés szinte egyetlen forrásaként a kritikus gazdasági helyzetű térségekben is mindinkább felértékelődik. Ez a jelenség a vidék, és ezen belül a mezőgazdasági tevékenység eddig döntően termelésközpontú szerepét, jelentőségét alapvetően átértékeli, és multifunkcionális jellegét erősíti. A évi Gazdaságszerkezeti összeírás szerint mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó népességnek közel 45%-a vesz részt, különböző mértékben a piacon megjelenő mezőgazdasági termékek előállításában. A nagyobb csoport (750 ezer ember), a termelők 55,7%-a csak a saját szükségleteire termel. Az önellátáson felüli felesleget értékesítő termelők aránya 31,2%, a kifejezetten árutermeléssel a családi munkaerő 13,1%-a foglalkozik. A főként árutermeléssel foglalkozó családi munkaerő létszáma 177 ezer fő, akik mintegy 90 ezer gazdaságban tevékenykednek. A gazdasági szolgáltatást végző gazdaságok és a hozzájuk tartozó családi munkaerő aránya nem számottevő (0,1%). Pozitív irányú változás, hogy a főként árutermeléssel foglalkozó gazdaságok száma és munkaerő-lekötése növekedett, miközben a többi gazdaságcsoport adataiban visszaesés figyelhető meg. Az önellátásra termelő családi munkaerő igen népes (750 ezer fős) csoportja lazán kötődik a mezőgazdasághoz, jelentős részük a vidéki életforma részeként, a termelés hagyományai, kiadást kímélő önellátás, kiegészítő jövedelemszerzés miatt foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A mezőgazdasági termelők jellemzőinek (gazdaság mérete, koreloszlás, mezőgazdasági képzettség) elemzései arra a következtetésre vezetnek, hogy a félig önellátó 18

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, 2007. szeptember. (nem lektorált)

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Budapest, 2007. szeptember. (nem lektorált) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, 2007. szeptember (nem lektorált) 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest, 2007. szeptember 2 TARTALOM 1. A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM CÍME...

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Budapest 2007. február 7. Rövidítések AK AVF AVHGA AVOP ÁE BAT BÉSZ CMEF EEA EHA EiC EK EMOGA EMVA ENAR ERFA ESZA EU EUME ÉTT FÖVÉT FVM GDP HACS HOPE HVK HVI ICT

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Területfejlesztés A területfejlesztés céljai között szerepel

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 3.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 3. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Dr Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 3.: Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék Operatív Programok Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései Előadó: Szakács Roland Az ÚMVP 4 tengelye I. tengely: Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben