MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS TOKAJ VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS TOKAJ VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ"

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS TOKAJ VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 TARTALOM 1. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Program Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszíneire és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési Terv A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

3 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálat A telekstruktúra vizsgálata Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Vizi közlekedés Parkolás KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Energia Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

4 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb ÁSVÁNYI NYERSANYAGLELŐHELY VÁROSI KLÍMA A városi klíma kialakulásának tényezői Tokaj városi klímáját befolyásoló tényezők A klímabarát város kialakításának alapvetései, ajánlások HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE A település humán infrastruktúrája A település gazdasága Az Önkormányzat gazdálkodása Táji és természeti adottságok Zöldfelületi rendszer Épített környezet Közlekedés Közművesítés Környezetvédelem HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Felhasznált irodalom:

5 1. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 5

6 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Tokaj Magyarország észak-keleti régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti, a Tisza folyó általi természetes határvonalán, az Alföld és a Zempléni hegység találkozásánál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Fekvéséből kifolyólag a város tájszerkezete magán viseli a két markánsan eltérő nagytáj természeti adottságait, melyek nem csak a település kialakulásához és gazdasági fejlődéséhez teremtették meg a feltételeket, hanem egy páratlan szépségű tájképi keretet is képeznek a város körül. 1. ábra: Közúthálózat fejlesztési koncepció tokaji vonatkozása (Forrás: Közúthálózat fejlesztési koncepció) A regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közül Tokaj a miskolci és a debreceni fejlesztési pólus találkozási pontján, Miskolctól és az alközpontként meghatározott Nyíregyházától nagyjából egyforma távolságra fekszik. A fejlesztési centrumoktól való azonos távolság általában inkább hátrányt, semmint előnyt jelent. Azonban annak fontossága, hogy Tokaj a hazai borászat, és az erre épülő turizmus emblematikus jelképe, illetve a világörökségi helyszín névadó települése, a fejlesztéspolitika hazai döntéshozói előtt sem ismeretlen, ezért a város eddig viszonylagos sikerrel tudta kompenzálni a legtöbb kistérség számára hátrányként mutatkozó földrajzi elhelyezkedését. Mindazonáltal hosszú távon a város létérdeke, hogy a két szomszédos régió közötti, valamint a határokon átnyúló együttműködések minél inkább elmélyüljenek, mert ebben épp a fentebb említett fekvése központi szerephez juttathatja Tokajt. 6

7 2. ábra: Autópálya-lehajtó közúti elérhetősége (Forrás: KSH) Az OTK-ban részletezett Külső, és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása fejezetben leírtak szerint is a tartósan elmaradott térségek között találjuk Tokajt és környékét. Az ilyen térségekkel kapcsolatban az OTK a helyi tulajdonságokhoz igazodó saját, egyedi stratégiák kidolgozásán keresztüli felzárkózást, gazdasági fellendítést kíván meg. Ezen térségekkel szemben az alapkövetelmény továbbá, hogy környezetükkel harmóniában megtartsák erőforrásaikat, lakosaikat, és ehhez kapcsolódóan új erőforrásokon keresztül hajtsák végre fejlesztéseiket. 3. ábra: Városhálózat (Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció) 7

8 Tokaj járási szerepköre Tokaj 1999-ben elfogadott Településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célkitűzése volt, hogy körzetközponti, statisztikai kistérségi központ szerepkört töltsön be. Tokaj és a természetes vonzáskörzetében lévő 10 település közös érdeke és fejlesztési stratégiája volt, hogy létrejöjjön a gyakorlatban már működő, Tokaj központú kistérség. Ez a 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet 1. (1) alapján vált valóra, amikor Tokaj a 32 települést magába foglaló Szerencs-Tokaj kistérség felosztásával létrehozott a 11 települést magába foglaló Tokaji Kistérség központja lett. A január 1-jétől a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A járások kialakításánál a Tokaji járást a Tokaji Kistérség települései bázisán alakították ki. (Később a évi XVI. törvény hatályon kívül helyezte a kistérségeket, és a statisztikai tervezés alapjait szintén a járások képezik.) A Tokaji Járás illetékességi területe: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj. A járás települései között egyedül Tokaj rendelkezik városi ranggal. 4. ábra: Tokaji Járás (Forrás: Járás.info.hu) A járási települések mellett hagyományos szoros kapcsolatai vannak még a városnak a további környező településekkel: Tolcsva, Olaszliszka, Prügy, Erdőbénye, Erdőhorváti, Vámosújfalu, Mád, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamaz, Tiszanagyfalu, Tímár és Szabolcs. Tokajban található járási funkciók, feladatok, intézmények: A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. 8

9 A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Így megvalósult az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést vették át a településektől a járási hivatalok. (Forrás: Járás.info.hu) Tokaji Járási Hivatal Ellátott területi feladatok, szakigazgatási szervek: - Okmányiroda (Okmányirodai osztály) - Hatósági ügyek (Hatósági osztály) - Gyermekvédelem és gyámügy (Járási Gyámhivatal) - Munkaügy (Járási Munkaügyi Kirendeltség) - Építésügy és örökségvédelem (Építésügyi Iroda) - Földhivatal - Állategészségügy és élelmiszer ellenőrzés - Népegészségügy KLIK Tokaji Tankerülete Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Városi Rendőrőrs Városi Mentőszolgálat Vízirendészeti Rendőrőrs Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tokaji Szakaszmérnöksége Térségi vonzáskörrel működő intézmények és vonzáskörzetük Tokajon kívül: - Dombi Sámuel Kistérségi Egészségközpont (Járóbeteg szakellátás ellátási körzete: Taktabáj, Csobaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár, Szabolcs) - Időskorúak otthona (Tarcal, Bodrogkeresztúr) - Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Tarcal, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tiszaladány, Tiszatardos) - Tokaji Nevelési Tanácsadó (Járás települései) - Óvodák (Rakamaz, Tiszaladány, Csobaj, Tarcal, Tímár, Gávavencsellő, Bodrogkisfalud) - II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési - Oktatási Intézmény (Rakamaz, Tiszaladány, Csobaj, Tarcal, Tímár, Szabolcs) - Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium: Tiszaladány, Csobaj, Rakamaz, Szabolcs, Timár, Gávavencsellő, Balsa, Bodrogkeresztúr) - Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola (Tiszaladány, Csobaj, Rakamaz, Szabolcs, Timár, Gávavencsellő, Balsa, Bodrogkeresztúr.) - Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és kollégium: Tiszaladány, Csobaj, Tiszatardos, Taktabáj Közszolgáltatók területi kirendeltségei - TIGÁZ Zrt. Fiókiroda - ÉMÁSZ Zrt. ügyfélszolgálati iroda - Borsodvíz Zrt. Tokaji Üzemigazgatóság 9

10 Egyéb funkciók - Művelődés, kiskereskedelem területe: - Kulturális és Konferencia Központ, Paulay Ede Színház, Fesztiválkatlan (járás települései, Rakamaz, Timár, Tiszanagyfalu, Szabolcs, Szerencs) - Nagyáruházlánc - Penny Market (Csobaj, Tiszaladány, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Rakamaz, Timár, Tiszanagyfalu) A Tokaji székhelyen működő Tokaj-hegyaljai Borvidéki Hegyközségi Tanács hatóköre a Tokaj-hegyalja borvidéket alkotó 27 településre terjed ki. A borvidéket az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökségi terület magterülete 8 települést (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj) és 6 világörökségi objektumot (Ungvári pincék (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút), Kőporosi pincesor (Hercegkút), Oremus pincék (Tolcsva), Tolcsvai Bormúzeum pincéi (Tolcsva)) foglal magában. A borvidék többi települése a világörökségre vonatkozó UNESCOkonvenció szerint védőzóna a világörökségi magtelepülések körül. 5. ábra: Tokaj-hegyalja Történelmi Borvidék kultúrtáj területe (Forrás: A világörökségekről szóló 2011 évi LXXVII, törvény tv 3. (1) alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket hordoz, melyet mindenki köteles óvni. E területek védelme és fennmaradását szolgáló értékőrző használata közérdek. Ezen területek használata és fejlesztése egységes kezelési elvek alapján történhet. 10

11 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: 11

12 kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: - ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. - területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat. 6. ábra: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek (Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) 12

13 A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: 13

14 - Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése. - Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével - Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás: A vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. - Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I: A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infókommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése. - Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció: a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása. - Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság: A magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában. - Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. - Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével. - Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése - Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. 14

15 - Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével - Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával. Régiók fejlesztési irányai: - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességüket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 A megye fejlesztésének átfogó céljai A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében: - jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. ( Foglalkoztatás bővítése ) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra - növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték ( A gazdaság teljesítőképességének javítása ) Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2020-ra legalább az országos átlag 75%-át érje el. (2010-ben az országos átlag 61%-a). A cél, hogy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az ország közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az országos átlag 90%-a.) - jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, 15

16 tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja) arra, hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. ( Társadalom alkalmazkodó képességének javítása ) Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. - fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Program ábra: Borsod koncepció célrendszere (Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Koncepciója) A területi célok között megfogalmazásra került Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan a Taktaköz és a Bodrogköz sajátos kezelése. A programban megfogalmazott prioritások közül a Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: Helyi termékek előállítása: - Elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása. - Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás Tevékenységek leírása, azonosítása: 16

17 A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz - kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához) valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával. A programban megfogalmazott prioritások közül a Befektetés-ösztönzés alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: A kormány a befektetések ösztönzése érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti és a Miskolci kistérség érintett települései. A programban megfogalmazott prioritások közül a Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: Tokaj térségében agy új Tisza-híd megépítése a tokaji belterületi forgalom enyhítésére Megyehatáron átnyúló fejlesztések Tokaj-Tiszaladány-Tiszalök. Turisztikai vonzerők kerékpáros elérhetőségének javítása (pl.: Tarcal Tokaj kerékpárút építése, Mezőkövesd Eger kerékpárút építése, Észak-borsodi kerékpáros központ kialakítása) A programban megfogalmazott prioritások közül a Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: a szőlőtermesztés és borkészítés különleges területe a Tokaji és Bükkaljai Borvidék, mely területek kedvező termőhelyi adottságait meg kell őrizni és törekedni kell a talaj- és levegőszennyezés csökkentésére, valamint a minél teljesebb termőterület-kihasználás érdekében támogatni szükséges a legértékesebb területek be-, illetve visszatelepítését, szükség szerint a Natura 2000-es előírásokkal összhangban. A programban megfogalmazott prioritások közül a Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a tokaji bor kiemelt hírnevére, a Zemplén váraira, illetve a Bodrog, Zemplén természeti szépségére - Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó BOR- VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban szereplő projektek megvalósítása (programok, rendezvények, illetve turisztikai attrakciók fejlesztése, valamint a szőlőtermesztéséhez és borászati tevékenység minőségi fejlesztéséhez szükséges beruházások, szakmai programok megvalósítása) - Két kiemelt attrakció, témapark létesítése - Országos aktív turisztikai hálózat részeként o Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése o Bodrog menti turisztikai vízi közlekedéshez szükséges kikötők kiépítése 17

18 o Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése a Zemplénben - Borutak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése - Interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan) - Végardó Fürdőben a gyógy- és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához kapcsolódó beruházások és a Megyer-hegyi tengerszem ökoturisztikai fejlesztése) - Sárospatakon a Szent Erzsébet kultuszhoz kapcsolódó programok, beruházások megvalósítása és a történelmi belváros fejlesztése (pl. Vármúzeum fejlesztései, középkori tematikus túraösvény és pihenőhely kialakítása, helytörténeti múzeum kialakítása) - Sátoraljaújhely térségében a Magashegyi Sportközpont sport célú turisztikai infrastruktúrájának további bővítése és a térség kulturális és természeti értékeinek turisztikai célú fejlesztése (pl. Bortemplom fejlesztése, Halászcsárda fejlesztése, a Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária és 100. Országzászló felújítása, a Világörökségi Ungvári Pinceköz felújítása) - Magas kategóriájú szálláshelyek létesítése Tokaj térségében - Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása Sárospatakon - Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) - Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése Örökségi- és kulturális fejlesztések: Világörökségi helyszín komplex desztinációként történő fejlesztése és a szellemi világörökséghez kapcsolódó helyszínek fejlesztése. Az előző programozási ciklus eredményeként megvalósított örökségi és kulturális attrakciók összekapcsolása más turisztikai termékekkel (komplex területi alapú fejlesztések) a tartózkodási idő és a költési hajlandóság növelése érdekében. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége, Matyóföld szellemi öröksége a Hadas városrésszel) kell, hogy kapcsolódjanak. Miskolc történelmi belvárosa és a Diósgyőri vár környezete is jelentős örökségi és kulturális értéket képvisel fejlesztési célok között. A javasolt fejlesztési területek közt kell figyelembe venni a Szögliget-Szádvár örökségturisztikai fejlesztésének a lehetőségét is. Gasztronómia és borturizmus: Stratégiai cél a területhez, az agrárhagyományokhoz, a kulturális és történeti örökséghez illeszkedő egyedi kínálat kialakítása és fejlesztése, ami a helyi élelmiszerekre, növényekre / gyógynövényekre, gyümölcsökre, illetve a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrájára alapul. Preferált beavatkozási területek: A szőlőjéről és borászatáról híres Tokaj-Hegyalja és a megye gasztrokulturális örökségi értékeivel rendelkező helyszínei. A programban megfogalmazott prioritások közül a Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása alprogram térségi preferenciája a Tokaj-Hegyalja-Zemplén fejlesztési területre: Tokaj-Hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése, valamint a védőövezet-bővítés lehetőségének megvizsgálása szükséges. 18

19 1.2.5 Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszíneire és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési Terv A kezelési terv rögzíti az átfogó és az elérendő célokat, az alábbiak szerint: Fenntarthatóság növelése, a megőrzés fenntartása javítása (helyreállítás, kezelés, gondozás, felújítás) A tevékenység célja A Tokaj hegyaljai Borvidéken a partnerségi keretek között történő irányítási, a működési szabályozási, a kezelési, és fejlesztési kultúra olyan irányú továbbépítése, ami képes a borvidék nagy korszakaihoz mérhető értékőrző értékalkotó - fenntartható folyamatokat tartósan megvalósítani. E folyamat keretében a megőrzés maga is eredményes lesz. THTBK attribútumainak megőrzési állapotában tapasztalható erősen eltérő szintek miatt differenciáltak az elérendő célok, amit az egyes attribútumokra értelemszerűen vonatkoztatva a 4. fejezetben fejtünk ki. A megőrzési állapottal kapcsolatban a legfontosabb cél, hogy a térségben működő intézmények és a megőrzésben kompetens, felelős szereplők, szervezetek ne tudják a megőrzés szempontjai ellenében érvényesíteni parciális és rövidtávú érdekeiket. Ezért a térségbeli, szegmenseiben jól működő intézményeket, szervezeteket úgy kell a megőrzés-gondozás-kezelés szempontjai mentén hálózatba szervezni, hogy a beavatkozások programozottan egymást erősítsék, és ki tudjanak bontakozni a szinergikus folyamatok. Kutatás A tevékenység célja A kezelési tevékenység tudományos és szakmai alapjainak kiszélesítése. A Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj értékhordozóihoz (attribútumaihoz) kapcsolódó hiányzó kutatások elvégzése és a kezelési szempontú értékkataszterek kidolgozása. Az értékhordozók és az értékhordozók állapotára ható tényezők és folyamatok feltérképezése, nyomon követése, beavatkozások szükségességének jelzése, beavatkozások tervezése. A Tokaji Tudás Tár felépítése. Megközelítés, közlekedés A tevékenység célja Megközelítés az európai térben való elérhetőség, térképre kerülés javítása. A térség fekvésében rejlő lehetőségek kiaknázása a gyorsforgalmi hálózatokra való erőteljesebb rákapcsolódással valósítható meg (közúti és vasúti relációk). A térség helyzete a nemzetközi elérhetőség szempontjából kielégítőnek mondható, mivel a nemzetközi nagysebességű közúti hálózatok nyugat felől haladó kiépítése elérte a Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtájat. Középtávon az M3-as út el fogja érni Ukrajnát, ugyanakkor ebben az időszakban várhatóan nem épül tovább az M30-as út Kassáig. A térség szempontjából eminens kérdés a két útra való rákapcsolódás iránya és időpontja. A belátható időn belül Szerencsig megépülő gyorsforgalmi kapcsolat jól érzékelhetően lerövidíti a főváros és a nyugati országrészek elérhetőségi idejét és legfőképpen a közúti utazás biztonságát-kényelmét növeli. Az elérhetőség javítás céljai: - A 39-es út mielőbbi megépítése, ami az M30 és M4-es autópályákhoz és a debreceni repülőtérhez való csatlakozást biztosítja - Az M3 felé Szabolcs megyén át vezető utak kiegészítése és minőségjavítása Hatékony és többrétű belső kapcsolatok: - A területi kohézió, a településközi kapcsolatok bővítése, javítása 19

20 - A borvidék gazdaságának és intézményhálózatának hatékony működése érdekében a meglévő térségi jelentőségű úthálózat kismértékű kiegészítése, jelentős mértékű minőségi fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése: - A vasúti szolgáltatások fejlesztése - Egyedi és idényjellegű közlekedési szolgáltatások Bemutatása, látogatók fogadása A tevékenység célja - A Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj ismertségének, és elismertségének dinamikus gyarapítása a világörökségi tényező kihasználásával. - A tokaji bor nagy minőségének és hírének valóságos és vitathatatlan helyreállítása. - Történelmi Borvidék Kultúrtáj kellően nem ismert, hihetetlenül összetett történelmi, multikulturális, építészeti értékben való gazdagságának, a változatos táji és természeti értékek lüktető halmozódásának, és Tokaj-Hegyalja kevéssé ismert színes arcainak bemutatása a világ számára. - A térség sokszínű turizmusának fejlesztésével a gazdasági megújulás erősítése, helyi jövedelmek növelése, a térség eltartó képességének gazdagítása. További átfogó célok Szakmai képzés-továbbképzés Oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése Környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás havária A Területi- és települési tervek összhangjának megteremtése A Tokaj-Hegyalja Kiemelt Térség területrendezési terve (Tokaj KTTRT) A településrendezési eszközök megújítása településcsoportos keretben Tokaj-hegyalja kiemelt fejlesztési térség. A Tokaj Hegyalja program eddigi eredményei: - A Nemzeti Vidékstratégia 2020 című szakpolitikai tervezési anyag Térségi komplex nemzeti programok fejezetébe bekerült a borvidék hosszú távú fejlesztéspolitikai kereteit biztosító Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Program. - A fejlesztéspolitikai feladatok hatékony szervezése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létrehozta a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programirodát - A Vidékfejlesztési Minisztérium újraindította a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet További feladatok: - A Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Program elkészítése. A Kormány 1981/2013. (XII.29.) Kormány határozata rendelkezik a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Program előkészítéséről. A program átfogó célja a Tokaji Borvidék térségének természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetet egyaránt érintő, az ökológiai egyensúly fenntartásával történő komplex fejlesztése, a hosszú távú térségfejlesztés feltételeinek megteremtése. (Forrás: 1981/2013. (XII.29.) Korm. határozat). A Program fő céljai: - Az UNESCO Világörökség Egyezményben és a Világörökségi Törvényben vállalt érdekvédelmi feladatok teljesítése - A térség munkahelyteremtő, jövedelemtermelő és lakosságmegtartó erejének növelése 20

21 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv 8. ábra: OTrT - Országos Szerkezeti terv Tokaj vonatkozású részlete TOKAJ (Forrás: OTrT Országos Szerkezeti Terv részlet) 21

22 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) 9. ábra: MTrT - Térségi Szerkezeti terv Tokaj vonatkozású részlete (Forrás: MTrT Térségi Szerkezeti Terv részlet) 22

23 MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére 10. ábrasor: MTrT Térségi övezetek érintettsége - Tokaj Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 23

24 Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyagggazdálkodási területek övezete Rendszeresen belvízjárta terület 24

25 Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete (Forrás: MTrT Melléklet részlet) 25

26 A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások 11. ábrasor: MTrT megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások - Tokaj Védett természeti területek Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek Borvidéki térségek 26

27 Natura 2000 területek Nitrátérzékeny települések Települési területek övezetei Védendő szerkezetű települések*, Unesco által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület 27

28 Turisztikai központok Térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek (Forrás: MTrT Melléklet részlet) 28

29 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI - Tarcal község: A hatályos településrendezési tervet a 23/2006. (IX.16.) számú Önkormányzati rendelettel és a 119/2008. (IX. 15.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a LA-URBE Építész Iroda Kft. készített. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. - Bodrogkeresztúr község: A hatályos településrendezési tervet az 5/2004. (II.24.) számú Önkormányzati rendelettel és a 26/2004. (II. 23.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. - Timár község: A hatályos településrendezési tervet a 4/2003. (V. 19.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. - Tiszanagyfalu község: A hatályos településrendezési tervet a 11/2010. (X. 18.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el és a 72/2010. (X. 18.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a P-ART Stúdió készített. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. - Tiszaladány község: A hatályos településrendezési tervet a 80/2004. (XI. 11.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. - Rakamaz város: A hatályos településrendezési tervet a 3/2004. (I. 22.) számú Önkormányzati rendelettel és 28/2005. (XII. 02.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a KELETTERV Kft. készített. Tokajra vonatkozóan befolyásoló tényező nem ismert. 29

30 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A 2003-ban jóváhagyott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott legfontosabb feladatok: Tokaj 1986-tól, a városi rang visszaszerzése óta a tudatos infrastrukturális fejlesztés stratégiáját köve- ti. A jelentős városépítészeti fejlődés elismeréseképpen 1997-ben a város HILD érmet kapott. A városnak összehangolt, tudatosan megtervezett fejlesztési stratégiája van az elkövetkezendő időszakra is. Az egyedi fejlesztési projektek ebbe a stratégiába illeszkednek. A fejlesztés stratégiájának közép- pontjában a város által megtestesített egyedi érték áll, amelynek összetevői: - Az egyedülálló földrajzi elhelyezkedés - A tokaji borok nemzetközi hírneve - A városban rejlő egyedi turisztikai lehetőségek - Tokaj kialakult egyedi, kisvárosi jellege A szükséges intézkedések az alábbi öt stratégiai fejlesztési cél köré csoportosíthatók: - Váljon Északkelet Magyarország borászati központjává - Váljon kiemelt turisztikai központtá - Váljon kistérségi centrummá (statisztikai körzet-központtá) - Váljon vonzó európai kisvárossá - Ösztönözze a feldolgozóipari tevékenységek fejlesztését. A településrendezési tervet érintő legfontosabb infrastrukturális és építészeti fejlesztések a következők: - Az Időskorúak Otthonának új helyre telepítése - Regionális Borászati Kereskedelmi Központ kialakítása a Degenfeld palotában - A Kereskedelmi Marketing Szakközépiskola bővítése - A Zsinagóga kulturális központtá alakítása - Speciális vállalkozói inkubátorház létesítése - Egy Borok Háza kialakítása - Új városi és körzeti uszoda építése - Új pincesorok kialakítása - Új városi üdülő, idegenforgalmi és szórakoztató területek kialakítása - Új lakóterületek kialakítása - Új városi terek és parkok kialakítása - Városi borút kiépítése - A kerékpárút folytatása - meghosszabbítás a tiszalöki kompig - A Tisza és Bodrog töltések megerősítése, sétánnyá kialakítása - A szennyvízhálózat kiépítésének folytatása a környező településekkel - A szennyvíztelep bővítése - A csapadékvíz-elvezetés kiépítése a kistokaji városrészen. Tokaj városának 2008-ban elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégiája, így a vonatkozó megállapításokban ezt vesszük alapul. 30

31 Átfogó célok: Bármilyen ország vagy város szinte bármelyik stratégiájának a legfontosabb célja szükségszerűen az, hogy az ott élő népesség anyagi, kulturális és szellemi javakban gyarapodjon. Ezt kell, hogy szolgálja tehát az infrastruktúra- vagy az iparfejlesztés ugyanúgy, mint a többek között a biodiverzitás megőrzését is elősegítő környezetvédelmi programok. Magyarországon Európában nem egyedüliként ehhez még egy fő cél csatlakozik, amely nem teljesen független az előbbitől, bár a korreláció erősségéről a mai napig sok vita folyik szakmai berkekben: ez pedig a népességszám gyarapításának a kívánalma. Így természetesen Tokajban is e két fő cél köré lehet csoportosítani a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott ambíciókat. A gazdaság verseny- és jövedelemtermelő képessége az élet szinte minden szegmensére kihat, így a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott legtöbb intenciónak is szorosan vett előfeltétele. Mint azt a helyzetelemzésben részletesen leírtuk, Tokaj gazdaságának felzárkózása, megerősödése jórészt a szőlészeti-borászati, valamint az idegenforgalmi teljesítményének a függvénye. Ezek fejlesztése tehát a város hosszú távú, stratégiai céljai között szerepel. Ugyancsak prioritás a kistérségi központi szerepkör további erősítése, amely szintén jelentős mértékben hozzájárulhat a lakosság bővüléséhez, az életminőség javításához, a képzett munkaerő megtartásához és Tokajba csábításához. Mindennek pedig alapját szolgáltatja az ezen szempontok figyelembevételével tervezett infrastruktúrafejlesztés, a szó legtágabb értelmében. Ugyanakkor Tokaj esetében az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír az épített és természeti környezet védelme, amely a világörökségi cím elnyerése óta különösen fontos prioritássá vált, és nem mellesleg az életminőség, a migrációs tendenciák javítása, de a gazdasági kulcságazatként azonosított idegenforgalom szempontjából sem nélkülözhető. 12. ábra: A stratégia prioritása A hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település közigazgatási területére vonatkozóan nincs érvényben ilyen szerződés. 31

32 1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök - Tokaj város hatályos településszerkezeti terve 184/2003. (X. 09.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. - Tokaj város hatályos helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét 2007-ben a Képviselőtestület jóváhagyta A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv leírása nem tartalmazza a tervben rögzített elhatározásokat. A tervben tartalék és tervezett jelzőkkel ellátott elemei a következőek: - tartalék sport és zöld terület a Bodrogkeresztúri út északi oldalán, az Üdülővárossal ellentétes oldalon - kertvárosias lakóterület, ipari gazdasági terület kialakítása a Tarcali úttól délre, a belterület határa mentén - települési elkerülő út a Ladányi út és Tarcali út között a település déli végénél - gyűjtő utak kialakítása a Tarcali és az elkerülő út között északi-déli irányultsággal - tömbbelső feltárása a Jókai Mór Baross Gábor utca között - gyaloghíd a Bodrogon, a Zákó köz folytatásában 13. ábra: Tokaj Város településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Önkormányzat) 32

33 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség: Lakónépesség: Az ország egészére jellemző, három évtizede kimutatható népességcsökkenés 1 az Észak-Magyarországi Régióban is megfigyelhető, sőt az az országos átlagot is meghaladja és 2013 között az ország népessége 3,17%-kal csökkent, az Észak-Magyarországi Régióban a csökkenés 9,67% volt. Országos viszonylatban csak Győr-Moson-Sopron és Pest megyében nőtt 2010-ben 2000-hez képest a lakónépesség, az ország minden más megyéjében csökkenés tapasztalható. Míg az előbbi megyében a növekedés mögött a munkahelyeket kínáló erős gazdaság és az osztrák határ közelsége áll, addig Pest megyében a 2000-es évek egészében főként agglomerációs hatások, a fővárosból kiköltözők nagy száma miatt nőtt a lakónépesség. 2 Borsod-Abaúj Zemplén Megye népessége 2000 és 2010 között 5,4 százalékponttal nagyobb ütemben csökkent, mint az ország lakónépessége. A megye minden kistérségében csökkent a lakónépesség. Az állandó népesség Tokajban 2001 és 2013 között folyamatos csökkenés mellett főről főre csökkent. A lakónépesség alakulását között országos, régiós és megyei viszonylatban a mellékelt táblázat szemlélteti: 1. táblázat: Lakónépesség számának változása Lakónépesség száma az év végén Terület évi évi évi évi Változás (2005/ 2000) (%) Változás (2010/ 2005) (%) Változás (2013/ 2010) (%) Változás (2013/ 2000) (%) Magyarország ,21% -0,90% -1,09% -3,17% Észak- Magyarország ,17% -5,29% -1,49% -9,67% Borsod-Abaúj- Zemplén ,68% -5,65% -1,43% -10,42% Megye Tokaji Járás ,28% -6,37% -2,62% -13,63% Tokaj ,55% 0,12% -7,04% -12,09% (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) 1 (KSH Népességtudományi Kutató Intézet: Demográfiai Portré 2012). 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés

34 A régiós, a járási és települési adatokat 2000 és 2013 közötti időszakban vizsgálva láthatjuk, hogy a lakónépesség száma mind az Észak-Magyarországi Régióban, mid Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, a Tokaji járásban és Tokaj Városban bár változó intenzitással, de - az országos átlagot jelentősen meghaladó mértében csökken. A csökkenés üteme a településen eltérő módon változik mind a megyéhez, mind a járáshoz képest és arányában meghaladja a megyei csökkenést, de nem éri el a járásét, ami az országos érték közel négyszerese a teljes időszakban. A lakónépesség csökkenésének okait a népmozgalom elemzésénél vizsgáljuk. 14. ábra: Lakónépesség alakulása Lakónépesség alakulása járási összevetésben Tokaji Járás Tokaj (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Természetes népmozgalom: A lakónépesség számának alakulását meghatározó mutatószámok egyike a természetes szaporodás, mely az élveszületések és halálozások különbségéből adódik, másik mutató a vándorlási egyenleg, mely az állandó és ideiglenes be- és elvándorlások közötti eltérést mutatja. Az országos és térségi tendenciákkal való összehasonlítás céljából néhány év adatainak elemzését vesszük alapul, majd a település releváns adatait az időtávon részletesebben is vizsgáljuk. 2. táblázat: Természetes szaporodás és fogyás területi összehasonlítása Természetes szaporodás és fogyás év év év év Magyarország Észak-Magyarország B-A-Z. Megye Tokaji Járás Tokaj (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Az országos, térségi és területi összevetésben látható, hogy országos jelenség a természetes fogyás, ami annyit jelent, hogy a halálozások száma magasabb, mint az élveszületések száma. Ez önmagában is deficitet okoz a megfigyelt terület lakosságszámában. 34

35 3. táblázat: Vándorlási különbözet területi összehasonlítása Vándorlási különbözet év év év év Magyarország n.a. n.a. n.a. n.a. Észak-Magyarország B-A-Z. Megye Tokaji Járás Tokaj (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Az országos, térségi és területi összevetésben látható, hogy országos jelenség a természetes fogyás, ami annyit jelent, hogy a halálozások száma magasabb, mint az élveszületések száma. Ez önmagában is deficitet okoz a lakosságszámban. A további deficitet a migrációs folyamatok, tehát az oda- és elvándorlások számának negatív egyenlege okozza. Ez a mutató tendenciózusan negatív mind a régióban, mind a megyében. Látható továbbá, hogy a járásban már eltérő előjelű évek is mutatkoznak, valamint, hogy a vizsgált évek többségében Tokaj vándorlási különbözete pozitív, ami annyit jelent, hogy a bevándorlások száma magasabb volt a tárgyévben, mint az elvándorlásoké. Tokajra elsősorban jó anyagi kondíciókkal rendelkező családok települnek be a környező településekről, a városban elérhető kiépített humáninfrastruktúra és a kisebbségek kis arányú jelenléte miatt. A vándorlási különbözet így végső soron pozitívan befolyásolja a járás és Tokaj népességszámának alakulását, de a természetes fogyást nem tudja tejes mértékben kompenzálni. A tényleges szaporodás és fogyás egyenlege a közötti vizsgált időtávban -204 fő. 4. táblázat: Tényleges szaporodás és fogyás területi összehasonlítása Tényleges szaporodás ill. fogyás év év év év Magyarország Észak-Magyarország B-A-Z. Megye Tokaji Járás Tokaj (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Tokajban a vizsgált közötti időszakban a Természetes szaporodás és fogyás egyenlege -788 fő, a vándorlási egyenleg összességében fő volt. A vándorlási egyenleg és a természetes szaporodás viszonya szerint megállapítható hogy míg Észak- Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye demográfiailag erodálódó térség, addig a Tokaji járás közelítően, Tokaj Város pedig egyértelműen befogadó térség demográfiai szempontból 3. 3 Demográfiai szempontból erodálódónak tekintjük azt a térséget, ahol a vándorlási egyenleg és a természetes szaporodás és fogyás egyenlege egyaránt negatív értéket mutat. Azok a térsége, melyekben a vándorlási egyenleg pozitív és a természetes fogyás és szaporodás egyenlege negatív értéket mutat, befogadó térségnek tekintjük. 35

36 A népességszám alakulásának tendenciáit Tokaj tekintetében további idősoros statisztikai elemzésből készült ábrán láthatjuk részletesebben: 15. ábra: Népességszám változás összetevői Lakosságszám változás összetevői év év év év év év év év év év év év év év Természetes szaporodás és fogyás Tényleges szaporodás és fogyás Vándorlási egyenleg (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Megállapítások: - A településen a természetes szaporodás és fogyás mutatószám, viszonylag egyenletes (-34 és -64 fő között), de folyamatosan negatív tartományban van. - A vándorlási egyenleg nagy eltérésekkel szór negatív és pozitív tartományban (-78 és +209 fő között), a mutató kiegyensúlyozatlan, de többet és magasabb mérőszámokkal tartózkodik a pozitív tartományban. - A két arányszámból számított Tényleges szaporodás és fogyás mértékének alakulását elsődlegesen a vándorlási egyenleg befolyásolja, ezzel együtt sajnálatosan több év zár a negatív tartományban (-114 és +154 fő között), tehát a vizsgált évek többségében a lakosságszám csökkenése a jellemző. - Tokaj demográfiai szempontból befogadó térség. - A vizsgált időtávon 2000 és 3013 között az utolsó hat év pozitív vándorlási egyenlege ellenére a lakosságszám csökkent. A népesség kor és nemek szerinti struktúrája: Az elmúlt évtizedben a korábbinál kevesebb gyermek születése, a halálozások mérséklődő trendje, a várható élettartam növekedése együttes eredményeképpen idősödött az ország népessége. Magyarországon az állandó népességen belül a 60-x évesek aránya 2000-ben 20% volt, 2013-ban 26,2%. Ha az öregedési indexet 4 vizsgáljuk, akkor az látható, hogy az ország és a megye lakossága enyhén öregedő tendenciában van. Az öregségi mutató Magyarországon 2000-ben 121 volt, 2013-ban Az öregedési index az időskorú népességnek (60 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki 36

37 Meredekebb növekedést látunk a járás esetében, és magas értékeket Tokaj esetében. (A járási adatot pozitívan befolyásolják Csobaj, Taktabáj, Tarcal és Tiszatardos kedvező öregségi mutatói, melyek az országos átlagnál is kedvezőbbek. Ez feltehetően a cigány kisebbség nagyobb arányú jelenléte miatt van, mert a roma kisebbség gyermekvállalási hajlandósága magasabb, mint a többségi társadalomé. ) Az ábra a vizsgált időszakban a 100 fő 0-14 éves lakosra jutó 60-x éves lakosok arányát szemlélteti. 16. ábra: Öregedési index (Forrás: TEIR) 17. ábra: Lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) 37

38 A korcsoportok (0-14 évesek, évesek, 60-x évesek) reprezentáltságának lakónépességen belüli arányát tovább vizsgálva szintén azt látjuk, hogy a vizsgált időszakban (2001; 2011) a 60-x évesek jelenléte nőtt, míg a 0-14 évesek száma és aránya csökkent. Míg 2001-ben 714 fő 0-14 éves korú fiatal mellet 897 fő 60 év feletti lakos jelenik meg, 2011-ben már fő idős embert számláltak és mindössze 473 kiskorút. 18. ábra: Állandó népesség kor szerinti összetétele (%) 2013 Állandó népesség kor szerinti összetétele (%) Tokaj 11,4 62,4 26,2 Tokaji Járás 13 62,7 24,4 B-A Z Megye járási központjai 13,9 62,1 23,9 Magyaország 14, ,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% x (Forrás: TEIR) A lakosság korösszetétele kedvezőtlennek tekinthető, mivel alacsony a fiatalkorúak száma, emellett magas az idős népesség aránya. A folyamatok a népesség elöregedését jelzik minden vizsgált területen és az összehasonlításban Tokaj mutatja a legkedvezőtlenebb arányokat. Tokaj lakosságának nemek szerinti összetétele megfelel annak az országos (és európai) jellemzőnek, miszerint a nők száma magasabb, mint a férfiaké. Magyarországon 2011-ben ezer férfira 1106 nő jutott, míg 2001-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében ezer férfira 1100 nő jutott, kevesebb, mint országosan. Tokajban 2011-ben 2134 férfit és 2425 nőt számláltak, 2013-ban 2107 férfit és 2407 nőt. Az előbbiekben már kimutatott folyamatos lakosságszám csökkenés tendencia egyformán mutatkozik a nők és férfiak számának csökkenésében. Nemzetiségi összetétel: Tokajban a lakosság nemzetiségi összetétele nem jelent kiemelten kezelendő problémakört. Magyarországon a magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett. A legnépesebb hazai nemzetiség Magyarországon a cigányság október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány (romani, beás) nemzetiséghez tartozónak, mintegy másfélszer annyian, mint 2001-ben. 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség. (Forrás: KSH Népszámlálás 2011) 38

39 19. ábra: Lakosság nemzetiség szerinti összetétele Forrás: KSH T-Star 2013 TA A nemzetiségi összetétel vizsgálatakor az látható, hogy országosan szinten megközelítőleg azonos intenzitással nő mind a roma, mind a nem roma kisebbség aránya. Az adatok tanúsága szerint a Tokaji Járásban országos átlagot meghaladóan nő a roma és nem roma kisebbség aránya, de Tokajban a vizsgált időszakban ugyanolyan súllyal jelentek meg a kisebbségek, arányuk az összlakossághoz viszonyítottan nem változott. A településen a lakosság több mint 98%-a magyar. A nem magyar származású lakosság (1,8%) jelentős része roma (1,325% - 60 fő), de kis számban élnek még itt németek (26 fő), szlovákok (9 fő), ukránok (4 fő), Ruszinok (3 fő), orosz (7 fő) örmények (2 fő) és 1 fő román nemzetiségű. A 2011-es népszámláláson a kisebbségek közül a kisebbségi nyelv használójának vallotta magát: 60 fő cigány (romani, beás), 26 fő német és 3 fő ruszin. Tokajban Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működik. Képzettség: 2011-re országos szinten az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. A megyében is folyamatosan növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aranya. Tokaj város lakosságára vonatkozó képzettségi adatok a következő táblázat összegzi. 39

40 5. táblázat: Lakosság képzettségi adatainak területi összehasonlítása Tokaj város lakosságának képzettségi adatai %-ban Képzettség Terület Legfeljebb általános iskola 8 osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Magyarország 26,3 25 B-A-Z. megyei járásközpontok 23,6 23,2 Tokaji Járás 29,4 31 Tokaj 25,9 29,4 Magyarország 20,5 27,5 B-A-Z. megyei járásközpontok 24,6 31 Tokaji Járás 15,5 23,7 Tokaj 17,8 26,6 Magyarország 21,1 19,5 B-A-Z. megyei járásközpontok 20,6 18,2 Tokaji Járás 23,4 20,1 Tokaj 25,6 16,9 Magyarország 9,8 15,5 B-A-Z. megyei járásközpontok 10,6 15,6 Tokaji Járás 5,5 9,8 Tokaj 8,5 15,1 Magyarország 15,9 9,4 B-A-Z. megyei járásközpontok 17,5 10,9 Tokaji Járás 27,2 15,1 Tokaj 21,7 13,3 Magyarország 12,7 19 B-A-Z. megyei járásközpontok 13,9 19,3 Tokaji Járás 1,2 12,2 Tokaj 12,1 19,6 (Forrás: TEIR) Az országos és térségi összehasonlításból látható, hogy a város lakosságának képzettségére vonatkozóan a település mutatóit tekintve egyre javuló helyzetben van. Bár a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya minimálisan nőtt a 7 éves és idősebbek arányában, de az aktív korúakon belül csökkent. A városi adatok mindkét mutatóban rosszabbak az országos átlagnál. Mindezek mellett viszont növekedett az egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek száma is. Ez utóbbi két érték így 2011-ben már eléri az országos átlagot. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya csökkent, de ezzel szemben növekedett az érettségivel rendelkezők száma. Ez utóbbi elmarad ugyan az országostól és a megye többi járási központjától, de a járásokra jellemző mutatónál jobban teljesít. A lakosság képzettségi mutatóinak javulását egyértelműen érzékelteti a csak a településre vonatkozó adatok megjelenítése, amin a fent részletesebben bemutatott változások kerülnek ábrázolásra. 40

41 20. ábra: Lakosság képzettségének változása Tokajban 2001 és 2011 között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 8,5 15,1 25,6 16,9 17,8 26,6 25,9 29, Diploma Érettségi nélkül Érettségi Maximum 8 általános (Forrás: TEIR) Foglalkoztatottság: A munkaerő-piaci sajátosságok alapvető összetevői a lakosság jólét érzésének. A településen tartósodó foglalkoztatási problémák társadalmi feszültség forrásai lehetnek és az elvándorlás növekedéséhez vezethetnek. A foglalkoztatottság vizsgálatakor több szempontot, tényezőt vizsgálunk. Ezek során területi összehasonlításokat végzünk, valamint helyi folyamatokra, tendenciákra, jellegzetességekre is rámutatunk. 21. ábra: Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) ,5 13,9 9,6 5,7 6,9 8,1 11,1 5,7 (Forrás: TEIR) E tekintetben Tokaj városa a két mért időpont közötti pozitív elmozdulás eredményeként az országos átlaggal megegyező értéket mutat (5,7%), megelőzve mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontokat (6,9%), mind a Tokaji járást (8,1%). A mutató értéke minden mért területen pozitívan értékelendő, csökkenő elmozdulást mutat, a munkanélküliségi ráta 41

42 A gazdasági aktivitást vizsgálva a 2011-es népszámlálás során országos szintű elemzések megállapították, hogy magasabb lett a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya. (Forrás: KSH Népszámlálási adatok 2011) A megállapítás igazolódik Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában is, de amíg az aktivitási arány Budapesten 50%, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében csak 41%. A 100 főre jutó gazdaságilag nem aktívak száma 2011-ben B-A-Z. Megyében 174 fő, országosan 138 fő volt. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül a következőképp alakul: 22. ábra: Gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%) Bár a két népszámlálási év között a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül csökkent, Tokajban az országos átlagot így is meghaladja. (Forrás: TEIR) A éves népességen belül foglalkoztatottak arányának vizsgálatakor igen jelentős területi eltéréseket és helyi változást egyaránt tapasztalhatunk. 23. ábra: Foglalkoztatottak aránya (Forrás: TEIR) 42

43 A 2001-es évhez képest 2011-re a foglalkoztatottak aránya bár eltérő mértékben, de minden vizsgált területen nőtt. Tokajban az adott lakossági bázison a foglalkoztatottak aránya nem éri el az országos átlagot, annak ellenére, hogy az országos átlagnál nagyobb arányú, mintegy 9%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak aránya legnagyobb mértékben a járásban növekedett, de még így is alatta marad a többi területen mértnek. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak arányának változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az országosan jellemző munkaerő-piaci átrendeződést a munkaerő áramlása is próbálja lekövetni, így az ingázók száma Tokajban is emelkedett. 24. ábra: naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya (Forrás: TEIR) Tokaj ingázóinak aránya nem éri el az országos, vagy a járási átlagot, de felette van a megyében lévő többi járási székhely mutatójának. Ez utalhat a helyi munkalehetőségek viszonylagosan magas jelenlétére, hisz a munkanélküliségi adatok nem rosszabbak a városban a régióban vagy a járásban kimutathatónál. Tokajból ingázókat foglalkoztató jelentősebb munkaadók (Forrás: Települési adatszolgáltatás, becsült adatok): Colas Északkő Bányászati Kft. Tarcal 5 fő Degenfeld Szőlészeti Borászati és Kereskedelmi Bt. Tarcal 5 fő Deszla Bortermelő Kft. Bodrogkeresztúr 3 fő Természetesen nem csak eljáró, de idejáró ingázók is jelen vannak a járás és a város munkaerőpiacán. A kereskedelem, vendéglátás a munkaerő-piaci szükségletekhez, gazdasági jellemzőkhöz igazodó szakoktatás ellenére sokszor kívülről, elsősorban a taktaközi részről pótolja munkaerő szükségletét. Tokajba nagyobb számban ingázók (Forrás: Települési adatszolgáltatás, becsült adatok): Rakamaz: 15 fő Tarcal: 10 fő Bodrogkeresztúr: 5 fő Tiszanagyfalu: 5 fő Nyíregyháza: 5 fő Az 1000 lakosra eső ingázási különbözet a Tokaji Járásban 40 fő, Tokajban +28 fő. 43

44 A nyilvántartott álláskeresők arányát (a munkaképes korú lakosság százalékában) országos, megyei és járási összehasonlításban vizsgálva látjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya az évek között, minden vizsgál területen, hullámzóan változik. A közötti időszak növekedését 2010-től csökkenés váltja fel, de nem minden területen tudta elérni a 2006-os kiinduló állapotot. (Míg az országos 2006-os kiinduló érték 5,9% és 2013-as záró érték 6,3%, tehát összességében növekedés mutatkozik, addig Tokajban a 2006-os 11,5%-ról 2013 évre 9,2%-ra csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya.). Míg a 2006-os települési érték közel duplája az országos átlagnak, addig 2013-ra alig 1/3-al magasabb annál. Bár a megyei járásközpontokhoz viszonyítva Tokaj városban rosszabb az álláskeresők aránya, de a kimagasló Tokaji járási értékeket nem éri el. A Tokajra vonatkozó arányszámok összességében a megyei járásközpontokéhoz közelítenek. 25. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában 25 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában ,5 12,4 12,4 5,9 6,5 7 14,5 9,9 12,1 11,1 10,8 8,8 8,2 8,5 9,2 6, Magyarország Tokaji járás BAZ megyei járásközpontok Tokaj (Forrás: TEIR) A nyilvántartott álláskeresők számát Tokajban a években, nemek szerinti megoszlásban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a településen hullámzóan, hol negatív, hol pozitív irányba változik, de a vizsgált időtávon a mutató összességében negatív elmozdulást mutat. Kitűnik továbbá, hogy bár a teljes lakosságban a nők vannak többségben a nyilvántartott álláskeresők között a férfiak jelenléte magasabb. 26. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerinti megoszlásban 44

45 (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A foglalkoztatott nélküli háztartások arányának vizsgálatakor azt látjuk, hogy ebben a mutatóban minden területen csökkenés mutatható ki a két népszámlálási év viszonyában. A nyilvántartott álláskeresők arányának csökkenésével együtt csökken a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is. Tokaj esetében is csökkent a mutató, de az országos átlagot kissé meghaladja. Megállapítható továbbá, hogy Tokaj értékei mindkét időpontban az országos átlaghoz közelítenek, jobban teljesítve ezzel mind a megyei járásközpontoknál, mind a járásnál. 27. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások arányának változása Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ,5 40,938,3 44, , ,8 (Forrás: TEIR) Ha a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek arányát vizsgáljuk az összes munkanélküli százalékában, akkor az a sajnálatos kép tárul elénk, hogy ez a csoport jelentős mértékben van jelen a munkanélküliek között. Ez azért okoz jelentős gondot, és ezért is mutatjuk ki a csoporton belül ezt az arányukat, mert a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek munkavállalási esélye/aránya kimutathatóan csökken a rövidebb ideje munkakereső státuszban lévőkhöz képest. 45

46 A vizsgált idősávon kisebb-nagyobb hullámzások kimutathatóak, és egyes években a térségi eltérések is jelentősek. Bár a Tokajra jellemző értékek többé-kevésbé együtt mozognak az országos és térségi mutatókkal, a közötti időszakban markánsan rosszabb volt a település ezen mutatója. A legnagyobb eltérést az országos átlagtól 2006 évben láthatjuk, amikor is az országos 53,5%-os jelenlét mellett a Tokajban regisztrált munkanélküliek között 57,7% volt 180 napon túl regisztrált ben azonban fordulat következett be, és a következő években Tokaj mutatói tendenciózus javulást mutattak nem csak önmagukhoz, de az összehasonlításban résztvevő további területek mutatóihoz képest is ben például az országos 48,9%-al szemben 40,8%-os arányt mértek. A vizsgált időtáv utolsó évében azt látjuk, hogy az összehasonlításban résztvevő területek értékei közel azonosak, kiegyenlítődtek: Magyarország: 49,9%, BAZ megyei járásközpontok összesen: 52,8%, Tokaji járás: 45,9, Tokaj: 52,8%. 28. ábra: 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya (Forrás: TEIR) A legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek arányát az összes munkanélküli százalékában vizsgálva és ugyanezen területekkel való összehasonlításban nagy területi eltérést tapasztalhatunk. 6. táblázat: Legfeljebb 8 általánost végzett munkanélküliek aránya Legfeljebb 8 általánost végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli Terület / százalékában) Évek Magyarország 42,4 42,5 42,8 42,3 42,1 42,4 42,4 44, ,3 40,2 40,3 39,7 B-A-Z megyei járásközp. 36,3 36, ,5 38,3 38,9 39,5 40, ,9 36,7 34,1 Tokaji Járás 41,2 42,3 40,3 40,4 39,6 40,8 40,3 40,9 39,2 40,8 40,5 39,6 36,9 Tokaj 22,4 26,2 26,5 26,7 27,9 27,1 27,7 25,6 27,9 26,3 24,7 21,3 19,3 (Forrás: TEIR) 46

47 A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya a regisztrált munkanélküliek bázisán Tokaj esetében a vizsgált időszakban mintegy fele az országos átlagoknak. Az, hogy mind a megyei járási központok, mind a járás adatai igen közel vannak az országos átlaghoz, az további munkaerő-piaci elemzések ismeretében érthetővé válik, hisz az alacsonyan képzett munkaerő utáni szükséglet egyre csökken hazánkban. Jellemzően a magasabban kvalifikált munkavállalónak van nagyobb esélye elhelyezkedni még az alacsonyabb presztízsű szakmákban is. Tokaj esetében bár az évek közötti mozgások lekövetik az országos tendenciákat nem jelenik meg markánsan a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya az összes regisztrált munkanélküli bázisán. Már a százalékos adatokból is kitűnik, de a grafikus ábrázolás még inkább láthatóvá teszi, hogy ebben a mutatóban Tokaj arányszámai jelentősen eltérnek az egyéb területeken mért arányszámoktól. 29. ábra Legfeljebb 8 általánost végzett munkanélküliek aránya (Forrás: TEIR) Ha a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek arányát vizsgáljuk (szintén az összes munkanélküli százalékában), akkor hasonló, bár nem olyan jelentős eltérést láthatunk a többi terület és Tokaj vizsgálata közben. 30. ábra: 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (Forrás: TEIR) 47

48 Az országos és térségi tendenciák közel azonos pályát járnak be és közel azonos értékeket mutatnak. Tokaj értékei viszont - 2 év kivételével - alatta maradnak az összehasonlításban résztvevő számoknak, és egyes években a tendenciákkal is szembe mennek (pl ), továbbá több évben is jelentős eltérést mutatnak (pl ). Ez magyarázható esetleg azzal, hogy a településről felsőoktatásban tanulók száma magasabb, mint a vizsgált területek átlaga, de része lehet a magyarázatnak itt is, hogy a fiatal munkaerőt felszívja a magas kézi munkaerőt igénylő mezőgazdasági szektor. A nyilvántartott álláskeresők között iskolai végzettség szerint, a legdominánsabban a szakmunkás, valamint a szakiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezők jelennek meg. (A szakiskolai végzettségűeket és a 8 általános végzettséggel nem rendelkezőket elenyésző számuk miatt fel sem tüntettük a táblában.) A főiskolai végzettséggel rendelkezők száma bár folyamatosan növekszik nem jelentős a teljes bázison. Kitűnik továbbá, hogy fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma messze meghaladja a szellemi foglalkozásúak számát. A szellemi foglalkozásúak aránya az összes vizsgált évben megközelítőleg 1/3-a a fizikai foglalkozásúaknak. Az alacsony presztízsű 5 foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlását az aktív korúak arányában vizsgálva látható, hogy az országos és megyei járásközpontok számaihoz viszonyítottan Tokajban jelentősebb az ezen a területen megjelenő foglalkoztatottak száma. A jelenséget magyarázhatja, hogy a térségben jellemző jövedelemforrást a szőlészet-borászat, mezőgazdaság jelenti, melyek nagyobb arányban alacsony presztízsű szakmákban foglalkoztatnak. Ez azért is fontos adat, mert alakosság képzettségi szintjével való összevetésben feltételezhető, hogy az egyre képzettebb munkaerőnek, ha helyben kíván munkát vállalni, el kell fogadnia a képzettségének nem megfelelő és alacsonyabb fizetési kategóriákba eső munkalehetőségeket. Ez a képzett munkaerő elvándorlásához vezethet. 7. táblázat: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) Terület / Év Magyarország 23,6 23,4 21, ,1 24,9 B-A-Z. megyei járásközpontok 21,8 21,4 20,5 23,6 26,4 26 Tokaji járás 22,7 22,1 23,7 25,2 31,2 29,5 Tokaj 20,1 18,8 20,3 25,1 28,1 27,7 (Forrás: TEIR) 5 A presztízs alatt a munka megbecsültségét értjük, amely függ az általa elérhető fizetéstől, hírnévtől, hatalomtól és attól, mekkora "hasznot" hoz a társadalomnak. Mért dimenziói: társadalmi értékesség + anyagi megbecsültség. (Szakmai presztízs és fizetés: Gyimóthy Éva

49 Jövedelmi viszonyok: A jövedelmi helyzet szorosan összefügg az előzőekben bemutatott foglalkoztatottsággal. A jövedelmi viszonyok, a jövedelmi egyenlőtlenségek feltárása során viszont nem csak az adózók számát, jövedelmét (vagy annak nem létét), vizsgálhatjuk, hanem a lakosság szociális ellátásból származó bevételét is. A száz lakosra jutó adófizetők számának alakulása szempontjából végzett területi összehasonlításban azt látjuk, hogy a 2000 években a város mutatói alulmúlták mind az országos, mind a megyei járásközpontok átlagos értékeit. (Járási összehasonlításban persze ez a mutató is kedvezőbb a városban.) a 2008 évben induló növekedő tendencia oda vezetett, hogy a 2010-es évtől a település adatai (44,3-44,5 fő) megelőzik a többi vizsgált terület értékeit (40,1-43,5 fő) 31. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) ,7 40,4 40,6 40,9 39,9 39,8 41,2 40, ,3 44,3 44,4 44, Magyarország Tokaji járás BAZ Megye járási központjai Tokaj (Forrás: TEIR) Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet leíró statisztikai adatok folyamatos emelkedést mutatnak országos és helyi szinten egyaránt. Viszont az adatok azt is megmutatják, hogy az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem bár a járásiakat messze megelőzi) Tokajban végig alatta marad az országos átlagnak cc % ponttal. (A Tokaji Járás lemaradása az országos átlagtól cc. 24% és 35% között mozog.) 32. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem , , , ,0 Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 0, Magyarország Tokaji járás BAZ Megye járási központjai Tokaj (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) 49

50 Míg az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem mindössze 10-15%ponttal marad el az országos átlagtól, addig a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül még szomorúbb képet fest mind a megyéről, mind a településről. 8. táblázat: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (%) Magyarország 36,9 33 BAZ Megye járási központjai 49,8 42,6 Tokaji járás 60,4 48,6 Tokaj 58,6 48,8 (Forrás: TEIR) Bár a két mért időszak között pozitív elmozdulás tapasztalható, a településen 2011-ben 21%-kal, ben 15,8%-kal voltak többen a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők, mint az országos átlag. Az Önkormányzat az utóbbi években szociális rászorultságtól függően az alábbi jelentősebb pénzbeli és természetben nyújtott segélyeket, támogatásokat nyújtotta: - Lakásfenntartási támogatás - Átmeneti segélyezés - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Foglalkoztatást helyettesítő támogatás - Rendelkezésre állási támogatás - Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása - Időskorúak járadéka - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Temetési segély - Méltányossági körben megállapított közgyógyellátás - Méltányossági körben megállapított ápolási díj - Rendszeres szociális segély 9. táblázat Önkormányzat által nyújtott főbb segélyek, támogatások adatai Időszak Mutatók (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma n.a. n.a. n.a Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)

51 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) n.a Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Ápolási díjban részesítettek évi átlagos száma n.a. n.a Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (RÁT-ban részesülők adatai nélkül) n.a. n.a. n.a (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Az önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások néhány típusát viszgálva a években jelentett adatok szerint a csökkenő lakosságszám mellett ugyan jelentősen csökkent az átmeneti segélyezések esetszáma (380-ról 128-ra), de nőtt a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma (151 főről 216 főre), a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek (60 főről 109 főre) és a renszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (154 főről 192 főre) egyaránt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőkön belül az alacsony végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva megállapítható, hogy amint országosan jellemző, hogy a lakosságon belül növekszik a magsabb iskolai végzettséget szerzők aránya, úgy csökken a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőkön többek közt a munkanélkülieken belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. 10. táblázat: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Magyarország 25 14,7 B-A-Z. Megye járási központjai 23,3 14,8 Tokaji Járás 34,4 21,6 Tokaj 28,6 16,9 (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Életminőség: Az életminőség ma egyike mind a köznyelvben, mind pedig az orvosi, élettani szakirodalmakban igen gyakran használt fogalmaknak. Az életminőség általános megközelítésben: az egyén (vagy népesség, népességcsoport) "jól-lét"-érzésének fokmérője, a különböző, számukra fontos testi és lelki aspektusok mentén - figyelembe véve az életminőség objektív és szubjektív vetületeit is. 51

52 Egészség Az egészséggel kapcsolatos életminőség az élet minőség egyik fontos és talán a legbőségesebben kutatott dimenziója, amely arra vonatkozik, hogy az egészségi állapot milyen mértékben járul hozzá az egyén boldogulásához, mennyiben segíti vagy gátolja az egyént alapvető élettervei megvalósításában (Forrás: Kopp 2006). Magyarországon 2011-ben 457 ezer fő, a népesség 4,6 százaléka élt fogyatékkal. A tartós betegek száma 1 millió 648 ezer volt. A megye lakosságának 5,5 százaléka nyilatkozott arról, hogy van fogyatékossága. A fogyatékosok között legtöbben mozgássérültek voltak (a népesség százalékában 2,97%). A fogyatékossággal kapcsolatban nyilatkozók 26 százalékát az önellátásban, 55 százalékát a mindennapi életben, 52 százalékát a közlekedésben, 24 százalékát a tanulásban, munkavállalásban akadályozza állapota. (Forrás: KSH Népszámlálás 2011) A fogyatékosok között a megyében nagyobb a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályával rendelkezők hányada, és alacsonyabb az érettségizettek, valamint egyetemi, főiskolai végzettségűeké. Tokajban a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma (fő): 2001: 196 fő, 2011-ben 68 fő volt. Mivel a járóbeteg szakellátásban megjelent esetek száma 2005-óta kimutatott a településen, ezért az esetszámokat közötti időszakban vizsgáljuk. A háziorvosi ellátásban rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma a régióban és a megyében 1,1%-kal nőtt 2000 és 2013 között, addig Tokajban 1,5%-kal. Míg a járóbeteg szakellátásban regisztrált megjelenési esetek száma a régióban és a megyében 2005 és 2013 között egyaránt 0,9%-kal csökkent, addig Tokajban az időtáv utolsó két évében közel a duplájára emelkedett. (2005-ben megjelenést ban megjelenést regisztráltak.) A háziorvosi ellátásban regisztrált esetszámok régiós és megyei szinten szintén csökkentek 0,9-1%-kal (a rendelésen megjelent és meglátogatottak száma együtt). Tokajban a vizsgált időszakban ez az érték szintén növekedett 1%-kal. A házi gyermekorvosi ellátásban rendeléseken megjelentek száma Tokajban 2005 és 2013 között 9%-kal csökkent. 33. ábra: Háziorvosi és járóbeteg szakellátásban megjelent esetek számának változása Háziorvosi és járóbeteg szakellátásban megjelent esetek Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) 52

53 Születéskor várható élettartam a neve ellenére nem az újszülöttek, hanem az adott populáció életkilátásairól hordoz információt. A számításhoz az adott életkorra vonatkozó halálozási valószínűséget használják fel, mely a kiszámítás évének tényleges korspecifikus halálozási arányszámán alapul. A várható élettartamot ezután határozzák meg az adott kort várhatóan megélő személyek által remélhető évek segítségével. (Forrás: Egészségtudományi fogalomtár fogalomtar.eski.hu) 11. táblázat: A születéskor várható élettartam változása Születéskor várható élettartam (év) férfi nő férfi nő férfi nő Magyarország 65,13 73,71 68,15 76,46 72,01 78,73 Észak-Magyarország 64,05 73,53 66,73 76,26 70,20 77,80 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 63,38 72,72 66,59 76,10 69,25 77,26 (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A magyarországi születéskor várható élettartam elmarad a hasonlóan fejlett országokétól. Az ország belső viszonyaira jellemző, hogy különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok egészségi állapotában és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A kistérségek (járások) között kimutatható területi különbségek függenek a fejlődési centrumoktól való távolságtól, a térség településszerkezetétől, az iskolázottságtól és a roma népesség arányától. 6 A megyében a születéskor várható élettartam - bár a vizsgált idősíkon növekedést mutat elmarad az országos átlagtól. A nők várható élettartama cc. 6-7 évvel magasabb, mint a férfiaké. Lakhatás Az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások aránya 2001-ben Magyarországon 20,1%, Tokajban 17%. volt. 10 év alatt történt fejlődés eredményeként 2011-ben Magyarországon már csak 9,3%, Tokajban 11,2%, ami elmarad ugyan az országos átlagtól, de közel 6%- os javulást jelent. 34. ábra: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 6 Irodalom: Csite András- Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. (Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás II. évfolyam (2007). 2. szám oldal 53

54 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Tokaj 12,6 18,6 Tokaji járás 23,9 39,3 BAZ megyi járásközpontok 8,39 14,4 Magyarország 10,5 21, (Forrás: TEIR) A településen a lakhatási körülmények jónak mondhatók. A déli városrész kertes házas beépítésű területén az elmúlt évtizedekben, kiskerti növénytermesztést is lehetővé vevő viszonylag nagy parcellákon épített családi házakban él a lakosság többsége. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága több közüzemi szolgáltatás esetében jobb, mint az országos átlag: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100%. (97,3), ami magasabb, mint a magyarországi átlag (94,4%) ben a közcsatornába bekapcsolt lakások aránya 81,9%, ami megelőzi az országos átlagot (75%). Ez az érték Tokajban 2000-ben ez még csak 33,2% volt ben 100 lakásra jutó gázfogyasztók száma 78,6%, Magyarországon 77,9% ben ez az érték Tokajban még csak 59,7% volt. A mutatók tanúsága szerint ez utóbbi két területen jelentős fejlesztések zajlottak az elmúlt 10 évben. A településen távfűtés hálózat/szolgáltató nincs. Egyszobás lakások aránya vonatkozásában Tokajban kedvezőbb volt a helyzet az országosnál mindkét vizsgált népszámlálás évében. Míg 2001-ben Magyarországon 13,9%, Tokajban 8,5%-ot mértek ben országosan 11,7%, Tokajban 6,7% volt az egyszobás lakások aránya a lakott lakások százalékában. Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság száma a városban 2013-ban 216 fő Térbeli társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Tokajban 3 városrészi terület került elkülönítésre: 1. Óváros 2. Vár 3. Város egyéb területei (Be nem sorolt terület), és a Külterület 54

55 Tokaj méreténél fogva nem többközpontú város, és a funkciók döntő többsége egy viszonylag jól körülhatárolható, ugyanakkor a település földrajzi adottságai miatt több mint 2 kilométeren keresztül, a Bodroggal és a Tiszával párhuzamosan elnyúló centrumban találhatók meg. (Szegregátum nem került beazonosításra a 2011-es népszámlálási adatok alapján, és telepszerű lakókörnyezetek sincsenek a településen, amelyek belső lakossági konfliktusok forrásai lehetnének.) A térbeli társadalmi rétegződés bemutatása így az Óváros, és a Be nem sorolt területek, valamint a fejlesztési szempontból szintén fontos Külterület összevetésén alapul elsődlegesen. A lakónépesség száma sorból látható, hogy az Óváros és a Külterület csak igen kis részt képvisel a teljes lakónépesség bázisán, de területi, funkcionális szempontból karakteresen elválasztható területek. (Az adatok között a 2. Vár beazonosított terület is megjelenítésre kerül, de alacsony lakónépessége miatt (4 fő, 2 háztartásban) további elemzésére, összevetésére e fejezetben nem térünk ki.) 12. táblázat: Városrészi területek mutatói Mutató megnevezése Tokaj összesen 1. Óváros 2. Vár 3. Be nem sorolt terület Külterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 12,7 6,1 0,0 13,0 6,3 Lakónépességen belül évesek aránya 64,3 64,9 100,0 64,2 75,0 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,0 29,1 0,0 22,8 18,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 16,9 5,2 25,0 17,3 0,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 19,6 21,5 0,0 19,5 26,7 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 11,2 44,8 100,0 8,9 10,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 48,8 41,7 50,0 49,1 25,0 13,3 2,1 25,0 13,7 0,0 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,7 53,2 50,0 47,4 76,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,8 43,1 50,0 38,7 12,5 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül ,0 28,8 50,0 34,1 40,0 60,3 51,4 0,0 60,7 31,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 14,3 18,1 50,0 14,1 9,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 8,1 5,6 50,0 8,1 9,1 9,1 42,9 100,0 7,3 0,0 5,0 17,1 33,3 4,4 0,0 (Forrás: KSH) 55

56 Megállapítások: A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a Be nem sorolt területeken a legmagasabb (13%). Az érték több mint duplája a többi településrész értékeinek. A gyermekkorúak az Óvárosban (6,1%) és Külterületen (6,3%) közel azonos mértékben képviseltetik magukat. Lakónépességen belül évesek aránya a Külterületen a legmagasabb (75%), de a városban is az aktív korú lakosság képviselteti magát döntő többségben (64,2-64,9%) A lakónépességen belül a 60-X évesek aránya az óvárosban a legjelentősebb (29%), ami a települési átlaghoz képest 6 százalékponttal magasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a Be nem sorolt területeken (17,3%) szignifikánsan magasabb a többi területnél. Az Óvárosban ez az érték 5,2%, Külterületen nem regisztráltak ebbe, a végzettségre irányuló kategóriába eső lakosságot. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában épp fordított tendenciát mutat: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Külterületen a legmagasabb (26,7%), míg a be nem sorolt területeken bár az országos átlagot (19%) így is meghaladja a legalacsonyabb (19,5%). Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az Óvárosban a legjellemzőbb (44,8%), és a Be nem sorol területeken a legkevésbé jellemző (8,9%). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül szintén az óvárosban a legjellemzőbb (42,9%), a Be nem sorolt területeken 7,3%. Az egyszobás lakások aránya csak az Óvárosban mutat jellemző mértéket (17,1%) A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül igen magas mind az Óvárosban (41,7), mind a Be nem sorolt területeken (49,1). A külterületen a mutató sokkal kedvezőbb képet mutat (25%). A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül ezzel ellentétben a Külterületen a legkedvezőbb (76,9%) és a városi területeken mutat rosszabb képet: Óváros 53%, 47,7%. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a Külterületen a legmagasabb (40%), de jelentős a Be nem sorolt területeken (34,1%) és legalacsonyabb az Óvárosban (28,8%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az előző mutatóknak közel megfelelően alakul: az Óvárosban 43,1%, a Be nem sorolt területeken: 38,7% és a Külterületen mindössze 12,5%. Következtetések általánosítások : - Az Óváros jellemzően alacsony komfortfokozatú lakásaiban egy jellemzően elöregedő, a lakosság átlagánál magasabban iskolázott lakosságcsoport él, akik a munkaerőpiacon kisebb eséllyel jelennek meg, mint a települési átlag, azzal együtt, hogy a foglalkoztatottak az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban is kisebb arányt képviselnek. - A Be nem sorolt területeken ahol a lakosság túlnyomó többsége lakik az országos átlagot meghaladó lakhatási körülmények között, a településen regisztrál legnagyobb arányú kiskorú lakónépesség mellett, többnyire aktív korúak vannak jelen, (bár a gazdaságilag aktívak száma alacsonyabb), akik között a többi városészhez képest magas, de az országos átlagot (39,7%) nem éri el a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Munkaerő-piaci státuszukat tekintve magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya és ezzel párhuzamosan alacsony a foglalkoztatottak aránya. 56

57 - A Külterületeken jellemzően aktív korú népesség van jelen, az országos átlagot meghaladó lakhatási körülmények között. A lakónépesség több mint ¼-e rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a foglalkoztatottak aránya közel 80%, mely csoporton belül az alacsony presztízsű szakmákban foglalkoztatottak aránya a magas képzettségi mutatók ellenére is 40%. Lehetséges infrastrukturális településrészi érdekek: Óváros: A terület a város szíve, kulturális és közigazgatási centruma. A város értékes épületállományának, műemlékállományának nagy része itt található, de lakófunkciója is jelentős. Közlekedés és megközelíthetőség szempontjából a legfrekventáltabb helyen található, ugyanakkor jelentős része el van zárva a gépkocsiforgalom elől, amely így csak gyalogosan, vagy kerékpárral közelíthető meg. A városrészben fontos a már meglévő funkciók megtartása, de bővítésük is szükséges. Vár: A Bodrogközben található Rákóczi-vár feltárása 2007-ben indult Makoldi Miklós régész vezetésével. A terület értékes régészeti lelőhely és történelmileg is jelentős. A vár területén szükséges a feltárások folytatása és aktív bekapcsolása a turizmusba. Város egyéb területei: Észak A Belváros Patkóbánya által lehatárolt végétől Tokaj Bodrogkeresztúr felé elnyúló városrésze a Bodrogpart közelsége, a szép természeti környezet, és a viszonylag nagy szabad területek miatt a város egyik legtöbb lehetőséget magában rejtő, és az építészeti, műemléki kötöttségektől sokkal kevésbé terhelt kerületét képezi. A lakófunkciók további fejlesztése szükséges és lehetséges. Dél Tokaj legújabb, főként lakóövezeti része, többnyire éves kertes házakkal, immár jól kiépített infrastrukturális háttérrel. A mezőgazdasági szakiskolán, a rendőrőrsön és a benzinkúton kívül egyéb városi funkcióval nem rendelkezik, de már csak a viszonylag könnyen elérhető hasznosítható területek miatt is a lakófunkció bővítése, fejlesztése lehetséges és ehhez kapcsolódóan közösségi területek kialakítása szükséges. Külterület: Közlekedési kapcsolatok javítása, a táji környezet aktív védelme (pl. illegális szemétlerakók felszámolása, dűlőutak minőségének javítása) és a terület bevonása az aktív turizmusba lehet a külterület fejlesztési szempontú kitörési pontja. Településfejlesztési szempontból a lehatárolt területek ugyan eltérő beavatkozásokat igényelnek, markáns konfliktusok, érdekellentétek nem állapíthatók meg. Kis lélekszámú és kis területen elterülő, így a létező szolgáltatások elérhetőségét mindenki számára egyformán biztosító településről lévén szó, a funkcióellátottság a településre szinte egységesen értelmezhető. A kisebb területi egységeken megjelenő fejlesztési szükségletek, érdekek Tokajban nem okoznak belső konfliktusokat Települési identitást erősítő tényezők Önmeghatározásunk fontos részét képezi a területi-térségi hovatartozásunk, melynek definiálásával legerősebb szociális szükségletünket, a valahová tartozás szükségletét elégítjük ki. 57

58 A területi/települési identitás egyszerre tudatos és emocionális azonosulás, kötődés egy térséghez/településhez, amely történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeképpen jön létre. (Forrás: Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. (Raagmaa, 2002)) Történeti, kulturális adottságok Történeti szempontból Tokaj Városban a legmarkánsabb identitáserősítő tényező, hogy a település a Tokaj Történelmi Borvidék fővárosa. Ha a kultúrnemzetek polgárai körében kiejtjük a Tokaj szót, szinte mindenki a borra, szőlőtermesztésre asszociál. Az itt élők lakhelyét az országban bárki el tudja helyezni a térképen, tudja mihez kötni a települést, képzete, talán emléke van is a várossal, vagy valamely a borvidékhez köthető termékkel kapcsolatban. A Magyarországon élők már gyermekkorukban találkoznak Tokaj nevével, hiszen az nemzeti Himnuszunkban is helyet kap: Tokaj szőlővesszein szőlőt csepegtettél (Kölcsei Ferenc Himnusz). A tokaji aszú a 18. században vált világhírűvé. XIV. Lajos (Napkirály) a borok királya, a királyok bora elnevezéssel illette. Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. (Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.) (Forrás: Rövid történeti áttekintés: A XI. században említik meg Tokajt először a százdi apátság 1067-es alapítólevelében, majd a XIV. században íródott Képes Krónika számol be arról, hogy 1074-ben Salamon Tokajnál kelt át a Tiszán. A település fontos átkelőhely lehetett az Árpád-korban. Az pontosan nem tudható, hogy földvára mikor épült, valamikor a XII. században, majd a tatárjárás elpusztította ben hiteles oklevélben olvashatunk egy, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál épült kővárról. Ezt valószínűleg lerombolták és a XIV. században már a tokaji kővárról esik szó. A zempléni falu Tokaj néven hitelesen először egy évi oklevélben fordul elő. Ebben az időszakban már szőlőtermelés és borászati tevékenység folyt a Hegyalján től a tokaji uradalom a Hunyadi család birtokába került, majd a Szapolyai család kapta meg zálogbirtokként októberében a Szapolyai János vezette nemzeti párt, a család tokaji kúriájáról indult Buda felé, hogy megszerezze a koronát. Királlyá választása után azonban elveszítette a tokaji uradalmat és ezzel a település történelmében is új korszak kezdődött ban, János Zsigmond király Erdélybe történő visszahívása után királyi uradalom lett és a középkori kővárat megerősítették. A század vége felé a hegyaljai borvidék egyre jövedelmezőbbé vált. A vár Bethlen Gábor tulajdonába került, ahonnan a Rákóczi család visszaváltotta és megkezdődtek a vár megerősítési munkálatai. A XVII. században, a hegyaljai felkelés során többen szerették volna megszerezni a tokaji uradalmat, amely egyre növekvő bevételeivel biztos jövedelemforrásnak számított. A várat 1703-ban elfoglalták a kurucok, majd 1705-ben lerombolták. Tokajt ezek után a szepesi kamara kezelte. A településen a XVII. század első felére jelentősen megnőtt a népesség száma, már több mint 20 nemesi kúria lett összeírva. Ezzel a város a békés fejlődés időszakába lépett és polgárosodott mezővárossá alakult. Ekkor kapta meg a "Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város" címet. Ez a XVII-XVIII. századi periódus a hegyaljai borkereskedés aranykora. Lengyel és orosz felvásárlók lepték el a várost, új piacokat és jelentős bevételi forrásokat hozva az ekkorra már világhírűvé vált tokaji bornak. A Rákóczi- 58

59 szabadságharc idején fontos események színhelye volt, a tokaji átkelőhely stratégiai katonai jelentőséggel bírt. Az 1848-as év végén, a kettős kassai vereség után a tokaji átkelőhely az osztrák csapatok számára nagyon fontos volt júliusában a gesztelyi ütközetet követően Görgey csapatai a tokaji hídon kelnek át a Tiszántúl felé. A Kiegyezés után gazdasági fellendülés indult el, amely 1910-re érte el a csúcspontját, több kőbánya is termelt. Elkezdődött a polgáriasodás, amelyet a világháború megtört ben a tokaji járástól területeket csatoltak el, ezzel csökkentve jelentőségét ben a vezetők újjászervezték a helyi közigazgatási rendszert és szerették volna a várost Szabolcs megyéhez csatolni, de erre nem volt lehetőség ben a Hegyalja szőlőterületei igen súlyos fagykárokat szenvedtek, melyet csak nagyon lassan, a '40-es évekre tudtak helyrehozni márciusában a németek megszállták Tokajt és a front egyre inkább közeledett. Novemberre el is érte a várost. Ekkor az orosz csapatok bevonultak a településre. A II. világháború utáni időszakban Tokaj fejlődése visszaesett, lehetőségeit nem engedték kihasználni. Politikai okok miatt a borkereskedelemben betöltött erősen központi szerepe is megváltozott, az új központ Sátoraljaújhely lett. Tokaj fejlesztését erősen hátráltatta, hogy a megye peremén helyezkedik el, tényleges vonzáskörzetétől megfosztották, az értékek újrafelosztásánál az utolsó sorba került. Szerencsére történelmi értékei, bájos kisvárosi jellege megmaradt. A történelem folyamán elvesztett városi rangját 1986-ban kapta vissza. Ekkor a város ismét virágzásnak indult, új korszak kezdődött polgárai számára. A napjainkig tartó időszakban intenzív fejlesztés vette kezdetét, amely látványos építészeti és infrastrukturális fejlődést eredményezett. Ezt a tudatos, intenzív munkával elért eredményt 1997-ben HILD éremmel ismerték el, a közelmúltban pedig végre valóra válhatott egy régi álom: Tokaj-Hegyalját a világörökség részévé nyilvánították, s így hivatalosan is világ leghíresebb és legvédettebb tájegységei közé tartozhat. (Forrás: A település színes történelme, tehát igen messzire nyúlik, de jelentőségét mindvégig hegyaljai borvidékhez fűződő viszonya határozta meg. (Történeti vonatkozásokat ásd még: ; pontok) Tokaj-Hegyalja Európa és a világ egyik világörökségi borvidéke. (Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Terület). Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2002-ben vette fel a világörökségi listára a Tokaj történelmi borvidéket, mint kultúrtájat. Tokaj történelmi borvidék területét az évi bortörvényben határolták le, amely a világörökségi helyszín magterületével megegyezik. A magterülethez tartozik Tokaj teljes közigazgatási területe. Kulturális szempontból erős identitásnövelő tényező lehet a városban a bortermeléssel kapcsolatos szakmai kultúra magas szintje, mely a Tokaj-Hegyalján kiemelkedő. A helyben meglévő szaktudás, szakismeret, termelési- és fogyasztási kultúra mentén felépülő és/vagy felfűzhető hagyományok, szokások erős kulturális bázist és további kiaknázható forrást jelentenek a településen is. Jelenleg a Tokaji Múzeumban láthatjuk a közel egy évezredes város gazdag történelmének emlékeit, levéltári forrásait és betekintést nyerhetünk a város szőlészeti és borászati múltjának kincseibe. A Tokaj-hegyalja néprajzi vidéken élőket hagyományosan a palóc etnográfiai csoporthoz sorolták. Az Északi-középhegységet szinte teljesen felölelő palóc népcsoport egyáltalán nem egységes, de a palóc lakóház, szőttes, viselet és népköltészet híres fejezete a magyar népi kultúrának. Tokajban az életben tartott népi hagyományok ehhez a néprajzi kultúrkörhöz kapcsolódnak. 59

60 A többnyire a turisztikához kapcsolódó programkínálat meglehetősen bőséges, például a következő rendezvényeket rendezik meg minden évben a városban és a járásban: Tokaji Borok Fesztiválja Régi Zenei Nyári Egyetem Hegyalja Fesztivál Zempléni Nyári Tárlat Képzőművészeti kiállítások a Tokaji Galériában Tokaji Írótábor Zempléni Művészeti Napok Tokaji Filmmustra Tokaji Ősz Szüreti Napok (1932. óta kerül megrendezésre!) Motoros találkozó Zemplén Rally (a magyar rally bajnokság záró futama) A hagyományosan megrendezésre kerülő fesztiválok, táborok a mellett, hogy a település jó hírét is képviseltek öregbíteni, a helyi identitástudat kialakulását is segítik. Civilek, mint a társadalmi élet motorjai A társadalmi élet minőségét a színes kulturális lehetőségeken kívül jelentős mértékben fémjelzi a településen önszerveződő civil szféra. E tekintetben Tokaj a lakosságszámához viszonyítottan jelentős számú civil szervezet egyesület, alapítvány képviselteti magát, igen sok területen. A KSH adatai szerint 2013-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az lakosra jutó civil szervezetek száma 5 db. volt, addig Tokajban 13 db. A teljesség igénye nélkül: Természetvédelem, kulturális örökségvédelem, térségfejlesztés: Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület Tokaji Bormívelők Társasága Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület Tokaji Természetvédelmi Egyesület Tokaj Turizmusáért Egyesület Tokaji Várbarátok Köre Egyesület Tokaj Mikrorégiójáért Alapítvány Városszépítő és Védő Egyesület Humán infrastruktúra fejlesztés "Ismerj Meg" Alapítvány Védőháló Alapítvány Tokaji Gyermekkert Alapítvány Együtt Gyermekeinkért Alapítvány Máltai Szeretetszolgálat Tokaji Csoportja Gazdaságfejlesztés: Tokaji Gazdász Alapítvány Vállalkozók és Iparosok Egyesülete 60

61 Sport Tokaji Football Club Vizisport Klub Tokaj Tokaj-Sí-Klub Postagalamb Sportegyesület Tokaj Diáksport Egyesület Vízügyi Dolgozók Horgász Egyesülete Művészetek ART MISSZIÓ Nemzetközi Művészeti és Hagyományőrző Közhasznú Alapítvány Tokaj Város Vegyeskara Amatőr Művészeti Egyesület Tokaji Írótábor Egyesület Zilahy György Művészbarátok köre Egyéb Tokaji Polgárőr Egyesület Hadirokkantak Egyesülete A teljesség igénye nélküli felsorolásból látható, hogy az egyesületek jelentős része a borvidék adottságaiból, fejlesztésének lehetőségeiből kiindulva táj és/vagy térség specifikus tevékenységet folytat, de látható az is, hogy a lakosság igen színes palettán hozza létre önszerveződő csoportjait. A sportélet, a helyi közösségek összetartó ereje fenntartása érdekében az önkormányzat minden évben támogatja a sport- és kulturális egyesületeket. Emellett az önkormányzatnak az államháztartáson kívüli támogatás nyújtásával (1/2015.(I.30) önkormányzati rendelet) célja a civil társadalom erősítése, a természetes személyek, civil szerveztek helyi társadalmi szerepvállalásának segítése, az önkormányzat és a civil szervezetek közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A városban működő mintegy 60 civil szervezet tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. Tokaj évtizedek alatt kiterjedt és jól működő nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Ezek közül legfontosabbak a testvérvárosi együttműködések, amelyekbe a város intézményei és civil szervezetei is bekapcsolódnak. Tokaj város önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart az alábbi városokkal: Város Kapcsolat éve Város Kapcsolat éve Oestrich Winkel 1998 Rust 2006 Cormons 1993 Sonoma 2013 Binyamina 2006 Iwonich Zdroj 2013 Crosno 2006 Supetar 2013 (Forrás: Tokaj Város Gazdasági Programja ) Az önkormányzat számos intézménye intenzív kapcsolatokkal rendelkezik, a nyelvtanulás, a sport, a kultúra, a közös pályázatok benyújtása, az üdülés, a cseretáborok a turisztika, a tanulmányutak és a közös szakmai programok szervezése terén. 61

62 Vallási közösségek: 2001 és 2011 között a nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma országosan csökkent, az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma jelentősen nőtt. BAZ Megyében a népesség 41 százaléka katolikusnak, 20 százaléka reformátusnak vallotta magát, a többi valláshoz, felekezethez tartozok aranya egyenként 2 százalék alatti volt. A katolikusok és a reformátusok népességen belüli aránya magasabb az országos átlagnál. (Forrás. KSH - Népszámlálás 2011.) Tokajban a 2011-es népszámlálás során a lakosság mintegy 60%-a vallotta magát valamilyen vallási felekezethez tartozónak. A nem válaszolók aránya cc. 31% volt, vallási felekezethez nem tartozónak vallotta magát 9%. 35. ábra: Felekezeti megoszlás Felekezeti megoszlás Evangélikus; 0,64 Jehova ; 0,287 Hitgyülekezethez tartozó; 0,155 Református; 20,044 Római katolikus; 29,007 Ortodox keresztény; 0,035 Görög katolikus; 10,088 (Forrás: KSH) A katolikusok (római katolikus és görög katolikus együtt) túlnyomó többségben vannak, de jelentős csoportot adnak a reformátusok is. A nagy történelmi egyházakhoz tartozókon kívül, egyéb vallási felekezethez bevallottan tartozók aránya nem domináns a településen, de jelen van a településen a Tokaji Ortodox Zsidó Hitközség is. A vallási közösségek az egyházaikon belüli színes hitéleten túl több nyilvános rendezvénnyel nyitnak a település többi lakója felé, vonják be őket és a potenciális turistákat kulturális, hagyományőrző eseményeikbe. (Pl. Történelmi egyházak bevonásával megvalósuló Betlehemes játék, Görkapocs fesztivál.) 62

63 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás-nevelési intézmények: Óvodai feladatellátás: Az Óvodai feladatellátási helyek száma: 1 db. - Tokaji II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény Óvodája Az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2001-ben még 200 fő volt, majd ben 150-re csökkent. A férőhelyszám a 2003-as évet kivéve (amikor 125 fő volt) folyamatosan 150 fő a városban. 36. ábra: Óvoda kapacitáskihasználtsága Óvoda kapacitáskihasználtsága (%) ,5 84,0 101,6 94,0 90,7 82,7 80,7 80,0 86,7 88,0 92,0 99,3 88, Óvodai férőhelyek száma Kapacitáskihasználtság (%) Óvodába beírt gyermekek száma (Forrás: KSH) Az intézmény kapacitáskihasználtsága a vizsgált időszakban összességében 68,5 és 101,6% között ingadozott, de a 150 fős férőhelyszám állandósulását (2004.) követően kiegyensúlyozottabb, 80,67% és 99,33% között mozog. Az óvodai csoportok száma 5-6 db., gyermeklétszámtól és összetételtől függően. A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek számáról 2 év adata áll rendelkezésre: 2012-ben 31 fő, 2013-ban 40 fő beíratott gyermek volt hátrányos helyzetű. Az óvodába más településekről bejáró gyermekek száma jelenleg 28 fő. A legtöbben Rakamazról (17 fő), a többiek Tiszaladányból, Csobajról, Tarcalról, Timárról, Gávavencsellőről, Bodrogkisfaludról (11 fő) érkeznek. Általános iskolai feladatellátás: Általános iskolai feladatellátási helyek száma: 1 db. - II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési - Oktatási Intézmény Általános iskolai osztálytermek száma (2005 évben történt 2 db-os csökkenést követően): 18 db. 63

64 Általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2013-ban 19 db. Az intézmény - a Városi Zeneiskola integrálásával - egyben az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is. 13. táblázat: Általános iskolai tanulók számának változása Általános iskolai tanulók száma Ebből a más településről bejáró tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma Napközis általános iskolai tanulók Általános iskolai tanulók száma n. a. n. a. n. a (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A vizsgált időszakban a gyermekek közel azonos számban vannak jelen az általános iskolai oktatásban, ám látni kell, hogy a településen csökkenő gyermekszámot a mástelepülésről bejáró gyermekek száma egészíti ki. Az elmúlt 3 évben látható növekedés is a más településről ide járó gyermekek számának növekedésének köszönhető. A bejárók Tiszaladányból, Csobajról, Rakamazról, Szabolcsról és Timárról érkeznek. A tanulók nagyságrendje és a beíratott elsősök száma alapján várható, hogy az iskola működésére tartósan szükség lesz. A napközis tanulók száma az elmúlt években jelentős növekedést mutat. Az adatsor mutatja egyben a település közoktatásban elfoglalt jelentős térségi szerepkörét is. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya időszakban az iskolák országos átlagában 14,1% és 14,5% között mozgott. Ez a mutató Tokaj esetében 43,9% és 45,3% között mozog. 37. ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) (Forrás: TEIR) 64

65 Középfokú oktatás: Gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma: 2 db. Szakiskolai feladatellátási helyek száma: 2 db. Kollégiumi feladatellátási helyek száma a száma (2012 évben történt 1 db-os csökkenést követően): 2 db. Intézmények és képzési rendszerük a nappali oktatásban: - Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium o Gimnáziumi képzés: matematika, biológia, idegen nyelv, általános, és belügyirendészet tanulmányi területeken (4 év) o Szakközépiskolai képzés: pedagógia, informatika, környezetvédelmi, ügyvitel és közszolgálat tanulmányi területen (4 év) - Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola o Szakközépiskolai képzés: kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban. (4 év) o Szakiskolai képzés: kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportokban. (3 év) o Nappali tagozatos, érettségit adó képzés: már megszerzett szakmunkásbizonyítványra épülő, érettségit nyújtó képzés (2 év) - Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium o Szakközépiskolai képzés: mezőgazdasági gépész ágazat (4 év) o Szakképzés: OKJ szerinti mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gazdaasszony- falusi vendéglátó, kertész, szőlész-borász, növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó, mezőgazdasági gépjavító, zöldség és gyümölcstermesztő, szakács, pincér tanulmányterületeken (4 év) A Tokaj városban zajló középfokú oktatás statisztikai adatait vizsgálva azt látjuk, hogy a település térségi szerepköre e tekintetben igen jelentős. A járási vonzáskörzeti szerepen kívül, az iskolák vonzó képzési kínálata is hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolákba ide utazó diákok száma magasabb, mint a helyi tanulóké. (A táblázatban erre vonatkozó százalékos érték minden vizsgált évben közel 20 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, ami időszakban 39,7-42,4% között mozgott.) A középiskolákba legjellemzőbben Tiszaladányból, Csobajról, Rakamazról, Szabolcsról, Timárról, Gávavencsellőről, Balsáról, Bodrogkeresztúrból érkeznek diákok, a szakképző intézménybe Tiszaladányból, Csobajról, Tiszatardos, Taktabájról. 14. táblázat: Középfokú oktatási intézmények nappali oktatásában résztvevők Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban Középfokú oktatási intézmények nappali oktatásban résztvevők adatai

66 Szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Más településről bejáró középiskolai tanulók száma Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya (%) Kollégiumban lakó középiskolások száma a nappali oktatásban ,2 53,0 59,9 60,6 60,2 61,2 60,1 59,4 60,0 59,1 60, (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A három középfokú intézményben elérhető még felsőfokú szakképzés kereskedelmi szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, európai uniós szakügyintéző, külgazdasági üzletkötő, reklámszervező szakmenedzser, adóigazgatási szakügyintéző szakirányokban, ECDL vizsgára felkészítő képzés és további iskolarendszeren kívüli OKJs tanfolyamok jelentenek lehetőséget az önképzésre, továbbképzésre. Azoknak a tanköteles korú tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévüket betöltik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, a Híd II. program C. változata elérhető. Nemzetiségi nevelés-oktatás nem zajlik a településen egyik intézménytípusban sem. A nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrája az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően többnyire megfelelő. Az óvoda, általános iskola, középiskolák épületei méltó helyet biztosítanak és megfelelnek a XXI. századi nevelés-oktatás követelményeinek. Az állagmegóvás feladatain túl a Tokaj Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium iskola és kollégiumi épületének felújítása, férőhelyminőség javítása, valamint a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola konyhájának és kollégiumi épületének felújítása vált szükségessé, továbbá épületenergetikai beavatkozások szükségesek az Általános Iskola épületén. A szakképzés területén a képzési kínálat bővítéséhez, helyi munakerő-piaci igényekhez való szorosabb igazításához további eszközbeszerzések lesznek szükségesek Egészségügyi ellátás: A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. - Házi gyermekorvosi praxisok száma 1 db. - Háziorvosi praxisok száma: 2 db. - Fogorvosi praxisok száma: 2 db. - Betöltött védőnői álláshelyek száma: 3 66

67 - Járóbeteg szakellátó intézmények száma: 1 db. - Kórház a településen nem található, a település Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Erzsébet Kórház rendelőintézete ellátási területéhez tartozik. Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma és 2013 között kiegyensúlyozottan, és fő között változott, ami a megyei járásközpontokhoz viszonyítva kedvezőtlen, de az országos értékekhez közelít. (A megyei járásközpontokban ugyanebben az időszakban min és max fő közötti, Magyarországon max és min fő közötti mozgás mutatható ki.) A járóbeteg szakellátást biztosító Dombi Sámuel Kistérségi Egészségközpont (fenntartó: Tokaji Egészségfejlesztő Nonprofit Kft.) ellátási körzete - Taktabáj, Csobaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár, Szabolcs túlmutat a járáson. Az intézményben elérhető szolgáltatások: belgyógyászat, bőrgyógyászat, gasztroenterológia, orthopédia, gyermekgyógyászat, kardiológia, neurológia, sebészet, fül-orrgégészet, nőgyógyászat, sebészet, érsebészet, urológia, szemészet, fizioterápia, gyógytorna, pszichiátria, reumatológia, tüdőgyógyászat, ultrahang, röntgen diagnosztika, laboratórium. A járóbeteg szakellátást a kistérségi szükségletek kielégítésére létrehozott intézmény 2010-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni vágyók előtt. A szükséges infrastruktúra kiépítése uniós forrás bevonásával, közel 900 millió forintból valósulhatott meg. Az intézmény szolgáltatási palettája évről-évre bővül valamint jelentős erőfeszítéseket tesznek mind az intézmény, mind a kistérség humánerőforrásának fejlesztésére, többnyire uniós források bevonásával. (TÁMOP A-11/ : A Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. humánerőforrásának fejlesztése ; TÁMOP B-12/ A Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. szakdolgozóinak képzése ; TÁMOP / : A Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. foglalkoztatásának támogatása Az Intézmény Egészség Fejlesztési Irodát is működtet. Az EFI szintén uniós forrásból (TÁMOP /LHH/11-B Egészségfejlesztés és életmódváltás a tokaji kistérségben valósult meg, a projektet ez év áprilisában zárult Szociális ellátás: Városban viszonylag jól kiépült a szociális és gyermekjóléti ellátások rendszere. Az ellátások, szolgáltatások biztosítása egyrészt jogszabályi kötelezettség, másrészt a helyi társadalmi, gazdasági jellemzők alapján önként vállalt feladatként biztosítottak. Bölcsőde és családi napközi nincs a településen. Időseket is ellátó nappali intézmények és a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma: 1 Az Ápoló-Gondozó Otthon befogadóképessége: 150 fő. Gondozottak száma 2013-ban 144 fő. Az intézmény az alapszintű ellátás mellett emeltszintű szolgáltatást is nyújt. Az önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága országosan között 98,8%-ról 96%-ra csökkent. Ez a mutató Tokajban drasztikusabb és más tendenciájú változást mutat: (81%) és 2013 (96%) között jelentős növekedés (15 százalékpont) tapasztalható. Az intézmény, bár működési területe Magyarország, jellemzően a járásból, főként Tarcalból és Bodrogkeresztúrból fogad lakókat. 67

68 Az egészségügyi Gyermekotthon (Fogyatékkal élők otthona) fenntartója Borsod Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat. Az intézménynek otthont adó régi pálos kolostor épület a Város tulajdona. Az Otthonnak felnőttek és gyermekek egyaránt lakói. Az Otthonban élők más épületben való elhelyezése után lehetővé válna a kolostor turisztikai célú hasznosítása, de a lakók elhelyezésére jelenleg nincs más alternatíva. A térségi feladatokat ellátó szociális intézményként jelenlévő Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatásokat, szociális étkeztetést nyújt a rászorulóknak, idősek klubját működtet, valamint házi segítségnyújtást biztosít és működteti a kiépített házi jelzőrendszeres segítségnyújtás szolgáltatást. A fogyatékosok nappali ellátását (gyermek- és felnőtt korúakét egyaránt) valamint a Támogató Szolgálatot együttműködési megállapodás keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület látja el. 15. táblázat: Szociális ellátás adatai Tokajban Időszak Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Fogyatékosok nappali ellátásában részesülők száma (fő) év n.a év n.a év n.a év n.a év n.a év n.a év n.a év n.a év n.a év év év év év (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) Közművelődés, sport, szabadidő A település kulturális élete köszönhetően többek közt a településbe rejlő turisztikai potenciál kihívásainak pezsgő és sokszínű. 68

69 Az Európai Unió támogatásának köszönhetően Tokaj immár egy korszerű Kulturális és Konferenciaközponttal is rendelkezik. A központnak a volt Zsinagóga addig használaton kívüli épülete ad otthont. A Phare keretében felújított és új funkciókkal ellátott, 2006-ben átadott, impozáns megjelenésű épület több száz fős rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A földszinti nagyterem 200 fős tanácskozások illetve kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A karzaton fogadások is tarthatók. A tetőtér pedig fős események ideális helyszíne lehet. Az intézmény részeként 2011-ben adták át a Paulay Ede színházat, mely befogadó színház, állandó társulata nincs. A mintegy 300 fő befogadására alkalmas színház nem csupán külső jegyei, hanem minőségi, és a mai kor technikai szintjén felszerelt belső terei miatt is kiválóan alkalmas arra, hogy otthont adjon a város rangjához méltó kulturális eseményeknek. A Központ üzemeltetésében a színház épületében mozi is működik. A színházban havi rendszerességgel láthatóak előadások, a mozi havonta 2-4 filmet vetít. A Központ szolgáltatási területe elsősorban a járás és az azon túlmutató területről Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár, Szabolcs. A Rendezvényközpont 2014 évben megtartott rendezvényein a látogatók száma fő volt. A Németi Ferenc Városi Könyvtár 1998-ban az általános iskola rekonstrukciója kapcsán szép, impozáns körülmények közé költözhetett. A galériával megosztott 300 négyzetméteres könyvtárban kötet könyv és 1200 audiovizuális dokumentum várja az évente beiratkozó 1200 olvasót. Évente kb. 800 új kötetet vásárolnak, igyekszenek minél szélesebb érdeklődési területet felölelni. Több mint 100 féle folyóirat jár az intézménynek, melyet helyben lehet olvasni, de 1 hétre ki is kölcsönözhetőek. A Tokaji Múzeumban állandó és időszaki kiállítások megtekintése mellett egyéb események is várják a látogatókat (pl. filmvetítések, Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatok). A múzeum két kultúrtörténeti és szempontból jelentős és komoly turisztikai vonzóerővel is bíró kiállítása: a hegyaljai szőlő-, és bortermelés múltját, illetve a borkereskedelem fejlődését bemutató néprajzi kiállítás és a Béres Béla egyházművészeti gyűjtemény, mely az észak-magyarországi egyházművészetről és a hazai metabizánci emlékanyagról ad átfogó képet. A Tokaj-hegyaljai Borok Házában digitális és nyomtatott formában a tokaji borvidék legkiválóbb minősített borait tekinthetik meg az ide látogatók. Megismerkedhetnek a tokaji borokkal, a borvidéktörténetével, a szőlőt érlelő helyi klímával, talajjal. A borvidéket kutató vendégek munkáját egy 3000 kötetes szakkönyvtár segíti. Az egykori tokaji kőbánya helyén létrehozott Patkóbánya Fesztiválkatlant 2014-ben adták át a közönségnek. A belvároshoz közel eső régi kőbányában egy több mint 2400 főt befogadó szabadtéri rendezvénykomplexumot építettek fel, ahol nagyszabású, nemzetközi szinten is jegyzett előadásokat láthat a közönség. A komplexumnak a jövőben a késő tavaszi, nyári, kora őszi időszakban lehet nagy a látogatottsága, azonban helyet ad még olyan, színházi és gyermekprogramoknak, rendezvényeknek, amelyek a főszezonon kívül is vonzóvá teszik a helyszínt. Főszezonban a belvárosi rendezvények mellett alternatív szórakozási lehetőséget nyújthat, amellyel növelheti a turisták számát a változatos, illetve a térségben egyedülálló, színvonalas programlehetőségekkel, másrészt a nagyobb szabású Tokaji rendezvény-sorozatokon tehermentesíti a belvárost az erre a helyszínre szervezhető programok révén. A Fesztiválkatlan rendezvényei már az az első évében fő látogatót vonzottak. 69

70 16. táblázat: Közművelődési adatok A települési könyvtár beiratkozott olvasóinak száma (fő) Múzeumi látogatók száma (fő) Alkotó művelődési közösségek száma (db) Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) év n.a. n.a év év év év év év év (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A közművelődési intézmények által a lakosság, és a szűkebb vonzáskörzet számára nyújtott szolgáltatásokon, programlehetőségeken túl a településen jelentős nagyszámú látogatót vonzó rendezvény, fesztivál, egyéb kulturális esemény valósul meg minden évben. Ezek közül a legjelentősebbek: - Tokaji Borfesztivál (Látogatószám: megközelítőleg fő) - Sárkányhajó verseny (Látogatószám: megközelítőleg 300) - Crescendo Nyári Zenei Akadémia (Látogatószám: megközelítőleg 300) - Furmint fröccs és lecsó (Látogatószám: megközelítőleg 400 fő) - Tokaji Írótábor (Látogatószám: megközelítőleg 300 fő) - Szüreti Napok (Látogatószám: megközelítőleg fő) A városban az iskolákhoz kötődően 2 db. sportcsarnok található, melyeket a lakosság esténként és hétvégén használhat. A gimnázium sportpályája nemzetközi sportrendezvények megtartására is alkalmas ben 2 műfüves sportpálya építése valósult meg az MLSZ támogatásával. Az infrastrukturális feltételei adottak a kajak kenu sportoknak, sárkányhajózásnak is, de a vízi-sportok háttere fejlesztésre, bővítésre szorul. Télen egy egyenletes lejtésű, gondozott sípálya áll a téli sportok kedvelőinek rendelkezésére a Kopasz hegy oldalában, ahol tárcsás felvonó és melegedő házikó is szolgálja a sportolni vágyókat elsősorban kezdőket és családokat. A sípályát Tokaj Város Önkormányzata pénzügyi segítségével a Síklub Tokaj tartja fent. Magánvállalkozóknak köszönhetően teniszpálya és testépítő szalon is van a településen, továbbá lovaglási lehetőségek és sárkányrepülőzés is elérhetőek. A helyiek körében is elterjedt a túrázás és a kerékpározás. 70

71 Egyéb intézményi ellátottság, városi funkciók: - Rendőrőrs - Postahivatal - Munkaügyi központ - Benzinkút - Okmányiroda - Bankfiók - Vasútállomás - Kemping - Helyközi autóbusz-megálló - Mentőállomás - Gyógyszertár Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tokaj Város Önkormányzata 2013-ban Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A HEP helyzetelemzési rész megállapításainak összegzése: 17. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program megállapításai Beazonosított esélyegyenlőségi Célcsoport Romák és/vagy Következtetések Problémák beazonosítása Fejlesztési lehetőségek meghatározása Foglakoztatás, lakhatás Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása mélyszegénységben élők Gyermekek Jövőkép biztosítása Egészséges fogalomrendszer kialakítása a gyermekvédelem, az egészségügy és a köznevelési intézmények között. Idősek Egészségi állapot, Idősek fóruma közéletbe bevonás Nők Foglalkoztatás Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása Fogyatékkal élők Foglalkoztatás Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása (Forrás: Tokaj Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013) HEP-ben meghatározott intézkedési területek, célok: Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása Közmunkaprogram keretében folyamatos munkalehetőség biztosítása az érintett célcsoportok számára Akadálymentes közlekedés A városi intézmények akadálymentesítése folyamatos. A közút és a járdahálózat is akadálymentesen kiépített, viszont egyes helyeken a fák gyökérzete ezen járófelületeket megrongálta, amely felületen a közlekedés az idősek és a rokkantak számára nehézkes és balesetveszélyes, ezért ezek javítása szükséges Idősek fóruma Az idősek bevonása a közéletbe, számukra fórum létrehozása, mely keretében elmondhatják véleményüket, javaslatot tehetnek a kül. közügyekkel kapcsolatban. 71

72 Hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása olyan képzési programok indítása, melyekkel növeljük a hátrányos helyzetű lakosság elhelyezkedési esélyeit. Az időseket érintő bűncselekmények megelőzése Az idős emberek többnyire egyedül élnek, ki vannak szolgáltatva a bűnözőknek ezért erősíteni kell biztonságérzetüket, növelni tájékoztatásukat és fejleszteni kell problémamegoldó képességüket. Kéz a kézben A fogyatékkal élő, de munkaképes emberek részére munkavállalási lehetőségek biztosítása. Egészséges fogalomrendszer kialakítása a gyermekvédelem, az egészségügy és a köznevelési intézmények között a veszélyeztetett gyermek megítélése szempontjából, valamint egyéb fogalmak objektív megítélése. Sikeres anyák a nők munkavállalásának összeegyeztetése a gyermekvállalással, gyermekneveléssel, anyai feladatok ellátásával Az idős lakosság egészségügyi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése idősek segítése egészségük megtartásában. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Tokaj Város Önkormányzata által, uniós források bevonásával megvalósított projektek: TIOP /1 Infrastrukturális fejlesztések az esélyegyenlőség elvű minőségi oktatás és az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében az LHH kistérségekben "A komponens Esélyteremtés a hátrányok leküzdéséért a fejlesztő pedagógia eszközeivel TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok lokális színterek Egészséges leszek, mint a makk TÁMOP 6.1.2/A09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Egy kicsi mozgás mindenkinek kell egészségfejlesztés a tokaji Idősek Otthonában TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Tokaj városában ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) A tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola komplex akadálymentesítése (Forrás: szechenyi2020.hu) 72

73 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Területi különbségek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 15 statisztikai kistérség funkcionált. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak voltak. 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) viszonylag fejlettnek számított, míg a további 12 kistérség - Köztük a Tokaji kevésbé fejlett gazdasági területnek volt minősíthető. A három fejlett kistérség megyén belüli gazdasági teljesítményének és a kapcsolódó befektetett tőkéjének részaránya úgy is jelentősebb volt, hogy a gazdasági válság ezeket súlyosabban érintette, hisz itt működtek a válság által leginkább érintett kohászati és vegyipari társaságok. 18. táblázat: Gazdasági súly területi különbségei a megyében Lakosságszám 2010, fő Megoszlás Saját tőke 2010 milló Ft. Nettó árbevétel 2010 milló Ft. Hozzáadott érték 2010 milló Ft. Személyi jövedelem 2010 milló Ft. Saját tőke e Ft/fő Egy lakosra jutó Hozzáadott érték e Ft/fő Személyi jövedelem e Ft/fő Megye összesen Kiemelt 358 kistérségek 148 összesen Nem kiemelt kistérségek összesen Ebből Tokaji kistérség % ,7% ,3% ,0% (Forrás: A 100 legjelentősebb BAZ megyei székhelyű vállalkozás 2011.) A Tokaji kistérség nem tartozik a kiemelt térségek közé. A megye lakosságának 2%-át kitevő lakosságú térségben regisztrált vállalkozások saját tőkéje a megyében regisztrált vállalkozások összes saját tőkéjének csupán 0,01%-át adják. Míg a megye átlagában a hozzáadott érték 643 eft/fő, addig a Tokaji kistérségben ennek alig több mit a fele, 360 eft/fő. A személyi jövedelem megyei átlaga eft/fő, a kiemelt 3 kistérségben eft/fő, a Tokaji kistérségben mindössze eft/fő 2011-ben. Az egy lakosra jutó jegyzett tőke és az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték idősoros vizsgálatakor, országos összehasonlításban még szomorúbb képet kapunk a település gazdasági súlyáról. Magyarországon 2012-ben az egy lakosra jutó jegyzett tőke e Ft volt. A megyei járásközpontokban 988,4 e Ft, a járásban 573,6 e Ft és Tokajban mindössze 357,4 e Ft. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Magyarországon 2012-ben e Ft volt. A megyei járásközpontokban e Ft, a járásban 525 e Ft és Tokajban mindössze 348 e Ft. A közötti időszak grafikus ábrázolásból az is kirajzolódik, hogy a gazdasági válság a 2008-as évet követően a járásra nem jellemző drasztikus csökkenést okozott Tokajban az egy lakosra jutó 73

74 jegyzett tőke viszonylatában, és az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték et követő lassú növekedését követően sem tudja elérni még az igen alacsony járási értéket sem. 38. ábra: Az egy lakosra jutó jegyzett tőke és az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték idősoros vizsgálata (Forrás: TEIR) A mutatókban Tokaj, mint járási központ rosszul teljesít, így érdemes tovább vizsgálni a járásban betöltött helyét is e tekintetben. 19. táblázat: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték és az lakosra jutó jegyzett tőke (e Ft) Tokajban és térségében 2012 Helyezés Település Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), 2012 Helyezés Település Egy lakosra jutó jegyzett tőke (e Ft), Bodrogkeresztúr 1391,2 1. Tiszatardos Bodrogkisfalud 1177,4 2. Tarcal Tarcal 950,5 3. Bodrogkeresztúr Erdőbénye 449,5 4. Tokaj Tokaj 357,4 5. Szegi Tiszatardos 213,8 6. Csobaj Tiszaladány 79,5 7. Erdőbénye Taktabáj 25,4 8. Bodrogkisfalud Csobaj 19,7 9. Taktabáj Szegi 6,4 10. Tiszaladány Szegilong n.a. 11. Szegilong n.a. Tokaji járás 256 Tokaji járás 102,6 Borsod-Abaúj Borsod-Abaúj- 9 88,4 Zemplén megye Zemplén megye Magyarország Magyarország (Forrás: TEIR) Látható, hogy Tokaj, mint járásszékhely település gazdasági súlya elmarad több járási településétől. 7 Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelő felhasználás) különbsége. Forrás: A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben KSH

75 A gazdaság növekedése, a tőke letelepedési, megjelenési igénye, egy adott térség fejlettsége, fejlődése, versenyképessége nagymértékben függ az adott terület elérhetőségétől, az infrastruktúra állapotától, a rendelkezésre álló munkaerő képzettségétől, helyben megvalósuló innovációtól A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Meghatározó iparágak A Tokaji Járásban a csupán néhány speciális ágazatban megmutatkozó tőkevonzó képessége miatt a gazdaság vegyes képet mutat. Tokaj térségében a borászat, a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint a faipar dominál, és változatlanul hangsúlyos szerepet tölt be a mezőgazdaság, melyre a nem minden esetben megfelelő területi adottságok, és a korszerűtlen technológia alkalmazása is jellemző. 20. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma és aránya Regisztrált vállalkozások száma és aránya - GFO\'11 (TEÁOR \'08) gazdasági ágak szerint (db.) Regisztrált vállalkozások száma Vállalkozások aránya 2013 a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban ,32 a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, ,10 gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban ,10 az építőipar nemzetgazdasági ágban ,21 a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban ,06 a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban ,33 a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban ,64 az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban ,17 a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban ,31 az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban ,31 a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban ,29 az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,48 nemzetgazdasági ágban az oktatás nemzetgazdasági ágban ,29 a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban ,90 a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban ,46 az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban ,04 (Forrás: KSH T-Star 2013 TA) A regisztrált vállalkozások legmagasabb számban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban vannak jelen, majd közel azonos számban jelennek meg a szálláshely- 75

76 szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágakban. A regisztrált vállalkozások között feltűnően magas az oktatás, az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások száma. A szekunder szektorban jelenlévő vállalkozások száma elenyésző. Két kisebb kijelölt ipari övezet van a településen. További területek kijelölését akadályozza, hogy a potenciálisan számba vehető területek rajta vannak az ivóvízbázison. A tercier szektorban összességében regisztrált vállalkozások aránya (az összes regisztrált vállalkozás százalékában) 2011-ben 60,6%; 2012-ben 59,6% és 2013-ban 59,3%. A szolgáltatásokban regisztrált gazdasági társaságok aránya megközelíti az országos átlagot, de több mint 10 százalékponttal elmarad a többi megyei járási székhely adataitól. A tercier szektorban a kereskedelem és a szálláshelyszolgáltatás jelenik meg legdominánsabban. 39. ábra: Működő társas vállalkozások aránya Működő társas vállalkozások aránya ,00 27,57 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 7,03 18,38 14,59 14,05 10,81 5,41 2,16 0,00 (Forrás: KSH) A regisztrált vállalkozások és a működő társas vállalkozások adatainak összevetéséből jól látható, hogy míg a mezőgazdaság a település legfőbb gazdasági ágazata, addig ezen a területen csak néhány (13 db.) társas vállalkozás működik. A mezőgazdaságon belül a legjelentősebb vállalkozási forma az őstermelői és egyéni vállalkozói. A működő társas vállalkozások legmagasabb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban és a szálláshely szolgáltatás nemzetgazdasági ágban vannak jelen. A gazdasági szektorban 2013-ban a foglalkoztatottak számát tekintve legjellemzőbbek az 1-9 fős mikrovállalkozások (454 db.), fős kisvállalkozások (6 db.) Ugyanebben az évben az fős középvállalkozások száma 1 db. 250-x főt foglalkoztató vállalkozás nincs a településen. (Forrás: TEIR) 76

77 Legjelentősebb foglalkoztatók a településen: - Micromark Ipari Es Marketing Kft (30-50 fő közötti foglalkoztatottal) - Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. (kb. 25 fő foglalkoztatottal) - Penny Market Kft. - Tokaj (kb fő foglalkoztatottal) - Tokaji Városüzemeltető Szervezet: (106 fő foglalkoztatottal) (Mivel ez utóbbi szervezet az Önkormányzat 100%-os tulajdonában van, elmondható, hogy a településen az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató szervezet.) 2014 évben a 10 legnagyobb Iparűzési adó befizető listáját a településen az alábbi táblázat szemlélteti: 21. táblázat: A 2014-es év legjelentősebb IPA befizetői Befizető neve Szakágazat 1 Micromark Ipari és Marketing Kft fémipar 2 ÉRB Bank banki szolgáltatás 3 Penny Market kereskedelem 4 GW-Borsodvíz Zrt. vízszolgáltatás 5 ÉMÁSZ Nyrt. áramszolgáltató 6 Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok borászat 7 Antenna Hungária Zrt. műsorszórás 8 OTP Bank Nyrt. banki szolgáltatás 9 Sauska-Tokaj Pincészet borászat 10 Fullinvest Kft vendéglátás (Forrás: Települési adatszolgáltatás) Micromark Ipari és Marketing Kft. mellett aki a gazdasági szereplők között a legnagyobb foglalkoztató is láthatóan a pénzügyi szektor és a borászatok is jól teljesítettek a 2014-es évben. Húzó ágazatként a borászat, vendéglátás, kereskedelem mutatkozik. Az ipari szereplők között a legjelentősebb a Micromark Ipari és Marketing Kft. főtevékenysége: fémmegmunkálás, csavar és kötőelem gyártása, acél tárolóeszköz gyártás. A cég megalakulása óta beszállítója több osztrák és német mezőgazdasági és ipari gépgyártó nagyvállalatnak. Tokajban van hagyománya a fémiparnak. A rendszerváltást megelőzően, a hajózáshoz kapcsolódóan jelentős foglalkoztató volt a településen a Hajójavító üzem. A borászatok vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 25 évben ezen a területen fontos változások következtek be. A rendszerváltást követően a fejlesztésre képtelen, számos elöregedő törpebirtokosok mellett megjelent a minőségi borászat és kapcsolódó turizmus mellett elkötelezett, összefogásra is nyitott, jól képzett, a helyi lakosság átlagánál sokkal tőkeerősebb réteg (a korábbi helyi vezető agrárszakemberek mellett külföldi befektetők, fővárosi és a megyei gazdaságipolitikai elit, a II. világháború előtti birtokos réteg leszármazottai stb.) Nekik köszönhetően a szőlészetborászat által kibocsátott minőségi termékek és a hozzájuk kapcsolódó egyre intenzívebb marketingtevékenység eredményeként az ágazathoz kötődően erősödik a borvidék korábbi fényének helyreállítása. 77

78 Turizmus Az idegenforgalom a foglalkoztatás, de a fejlődés perspektívája szempontjából is a tokaji gazdaság egyik legfontosabb ágazata. Tokaj az elmúlt években az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztésére. Ennek érdekében számos vonzerő- és szolgáltatásfejlesztés valósult meg. A turizmusfejlesztés keretében a felzárkóztatási fejlesztési stratégia térségi komplex programcsomagok és szolgáltatások kialakítását, turisztikai létesítmények, attrakciók kialakítását, a falusi turizmus ösztönzését és a komplex szemléletet követve a szükséges humán-erőforrás kapacitások megteremtését a térségben Turisztikai Desztináció Menedzsmentszervezet segíti. A Tokaj Szerencs Turisztikai Desztináció nonprofit társaság - csatlakozó 18 önkormányzattal együtt - profilja a beutaztatás, amelyet egyre sikeresebben végez, főleg Szlovák, Lengyel, Ukrán, Román relációban. Tokaj, mint világörökségi helyszín kiemelt szereplő a turizmusban. Tokaj-Hegyalja nemzetközi jelentőségét és kultúrtörténeti értékét megőrizni nem csak egyetemes jelentőségű feladata az országnak, de igen komoly lehetőség is a pozitív országimázs kialakításához. BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Programja egyaránt fejlesztési prioritásként kezeli a Tokaj-hegyalja, ezen belül Tokaj turisztikai vonzerejének fejlesztését, amely eredményeként a gazdaság növekedése hozzájárulhat a térség felzárkóztatásához, a negatív demográfiai folyamatok megfékezéséhez. (Részletesen ld. 1.2 pont) 22. táblázat: Tokaj Város turizmushoz, vendéglátáshoz vonatkozású adatai Turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó adatok Vendéglátóhelyek száma (db.) Éttermek, cukrászdák száma (db.) Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db.) (Forrás: KSH) A turisztikai forgalomnak köszönhetően hasonló lélekszámú településekhez viszonyítottan magas, és egyre növekvő a vendéglátóhelyek száma. A vendéglátóhelyek típusa az évek folyamán az italboltok és zenés szórakozóhelyek felé tolódott az éttermek és cukrászdák rovására. A tendencia elsőszámú veszteseinek az éttermek tűnnek, mert a cukrászdák jelenléte (5 db.) évek óta állandó. A város vendéglátóhelyei még a rendszerváltást megelőző igényszint kielégítésére vannak berendezkedve, egy részükről elmondható, hogy nem vesznek tudomást a fizetőképes vendégkör összetételének és igényeinek változásáról, arról, hogy a minőségi ellátás felé tolódott az igény 23. táblázat: Szálláshelyek, vendégéjszakák számának alakulása Szálláshelyek, vendégéjszakák adatai Összes kereskedelmi szállásférőhelyek száma (db.)

79 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db.) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db.) Vendégek száma a szállodákban (fő) Külföldi vendégek száma a szállodákban (fő) Vendégek száma a panziókban (fő) Vendégek száma a kempingekben (fő) n. a n. a. n. a. n. a. n. a (Forrás: KSH) Az összes kereskedelmi szállásférőhelyek számában meglehetősen hektikus mozgás tapasztalható. Az évenkénti folyamatos hullámzás cc. 150 db-os eltérés mentén zajlik. A panziók szállásférőhelyeinek száma a 2006-os évhez képest (176 db.) 2013-ra 69 db-ra csökkent. A szállodák férőhelyeinek száma ugyanebben az időszakban 128 db-ról 216 db-ra növekedett. Kempingek szállásférőhelyeinek száma 5 éve folyamatosan 250 db. A településen a szállodák (Tokaj Hotel és a Hotel Kelelep) télen zárva vannak. 4*-os szálloda nincs a városban, aki a szolgáltatás ilyen színvonalát keresi, az szomszédos településen veszi azt igénybe. (Tarcalon egy 4*-os és egy 5*-os szálloda álla térségbe érkezők rendelkezésére.) A legjelentősebb négy évszakos szálláshely jelenleg a Toldi Fogadó 40. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek száma típus szerint 600 Kereskedelmi szálláshelyek számának alakulása Panziók szállásférőhelyei Üdülőházak szállásférőhelyei Kempingek szállásférőhelyei Szállodák szállásférőhelyei (Forrás: KSH) A vendégek száma összességében is hullámzóan alakul, de folyamatos változást mutat a vendégek által előnyben részesített szállástípusok aránya is. A legtöbb vendég a panziók, szállodák szolgáltatásait keresi. A Kempingben 2003-ban valamint 2006 és 2009 között, az üdülőházban 2009 óta nem regisztráltak vendéget. 79

80 41. ábra: Vendégek számának alakulása a különböző szállástípusokban Vendégek száma a különböző szállástípusokban Szállodák Panziók Kemping Üdülőházak (Forrás: KSH) A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma szintén hullámzóan alakul: 2001-től egy fokozatos emelkedési tendencia eredményeként a 2007 kiugró évnek számít, majd folyamatos csökkenő tendencia mutatkozik. A település Idegenforgalmi adó bevétele az utolsó három lezárt gazdasági évben a következőképp alakult.: 2012: Ft 2013: Ft 2014: Ft A 2013-tól látható bevétel növekedést nem a vendégéjszakák számának növekedése okozza, hanem az adónem növelése. (Míg 2012-ben 250.-Ft/fő/éj volt az IFA mértéke, 2013-tól 4000 Ft/fő/éj) 42. ábra: Eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hazai vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (Forrás: KSH) 80

81 A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma vizsgálatakor azt látjuk, hogy az összes eltöltött vendégéjszakák arányában nem követi le az összesített tendenciát. Míg 2007-ben a belföldi turizmus volt hangsúlyos, addig az összes eltöltött vendégéjszakák számának csökkenése mellett években a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma és aránya nőtt. A két utóbbi diagram adatainak összevetéséből továbbá azt látjuk, hogy azokban az években, amikor a hazai, belső turizmus látszik jellemzőnek, a panziókban töltött éjszakák száma magasabb, a külföldiek a szállodák szolgáltatásait veszik inkább igénybe. A kempingekben eltöltött szálláséjszakák száma az utóbbi években dinamikus emelkedést mutat, feltehetően a fiatalok alternatív kikapcsolódási formáinak megjelenésének, a fesztiválturizmusnak köszönhetően. (Tokaj Hegyalja Fesztivál.) A város turizmusára jellemző az itt töltött idő rövidsége. A legtöbb ide látogató egy napos kirándulást tervez Tokajban. A szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma jellemzően 1-2 éjszaka. Az elmúlt években az országban zajló idegenforgalmi, turisztikai célú fejlesztések következményeként bekövetkező kínálatnövekedés miatt a térségnek szembesülnie kellett/kell más térségek, települések elszívó erejével, valamint az utazási, pihenési szokások átalakulásával is. Jövőbeni fejlesztéseit, szolgáltatáspalettáját ezeknek megfelelően kell terveznie. A település legfontosabb idegenforgalmi vonzerői: Tisza és a Bodrog Folyó, Kopasz-hegy, Szerelmi pincesor, Történelmi belváros, Borospincék, Tokaji Galéria (egykori Ortodox templom), Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház), Tokaji Borok Háza, Jézus szíve templom, Görög katolikus templom, Köztéri szobrok, Finánc dombi kilátó, Erzsébet királyné hídja, Rákóczi - Dessewffy kastély, Rákóczi pince, Széchenyi sétány, Kulturális és Rendezvényközpont (volt Zsinagóga), Paulay Ede színház, Patkóbánya Fesztiválkatlan 81

82 1.9.3 Gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A településen - néhány kivételtől eltekintve - tőkeszegény mikro- és kisvállalkozások működnek, valamint az egyéni vállalkozások száma kiugróan magas. 24. táblázat: Regisztrált gazdasági szervezetek számának változása Regisztrált részvénytársaságok száma Regisztrált gazdasági szervezetek Regisztrált Regisztrált Betéti önálló társaságok vállalkozók száma száma Regisztrált Kft-k száma Regisztrált szövetkezetek száma Regisztrált költségvetési szervek száma n.a (Forrás: KSH) KKV-k fejlesztései a gazdasági szektorban: A tőkeerősebb vállalkozásokra jellemző, hogy a gazdasági válság ellenére is invesztálnak saját tevékenységük fejlesztésébe és - elsősorban technológiai fejlesztéseket hajtanak végre versenyképességük megőrzése céljából. Európai uniós támogatással a gazdasági szektorban jelentős fejlesztések valósultak meg a as időszakban, ennek köszönhetően jelentős források kerültek felhasználásra a turizmus fejlesztésében is. Példák a vállalkozások által megvalósított, uniós forrásból minimum 10 millió forinttal támogatott ÚMFT projektekre: 25. táblázat: KKV-k megvalósult fejlesztései ÚMFT és ÚSZT fejlesztési források bevonásával Alintézkedés / Pályázó neve / Projekt megnevezése: GOP /A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. Technológiai fejlesztés a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezetnél. GOP /C Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKVk részére MICROMARK IPARI ÉS MARKETING KFT. Innovációs eredmények hasznosítása a Micromark Kft.nél Megítélt támogatás (Ft):

83 GOP /B Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro, kis és középvállalkozások számára MICROMARK IPARI ÉS MARKETING KFT. Komplex vállalati technológiafejlesztés a Micromark Kft.nél GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Hegyalja Antik Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Hegyalja Antik Kft. ingatlanvásárlás GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Bott Pince Szőlészeti és Borászati Korlátolt Felelősségű Társaság Bott Pince Kft. ingatlanvásárlás ÉMOP Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése von Holland Kereskedelmi Zártkörű Részvénytársaság Hotel Tokaj*** építése ÉMOP 2.1.1/C11 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése BPRConsulting Vezetési Tanácsadó és Kereskedelmi Betéti Társaság Tokaj Marina Egész évben nyitva tartó magas színvonalú hajós turizmus és vízisport lehetőségek, valamint robogókölcsönző fejlesztése innovatív eszközökkel ÉMOP 2.1.1/C11 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése ERZSÉBETPINCE Szőlő és Bortermelő Bt. Kávémanufaktúra és kávétörténeti bemutatóközpont kialakítás Tokaj belvárosában ÉMOP 2.1.1/B12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. Hegyaljai élményutazás a Tokaji Borhajóval (Forrás: emir.nfu.hu) A társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott térség nagy lehetőség előtt áll a következő időszakban. A kormány év végén döntött a 27 települést magában foglaló Tokaj Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításáról, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításáról (1981/2013. (XII.29.) Korm. határozat). A program első ütemének megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forint hazai és európai uniós forrás átcsoportosítását hagyta jóvá. Az évtized végéig pedig összességében mintegy 100 milliárd forintnyi hazai és európai forrás érkezhet a Tokaj Borvidékre a borágazat és a kapcsolódó szektorok fejlesztését célzó beruházásokra, valamint a hosszú távú programok megvalósítására. A borágazat fejlesztésének első számú célja, hogy a Tokaj Borvidéken valódi minőségi szőlőtermesztés nyerjen teret, a világszínvonalú bortermelés érdekében. A cél érdekében jelentős forrásokat lehet majd felhasználni komplex szőlészeti és ültetvénymegújításra, a termelési feltételek gyökeres átalakítására. A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabb a Tokaji Életpályaprogram elindítása. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása. Ugyanakkor a tokaji életpályamodellhez kapcsolódóan, egy a borrégióra specializált közmunkaprogram keretében 500 alacsony végzettségű, vagy piacképes szaktudással nem rendelkező, hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli személyt is bekapcsolnának a szőlészeti tevékenységbe, átképzésükről is gondoskodva. 83

84 Ugyancsak a program része az újonnan felálló Tokaji Állami Földalap, amely a minőségi szőlőtermesztésre hajlandó, de tőkehiánnyal küszködő gazdálkodókat nagyarányú minőségi csere keretében jó minőségű szőlőparcellákhoz fogja juttatni. Ennek kapcsán, együttműködésben a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával, már folyamatban van egy átfogó felmérés. Mindennek eredményeképpen a Tokaji Borvidéken a szőlőtermesztésbe ténylegesen bevont területek nagysága az évtized végére 5500-ról 7500 hektárra nőhet, és az ágazat a jelenlegi ember helyett számára biztosíthat megélhetést. A nevesített beruházási célok között számos, a turizmus és az infrastruktúra fejlesztését célzó, illetve energetikai projektet is előirányoztak. Így a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program céljai közé tartozik a borvidéken átmenő nehéz tehergépjármű-forgalom korlátozása, valamint a borvidéki dűlőúthálózat átfogó korszerűsítése. Már az idegenforgalmi fejlesztések közé tartozik a teljes térséget behálózó kerékpárút-hálózat, valamint lovastúra útvonal-hálózat megtervezése, továbbá a borvidék egyes veszélyeztetett pincesorainak rekonstrukciója. A helyi gazdaság fejlesztése érdekében pedig Tokaj Hegyalja néven helyi pénzt és védjegyrendszert vezetnek be. Emellett jelentős támogatás jut majd termálkutak fúrására és geotermikus fűtési rendszerek építésére is. Közvetlenül a borszektorhoz kapcsolódva forrásokat különítenek el a kisebb vállalkozások számára a közösségi infrastruktúra megteremtésére is. Ez a kisbirtokosokat segítené közös fejlesztési elképzeléseik, például mobil palackozóüzemek megvalósításában. (Forrás: A település alapadottságai alapján a gazdasági környezetére külön kiemelendő pozitívan ható tényezők lehetnek a további jogszabályi környezetből adódó alábbi lehetőségek, melyek hozzájárulhatnak a következő ciklus forrásainak megpályázhatóságához, fejlesztések megvalósításához: 1.) Tokaj Város szerepel A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében (240/2006 (XI.30) Korm. rendelet.). Tokaj az országos átlagot legalább 1,75- szörösen meghaladó munkanélküliségű települések között került nevesítésre. 2.) A település a településfejlesztési szempontból kedvezményezett Tokaji Járás tagja. (A Járás a kedvezményezett, valamint a fejlesztendő járások között van nevesítve a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben.) 3.) Tokaj szabad vállalkozási zóna. Nevesítve van a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott településlistában, mely a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szól. (A Korm. rendeletben a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő települések meghatározásánál még az azóta hatályon kívül helyezett 311/2007 (XI.17.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek bázisán határozták meg.) A zónán belül a vállalkozások kedvezményeket kapnak, melyek egy része fejlesztési célú beruházásokhoz kapcsolódnak, más részük adókedvezmények formájában érhető el. 84

85 1.9.4 Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F.) Elérhetőség: A város földrajzi helyzete különleges, mert a Zempléni hegyvidék és az Alföld közötti árucsere stratégiailag legfontosabb találkozási pontján fekszik, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, és a középkortól kezdve komoly nemzetközi jelentőségű kereskedelmi útvonal vezet át rajta. Tokaj három megye Borsod Abaúj Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs Szatmár Bereg megye határán helyezkedik el. A város fontos tiszai kikötő, emellett közlekedési hídfő: a Tisza észak-magyarországi szakaszán jelenleg csak itt lehet átkelni vasúti és közúti hídon Borsod-Abaúj-Zemplén területéről Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe, az ország keleti területére. Ez az elhelyezkedés eleve megköveteli a várostól a nyitottságot, így kapcsolatai nem csak a megye határain belül alakultak és alakulnak ki. Munkaerő képzettsége: Mint azt az pontban részletesen láthattuk, a település iskolázottsági mutatói az országos átlaghoz közelítve folyamatosan javulnak. Bár a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya minimálisan nőtt, de e mellett növekedett az egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek száma is. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya csökkent, és ezzel szemben növekedett az érettségivel rendelkezők száma. A legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezők aránya a munkanélküliek körében folyamatosan csökken és mintegy fele az országos átlagnak. A nyilvántartott álláskeresők között iskolai végzettség szerint, a legdominánsabban a szakmunkás, valamint a szakiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezők jelennek meg. A középfokú szakmai oktatás jelenléte a városban jelentős és próbálja követni a munkaerő-piaci folyamatokat. Főiskolai képzés nincs a településen, de ettől függetlenül a főiskolai/egyetemi diplomával rendelkezők aránya a folyamatosan növekszik. K+F tevékenység: Az pontban látható, hogy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekszik, ám ezek többnyire egyéni vállalkozások. Jelentős K+F tevékenység nem zajlik a településen, viszont Tokaj vonatkozásában is fontos K+F tevékenység zajlik a Tarcal székhelyű Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben. Az Intézet szőlészeti-, borászati-, és növényvédelmi és egyéb ezekhez kapcsolódó témákban végez kutatásokat. A releváns partnerek bevonása mellett végzett kutatások eredményei, a kifejlesztett technológiák és létrehozott rendszerek közzétett eredményei a tokaji borászatokban is hasznosulni fognak, és hozzájárulnak a borgazdaságok eredményességéhez. A július 2-án megalakult Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program keretében látja el a területfejlesztési koncepció és térségfejlesztési program kidolgozását. A tanács munkájának része lesz várhatóan a Tokaj-Hegyalja Intézet létrehozása is Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az épített lakások arányában (az éves lakásállomány százalékában) 2000 évtől folyamatos emelkedés volt megfigyelhető a 2005-ig. A 3006-os év viszonylagos visszaesése után 2007-ben az országos átlagot is meghaladó kiugrás látható, majd az ezt követő években drasztikus visszaesés figyelhető meg. (A diagramon számszerűen a magyarországi és a tokaji adatok jelennek meg.) 85

86 43. ábra: Épített lakások arányának területi összehasonlítása Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában) 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1,12 1,05 0,98 0,86 0,77 0,8 0,85 0,84 0,69 0,74 0,61 0,6 0,6 0,66 0,76 0,53 0,49 0,54 0,48 0,3 0,29 0,29 0,3 0,24 0,18 0,17 0, Magyarország BAZ Megye Járási székhelyei Tokaji járás Tokaj (Forrás: TEIR) 26. táblázat: Épített és megszűnt lakások számának és minőségének alakulása: Év Lakás-állomány Épített lakás Gázvezetékkel ellátott Fürdőszobás Közcsatornával ellátott Közüzemi vízhálózattal ellátott Megszűnt lakások száma Avulás miatt megszűnt lakások Lakásépítés miatt megszűnt lakások (Forrás: TEIR) Az épített lakások közül mind természetes személy által, családi házas formában épített lakások. Adott időszakban nincs önkormányzati v. vállalkozás v. költségvetési szerv v. szövetkezet által épített lakás, v. társasház. A 2004-ben 1 db. eladásra épített lakáson kívül mind saját használatra épült. Lakásállomány jellemzői 2013 évi adatok alapján: Lakásállomány: Az egyszobás lakások száma: A kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt): A háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt): A négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt): db. 100 db. 550 db. 619 db. 413 db. 86

87 A lakáseladások számban és ingatlanárak alakulásában ingadozások tapasztalhatók Tokajban. Az adatok forrását jelentő KSH Ingatlan adattár három típusra osztja az ingatlanokat: családi ház, többlakásos társasház és panellakás. Tokajban nincs panellakás, így csak a két első ingatlantípus eladási adatait vetjük össze a Szerencsen és a megyében releváns adatokkal. (Csak azokat az összehasonlító adatokat adjuk meg, amelyek az adott évben és típusba Tokaj szempontjából relevánsak.) 27. táblázat: Eladott lakóingatlanok átlagos négyzetméter árainak alakulása ezer forintban Eladott lakóingatlanok átlagos négyzetméter árainak alakulása ezer forintban (eft/m2) Tokaj kertesház Tojaj többlakásos társasház Szerencs kertesház Szerencs többlakásos társasház B-A-Z mege keresház B-A-Z mege többlakásos társasház , , , (Forrás: KSH Ingatlan adattár) A 2007-től vizsgált időszak elején a tokaji ingatlanárak többnyire alatta maradnak mind a megyei átlagnak, mind az összehasonlításba bevont (előzően a Szerencs-Tokai Kistérség központja) Szerencs városi adatainak ám a 2007, 2008, 2009 években magasabb eladási árakat látunk Tokajban mindkét ingatlantípusban, bár ezek alacsony eladott ingatlan számmal párosulnak. A legnagyobb mértékű változás a többlakásos társasházak esetében a legnagyobb. A lakáseladások száma közötti időszakban volt a legmagasabb, majd ben volt ismét egy magasabb eladási számot produkáló időszak, bár az előző csúcsidőszak eladási számait nem érte el, valószínűleg a jelentősen megemelkedett árak miatt. 87

88 44. ábra: Eladott lakóingatlanok számának alakulása - típusonként Eladott lakóingatlanok számának alakulása - típusonként Eladott kertesházak száma Eladott többlakásos társasházi lakások száma (Forrás: KSH Ingatlan adattár) Települési adatszolgáltatás szerint jelenleg mintegy 150 eladó lakóingatlan van Tokajban. A tulajdonosok az árakat kitartják, magas áruk miatt nincs rájuk fizetőképes kereslet. A tulajdonosok többsége nem foglalkozik a lakatlan ingatlanokkal (pl. külföldön élők, örökösök), az Önkormányzatnak sok esetben problémát is okoz a leromló félben lévő épületek és gondozatlan környezetük településkép romboló hatása. 88

89 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézmény-fenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A helyi önkormányzati funkciók közül a hatósági-igazgatási feladatok átadásra kerültek a járási és más központi hivatalok részére. A humán szolgáltatások területén, az egészségügyben és a közoktatás területén jelentősen kisebb lett az ellátandó feladatkör, ami értelemszerűen nagy hatással van az önkormányzati költségvetésre. A polgármesteri hivatalok tevékenységének a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. Költségvetés: A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendelet rögzíti, amelynek hatálya kiterjed a Tokaj Város Önkormányzata képviselő testületére, bizottságaira, polgármesterre, valamint a képviselőtestület felügyelete alá tartozó önálló, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetésére, költségvetésének végrehajtására is. Tokaj Város Önkormányzata költségvetésének főbb sarokszámai a következőképp alakultak az elmúlt időszakban az elfogadott zárszámadások alapján: 28. táblázat: Tokaj város önkormányzatának költségvetési sarokszámai Tokaj Város Önkormányzat költségvetése elfogadott zárszámadásai (ezer ft-ban) Költségvetési bevétel eft eft eft Költségvetési kiadás eft eft eft Pénzmaradvány eft eft eft (Forrás: Települési adatszolgáltatás) A bemutatott évek költségvetésének igen nagymértékű eltérése 2 fő dologból adódik: évtől igen jelentős változás következett be az önkormányzatok feladatellátásában ezzel együtt költségvetésében, mivel a normatív állami finanszírozás helyét a feladatfinanszírozás vette át és az önkormányzati feladatok egy része átkerült az államhoz. Tokajt iskolaváros lévén nagymértékben érintette, hogy a közoktatási feladatok átkerültek a KLIK-hez, így az 89

90 állam felől jövő normatíva, mint bevétel nem jelentkezik, de ezzel együtt a kiadási oldalon sem jelenik meg és évek közti milliárdos eltérést bár a normatíva alapján finanszírozott feladatokat mindkét évben ellátta az Önkormányzat a fejlesztési célú Uniós források településre áramlása és az állam által indított konszolidáció okozta. A bevételek alakulására jellemző, hogy az állami támogatások nominálértéken is csökkentek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezet adópolitika. Tokaj a helyi adópolitika kialakítása során az alábbi szempontokat helyezi előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. A város területén a következő adónemek vannak érvényben: Helyi iparűzési adó Idegenforgalmi adó Magánszemélyek kommunális adója Gépjárműadó Talajterhelési díj Az önkormányzat közhatalmi bevételei között az iparűzési adó (IPA mértéke: 2%) a legjelentősebb. 29. táblázat: Tokaj Város Iparűzési adóbevételeinek alakulása Tokaj Város Iparűzési adóbevételei (ezer forintban) (Forrás: Települési adatszolgáltatás) Vagyongazdálkodás: Tokaj Város Önkormányzat Képviselő Testülete 105/2013. (IV.18.) KT határozatával fogadta el a város időszakra vonatkozó középtávú és a időszakra szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. A vagyongazdálkodás feladata: az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgy értékesítése. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény értelmében az önkormányzati vagyon felosztása az alábbiak szerint alakul: a jogszabály két nagy vagyoni csoportot különböztet meg az üzleti vagyont, illetőleg a törzsvagyont. A törzsvagyon körébe tartozó tárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. 90

91 A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a - helyi közutak és műtárgyaik - terek és parkok - vizek és vizi közműnek nem minősülő közcélú vizilétesítmények A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak: 1. a műemlékek, 2. muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek, 3. köztemető 4. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon 5. önkormányzati gazdasági társaságokra rábízott vagyon 6. középületek, 7. védett természeti területek 8. levéltári anyagok 9. tervtárak, terv- és iratanyagai 10. az a vagyon, melyet a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít. Forgalomképes üzleti vagyon körébe tartoznak mindazon vagyonelemek, melyek nem tartoznak a törzsvagyonba (pl. a lakás céljára szolgáló létesítmények, üres telkek, stb.) Tokaj Város vagyongazdasági terve tartalmazza az Önkormányzat ingatlankataszterét, melyben az ingatlanelemek mellett azok középtávú és hosszú távú hasznosítási tervét is rögzítik. Gazdasági program: évi CLXXXIX. - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 116. (1) pontja alapján a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A jelenleg hatályban lévő, évekre szóló Gazdasági Programban a következő fejlesztési célok kerültek kijelölésre: A versenyképes város: Versenyképes, nemzetközi színvonalú gazdaság, értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése A gondoskodó város: Javuló életminőség és a társadalmi különbségek csökkentése A környezettudatos város: Energiahatékonyság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A versenyképes város átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A gondoskodó város átfogó cél a város társadalmi, szociális kérdéseire és a veszélyeztetett társadalmi csoportok problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A környezettudatos város átfogó cél azt a fejlesztési irányt jelöli ki, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek javítása közben is kiemelt figyelmet fordít a környezeti állapot megóvására. Ezek alapján meghatározott beavatkozási pontok: 1. Munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés 2. Turizmus 3. Közszolgáltatások, hatósági díjak 4. Épített környezet és ingatlangazdálkodás 5. Városműködtetés, gazdálkodás 6. Helyi közösségek erősítése 7. Fenntartható fejlődés 91

92 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben (önkormányzati törvény, Ötv.), nevesítve van, hogy a településfejlesztés és a településrendezés a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatok közé tartozik. A településrendezésre vonatkozó alap-jogszabály, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (építési törvény, Étv.) a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai között sorolja fel ezt a tevékenységet. Tokaj Város Önkormányzata elkötelezett a település fejlesztése iránt. Ezt mutatja többek közt az elmúlt években a településre áramló fejlesztési pénzek, uniós források bevonása mellett finanszírozott projektek nagysága is. Településrendezési céljait településrendezési eszközökön és tevékenységeken keresztül valósítja meg, összhangban az országos, régiós és térségi fejlesztési dokumentumokkal. Az Önkormányzat feladata kettős, hiszen a település egyben a Tokaji Járás közigazgatási központja is. A városban elérhető szolgáltatások, intézmények ellátási területe túlmutat a településen. A járásközponti szerepkör amellett, hogy felelősséget ró a településre fejlesztési lehetőségeket is megnyit az önkormányzat és a városban működő intézmények előtt. Tokaj Város Önkormányzatán belül két szervezeti egység látja el a településfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen feladatokat: szakmai, műszaki szempontú feladatok ellátásáért a Városüzemeltetési és Műszaki Iroda, a fejlesztések pénzügyi megvalósulásáért a Gazdasági Iroda felel. Gazdasági Iroda: - adóügy - költségvetési feladatok - bérgazdálkodással összefüggő feladatok - belső ellenőrzés Városüzemeltetési és Műszaki Iroda: - egyéb helyi építési hatósági feladatok - kommunális feladatok - városrendészeti feladatok - város- és területfejlesztési feladatok - vagyongazdálkodási feladatok - idegenforgalmi feladatok - főépítészi feladatok Az Önkormányzat mellett működik az Idegenforgalmi és Borászati Tanácsadó Testület és a Vállalkozásfejlesztési és Munkahelyteremtési Tanácsadó Testület, melyek szakmai munkával támogatják a Tokaj fejlesztési lehetőségei között kiemelt területeken megvalósuló innovációkat, beavatkozásokat. Az önkormányzat és intézményei 2007 óta európai uniós pályázatból nyert támogatásokból az arányos városfejlesztés elvének megfelelően felölelték többek között a közlekedés, az oktatás, a közegészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét, a köz- és közüzemi szolgáltatások infrastrukturális szintjének és színvonalának javítását, a turisztikai vonzerő fokozását, az energiahatékonysági fejlesztéseket, valamint a polgármesteri hivatal megújítását, ügyvitel modernizálását. 92

93 Az utóbbi évek fejlesztései elsősorban a város 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájában feltárt gazdaságra, települési infrastruktúrára, és társadalomra vonatkozó beavatkozási szükségletekre próbáltak választ adni. Az IVS-ben tervezett és megvalósított főbb beruházások, tevékenységek az alábbiak voltak: Idegenforgalom fejlesztése érdekében: - További parkolók kialakítása az idegenforgalmi szempontból frekventált területeken - Patkóbánya Fesztiválkatlan kialakítása - Rákóczi Vár feltárásának folytatása - Közösségi terek felújítása - 3*-os szálloda építése magánbefektető által - Tokaj Város Önkormányzat Óvodáinak fejlesztése Szőlészet, borászat fejlesztése érdekében: - Célzott humánerőforrás fejlesztés (Borászai képzések megvalósítása az EGRI Főiskolával való együttműködésben) - A szőlészeti és borászati szektor szereplői által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása (KKV-k telephelyfejlesztésre és eszközbeszerzésre irányuló projektjei) - Világörökségi Bormúzeum kialakítása Tokaj városában - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz-Hernád-völgye Helyi Turisztikai Desztinációmenedzsment Szervezet létrehozása - Tokaj, a családbarát borvidék projekt megvalósítása - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület humán erőforrás fejlesztése Munkahelyteremtés érdekében foglalkoztathatóság javítása érdekében - Tanulói laptop program a tokaji intézményfenntartó társulásban - TISZK rendszer fejlesztése - Közmunkaprogram, START Munka program Épített és természeti környezet védelme és fejlesztése érdekében: - Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületére napkollektoros rendszer telepítése. - Tokaji Idősek Otthona épületére napkollektoros rendszer telepítése. - Forgalomcsillapító beavatkozások, a tranzitforgalom csökkentése a városközpontban Kistérségi központi szerep fejlesztése érdekében: - Alapszintű Járóbeteg szakellátó létrehozása Tokajban - Integrált térségi szolgáltató központ kialakítása - "TÉR-KÉP A JÖVŐHÖZ" Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására a tokaji kistérségben élőkért - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Tokaj - egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 93

94 Infrastruktúra fejlesztése érdekében: - Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer fejlesztése - Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése - A tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola komplex akadálymentesítése - Közút- és járdafelújítás Tokaj városában - A tokaji II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény Óvodájának felújítása és bővítése - Általános iskola bővítése, épületének felújítása Az IVS-ben tervezett fejlesztések, beavatkozások közül több forráshiány, vagy döntéshozói szándék hiánya miatt hiúsult meg. Városi funkciók bővítése, pótlása érdekében tervezett volt Városi bíróság és ügyészség, és kistérségi tűzoltóság létrehozása. Ezen települési hatáskörön kívül eső intézmények létrehozása esetében a döntéshozói szándék nem társult a Város ambícióihoz. Nem valósult meg több, közlekedésfejlesztésre irányuló fejlesztés sem, mint pl. 38. sz. főút elkerülő szakaszának megépítése, vagy a 37-es számú főút 2x2 sávossá bővítése a mádi körforgalomig. A tranzitforgalom csökkentését mivel az elkerülő utak megépítése elmaradt a belvárost érintő útszakaszok fizetőssé tétele csökkentette 2013 nyarát követően. Elmaradt az oktatási és lakossági célokat egyaránt szolgáló tanuszoda megépítése a város kistokaji részén, az óváros tereinek, épületeinek tejes körű felújítása, vagy a városi alközpont létrehozása a kertváros részen. Az infrastrukturális beavatkozások a szükséges források hiánya miatt maradtak el, csakúgy, mint a fejlesztési elképzelésként tervezett 4*-os szálloda megépítése, amely befektető hiányában hiúsult meg. Az IVS-ben tervezett fejlesztések döntő többsége uniós források bevonása mellett jöhetett létre. Az ÚMFT pályázati konstrukciókban 146 Tokaj színhelyen megvalósítani tervezett projektötlet került benyújtásra, összesen Ft támogatás igénylésével. Megítélt és kiszerződött támogatási összeg összesen Ft volt 73 projekt esetében. A legtöbb projektötletet a TÁMOP-ban támogatták, összesen 25 db-ot, de a legnagyobb támogatási összeg a KEOP-ból érkezett a településre. 30. táblázat: Támogatott pályázatok számának megoszlása KKV besorolás szerint Státusz Tokaj Országos átlag Kisvállalkozás 5,0% 19,0% Közép-vállalkozás 1,0% 7,0% Mikrovállalkozás 24,0% 33,0% Nem besorolható 1,0% - Nonprofit szervezet államháztartáson belül 46,0% 26,0% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 16,0% 5,0% Támogatási szempontból nem besorolható és az 1-4 kategóriába 0,0% 3,0% nem tartozó vállalkozás (Forrás: 94

95 Az IVS végrehajtásának egyik fő tanulsága, hogy a városnak rugalmasnak kell lenni fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása során és tudnia kell alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az oktatási intézmények KLIK-hez kerülése így nem fékezte meg a tervezett fejlesztéseket, csak más projektgazda hajtotta azokat végre. További fontos tanulság, hogy a településfejlesztésben, humánerőforrás fejlesztésben az Önkormányzat mellett a gazdasági és civil szereplők is érdekeltek és aktívan pályáznak az általuk elérhető forrásokra éppúgy, mint a közintézmények vagy közigazgatási szervek. Azt is látni kell, hogy gazdaságfejlesztésbe a települési önkormányzat többnyire csak közvetett módokon tud beavatkozni, a város feladata elsősorban a lehetőségek megteremtése, gazdasági környezet fejlesztése. A potenciális piaci lehetőségek megragadása már a helyi gazdasági szereplők feladata Gazdaságfejlesztési tevékenység Tokaj város Önkormányzatának gazdaságfejlesztési tevékenységét Gazdasági Programja és Vagyongazdálkodási terve határozza meg. A hatályos gazdasági program így fogalmaz: A város célja a lakosai számára megfelelő számú és minőségű munkahely létrehozásának segítése, ezáltal olyan kedvező munkaerő-piaci helyzet kialakítása, ahol a kereslet és a kínálat összhangban van, amely hozzájárul az életkörülmények minőségi javulásához, letelepedés ösztönzéséhez. Ehhez elengedhetetlen a gazdasági területek fejlesztése, az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra javítása, a turizmusban nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, több lábon álló gazdasági szerkezet kialakítása. Tokaj Város Önkormányzatának a célja, hogy hatékony befektetés ösztönzési politikája révén a meglévő vállalkozásoknak (kis- és középvállalkozások, őstermelők) közösségi forrásokra támaszkodva segítséget nyújtson, valamint hogy újonnan letelepülő vállalkozások jelenjenek meg, ezáltal növekedjen a városban ténylegesen működő vállalkozások száma, amellyel javulni tud a város gazdasági versenyképessége. Fontos szempont, hogy a befektetések elsősorban környezetkímélő, a helyi adottságokat figyelembe véve, a turisztikai vonzerőt nem rontó tevékenységeket célozzanak meg. A Középtávú vagyongazdálkodási terv h.) pontja szerint Elő kell segíteni a helyi munkahelyteremtő vállalkozások működését az arra alkalmas terület biztosításával az Önkormányzat lehetőségeihez képest. Tokaj Város Önkormányzata helyi gazdaságfejlesztési tevékenységének jelentős fókuszterülete az elmúlt években az idegenforgalom fejlesztése volt. A település jelentős erőfeszítéseket tesz a települési infrastruktúra fejlesztése érdekében, akárcsak az idegenforgalom szervezettségének növelése érdekében. (ld. ÉMOP Helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése konstrukcióban eft támogatással létrehozott TDM szervezet, mely létrehozása óta új szolgáltatáscsomagokat, információs pontokat alakított ki a térségben.) E turisztikai versenyképesség növelésére irányuló gazdaságfejlesztési tevékenység eleme volt többek között a Zsinagóga Kulturális-és Konferencia Központtá alakítása, a Paulay Ede Színház megépítése, a Fesztiválkatlan kialakítása, a Világörökségi Bormúzeum kialakítása éppúgy, mint a Tourinform Iroda működtetése. Több, nem kifejezetten turisztikai célú infrastrukturális beavatkozás is megvalósult az 95

96 utóbbi időszakban, melyek a városi környezet minőségi javításán keresztül várhatóan hatással lesznek a település gazdaságára. Ilyen volt az ÉMOP 3.1.2/B konstrukcióban, eFt támogatással megvalósult Közút és járdafelújítás Tokaj városában c. projekt. 31. táblázat: A települési Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok Gazdasági társaság megnevezése Tokaj Alt Energia Kft. Tokaj Consulting Kft. Tokaji Városüzemeltető Szervezet Ellátott terület / feladatkör műszaki, villamossági feladatok PR feladatok ellátása településüzemeltetés (Forrás: Települési adatszolgáltatás) Foglalkoztatáspolitika Tokaj városban a regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú népesség arányában bár az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat magasabb az országos átlagnál. A nyilvántartott álláskeresők között a nők száma magasabb, mint a férfiaké. A csoporton belül a tartós munkanélküliek aránya 2013 évben 52,8% volt. A regisztrált munkanélküliek között folyamatosan csökken a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya. A munkanélküliségi ráta a 2011-es népszámláláskor 5,7% volt, ami az országos átlagnak felel meg. (A munkaerő-piaci áttekintést részletesebben az pont tartalmazza.) Az önkormányzat elsőszámú foglalkoztatáspolitikai eszköze az un. közfoglalkoztatás. Az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló évi CVII. tv., valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008.(XII.30.) Kormányrendelet a többi között jelentős változásokat hozott a munkára képes tartósan munkanélküli személyek ellátórendszerében január 1-jétől továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak és munkavégzésre nem kötelesek (de vállalhatják a munkát és az együttműködést) az egészségkárosodott személyek, vagy akik 55. életévüket betöltötték, vagy aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Akik ebbe a körbe nem tartoznak bele, de jogosultak az aktív korúak ellátására, rendelkezésre állási támogatást kapnak (a továbbiakban RÁT). Az ebbe a körbe tartozó személyeket a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi, és velük álláskeresési megállapodást köt. Részükre a települési önkormányzatnak biztosítania kell a közfoglalkoztatásban való részvételt. Az aktív korúak ellátására jogosult személlyel közcélú munkára legalább 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. 32. táblázat: Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma (fő) (Forrás: Települési adatszolgáltatás) 96

97 A város 2009-ben alkotott közfoglalkoztatási terve alapján a közcélú foglalkoztatás keretében az elvégzendő feladatok alatt olyan önkormányzati feladatok ellátását értjük, amelyről jogszabály alapján (Mötv a) a helyi önkormányzat gondoskodik. A foglalkoztatottak által ellátott tervben megnevezett feladatok ezek alapján: o köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, kerékpárutak, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása, hóeltakarítása, síktalanítása, hulladékgyűjtés és szállítás, o portaszolgálat: önkormányzati intézmények nappali forgalmának biztosítása o épület karbantartás: önkormányzati intézmények és létesítmények belső, külső állagmegóvásikarbantartási munkái o adminisztrációs kisegítő: önkormányzati fenntartású intézmények irodahelyiségeiben, a Polgármesteri Hivatal iktató irodáiban betanítható feladatkört ellátó adminisztratív alkalmazottak, a Városi Kincstárnál a közcélú foglalkoztatottakkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok végzése o fűkaszálás, parlagfű irtás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás o parkgondozás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, parkok, terek, növényvédelmi, kertészeti, munkáinak elvégzése o szociális alapszolgáltatási feladatok: a házi segítségnyújtás keretében kisegítő tevékenység, ételkihordás, az idősek otthonában szociális gondozói feladatkör ellátása o közművelődési, közösségi, ifjúsági feladatok: A Színháznál, (Művelődési háznál) dekoratőr, jegyszedő, teremőr, ruhatáros és egyéb feladatok ellátása. Az önkormányzat (a közmunkaprogramban résztvevőkön kívül) jelenleg 44 főt foglalkoztat: - Önkormányzati: 2 fő - Közös Hivatali dolgozók száma: 23 fő - Nevelési intézményekben foglalkoztatottak száma (óvoda): 19 fő Lakás és helyiséggazdálkodás A vagyongazdálkodási tervben is rögzített vagyonkataszter tartalmazza többek közt az önkormányzati lakásállományt és az egyéb ingatlanok állományát is. A 2014-es KSH felé megküldött adatszolgáltatásban Tokaj 670 db. ingatlant regisztrált. Ebből 406 db. belterületen, 264 db. külterületen található. Forgalomképtelen 336 db., korlátozottan forgalomképes 38 db. és forgalomképes 296 db. Védett természeti terület 17 db és műemléki védettségű 5 db. A lakások egy része stratégiai vagyon, tehát nem értékesíthető. A nem a stratégiai vagyonnak minősített lakások bérlete és eladása is opcionális lehetősége az Önkormányzatnak. A lakásállományon belül, jellege szerint megkülönböztet városi célú-, költségelvű-, és szociális bérlakásokat. A költségelvű lakások bérletét pályázat útján lehet elnyerni, melynek eredményéről a Képviselőtestület dönt. Szociális bérlakások bérletéről lakossági igény bejelentése alapján a Humánpolitikai Bizottság dönt. 97

98 Lakásállomány jellemzői i adatok alapján: - Lakások száma: 76 db, összesen 3651 m2 - Komfortfokozat szerint: összkomfortos: 22 db, komfortos: 35 db, félkomfortos: 1 db, komfort nélküli: 7 db - Fekvésük szerint: a lakó ingatlanok belterületen helyezkednek el - Bérlakások díjszabás komfortfokozat szerint: összkomfortos: 125 Ft/m2, komfortos: 105 Ft/m2, fél komfortos: 65 Ft/m2, komfort nélküli: 25 Ft/m2. Az önkormányzat tulajdonában van továbbá 5 db. olyan nem lakáscélú helyiség, amely szintén pályázat útján bérelhető. Ezek jelenleg is bérlemények. Az önkormányzat egyéb ingatlanjai szintén belterületen találhatók. Törzsvagyonba nem sorolt ingatlanok hasznosítási célját tekintve többségük értékesítésre van kijelölve, a jellemzően intézmények által használt ingatlanok állagmegóvása tervezett. Az Intézmények által használt épületek között sok képvisel jelentős építészeti értéket képvisel, védelem alatt állnak. Ezek állagmegóvása jelentős terhet ró az Önkormányzatra Intézményfenntartás A településen meglévő intézményhálózat fenntartói szempontból az utóbbi években bekövetkező változások eredményeként a következők szerint alakul jelenleg: 33. táblázat: Intézmények és fenntartóik a településen Intézmény megnevezése Fenntartó Óvoda Óvodák Tokaj Város Önkormányzata Közoktatási intézmények II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (üzemeltető: Tokaj Város Önkormányzata) Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kollégium Miskolc (megyei) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolc (megyei) Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály Egészségügyi intézmények Házi- és házi gyermekorvosi szolgálat Vállalkozás Dombi Sámuel Kistérségi Egészségközpont Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. Szociális, gyermekvédelmi intézmények Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Időskorúak Otthona Tokaj Város Önkormányzata Otthoni Szakápolási Szolgálat Vállalkozás tartja fenn Egészségügyi Gyermekotthon (Fogyatékkal élők otthona) B-A-Z megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Tokaji Nevelési Tanácsadó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolc (megyei) 98

99 Kulturális, sportcélú intézmények Kulturális és Konferencia Központ, Németi Tokaj Város Önkormányzata Ferenc Városi Könyvtár (Színház, Konferencia Központ, Fesztiválkatlan) Tokaji Múzeum Tokaj Város Önkormányzata Tokaji Galéria Vállalkozó (Forrás: Települési adatszolgáltatás) Energiagazdálkodás Tokaj Város Önkormányzatának képviselőtestülete 77/2013. (III.28.) KT határozattal fogadta el a település Fenntartható Energia Akciótervét. Az akciótervben meghatározásra kerültek a lehetséges CO2 kibocsátás csökkentő intézkedések, melyek alapjául 25,88%-ban határozta meg a települési szintű üvegházgázkibocsátás célértékét. A célérték elérése érdekében a következő területekre ad meg energiahatékonysági és/vagy megújuló energia beavatkozásokat: - Önkormányzati érdekeltségű épületek - Közvilágítás - Lakosság épületei - Közlekedés - Energiatermelés Iránymutatást ad továbbá a területhasználat-tervezés, a Zöld közbeszerzés és az Együttműködés, tudás- és tudatosságfejlesztés vonatkozásában, valamint javaslatot tesz a szervezeti kapacitási intézkedések tekintetében. Az Önkormányzat által megvalósított, a megújuló energia bevonására irányuló projektek, beruházások: A település közvilágításának túlnyomó része energiatakarékos, 2014-ben LED világító testek kerültek elhelyezésre a Bodrogkeresztúri út 2 km-es szakaszán. Jelenleg folyamatban van a Széchenyi sétány egy részén a díszkivilágítás kiépítése. Uniós projektek: KEOP /A/12 Helyi hő, és villamosenergiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal - Tokaji Idősek Otthona épületére napkollektoros rendszer telepítése. KEOP /A/12 Helyi hő, és villamosenergiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal - Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületére napkollektoros rendszer telepítése. 99

100 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen: településüzemeltetés. Tokajban a Városi Kincstár mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyéb feladatai mellett ellátja a településgazdálkodási, településüzemeltetési, lakásgazdálkodási, köztemető fenntartási feladatokat. Felel a helyi közutak, közterületek (parkolók) karban tartásáért, a települési köztisztaság biztosításáért. Feladataihoz olyan mindennapi tevékenységek tartoznak, mint például utcabútorok karbantartása, pótlása, a vízelvezető árkok tisztítása, fák gallyazása, a zöldterületek rendben tartása, fűnyírás, parlagmentesítés, a kóbor ebek befogása, A településüzemeltetési feladatokat a Városi Kincstár a Tokaji Városüzemeltető Szervezeteten keresztül látja el. A TVSZ önállóan gazdálkodó intézmény, önkormányzati finanszírozással. Feladatai: intézmények működtetése, takarítása konyhák üzemeltetése (3 db) - Idősek otthona, gimnázium, szakközépiskola, ezen felül az általános iskolában melegítő konyha ételkihordás (szociális étkeztetés). - Konyhánként adag étel készül naponta. (megjegyzendő, hogy az általános iskola konyhája a létszámhoz képest nem megfelelő, összességében a teljes étkeztetés fejlesztendő.) mosodák üzemeltetése temetők, utak, utcák karbantartása egyéb városüzemeltetési, technikai feladatok ellátása Közműszolgáltatók a településen: Ivóvízhálózat: A település közigazgatási területén valamennyi utcában megtalálható az ivóvíz gerinchálózat, a hossza több mint 30,2 km, átmérője változó. Az ivóvíz minőségének javítására az elmúlt évben több alkalommal is sor került, ezek az ellátásban részesülő önkormányzatok bevonásával a szolgáltató kezdeményezésében és finanszírozásában valósultak meg. Szolgáltató: BORSODVÍZ ZRt Miskolc Tömösi út 2. Szennyvízhálózat: A szennyvízhálózat hossza fm. A településen lévő lakóingatlanok közül 1383 db. bekapcsolása történt meg. A tengelyen szállított folyékony hulladék szállítója: Ravicsa Nonprofit Kht. - Rakamaz Kossuth út Csapadékvíz elvezető rendszer teljesen kiépített. Vezetékes gázhálózat: A város szinte valamennyi utcájában kiépült a vezetékes gázhálózat, csak azon területeken ezek száma elhanyagolható nem vehető igénybe a szolgáltatás, ahol a gerinchálózat kiépítését műszaki okok lehetetlenné tették. A szolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma 1156, ugyanakkor a településen működő intézmény, vállalkozás és kereskedelmi-, vendéglátó üzlet túlnyomó része is csatlakozott a rendszerhez. Tulajdonos és Szolgáltató: TIGÁZ ZRt Hajdúszoboszló Rákóczi u

101 Elektromos hálózat: A város elektromos hálózata részben légvezeték, részben földkábel kialakítású. A belváros utcáin a föld alá került, az érintett területeken korszerű közvilágítási oszlopok épültek, a belváros exkluzív közvilágítási kandeláberekkel emeli a világhírű település városképét. Szolgáltató: ÉMÁSZ Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt , Miskolc, Dózsa György u. 13. Vezetékes telefonhálózat: digitális hálózaton, optikai vezetéken korlátlan forgalom bonyolítható. Szolgáltató: Magyar Telekom Nyrt. Budapest Mobilhálózat: A Magyarországon jelen lévő három legnagyobb mobilszolgáltató elérhető Tokaj bármely pontján. Szilárd hulladék kezelése: Intézményes szemétgyűjtésbe bevont lakások száma 1658 db, - Szilárd hulladék kezelése: Zempléni Hulladékkezelő Közhasznú Társaság - Szilárd hulladék gyűjtése: Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. - Szelektíven gyűjtött EÜ hulladékot begyűjtő, ártalmatlanító szervezet neve, címe: SEPTOX Kft Budapest, Komáromi út MEDITRADE Bt Miskolc, Fogarasi u.1/a. Zöld Zóna Kft Budapest, Rózsa F. u. 9/A Legjelentősebb fogyasztók: - Önkormányzat - Oktatási intézmények - Micromark Kft. 101

102 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Földtani adottságok: Tokaj város és külterülete az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy, a Bodrogköz és Taktaköz kistájak találkozási területein helyezkedik el. A Tokaj szimbólumaként is aposztrofálható Kopasz-hegy a Tokaji-hegység legfiatalabb vulkáni képződménye, s egyben hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb sziget-hegye. Keleti része az igazgatási terület középső egységét foglalja el. A kúp formájú Kopasz-hegy gerincvonulata közel sugárirányban fut le az alacsony domblábi háton és lejtőkön át a településhez. A hegy alapkőzete andezit (dacit), riolit, perlit, andezit tufa, melyet változó nagyságban lösz borít. A tengerszint feletti magasság 98 és 512 m között változik. A Taktaköz és a Bodrogzug (ez utóbbi a Bodrog-köz résztája) a Kopasz-hegy észak-keleti és dél-keleti oldalán kialakult haránttörések mentén a felszín süllyedésének a következményei, melyen a többnyire Észak-Dél irányú folyóvízhálózat alakult ki. A Bodrogzug az igazgatási terület északi, észak-keleti, a Taktaköz a déli, dél-keleti részein terülnek el. A síkságok jelenleg is töltődő, alluviális síkságok. Felszínük elhagyott mederszakaszokkal és morotvákkal változatos. A Taktaköz felszíne élő vízfolyásokkal (Prügyifőcsatorna, Ively-éri csatorna) és állóvízzel gazdagabb. Területe enyhén dél felé lejtő. Éghajlat Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz az éghajlata. Napfénytartalom: óra/év Globális sugárzás: MJ/m2 Uralkodó szélirány: ÉK-i Évi középhőmérséklet: 9-10 C Júliusi középhőmérséklet: C Januári relatív nedvességtartalom: 60-65% A csapadék éves átlaga: mm A Kopasz-hegyen a domborzat miatt mikroklimatikus eltérések figyelhetők meg; ősszel és tavasszal hőmérsékleti inverzió alakul ki. A hegy körüli sík terület jobban lehűl, mint a hegycsúcs közeli részek. Tokaj területén a klíma jellemzően kontinentális, de a szőlő jelenléte és sajátos flórája a szubmediterrán hatást is bizonyítja. Vízrajz: A Kopasz-hegyen öt állandó (Csurgó-kút, Lencsés, Csepegő, Bárka-kút, Murat-völgyi) éstöbb időszakos (Vörös-árok, Nagy-parti, Lencsés-felső, Thurzó oldali, Ördög-bányai, Szilvölgyi) forrás található. Vízhozamuk csekély, 0,5-5,0 l/perc. A tavaszi hóolvadás után időszakos vízfolyásokként elérik a hegy lábát, olykor a Bodrogot is. A források sziklahasadékokból fakadnak. Ivásra alkalmasak. A Bodrogzugnak a vízrajzi adottságait a Tisza és a Bodrog közül alapvetően a Bodrog vízjárása határozza meg. A Bodrog és a vele kölcsönhatásban levő Tisza nagy árhullámainak következtében évente napig, erősebb esztendőkben napig is víz alatt áll az egész terület. Az árvíz kártételének csökkentésére a meglévő nyári gátak, és a víz levezetésére kiépített csatornarendszer szolgál. Az árvizek levonulása után számos holtágban egész évben megmarad a víz. A morotvákban az évente többször ismétlődő elöntések ellenére stabil állóvízi ökoszisztémák jöttek létre. 102

103 A Bodrogzug jelen vízrajz és vízjárási viszonyai a vízszabályozás előtti állapotokra hasonlítanak, ezért a természetvédelem számára pótolhatatlan értéket képviselnek. A Taktaköz területe ármentesített. Mezőgazdasági területeit a Tiszába torkolló Prügyi- és Ivelyéri csatornák belvízmentesítik, illetve öntözéssel segítik. A Tisza-közeli morotvák vízmagassága a jó vízellátás és a vízutánpótlás következtében biztosított az élővilág számára. A területen 8 db artézi kút működik a Borsodvíz Rt. tulajdonában és kezelésében. A kutak 11 települést látnak el ivóvízzel. Talajtani adottságok: A Kopasz-hegyen a genetikai talajtérkép szerint a Raman-féle barna erdőtalaj jellemző, amelyet az erózió nagymértékben veszélyeztet, felszínre hozva az alapkőzetet, és a löszt. A talaj mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodására a gyenge vízvezető képesség mellett a nagy vízraktározó és az eróziós képesség jellemző. Erősen savanyú kémhatású. Rajta a szőlőtermesztés jelentős. A Bodrog és Tisza völgyeiben az alluviális anyagokon kialakult nyers öntéstalajok találhatók túlnyomórészt, kis kiterjedésben öntésréti talajok. Ez utóbbi a Taktaköz területére jellemző. A talajok gyep- és szántóterületekként hasznosulnak. Növényföldrajz: Tokaj területe az eltérő morfológiai adottságokból eredően a növényföldrajzi térbeosztás tekintetében egyrészt a Tokajense, másrészt az észak-alföldi flórajárásba tartozik. Tokajense potenciális erdőtársulása a Kopasz-hegy délies kitettségű oldalain a melegkedvelő tölgyesek. A jelentős területen található erdők a déli oldalon a sztyeppréttel váltakozva uralkodó növénytársulások. Ez utóbbiak azokon a helyeken, ahol közvetlenül érintkeztek a felhagyott gyümölcsös és szőlőterületekkel, a degradált területekbe visszatelepültek. Figyelemre méltó a melegfekvésű oldalakon a törpemandula és a csepleszmeggy előfordulása is. Az észak-alföldi flórajárás potenciális erdőtársulása a tölgy-kőris-szil ligeterdők, melyeknek nyomait csak a hagyásfák jelzik régi helyeiken. Általánosan elterjedt fás társulás a Bodrogzugban, a Taktaközben a rekettyefüzes és a fűz ligeterdő. Külön kell szólni a Bodrogzug aljnövény társulásairól, melyek egy érintetlen élettér társulásai a morotvákban, mocsárréteken, nádasok, nedves kaszálók és fűzligetek területein. Ezen természeti értékek a Kopasz-hegy száraz, meleg oldalain található növénytársulásokkal együtt 1986-tól a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett értékei. Hidrogeológia, felszín alatti vizek: A város igazgatási területének mérnökgeológiai-hidrológiai viszonyait a többszáz méteres, tufás mélységi kőzetösszleten áttört Tokaji Nagy-hegy felszín alatt továbbterjedő vulkáni kőzettömege, valamint az Alföld helyét egykor borító Pannon-beltó homokos rétegösszlete, és az ebbe bevágódó negyedidőszaki folyóvizi tevékenység néhány tízméter vastagságú kavicsos-homokos üledéksora határozza meg. A talajvíz-tározó réteg a felszínt borító mocsári agyag alatti lencsésen váltakozó minőségű felső holocén korú ártéri homokos összlet. Vastagsága 3-8 méter között változik. Teleptanilag és hidraulikailag közvetlen kapcsolatban áll a Tisza élővizi medrével. Feküszint mélysége hullámosan váltakozik 5-9 méter között. A folyóvizi duzzasztás következtében az 1954 után kialakult terepalatti vízszintmélység 2-2,8 méter között ingadozik. Főként az árvizes időszakokban kialakuló 1 métertől sekélyebb, tehát magas talajvízállásokat 1962 óta 25 esetben észleltek hónapos tartóssággal. Az átlagos nagygyakoriságú talajvíztükör a kertvárosi terület túlnyomó részén hidraulikailag nyomás alatti. Ezt munkagödör mélyítésnél és épület körüli szivárgó létesítésénél szükséges figyelembe venni. A talajvíz minőségére vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, távolabbi analógiák alapján feltételezhetően szikes, emelkedett sótartalmú, nátriumkloridos, hidrokarbonátos, mérsékelten szulfátos, északon nitrátos, délebbre ammóniás, lúgos, helyenként mérsékelten agresszív. 103

104 A talajvíz-tározó alatt, közvetlenül azzal érintkezve települő alsóholocén-felsőpleisztocén korú változóan homokos, helyenként kavicsos üledékekben tározódó ún. sekély rétegvíz hidraulikája nagymértékben összefügg a talajvíz-tározóval és a Tiszával. Minősége erősen mocsári jellegű. (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat 1526-ban, az ország három részre szakadását követően a Szerémség, a korábbi legjelentősebb magyar borvidék török fennhatóság alá kerül, helyét Tokaj-Hegyalja veszi át, ami a magyar királyság része marad. A három részre szakadt országban a török Porta, a Habsburg Felvidék (Királyi Magyarország) és az Erdélyi Fejedelemség hármas határvidékére került kivételes adottságú térség sajátos hídpozíciót töltött be, ami a gyors fejlődést eredményezett. Tokaj város lett Hegyalja kereskedelmi központja, ahonnan a következő kereskedelmi útvonalak indultak: Erdély - Felvidék - Lengyelország közötti kereskedelmi útvonal Tokaj - Tarcal- Mád - Tállya - Abaújszántón keresztül, illetve Tokaj - Bodrog-völgy - Sátoraljaújhely nyomvonalon Munkács-Lemberg irányba. A tokaji bor a lengyel kivitelben egyeduralomra tett szert. A Tokajnál 2,8 km-re szűkülő ártér következtében olyan révátkelő jött létre, amely a Nyírséget, a Hegyalját, a Bodrogközt, és a Taktaközt összekötő tájközi kapcsolatban jelentős szerepet töltött be, továbbá, ahol egyúttal az Erdély (Máramaros) és Felvidék (Kassa) között interregionális kapcsolatot biztosító eszközváltó-hely, sóelosztó-központ működött. Tokaj a tiszai sószállítás átrakópontja volt a középkortól a XIX. századi vasútépítésig. A tokaji vár szerepe különösen megnőtt az ország három részre szakadása (1541) idején. Mivel a vár a három országrész találkozásánál helyezkedett el, fontos szerepet kapott a Királyi Magyarország és a török hódoltság hatalmi harcainak ideje alatt. Mára egyetlen faldarabja maradt épségben a Bodrog folyó bal oldalán, ahol még egyébként lakóházak állnak. A tokaji vár feltárása a Tokaji Múzeum régészének vezetésével napjainkban folyik. A XIX. századi iparosítással a fő forgalmi tengely átkerül a Miskolc-Kassa nyomvonalra, a térség forgalmi árnyékhelyzetbe kerül, viszont mentesült az erőltetett iparosítás negatív hatásaitól; a XIX. századi vasútépítéseket követően a Tisza szállításban betöltött szerepe visszaszorul, ettől kezdve Tokaj logisztikai központi szerepe megszűnik. A XIX. század közepéig Tokaj-Hegyalja egy vegyes agrokultúrájú térség, a tájhasználatban a méter szintmagasságban termelt szőlők 9-10 %-os részesedésével, de ennél jóval nagyobb arányú gazdasági hasznával, a folyóvölgyben komplex ártéri gazdálkodással, és az erdő sokoldalú haszonvételével. A szőlők kiterjedése a XVIII. század végén volt a legnagyobb, ekkor több helyen a kifejezetten erdőnek vagy gyepnek alkalmas területeken is szőlő volt. A szőlőtermő területek szabad forgalma biztosította a szőlőextraneus rendszer kialakulásának lehetőségét, mely tovább színesítette a helyi társadalmat még akkor is, ha ezek a birtokosok csak ritkán jelentek meg a helyszínen. Az extraneus rendszer jelentős bérmunka-keresletet generált, az idénymunka, ezáltal a nagytérségi munkaerőpiacon betöltött központi szerep Tokaj-Hegyalja egyik fontos sajátossága lett. A tájhasználat 104

105 a század közepéig az agroökológiai potenciálnak megfelelően alakult. Szántóföldi terményeket illetően a térség a nagy a jelentős nagyságrendű termék-behozatalra szorult. Mind a szántóföldi növénytermesztés, mind az állattartás alá volt rendelve a szőlőművelésnek, bortermelésnek. A század második felében, a folyószabályozást követően a szántóterületek aránya radikálisan növekedett, a legeltető állattartás gyorsan visszaszorult, a filoxéravész utáni időkre pedig az ártéri gazdálkodás meg is szűnt ban jelent meg a filoxéra járvány a borvidéken, ami 10 év alatt a szőlők 90%-át kipusztította ban a szőlők újratelepítéséről törvényben rendelkeztek. A korábbi, a domborzathoz, természeti adottságokhoz igazodó, magassági övezetenként változó tájhasználat itt annyiban átalakult, hogy a szőlőterületek a hegyoldalon a völgy irányába csúsztak le, a legmagasabban fekvő, illetve az igen meredek, nehezen megművelhető ültetvények közül sokat nem telepítettek vissza. A gazdálkodásból kikerülő területek gyepes parlaggá, később erdősödő, természetközeli jellegű területté alakultak. A szőlők jórészt a szoknyára, a szántóföldi övezetbe kerültek, a szántók pedig lejjebb csúsztak a mélyebb fekvésű, ármentesített rét, legelő övezetbe. A XIX. század végétől a II. világháborúig tartó időszak a nagy átalakulások, szerkezetváltás, technológiai fejlődés periódusa. A XX. század elején bekövetkező kivándorlási hullám, majd a világháborúk, a deportálások (1880-ban még Tokaj lakosságának 26%-a zsidó) alapjaiban alakították át a korábbi időszakban szervesen fejlődő társadalmi szerkezetet és torzították a népesség megújulási képességét. Ezzel párhuzamosan, jelentős mértékben átalakult a tulajdonosi szerkezet és a birtokviszonyok megváltozása is hozzájárult a tájkép átalakulásához. Tokaj fejlődésének ezen a ponton vége szakadt. Az 1971-ben létrejött Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát közreműködésével Tokaj- Hegyalja, mint borvidék, újra egységes gazdasági régióvá tudott válni. A Borkombinát (a mai Tokaj Kereskedőház jogelődje) megteremtette a feltételét a zárt borvidék fenntartásának, a borvidék egységes nemzetközi piaci szereplésének, de egyúttal háttérbe szorította a minőségi bortermelést. A Borkombinát új, nagyüzemi szőlőtelepítései illetve ültetvényrekonstrukciói továbbra is az alacsonyabb fekvésű szoknyaterületekre koncentrálódtak. A korábbi övezetes tájszerkezetet a XX. században a mozaikos tájhasználat váltotta fel. Erdőt, gyepet, parlagot találunk a kitűnő termőhelyi adottságú szőlőterületeken, illetve számos gyepterület, szőlőültetvény van a szántónak optimális területeken. A rendszerváltást követően a fejlesztésre képtelen, számos elöregedő törpebirtokosok mellett megjelent a minőségi borászat és kapcsolódó turizmus mellett elkötelezett, összefogásra is nyitott, jól képzett, a helyi lakosság átlagánál sokkal tőkeerősebb réteg (a korábbi helyi vezető agrárszakemberek mellett külföldi befektetők, fővárosi és a megyei gazdasági-politikai elit, a II. világháború előtti birtokos réteg leszármazottai stb.) Nekik köszönhetően a szőlészet-borászat ágazathoz kötődően erősödik a borvidék korábbi fényének helyreállítása ben Tokajban az 55 ha-os, 1711-től az Osztrák-Magyar Monarchia tulajdonában álló Hétszőlő birtok szőlőültetvényeit a privatizációt követően teljes egészében újratelepítették. A szőlőtermesztés erősödését, a szántóterületek visszaszorulását, az erdőterületek növekedését mutató rendszerváltás utáni adatok az ökológiai, tájhasználati szempontból, a tájpotenciál természetes elemeinek kedvezőbb hasznosítása felé mutatnak. 105

106 34. táblázat: A szőlőművelésű területek változása Tokajban Év hektár (Forrás: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló Megalapozó dokumentáció ) Tájhasználat értékelése Az igazgatási terület a páratlan természeti adottságaiból adódóan a Kopasz-hegy déli, délkeleti oldalán szőlő- és gyümölcstermesztésre, a Bodrogzug gyepművelésre, a Taktaköz pedig szántó- és gyepművelésre ad lehetőségeket. Gyepterületek: 729,46 ha, település területének 26%-a, uralkodó területhasználat. A város Bodrogközbe eső mélyfekvésű részein ártéri rétek és legelők terülnek el, amik a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet részét képezik. A Bodrogzugban az árvizek miatt csak időszakosan hasznosítható a terület, elsősorban legeltetésre és kaszálásra. Ötven évvel ezelőtt jelentős volt az állattartás és a rétek kaszálása, ma csupán töredéke mindennek. A védett területen nádgazdálkodás nem folyik. A település déli perifériáját kísérő gyepfelületek magántulajdonban lévő legelőterületek. A legelőre alapozott szarvasmarhatartásra különösen igény van, mely elsősorban a tejtermelést szolgálja, melynek alapfeltételei (a jelentős nagyságú gyep- és legelőterületek) adottak a város külterületén. Szántóterületek: 658,07 ha, település területének 23%-a. A szántóterületeket a Taktaközön, a Tiszaladányi Magyar Róna MgTsz műveli 653,59 ha nagyságon magántulajdonosokkal vegyesen. A szántóterületek aranykorona értéke a csatornák környezetében AK, míg a Tisza mentén csak 4-6 AK. Ezeken a területeken szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa) és abrak, takarmánynövénytermesztés (kukorica, napraforgó) folyik. Vízfelszínek: A Tisza folyón Tokaj rendelkezik kikötővel, hajóállomással. Kisebb merülésű vízi eszközökkel a Bodrog folyón Sárospatak irányából is megközelíthető. A folyók mellett a holtágak, valamint a mesterséges halastavak (a Tiszaladányi közút és a Tisza védőgátja között) is jelentős (92ha) területet foglalnak el. Erdőterületek: Tokaj területén az erdők a Kopasz-hegyen, a szőlőterületek feletti részen és a vízfolyások mentén láthatók. A 300 méter feletti területeket a Zempléni- hegységre jellemző lombos erdők borítják. Zárt állománnyal a hegy csúcsa környezetében találhatók, míg a szőlőskertekig húzódó tagolt hegylábfelszínen az erdőállomány mozaikos, fás-bokros területei váltakoznak a sztyepprétekkel, felhagyott gyümölcsösökkel és szőlőkkel. A Kopasz-hegyen levő erdők természetes eredetűek, sarjáztatottak és részben mag eredetűek. Mesterséges erdősítés (kopárfásítás) történt közötti időben, ami a terület értékcsökkenését okozta. Beerdősítették az értékes sztyepréteket, maradvány löszgyepeket tájidegen fafajokkal. Jelentős területen történt az akác, fekete és erdei fenyő telepítése. 8 A dokumentumban szolgáltatott adat forrása: Boros László: Tokaj Hegyalja szőlőterületének idő és térbeli változásai a század folyamán; az utolsó oszlopban szereplő 2013.évi adatok a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, októberi adatszolgáltatása alapján 106

107 A telepítés nem sikerült teljesen, mert mára főleg a fenyvesek összeomlottak, és az akác is igen beteg. Erdők húzódnak a Tisza és a Bodrog folyók mentén is. Az ártéri erdők zárt és ligetes fedettséggel gazdagítják a sík területek egyhangú képét. Az igazgatási terület közel 11%-án lévő erdők állami és magánerdők. Az Erdőfelügyelőség adatszolgáltatása alapján Tokaj területén üzemtervezett erdő 213,3 ha-on van, melyből 118,0 ha állami, és 95,3 ha magántulajdonú. Az erdőállomány jellemzői: 12,2 ha gazdasági 48,8 ha védelmi (tájvédelmi) 20,3 ha parkerdő 13,0 ha egyéb célokat szolgálnak. Jellemző fafajok: kocsánytalan tölgy 8,6 ha-on akác 24,0 ha-on fenyő 42,6 ha-on puhafák (nemes és hazai nyár) fűz 58,7 ha-on egyéb 8,5 ha-on Szőlőterületek: A szőlők a hegynek a fokos lejtőin foglaltak helyet méter magasságig. A hegybíró adatszolgáltatása alapján Tokajban ma 175 ha szőlőterületből 105 ha termő, 5 ha új szőlős, a megmaradó vegyes művelésű (szőlős és gyümölcsös), illetve felhagyott terület (összesen 248ha, a település területének 9%-a). A tokaji és hegyaljai szőlőterületek átlagos aranykorona értéke 39 AK. A szőlőterületeken, elsősorban a K-i és ÉK-i részeken a szőlőültetvények elöregedésének jelei mutatkoznak. Termőképességük csökken, tőkehiányuk fokozódik és az újratelepítések üteme nem felel meg az életkor szerinti kívánalmaknak. Új telepítéseket csak a tőkeerős vegyes vállalatok hoznak létre a déli, dél-keleti területeken. Bányák: Említést kell tennünk még a bányászati területekről Tokaj közigazgatási területén. Jelenleg bányatelek, hatósági engedély alapján üzemelő bánya, bejelentett szilárdásvány kutatás, előkutatás ugyan nincs, de korábban főként az andezit-kitermelés jellemző volt a területen, ezért a bányatelkek rekultivációja, geológiai értékként való megőrzése fontos részét képezi a tokaji fejlesztési elképzeléseknek. Ennek keretében például uniós források bevonásával az elhagyott Patkóbánya területén a közelmúltban egy fesztiválkatlan került. kialakításra. A felhagyott kőfejtőkben költ az uhu, kövirigó, házi rozsdafarkú, holló. Természetes sziklafalak hiányában ezek a fajok itt fészkelnek biztonságosan. A felhagyott tokaji bányák az alábbiak: - Lencsés: volt vízépítési andezit bánya, Hétszőlő Zrt. tulajdonában - Csurgó-völgyi bánya: 9 ha 854 m2 területén andezit, majd dácit kitermelése folyt. Az állami nyilvántartásban lévő telephelyet a bányászat megszüntetése után rekultiválták. A felső meddőt, löszt patkóban elterítve fásítható területet hoztak létre, a rekultiváció során. - Patkó bánya: 9,06 ha területén andezit kitermelése folyt, az ásvány-vagyon elszámolásának megtörténte után a bányakészletekből törölték. A rekultivációt követően 2014 óta Fesztiválkatlanként működik, az Önkormányzat tulajdonában van. - Tarmag bánya: 10,67 ha területű felhagyott, rekultivált bányahely, ma védett madarak élőhelye (kuvik, kövirigó). A terület védetté nyilvánítását kezdeményezik a természetvédők. 107

108 - Hubertus bánya és Binét bánya: felhagyott területeit ugyancsak a természet foglalta el különleges állat- és növényfajaival. - Szarka-dűlői kőbánya - Kőbánya Vállalat andezit bányája - Cigánygödör: a település déli részén működő agyagbánya volt, majd mint felszíni vízgyűjtő működött. A közelmúltban megtörtént a gödör rekultivációja. (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az OTRT szerinti országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe a 27 borvidéki település teljes közigazgatási területe beletartozik. Ez meghatározóan fontos, mivel a történeti hagyományokon alapuló tájkarakter, tájhasználat megőrzése kiemelten fontos feladat. Az övezetre vonatkozó szabályokat az OTrT 14/A. -a tartalmazza: 14/A..(1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 108

109 45. ábra: Világörökségi helyszín és védőövezete (Forrás: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési terv 2014) A Világörökségi Bizottság a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat 26COM számú döntésével 2002-ben, Tokaji borvidék történeti kultúrtáj néven vette fel az UNESCO Világörökségi Listára. A világörökségi terület egyúttal azonos a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. számú mellékletében megállapított Tokaji borvidék településeinek közigazgatási területével, továbbá a Tokajhegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánításáról szóló 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelettel megállapított történeti tájjal. A világörökségi helyszín déli és délnyugati határa: a 80. sz. vasútvonal Tarcal-Tokaj közötti szakasza illetve a 3713 számú összekötő út. A világörökségről szóló évi LXXVII. törvény szerint: a Kiemelkedő Egyetemes Érték a világörökségi helyszín által megtestesített érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennél fogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú. A kiemelkedő egyetemes érték attribútumai kielégítően épek. Ilyenek a különleges szőlőművelési módot lehetővé tevő környezeti tényezők (földtani, felszínalaktani, vízrajzi és klimatikus viszonyok), a történelmi szőlőbirtokok, a nagy múltú települések hálózata, az etnikai sokszínűséget tükröző gazdag kulturális örökség, a pincék és a szőlészeti-borászati kultúrához kapcsolódó egyéb, a tájkaraktert meghatározó építmények (teraszok, támfalak, szárazon rakott kőkerítések, víztározó medencék stb.) gazdag változatossága. Fontos érték továbbá a város zeg-zugos, kisebb terekkel tarkított, a terepalakulatokat változatosan követő városias utcaszerkezete, A hagyományos földhasználat a változó gazdasági viszonyok közepette is élő formájában fennmaradt. 109

110 (Forrás: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló Megalapozó dokumentáció 2014) Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló terület Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura2000 hálózat két típusa a madárfajok védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint a növény-, és egyéb állatfajok védelme érdekében kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI és SAC) területek alkotják. A települést érintő SPA terület a Zempléni hegység a Szerencsi dombsággal és a Hernád völggyel (HUBN 10007) az egyik legfontosabb ragadozómadár-élőhely Magyarországon. élőhelyek az egykori felhagyott szőlők helyén kialakult gyepek, cserjések, bokorerdők és ligetek. Ezek számos madárfajnak nyújtanak fészkelő területet, és a nyílt gyepes területek rendkívül fontos táplálkozó helyei a ragadozó madaraknak. A települést érintő SCI területek: Bodrogzug és Bodrog hullámtere (HUBN20071), kiterjedés: 7371,6 ha Natura 2000 es jelölő élőhelyek: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440, Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők Natura 2000 es jelölő fajok: Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum); Tavi denevér (Myotis dasycneme); Csonkafülűdenevér (Myotis emarginatus); Közönséges denevér (Myotis myotis); Széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus). Specifikus célok: - Az ártéri mocsárrétek fennmaradását az időszakos vízállástól függően évenként legalább egyszer történő kaszálással, illetve szakaszoló, vagy pásztorló legeltetéssel szükséges biztosítani. A kaszálóréteken megjelenő özönnövény fajok eltávolítandók, cserjésedés esetén a megjelenő fásszárúak is. A degradálódott foltokon az özönnövényeket (pl. gyalogakác) visszaszorításával szükséges az állapotukat javítani. - A puhafás ligeterdők esetében a zavartalanság biztosítása mellett az élőhelyen esetlegesen megjelenő invázív fásszárú növények (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica) eltávolítandók. A puhafás ligeterdők területarányát a nemesnyaras állományok rovására növelni szükséges. Meglevő ligeterdők helyén a továbbiakban idegenhonos állományok nem alakíthatók ki. Tarvágás helyett mindenütt szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) végezhető. - Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülő nyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő. 110

111 - A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák. A denevérek táplálékául szolgáló szúnyogok irtása mellőzendő. - A széles tavicsíkbogár állományának megőrzése céljából szükséges fenntartani a tisztavizű holtmedrek és azok vegetációjának zavartalanságát, biztosítani kell az átöblítő hatású árvizek számára a tavak szabad átjárhatóságát. - A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása. Tokaji Kopasz hegy (HUBN2072), kiterjedés: 350,77 ha Natura 2000 es jelölő élőhelyek: Szubpannon sztyeppék 6240, Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6190, Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0, Szálkaperjés rozsnokos xero-mezofil gyepek 6210, Szubpannon sztyeppék 6240, Pannon molyhos tölgyesek Natura 2000 es jelölő fajok: nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum); eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius), bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum); magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). Specifikus célok: - Az eurázsiai rétisáska jelenlegi állományának megőrzése céljából a szubpannonsztyeppék és szilikátsziklás lejtők sztyepplejtő jellegének fenntartása szükséges, mely cél eléréséért a cserjésedő sztyepp területeken szelektív cserjeirtás alkalmazandó. A sztyepplejtő jelleg fenntartásával ellentétes hatású antropogén zavarás korlátozása szintén szükségszerű. - A bíbor sallangvirág állományának megőrzése céljából azon szubkontinentális peripannon cserjések, pannon molyhostölgyesek megőrzése és kedvező természetvédelmi állapotban tartása szükséges, melyekben a faj számára szükséges pionír felszínek is megtalálhatóak. A sallangvirág élőhelyein nyomon kell követni a cserjésedést és szükség esetén az erősen záródott cserjések felnyitandók. Teljes cserjeírtás nem végezhető. - A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) és egyéb védett növényfajok esetében a szubpannon sztyeppékkel mozaikoló pannon molyhostölgyesek fenntartása szükséges. Ezen élőhelyek megőrzését a szubkontinentális peripannon cserjésekben és a pannon molyhostölgyes-szubpannon sztyepp mozaikos területeteken megjelenő idegenhonos fafajok visszaszorításával lehet elérni. A cserjésekben és a gyepekben megjelenő erdei- és feketefenyő, valamint az akác és ezüstfa egyedek eltávolítandók, szükség esetén a túl nagy árnyékolással bíró cserjésekben egyéb szelektív cserjeírtást is lehet alkalmazni, mely során kímélendő a molyhostölgy (Quercus pubescens), a rezgő nyár (Populus tremula), a vastaggallyú körte (Pyrus nivalis) és a törpemandula (Amygdalus nana). - A felsorolt élőhelyek mindegyikében a természetközeli állapotú foltokon a kedvező természetvédelmi helyzet fenntartása érdekében a megjelenő idegenhonos fafajok (akác, erdei- és fekete fenyő, ezüstfa, bálványfa) visszaszorítása szükségszerű. - A szubpannon sztyeppék fenntartása érdekében szintén szelektív cserjeirtás alkalmazandó, melyet 3-4 évente októberben kézi módszerrel történő kaszálással is ki lehet egészíteni, illetve a cserjésedés megakadályozása céljából pásztorló, vagy szakaszolt legeltetést szintén lehet alkalmazni megfelelő legelőállat sűrűség mellett. - A szálkaperjés-rozsnokos xero-mezofil gyepek megfelelő természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében a cserjésedés megakadályozása miatt vegetációs időszakon kívüli cserjeirtással, illetve a gyepek évenkénti egyszeri, nyárvégi, őszi kaszálásával szükséges fenntartási munkákat végezni. 111

112 - Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő. - A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása. 46. ábra: Natura 2000 területek Országos jelentőségű védett természeti terület Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területeket a természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté (rendelet). Ezek lehetnek nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és természeti emlékek is. A Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzetnek két nagy területe van, egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó Nagy-Kopasz, amely a táj egyik szőlőtermesztési központja és a Bodrogzug amely a Tisza szabályozása előtti ártéri mocsárvilágának maradványa. A tokaji Kopasz hegy Szigetszerű kiemelkedése, a hegyvidék, az Alföld és két nagy folyó találkozása potenciális erővel ruházza fel ezt a hegyet, s ennek köszönhető kiemelkedően gazdag flórája, és faunája is. A hegy különleges növényföldrajzi helyzete adja a hely gazdagságának magyarázatát. Hasonló klimatikus és geológiai adottságú lejtők többfelé is adottak a Hegyalján, fajgazdagság szempontjából mégis a Nagy-Kopasz emelkedik ki közülük. Ezt az magyarázza, hogy az Alföld felé előretolt helyzete folytán kiváló flóracsapda. Ezen felül a keleti elterjedésű fajok elterjedési centrumához a mai országterületen belül a legközelebb eső hegy. Nem véletlen, hogy a hegy ritka növényei egytől-egyig keleti elterjedésű sztyep és erdősztyep-növények. A makroklimatikusan a hegyet a kontinentális klíma jellemzi, kúpos volta és mély völgyekkel szabdalt oldalai miatt mikroklímájában jelentős különbségek vannak a hegy északi és déli oldalán, a mély völgyek alján és a kisebb gerincek által védett déli és nyugati részeken. A meredek déli lejtőket különösen meleg és száraz éghajlat jellemzi. A szigorúan védett déli oldalon a sajmeggyel elegyes melegkedvelő molyhostölgyesek és a sziklagyepek társulásai uralkodnak, míg a hegy szoknyáján értékes sztyepprétek húzódnak. Ezekben a társulásokban gazdag 112

113 lágyszárú flóra él, amelyben tucatnál is több kosborfaj és számos ritka, védett növény virít. Még ebből az igen értékes flórából is kiemelkedik a gyapjas őszirózsa, ami a Kárpát-medencében csak itt található. A hegy északi oldalain bükkelegyes gyertyános-tölgyesek, és hársas törmelékerdők találhatók, az aljnövényzetben turbánliliom virít. Az erdei tisztásokon és kis kaszálókon kornistárnics és kosborok díszlenek. A Kopasz-hegy állatvilága is igen gazdag. A vízben szegény hegyen több hüllőfaj él, a homoki, zöld és fürgegyík mellett különösen értékes a rézsikló és keresztes vipera előfordulása. A Bodrogzug ma az országban ez az egyetlen olyan nagy kiterjedésű terület, amelyet rendszeresen elöntenek az árvízek. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára. Évente legalább kétszer (tél végén és nyár elején), de esetenként többször is víz alá kerülnek a Bodrogköz legmélyebben fekvő részei, így elsősorban a Tisza és a Bodrog találkozásánál elterülő több ezer hektáros Bodrogzug, amely a Tisza szabályozása előtti ártéri mocsárvilág töredékeit őrzi. A Bodrogzug területén mocsaras foltok, nedves, üde rétek, morotvatavak, lápos tocsogós területek váltják egymást. A fűz-nyár puhafaligetek és ártéri erdők mellett itt-ott még a jellegzetes, egykor hatalmas területeket uraló tölgykőris-szil ligeterdők maradványfoltjai is megtalálhatók. A mocsaras részeken nádasok, magassásos társulások élnek, a morotvák vizét gazdag hínártársulások jellemzik. A sekély, elmocsarasodó vizeken sulyom, békalencse és rucaöröm él, tündérrózsa, tündérfátyol és tavirózsa virágzik; a tocsogókban kornistárnics, többféle boglárka és Tisza-parti margitvirág, a nedves réteken szibériai nőszirom virágzik. A Bodrogzug vízjárta világában több békafaj és vízisikló, mocsári teknős, a sekély, gyorsan felmelegedő vizekben lápi póc és réti csík él. A gazdag állatvilág igazi látványosságai persze itt is a madarak: szürke- és vörös gém, bakcsó, bölömbika, kis- és nagy kócsag költ a területen, a nedves réteken haris, a szárazabb helyeken fürj. A kevésbé járt erdőkben fekete gólya is fészkel. A védett területen gazdálkodás folyik, így erdő-művelés, rétgazdálkodás, állattartás. Ezek hagyományos módon történnek, egyeznek a természetvédelem érdekeivel. A védett terület jelentős része szabadon látogatható, az oktatást, bemutatást is szolgálja. A fokozottan védett területek látogatása tilos, indokolt esetben engedéllyel lehetséges Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózatot a védett természeti területek, azok pufferterületei és az őket összekötő ökológiai folyosók alkotják. Az ökológiai hálózat a természetben előforduló növény- és állatfajok egyedeinek élet- és szaporodási feltételeit kielégíteni képes azonos, vagy különböző élőhelyeket összekötő tér azon része, amelyen keresztül az összeköttetés megvalósulhat. A folyosó két hasonló, magterületként számba vehető, azonos típusú élőhely közötti tér azon része, amelyen keresztül a két magterület között, az arra képes fajok populációi között génkicserélődés jöhet létre. A kiemelten értékes élőhelyek Magyarországon már védelem alatt állnak, így a következő feladat a természetes élőhelyhálózat megőrzése. 113

114 47. ábra: Országos ökológiai hálózat (Forrás: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló Megalapozó dokumentáció 2014) Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése - A Tokajt évszázadokkal ezelőtt a térség kereskedelmi központjává tevő híd-szerep mára egy komoly tájhasználati konfliktus kiváltó oka lett, ugyanis a Tisza-hídon, és ezáltal a városon átmenő teher-és személyautó forgalom jelentős zaj- por- és egyéb levegőszennyezést ró a város lakóira és természeti értékeire egyaránt. - Csökkenő mértékű, de még mindig meglévő veszélyforrás a népi lakóházak lebontása, vagy nem hozzáértő, stílustalan átépítése, a régi lakóházak és gazdasági épületek tájidegen megoldásokkal történő felújítása. Elsősorban a szálláshelyekre, vendéglátóhelyekre jellemző tendencia az ízléstelen, aránytévesztő, túlburjánzó környezet létrehozása. - Az országos ökológiai hálózat övezete sajnálatos módon ráfed meglévő szőlőterületekre és szőlőkataszteri területekre. Az OTrT fogalom-meghatározása szerint az országos ökológiai hálózatba az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek tartoznak, így a meglévő szőlőterületeknek nem szabadna az övezetbe tartoznia. A szőlőkataszteri, szőlővel még nem betelepített övezeti területen pedig a szőlőtelepítés gátja lehet az, hogy az adott terület az ökológiai hálózat része. Azon belül is a magterület okozhat konfliktusokat. - Tokaj Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területrendezési terv szerint A vízeróziónak kitett terület övezetéhez, azon belül is a vízerózióval erősen veszélyeztetett települések közé tartozik. A vízerózió, a talaj lemosódásának megakadályozása a meredek, löszös hegyoldalakon a szőlőtermesztés szempontjából meghatározó feladat. (Forrás: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó világörökségi Kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló Megalapozó dokumentáció 2014) 114

115 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi rendszer alatt a növényzettel időszakosan agy tartósan fedett, biológiailag aktív, termesztési illetve kondicionáló célú felületek összességét értjük egy településen belül. Egy település élhetőségét, az ott élők életminőségét, a település képét nagymértékben meghatározza a zöldfelületek aránya és azok állapota. A zöldfelületi rendszer elemei között térbeli helyzetük szerint megkülönböztetünk sávos, vonalas és szigetes helyzetű zöldterületeket. Használatuk módja szerint megkülönböztetünk korlátlan és korlátolt közhasználatú zöldterületeket, illetve a közhasználat elől elzárt zöldfelületeket. Sávos helyzetű zöldterületek: a telkes lakóterületek. Vonalas helyzetű zöldterületek: a folyókat kísérő zöldsávok, az utcai zöldsávok, a vasút vonalát kísérő zöldsáv és a hegylábról lefutó keskeny völgyvégek. Szigetes helyzetű zöldterületek: apró közkertek, temető, intézmények és erdő. Korlátlan közhasználatú zöldterületek: Az össztelepülési szinten használható és élvezhető zöldterületi elemeket soroljuk ebbe a csoportba. A zöldterületek a növények által kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukon túl városkép-formáló feladatokat is ellátnak. Erdő a település területén csak a temető ÉNy-i részén található. Sávos elhelyezkedésű közparkként fogható fel a Tisza mellett kialakított, fehér nyárakkal kísért hangulatos sétányt. Ezen kívül Tokaj több apró és szigetes helyzetű közkerttel rendelkezik az útkereszteződésekben, teresedésekben, a település területén elszórtan. A település utcái közül rendezett és fasorral ellátott zöldsávval a Dózsa György, Bajcsy-Zsilinszky, Ady Endre, Vasút mellett és a Szepessy utcák rendelkeznek. A történeti városrész szűk keresztszelvényű utcái nem nyújtanak lehetőséget zöldsáv létesítésére. Korlátozott közhasználatú zöldterületek: A település zöldterületi rendszeréből azokat a jelentős zöldterülettel rendelkező intézményeket soroljuk ebbe a csoportba, melyek kondicionáló hatásukat össztelepülési szinten korlátlanul, rekreáló pszichikai és esztétikai hatásukat lokálisan és korlátozott időben fejtik ki. Zöldterületi jellegű intézmények: A temető szigetesen helyezkedik el a történelmi város-rész nyugati perifériáján. A völgykatlan helyzetű temetőkert erdős környezetével páratlan tájképi értéket nyújt, bár a kellő mértékű fenntartás hiánya miatt a kelleténél egy kicsit vadregényesebb. Zöldterülettel rendelkező intézmények: E csoportba soroljuk azokat a templomkerteket és oktatási célú szociális létesítményeket, melyek a településben szigetesen és elszórtan helyezkednek el, valamint természeti értéket hordozó zöldterülettel rendelkeznek. A templomkertek rendezett, kicsiny zöldfelületeinek városképformáló szerepe fontos a település életében, ezért a zöldterületi jelentőségük a közkertekével megegyező. Valamennyi oktatási és szociális célú létesítmény zöldterülete ápolt növényállományukkal és sport-, játszókertjeikkel megfelelőek. A kertek lombtömeg fedettsége változó, fejlesztésük a zöldfelületi rendszer kialakítása miatt kívánatos. Közhasználat elől elzárt zöldterületek: azok a kiterjedt nagyságú zöldterületek, melyek a település egészére együttesen fejtik ki kondicionáló hatásukat. Ezek a város kertes lakóterületei, melyek kiterjedt nagyságuk miatt a település uralkodó zöldterületi elemei. A vonalas utcákat sávosan kísérő telkek a kertvárosban egységes területet képeznek. A lakosság haszon- és díszkertekként vegyesen 115

116 használja, de eltérő minőséggel gondozza. Ez az állapot a kertek lombtömeg fedettségében tükröződik vissza. A kertváros átlagos zöldfelületi fedettsége 30%-os. A történeti városrészben a kertek mozaikos elrendezésűek. Ez abból adódik, hogy az apró telkek közel 35%-a teljesen burkolt, mely a lakosság gazdasági tevékenységével (borgazdálkodás, kádár és egyéb) van összefüggésben. A lakóterület kertjei dísz- és haszon-kertek. Itt is jellemző a kertek eltérő minőségű gondozottsága. E városrészben igen alacsony a zöldterületek (lakókertek) lombtömeg fedettsége, közel 10%-os átlagosan. Kedvezőbb a zöldterületi és zöldfelületi helyzet az északi kertvárosban, ahol a kertek gondozottak, növényállománnyal jól ellátottak és egységes területet képeznek. Üdülőterület a Bodrog közelében létesült, a 38. sz. közlekedési út mellett. A rendezett zöldterülettel és zöldfelülettel jól ellátott terület Tokaj egyik legkulturáltabban használt területi eleme A zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái - A közkertek a történeti városrészben gondozottak, míg a kertvárosban többségük elhanyagolt. - Nincs valódi városi park a településen. - A lakott terület és az üdülőterület között található elhanyagolt rendezetlen területek városképrombolóak. - Az utcai zöldsávok és fasorok nem képeznek összefüggő rendszert a településen, ott is hiányosak, ahol meglennének a fizikai adottságok a kialakításukra. - A fenntartási nehézségek miatt a temetőkert gondozatlan, ez értékét erősen csökkenti. Lombtömeg fedettsége alig 20%-os. Rendezetlen állapota miatt a temetőkert a zöldfelületi feladatát nem tudja teljes értékűen ellátni. - Az intézménykertek lombtömeg fedettsége változó, fejlesztésük a zöldfelületi rendszer kialakítása miatt kívánatos. - A város tájszerkezeti adottságai által nyújtott sávos-szigetes elrendezésű zöldterületi rendszer megteremtéséhez területi adottságokkal rendelkezik. A rendszerré formáláshoz a kihasználatlan, rendezetlen területi lehetőségeket is fel kell használni. (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) 116

117 1. 14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálat A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település térbeli szerkezete, az úthálózat rendszere, az útvonalvezetés olyan főérték, ami Tokaj fennmaradt örökségeként megőrizendő. Már egy 1704-ből ránk maradt térkép is a mai állapotra jellemző rostos szerkezetet mutat a folyókkal párhuzamos utcákkal, amelyeket merőleges utcák és közök kötnek össze. Az utcák elrendezése pedig nem változik a következő századok folyamán, Tokajnak tehát a mai napig megmaradt a középkori településszerkezete a Bodroggal és a Tiszával párhuzamos főutca tengelye körül, ami jellegzetes hegyaljai utcás települési elrendezést jelent. A XIX. század két fontos településszerkezeti változása az állandó Tisza-híd megépülése, valamint a Kistokaj városrész mérnökileg tervezett új negyedének a létrejötte. A város jelenleg két élesen elkülönülő részre, az arányaiban kisebb óvárosi és a nagyobb területű, újabb beépítésű Kistokaji részre oszlik. Az óvárosi rész jelenlegi beépítésének városképi értékei a tájigazdagság és a beépítés értékei mellett jelentős mértékben a rostos szerkezetű település útvonalvezetésén alapulnak. Az É D-i útvonalak íves, tört nyomvonalát, melyek közel párhuzamosak a folyóval, a hegyről lefutó meredek lépcsős, szűk, gyakran sikátorszerű keresztutcák metszik át, ezek biztosítják a keresztirányú közlekedést. A hegyoldali beépítést az árvizek és tűzvészek jobban megkímélték, de az itteni beépítés egyszerűbb és dísztelenebb. Míg a főutcán és a környező utcákban a kereskedő- és gazdag polgári házak túlsúlya érvényesül, addig ide a zajos főutcától távolabb települtek az értelmiségi és hivatali épületek, valamint az ezeket szolgáló lakások. A Dózsa György út alsó szakaszát még a Kossuth térhez tartozónak érezzük, a baloldalon és jobboldalon is a városközpont jelentős épületeit találjuk. Felső szakaszán találhatjuk a tokaji szőlősgazdák jellegzetes házait, amelyek alsó szintjükön présházat illetve pincét tartalmazó magas lakóházak. A házakat gyakran támpillérek erősítik. Ez a településrész volt a városban a legvédettebb, így itt maradhattak fenn a legrégebbi épületek vagy épületrészek. A mai Kossuth tér és környéke a település legrégebbi magjához tartozik. A tér a település mindenkori köz-pontja vagy egyik központja volt. A középkori városszerkezet legjellegzetesebb eleme az utcahálózat, de a teresedések is fontos összetevők, a városi szövet szerves részei. A Kossuth tér nem is nevezhető jellegzetes, szervezett térnek, inkább az ide futó fontos utcák szabálytalan, hirtelen kiszélesedésének, melyet már a középkor óta itt megtalálható fontos középületek idehelyezése indokolt. Így a tér egyben ezek előtereképpen is működik. A piactér helye is egészen a középkor óta a templom melletti kiszélesedő, beépítetlen teresedésen volt található. A tér szabálytalan alakja valószínűleg a valamikor itt zajló események, illetve a végzett tevékenységek és mozgások hatására alakult ki. A település szerkezetét befolyásoló elemek: sz. út és a Tiszai átkelési pontja kiemelt, meghatározó közlekedési csomópont és sz. települési összekötő utak a szomszédos települések irányába - 100c. villamosított vasúti fővonal kettészeli a belterületet (északi és déli terület) - Tokaji-hegy (mint geomorfológiai képződmény) lejtésviszonyai miatt a folyóig terjedő települési térség szűk, ezáltal a település észak déli kiterjedése nagy - Tisza és Bodrog folyók, valamint védműveik korlátozzák a település terjeszkedési irányát 117

118 48. ábra: Tokaj Város településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Önkormányzat) 118

119 49. ábra: lakóterületek elhelyezkedése a belterületen Lakó területek elhelyezkedése a belterületen (Forrás: szerkesztés) saját 119

120 50. ábra: Gazdasági célú területek elhelyezkedése a teljes közigazgatási területen belül Gazdasági célú területek elhelyezkedése a teljes közigazgatási területen belül (Forrás: szerkesztés) saját 120

121 51. ábra: Településközponti funkciót ellátó (vegyes) területek Településközponti funkciót ellátó (vegyes) területek (Forrás: szerkesztés) saját 121

122 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 35. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint Művelési ág Terület (ha) szántó 254 kert 4 szőlő 295 gyümölcsös 12 gyep 133 erdő 63 halastó 2 Mezőgazdasági területek (ha) 698 (Forrás: TEIR) A fenti terület-kimutatás a teljes közigazgatási terület (összesen 2820,0 ha) 25%-án folyik tényleges mezőgazdasági művelés. A művelt mezőgazdasági területen belül uralkodó művelési ág a szőlő (295,0 ha). A Felsőlegelő kárpótlási terület, a Bodrogzug a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet területe. A település déli perifériáját kísérő gyepfelületek magántulajdonban lévő legelőterületek. A város területén az erdők a Kopasz-hegyen, a szőlőterületek feletti részen és a vízfolyások mentén láthatók. Az igazgatási terület 7%-án lévő erdők állami és magánerdők. 36. táblázat: Erdő területek rendeltetés szerint rendeltetés Terület (ha) talajvédelmi erdő 9 partvédelmi erdő 33 tájképvédelmi erdő 20 műtárgyvédelmi erdő 3 természetvédelmi erdő 100 natura faanyagtermelő erdő 3 Összesen (ha) 199,0 (Forrás: TEIR) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A település építésre szánt területei: - falusias lakóterület - kertvárosias lakóterület - kisvárosias lakóterület - településközponti vegyes terület - különleges terület (temető, sport terület, bánya terület, oktatási, borház, vár, híradás, sípálya, strand, egészségügyi) 122

123 - üdülőházas üdülőterület - hétvégi házas üdülőterület - kereskedelmi, szolgáltató terület - ipari-gazdasági terület A település építésre nem szánt területei: - vasúti közlekedési terület - zöldterület - erdőterület - mezőgazdasági terület - vízgazdálkodási terület 52. ábra: Beépítésre szánt és nem szánt területek a közigazgatási területen belül (Forrás: saját szerkesztés) 123

124 Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) 37. táblázat: Intézmények illetékességi területei: Építésügyi Hivatal Építésügyi körzetközpont Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Gyámhivatal Járási Hivatal Katasztrófavédelmi kirendeltség Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Kistérségi ÁNTSZ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Körzeti Földhivatal Megyei földhivatal Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Munkaügyi központ kirendeltsége NeKI Kirendeltség Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Polgármesteri hivatalok Rendőrkapitányság Szociális és gyámhivatal Városi Bíróság Vízügyi Igazgatóság Miskolc Sárospatak Miskolc Tokaj Tokaj Miskolc Sárospatak Szerencs Miskolc Szerencs Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Tokaj Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Tokaj Szerencs Miskolc Szerencs Miskolc (Forrás: TEIR) 124

125 Tokaj városa saját költségvetéséből hat intézmény működését finanszírozza. Az oktatási intézményeket, mint a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Oktatási Intézményt, a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot, és a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolát, emellett még az Egyesített Népjóléti Intézmény (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szakorvosi Rendelő Intézet), és az Idősek Otthona tartozik a Tokaji Polgármesteri Hivatal irányítása alá. Ezeken kívül a Művelődési Ház, a Tokaji Kulturális és Konferencia Központ (amelyben mozi is működik), a Városi Könyvtár valamint a tokaji Tourinform Iroda költségeit fedezi a város. Állami, vagy megyei fenntartású, de szintén a Polgármesteri Hivatal költségvetésében van megtervezve a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, a Körzeti Gyámhivatal, és a Körzeti Építési Hivatal kiadásai is. A 2000-s évtől mindez kiegészült a Városi Okmányhivatallal. E három utóbbi természetes módon a környező települések közszolgáltatás iránti igényeit is hivatott kielégíteni. A város emellett rendelkezik rendőrőrssel, két bankfiókkal (OTP ill. Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet), benzinkúttal, gyógyszertárral, Tourinform irodával, galériával, valamint egy kisebb bevásárló csarnokkal. Összességében kijelenthető, hogy méreteihez képest Tokaj nem funkciószegény település, ugyanakkor a szolgáltatások néhány szegmensében (pl: árukínálat, tömegközlekedés, parkolóhelyek) jelentős elmaradásokkal bír. A város dinamikai típusait a helyzetelemzés részterületeit tárgyaló fejezeteken belül mutatjuk be Alulhasznosított barnamezős területek A korábbi, megszűnt gazdasági tevékenységek rendezetlen, hátramaradt területei a kisebb részben a Bodrogkeresztúri út, nagyobb részben a Ladányi út mentén találhatóak. A település határában épült üzemi területek kihasználtsága alacsony, jellemzően a nagyobb épület állományból csak néhány épületben folyik tevékenység. A nem használt épületek állaga folyamatosan romlik Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A város települési környezetének minősége inhomogén. A település központjában, valamint a frekventált térrészek környezetében (pl.: a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca) igen kedvező a településkép. Rendezett, burkolt közterületek, felújított szolgáltató épültek jellemzik a város ezen területét. A kevésbé vonzó területek egyrészt vizuális megjelenés szempontjából - a Bodrogkeresztúri út településről kivezető szakaszának egy része, valamint az üdülőterület közúttól távolabb eső területei. Másrészt a lakónépesség anyagi teherbírásának korlátai is rányomják egy-egy területre a bélyegét. Azok a területek, amelyek a szegregáció valamely szintjén állnak, egyáltalán nem vonzóak az épített környezet szempontjából (pl.: Váradi utca). 125

126 A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A város két jól elkülöníthető részében eltérő morfológia és struktúra alakult ki. Nagy-Tokaj részen a beszűkült települési tér a helykihasználás maximalizálására törekvő utcahálózatot alakított ki. A létrejött tömbökben viszonylag kisebb méretű, jellemzően 600nm alatti a telekméret. Elhelyezkedésük szabálytalan, de jellemzően lejtésirányban alakultak ki. A Kis-Tokaj részen a helyzet ezzel szemben egy rendezettebb, a történelmi struktúra lenyomatát kevésbé magán viselő településrészt találunk. Az ingatlanok változó méretűek, nem ritkák az 1200nm feletti ingatlanméretek, ami inkább a falusias jellegre utal. Az építési telkek jellemzően az utcára merőleges kialakításúak, egymással párhuzamos elrendezésűek. 53. ábra: Telekméret vizsgálat - jellemző telektömbökben (Baross Gábor Tokaji Ferenc Csokonai Klapka Széchenyi sétány) (Forrás: saját szerkesztés) 126

127 54. ábra: Utcahálózat és közterületek a városszerkezetben (Forrás: saját szerkesztés) 127

128 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A település jelenlegi történelmi épületállománya zömmel a XVIII XIX. században épült. A néhány díszes copf stílusú épület mellett Tokaj meghatározó épülettípusai a főutca déli szakaszán az utcára üzletajtókkal nyíló XIX. századi kereskedő-, vagy üzletházak. A hegyoldali beépítésben néhol folyamatos sorokat alkotó szőlősgazda kétszintes házak a XVII. század kialakult típusát tükrözik. A lakóépületek 20%-a 2. világháborút megelőző évekből származik, a 70-es évek előtti időkből további 23%. Az épületállomány közel negyede (24,5%-a) a 70-es, 80-as évekből származik. A lakóépület állomány fen maradó egynegyede a rendszerváltást követő években épült. 55. ábra: Telepszerű (társasházas, korábbi bérlakások) beépítés a város szerkezetben (Forrás: saját szerkesztés) 128

129 Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás A lakóépület állomány 1340 db. egylakásos épületből, 47db. 2-3 lakásos, 24 db lakásos és 6 db. 11 lakásnál többet magába foglaló lakóingatlanból áll. Az épület állomány közel fele összkomfortos, további 40%-a komfortosnak tekinthető. A fennmaradó félkomfortos vagy komfort nélküli lakások még így is kiteszik a teljes lakásállomány több mint egy tizedét (10,9%) Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség, magasság, szintszám, tetőidom) Az utcák hálózata sajátos, a környezetre érzékeny. A szűk utcákon több kiszögellés, kidomborodás vagy beszűkülés tapasztalható, amelynek eredete már homályba vész, pedig annak idején lényeges folyamatok eredményeképp jött létre. Például a Rákóczi u. 46. szám előtt az utcának érdekes beszögellése van, ami lehet, hogy a városkapu belső oldalán egykor volt kis teresedés emlékét őrzi. A főutca városias szakaszát a Rákóczi utca és a Hajdú köz csomópontjában egymással szemben álló két emeletes épület indítja. A Rákóczi u. 50. sz. körül induló szűkülő szakasz képe már valóban városias hatású. A főutcának a főtérre kivezető utolsó szakasza viszont már egyszerűbb földszintes üzletházakkal szegélyezett. A Kossuth tér hangulatához hozzátartozó XVIII. századi copf lakóházak tulajdonképpen már nem is a téren, hanem a Rákóczi utca folytatásában, a Bethlen Gábor utcában állnak. A Bethlen Gábor úttól és a Zákó köztől a Szepesy közig terjedő szakaszon az addig zömmel emeletes, zártsorú beépítés után egyre inkább a hézagosabb földszintes beépítésnek adja át a helyét. A Szepesy köz bal oldalán álló, Bethlen Gábor út 7. szám alatti Sasarát-ház után a beépítés egyre inkább fésűs jellegű, oldalhatáron álló, hosszú, vagy L alakú házakkal tűzdelt. A városban jellemzően földszintes kialakítású lakó épületeket találunk, a többszintes lakóépületek kevesebb, mint 2%-át teszik ki az állománynak. Az intézményi funkciót betöltő épületek jellemzően többszintes kialakításúak Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) A helyi védettségű belső, történelmi városmag hagyományainak megfelelő településkarakter megőrzése érdekében az alábbi utcákban az egyedi építési telkeken a KTM Területfejlesztési és Építésügyi Hivatal Észak-magyarországi Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján max.60 %- os, házas telkeken max. 75 % -os beépítettség engedélyezhető: Bajcsy-Zsilinszky E. út, Rákóczi út, Bethlen G. út, (Gyermekotthonig), Serház út, Vasvári P. út, Szepessy L. út, Mosolygó J. út, Óvár utca, Bem J. út, Váradi út, József A. út, Városház köz, Szepessy köz, Hajdú köz, Liget köz, Zákó köz, Görög utca. Táncsics M. út. Danczka köz, Kossuth L. tér; Dózsa Gy. utca, Aranyosi Út, Bodrog utca, Bodrog-part, Temető köz, Rózsa köz, Rév-köz. 129

130 A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, melyet az önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, ipartörténeti vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít, és annak alapján az építésügyi hatóság annak nyilvánít. 56. ábra: Beépítési százalék vizsgálat - jellemző telektömbökben (Baross Gábor Tokaji Ferenc Csokonai Klapka Széchenyi sétány) (Forrás: Saját szerkesztés) Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Tokaj település kialakulásában a természetföldrajzi és a közlekedés-földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. Tokaj a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, Zempléni-hegység keleti lábánál 130

131 helyezkedik el. A hegyvidék és az alföld találkozásánál kialakult település kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik. Az eltérő tájegységeket összekötő utak találkozása alapvető jelentőségű volt Tokaj kialakulásában. Tokaj neve előszőr 1371-ben tűnik fel. A Bodrog torkolatát korábban Kőrévnek hívták, az átkelőhely elnevezése már 1067-ben felbukkan az oklevelekben. Másik neve Hímesudvar castrum terreum Hymesudvar Az elnevezés színesre pingált udvarházra utalhat. A Tokaj elnevezés török eredetű lehet. A török köznév személynévi áttéttel válhatott helynévvé. Tokaj településszerkezete több településrész összeolvadásával alakult ki. A XVIII. század végén készült Első katonai felmérés térképlapján egymástól jól elkülönül a tiszai átkelőtől északra elhelyezkedő Nagy- Tokaj, az átkelőtől délre húzódó Kis-Tokajtól. A településszerkezet kialakulásában a természetföldrajzi tényezők jelentős szerepet játszottak. A települési tér kialakulására csak a folyó és a Nagy-Kopasz-hegy közötti szűk területen nyílott lehetőség. Elsősorban a Nagy-Tokaj területén figyelhető meg, hogy a folyóval párhuzamos utcák hálózata alakul ki, amelyeket merőlegesen keskeny közök kötnek össze. A XIX. század első felében készült Második katonai felmérés térképlapján látható, hogy rögzül az utcák vonalvezetése, a mai Rákóczi utca, Bethlen Gábor út, Serház utca, Városház köz nyomvonala már ekkor kialakul. A Rákóczi utca Bethlen Gábor út találkozásánál tölcsérszerű teresedés alakul ki, itt állhatott a középkori település temploma, innen kanyarodott fel út a hegyre. Ez a Nagy-Tokaji településrész képezi az óvárost, Tokaj város történeti településmagját. A természeti viszonyokhoz történő igazodás alakította északi városrésszel szemben a déli településrészen lényegesen szabályosabb utcahálózat alakult ki. A XIX. század első felében készült Második katonai felmérés térképlapján új térszervező elemként megjelenik a vasút, és az állandó Tisza-híd. A déli településrészen szépen kirajzolódnak a hegy lábára felkúszó szőlőskertek rajzolatai. 57. ábra: Tokaj jelenlegi településszerkezetének kialakulása (Katonai felmérések alapján) 131

132 Forrás: Az Első Katonai Felmérés. 1: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM A Második Katonai Felmérés. 1: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM A Harmadik Katonai Felmérés. 1: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM A Negyedik Katonai Felmérés. A XX. század folyamán az állandó Tisza-híd felé terjeszkedve a két településrész fokozatosan összeér. Az újabb városrészek elsősorban dél felé terjeszkedtek, de megfigyelhető a város egy keskeny sávban, északi irányba történő beépítése is Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az Alföld vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Tokaj a Tisza és a Bodrog összefolyásánál jött létre, igen kedvező természeti feltételek mellett. Tokaj nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Tokaj közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Tokaj nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. 132

133 A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. Tokaj közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek jelenleg az alábbiak: 38. táblázat: Tokaj közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek azonosító név Helyrajzi szám Vízvezető árok és a Kisfaludi út metszése közelében Lebuj 3468, 3483/1, 3379, 4020, 3380, 044/2 Állomással szemközti szőlő 2463/8, 2439, 2453/2, 2453/1, 2454, 2455, 2463/6, 2463/5, 2456/4, 2456/3, 2456/1, 034, 032/12, 032/13, 032/14, 1539, 1544/1, 1541/1, 1542, 1541/2, 1543, 594/25, 592/4, 592/3, 592/5, 594/26, 591/8, 591/2, 592/2, /17, 0143/1, 0143/4, 2873, 2874/5, 2874/1, 2874/3, 2875/1, 2875/3, 2872, 2870/2, 2870/1, 2874/4, 2875/4, 2870/3, 0142/2, 0143/2, 0143/ Ménesoldal 0114/2, 061, 0110, 0109/1, 0109/7, 0109/6, 0109/8, 0109/3, 0109/2, 0109/4, 0109/ Lencsés-tető 2091, 2088, 2090, 2087, 2086, 2085/1, 2085/2, 2083, 2081, 2085/3, Aranysas-Szálló 242/1, 244/1, 242/2, 244/2, 241/2, 241/3, Volt Belvárosi Óvoda (Szapolyaiház) 278 (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) Tokaj közigazgatási határában húzódó védett régészeti lelőhelyek: A Bodrog és a Tisza szögében megépített Rákóczi vár maradványa kiemelkedő történeti-régészetikulturális jelentőséggel bír. Felismerve a régészeti lelőhelyen húzódó régészeti emlékek jelentőségét miniszteri rendelettel védetté nyilvánították. 39. táblázat: Tokaj közigazgatási határában található védett régészeti lelőhelyek azonosító név rendelet helyrajzi szám Rákóczi-vár 25/2012. (IX. 14.) EMMI 595, 03, 08, 09, 601/1, 602, 603, 604, 605, 606, 607/1, 607/2, 608, 609/1, 609/2, 610, 611, 612/1, 612/2, 613, 614, 615, 616, 617, 618 (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) Tokaj határában további régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magaspartjain. A Bodrog, a Tisza teljes Tokaj közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 133

134 Tokaj településszerkezetében számos archaikus elemet őriz, tipikus hegyaljai település. A folyóval párhuzamosan kialakult utcahálózata már önmagában is védendő érték. A Bethlen Gábor út, Rákóczi út, Serház utca, Városház köz vonalvezetése már a XVIII. századi térképeken is nyomon követhető. A történeti településmag központjában a Rákóczi út és Bethlen Gábor út találkozásánál kialakult teresedést találjuk. Örökségvédelmi szempontból igazán értékes település részt is elsősorban itt találunk, a fent felsorolt utcákban. Tokaj életében mindig jelentős szerepet játszott a kereskedelem, ennek városképi hozadéka a XVIII-XIX. századi polgári építészet emlékei. A történeti településmagban a részben barokk, jelentős részben copf stílusú lakóházak a város arculata szempontjából meghatározóak. A hegyaljai városok polgári építészetének kiemelkedő darabjai. A Bethlen Gábor út, Rákóczi út igazi kisvárosi hangulatot áraszt a zártsorú beépítéseknek köszönhetően. A főutcára a gazdag kereskedő és polgárházak jellemzőek. A történeti településmag építészeti karakterének megőrzése szempontjából az országos műemléki védelemnek és a helyi védelemnek is jelentős szerepe van. Az országos és a helyi védelmi rendelkezések így biztosítani tudják, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A település arculatának kialakulása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak a közeli dombokon húzódó pincesorok, a szőlősgazdák lakóházai. A településre érkezés során feltáruló városkép szempontjából meghatározó elem a Nagy-Kopasz vulkáni kúpja, a rajta álló TV-toronnyal együtt, amely minden irányból jól látható és azonosítható Világörökségi, és világörökségi várományos terület Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2002-ben vette fel a világörökségi listára a Tokaj történelmi borvidéket, mint kultúrtájat. Tokaj történelmi borvidék területét az évi bortörvényben határolják le, amely a világörökségi helyszín magterületével megegyezik. A magterülethez tartozik Tokaj teljes közigazgatási területe Műemlék, műemlékegyüttes 40. táblázat: Műemlékek, műemlékegyüttesek törzsszám cím megnevezés helyrajzi szám 1450 Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 18. Kerti kapu 1287/2 Volt Rákóczi-Dessewffykastély 1451 Bajcsy Zsilinszky u.15/ , 656/1, 657/ Bem József u. Ref. templom Bethlen Gábor u. 1. Lakóház Kossuth Lajos tér 6., Bethlen Gábor utca 2. volt Arany Sas-fogadó 242/1, 242/ Bethlen Gábor u. 3. Volt Dessewffy-ház Bethlen Gábor u. 5. Egyemeletes sarokház Bethlen Gábor u. 7. Egyemeletes lakóház

135 1458 Bethlen G. u. 23. Gör. kel. templom 272/ Bethlen G. u. 36. Tüdőbeteggondozó, v. kolostor Kossuth tér Nep.Sz.János szobor Kossuth Lajos tér 54. un. Generalis ház /egyik szárnyában ev. imaház/ 81/1, 81/ Kossuth Lajos tér 52. R. k. plébániaház 80/1, 80/ Hajdú köz 4. Lakóház Rákóczi Ferenc utca 38. Egyemeletes sarokház 23/1, 23/2, 23/ Rákóczi Ferenc utca 48. Lakóház 15, Rákóczi Ferenc utca 54. községháza 13/1, 13/ Sziget Várrom 1468 Sziget, izr. temető Zsidó temető, benne sírkövek Vasvári Pál u. 3. Lakóház Vasvári Pál u. 15. Gör.kat.templom , 606, 607/1, 607/2, 03, 08, 09, 595, 601/1, 603, 604, 605, 608, 609/1, 609/2, 610, 611, 612/1, 612/2, 613, 614, 615, 616, 617, 618 Serház u. 53. (volt Áchim András u. 55.) v. zsinagóga épület 379, 381/2 (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve, Régió Kft. 2006) A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Tokaj közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert nem található. A Szigeten húzódó izraelita temető országos műemléki védelem alatt áll. 41. táblázat: Országos műemlékvédelem alatt álló műemlék törzsszám cím megnevezés helyrajzi szám Zsidó temető, benne 1468 Sziget, izr. temető sírkövek 605 (Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája 2015.) Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Tokaj területén műemléki terület, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, mint történeti táj területét az 5/2012. (II.7.) NEFMI rendelet jelölte ki. 135

136 42. táblázat: Tokaj-Hegyalja Történelmi Borvidék területei törzsszám megnevezés rendelet helyrajzi szám Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék 5/2012. (II. 7.) NEFMI 1, 2, 3, 4/1, 4/2, 5/1, 5/2, 6/1, 6/2, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 3963, 3964, 3965, 3966, 3967, 3968, 3969, 3970, 3971, 3972/1, 3972/2, 3973, 3974, 3975, 3976, 3977, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, (Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája 2015.) Az országos műemléki védelem alá helyezett Bethlen Gábor u és a Rákóczi u. 54. épületek közös műemléki környezetét a 15413/1986. számú OMF határozat határolta le. 43. táblázat: Közös műemléki védelem alatt álló környezet törzsszám cím megnevezés rendelet helyrajzi szám 9969 Bethlen G. u Tokaj városban a Bethlen Gábor u és a Rákóczi u. 54. épületek közös műemléki környezete 15413/1986. OMF 290, 294, 293, 292, 291, 287/1, 287/3, 289, 287/2, 288, 278, 44, 23/3, 23/2, 23/1, 22, 21, 25, 20, 19, 17, 18, 16, 15, 14, 13/1, 12, 8, 13/2, 11, 10, 9, 7, 6, 5, 4, 3/5, 3/4, 3/3, 43/1, 70, 71/3, 71/2, 72, 71/1, 275, 272/3, 272/7, 272/5, 272/6, 272/9, 272 (Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája 2015.) A további országos műemléki védelem alatt álló épületek esetén a védéshez kapcsolódóan, külön jogszabályban nem jelöltek ki műemléki környezetet. Ennek megfelelően műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak Nemzeti emlékhely Tokaj területén a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem Tokaj Város Önkormányzatának 17/1996. (XII. 30.) számú rendelete szól az építészeti értékek helyi védelméről. 136

137 A rendelet 1. számú melléklete felsorolja a helyi egyedi védelem alatt álló (H-1) épületeket: 1. Bajcsy-Zsilinszky E. út 5. A XIX. sz. elején épült, szép klasszicista fa kapuzattal. 2. Rákóczi út 38. Koraeklektikus lakóház, 1856-ban épült. 3. Rákóczi út 39. Későbarokk kereskedőház füles kőkeretes bejárattal, kőkeretes bolt-, illetve raktárajtókkal. 4. Rákóczi út 52. Eklektikus stílusú volt takarékpénztár. 5. Rákóczi út 56. Későbarokk kereskedőház szegmens záródású kőkeretes nyílásokkal. 6. Óvár utca 48. Nagyméretű kúria, pincével. Valószínűleg XVIII XIX. századi eredetű. 7. Kossuth tér 7. Neoromán katolikus templom ben épült Zóbel Lajos tervei alapján. A középkori eredetű templom helyén áll. 8. Kossuth tér 15. Rákóczi pince, klasszicista eredetű tornácos házzal, alatta hatalmas pincével. 9. Kossuth tér 1. Un. Zákó ház (Degenfeld palota), koraeklektikus, XIX. sz. második fele. 10. Bethlen G. út 15. Volt tiszti kaszinó, eklektikus. 11. József A. út 10. Koraklasszicista lakóépület, 1800 körül épült. 12. Vasvári Pál út 15. Görög katolikus templom, plébánia, gazdasági épület. Épült: 1747-ben, harangja 1790-es. 13. Bethlen G. út 42. Un. Bercsényi vadászkastélya. Valószínűleg a XVII. sz.-ban épült egytraktusos emeletes épület, szép kőkeretes pincelejárattal, a homlokzati veranda és a saroktornyok újabb toldásként építve. 14. Bem József út 10. Un. Honétzy ház, XVII XVIII. sz.-i eredetű jellegzetes bortermelőház, nyitott, fedett lépcsőfeljáróval. Pincéjében 1460-as évszám; kőkeretei kibontva, csak az északi fal vakablakánál maradt meg egy. Az 1840-es években Szemere Bertalan húgáé, Szemere Máriáé volt. 15. Bem József út 2. Un. Szapolyai vadászkastélya, valószínűleg XVI XVII. sz.-i eredetű épület, földszinti helyiségein lőrésekkel, falakkal, 1 m vastag nyitott, fedett lépcsőfeljárattal. Az ablakok kőkeretei hiányoznak. 16. Kossuth tér 4. Rótfuchs gyógyszerész családról elnevezett egyemeletes sarokház. Ma gyógyszertár. 17. Óvár utca, Római katolikus plébánia. Egyemeletes, lizénás díszítéssel, a XVIII. század végén épült. 137

138 18. Dózsa Gy. út, Református templom között épült, tornyát 1896-ban építették hozzá. 19. Rákóczi út, Posta épülete. 20. Hajdú köz, Paulay ház. 21. Rákóczi út, Német ház, ma vas-műszaki bolt. Valószínűen e házban volt Klapka tábornok főhadiszállása 1849-ben. A ház falába becsapódott ágyúgolyó mellett emléktábla őrzi a Klapka- Schlick győzelem emlékét. 22. Bethlen G. út 25. Lenau ház. Az osztrákok nagy költője Strahlenau Nimbsch Miklós, ismert nevén Nicolaus Lenau éves korában lakott benne. 23. Vasvári P. út 3. Copf stílusú földszintes épület, régebben Tittesz-Schickednaz ház. 24. Bethlen G. út 9. un. Batzkó ház a múzeum mellett. Az 1802 es térkép jelöli Batzkó György tulajdonaként. 25. Gr. Apponyi A. út, óvoda épülete. A Benedek család lakott benne, a Benedek mérnökök foglalkoztak először a Tisza szabályozásának lehetőségével. 26. Evangélikus templom ben épült. 27. Hősök tere 1. Lakóház, XIX. Szd. második fele, jellegzetes kovácsoltvas erkélykorláttal, öntöttvas konzolokkal. A rendelet 2. számú melléklete felsorolja a helyi egyedi védelem alatt álló (H-2) épületeket: 1. Rákóczi út 27. Eklektikus fakapu, az épület homlokzati kialakítása rossz. 2. Bethlen G. út 7. Felirati tábla a homlokzaton. 3. József A. út 10. XVIII. sz. végén épült sör- ás pálinkafőző ház megmaradt szárnya. Később izraelita hitközségi épület, iskola. Kőkeretes ablakai kibontva, csak a vakablak alatt maradt meg. 4. Bem utca 8. Jellegzetes farácsos pincelejárat. 5. Temető (parcellaszám hiányzik) XIX. századi sírkő, öntöttvas ráccsal körülkerítve. 6. Tenkács Tibor: Szüreti fémkompozíció A H-2 védelem esetén nem az egész épület, hanem annak csak karakteres épületeleme került helyi védelem alá. 138

139 1.15. KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Tokaj és térsége az Észak-Magyarországi Régió észak-keleti részén, az Észak-Alföldi Régió mellett található. 58. ábra: Közúthálózat fejlesztési koncepció Tokaj vonatkozású részlete (Forrás: Közúthálózat fejlesztési koncepció) A várost keletről a Bodrog és a Tisza, azon túl Rakamaz és Tiszanagyfalu községek, délről a Taktaköz sík vidékének községei (Tiszaladány, Csobaj), nyugaton Tarcal, északon Bodrog-keresztúr határolja. Tokajon a 35. számú főközlekedési út és a Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza vasúti fővonal egyaránt áthalad, amelyek a várost a 32 km-re délkeletre fekvő Nyíregyházával kapcsolják össze. A várostól 60 km-re fekszik Miskolc, a megyeszékhely. A főváros távolsága 240 km. 139

140 Közúti közlekedés Magyar Közút NZrt. kezelésében lévő utak: 38 - Bodrogkeresztur-Nyíregyháza másodrendű főút Tarcal-Tokaj összekötő út 59. ábra: B-A-Z megye területrendezési terve Tokaj vonatkozású részlete (Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terve) Közúton a fővárosból az M3 autópályán Miskolcig, majd tovább a 37-es és a 38-as számú főközlekedési úton mintegy 2 óra alatt érhető el Tokaj. Szlovákia és Lengyelország felől a sátoraljaújhelyi határátkelőn át a 37-es útról lecsatlakozó 38-as úton át közelíthető meg. Keletről Nyíregyháza felé szintén a 38-as főközlekedési út az összekötő szál, ami a 41-es úton kb 2 óra autózással Ukrajna érhető el (Beregsurányi határátkelő). A kistérség irányából a Taktaköz felől a 3621-es közúton, a Bodrogköz irányából a 38-as közúton, míg Tarcalról a 3615 számú közúton érhető el a város. 140

141 60. ábra: Tokaj közlekedési hálózata (Forrás: saját szerkesztés) 141

142 61. ábra: Forgalomterhelés (Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terv) Közösségi közlekedés 62. ábra: Tokaj elérhetősége autóbusszal Forrás: MTrT Melléklet részlet) 142

143 Közúti Tokaj környékén több olyan település is van, melyek nem rendelkeznek vasúti megállóhellyel, azonban igényük van a város szolgáltatásaira, az ő ingázásukat Tokaj és lakóhelyük között autóbuszok biztosítják. A helyközi autóbusz tömegközlekedést a Volán biztosítja. Szerencs (vasútállomás) és Tokaj (Serház; Mosolygó u.) között napi ~10 járatpár közlekedik kb. 1 órás menetidővel. A kistérségben jelenleg nincs helyi buszjárat, a 3892-es járat azonban Tokaj város több buszmegállójában megáll, így szolgáltatása helyi buszjáratként is értelmezhető Kötöttpályás A vasúti infrastruktúra kiépítettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jónak mondható, a nagyobb városokat - Miskolc, Edelény, Szerencs - vonattal meg lehet közelíteni. A megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti főútvonalon érhető el, mely Miskolcon keresztül éri el Tokaj városát, és továbbhalad Nyíregyháza felé. A Tokaji térséget két vasútvonal érinti: egyrészt a Mezőzombor-Nyíregyháza (100. sz. vonal) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati útvonal, másrészt a Mezőzombor-Sátoraljaújhely (80. sz. vonal) egyéb országos törzshálózati vasútvonal. 63. ábra: Vasúti hálózat (Forrás: MTrT Melléklet részlet) Hétköznapokon ~16 járatpár közlekedik Tokaj-Miskolc viszonylatban a reggeli óráktól (első járat ~4.56- kor indul Tokajból) kora estig (utolsó járat ~20.10), így esetlegesen mind az iskolások, mind a dolgozók részére biztosított a megyeszékhelyre ingázás. A Tokaj-Miskolc közötti 56 km távolságot a szerelvények kb. 1 óra alatt teszik meg. 143

144 Tokaj, mint a környező községek középfokú iskola ellátottságát biztosító település jelentős számú iskolás-forgalmat kell, hogy lebonyolítson nap mint nap. A diákok igényeihez igazodó megfelelő járatszám biztosításán túl a közlekedésbiztonság is nagy hangsúlyt kell hogy kapjon. Jelentős a Nyíregyházára, illetve Debrecenbe utazó felsőoktatási intézményi hallgatók aránya, ez általában az órarendtől függően kampányszerűen jelentkezik (elsősorban péntek délután és vasárnap este) Kerékpáros és gyalogos közlekedés Országos jelentőségű kerékpárút hálózat a város területén: Zemplén-Bodrog-Tiszamenti kerékpárút (EuroVelo hálózat 11. sz. útvonalának része): Szlovákia-Tornyosnémeti-Telkibánya-Sátoraljaújhely- Tokaj-Tiszafüred-Szolnok-Tiszakécske-Csongrád-Szeged-Röszke. A hálózatot mintegy átvágja a Ladányi út forgalma, ami a kerékpárút használatát nehezíti. Romló állapotú Kiépített kerékpárút van Bodrogkeresztúr irányába. A kerékpáros túrizmus terjedését figyelembe véve megfontolandó lenne egy a Kopasz hegyet körbejáró, mintegy 20 km-es hálózat kialakítása, három település (Tarcal Tokaj - Bodrogkeresztúr) érintettsége mellett Vizi közlekedés A Bodrog és Tisza folyók közvetlen közelsége lehetőséget biztosít a város vízi úton való megközelíthetőségére. Állandó vízi járatok ugyan nincsenek, de az idegenforgalmi szezonban az elérhető nevezetességek pl. Sárospatak, Szabolcsi földvár stb. látogatása napi rendszerességgel illetve igény szerinti nonstop hajójáratokkal látogathatók. A rendszeres hajójáratok, mint jellemzően az egész ország területén, nem kerültek kialakításra. A vízparti települések a személyhajó kikötésére alkalmas stégekkel rendelkeznek. A Tisza folyó melletti megyék kezdeményezték a folyó nemzetközi hajóúttá történő nyilvánítását. További kikötők (pl. jachtkikötő) építése a turisztikai vonzerők fejlődését követően, látogatószám növekedésével indokolt lehet Parkolás A városban kiépített parkolóhelyek - a kereskedelmi létesítményeken kívül - főleg a 38. főút Szerencs felé vezető szakaszán, az út két oldalán van kialakítva. Az út menti parkolósávon kívül jelentős parkoló még a vasútállomás melletti és a Tisza partján, a Bonchidai Csárda parkolója. A parkoló számok az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként azokon a napokon, amikor az ide látogatók száma nem jelentős elegendőek. Azonban a turisztikailag frekventált napokon, heteken (elsősorban a nyári időszakban) még mindig parkoló hiánnyal küzd a város. További kihívás a belvárosban, a főúttól beljebb eső területen egy újabb parkoló kialakítása, ami beljebb vonzaná az ide látogatókat. A legtöbben a főút mellett elérhető parkolótól indulva, csak egy kis szeletét járják be a központnak, így tulajdonképpen ezzel a kis területtel azonosítják a várost. 144

145 64. ábra: Kialakított parkoló területek (Forrás: saját szerkesztés) 145

146 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A város és további 32 település, valamint a Tisza túlpartján lévő Rakamazi Kemping ivóvíz ellátását a Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. Tokaji Üzemigazgatósága végzi. A várost és a vonzáskörzetében tartozó településeket a 9 mélyfúrású kútból nyert vízzel látja el. A meglévő hálózaton a jelenlegi vízellátás biztosított. A kutak víztermelő kapacitása 4000 m 3 /d. A víztermelő telep nyersvizét a vízkezelő telepre vezetik, ahol a nyersvíz van, mangán, gáz, ammónia és kénhidrogén tartalmát távolítja el. Ezt követően kerül a felhasználói rendszer magastároló medencéibe. A település valamennyi lakóépülete és intézménye ellátott vezetékes ivóvízzel. A hálózat hossza 41 km. A közkifolyók száma:37 db. A tűzcsapok többnyire földalatti tűzcsapok. 44. táblázat: Vízellátás adatai Összes szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) év év év év év év Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások (db) (Forrás: KSH) Az ivóvízhálózatban a nyomásviszonyokat a Dózsa György utca végén lévő 2x500m3-es ivóvíztározó medence fenékszintje határozza meg. A város ivóvízellátását a várostól délre fekvő területen lévő fúrt kutakból biztosítják. Összesen hét kút van telepítve. A kutakat összekötő vezetékek a Mező utca térségében egyesülnek és egy DN 150 ac. vezetéken jutnak el a város területére. Az ellátó vezetékek erről a vezetékről ágaznak le. A Vízmű területén a Benedek utca- Csokonai utca sarkán lévő 25 m 3 -es tárolómedence van. Az Északi városrész vízellátását és a Dózsa György utca végén lévő 2x500 m 3 ellennyomó medence töltése innen történik. A városi hálózat nagyrészben körvezetékes kialakítású, de számos utcában csak ágvezeték épült ki. Ágvezetékek az alábbi utcákban találhatóak: Hegyalja utca, Malomköz, Báró Hirsch utca, Hunyadi utca, Szabadságharc utca, Vásártér utca, Benedek utca, Liget köz, Hajdú köz, Szepessy köz, Bem utca Ezeknek az utcáknak egy része rövid kis köz, viszont néhány hosszabb körvezeték kiépítését lehetővé tevő utca is van közöttük. A városi ivóvízhálózat 95%-ban azbesztcement anyagú csövekből épült ki. A városban víznyomás problémák nincsenek. A jelenlegi rendszeren a 2x500m 3 -es ivóvíztároló fenékszintje határozza meg az elláthatóság magassági határát. A meglévő hálózaton a jelenlegi vízellátás biztosított. A vízellátás biztonsága növelhető az ágvezetékek körösítésével. A vezetékhálózaton lévő tűzcsapok számát a jelenleg érvényben lévő Tűzrendészeti Szabályzat figyelembe vételével felül kell vizsgálni. Javaslat: 146

147 -A település ellátása többnyire DN as vezetéken optimálisan működik, ezért ezek cseréje csak meghibásodás esetén indokolt. - A rossz vezetékek folyamatos cseréjéről gondoskodni kell, ki kell alakítani körvezetékes rendszert. Jelenleg folyamatban van Tokaj, Szerencs, Bekecs, Golop kistérségi vízellátó rendszer településeinek vízminőség-javítása, melynek keretében Tokajban vízmű bővítés, vízmű technológia fejlesztés, Tokaj-Tiszaladány DN200 méretű távvezeték építés, vezetékcserék létesülnek. 65. ábra: Tokaj ivóvízellátás - Belterület (Forrás: Saját szerkesztés) 147

148 Szennyvízelvezetés A szennyvízelvezetés kiépítettsége, a történelmi utcákban szinte teljesen megoldott. A Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. Tokaji Üzemigazgatósága végzi a szennyvízelvezetés üzemeltetését ben helyezték üzembe az új szennyvíztisztító telepet, amelynek köszönhetően a szennyvíz teljes egésze III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvízként kerül a környező élővizekbe. A közcsatornával ellátatlan területekről a keletkezett és összegyűjtött folyékony kommunális hulladékokat szippantókocsival a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A meglévő hálózat a jelenlegi szennyvízmennyiségek elszállítására alkalmas. 66. ábra: Tokaj szennyvízelvezetés Bel- és külterület (Forrás: Saját szerkesztés) 148

149 A közcsatornával ellátatlan területekről a keletkezett és összegyűjtött folyékony kommunális hulladékokat szippantókocsival a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. 45. táblázat: Szennyvízhálózat adatai A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége [m3] Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózat hossza (km) év év év év év év (Forrás:KSH) Tokaj városában zárt gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. Tokaji Üzemigazgatósága végzi a szennyvízelvezetés üzemeltetését. A város főgyűjtő csatornája a Ladányi utcában lévő I. sz. szennyvízátemelőbe érkezik a Klapka- Csokonay-Ady-Rákóczi utcákban lévő szennyvízcsatornán. Az I. sz. szennyvízátemelőből nyomott szennyvízvezeték vezet a szennyvíztisztító telepre. Az Északi városrész szennyvizeit a II. sz. átemelő nyomott vezetéke vezeti el a Rákóczi utcán, ami gravitációs főgyűjtő csatornába torkollik. A Ligeköz melletti utcában is működik egy átemelő, ami csak kis területről gyűjti össze a szennyvizeket. A főgyűjtő csatornákhoz gyűjtő csatornák csatlakoznak. A csatornák túlnyomó részt beton alapú csövekből készültek. A meglévő hálózat a jelenlegi szennyvízmennyiségek elszállítására alkalmas. A tisztított szennyvizet a Tiszába vezetik. A bevezetés helye a vízminőségvédelmi területek IV. határérték kategóriába tartozik. Az iszapot sűrítés és víztelenítés után a mezőgazdaságban hasznosítják. A fölös iszapot a szerencsi szennyvíztisztító telepre szállítják szippantóval. Ott préselik, majd a préselés után a szerencsi városi szeméttelepen helyezik el. Mennyisége átlag 10 m3/hó. Javaslat: - A szennyvízhálózat bővítése esetén felül kell vizsgálni a bővített területhez tartozó szennyvízátemelő kapacitását, és szükség esetén bővíteni kell. - A hiányzó vezetékeket ki kell építeni s a rákötéseket szorgalmazni kell, az ellátott területeken a szikkasztás nem engedélyezett. - A szennyvíz hálózat fejlesztése az új telkeket érinti, amit a gravitációs és nyomó vezetékes hálózat bővítésével kell megoldani. - A rossz állapotú vezetékek folyamatos cseréjéről gondoskodni kell. - A magánterületeken álhaladó közműveket át kell helyezni közterületre. - Útrekonstrukció során a közművek átépítéséről, korszerűsítéséről gondoskodni kell. 149

150 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A csapadékvíz elvezetés elvezetés üzemeltetője: Tokaji Városüzemeltetési Szervezet (3910 Tokaj, Rákóczi út 54.) 67. ábra: Tokaj Vízrendezés - Bel- és külterület (Forrás: Saját szerkesztés) A belterületi csapadévizek elvezetésére elválasztott rendszerű zárt, valamint nyílt árkos csapadékcsatornán történik. A hálózat teljes hossza 7000 fm, ebből zárt rendszerű 2570 fm. 150

151 A település csapadékvíz elvezetésének kettős feladatot kell megoldani: egyrészt a Tokaji hegyről vízmosásokon lejövő csapadékvizek elvezetését, másrészt a terület felszíni vízelvezetését. A városban, a vasútvonaltól északra eső területeken a csapadékvíz elvezetés részben zárt szelvényű csapadékcsatornával ellátott, illetve a rendszer kialakítás folyamatban van. A területeken kívül jövő csapadékvizek a felszíni lejtésviszonyok miatt, keresztül folynak a lakott területeken. A vízmosások vizei nagyrészt nyílt árkokon keresztül kerülnek levezetésre. A környezetvédelmi gimnázium építés során annak védelmére épült ki részben nyílt árkos vízelvezetés, mely az épület hegy felőli oldalán lévő vízmosás vizét vezeti el. Az Ady Endre utat zártszelvényű csatorna keresztezi, ami a gimnázium területén és az iskola területén folytatódik. Ez az árok a Benedek és Belionisz utcákon végighaladva egészen a Gyepszál utcáig tart. Egy másik vízmosás vize a Baross Gábor Tokaji Ferenc utca térségében kerül levezetésre, keresztezve a vasúti vágányokat. Ez az árokrendszer a Tarcali út mentén folytatódik, majd a Ladányi és Bocskai utcák között a telkek végében haladva éri el a Petőfi utcát, majd a Gyepszél utcát. Ettől délre a Báró Hirsch utca térségében szintén egy vízmosás keresztezi a vasutat egy áteresszel. Ez az árok a Deák Ferenc utcán halad végig egészen az Ivély-érig. A város északi részén vízlevezető árok keresztezi az Esze Tamás utcát, majd egy áteresszel a közlekedési utat, és a Bodrog árterébe vezeti a felszíni vizeket. Ettől keletre szintén van egy árok, ami áteresszel keresztezi a közlekedési utat. A temetőtől északra lévő beépítés mellett két vízfolyás átvezetése van a közlekedési út alatt. Mindkettő a Bodrog árterére vezet. A csapadékvizek végső befogadója az Ivély ér és a Tisza illetve a Bodrog folyó. A városban igen kevés zárt szelvényű csapadékcsatorna van. A belvárosi rész térburkolása során épült ki zártszelvényű csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint az Ady Endre utca rekonstrukciója során az út két oldalán lévő nyílt árkok kerültek lefedésre. A Bodrog jobbparti gravitációs zsilipek az alábbiak: tkm. Rév-közi tkm. Garak tkm Óvári Fenti műtárgyaknál lezárt zsilipek esetén gondoskodni kell a szivárgó vizek és a csapadékvizek átemeléséről. Itt az ÉKÖVIZIG telepít és üzemeltet provizórikus szivattyúállomásokat. A város csapadékvíz elvezetésére, a vízmosások rendezésére, és megkötésére vízrendezési tanulmány készítése szükséges. Ennek keretében megtervezendők a város védő övárkok és vízmosások rendezése és bevezetésük a befogadókban. Javaslat: - A város csapadékvíz elvezetésére, a vízmosások rendezésére, és megkötésére vízrendezési tanulmány készítése szükséges. Ennek keretében megtervezendők a várost védő övárkok és vízmosások rendezése és bevezetésük a befogadókba. - A csapadék-csatornák állagát, vízelvezető képességét felül kell vizsgálni, szükség esetén tisztítani, illetve át kell építeni. - Lehetőség szerint zárt csapadék elvezetését kell megvalósítani a nyílt árok helyett. - A rendezetlen nyílt korszerűsítésre nem kerülő árkok folyamatos tisztításáról gondoskodni kell. 151

152 Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására. Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatási szerint a települést 45 db 22/0,4 kv-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb átlagos fejlesztéseket az állomás jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett út és közvilágítás található. A közvilágítási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. A településen az alábbi közvilágítási fényforrások találhatóak: 145 db 24Wos kompaktfénycsöves lámpatest, 43 db. 36W-os kompaktfénycsöves lámpatest, 6 db 36W-os kompaktfénycsöves lámpatest elektromos előtéttel, 378 db. NA 70W-os lámpatest, 169 db Na 100Wos lámpatest, 170 db. NA 150W-os lámpatest, 2 db NA 250W-os lámpatest, 8 db NA 500W-os lámpatest, 53 db HOFEKA Claudia 60 W LED lámpatest, és 14 db HOFEKA Claudia 80 W LED lámpatest. 152

153 68. ábra: Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza (Forrás: saját szerkesztés) 153

154 46. táblázat: KÖF/KIF TR állomások listája. TR állomás száma TR állomás megnevezése Tr. állomás típusa Tokaj 2. Tr. Bodrogpart AHTR Tokaj 18 Tr. Üdülő tel. BOTR Tokaj Tv Vízmű 1. Tr. /alsó víztározó/ BOTR Tokaj Autószervíz HACÓ Kft. BOTR Tokaj 28 Tr. Fesztiválkatlan BHTR Tokaj 12. Tr. Jókai út BOTR Tokaj 15. Tr. BOTR Tokaj 17. Tr. BOTR Tokaj 20. Tr. BOTR Tokaj TV adó ÉHTR Tokaj 4. Tr. Gróf Apponyi út VOTR Tokaj Winetrust Bt. BOTR Tokaj Tv állomás sípálya BOTR Tokaj Vízmű 6-os kút BOTR Tokaj 22. Tr. Vízátemelő BHTR Tokaj Motel Tr. BOTR Tokaj Idősek Otthona BHTR Tokaj 9. Tr. AHTR Tokaj 3. Tr. Benedek P. út MÁV VOTR Tokaj 26. Tr. BOTR Tokaj ÉVIZIG Csat. őrtelep, Szeszf., körgát FOTR Tokaj 21. Tr. AHTR Tiszaladány ÉVIZIG 1. sz. Vízszintszab. FOTR Tokaj ÉVIZIG Tesztkert BOTR Tokaj Halászati Szövetkezet Tr. BOTR Tokaj 24. Tr. Hétszőlő Rt. BOTR Tokaj 25. Tr. MOL 2000 BOTR Tokaj Szennyvíztelep BOTR Tokaj 7. Tr. KTSZ BHTR Tokaj 10. Tr. BOTR Tokaj 8. Tr. Csokonai út BOTR Tokaj 13. Tr. 300 fős Kollégium ÉHTR Tokaj HTSZ Vízátemelő Halastó 1. BOTR Tokaj 11. Tr. Keresztúri út BHTR Tokaj 1. Tr. AHTR Tr. gép teljesítménye 154

155 14014 Tokaj 14. Tr. Bodrog út BOTR Tokaj Hétszőlő Tr. BOTR Tokaj Ladányi úti Hűtőház BOTR Tokaj 6. Tr. Gyermekotthon VOTR Tokaj 23tr VOTR Tokaj Vízművek Tr. FOTR Tokaj Járóbeteg Szakrendelő BHTR Tokaj ÉVIZIG Tr. VOTR Tokaj 5. Tr. Tarcali út VOTR Tokaj 19. Tr. BOTR Tokaj 16. Tr. /szakmunkásképző/ BOTR Gázellátás Tokaj gázellátását jelenleg a TIGÁZ-DSO Kft kezelésében lévő középnyomású (3,0 bar) földgázelosztó hálózat biztosítja. A földgázelosztó hálózat kiinduló pontja a Nyírtelek II. (Rakamaz) gázátadó állomás. A gázhálózat kapacitása a gázigényeket kielégíti. A városban kiépített gázelosztó hálózat teljes. A vezetékek földárokban szerelt KPE csővezetéki rendszerek. A hálózat karbantartását a TIIGÁZ-DSO Kft folyamatosan biztosítja. 47. táblázat: A vezetékes földgázellátásra és gázfogyasztásra jellemző adatok a Központi Statisztikai Hivatal Területi statisztikai adatok rendszere adatai alapján 2008 és 2013 között Háztartási gázfogyasztók száma Összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m 3 ) A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (1000 m 3 ) Összes gázhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma Gázzal fűtött lakások száma (Forrás: TEIR) A statisztikai adatokból az alábbi következtetések vonhatók le: A háztartási gázfogyasztók száma és az összes gázfogyasztás is 2010 évtől csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés a megújuló energia hasznosítás növekedését is jelzi, mert növekedett a családi házas területeken a fa tüzelés, növekszik a napkollektoros melegvíz ellátás és a hőszivattyús fűtések száma. Az épületek utólagos hőszigetelése, nyílászárók cseréje eredményeként tovább csökkent a gázfogyasztás. Gázelosztó vezeték hossza 2009 óta változatlan. 155

156 Távfűtés A településen távfűtési hálózat nem üzemel. A megújuló energiák hasznosítása érdekében energetikai/gazdaságossági szempontból megvizsgálandó egymással közel lévő intézmények részére lokális távfűtési vezetékek kiépítése, amelyek apríték /pellet tüzelésű kazántelephez csatlakozna Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A telefonhálózat jól kiépített légkábeles telefonhálózat van, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. Több helyen már földkábeles hálózatot is kialakítottak és folyamatosan történik a kábeles hálózatra történő átállás. A településen a T- mobil, a Pannon és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak, ISDN internetes hozzáférés is van. A kábeltévé hálózat a településen kábeles TV hálózat van kiépítve. 156

157 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj A legidősebb paleozóos kőzeteket agyagpala és homokkő alkotja, kevés vulkáni kőzettel. Felettük helyezkednek el a triász karbonátos kőzetek, melyek egy része kovás átitatású a miocén vulkanizmus hatására. Ezen vulkáni kőzetanyagok felnyomulása a miocén második felében (felső bádeni és szarmata) következett be és átnyúlt a pannonba. A legidősebb vulkáni kőzetek andezites összetételűek, a fiatalabbak többségben riolitosak. A láva és tufaképződmények összvastagsága mintegy 3 km. Tömegét tekintve leggyakoribb az andezit. Perlitszerű kőzetváltozatok az alegység északi peremén Hollóházánál, déli részen Tolcsvánál, Erdőbényénél, a keleti oldalon pedig Mádnál és Abaújszántónál gyakoriak. A Zemplén-hegységben két talajtípus kialakulásának voltak meg a feltételei. A belső területeken az erdőtalajok, míg a periférikus un. kultúrtájakon a mezőségi talajok jellemzőek. Mindkét talajtípus az un. zonális talajokhoz tartozik, és sokféle módosulásban előfordul. Magasabb területeken a tápanyagokban szegély fakó erdei talaj, egyéb területeken az agyagbemosódásos barna erdei talaj a jellemző. Hegyalján a barnaföld, a löszfelszínen a mezőségi talajok az általánosak. A Bodrogköz a Tokaj Hegyalja peremlépcsős tájától a Tiszáig terjedő kb. 700 km 2 terület az un. galszécsi törésvonal mentén süllyedt le a harmad-negyed időszaki szerkezeti mozgások eredményeként. A felszínének 90 %-át fiatal holocén kori képződmények borítják. A magasabb homokfeltöltődések az ősi települési szintek. A Tokaji-hegységben leginkább az agyagos-vályog-agyag jellemző. A Tisza és Bodrog szabályozása megszüntette a terület ártéri jellegét, ezáltal kultúrtáj lett, kiterjedt rétekkel, legelőkkel. Galériaerdők ártéri füzesek vannak a folyók mentén. Az alegység területére a hegy- és dombvidéki jelleg miatt jellemző az erózió. Az alegység területéből ha az erózióval veszélyeztetett terület, ami a teljes terület 3,8%-a. A Tokaji-hegy és a Zemplén Hegyalja területein elsősorban a szőlőtermelésre használt domb oldalak erózióiból származhat foszforszennyezés Felszíni és a felszín alatti vizek A rétegvíz-adóra települt tokaji vízbázis sérülékeny. A meglévő kutak vizének határértékhez közeli, vagy azon feletti komponensei az alábbiak: Ammónia: 1,01 mg/l, Vas: 0,56 mg/l, Mangán: 0,19 mg/l, Metán gáz: 7,03 mg/l. A talajvíz és a felszíni vizek kémiai minősége általános vízkémiai mutatóit tekintve semleges, kissé lúgos kémhatású, közép-kemény, közepes sótartalmú víz (MSZ 12749/1993 szerint többnyire I. osztályú felszíni víz). A Zempléni-hegységet két jelentősebb folyó, a Hernád és a Bodrog határolja. A hegy észak-nyugati oldalán a patakok közvetlen a Hernádba torkollanak (Gönci és Ruszka patak) Hejcétől délre Mezőzombor földrajzi szélességéig a hegységből kifutó patakok Bors-, Tekeres-, Aranyos-, Mádipatak - a Szerencs patakba ömlenek. 157

158 A Nagy-Milic hegycsoport és Hegyköz forrás és csapadékvizeit a Ronyvába ömlő Bózsva-patak gyűjti össze. A hegység délkeletre tartó patakjai (Hotyka-, Tolcsva-, erdőbényei Malomárok-patak) a Bodrogba ömlenek. A Bodrog Sárospatak térségében éri el Tokaj Hegyalja peremlépcsőjét. Legszebb kanyarulatai és morotvái Szegilong és Bodrogkeresztúr közötti vidéken láthatók. A Bodrog esése 6 cm/km. Magyarországi szakasza Sárospataktól Tokajig hajózható. A Tisza a Tokaji kapuban éri el a Zemplén hegységet a Kopasz-hegy lábánál. A tavaszi és kora nyári áradások idején elönti az ártéri síkságot és a Bodrogköz déli, Tokajhoz tartozó területeit. Mélysége kisvízálláskor 2.4-3,6 m, nagyvízálláskor 7,4-8,5 m. A sebessége árvizek alkalmával háromszorosára nő Tokaj város vízfolyásainak szennyeződéseit a területen történő átfolyásakor a bemosódások szennyezhetik, amit a medrek tervszerű, rendszeres karbantartásával szükséges megelőzni. Ezen kívül a korábban műszaki védelem nélkül üzemelő hulladéklerakó veszélyeztette mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek minőségét. A szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött lakások egyedi szikkasztói további potenciális szennyező forrásai a felszín alatti vizeknek. Az alegység állóvizeit a Bodrog szabályozásból visszamaradt holtágak jellemzik, azonban ezek (kis méretük, nyílt ártérben való elhelyezkedésük miatt) nem lettek önálló állóvíz víztestként kijelölve. A területen a bányatavak száma nem jelentős. Tokaj-Hegyalján három víztározó üzemel. Mindhárom tározó kisebb mellékágon épült, dombvidéki, völgyzárógátas kialakítással, és jóléti hasznosítási céllal (horgásztavak). Összes térfogatuk 67,7 ezer m 3, 4,9 ha tófelszín mellett. A Tokaj-hegyalja vízgyűjtő alegység vízgyűjtő gazdálkodási terve alapján összességében elmondható, hogy a vízgazdálkodás csaknem minden területén, eddig nem tapasztalt szélsőségek kialakulása várható. Az alegység, jellemzően dombvidéki területén a kisvízfolyások vízmennyiségének változásában várható leginkább a szélsőségek megjelenése. A téli-tavaszi időszakban a várható enyhébb és csapadékosabb időben tartósabban magas vízszintek alakulhatnak ki, míg a nyári és őszi csapadékszegény időszakban, sok kisvízfolyásban a megszokottnál kevesebb víz lefolyása várható. Lehetséges, hogy korábban állandó vízfolyások időszakossá válnak, forrásaik hosszabb száraz időszakok végén elapadnak. A nyári zivataros időjárás alkalmával a korábban megfigyeltektől nagyobb csapadékok hullhatnak, hirtelen árvizeket okozva. A kiszáradás és hirtelen nedves időszakok váltakozása az eróziós folyamatok erősödéséhez vezethet. A folyóhoz (Bodrog) közel eső területeken a téli-tavaszi nagyvizek idején, a kisvízfolyások tartósan magas vízállása is problémát okozhat. A fentiek miatt fontos feladattá válik a megfigyelés és előrejelzés fejlesztése, a területen lehullott csapadék visszatartása, a meglévő vizes élőhelyek, holtágak, mellékágak vízigényének biztosítása, a mezőgazdasági szempontból fontos öntözés lehetőségének megteremtése, valamint a vízhasználatok tervezhetőségének, gyors nyomon követésének és a beavatkozás lehetőségének megteremtése. Jelentős vízgazdálkodási kockázatot a nem csatornázott települések ellenőrizetlen szennyvízgyűjtése és elhelyezése, valamint a már csatornázott területeken felhagyott szennyvíztárolók nem szakszerű felszámolása jelenti. Környezetterhelési kockázat továbbá a nem megfelelően kezelt szennyvíziszap elhelyezése. 158

159 Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Tokaj településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A település rendelkezik a 15/2001. (VIlI.29.) számú rendelettel a parlagfű irtásáról. Kedvező hogy a település területén és közigazgatási határain belül a hatóság felé bejelentett pontforrás nem található, legközelebbi pontforrás Bodrogkeresztúr településen található. A településen gázbekötéssel rendelkező ingatlanok aránya 69%, azonban ennek ellenére még mindig jelentős elsősorban téli időszakban a hagyományos vegyes tüzelési technológia. A lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás az átmenő forgalom. Ez gyakorlatilag a közlekedési utak közvetlen környezetében 37. számú valamint a számú főutak mentén. (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen m széles sávban) jelentkezik. A nyers öntéstalajokon, és réti talajokon jelentősebb kiporzás feltételezhető, azonban mezőgazdasági eredetű porterhelést nem jellemző Zaj- és rezgésterhelés A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. Tokaj zajterhelését a következő útvonalak befolyásolják: 37. számú valamint a számú főutak. Mindkét út nyomvonala az Észak Déli irányú tranzitforgalom Sátoraljaújhely-Nyíregyháza, valamint Szerencs-Nyíregyháza irányok közötti közúti személyforgalom lebonyolítására is szolgál, zajkibocsátása a jelentős forgalomszám, valamint a védendő homlokzatok közelsége miatt zavaró. Ezek az útvonalak jelenleg átszelik a települést, részben ezek tekinthetők a település főutcájának. A tokaji térség gyorsforgalmi kapcsolati lehetőségeit (38. sz. főút - M3 a jelenlegi 37. sz. főút - M30-M3 helyett) is biztosítja. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési tervben is szerepel. A településen áthaladó közlekedési utak szakaszán védendő objektum, a lakott épület 200 m-es távolságban található. A legközelebbi védendő épületek előtt elhelyezkedő szabványos megítélési pontokon számítható megítélési alapállapotban a közlekedési zaj várhatóan meghaladja a közlekedési zaj határértékét. Az átmenő forgalom miatt az útpályák kialakítása miatt amennyiben a kötelező sebesség határt nem tartják be a gépjárművezetők gyorsan haladnak, ezért jelentős port vernek fel a járművek, valamint a zajkibocsátásuk is megnő. A településen a zajkibocsátás főutca mentén elsősorban közlekedési eredetű. 159

160 Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 msv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: - a vezetékek föld feletti magassága - a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése - magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget - épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kv - 40 m, 400 kv - 20 m, 220 kv - 10 m, 120 kv - 5 m Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz µw/m MHz µw/m 2. A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket Hulladékkezelés A település elfogadott hulladékgazdálkodási tervvel (2007) rendelkezik. A településen a hulladékkezelési közszolgáltatást Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft. látja el, évtől azzal a céllal, hogy továbbra is a térségben megszokott korszerű hulladékkezelési közszolgáltatás keretében kerüljön sor a hulladék begyűjtésére, elszállítására. A Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft. 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cég, 81 önkormányzat területén látja el a hulladékkezelési közszolgáltatást szeptember 11-én megalakul az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás 85 abaúji és zempléni települési önkormányzat együttműködésével, konkrét hulladékgazdálkodási, valamint az azzal összefüggő környezetvédelmi és társadalmi céllal, a komplex hulladékgazdálkodási feladatok teljes körű ellátásához szükséges beruházások megvalósítására. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 című projektben. Hulladékudvar (és újrahasznosítási központ) ~400 tonna/év/udvar kialakítását tervezik Tokajban. A településen 10 db szelektív hulladékgyűjtő sziget működik a keletkezett kommunális hulladékok Bodrogkeresztúri válogató (feldolgozó) telepre kerülnek, majd innen további hasznosításra, felhasználásra továbbszállításra kerülnek. A településen működő vállalkozások üzemeléséből elvileg nem keletkezik veszélyes hulladék. A szolgáltató évente 2 alkalommal lomtalanítást végez. A település területén nem található rekultivációra szoruló lerakó. A település helyzete hulladékkezelési szempontból kedvezőnek mondható. 160

161 Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat Árvízvédelem A Bodrog jobbpartján töltések 2000-ig csak a Ronyvazugi terület, Sárospatak és Tokaj városrészeinek védelmére épültek. A Zempléni hegység előterében a községek általában árvízmentes szinten települtek, az árvizek kiöntése a domborzati viszonyok miatt erősen korlátozott, így töltésépítésre nem volt szükség. Azonban az 1999 és évi árvizeket követően a Bodrog jobb parti települések védelmére körtöltések építése vált szükségessé. Az alegység területén lévő vízfolyások belterületeket érintő alsó mederszakaszain az es években jelentős mederrendezések történtek. A mederrendezések keretében a vízfolyások medrei a külterületi mederszakaszokon a Q10%-os, belterületen a Q1-3%-os vízhozamok kiöntés nélküli levezetésére épültek ki. A téli időszakban megnövekvő csapadék és magasabb léghőmérsékletek miatt változik a hó felhalmozódásának folyamata, ami a korábbiaknál szélsőségesebb árvízi helyzeteket eredményezhet, valamint jelentősen megváltoztatja a talajfeltöltődési és a tavaszi lefolyási viszonyokat. A nagyvízi mederre és parti sávra vonatkozó hazai szabályok elsősorban az árvizek biztonságos levezetését szolgálják. A parti sávban külterületen csak gyepgazdálkodás folytatható. A 21/2006. számú Kormány rendelet szabályozza a szabadon hagyandó parti sávok szélességét. A nagyvízimederre kezelési tervet kell készíteni, de azok jelenleg még nem készültek el. A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, a szabályozás továbbfejlesztéséhez, az ökológiai célokkal való összhang megteremtéséhez további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. Nyílt árterek kialakítása a támogatási rendszerekből nehezen támogatható, ezért általában csak természetvédelmi célú beruházások valósulnak meg. Az Árvízi Kockázatkezelési Irányelv (2007/60/EK) előírja, hogy az árvízvédelmi kockázati tervek készítése során figyelembe kell venni a VKI jó állapotra vonatkozó előírásait. A VKI alkalmazásakor, a rehabilitációs intézkedések tervezése során pedig az árvízi biztonság szempontjaira kell tekintettel lenni. A VKI tehát egyrészt ökológiai követelményeket fogalmaz meg az árvízvédelem számára, másrészt viszont az árterületek és hullámterek helyreállítása segíti az árvizek levezetését. 161

162 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A településen az idegenforgalom jelentős turisztikai látogató számot indukál éves szinten. Ennek a létszámnak a megfelelő kiszolgálására jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság további komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni a kommunális infrastruktúra rendszerein. Mindenekelőtt teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges, meg kell valósítani a település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és a környezetbarát hulladékgazdálkodást. A meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges. Ezzel együtt a kisvárosi funkció erősítése, rendezettebb kialakítással, és a közlekedés fejlesztésével elsődleges a környezeti elemek védelme mellett. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy a turizmust szem előtt tartva, az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot tovább javítsák. A legfontosabb cél a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása a program kiemelt területeit képezik. 162

163 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Az Országos Barlangnyilvántartás adatai szerint a város területét nem érintik barlangok. 69. ábra: B-A-Z megye megkutatott ásványvagyona és bányaterületei A település nem érintett. (Forrás: MTrT Melléklet részlet) Csúszás-, süllyedésveszélyes területek 70. ábra: A megye felszíni mozgásokra érzékeny területei és földtani veszélyforrás által érintett települései Felszíni mozgásokra érzékeny terület (Forrás: MTrT Melléklet részlet) 163

164 Az Országos Felszínmozgás Kataszter nyilvántartása szerint a város területén több felszínmozgásos esemény ( a.-1f. események löszomlás, természetes folyamat) volt az alábbi helyeken: 71. ábra: Regisztrált felszínmozgásos események (Forrás: Országos Felszínmozgás Kataszter) Földrengés veszélyeztetett területei A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható. 164

165 72. ábra: Magyarország földrengés veszélyeztetett területei (FORRÁS: KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG) 73. ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége: (Forrás: 165

166 Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe a valószínűségi módszer alapján készült. A szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzői mellett figyelembe veszik a bizonytalansági tényezőket, az alapkőzetet, valamint a talajvízszint helyzetét. Az adatok alapján Tokajban 0,8-0,9 m/s2 a maximális horizontális gyorsulás (PGA) értéke. Ezzel az enyhén aktív területnek minősülő magyarországi értékek közel átlagát mutatja Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes és belvízveszélyes területek 74. ábra: A megye ár- és belvízzel veszélyeztetett területei, töltései Árvízzel veszélyeztetett terület (Forrás: MTrT Melléklet szerint) Mély fekvésű területek A mély fekvésű területeket építésjogi következmények rögzítésével a hatályos szabályozási tervek tartalmazzák a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan Árvíz és belvízvédelem A Tisza és Bodrog folyók medreinek mai vonalát elsősorban a XIX. században végrehajtott szabályozások határozzák meg. A város- széli jobb parti védvonal fokozatosan épült ki és jelenleg is folyamatban van a fejlesztése a kertvárosi szakaszon. Településfejlesztési szempontból hangsúlyozandó, hogy az árvédelmi vonal nem- csak magából a töltésből áll, hanem annak mindkét oldalán húzó- dó sávból: a víz felöli oldalon a mederig, a mentett oldalon a láb- vonaltól számított 10 m szélességű kisajátított sávszélességig, ezeken belül található anyagnyerő gödrökből, leterhelő és szivárgó rendszerekből stb. Tágabb értelemben figyelembe kell venni a védvonalhoz csatlakozó kiszolgáló, intézményi területeket is. A Kertvárosnál ezek a Szakaszmérnökség, a Gátőrház állandó, vagy provizórikus szivattyús átemelő pontok, kikötő helyek megközelítő útjai építési, védelmi anyagok depónia területei. A tokaji árvédelmi szakasz jelentősége országos szintű. 166

167 A bodrogközi Tisza-szakasz vízjárásának sajátos vonása, hogy míg a tokaji szelvényhez a teljes vízgyűjtőnek alig 1/3-a tartozik, mégis a Tisza 2 %-os gyakoriságú nagyvizi hozamát, a szegedi szelvényhez tartozó közel háromszoros vízgyűjtőről érkező vízhozam csak jelentéktelen mértékben múlja felül. E jelenség egyik okát a vízgyűjtő terület alakja, szerkezete és domborzati viszonyai adják. Tokajnál a fa lombjához hasonló vízgyűjtőből sugarasan összefutó folyóvizek hozamai egymásra halmozódnak. Másik ok az, hogy a Felső-Tisza forrásvidéke az egész vízgyűjtő legcsapadékosabb része. (Magyarország Hidrológiai Atlasza) A város terület belvízi öblözetre esik a 95 mbf szintvonaltól az Ively-érig. Belvízi elöntések árvízmentes időszakban is kialakulnak a fagyott talajon kialakult jelentős helyi hó felhalmozódást követő hirtelen felmelegedések, vagy helyi esőzések hatására. A felső mocsári eredetű talajréteg mészmentes, magas szerves anyag tartalmú, ezért rossz a vízszikkasztó képessége. Ha emellett a talajvíz szintje a homokos réteg tetején áll, akkor tovább romlik a talaj vízbefogadó képessége. A hegy felöl vonalasan levonuló vizet a Binét-árok folytatását képező függőmedrű, szakaszosan karban- tartott nyílt csatorna vezeti el. A lepelvizek a vasúti töltés déli oldalán kialakult nádasokban halmozódnak, ill. ráfolynak a szélső telkekre Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok A Mezőgazdasági Parcella azonosító rendszer adatait használtuk fel. Kék színű lehatárolás a 12 % lejtést, a sárga színű lehatárolás a 17 % lejtést jelöli. 75. ábra: Morfológiai adottságok (Forrás: 167

168 76. ábra: A megye vízerózióval veszélyeztetett területei Vízerózióval veszélyeztetett terület (Forrás: MTrT Melléklet szerint) 77. ábra: A megye felszíni mozgásokra érzékeny területei és földtani veszélyforrás által érintett települései (Forrás: MTrT Melléklet szerint) Mélységi, magassági korlátozások A település közigazgatási területén nincsenek magassági és mélységi korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások A település közigazgatási területén tevékenységből adódó korlátozás nem ismert. 168

169 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAGLELŐHELY A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági nyilvántartása alapján Tokaj közigazgatási területe nem érintett bányászati területtel. (www.mbfh.hu). Megkutatott ásványi nyersanyag lelőhely az alábbiak szerint található: kódszámon, Tokaj, Lencsés (Hubertusz bánya) vízépítési andezit kódszámon, Tokaj, Vasúti előfordulás elnevezéssel, zúzott andezit 78. ábra: A megye alábányászott (részben alábányászott települései A település nem érintett (Forrás: MTrT Melléklet szerint) 169

170 1.20. VÁROSI KLÍMA A városi klíma kialakulásának tényezői Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak. 79. ábra: A városi klíma kialakulásának tényezői Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai 170

171 döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. 48. táblázat: Városi klímát befolyásoló felszíntípusok Felszíntípus Albedó (α) Emisszivitás (ε) Csupasz talaj (sötét, nedves) 0,05-0,98- (világos, száraz) 0,40 0,90 Sivatag 0,20-0,45 0,84-0,91 Fű hosszú (kb. 1 m magasságú) 0,16-0,90- rövid (kb. 0,02 m magasságú) 0,26 0,95 Mezőgazdasági földek, tundra 0,18-0,25 0,90-0,99 Gyümölcsös 0,15-0,20 Erdő Lombhullató (lomb nélküli állapot) 0,15-0,97- Lombhullató (lombos állapot) 0,20 0,98 Örökzöld 0,05-0,15 0,97-0,99 Víz (kis zenitszög esetén) 0,03-0,10 0,92-0,97 (nagy zenitszög esetén) 0,10-1,00 0,92-0,97 Hó régi 0,40-0,82- friss 0,95 0,99 Jég tenger 0,30-0,45 0,92-0,97 gleccser 0,20-0,40 Aszfalt 0,05-0,20 Beton 0,10-0,35 Fehér festett fal 0,50-0,90 Színes festett fal 0,15-0,35 Piros/barna tetőcserép 0,10-0,35 Tégla és kő 0,20-0,40 Kátrány és sóder 0,03-0,18 Hullámlemezes tető 0,10-0,15 Mindezek hatására megváltoznak a hőháztartási viszonyok: a város területén hőmérsékleti többlet alakul ki. Ezt kiegészíti az is, hogy a levegőszennyezés hatására fokozódik a különféle üvegházgázok koncentrációja a város fölött, ami erősíti az üvegházhatást. 171

172 Tokaj városi klímáját befolyásoló tényezők A közvetlenül a településről származó hőmérsékleti adatok nem állnak rendelkezésre, így azok idősoros összehasonlítása, elemzése, un. középértékek eredeztetése nem lehetséges. A Tokaj-Hegyaljára jellemző mikroklíma érvényesül alapvetően a város egész területén. A városi klímára hat a Tisza és Bodrog folyók, valamint kiterjedt ártereik. A hegy alacsonyabban fekvő lejtői intenzív művelés alatt állnak, kevéssé erdősültek. A hegyen érezhető mikro klimatikus viszonyokban tapasztalható eltérések a városban is éreztetik hatásukat. Tokaj a mérsékelten hűvös mérsékelten száraz éghajlati klíma területén helyezkedik el, de szubmediterrán hatás is megjelenik a hegy környezetében. 80. ábra: Klimatikus viszonyok eloszlása 172

173 81. ábra: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 C) az es időszakban (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat) A klímabarát város kialakításának alapvetései, ajánlások 1. Klímapartnerség és többszintű kormányzás a városokban A városok számára széles körű és rendszeres, szervezett partnerség létrehozása ajánlatos, amely a következőket veszi figyelembe: - Együttműködés a város működését érintő nemzeti, regionális hatóságok és önkormányzatok között, összhangban az ágazati politikákkal is. - A városi klímapolitikát széles körre épülő, tartós és jól szervezett partnerség keretében kell kialakítani, mely mind a lakosságot, mind a civil és gazdasági szereplőket magába foglalja. - Integrálni kell a klímabarát szempontokat a szabályozásoktól a lakosság és a gazdasági szereplők tájékoztatásán és ösztönzésén keresztül egészen a közszolgáltatások működtetéséig minden téren. A városi önkormányzat minél több szakterületre támaszkodhat, annál erősebb városi klímapolitikát tud megvalósítani. - A városi klímapolitika kialakításának egyik legfontosabb eszköze lehet a város - gazdaságpolitikája, amennyiben az képes a zöld gazdaság céljait és elveit követni, valamint erősíteni a helyi erőforrásokra épülő helyi gazdaságot. - Európai és nemzeti szinten biztosítani kell a városi és városhálózati klímapolitikai kezdeményezések megismerését, és hasznosítani azok tapasztalatait, lehetőleg városi hálózatokon keresztül. 173

174 2. Klímatervezés az integrált stratégiákban A városoknak az alábbi elvek szerint érdemes integrálniuk az éghajlati szempontokat saját stratégiáikba: - A városi klímatervezést a város más fejlesztési és irányítási folyamataihoz kell kötni egy integrált, többszintű megközelítéssel, mind a kibocsátás-csökkentés és megelőzés, mind az alkalmazkodás lehetőségeit figyelembe véve. - A klímaváltozást a városok stratégiai tervezési folyamatának minden egyes lépésénél figyelembe kell venni (helyzetfeltárás, célok és eszközök kijelölése, a nyomon követés és a végrehajtás megtervezése). 3. Klímabarát városszerkezet kialakítása a várostervezés és az övezeti tagolás révén A városoknak törekedniük kell: - a kompakt városszerkezet megteremtésére, amelyben intenzívek a kölcsönhatások és együttműködések, mérsékeltek az utazási távolságok, korlátozott az urbanizált területhasználat kiterjedése és hatékony az energiafelhasználás; - a városszerkezet tagolására beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és szellőztetést biztosító zónákkal; - a városon belüli és város körüli utazási, közlekedési szükséglet mérséklésére; optimalizálni kell a munkahelyek, lakóterületek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedését; - a többközpontúság erősítésére nagytérségi, agglomerációs szinten, csakúgy, mint a városszerkezetben; - a városi zöldterületek bővítésére és minőségi fejlesztésére, hálózatba kapcsolva őket; - magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) hasznosítására, és kerülni kell a zöldmezős beruházásokat. 4. Város és vidéke (város és környéke) együttműködései A helyi önkormányzatoknak és az érintett társadalmi szereplőknek érdemes együttműködniük annak érdekében, hogy: - Erősítsék a város és vidéke munkamegosztáson alapuló együttműködését, úgy, hogy az a város szétterülését megfékezze, megelőzve így a beépített területek összenövését, a fokozott energiafogyasztást és ökológiai funkciójú területek elvesztését. - Korlátozzák a városok szétterülését, megakadályozva a városkörnyéki vidékies területek és természetes zöldterületek beépítését, a város elkerülhetetlen növekedése a közösségi közlekedési útvonalakat kövesse - A városban élők élelmiszerszükségletét mind nagyobb arányban a környék mezőgazdasági termelői biztosítsák, az értékesítési lánc rövidüljön és lehetőleg maradjon a térségen belül. 5. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és társadalmi következmények Annak érdekében, hogy a városok segítsenek a hátrányos helyzetű csoportokon, és hogy figyelembe vegyék a klímaváltozás társadalmi hatásait, az alábbiakat kell tenniük: 174

175 - Fokozottan figyelembe kell venni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit és kockázatait, hiszen nekik további erőfeszítésekre van szükségük, hogy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. - A városok legyenek fokozott figyelemmel a megelőző és alkalmazkodási intézkedésekkel járó lehetséges negatív társadalmi hatásokra, és ilyen esetben tegyenek ellensúlyozó intézkedéseket, különösen azokban a térségekben, ahol sokan élnek hátrányos helyzetben. 6. Klímabarát építészeti megoldások A helyi építészeti szabályozás és építészeti kultúra fejlesztése során a városoknak a következőkre érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni: - Megelőzés hatékony energetikai megoldások az építészetben, energiatudatos építészet (pl. passzívház, alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek). - A háztartások energiafogyasztásának mérséklése (fűtés, hűtés, világítás), megújuló energiák felhasználása (pl. nap- és geotermális energiafelhasználás). - Víztakarékosság és újrahasznosítási megoldások, újrahasznosítható, környezetbarát építőanyagok alkalmazása az építészetben. - Az épületállomány felkészítése a szélsőséges időjárási helyzetekre. - Holisztikus, mindenre kiterjedő (építőanyag-gyártás, építés, használat, bontás/újrahasznosítás) energia-, költség- és károsanyag-kibocsátás elemzés készítése az épületek teljes életciklus elemzése során. 7. Klímatudatos magatartás és életmód A helyi hatóságok számára előnyös, ha növelik a lakosok környezeti felelősségét. A mindennapi életmód az oktatás, a kultúra, az ismeretterjesztő kampányok, események által is befolyásolható, annak érdekében, hogy megerősítsék: - a közös felelősséget a városi környezet állapotáért és a közös társadalmi értékek kialakítását; - klíma- és környezettudatos életmódot: például utazási szokások, fogyasztási szokások és piaci kereslet kialakítása; - klímaváltozás következményeinek megismertetését, a tudásmegosztást; - helyi erőforrások hasznosításának ösztönzését, a helyi termelők marketingjét; - helyi közösségek kohézióját, összetartó erejét, ennek érdekében a társadalmi, kulturális és vallási intézmények lehetőségeinek bővítése szükséges. 8. A klímabarát városok további főbb szektorális pillérei - A városok sokat tehetnek a klímaváltozás megelőzéséért önmagában már azzal is, hogy mint helyi piacok megerősítik a helyi, részben önellátó gazdaságot, amelynek célja a helyi igények kielégítése helyi erőforrások által mind a városokban, mind annak vidéki környezetében. - Klímabarát, fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, de versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, előtérbe helyezve a gyalogos és a kerékpáros közlekedést, valamint a változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást (pl. árnyékolás, légkondicionálás, infrastrukturális elemek). 175

176 - Biztosítani kell a hatékony és energiatakarékos energiagazdálkodást, kombinálva a zöld- és a helyi energia-előállítást a helyi gazdaság fejlesztésével, megújuló energiák felhasználásával és a városi hulladékból készült biogáz előállításával. - Fenntartható, természetközeli városi vízgazdálkodási rendszer kialakítására van szükség, szoros együttműködésben a vízgyűjtő terület többi településével. A műszaki infrastrukturális szolgáltatásokat fel kell készíteni a változó környezeti feltételekre, különösen az árvízvédelem, közlekedésbiztonság szempontjából. - Olyan katasztrófavédelmi intézkedéseket kell tenni és olyan egészségügyi szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek az egyre gyakoribb és jelentősebb környezeti kockázatokat sikeresen képesek kezelni (árvíz, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, tengerszint-emelkedés, hőhullámok, vízhiány, ipari katasztrófák, havária helyzetek). Növelni kell az ezzel foglalkozó intézmények, szervezetek felkészültségét és a lakosság tudatosságát. (Klímabarát városok, kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről VÁTI 2011) 176

177 2. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 177

178 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE A település társadalma A településre a csökkenő népességszám jellemző, melynek fő oka a természetes fogyás, mivel a vándorlási egyenleg a vizsgált 13 év többségében pozitív. Tokaj demográfiai szempontból befogadó térség. A népesség korösszetételére jellemző, hogy egyre kisebb a fiatalkorúak (0-14) és egyre magasabb az időskorúak (60+ évesek) aránya, az öregségi index folyamatosan növekvő értéket mutat. A nemek szerinti összetétel megfelel az országos tendenciáknak, miszerint a nők születéskor várható élettartama magasabb, így a teljes lakosságban többségben vannak a nők. Tokajban a nemzetiségek összetétele és aránya nem jelent neuralgikus pontot. Az országos tendenciával ellentétben miszerint országos szinten megközelítőleg azonos intenzitással nő mind a roma, mind a nem roma kisebbség aránya Tokajban a vizsgált időszakban (2001 és 2011 között) ugyanolyan súllyal jelentek meg a kisebbségek, arányuk az összlakossághoz viszonyítottan nem változott. Tokajban a cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozók aránya 1,3%, a hazai nemzetiségi kisebbséghez tartozók aránya 0,5%. Akár csak országosan, Tokajban is a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség (26 fővel). A lakosság képzettségi szintje összességében közelít az országos átlaghoz, és a két népszámlálási év adatainak összevetésekor a mutatók többségében pozitív változást mutat. Bár a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya minimálisan nőtt a 7 éves és idősebbek arányában (25,9%-ról 29,4%-ra), de az aktív korúakon (15-59 évesek) belül csökkent (21,7%-ról 13,3%-ra). Amellett, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya mindkét aránypárban meghaladja az országos átlagot (25% és 9,4%) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és idősebb lakosság arányában magasabb (Magyarország 19%; Tokaj 19,6%). Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya csökkent 8,7 százalékponttal, és ezzel szemben növekedett az érettségivel rendelkezők száma 8,8 százalékponttal. A középfokú oktatási intézmények képzési profilja igyekszik illeszkedni a térség várható és valós munkaerő szükségletéhez. A népesség foglalkoztatási viszonyait vizsgálva azt látjuk, hogy a gazdaságilag nem aktívak száma az országos átlagnál magasabb, de az országos tendenciának megfelelően csökken. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak aránya a teljes népesség százalékában a két népszámlálási év között növekedett, de így is alatta marad az országos átlagnak közel 10%ponttal. A munkanélküliségi ráta a 2001-es 11,1%-ról 2011-ben az országos átlaggal megegyező 5,7%-ra csökkent, és ezzel együtt a foglalkoztatott nélküli háztartások száma is csökkent. A nyilvántartott álláskeresők aránya a vizsgált évek között ( ) hullámzóan változott. A közötti időszak növekedését 2010-től csökkenés váltja fel, de nem tudta elérni a 2006-os kiinduló állapotot. Míg 2006-ban a 11,5%-os tokaji érték közel a duplája az 5,9%-os országos átlagnak 178

179 addig némi javulást követően a 2013-as 9,2%-os tokaji érték már csak harmadával gyengébb az országos 6,3%-os értéknél. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 óta kis mértékben csökkent. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya a munkanélküliek százalékában az országos átlag fele, tehát Tokajban nem jellemző, hogy az alacsonyan képzett munkaerő csoportja felülreprezentált a munkanélküliek között. A munkanélküliek csoportjának összetételét végzettség szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek száma alacsonyabb, mint a szakmunkás végzettségűeké, vagy a szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezőké. Látható továbbá, hogy az országos átlagokhoz közelítő végzettségi adatok ellenére az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya az országos átlagot meghaladó mértékű és növekvő tendenciájú. A regisztrált munkanélküliek összetételére jellemző továbbá, hogy a fizikai foglalkozásúak vannak jelen nagyobb számban, a szellemi foglalkozásúak aránya az összes vizsgált évben megközelítőleg 1/3-a a fizikai foglalkozásúaknak. A foglalkoztatási viszonyok nagyban kihatnak a lakosok jövedelemi viszonyaira is. Bár a 100 lakosra jutó adófizetők száma több vizsgált évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem százalékponttal elmarad az országos átlagtól. Mint már láttuk, kissé csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, viszont az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya növekvő és országos átlagot meghaladó mértékű, ami azt is jelenti, hogy ebben a csoportban a keresleti viszonyok alacsonyabbak. Az önkormányzati segélyezéseket vizsgálva azt látjuk, hogy nőtt a lakásfenntartási támogatásban, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma egyaránt. A lakosság életminőségével kapcsolatosan elmondható, hogy a születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, de a megyében várható élettartam a férfiak esetében közel három évvel, nők esetében több, mint egy évvel elmarad az országos átlagtól. A Tokajban élő lakosság egészségi állapotára jellemző adat lehet, hogy míg a háziorvosi ellátásban megjelentek száma a régióban és a megyében 9%-kal csökkent 2000 és 2013 között, addig Tokajban 2010 és 2013 között duplájára emelkedett. A lakhatási körülmények az elmúlt év fejlesztéseinek (közüzemi vízhálózat, közcsatorna, hálózati gázellátás) köszönhetően folyamatos javuló tendenciában vannak, de a komfort nélküli, félkomfortos vagy szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (12,6%) még mindig magasabb, mint az országos átlag (10,5%). A településen szegregátum, telepszerű lakókörnyezet nincs, a társadalomban éles rétegződés, konfliktusok nem jellemzőek. A településen élők identitástudatát meghatározó tényezők között Tokajban erős bázist jelentenek a történelmi, néprajzi, kulturális emlékek, hagyományok, melyek a település egyik kitörési pontjaként meghatározható turizmus alapját is képezik. A lakosok településszintű hovatartozásának meghatározásánál pozitívan befolyásoló tényező, hogy a város a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Terület települése, és többek között az árumegjelölés védelem alatt álló tokaji bor egyik - névadó hazája. A tokaji aszú, a bortermő vidék és a Tokaj-hegyalján termelt borok az országhatárokon kívül is ismert névjegyet hordoznak, az országimázs részét képezik. 179

180 A lakosság erős identitástudatát jellemzi a civil szféra (alapítványok, egyesületek) aktív jelenléte is, továbbá jellemző adata a településnek, hogy a lakosság 60%-a vallotta magát valamely vallási (többségében katolikus) felekezethez tartozónak magát A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások között mikrotérségi vonzáskörzettel biztosított az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás. A középiskolai oktatásban megtalálhatóak a szakiskolai, szakközépiskolai és a gimnáziumi képzési formák is. A három középiskola által biztosított képzési kínálat jelentős számban vonzza a járáson kívülről is a diákokat. Tokaj a más településekről idevonzott diákok száma miatt joggal nevezhető iskolavárosnak. A képzési kínálat próbál illeszkedni a helyben meglévő foglalkoztatási struktúrához, jellemző iparágak munkaerő-szükségletének kiszolgálásához, de a képzési kínálat bővítéséhez további beruházások lennének szükségesek. Az egészségügyi alapellátás feltételei rendelkezésre állnak, a járóbeteg szakellátás helyben biztosított feltételei az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan javulnak, a szolgáltatások köre bővül, ennek eredményeként a feladatot ellátó Tokaji Egészségfejlesztő Nonprofit Kft. ellátási körzete túlmutat a járáson. A szolgáltatások minőségének fejlesztéséhez szükséges az Orvosi rendelő felújítása és további eszközbeszerzések a járóbeteg szakellátásban. A szociális és gyermekjóléti ellátások rendszere viszonylag jól kiépült, de a 0-2,5 évesek ellátása nem biztosított, mivel bölcsőde és/vagy családi napközi nincs a településen. Az a 2,5 évnél fiatalabb gyermekek ellátásának infrastrukturális feltételeit szükséges lesz a közeljövőben biztosítani a településen és vonzáskörzetében jelentkező igények miatt. A közművelődési igények kielégítésére és szabadidő eltöltésére a turisztikai lehetőségek és események fejlesztései következtében jelentős infrastruktúra, kiépített intézményi háttér (könyvtár, mozi, befogadó színház, múzeum, kulturális- és konferenciaközpont, Fesztiválkatlan stb.) áll rendelkezésre. A történelmi, kultúrtáji épített örökség mellett, a lakosság számára is elérhetően vannak jelen a fesztiválturizmus, vízi-turizmus, borturizmus stb. szabadidő eltöltésére kínált lehetőségei. A közösségi sport lehetőségei folyamatosan fejlődnek, de még mindig korlátozottak. Ennek infrastruktúrája lakossági igények kielégítése és turisztikai vonzerő szempontjából is fejlesztésre szorul. Az esélyegyenlőségi csoportok (romák és/vagy mélyszegénységben élők; gyermekek; idősek; nők; fogyatékkal élők) életminőségének javítása érdekében az Önkormányzat eddig is sokat tett, a Helyi Esélyegyenlőségi Programban meghatározott intézkedési területek mentén igyekszik biztosítani a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségét a városban A település gazdasága A rendelkezésre álló megyei szintű statisztikai kistérségi adatok alapján Tokaj a kevésbé fejlett gazdasági területek közé sorolható. A térségében a szőlészet- borászat, a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint a faipar dominál, és változatlanul hangsúlyos szerepet tölt be a mezőgazdaság. Tokaj gazdaságának húzóágazatai a borászat, a vendéglátás és a kereskedelem. 180

181 A regisztrált gazdasági szervezetek között az önálló vállalkozók vannak túlnyomó többségben. A foglalkoztatottak számát tekintve legjellemzőbben 1-9 fős mikrovállalkozások. A mezőgazdaság ezen belül jelenik meg a szőlészet, borászat is a település legfőbb gazdasági ágazata. A mezőgazdaságon belül a legjelentősebb vállalkozási forma az egyéni vállalkozói, társas vállalkozások csak kis számban vannak jelen a területen. Ez a vállalkozási forma döntően családi vállalkozást jelent, kevés és időszakos foglalkoztatottal. Ezzel magyarázható, hogy míg a regisztrált vállalkozások száma magas, addig a foglalkoztatási mutatók alacsonyak. A tőkeerősebb vállalkozásokra jelllemző, hogy a válság ellenére is uniós források bevonásával technológiai fejlesztéseket hajtanak végre versenyképességük megőrzése céljából, továbbá igen jelentős beruházások valósultak meg a turisztikai szolgáltatások területén. A település adottságait és gazdasági jellemzőit meghazudtoló módon a legjelentősebb IPA befizető és foglalkoztató gazdasági szereplő fémipari tevékenységet folytat. A legjelentősebb foglalkoztató az Önkormányzat. A munkanélküliek számának ingadozásában szerepet játszik a START program, amely különböző időszakokra eltérő létszám alkalmazását teszi lehetővé. Az idegenforgalom a foglalkoztatás, de a fejlődés perspektívája szempontjából is a tokaji gazdaság egyik legfontosabb ágazata. Tokaj az elmúlt években az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztésére. Ennek érdekében számos vonzerő- és szolgáltatásfejlesztés valósult meg az Önkormányzat és a gazdasági szféra fejlesztései nyomán. A fejlesztések finanszírozására az utóbbi években több milliárd forint uniós forrás érkezett a településre turisztikai célú beruházásokra. A borászatban a rendszerváltást követően megjelenő vállalkozások, a helyi lakosságnál tőkeerősebb külső befektetők, ambiciózusan és egyre nagyobb sikerrel próbálják visszaszerezni a tokaji bor régen megérdemelt jó hírnevét. BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program kapcsán várható a borágazat fejlesztése, további források becsatornázása az idegenforgalomba és a hosszú távú Tokaji Életpályaprogram elindítása, melynek célja többek közt a térség borásztársadalmának megtartása, negatív demográfiai folyamatok megállítása. A településnek jelenleg nincs olyan rendelete, amelyben kedvezményeket biztosít a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. A településre betelepülni kívánó vállalkozások számára biztosított legfőbb fejlesztési eszköz, hogy Tokaj szabad vállalkozási zóna övezetbe tartozik. Az ingatlanpiaci viszonyok vizsgálatakor azt látjuk 2004 és 2013 között összesen 81 db. lakás épült és 22 lakás szűnt meg (pl. avulás vagy lakásépítés miatt) a településen. A 2007-es kiugró évtől eltekintve, a lakásépítések száma egyre csökkenő, 2013-ban mindössze egy új lakás kapott használatbavételi engedélyt. Az épített lakások közül mind természetes személy által, családi házas formában épített lakások, egy eladásra szánt lakás kivételével, mind saját használatra készült. Az ingatlanárak több évben relatíve magasnak mondhatók, jelenleg is mintegy 100 db. eladó lakóingatlan van belterületen. Ezek elhanyagoltsága, gondozatlansága, településkép romboló és sik esetben az Önkormányzat számára is problémát jelent. A lakásállományban az egyszobás lakások aránya kisebb, mint az országos átlag, ez kedvező mutató, ám a belvárosban található lakásállomány elöregedő, többségében alacsony komfortfokozatú lakásokból áll. 181

182 2.1.4 Az Önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat éves költségvetése és gazdálkodása a 2013-as önkormányzati feladat ellátási rendszer átrendeződése után jelentősen átalakult. Tokajt iskolaváros lévén nagymértékben érintette, hogy a közoktatási feladatok átkerültek a KLIK-hez. Az Önkormányzat közhatalmi bevételei között az IPA a legjelentősebb. Ez a bevétel a 2010-es nagy visszaesést követően folyamatos növekszik. Vagyongazdálkodására jellemző, hogy a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont jelentő létesítmények fejlesztésére, állagmegóvására törekszik, forgalomképes üzleti vagyonával közép- és hosszútávra szóló vagyongazdálkodási terv alapján gazdálkodik. Tokaj Város Önkormányzata elkötelezett a település fejlesztése iránt. Ezt mutatja többek közt az elmúlt években a településre áramló fejlesztési pénzek, uniós források bevonása mellett finanszírozott projektek nagysága is. Településrendezési céljait településrendezési eszközökön és tevékenységeken keresztül valósítja meg, összhangban az országos, régiós és térségi fejlesztési dokumentumokkal. Tokaj Város Önkormányzatának településfejlesztési tevékenysége kiterjed nem csak a kötelezően és önként vállalt feladatainak mind magasabb színvonalú ellátására, a járásközponti szereppel járó szolgáltatások lakossági igényeket kiszolgáló intézmények fejlesztésére, hanem közvetett módon hatással van a település gazdaságának fejlődésére is. Az elmúlt években végrehajtott turisztikai vonzerőt generáló fejlesztések várhatóan a település gazdaságára is mérhető hatással lesznek. Mivel a településen magas a munkaképes korúak arányában a munkanélküliek aránya, ezért a település foglalkoztatáspolitikájában kiemelt szerepet kap a közfoglalkoztatás Táji és természeti adottságok Tokaj város és külterülete az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy, a Bodrogköz és Taktaköz kistájak találkozási területein helyezkedik el. Talajtani adottságai kedveznek a szőlőtermesztésnek, de a terület a vízeróziónak erősen kitett. Tokaj Vízrajzi adottságait a Tisza és a Bodrog folyó határozzák meg. A több évszázada jelentős szőlőművelésű területeket a rendszerváltás idejére szántók, gyepterületek, erdők váltották fel. Az utóbbi év folyamatai a tájpotenciál természetes elemeinek kedvezőbb hasznosítása felé mutatnak, de a természeti adottságoknak megfelelő kultúrák telepítése a jövő gazdálkodásának egyik legfontosabb feladata lesz. Tokaj közigazgatási területe, valamint a Tokaj-hegyalja 27 borvidéki települése az OTrT alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület. A Világörökségi Bizottság a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat 2002-ben, Tokaji borvidék történeti kultúrtáj néven vette fel az UNESCO Világörökségi Listára. A területet a NEFMI 2012-ben történeti tájjá nyilvánította. A kiemelkedő egyetemes érték attribútumai többek közt a különleges szőlőművelési módot lehetővé tevő környezeti tényezők (földtani, felszínalaktani, vízrajzi és klimatikus viszonyok). Település környező területek Natura 2000 területi besorolást kaptak (SPA és/vagy SCI), illetve országos jelentőségű védett természeti területek. 182

183 2.1.7 Zöldfelületi rendszer A település uralkodó zöldfelületi elemei a közterülettől elzárt kertes lakóterületek. A közkertek a történeti városrészben gondozottak, míg a kertvárosban többségük elhanyagolt. Nincs valódi városi park a településen. A lakott terület és az üdülőterület között található elhanyagolt rendezetlen területek városképrombolóak. Az utcai zöldsávok és fasorok nem képeznek összefüggő rendszert a településen, ott is hiányosak, ahol meglennének a fizikai adottságok a kialakításukra. Az intézménykertek lombtömeg fedettsége változó, fejlesztésük a zöldfelületi rendszer kialakítása miatt kívánatos. A város tájszerkezeti adottságai által nyújtott sávos-szigetes elrendezésű zöldterületi rendszer megteremtéséhez területi adottságokkal rendelkezik. A rendszerré formáláshoz a kihasználatlan, rendezetlen területi lehetőségeket is fel kell használni Épített környezet A település több évszázadra visszanyúló történelmi múltja miatt jelentős épített történelmi emlékkel, értékkel bír. Örökségvédelmi szempontból igazán értékes településrész elsősorban az óváros és a Vár. A történeti településmag építészeti karakterének megőrzése szempontjából az országos műemléki védelemnek és a helyi védelemnek is jelentős szerepe van. A városközponton kívül található lakó- és ipari területek laza beépítésű kisvárosias képet mutatnak. A lakóterületek zöme kertvárosias, családi házas övezet. A település beépítési vonala, kiterjedése északdél irányú a terjeszkedést behatároló/meghatározó földrajzi adottságoknak megfelelően. A Tokaj világörökségi értékei többek közt a történelmi szőlőbirtokok, a pincék és a szőlészeti-borászati kultúrához kapcsolódó egyéb, a tájkaraktert meghatározó építmények (teraszok, támfalak, szárazon rakott kőkerítések, víztározó medencék stb.), a település gazdag változatossága a város zeg-zugos, kisebb terekkel tarkított, a terepalakulatokat változatosan követő városias utcaszerkezete Közlekedés Tokajon a 35. számú főközlekedési út és a Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza vasúti fővonal egyaránt áthalad, amelyek a várost a 32 km-re délkeletre fekvő Nyíregyházával kapcsolják össze. A várostól 60 km-re fekszik Miskolc, a megyeszékhely. Közúton a fővárosból az M3 autópályán Miskolcig, majd tovább a 37-es és a 38-as számú főközlekedési úton mintegy 2 óra alatt érhető el Tokaj. Tokaj térségét két vasútvonal érinti (a 80-a és a 100-as vonal.) Tokaj, mint a környező községek középfokú iskola ellátottságát biztosító település jelentős számú iskolás-forgalmat bonyolít. Az olyan települések számára, melyeknek igényük van a város szolgáltatásaira, de vasúton nem tudják azt megközelíteni, az ingázást Tokaj és a lakóhely között autóbuszok biztosítják. A helyközi autóbusz tömegközlekedést a Volán biztosítja. Helyi járat nincs a településen, ezt a funkciót a 3892-es járat tölti be, ami a város több buszmegállójában is megáll. A Bodrog és Tisza folyók közvetlen közelsége lehetőséget biztosít a város vízi úton való megközelíthetőségére, a város személyhajó kikötésére alkalmas stéggel rendelkezik, de rendszeres hajójáratok nem kerültek kialakításra. A település közlekedésének az elmúlt évek fejlesztései ellenére továbbra is neuralgikus pontja a kialakított parkolóhelyek relatíve kis száma. 183

184 2.1.9 Közművesítés Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a településen elérhető közműszolgáltatások kiépítettsége egyre javul. Az ivóvízhálózat a közigazgatási területen belül minden utcában elérhető. A csapadékvíz elvezető rendszer teljesen kiépített, de megújításra szorul. A szennyvízhálózatba a lakóingatlanok 82,2 %-a bekapcsolásra került. A vezetékes gázhálózatba a lakóingatlanok 68,7 %-a,valamint a településen lévő intézmények vállalkozások, kereskedelmi- és vendéglátó üzletek többsége is bekapcsolódott. Az intézményes hulladékgyűjtés a település teljes területén megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőség területét bővíteni szükséges. A telefonhálózat jól kiépített légkábeles telefonhálózat van, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. Több helyen már földkábeles hálózatot is kialakítottak és folyamatosan történik a kábeles hálózatra történő átállás. A településen a T- mobil, a Pannon és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak, ISDN internetes hozzáférés is van. A kábeltévé hálózat a településen kábeles TV hálózat van kiépítve Környezetvédelem A településen az idegenforgalom jelentős turisztikai látogató számot indukál éves szinten. Ennek a létszámnak a megfelelő kiszolgálására jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság további komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni a kommunális infrastruktúra rendszerein. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy a turizmust szem előtt tartva, az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot tovább javítsák. A legfontosabb feladat a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása. A település Önkormányzata elkötelezett a CO2 kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, a hatékony, minél kisebb környezetterheléssel járó energiagazdálkodás mellett, fejlesztéseit a fenntartható környezeti szempontok mentén tervezi. 184

185 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 185

186 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése Tokaj fejlődésére a rendszerváltást megelőzően a szocialista tervgazdálkodás nyomta rá a bélyegét. A nagyipari borgazdaságok meggondolatlan szőlőtelepítései, terület felhasználása nem illeszkedett a táji morfológiai adottságokhoz. A rendszerváltást követő időszakban a borgazdaságok eredményességében a szerkezetátalakulást követő időszak csak lassú növekedést hozott, az idegenforgalomban érdekelt gazdasági ágazatok eredményessége romlott. Tokajnak szembesülnie kellett az országban megjelenő versenytárs városok és területek elszívó erejével. A rendszerváltást követő időszak lassú növekedését az elmúlt évtizedben a gazdasági válság által kiváltott gazdasági és társadalmi nehézségek is hátráltatták. A válság eredményeként negatív tendenciák mutathatóak ki több területen. Csökkent a működő vállalkozások száma, a vállalkozások gazdasági eredménye, és a fizetőképes kereslet csökkenése eredményeként csökkent a hazai turizmus vendégszáma. A recesszió hatására számos kisvállalkozás megszűnt, szálláshelyek, vendéglátóhelyek zártak be. A évek mélypontját követően lassú fejlődés, a kilábalás jelei láthatóak, melyhez a városba érkező fejlesztési források is hozzájárulnak. A település gazdasági súlya országos viszonylatban elenyésző, megyében betöltött szerepe csekély és a társadalmi-, gazdasági szempontból elmaradott Tokaji járásban is vannak erősebb gazdaságú települések. A lakosság képzettsége folyamatosan javul, a munkát kereső lakosság (jellemzően szakképzett réteg) elvándorlását megfékező gazdasági szerkezet kialakítása jövő feladata. Tokaj területeinek megújítása - a recesszió ellenére - tervezetten zajlik. A 2008-ban elfogadott IVS-ben tervezett fejlesztések zöme megvalósult, vagy folyamatban van. A város, kis mérete ellenére funkciógazdag település, melyben nagyon sok további, eddig kihasználatlan fejlesztési potenciál van. Természeti értékei, adottságai, épített környezete kiemeli a hasonló népességszámú települések közül. Tokaj város számára elengedhetetlen, hogy kitalálja magát és ahogy Tokaj-Hegyalja részeként felkerült a világörökségi területek térképére, úgy a meglévő potenciáljait felismerve és kihasználva kerüljön fel az ország gazdasági térképére és váljon az ország arcává, legyen annak egyik legvonzóbb turisztikai helyszíne. A város most történelmi jelentőségű lehetőség előtt áll. A BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program célterületének részeként a következő időszakban olyan eszközök, források kerülnek a település kezébe, melyekkel jól sáfárkodva, évtizedekre meghatározó fejlődési pályára állhat A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település fejlesztési célrendszerének pontos meghatározását segíti a SWOT-analízis készítése. Az elemzés során feltárjuk az erősségeket (pozitív belső tényezők), gyengeségeket (negatív belső tényezők), a lehetőségeket (pozitív külső tényezők) és a veszélyeket (negatív külső tényezők). 186

187 49. táblázat: SWOT analízis Erősségek Belső tényezők Gyengeségek Kedvező közlekedés-földrajzi kapcsolatok, jó logisztikai adottságok (közút, vasút, vízi szállítás lehetősége) (1.1) Munkaképes korú lakosság képzettsége növekszik ( ) A lakosság korösszetételében kedvező az aktív korúak száma ( ) Vándorlási nyereség, a beköltözők száma magasabb, mint a városból elvándorlók száma ( ) A száz lakosra jutó adófizetők aránya kedvezőbb az országos átlagnál ( ) Belső területi/társadalmi feszültségek nem jellemzők (1.7.2) Történelmi, kulturális adottságok, értékek markáns jelenléte, gazdag épített örökség (1.7.3; ) Sokrétű és aktív civil szféra (1.7.3) Települési humán infrastruktúra hálózata többnyire kiépült (1.8.1) Iskolaváros 3 középiskola jelentős számú más településről bejáró ( ) Nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának folyamatos korszerűsödése. ( ) Színes és pezsgő kulturális élet ( ) Világszinten elismert szőlő- és bortermelési kultúra (1.9.2) Turizmus jelentős gazdasági potenciállal bír ( ) Járásközponti szerepkörből adódóan közigazgatási, közszolgáltatási funkciók jelenléte (1.10.2) Javuló települési infrastruktúra, közüzemi szolgáltatások kiépültsége jó (1.11) A borászat, a borgazdaságok fejlődő tendenciát mutatnak az elmúlt 15 évben. ( ) Jelentős védett és védendő táji-, természeti értékek, területek (1.12.3) Vonzó természeti környezet, jelentős zöldfelülettel (1.12.3) Regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közti, hátrányként mutatkozó földrajzi elhelyezkedés (1.1) Csökkenő lakosságszám, öregedő lakosság ( ) Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak száma ( ) Az alacsony átlagkereset miatt a szakképzett munkaerő elvándorlása ( ) Gazdaságilag nem aktív népesség aránya magas ( ) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas ( ) Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem elmarad az országos átlagtól ( ) Közösségi tér (terek) hiánya a kertvárosi részen (1.7.2) A humán infrastruktúrának helyt adó épületek állapota folyamatosan romló (1.8.1 Szociális szolgáltatások köre nem teljes (1.8.1) Működő tőke hiánya (1.9.1) Tőkeerős foglalkoztatók száma alacsony, vállalkozói szerkezet elaprózódott (1.9.2) Kevés fejlődésre képes kis- és középvállalkozás a termelő szektorban (1.9.2) Ipari területek további kijelölését akadályozza, hogy a lehetséges területek rajta vannak az ivóvízbázison. ( ) A város turizmusára jellemző az itt töltött idő rövidsége ( ) Turisztikai potenciál sok területe kihasználatlan ( ) Intézményi infrastruktúra nagy része épületenergetikai problémákkal küzd (1.8.1) Kihasználatlan megújuló energia hasznosítási lehetőségek (1.10.7) Öregedő szőlőültetvények ( ) Vízerózióval erősen veszélyeztetett talajszerkezetű település ( ) Kerékpárút hálózat kiépítetlen (1.15.4) 187

188 EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat érinti a települést Idegenforgalommal terhelt időszakokban a parkolók száma kevés ( ) A környezeti terhelés összességében alacsony, a A belterületen áthaladó jelentős természeti környezet állapota megfelelő (1.17) tranzitforgalom környezetterhelő (pl. zajkibocsátás, por, rezgésterhelés) (1.17.4) Külterületi dűlőutak rossz minősége (1.7.2) Magas a félkomfortos vagy komfort nélküli lakások aránya ( ) Közüzemi hálózatok részleges hiánya, romló állapota (1.16) A vízgyűjtő területeken szélsőségek megjelenése várható (1.17) Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek B-A-Z Megye Fejlesztési Programjában a térség kiemelt helyen való kezelése (1.2.4) Világörökségi Kezelési Tervben megfogalmazott, kultúrtájra vonatkozó fejlesztési célok (1.2.5) BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Program (1981/2013. (XII.29.) Korm. határozat) (1.9.3) Tokaj borvidék történeti kultúrtáj (UNESCO 2002) településeként megóvásának, kezelésének fontossága, turisztikai vonzereje nő. (1.9.3) Jelentős turisztikai potenciál kihasználása ( ; ) Megújuló energiaforrások hasznosítása (1.10.7) Járási központként megjelenő gazdasági, kereskedelmi és intézményi vonzerő (1.10.2) Szabad vállalkozási övezet (1.9.3) Mezőgazdasági (ökológiai, táji) adottságok optimális kihasználása, termelés és feldolgozás fejlesztése ( ) Művelésbe bevonható felhagyott területek ( ) Bányatelkek rekultivációja, geológiai értékként való megőrzése ( ) A minőségi borászat és kapcsolódó turizmus mellett elkötelezett, összefogásra is nyitott, jól képzett, a helyi lakosság átlagánál sokkal tőkeerősebb réteg megjelenése nyomán létrejövő fejlődés a helyi gazdaságban ( ) Alacsonyabb státuszú népesség beköltözése ( ) Elvándorlás tovább nő az ország fejlettebb területei és külföld elszívó hatására ( ) Az alacsony átlagkereset miatt a szakképzett munkaerő elvándorlása folytatódik ( ) Munkalehetőségek száma nem bővül ( ) Más idegenforgalmi, turisztikai területek elszívó ereje Tokaj rovására érvényesül ( ) Megújuló energia bevonásának elmaradása (1.10.7; ) Az országos úthálózat fejlesztés lassú előrehaladása miatt, késik a városközpontot tehermentesítő elkerülő út (39-es főút) megépítése (1.12.4) A szőlőkataszteri, szőlővel még nem betelepített övezeti területen a szőlőtelepítés gátja lehet, hogy az adott terület az ökológiai hálózat része. (1.12.4) Népi lakóházak és gazdasági épületek lebontása, tájidegen megoldásokkal történő felújítása (1.12.4) A tájpotenciál természetes elemeinek kedvezőtlen hasznosítása ( ) Zöldmezős beruházások komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek ( ) 188

189 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3. -a szerint: (4) A koncepció és s településszerkezeti terv egymással összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével készül. Tokaj Város Önkormányzata évben fogadta el egységes szerkezetben a hatályos építési szabályzatot, illetve a hatályos településszerkezeti tervet. A hatályos településrendezési eszközök az évben elfogadott településfejlesztési koncepció alapján készültek ban került jóváhagyásra a település Integrált Városfejlesztési Stratégiája. A rendezési terv készítéséhez az inputokat a településfejlesztési koncepció biztosítja. A településszerkezeti terv valamint a város fejlesztési elképzeléseit tükröző legfontosabb dokumentumok (Településfejlesztési Koncepció; IVS) városrészekhez kapcsolódó ill. tematikus céljai közötti kapcsolatok elemzésekor igen szoros egymásra épülés figyelhető meg. 50. táblázat: Településfejlesztési és -rendezési dokumentumok kapcsolata Településfejlesztési koncepció A városépítészeti örökség védelmének érdekében meg kell határozni a város épített környezetének jellemző karakter jegyeit, és ki kell választani azokat a karaktertípusokat, amelyek továbbélése kívánatos. Új városi üdülő, idegenforgalmi és szórakoztató területek kialakítása (ilyen lehet a Bodrogkeresztúri út és a Bodrog-kanyar közötti terület, a Csurgó-völgy, a bodrogközi területen a félszigetcsúcs és a vár környéke, a volt Patkó-bánya) Településszerkezeti terv Településrendezési terv Óváros Vegyes terület Településközpont Az értékvédelem és a területitelepülési identitás kiemelt elemei a településközpontok. Az elmúlt 50 év modernizációs és szerkezetátalakító kísérletei számos súlyos sebet ütöttek a településeken és központjaikon. Az elkövetkező évtizedek kiemelt feladata a településközpontok türelmesaprólékos megújítása, jellegük kiegészítése, hagyományaik ápolása. Ennek pozitív példája Tokaj városa. Vár Régészeti park: különleges terület Vár; beépítésre szánt terület, természeti területen kívül A terv a Sziget beépítésre szánt egész területét különleges, régészeti területként kezeli. IVS Az akcióterülethez illeszkedő közép távú célok: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése 2. Városrehabilitáció 3. Önkormányzati épületek állagának javítása 4. Ingatlan-hasznosítás 5. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése 6. Közlekedés fejlesztése 7. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Az akcióterülethez tartozó rövidtávú célok: 1. A Rákóczi vár romjainak a feltárása, látogathatóvá tétele a Bodrog és a Tisza egybefolyásánál fekvő szigeten. 2. A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése a 189

190 A város településszerkezeti fejlesztését - az adottságok figyelembevételével mind északi, mind déli irányban jelentős területi növekedéssel javasoltuk. Ezek a fejlesztési területek nem a város bővítésével épülhetnek be, hanem az egyes területrészek önálló funkcióval rendelkező városrészek lesznek, ezáltal meghatározva a város jövőbeli térszerkezetét. Ez a térszerkezet a Kopasz-hegy lábánál kialakítandó - lineárisan elhelyezkedő városrészek sorozata. Természeti környezet megőrzése: bármely fejlesztés esetében nagyon lényeges, hogy az adott fejlesztés ne bontsa meg a kialakult ökológiai egyensúlyt és lehetőleg a természeti környezet károsítása nélkül valósuljon meg. Váljon Tokaj Északkelet Magyarország borászati központjává Váljon Tokaj turisztikai központtá Váljon Tokaj kistérségi centrummá (statisztikai körzetközponttá) Váljon Tokaj vonzó európai kisvárossá Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztésének ösztönzése A város egyéb területei Különböző területek besorolása, a célok eléréséhez bevonni szükséges tartalék területek kijelölése, beépítésre szánt terület kijelölése megtörtént. Külterület Tokaj területe a természetföldrajzi adottságaiból adódóan kimagasló tájképi értékkel rendelkezik, mely a hegy, a síkság és a víz-folyás együttes látványában, vagy egyes részleteiben tükröződik. A település az épített környezet területi terjeszkedésének igénye és a településkarakter fejlesztése esetén a fenti adottságokat messzemenően figyelembe kell venni. Tematikus célok Különböző területek besorolása, a célok eléréséhez bevonni szükséges tartalék területek kijelölése megtörtént. Meglévő és tervezett infrastruktúra (pl. utak) jelölésre kerültek, beépítésre szánt terület kijelölése megtörtént. Bodrogon, amely megteremtené a kapcsolatot a fejlesztendő területtel, ezzel a város szerves részévé téve azt. Az akcióterülethez illeszkedő középtávú célok: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése 2. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése 2. Ingatlan-hasznosítás 3. Közlekedés fejlesztése 4. Úthálózat korszerűsítése 5. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Az akcióterülethez illeszkedő középtávú célok: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése 2. Kistérségi és városi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása (aktív, valamint ökoturizmus területén) 3. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 4. Közlekedés fejlesztése 5. Úthálózat korszerűsítése Közép- és rövidtávú célok eléréséhez beazonosított beavatkozási pontok: Idegenforgalom Szőlészet-borászat Munkahelyteremtés Épített és természeti környezet (Kis)térségi központi szerep Infrastruktúra 190

191 3.2. Problématérkép/értéktérkép A probléma- és értéktérkép elkészítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai és a partnerségi konzultációkon elhangzottak egyaránt. A problématérképen alapvetően az infrastruktúrák szintjén megjelenő problémák kerültek ábrázolásra, melyek egy része hálózatos problémaként jelenik meg, így azok pontszerű helyszíni beazonosítása nem lehetséges. Az értéktérképen az épített és természeti környezet adottságai mellett a településen elérhető térségi szinten is jelentős szolgáltatások egy része is megjelenítésre került. Megjegyzendő, hogy a város itt megjelenő értéktérképe közel sem teljes, Tokaj értékei számosak és természetesen más területekre is kiterjednek. Vannak a városnak olyan adottságai, intézményei is, melyek mindkét térképen megjelennek. Ilyen például a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, mely középfokú oktatásban jelentős szerepet tölt be a térségben, de infrastrukturális háttere beavatkozást igényel. Értéket jelent a város természeti környezete, de ez néhol gátja is a város területi terjeszkedésének. 82. ábra: Tokaj Problématérképe 191

192 (Forrás: saját szerkesztés) 192

193 83. ábra: Tokaj Értéktérképe (Forrás: saját szerkesztés) 193

194 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A városrész szintű elemzéshez elöljáróban el kell mondanunk, hogy Tokaj méreténél fogva nem többközpontú város, és a funkciók döntő többsége egy viszonylag jól körülhatárolható, ugyanakkor a település földrajzi adottságai miatt több, mint 2 kilométeren keresztül, a Bodroggal és a Tiszával párhuzamosan elnyúló centrumban találhatók meg, amely centrum a vasúti felüljárótól egészen az óváros ellentétes pereméig húzódik. A városrészek külön-külön történő elemzése tehát sokkal kisebb relevanciával bír, mint akár egy főt meghaladó lakossággal rendelkező város esetében. (Forrás: IVS) A településrészi lehatárolás alapját a településrészekre vonatkozó jellemző TRT besorolás és a területeket jellemző markáns eltérések, az azokból eredő eltérő fejlesztési szükségletek és lehetőségek, az eltérő szempontú fejlesztési irányok jelentik. Fontos megjegyeznünk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztályának megállapítása szerint Tokajban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek, így ilyen területek részletes bemutatása itt nem releváns. Fentieknek megfelelően a település közigazgatási határán belül, belterületen 9 három fejlesztési szempontból más megközelítést igénylő beavatkozási terület került kijelölésre: 1. Óváros 2. Vár 3. Város egyéb területei 9 belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó - a helyi építési szabályzatban kijelölt része (321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról) 194

195 84. ábra: Városrészek lehatárolása (Forrás: saját szerkesztés) 195

196 Óváros Városrészt határoló közterületek: - Serház u., Rákóczi u., Hajdú köz, Óvár u., Kossuth tér, Dózsa György u., Bem József u., Rózsa köz, Bethlen Gábor u., József Attila u. Városrészt területe az alábbi utcákra terjed ki: - Határoló közterületek: Szepessy köz, Zakó köz, Városháza köz, Névtelen utca (4 hrsz.) Területfelhasználási kategóriája: Településközponti vegyes terület (Vt) 85. ábra: Óváros (Forrás: saját szerkesztés) 196

197 Az Óváros Tokaj egyik legfontosabb turisztikai szempontú fejlesztési területe. A város értékes épületállományának, műemlékállományának nagy része itt található, de lakófunkciója is jelentős. Közlekedés és megközelíthetőség szempontjából a legfrekventáltabb helyen található, ugyanakkor jelentős része el van zárva a gépkocsiforgalom elől, amely így csak gyalogosan, vagy kerékpárral közelíthető meg. Az óvárosi rész jelenlegi beépítésének városképi értékei a tájigazdagság és a beépítés értékei mellett jelentős mértékben a rostos település útvonalvezetésén alapulnak. Az É D-i útvonalak íves, tört nyomvonalát, melyek közel párhuzamosak a folyóval, a hegyről lefutó meredek lépcsős, szűk, gyakran sikátorszerű keresztutcák metszik át, ezek biztosítják a keresztirányú közlekedést. A mai Kossuth tér és környéke a település legrégebbi magjához tartozik. A tér a település mindenkori köz-pontja vagy egyik központja volt. A középkori városi szövet legjellegzetesebb eleme az utcahálózat, de a teresedések is fontos összetevők, a városi szövet szerves részei. A terület központjaként meghatározható Kossuth tér nem is nevezhető jellegzetes, szervezett térnek, inkább az ide futó fontos utcák szabálytalan, hirtelen kiszélesedésének, melyet mára középkor óta itt megtalálható fontos középületek idehelyezése indokolt. Így a tér egyben ezek előtereként is működik. A tér szabálytalan alakja valószínűleg a valamikor itt zajló események (pl. piac), illetve a végzett tevékenységek és mozgások hatására alakult ki. Ez a városrész, illetve akcióterület a város arca, ezért is fontos, hogy megjelenésében is a vonzó európai kisváros képét mutassa, amely a történelmi borvidék központja, és a Világörökség része. A terület a hatályos településszerkezeti tervben belvárosi terület részeként jelenik meg. (Forrás: Tokaj Város Településrendezési Terve) Vár Városrészt határoló közterületek: - 03 hrsz.-ú erdő, 595 hrsz.-ú Bodrog folyó Városrészt területe az alábbi utcákra terjed ki: - 601/1 hrsz.-től 618 hrsz.-ú ingatlanig Területfelhasználási kategóriák: Temető K/te Különleges terület vár K/vár 197

198 86. ábra: A Vár (Forrás: saját szerkesztés) A Bodrog és a Tisza szögében vévő szigeten megépített Rákóczi vár maradványa kiemelkedő történeti régészeti -kultrális jelentőséggel bír. Felismerve a régészeti lelőhelyen húzódó régészeti emlékek jelentőségét miniszteri rendelettel védetté nyilvánították. A területen lévő várromnak mára egyetlen faldarabja maradt épségben a Bodrog folyó bal oldalán, ahol még egyébként lakóházak állnak. A tokaji vár feltárása a Tokaji Múzeum régészének vezetésével napjainkban folyik. A 605-ös hrsz.-on található izraelita temető országos műemlékvédelem alatt áll. A benne álló sírkövek műemléki értékek. Településszerkezeti tervben tervezett beavatkozás a területre vonatkozóan: - gyaloghíd a Bodrogon a Zákó köz folytatásában. 198

199 Város egyéb területei Az Óvároson és a Váron kívül eső városi területek nem kerültek további városrészi besorolásra. A város egyéb területei tehát magukba foglalják a már bemutatott két lehatárolt területen kívül eső teljes városi belterületet. 87. ábra: A város egyéb területei (Forrás: saját szerkesztés) 199

200 Fő területfelhasználási kategóriák: Vegyes terület Településközpont (Vt) Kisvárosias lakóterület (Lk) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) Ipari gazdasági terület (Gip) Üdülőterület üdülőházas (Üü) Különleges terület Sport (K/sp) Különleges terület Borház (K/bo) Különleges terület Temető (K/re) Különleges terület Oktatási (K/ok) Zöldterület Z Erdőterületek E Az Óvárost is magába foglaló, azt kívülről keretező un. belváros a település legtöbb funkciót magába foglaló területe. A terület a város szíve, kulturális és közigazgatási centruma. A belvárosban - és ezzel együtt az óvárosban - megmaradt a középkorban kialakult állapotra jellemző rostos településszerkezet. A folyókkal párhuzamos utcákat merőleges utcák és közök kötik össze, ami jellegzetes hegyvidéki települési elrendezést jelent. A belváros épületállománya zömmel a XVIII-XIX. században épült. A néhány díszes copf stílusú épület mellett Tokaj meghatározó épületstílusai a főutca déli szakaszán az utcákra üzletajtókkal nyíló XIX. századi kereskedő-, vagy üzletházak. A hegyoldali beépítésben néhol folyamatos sorokat alkotó szőlősgazda kétszintes házak a XVII. század kialakult típusát tükrözik. A belvárostól északra fekvő terület a belváros Patkóbánya által lehatárolt végétől Tokaj Bodrogkeresztúr felé elnyúló városrésze a Bodrog-part közelsége, a szép természeti környezet, és a viszonylag nagy szabad területek miatt a város egyik legtöbb lehetőséget magában rejtő, és az építészeti, műemléki kötöttségektől sokkal kevésbé terhelt kerületét képezi. Épp ezért a város dinamizálásának egyik kulcsterülete. Ezen a területen három fontosabb intézmény (Időskorúak Otthona, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, Dombi Sámuel Kistérségi Egészségközpont), néhány ipari üzem, és kevés lakóház található. Tulajdonképpen a 38. sz. út bevezető szakasza melletti egyoldalas beépítésről van szó. A terület turisztikai szempontból kiemelkedő potenciállal és vonzerővel bíró építménye a 2014-ben átadott Fesztiválkatlan. A belvárostól délre fekvő terület Tokaj legújabb, főként lakóövezeti része, többnyire éves kertes házakkal, immár jól kiépített közmű infrastruktúrával. A Kis-Tokaj részen a belvárosninál rendezettebb, a történelmi struktúra lenyomatát kevésbé magán viselő településrészt találunk. Az ingatlanok változó méretűek, nem ritkák az 1200 nm feletti ingatlanméretek, ami inkább a falusias jellegre utal. Az építési telkek jellemzően az utcára merőleges kialakításúak, egymással párhuzamos elrendezésűek. A Mezőgazdasági Szakiskolán, a rendőrőrsön és a benzinkúton kívül egyéb városi funkcióval nem rendelkezik, de már csak a viszonylag könnyen elérhető hasznosítható területek miatt is ennek bővítése javasolt. A déli terület alapvető funkciója azonban a lakóövezeti jelleg, amelynek radikális, 200

201 vagy akár jelentősebb megváltoztatása nem indokolt. A lakófunkció megőrzése és fejlesztése indokolttá teszi a funkció erősítését közösségi terek kialakításával, egyfajta alközpont létrehozásával. Az elnyúlóan északra és délre fekvő területek belvárossal való összeköttetése akár közúton, gyalogosan, vagy kerékpárral kifejezetten jónak mondható, a kommunális és egyéb infrastruktúrájuk az utóbbi években jelentősen fejlődött, az utcák, közterek rendezettek. Az Országos Területrendezési Tervben a távlati megoldások tekintetében, mintegy egyik súlyponti helyként jelölték meg Tokaj és térsége közúti tehermentesítését. A városon átmenő 37-es és 38-as számú főutakról a tranzitforgalmat levezető tervezett 39-es út nyomvonala kijelölésre került. A város déli részén elvezető elkerülő út nem csak a dél-hegyaljai települések forgalmi terhelését mérsékli, hanem lehetőséget nyújt a taktaközi és szabolcsi falvak főútra történő felfűzésére is. Településszerkezeti tervben tervezett beavatkozás a város egyéb területeire vonatkozóan: - tartalék sport és zöld terület a Bodrogkeresztúri út északi oldalán, az Üdülővárossal ellentétes oldalon - kertvárosias lakóterület, ipari gazdasági terület kialakítása a Tarcali úttól délre, a belterület határa mentén - települési elkerülő út a Ladányi út és Tarcali út között a település déli végénél - gyűjtő utak kialakítása a Tarcali és az elkerülő út között északi-déli irányultsággal - tömbbelső feltárása a Jókai Mór Baross Gábor utca között A város ezen területein fontos a már meglévő funkciók megtartása, de bővítésük is szükséges. Fontos a kereskedelem, és az egyéb idegenforgalmi szolgáltatások színvonalnak emelése, továbbá a járási központ szerepköréből fakadóan a városnak ezt a központi funkciót is erősítenie kell. Az óvároson kívül eső utak, kerékpárutak, járdák zöldfelületek, közterek között az elmúlt évek fejlesztései hatására is akadnak még felújításra, megújításra várók, ezek fejlesztése is indokolt. Igaz ez világörökség részét nem képező területeken lévő települési infrastruktúrára is. A város be nem sorolt területein szükséges még további parkolók kialakítása, légkábelek kiváltása, közvilágítás korszerűsítése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási Főosztálya által megküldött, a 2011-es népszámlálási adatokból előállított adatszolgáltatás alapján Tokajban nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a szegregátum feltételeinek. A 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül (tehát mindkét mutatóban) eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Tokaj, mint járásszékhely város esetében szegregátumnak minősül az a terület, ahol ez a mutató nagyobb egyenlő, mint 35% és szegregációval veszélyeztetett terület ahol az érték nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%. 201

202 (Települési szintű adatok alakulása Tokajban: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 16,9%, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 48,8%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 13,3%) Tokajban a beazonosított szegregációval érintett területek lakossága nem haladja meg az 50 főt, tehát beavatkozási tervet igénylő valódi szegregátum nem található a városban, viszont az adatok alapján 5 területet jelölt meg a KSH, mint szegregáció szempontjából érintett területet. 88. ábra: Tokaj szegregátum áttekintő (Forrás: KSH adatszolgáltatás) 202

203 A KSH által megjelölt területekre általánosságban elmondható, hogy ezeken a területeken a népesség elöregedése, a kis lakosságszámból fakadó adattorzulás, illetve egy esetben bentlakásos intézmény jelenléte okozta a magas szegregációs mutatókat Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő fejlesztési területként feltétlenül tárgyalandó a Tokaj esetében kiemelt szereppel bíró külterületekről 10, két fejlesztési szempont miatt is: 1. Hosszú távon a város településszerkezeti fejlesztési elképzelése az adottságok figyelembevételével a mind északi, mind déli irányban történő jelentős területi növekedés. Ezek a fejlesztési területek nem a város bővítésével épülhetnek be, hanem akkor, ha az egyes területrészek önálló funkcióval rendelkező városrészekké válnak, ezáltal meghatározva a város jövőbeli térszerkezetét. Ez a térszerkezet a Kopasz-hegy lábánál kialakítandó lineárisan elhelyezkedő városrészek sorozatát vázolja fel. (Forrás: IVS) 2. A város kitörési pontját jelentő turizmus és borászat szempontjából szintén jelentős fejlesztési tartalékokkal rendelkező területként is figyelembe kell venni a fejlesztési elképzelések kialakítása során. A külterület részletes leírása: Területfelhasználási kategóriák: Mezőgazdasági terület szőlő, gyümölcsös (Mk) Mezőgazdasági terület gyep, rét (Má/r) Mezőgazdasági terület szántó (Má/sz) Ipari gazdasági terület (Gip) Különleges terület Borház (K/bo) Különleges terület bányaterület (K/b) Különleges terület borház (K/bo) Erdőterületek (E) Vízgazdálkodási terület természetes vízfelület (V/tv) Vízgazdálkodási terület vízmosás, árok (V/vm) Vízgazdálkodási terület Vízbeszerzés (V/b) Vízgazdálkodási terület töltés (V/t) A Tisza keletkezését tekintve megegyezik a Bodrogköz és a Taktaköz kialakulásával, mely szerint a Kopasz-hegy észak-keleti és dél-keleti oldalán kialakult haránttörések mentén felszíni süllyedések következménye. A megsüllyedt felszínen többnyire észak-déli irányú folyóvízhálózat alakult ki. Ilyen tehát a Tisza és mellékfolyója, a Bodrog is. A folyók Észak és Kelet felől keretezik az igazgatási 10 külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része (321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról) 203

204 területet, és közel észak-déli irányban átszelik a Bodrogzug gyepműveléses területeit, majd kísérik a lakott területet, és délen a szántóműveléses területeket. A Bodrogot és a Tiszát védgátak kísérik, vízminőség a Tiszán I. a Bodrogon II. osztályú. A tiszalöki duzzasztás a Bodrogot is hajózhatóvá tette. 89. ábra: Külterület (Forrás: saját szerkesztés) 204

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben