A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Tóth Tamás Szegedi Sándor A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON Bevezetés A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan, és folyamatos kielégítése minden társadalom alapvető feladata. Energiatakarékos termelés fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomassza használható fel. A fosszilis energiahordozók drágulása miatt egyre inkább előtérbe került a tűzifa intenzívebb felhasználása. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a jelenleg felhasználható dendromassza milyen feltételek mellett képes kielégíteni a folyamatosan növekvő igényeket. A biomassza-alapú energiatermelés általános jellemzése Magyarország adottságait figyelembe véve a megújuló energiaforrások közül eltérő mértékben és feltételekkel, de mindegyik alkalmazására van lehetőség. A megújulók felhasználásának kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a hasznosítás metódusa erősen függ a forrás mennyiségétől, a rendelkezésre állás gyakoriságától, a tárolhatóság lehetőségeitől. Ezen túlmenően meghatározó lehet még a felhasználás módja, komfortszintje, a hasznosítás gazdasági feltételei, valamint a társadalmi megítélésben, köztudatban betöltött szerep. A sokrétű szempontrendszernek részben vagy egészben a biomassza energetikai felhasználása képes eleget tenni. A biomassza kifejezés mára széles körben, gyakran használt gyűjtőnév, amelybe éppúgy beletartozik az alapanyagok kérdésköre, mint a szerves anyagok felhasználási lehetőségei, technológiái. A biomassza a termelésifelhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges (természetes vegetáció), másodlagos (állatvilág, állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai) vagy harmadlagos (mindenféle emberi tevékenységhez kapcsolódó szerves eredetű hulladékok és melléktermékek) (Láng I., 1984; Pecznik P., 2004). A biomassza termelés elsődleges célja egyrészről az élelmiszer, a takarmány és ezekhez kapcsolódó anyagok biztosítása, másrészről a gazdaság, elsősorban a

2 fa-, (papír-, fűrész-, bútor-és építő)ipar számára szükséges termékek előállítása. Ezek kielégítés során képződött melléktermékek, hulladékok, és a megtermelt, de fel nem használt mennyiségek, valamint fennmaradó területeken céltermékként előállított biomassza használható fel energetikai célokra. Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése és a növekvő életszínvonal egyre nagyobb energiaigénnyel párosult, amelynek a mértékét nem csökkentette a közelmúltban a világon végigsöpört gazdasági válság, valamint a számos kőolaj és földgáz exportáló országot érintő társadalmi politikai krízis. Az energiaköltségek tovább emelkedése nemcsak az egyes országok gazdaságát és költségvetését terhelte meg, hanem az importfüggőség révén az energetikai kiszolgáltatottságot és sebezhetőséget is növelte. Az EU-ban és így Magyarországon is központi kérdéssé vált az energia, és egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a biomassza intenzívebb energetikai hasznosítása iránt. A biomassza felhasználása révén lehetővé válik az átalakítás típusától, céljától függően a szén, a kőolaj, a földgáz és az atomenergia helyettesítése, részleges kiváltása (Büki G., 2009). A bioenergiahordozók halmazállapot átalakítási és felhasználási módok szerint is csoportosíthatók (1. ábra). 1. ábra. Energianyerésre alkalmas biomassza-féleségek, a felhasználási területek, valamint a fosszilis energiahordozók kiváltásának kapcsolata (Büki G., 2009; Németh K., 2011 alapján saját szerkesztés) Szilárd halmazállapotú, tüzelési célra használt biomassza főtermékként lágy és fás szárú energianövényekből áll, melléktermékként a mező- és erdőgazdaságból, valamint a feldolgozóiparból kerül ki. Ezek egyrészét

3 közvetlenül, míg egy másik részét valamilyen átalakítást (aprítást, tömörítést) követően égetik el. Az így kapott hőenergiát vagy közvetlenül hő formájában hasznosítják (többek közt a lakosság és az ipar), vagy konverziót követően villamos energiát állítanak elő belőle. Ily módon a biomasszából származó elektromos áram az összes felhasználási területet érinti, és jelentős megtakarítást eredményezhet a földgáz, de áttételesen a szén és a hasadóanyag felhasználásban is. Folyékony halmazállapotú energiahordozó alapanyagaként egyrészt az olajos, másrészt a magas cukor/keményítő/cellulóz tartalmú növények jönnek számításba. A biodízelt a magas olajtartalmú növények termékeiből préseléssel kinyert trigliceridek átészterezésével, vegyi úton állítják elő. Az alkohol alapú hajtóanyagokat (etanol, metanol) a nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmazó növényekből erjesztéssel, illetve hidrolízis és fermentáció segítségével, majd pedig desztillációval nyerik. A biomassza felhasználásához kapcsolódó előnyök és hátrányok mérlegelése során mind gazdasági, mind környezetvédelmi téren itt mutatkozik a legtöbb vitás kérdés (Kazai Zs. Varga K., 2007; Gyulai I., 2009). A tüzelésre és hajtóanyaggyártásra nem, vagy csak kis hatékonysággal használható szerves anyag még alkalmas biogáz előállítására. A számos biogáz termelési lehetőség közül három terület emelkedik ki, mégpedig a mezőgazdaság és az állattenyésztés melléktermékeinek, hulladékainak; a szennyvíztisztítók anyagainak és a szennyvíziszapnak a feldolgozása; valamint a települési hulladékokból képződő depóniagáz. Mindegyik eljárás beruházás igényes, üzemeltetése szigorú technológiai fegyelmet kíván. A biogáz termelés környezetkímélő eljárás, alkalmas a mezőgazdasági és az állati eredetű melléktermékek és hulladékok ártalmatlanítására, valamint értékes biotrágya előállítására (Szendrei J., 2005). Magyarország kedvező bioenergetikai potenciállal rendelkezik. A társadalmi igények, az ökológiai korlátok és a gazdasági viszonyok kívánalmait figyelembe véve a biomassza maximálisan megtermelhető és felhasználható mennyiségének becslése jelentős eltéréseket mutat (1. táblázat) (Dinya L., 2008).

4 1. táblázat. A hazai bioenergetikai potenciálra vonatkozó becslések (Büki G., 2009; Dinya L., 2008; Hajdú J., 2006 adatai alapján saját szerkesztés) Számítást végzők Alsó érték Felső érték (PJ/év) (PJ/év) MTA Megújuló Energia Albizottsága ( ) Energia Klub (2006) Hajdú (2006) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006) 145,5 FVM (2007) 260 Büki (2009) Szélsőértékek: Ezen túlmenően az egyes energetikai célú ültetvények, vagy akár az erdőállományból kikerülő fa hektáronkénti mennyiségének, energiahozamának megállapításánál hasonló eltérések figyelhetők meg az egyes szerzők között (Gyulai I., 2009). Egyes EU-s országok, mint Ausztria, a skandináv országok, melyek 2020-as vállalásai messze meghaladják a Magyarországra vonatkozó irányszámot, jóval nagyobb bioenergetikai potenciállal bírnak. Összességében Magyarország lehetőségei jók, még nagy tartalékai vannak a biomassza alapú energiatermelésben. A prognózisok szerint 2020-ban az összes megújulón belül megközelítően 90%-os részarányt ér el a biomassza, amely részben összefügg azzal a ténnyel, hogy a Nemzeti Cselekvési Terv mind az öt prioritása erősen kötődik a biomassza felhasználásához. A biológiai eredetű energiaforrások hasznosításának környezeti, gazdasági és társadalmi hatásával kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. Általában nehézséget jelent, hogy a biomasszára alapozott energiatermelési eljárások jelentős részének magas a beruházási költsége, ily módon a megtérülési idő sok esetben hosszúnak mondható. A bioenergia-hordozókra általánosságban jellemző az alacsony energiasűrűség, ezért nagyobb mennyiség/térfogat mozgatására, tárolására és feldolgozására van szükség. További problémát jelenthet a szükséges infrastruktúra és a megfelelő logisztika hiánya. Fontos szem előtt tartani, hogy kimeríthető energiaforrásról van szó, ezért a mértéktartó és fenntartható termesztés megvalósítása indokolt. A biomassza alapú energiatermelés gondos, tervszerű megvalósításával az ún. zöld gazdaság alapjai fektethetők le. Ez gyakorlatilag a vidéki térségek revitalizálását, a helyi gazdaság több lábon állását teszi lehetővé, az új munkahelyek teremtésével, régiek megtartásával, az energetikai és pénzügyi tevékenységek némi racionalizálásával.

5 A dendromassza felhasználási lehetőségei, helye, szerepe és jövőbeni várható alakulása A fenntartható és ésszerű biomassza alapú energiatermelés esetében fontos szempontnak kell lennie a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazásának, az optimális felhasználási terület kiválasztásának, a teljes termelési és feldolgozási ciklusra vonatkozó ésszerű tervezésnek, valamint az energiaigények csökkentésének és az energiatakarékosságnak. A tüzelhető szilárd halmazállapotú biomasszák közé tartozik a tűzifa, a fás és lágyszárú energetikai ültetvények, a faipari hulladékok, a növénytermesztés és egyéb tüzelhető melléktermékek, valamint a belőlük előállított brikett és pellet. A megújuló energiaforrások közül Magyarországon a tűzifa felhasználása a legelterjedtebb és a legnagyobb mértékű. A fa szerepének és árának felértékelődése számos gazdasági folyamat és intézkedés együttes következménye. Egyrészről hozzájárul a régi, széntüzelésű erőművek 2002-től részleges vagy teljes fatüzelésre történő folyamatos átállása. Másrészről a ban kezdődő gazdasági válság hatására az egyes árképzők, mint a kőolaj (termékek) ára, a dollár árfolyam változása a földgáz árában is ugrásszerű növekedést eredményezett (MEH, 2010). Magyarország az egy főre eső gázfogyasztás terén a második helyen áll Európában, ezért ez a helyzet jelentősen kiszolgáltatottá tette az egész gazdaság működését, de még a lakosság szintjén is bizonytalanságot eredményezett. Mindezek következményeként az energiát akár saját, akár értékesítési célra termelők figyelme egyre inkább a biomassza, elsősorban a fa felé fordult. A legnagyobb fogyasztók az erőművek, fűtőművek és a lakosság. A fent említett okok miatt a régi széntüzelésű erőművek, valamint az újonnan épült dendromassza-tüzelésű erőművek tüzelőanyag igénye megnőtt. A távhőszolgáltatásban is megfigyelhető a tüzelőanyag váltás, amely általában az önkormányzatok beruházásainak köszönhető. Ezeknek a kis és közepes méretű fűtőműveknek és fűtőerőműveknek a száma is egyre nagyobb felvevőpiacot fog jelenteni, főleg ha figyelembe vesszük számuk remélhető gyarapodását. Az elmúlt években bekövetkezett gázáremelkedés hatására a lakosság egy jelentős része, elsősorban a vidéken élők, és akinek módja volt rá különösebb beruházási költség nélkül meglévő vegyes tüzelésű kazán esetén áttért a tűzifa felhasználására ben a nagyerőművek körülbelül 1,7 millió m 3, a fűtőművek 0,07 millió m 3, míg a lakosság 1,5 millió m 3 faanyagot használt fel (MET, 2010). A fa, illetve a fás szárú növényekből származó tüzelőanyagok három nagy területről kerülnek ki, az erdőgazdaságból, a mezőgazdasági és faipari hulladékokból, valamint a fás szárú energetikai növénytermesztésből. Magyarország erdősültsége jelenleg 20,3%, az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt (MGSZH

6 Erdészeti Igazgatóság, 2010). Az erdőtörvényben foglalt szigorú szabályozás mellett az országban fenntartható módon, (2004-től) éves szinten 10 millió m 3 fa termelhető ki (2. ábra). 2. ábra. A hazai erdőkben a kitermelhető, a ténylegesen kitermelt faanyag, a tűzifa felhasználása és éves alakulása (az MGSZH Erdészeti Igazgatóság 2010 adatai alapján saját szerkesztés) A tényleges mennyiség az utóbbi években a mindenkori megengedett értéknek 70 %-át sem éri el, így szinte minden évben eltérő mértékben, de növekszik az ország élőfakészlete. A tényleges fakitermelés a vizsgált tíz év átlagában 0,8%-kal csökkent. Ez annak ellenére következett be, hogy 2002-től kezdődően, 2005-től pedig tömegesen részben vagy egészben biomasszát tüzelő nagy erőművek állandó felvevőként jelentek meg a piacon. A tűzifa felhasználásának éves változásában jelentős ingások figyelhetőek meg. A ös emelkedés elsősorban az erőművek faigényének köszönhető, a 2008-as és a 2009-es növekedés pedig a gázár emelkedésével összefüggő lakossági felhasználásban megnövekedett keresletnek tulajdonítható. A biomassza felhasználásával elsősorban a fatüzeléssel kapcsolatosan a lelkes természetvédők egy része meglehetősen negatív és téves képet alkotott, miszerint az erőművek az erdők egészséges faállományát tüzelik el, korlátozás nélkül, amíg a készlet tart. Egyrészt a fenti adatok ezen hipotézist érdemben cáfolják, másrészt az erdőkből kitermelt faanyag jó minőségű része fűrész és lemezipari rönk formájában a tűzifánál jóval magasabb áron kerül értékesítésre. Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát jól meghatározott paraméterek igazolják (Monoki Á., 2011). A Nemzeti Erdőstratégiában megfogalmazottak alapján az

7 erdészetekből 3,6-3,7 millió m 3 (36,5 50 PJ) tűzifa kitermelése hosszútávon realizálható (Monoki Á., 2011). Ebből a mennyiségből 2009-ben a nagyteljesítményű erőművek 0,8 1 millió m 3 fogtak le, a többit a kisebb fűtőművek és a lakosság fogyasztásra fordították (Jung L., 2010). A tűzifa felhasználással kapcsolatos szcenáriók szerint a lakossági szektorban jelentős (46%-os) növekedés várható 2020-ra vonatkozóan. A kereslet fenntartható kielégítése rövid és középtávon elvileg nem okoz problémát, mert változások következnek be a többi felhasználó esetében is (KPMG, 2010). A kitermelt fa kb. 20 % apadék formájában (ágak, gallyak, kéreg, vágáskor keletkező forgács, tuskó) korábban nem vagy csak minimálisan került hasznosításra. A megemelkedett tűzifaár mellett azonban ennek az apadéknak közel 75%-a (ami a bruttó fakitermelés 15-17%-a) gazdaságosan begyűjthető és feldolgozható (Barkóczy Zs. Ivelics R., 2008). Annak ellenére, hogy ez a tevékenység munkaerő igényesebb, mégis megéri az idő és energiaráfordítást, mivel ez éves szinten megközelítően 1,4 1,5 millió m 3 eltüzelhető famennyiséget jelent. A vágástéri apadék hasznosításában nagy potenciálok rejlenek. Egyfelől éves szinten ez megközelítően 1,4 1,5 millió m 3 eltüzelhető famennyiséget jelent. Másfelől ennek a begyűjtése, feldolgozása idő és munkaerő igényes folyamat, amely a nagy erő és fűtőműveknek nem éri meg, de helyi lokális és közösségi szinten ez teljesen kivitelezhető, a helyi foglalkoztatási szerkezetbe is jól beleilleszthető. Az erdészeti fakitermelés mellett jelentős, megközelítően 700 ezer m 3 faipari hulladék keletkezik. Teljes és pontos becslés nem adható, mivel a faipari hulladék (kéreg, fahulladék, faforgács, bútoripari hulladék stb.) mennyisége rendkívül kitett a mindenkori piaci mozgásoknak és igényeknek. A mindenkor keletkező mennyiség egy részét ipari célra (faforgácslap, farostlemez gyártásra, vagy egyéb módon) értékesítik, míg a másik részét általában helyben energetikai célú termék (pellet és brikett) előállítására használják. Az energetikai célú felhasználásra a mindenkor keletkező hulladék évi mennyiségétől függően megközelítően 250 ezer tonna áll rendelkezésre (Burján Z., 2009). A fa mint fűtőanyag iránt az utóbbi időben a fent említett okok miatt egyre nagyobb mértékben növekszik a kereslet. Könnyen belátható, hogy a hagyományos erdészetekben meglévő tartalékok, valamint még a melléktermékek és a hulladékok alaposabb begyűjtéséből adódó mennyiségek sem képesek hosszútávon ezt az igényt biztosítani. Az energetikai célokat szolgáló faanyag hazánkban viszonylag új keletű és nagy tartalékokkal rendelkező forrása a fás szárú energetikai ültetvények. Az energetikai faültetvények a mezőgazdasági művelési ágba tartozó, az egyes országok klimatikus és termőhelyi adottságainak megfelelően szelektált növényekkel létesített célültetvények, amelyek gyorsan, nagy mennyiségű és jó égési tulajdonságokkal rendelkező dendromassza előállítására képesek (Führer et al., 2008). A hazai jogszabály [71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú

8 energetikai ültetvényekről] a sarjasztatásos és a hengeres energetikai faültetvény fogalmát határozza meg. Általában a vágásforduló hossza szerint az ültetvények rövid 5 év alattiak, közepes 5 15 évesek, vagy hosszú évesek lehetnek (Németh K., 2011). A rövid vágásfordulójú faültetvények alkalmazásának előnyei, hogy a termőhely, a klíma, a fafaj, és a termesztés-technológia függvényében egységnyi területről éves szinten jóval nagyobb dendromassza hozamot, illetve 5 15-ször nagyobb abszolút szárazanyag tartalmat lehet kinyerni, mint a hagyományos erdők esetében (Barkócz Zs. Ivelics R., 2008). Emellett az ország területén viszonylag egyenletesen, az igényeknek felhasználási módnak, szállítási távolságnak megfelelően telepíthetők, és jól kombinálhatók a decentralizált energiatermeléssel. Az egyes növények meglehetősen széles tolerancia skálával rendelkeznek, ezért gyakorlatilag bármely termőhelyi típushoz rendelhető legalább egy optimálisan termeszthető energianövény. Magyarországon a rövid vágásfordulójú energetikai célú fatermesztésre elsősorban a nyár, a fűz, és az akác alkalmazható. A hazai (éghajlati, talajtani) viszonyokra kifejlesztett fajták révén a degradálódott, a kedvezőtlen termőhely adottságú (17 AK alatti, belvízveszélyes), vagy mezőgazdasági célra nem hasznosítható ipari területek (meddőhányók, szennyezett földek) is alkalmasak lennének energetikai alapanyagok és termékek rentábilis előállítására. A fás szárú energetikai ültetvények így nem vonják el az értékes és jó minőségű földterületeket a szántóföldi és egyéb értékes növények termesztésétől. Hátrányként említhető, hogy általában a közvélemény és a gazdák is számos területen (mint a technológia, a támogatások) csak részleges és hiányos ismeretekkel rendelkeznek (Tóth J. B. Tóth T,. 2011). A viszonylag magas beruházási költségek és a támogatási rendszerek hiányossága sem kezdeményeznek az energiaerdők elterjedésének (Tóth J. B. Tóth T., 2012). A feldolgozás és értékesítés során a fosszilis energiahordozókhoz képest alacsonyabb energiasűrűsége miatt nagyobb mennyiséggel és térfogattal (így magasabb költségekkel) kell számolni, továbbá változó nedvességtartalom és szezonális rendelkezésre állás sem kedvező tulajdonság. A fás szárú ültetvénytelepítéssel hasznosított terület 2006-ban mindössze 300 ha körül mozgott (Varga T., 2009). A 2007-től bekövetkezett jogszabályi változásoknak köszönhetően lehetővé vált, hogy a rövid vágásfordulójú faültetvények mezőgazdasági területen való termesztése állami támogatásban részesüljön. Ennek eredményeként az összes tervezett (bejelentett és engedélyezett) fás szárú ültetvény területe 2009 júniusáig 2665 hektárra, 2010 szeptemberére pedig 6456 hektárra növekedett (Gockler L., 2010). A központi stratégiai tervek és célkitűzések 2020-ra ezer ha energiaültetvénnyel terveznek.

9 Összegzés Magyarország kedvező bioenergetikai potenciállal rendelkezik. A társadalmi igények, az ökológiai korlátok és a gazdasági viszonyok kívánalmait figyelembe véve a biomassza maximálisan megtermelhető és felhasználható mennyiségének becslése azonban jelentős eltéréseket mutat. A fa mint fűtőanyag iránt az utóbbi években egyre nagyobb mértékű keresletnövekedés indult meg, ami várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Könnyen belátható, hogy a hagyományos erdészetekben meglévő tartalékok, valamint még a melléktermékek és a hulladékok alaposabb begyűjtéséből adódó mennyiségek sem képesek hosszútávon ezt az igényt biztosítani. Az energetikai célokat szolgáló faanyag hazánkban viszonylag új keletű és nagy tartalékokkal rendelkező forrása a fás szárú energetikai ültetvények lehetnek. Irodalom BÜKI G. (2009): Falufűtéssel a vidékfejlesztésért Programjavaslat a biomassza hatékony energetikai hasznosítására. Előadás. Energiapolitikai Hétfő Esték, december 14. Budapest. BARKÓCZY ZS. IVELICS R. (2008): Energetikai célú ültetvények. In. SCHIBERNA E. (szerk.): Erdészeti Kisfüzetek. Magán erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda Erdészeti Kisfüzetek, Sopron. 57. p. BURJÁN Z. (2009): Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok. Előadás. InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, szeptember 04. Sopron. DINYA L. (2008): Ökoenergetikai hálózatok illúziók és realitások. In. Hálózatok és klaszteresedés. Elméleti és tapasztalati háttér az Észak- Magyarországi régió példáin keresztül. NORRIA, Miskolc. pp FÜHRER E. RÉDEI K. TÓTH B. (2008): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest. 46. p. GOCKLER L. (2010): Fás szárú energiaültetvények a mezőgazdaságban 2. rész. A sarjasztásos fás szárú energetikai ültetvény technológiájának megfontolandó elemei. Mezőgazdasági technika p. GYULAI I. (2009): A biomassza dilemma. Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest. pp HAJDÚ J. (2006): Mezőgazdasági eredetű biomasszák energetikai hasznosítása Magyarországon. Bioenergia p. JUNG L. (2010): Erdőgazdálkodás és megújuló energiagazdálkodás. In. GERGELY S. (szerk.): Fenntartható energiagazdálkodás. I. A települési energiaellátás új rendszerei. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös. pp

10 KAZAI ZS. VARGA K. (2007): Bioüzemanyagok a környezeti és gazdasági fenntarthatóság tükrében. URL:http://energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/Ener gia_klub_memorandum_biouzemanyag.pdf Letöltés dátuma: KPMG (2010): A biomassza, mint erőművi tüzelőanyag keresletének, kínálatának, valamint árának időszakra vonatkozó éves előrejelzése. Jelentés KPMG Tanácsadás, Energetikai és közüzemi szektor január. KPMG, Budapest. pp LÁNG I. (1984): A Biológiai eredetű anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetőségei. Komplex Bizottság jelentése. MTA, Budapest. pp MEH (2010): Vezetékes energiahordozók évkönyve Energiaközpont Kht. Budapest. MET (2010): Fahasználat Magyarországon URL: Letöltés dátuma: MONOKI Á. (2011): Biomassza energia. URL: html/kornyezettud/megujulo/biomassza/biomassza.html Letöltés dátuma: NÉMETH K. (2011): Dendromassza-hasznosításon alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola. Keszthely. pp PECZNIK P. (2004): A biomassza energetikai hasznosítása. In. SEMBERY P. TÓTH L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. pp SZENDREI J. (2005): Biogáz előállítása mezőgazdasági hulladékokból és melléktermékekből. Energia és Mezőgazdaság Fórum. Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport. pp TÓTH J. B. TÓTH T. (2011): A fás szárú energianövények termesztésének társadalmi és gazdasági feltételei. In. SZABÓ V. FAZEKAS I. (szerk.): Környezettudatos energiatermelés és -felhasználás. Meridián Alapítvány, Debrecen. pp TÓTH J. B. TÓTH T. (2012): A fás szárú energianövények elterjedésének aktuális kérdései. Értékálló Aranykorona pp VARGA T. (2009): Energia célú biomassza-termelés támogatási rendszere. Előadás. Pellet konferencia A pellet esélyei Magyarországon március 25. Budapest.

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

nak kapcsolata Magyarországon

nak kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának nak kapcsolata Magyarországon gon Prof. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Szerző: Tóth Tamás. Témavezető: Ekéné dr. Zamárdi Ilona

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Szerző: Tóth Tamás. Témavezető: Ekéné dr. Zamárdi Ilona DE TTK 1949 A megújuló energiaforrások társadalmi háttérvizsgálata a Hernád-völgy településein, különös tekintettel a dendromassza-alapú közösségi hőenergia-termelésre Egyetemi doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó Észak Alföldi Önkormányzati Energia nap Tisztelettel köszöntöm a H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó résztvevőit Barta István okl. mérnök

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László "Az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége (Confederation of European Forest Owners (CEPF)) felhívta a döntéshozók, az üzleti élet és a nyilvánosság szereplőinek

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Nem a lábunk, hanem az elménk visz előre. /Kínai közmondás/

Nem a lábunk, hanem az elménk visz előre. /Kínai közmondás/ Nem a lábunk, hanem az elménk visz előre. /Kínai közmondás/ 1 Innováció, vagy halál. (Gábor Dénes) 2 A ZÖLDENERGIA INNOVÁCIÓS LÁNC ELEMEINEK FEJLESZTÉSE A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN Dr. Gergely Sándor CSc.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben Tóth László 1, Beke János 1, Hajdú József 2 1 Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő; 2 OBEKK Zrt., Gödöllő Magyarországon

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai Büki Gergely Budapesti Szkeptikus Konferencia 2010. február 27. Az energiaellátás s rendszere - feladatok Végenergi a-felhaszná

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon

Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon DOI: 10.18427/iri-2016-0012 Az energiagazdálkodás jelene és jövője Magyarországon Csipkés Margit Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar csipkes.margit@econ.unideb.hu Bevezetés A világ népességének és

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben