A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma"

Átírás

1 INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉG KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁNAK LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI ÉS LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI ÁGAZATI STRATÉGIAI DOKUMENTUM - IPA INNOAXIS TARTALOM 1. BEVEZETŐ STRATÉGIAI KERETEK A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI KÖRNYEZETI SWOT A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETORIENTÁLT PROGRAMJAVASLATOK A STRATÉGIÁBAN MEGJELÖLT CÉLOKHOZ RENDELHETŐ FORRÁSOK ÖSSZEGZÉS

4 1. BEVEZETŐ A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása. Az érintett társadalom életminőségének javítása a határ menti térség környezetbiztonságának megteremtésén keresztül érhető el, amely az élhető települési környezetet és az erőforrások fenntartható használatát együttesen jelenti. A környezeti erőforrásoknak és a természeti értékeknek az itt élő jövő generációk számára is hozzáférhetőnek kell lennie, ami csak tudatos térségi-települési környezetszempontú fejlesztésen keresztül garantálható. Az itteni természeti örökségek megőrzése, a táji adottságok és a településkörnyezeti rendszerek optimális kihasználása a határ mentén élő és tevékenykedő társadalom boldogulásának alapvető záloga. A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő környezeti erőforrásaiban rejlik. Az itt fellelhető vidéki-környezeti erőforrások közül kiemelkednek az ökológiai és agro-kultúrtáji adottságok és a rekreációs potenciál. Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de egyes körzeteit nem kerülték el az ipai szennyezések, az átgondolatlan területhasználatból fakadó károk. A kedvezőtlen folyamatok közül elsősorban a közlekedés növekvő volumene és az elmaradó infrastrukturális beruházások érzékelhető rombolást okoztak. A térségben az urbanizáció folyamatát nem illetve területtől függően igen eltérő módon követte azon infrastruktúrák fejlesztése, amelyek a településkörnyezet terheltségének és károsodásának mérséklését, megakadályozását szolgálják. Számos ponton főként a szerbiai települések esetén - elmaradtak a klasszikus környezetvédelmi típusú, megelőző és védekező intézkedések és beruházások, pl. a hulladékgazdálkodás jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén. Alapvetően a magyarországi oldal EU-s környezeti szabályozókkal működő térségei kedvezőbb helyzetben vannak, de a magyar oldalon lévő kistérségek helyzete is más és más. A települések környezetgazdálkodása a szerbiai oldalon jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Éppen ezért úgy véljük, hogy rendkívül sürgetővé vált egy a településkörnyezeti rendszerek komplex védelmét lehetővé tevő, az EU-szabványokat figyelembe vevő területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása, az innovatív és hatékony nemzetközi, valamint határmenti együttműködések révén erőforrás-kímélő fejlesztési célok meghatározása. 4

5 A vizsgált határterület földrajzi helyzetéből következik, hogy a környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. Az együttműködések kiterjesztése a környezetvédelem legtöbb ágazatában sürgető feladat. Ehhez szükséges lesz a közös környezet- és vízgazdálkodási, valamint természetvédelmi célok megfogalmazása, a határon átnyúló kultúrtájak közös gondozása, a településkörnyezeti rendszerek felzárkóztató fejlesztése, és a mindezt segítő információs háttér megteremtése. A térség településkörnyezeti rendszerei és táji ökoszisztémái a környezetgazdálkodás optimalizálásával fenntartható pályára állíthatók, a környezet dinamikus egyensúlya megteremthető és a lakosság számára is élhetőbb környezet alakítható ki (Nagy I. 2005). 5

6 2. STRATÉGIAI KERETEK EU irányelvek A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók így Szerbia számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené. A következőkben célszerűnek véljük röviden összefoglalni, melyek az EU-s környezetpolitika azon legmarkánsabb elemei, amelyek a környezetvédelmi- természetvédelmi határon átnyúló, államközi, illetve regionális megállapodások alapjait képezik. Meglátásunk szerint a térségi környezet-stratégiai programok csak ezen kitételek mentén alakíthatók ki a két ország között. Az EU környezetpolitikájának jelenlegi kiemelt célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése és az energiahatékonyság növelése. A legfontosabb alapelvek: elővigyázatosság, megelőzés, a szennyező fizet elve, szubszidiaritás (az Unió csak a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza), integráció (a különböző, a környezetvédelmet érintő szakterületek együttműködése). Jelenleg a 2012-ben záródó, Környezet 2010: A jövőnk, a mi választásunk elnevezésű, hatodik akcióprogram végrehajtása zajlik (hatályos január óta), amelynek kiemelt célterületei: az éghajlatváltozás, a táji és biológiai sokféleség megőrzése, környezet- és egészségvédelem, fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás. Az akcióprogram kulcsszempontjai: az ágazatpolitikákba való integráció, az együttműködés a piaci szférával és a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, és a területhasználat környezetbarát módszereinek terjesztése. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának intézményi hátterét adó szervezetek közül a legfontosabbak: Európai Bizottság; Környezetvédelmi Főigazgatóság (Environment DG); Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency). A környezetvédelem szabályozását széles alapokra kell helyezni, mert a potenciálisan bekövetkező következmények nagyon súlyosak lehetnek, ugyanakkor a szabályozás hatása nem látható pontosan előre, hiszen az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos minden beavatkozás hatással van a többire 6

7 is. Jelenleg kb. 300 közösségi szintű környezetvédelmi jogszabály (jellemzően irányelvek) van hatályban. Az irányelvek átvételének, a tagállamok jogrendszerébe való beillesztésének folyamata (az implementáció) nem zökkenőmentes, ami sokszor a környezeti jog sajátosságaiból (multiszektoriális megközelítés, célcsoportok, hatóságok nagy száma, megosztott felelősség filozófiája) adódik. Az EU környezetvédelmi jogszabályainak átvétele nem pusztán jogalkotói kérdés, mivel a szabályok betartása, érvényesülése nem érhető el a jogalkalmazó hatóságok tevékenysége (pl. engedélyezés, ellenőrzés és a környezeti állapot monitorozása) nélkül. A tagállamok környezeti jogalkotása is párhuzamosan fejlődött az uniós szabályozással, és így az utóbbi időben nőtt a koherencia. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van! Az érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek: Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Víz keretirányelv (280/2004/EK) A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv IPPC direktíva (96/61/EEC) A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Élőhely direktíva (92/43/EEC). Az EU-taggá válás Szerbia így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának megismerése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű regionális, tartományi, illetve községi szintű környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak 7

8 részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az időeltolódás okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is. A projekt területére vonatkozó nemzeti és térségi szintű stratégiai célok A térség környezeti stratégiájának kidolgozásakor mértékadó támpontot ad a jelenlegi magyarországi Nemzeti Környezetvédelmi Program, amely a ig terjedő időszakra határozza meg a főbb környezeti irányelveket és beavatkozási területeket. A Program átfogó intézkedési közé tartozik a stratégiai tervezési tevékenységek összehangolása; az Európai Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában való közreműködés; a nemzetközi együttműködés általában; a környezetipari innováció; a szemléletformálás; a kommunikáció és a környezeti információ; valamint a társadalmi részvétel. Ezen fő irányok mellett e stratégiai dokumentumban tematikus akcióprogramok is megfogalmazódtak az alábbi témakörökben: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozásra való felkészülés 3. Környezet-egészségügy fejlesztése 4. Települési környezetminőség javítása 5. Biológiai sokféleség megőrzése és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat kialakítása 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 9. Környezetbiztonság megteremtése A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája c. kutatási kézirat. 8

9 A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg. A Szerbiában érvényes környezetvédelmi törvények, szabványok és határozatok 2009-es és 2010-es év elején a szerbiai Környezetvédelmi Miniszter új környezetvédelmi törvényeket és szabványokat javasolt a Köztársasági Parlamentnek. A Vajdaságban is érvényben lévő újonnan elfogadott környezetvédelmi szabályozók Törvények Környezetvédelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...72/09), Környezetvédelmi hatástanulmányok törvénye ( Sl.gl.RS, br...36/09), Nejonizációs sugárzás elleni védelem törvénye ( Sl.gl.RS, br...36/09), Stratégiai hatástanulmányok törvénye ( Sl.gl.RS, br...88/10), Levegő védelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...36/09), Zajszint védelmi és meghatározási törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Hulladékgazdálkodási törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Csomagolóanyag és hulladék kezelése ( Sl.gl.RS, br...36/09), Törvény a növényvédőszerekről és maradványairól ( Sl.gl.RS, br...88/10), Törvény a vegyi termékekről ( Sl.gl.RS, br...88/10), Természetvédelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Szabványok: Stratégiai zajtérkép előállítása és bemutatása ( Sl.gl.RS, br...88/10), Hulladékgumi kezelése ( Sl.gl.RS, br 81/10), Hulladék kezelése és tárolása ( Sl.gl.RS, br 80/10), Hulladék lerakása, kezelése és tárolása ( Sl.gl.RS, br 104/09), Nem ionizációs sugárzás mérése ( Sl.gl.RS, br 104/09), Feltételek a védetterületek gondviselőinek ( Sl.gl.RS, br 85/09), Hulladékot követő dokumentumo kitöltése ( Sl.gl.RS, br 85/09), Határozatok: Talajminőségellenőrzése ( Sl.gl.RS, br 88/10), Levegőszennyező anyagok emisiós határértéki ( Sl.gl.RS, br 71/10), 9

10 3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI A szerb-magyar határ mentén elhelyezkedő térségek táji, környezeti szempontból lényegében egybefüggőek, a két ország között lényegében nincs természetes határvonal. A határvonal keresztbevágja a Bácskai löszhátságot, a Szabadkai homokpuszta és alluviális síkság déli részeit. A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti határvonal hossza 174,7 km, ebből 15,9 folyami, míg 158,8 km szárazföldi határ. A régió arculatát puszták, rétek, vizes élőhelyek, erdők és mezőgazdasági hasznosítású területek határozzák meg. A régió síkvidéki jellege ellenére változatos, természeti kincsekben gazdag terület, ökoszisztémái között megtalálhatók a homokpuszták, lösszhátságok, lösszteraszok és alluviális lapályok. A Duna Tisza közé eső homoki és löszös felszínek és agrárhasznosítású kultúrtájainak mozaikját a folyóvölgyek irányában felváltják az árterek és a holtágak galériaerdei. A térségben nemzetközi jelentőségű természetvédelmi helyek is megtalálhatók. A vizsgált térség védett természeti értékei Forrás: EEA 2010 adatok alapján MTA RKK ATI 10

11 A határmente területén a kontinentális éghajlat jellemző. A legfontosabb elemek tekintetében a régió helyzete sajátos vonásokat mutat: pl. a napfénytartam igen kedvező, a napsütéses órák száma évi átlagban elérheti a 2100 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2 11 o C, a júliusi középhőmérséklet pedig o C közötti, ami a Kárpát-medencében a legmagasabbak közé tartozik. A csapadék tekintetében az érintett térség a szárazabb Kárpát-medencei régiók közé tartozik 600 mm körüli a mértékadó éves mennyiség. Néhol aszályra hajló mikroklímával találkozhatunk, az esőzések csökkenésében jól kimutathatóan érvényesül a globális felmelegedéshez köthető szárazodás is. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például, a déli határtérségekben több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző évi mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Az ENSZ Sivatagosodás elleni egyezményéhez 1999-ben Magyarország is csatlakozott. Ebben a döntésben meghatározó tényezőként szerepelt a térségben tapasztalt szárazodás, s bár sivatagosodásról túlzás beszélni, a sztyeppesedés jelei már valóban mutatkoznak. Az okok alapvetően a klímaváltozásban és a helytelen környezet- és agrárgazdálkodásban keresendőek, részben természetes, részben viszont emberi eredetűek. Nyilvánvaló, hogy a kozmikus vagy földi méretű természeti tényezőket nem befolyásolhatjuk, azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a XX. századi emberi beavatkozások nagymértékben felelősek a térség vízháztartása kiszámíthatatlanságáért, környezeti konfliktusaiért. A talajvízszint süllyedéssel összefüggő kedvezőtlen változások, s az abból fakadó negatív, gazdasági, társadalmi tendenciák sora, a kedvezőtlen ökológiai változások károsan befolyásolhatják az egész régió versenyképességét. A természeti erőforrások közül kiemelkedik a térség talajkészlete. A talajok fizikai megújulása, a termőképesség fenntartása csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Ezek a feltételek a talajkészletek védelmével és racionális hasznosításával biztosíthatók. A határ-régió mintegy harmadát kitevő részén a legjobb minőségű talajokkal találkozhatunk, meghatározva ezzel a térség fontos mezőgazdasági jellegét. A homokos, löszös és alluviális talajok megfelelő műfeléssel szintén hasznosíthatók. A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. Az egykori természetes növénytakaró csak kisebb foltokban tanulmányozható a régióban, mert azt az intenzív területi használat 11

12 kultúrtájakká formálta az eredeti környezetet. Az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy az erdőfoltok, fasorok, erdősávok felszámolásával egyrészt ökológiai folyosók szakadtak meg, és ezzel az elkülönült életközösségek sebezhetősége megnőtt, másrészt a szárazodás és a helytelen talajhasználat miatt a vidék kopárabbá vált. A táj csak néhány foltban őrizte meg kiegyensúlyozottságát. Az elkövetkező évtizedek során egyre inkább stratégiai jelentősége lesz a víznek. Ez az előrejelzés azért is fontos, mivel a terület ezen a téren aránylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a több száz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a régió nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését. Az elmúlt évek víztermelési- és nyugalmi-vízszint adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jelentős rétegvízkészlet átgondolt és takarékos hasznosítás mellett nagyobb részben újrapótlódik, ami körültekintő igénybevétellel a jelenlegi vízkészletek tartós hasznosítását teszi lehetővé. 12

13 4. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI A levegő állapota A térségben a mezőgazdaság és a meglévő ipari üzemek levegőtisztaság-védelmi szempontból mérsékelt terhelést jelentenek, a levegő a közepesen szennyezett kategóriába sorolható. A vizsgált komponensek túlnyomó többségénél (CO, NO2 és az SO2, szálló por) egy tél végi és egy őszi maximum figyelhető meg. A NO2, a CO és a szálló por maximumai között egyidejűség áll fenn, ami egyrészt utal a közös eredetre, mint a fűtés, közlekedés, másrészt utalhat a klimatikus viszonyok szerepére, melyek jelentősen befolyásolják a levegőszennyezettséget. Az országúti gépjárműforgalom növekedése miatt a közlekedésből származó NO2 kibocsátás az elmúlt évtizedben megnőtt (évi átlaga 30μg/m3 40μg/m3 között). A legjobban szennyezett területek főként a nagyobb városok forgalmas útszakaszai és közúti csomópontjai környékén találhatók. A vizsgált területen a levegő minőségét a nagyobb városokban, Szegeden, Baján, valamint Zomborban és Szabadkán kísérik állandó jelleggel, Magyarkanizsán és Törökkanizsán pedig a forgalmasabb közlekedési csomópontokon, vagy az ipari objektumok környékén jelentkező levegőszennyezettség idején végzik időszakosan (csökkent a mérőpontok száma). A határokon átmenő és városi közúti forgalom intenzív növekedése az érintett körzetekben erőteljesen fokozta a légszennyezettséget és a zajártalmakat. Nitrogén-dioxid határérték feletti kibocsátások a Dél Alföldön ( ) Forrás: KSH T-STAR 13

14 E tekintetben nagy kihívást jelent a vonalas infrastrukturális hálózati fejlesztések és a természeti környezet ezen belül különösen a közlekedési útvonalak és a zöldfolyosók, illetve a védett természeti értékek tájban meglévő mintázatainak összehangolása. A konfliktusok szinte elkerülhetetlenek, ugyanakkor ez nem akadályozhatja meg a kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások megvalósulását. A térségben élők számára rendkívül fontos a két érdek szembesítése. Az ülepedő por koncentrációja több évtizedes mérési intervallumban csökkenést mutat, az éves átlag koncentráció 3-7 g/m2/30nap között változik. Az antropogén kibocsátás mellett a terület sajátos földtani, klimatikus, növényzeti viszonyai együttesen befolyásolják az ülepedő por koncentrációját, mely szempontjából a térség levegője kiváló, a nagyobb városokban jó minősítésű. A határérték túllépések aránya között főként Kisteleken volt magas. A szálló porból ólomkoncentrációt Kisteleken, Ásotthalmon és Szegeden mérnek. Az elmúlt években a koncentráció alakulásában jelentős változás nem figyelhető meg. A koncentrációértékek 0,1 és 0,44 μg/m3 között alakulnak. A térségben a magas ózontartalom leginkább májusban és a nyári hónapokban jelentkezik (egyedül Szegeden folyik ózonmérés) ben az órás koncentrációkból számolt átlag 34 μg/m3, a maximum 118 μg/m3 volt. A 24 órás átlag 3 és 74 μg/m3 között változott. Határérték (120 μg/m3) túllépés nem volt. A térségben egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései szerint ezek közül a parlagfű mennyisége minden nyár végén (augusztus, szeptember) magasan 100 db/m3 felett van, ilyenkor a légköri pollenmennyiségnek több mint 90%-át ez teszi ki. Az elmúlt évek adatai alapján az allergén pollenek mennyisége nő, melynek okai között nagy súllyal szerepel a nagyszámú kül- és belterületi gondozatlan ingatlan. A vizek állapota A felszíni vizek tekintetében a térségben található két legnagyobb folyó vízminőségi állapotát lényegesen meghatározza a szomszédos országok vízgyűjtőterületeinek szennyezettsége. A Duna folyó a határnál az átlagos minősítés szerint a III-as kategóriához tartozik, a Tisza minősége a szerbmagyar határon a III-és a II kategória között ingadozik, időszakos terhelésétől függően. A szennyezettségért elsődlegesen a tisztítatlan, illetve a nem kellően tisztított kommunális és ipari szennyvizek, illetve a mezőgazdasági területekről elfolyó/elvezetett szennyezett többletvizek tehetők felelőssé. A folyóvizekkel kapcsolatos legsürgetőbb problémát, azonban nem a vízminőség, hanem a folyók meglehetősen szélsőséges vízállása jelenti, ami visszatérő (egyesek szerint katasztrofális) árvízveszéllyel fenyeget, különösen a Tisza alsóbb szakaszán. (A Tisza 14

15 vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200 m3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m3/sec körül alakul. A vízjárási szélsőségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 23,4 m3/s.) A szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1008 cm, melyet a 2006-os tavaszi árvíz során regisztráltak. Ez a rendkívüli vízállás több, korábban nem kellően ismert problémára is felhívta a figyelmet. Fontos, hogy ezeken a folyószakaszokon a töltések megerősítése adhat biztonságot a tartós vízállások káros következményeinek kivédésére. Az érintett Tisza szakaszokon az egész védelmi rendszer alapos biztonsági felülvizsgálatra szorul, hiszen a korábban készített védművek műszaki színvonala elavultnak tekinthető. A vízjárás valóban jelentős ingadozásokat mutat, ami a vízhasználat mennyiségi lehetőségein túl számottevő minőségi változásokat is okoz. A térség bizonyos részeit veszélyeztetik a belvizek. Ezek rendszerint a folyók menti mélyebb fekvésű, ritkábban a hátsági jellegű területeken jelentkeznek. A belvizek előfordulása is gyakori gond, ráadásul igen szeszélyes, a belvizes periódusokat hosszú, több éves száraz időszakok követhetik. A két országnak tehát mindenképp szüksége volna egy új környezetszemléletű közös árvízi-vízügyi (vízgazdálkodási) tervre. A felszín alatti vizek minőségét leginkább a kommunális szilárd és folyékony hulladéklerakók és a veszélyes hulladékok kezelésének hiányosságai veszélyeztetik. A talajvizek kritikus mértékű süllyedése a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, valamint a vízkészlet kitermelése együttesen idézte elő. A talajvizek süllyedése nem csak a magyarországi homokháti részeken, de Szabadka környékén is jelentős, némely időszakban emiatt vészesen romlik a vajdasági Kelebiai tó helyzete is. Az utóbbi évek csapadékos időjárásának köszönhetően a talajvízszint-változás tendenciája megfordult, de ez még nem jelenti a probléma megszűnését. A térség felszín alatti vízkészleteinek (talaj- és rétegvizek) átfogó értékelése mindenképpen indokolt lenne. A rétegvíz-készlet a térség legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. A víz minőségileg sok esetben közvetlenül is felhasználható ivóvíz-ellátási célokra, de az oldott vas-, mangán-, arzén-, ammónia- és metántartalma miatt ivóvízként történő fogyasztás előtt kezelést igényel. Az EU-s vízminőségi határértékek más komponensek mellett főként az arzén esetében eredményeznek jelentős szigorítást, ami mindkét oldalon, a települési önkormányzatokat számára igen nagy kihívást jelent. 15

16 Arzénnel veszélyeztetett ivóvizek a Dél-Alföldi Régióban Forrás: 47/2005. (III.11.) Kormány Rendelet A térség jelentős termálvíz készlettel rendelkezik. A kedvező termál- és hévízi adottságok miatt kiemelkedő és sokoldalú a kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata. A jelentős kitermelés következtében a rétegvizekkel egységes hidrodinamikai rendszert képező hévíztárolók nyomása is csökkent (0,1 0,2 bar/év tendenciával), emiatt a jövőben a kitermelt vizek nagyobb hatékonyságú felhasználására kell törekedni. Máig nem tekinthető megoldottnak az energetikai célokra termelő hévízkutak nagy sótartalmú használt hévizének felszíni elhelyezése. A magyar vízgazdálkodási törvény, a kizárólag energetikai célra hasznosított vízkivételek esetén visszatáplálási kötelezettséget ír elő, ami a vízkészlet megőrzése szempontjából optimális megoldásnak tekinthető. A földtani adottságok miatt a visszasajtolás azonban nagy energiát igényel, ezért a használt termálvíz általában felszíni befogadóba kerül. A termálvíz összetétele miatt ez a megoldás környezeti szempontból nem fogadható el, ezért nem is alkalmazható. Emiatt különösen aktuális az alternatív környezetbarát technológiák kifejlesztése. 16

17 A geotermikus energia hasznosításának lehetősége tehát adott. A legcélszerűbb (hévízkitermelést helyettesítő) módja a hőszivattyúk használata. Ez a módszer a vízkészletek veszélyeztetése nélkül hasznosíthatja a térségben kedvező geotermikus energiát. Hasznosítása több országban már bevált, míg hazai elterjesztése jelenleg kísérleti stádiumban van. (Jó gyakorlatként mutatható be az ATIKTVF irodaházában történt kiépítés). Hulladékgazdálkodás Nemzetközi tapasztalat, hogy ha a kibocsátott hulladékok biztonságos lerakása, illetve ártalmatlanítása, vagy valamilyen módon a termelési folyamatba való visszavezetése nem megoldott, akkor a hosszú évtizedek alatt felhalmozódó hulladék nemcsak a talajt és közvetve a felszíni és felszín alatti vízkészletet, a levegőt szennyezi, hanem jelentős tájromboló és életminőséget rontó hatása is van. Különösen igaz ez akkor, ha a lerakók helye, illetve az ott elhelyezett hulladékmennyiségek nem ismertek, mint ez a térség esetében sajnos általános. A hulladékprobléma kezelésének folyamatos halogatása miatt az ezzel összefüggő térségben jelentkező környezeti gondok felszámolása vélhetően a közeljövő egyik legnehezebb és legköltségesebb feladata lesz mind a hatóságok, mind a települések számára. A vajdasági településeken pedig kimondottan halaszthatatlan cél a hulladékprobléma megoldása, amely a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésén, elhelyezésén, ártalmatlanításán, illetve újrahasznosításán túl jelenti egyrészt a sok évtized alatt okozott károk felszámolását, másrészt pedig a hulladék mennyiségének és veszélyességének nagyarányú csökkentését. Hulladékgazdálkodás a projekt magyar területein A projektterület magyar oldalán lévő kistérségekben a hulladékgazdálkodási törvény megszületése 17

18 (2000) majd az EU csatlakozással járó kötelezettségek felgyorsították a hulladékkezeléssel kapcsolatos települési problémák megoldását. A települések korszerű hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását ISPA programok által sikerült megvalósítani: a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a Homokhátsági ISPA révén. A látszólag kibontakozóban lévő hulladékgazdálkodási szektorban azonban több tisztázandó probléma is maradt. A keletkezett kommunális hulladék összetételéről nehezen kapható megbízható érték. A szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális háttere még nem teljesedett ki, a társadalmi részvétel pedig még kevés. Továbbra is jelentős probléma az illegális hulladéklerakók előfordulása, amely a szintén a környezeti tudatosságot minősíti. Hulladékgazdálkodás a projekt szerbiai területein A vizsgált szerbiai területen több településen nincs szervezett hulladékgyűjtés, ezért az itt élő lakosok maguk oldják meg a hulladék gyűjtését és elszállítását. A többségében egyedileg üzemelő hulladéklerakók környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból kifogásolhatók, és magas a közműolló nyitottsága (ami a szennyvíz szakszerűtlen és szabálytalan elszikkasztását és tárolását eredményezi). A kommunális hulladék lerakásán kívül az ipar és a különböző szolgáltatások is ezekre a lerakókra telepítik veszélyes és kevésbé veszélyes hulladékukat. A községek településein a hulladéktárolás klasszikus lerakással történik. A zombori községben egy-egy lerakót átlagosan lakos vesz igénybe. A lerakók infrastruktúrája az előírásoknak nem felel meg és környezetvédelmi szempontból kifogásolható. A lerakók környezeti szempontú tájolása, a településektől való távolság, a vízadó réteghez és a felszíni vizekhez való távolság tekintetében eltérő (a zombori körzetben csak 30% megfelelő, (lásd táb). Geológiai alapjuk nem mindig ismert, hiszen közülük nem mindegyik rendelkezik építkezési engedéllyel, így nem tudni, hogy azok környezeti kockázat szempontjából megfelelő telepítésűek vagy sem. Az esetek többségében azonban telepítésük agyagos rétegre történik, a zombori községben néhány településen fekete csernozjom képezi az altalajt, a szabadkai lerakó pedig mocsaras területen fekszik. A hulladéklerakás és lerakók minőségi állapota alapján fennáll a súlyos környezetterhelés kockázata. Elsősorban a hulladékégetés és az önbegyulladás miatti levegőszennyezés veszélye, a szél általi hulladékfragmentumok szétterjedése okoz környezeti problémát, valamint a talajvízszennyezés kockázata is fennáll annak ellenére, hogy hatása nem követhető. A térség hulladéklerakóinak befogadóképessége változó, tekintettel a községek lakónépességének nagyságára. Míg a magyar- és törökkanizsai lerakók évig lesznek elegendőek, a zombori előreláthatólag az elkövetkező 10 évben fog betelni. 18

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1 Mottó:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet OP Nyilvános Konzultáció 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Előadó: Hajdu Diána VGÜ Kft. hulladékártalmatlanítási részlegvezető Állati hulladékkezelés

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben