Európa mezôgazdasága T E L L U S. 1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet. Az Európai Bizottság támogatásával

Átírás

1 1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet T E L L U S Európa mezôgazdasága Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége z Európai Bizottság támogatásával magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare ccess Programjának támogatásával készült

2 CEJ köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európai Bizottság: Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság Európai szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége EFM Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége ECP Európai Növényvédelmi Szövetség ES Európai Ùrügynökség Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság FEDES Európai Állategészségügyi Szövetség FEFC Európai Takarmánygyártók Szövetsége Minisztériumok: usztria Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium Belgium griinfo Vallon Régió Mezôgazdasági Minisztérium Finnország Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium Oktatási Minisztérium Németország Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium Görögország Földmûvelésügyi Minisztérium Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Írország Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Luxemburg Oktatási Minisztérium Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Hollandia Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Mások: Syngenta (vetômagok és növényvédelem) Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet Szerkesztôk: Rémy Battinger, Jean-Claude Parot. Illusztrálta: Jean-Marc Dubois. Külön köszönet Georg Häusler-nek értékes közremûködéséért. magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare ccess Programjának támogatásával készült. Copyright CEJ February 2002 D/2002/9406/2 fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni. ISBN Fényképek Copyright Cover: MFF. P4: L. Mouritsen - R. Battinger - C. Recatala. P5: S. Lintunen -. Gaccardi - T. Papaconstantinu. P7: INR/J.Weber. P8: MP. P9: MP - CE. P10: MP. P11: ID/Peter Meyer - MP. P13: CIV - CIDIL. P16: INR - INR/Deffontaines - Vallet. P18: MP. P19: MP. P24: ISME. P25: MP - MFF. P26: INR/G.Paillard. P27: MP - CE. P28: CIDIL - MP. P29: MP/N.Brokensha. P32: C. Recatala - MP. P33: INR/L.Damour - INR/Lavalette - INR/L.Damour - E. Vallet. P34: INR/JM Lespinasse - L.Vidal - M.Gosselin - MP. P35: INR/P.Paillard - INR/B.Fayé. P36/37: ES. Ezt a dokumentumot a CEJ adja ki. z Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.

3 E u r ó p a m e z ô g a z d a s á g a Elsô füzet Európa mezôgazdasága Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége z Európai Bizottság támogatásával magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare ccess Programjának támogatásával készült

4 E u r ó p a m e z ô g a z d a s á g a Európa mezôgazdasága mai gazdák és munkájuk oldal Ismerkedjünk meg néhány európai gazdával és gazdaasszonnyal 4 Gazdák és gazdaságok Európában 6 Hogyan lehetünk gazdák 8 mezôgazdaságban dolgozni 10 gazdálkodás feladatai Élelmiszertermelés 12 föld hasznosításának megtervezése és kialakítása 14 Részvétel a vidéki életben 18 Egy kis történelem: a mezôgazdaság régen és ma 20 gazdasági állatok helye vidéken a középkortól napjainkig 22

5 E u r ó p a m e z ô g a z d a s á g a Termelési módszerek Gazdálkodás: munka a természettel és élôlényekkel 24 különbözô termelési módszerek 26 Mezôgazdaság és minôség: termények és állatok szállítása 28 élelmiszerbiztonság 30 Vízgazdálkodás 32 Mezôgazdasági kutatás 34 z ûrkutatás és a mezôgazdaság 36 Mezôgazdaság és az Európai Unió z Európai Unió fôbb mezôgazdasági övezetei 38 Közös grárpolitika 40 z európai mezôgazdaság helye a világban 42 Szószedet 44

6 4 mai gazdák és munkájuk Ismerkedjünk meg néhány európai gazdával és gazdaasszonnyal Tina Dániából munkaidôm felében ápolónôként dolgozom. fennmaradó idôben a gazdaságunkban dolgozom a férjemmel. 450 disznót tartunk. 200 hektár* szántóföldön gazdálkodunk, búzát, repcét és rozst termesztünk. Krumplival is foglalkozunk, azt egy csipszkészítô gyárnak adjuk el. gazdaságunkban két munkást alkalmazunk. Télen tudunk csak egy kis idôt fordítani magunkra, ekkor szoktunk elmenni üdülni. Janny Franciaországból 95 hektáron termesztek gabonát, leginkább búzát, árpát és repcét. z elmúlt néhány évben pedig más növényeket, például lóherét is kezdtem termeszteni a vetômagjuk miatt. z általam megtermelt magokat eladom más farmereknek, akik lóherét termesztenek belôle. repcém felébôl repceolajt készítenek, a másik felét pedig energiarepceként biodízel* elôállítására használják. Tavasszal spárgát termesztek, amit helyben és éttermeknek adok el. Celestino Spanyolországból Narancsot termesztek Valenciától nem messze, 14 hektárnyi gyümölcsösöm van. Ez családi gazdaság, de valójában én vagyok az egyetlen, aki a gazdálkodás mellett döntöttem. Sajnos a földünk több kis darabból áll, ezért nehéz mûvelni, viszont nagyon jó öntözôrendszerünk van. gyümölcsöt októberben kezdjük el szedni, és júniusig folyamatosan tart a szüret. Szerzôdésem van egy kiskereskedôvel, aki megveszi a termésemet. Ha több lett a termés, mint amennyit a kereskedô kért, a többlet gyümölcs a fákon marad.

7 5 mai gazdák és munkájuk Sirpa és Petteri Finnországból 26 tejelômarhánk, 38 hektár gabonánk és pár hektárnyi erdônk van. Minden napunk fejéssel kezdôdik. ztán, évszaktól függôen vagy a földeken, vagy az erdôben dolgozunk. Van egy napszámosunk is a nyári szántóföldi munkákra, illetve egy favágónk a téli favágáshoz. ndrea Olaszországból 24 éves vagyok, a szüleimtôl örököltem a gazdaságot, aminek a neve: Orto del Pian Bosco. Kertész vagyok, biogazdálkodást folytatok (lásd: 27. oldal). 15 hektár földem van, amin zöldséget, szôlôt és levendulát termesztek. Sok kétkezi munkát igényel a gazdaság, fôleg tavasszal a vetés és nyáron a betakarítás. termékeim garantáltan biotermékek, a gazdaságban és a piacon is árulom ôket, és egy szövetkezetnek* is értékesítek. Theo Görögországból 37 éves vagyok. Görögország északi részén, Macedóniában gazdálkodom. gazdaságot a szüleimtôl vettem át. 4 hektáron termelek barackot. Görögországban sokan termelnek barackot. termést egy szövetkezetnek adom el. jövôben azt tervezem, hogy a gazdaságom egy részén átállok biotermelésre. zon kívül szeretnék a falusi turizmusba is bekapcsolódni.

8 6 mai gazdák és munkájuk Gazdák és gazdaságok Európában Hány gazda van az Európai Unióban? z Európai unió 378 millió lakosa közül 155 milliónak van állása. Ezt a réteget nevezzük dolgozó népességnek. Ám ebbôl alig 7 millióan dolgoznak teljes munkaidôben a mezôgazdaságban, erdészetben és halászatban. gazdálkodók száma valószínûleg tovább fog csökkenni a mezôgazdaság folyamatos fejlôdése következtében. Ennek eredménye az, hogy kevesebb munkával többet lehet termelni. mezôgazdaságból élôk aránya Görögországban a legnagyobb (az összes dolgozó 17%-a) Portugáliában a földmûvesek, kertészek, erdészeti és halászati munkások a teljes dolgozó népesség 13%-át teszik ki. jelentôs mezôgazdasággal rendelkezô államokban mint Belgium, Dánia és Franciaország a gazdák, kertészek, erdészek és halászok száma a teljes dolgozó népesség csupán 2-5%-át teszi ki. Gazdálkodók (vagy gazdaságok) száma (1000) Belgium 65 Dánia 63 Németország 518 Görögország 821 Spanyolország 1,168 Franciaország 662 Írország 148 Olaszország 2,302 Luxemburg 3 Hollandia 104 usztria 206 Portugália 411 Finnország 91 Svédország 84 Egyesült Királyság 223 Európai Unió 6,869 Forrás : Eurostat, 1997.

9 7 mai gazdák és munkájuk gazdák gazdák felelôsek azért, hogy a gazdaság, amelyben családjukkal dolgoznak, jól mûködjön. Néhány munkát a gazdaságban alkalmazott teljes munkaidôben foglalkoztatott dolgozók, vagy idénymunkások végeznek. Ezeknek a napszámosoknak a létszáma igencsak változó országonként, sôt gazdaságról-gazdaságra is, attól függôen, hogy a gazdaság mivel foglalkozik. kertészetekben* például igen sok napszámost foglalkoztatnak. z európai gazdák többsége 45 év feletti, csupán csak 8%-uk 35 év alatti, és csak 23%-uk fiatalabb 45 évnél. Németország, usztria és Finnország rendelkezik a legfiatalabb gazdatársadalommal. Minden 10 európai gazda közül 6-an csak részmunkaidôben dolgoznak a mezôgazdaságban, mellette valami más foglalkozásuk is van. gazdaságok Napjainkban az Európai Unióban 7,3 millió gazdaság van. Ez a szám 1980-ban még meghaladta a 9 milliót. csökkenés, ami tart már egy ideje, egész Európában jellemzô folyamat. birtokméretek különbözôek Európa-szerte (lásd a grafikont lentebb) 80 ha 70 ha Átlagos birtokméret a mezôgazdasági mûvelésre alkalmas terület mérete szerint (ha), (Forrás : Eurostat, 1999.) 60 ha 50 ha 40 ha 30 ha 20 ha Európai Uniós átlag: 18, ha ha 0 ha ha Dánia Luxemburg Franciaország Svédország Egyesült Királyság Németország Írország Finnország Spanyolország Belgium Hollandia usztria Portugália Olaszország Görögország farm Ez a grafikon bemutatja az átlagos birtokméretek közti különbségeket az Európai Unión belül. z átlagméretet jelzô oszlopok azonban nem mutatják az országokon belüli birtokméretbeli különbségeket. nagy, közepes és kis területû birtokok aránya minden országban eltérô. Ezek a különbségek függnek az egyes országok történelmétôl, és a termelési rendszerek, módszerek fejlôdésétôl, továbbá az adott ország éghajlati és domborzati viszonyaitól, s ez minden régióban egyedi. Megjegyzés: gazdaságok bevétele nem feltétlenül függ össze az adott birtok méretével néhány hektárnyi szôlô többet hozhat a konyhára egy ismert borvidéken, mint egy 100 hektáros lugas valami kopár hegyoldalon. Ne keverjük össze a gazdatársadalmat és a vidéki népességet! gazdatársadalom azokat a gazdákat és családjaikat foglalja magában, akik a mezôgazdaságból, a földjeiken végzett munkából élnek. Hagyományosan ez a réteg képviseli a vidéken élôk legnagyobb részét Európában. vidéki népesség mindazon embereket magában foglalja, akik nem nagyvárosokban élnek. kármi is a foglalkozásuk: boltosok, tanárok vagy épp jogászok, ha vidéken élnek, ebbe a rétegbe tartoznak, a gazdákkal együtt. z Európai Unió tagországaiban jellemzô napjainkban, hogy a gazdáknak olyan szomszédaik vannak, akik nem gazdálkodással foglalkoznak, csak csendesebb, békésebb életre vágytak, és ezért költöztek ki a városokból.

10 8 mai gazdák és munkájuk Hogyan lehetünk gazdák? gazdálkodás és a birtokok sokáig apáról fiúra szálltak. Ma ez még mindig jellemzô folyamat, de már közel sem az egyetlen lehetôség Családi ügy Gazdálkodást általában olyan birtokon folytatnak, amely már generációk óta egy család tulajdonában van. Tehát a család története és öröksége* a gazdaság részévé vált. gyerekek sokszor folytatni akarják ezt a vállalkozást. Sok termelési ágazatban megfigyelhetô ez a folyamat, de leginkább a nagy állattenyésztô, szántóföldi és szôlôgazdaságokban*. De az élet tele van meglepetésekkel: néha elôfordul, hogy valaki teljesen más háttérrel összeházasodik egy gazda fiával vagy lányával és nem tart túl sokáig, míg beletanul a munkába! Életstílus gazdák a munkájukat a természettel szoros kapcsolatban végzik. Ez olyan foglalkozás, aminek megvannak a maga korlátai, de ugyanakkor sajátos életstílust tesz lehetôvé. Egyre kevesebb a gazdálkodó gazdák száma az Európai Unióban rohamosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Olyan fiatalokra van tehát szükség, akik átveszik a szüleik munkáját a gazdaságokban, vagy átveszik a gazdaságokat annak ellenére, hogy nem gazdálkodói családból származnak. fiatalok gyakran a városokban keresnek munkát. Mivel lehetne ezeket a fiatalokat arra ösztönözni, hogy a mezôgazdaságban próbáljanak elhelyezkedni ezekben a régiókban? Mi a megoldás a gazdák számára? sûrûn lakott országokban és területeken a földekre azért van szükség, hogy házakat építsenek, ipari területeket hozzanak létre, szélesítsék az autóutakat és autópályákat. Emiatt a földek iránti kereslet nô, a telekárak gyorsan emelkednek. Ez a helyzet például Hollandiában, Luxemburgban és Dániában. megoldás a gazdák számára? Egyesek olyan szomszédos országba költöznek, ahol kevesebb gazda van, és ahol még vannak elérhetô birtokok.

11 9 mai gazdák és munkájuk Földbérlés Sok termesztési területen, mint például a szôlészetek* környékén a birtokok nagyon drágák. Emiatt nagyon nehezen tudnak a fiatal gazdák földhöz jutni. megoldás tehát sok esetben a föld bérlése a tulajdonosától. gazdálkodó bérleti díjat fizet a használt területért. Megoldás és segítség hhoz, hogy gazdává válhass, meg kell tanulnod a szakmát. Európaszerte találhatók olyan oktatási intézmények, amelyek mezôgazdasági oktatásra és képzésére szakosodtak. Lehet, hogy a földmûvelés még mindig öröklôdô foglalkozás, de egyben szakma is, amit középiskolákban és magukon a birtokokon is elsajátíthatnak a majdani gazdák. Néhány országban olyan programot dolgoztak ki, amely támogatást nyújt a fiataloknak, akik gazdálkodással szeretnének foglalkozni. Például pénzügyi támogatást de ahhoz, hogy ehhez hozzájuthass, bizonyos képzettséggel kell rendelkezned! z Európai Unió a fiatal gazdák külföldre utazását és gyakornokoskodását is támogatja, amikor is különbözô országokba utaznak néhány hétre vagy hónapra, hogy tapasztalatokat szerezzenek ottani gazdaságokban. gyakornokok számára érdekes megfigyelni, hogyan dolgoznak külföldön a saját hazájukban alkalmazott módszerekhez képest, hogyan oldják meg a problémákat, amelyekkel szembesülnek.

12 10 mai gazdák és munkájuk mezôgazdaságban dolgozni Dolgozhatunk a mezôgazdaságban akkor is, ha nem akarunk gazdák lenni? Elsô kapcsolat, idénymunkák Ha meg akarjuk ismerni, mit is jelent gazdálkodni, elôször talán a legjobb lépés, ha betakarításkor idénymunkát vállalunk valahol. Igazából elég sok munka van ilyenkor, mert sok növényt nem lehet géppel begyûjteni. Igen széles a választéka az ekkor vállalható munkáknak: eperszedés, szôlôszüretelés, meggy-, alma-, vagy körteszedés, dohánylevélgyûjtés, és így tovább. szôlôszürethez sok idénymunkásra van szükség Oktatás és szakképzés Teljes munkaidôs mezôgazdasági szakmunkásnak és mezôgazdasági technikusnak is tanulhatsz. Felelôs lehetsz egy termelési folyamatért egymagad, vagy néhány alkalmazottal együtt. növénytermesztésen és állattenyésztésen belül a választási lehetôségek széles skálája áll rendelkezésedre, a gyümölcstermesztéstôl a zöldségtermesztésen keresztül a gabonatermesztésig. Ha pedig jobban érdekelnek az állatok, akkor sincs baj, hiszen sok munkalehetôséget tartogat a tejelômarha- sertés- és baromfitenyésztés is. De ott van még az erdészet, halászat, élelmiszeripar a lista elég hosszú. Ilyen munkák végzése közben könnyen találhatod magad kinn a földeken egy traktoron vagy valamilyen más gépen ülve, egy üvegházban, egy pincészetben, és így tovább. Csak szeretned kell, amit csinálsz. Szakiskolai oktatás

13 11 mai gazdák és munkájuk Kapcsolódó szakmák Egy gazda soha nem dolgozik elszigetelten: más emberekkel van körülvéve. Munkája során gyakran kerül kapcsolatba szakemberekkel, akik tanácsot adnak, milyen vegyszereket használjon, milyen berendezéseket, szerszámokat vásároljon, milyen gazdasági épületet építsen, vagy épp milyen számítástechnikai eszközöket illetve programokat vásároljon. Sok termék is megfordul a szakértôk keze alatt: ôk ellenôrzik a tej minôségét, a vágóhidakról kikerülô hús minôségét, míg mások borokat kóstolnak végig, hogy megállapítsák az esetleges hibákat, és segíthessenek kijavítani azokat. z erdészetben a kivágásra ítélt fák minôségi felmérése és a telepítés megszervezése is szakemberek feladata. Mindenkinek van valami nélkülözhetetlen feladata! Még a könyvelôké is az, hiszen ôk készítik el az év végi mérleget annak alapján, ami az adott idôszak során történt. szakember tanácsokkal látja el a gazdát Új szakirányok mezôgazdaság folyamatosan változik, új problémák látnak napvilágot, és új munkahelyek jönnek létre. Itt van például mindjárt a környezetgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó munkák. vízgazdálkodás is fontos szerephez jutott az utóbbi idôkben. Tehát még ha nem is vagy igazi gazda, akkor is dolgozhatsz a mezôgazdaság területén!

14 12 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a Élelmiszertermelés gazdák által termesztett növényekbôl cukrot és olajat, az állatokból pedig zsírt és fehérjét állítanak elô. Tápanyagszükségletünk Fehérjék Miért fontos? fehérjéket nevezhetnénk a testünk építôkockáinak is. Egész életünkben szükségünk van rájuk. mikor növekedünk, belôlük lesznek izmaink és csontjaink. Idôsebb korunkban ezek segítenek testünk egyes részeinek (például a bôr) kicserélôdésében (a bôrünk folyamatosan elhasználódik, de az alatta lévô rétegek mindig újratermelôdnek). bôr is sok fehérjét tartalmaz. fehérjék testünk minden részében megtalálhatóak, ezért is fontos, hogy eleget fogyasszunk belôlük. Mit biztosít a mezôgazdaság? fehérjéket elsôsorban az állatok állítják elô. zért is tenyésztjük ezeket az állatokat, hogy ellássanak minket az oly fontos fehérjékkel: Tejjel a szarvasmarhák, juhok és kecskék, Tojással a baromfik, Hússal a sertések, juhok, kecskék, baromfik és nyulak, Halhússal a halak; növények általában nem tartalmaznak túl sok fehérjét. zonban vannak kivételes növények, amelyeket kifejezetten nagy fehérjetartalmuk miatt is termesztünk. legismertebb közülük a szója. Ide tartozik még a bab, borsó, lencse, stb. Cukrok (Glucidok) Zsírok (Lipidek) cukrok és zsírok energiát biztosítanak. tested minden nap energiát használ a légzéshez, a testhômérséklet fenntartásához, a járáshoz és minden más mozgáshoz. mikor futsz vagy sportolsz, rengeteg energiára van szükséged. De még amikor alszol is használ a szervezeted energiát. szíved ver, a tüdôd és más szerveid is mûködnek. z evés az, amivel fel tudod tölteni energiakészleteidet. cukor, amit a konyhában használunk (akár kristálycukor vagy kockacukor) cukorrépából, vagy cukornádból készült. De vannak más cukorforrásaink is: zöldségek és gyümölcsök úgynevezett gyors cukrokat tartalmaznak. zért hívjuk ôket így, mert gyorsan felszívódnak a vérbe. mikor megeszel egy almát, a benne található cukor néhány percen belül a véredbe kerül; Vannak olyan cukrok is, amelyek nem édesek: a leggyakoribb a keményítô. Ez a búzában található, ezért természetesen a kenyér is tartalmazza. Fellelhetô még a burgonyában és a rizsben is Ez lassú cukornak számít. Ha megeszel egy szelet kenyeret, vagy egy darab krumplit, percbe telik, míg az emésztésed a cukrot a véredbe juttatja. lapvetôen két fajta zsír van: Állati eredetû zsírok, mint amit a tejföl, vaj, hús vagy hal tartalmaz; Növényi eredetû zsírok, amivel mi olaj vagy margarin formájában találkozunk. Ezekbôl a növényekbôl nyerhetünk növényi zsírokat: olíva, repce, napraforgó és szója.

15 13 Tápanyagszükségletünk Vitaminok és ásványi anyagok Miért fontos? g a z d á l k o d á s Nélkülözhetetlen részei táplálkozásunknak, noha csak igen kis mennyiséget fogyasztunk belôlük. z ásványi anyagoknak nagy szerepe van a csontjaink kialakulásában. Ilyen például a kalcium, ami az egyik legfontosabb mind közül. vitaminok nélkülözhetetlenek a testünk növekedéséhez és zavartalan mûködéséhez. i f e l ad a t a Mit biztosít a mezôgazdaság? Ásványi sókat és vitaminokat minden táplálékunk tartalmaz, függetlenül attól, hogy állati vagy növényi eredetû-e az adott élelmiszer. Ennek oka egyszerû: az állatoknak és növényeknek is szüksége van ásványi sókra ahhoz, hogy szervezetük fejlôdjön, és vitaminokra, hogy zavartalanul mûködjön. Tehát mikor zöldséget, gyümölcsöt, húst vagy tejet fogyasztunk, ezeket az ásványi sókat és vitaminokat vesszük magunkhoz. Például a citrusfélék a C-vitamin tartalmuk miatt fontosak, a tej a kalciumtartalma miatt, stb. kkor jutunk megfelelô mennyiségû ásványi sóhoz és vitaminokhoz, ha megfelelôen változatos az étrendünk nemcsak étkezésenként, hanem évszakok szerint is. Rostok rostok apró szálak (fonalak), amelyek felépítik a növényt. Nem szolgálnak táplálékul, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy a belek (vagy ahogy mondani szokás, az emésztôszervek ) folyamatosan és jól mûködjenek. táplálékunkban található rostok vizet tartalmaznak, ami megkönnyíti a beleinken való áthaladásukat. Rostot találunk a zöldségekben, például a póréhagymában, édesköményben és a salátában. gyümölcsök szintén tartalmaznak rostot. Víz víz testünk egyik alkotóeleme. Testsúlyunk fele voltaképpen nem más, mint víz.. te korodban naponta körülbelül másfél liter vizet kell elfogyasztani, ami történhet ivással is, de a táplálékunk is sok vizet tartalmaz, fôleg a zöldségek és a gyümölcsök. helyes étrend titka: fogyassz mindenféle élelmet! Ha valamibôl aránytalanul sokat eszel, azzal felborítod a táplálkozási egyensúlyt, ez pedig meglátszik a testeden is. Ha például túl sok cukrot vagy zsírt eszel, akkor a szervezeted elkezdi felhalmozni ezeket. Így kezdôdik az elhízás. z evés: szükséglet és élvezet Mindannyiunknak meg kell találni azt a kiegyensúlyozott táplálkozást, ami illik korunkhoz, testmagasságunkhoz és aktivitásunkhoz. táplálkozás szükséglet de ugyanakkor élvezet is. mikor eszel, az összes érzékszervedet hatások érik: a színe annak, amit eszel, az érintése, a szaga, az íze ezek mind hozzájárulnak az evés nyújtotta élvezethez. Hát nem külön öröm az, ha társaságban barátok vagy szülôk körében fogyaszthatod el az étkezést? Minden családi ünnep egy lakoma köré épül. És akkor még nem is beszéltünk a piknikekrôl és a bulikról

16 14 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a föld hasznosításának megtervezése és kialakítása (1) Európa területeinek nagy része földmûvelôk és erdészek kezelésében áll. Ha egymás mellé raknánk a mezôgazdasági vagy erdészeti mûvelés alatt álló összes területet, azt látnánk, hogy az Európai Unió területének 80%-a ide tartozik (vagyis a meglévô 4 millió négyzetkilométerbôl 3,2 millió négyzetkilométer). belvizek (csatornák, folyók és tavak), és a különféle célokra használ terület, pl. a városi épületek, az utak, az autópályák a teljes felszínnek csak kis részét fedik le, és nagy területek választják el ôket egymástól. térképrôl látható, hogyan változik a területek felhasználása országonként és régiónként. Nagy erdôterületek (a teljes terület több, mint 60%-a) kismértékû földmûveléssel és sok tóval: Svédország, Finnország Nagy munkaerôpiac (a teljes munkaerôpiac több, mint 43%-a), de sok beépített területtel, ipari létesítménnyel, és sok helyet foglaló építménnyel: Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg, a nagy népsûrûségû országok Sok erdészeti hasznosítású terület, fôleg a hegyekben, de nagyjából ugyanannyi mezôgazdasági hasznosítású terület: usztria, Görögország Portugáliában a föld használat szerinti megoszlása az Európai Uniós átlaghoz hasonlít: 35% erdô, 43% mezôgazdasági terület, és 22% más célra használt terület. Nagy arányú mezôgazdasági hasznosítás (a teljes terület legalább 55%-a): Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország De Nyugat-Európa egyes régióiban a vidék abban is eltérô képet mutat, hogy milyen módon hasznosítják a mezôgazdasági területeket. skandináv országokban a teljes mezôgazdasági területet szántják. nedvesebb éghajlatú országokban a tengerhez való közelség vagy a magasság miatt jellemzôek a folyamatosan gyeppel borított területek. Ez a jellemzô Írországra, az Egyesült Királyságra, Luxemburgra, Hollandiára és usztriára. Görögország, Spanyolország, Portugália és Olaszország déli régióiban a gyümölcsfák (citrusfélék, mandula, olíva, stb.) és a szôlôk foglalnak el tekintélyes méretû területeket. Láthatjuk tehát, hogy Európában, ahol mindig is az erdôk és a szántóföldek aránya volt a meghatározó jellemzô, még mindig ez befolyásolja legjobban az egyes országok területeinek a szervezését és alakítását.

17 15 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a km ( térképet J-Cl. Parot készítette, a Graph agri Europe oldalán szereplô adatok alapján.)

18 16 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a föld hasznosításának megtervezése és kialakítása (2) gazdák alakítják a mezôgazdaság képét tájkép, amit Európán keresztülutazva megcsodálhatunk, a gazdák keze munkáját dicséri. z emberek a vidék képét a természet nyújtotta lehetôségekkel és akadályokkal összhangban, valamint a választott mezôgazdasági ág szerint alakították és alakítják ma is: a földparcellák mérete és alakja, a földek körüli sövények vagy kerítések megléte vagy hiánya, a gazdaságok elhelyezkedése csoportosan vagy egymástól távol sosem a véletlen mûve. Ezért aztán az állatok és haszonnövények különbözô kombinációi hatással vannak a tájképre, és hozzájárulnak a vidéki táj változatosságának kialakításában túloldali térkép megmutatja, hogyan oszlik meg Európában a három fô mezôgazdasági tájképfajta: a kaszálók (élô sövényekkel, stb.), a szabad földek és a mediterrán táj. Jelzi ezen kívül még két speciális tájfajta: a polderek és a huerták helyét. Kaszálók : Bekerített területek és elszórt lakóhelyek, sok legelôvel. z állattartás a jellemzô gazdálkodási forma. Svédországban és Finnországban csupán az erdôk közepén elhelyezkedô tisztások tartoznak ebbe a kategóriába. Szabad földek: Szabad földek és élôhelyek, a lakóhelyek gyakran csoportosan helyezkednek el. Sok a szántott terület: gabonafélék, cukorrépa és burgonya nagy mennyiségû termesztése a jellemzô. Mediterrán tájak : Változó méretû gabonaföldekkel és gyümölcsösökkel borított táj. Nagy falvak, és elszórt gazdaságok jellemzik. dombságokat gyakran teraszosan mûvelik. zok a vidéki területek, amelyeket a tengertôl hódítottak el az emberek a polderek a gátak mentén elnyújtott falvakkal. Kevés fa. fô huerták, az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés céljából folyamatosan öntözött területek.

19 17 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a Miközben az élelmünket termelik meg, a gazdák alakítják és óvják a vidéket. tevékenységük révén hozzájárulnak bizonyos veszélyek csökkentéséhez is: - kecskék és juhok vonulása a cserjés területeken csapásokat alakít ki, így ritkábban keletkeznek erdôtüzek, és súlyosságuk is csökken. - z állatok hegyi réteken történô legeltetése csökkenti a lavinaveszélyt. - lejtôk mûvelése és beültetése fákkal csökkenti a talajeróziót - folyóvizek mentén elhelyezkedô legelôk csökkentik az áradásveszélyt km ( térképet R. Lebeau készítette.)

20 18 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a Részvétel a vidéki életben gazdák együtt dolgoznak régmúlt idôktôl kezdve a gazdák összeállnak, hogy bizonyos tevékenységeket együtt végezzenek: régebben az aratás és a cséplés*, ma például a szüret és a betárolás miatt teszik ezt. z ilyen együttmûködés jó szórakozás is lehet. z emberek a közös érdekeiktôl függetlenül is segítették egymást már a középkor óta elég csak a francia fruitière-ekre gondolni (a Jura-helységben gazdálkodó tejtermelôk kis szövetkezetei* sajtkészítés céljából), vagy a németalföldi wateringue-ekre (a tengerszint alatti területek lecsapolására szövetkezô gazdák). Így alakultak ki a szövetkezeteknek*, az önkéntes biztosítók*, a szakszervezetek*, gazdacsoportosulásoknak, amelyek a XIX. századra jöttek létre Hollandiában, Dániában és Németországban. Ezáltal: - a gazdák hitelszövetkezeteket hozhatnak létre, - a csoportos vásárlás révén a csökken a készletek költsége, - a szövetkezet intézi a készletek beszerzését, a tárolást, az értékesítést és néha a feldolgozást, - a gazdák közösen vásárolják és használják a mezôgazdasági gépeket. gazdák együtt használják a mezôgazdasági gépeket, eszközöket Ezek a szervezôdések, szövetkezetek elôsegítik a helyi fejlôdést is. Ez a helyzet a szôlészetekben, ahol a gazdák közösen végzik a borkészítéssel kapcsolatos valamennyi feladatot, és hasonló a helyzet a tejtermelôknél is, ahol szövetkezetek alakulnak a tej begyûjtésére és feldolgozására. mezôgazdaság sok más tevékenység forrása Ma a mezôgazdaságnak sok köztes termékre, szolgáltatásra és üzemre van szüksége a mezôgazdasági termékek feldolgozásához. mezôgazdaság a központi láncszem az agráripari láncolatban, más néven az agrárüzletben (vagy agrobizniszben). Ebben a szektorban sok olyan ember dolgozik a mezôgazdaság javára, aki nem gazdálkodó.

21 19 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a gazdák tárt karokkal fogadják a városiakat gazdák nem csak tejet és tojást termelnek szívesen vendégül látják a városiakat a gazdaságaikban. vendégházak, a vidéki kirándulások, a falusi turizmus mind a városi emberek vidéki környezet iránti érdeklôdésébôl profitál. De a vidék csak akkor lesz vonzó a városi ember számára, ha a gazdák a környezetüket jó állapotban tartják, ha tiszteletben tartják a természetes és épített vidéki örökséget*, maguk is szerepet vállalnak a vidéki élet fenntartásában. vendégek fogadásával és szálláshelyek biztosításával megôrzik a gazdaságuk és környékük életét. Rendszeresen rendeznek nyílt napokat, amikor a látogatók megismerkedhetnek a munkájukkal és a régióval. Egyes országokban a gazdák tartják karban a turistautakat a vidéki területeken. Növekvô számú tevékenység és munkahely Ágazatok Példák: - Gépek, szerszámok - Magok, növények - Mûtrágya, növényvédô szerek - Takarmány Szolgáltatások Példák: - dminisztratív szolgáltatások - Pénzügyi szolgáltatások, finanszírozók (bankok) - Kutatás - Információ, tanácsadás a gazdáknak Szövetkezetek, agrárvállalkozások Központi láncszem Gazdák Gazdaságok Termékek grárszervezetek Közvetlen értékesítés Csökkenô tevékenységek és munkahelyek grárélelmiszeripar Feldolgozóipar Nemzetközi kereskedelmi vállalatok Kereskedelem Vendéglátóipar Fogyasztói értékesítés

22 20 g a z d á l k o d á s f e l a d a t a i Egy kis történelem: a mezôgazdaság régen és ma Gazdálkodás régen (a középkortól a XIX. század végéig) Gazdálkodás régen Célok Élelem Minden gazdálkodó család igyekezett saját szükségleteit a gazdaságból kielégíteni fôleg az élelmezést, de a ruházkodást is. Szinte soha nem termeltek többet, kivéve azért, hogy adósságaikat és az adókat tudják fizetni. Meg tudjanak élni az olyan cikkek nélkül, amelyeket nem tudtak helyben megtermelni. z étkezés eléggé egyhangú volt: legtöbbször gabona, zöldségfélék és tejtermékek voltak a menün. Hús, bor vagy sör csak ritkán került az asztalra. lkalmanként a vadászat (vagy orvvadászat), a halászat és a gyümölcs- vagy bogyógyûjtögetés szolgáltattak változatosságot az étrendben. Felhasznált energia z emberi erô, az állatok vonóereje, víz- és szélenergia Eszközök Talaj- és növénykezelés Sok kéziszerszám: kapa, ásó, kasza, kasza, sarló, cséphadaró, machete. Néhány eszközhöz lovat vagy ökröt fogtak be, ilyen az eke, a borona, a cséplôgép. Nem sok fémet használnak a fém ritka és drága. - Rövid vetésforgók (2-3 évenkénti), néha vegyes termények. - Kezdetleges gyomlálás, általában a vetés elôtti talajelôkészítés céljából. - Elégtelen trágyázás*: az állatokat a földeken jártatták vetés elôtt és aratás után. terméshozam alacsony volt. Állattenyésztés - Minden gazdaságban voltak tenyészállatok, de csak ritkán nagyobb csoportokban. Meghatározó szerepük volt a gazdálkodásban és a talajban található tápanyagok visszapótlásában*. - Nem termeltek sok tejet, tojást és húst, mert nem volt könnyû etetni az állatokat: nem voltak még takarmánynövények (a zab kivételével, amivel leginkább a lovaknak etették) - tenyészállatokat nem válogatták ki szisztematikusan; az állatok egészségi állapota rossz volt. Összegzés mezôgazdaság hatalmas arányú munkaerôt kötött le (a teljes népesség csaknem 80%-át akkoriban). Ez önellátó gazdaság volt. Minden régió termelt élelmiszert, kereskedelem vagy csere nem nagyon létezett. Csak a bort, szárított halat, prémeket és a sót szállították el távoli helyekre is.

23 21 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a Európa mezôgazdasága ma (a XIX. század végétôl napjainkig) mezôgazdaság ma Célok z ipar és a városok fejlôdésével a gazdák ma már távoli vevôk számára is tudnak termelni. Ez az újfajta szállítási lehetôségeknek köszönhetôen vált lehetôvé (vasút, motoros hajó, kamion és repülôgép). piac által igényelt termékek árusításra szakosodtak. gazdák maguk is mások által termelt javak és szolgáltatások fogyasztóivá váltak. Élelem Felhasznált energia Eszközök z élelem már sokkal változatosabb, kevesebb kenyeret és kását (fôtt gabonát) tartalmaz. hús, tej és tejtermékek aránya megnôtt, csakúgy, mint más friss élelmiszerek aránya és az iparilag elôállított élelmiszerek aránya. z egzotikus élelmiszerek, mint a banán, a kakaó, a kávé és a tea, akárcsak a nem szezonális zöldségek ma már bármikor elérhetôek. Jelentôs a villamosenergia és az olajszármazékok felhasználása. z állati munka szinte teljesen eltûnt. - Már nemigen használják a régi kéziszerszámokat. - Sokféle traktor, traktorok által vontatott gép (eke, vetôgép, permetezôgép, kaszálógép, stb.) és sok önjáró gép (kombájnok, szôlôkombájnok, stb.) Ezek mind fémbôl és ipari alapanyagokból készülnek; a fa alkatrészek aránya jelentôsen csökkent. Talaj- és növénykezelés Állattenyésztés Összegzés - Összetettebb vetésforgó. - Gyakran alkalmaznak kémiai talajjavító, tápanyagpótló anyagokat, mûtrágyákat. - Vetés elôtt gyomirtó szereket használnak, a növények fejlôdése közben rovar-, rágcsáló- és gombairtókat - z állatokat szinte már soha nem használják a földeken - régiók és gazdaságok specializáltabb termelést folytatnak, gyakran igen intenzíven (tejelômarhák, sertések, baromfi) - tenyészállatokat jobban kiválogatják, és a szaporodásukat szigorúan ellenôrzik Sok gyengébb teljesítményû helyi fajtát fenyeget a kihalás veszélye. - gyógyszerek és állategészségügyi termékek széleskörû felhasználása, mind gyógyítás, mind megelôzés céljából. - Rendszeres és módszeres takarmányozás: saját termesztésû és vásárolt zöldtakarmányok*, széna*, silótakarmány*, gabonatermékek, vásárolt dara és tápok. z élelmiszerek eladása biztosítja a gazdák számára azt a bevételi forrást, amelynek segítségével megvásárolhatják a munkájukhoz szükséges szerszámokat, termékeket és szolgáltatásokat. Mindenki a piacgazdaság részese. z árucsere átível az Európai Unión, sôt világméretû üzleteket is kötnek.

24 22 g a z d á l k o d á s i f e l ad a t a gazdasági állatok helye vidéken a középkortól napjainkig középkortól a XIX. század közepéig minden paraszt egyszerre volt állattenyésztô és növénytermesztô Milyen állatokat tartottak? Majdnem minden ma tenyésztett állatot ismertek már a régi idôkben is. kerítés nélküli rénszarvastenyésztés ma már csak Skandinávia északi területein jellemzô. Sokféle állatott tenyésztettek, de egyikbôl sem túl sokat. parasztok csirkét tartottak, tehenet, kecskét és juhot a tejükért. falusiak juhait és sertéseit gyakran kis csordákba gyûjtötték, és közös kondás vagy juhász vigyázott rájuk. z állatok létfontosságúak voltak a földmûveléshez és a szállításhoz is: Dél-Európában szamarat és öszvért, máshol ökröt és lovat használtak. z állattenyésztés fontossága területenként és népcsoportonként változott. lovakat amelyeket kocsihúzásra és szántásra használtak és a juhokat amelyeknek a tápanyag-visszapótlásban* volt szerepük nagy becsben tartották a gabonatermelô vidékeken. Máshol az állattenyésztés jóval változatosabb volt, és több földterületet vett igénybe, beleértve a mocsarakat, erdôket és legelôket is. Földközi-tenger vidékén kevés volt a szarvasmarha a megfelelô legelôk hiánya miatt. Itt inkább kecskét, juhot, és kevés sertést tartottak. Mit termeltek az állatok? z állatok trágyázták* a talajt, és ôk biztosították az erôt, amire az embernek szüksége volt. Tej (tejszín, vaj és sajt), tojás, hús, belsôségek és méz. Ezek mind az egyhangú gabonaételek változatosabbá tételét szolgálta. Bôrt, bundát és szôrmét rugalmas, strapabíró és vízálló anyagokat használtak azoknak a termékeknek a csomagolására, amit mi ma mûanyagba vagy gumiba csomagolunk. csontokból és szarvakból is használati tárgyakat készítettek: tût, fésût, akasztót, játékokat, hangszereket, és így tovább. tollakból ágynemût és íróeszközöket csináltak, a porcokból és csontokból ragasztót fôztek, a faggyúból gyertyát mártottak Minden parasztnak legalább annyira szüksége volt állatokra és állati eredetû termékekre, mint növényi eredetû élelmiszerre. Emiatt a mezôgazdaság és az állattenyésztés egymást kiegészítô tevékenység volt. Hogyan tartották az állatokat? z állatok a mezôkön legeltek az aratás után, vagy réteken, bozótosban, erdôkben az év különbözô szakaszaiban. Vándorló legeltetéskor* egyesek élvezhették a fennsíkok dúsabb legelôit is. Mivel még nem volt lehetséges nagyobb mennyiségû takarmány elraktározása, az állatok sosem töltöttek sok idôt ólakban vagy istállókban. (kivéve a hideg területeken) z állatok alultápláltak voltak. Általában kisebbek voltak, mint manapság. Gyakran betegeskedtek. hozamuk is egyenetlen volt. csordák igen változatosak voltak (különbözô színû, korú, stb. egyedek). Minden gazdaságban tartottak állatokat, de számuk meg sem közelítette a mait. Lehetséges volt az állatok számának növelése? hogy a népesség növekedett és a gabonák termése elég silány volt, a gabonatermesztésre szánt területek méreteit kellett növelni, ami azt jelentette, hogy ezeknek a hasznos állatoknak is kevesebb legelôhely jutott. z embereknek szüksége volt az állatokra, de nem akartak a mûvelhetô földeken legeltetni.