Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés június 26-i ülésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2009. június 26-i ülésére"

Átírás

1 Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés június 26-i ülésére június 10. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2 Tartalomjegyzék 1. A természetvédelmi célok integrálódása az össztársadalmi célkitűzések sorába 2. Bács-Kiskun megyei természetvédelmi alapadatok 2.1. Természetvédelmi államigazgatás szervezetrendszere2.1. Természetvédelmi államigazgatás szervezetrendszere 2.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működésének alapjellemzői Természetkímélői turizmus, szemléletformálás, bemutatás, környezeti nevelés 2.3. Védett természeti területek Bács-Kiskun megyében 2.4. Natura 2000 területek 2.5. Természetvédelmi Információs Rendszer 2.6. Természetvédelmi és mezőgazdasági ágazat együttműködése:, Agrár- Környezetgazdálkodás, Érzékeny Természeti Területek 2.7. Tájvédelem 2.8. Civil természetvédelem 3. Természetvédelmi fejlesztések legjelentősebb természetvédelmi pályázati programjai 3.2. A közeljövő legjelentősebb újonnan induló pályázati programjai 3.3. Természetvédelmi kezelési tervek 3.4. Natura 2000 fenntartási tervek 4. A megye legfontosabb, regionális jelentőségű természetvédelmi problémái 4.1. Szárazodás 4.2. Élőhelyek megsemmisítése

3 1. A természetvédelmi célok integrálódása az össztársadalmi célkitűzések sorába A ritkuló félben lévő élő és élettelen természeti értékek védelme érdekében folytatott, sokrétű államigazgatási, gazdálkodási, ismeretterjesztési tevékenység nem öncélú dolog. Sokkal több annál, mintsem a társadalom jólététől függően megengedhető "luxusként" kezeljük. Tevékenysége részben etikai, erkölcsi normák meghonosítását szolgálja ("minden élőlénynek joga van az élethez, úgy éljünk, hogy másokat ne sodorjunk ezzel pusztulásba"), részben közvetlen gazdasági, jóléti célok érdekében történik (természetkímélő turizmus feltételeinek megteremtése, hagyományos gazdálkodással magas színvonalú mezőgazdasági termékek előállítása). A legfontosabb azonban az, hogy a természetvédelem olyan érzékeny fajokat, életközösségeket véd, amelyek megritkulását pontosan azon hatóerők okozzák, amik további fennállásuk és erősödésük esetén rendszerint az emberi társadalom létfeltételeit, életminőségét is jelentősen rontják. Amennyiben képesek vagyunk a nálunk érzékenyebb fajokat, életközösségeket megőrizni egy adott tájban, az jelenthet elegendően erős garanciát arra nézve, hogy a kedvezőtlen folyamatokat képesek vagyunk oly módon kontrollálni, hogy azok a mi létfeltételeinket vagy életminőségünket se veszélyeztessék hosszútávon. A természetvédelem tehát az élővilág sérülékenyebb részének érdekein keresztül védi az ember, mint az élővilág szerves, elválaszthatatlan, és szintén nem sérthetetlen részének az érdekeit. Kiemelt célja hosszútávon fenntartható tájhasználati módszerek kidolgozása, ember és környezete stabil együttélési lehetőségeinek keresése. A számos példa közül néhányat kiemelve: Bács-Kiskun megyében a homokhátsági vizes élőhelyek megóvásáért tett természetvédelmi erőfeszítések egyben a táj népességeltartó képességét durván fenyegető, regionális vízhiány elleni védekezés mintái, "modellkísérletei". Hasonlóképp bebizonyosodni látszik, hogy hosszútávon akkor kezelhetők a legtöbb társadalmi érdeket együttesen kielégítő módon a folyóvizeink (biztonságos árvízvédelem, jó vízminőség, érdemi halászat, stb.), ha a hozzájuk kötődő életközösségeket, ártéri rendszereket képesek vagyunk jó állapotban fenntartani. A természetvédelem által oltalmazott gyepterületek közvetlen gazdasági jelentőségükön túlmenően egyben a talajerő növelésén "dolgozó" élővilág (lebontó, humuszképző, tápanyagokat feltáró, talajszerkezetet javító élőlények) fenntartó forrásai, amelyekre egy szántókkal zsúfolt mezőgazdasági tájban is szükség van. A művelt területek döntő többségén ugyanis lassan vagy gyorsan, de feléljük a talaj erőforrásait, elszegényítjük élővilágát, és ezek külső források nélkül nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lesznek később regenerálhatók. Emellett a természetes vegetáció nagyléptékű, klímavédelemben betöltött szerepét még csak most kezdik részletesen feltárni, és a példák még hosszan sorolhatók. 1

4 2. Bács-Kiskun megyei természetvédelmi alapadatok 2.1. Természetvédelmi államigazgatás szervezetrendszere A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII.23.) kormányrendelet alapján a természetvédelmi hatósági feladatkört Bács-Kiskun megyében egyes kivételes esetekben a környezetvédelmi miniszter, néhány (főként fokozottan védett növény- és állatfajokat érintő) ügyben elsőfokon, egyébként másodfokon az Országos Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területek esetében az illetékes jegyző, a többi esetben a szegedi székhelyű, bajai kirendeltséggel is rendelkező Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. (A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi hatósági jogköre január 1-jén szűnt meg.) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek mellett a természetvédelmi államigazgatás másik területi alappillérét a természetvédelmi kezelőként működő nemzeti park igazgatóságok képezik. A megye délnyugati vége, Bátmonostor, Csávoly, Hercegszántó, Dávod, Szeremle, Csátalja, Dunafalva teljes külterülete, illetve Baja, Sükösd, Fajsz, Érsekcsanád külterület Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterületbe tartozó részei a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területébe tartoznak. A megye területének döntő része a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területe A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működésének alapjellemzői Legfontosabb tevékenységi körei: - természeti értékek felmérése, monitorozása, természeti értékek adatbázisainak gondozása, természetvédelmi kutatások koordinálása; - a természetkímélő turizmus elősegítése, védett természeti értékek bemutatása; - természetvédelmi szemléletformálás, ismeretterjesztés, környezeti nevelés; - megkeresés és kirendelés esetén kezelői állásfoglalás, illetve szakértői vélemény adása a természetvédelmi hatóság államigazgatási eljárásaiban (például az országos jelentőségű védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő államigazgatási eljárások többségében); - természetvédelmi jogalkotás előkészítésében való közreműködés; - szakértői feladatok ellátása különböző állami szakmai programokban, például Víz Keretirányelv végrehajtását előkészítő tervezésben; - területrendezési tervek véleményezése; - a vagyonkezelésében álló területek természetvédelmi vagyonkezelői feladatainak ellátása, élőhelyek fenntartása; - védett természeti értékek, területek, Natura 2000 területek, nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelése, beleértve a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását, - a természetvédelmi hatósági rendelkezések betartásának ellenőrzése védett és nem védett területeken; 2

5 - természetvédelmi kezelési tervek elkészítése; - elkobzott védett természeti értékek őrzése; - területek védetté, Natura 2000 területté nyilvánításával, ÉTT létesítésével kapcsolatos feladatok ellátása; - az agrár-környezetvédelmi programokban való közreműködés; - szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása, helyszíni bírságolás. Az Igazgatóság működési területe Bács-Kiskun megye döntő részére, Csongrád megye Duna-Tisza közi területeire és Pest megye kisebb, nemzeti parki védettség alatt lévő területeire terjed ki, valamivel több mint 1 millió hektárt lefedve. A teljes működési területére eső védett természeti területek közül ha áll a KNPI vagyonkezelésében (ezzel a megye legnagyobb állami föld vagyonkezelője), ebből 6195 ha erdő, ha gyep és 4962 ha szántóterület. Az Igazgatóság a vagyonkezelésében álló ingatlanok 46%-át földhaszonbérlet útján kezeli, 54%-át önerőből. Erdőterületeinek csupán 1%-át adja haszonbérbe, míg a szántóterületekből 42%-ot, a gyepterületekből pedig 61%-ot ban 470 haszonbérlő partnerrel állt kapcsolatban a KNPI. A földhaszonbérlet útján történő területkezelés jelenlegi arányán érdemben a jövőben sem kíván változtatni az Igazgatóság december 31-én a KNPI vagyonkezelésében 1382 magyar szürke szarvasmarha és 258 bivaly volt, az állatállomány elhelyezésére hat állattartó telep szolgál (Bugac, Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Tiszaalpár, valamint a megyén kívül eső Pusztaszer külterületén). A KNPI vagyonkezelésében áll az 5840 ha kiterjedésű bócsai vadászterület. Az Igazgatóság legfontosabb bevételi forrásai a részére biztosított költségvetési támogatás, a vagyonkezelésében álló területek után járó földalapú támogatás és a megpályázott agrár-környezetgazdálkodási támogatások. A KNPI személyi állománya december 31-én 107 fő volt, ebből 73 fő köztisztviselői státuszban. Tekintettel államigazgatási, szakértői, oktatási, vagyonkezelői tevékenységének kiterjedt volumenére, az Igazgatóság feladatainak ellátásához munkavállalói közösségének átlagon felüli elkötelezettsége is szükségeltetik. A közmunka pályázat keretében az Igazgatóságon a évben, a téli időszakban átlagosan 9 fő, a nyári időszakban pedig 38 fő közmunkás foglalkoztatására került sor A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata Az Igazgatóság állami természetvédelmi őrei intézkedésre jogosult, egyenruhával és megfelelő szolgálati eszközökkel felszerelt hatósági személyek. Feladatkörük a védett természeti értékek és régészeti lelőhelyek őrzésén túl természetvédelmi kezelési, vagyonkezelési szakmai tevékenységek ellátására, a természeti értékekre vonatkozó adatok gyűjtésére, oktatásra és szemléletformálásra is kiterjed. Az 1 millió hektáros működési terület egészén feladatokat ellátó őrszolgálat teljes létszáma 32 fő, e szervezeti egység márciusától állandó 24 órás ügyeleti szolgálatot működtet. Egy fő természetvédelmi őrre az országosan jellemzőnél nagyobb, átlagosan ha - ebből átlagosan 3700 ha védett - működési terület jut. A természetvédelmi őrszolgálat számára napjainkban a legtöbb feladatot és kihívást jelentő területek: a védett természeti területeket érintő illegális hulladéklerakás, a gyújtogatás és gyakori tűzesetek, a védett növények engedély nélküli gyűjtése és kereskedelme, a védett természeti területeken történő terepmotorozás, illegális fakitermelés, falopás és a védett 3

6 állatok mérgezéssel és vadászati módszerrel végzett pusztítása. Ezen feladatok maradéktalan és minél eredményesebb ellátása érdekében együttműködést alakított ki más szervezetekkel és intézményekkel, így az Országos Rendőr Főkapitánysággal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, a Katasztrófavédelem illetékes szerveivel, a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetségekkel, horgász- és vadászszövetségekkel, közterületfenntartókkal. Munkáját önkéntes polgári természetőrök segítik szeptemberében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata nemzetközi jelentőségű rendezvénynek az Európai Természetvédelmi Őrök Találkozójának adott otthont, ahol 14 ország mintegy hetven képviselője volt jelen. Az egyhetes rendezvény alkalmat teremtett a Kiskunság természeti értékeinek, Magyarország történelmének, és nem utolsó sorban a hazai természetvédelmi őrök munkájának megismerésére, továbbá újabb külföldi együttműködési lehetőségeket nyitott meg az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata számára. Az őrszolgálat feladatait gyarapító aktuális jelenség, hogy az elmúlt évben a korábbiakhoz képest több helyen (Szabadszállás, Fülöpszállás, Kecskemét) és több alkalommal történt ragadozó madár mérgezés. A lőfegyverrel történő természetkárosítások száma is megemelkedett tavaly: például fokozottan védett réti sast sebeztek meg (ez utóbbit sikerült orvosi kezelés után egészségesen szabadon engedni), illetve több megnyúzott, védett nyári lúd és fokozottan védett nagy póling maradványára leltek természetvédelmi őreink a Duna-parton. Sajnos, a tettenérés kivételével a bűncselekmények felderítetlenek maradtak Természetkímélői turizmus, szemléletformálás, bemutatás, környezeti nevelés Az Igazgatóság a természetkímélő turizmust támogató tevékenysége körében látogató és bemutató központokat, tanösvényeket, túra utakat hozott létre és tart fenn, szakvezetéses túrákat, természetismereti programokat szervez és vezet. A KNPI működési területén lévő három fontos bemutatóhely a kecskeméti Természet Háza, a bugaci Pásztormúzeum és a kunszentmiklósi Virágh-kúria. Itt a kiállítások mellett információk is kaphatók a nemzeti park látogatásával kapcsolatban. Ezeken a helyeken mód van a látogatók regisztrálására is ban közel vendéget regisztráltunk, akik igénybe vették a nemzeti park turisztikai szolgáltatásait. Ezek jó része diák, akik iskolai kirándulások, erdei iskolai programok, rendhagyó foglalkozások és terepgyakorlatok alkalmával keresik fel a nemzeti parkot. A Természet Házában rendszeresen szervezünk időszaki kiállításokat, természet és környezetvédelmi fórumokat, tájékoztatókat, ismeretterjesztő előadásokat. Folyamatosan részt veszünk a nemzeti park által érintett települések rendezvényein, ahol a helyben élőkkel kiállítással, fórumokkal is kapcsolatot ápolunk. Kapcsolatot keresünk a lovas és technikai sportokat koordináló szervezetekkel, mivel ezek a szabadidős sportok nem ellenőrzött formában károsíthatják a védett területeken levő természeti értékeket. Bács-Kiskun megye védett területein 20 tanösvény található (Kunadacstól Bajáig) melyek nagy részét a KNPI hozta létre, és tartja fenn. Számos, a megyén áthaladó országos ill. regionális jelzett túraútvonal folyamatos fenntartásában segédkezik az Igazgatóság a Bács- Kiskun Megyei Természetbarát Bizottságnak. Segítséget nyújtunk a tájékozódási futó és gyalogos versenyek, teljesítmény túrák lebonyolításában. Kapcsolatot tartunk a településeken levő Tourinform Irodákkal, közös turisztikai programokat, fejlesztési terveket állítunk össze, ezek forrásainak megteremtésében is közreműködünk 4

7 A nemzeti park környezeti nevelésének célja a gyerekek környezettudatos életvitelének kialakítása, a helyes gyakorlatok megerősítése, jó példa nyújtása. A KNPI Bács-Kiskun megyében két erdei iskolát működtet (Fülöpháza, Lakitelek- Tőserdő). Az erdei iskolák egész évben fogadni képesek a gyerekeket, ahol az iskolai tanagyaghoz igazított szakmai programokat is biztosítunk a csoportoknak. Az itt folyó erdei iskolai munkát 2000-ben a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége Enikődíjjal ismerte el. Mindkét erdei iskola rendelkezik OKM-KVVM-KOKOSZ szakmai minősítési tanúsítványával. Az Igazgatóság fokozott hangsúlyt fektet a megyében levő Zöldóvodákkal és Ökoiskolákkal való tartalmas együttműködésre. A gyerekeknek főleg a környezet- és természetvédelmi jeles napokhoz kötődően terepi kirándulásokat, versenyeket, vetélkedőket a pedagógusok, tantestületek számára pedig tapasztalatcseréket, módszertani és szakmai továbbképzéseket szervezünk. A közeljövőben tervezi az Igazgatóság a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) pályázati támogatásának segítségével a nemzeti park tanösvényeinek felújítását és turisztikai vonzerő fejlesztést Bugac és Lakitelek-Tőserdő térségében. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati forrásaiból az erdei iskolák épületének korszerűsítését és eszközeinek fejlesztését vettük tervbe. Rövidtávú célkitűzés a természetkímélő turizmus lehetőségeinek fejlesztése is az érintett településekkel együttműködve (túravezető képzés, a túraútvonalak ismertebbé tétele, bemutató helyek kialakítása stb.) Védett természeti területek Bács-Kiskun megyében Jogszabállyal kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területek Bács-Kiskun megyében, 9 db nemzeti parki mozaik és 14 db természetvédelmi terület ( ) védettseg település védett természeti terület terület (ha, m 2 ) orsz. véd. Bácsalmás Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye természetvédelmi terület 3,8901 orsz. véd. Császártöltés Császártöltési Vörös mocsár természetvédelmi terület 404,2202 orsz. véd. Homokmégy Császártöltési Vörös mocsár természetvédelmi terület 523,5494 orsz. véd. Csólyospálos Csólyospálosi földtani feltárás természetvédelmi terület 1,2 orsz. véd. Érsekhalma Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi terület 26, orsz. véd. Hajós Hajósi Homokpuszta természetvédelmi terület 185, orsz. véd. Hajós Hajósi kaszáló és löszpartok természetvédelmi terület 123,2393 orsz. véd. Jászszentlászló Jászszentlászlói Kalmár-erdő természetvédelmi terület 8,8815 orsz. véd. Kéleshalom Kéleshalomi homokbuckák természetvédelmi terület 106,5469 orsz. véd. Kiskunhalas Kéleshalomi homokbuckák természetvédelmi terület 182,2798 orsz. véd. Csengőd Kiskőrösi Turjános természetvédelmi terület 5,4961 orsz. véd. Kiskőrös Kiskőrösi Turjános természetvédelmi terület 347, orsz. véd. Tabdi Kiskőrösi Turjános természetvédelmi terület 291, orsz. véd. Kiskunhalas Kiskunhalas-Fejetéki Mocsár természetvédelmi terület 34, orsz. véd. Ágasegyháza Kiskunsági Nemzeti Park 1521,10101 orsz. véd. Akasztó Kiskunsági Nemzeti Park 1008, orsz. véd. Bócsa Kiskunsági Nemzeti Park 3191, orsz. véd. Bugac Kiskunsági Nemzeti Park 2574, orsz. véd. Bugacpusztaháza Kiskunsági Nemzeti Park 2658, orsz. véd. Csengőd Kiskunsági Nemzeti Park 631, orsz. véd. Dunapataj Kiskunsági Nemzeti Park 1074,1848 orsz. véd. Fülöpháza Kiskunsági Nemzeti Park 1669, orsz. véd. Fülöpszállás Kiskunsági Nemzeti Park 2529,

8 orsz. véd. Harta Kiskunsági Nemzeti Park 2798, orsz. véd. Izsák Kiskunsági Nemzeti Park 1761,2464 orsz. véd. Kaskantyú Kiskunsági Nemzeti Park 1928, orsz. véd. Kerekegyháza Kiskunsági Nemzeti Park 219,5569 orsz. véd. Kunadacs Kiskunsági Nemzeti Park 2634, orsz. véd. Kunbaracs Kiskunsági Nemzeti Park 235, orsz. véd. Kunpeszér Kiskunsági Nemzeti Park 2135,50228 orsz. véd. Kunszentmiklós Kiskunsági Nemzeti Park 6707, orsz. véd. Lakitelek Kiskunsági Nemzeti Park 281, orsz. véd. Orgovány Kiskunsági Nemzeti Park 3424, orsz. véd. Páhi Kiskunsági Nemzeti Park 1031, orsz. véd. Szabadszállás Kiskunsági Nemzeti Park 2677, orsz. véd. Szakmár Kiskunsági Nemzeti Park 1259,2448 orsz. véd. Tiszaalpár Kiskunsági Nemzeti Park 508, orsz. véd. Tiszaug Kiskunsági Nemzeti Park 81,6307 orsz. véd. Kunfehértó Kunfehértói holdrutás erdő természetvédelmi terület 719,7532 orsz. véd. Kunpeszér Kunpeszéri Szalag-erdő természetvédelmi terület 119,2815 orsz. véd. Pálmonostora Péteri-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület 412, orsz. véd. Petőfiszállás Péteri-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület 312,1946 orsz. véd. Dunapataj Szelidi-tó természetvédelmi terület 413, Összesen: 48767,11512 Vagyonkezelés megoszlása a jogszabállyal kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területeken Bács-Kiskun megyében ( ) tulajdonosi viszonyok (Bács-Kiskun megye) terület (ha) állami tulajdon nem nemzeti parki kezelés 268 állami tulajdon nemzeti parki kezelés nem állami tulajdon Összesen Védelemre tervezett területek Bács-Kiskun megyében ( ) védettseg település védelemre tervezett terület terület (ha, m 2 ) tervezett Bácsalmás Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye természetvédelmi terület bővítése (tervezett) 32,3399 tervezett Császártöltés Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi terület bővítése (tervezett) 47,7188 tervezett Érsekhalma Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi terület bővítése (tervezett) 50,9649 tervezett Nemesnádudvar Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi terület bővítése (tervezett) 150,4317 tervezett Gátér Gátéri Fehér-tó természetvédelmi terület (tervezett) 437, tervezett Pálmonostora Gátéri Fehér-tó természetvédelmi terület (tervezett) 103, tervezett Imrehegy Imrehegyi gyepek természetvédelmi terület (tervezett) 95,2855 tervezett Akasztó Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 413, tervezett Dunapataj Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 623,1506 tervezett Fülöpszállás Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 166,7966 tervezett Harta Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 0,2399 tervezett Kunadacs Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 10,9986 tervezett Kunpeszér Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 372, tervezett Kunszentmiklós Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 977, tervezett Soltszentimre Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 1428,7812 tervezett Szakmár Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 208,892 tervezett Szalkszentmárton Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 156,6538 6

9 tervezett Tiszaalpár Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 15,2825 tervezett Tiszaug Kiskunsági Nemzeti Park bővítése (tervezett) 19, tervezett Lakitelek Kiskunsági Nemzeti Park bővítése 2 (tervezett) 338,10589 tervezett Tiszaalpár Kiskunsági Nemzeti Park bővítése 2 (tervezett) 610, tervezett Tiszaug Kiskunsági Nemzeti Park bővítése 2 (tervezett) 119, tervezett Kelebia Körös-éri Tájvédelmi Körzet (tervezett) 186,66288 tervezett Kunpeszér Peszéri erdő természetvédelmi terület (tervezett) 243,7476 tervezett Kiskunhalas Pirtói homokbuckás természetvédelmi terület (tervezett) 404,885 tervezett Pirtó Pirtói homokbuckás természetvédelmi terület (tervezett) 184,5108 tervezett Kiskunhalas Tázlári homokbuckák természetvédelmi terület (tervezett) 363,6413 tervezett Tázlár Tázlári homokbuckák természetvédelmi terület (tervezett) 398, Összesen: 8161, Helyi jelentőségű védett természeti területek Bács-Kiskun megyében (KvVM forrás, ) védelmi kategória db terület (ha) természeti emlék 43 védett terület , Natura 2000 területek A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. Natura 2000 területek Bács-Kiskun megyében különleges természet-megőrzési terület neve terület (ha) Ágasegyháza-Orgoványi rétek 4309 Bócsa-Bugaci homokpuszta Csongrád-Bokrosi sóstó 730 Dél-Bácska 779 Dél-Homokhátság 2293 Dél-Őrjeg 4564 Duna és ártere Érsekhalma-Nemesnádudvari löszvölgyek 245 Felső-Kiskunsági szikes puszta Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta Felső-Kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák 2111 Fülöpházi Hosszú-rét 465 Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok 3115 Gátéri Fehér-tó 815 Gemenc Hajósi homokpuszta 187 Harkai-tó 638 Harkakötöny-Bodoglári homokbuckák 713 Imrehegy-Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák

10 Izsáki Kolon-tó 3578 Jánoshalma-Kunfehértói erdok 941 Kiskőrösi turjános 2884 Közép-Tisza Matkópusztai ürgés gyep 154 Móricgáti lápok 760 Nagykőrösi pusztai tölgyesek 3260 Nagynyíri-erdő 757 Nyárlorinci erdo 208 Ökördi-Erdőtelek-Keceli lápok 2529 Peszéri-erdő 1627 Péteri-tó 781 Pirtói -Nagy-tó 256 Ráckevei Duna-ág 3543 Solti ürgés gyep 89 Szabadszállási ürgés gyep 74 Tass-Szalkszentmártoni szikes puszta 1652 Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák 1917 Tisza Alpár-Bokrosi-öblözete 3285 Tiszaugi Körtvélyes és Bokros 407 Tolnai Duna 5702 Turjánvidék Összesen: különleges madárvédelmi terület neve terület (ha) Balástya-Szatymaz környéki homokvidék 104 Csongrád-Bokrosi sóstó 520 Felső Kiskunsági puszták és turjánvidék Gátéri-Fehértó 595 Gemenc 9162 Izsáki Kolon-tó 3578 Jászkarajenői puszták 694 Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi turjánvidék Közép-Tisza 955 Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete 2896 Összesen: A magyar Natura 2000 területeket, illetve az általuk oltalomban részesített élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetét szeptemberében, az úgynevezett Pannon Biogeográfiai Szemináriumon vizsgálta felül az Európai Bizottság. A Bizottság szakértőinek értékelésére támaszkodva úgy határozott, hogy egyes hazánkra speciálisan jellemző élőhelyek és fajok védelme érdekében ki kell bővíteni - igaz, a már kijelölt területeknél nagyságrenddel kisebb kiterjedésben - a magyarországi Natura 2000 területek körét, mert a jelenlegi kijelölés nem fedi le kellő területi arányban, vagy kellően egyenletes területi eloszlásban a nemzetközi jogszabállyal védett élőhelyek, illetve fajok ismert állományait. E bizottsági döntés végrehajtása kötelező az érintett tagállamok számára, szakmai előkészítése pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a nemzeti park igazgatóságok feladata. A bizottsági döntés nem öncélú, a Natura 2000 területek fennmaradásához szükséges intézkedések, így a rájuk tekintettel lévő térségi vízgazdálkodási tervek, erdőtervek, településrendezési tervek végrehajtása az uniós és hazai jogalkotók szándéka szerint egybevág a környezeti értékeket őrző hagyományos mezőgazdasági tájhasználat érdekeivel, például a 8

11 mezőgazdaságot is sújtó talajvízszint-süllyedések megállítását, a termőföldek ipari, települési beépítéstől mentes megőrzését célozza. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a következő Natura 2000 területbővítésekre tett javaslatot: 21 ha szikes gyep Solt külterületen (tulajdonosi felajánlás alapján); 170 ha homokbuckás Kéleshalom külterületen (korábban is védett terület); 178 ha homoki erdőterület Balotaszállás és Kisszállás külterületen (állami erdő, vagyonkezelővel egyeztetve); 144 ha homokbuckás Tázlár és Kiskunhalas külterületen (tulajdonosi felajánlás alapján). A bővítés hivatalos kihirdetésére várhatóan még 2009-ben sor kerül Természetvédelmi Információs Rendszer A TIR kialakításának célja Komplex információk biztosítása a természetvédelmi stratégiai tervezéshez Alapadatok és/vagy komplex információk biztosítása a hatósági tevékenységhez (KÖTEVIFE) Információk biztosítása Magyarország mindenkori természeti állapotára vonatkozóan hazai és nemzetközi jelentésekhez, a nyilvánosság igényeinek kiszolgálásához A természetvédelmi kezelések, beavatkozások és egyéb külső hatások következményei értékelésének támogatása A TIR feladatai Földrajzi helyhez kötődő adatok gyűjtése, és tárolása (a védett objektumok). Egységes adatkezelés (nyilvántartások vezetése). Elemzés (leíró-, helyzeti adat, és adatkapcsolat elemzés a hatósági- és szakhatósági feladatok, kezelési terv készítés, monitorozási- és kutatási programok értékelésében). Megjelenítés (eredmények, monitorozási tevékenység, őr- és közönségszolgálat). A TIR moduljai Biotika a biológiai adatok törzskönyvi nyilvántartása Védett érték modul védett területek, értékek törzskönyvi nyilvántartása Ingatlan modul - Vagyon modul Területhasználati modul Erdészeti modul OKIR modul Ökoturisztikai modul A TIR készültsége, adatokkal való feltöltöttsége Igazgatóságunkon a rendszer éles bevezetése annak átadását követően megtörtént. A további támogatási szerződés keretében számos újítást, fejlesztést javasoltunk az azóta eltelt másfél évben. Folyamatos a különböző szakterületek moduljainak az adatfeltöltése. Ez szinte minden esetben terepi újra felvételezést, digitális-digitális, vagy analóg-digitális adatkonverziót jelent, amit leterhelt belső emberi/eszköz erőforrásainkkal, korlátozott kutatásra fordítható pénzeszközeink segítségével tudunk megoldani. Jelenleg folyik a KvVM Természetmegőrzési Főosztály szervezésében a zöldhatóság természetvédelemért felelős 9

12 munkatársainak a TIR használatára való felkészítése. Folyamatban van egy e- környezetvédelmi KEOP pályázat megvalósítása a KvVM-ben, ami a rendszer további modulokkal való kibővítését, különböző szakrendszerekhez való kapcsolódását és a fenntarthatóságát szolgálja Természetvédelmi és mezőgazdasági ágazat együttműködése:, Agrár- Környezetgazdálkodás, Érzékeny Természeti Területek Az AKG program megvalósulásához a jogi hátteret a többször módosított 150 /2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól biztosítja. ÉTT A közötti időszakban Bács-Kiskun megyében a Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Területen (ÉTT) lehetett pályázni természetvédelmi zonális célprogramokra. Jelenleg az 5 éves ciklus utolsó gazdálkodási éve zajlik, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG), és egyúttal az ÉTT-s célprogramok kötelezettségvállalása augusztus 31-én lejár. A fenti időszakban a legjellemzőbb zonális természetvédelmi célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal - Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal - Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken AKG Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseivel segíti a mezőgazdaság és a természetvédelem ezen egymásra utaltságában rejlő lehetőségek kiaknázását. Ez az európai értékrendnek megfelelő agrár-, vidék-, és környezetstratégiai program nem egyes ágazatokat támogat termelési mennyiségekhez kötődő közvetlen kifizetések formájában, hanem olyan gazdálkodási rendszerek elterjedését segíti, amelyek úgy állítanak elő minőségi terméket, hogy közben megőrzik a környezetet, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit, kultúráját, egyben munkát és megélhetést biztosítva a mezőgazdaságból élők számára. Mindezt az ÚMVP-n belül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kibocsátott, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V.14.) számú FVM rendelet szabályozza.. Egyes területeken a mezőgazdaság intenzitásának növekedése a biológiai sokféleség csökkenését okozza, illetve sok esetben a terület alulhasznosítása okoz gondot.. Az ÚMVP zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken (MTÉT) támogatják a gazdálkodókat egy természetkímélő gazdálkodási mód kialakításában, ahol a kímélő mezőgazdasági hasznosítás feltétele az élővilág hosszú távú megőrzésének. A Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) programja mind céljait, mind eszközrendszerét tekintve folytatása az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) már ismert intézkedéseinek, csak még jobban igazítja azokat a természeti értékek fenntartási igényeihez. 10

13 Az ÉTT-k felülvizsgálata eredményeképpen az MTÉT területek pályázható területi kiterjedése országos szinten közel kétszeresére nőtt. Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén két terület tartozik a MTÉT rendszerbe. A Dunavölgyi-sík korábban az ÉTT rendszerében is szerepelt a közötti agrár-környezetgazdálkodási időszakban. A felülvizsgálat során területe jelentős mértékben nőtt, jelenleg ha kiterjedésű, amelyből ha a ténylegesen támogatható terület. A Natura 2000 területek aránya 75 %, és ez kiemelkedően magas. A terület összesen 29 település külterületén helyezkedik el, amelyből 23 Bács-Kiskun megyében található, de a lehatárolt terület Dömsöd, Apaj, Kiskunlacháza, Bugyi, Dabas és Tatárszentgyörgy települések vonatkozásában Pest megyében is érintett. A Homokhátság MTÉT teljesen új a zonális természetvédelmi célprogramok pályázhatósága terén, ha összterületéből ha a ténylegesen támogatható terület. A Natura 2000 területek aránya 24%. 23 településéből 20 Bács-Kiskun megyében található, de Ásotthalom, Mórahalom és Röszke vonatkozásában Csongrád megyébe is átnyúlik. Az MTÉT területeken pályázható célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal; - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal; - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal; - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal; - Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal; - Természetvédelmi célú gyeptelepítés; Jelenleg a pályázatok beadásának folyamata zajlik, a pályázatok beadásának határideje június Tájvédelem A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) a nemzeti park igazgatóságok feladatkörébe utalja az egyedi tájértékek felmérését és nyilvántartását. A Tvt. 6. (3) bekezdése alapján: Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A Tvt. 6. (5) bekezdése alapján az egyedi tájértékek felsorolását a településrendezési tervnek is tartalmaznia kell. A regisztrált egyedi tájértékek megőrzéséről gondoskodni kell a jogszabály szerint. Az egyedi tájértékeknek igen sok típusa és fajtája van. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: kúria, csárda, régi lakóház, idősebb tanya, régi iskolaépület, kápolna, harangláb, feszület, határkő, kopjafa, régi temető, híd, erdei vasút, pince, pincesor, malom, zsilip, facsoport, magányos fa, kilátópontok, egyedi látványképek, jellegzetes, egyedi falukép, stb. Mindegyik értéknél szempont, hogy a táj régebb óta fennálló része, karakterisztikus alkotóeleme legyen. Az egyedi tájértékek felmérésére nemzeti szabvány készült, ezáltal egységes alapokra fektetve nyilvántartásuk készítését. Sajnos kapacitásainak korlátossága miatt a KNPI önerőből eddig csupán 11 település külterületén tudta elkészíteni az egyedi tájértékek kataszterét Bács- Kiskun megyében. A kataszter összeállításán folyamatosan dolgoznak az Igazgatóság szakemberei. 11

14 2.8. Civil természetvédelem A civil természetvédelmi egyesületek fontos résztvevői a természetvédelmi közérdek érvényesítésének. Jelentős szerepet vállalnak az ismeretterjesztésben, pályázati támogatások révén természetvédelmi fejlesztéseket valósítanak meg, államigazgatási eljárásokat kezdeményeznek és részt vesznek az államigazgatási, jogalkotási tevékenység ellenőrzésében. Bács-Kiskun megye civil természetvédő társadalma a KNPI tapasztalatai szerint gyérebb és kevésbé szervezett az országos átlagnál. A megyében nem tudunk regionális kiterjedtségű, érdekérvényesítést végző civil szervezetről. Helyi ügyekben az aktívabb természetvédelmi szervezetek közé tartozik a kiskunhalasi Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több helyi munkacsoportja, a kecskeméti Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület, és a felső-bácskai Gyöngybagoly Alapítvány. Jelentősebb természetvédelmi ügyekben a megyén kívül székelő, nagyobb civil szervezetek is hallatják szavukat, így a WWF, a túrkevei központú Nimfea Természetvédelmi Egyesület, illetve a szegedi központú Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület. A civil természetvédő mozgalom erősödése a megyében fontos szerepet tölthetne be egyebek között a természetvédelem és a lakosság közötti kapcsolat erősítésében, a természetvédelmi célkitűzések megismertetésében, a helyi programok kidolgozásában és megvalósításában. 3. Természetvédelmi fejlesztések legjelentősebb természetvédelmi pályázati programjai A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság folyamatosan kezdeményez és teljesít természetvédelmi pályázati programokat. A közelmúlt legjelentősebb pályázati programjai a következők voltak: - A 2004-ben indult LIFE-Nature túzokvédelmi program sikeres lezárása történt meg II. félévében (természetesen az eredmények további fenntartási kötelezettsége mellett). A fő kedvezményezett KNPI mellett kilenc partnerszervezet vett részt az Alföld döntő részére kiterjedő programban, amely közvetlen fészekalj-mentő tevékenységek megszervezésén túl nagytestű madarak százainak életét kioltó, pusztai légvezetékek földkábelre cserélését is támogatta. Mindemellett olyan hosszútávon fenntartható, ezáltal hosszútávú gazdálkodói érdeket is szolgáló tájhasználati struktúra kialakítását finanszírozta, amelyben gabonakultúrák, pillangósok, egyéb kétszikű takarmánynövények, pihentetett ugarok és természetközeli gyepek kedvező arányú mintázata, a talajerő fenntartását is megfelelően szolgáló, javarészt vetésforgó-rendszerben működtetett rendszere alakult ki ban indult, és jelenleg is tart a világon csak a Duna-Tisza köze meszes homokvidékein élő, élőhelyeinek elvesztése, mindenekelőtt tájidegen faültetvényekkel való betelepítése miatt kritikusan lecsökkent állományú tartós szegfű védelmére indított LIFE- Nature program (fő kedvezményezett a KNPI). A közvetlen fajmentő intézkedéseken, így botanikuskerti mesterséges szaporításon és mesterséges visszatelepítésen túlmenően ennek a programnak is célkitűzései között szerepel a száraz homokbuckások hosszútávon fenntartható, a természetvédelemmel együtt a közérdekek széles körére tekintettel levő tájhasználati modell kidolgozása, illetve gyakorlati megvalósítása kijelölt mintaterületen. Utóbbi modell lényege, 12

15 hogy a teljes egészében mesterségessé alakított homoki táj (amelynek rosszabb termőhelyein gazdaságosan nem művelhető faültetvényeket tartunk fenn) mindenfajta felmerülő érdeket, így a gazdasági érdeket is figyelembe véve kevesebbet ér összességében, mint a természetes élőhelyek egy jelentékeny részét (és értelemszerűen a hozzájuk kötődő növény- és állatfajokat) fenntartó táj. Utóbbin ugyanis nagyobb a faültetvények termelésbiztonsága, mert tűzvédelmi szempontból sokkal jobban védhetők a hatalmas területeken összefüggő faállományoknál; nem terheli az államot a gazdaságilag csupán ráfizetést jelentő, legrosszabb adottságú termőhelyeken telepített faültetvények fenntartása. Ez a tájhasznosítási formák szélesebb körét teszi lehetővé, hiszen rekreációs, turisztikai tevékenységek sokkal megfelelőbb helyszíne, egyéb mezőgazdasági tevékenységek (legeltetéstől a gyógynövénygyűjtésig) színtere lehet ban sikeresen lezárult hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állatának, a rákosi viperának a védelmét célzó LIFE-Natura program (fő kedvezményezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, partnerszervezet a KNPI), turjánvidéki és bugaci helyszíneken, amelyet újabb öt éves, úgynevezett LIFE+ program követ. A közvetlen fajmentő tevékenységen (mesterséges szaporítótelep működtetése) túlmenően a hagyományos, hosszútávon is fenntartható turjánvidéki tájhasználat és élőhelymintázat kialakítása a célkitűzés (az egykor jellemző gyeparány helyreállítása, szemléletformálással kedvezőbb vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kialakítása). - Jelenleg is tart két veszélyeztetett, a Kárpát-medencére kifejezetten jellemző ragadozó madarunk, a kék vércse és a kerecsensólyom (a honfoglaló magyarok turulmadara) védelmére indított LIFE-Nature program (mindkettőben partnerszervezetként vesz részt az Igazgatóság). A közvetlen fajvédelmi akciók (fészek kihelyezések, fiókamentés megszervezése, természetes táplálék telepítése, stb.) mellett ugyancsak célkitűzés kedvező tájszerkezeti, tájhasználati változások megindítása (facsoport telepítésektől légvezetékek földkábelre cserélésén át fenntartható gazdálkodási módszerek támogatásáig) ban zárult le az az INTERREG pályázat, amelyben a KNPI fő kedvezményezettként az izsáki Kolon-tó nyíltvízi élőhelyeinek megmentésére irányuló akcióterv kidolgozására kapott lehetőséget, négy civil természetvédő szervezettel együttműködésben. A vízügyi szakemberek közreműködésével kialakított, a tó vízkormányzására és kotrásos rehabilitációra egyaránt kiterjedő kezelési terv egyben a mára már meghaladott belvízgazdálkodási szemléletet felváltó új, a természetvédelmi, gazdálkodói és vízügyi szempontokat integráló vízkészlet-gazdálkodási koncepciók egyik modelljévé válhat. Az Igazgatóság a kotrási munkálatokat KEOP pályázati forrásból tervezi megvalósítani ban zárult le a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében finanszírozott tájrehabilitációs program a Tisza Alpár-bokrosi öblözetében. Ennek keretében az árvízvédelmet, a fenntartható gazdálkodást és a természetvédelmi szempontokat együttesen szolgáló tájhasználati változások és vízügyi műszaki beavatkozások történtek (mély fekvésű szántók legelővé, kaszálóvá alakítása, ezáltal az öblözet árvízvédelmi célokat is szolgáló időszakos elárasztásának feltételei kedvezőbbé váltak, műtárgy építések és rekonstrukciók valósultak meg), emellett természetvédelmi oktatóközpont kialakítására is sor került. Az ártéri öblözet új kezelési koncepciója az Új Vásárhelyi-programmal harmonizáltan került kialakításra, teljes körű gyakorlati alkalmazása a közeljövőben várható, további vízügyi műszaki beavatkozások elvégzése után. 13

16 Az Igazgatóság Tudományos filmsorozat, mely bemutatja a sivatagosodó Két víz köze táj- és természeti értékeit, jövőbeni, hosszú távú fennmaradási esélyeit és társadalmi jelentőségét címmel nyert támogatást. A tíz darab, egyenként körülbelül tíz perces részből álló ismeretterjesztő rövidfilmsorozat forgatása 2009-ben fejeződik be A közeljövő legjelentősebb újonnan induló pályázati programjai A KNPI részvételével jelenleg is futó nemzetközi pályázati programok mellett a tervek szerint január 1-jétől indulna az a lengyel, cseh, szlovák, szlovén és magyar partnerek (gazdálkodó szervezetek, agrárkamarák, civil természetvédő szervezetek, oktatási intézmények, önkormányzatok) közreműködésével megvalósuló, három éves INTERREG pályázati program, amelyet a magyar Corvinus Egyetem vezetne, és amelyben partnerként a KNPI is jelentős szerepet vállalna, Kunadacs község önkormányzata mellett. A pályázat egyelőre kedvező brüsszeli előminősítést kapott, eredményhirdetése őszén várható. A pályázati program célja a Közép-Európában vadon termő gyógy- és egyéb haszonnövények hasznosításának újbóli fellendítése, működőképes piaci modellek kidolgozása, meglévő hasznosítási formák támogatása, újak elindítása, elsősorban a folyamatszervezés (minőségi és egyéb ellenőrző rendszerek kidolgozása, engedélyezési eljárások feltételrendszereinek kidolgozása, piaci kapcsolatok kiépítése) támogatásával, főként plusz munkaerők alkalmazási lehetőségeinek megteremtésével. A KNPI védett természeti területeken is újból bevezethetőnek tartaná a természetkímélő módon, szigorú ellenőrzési feltételek mellett végzett gyűjtési tevékenységet, amely jó minőségű, garantáltan természetbarát eredete és biominősége miatt nemzetközi piacokon felárral eladható alapanyagokat, termékeket eredményezhetne. Partneri csatlakozásának elsődleges célja a Duna-Tisza közi gazdálkodók által alkalmazható, az engedélyező hatóságok által elfogadott természethasznosítási modellek kidolgozása. Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) pályázati támogatást nyertek, így 2009-ben indulnak a KNPI következő természetvédelmi programjai Bács-Kiskun megyében: - Soltszentimrei szikespusztai élőhelyek rekonstrukciója, felesleges vízelvezető vonalas létesítmények megszüntetésével, a természeti értékek megőrzése és a fenntartható gazdálkodás (legeltetés) szempontjából kedvezőbb vízháztartási viszonyok megteremtésével; - Nyíltvízi élőhelyek kialakítása az izsáki Kolon-tavon; - Tájidegen inváziós növényfajok állományainak visszaszorítása a bócsai ősborókás fokozottan védett területein; - Tíz denevértorony létrehozása a megye területén, a településeken panelfelújítási, műemlék-rekonstrukciós, stb. programok miatt megszűnő denevér-élőhelyek pótlására (a denevérállományok fenntartása rendkívül intenzív rovarfogyasztásuk miatt kifejezett gazdasági és közjóléti érdek is egyben); - Békaátjárók létrehozása az 52-es főút mentén, Fülöpszállás külterületén (ezek egyben természetes vízmozgási viszonyok helyreállítását is segítik); - Jelentős madárpusztulást okozó légvezetékek földkábelre cserélése Izsák és Kunszentmiklós külterületen. Jelenleg is nyitott pályázati lehetőségeket biztosítanak természetvédelmi célú programok finanszírozására a KEOP Program keretén belül a következő pályázati konstrukciók: 14

17 KEOP Szennyezett területek kármentesítése (a konstrukció célja a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése a szennyezett területek kármentesítésével) KEOP Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (a konstrukció fő célja a védett természeti területek, Natura 2000 területek és élőhelyek, a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása illetve javítása, valamint a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása). KEOP Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (a konstrukció egyrészt a védett gyűjteményes növénykertekben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálja, másrészt a védett történeti kertek, kertépítészeti, kertművészeti és tájökológai értékeinek helyreállíthatását célozza.) 3.3. Természetvédelmi kezelési tervek A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II.05.) KvVM rendelet és az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv dokumentációjának elkészítéséről szóló 9/2008. (K. V. Ért. 8.) KvVM utasítás szabályozza a kezelési tervek készítésére vonatkozó szabályokat. A kezelési terv magában foglalja a részletes tervdokumentációt (amely elsősorban alapos adattárat és szakmai elemzéseket tartalmaz), valamint a miniszteri rendeletben megjelenő előírásokat és tiltásokat. Az Igazgatóságnak teljes működési területén 33 hagyományos védetté nyilvánítási eljárással országos jelentőségű védett természeti terület (beleértve a nemzeti parki egységeket), továbbá 14 védelemre tervezett terület kezelési tervét kell elkészítenie. A 47 kezelési tervből 20 elkészült és várhatóan rendelet formájában még az idén hatályba lép.2010 első félévének végéig a KNPI a még hiányzó 27 részletes tervdokumentációt is elkészíti Natura 2000 fenntartási tervek A védett természeti területekre készülő természetvédelmi kezelési tervekhez hasonlóan a Natura 2000 területek fenntartását segítő szakmai tervek is készülnek. E fenntartási tervek a hatályos jogi szabályozás alapján kötelező földhasználati szabályokat nem állapítanak meg, csupán összegzik a területekről rendelkezésre álló információkat, és javaslatokat fogalmaznak meg a jogalkotók, területtulajdonosok, államigazgatási szervek számára, egyebek között az optimális gazdálkodási támogatási rendszer mibenlétét illetően. Országosan húsz Natura 2000 terület fenntartási tervének készítése indult meg uniós támogatással (Átmeneti Támogatás Program keretében), ebből három esik a megye területére (Dél-Őrjeg, Izsáki Kolon-tó, Pirtói Nagy-tó). A tervek összeállítását a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. vezette konzorcium végzi, az államigazgatástól független - de azzal természetesen konzultáló - szakintézményekkel együttműködve. A társadalmi megvitatásra szánt munkaanyagok június 15-re készülnek el (érintett területtulajdonosokkal folytatott konzultációk is segítették az összeállítást), a széleskörű ismertetés és konzultáció második félévében várható. A Natura 2000 területek nagyobb részének fenntartási tervei a tervek szerint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében készülnének el, azonban egyelőre a munka 15

18 megindításához szükséges pályázati kiírások nem jelentek meg a Földművelésügyi Minisztérium részéről 4. A megye legfontosabb, regionális jelentőségű természetvédelmi problémái 4.1. Szárazodás Kiemelkedő fontosságú természetvédelmi probléma Bács-Kiskun megyében az egyre fokozódó gyakoriságú és mértékű csapadékhiány, valamint a regionális talajvízszint-süllyedés együttes következményeként fellépő, a talajfelszínen és a mélyebb rétegekben egyaránt megnyilvánuló vízhiány. Bár a klíma melegedése és csapadékhiányosabbá válása ellen tenni nem tudunk, a regionális talajvízszint-süllyedés a KNPI rendelkezésére álló adatok alapján még mindig elsősorban emberi hatásoknak köszönhető, így megállítása érdekében sokat lehetne és kellene tenni. A vízügyi ágazat által évente átlagosan 50 mm-re becsült, akkumulálódó hatású csapadékhiány a KNPI egymillió hektáros működési területén nagyjából 500 millió köbméter éves csapadékhiányt jelent, mivel azonban a lehulló csapadéknak csak töredéke jut el ténylegesen a talajvízbe, ezért a csapadékeredetű talajvíz-utánpótlás éves hiánya becsülten 150 millió köbméter körüli. Ezzel szemben évente 100 millió köbméter nagyságrendű a mélységi rétegvíz kitermelés, ami a sajátos rétegtani szerkezetek miatt a felszínközeli talajvízszint-süllyedéséhez is hozzájárul. Természetvédelmi becslések szerint ugyancsak legalább millió köbméteres nagyságrendű az elvezetett "belvíz. Több tízmillió köbméter a megnyitott talajvíztükrök (bányatavak, horgásztavak, halastavak, öntözőgödrök, jóléti tavak, stb.) miatti többletpárolgási veszteség, és ami a legnagyobb tétel: sok százmillió köbméterre becsült a felszínre emelt, mezőgazdasági célokra elhasznált talajvíz mennyisége. Az öntözési célú vízkivételek valós mértékéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a hivatalos vízforgalmi számítások - beleértve a Víz Keretirányelv végrehajtását célzó vízgyűjtő gazdálkodási tervek háttér-adatbázisait - rendszerint pusztán a kiadott vízjogi üzemelési engedélyek adataira épülnek, ám ezek csak a tényleges vízkivételek töredékét fedik le. Egyes gazdálkodói bevallások és az Igazgatóság széleskörű terepi tapasztalatai alapján akár két nagyságrend is lehet az eltérés a hivatalos statisztikákban szereplő és a tényleges vízfelhasználás között. A természetvédelem által javasolt teendők: a felhasznált és elvezetett vizek tényleges mennyiségének megbízható számbavétele, valós helyzetfeltárás elkészítése a kitérő magatartás helyett; pontos helyzetfelmérésen alapuló védekezési stratégiák kidolgozása; a vízkészlet-gazdálkodás gyökeres megreformálása és az elhárítandó - megfelelő területhasználattal rendszerint elkerülhető - belvízkároknál rendszerint sokkal súlyosabb problémát jelentő vízhiány mérséklésének elsődleges prioritássá emelése; a döntően éves, gyakran mai napig vízmegőrzésről semmilyen formában nem rendelkező vízjogi üzemelési engedélyek szisztematikus felülvizsgálata, aktuális követelményekhez igazítása; a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználat támogatása, az erre tekintettel nem lévő földhasználat visszaszorítása (ami automatikusan a bejelentett belvízkárok jelentős csökkenését eredményezné); a természetes vízraktározó helyek megtartása, helyreállítása, és vízmegőrzési célokkal harmonizáló hasznosítása; a vízmegőrző és vízpótló rendszerek fejlesztése; víztakarékos mezőgazdasági gyakorlat elterjesztése megfelelő támogatási rendszerekkel és szemléletformálással. 16

19 4.2. Élőhelyek megsemmisítése Bár az utóbbi évtizedben a korábbiakhoz képest lassult, de még így is nagyon jelentős a nem védett természetközeli élőhelyek beszántás, beépítés, stb. miatti pusztulásának sebessége. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének részletes történeti vizsgálatai alapján csak 1980 és 2000 között ha természetközeli gyep és vizes élőhely semmisült meg a teljes Duna-Tisza közén, ez az 1980-ban még létező természetközeli élőhelyek 14,5%-át jelenti. A KNPI által megrendelt felmérés szerint 1998 és 2008 között az időszak elején még meglévő, nem védett mocsárrétek 30%-át felszántották, beépítették, vagy erdősítették. A természetközeli élőhelyek megsemmisítése nem csak élőviláguk számára végzetes, nem pusztán a még megmaradt védett és nem védett élőhelyek egyre fokozottabb elszigetelődését eredményezi, de rendszerint a táj népesség-eltartóképességének csökkenéséhez is hozzájárul. Az ingatlantulajdonosok számára eredményezhet ugyan (gyakran bizonytalan, vagy csupán igen rövidtávú) gazdasági hasznot, de például a természetes vízraktározó helyek gyors ütemű felszámolása éppen a szélesebb közösség alapvető érdekét szolgáló, ésszerű, a helyben keletkező vizek megőrzésére építő vízkészlet-gazdálkodást lehetetleníti el egyre nagyobb mértékben. A nem védett természetközeli élőhelyek védelme érdekében a területhasználóknak, jogalkotóknak, közvéleményformálóknak össze kell fogni. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani a társadalomban, hogy a teljes egészében mesterségessé alakított táj hosszútávon nem képes biztosítani azokat az ökológiai szolgáltatásokat - megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert, vízkészleteket, folyamatosan megújuló talajerőt, mindenféle értelemben jó életminőséget nyújtó környezetet,- amelyek nélkülözhetetlenek az emberi társadalom, jelen esetben a megye lakossága számára. Kérjük a T.Közgyűlést a tájékoztatóban foglaltak szíves tudomásul vételére. Kecskemét, június 11. dr. Vajna Tamásné igazgató 17

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés tűzvédelmi szabályai A növényi hulladék égetése csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, stb.) betartása és a

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

29/411-919 monor@voroskereszt.hu. 53/311-743 cegled@voroskereszt.hu. 29/360-269 dabas@voroskereszt.hu

29/411-919 monor@voroskereszt.hu. 53/311-743 cegled@voroskereszt.hu. 29/360-269 dabas@voroskereszt.hu PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A DÉMÁSZ Zrt. (Bács-Kiskun megye, Pest megye déli és Baranya megye) területén villamos energia felhasználási hellyel rendelkező rászoruló fogyasztók támogatására A Magyar Vöröskereszt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014.

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. cégcsoporthoz tartozó KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-3/2013-2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. május 5-től

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A tanyafelmérés eredményei

A tanyafelmérés eredményei Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A tanyafelmérés eredményei Összefoglaló a Tanyai Tudományos Tanács 2005. június

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Bács-Kiskun

Bács-Kiskun Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH Engedélyezési terv beadásának tervezett határideje Kivitelezés megkezdés tervezett határideje Kivitelezés befejezés tervezett határideje

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig. Járási javaslatok. Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás

Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig. Járási javaslatok. Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig Járási javaslatok Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás Tiszakécskei járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kalocsai

Részletesebben

Területi ellátási kötelezettség 2012.07.01.Tüdőgyógyászat fekvő Aktív Rehabilitáció Krónikus

Területi ellátási kötelezettség 2012.07.01.Tüdőgyógyászat fekvő Aktív Rehabilitáció Krónikus Település TEK 2 pr.szint lakosság szám TEK 3 pr.szint lakosság szám ellátó kórház aktív 2. szinten Területi ellátási kötelezettség 2012.07.01.Tüdőgyógyászat fekvő Aktív Rehabilitáció Krónikus megye TEK

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI FÁZIS KÖZGYŰLÉSI ANYAG Kecskemét, 2006. szeptember hó A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. /2006. (.) számú önkormányzati rendelete Bács-Kiskun megye területrendezési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. megbízásából Jegyeket és bérleteket értékesítő postahelyek

DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. megbízásából Jegyeket és bérleteket értékesítő postahelyek DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. megbízásából Jegyeket és eket értékesítő postahelyek CSONGRÁD MEGYE Ssz. Postahelyek Ir. sz. Közelebbi cím Szeged Hmvhely Szentes Makó 1. Apátfalva posta 6931

Részletesebben

Melegedőhelyek, átmeneti szállások, népkonyhai étkezési lehetőségek Bács-Kiskun megye Település Intézmény neve, címe Ellátási adatok

Melegedőhelyek, átmeneti szállások, népkonyhai étkezési lehetőségek Bács-Kiskun megye Település Intézmény neve, címe Ellátási adatok Melegedőhelyek, átmeneti szállások, népkonyhai étkezési lehetőségek Bács-Kiskun megye Település Intézmény neve, címe Ellátási adatok Akasztó Ágasegyháza Baja Ballószög Balotaszállás Bácsalmás Bácsbokod

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-7/2012-2013. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2013. szeptember 1-től (vasárnaptól) a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Bács-Kiskun

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-15/2011-2012. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2012. december 9-től (vasárnaptól) 2012-2013 évi Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS MENETRENDI ÉRTESÍTÉS KVZrt-9/2013-2014. Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. december 14-től (vasárnaptól) a 2014-2015 évi Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend életbelépésétől a Bács-Kiskun

Részletesebben

Fenntartási időszak: 2016.03.31. A vagyon használatának jogosultja: Kiskőrös Város Önkormányzata

Fenntartási időszak: 2016.03.31. A vagyon használatának jogosultja: Kiskőrös Város Önkormányzata 2. számú melléklet 1.1. DAOP-4.2.1/ pályázatok: DAOP-4.2.1/2F-2f-2009-0008 - Versenyképes tudás feltételeinek megteremtése a Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolában 515.849.000 Ft Ebből: EU Reg. Fejl.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben