A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma"

Átírás

1 INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉG KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁNAK LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI ÉS LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI ÁGAZATI STRATÉGIAI DOKUMENTUM - IPA INNOAXIS TARTALOM 1. BEVEZETŐ STRATÉGIAI KERETEK A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI KÖRNYEZETI SWOT A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETORIENTÁLT PROGRAMJAVASLATOK A STRATÉGIÁBAN MEGJELÖLT CÉLOKHOZ RENDELHETŐ FORRÁSOK ÖSSZEGZÉS

4 1. BEVEZETŐ A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása. Az érintett társadalom életminőségének javítása a határ menti térség környezetbiztonságának megteremtésén keresztül érhető el, amely az élhető települési környezetet és az erőforrások fenntartható használatát együttesen jelenti. A környezeti erőforrásoknak és a természeti értékeknek az itt élő jövő generációk számára is hozzáférhetőnek kell lennie, ami csak tudatos térségi-települési környezetszempontú fejlesztésen keresztül garantálható. Az itteni természeti örökségek megőrzése, a táji adottságok és a településkörnyezeti rendszerek optimális kihasználása a határ mentén élő és tevékenykedő társadalom boldogulásának alapvető záloga. A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő környezeti erőforrásaiban rejlik. Az itt fellelhető vidéki-környezeti erőforrások közül kiemelkednek az ökológiai és agro-kultúrtáji adottságok és a rekreációs potenciál. Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de egyes körzeteit nem kerülték el az ipai szennyezések, az átgondolatlan területhasználatból fakadó károk. A kedvezőtlen folyamatok közül elsősorban a közlekedés növekvő volumene és az elmaradó infrastrukturális beruházások érzékelhető rombolást okoztak. A térségben az urbanizáció folyamatát nem illetve területtől függően igen eltérő módon követte azon infrastruktúrák fejlesztése, amelyek a településkörnyezet terheltségének és károsodásának mérséklését, megakadályozását szolgálják. Számos ponton főként a szerbiai települések esetén - elmaradtak a klasszikus környezetvédelmi típusú, megelőző és védekező intézkedések és beruházások, pl. a hulladékgazdálkodás jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén. Alapvetően a magyarországi oldal EU-s környezeti szabályozókkal működő térségei kedvezőbb helyzetben vannak, de a magyar oldalon lévő kistérségek helyzete is más és más. A települések környezetgazdálkodása a szerbiai oldalon jelentősen elmaradt az európai színvonaltól. Éppen ezért úgy véljük, hogy rendkívül sürgetővé vált egy a településkörnyezeti rendszerek komplex védelmét lehetővé tevő, az EU-szabványokat figyelembe vevő területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása, az innovatív és hatékony nemzetközi, valamint határmenti együttműködések révén erőforrás-kímélő fejlesztési célok meghatározása. 4

5 A vizsgált határterület földrajzi helyzetéből következik, hogy a környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. Az együttműködések kiterjesztése a környezetvédelem legtöbb ágazatában sürgető feladat. Ehhez szükséges lesz a közös környezet- és vízgazdálkodási, valamint természetvédelmi célok megfogalmazása, a határon átnyúló kultúrtájak közös gondozása, a településkörnyezeti rendszerek felzárkóztató fejlesztése, és a mindezt segítő információs háttér megteremtése. A térség településkörnyezeti rendszerei és táji ökoszisztémái a környezetgazdálkodás optimalizálásával fenntartható pályára állíthatók, a környezet dinamikus egyensúlya megteremthető és a lakosság számára is élhetőbb környezet alakítható ki (Nagy I. 2005). 5

6 2. STRATÉGIAI KERETEK EU irányelvek A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók így Szerbia számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené. A következőkben célszerűnek véljük röviden összefoglalni, melyek az EU-s környezetpolitika azon legmarkánsabb elemei, amelyek a környezetvédelmi- természetvédelmi határon átnyúló, államközi, illetve regionális megállapodások alapjait képezik. Meglátásunk szerint a térségi környezet-stratégiai programok csak ezen kitételek mentén alakíthatók ki a két ország között. Az EU környezetpolitikájának jelenlegi kiemelt célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése és az energiahatékonyság növelése. A legfontosabb alapelvek: elővigyázatosság, megelőzés, a szennyező fizet elve, szubszidiaritás (az Unió csak a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza), integráció (a különböző, a környezetvédelmet érintő szakterületek együttműködése). Jelenleg a 2012-ben záródó, Környezet 2010: A jövőnk, a mi választásunk elnevezésű, hatodik akcióprogram végrehajtása zajlik (hatályos január óta), amelynek kiemelt célterületei: az éghajlatváltozás, a táji és biológiai sokféleség megőrzése, környezet- és egészségvédelem, fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás. Az akcióprogram kulcsszempontjai: az ágazatpolitikákba való integráció, az együttműködés a piaci szférával és a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, és a területhasználat környezetbarát módszereinek terjesztése. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának intézményi hátterét adó szervezetek közül a legfontosabbak: Európai Bizottság; Környezetvédelmi Főigazgatóság (Environment DG); Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency). A környezetvédelem szabályozását széles alapokra kell helyezni, mert a potenciálisan bekövetkező következmények nagyon súlyosak lehetnek, ugyanakkor a szabályozás hatása nem látható pontosan előre, hiszen az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos minden beavatkozás hatással van a többire 6

7 is. Jelenleg kb. 300 közösségi szintű környezetvédelmi jogszabály (jellemzően irányelvek) van hatályban. Az irányelvek átvételének, a tagállamok jogrendszerébe való beillesztésének folyamata (az implementáció) nem zökkenőmentes, ami sokszor a környezeti jog sajátosságaiból (multiszektoriális megközelítés, célcsoportok, hatóságok nagy száma, megosztott felelősség filozófiája) adódik. Az EU környezetvédelmi jogszabályainak átvétele nem pusztán jogalkotói kérdés, mivel a szabályok betartása, érvényesülése nem érhető el a jogalkalmazó hatóságok tevékenysége (pl. engedélyezés, ellenőrzés és a környezeti állapot monitorozása) nélkül. A tagállamok környezeti jogalkotása is párhuzamosan fejlődött az uniós szabályozással, és így az utóbbi időben nőtt a koherencia. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van! Az érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek: Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Víz keretirányelv (280/2004/EK) A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv IPPC direktíva (96/61/EEC) A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Élőhely direktíva (92/43/EEC). Az EU-taggá válás Szerbia így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának megismerése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű regionális, tartományi, illetve községi szintű környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak 7

8 részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az időeltolódás okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is. A projekt területére vonatkozó nemzeti és térségi szintű stratégiai célok A térség környezeti stratégiájának kidolgozásakor mértékadó támpontot ad a jelenlegi magyarországi Nemzeti Környezetvédelmi Program, amely a ig terjedő időszakra határozza meg a főbb környezeti irányelveket és beavatkozási területeket. A Program átfogó intézkedési közé tartozik a stratégiai tervezési tevékenységek összehangolása; az Európai Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában való közreműködés; a nemzetközi együttműködés általában; a környezetipari innováció; a szemléletformálás; a kommunikáció és a környezeti információ; valamint a társadalmi részvétel. Ezen fő irányok mellett e stratégiai dokumentumban tematikus akcióprogramok is megfogalmazódtak az alábbi témakörökben: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozásra való felkészülés 3. Környezet-egészségügy fejlesztése 4. Települési környezetminőség javítása 5. Biológiai sokféleség megőrzése és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat kialakítása 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 9. Környezetbiztonság megteremtése A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája c. kutatási kézirat. 8

9 A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg. A Szerbiában érvényes környezetvédelmi törvények, szabványok és határozatok 2009-es és 2010-es év elején a szerbiai Környezetvédelmi Miniszter új környezetvédelmi törvényeket és szabványokat javasolt a Köztársasági Parlamentnek. A Vajdaságban is érvényben lévő újonnan elfogadott környezetvédelmi szabályozók Törvények Környezetvédelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...72/09), Környezetvédelmi hatástanulmányok törvénye ( Sl.gl.RS, br...36/09), Nejonizációs sugárzás elleni védelem törvénye ( Sl.gl.RS, br...36/09), Stratégiai hatástanulmányok törvénye ( Sl.gl.RS, br...88/10), Levegő védelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...36/09), Zajszint védelmi és meghatározási törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Hulladékgazdálkodási törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Csomagolóanyag és hulladék kezelése ( Sl.gl.RS, br...36/09), Törvény a növényvédőszerekről és maradványairól ( Sl.gl.RS, br...88/10), Törvény a vegyi termékekről ( Sl.gl.RS, br...88/10), Természetvédelmi törvény ( Sl.gl.RS, br...88/10), Szabványok: Stratégiai zajtérkép előállítása és bemutatása ( Sl.gl.RS, br...88/10), Hulladékgumi kezelése ( Sl.gl.RS, br 81/10), Hulladék kezelése és tárolása ( Sl.gl.RS, br 80/10), Hulladék lerakása, kezelése és tárolása ( Sl.gl.RS, br 104/09), Nem ionizációs sugárzás mérése ( Sl.gl.RS, br 104/09), Feltételek a védetterületek gondviselőinek ( Sl.gl.RS, br 85/09), Hulladékot követő dokumentumo kitöltése ( Sl.gl.RS, br 85/09), Határozatok: Talajminőségellenőrzése ( Sl.gl.RS, br 88/10), Levegőszennyező anyagok emisiós határértéki ( Sl.gl.RS, br 71/10), 9

10 3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI JELLEMZŐI A szerb-magyar határ mentén elhelyezkedő térségek táji, környezeti szempontból lényegében egybefüggőek, a két ország között lényegében nincs természetes határvonal. A határvonal keresztbevágja a Bácskai löszhátságot, a Szabadkai homokpuszta és alluviális síkság déli részeit. A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti határvonal hossza 174,7 km, ebből 15,9 folyami, míg 158,8 km szárazföldi határ. A régió arculatát puszták, rétek, vizes élőhelyek, erdők és mezőgazdasági hasznosítású területek határozzák meg. A régió síkvidéki jellege ellenére változatos, természeti kincsekben gazdag terület, ökoszisztémái között megtalálhatók a homokpuszták, lösszhátságok, lösszteraszok és alluviális lapályok. A Duna Tisza közé eső homoki és löszös felszínek és agrárhasznosítású kultúrtájainak mozaikját a folyóvölgyek irányában felváltják az árterek és a holtágak galériaerdei. A térségben nemzetközi jelentőségű természetvédelmi helyek is megtalálhatók. A vizsgált térség védett természeti értékei Forrás: EEA 2010 adatok alapján MTA RKK ATI 10

11 A határmente területén a kontinentális éghajlat jellemző. A legfontosabb elemek tekintetében a régió helyzete sajátos vonásokat mutat: pl. a napfénytartam igen kedvező, a napsütéses órák száma évi átlagban elérheti a 2100 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2 11 o C, a júliusi középhőmérséklet pedig o C közötti, ami a Kárpát-medencében a legmagasabbak közé tartozik. A csapadék tekintetében az érintett térség a szárazabb Kárpát-medencei régiók közé tartozik 600 mm körüli a mértékadó éves mennyiség. Néhol aszályra hajló mikroklímával találkozhatunk, az esőzések csökkenésében jól kimutathatóan érvényesül a globális felmelegedéshez köthető szárazodás is. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például, a déli határtérségekben több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző évi mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Az ENSZ Sivatagosodás elleni egyezményéhez 1999-ben Magyarország is csatlakozott. Ebben a döntésben meghatározó tényezőként szerepelt a térségben tapasztalt szárazodás, s bár sivatagosodásról túlzás beszélni, a sztyeppesedés jelei már valóban mutatkoznak. Az okok alapvetően a klímaváltozásban és a helytelen környezet- és agrárgazdálkodásban keresendőek, részben természetes, részben viszont emberi eredetűek. Nyilvánvaló, hogy a kozmikus vagy földi méretű természeti tényezőket nem befolyásolhatjuk, azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a XX. századi emberi beavatkozások nagymértékben felelősek a térség vízháztartása kiszámíthatatlanságáért, környezeti konfliktusaiért. A talajvízszint süllyedéssel összefüggő kedvezőtlen változások, s az abból fakadó negatív, gazdasági, társadalmi tendenciák sora, a kedvezőtlen ökológiai változások károsan befolyásolhatják az egész régió versenyképességét. A természeti erőforrások közül kiemelkedik a térség talajkészlete. A talajok fizikai megújulása, a termőképesség fenntartása csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Ezek a feltételek a talajkészletek védelmével és racionális hasznosításával biztosíthatók. A határ-régió mintegy harmadát kitevő részén a legjobb minőségű talajokkal találkozhatunk, meghatározva ezzel a térség fontos mezőgazdasági jellegét. A homokos, löszös és alluviális talajok megfelelő műfeléssel szintén hasznosíthatók. A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. Az egykori természetes növénytakaró csak kisebb foltokban tanulmányozható a régióban, mert azt az intenzív területi használat 11

12 kultúrtájakká formálta az eredeti környezetet. Az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy az erdőfoltok, fasorok, erdősávok felszámolásával egyrészt ökológiai folyosók szakadtak meg, és ezzel az elkülönült életközösségek sebezhetősége megnőtt, másrészt a szárazodás és a helytelen talajhasználat miatt a vidék kopárabbá vált. A táj csak néhány foltban őrizte meg kiegyensúlyozottságát. Az elkövetkező évtizedek során egyre inkább stratégiai jelentősége lesz a víznek. Ez az előrejelzés azért is fontos, mivel a terület ezen a téren aránylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a több száz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a régió nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését. Az elmúlt évek víztermelési- és nyugalmi-vízszint adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jelentős rétegvízkészlet átgondolt és takarékos hasznosítás mellett nagyobb részben újrapótlódik, ami körültekintő igénybevétellel a jelenlegi vízkészletek tartós hasznosítását teszi lehetővé. 12

13 4. A TÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÉS SAJÁTOS PROBLÉMÁI A levegő állapota A térségben a mezőgazdaság és a meglévő ipari üzemek levegőtisztaság-védelmi szempontból mérsékelt terhelést jelentenek, a levegő a közepesen szennyezett kategóriába sorolható. A vizsgált komponensek túlnyomó többségénél (CO, NO2 és az SO2, szálló por) egy tél végi és egy őszi maximum figyelhető meg. A NO2, a CO és a szálló por maximumai között egyidejűség áll fenn, ami egyrészt utal a közös eredetre, mint a fűtés, közlekedés, másrészt utalhat a klimatikus viszonyok szerepére, melyek jelentősen befolyásolják a levegőszennyezettséget. Az országúti gépjárműforgalom növekedése miatt a közlekedésből származó NO2 kibocsátás az elmúlt évtizedben megnőtt (évi átlaga 30μg/m3 40μg/m3 között). A legjobban szennyezett területek főként a nagyobb városok forgalmas útszakaszai és közúti csomópontjai környékén találhatók. A vizsgált területen a levegő minőségét a nagyobb városokban, Szegeden, Baján, valamint Zomborban és Szabadkán kísérik állandó jelleggel, Magyarkanizsán és Törökkanizsán pedig a forgalmasabb közlekedési csomópontokon, vagy az ipari objektumok környékén jelentkező levegőszennyezettség idején végzik időszakosan (csökkent a mérőpontok száma). A határokon átmenő és városi közúti forgalom intenzív növekedése az érintett körzetekben erőteljesen fokozta a légszennyezettséget és a zajártalmakat. Nitrogén-dioxid határérték feletti kibocsátások a Dél Alföldön ( ) Forrás: KSH T-STAR 13

14 E tekintetben nagy kihívást jelent a vonalas infrastrukturális hálózati fejlesztések és a természeti környezet ezen belül különösen a közlekedési útvonalak és a zöldfolyosók, illetve a védett természeti értékek tájban meglévő mintázatainak összehangolása. A konfliktusok szinte elkerülhetetlenek, ugyanakkor ez nem akadályozhatja meg a kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások megvalósulását. A térségben élők számára rendkívül fontos a két érdek szembesítése. Az ülepedő por koncentrációja több évtizedes mérési intervallumban csökkenést mutat, az éves átlag koncentráció 3-7 g/m2/30nap között változik. Az antropogén kibocsátás mellett a terület sajátos földtani, klimatikus, növényzeti viszonyai együttesen befolyásolják az ülepedő por koncentrációját, mely szempontjából a térség levegője kiváló, a nagyobb városokban jó minősítésű. A határérték túllépések aránya között főként Kisteleken volt magas. A szálló porból ólomkoncentrációt Kisteleken, Ásotthalmon és Szegeden mérnek. Az elmúlt években a koncentráció alakulásában jelentős változás nem figyelhető meg. A koncentrációértékek 0,1 és 0,44 μg/m3 között alakulnak. A térségben a magas ózontartalom leginkább májusban és a nyári hónapokban jelentkezik (egyedül Szegeden folyik ózonmérés) ben az órás koncentrációkból számolt átlag 34 μg/m3, a maximum 118 μg/m3 volt. A 24 órás átlag 3 és 74 μg/m3 között változott. Határérték (120 μg/m3) túllépés nem volt. A térségben egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései szerint ezek közül a parlagfű mennyisége minden nyár végén (augusztus, szeptember) magasan 100 db/m3 felett van, ilyenkor a légköri pollenmennyiségnek több mint 90%-át ez teszi ki. Az elmúlt évek adatai alapján az allergén pollenek mennyisége nő, melynek okai között nagy súllyal szerepel a nagyszámú kül- és belterületi gondozatlan ingatlan. A vizek állapota A felszíni vizek tekintetében a térségben található két legnagyobb folyó vízminőségi állapotát lényegesen meghatározza a szomszédos országok vízgyűjtőterületeinek szennyezettsége. A Duna folyó a határnál az átlagos minősítés szerint a III-as kategóriához tartozik, a Tisza minősége a szerbmagyar határon a III-és a II kategória között ingadozik, időszakos terhelésétől függően. A szennyezettségért elsődlegesen a tisztítatlan, illetve a nem kellően tisztított kommunális és ipari szennyvizek, illetve a mezőgazdasági területekről elfolyó/elvezetett szennyezett többletvizek tehetők felelőssé. A folyóvizekkel kapcsolatos legsürgetőbb problémát, azonban nem a vízminőség, hanem a folyók meglehetősen szélsőséges vízállása jelenti, ami visszatérő (egyesek szerint katasztrofális) árvízveszéllyel fenyeget, különösen a Tisza alsóbb szakaszán. (A Tisza 14

15 vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200 m3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m3/sec körül alakul. A vízjárási szélsőségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 23,4 m3/s.) A szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1008 cm, melyet a 2006-os tavaszi árvíz során regisztráltak. Ez a rendkívüli vízállás több, korábban nem kellően ismert problémára is felhívta a figyelmet. Fontos, hogy ezeken a folyószakaszokon a töltések megerősítése adhat biztonságot a tartós vízállások káros következményeinek kivédésére. Az érintett Tisza szakaszokon az egész védelmi rendszer alapos biztonsági felülvizsgálatra szorul, hiszen a korábban készített védművek műszaki színvonala elavultnak tekinthető. A vízjárás valóban jelentős ingadozásokat mutat, ami a vízhasználat mennyiségi lehetőségein túl számottevő minőségi változásokat is okoz. A térség bizonyos részeit veszélyeztetik a belvizek. Ezek rendszerint a folyók menti mélyebb fekvésű, ritkábban a hátsági jellegű területeken jelentkeznek. A belvizek előfordulása is gyakori gond, ráadásul igen szeszélyes, a belvizes periódusokat hosszú, több éves száraz időszakok követhetik. A két országnak tehát mindenképp szüksége volna egy új környezetszemléletű közös árvízi-vízügyi (vízgazdálkodási) tervre. A felszín alatti vizek minőségét leginkább a kommunális szilárd és folyékony hulladéklerakók és a veszélyes hulladékok kezelésének hiányosságai veszélyeztetik. A talajvizek kritikus mértékű süllyedése a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, valamint a vízkészlet kitermelése együttesen idézte elő. A talajvizek süllyedése nem csak a magyarországi homokháti részeken, de Szabadka környékén is jelentős, némely időszakban emiatt vészesen romlik a vajdasági Kelebiai tó helyzete is. Az utóbbi évek csapadékos időjárásának köszönhetően a talajvízszint-változás tendenciája megfordult, de ez még nem jelenti a probléma megszűnését. A térség felszín alatti vízkészleteinek (talaj- és rétegvizek) átfogó értékelése mindenképpen indokolt lenne. A rétegvíz-készlet a térség legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. A víz minőségileg sok esetben közvetlenül is felhasználható ivóvíz-ellátási célokra, de az oldott vas-, mangán-, arzén-, ammónia- és metántartalma miatt ivóvízként történő fogyasztás előtt kezelést igényel. Az EU-s vízminőségi határértékek más komponensek mellett főként az arzén esetében eredményeznek jelentős szigorítást, ami mindkét oldalon, a települési önkormányzatokat számára igen nagy kihívást jelent. 15

16 Arzénnel veszélyeztetett ivóvizek a Dél-Alföldi Régióban Forrás: 47/2005. (III.11.) Kormány Rendelet A térség jelentős termálvíz készlettel rendelkezik. A kedvező termál- és hévízi adottságok miatt kiemelkedő és sokoldalú a kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata. A jelentős kitermelés következtében a rétegvizekkel egységes hidrodinamikai rendszert képező hévíztárolók nyomása is csökkent (0,1 0,2 bar/év tendenciával), emiatt a jövőben a kitermelt vizek nagyobb hatékonyságú felhasználására kell törekedni. Máig nem tekinthető megoldottnak az energetikai célokra termelő hévízkutak nagy sótartalmú használt hévizének felszíni elhelyezése. A magyar vízgazdálkodási törvény, a kizárólag energetikai célra hasznosított vízkivételek esetén visszatáplálási kötelezettséget ír elő, ami a vízkészlet megőrzése szempontjából optimális megoldásnak tekinthető. A földtani adottságok miatt a visszasajtolás azonban nagy energiát igényel, ezért a használt termálvíz általában felszíni befogadóba kerül. A termálvíz összetétele miatt ez a megoldás környezeti szempontból nem fogadható el, ezért nem is alkalmazható. Emiatt különösen aktuális az alternatív környezetbarát technológiák kifejlesztése. 16

17 A geotermikus energia hasznosításának lehetősége tehát adott. A legcélszerűbb (hévízkitermelést helyettesítő) módja a hőszivattyúk használata. Ez a módszer a vízkészletek veszélyeztetése nélkül hasznosíthatja a térségben kedvező geotermikus energiát. Hasznosítása több országban már bevált, míg hazai elterjesztése jelenleg kísérleti stádiumban van. (Jó gyakorlatként mutatható be az ATIKTVF irodaházában történt kiépítés). Hulladékgazdálkodás Nemzetközi tapasztalat, hogy ha a kibocsátott hulladékok biztonságos lerakása, illetve ártalmatlanítása, vagy valamilyen módon a termelési folyamatba való visszavezetése nem megoldott, akkor a hosszú évtizedek alatt felhalmozódó hulladék nemcsak a talajt és közvetve a felszíni és felszín alatti vízkészletet, a levegőt szennyezi, hanem jelentős tájromboló és életminőséget rontó hatása is van. Különösen igaz ez akkor, ha a lerakók helye, illetve az ott elhelyezett hulladékmennyiségek nem ismertek, mint ez a térség esetében sajnos általános. A hulladékprobléma kezelésének folyamatos halogatása miatt az ezzel összefüggő térségben jelentkező környezeti gondok felszámolása vélhetően a közeljövő egyik legnehezebb és legköltségesebb feladata lesz mind a hatóságok, mind a települések számára. A vajdasági településeken pedig kimondottan halaszthatatlan cél a hulladékprobléma megoldása, amely a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésén, elhelyezésén, ártalmatlanításán, illetve újrahasznosításán túl jelenti egyrészt a sok évtized alatt okozott károk felszámolását, másrészt pedig a hulladék mennyiségének és veszélyességének nagyarányú csökkentését. Hulladékgazdálkodás a projekt magyar területein A projektterület magyar oldalán lévő kistérségekben a hulladékgazdálkodási törvény megszületése 17

18 (2000) majd az EU csatlakozással járó kötelezettségek felgyorsították a hulladékkezeléssel kapcsolatos települési problémák megoldását. A települések korszerű hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását ISPA programok által sikerült megvalósítani: a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a Homokhátsági ISPA révén. A látszólag kibontakozóban lévő hulladékgazdálkodási szektorban azonban több tisztázandó probléma is maradt. A keletkezett kommunális hulladék összetételéről nehezen kapható megbízható érték. A szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális háttere még nem teljesedett ki, a társadalmi részvétel pedig még kevés. Továbbra is jelentős probléma az illegális hulladéklerakók előfordulása, amely a szintén a környezeti tudatosságot minősíti. Hulladékgazdálkodás a projekt szerbiai területein A vizsgált szerbiai területen több településen nincs szervezett hulladékgyűjtés, ezért az itt élő lakosok maguk oldják meg a hulladék gyűjtését és elszállítását. A többségében egyedileg üzemelő hulladéklerakók környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból kifogásolhatók, és magas a közműolló nyitottsága (ami a szennyvíz szakszerűtlen és szabálytalan elszikkasztását és tárolását eredményezi). A kommunális hulladék lerakásán kívül az ipar és a különböző szolgáltatások is ezekre a lerakókra telepítik veszélyes és kevésbé veszélyes hulladékukat. A községek településein a hulladéktárolás klasszikus lerakással történik. A zombori községben egy-egy lerakót átlagosan lakos vesz igénybe. A lerakók infrastruktúrája az előírásoknak nem felel meg és környezetvédelmi szempontból kifogásolható. A lerakók környezeti szempontú tájolása, a településektől való távolság, a vízadó réteghez és a felszíni vizekhez való távolság tekintetében eltérő (a zombori körzetben csak 30% megfelelő, (lásd táb). Geológiai alapjuk nem mindig ismert, hiszen közülük nem mindegyik rendelkezik építkezési engedéllyel, így nem tudni, hogy azok környezeti kockázat szempontjából megfelelő telepítésűek vagy sem. Az esetek többségében azonban telepítésük agyagos rétegre történik, a zombori községben néhány településen fekete csernozjom képezi az altalajt, a szabadkai lerakó pedig mocsaras területen fekszik. A hulladéklerakás és lerakók minőségi állapota alapján fennáll a súlyos környezetterhelés kockázata. Elsősorban a hulladékégetés és az önbegyulladás miatti levegőszennyezés veszélye, a szél általi hulladékfragmentumok szétterjedése okoz környezeti problémát, valamint a talajvízszennyezés kockázata is fennáll annak ellenére, hogy hatása nem követhető. A térség hulladéklerakóinak befogadóképessége változó, tekintettel a községek lakónépességének nagyságára. Míg a magyar- és törökkanizsai lerakók évig lesznek elegendőek, a zombori előreláthatólag az elkövetkező 10 évben fog betelni. 18

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Olajos Péter Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkár 2011. május 10. Griff Hotel 1. Állami szerepvállalás

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról és annak díjáról szóló 2/2014. (II. 05.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 27.)

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

4. Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató jogai és kötelezettségei, a közszolgáltatás kötelező igénybevételének módja és feltételei

4. Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató jogai és kötelezettségei, a közszolgáltatás kötelező igénybevételének módja és feltételei Visnye község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014.(I.27.) sz. önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Visnye Község Önkormányzatának

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE 2009. október A projekt előkészítési szakasza az Új Magyarország

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) Verzió

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben