5. elrendeli a gazdasági programnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönyében való közzétételét.

Átírás

1 Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés április 28. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 45/2011. (IV. 28.) határozata Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja ( ) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló évi XX. törvény alapján 1. megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programjára ( ) vonatkozó előterjesztést és azt a melléklet szerint elfogadta, 2. szükségesnek tartja, hogy az éves költségvetési koncepciók és rendelettervezetek összeállításakor, az ágazati-szakmai előterjesztések készítésekor vegyék figyelembe a gazdasági programban megfogalmazottakat, Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Dr. Kovács János, a közgyűlés főjegyzője folyamatos 3. fontosnak tartja, hogy a megyei közgyűlés tisztségviselői, bizottságai, tanácsnokai és közgyűlési tagjai tevékenységük során tartsák szem előtt és segítsék elő a gazdasági programban foglaltak megvalósítását, 4. felkéri a közgyűlés Elnökét, hogy a közgyűlési ciklus lejáratát megelőzően készítsen beszámolót a gazdasági programban foglaltak megvalósulásáról, Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: szeptember elrendeli a gazdasági programnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönyében való közzétételét. Felelős: Határidő: Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona főosztályvezető azonnal Dr. Kovács János s. k. Dr. Mengyi Roland s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke A kiadmány hiteléül: Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona a Szervezési és Jogi Főosztály vezetője

2 melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja ( ) Elfogadva a(z). /2011. (IV.28.) határozattal

3 3 I. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) valamennyi helyi önkormányzat számára előírja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára (vagy azt meghaladó időszakra) szóló gazdasági program kidolgozását. Az elkövetkezendő időszak célkitűzéseit, feladatait tartalmazó Program megfogalmazásakor a megye sajátosságain túl figyelemmel kell lenni az Európai Unió 2013-ig szóló törekvéseire, a kormányzati költségvetési-, közigazgatási- és területfejlesztési politika irányára, mert a törvényi rendelkezések ellenére gyakorlatilag alapvetően ezek határozzák meg a megyei önkormányzat működésének kereteit. A megyei közgyűlés továbbra is kinyilvánítja elkötelezettségét a megye egészének fejlődésében. A feladatellátás teljes intézményrendszerét és vagyonának hasznosítását ezután is a megye egészének szolgálatába állítja. Ezek működtetésével segíti a gazdasági, foglalkoztatási és szociális gondok enyhítését, a kulturális, szellemi, természeti és történeti értékek megőrzését, gyarapítását. Vállalja a területi koordinációt, közreműködik a térségi érdekek képviseletében és érvényesítésében. A megyei önkormányzat szerepvállalásában azonban a megváltozott finanszírozási körülmények kényszerűen hangsúlyváltozást okoznak a kötelező és önként vállalt feladatok arányaiban. A feladatellátás során a fő célkitűzés az intézmények működőképességének a megőrzése, a működés racionalizálásával a kapacitások és a szükségletek egyensúlyának a megteremtése, a szakmai programokban a megalapozottság, takarékosság. A közgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő programot fogadja el: II. HELYZETKÉP 1. Általános jellemzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északi perifériáján helyezkedik el. Közvetlenül Szlovákiával határos, de az Ukrajnával és Romániával alkotott közvetett szomszédság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével együtt felértékeli helyét az Európai Unió Szomszédsági Programjai tükrében. A megye lakónépességének becsült száma 2011 év elején 685 ezer fő, ez 1,1 %-al kevesebb mint egy évvel korábban. 3

4 4 A megye az ország egyik legfiatalabb korösszetételű térségének számít (a KSH közleménye szerint január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27 %, a éves népesség aránya 39,3 %, ami a második legmagasabb, s az öregedési sem érte el az 1-et, ami az országban a negyedik legalacsonyabb.) Mindebből következik az is, hogy nálunk az oktatás-képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. A megyei önkormányzat átfogó képzési-szakképzési rendszer felépítését tervezi. 2. Foglalkoztatottság Az életkörülmények alakulásában igen jelentős szerepe van a foglalkoztatottság színvonalának. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint IV. negyedévben a megye 517,5 ezer fős éves népességéből 221,1 ezer fő foglalkoztatottként, 44,8 ezer munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon, az inaktívak közé 251,6 ezer fő tartozott. A fenti korcsoportban az aktivitási arány 51,4, a foglalkoztatási arány 42,7, a munkanélküliségi ráta 16,9%-ot tett ki. Országosan a foglalkoztatási arány 49,5, a munkanélküliségi ráta 10,8 % volt. A munka-erőpiaci helyzet területi különbségei jelentősek, a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon a legmagasabb (15,6%) és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (8,6 %) A gazdasági ágak közül az ipar a legnagyobb foglalkoztató (29,1 %). Az alkalmazottak 10,4 %-át a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, 12,6 %-át az oktatás, 7,8 %- át a kereskedelem, javítás, 17,5 %-át az egészségügyi - szociális ellátás, 10,7 %-át a szállítás raktározás, 4,7 %-át az építőipar, 2,8 %-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben 163 ezer forint volt, 1 %-al több az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1%-al volt magasabb az előző évinél. 3. Gazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ipari termelés értéke már a válságot megelőzően 2007-ben is visszaesést mutatott. A recesszió hatásaként 2008-ban kevésbé, 2009-ben jelentősen csökkent a termelés volumene ben a megye egyik legfontosabb gazdasági ága folyamatosan magára talált, jelentős az országostól nagyobb mértékű emelkedés volt tapasztalható, a belföldi értékesítés az előző évivel azonos szinten maradt, az export jelentősen bővült. 4

5 5 A bruttó hazai termék (GDP) megyei értéke között (még csak ezek a hozzáférhető adatok) milliárd Ft-ról milliárd Ft-ra, az egy lakosra jutó értéke ezer Ft-ról ezer Ft-ra emelkedett. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2010-ben 1649 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely 16 %-al haladta meg az előző évit (országosan 11%-kal emelkedett a teljesítmény). A megye az ország ipari termelésének 8,1 %-át adta. Az egy főre jutó termelési érték 2393 ezer forintot tett ki, mely a régiós (2028 ezer forint), és a hazai átlagot (2044 forint) is meghaladta. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű szervezetek termelése is gyarapodott, a termelés volumene 2010 évben 1367 milliárd volt. A növekedés hatóereje 2010-ben az export volt, mely 28 %-kal volt magasabb az előző évinél. A főbb nemzetgazdasági ágakat tekintve 2010 évben legdinamikusabban a feldolgozóipar bővült (23 %). Ezen belül a vegyipar termelése 13 %-kal gyarapodott. A gépiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása egyre meghatározóbb szerepet tölt be, valamint a járműgyártás termelése 59 %-kal gyarapodott. A gumi, műanyag, nemfém ásványi termékgyártás ágazat teljesítménye közel hét tizeddel bővült. A fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység a megyében 15 %-kal csökkent, az élelmiszeripar viszont 6,9 %-kal gyarapodott. Az építőipar teljesítményének visszaesése 2010-ben megállt a megyében. A 4 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési volumene 2010-ben 5,2 %-os emelkedést mutatott (országosan 8,9 %-os csökkenés figyelhető meg). A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei építőipari vállalkozások 2010-ben összehasonlító áron 3,2 %- kal, ezen belül az épületek építésére 2,6 %-kal, egyéb építmények építésére 4 %-kal nagyobb összegű munkára kötöttek szerződést, mint előző évben. Észak-Magyarországon a növényi kultúrák terméseredményeit jelentősen befolyásolta a rendkívül csapadékos időjárás és a régiót érintő nagy károkat okozó árvíz ben a főbb kalászos gabonák betakarított területe csökkent az előző évekhez képest. A növénytermesztési ágazat terméseredményei a kedvezőtlen időjárás miatt 2010-ben tovább romlottak, a legnagyobb kiesés a cukorrépánál mutatkozott. A december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Észak-Magyarországon a szarvasmarha állomány, a sertésállomány, a juhállomány és a tyúkfélék is csökkentek az előző év azonos időpontjához képest. Megyénk idegenforgalmi pozíciója: 2010-ben a vendégek és vendégéjszakák száma közel azonos mértékben emelkedett (1,9 %, illetve 1,5 %) az egy évvel korábbihoz képest, a megyében 7,7 illetve 7, 8 %-os visszaesés történt. A év során a megye kereskedelmi szálláshelyein 281 ezer vendég 642 ezer vendégéjszakára szállt meg, átlagosan 2,3 vendégéjszakát töltöttek itt el. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák egyötöde külföldi volt, mely egy tizeddel, illetve 16 %-kal esett vissza az előző évhez 5

6 6 képest. A vendégek többségét kitevő belföldi vendégkör 7,1 %, míg a vendégéjszakák 5,5 %-kal maradtak el a évitől. A megye kereskedelmi szálláshelyei 5,8 milliárd Ft árbevételt realizáltak évben, ebből 3,3 milliárd forintot a szállásdíjak bevétele tett ki, mely az előző évivel azonos. 4. Lakossági infrastruktúra A megye vezetékes infrastruktúrájának ellátottsága folyamatos fejlődést mutat, a lakossági hálózatok kiépítettsége bővült. A megye villamosenergia ellátását az ÉMÁSZ biztosítja. Szolgáltatási területén km nagyfeszültségű, km középfeszültségű, és 5.567,4 km kisfeszültségű hálózat biztosítja az energiaellátást és db lámpatest a közvilágítást. Megyénkben az elmúlt 5 évben a közvilágítási és a kisfeszültségű hálózat kismértékű bővítésére került sor. Jelentős fejlesztés volt viszont a közvilágítási lámpatestek korszerűsítése terén, melyek energia megtakarítás szempontjából prioritást jelentettek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése dinamikusan fejlődött, a gázellátással rendelkező települések száma 293, a gázhálózat hossza 5.940,7 km. A gázfogyasztók száma a évi 184 ezres értékről 2005 évben felhasználóra emelkedett. Ez a lakásállományra vetítve megyei szinten 70 %. A megyében az ivóvízhálózat hossza 4.913,4 km, amely 2005 évben 356 településre ért el. A közüzemi vízszolgáltatással ellátott lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva 87,3 %. Az ivóvízhálózattal el nem látott lakások egészséges vízellátását közkifolyók biztosítják, melyek száma db. A szennyvízhálózat ellátottsága az elmúlt években jelentősen javult, 2005-ben 176 település volt csatornázott. A közüzemi szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 59,2 %. A fejlesztést a pályázatokon való eredményes részvétel tette lehetővé. Az elmúlt években több regionális szennyvízelvezető rendszer épült meg. Jelenleg befejezés előtt áll a Tállya + 4 település szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telepe. Építés alatt áll Csernely és térsége, valamint Ricse-Nagyrozvágy szennyvízelvezető rendszere. Megyénkben a földrajzi adottságok és a hidrológiai viszonyok következtében gyakran alakulnak ki a síkvidékeken kritikus belvízhelyzetek és nagyobb területre kiterjedő tartós belvízi elöntések. A megyében a három síkvidéki belvízrendszer (Bodrogköz, Taktaköz, Délborsod) km 2 területét km belvízcsatorna hálózza be. A megye hegy- és dombvidékre eső területe km 2. Az itt elhelyezkedő vízfolyások hossza 2.746,6 km, melyből önkormányzati kezelésű 1.010,4 km, míg a többi állami, illetve társulati. Az árvízcsúcs csökkentést is szolgáló tározók és terelő 6

7 7 töltések száma 12 db, térfogata 16,8 millió m3. A vízfolyások mederkiépítettsége a külterületen a 10 évenként, belterületen a 33, illetve 100 évenként előforduló vízhozamok kiöntés nélküli elvezetésére megfelelő, azonban az elmúlt évek rendkívüli ár- és belvizei következtében programszerű fejlesztésük és folyamatos karbantartásuk elengedhetetlen. 5. Közlekedési infrastruktúra 2007-ben Magyarország úthálózata km volt, melyből Észak-Magyarországra km jutott. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózata az országos hálózat kb. 8%-át adja (2 582 km), ennek azonban legnagyobb része mellékút. A megyei közúthálózatnak mindössze 2,7 %-a autóút vagy autópálya, mely az országos igen alacsony 3,3 %-os értéket sem éri el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as és az M30-as autópályák érintik, az M30-as autópálya a megye központjáig, Miskolcig ér el. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései jelentős mértékben javították a megye elérhetőségét. A megye egyik legnagyobb feladata az M30-as főközlekedési út folytatása (3-as) és a további kétszámjegyű utak forgalmi áteresztőképességének javítása (kopóréteg cseréje, lehetőség szerint gyorsító sávok kialakítása). A megyében jelenleg 2 repülőtér üzemel, Miskolcon és Sárospatakon, de menetrendszerű közlekedés nincs. A gépek leszállása füves pályára történik. Mezőkövesd és részben Mezőkeresztes területén lévő betonkifutó és tároló pálya a Magyar Állam tulajdonában van. A létesítményt a HM katonai tartalék repülőtérként tartja nyilván. A Megyei Területrendezési Terv kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejlesztésével számol, mely tervben is szerepel. A Tisza és a Bodrog folyók hajózhatók, de menetrendszerű közlekedés nincs. A MAHART és magánvállalkozók igény szerint turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A Bodrogon Sárospatak és Tokaj, a Tiszán Tokaj - Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros - Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére kerül sor. A folyó melletti megyék kezdeményezték a Tisza nemzetközi hajóúttá nyilvánítását. III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TESTÜLETEI A megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe döntően manapság is a körzeti jellegű közszolgáltatási teendők ezen belül az intézmények fenntartása tartoznak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lehetőségeihez képest hatékony, sokirányú, és eredményes tevékenységet kíván kifejteni a közszolgáltatás és a gazdaságszervezés terén, az önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott 7

8 8 kötelező, és az önként vállalt feladatainak magas színvonalú ellátásával. Kiemelt feladatának tekinti a cselekvőképes erők összefogásán alapuló széles társadalmi bázis kialakítását megyénk problémáinak kezelése érdekében, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű térségekre összpontosítva. Figyelemmel van a lakosság változó összetételére, az ebből fakadó igényekre. Keresi azon sajátos helyzet változtatásának lehetőségeit, hogy a harmonikus és fenntartható fejlődésnek megfelelően harmóniát teremt a foglalkoztatás, a gazdaság és a szociális körülmények alakítása között. A megyei önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit és anyagi lehetőségei függvényében támogatja ezeket a törekvéseket. A területi kisebbségi önkormányzatok tevékenysége szorosan kötődik a megyei önkormányzati tevékenységhez. Jelen önkormányzati ciklus ideje alatt a közgyűlés 7 bizottsága szolgáltató szerepének erősítésére törekszik, tudatában annak, hogy a polgárok számára a feladatok ellátásának eredményessége minősíti az önkormányzati tevékenységet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés az önkormányzat hivatala munkájának meghatározó elemeként fogalmazza meg a hatékony, takarékos munkavégzést, a lehető legnagyobb mértékben alkalmazva az MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer, az informatika, a korszerű közigazgatás hozzáférhető, rendelkezésre álló lehetőségeit. IV. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATAINAK ELLÁTÁSA 1. Szociális és gyermekvédelmi feladatok Az Ötv. 70. (1) bekezdés b) pontja értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik többek között a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, továbbá az egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról A megyei önkormányzat gondoskodik azoknak a szociális szakellátásoknak a megszervezéséről, melyek biztosítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a települési önkormányzat nem kötelezhető. A megyei önkormányzat feladata az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakásos ellátások megszervezése, a szakosított ellátások területi összehangolása, és a megyei módszertani feladatok ellátása. A szociális ágazat szakmai fejlesztési feladatait a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója határozza meg. Az alapkoncepció 2003 évben került elfogadásra, melyet kétévente felül kell vizsgálni. 8

9 9 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a jogszabályok által előírt kötelezettségének 16 szakosított ellátást nyújtó, tartós bentlakást biztosító szociális intézmény működtetésével tesz eleget (2011. március 31. napjáig). A szociális szakellátást nyújtó intézményekben Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére kiterjedően a következő ellátásokat biztosítja: idősotthoni ellátás (demens személyek ellátása is); fogyatékos személyek ellátása (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás); pszichiátriai betegek ellátása (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás); szenvedélybetegek ellátás (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás); A 16 szociális intézmény összesen 1258,5 fő dolgozót foglalkoztat, éves költségvetési kerete évben összességében eft volt. A szociális intézmények finanszírozása az utóbbi években az alábbiak szerint alakult. Megnevezés Ellátottak száma (fő) Normatív támogatás(eft) Működési bevételek (eft) Átvett pénzek (eft) Kiadások összesen (eft) év tény év tény év tény év tény év terv Nincs Adat Gondot jelent továbbá, hogy a várakozók száma különösen egyes ellátásoknál magas, az intézmények többsége nem e célra létesült, a személyi és tárgyi feltételek hiányosak, nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, bár az elmúlt években pályázati úton elnyert források bevonásával több intézményben sikerült előbbre lépni az ellátási körülmények javítása, az akadálymentesítés, az energiatakarékos működtetés terén. A férőhely bővítés lehetőségeinek vizsgálata, pályázatok bevonása e feladat megoldása érdekében a közeljövő fontos feladata. A megyei önkormányzat munkája, a szolgáltatástervezési koncepciók felülvizsgálata során kölcsönös együttműködésre törekszik a települési önkormányzatokkal, a kistérségi társulásokkal, az ellátást biztosító egyházakkal, civil szervezetekkel, s az intézményekkel. Hangsúlyt kíván fektetni a szociális szolgáltatások összehangolt fejlesztésére a lakossági igények minél teljesebb kielégítését szem előtt tartva. 9

10 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat eleget tesz a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 95. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítja: a) a szakellátásba utaltak ellátási szükségleteire alapozottan az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, ezen belül a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyermekek különleges ellátását, a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermekek speciális ellátását, a fiatal felnőttek utógondozói ellátását, b) a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működését, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. Az otthont nyújtó ellátást nevelőszülői hálózat, az ellátási szükségletek szerinti gyermekotthon (lakásotthon, utógondozó otthon, külső férőhely), illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó, fogyatékos személyek ápoló-gondozó bentlakásos intézménye, illetve fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek lakóotthona működtetésével biztosítja. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely biztosítja. Önkormányzatunk a Gyermekvédelmi Központ 2155 férőhelyén kívül bevonja gyermekvédelmi szakellátási feladatai ellátásába a Tokajban és Boldogkőváralján működő ápoló-gondozó otthonokat is, melyekben mintegy 30 kiskorú számára biztosít szükségletüknek megfelelő gondozást. A gyermekvédelmi szakellátás területén foglalkoztatottak száma összesen 535,5 fő, ebből a hivatásos nevelőszülőkkel együtt 476,5 fő a szakmai munkakörű dolgozó, az intézmény évi költségvetése eft volt. A 16 szociális intézmény a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménnyel összevonva április 1. napjától egyesített szociális- és gyermekvédelmi intézménnyé alakult át, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központja elnevezéssel. Az integráció a rendelkezésre álló intézményi erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást szolgálja, így biztosítható az erőforrások koncentrációja, következetesebb, követhetőbb felhasználása. Az átszervezés megteremtheti a szociális és gyermekvédelmi szakellátás közötti átjárhatóságot, az ágazatközi harmonizáció és kooperáció lehetőségét. 10

11 11 Gyermekvédelem területén a nevelőszülői férőhelyen ellátottak és az intézményben ellátottak száma és a normatív támogatás összességében az elmúlt öt évben az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Ellátottak száma (fő) Normatív támogatás(eft) Működési bevételek (eft) Átvett pénzek (eft) év tény év tény év. tény év. tény év terv Nincs Adat Kiadások (eft) Az ellátórendszer korszerű követelményeknek megfelelő működtetéséhez, a szerkezetátalakítás befejezéséhez a következő időszak feladatai az alábbiak szerint határozhatók meg: - a nevelőszülői hálózat teljes felülvizsgálatának folytatásával, a nevelő szülők felkészítésével, tevékenységi körülményeik javításával (díjazás, tárgyi feltételek) biztosítani szükséges a gyermekek speciális ellátását, - biztosítani kell a nagykorúságuk miatt az ellátásból kikerülő fiatal felnőttek életkezdésének támogatását, segítését, - törekedni kell a szakmai feladatellátásban fellelhető párhuzamosságok kiküszöbölésére, - cél az intézmények teljes kapacitás-kihasználtsággal történő működtetése, a relatíve magas személyi és dologi kiadások csökkentése. Fontos feladat a megyében a szociális és gyermekvédelmi intézmények, továbbá a fenntartók között elkezdődött szorosabb szakmai és gazdasági együttműködés folytatása. 2. Egészségügyi feladatok A megyei önkormányzat fenntartásában jelenleg öt egészségügyi intézmény működik. Az öt kórház 2491 ágyon biztosít fekvőbeteg-ellátást és heti 6873 órában nyújt 11

12 12 járóbeteg-szakellátást szakterületenként eltérő, többnyire a megyénkre kiterjedő területi ellátási kötelezettséggel. Az engedélyezett létszámkeret az öt kórházban 3141 fő, éves költségvetésük 2010-ben összesen eft volt. Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, a Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház telephelyként május 1. napi hatállyal integrálódik a jogutód Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházba (a továbbiakban: Megyei Kórház). Az integráció eredményeként a betegellátás színvonalának megőrzése mellett egy gazdaságosabban működő, hatékony szervezet jön létre. Az egyesítéssel a betegutak ésszerűbb kialakítására, közös informatikai, információs rendszer kiépítésére, gazdaságos gép- műszer beszerzésre és felhasználásra, bármely közbeszerzési tenderen jobb alku pozícióra, a gazdasági, műszaki, pénzügyi rendszerek egységesítésére van lehetőség. A kórházak speciális szükségletei és sajátos igényei miatt az átszervezést követően közös kórházi kiszolgáló bázisról valósul meg a telephelyek gazdasági és műszaki feladatainak biztosítása. Az intézmények megszüntetésével és a Megyei Kórházba történő integrálódással összefüggő munkáltatói, pénzügyi, elszámolási, vagyoni és egyéb feladatok (működési engedély és finanszírozási szerződés módosítás kezdeményezése, vagyon használatba adási megállapodás elkészítése, használat jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, leltározási feladatok, stb.) elvégzéséről az érintett intézmények igazgatóinak kell gondoskodniuk a Hivatal közreműködésével. A megyei önkormányzat érdekelt abban, hogy az általa jelenleg fenntartott egészségügyi szolgáltató rendszer ésszerű és okszerű átalakításával, - integrációjával, valamint valamennyi egészségügyi szolgáltatásban közreműködő szervezet hatékony együttműködésével - lehetővé tegye a betegutak lerövidítését és a szolgáltatási feltételek elérhetőségét, Az elkövetkezendő időszak alapvető feladata költséghatékony szolgáltatási struktúra kialakítása, mely egyrészt a kórházon belüli optimális ellátás-szerkezet, másrészt az optimális beteg-utak kialakításával, a felesleges párhuzamosságok megszüntetésével lehetséges. A költséghatékonyabb szolgáltatási struktúra kialakítása egyrészt a kórházak közötti munkamegosztásban, másrészt a kórházon belüli optimális tevékenység-struktúra kialakításával történhet. Ennek érdekében célszerű a megyében az egészségügyi intézmények, továbbá a fenntartók között elkezdődött szorosabb szakmai és gazdasági együttműködés folytatása. Az együttműködésnek továbbra is ki kell terjednie mind az intézmények működtetésére, strukturális átalakítására a régiós érdekek, feladatok figyelembevételével, mind a fejlesztésére, illetve azok összehangolására, annak érdekében, hogy a rendelkezésre 12

13 13 álló anyagi erőforrásokat minél hatékonyabban tudjuk felhasználni a megye lakossága egészségügyi állapotának javítása érdekében. Az új kapacitásokhoz igazodó, az intézmények működési engedélyéhez kapcsolódó, a megyei és a régiós feladatellátással összhangban jelentkező személyi, tárgyi és építészeti szakmai minimumfeltételek teljesítésével és egyéb szakmai pályázatokon történő részvétellel biztosítja a megyei önkormányzat, hogy a feladatkörébe tartozó egészségügyi ellátás lépést tartson a szakmai, technikai fejlődéssel. A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó egészségügyi szakellátás minimumfeltételeit, szakmai és technikai fejlődését elsősorban pályázati források - különösen európai uniós támogatások - bevonásával kívánja biztosítani. A közgyűlés fontos feladatának tekinti, hogy támogassa a megye lakossága egészségi állapotának javítását és az egészség megőrzését célzó programokat. Az egészségügyi rendszer fejlettsége, minősége, az ellátások színvonala meghatározza a lakosság életkilátásait, egészségi állapotát. A lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérése és javítása érdekében a közgyűlés feladatának tekinti, hogy támogassa azokat a programokat, amelyek a megye lakossága egészségi állapotának javítását, az egészség megőrzését célozzák. A megye egészségügyi ellátását a következő évtizedekben befolyásoló, legnagyobb megyei önkormányzati egészségügyi beruházása a folyamatban lévő Csillagpont Projekt. 3. A közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi feladatok 3.1. Az Ötv. 70. (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja. A megyei önkormányzat számára e feladatokat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény írja elő, továbbá kötelező feladatellátásként a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi és az alapfokú művészetoktatás ellátását. A megyei önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményhálózat 25 egységből áll. Valamennyi intézmény több szakmai területen végzi feladatát, s egy-egy földrajzi területen jelentős részt vállal a térség közoktatásában, kollégiumi ellátásában. Megyénk területén Miskolc kivételével gyógypedagógiai önálló intézményt csak a megyei önkormányzat tart fenn. A 24 nevelési-oktatási intézmény tanulóinak száma fő, a pedagógusok száma 1123 fő, a nem pedagógus alkalmazottak száma 551 fő, gazdasági-ügyviteli területen 135 fő, az egyéb szakmai feladatokhoz kapcsolódó területen 47 fő dolgozik. A 416 fő technikai személyzet április 1-jétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezetéhez került áthelyezésre. A 24 nevelési-oktatási intézmény évi költségvetési előirányzata eft volt. A fenti összegből az állami támogatás eft (74 %), az intézményi saját bevétel eft (8 %), a fenntartói kiegészítés eft (18 %). 13

14 14 Kötelező feladat a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, továbbá a korai fejlesztés-gondozás és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, pedagógiai szakmai szolgáltatás. Ennek adatait a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Kollégisták száma (fő) Tanulók száma (fő) Normatíva összege (eft) Működési bevételek (eft) Átvett pénzek (eft) Kiadások összesen (eft) év tény év tény év tény év tény év terv Nincs adat Hosszabb távon a meglévő intézményrendszerben a tanulói létszám csökkenése látszik valószínűnek. A cél az intézmények teljes kapacitás-kihasználtsággal történő működtetése, a relatíve magas személyi és dologi kiadások csökkentése. A megyei önkormányzat számára kötelező az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátása, melynek rendszere kiépült megyénkben. Az alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói a települési önkormányzatok, a nem önkormányzati fenntartók és a megyei önkormányzat. A megyei önkormányzat egy szakmailag önállóan működő és tagintézményként két alapfokú művészetoktatási intézményt tart fenn. Az alapfokú művészetoktatás területén a széles körű elérhetőség biztosítása mellett fontos a feladatellátás ésszerűsítése, a költséghatékonyság javítása, a többcélú intézmények adta lehetőségek jobb kihasználására való törekvés. A közoktatási intézményhálózatunk legnagyobb létszámú része a középfokú oktatási és a szakképzési feladatot ellátó, 15 iskolából álló intézményrendszer. Közülük öt gimnáziumi, hat szakközépiskolai feladatokat is ellát. Az ellátottak, oktatottak számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: 14

15 15 Megnevezés Kollégisták száma (fő) Tanulók száma (fő) Iskolai szakképzés(fő) Normatíva összege (eft) Működési bevételek (eft) Átvett pénzek (eft) Kiadások összesen (eft) év tény év tény 2009 év tény év tény év terv Nincs Adat évben sor került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének értékelésére és felülvizsgálatára a es időszakot átölelve. Célul tűztük ki, hogy az oktatás minden területén kiemelten kell foglalkozni a társadalmi és egyéni hátrányok tanulási teljesítményekre gyakorolt negatív hatásának kompenzálásával, a tanulási lehetőségek széles skálájának biztosításával, a tehetségek felismerésével és fejlesztésével. A szakképzés szervezés és annak fejlesztésével kapcsolatban fokozottabban figyelembe kell venni a munkaadói oldal igényeit, a megyei gazdasági szereplők változó munkaerőpiaci igényeit, elvárásait.: Ennek feltételrendszere: - növelni kell a versenyképes szakképesítést szerzők számát és arányát, elsősorban a stratégiailag kiemelt a megye gazdasági szerkezetét figyelembe vevő irányokban, - folyamatosan korszerűsíteni kell a szakmai képzés tartalmát, - az innovatív, a minőség iránt elkötelezett munkaerő kibocsátására kell törekedni, - hangsúlyt kell helyezni a szakképzésben az informatika, a szakmai idegen nyelv oktatására, és a környezettudatos magatartás kialakítására is. - a szakmai-, módszertani-, társas-kompetenciák átadása során a képző intézményeknek foglalkozniuk kell a személyiségfejlesztéssel, a kommunikációs készség fejlesztésével és fel kell készíteniük tanulóikat a munka világába történő gyors beilleszkedésre, - speciális, a munkaadóknak megfelelő képzési rendszer kialakítására kell törekedni a gazdaság résztvevőivel együttműködve. 15

16 16 - A szakképző intézményeinknek az eddigieknél hatékonyabban kell bekapcsolódnia a felnőttképzés rendszerébe. A megyei önkormányzat két szakképzés-szervezési társulást hozott létre: a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulást, valamint a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulást. A szakképzés-szervezési társulások által működtetett két térségi integrált szakképző központnak valamennyi nevelési-oktatási intézményünk tagja. Mindkét TISZK elsődleges feladatának tekinti az intézmény erőforrás optimalizálást, valamint az intézményközi együttműködés erősítését. Működése során a felesleges erőforrás pazarlás helyett a bázisszemlélet kialakítását tűzte ki célul. A TISZK-ek az elmúlt években többszázmilliós fejlesztési forrásból korszerű technológiai eszközökhöz jutottak. Az intézményi gyakorlati képzés bázisára építve, a vállalkozásokkal együttműködve, azok keretein belül, közösen szervezhető, külső fél számára nyújtott szolgáltatási rendszert lehet kialakítani és működtetni. A megyei önkormányzat rendszerben gondolkodva a társszervekkel kötendő keretszerződések segítségével szakképzési és foglalkoztatási programot dolgoz ki. 3.2 A Megyei Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatait a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (székhelye: Miskolc, Görgey A. u. 11.), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (székhelye: Miskolc, Fazekas u. 2.), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság (székhelye: Miskolc, Görgey u. 28.) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet útján látja el (székhelye: Miskolc, Selyemrét u. 1.). A közművelődési intézmények szakmai tevékenységüket részben azonos, részben eltérő jogi szabályozás alapján végzik. Valamennyi egység központja Miskolc városban, egymáshoz viszonylag közel található. Az intézmények összesített költségvetése 2010-ben ef, ebből az állami támogatás eft (38 %), a saját bevétel összesen eft (13 %), a fenntartói támogatás eft (49 %) volt. Az intézmények foglalkoztatottjainak száma 208 fő szakalkalmazott. 130 fő (pénzügyi-ügyviteli alkalmazott 38 fő, technikai munkatárs 92 fő) április 1-jétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezetéhez került áthelyezésre. A megyei önkormányzat feladatai ellátásának átszervezése hatékonyabb, költségtakarékosabb működést és egységes szakmai irányítást tesz lehetővé. Az újjászervezett intézményhálózatnak a jogszabályban meghatározott közfeladatai 16

17 17 színvonalas ellátására kell koncentrálnia szűkös erőforrásait. A megyei önkormányzat együttműködésre törekszik a települési önkormányzatokkal és a nyitvatartási idők optimalizálását tűzte ki célul. 4. Természet- és környezetvédelem A megye kedvező környezet- és természetvédelmi célállapotának eléréséhez és a megye gazdasági működőképesség fenntarthatóságához és elősegítéséhez elengedhetetlen az átfogó és aktuális környezetvédelmi program megléte. Ennek érdekében pályázati forrással felül kell vizsgálni az 1999 évben kidolgozott Megyei Környezetvédelmi Programot és az aktualizálás alapján a prioritásoknak megfelelően évente meghatározott Intézkedési Tervben akció-programokkal segíteni a megvalósítást. Az elért eddigi tapasztalatok indokolják a Megyei Környezetvédelmi Program szerint megvalósított intézményrendszer Környezeti Teljesítmény Minősítő Rendszer, Megyei Környezetvédelmi Tanács tovább működtetését és fejlesztését amennyiben a feltételek megteremthetők - a települési önkormányzatokkal közös Környezetvédelmi Megbízotti Rendszer kiépítésével. A környezetvédelem területén az elkövetkezőkben fokozott figyelmet kell fordítani az energiapolitikára. Az önkormányzatok energia gazdálkodása a környezetvédelmi szempontokon, klímavédelmen túl a központi költségvetésből kapott források, normatívák szűkössége miatt egyre nagyobb szerephez jut, a költségtakarékos gazdálkodás alapvető fontosságú. A megyei intézmények működtetésében fennálló felelősség és a megye egészének környezeti állapotára gyakorolható kedvező hatás elérése megkívánja a megyei energia és éghajlati stratégia kidolgozását. A megyei energiastratégia kidolgozása során a települési önkormányzatokkal szoros együttműködésben szükséges kialakítani a rendelkezésre álló energiaforrások optimális kihasználását, a környezeti fenntarthatóság maximális figyelembe vételével. (Helyi energiák hasznosítása, a megújuló energiaforrások használata, alkalmazása.) A megye környezeti állapotának javításában meghatározó szerepet tölt be a komplex környezetvédelmi szemlélet, környezettudatos magatartás. A környezeti oktatás, nevelés a tervezési időszak kiemelt feladata és elengedhetetlen a társadalom szereplőinek együttműködése, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás a környezetvédelem területén. Az elmúlt évek és napjaink egyre nehezedő gazdasági helyzete jelentősen érinti a helyi önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok irányításával, alapításával működő intézményeket és egyéb gazdálkodó szervezeteket is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását végző és a megyei önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek 17

18 18 költségtakarékosabb működését segítheti elő az alternatív energiaforrásokat figyelembe vevő és a műszaki megoldásokat rendszerbe állító komplex fejlesztés. Ezek műszaki megoldásai lehetnek kisközösségiek, vagy azt meghaladóak. A fent említett fejlesztések, a települési önkormányzatokkal összehangolt energiaforrástérkép elkészítése és területi elvű műszaki megvalósíthatósági feltételek kidolgozása mentén, a szükséges jogi és infrastrukturális elemek kölcsönös összehangolása után valósítható meg. 5. Területrendezés, településrendezés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény értelmében a megyei önkormányzat feladata a megye területére területrendezési terv készítése. A korábbi, évi területrendezési terv felülvizsgálatára a HÖF TEKI pályázaton elnyert támogatással került sor. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlése a április 30-i ülésén megtárgyalta Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervét, és a terv szabályzatáról megalkotta 10/2009. (V.5.) számú rendeletét, illetve a megyei területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről meghozta 37/2009. (IV.30.) számú határozatát. A tervet június hónapban CD adathordozón megküldtük az egyeztetésben résztvevők -, így a megye összes települési önkormányzata részére is. A terv megtalálható a weboldalon is a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve címszó alatt. A terv nyomtatott változata előzetes időpont egyeztetéssel megtekinthető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pénzügyi, Gazdálkodási és Területfejlesztési Főosztályán. Az önkormányzatok a készülő településrendezési terveket előzetes állásfoglalás, valamint főépítészi véleményezésre megküldik. A rendezési tervek hierarchikus felépítéséből adódóan az előzetes állásfoglalásban kapnak tájékoztatást a már elkészült, és a települést érintő térségi tervekről, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatának rendelettel elfogadott munkarészben foglaltak tervben történő megjelenítéséről, illetve a határozattal elfogadott irányelvek és ajánlások munkarészben megfogalmazottak figyelembe vételéről. A véleményezés során megvizsgálásra kerül a településszerkezeti terv összhangja a megyei területrendezési tervvel. A vélemények kifejtésére írásban, illetve a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítésze által működtetett Tervtanács bizottságában kerül sor. 18

19 19 V. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK ELLÁTÁSA 1. Területfejlesztés A megyei önkormányzat a települési önkormányzatok felkérése alapján koordinálja a településfejlesztési tevékenységet és a kiemelt térségek összehangolt területfejlesztési tervezését. Ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az infrastrukturális hálózatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit a megnyíló pályázati források figyelembe vételével. Segítséget kell nyújtani a települési önkormányzatok intézményhálózatának fejlesztéséhez. A polgármesteri hivatalok, iskolák, óvodák, művelődési házak és egyéb intézmények pályázat útján történő korszerűsítését, bővítését, esetleg új intézmények létrehozását szakmai tanácsadással segíteni kell. Tovább kell folytatni a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését. Segítséget kell nyújtani a kistelepüléseknek az egyedi, vagy alternatív természet-közeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazásához. A települési önkormányzatoknak szakmai segítséget kell nyújtani a belvízrendezési tervek elkészítéséhez, a bel- és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítéséhez, illetve rekonstrukciójához. Szükségessé válhat veszélyeztetett dombvidéki területen a záportározók kialakítása, melyek térségi összefogással valósíthatók meg. A közlekedési hálózatokkal kapcsolatosan segíteni kell a települési önkormányzatok érdekérvényesítő képességének növelését, a közösségi közlekedési rendszerek működtetése, fejlesztése érdekében. A megye a készülő országos közösségi közlekedési koncepcióval összhangban támogatja a közúti és vasúti közlekedés súlyozását és harmonizálását. A megyei önkormányzat érdekelt abban, hogy a megyében létrejöjjön az ütemes elővárosi jellegű közösségi közlekedési rendszer kialakítása, a megyeszékhely szolgáltatásainak gyors eléréséhez. A R4-es gyorsforgalmi út része az európai fő közlekedési folyosónak. Az autópálya nyomvonala szerepel az Országos-, és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye támogatja a Kormány azon szándékát, hogy a szlovák oldalon megkezdett autópálya építése magyar oldalon is folytatódjon egészen Miskolcig. Fontosnak tartjuk a már megkezdett határon átnyúló, létező, vagy használaton kívüli közutak felújítását. 19

20 20 A megyében működő vasútvonalak további üzemeltetése érdekében közösen kell fellépni a helyi önkormányzatokkal. Indokolt a fővonali vasúthálózat további villamosítása, elsősorban Sátoraljaújhely-Szerencs, Ózd Kazincbarcika vonatkozásában. Szorgalmazni kell a Sajóecseg-Tornanádaska vasútvonal szlovák vasúttal történő összekötését. Az országos főközlekedési úthálózat fejlesztése a regionális és nemzetközi kapcsolatok érdekében gazdaságfejlesztő tényező lehet. Az alsóbbrendű országos közutak felújítása a kistérségi együttműködések közös intézményhálózat által nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében feltétlenül szükséges. Segíteni kell a Mezőkövesdi Kistérség törekvését, Mezőkövesd Mezőkeresztes-i repülőtérnek az Országos Területrendezési Tervben is szereplő kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető kialakítására. Figyelemmel kell kísérni a megye mezőgazdaságának helyzetét, és segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági, erdőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek és gazdáknak, különös tekintettel az uniós pályázati lehetőségek vonatkozásában. Elő kell segíteni a hátrányos adottságú területeken az extenzív mezőgazdasági termelés munkahely teremtő megvalósítását. Természeti károk bekövetkezése esetén szakmai segítséget kell nyújtani a kárenyhítési támogatások igénybejelentése során. A megyei önkormányzat lehetőségei szerint segíti a városkörnyéki ellátórendszer kialakítását. A megyei közgyűlés és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács közötti együttműködési megállapodás alapján a monitoring tevékenység során tovább kell növelni az ellenőrzések számát, hatékonyságát, a beruházási célok maradéktalan megvalósítása érdekében. A hiányos, vagy szabálytalan teljesítésekkel szemben szigorúan kell fellépni, a jogszabály adta lehetőségek maximális igénybevételével. 2. Nemzetközi együttműködés Az elmúlt 20 év alatt sikerült egy jól működő, kölcsönös bizalmi alapú külkapcsolati rendszert kiépíteni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak 8 kétoldalú ún. partner megyével van aktív kapcsolata, 4 nemzetközi szervezetnek tagja, s aktívan részt vesz az Európai Unió Területi Együttműködési és Szomszédsági Programok kidolgozásában és végrehajtásában. Mindkét Közös Monitoring Bizottságban (JMC) a magyar megyék közötti vezető szerepet vállaltunk fel.. A meglévő külföldi partner megyei kapcsolatok terén a külföldi partnerek felé kezdeményezni kell a mindkét fél számára előnyös lehetőleg gazdasági irányúegyüttműködési területek feltárását. Erre jó lehetőség látszik elsősorban vologdai (Oroszország), Felső-Ausztriai (Ausztria), Észak-Rajna-Westfaliai (Németország), a kassai (Szlovákia), partnereink vonatkozásában. Gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki a 20