KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV ÉS PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV ÉS PROGRAM"

Átírás

1 Szentkirály Község Önkormányzata KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV ÉS PROGRAM Szentkirály 2011.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A települési fenntarthatósági tervről általában A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai HELYZETELEMZÉS Szentkirály települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Környezet Földrajzi helyzet, domborzat Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek Talajadottságok Természetes növénytakaró, állatvilág Épített környezet, táj- és természetvédelem Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések Társadalom Demográfiai helyzet Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés Közbiztonság, közigazgatás, közterületek Közművelődés, kultúra, helyi nyilvánosság Gazdaság Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás Infrastruktúra Közlekedés Foglakoztatás, munkahelyteremtés Mezőgazdaság Turizmusfejlesztés, idegenforgalom lehetőségei Energiagazdálkodás Kapcsolatok térségi szervezetekkel Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Homokhátság Fejlődésért Nonprofit Kft A fenntartható fejlődés ügyének intézményi képviselete FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM SWOT-analízis Fenntarthatósági célok, intézkedési javaslatok A célok meghatározása, megvalósíthatósági terv Cselekvési terv FELHASZNÁLT IRODALOM

3 1. BEVEZETÉS Az emberiség szükségletei kielégítése érdekében a természetes környezetből veszi el azokat a javakat, amelyek létének kielégítéséhez szükségesek. Azonban csak addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: 1

4 ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. Az fenntartható fejlődés reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Szentkirály Község Önkormányzata Környezetvédelmi Programjában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a település környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmérése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai; Szentkirály Község 2005-ben készített, majd 2007 és 2009-ben aktualizált, illetve 2011-ben újraírt Környezetvédelmi Programja; Szentkirály Község 2007-es településrendezési terve és helyi építési szabályzata; az eddigi sikeres önkormányzati projektek tapasztalatai; Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága egyelőre munkaanyagként használatos ún. LA21 sablonterve A települési fenntarthatósági tervről általában Törvényi előírás szerint minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, amelyet saját képviselő-testülete hagy jóvá. Ezzel szemben, a fenntarthatósági tervek készítésére vonatkozóan ma még sem magyar jogszabályi előírás, sem egységes útmutató nem áll rendelkezésre. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Küldetése, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt. A fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy megtaláljuk ezek ésszerű kapcsolódási pontjait. Ily módon nem nélkülözhető a település meglévő környezeti, szociális és gazdasági helyzetének rendszeres időközönként történő megismerése, különös tekintettel a meglévő problémák feltárására A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai A települési fenntarthatósági tervben rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célok kerülnek meghatározásra. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, valamint döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét. 2

5 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Szentkirály települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rió de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramjának feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak. EU-s tagságunk partnerségre ösztönzi hazánkat is a fent említett folyamatok végrehajtásában. Uniós tagállamként Magyarország vállalta, hogy különböző eszközökkel segíti az ismertetett célkitűzések megvalósítását. Ilyen eszközök például: A Magyar Köztársaság Kormánya által, június 29-én elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a hozzá kapcsolódó Tagállami jelentés az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról; a Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP-I, NKP-II és az előkészítés alatt álló NKP-III.), különféle együttműködési megállapodások, valamint az EU tagságból ránk háruló közös programok. Mindezen eszközök egymással szoros kölcsönhatásban vannak és különböző alprogramokban, projektekben, pályázati felhívásokban realizálódnak. Mindez regionális, kistérségi és helyi feladatokat hárít az egyes településekre. 3

6 2.2. Környezet Földrajzi helyzet, domborzat Szentkirály a Kiskunsági-löszöshát területén fekszik, közigazgatási területe 95 m és 112 m közötti tengerszint feletti magasságú, alapvetően lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság. A terület átlagos relatív reliefje 5 m/km Éghajlati adottságok A térség alapvető éghajlati karaktere szerint meleg és száraz vidék, melyet részben a kontinentális éghajlat, részben a sajátos helyi földrajzi, mikro-klimatikus viszonyok alakítanak. Az évi napfénytartam valamivel 2100 óra alatt marad, az évi középhőmérséklet 10-10,5 ºC közötti. A csapadék évi összege mm, bár az újabb adatok szerint ez 500 mm alatt van. A leggyakoribb szélirányok a nyugatias jellegűek, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A terület ariditási indexe 1,26-1,30. Az ariditási index a terület párolgása és a területre lehulló csapadék hányadosa. Amennyiben ennek értéke 1-nél kisebb, akkor nedves (humid), ha 1-nél nagyobb, akkor száraz (arid) a terület éghajlata. Esetünkben tehát ez utóbbi a jellemző Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek A település közigazgatási területe Ny felől K-i irányba lejt, a terület vízgyűjtője a Tisza. Természetes felszíni vízfolyás a Peitsik-ér, amelynek medrét azonban rendezték, így ma gyakorlatilag csatornaként hat. A mélyebben fekvő területeken kisebb, időszakos tavak, lefolyástalan területek találhatók. A belvízlevezető csatornák közül a Fekete-halmi csatorna és a Balla csatorna a legjelentősebbek. A csatornákban a 2000., valamint a években volt jelentősebb mennyiségű víz, a többi évben csak a tavaszi időszakban található a csatornák alján jelentéktelen mennyiségű. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM rendelet alapján a település nem tartozik az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek közé. A település felhasználható vízkészletei alapvetően a felszín alatti vízre épülnek. A talajvízkészletek a felszíntől számított 30 méteren belül, a holocén és pleisztocén összletben találhatók. A rétegvizek a 30 méter alatt kezdődő m vastag pleisztocén felső pliocén fluvioeolikus homok, kavics, valamint Felső-pannóniai rétegekben találhatók. Házi vízigények kielégítésére szolgáló fúrt kút létesítésének engedélyét senki nem kérelmezte az önkormányzattól, azonban ilyen fúrt kutak a vízárak növekedése miatt bizonyára sok helyen léteznek a településen. A Kiskunságban a talajvízszint csökkenése, a terület elsivatagosodása hosszú időn keresztül beszédtéma volt még az átlagemberek között is. A kedvezőtlen változás okai: időjárás változás, területhasználat változása, vízkitermelés, erdősültség változása, szénhidrogén kitermelés, vízrendezés. 4

7 Jól mutatja a Homokhátság talajvizeinek csökkenését az alábbi térkép, amely a ös állapotot hasonlítja össze az közöttivel Talajadottságok A település alapvető talajképző kőzete a lösz, de a homokon kialakult talajok kiterjedése is számottevő. A talajok feküje általában az ős-dunai hordalékkúp anyaga. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási terület Ny-i részén alföldi mészlepedékes csernozjom, a csatornák melletti ÉNy-DK-i sávokban szolonyeces réti talajok, míg a többi részen humuszos homok talajok fordulnak elő Természetes növénytakaró, állatvilág A település a Duna-Tisza közi flórajárásba (Praematricum) tartozik, melynek fontosabb potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum pubescenti roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco Quecetum roboris danubiale) és a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). A tölgyesek már csak nyomokban lelhetők fel, az utóbbi években akác, nyárfa és feketefenyő telepítések zajlottak. Jellegzetes lágyszárúak a tartós szegfű (Dianthus diutinus), a homoki kikerics (Colchicum arenarium), az árvalányhaj (Stipa pennata), a sziki káka (Bolboschoenus maritimus) Épített környezet, táj- és természetvédelem A településről az első írásos emlék 1354-ből származik. A török időkben a falu teljesen elnéptelenedik, majd a 18. században vált Kecskemét pusztájává. A területet a városi polgárok bérelték, és kialakult a jelentős kiterjedésű tanyahálózat, amely ma is meghatározó szerepű a település életében. A belterületi lakások száma 450, míg a külterületen lévő tanyáké 420, azonban ebből csak kb. 260 az állandóan lakott, a fennmaradó rész leginkább gazdasági vagy üdülő 5

8 funkcióval bír. A tanyasi lakosság szempontjából kétféle tendencia figyelhető meg: egyrészt a tanyasi lakosok egy része beköltözik a faluba, vagy a közeli nagyvárosba, Kecskemétre, másrészt a városokból is vannak kiköltözők. A városokból kiköltözőknek egy kis része rendezett anyagi körülmények között él, és a környezetszennyezés, elidegenedés miatt hagyja el a várost, élhetőbb vidéket keresve. A kiköltözők nagy része azonban kényszerből választja a tanyasi létet, mivel a megélhetés itt még mindig jóval olcsóbb, mint a városban. A bevándorlás és az elvándorlás arányait tekintve, összességében az elköltözők vannak többen, így folyamatosan csökken a település lélekszáma. Gyakran előfordul az is, hogy miután az idős emberek kihalnak egy tanyából, az épületet nem lehet eladni, és így tönkremegy, a romos épületek látványával rontva a tájképet. Az utóbbi évtizedben megfigyelhető tendencia, hogy a tanyák egy részét külföldiek veszik meg, akik az év nagy részét otthon töltik, és itt megvásárolt tanyájukat csak időszakonként, üdülés, pihenés, rekreáció céljából keresik fel, bár néhány család állandó lakhelyet létesített közülük. A belterületen lévő lakásállomány rendezett, alapvetően jó állapotban lévő, a külterületeken lévő tanyák között azonban nagy különbségek vannak. A település műemlékileg védett épülete az 1902-ben épült református templom. Sajátos tájképi elemei a településnek az utak mellett álló keresztek, pléhkrisztusok, amelyek a vallási élet szép emlékei. Az egyedi tájértékek felmérése a természetvédelmi törvény értelmében a nemzeti park igazgatóságok feladata a MSZ 20381:1999 szabvány szerint. Szentkirály területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik, azonban a felmérésre még nem került sor. Kunhalmok Szentkirály település közigazgatási területén: 1. Fekete-halom. Védett fajai: 20 tő szártalan csűdfű (Astragalus excapus), fóti boglárka (Plebeius sephirus) (EOV X: , Y: ). 2. Határ-halom (EOV X: , Y: ) Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések Föld, talaj A település közigazgatási területe deflációra érzékeny, mivel a laza szerkezetű talajt a szél könnyen tudja mozgatni. A deflációra érzékeny részek a település közigazgatási területének nagyobb részét teszik ki. A defláció csökkentésére a területhasználat gondos megválasztásával és a véderdősávok gondozásával, telepítésével nyílik lehetőség. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázis A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról megállapítja a fokozottan érzékeny, az érzékeny, a kevésbé érzékeny és a kiemelten érzékeny települések listáját. Ez alapján Szentkirály a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. Ennek oka, hogy a laza településű, szemcsés üledékek nagy szivárgási tényezővel rendelkeznek. Levegő A közlekedési eredetű légszennyezés komponensei közül legjelentősebb a szén- 6

9 monoxid, a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és a szilárd anyagok. Szentkirályon a legfontosabb közlekedési út és számú Kecskemétet Lakitelekkel, illetve Tiszakécskével összekötő út. Ezek forgalma nem olyan számottevő, amelyből jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátására lehetne következtetni. A lakossági eredetű légszennyezés gyakorlatilag a fűtési eredetű szennyezőanyagok kibocsátását jelenti. A korábbi évtizedekben az országban általánosan jellemző szénés olajtüzelést ma már a település belterületén nagyrészt felváltotta a gázfűtés. Ennek következtében a korábban jellemző fűtési eredetű kén-dioxid és por emisszió jelentősen lecsökkent. A település levegőszennyezettsége szempontjából meghatározó a porszennyezettség. Ennek meghatározó oka a település körüli talajok homok és lösztartalma. Erősebb szelek nagy mennyiségű port képesek szállítani. Ehhez járul még a területek mezőgazdasági művelése és a járművek által felvert por. Szentkirályon nem történtek levegőminőségi mérések, azonban Kecskemét adatai a két település közelsége és a természetföldrajzi viszonyok hasonlósága miatt közelítőleg alkalmazhatók. A kecskeméti adatokhoz viszonyítva Szentkirály légszennyezettsége a kisebb gépjárműforgalom valamint az alacsonyabb ipari kibocsátás miatt feltételezhetően kedvezőbb képet mutat. Hulladékkezelés - Felhagyott szilárdhulladék lerakó: A települési hulladéklerakó az ipari terület mögött, a település DNy-i részén helyezkedik el. A használata 1987-től 2003-ig tartott, rekultivációja ben megtörtént. A lerakó területe m 2. A lerakott szilárd hulladék mennyisége m 3. A lerakó fenékszintje 105,3 mbf. A maximális talajvízszint 102,4 mbf. - Folyékony hulladék leürítő: A települési folyékony hulladék leürítő hely a település K-i, Tiszakécskével határos közigazgatási határán működött, Tiszakécskével közösen. A települési folyékony hulladék elhelyezésére egy nyárfás leürítőtelep szolgált, amelyet 1987-től 2004 júniusáig használtak. A nyárfasorok között a folyékony hulladék elhelyezésére 40 cm fenékszélességű, cm mélységű, 3600 fm szikkasztóárok, és veszélyhelyzet esetére 2 db 20 m x 70 m-es biztonsági tározó épült. A leürítő területe m 2. Maximális talajvízszint 95,0 mbf. A leürített folyékony hulladék mennyisége átlagosan 9500 m 3 /év, összesen t. A leeresztőhely teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatára a környezetvédelmi hatóság kötelezte a település önkormányzatát, amelyet az önkormányzat megbízásából a Csuvár Mérnöki Iroda Kft. készített el 2005-ben. A felülvizsgálat alapján az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a /2007. számú határozatában írta elő a leürítőhely rekultivációjára vonatkozó követelményeket, melyek közül a legfontosabbak: Meg kell akadályozni az illegális folyékony hulladék lerakást. A rekultiváció során végleges felső szigetelő rendszert kell kialakítani. A felhagyott leürítőhely vízkészletre gyakorolt hatásának nyomon követésére monitoring rendszert kell működtetni. A monitoring kutak vízmintáinak vizsgálatát az üzemeltetési vízjogi engedélyben előírtak szerint kell végezni. 7

10 A monitoring rendszer talajvíz-minta helyeiről akkreditált talajvíz-mintavételt és akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kell évente végeztetni. A leürítőhelyet füvesíteni kell, növénytelepítést kell végezni. Zaj és rezgés Szentkirályon a lakosság számára a legjelentősebb terhelést a Kecskemétet Tiszakécskével összekötő számú út belterületre eső szakasza jelenti. Az út mentén falusias lakóterület található. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet által meghatározott közlekedésből származó zajterhelési határérték erre az esetre nappal 6-22 óra között 60 db, éjjel 22-6 óra között 50 db. Az út belterületi szakaszainak becsült távlati forgalmából számított zajterhelés becsült értéke L AM =61/54 db (nappal/éjjel), ami időnként és helyenként nem számottevő mértékű (nappal 1-2 db, éjjel 2-4 db) határérték túllépést jelent. A zajcsökkentés passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhető el (sebességkorlátozás, csendes aszfalt burkolat az út belterületi szakaszain, stb.). Az ipari övezet a település DNy-i részén, a lakó övezettől jól elkülönülten helyezkedik el. Az ipari övezet és a lakóterület között egy zajvédő erdősáv helyezkedik el, ami megakadályozza a zavaró mértékű zaj terjedését. Lakossági panasz nem érkezett az önkormányzathoz. 8

11 2.3.Társadalom Demográfiai helyzet Szentkirálynak az 1940-es években volt a legnagyobb lélekszáma, az ekkori népszámlálási adatok szerint 3850 fő. A lakosok száma azóta folyamatosan csökkent, 2002-ben átlépte a 2000 fős határt, 2010-ben 1957 fő volt. A település lakossága az elmúlt 10 évben némileg csökkenő tendenciát mutatva 2000 fő körüli alakul. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 40 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye volt. Az alábbi táblázat szerint a népesség korösszetétele csak minimális mértékben változott, a 19 év alattiak 20 %-os aránya még mindig kedvezőnek mondható. A népesség kor szerinti megoszlása Korosztály január január 1. fő % fő % 0-3 éves 50 2,6 57 2,9 4-6 éves 54 2,7 52 2, éves 186 9, , éves 112 5,7 95 4, éves ,4 61 év felett , ,7 Összesen Az adatokból látható, hogy a települési népesség csökkenését mind a természetes, mind a mechanikus népmozgalmi adatok kedvezőtlen alakulása okozza. A negatív 9

12 vándorlási különbözet oka a közel lévő megyeszékhely, Kecskemét vonzása Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés Óvoda: Szentkirály biztosítani tudja, hogy a helyi gyerekek helyi óvodában kapjanak napközbeni ellátást. Ehhez azonban a körülményeket úgy kell alakítani, hogy az megfeleljen a szülők elvárásainak, mert csak ebben az esetben választják ezt az intézményt gyermekeik elhelyezésére. Az óvoda és a mellette üzemelő konyha épülete jó állapotban van, folyamatos karbantartás mellett nagyobb felújítást nem igényel. A berendezések, felszerelések fejlesztését, vállalkozók és szülők segítségével valamint pályázatokkal meg lehet valósítani. A konyha az iskola és az óvoda élelmezési feladatain kívül lakossági igényeket is kiszolgál. Fenntartása és az előírásoknak megfelelő folyamatos korszerűsítése a jövőben is indokolt. Iskola: A szentkirályi szülők a jövőben is eldönthetik hova járatják gyermekeiket. Azt az intézményt választják, amelyben szerintük gyermekük a legjobb oktatási ellátást kapja. Nyilván lehetnek jobb felszereltségű kecskeméti intézmények, de elsődleges célunk azért a helyi gyermekek helyben történő oktatásának minél színvonalasabb ellátása. Meg kell találni ehhez azt az oktatási programot és nem utolsó sorban a fenntartás gazdasági útját, amely a sajátos helyzetből adódóan a mi iskolánk tanulóinak megfelel. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az iskola közösségformáló szerepére is, mely az egyik megtartó erő lehet a település életében. Az épület karbantartása folyamatos, de vannak hiányosságai. A világítás- és a vizesblokk korszerűsítés után lehetőséget kell találni az eszközellátottság fejlesztésére is. Jelentős hangsúlyt kell kapnia a szakmai munka fejlesztésének, a szakos ellátottság minél jobb szinten történő megvalósításának. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban nem csak képző, de nevelő tevékenység is folyjék. Egészségügyi ellátás: A háziorvosi, gyermekorvosi, valamint fogorvosi ellátás ma vállalkozói szerződés szerint történik. Az ügyeleti ellátás lakiteleki központtal társulás keretében megoldott. A védőnői valamint a fizikoterápiás ellátás önkormányzati feladatként megoldott. Az épület, amelyben mindezek az ellátások helyet kapnak önkormányzati tulajdonú. Ennek jó állapotban történő fenntartása, az eszközellátottság fejlesztése fontos feladatunk. Szociális ellátás: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat jelenleg kistérségi szinten, társulás keretén belül működik. Önkormányzatunk két tanyagondnoki szolgálatot tart fenn, akik elsősorban a külterületen élő rászorulók érdekében tevékenykednek. Erre a célra két terepjáró gépkocsival rendelkezünk, amelyekből az egyik cseréje már időszerű. Az önkormányzat tulajdonában van még egy 6 lakásos otthonház, melyet rászoruló idősek vesznek igénybe. Ennek bővítésére már több alkalommal pályáztunk, sajnos eddig siker nélkül. Feltett szándékunk azonban a beruházás megvalósítása, amennyiben arra a forrás biztosítható Közbiztonság, közigazgatás, közterületek 10

13 Közbiztonság: A körzeti megbízotti helyben történő szolgálata gondot jelent a településen. Önkormányzatunk továbbra is biztosítja az irodát, a szolgálati lakást, azonban a megbízott a rendőri állomány feltöltetlensége miatt legtöbbször Tiszakécskén kénytelen szolgálatot teljesíteni. A polgárőrség elismert szervezet településünkön, ezért meg kell találni a módját további támogatásuknak, hogy tevékenységüket nagyobb hatékonysággal és minél szélesebb körben folytathassák. Ehhez azonban megfelelő személyekre, gépjárműre, és anyagi támogatásra van szükség. Megoldandó feladatkén jelentkezik a közbiztonság területén az átutazó bűnözők (házalók, besurranók), a külterületi ingatlanok és mezőgazdasági eszközök terén elkövetett betörés, lopás, illetve nem utolsó sorban a külföldi munkavállalók nagy száma miatti lakossági ellenérzés. Közigazgatás: A köztisztviselő teljesítmény-követelmény rendszer megfogalmazza, hogy a hivatali munka csak akkor hatékony, ha minden köztisztviselő úgy végzi a munkáját, hogy az önkormányzat szándékaival, a kitűzött közigazgatási, gazdasági céljaival összhangban legyen. Fontos cél tehát a hatékony, gyors, szakszerű ügyintézés, az ügyfél törvényes és pontos tájékoztatása, valamint a felelősségteljes munkavégzés. Hangsúlyt kell helyeznünk azonban a munka ügyfél- és emberközpontúvá tételére is. Köztemető: A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény értelmében a temető építési használata szerint zöldfelületi jellegű különleges terület. Ennek értelmében a temető tulajdonosa köteles elvégezni a temető területének parkosítását, az utak sorfásítását. Szentkirály temetőjének a létesítése 1963-ban történt meg, a fásításra azonban csak 2004-ben került sor, így ez még nem teljes értékű része a település zöldfelületi rendszerének. A köztemető 2008-ban érte el befogadóképességének maximumát. A bővítésre alkalmas környező területek régészeti feltárása már 2004-óta forrásaink függvényében folyamatosan zajlik, de további folytatása elkerülhetetlen. A temetőben szükséges egy urnafal (vagy urnatemető-parcella) létrehozása, ugyanis korlátozott számban megjelenik az igény hamvasztásos temetésre is. Közterületek, parkok fenntartása: Egy település zöldfelületi rendszerét a parkok, játszóterek, temetők és egyéb zöldfelületek határozzák meg. A Millenniumi Park létrehozására 2000-ben került sor a Sportcsarnok melletti területen. A park területe rendezett, szép, örökzöldekkel és lombhullató fákkal, a közepén a Millenniumi emlékmű áll. A park alapvetően esztétikai szerepet tölt be a falu lakóinak életében. A katolikus templom előtti parkban található az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, valamint Szent István szobra. A park alapvető funkciója a megemlékezés lehetőségének biztosítása, valamint a templomba menet felkészülés a misére. A polgármesteri hivatal előtti park Ny-i részén áll a hidroglóbus, a többi részén a játszótér és a park funkciók keverednek egymással. A zöldfelületi rendszerhez tartozik még az ipari övezetet és a lakó övezetet elválasztó véderdősáv, amelynek alapvető funkciója az iparterületről származó káros hatások csökkentése. A véderdő telepítése eddig még csak kis területen történt meg, ezért a funkcióját nem tölti be. 11

14 Közművelődés, kultúra, helyi nyilvánosság Közművelődés, könyvtár: A település művelődési háza és könyvtára sokrétű feladatot lát el. Igyekszik biztosítani a művelődés és a szórakozás, a hagyományápolás lehetőségét minden korosztálynak. Van rá igény és ha ezt a feladatot jól végzik, lesz is rá igény még szélesebb körben. Az épület alkalmas a feladat ellátására, több lépésben korszerűsítettük, eszközparkját rendszeresen fejlesztjük. Helyet biztosít civil szervezeteknek éppúgy, mint önszerveződő köröknek. Helyi nyilvánosság: A lakosság tájékoztatásának bevett eszköze községünkben a havonta megjelenő Szentkirályi Hírmondó, valamint az alkalmi plakátolások, szórólapok. Ez egészült ki 2007-ben az egyik tanyagondnoki gépkocsira felszerelt hangosbemondóval. Szentkirály saját honlappal jelenik meg az Interneten. Ennek arculati elemei napjainkban újulnak meg. A tartalomszolgáltatás fejlesztését a jövőben fokozott hangsúllyal kell megvalósítanunk. 12

15 2.4. Gazdaság Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás Az ipart egy-két kis és középvállalkozás képviseli a településen, elsősorban az élelmiszeripar (Szentkirályi ásványvíz, Méhecske Bt.), illetve a közúti fuvarozás, gépjárműjavítás (Kéri Kft.), építőipar (Team Kft.) területén. A legtöbb szolgáltatást (autószerelés, asztalos, lakatos, építőipari és egyéb munkák) helyi mesterek, egyéni vállalkozók biztosítják. A településen két élelmiszerbolt található, de az egyik felújítás miatt már huzamosabb ideje zárva van. Az üzemelő CBA hálózati tag élelmiszerbolt egyedül is képes kielégíteni a lakossági igényeket, melyet kiegészít több mozgóbolt is (cukrász- és pékáruk, gázpalack, takarmány, stb.). Ezeken felül két ruházati és vegyes butik, illetve egy vegyes mezőgazdasági bolt is működik Infrastruktúra Vízellátás A belterületi lakosság vízellátását a Bácsvíz Zrt. biztosítja helyi, rétegvizet adó kútból, amely a település központjában, a Millenniumi Park mellett helyezkedik el. A II. számú belterület lakosságát óta szintén ez a kút látja el ivóvízzel, ugyanis ebben az évben épült ki a 4 km-es vezeték az I. számú belterülettől. A kutakból nyert víztisztítás nélkül kerül a hálózatba. Az elosztóhálózat hossza 12 km. A településen az ivóvízhálózatba történő bekötések száma 451. A település belterületén a lakosság ivóvízzel való ellátottsága 100%-os. Az ivóvíz minőségi paraméterei közül a vas és a mangán okoz gondot a településen. Az egészséges ivóvízellátás szempontjából külön gondot okoz, hogy a lakosság 40 %- a külterületen él, ahol egyedi vízellátással gondoskodnak az igényeik kielégítéséről. Valószínűsíthető, hogy az egyedi, kismélységű kutak egy része határérték feletti mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot. Szennyvízelvezetés A csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep építése uniós és állami támogatással 2009-ben kezdődött, majd 2010-ben a féléves próbaüzem után üzemszerűen elkezdte a működését. A település belterületén a szennyvízelvezetés gravitációs gyűjtő- és bekötőcsatorna hálózat létesítésével valósult meg 1 db végátemelő alkalmazásával. A csatornahálózat az Ifjúság Lakótelep kivételével az összes belterületi ingatlan bekötését lehetővé tette. A projekt keretében kiépült összesen: 7368 m DN 200 mm KG PVC gravitációs gyűjtőcsatorna, 4860 m 150 mm KG PVC gravitációs bekötő csatorna, 487 db házi bekötés, 126 db tisztítóakna. A gravitációs csatornahálózat befogadója a belterület ÉK-i határán megépült szennyvízátemelő. A bűzképződés megakadályozására biofilter került beépítésre az átemelő műtárgy mellé földbe süllyesztve. Az átemelő szivattyúi nyomóvezetéken keresztül szállítják a csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz nyomóvezeték hossza 1262 méter. 13

16 A szennyvíztisztító a községtől északra, a belterületi határtól 300 méterre található. Kapacitása csatornán érkező szennyvízre 122 m 3 /nap, valamint szippantott szennyvízre 56 m 3 /d, tehát összesen 178 m 3 /d, 1984 LE. A szennyvíztisztítást FHS-SBR (ciklikusan üzemelő, kétmedencés SBR rendszer) technológiával történik. A szennyvíztisztítás során keletkező napi max. 0,4 m 3 stabilizált, víztelenített iszap a Bácsvíz Zrt. üzemeltetésében lévő zárt komposztáló telepre kerül elszállításra. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Peitsik-ér belvízcsatorna (időszakos vízfolyás). A tisztított szennyvíz bevezetése a Peitsik-ér km szelvényében történik. Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz elvezetésére a településen nyílt árkok szolgálnak, amelyek nincsenek egymással összekötve. Az árkoknak nem történt meg a szilárd burkolattal való ellátása, így a homok jellegű talaj kis állékonysága miatt ezek sok helyen beomlottak, és nem tudják betölteni eredeti funkciójukat. A terület átlagos relatív reliefje 5 m/km 2, amely meglehetősen alacsony érték, így ezen a területen nem kell a magasabb területekről lezúduló vízre fölkészülni, mint a hegyvidéki területeken. Hulladékgazdálkodás A szervezett hulladékszállítás a évtől indult a településen. Az ezt megelőző időkben keletkező hulladék mennyiségét még becsülni is nehéz, az ez utáni időszakról azonban pontos adatok vannak az évente keletkező hulladék mennyiségére vonatkozóan: Az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége az utóbbi években némileg kevesebb volt, mint a években. A települési szilárd hulladék szállítását a Saubermacher Kft. végzi heti egy alkalommal, a hulladék lerakásra kerül a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft. hulladéklerakóján. A külterületi lakosok hulladékai számára konténerek vannak kihelyezve. 14

17 A település tagja a Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladékgazdálkodási rendszernek, amely 49 település összefogásával jött létre, és március 1-jétől kezdte meg üzemszerű működését. A rendszer célja a hasznosítható hulladékok kezelése, így külön közszolgáltató végzi a kommunális hulladék begyűjtését és szállítását (továbbra is a Saubermacher Kft.), és külön közszolgáltató látja el a projekt feladatait. A rendszer házhoz menő gyűjtéssel valósul meg, melynek keretében a lakosok 80 literes hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik a maradék hulladékot, egy műanyag zsák szolgál a zöldhulladék, míg egy másik zsák a szelektív hulladékok gyűjtésére. A zöldhulladékot komposztálásra, a hasznosítható hulladékokat pedig válogatásra szállítja el a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft Közlekedés Közutak Szentkirályon a legfontosabb közlekedési út és számú Kecskemétet Lakitelekkel illetve Tiszakécskével összekötő út. Ezeknek a településre eső összes hosszúsága 17,75 km. Az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint a tervezett M44 jelű gyorsforgalmi út érinti Szentkirály közigazgatási területének északi szélét, itt halad keresztül ÉNy-ÉK-i irányban. Az út a belterületektől távol, 3-5 km-re halad majd, a pontos nyomvonal még nem került meghatározásra. Az önkormányzati utak adatai: Belterületi közút Külterületi közút pormentesített nem pormentesített pormentesített nem pormentesített 6,66 km 1,85 km 13,53 km 186,70 km A belterületen az utak 78%-a pormentesített, ami viszonylag jónak mondható, a külterületen azonban az utaknak csak 6,75%-a pormentesített. Ez a másodlagos porszennyezés szempontjából kedvezőtlen, mivel a közlekedő gépjárművek a port felkeverik, amely a levegő minőségét rontó szennyezőanyagként jelentkezik. Az utak minősége, mind az állami, mind az önkormányzati utakat figyelembe véve, nem tekinthető jónak. Az autóbusz közlekedés megfelelő, a fő utazási célpont a megyeszékhely, Kecskemét. Kerékpárút, járdák: Az Alföld sok más településhez hasonlóan, Szentkirályon is jelentős a kerékpáros közlekedés. Emiatt fontos a kerékpárutak megfelelő kiépítettsége, a kerékpárosok autóktól és gyalogosoktól való elválasztása. Kerékpárút jelenleg a volt TSz iroda és a temető, illetve a Dózsa Gy. út és a Református templom között van, összesen 1440 méter hosszúságban. Fejlesztéseink sorában kiemelt helyet foglal el a belterület és az Ifjúság Lakótelep, valamint a belterület és a Kossuth majori leágazás összekötése kerékpárúttal. Az erre vonatkozó pályázati reményeink a jelenlegi DAOP keretek között a szigorú pályázati és műszaki feltételek miatt nem megvalósíthatóak. Valószínűbben látszik gyalogjárdák kiépítése a két irányba, mely kerékpáros közlekedésre is alkalmas, viszont nem von maga után a pályázatban előírt túlzó műszaki követelményeket, s nem utolsó sorban a költségigénye is jóval kevesebb. A település járdáinak nagy része már elavult. Sok helyen járdalapok, máshol betonból épített járda van. Folyamatos felújításuk indokolt. Aszfalt járda csak a temetőhöz vezet, 15

18 melyeknek állapota még elfogadható Foglakoztatás, munkahelyteremtés Településünkön a foglalkozatási viszonyok a következők: körülbelül a munkavállalók harmada ingázik (elsősorban Kecskemétre), harmada helyben foglalkoztatott és harmada önfoglalkoztató, elsősorban a mezőgazdaságból élő őstermelő, egyéni vállalkozó. A vállalkozások száma száz fölött van településünkön. Vannak kisebb egyéni vállalkozók, de van több kisebb üzemek is, amelyek jelentős létszámmal foglalkoztatnak munkaerőt. Fontos, hogy jó kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozókkal, hiszen az ő jelenlétük biztosítja a megélhetéshez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Legnagyobb adófizető és munkáltató a Szentkirályi Ásványvíz Kft.. Önkormányzatunk már többször vett részt közmunka pályázatokban sikeresen, illetve rendszeresen vannak közhasznú és közcélú foglalkoztatottai. A jövőben is igyekeznünk kell minden lehetőséget kihasználni erre a célra Mezőgazdaság Településünkön még most is jelentős szereppel bír ez az ágazat és ez valószínűleg a kedvezőtlen folyamatok ellenére is így marad a jövőben is. Ezért fontos cél, hogy a helyi mezőgazdaságot segítse az önkormányzat a lehetőségeihez mérten: helyet ad a falugazdásznak, segíti az őstermelők ügyintézését, tájékoztatását, elősegíti a termelői szervezetek tevékenységét. Területhasználat A település belterülete 139,2 ha (1,37%), a külterület ,1 ha (98,63%), vagyis a lakosság számához képest óriási a település közigazgatási területe (10 189,3 ha). A területek megoszlása művelési áganként a következő: Művelési ág Terület Arány (ha) Erdő 2 435,93 23,91% Fásított terület 0,13 0,00% Gyep (legelő) 1 142,68 11,21% Gyep (rét) 475,23 4,66% Gyümölcsös 39,84 0,39% Kert 0,31 0,00% Kivett 654,67 6,43% Nádas 23,39 0,23% Szántó 5 120,72 50,26% Szőlő 296,44 2,91% Az adatokból látszik, hogy a település területeinek nagy része mezőgazdasági művelési ágban van, a szántók jellemzően 9-15 aranykorona értékűek, az átlag 12,48 AK. A rendszerváltás előtt a településen az Egyetértés TSZ gazdálkodott, ennek os megszűnése után a területek kiosztásra kerültek, és megjelentek a parlag területek is Turizmusfejlesztés, idegenforgalom lehetőségei 16

19 Ez a fejezet olyan témát érint, mely még ma sem teljesen elfogadott a településen. Szentkirály birtokában van olyan adottságoknak, mely alkalmassá teszi arra, hogy turisztikailag jelentős községgé váljon: természeti, táji és kultúrtörténeti értékeink feljogosítanak erre. A településen üzemelő egyetlen szálláshely, a Tóth Tanya bizonyította, van érdeklődés a szálláshely, van érdeklődés a nyugodt környezet iránt. A másik turisztikai jellegű vállalkozás a Hétvezér Fogadó, nem igazán tudta megteremteni állandó ügyfélkörét. A kezdő lépések elősegítése érdekében szorgalmazni kell a turisztikai vállalkozók képzését, valamint mint bevételi forrás megismertetését a lakosság körében Energiagazdálkodás Elektromos áram A település belterületén gyakorlatilag 100%-os az ellátottság, azonban a külterületi lakások között vannak olyanok, amelyek nincsenek elektromos árammal ellátva. A közvilágítás korszerűsítése 2004-ben történt meg, melynek során lecserélték a régi, korszerűtlen lámpatesteket energiatakarékos nátriumlámpákra. A nátriumlámpák energiafogyasztása hozzávetőleg harmadannyi, mint a hagyományosan használt izzóké. Éves szinten ez komoly energia- és pénzmegtakarítást jelent az önkormányzat számára. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvoda, általános iskola, művelődési ház) 2007-ben korszerűbbekre cserélték a világítótestek armatúráját. Gáz A gázellátottság belterületen megközelítőleg 70%-os, főleg az idősebbek nem vezettetik be a házukba a gázt. A külterületi lakosok ellátása néhány kivételtől eltekintve nem megoldott. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvoda, általános iskola 2006., egészségház, tornacsarnok 2008.) megtörtént a gázkazánok gazdaságosabbra való cseréje. Szintén előrelépés az energiagazdálkodás területén, hogy 2010-ben az egészségház, az óvoda és az általános iskola nyílászáróit korszerűsítette az önkormányzat. 17

20 2.5. Kapcsolatok térségi szervezetekkel Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Területfejlesztési feladatellátás A Társulási Tanács a kistérségi területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési terv elfogadása, a közös területfejlesztési programok kialakítása tekintetében Kistérségi Fejlesztési Tanácsként működik. A Tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A kistérségi területfejlesztési tervben (2005.) illetve akciótervekben ( , ) rögzítésre kerültek a térség fejlesztési prioritásai és az azok megvalósítását szolgáló projektek: A SWOT elemzés és a stratégiai fejlesztési irányok vizsgálata alapján a szakértői csoport és a térségi polgármesterek tanácsa a következő jövőképet, küldetést tűzte ki a Kecskeméti Kistérség elé: A kistérségnek a Kecskemét és a kisebb városok, falvak közös érdekeiből fakadó együttműködés következtében nyitott, az új gazdasági és társadalmi folyamatokra reagálni képes, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázására alkalmas gazdasági struktúrát kell kialakítania, mely kiegyenlítődő és színvonalas életkörnyezetet, életlehetőséget biztosít a lakosságnak, s ez által a térséget bizonyos szempontokból regionális központi szerepkör ellátására is alkalmassá teszi. Prioritások - stratégiai célok: 1. Prioritás: Gazdaságfejlesztés Kapcsolódó stratégiai cél: A gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növekedjen. 2. Prioritás: A természeti adottságok fenntartható hasznosítása Kapcsolódó stratégiai cél: Optimálisan hasznosuljanak azok a térségben meglévő potenciális természeti-táji és földrajzi adottságok, melyekkel rendelkezünk. 3. Prioritás: Az életlehetőségek és az életminőség javítása Kapcsolódó stratégiai cél: A lakosság életminősége javuljon és csökkenjenek a térségi központokban és a kistelepüléseken élők életminőségében mutatkozó különbségnek. Általános célok stratégiai programcsoportok: I. Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés II. Gazdasági versenyképesség fejlesztése III. Társadalom és humánerőforrás fejlesztés IV. Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés V. Környezetminőség javítása Közszolgáltatási feladatellátás A közszolgáltatási feladatok ellátására területi és feladatok szerinti megoszlás szerint különböző összetételű mikrotársulások jöttek létre, az alábbi feladatok ellátására: 18

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Külsősárd Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Határidő: folyamatos Felelős: Balogh Ferenc polgármester

Határidő: folyamatos Felelős: Balogh Ferenc polgármester Gosztola Község Önkormányzata képviselő-testületének 19/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Gosztola Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Határidő: folyamatos Felelős: Lóránt Beáta polgármester

Határidő: folyamatos Felelős: Lóránt Beáta polgármester Baglad Község Önkormányzata képviselő-testületének 20/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Baglad Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

1.. A Rendelet 5. -a az alábbi 2.ponttal egészül ki: 5. 2 pont: Hatáskör átruházás, eljárási szabályok:

1.. A Rendelet 5. -a az alábbi 2.ponttal egészül ki: 5. 2 pont: Hatáskör átruházás, eljárási szabályok: Képviselő-testületének 8/2010 (II.11.) sz. rendelete ának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2010.(I.28.) sz. rendeletének módosításáról Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata:

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az Enying Város Szolgáltató Intézménye 186/2003.

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati 1. melléklet a../2011. (..)önkormányzati rendelethez Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke Egészségügyi ellátás - háziorvosi ellátás (önkormányzati 1997. évi CLIV. tv. 152.

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2010-2014 2 1. FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ELHELYEZKEDÉSE A község közigazgatási területe: 7.734 hektár 6.334 m2 Közigazgatási határai: - Északon Szilvásvárad,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. július 4. Dr. Pavlek Tünde jegyző

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek.

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek. Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterétől Csanytelek Község Önkormányzata J e g y z ő j é t ő l 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május Ráckeve Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 2009. május 2 1. Bevezető... 5 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 7 2.1. A környezeti elemek állapota... 7 2.1.1. Levegő...

Részletesebben