Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató"

Átírás

1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, május Készült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának megbízásából és támogatásával. Szakmai témafelelős (NFGM): Szakmai témafelelős (VÁTI): Szerzők (NFGM és VÁTI): Botka Mónika, közreműködött: Hajek Dóra, Virág Álmos, Kovács-Nagy Rita, Sára János Péti Márton, közreműködött: Salamin Géza, Szilágyi Györgyi, Horkay Nándor Botka Mónika, Hajek Dóra, Virág Álmos, Szilágyi Györgyi, Péti Márton, Salamin Géza, Sütő Attila, Horkay Nándor, Prokai Réka

2 I. BEVEZETŐ... 3 II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE A területi kohézió jelentése A területi kohéziót megalapozó hazai és uniós dokumentumok A területi kohézió főbb területei... 6 a) Területi hatás... 7 b) Területi szinergia... 9 c) Fizikai térhasználat d) Területi céloknak való megfelelés A területi kohézió alkalmazásának korlátai III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok 18 b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok Területi kohéziót szolgáló szakmai értékelési kritériumok a) Általános, valamennyi operatív program valamennyi fejlesztési célja esetében alkalmazható szakmai értékelési kritériumok b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható szakmai értékelési kritériumok. 25 c) OP-specifikus szakmai értékelési kritériumok IV. MELLÉKLETEK számú melléklet: Fogalomjegyzék számú melléklet: Térképek: A hazai fejlesztéspolitika országos térkategóriái

3 I. BEVEZETŐ A kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődés kiemelt cél az Európai Unió számára is, melynek fontosságát, valamint integrált megközelítésének szükségességét az Európai Bizottság hangsúlyosan jeleníti meg a területi kohézióról szóló Zöld Könyvében. Ez a gyakorlatban a területi kohézió szempontjainak egyes fejlesztésekbe és pályázatokba való beépítését kívánja meg nemcsak térségi, hanem települési szinten is. Magyarországot európai összehasonlításban is kiemelkedően változatos földrajzi, gazdasági, társadalmi adottságú térségek alkotják. Ugyanakkor az egyes területek társadalmi és gazdasági teljesítményei között nagy különbségek tapasztalhatók, melyek társadalmi feszültségekhez vezetnek. Sajnálatosan ezek a fejlettségbeli különbségek folyamatosan tovább növekednek. E tendencia erősödését vetíti előre, hogy számos térség és település saját erőből képtelen a megújulásra, az anyagi lehetőségeik szűkösek, és az érdekérvényesítő képességük is nagyon gyenge. Szintén probléma a fejlesztések területi összehangoltságának hiánya, mely csökkenti az egyes beruházások hatékonyságát, és gyakran egymással ellentétes hatásokat eredményez. Ezért a as fejlesztési ciklus során a területi kohézió hangsúlyosabb kezelése válik szükségessé. Mindez természetesen nem előzmény nélküli törekvés, már az előző fejlesztési ciklusban is történtek rá kezdeményezések. A os I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében a Regionális Operatív Program (ROP) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) segítették elő a területfejlesztési célok érvényesítését. Bár nem tudták megjeleníteni a területfejlesztési célok összességét, de határozott felzárkóztatási törekvéseik voltak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában ad hoc módon jelentek meg a területi kohézió szempontjai. Kialakult viszont az előző ciklusban a horizontális politikák érvényesítésének technikája, az EU hagyományosnak mondható horizontális politikái, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség esetében. Ezt lehet alkalmazni a as fejlesztési ciklus során, a területi kohézió érvényesítésében is. Magyarország számára történelmi jelentőségű a közötti fejlesztési időszak, amely során az Európai Unió által biztosított források várhatóan minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek az ország megújítására, fejlődésének és versenyképességének ösztönzésére. Ahhoz, hogy a forrásokat hatékonyan tudjuk felhasználni, elengedhetetlen a fejlesztések területi adottságokhoz igazítása és területi összehangolása, valamint a régiók, kistérségek, kiemelt térségek és városok szerepvállalásának fokozása. A területi kohézió elősegítése érdekében Magyarország már eddig is jelentős lépéseket tett a közötti időszakra vonatkozóan, és élen jár a többi tagállamhoz képest: - A strukturális és kohéziós alapok forrásainak felhasználását lehetővé tevő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a területi kohéziót minden operatív programban általánosan érvényesítendő szempontként, azaz horizontális politikaként határozza meg az esélyegyenlőség és fenntarthatóság mellett. Az agrár- és vidékfejlesztést elősegítő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) is ugyanez a felfogás érvényesül. - Az ország hét régiója külön regionális operatív programokat dolgozott ki, melyek között a hétéves periódusra vonatkozó források elosztása az egyes régiók fejlettsége alapján történt meg. Emellett a régiók szerepet vállalnak a programjaik végrehajtásában, továbbá a régiójukban megjelenő, de nem a regionális, hanem ágazati operatív programból finanszírozott fejlesztési igények támogatásával kapcsolatos döntéshozatalban is aktívan közreműködnek. - Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének a felzárkóztatására került kidolgozásra az Új Magyarország Felzárkóztatási Program, melynek keretében az érintett kistérségek önkormányzatai kizárólag számukra elkülönített uniós pályázatok segítségével, valamint a többi pályázóhoz képest kedvezményes feltételekkel igénybe vehető forrásokkal valósíthatják meg a legszükségesebb fejlesztéseiket. 3

4 - A településfejlesztési célú pályázatokhoz bizonyos lakosságszám felett a városoknak integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük, mely települési szinten hét évre előre prognosztizálja a beruházások átgondolt, összehangolt megvalósítását. A jövőben az Étv. 1 módosítása révén minden városi rangú településnek kötelező lesz majd IVS-t készítenie. - A forrásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, az elmaradott térségek forrásabszorpciójának javítása, valamint a fejlesztések területi összehangolása érdekében több tanácsadó hálózat is működik, melyeknek helyben elérhető munkatársai közvetlenül segítik a projektgazdákat a projekt generálásban és a nyertes pályázatok végrehajtásában. A területi kohézió horizontális értelmezése újdonságot jelent Magyarországon és az EU többi tagállamában is, a jelen útmutatóban bemutatásra kerülő javaslatok pedig kiegészítik és tovább erősítik az eddig megtett intézkedéseket. Emiatt alapvető fontosságú, hogy az uniós pályázatokat készítő tervező kollégák, valamint a pályázatokat benyújtó projektgazdák a területi kohézió érvényesítéséhez kapcsolódó fogalmakat és eljárásokat megértsék és a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Az útmutató a tervezők, valamint a programirányításban, programok végrehajtásában részt vevő szakértők számára segítséget nyújt abban, hogy a pályázati kiírásokba olyan feltételeket tudjanak beépíteni, melyekkel lehetővé válik térségbe ágyazott projektek kidolgozása, valamint bizonyos térségekben a források fokozottabb felhasználása, és ezen keresztül az ott tipikusnak mondható folyamatok, problémák kezelése. A projektgazdáknak az útmutató abban ad iránymutatást, hogy egy adott pályázathoz kapcsolódóan hogyan készítsék elő, és miként mutassák be a fejlesztéseik területi kohéziót erősítő elemeit. Az útmutató felépítése: 1. Elsőként egy elméleti bevezetőben igyekszünk minél érthetőbbé tenni a területi kohézió fogalmát, legfontosabb területeit és alkalmazhatóságának korlátait, lehetőség szerint példákkal és mérési lehetőségekkel alátámasztva. Ahol szükséges, ott lábjegyzetben további magyarázatokat adunk, illetőleg az útmutató mellékleteiben található külön fogalomjegyzékkel és térképekkel segítjük elő a jobb megértést. 2. Ezt követően a területi kohézió pályázatokban való konkrét megjelenítési lehetőségeire adunk javaslatokat, pályázatokba beépülő jogosultsági és szakmai értékelési kritériumok formájában. Különbséget teszünk az általánosan alkalmazható, illetőleg a csak egy adott fejlesztési célhoz vagy operatív programhoz rendelhető szakmai értékelési kritériumok között. Joggal tehető fel a kérdés: Miért hasznos a területi kohézió szempontjainak figyelembe vétele a pályázatokban és projektekben? - A területi szemlélet a projekttervezés és előkészítés során segíti a fejlesztések helyi társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokhoz való igazítását. Ez növeli a projektek végrehajtásának hatékonyságát, és versenyelőnyöket is eredményezhet. - A területiség érvényesítése a pályázók számára azt az előnyt is hordozza, hogy a projektjük elfogadottsága a saját térségükben vagy magasabb szinteken is szélesebb körű lesz. - Megvalósítást korlátozó tényezők kisebb eséllyel fordulnak elő, ha a helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, lakosság, stb.) is támogatják a fejlesztést. - A szakmai előnyök mellett a pályázatok sikerességében is tetten érhető a területiség érvényesítésének előnyei. - A területi kohézió érvényesítése egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen többlet erőforrásokat igényel a pályázótól számára, főleg ha már a projekttervezés kezdetén gondol rá. Az esetlegesen felmerülő többletköltségeket pedig bőségesen ellensúlyozzák az érvényesítés jótékony hatásai a fejlesztések hatékonyságára és eredményességére. 1 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 4

5 II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE 1. A területi kohézió jelentése A területi kohézió egy olyan cél, melynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített társadalmi, gazdasági, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú ( place-based ) szemlélet és a decentralizáció, mely figyelembe veszi az egyes térségek közötti és a térségen belüli különbségeket, valamint azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait. Ösztönzi a területek belső erőforrásainak feltárását, valamint a versenyképesség feltételeinek kialakítását és fenntartását. A területi kohézió ezért nem merül ki az elmaradott térségek felzárkóztatásában, és nem azonosítható kizárólag a regionális politikával sem. A területi szemléletnek valamennyi ágazati szakpolitikát át kell hatnia, melyben az egyes szakpolitikák térképen való tervezése alapigényként jelenik meg. Megvalósításában többszintű és többszereplős kormányzati tevékenységet tesz szükségessé, horizontális és vertikális koordinációval. A vertikális koordináció a központi és különböző helyi (pl.: regionális, megyei, kistérségi, egyéb tájegységi) szintek közötti együttműködést jelenti. A horizontális koordináció pedig az egyes szintek szereplőinek összekapcsolódását, kooperációját és partnerségét (pl.: települési szinten az önkormányzat, helyi vállalkozók, civil szervezetek párbeszédét, valamint a célcsoportok fokozott bevonását). A helyi szereplők együttműködésének a szorgalmazásával az EU egyik legfontosabb alapelvére, a szubszidiaritásra való törekvés jelenik markánsan meg. A területi kohézió nem valósítható meg befelé forduló politikával, az intézkedéseknek szükség szerint át kell nyúlniuk az egyes földrajzi, közigazgatási térségek, régiók vagy az ország határain is. 2. A területi kohéziót megalapozó hazai és uniós dokumentumok Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) horizontális célként meghatározott területi kohézió a különböző uniós és hazai politikai nyilatkozatokban és koncepcionális szintű tervdokumentumokban már korábban is megfogalmazódott: - Az területfejlesztésért felelős miniszterek által elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP - European Spatial Development Concept) már 1999-ben megemlíti a fejlesztések területi hatásvizsgálatának szükségességét. - A Közösségi Stratégia Irányelvek (CSG - Community Strategic Guidelines, 2006.) legfontosabb fejezetei a területi kohézióról szólnak. Megjelenítik az ÚMFT és ÚMVST területi kohézió horizontális céljában és területfejlesztési prioritásában jelen levő alapvető térkategóriákat: a városokat és a vidékies térségeket május 23-án Lipcsében a területfejlesztésért felelős miniszterek elfogadták az Európai Unió Területi Menetrendje (Területi Agenda Territorial Agenda) című dokumentumot, majd november 23-án az ennek végrehajtását szolgáló Első Akcióprogramot. A Területi Agenda kifejezetten a területpolitika horizontális felfogását, valamint az egyes ágazati szakpolitikákban és a fejlesztéspolitikában megjelenő területi gondolkodásmódot sürgeti. A területi kohéziót a fenntartható gazdasági növekedés, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió előfeltételként értelmezi. Ugyanakkor a Területi Menetrend nem ad egységes európai értelmezést a területi kohézió fogalmára. - A december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés a gazdasági és társadalmi kohéziót kiegészíti a harmadik dimenzióval, a területi kohézióval, és a területi kohéziót a tagállamok, illetve az Európai Bizottság közös kompetenciájává teszi. - Az Európai Bizottság október 6-án tette közzé COM(2008) 616 számú közleményét: Zöld könyv a területi kohézióról - Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből (Green Paper on Territorial Cohesion Turning Territorial Diversity into Strenght) címmel. A Zöld Könyv eredményeként indult el egy európai szintű társadalmi vita a területi kohézió kérdéséről, egységes és közös értelmezéséről, valamint a szakpolitikákban való megjelenésének fontosságáról. 5

6 - Az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) az Országgyűlés a 35/1998. számú határozattal fogadta el, mint Magyarország rendszerváltozás utáni első, európai uniós elveken alapuló átfogó hosszú távú területfejlesztési dokumentumát. Ezt követően 2005-ben felülvizsgálatra került, és az új dokumentum már egy átfogóbb területpolitika alapjait fekteti le. A koncepció közép- és hosszútávra határozza meg a területfejlesztési alapelveket és célokat, részletezi azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván, valamint fejlesztési irányok kijelölésével segíti a régiók tervezését. Ezzel megteremti a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetőségét mind az ágazati szakpolitikákban, mind pedig az országos és területi programokban, és megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. A dokumentummal megújuló területpolitika jövőképe, alapvető funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének, valamint kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődésének megteremtése, és egyúttal a területi leszakadás mérséklése. Ennek érdekében az új politika hosszú távú céljait a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és az európai térségbe való fokozottabb integráció és együttműködés erősítése jelenti. Ezt egészíti ki a decentralizáció célja, amely a versenyképesség és fenntarthatóság egyik legfontosabb feltétele. Az alábbi ábrán a területi kohézió szempontjából kulcsfontosságú hazai és uniós dokumentumok rendszere, valamint egymáshoz való kapcsolódásuk látható: Regionális Operatív Programok (7 db) Hazai stratégiák és koncepciók (pl.: OFK, OTK) Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Ágazati Operatív Programok (8 db) EU stratégiák és koncepciók (pl.: Területi Agenda, Zöld Könyv, ESDP, CSG) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Hazai finanszírozású pályázati rendszerek Policy szint (Po) Stratégiai szint (St) A területi különbségek csökkentésére, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítésére, ill. az elmaradott térségek felzárkóztatására irányuló intézkedések megtétele az Európai Bizottság elvárása is az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázati rendszerekkel kapcsolatban, melyet több alkalommal is kért a tervezőktől az operatív programokkal kapcsolatos egyeztető tárgyalások során, valamint a programok végrehajtása során is. 3. A területi kohézió főbb területei A területi kohézió az Új Magyarország Fejlesztési Tervben gyűjtőfogalomként jelenik meg. Négy egymással kapcsolatban álló, de önálló tématerülete, szempontcsoportja van, melyeknek a megvalósítását a projekteknél vizsgálni érdemes: 6

7 Területi kohézió főbb területei Területi hatás Területi szinergia Fizikai térhasználat Országos területpolitikai céloknak való megfelelés A területi kohézió főbb szempontjait a pályázatokban szakmai értékelési kritériumokként lehet figyelembe venni. Ezeknek a kritériumoknak a konkrét beépítési lehetőségeiről, ill. a pontozásukról az útmutató második felében lesz bővebben szó. a) Területi hatás A projektek hatásait nemcsak globális értelemben kell megvizsgálni, hanem meg kell nézni azt is, hogy az a szűkebben vett térségben (településrész, település, kistérség, egyéb tájegység) milyen hatásokat gyakorol. Ezt teszi lehetővé a területi hatás kritériuma. Egy fejlesztés területi hatásai több szinten is mérhetők. A helyi hatások települési szinten, míg a térségi hatások a települési határokon túl terjednek: kistérség, megye, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység. A beruházások jellegétől is függ, hogy mekkora területre gyakorolnak hatást. Pl.: egy általános iskolai fejlesztés egy települést, vagy településrészt érinthet, míg egy középiskolai beruházás több települést vagy kistérséget. A területi hatásokat aszerint is meg lehet különböztetni, hogy az élet mely szegmensét érinti. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk: 1. társadalmi hatást (pl.: helyi közbiztonság javulása, a település egyes lakónegyedeiből való elvándorlás csökkenése, odavándorlás növekedése), 2. gazdasági hatást (pl.: munkahelyteremtés a helyi lakosság számára), 3. környezeti hatást (pl.: adott térség vagy településrész mikroklímájának kedvezőtlen, az éghajlatváltozási folyamatokhoz nem alkalmazkodó megváltoztatása a beépített, burkolt területek nagymértékű növelésével, mely már rövidtávon fokozott energiafelhasználást és vízfelhasználást okoz). Egy fejlesztés akkor járul hozzá eredményesen a területi kohézió érvényesüléséhez, ha vannak pozitív területi hatásai, vagy ha területi hatásai túlnyomórészt pozitívak. Hiszen csak ekkor képes kiszolgálni a település, kistérség, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység fejlődését, valamint az ÚMFT-ben és ÚMVST-ben megfogalmazott célok elérését. A hatások kapcsán meg kell különböztetni - a mennyiségi változásokat (pl.: szennyvízcsatorna hálózat építése nyomán a közcsatornán elvezetett települési folyékony hulladék mennyiségének növekedése a keletkezett szennyvízmennyiségén belül), - és a minőségi változásokat (pl.: a szennyvízelvezetés megvalósítása révén a helyi környezetterhelés csökkenése, ennek eredményeként az életkörülmények javulása). Területi hatás vizsgálati szempontjai: - A projekt hatása a helyi, térségi foglalkoztatásra Példák: Egy vállalat a fejlesztéséhez 10 fő, a projekt megvalósításának településén lakó helyi lakos tartós foglalkoztatását 2 prognosztizálja, és Ft vissza nem térítendő támogatásra pályázik. A támogatási összeghez képest ennek a projektnek a foglalkoztatási hatása kicsi, több lenne elvárható. Egy másik pályázó az építési projektje megvalósításához pályázatot nyújt be. A pályázat keretében 100 helyi munkavállaló nem tartós (idényjellegű) foglalkoztatását vállalja. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés nem eredményez tartós foglalkoztatást, a területi hatása ennek a projektnek nem jelentős. Mérési, vizsgálati lehetőség: 2 Tartós foglalkoztatás: nem idényjellegű, szezonális foglalkoztatás; tartós foglalkoztatás alatt a hosszú távú, legalább, 1 évre vonatkozóan stabil munkalehetőséget biztosító foglalkoztatást értünk. 7

8 a projekt eredményeképp a helyi munkavállalók számára létrehozott tartós munkahelyek száma, képzettségi szintek szerint (felsőfokú végzettségű, szakmunkás, betanított munkaerővel betölthető munkahelyek) (db) a projekt eredményeképp létrehozott munkahelyeken a fenntartási időszakban a munkavállalók lakóhely szerinti megoszlása (településen belül, kistérségben, kistérségen kívül lakó. foglalkoztatottak száma) (fő) - A projekt hatása a helyi, térségi gazdasági aktivitásra, belső piacaira, a helyi, térségen belüli és határon átnyúló gazdasági kapcsolatokra Példák: Egy fejlesztés esetében szükséges vizsgálni, hogy a megvalósításba bevonásra kerülnek-e helyi, térségi gazdasági szereplők, illetőleg a kedvezményezettnek a projekt eredményeként kialakulnak-e tartós alvállalkozói kapcsolatai 3 a régióból, vagy olyan beszerzései, amelyeket a megvalósítás helyszínéül szolgáló régió vállalkozói, szolgáltatói elégítenek ki. Egy hűtőházépítés jelentős befolyással lehet a helyi gazdasági aktivitásra, ha helyi vállalkozókat vonnak be az építésbe, a térség mezőgazdasági termelőitől vásárolnak alapanyagot, helyi munkavállalókat alkalmaznak, továbbá az üzemet őrző biztonsági szolgálatot, az üzem takarítását, karbantartását, a dolgozók étkeztetését helyi vállalkozók bevonásával látják el 4. Mérési, vizsgálati lehetőség: Hatások a térség gazdasági eredményeire: egy főre eső beruházások értéke a térségben (Ft/fő állandó lakos) Kapcsolati hatások: kedvezményezett helyi, térségi (régiós, kistérségi, települési), határon túli beszállítói, alvállalkozói, ügyfelei száma, számának változása (db, %) a projekt eredményeképp helyi, térségi, határon átnyúló gazdasági, vállalkozói együttműködések, az együttműködő szervezetek száma és számának változása (db, %) Egyéb hatások a gazdasági környezetre: a projektbe konzorciumi partnerként bevont térségi vállalkozások, ipari parkok, ill. klaszterek tagjai együttes pénzügyi eredményeinek (pl.: nettó árbevétel) változása, bruttó hozzáadott értékük a projekt eredményeként (Ft) a projektgazdával üzleti kapcsolatban álló, helyi, térségi vállalkozásokra, befektetésekre gyakorolt egyéb ösztönző hatások, pl.: ügyfélszám (db, fő), kereslet (Ft, %) a helyi vállalkozás(ok) határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak eredményeként a helyi gazdasági környezetre gyakorolt hatás, pl.: ügyfélszám (db, fő), kereslet (Ft, %) - A projekt hatása az elérhetőségre és az infrastrukturális ellátottságra Példák: Egy 10 kilométeres útszakasz megépítése révén egyértelműen megadható, hogy melyek azok a települések, amelyekről az új úton hamarabb érhető el a térségközponti város, autópálya, a főváros, a határátkelőhely (vagy egyéb feltételezhető célterület). Pontosan meghatározható, hogy e javulás utazási időben mérve mely települést (településrészt) milyen mértékben érint. Ugyanez érvényes egy tömegközlekedési fejlesztés (új járat, megálló stb.) esetében is. Egy létező útszakasz támogatásból történő felújítása, bővítése egyrészt gyorsabban megközelíthetővé tesz egyes településeket (mennyiségi hatás), másrészt csökkenti annak kockázatát, hogy az út minőségéből adódóan ezen a szakaszon balesetek vagy műszaki meghibásodások történjenek (minőségi hatás). Egy településen kívüli kerékpárútszakasz megépítésével összekapcsolható két turisztikai vonzerő. Szennyvízcsatorna beruházás esetében egyértelműen meghatározható a fejlesztéssel érintett felhasználók száma, lakó-, ill. telephelye és a területi elhelyezkedésük. Mérési, vizsgálati lehetőség: Elérhetőségi viszonyok változása a projekt eredményeként: a fejlesztéssel érintett település elérési idejének változása a legközelebbi (kis)térségi központtól (óra, perc) új út építése esetén: a fejlesztéssel érintett település elérési távolságának változása a legközelebbi (kis)térségi központtól (km, m) a projekt hatásterületének kiterjedése (m2) a projekt hatásterületén élők száma (fő) Infrastrukturális ellátottságban bekövetkezett változások: új vagy felújított közösségi, kulturális célú infrastruktúra elemek száma, kiterjedése, pl.: közterületek, közterek, művelődési intézmények (db, m2) 3 Tartós alvállalkozói kapcsolat: az alvállalkozó vagy beszállító és a megrendelő között hosszútávra kötött, rendszeres alvállalkozói szolgáltatás igénybevételét tartalmazó együttműködési szerződéssel alátámasztott beszállítói, alvállalkozói jogviszony. 4 A helyi vállalkozások előnyben részesítése csak a közbeszerzési szabályok által megengedett módon alkalmazható. 8

9 - A projekt hatása az életminőségre és a projekt eredményeként a térségben, településen megjelenő új szolgáltatásokra illetve funkciókra, a projekt hatása az intézményi és szolgáltatási ellátottságra Példa: Az állampolgárok életminőségét 5 javítja, így az elbíráláskor előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, melyek eredményeképpen pl.: megszépül a lakókörnyezet, javul a közterületek állapota, nő a településen belüli zöldterületek és nyilvánosan hozzáférhető pihenő területek (pl.: parkerdő) száma, ill. kiterjedése. Az intézményi ellátottság javul, ha pl.: új szolgáltatásokat telepítenek a településre, fejlesztik a meglévő szakrendelő eszközfelszereltségét, bővítik a könyvtárat, stb. Mérési, vizsgálati lehetőség: helyben elérhető új szolgáltatások, funkciók száma (db) a fejlesztés pozitív hatásai az életminőség javítására (pl.: milyen módon javítja az ellátottságot: mennyiségi (ellátottak száma) (fő), minőségi változások (szolgáltatás színvonala) az érintett lakosság területi lehatárolása (lakosság száma) az új szolgáltatás, funkció hatásterülete, mekkora területen fejti ki a hatását (érintett települések, településrészek száma) b) Területi szinergia Az indokolatlan és párhuzamos beruházások elkerülése végett fontos, hogy a pályázók elhelyezzék a fejlesztésüket a helyi gazdasági, társadalmi környezetben, megvizsgálják, hogy hogyan illeszkedik a beruházásuk más projektgazdák, a térség, vagy egy szakágazat (pl.: egészségügy) adott térségre vonatkozó fejlesztési céljaihoz. Ezt mutatja be a területi szinergia szempontja. A területi szinergia vizsgálata különösen fontos az egyedi, nagyobb volumenű és költségvetésű, ill. a térségi ellátási, közszolgáltatási kötelezettségek teljesítését szolgáló beruházások esetében (pl.: egy egészségügyi szakellátó központ vagy egy szennyvíz agglomeráció esetében). A közszolgáltatási fejlesztések esetében általában a hatósági és szakhatósági engedélyezés révén kizártak a párhuzamos fejlesztések (és a párhuzamos szolgáltatások), illetve kötelező a kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúrák megfelelőségének biztosítása (pl.: megfelelő számú parkolóhely egy közművelődési intézménynél, vagy szennyvízkezelő nyilatkozata az új telephelyen keletkező szennyvíz befogadásáról). A kisebb összegű, ún. tömeges pályázatok esetében csak bizonyos egyedi esetekben lehet szükséges a területi szinergia vizsgálata (pl.: KKV technológiai fejlesztések). A területi szinergia érvényesülését közvetve szolgálja a fejlesztések kötelező pénzügyi fenntarthatósági vizsgálata (mivel csak az ellátandó szükséglettel, ill. kielégítendő kereslettel arányos fejlesztések fenntarthatók pénzügyi szempontból), ill. nagyobb volumenű fejlesztések esetén a költség-haszon elemzés, amely szintén a fejlesztés számszerűen megalapozott szükségességét vizsgálja, és ezen keresztül kizárja az indokolatlan vagy párhuzamos fejlesztéseket. Területi szinergia vizsgálati szempontjai: - Illeszkedés a releváns regionális, és a projekt területére (is) vonatkozó szakágazati fejlesztési stratégiákhoz, koncepciókhoz, az érintett országos jelentőségű kiemelt térség programjához, az érintett település(ek), kistérségi társulás(ok) elfogadott fejlesztési tervdokumentumaiban rögzített stratégiai célokhoz, prioritásokhoz, fejlesztési elképzelésekhez (pl.: területfejlesztési koncepció, településfejlesztési koncepció, települési gazdasági program), a település integrált városfejlesztési stratégiájához, vagy annak fejlesztéseihez Példa: Amennyiben egy önkormányzat egy belterületi útfejlesztést, vagy közösségi közlekedésfejlesztést kíván a területén megvalósítani, javasolt bemutatni a település közlekedésfejlesztési stratégiájával, vagy amennyiben a város készített integrált városfejlesztési stratégiát az IVS-ével való összhangot. Egy turisztikai attrakciófejlesztés vagy vállalkozásfejlesztés esetében célszerű építeni a város által korábban elfogadott IVS-re, azzal összhangban és az antiszegregációs céloknak megfelelő helyszínen és módon fejleszteni. Mérési, vizsgálati lehetőség: a fejlesztésnek a kapcsolódó ágazati, térség- vagy településfejlesztési program, koncepció vagy stratégia meghatározott pontjához való igazodásának mértéke (nagy mértékben / elfogadhatóan / nem épít ilyenre, vagy nincs vele összhangban) 5 Az életminőségnek csak a területi kohéziót érintő aspektusai kerülnek itt felsorolásra. Jellegénél fogva ez a legnehezebben megfogható szempont, mivel mennyiségi mutatókkal nem, ill. csak kismértékben lehet mérni. 9

10 - A fejlesztés jogszabályi és egyéb kötelezettségen kívüli helyi társadalmi / szakmai / jogi legitimitása (pl.: lakossági fórum, előzetes igényfelmérés, szakmai egyeztetések helyi közszereplőkkel) Példa: Egy több önkormányzat együttműködésével megvalósítani kívánt térségi hulladéklerakó esetében előzetesen célszerű széleskörű partnerséget folytatni. Ebbe beletartozik a különböző szakpolitikai területekkel, helyi civil szervezetekkel, érintett lakossággal, valamint szomszédos településekkel való szakmai egyeztetetések lebonyolítása. A lakossággal való egyeztetés általánosan elfogadott formája a lakossági fórum. Egy útépítést megelőzően, a szakhatósági engedélyezés során szükséges konzultálni a helyi környezeti értékeket ismerő és védő környezetvédelmi civil szervezetekkel. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekthez kapcsolódóan megtartott lakossági fórumok száma a térségben (db) a projekthez kapcsolódóan készített előzetes igényfelmérésbe (pl.: kérdőív) bevont lakosok száma, ebből a fejlesztést támogatók száma (fő) a projekthez kapcsolódóan helyi újságban, önkormányzat honlapján stb. közzétett publikációk száma (db) projekttel kapcsolatban (pl.: költségvetési szervekkel) megtartott szakmai egyeztetések száma (db) - Térségen belüli önkormányzatokkal / kisebbségi önkormányzatokkal történő fejlesztéshez kapcsolódó, jogszabályi és egyéb kötelezettségen túlmenő együttműködés Példa: Egy térségi jelentőségű turisztikai beruházás esetében a beruházónak célszerű egyeztetnie a térség önkormányzataival, valamint kistérségi társulással a fejlesztés támogatottságáról, az önkormányzati szerepvállalás lehetőségeiről (pl.: promóciós munkák), a beruházás várható munkaerőigényéről stb. Egy közmű-, oktatási, szociális vagy egészségügyi fejlesztés esetében mely egy egész kistérség lakosságát kiszolgálja az érintett önkormányzatoknak mindenképpen egyeztetniük kell egymással, hogy ne legyenek ellátatlan területek, vagy fölösleges párhuzamos szolgáltatások. Egy romák által nagyarányban lakott területen megvalósítani kívánt, halmozottan hátrányos helyzetűeket érintő foglalkoztatási, vagy munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet javító projekt esetében, a célcsoport hatékony bevonása érdekében fel kell venni a kapcsolatot a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe bevont térségi önkormányzatok / kisebbségi önkormányzatok / részönkormányzatok száma (db) a projekthez kapcsolódóan térségi önkormányzatokkal / kisebbségi önkormányzatokkal / részönkormányzatokkal megtartott egyeztetések száma (db) - Fejlesztéshez kapcsolódóan jogszabályi és egyéb kötelezettségen kívül régiós és egyéb térségi szereplők bevonása a megvalósításba (pl.: helyi társadalmi szervezetek, vállalkozások stb.) Példa: Egy fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő önkormányzati mintaprojektbe javasolt bevonni egy környezetvédelemmel foglalkozó helyi civil szervezetet. Egy térségi / helyi jelentőségű ipari vagy kereskedelmi terület kialakításba be kell vonni a helyi vállalkozásokat vagy vállalkozói érdekképviseleti szerveket. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe bevont helyi civil szervezetek száma (db) a projekthez kapcsolódóan helyi civil szervezetekkel megtartott egyeztetések száma (db) a fejlesztést támogató civil szervezetek száma (db) a projektbe bevont helyi érdekképviseleti szervek száma (db) a projekthez kapcsolódóan helyi érdekképviseleti szervekkel megtartott egyeztetések száma (db) a fejlesztést támogató érdekképviseleti szervezetek száma (db) a projektbe bevont helyi vállalkozások száma (db) a projekthez kapcsolódóan bevont helyi vállalkozásokkal megtartott egyeztetések száma (db) a projektpartnerség komplexitása (egyszférás, kétszférás stb.) - Kközelmúltban megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás / előkészítés alatt álló kiegészítő projektek a térségben, amelyek egymást feltételezik 6, kiegészítik vagy erősítik a fejlesztések/projektek érvényesülését és hatásait Példák: 6 valamely projekt megvalósítása előfeltétele egy másik projekt megvalósításának 10

11 Egy konkrét projekt eredményességét és hatásait jelentős mértékben befolyásolhatják az adott térség fejlesztési szereplőinek 7 kapcsolódó (kiegészítő vagy párhuzamos) tevékenységei (pl.: fejlesztési projektek), vagy a velük való együttműködés a projekt tervezése vagy megvalósítása során. Például egy új, piaci alapú szolgáltatás (mozi), vagy közszolgáltatás (rendelőintézet) akkor szolgálja az ott élőket, ha megfelelő közlekedéssel elérhető (tömegközlekedés, kerékpárút kialakítása). Egy középkori épületcsoport turisztikai vonzerővé fejlesztését hatékonyan támogatja a környező közterület rendezése, zöldfelület kialakítása, kapcsolódó marketingtevékenységek, szálláshelyek megteremtése, fejlesztése. Egy új technológiát alkalmazó gépipari nagyüzem térségi foglalkoztatási hatásához a technológiai fejlesztés mellett megfelelő átképzés is szükséges. Ahhoz, hogy ugyanez a vállalat erősítse a régió gazdaságát, szükséges a beszállítói feladatokat ellátó kisebb alkatrészgyártó vállalkozások létrehozása / technológiai fejlesztése a régióban. Mérési, vizsgálati lehetőség: RFT adatai vagy polgármester nyilatkozata alapján a projekthez kapcsolódó, azt kiegészítő, azzal szinergiában lévő és jelenleg megvalósítás alatt álló, vagy a jövőben megvalósítani kívánt egyéb fejlesztések száma a térségben (db) a pályázathoz csatolt, megfelelő tartalmú elvi együttműködési nyilatkozatok száma a térségben/településen telephellyel rendelkező vállalkozások részéről (db) c) Fizikai térhasználat A térhasználati elvek a földrajzi és fizikai terünk felhasználására vonatkozó szabályokat jelentik. Segítenek abban, hogy a fejlesztések harmonikusan illeszkedjenek az épített és természeti környezetbe, valamint a helyi társadalmi és kulturális adottságokhoz. A térhasználati elveket a műszaki-fizikai, infrastrukturális jellegű beruházások (építés, bővítés, művelési ág váltás, művelési forma váltás) vagy a földrajzi tér folyamatait szervező fejlesztések (közlekedés-szervezés, közszolgáltatás-szervezés, képzések) során kell elsősorban alkalmazni. A térhasználati elvek figyelembe veszik a környezeti fenntarthatóság (pl.: zöldfelület növekedés, élőhely megőrzés) és esélyegyenlőség szempontjait (szolgáltatáshoz pl.: képzéshez való egyenlő hozzáférés), valamint szolgálják a személyek, a köz- és magánvagyon biztonságát (pl.: egy leromlott műszaki állapotú épület felújítása). Az elvek elősegítik a helyi környezeti és kulturális értékek védelmét, fejlesztését is (pl.: helyi és országos védelem alatt álló területeken megvalósuló fejlesztések). Térhasználati elvek vizsgálati szempontjai: - Építési projekt által változik-e az érintett földrészletek 8 terület felhasználása, valamint a megvalósítás helyén, hatásterületén található közösségi hozzáférésű területek és természetközeli területek 9, műemléki épületek és egyéb kulturális örökségi területek kiterjedése Példák: Pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek a megvalósítása során a lehető legkisebb mértékben nő a beépített területek aránya, egyúttal nem csökken a közösségi hozzáférésű területek és a természetközeli területek száma, kiterjedése. Különösen pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek megvalósítása során meglévő épületek újfajta hasznosítása, átalakítása révén, vagy rossz állagú épületek bontásával, újrahasznosításával nem növekszik a beépített területek aránya, vagy nő a közösségi hozzáférésű vagy természetközeli területek száma, nagysága. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlanon és a projekt hatásterületén az épületekkel vagy egyéb infrastrukturális elemekkel (út, csővezeték stb.) a fejlesztés révén lefedett, nem természetes borítású területek arányának változása (csökkenés vagy növekedés is lehet) (km, m, m2, %) a projekt megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlan beépítettségének, építménymagasságának változása (m, m2, %) a természetes felszínborítású, biológiailag aktív területek (zöldfelületek, szántó, gyümölcsös, erdő stb.) arányának változása (m2, %) a közösségi hozzáférésű területek (közparkok, szabadtéri rekreációs létesítmények, nem köztulajdonban lévő, de szabadon látogatható, átjárható területek stb.) kiterjedésének, arányának változása (m2, %) 7 Pl.: közületek, vállalkozások, civil szervezetek 8 Pl.: telek, út, bánya 9 Pl.: erdők, hegycsúcsok, kilátópontok, vízpartok, szigetek, természetvédelmi oltalom alatt álló látogatható területek, műemléki épületek és tárgyi kulturális örökségek 11

12 - A projekt hozzájárul-e a megvalósítás helyszínéül szolgáló térség erőforrásainak 10 helyben tartásához, épít-e a helyi, térségi erőforrásokra Példa: Pozitívan értékelhető az a képzési projekt, mely a képzés helyszíne szerinti képző intézményt von be a lebonyolításba. Pozitívan értékelhető az a településfejlesztési projekt, melynek a megvalósításába az önkormányzat közmunka vagy önkéntes munka keretében vonja be a helyi lakosságot. A helyi identitástudatot, hagyományokat ápoló rendezvények hozzájárulnak a lokálpatriotizmus erősítéséhez és a helyi lakosság elvándorlásának csökkentéséhez. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe nem konzorciumi partnerként bevont helyi erőforrások (pl.: oktatási intézmények) száma, jellege (db, fő) a projekt keretében megvalósított helyi identitástudatot ápoló projekt (I/N) a projekt keretében megvalósított hagyományőrző rendezvények száma (db) - A projekt hozzájárul-e a helyi- vagy térségi természeti és kulturális értékek ismeretének elmélyítéséhez, az örökségvédelemhez és a helyi, térségi vagy regionális közösségi felelősség növeléséhez Példa: Pozitívan értékelhető az a szemléletformálási vagy képzési projekt, mely átad a kistérség, régió, kiemelt térség sajátos társadalmi, gazdasági, környezeti viszonyaival, kulturális örökségével kapcsolatos ismereteket a térségi lakosság számára. Pozitívan értékelhető az olyan építés vagy eszközbeszerzés, melynek van olyan eleme, mely a kistérség, régió, kiemelt térség társadalma számára térítésmentesen elérhető, használható, megtekinthető. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt eredményeként helyben térítésmentesen elérhető épületek, építmények, egyéb területek, ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások száma (db) - A projekt javítja-e a közösségi hozzáférésű közkincsekhez 11, közszolgáltatásokhoz vagy a közérdeklődésre számot tartó rendezvényekhez való hozzáférést és megközelítésüket Példa: Pozitívan értékelhető az a projekt, mely hozzájárul helyi építészeti, műemléki, természeti értékek látogathatóságának biztosításához (pl.: rekonstrukciós munkálatok eredményeként korábban nem látogatható épületek, épületrészek, barlangok, vízpartok, hévforrások, egyéb területek hozzáférhetővé tételével). Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt eredményeként a mindenki számára hozzáférhető helyi építészeti, műemléki, vagy egyedi természeti értékek száma, kiterjedése (db, m2) a projekttel érintett építészeti, műemléki, régészeti, természeti érték látogatószáma, annak változása (fő, %) - A projekt hozzájárulása a rendszeres utazási (napi, heti gyakoriságú ingázás) és szállítási szükségletek csökkentéséhez Példák: A szükségletek csökkentéséhez hozzájárulhat a távmunka lehetőségének biztosítása, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tömbösített munkavégzés, a távoktatás, a munkavégzés helyén vagy környezetében biztosított lakhatás, olyan munkahely létesítése, amely a helyi, korábban ingázni kényszerülő lakosság számára kínál munkalehetőséget, szállítási tevékenységek esetén a szállítások racionális tervezése, vállalatok esetén a telephelyhez lehető legközelebb lévő alvállalkozók alkalmazása stb. Pozitívan értékelhető egy adott szolgáltatás (pl.: közoktatás, egészségügyi ellátás) elérését helyben (településen vagy településrészen) lehetővé tevő projekt, melynek révén időben és távolságban is csökken a szolgáltatás eléréséhez szükséges utazási vagy ingázási szükséglet. Pozitívan értékelhető az olyan munkahelyteremtő projekt, mely alternatívát kínál a térségből rendszeresen ingázók helyi (településen belüli) munkavállalására. Mérési, vizsgálati lehetőség: rendszeres utazás, ill. napi / heti ingázás alól mentesülő helyi lakosok száma (fő) rendszeres utazásra, ill. napi / heti ingázásra fordított idő változása (óra, perc) rendszeres utazás, ill. napi / heti ingázás során megtett távolság változása (km) 10 Pl.: helyi befektetők, alvállalkozók, szolgáltatók, civil szervezetek vagy önkormányzatok munkaideje, helyi munkaerő, helyi kreatív innováció: találmány, szabadalom, újszerű elképzelés 11 A természeti és épített környezet értékei: védelem alatt álló, látogatható természetvédelmi területek, vízpartok, erdők, műemlékek, régészeti lelőhelyek, tárgyi kulturális örökségek stb. 12

13 a rendszeres utazási szükségleteket fenntartható közlekedési formákkal (gyalogosan, kerékpárral, munkahelyi rendszeres szolgálati járatokkal) kielégítő helyi foglalkoztatottak számának, arányának változása (fő, %) - A projekt hozzájárulása a fejlesztési helyszín térségében a fenntartható, vagy az egyéni, nem motorizált közlekedési formák (gyalogos, kerékpáros, közösségi közlekedési formák) elterjedéséhez, az egyéni motorizált közlekedés mérsékléséhez Példák: Pozitívan értékelhető az olyan építési projekt (pl.: közintézmény vagy turisztikai attrakció fejlesztés), mely figyelmet fordít a kerékpártárolásra, ill. az építmény tömegközlekedéssel való megközelíthetőségére. Pozitívan értékelhető az olyan tömegközlekedési projekt, mely figyelmet fordít a kerékpárszállításra és - tárolásra. Pozitívan értékelhető az olyan közlekedésfejlesztési projekt, mely figyelmet fordít a gyalogosok és kerékpárosok, valamint a tömegközlekedési eszközzel közlekedők igényeire is (pl.: útépítésnél járdák, kerékpársávok és utak, gyalogátkelők) Pozitívan értékelhető az olyan közlekedési elemeket is tartalmazó (pl.: településfejlesztési) projekt, mely számításba veszi a forgalom településekről / településrészekről való elvezetését, csillapítását (csendes övezetek, elkerülő szakaszok). Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt részeként megépített kerékpártárolók száma (db) a projekt részeként megépített kerékpárút / kerékpársáv hossza (km) a projekt részeként kialakított gyalogátkelőhelyek száma (db) a projekt eredményeként az egyéni, nem motorizált közlekedésben (pl.: kerékpárral, gyalogosan) résztvevők száma a fenntartási időszakban, hetente / havonta átlagosan (fő) - A projekt hozzájárulása a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának, illetve a károkozás kockázatának csökkentéséhez Példa: Pozitívan értékelhető az olyan útfejlesztési projekt, melynek eredményképp a felújított útszakaszon nő a közlekedésbiztonság. Mérési, vizsgálati lehetőség: a fejlesztéssel érintett útszakaszon balesetek, műszaki meghibásodások számának változása (db) a fejlesztéssel érintett útszakaszon meglévő úthibák számának változása (db) a fejlesztéssel érintett útszakaszon prognosztizálható forgalomváltozás (személy és áruforgalom) (%) a projekt részeként megépített zajvédőfal hossza (km) a projekt részeként megépített elkerülő szakasz / csendes övezet hossza (km) d) Területi céloknak való megfelelés Fontos, hogy a pályázati támogatással megvalósuló beruházások esetében vizsgálva legyen az, hogy az adott projekt hogyan járul hozzá a magyar területfejlesztési szakpolitika alapjait lefektető, korábban bemutatott Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok megvalósításához. De melyek is ezek a területi célok? Területi célok: - Konvergencia régiók felzárkóztatása (a versenyképességi célterülethez, a Középmagyarországi Régióhoz) Magyarország hét NUTS II. szintű régiójából hat az 1. konvergencia, egy pedig a 2. versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. A harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához elengedhetetlen a fejlettebb és elmaradottabb régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. Ehhez figyelembe venni és támaszkodni kell az egyes térségek sajátos adottságaira, erőforrásaira és fejlődési potenciáljára. A cél megvalósulását elsősorban a térségi versenyképességet növelő, nagyobb léptékű és területi hatású beavatkozások szolgálják, melyek a térségek külső erőforrás-vonzó, ill. -megtartó képességének és a térségi szereplők versenyképességének erősítésére egyaránt fókuszálnak. Kulcselem a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiaci szempontból inaktív lakosság gazdasági aktivitásának javítása és az inaktívak arányának csökkentése. - Kedvezményezett, leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal érintett, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek, valamint elmaradott települések felzárkóztatása A hátrányos helyzetű kistérségek, a nehezen elérhető perifériák települései számára is meg kell teremteni a feltételeket a régió gazdasági-társadalmi vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz. E célt szolgálja a régióközpontok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása, a lakosság különösen 13

14 a képzett munkavállalók helyben tartása, a foglalkoztatás bővítése a térség vállalkozói aktivitásának és versenyképességének a javításán keresztül, megfelelő életkörülmények megteremtése az infrastrukturális feltételek javításával és a közszolgáltatások elérhetőségének a fejlesztésével. A nagyszámú roma lakossággal rendelkező térségekben az oktatás kiemelt fejlesztési cél. - Fejlesztési pólusok fejlesztése Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a fővárosra és szűkebben vett térségére, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló versenyképességi pólusokra. E pólusok képesek a tőke, a fejlődés és az innováció megjelenítésére és közvetítésére a vonzáskörzetükben, elősegítve azok fejlődését (pl.: a pólusokba települt nagyvállalatok térségben kiépülő beszállítói hálózatain keresztül). - Városok közötti kapcsolatok erősítése Az ország határain belül kiemelt cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a pólusok és a nagyobb megyei jogú városok, mint regionális alközpontok hálózatosan együttműködnek, közvetítve egyúttal a főváros fejlődésének pozitív hatásait az ország további területeire, a kiegyenlítettebb és hatékonyabb térszerkezet érdekében. - Megújuló, integrált város-vidéke kapcsolatrendszer kialakítása A kis- és középvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek települései és a térségi központok közti együttműködés erősítése, és egy új, integrált város-vidék kapcsolat megteremtése. Ennek magában kell foglalnia a városi centrumok központi funkciói térségellátó és -szervező szerepének növelését (pl.: üzleti tevékenység, közigazgatás, oktatási és kulturális centrum), különös tekintettel a térségi (köz)szolgáltatások fejlesztését, másrészt az elérhetőség javítását. - Városok belső környezeti, társadalmi problémáinak kezelése A városhatárokon belül a társadalmi kohézió erősítése érdekében szociális célú és funkcióbővítő városrehabilitációs beavatkozásokra van szükség. Ennek keretében a városi területek fizikai megújítása (épületállomány, közterületek megújítása, zöldterületek védelme, növelése), a gazdasági, közösségi, közigazgatási, ill. szociális funkciók élénkítése, a leromlott városi területeken a terület komplex megújítása, a társadalmi szegregáció elleni fellépés jelennek meg alcélokként. - Vidékies térségek, aprófalvas, tanyás térségek, kisebbségek, romák által nagy arányban lakott területek, táji értékekben gazdag térségek funkcióváltása A rurális térségek társadalmi-gazdasági felzárkózásának alapvető feltétele, hogy sikeresen mozgósítsák a sajátos erőforrásaikat, mindenekelőtt a népességüket (a képzettebb munkavállalók megtartásával), valamint hogy megfelelő életkörülményeket alakítsanak ki, elsősorban az infrastrukturális feltételek javítása és a közszolgáltatások jobb elérhetőségének biztosítása révén. Fontos, hogy a fejlődésükhöz új erőforrásokat is találjanak (pl.: beruházások, turisztikai funkciók, alternatív jövedelemszerzési források). - Kiemelt térségek fenntartható fejlesztése (pl.: Balaton, Duna, Tisza, Homokhátság) Az országos területfejlesztési szakpolitika által meghatározott kiemelt térségek kapcsán a legfontosabb cél a fejlesztés társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóságának a biztosítása: vagyis a mindenkori fejlesztéseknek a meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulniuk, továbbá hosszú távon pénzügyileg fenntarthatónak kell lenniük. A Balaton, a Tisza-térség, valamint a Duna-mente esetében fontos kitörési pont a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építő turizmus fejlesztése, amely kiemelt gazdasági hatásai révén a területi felzárkózást is szolgálja. A Duna-Tisza közi Homokhátság esetében a természeti környezetet érintő degradációs folyamatok megállítása és a népesség helyben tartása elsősorban vízgazdálkodási beavatkozásokkal, a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő földhasználat megvalósításával és a tanyasi gazdaságok fejlesztésével érhető el. - Területi versenyképesség javítása A térségi versenyképesség legfontosabb tényezőjét jelenti a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek fejlesztése. - Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem, táji, természeti, kulturális értékek védelme Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nemcsak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, továbbá a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális értékek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. - Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések 14

15 bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát-medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határmenti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági-kulturális integrációjára. - Decentralizáció, regionalizmus, helyi együttműködések A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése is. A területi célok által érintett területek térképi megjelenítése a 2. számú mellékletben tekinthető meg. 4. A területi kohézió alkalmazásának korlátai A területi kohézió pályázatokban figyelembe vehető szempontjai nem egy sematikusan, minden pályázatban egyformán érvényesítendő és minden egyéb szakpolitikát felülíró szemléletet jelentenek. Alkalmazásukkal a pályázati kiírások és az ezekre benyújtott projektek területi fókuszt, területi szemléletet kapnak, mely lehetővé teszi a későbbiekben az uniós támogatások területi eredményeinek, hatásainak mérését, és folyamatos visszacsatolást biztosít a tervezők számára a pályázati források céloknak megfelelő felhasználásáról. Az útmutatóban bemutatásra kerülő javaslatokat étlapként kell kezelni, melyről ki kell választani az adott pályázatban alkalmazhatót. Erről a területfejlesztéséért felelős szaktárca javaslata alapján minden esetben a kiírást készítő irányító hatóságnak kell döntést hozni, a tervezésben részt vevő szaktárcával, szaktárcákkal, ill. régióval egyetértésben. Az uniós támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről rendelkező jogszabály 12 alapján a pályázati kiírásokba beépülő kiválasztási (jogosultsági és szakmai értékelési) kritériumokat az operatív programok monitoring bizottságai hagyják jóvá. Fontos hangsúlyozni, hogy eltérő céljainál és tevékenységeinél fogva nem minden beruházás segíti elő egyformán a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődést. Ennek megfelelően vannak olyan pályázatok, ahol egyáltalán nincs értelme a területi kohézió vizsgálatának (pl.: felsőoktatásban megvalósuló központi módszertani, informatikai fejlesztésnél), esetenként csak 1-1 szempont értékelhető (pl.: hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése), valamikor pedig horizontális szempontként kiemelt relevanciája van (pl.: foglalkoztatási program elmaradott térségben). Egyes területi szempontok tartalmilag átfedhetnek más horizontális politikák keretében számon kért vállalásokkal, vagy olyan adatokkal, információkkal, melyeket egyébként is meg kell adnia a pályázóknak. Ilyenkor azonban a pályázatok területi szemléletének erősítése érdekében szükséges ezeknek a területi vonatkozásait is mérni, vizsgálni, természetesen a duplikáció vagy az esetleges párhuzamosságok kiküszöbölésével. Pl.: esélyegyenlőség keretében nem elegendő azt megnézni, hogy hány új munkavállalót kíván tartósan foglalkoztatni a projektgazda, hanem azt is vizsgálni szükséges, hogy hány helyi (az adott településen vagy kistérségben élő) lakos foglalkoztatását biztosítja a pályázó. Hasonlóan ehhez, egy vállalkozás technológia fejlesztését támogató pályázatban egyébként bemutatandó, hogy a beruházás nyomán mennyivel nő a projektgazda ügyfeleinek a száma, azonban javasolt azt is megvizsgálni, hogy hogyan alakul a térségbeli (települési, kistérségi) vállalkozásokkal, ügyfelekkel való kapcsolata. További korlátot jelent, ha ágazati szakpolitika eleve meghatározza bizonyos fejlesztések adott területeken történő megvalósítását, mivel ilyenkor nem mindig vehető figyelembe területi kohéziós kritérium egy pályázatban. Pl.: fekvőbeteg-szakellátás infrastrukturális fejlesztése az ágazati szakpolitikának megfelelően csak a kijelölt súlyponti és területi kórházakban támogatott, ezt felülbíráló területi preferencia meghatározása nem lehetséges, illetve szükségtelen is. A pályázathoz csatolandó mellékletek körétől is függ a területi szempontok alkalmazhatósága. Pl.: jogosultsági kritériumként értelemszerűen csak akkor lehet kötelezővé tenni külön területi kohéziós rész kialakítását egy megvalósíthatósági tanulmányban, ha a pályázati kiírás szerint /2006. (XII.8.) Korm. rend. 14. (6) bekezdés, valamint a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke alapján. 15

16 kötelező a benyújtandó pályázat részeként megvalósíthatósági tanulmány készítése és mellékletben történő csatolása. Az alkalmazott eljárásrend szintén befolyásolja a figyelembe vehető területi szempontok körét. Pl.: a kiemelt projektek esetében melyeket a Kormány egyedi döntéssel támogat fölösleges plusz pontokat vagy nagyobb támogatási intenzitást jelentő kritériumokat számon kérni (pl.: adott területen megvalósuló fejlesztés előnyben részesítése), mivel ebben az eljárásrendben nincsen verseny a pályázatok között. Ugyanígy egy automatikus eljárásnál ahol a kitöltendő pályázati adatlap nem is tartalmaz szövegablakokat, csak objektíven mérhető adatokkal, információkkal kitöltendő rubrikákat egyáltalán nem lehet szakmai értékelési szempontokat figyelembe venni. Végül fontos megemlíteni, hogy főszabályként a területi kohézió jelen útmutatóban javasolt kritériumai egyenként és összességében sem lehetnek ellentétesek szakpolitikai vagy horizontális elvárásokkal, továbbá minden esetben pozitív hatást kell gyakorolniuk arra a fejlesztésre, melyben figyelembe vételre kerülnek. Pl.: városfejlesztési, környezeti, közlekedési projektek esetében a környezeti mutatók nem romolhatnak, gazdaságfejlesztési, foglalkozási projektek esetében a gazdasági-foglalkozási területi hatások nem lehetnek negatívak. 16

17 III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE A területi kohézió az uniós pályázati rendszerben horizontális politikaként jelenik meg, így az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST), az operatív programokban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP), az akciótervekben, valamint a pályázati kiírásokban, támogatásokat szabályozó rendelet tervezetekben is. Ezt az ÚMFT rendszerét bemutató alábbi ábra is szemlélteti: Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK, ) Ágazati OP-k ( ) Regionális OP-k ( ) Akciótervek Kétéves periódus (első: ) 1. prioritás n. prioritás 1. konstrukció A) komponens 1. Projekt 1. intézkedés n) komponens n. Projekt 1. prioritás n. prioritás n. konstrukció 1. Projekt n. intézkedés n. Projekt + Nagyprojektek + Kiemelt projektek Területi kohézió A területi kohéziós szempontok alkalmazásánál különbséget kell tenni aszerint, hogy milyen típusú beruházásról van szó, ugyanis eltérő elvárásokat kell támasztani a humán erőforrás fejlesztésekkel (pl.: képzések) és az építési beruházásokkal szemben (pl.: iskola- vagy óvodaépítés). Emellett célszerű különválasztani a valamennyi operatív programra általánosan alkalmazható, területi kohézióhoz kapcsolódó kritériumokat, valamint a csak az adott operatív programra alkalmazható, ún. OP-specifikus kritériumokat. A területi kohézió szempontjai több nagyobb csoportra bonthatók aszerint, hogy a pályázat értékelés mely szakaszában kerül sor a vizsgálatukra, a nem teljesítésük milyen következményeket von maga után, valamint milyen típusú fejlesztések esetében alkalmazhatók. Ezek a csoportok a következők: - Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok - Területi kohéziót szolgáló szakmai értékelési kritériumok Az egyes szempontokat az alkalmazott eljárásrendtől, a pályázati adatlap felépítésétől és a csatolandó mellékletek körétől függően a pályázatot bíráló szakértők több dokumentumban vizsgálhatják. Ilyen pl.: a pályázati adatlap, a megvalósíthatósági tanulmány stb. Ezeknek a pontos elkészítéséhez vagy kitöltéséhez a projektgazdák a pályázati anyagban mindig találnak megfelelő szakmai segítséget, iránymutatást (pl.: kitöltési útmutató a pályázati adatlaphoz és az útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez című dokumentumok). A területi kohézió pályázatokba beépíthető szempontjainak rendszerét a következő ábra vázolja fel: 17

18 A területi kohézió pályázatokba beépíthető szempontjainak rendszere III./1. Jogosultsági kritériumok III./1./a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok III./2. Szakmai értékelési kritériumok III./2./a) Általános, valamennyi operatív program valamennyi fejlesztési célja esetében alkalmazható szakmai értékelési kritériumok III./1./b) Speciális (egy-egy fejlesztési cél esetében alkalmazható) jogosultsági kritériumok Területi céloknak való megfelelés Fizikai térhasználat Területi szinergia Területi hatás III./2./b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható szakmai értékelési kritériumok III./2./c) OP specifikus szakmai értékelési kritériumok TÁMOP TIOP ROP-ok GOP KEOP KÖZOP A következőkben a területi kohéziót szolgáló kritériumok részletes bemutatására kerül sor, a pályázati kiírásokba, dokumentációkba való beépülésük javasolt helyeinek megjelölésével. 1. Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok Hiányuk esetén korrekcióra hiánypótlás keretében nincs lehetőség, a pályázat automatikus kizárását, elutasítását vonja maga után. Főbb csoportjai: Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok: a projektek tárgyától függetlenül valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazhatóak, bizonyos esetekben a projektek méretétől, ill. a maximálisan igényelhető pályázati támogatástól függően differenciáltan Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok: csak bizonyos tevékenységtípus esetében használhatóak (pl.: építési, felújítási, vagy képzési projektek esetében) Ezeknek a jogosultsági kritériumoknak a teljesítése részben a pályázatok mellékleteiben ellenőrizhető le, egy másik részük pedig a projektek szakmai értékelésekor állapítható meg. A pontos helyet külön jelöljük Az értékelés javasolt helye és formája -nál, emellett pedig az értékelés módjára is ajánlást teszünk Az értékelés javasolt módja c. részben. a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok a.1. Amennyiben egy pályázathoz mellékletben megvalósíthatósági tanulmányt és / vagy esélyegyenlőségi tervet kell csatolni, külön részben kell bemutatni a fejlesztés területi kohéziót erősítő hatásait, az útmutató II/3/a-b-cd) pontjaiban nevesített következő szempontok figyelembe vételével: területi hatások, területi szinergia, fizikai térhasználat, országos területpolitikai céloknak való megfelelés. 18

19 A felsorolt szempontok közül kihagyhatóak azok, amelyek az adott projekt jellegénél fogva nem relevánsak (pl.: egy humán erőforrás fejlesztést megcélzó, ún. ESZA-típusú projektnél nem kell bemutatni a fizikai térhasználathoz kapcsolódó olyan kritériumokat, mint pl.: az ingatlan beépítettsége, zöldfelületek aránya, közkincsek megközelíthetősége stb.). Elsősorban a magasabb támogatási összegű EU-s pályázatok esetében kötelező a pályázati dokumentáció részeként a pályázóknak megvalósíthatósági tanulmányt becsatolniuk, mely az adatlapnál részletesebben tartalmazza a tervezett beruházás előzményeit, legfontosabb jellemzőit és várható hatásait. A megvalósíthatósági tanulmány területi kohéziós részének a kialakításával az a cél, hogy a projektgazda foglalkozzon mélyrehatóbban a projektjének területi aspektusaival. Ez hozzájárul ahhoz, hogy csak a legindokoltabb, leginkább megalapozott és legnagyobb gazdasági vagy társadalmi haszonnal járó fejlesztések kaphassanak nagyösszegű, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ha egy pályázathoz megvalósíthatósági tanulmányt és esélyegyenlőségi tervet egyaránt kell csatolni, akkor a megvalósíthatósági tanulmányban kell a megadott szempontokat bemutatni. A pályázati anyagban való megjelenés javasolt helye és formája: A pályázati anyag mellékletét képező megvalósíthatósági tanulmány / esélyegyenlőségi terv. A pályázati adatlap projekt részletes bemutatása c. részében. Az értékelés javasolt módja: A pályázat jogosultsági és szakmai értékelésének része. (Jogosultsági, mert amennyiben a megvalósíthatósági tanulmánynak nincsen területi kohéziós része, úgy a pályázat elutasításra kerül. A megvalósíthatósági tanulmány területi kohéziós része a szakmai értékelés során kerül megvizsgálásra, és a tartalomtól függően kap végső pontszámot.) a.2. Az 50 millió forint támogatási összeg feletti releváns fejlesztések esetében a területi szinergia vizsgálatának részeként a pályázónak minden esetben igazolni kell, hogy az általa tervezett fejlesztés mely helyi területfejlesztési, illetve ágazati koncepció(k)hoz, stratégiá(k)hoz illeszkedik. Ez a projekt külső koherenciáját igazolja. A szempont alkalmazásának oka, hogy a főként a nagyobb összegű támogatással megvalósuló fejlesztések illeszkedjenek az adott térség, vagy az ágazatok adott területre vonatkozó fejlesztései céljaihoz. Helyi / térségi területfejlesztési dokumentum lehet például a regionális, megyei, kistérségi területfejlesztési koncepció vagy program; az ágazati koncepciók közé tartozhatnak az országos vagy helyi / térségi tematikus fejlesztési célokat megfogalmazó dokumentumok, pl.: turizmusvagy közlekedésfejlesztési stratégia, települési környezetvédelmi program, országos jelentőségű kiemelt térségek programjai stb. Amennyiben a pályázatban szereplő projekt megvalósítási helye városi rangú település, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e integrált városfejlesztési stratégiával (IVS). Ha a város rendelkezik IVS-sel, akkor kötelező bemutatnia az illeszkedést a támogatni kívánt projekt és az IVS-ben meghatározott fejlesztési célok között. A pályázati anyagban való megjelenés javasolt helye és formája: a pályázati dokumentáció külön mellékletében vagy a pályázati adatlap végén a pályázó nyilatkozata. Tartalma: Elfogadott és érvényben levő fejlesztési tervdokumentum címe, az elfogadás éve, időbeli hatálya. Azon cél / prioritás / intézkedés címe, amelyhez a projekt keretében megvalósuló fejlesztés igazodik, hozzájárul. (Azon konstrukciók esetében, ahol a pályázat mellékleteként területfejlesztési hatástanulmányt, megvalósíthatósági tanulmányt vagy egyéb dokumentumot (pl.: esélyegyenlőségi tervet) kell csatolni, a kötelezően kialakításra kerülő területi kohéziós részben külön is vizsgálható az illeszkedés megvalósulása.) Nem fogadható el az az illesztés, amely ahhoz az operatív programhoz kapcsolódik, amely pályázatára a projekt benyújtásra kerül. A kistérségi fejlesztési dokumentumok közül csak a társaulás által jóváhagyott, legitim dokumentumok fogadhatók el. 19

20 Az értékelés javasolt módja: A pályázat jogosultsági értékelésének része. Példa: Vízrendezési projekt a Tatabányai kistérségben, a projekt illeszkedik az alábbi dokumentumokban foglaltakhoz: - Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006.; 1 prioritás: A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás; turisztikai fogadókészség fejlesztése, 1.7. Turizmust érintő környezet és táj védelem, tervezés - Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója (a Társulási Tanács a ei Társulási Ülésén fogadta le a Tatabányai kistérség Területfejlesztési Koncepcióját a 44/2006 (IX.15.) számú határozattal); Átfogó cél: Környezetvédelmi fejlesztések 5 prioritás Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések. b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok b.1. Valamennyi támogatással megvalósuló, szórt azbeszttel érintett lakó- és középület beruházás (felújítás, korszerűsítés) esetén általános szakpolitikai elvárás a teljeskörű azbesztmentesítés megvalósítása, vagy annak vállalása a projekt részeként. Az Európai Unióba való belépéssel Magyarországon is kötelező erejű előírássá vált a 87/217/EEC számú irányelv, mely szerint az azbeszt által okozott környezetszennyezést meg kell szüntetni. Az Országgyűlés ehhez illeszkedve fogadta el a 110/2002. (XII.12.) OGY. határozatával az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amelynek melléklete tartalmazza az azbesztmentesítési program feladatait. Ez alapján az épületekben alkalmazott szórt azbeszt teljeskörű mentesítését legkésőbb december 31-ig meg kell valósítani. Ennek elősegítése érdekében egyes uniós pályázati kiírásokban (pl.: ROP városrehabilitáció) elszámolható költségként jelenik meg az azbesztmentesítés. A pályázatokban további előírás nem kerül meghatározásra pl.: az azbesztmentesítés minimális volumenére, költségére, és a projekt összköltségvetésén belüli arányára vonatkozóan, mert az adott esetben a pályázati költségvetés jelentős hányadát is képezheti. Ugyanakkor annak érdekében, hogy egy uniós támogatással megvalósuló ingatlan fejlesztést ne kelljen a későbbiekben az azbesztmentesítési jogszabályi kötelezettsége miatt megbontani, minden pályázónak vállalnia kell, hogy a fejlesztéssel érintett, szórt azbesztet tartalmazó épületre vonatkozóan december 31-ig elvégzi a teljes körű azbesztmentesítést. Így amennyiben egy projekt gazda nem az adott pályázatban igényel az azbesztmentesítésre támogatást, más forrást vagy saját erőt fog igénybe venni, és a pályázattal támogatott projekt műszaki tartalmát vélhetően ezzel összhangban alakítja. A projekt tervezési/előkészítési fázisában előzetesen fel kell mérni, hogy a projekt által érintett épület(ek) tartalmaz(nak)-e olyan azbesztszármazékokat, amelyeket a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet által előírt módon kell kezelni. (Ennek felmérése a projekt költségvetése szempontjából is kiemelten fontos, mert ha a kivitelezési munkálatok során derül ki, hogy azbesztmentesítésre van szükség, az jelentős, előre nem tervezett költségnövekedést eredményezhet.) A szórt azbesztet tartalmazó panel lakóépületek felmérése, nyilvántartásba vétele egészségügyi veszélyességi kategóriába való sorolása már megtörtént, a közintézmények felmérése jelenleg folyamatban van. A szórt azbeszt fajtájától (kék, vagy fehér), állapotától a helyiség rendeltetési céljától függően, minden szórt azbesztes épület az alábbi környezetkárosító veszélyességi kategóriákba került besorolásra: I. 2 éven belül mentesítendő II. 3-5 éven belül mentesítendő III. 5 éven túl mentesítendő Szórt azbeszt beépítése lakóépületekbe jellemzően négy régióban Közép-Magyarország, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl fordult elő. Nagy mennyiségű szórt azbesztet tartalmazó lakóépületek vannak Győrben, Sopronban, Tatabányán, Esztergomban és Mosonmagyaróváron. A szórt azbeszttel szennyezett lakóépületek felmérési dokumentációja rendelkezésre áll. Az adatbázis kezelője: Épületfenntartási K+F Alapítvány Iroda címe: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 6. Postacím: 1241 Budapest 5. Pf.:113. Tel./Fax: (36-1) ,

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

A) Esélyegyenlőség érvényesülése

A) Esélyegyenlőség érvényesülése Projekt Adatlap 3. számú melléklet A) Esélyegyenlőség érvényesülése A következő táblázat kitöltésével mutassa be, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 6 Az Operatív Programok szerkezete 7 Költségvetési szerveknek szóló pályázatok az egyes

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

Értékelési szempontok 1

Értékelési szempontok 1 1. sz. melléklet a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelethez Értékelési szempontok 1 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: 1. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 2. Abaúj

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának iii alpontja és az 55. cikk

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben