A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Tóth Tamás Szegedi Sándor A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON Bevezetés A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan, és folyamatos kielégítése minden társadalom alapvető feladata. Energiatakarékos termelés fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomassza használható fel. A fosszilis energiahordozók drágulása miatt egyre inkább előtérbe került a tűzifa intenzívebb felhasználása. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a jelenleg felhasználható dendromassza milyen feltételek mellett képes kielégíteni a folyamatosan növekvő igényeket. A biomassza-alapú energiatermelés általános jellemzése Magyarország adottságait figyelembe véve a megújuló energiaforrások közül eltérő mértékben és feltételekkel, de mindegyik alkalmazására van lehetőség. A megújulók felhasználásának kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a hasznosítás metódusa erősen függ a forrás mennyiségétől, a rendelkezésre állás gyakoriságától, a tárolhatóság lehetőségeitől. Ezen túlmenően meghatározó lehet még a felhasználás módja, komfortszintje, a hasznosítás gazdasági feltételei, valamint a társadalmi megítélésben, köztudatban betöltött szerep. A sokrétű szempontrendszernek részben vagy egészben a biomassza energetikai felhasználása képes eleget tenni. A biomassza kifejezés mára széles körben, gyakran használt gyűjtőnév, amelybe éppúgy beletartozik az alapanyagok kérdésköre, mint a szerves anyagok felhasználási lehetőségei, technológiái. A biomassza a termelésifelhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges (természetes vegetáció), másodlagos (állatvilág, állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai) vagy harmadlagos (mindenféle emberi tevékenységhez kapcsolódó szerves eredetű hulladékok és melléktermékek) (Láng I., 1984; Pecznik P., 2004). A biomassza termelés elsődleges célja egyrészről az élelmiszer, a takarmány és ezekhez kapcsolódó anyagok biztosítása, másrészről a gazdaság, elsősorban a

2 fa-, (papír-, fűrész-, bútor-és építő)ipar számára szükséges termékek előállítása. Ezek kielégítés során képződött melléktermékek, hulladékok, és a megtermelt, de fel nem használt mennyiségek, valamint fennmaradó területeken céltermékként előállított biomassza használható fel energetikai célokra. Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése és a növekvő életszínvonal egyre nagyobb energiaigénnyel párosult, amelynek a mértékét nem csökkentette a közelmúltban a világon végigsöpört gazdasági válság, valamint a számos kőolaj és földgáz exportáló országot érintő társadalmi politikai krízis. Az energiaköltségek tovább emelkedése nemcsak az egyes országok gazdaságát és költségvetését terhelte meg, hanem az importfüggőség révén az energetikai kiszolgáltatottságot és sebezhetőséget is növelte. Az EU-ban és így Magyarországon is központi kérdéssé vált az energia, és egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a biomassza intenzívebb energetikai hasznosítása iránt. A biomassza felhasználása révén lehetővé válik az átalakítás típusától, céljától függően a szén, a kőolaj, a földgáz és az atomenergia helyettesítése, részleges kiváltása (Büki G., 2009). A bioenergiahordozók halmazállapot átalakítási és felhasználási módok szerint is csoportosíthatók (1. ábra). 1. ábra. Energianyerésre alkalmas biomassza-féleségek, a felhasználási területek, valamint a fosszilis energiahordozók kiváltásának kapcsolata (Büki G., 2009; Németh K., 2011 alapján saját szerkesztés) Szilárd halmazállapotú, tüzelési célra használt biomassza főtermékként lágy és fás szárú energianövényekből áll, melléktermékként a mező- és erdőgazdaságból, valamint a feldolgozóiparból kerül ki. Ezek egyrészét

3 közvetlenül, míg egy másik részét valamilyen átalakítást (aprítást, tömörítést) követően égetik el. Az így kapott hőenergiát vagy közvetlenül hő formájában hasznosítják (többek közt a lakosság és az ipar), vagy konverziót követően villamos energiát állítanak elő belőle. Ily módon a biomasszából származó elektromos áram az összes felhasználási területet érinti, és jelentős megtakarítást eredményezhet a földgáz, de áttételesen a szén és a hasadóanyag felhasználásban is. Folyékony halmazállapotú energiahordozó alapanyagaként egyrészt az olajos, másrészt a magas cukor/keményítő/cellulóz tartalmú növények jönnek számításba. A biodízelt a magas olajtartalmú növények termékeiből préseléssel kinyert trigliceridek átészterezésével, vegyi úton állítják elő. Az alkohol alapú hajtóanyagokat (etanol, metanol) a nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmazó növényekből erjesztéssel, illetve hidrolízis és fermentáció segítségével, majd pedig desztillációval nyerik. A biomassza felhasználásához kapcsolódó előnyök és hátrányok mérlegelése során mind gazdasági, mind környezetvédelmi téren itt mutatkozik a legtöbb vitás kérdés (Kazai Zs. Varga K., 2007; Gyulai I., 2009). A tüzelésre és hajtóanyaggyártásra nem, vagy csak kis hatékonysággal használható szerves anyag még alkalmas biogáz előállítására. A számos biogáz termelési lehetőség közül három terület emelkedik ki, mégpedig a mezőgazdaság és az állattenyésztés melléktermékeinek, hulladékainak; a szennyvíztisztítók anyagainak és a szennyvíziszapnak a feldolgozása; valamint a települési hulladékokból képződő depóniagáz. Mindegyik eljárás beruházás igényes, üzemeltetése szigorú technológiai fegyelmet kíván. A biogáz termelés környezetkímélő eljárás, alkalmas a mezőgazdasági és az állati eredetű melléktermékek és hulladékok ártalmatlanítására, valamint értékes biotrágya előállítására (Szendrei J., 2005). Magyarország kedvező bioenergetikai potenciállal rendelkezik. A társadalmi igények, az ökológiai korlátok és a gazdasági viszonyok kívánalmait figyelembe véve a biomassza maximálisan megtermelhető és felhasználható mennyiségének becslése jelentős eltéréseket mutat (1. táblázat) (Dinya L., 2008).

4 1. táblázat. A hazai bioenergetikai potenciálra vonatkozó becslések (Büki G., 2009; Dinya L., 2008; Hajdú J., 2006 adatai alapján saját szerkesztés) Számítást végzők Alsó érték Felső érték (PJ/év) (PJ/év) MTA Megújuló Energia Albizottsága ( ) Energia Klub (2006) Hajdú (2006) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006) 145,5 FVM (2007) 260 Büki (2009) Szélsőértékek: Ezen túlmenően az egyes energetikai célú ültetvények, vagy akár az erdőállományból kikerülő fa hektáronkénti mennyiségének, energiahozamának megállapításánál hasonló eltérések figyelhetők meg az egyes szerzők között (Gyulai I., 2009). Egyes EU-s országok, mint Ausztria, a skandináv országok, melyek 2020-as vállalásai messze meghaladják a Magyarországra vonatkozó irányszámot, jóval nagyobb bioenergetikai potenciállal bírnak. Összességében Magyarország lehetőségei jók, még nagy tartalékai vannak a biomassza alapú energiatermelésben. A prognózisok szerint 2020-ban az összes megújulón belül megközelítően 90%-os részarányt ér el a biomassza, amely részben összefügg azzal a ténnyel, hogy a Nemzeti Cselekvési Terv mind az öt prioritása erősen kötődik a biomassza felhasználásához. A biológiai eredetű energiaforrások hasznosításának környezeti, gazdasági és társadalmi hatásával kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. Általában nehézséget jelent, hogy a biomasszára alapozott energiatermelési eljárások jelentős részének magas a beruházási költsége, ily módon a megtérülési idő sok esetben hosszúnak mondható. A bioenergia-hordozókra általánosságban jellemző az alacsony energiasűrűség, ezért nagyobb mennyiség/térfogat mozgatására, tárolására és feldolgozására van szükség. További problémát jelenthet a szükséges infrastruktúra és a megfelelő logisztika hiánya. Fontos szem előtt tartani, hogy kimeríthető energiaforrásról van szó, ezért a mértéktartó és fenntartható termesztés megvalósítása indokolt. A biomassza alapú energiatermelés gondos, tervszerű megvalósításával az ún. zöld gazdaság alapjai fektethetők le. Ez gyakorlatilag a vidéki térségek revitalizálását, a helyi gazdaság több lábon állását teszi lehetővé, az új munkahelyek teremtésével, régiek megtartásával, az energetikai és pénzügyi tevékenységek némi racionalizálásával.

5 A dendromassza felhasználási lehetőségei, helye, szerepe és jövőbeni várható alakulása A fenntartható és ésszerű biomassza alapú energiatermelés esetében fontos szempontnak kell lennie a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazásának, az optimális felhasználási terület kiválasztásának, a teljes termelési és feldolgozási ciklusra vonatkozó ésszerű tervezésnek, valamint az energiaigények csökkentésének és az energiatakarékosságnak. A tüzelhető szilárd halmazállapotú biomasszák közé tartozik a tűzifa, a fás és lágyszárú energetikai ültetvények, a faipari hulladékok, a növénytermesztés és egyéb tüzelhető melléktermékek, valamint a belőlük előállított brikett és pellet. A megújuló energiaforrások közül Magyarországon a tűzifa felhasználása a legelterjedtebb és a legnagyobb mértékű. A fa szerepének és árának felértékelődése számos gazdasági folyamat és intézkedés együttes következménye. Egyrészről hozzájárul a régi, széntüzelésű erőművek 2002-től részleges vagy teljes fatüzelésre történő folyamatos átállása. Másrészről a ban kezdődő gazdasági válság hatására az egyes árképzők, mint a kőolaj (termékek) ára, a dollár árfolyam változása a földgáz árában is ugrásszerű növekedést eredményezett (MEH, 2010). Magyarország az egy főre eső gázfogyasztás terén a második helyen áll Európában, ezért ez a helyzet jelentősen kiszolgáltatottá tette az egész gazdaság működését, de még a lakosság szintjén is bizonytalanságot eredményezett. Mindezek következményeként az energiát akár saját, akár értékesítési célra termelők figyelme egyre inkább a biomassza, elsősorban a fa felé fordult. A legnagyobb fogyasztók az erőművek, fűtőművek és a lakosság. A fent említett okok miatt a régi széntüzelésű erőművek, valamint az újonnan épült dendromassza-tüzelésű erőművek tüzelőanyag igénye megnőtt. A távhőszolgáltatásban is megfigyelhető a tüzelőanyag váltás, amely általában az önkormányzatok beruházásainak köszönhető. Ezeknek a kis és közepes méretű fűtőműveknek és fűtőerőműveknek a száma is egyre nagyobb felvevőpiacot fog jelenteni, főleg ha figyelembe vesszük számuk remélhető gyarapodását. Az elmúlt években bekövetkezett gázáremelkedés hatására a lakosság egy jelentős része, elsősorban a vidéken élők, és akinek módja volt rá különösebb beruházási költség nélkül meglévő vegyes tüzelésű kazán esetén áttért a tűzifa felhasználására ben a nagyerőművek körülbelül 1,7 millió m 3, a fűtőművek 0,07 millió m 3, míg a lakosság 1,5 millió m 3 faanyagot használt fel (MET, 2010). A fa, illetve a fás szárú növényekből származó tüzelőanyagok három nagy területről kerülnek ki, az erdőgazdaságból, a mezőgazdasági és faipari hulladékokból, valamint a fás szárú energetikai növénytermesztésből. Magyarország erdősültsége jelenleg 20,3%, az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt (MGSZH

6 Erdészeti Igazgatóság, 2010). Az erdőtörvényben foglalt szigorú szabályozás mellett az országban fenntartható módon, (2004-től) éves szinten 10 millió m 3 fa termelhető ki (2. ábra). 2. ábra. A hazai erdőkben a kitermelhető, a ténylegesen kitermelt faanyag, a tűzifa felhasználása és éves alakulása (az MGSZH Erdészeti Igazgatóság 2010 adatai alapján saját szerkesztés) A tényleges mennyiség az utóbbi években a mindenkori megengedett értéknek 70 %-át sem éri el, így szinte minden évben eltérő mértékben, de növekszik az ország élőfakészlete. A tényleges fakitermelés a vizsgált tíz év átlagában 0,8%-kal csökkent. Ez annak ellenére következett be, hogy 2002-től kezdődően, 2005-től pedig tömegesen részben vagy egészben biomasszát tüzelő nagy erőművek állandó felvevőként jelentek meg a piacon. A tűzifa felhasználásának éves változásában jelentős ingások figyelhetőek meg. A ös emelkedés elsősorban az erőművek faigényének köszönhető, a 2008-as és a 2009-es növekedés pedig a gázár emelkedésével összefüggő lakossági felhasználásban megnövekedett keresletnek tulajdonítható. A biomassza felhasználásával elsősorban a fatüzeléssel kapcsolatosan a lelkes természetvédők egy része meglehetősen negatív és téves képet alkotott, miszerint az erőművek az erdők egészséges faállományát tüzelik el, korlátozás nélkül, amíg a készlet tart. Egyrészt a fenti adatok ezen hipotézist érdemben cáfolják, másrészt az erdőkből kitermelt faanyag jó minőségű része fűrész és lemezipari rönk formájában a tűzifánál jóval magasabb áron kerül értékesítésre. Az energetikai felhasználásra kerülő erdészeti alapanyag fűrészipari feldolgozásra való alkalmatlanságát jól meghatározott paraméterek igazolják (Monoki Á., 2011). A Nemzeti Erdőstratégiában megfogalmazottak alapján az

7 erdészetekből 3,6-3,7 millió m 3 (36,5 50 PJ) tűzifa kitermelése hosszútávon realizálható (Monoki Á., 2011). Ebből a mennyiségből 2009-ben a nagyteljesítményű erőművek 0,8 1 millió m 3 fogtak le, a többit a kisebb fűtőművek és a lakosság fogyasztásra fordították (Jung L., 2010). A tűzifa felhasználással kapcsolatos szcenáriók szerint a lakossági szektorban jelentős (46%-os) növekedés várható 2020-ra vonatkozóan. A kereslet fenntartható kielégítése rövid és középtávon elvileg nem okoz problémát, mert változások következnek be a többi felhasználó esetében is (KPMG, 2010). A kitermelt fa kb. 20 % apadék formájában (ágak, gallyak, kéreg, vágáskor keletkező forgács, tuskó) korábban nem vagy csak minimálisan került hasznosításra. A megemelkedett tűzifaár mellett azonban ennek az apadéknak közel 75%-a (ami a bruttó fakitermelés 15-17%-a) gazdaságosan begyűjthető és feldolgozható (Barkóczy Zs. Ivelics R., 2008). Annak ellenére, hogy ez a tevékenység munkaerő igényesebb, mégis megéri az idő és energiaráfordítást, mivel ez éves szinten megközelítően 1,4 1,5 millió m 3 eltüzelhető famennyiséget jelent. A vágástéri apadék hasznosításában nagy potenciálok rejlenek. Egyfelől éves szinten ez megközelítően 1,4 1,5 millió m 3 eltüzelhető famennyiséget jelent. Másfelől ennek a begyűjtése, feldolgozása idő és munkaerő igényes folyamat, amely a nagy erő és fűtőműveknek nem éri meg, de helyi lokális és közösségi szinten ez teljesen kivitelezhető, a helyi foglalkoztatási szerkezetbe is jól beleilleszthető. Az erdészeti fakitermelés mellett jelentős, megközelítően 700 ezer m 3 faipari hulladék keletkezik. Teljes és pontos becslés nem adható, mivel a faipari hulladék (kéreg, fahulladék, faforgács, bútoripari hulladék stb.) mennyisége rendkívül kitett a mindenkori piaci mozgásoknak és igényeknek. A mindenkor keletkező mennyiség egy részét ipari célra (faforgácslap, farostlemez gyártásra, vagy egyéb módon) értékesítik, míg a másik részét általában helyben energetikai célú termék (pellet és brikett) előállítására használják. Az energetikai célú felhasználásra a mindenkor keletkező hulladék évi mennyiségétől függően megközelítően 250 ezer tonna áll rendelkezésre (Burján Z., 2009). A fa mint fűtőanyag iránt az utóbbi időben a fent említett okok miatt egyre nagyobb mértékben növekszik a kereslet. Könnyen belátható, hogy a hagyományos erdészetekben meglévő tartalékok, valamint még a melléktermékek és a hulladékok alaposabb begyűjtéséből adódó mennyiségek sem képesek hosszútávon ezt az igényt biztosítani. Az energetikai célokat szolgáló faanyag hazánkban viszonylag új keletű és nagy tartalékokkal rendelkező forrása a fás szárú energetikai ültetvények. Az energetikai faültetvények a mezőgazdasági művelési ágba tartozó, az egyes országok klimatikus és termőhelyi adottságainak megfelelően szelektált növényekkel létesített célültetvények, amelyek gyorsan, nagy mennyiségű és jó égési tulajdonságokkal rendelkező dendromassza előállítására képesek (Führer et al., 2008). A hazai jogszabály [71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú

8 energetikai ültetvényekről] a sarjasztatásos és a hengeres energetikai faültetvény fogalmát határozza meg. Általában a vágásforduló hossza szerint az ültetvények rövid 5 év alattiak, közepes 5 15 évesek, vagy hosszú évesek lehetnek (Németh K., 2011). A rövid vágásfordulójú faültetvények alkalmazásának előnyei, hogy a termőhely, a klíma, a fafaj, és a termesztés-technológia függvényében egységnyi területről éves szinten jóval nagyobb dendromassza hozamot, illetve 5 15-ször nagyobb abszolút szárazanyag tartalmat lehet kinyerni, mint a hagyományos erdők esetében (Barkócz Zs. Ivelics R., 2008). Emellett az ország területén viszonylag egyenletesen, az igényeknek felhasználási módnak, szállítási távolságnak megfelelően telepíthetők, és jól kombinálhatók a decentralizált energiatermeléssel. Az egyes növények meglehetősen széles tolerancia skálával rendelkeznek, ezért gyakorlatilag bármely termőhelyi típushoz rendelhető legalább egy optimálisan termeszthető energianövény. Magyarországon a rövid vágásfordulójú energetikai célú fatermesztésre elsősorban a nyár, a fűz, és az akác alkalmazható. A hazai (éghajlati, talajtani) viszonyokra kifejlesztett fajták révén a degradálódott, a kedvezőtlen termőhely adottságú (17 AK alatti, belvízveszélyes), vagy mezőgazdasági célra nem hasznosítható ipari területek (meddőhányók, szennyezett földek) is alkalmasak lennének energetikai alapanyagok és termékek rentábilis előállítására. A fás szárú energetikai ültetvények így nem vonják el az értékes és jó minőségű földterületeket a szántóföldi és egyéb értékes növények termesztésétől. Hátrányként említhető, hogy általában a közvélemény és a gazdák is számos területen (mint a technológia, a támogatások) csak részleges és hiányos ismeretekkel rendelkeznek (Tóth J. B. Tóth T,. 2011). A viszonylag magas beruházási költségek és a támogatási rendszerek hiányossága sem kezdeményeznek az energiaerdők elterjedésének (Tóth J. B. Tóth T., 2012). A feldolgozás és értékesítés során a fosszilis energiahordozókhoz képest alacsonyabb energiasűrűsége miatt nagyobb mennyiséggel és térfogattal (így magasabb költségekkel) kell számolni, továbbá változó nedvességtartalom és szezonális rendelkezésre állás sem kedvező tulajdonság. A fás szárú ültetvénytelepítéssel hasznosított terület 2006-ban mindössze 300 ha körül mozgott (Varga T., 2009). A 2007-től bekövetkezett jogszabályi változásoknak köszönhetően lehetővé vált, hogy a rövid vágásfordulójú faültetvények mezőgazdasági területen való termesztése állami támogatásban részesüljön. Ennek eredményeként az összes tervezett (bejelentett és engedélyezett) fás szárú ültetvény területe 2009 júniusáig 2665 hektárra, 2010 szeptemberére pedig 6456 hektárra növekedett (Gockler L., 2010). A központi stratégiai tervek és célkitűzések 2020-ra ezer ha energiaültetvénnyel terveznek.

9 Összegzés Magyarország kedvező bioenergetikai potenciállal rendelkezik. A társadalmi igények, az ökológiai korlátok és a gazdasági viszonyok kívánalmait figyelembe véve a biomassza maximálisan megtermelhető és felhasználható mennyiségének becslése azonban jelentős eltéréseket mutat. A fa mint fűtőanyag iránt az utóbbi években egyre nagyobb mértékű keresletnövekedés indult meg, ami várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Könnyen belátható, hogy a hagyományos erdészetekben meglévő tartalékok, valamint még a melléktermékek és a hulladékok alaposabb begyűjtéséből adódó mennyiségek sem képesek hosszútávon ezt az igényt biztosítani. Az energetikai célokat szolgáló faanyag hazánkban viszonylag új keletű és nagy tartalékokkal rendelkező forrása a fás szárú energetikai ültetvények lehetnek. Irodalom BÜKI G. (2009): Falufűtéssel a vidékfejlesztésért Programjavaslat a biomassza hatékony energetikai hasznosítására. Előadás. Energiapolitikai Hétfő Esték, december 14. Budapest. BARKÓCZY ZS. IVELICS R. (2008): Energetikai célú ültetvények. In. SCHIBERNA E. (szerk.): Erdészeti Kisfüzetek. Magán erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda Erdészeti Kisfüzetek, Sopron. 57. p. BURJÁN Z. (2009): Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok. Előadás. InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, szeptember 04. Sopron. DINYA L. (2008): Ökoenergetikai hálózatok illúziók és realitások. In. Hálózatok és klaszteresedés. Elméleti és tapasztalati háttér az Észak- Magyarországi régió példáin keresztül. NORRIA, Miskolc. pp FÜHRER E. RÉDEI K. TÓTH B. (2008): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest. 46. p. GOCKLER L. (2010): Fás szárú energiaültetvények a mezőgazdaságban 2. rész. A sarjasztásos fás szárú energetikai ültetvény technológiájának megfontolandó elemei. Mezőgazdasági technika p. GYULAI I. (2009): A biomassza dilemma. Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest. pp HAJDÚ J. (2006): Mezőgazdasági eredetű biomasszák energetikai hasznosítása Magyarországon. Bioenergia p. JUNG L. (2010): Erdőgazdálkodás és megújuló energiagazdálkodás. In. GERGELY S. (szerk.): Fenntartható energiagazdálkodás. I. A települési energiaellátás új rendszerei. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös. pp

10 KAZAI ZS. VARGA K. (2007): Bioüzemanyagok a környezeti és gazdasági fenntarthatóság tükrében. URL:http://energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/Ener gia_klub_memorandum_biouzemanyag.pdf Letöltés dátuma: KPMG (2010): A biomassza, mint erőművi tüzelőanyag keresletének, kínálatának, valamint árának időszakra vonatkozó éves előrejelzése. Jelentés KPMG Tanácsadás, Energetikai és közüzemi szektor január. KPMG, Budapest. pp LÁNG I. (1984): A Biológiai eredetű anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetőségei. Komplex Bizottság jelentése. MTA, Budapest. pp MEH (2010): Vezetékes energiahordozók évkönyve Energiaközpont Kht. Budapest. MET (2010): Fahasználat Magyarországon URL: Letöltés dátuma: MONOKI Á. (2011): Biomassza energia. URL: html/kornyezettud/megujulo/biomassza/biomassza.html Letöltés dátuma: NÉMETH K. (2011): Dendromassza-hasznosításon alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola. Keszthely. pp PECZNIK P. (2004): A biomassza energetikai hasznosítása. In. SEMBERY P. TÓTH L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. pp SZENDREI J. (2005): Biogáz előállítása mezőgazdasági hulladékokból és melléktermékekből. Energia és Mezőgazdaság Fórum. Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport. pp TÓTH J. B. TÓTH T. (2011): A fás szárú energianövények termesztésének társadalmi és gazdasági feltételei. In. SZABÓ V. FAZEKAS I. (szerk.): Környezettudatos energiatermelés és -felhasználás. Meridián Alapítvány, Debrecen. pp TÓTH J. B. TÓTH T. (2012): A fás szárú energianövények elterjedésének aktuális kérdései. Értékálló Aranykorona pp VARGA T. (2009): Energia célú biomassza-termelés támogatási rendszere. Előadás. Pellet konferencia A pellet esélyei Magyarországon március 25. Budapest.

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Szerző: Tóth Tamás. Témavezető: Ekéné dr. Zamárdi Ilona

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Szerző: Tóth Tamás. Témavezető: Ekéné dr. Zamárdi Ilona DE TTK 1949 A megújuló energiaforrások társadalmi háttérvizsgálata a Hernád-völgy településein, különös tekintettel a dendromassza-alapú közösségi hőenergia-termelésre Egyetemi doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai Büki Gergely Budapesti Szkeptikus Konferencia 2010. február 27. Az energiaellátás s rendszere - feladatok Végenergi a-felhaszná

Részletesebben

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Munkaterv Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori program:

Munkaterv Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori program: Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari mérnöki kar Munkaterv Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori program Név: Doktori iskola: Doktori program: Témavezető: Képzési forma: Richter Zoltán

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc Megvalósult és tervezett biomassza projektek Magyarországon Vajnai Attila 15 perc A jelenlegi helyzet Magyarország a kiválóan teljesítő országok között van, hiszen a 2010-es célt már 2005-ben teljesítettük.

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Ismét gazdagodtunk. Dr. Gyuricza Csaba SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő

Ismét gazdagodtunk. Dr. Gyuricza Csaba SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Ismét gazdagodtunk Újabb rovattal szeretnénk Olvasóink kedvébe járni. A bioenergia mint alternatív energiaforrás sokak szerint rövid múlt után van, és hosszú jövő előtt áll. A téma iránti érdeklődés hol

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

3. előadás: A kimeríthetetlen, a megújítható, a megújuló energiaforrások és szerves hulladékok előnyei, hátrányai energetikai szempontból.

3. előadás: A kimeríthetetlen, a megújítható, a megújuló energiaforrások és szerves hulladékok előnyei, hátrányai energetikai szempontból. 3. előadás: A kimeríthetetlen, a megújítható, a megújuló energiaforrások és szerves hulladékok előnyei, hátrányai energetikai szempontból. 3.1. Nem fosszilis források Forrás oldala helyzete 3.2. Nem fosszilis

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

A PROJEKTGAZDA. A városban lélekszáma 4400 fő, melyből kb. 35%-ot tesz ki a roma származású lakosság.

A PROJEKTGAZDA. A városban lélekszáma 4400 fő, melyből kb. 35%-ot tesz ki a roma származású lakosság. A PROJEKTGAZDA Szendrő Város Önkormányzata a Bódva völgyében, az Edelényi Kistérségben fekszik, mely kistérség a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. A városban lélekszáma 4400 fő, melyből kb.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

VERSENY & KONFERENCIA

VERSENY & KONFERENCIA PROGRAMFÜZET ENERGIA A MINDENNAPOKBAN VERSENY & KONFERENCIA 2015. március 13. (péntek) Helyszín: Debreceni Akadémia Bizottság székháza 8:30 8:40 Köszöntő Csákberényi-Nagy Gergely ügyvezető, Megújuló Energiapark

Részletesebben

A SEE-REUSE projekt termékei

A SEE-REUSE projekt termékei Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudomány Program DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK,

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet Mi az a pellet Pelletnek nevezzük azt a kisméretű, körül-belül 6 mm átmérőjű hengeres - nagy energiatartalmú - terméket, amelyet alkalmas technológiai eljárás során, megfelelően előkészített fahulladékból

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Zöldenergia, klíma, társadalom

Zöldenergia, klíma, társadalom 566 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2011 Zöldenergia, klíma, társadalom GERGELY SÁNDOR MAGDA SÁNDOR Kulcsszavak: zöldenergia, energiahordozók, fűtés, faültetvény, foglalkoztatás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Új Széchenyi Terv / Zöldgazdaság-fejlesztési Program Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.2.0 B Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Kiírás dátuma:

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011.

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011. Készítette: Kauker Zsófia Energetika és környezet, 2011. Biomassza: valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége szárazföldön és vízben található, élő és

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Biomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491

Biomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491 Biomasszák hasznosítási lehetőségei Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491 A megújuló energiák helye és összefüggései Megújuló energiák összefüggései A megújuló energiák helye

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október 2007. október Energia Klub memorandum no. 4. 2007. október Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában Bár a megújuló energiaforrások hasznosítása az energiatermelés legtisztább és így a legkívánatosabb

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Dr. Fábián Zsolt, Címzetes egyetemi docens, alpolgármester Gödöllő Város Önkormányzata Városi energiafelhasználás, energetikai konferencia 2010. 11. 25.

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben